BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány
AZ ANGLIAI MUNKAERŐPIACI KÖRKÉP PROFIT VAGY MIGRÁCIÓS VESZÉLY?
Dr. Móritz András
Budapest, 2007.
Tartalomjegyzék
Ábrák és táblázatok jegyzéke: _________________________________________ - 4 Bevezetés _________________________________________________________ - 5 1. A munkaerő mozgása, áramlását lehetővé tevő nemzetközi megállapodások, elvei az EU reformjaiban. ________________________________________________ - 7 1.1 Szabad munkavállalás az EU tagok számára a Közösség szabályozásában: ___ - 9 1.2 A szabad munkavállalás hatásai Európában ____________________________ - 11 -
2. Az Egyesült Királyság követett politikája, különös tekintettel a munkaerőpiac vonatkozásában ___________________________________________________ - 16 2.1 „Mérsékelt integrálódás” az EU-ba, legfőbb mozgató elvek _______________ - 16 2.2 Az Egyesült Királyság menedzselt foglalkoztatása _______________________ - 19 2.3 A jelenlegi munkaerőpiaci szabályozás_________________________________ - 23 -
3. Az angliai munkaerőpiac rövid áttekintése ___________________________ - 26 4. A migráció és hatásai az Egyesült Királyság munkaerőpiacán ___________ - 32 4.1 A migráció alakulása a 2004-es bővítés előtt:____________________________ - 32 4.2 A 2004-es EU bővítés kihatásai a munkaerő migrációra és a munkaerővel kapcsolatos politikákra ________________________________________________ - 34 -
5. A munkaerőpiaci nyitás hatásai az Egyesült Királyság gazdaságára _______ - 40 5.1 Hatások az államháztartásban és a közszolgáltatásban ___________________ - 47 -
6. A politika lépései a bővítés óta a megnövekedett migráns munkavállalókkal kapcsolatban _____________________________________________________ - 52 7. A jelenlegi vita a munkavállalók bevándorlásával kapcsolatban __________ - 56 7.1 Ideiglenes vagy tartós? ______________________________________________ - 57 7.2 Bevándorlás és rugalmas munkaerőpiac _______________________________ - 58 7.3 A migrációs politika reformjai a nem EGT tag országok irányába__________ - 61 -
Összegzés ________________________________________________________ - 63 Irodalomjegyzék __________________________________________________ - 66 -
-3-
Ábrák és táblázatok jegyzéke: 1. sz. ábra: A GDP és a foglalkoztatás növekedése az EU-ban (%-os változás az előző év azonos időszakához képest) 1996-2006 (14.o.) 2. sz. ábra: Foglalkoztatási ráták változása az EU tagállamaiban 2000-ben és 2005-ben (15.o.) 3. sz. ábra: A foglalkoztatás alakulása munkaképes korúak százalékában, valamint a munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt két évben (27.o.) 4. sz. ábra: A betöltetlen állások számának alakulása az Egyesült Királyságban az elmúlt időszakban (28.o.) 5. sz. ábra: A gazdaságilag inaktívak számának alakulása az Egyesült Királyságban (29.o.) 6. sz. ábra: A GDP %-os, negyedéves növekedése az Egyesült Királyságban az elmúlt időszakokra vetítve (30.o.) 7. sz. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az Egyesült Államokban, Japánban, az Eurozónában és az Egyesült Királyságban, 2003. december – 2005. október között (31.o.) 8. sz. ábra: Az Egyesült Királyságba irányuló nettó migráció mértéke a fő nemzetségi csoportok tükrében 1995-2004 között (ezer fő) (32.o.) 9. sz. ábra: A fő beáramlási módok a nem EGT nemzetiségűek részéről korlátlan vagy korlátozott munkavállalási jogosultsággal 2000 és 2004 között (34.o.) 10. sz. ábra: Negyedéves benyújtott kérelmek a WRS-ben történő regisztrációhoz (36.o.) 11. sz. ábra: A regisztrált bevándorlók nemzetiségi összetétele 2004. májusától 2006. decemberéig (37.o.) 12. sz. ábra: TOP 5 foglalkoztatási csoportok (38.o.) 13. sz. ábra: Az EU-8 bevándorlóinak becsült száma a 16 éven felüliek és foglalkoztatottak között, 2003-2006 (39.o.) 14. sz. ábra: Az alábbi táblázat a GDP, az infláció és a foglalkoztatás 2000-2006. közötti alakulását mutatja be (41.o.) 15. sz. ábra: A betöltetlen álláshelyek száma az Egyesült Királyság gazdaságában (ezer fő) (42.o.) 16. sz. ábra: A munkanélküliek és a segélyt kérők száma 2000-től 2006. második negyedévéig (44.o.)
-4-
Bevezetés
Az EU bővítés korábban nem tapasztalt szabadságot hozott azoknak a munkavállalóknak, akik úgy gondolják, hogy nem csak a saját szülőhazájukban kívánnak munkatapasztalatot szerezni, vagy egyszerű gazdasági indíttatás miatt a jobb boldogulás reményében távoznak más országba munkát vállalni. Napjaink globalizálódó környezete már számos lehetőséget biztosít, a korábban meglehetősen zártan kezelt nemzetközi munkavállalásra. A fő mozgatóerő azonban mindig a gazdasági megfontolások maradnak. Az Egyesült Királyság, felismerve az ebben rejlő lehetőségeket, a 2004. májusi EU bővítéskor éllovas volt a munkaerőpiac megnyitásában (Svédországgal és Írországgal egyetemben). Az angol gazdaság hagyományos jó teljesítménye, és a többi országhoz viszonyított magas bérszínvonala miatt, mindig is vonzó célpontja volt a magukat külföldi munkavállalásban kipróbálni szándékozóknak, vagy azoknak, akik a gyors meggazdagodás reményében szerettek volna Angliában dolgozni. A bővítéssel az új EU tagok számára megnyílt erre a lehetőség, és jóval nagyobb számú tömeget mozgatott meg, mint arra az előzetes felmérések alapján Anglia számított. Az országban korábban üresen lévő, számos állás feltöltése gazdasági szempontból hasznokkal kellett, hogy járjon, ugyanakkor a nagyszámú szabad bevándorlás előbb utóbb problémákhoz fog vezetni nemcsak az ország gazdaságában, hanem a társadalomban is.
Dolgozatomban azt kívánom megvizsgálni, és arra keresem a válaszokat, hogy vajon az EU 2004-es bővítésével az Egyesült Királyság milyen előnyökhöz jutott, és ennek hatására, az idegen nemzetiségűek nagyarányú beáramlása veszélyt jelent-e az ország számára.
-5-
Munkám során kizárólag interneten megtalálható forrásokat, cikkeket, véleményeket és statisztikai adatokat használtam fel, mivel a magyar szakirodalomban ehhez a témához kapcsolódóan, nem található megfelelő szakirodalom. Napjaink Európai Uniója növekedési gondokkal küzd, bizonyos területeken hiányzik a szakképzett munkaerő, miközben növekszik a munkanélküliség. Az Egyesült Királyság jelenleg úttörő szerepet játszik abban, hogy az egységes belső piac előnyeit az EU valamennyi tagországa egyenlő feltételekkel élvezhesse, természetesen nem titkolt szándékkal saját haszna növelése mellett. Ez a szerep azonban korábban nem várt kérdéseket is felvet, amelyre az országnak reagálnia kell.
-6-
1. A munkaerő mozgása, áramlását lehetővé tevő nemzetközi megállapodások, elvei az EU reformjaiban.
Az EU, mint közösség egyik fontos alappillére, hogy a határai között élők számára fokozottabb, szabad mobilitást tesz lehetővé. Ez nemcsak az utazási célú mozgást jelenti, hanem a szabad munkavállalás jogát is.1 Az eredeti elképzelések szerint, függetlenül attól, hogy kvázi szövetségi óriásállamot hozzanak létre az EU lobogója alatt, vagy csupán a nemzetállamok rendkívül szoros együttműködése valósuljon meg, az alapvető cél a tagállamok közös piacának a létrehozása volt. Ezen belül az emberi mobilitás és a szabad mozgás, korlátozásoktól mentes valósága az egyik legfontosabb tényező, amely túlmutat a csak munkavállalási célból vállalt mobilitáson is.2 Nyilvánvalóan könnyebb volt mindezt először az áruk és szolgáltatások esetében megvalósítani. Az emberi kultúrák sokszínűsége rengeteg veszélyt rejt magában. Ütköztetésük, békés egymás mellett élésük gondosabb előkészítést igényelnek, nem lehet korlátlanul „szabadjára engedni” az embereket egyik napról a másikra. A megnövekedett társadalmi sokféleségben kezelni kell a különböző csoportokat. Ugyancsak nyilvánvalóan rendkívül fontos szempont az országok belső piacainak a védelme.
Két fő okot említhetünk a szabad mozgás szükségességével kapcsolatban: az egyik az összgazdasági szempont, a másik pedig a lehető legteljesebb egyéni jólét elérése. Egyrészt azért van tehát szükség a munkaerő szabad áramlására, hogy egy egységes nemzetközi munkaerőpiacon a munkaerő-kínálat és a munkaerő-kereslet a lehetőségekhez képest a legoptimálisabban találkozzon. A másik ok az egyéni jólét elérésében keresendő. Európa jóléti államaiban egyre inkább előtérbe kerül az a felfogás, hogy a munka nem csupán az anyagi források biztosítását szolgálja, hanem az önkifejezés és önmegvalósítás formáját is jelenti.
1
EK szerződés 39. cikke, http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/treaties_founding.htm 2007. április 14. 21:36 2 Ennek igazi kiterjesztése igazán a Maastrichti szerződés óta történt meg, amely a személyek szabad mozgásában testesül meg.
-7-
A szabad munkaerő-áramlás következtében gyakorolható szabad munkahely változtatás egyik ösztönző ereje ezért a munkában is a megújulás, az új feladatok keresése. Az érem másik oldala is fontos azonban, mégpedig a gazdasági körülmények által kikényszerített ún. „gazdasági migráció”, azaz a munkatapasztalat gyűjtése idegen környezetben, vagy a hazai gazdasági környezet által kikényszerített kvázi szükségszerű elvándorlás. Továbbá általánosan elmondható, hogy egyre szélesebb körű ismeretekre van szükség a munkakörök többségének ellátásához. Sokan azonban nem tudnak megfelelni a fokozatosan növekvő elvárásoknak, nem elég rugalmasak a folyamatos alkalmazkodáshoz, a továbbképzésekhez. Számukra a szabad mozgás lényege épp az a lehetőség, hogy meglévő képzettségükkel, egymás után, különböző állásokat keressenek az EU különböző tagállamaiban. Egy nagyon fontos lépés mindennek a megteremtéséhez: 1968. július 29. A közösségen belül szavatolják a dolgozók szabad mozgását a közös munkaerőpiac kialakítása érdekében.3 A további szabályozás kialakítása és egyben egy nagy lépés a közös piac működőképes kialakítására az ún. Fehér Könyv4 megalkotása volt 1985-ben. A Könyv az egységes belső piac létrejöttét akadályozó fizikai, pénzügyi és technikai akadályokat kívánta felszámolni. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az Egységes Európai Okmány aláírása 1986-ban, amely már sokkal konkrétabb előírásokat tartalmazott. Újabb fordulatot jelentett a 2000. márciusában megtartott lisszaboni csúcstalálkozó.5 A „lisszaboni stratégiaként" meghirdetett koncepció a foglalkoztatás, a gazdasági reformok, és a szociális kohézió megerősítését célozta. (A stratégia keretében célul tűzték például, hogy 2010-ig a foglalkoztatási rátát a 2000. évi 61%-ról 70%-ra emelik.) A stratégia vívmányai egyértelműen meghatározták a követendő útvonalat, konkrét megvalósítandó feladatokon keresztül. A végrehajtás azonban elmaradt a kívánt mértéktől. Ennek oka, hogy a megvalósítása tagállami hatáskörben maradt. A 2005. évi félidei 3
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, Budapest, 2005. 282.o. A „Fehér Könyv” Lord Cockfield vezetésével készült, és tartalmazza a közös piac 1992-re megvalósítandó terveit. http://politics.guardian.co.uk/politicsobituaries/story/0,,1987657,00.html 2007. április 21. 20:23 5 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, Budapest, 2005. 70-73.o. 4
-8-
felülvizsgálat megállapításai alapján a tagállamoknak fokozniuk kell az aktivitásukat és sokkal gyakorlatiasabb intézkedéseket kell hozniuk többek között a foglalkoztatás növelésére. A megvalósítás annak ellenére nehezen halad, hogy a közös piacot valójában már a hetvenes évek végére el kellett volna érnie az Uniónak. A munkavállalók szabad mozgását három feltétel akadályozhatja igazán:
A diszkriminatív feltételek megléte a más országból érkezőkkel szemben,
az olyan jogszabályok adminisztratív intézkedések megléte, amelyek eltérő kötelezettségeket állapítanak meg a más tagállamból érkezőkre,
és a társadalombiztosítási rendszerek közötti koordináció hiánya.
1.1 Szabad munkavállalás az EU tagok számára a Közösség szabályozásában: AZ EU az országaiban minden egyes állampolgára számára biztosítja a jogot, hogy ugyanolyan feltételekkel vállalhat munkát, mint annak az országnak az állampolgárai, ahová munkavállalási célból érkezik, anélkül, hogy munkavállalási engedélyt kelljen igényelnie. Emellett fontos megemlíteni, hogy vállalkozást is ugyanilyen szabadon alapíthat. (Sok esetben ezt az adott tagállam lényegesen szívesebben is látja, jellemzően sokkal kevesebb „akadálya” van egy vállalkozás alapításának, mint a munkaerő rendelkezésre bocsátásának.) A kedvezmény természetesen a családtagokra is vonatkozik, tekintet nélkül annak állampolgárságára. Jellemzően mind a munkavállalóknak, mind a vállalkozóknak tartózkodási engedélyt kell igényelniük abban az esetben, ha 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak egy másik tagállam területén. Ezt a tartózkodási engedélyt azonban automatikusan meg kell kapniuk, leszámítva persze a közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi tilalom alá eső eseteket. A tartózkodási engedély 5 évre szól, és automatikusan hosszabbítódik.6 A köztudat számára leginkább az maradt meg az EU-hoz való csatlakozások pillanatában, ez főképpen a 2004-es bővítésre vonatkozik, hogy 7évig az unió még zárva tartja 6
http://www.eu2004.hu/ Általános információk, 2007. április 14. 22:08
-9-
a munkaerőpiacát az új tagok előtt7. A megkötött csatlakozási szerződések azonban azt mondják ki, hogy maximum 7 évig tartó korlátozást lehet az új tagokra bevezetni. A lehetőség a teljes körű liberalizációra is ugyanúgy adott. Ennek eldöntése a tagok hatáskörében maradt. A munkaerőpiacot legliberálisabban megnyitott országok számára is ott van azonban a lehetőség, hogy a 7 éves időszak alatt átmenetileg védintézkedéseket vezessenek be, ha a munkaerőpiacukon zavarok támadnának. A 2004-es bővítés tehát 2 évre gyakorlatilag kiemelte a munkavállalás témáját a közösségi keretekből. A rendszert automatikusan felülvizsgálták 2006-ban.8 Az Európai Bizottság jelentést készített a tagországok munkaerő-piaci helyzetéről. Azon tagországok, akik a 2 év letelte után is fenn kívánták tartani a korlátozást, még a határidő lejárta előtt jelezniük kellett. A következő fontos vízválasztó a csatlakozás utáni 5. év lesz, azaz pl. Magyarország számára a 2009-es esztendő. Ennek lejárata előtt még egy felülvizsgálatra lehetőség fog nyílni. Azok a tagállamok, akik súlyos zavarokat észlelnek a munkaerő-piacukon, vagy ennek veszélyét látják, Európai Bizottsági jóváhagyás mellett még további két évre meghosszabbíthatják az átmeneti korlátozást. A munkaerő áramlásában fontos védelem, a „status quo záradék”. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok az újonnan csatlakozottak számára nem állíthatnak szigorúbb feltételeket a tényleges csatlakozáskor, mint amit a csatlakozási szerződésbe korábban belefoglaltak. Továbbá ugyancsak kiköti a csatlakozási szerződés, hogy a tagállamok által alkalmazott korlátozások ellenére, a munkavállalási jogosultság tekintetében az EU8tagállamok polgárait előnyben kell részesíteniük az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok polgárai.9
7
A 2004-es bővítéskor a korlátozás az EU10-ekre vonatkozott (ezek az újonnan csatlakozott tagállamok). /EU15-öknek nevezik a 2004. május 1. előtt az EU-t alkotó országokat./ A máltai és ciprusi állampolgárokra ez a korlátozás nem vonatkozik. EU8-ak a csatlakozott országok Málta és Ciprus kivételével. A szabályozás a két új csatlakozóra, Bulgáriára és Romániára is érvényes a csatlakozási szerződések rendelkezéseivel összhangban. 8 Az Európai Közösségek Bizottsága: Jelentés a 2003. évi csatlakozási szerződésben meghatározott átmeneti rendelkezések (a 2004. május 1-től 2006- április 30-ig tartó időszak) működéséről, Brüsszel, 2006. www.europa.eu.int/comm/employment_social/emplweb/news/news_en.cfm?id=119 2007. április 13. 18:32 9 Lásd a kedvezményes elbánásról szóló átmeneti rendelkezések 14. cikkének megfelelő fordulatait.
- 10 -
Legkésőbb 7 évvel (2+3+2 év) az új tagok belépése után, azaz 2011-ben, mindenfajta korlátozásnak meg kell szűnnie a közép- és kelet-európai tagállamok munkavállalóival szemben. Az Egyesült Királyság harmadmagával, azaz Svédországgal és Írországgal közösen, 2004. májusában, a munkaerőpiacuk korlátozásoktól mentes megnyitása mellett döntött.
1.2 A szabad munkavállalás hatásai Európában A nyilvántartások szerint több mint 7 millió külföldi dolgozik a különböző EU tagállamokban, de ezeknek csak 40%-a (azaz úgy 3-4 millió ember) EU tagállambeli. Ennek alapján, elmondható tehát, hogy noha a munkaerő szabad áramlása fontos és működő vívmány, és az Európai Közösség több lépésben is megpróbálta előmozdítani a munkaerő mobilitását, azonban nem sikerült igazán nagy munkaerőmozgást indukálnia. Pedig az Európai Unió és különösen az európai gazdaság sokat nyerhet azzal, ha a dolgozókat sikerül nagyobb szakmai és földrajzi mobilitásra ösztönöznie. Az Európai Bizottság ennek érdekében 2006-ot például a „Munkavállalói Mobilitás Évének” nyilvánította. Ennek elsődleges célkitűzése, hogy a polgárokkal jobban megismertesse jogaikat és lehetőségeiket, annak előnyeit és egyben költségeit is, amit a külföldi munkavállalás jelent.10 A földrajzi és szakmai mobilitás mértéke az EU-ban továbbra is meglehetősen alacsony. Azon európai polgárok aránya, akik szülőhazájuktól eltérő tagállamban élnek 1,5% körül mozog – és ez az adat az elmúlt 30 évben jószerével gyakorlatilag nem is változott. A munkavállalás szabadságával meginduló tömeges ki- és bevándorlásokat indokolatlan félelmek kísérik az egyes tagállamokban. A statisztikák alapján 1984-ben a
10
Európai Év a munkavállalók mobilitásáért, http://www.euvonal.hu/ 2007. április 14. 19:21
- 11 -
migráns munkavállalók száma ugyanakkora volt, mint 1958-ban. Ez azt jelentette, hogy a 80-as évek elején 2 millió, családtagokkal együtt 5 millió ember vándorolt az EU-ban. Egy 2004-es statisztika alapján, a munkaerő áramlás értéke ugyancsak nem volt kimagasló, a belső mozgás az Unió 380 milliós összlakosságának csupán 0,5-1%a, ami a közel 200 millió fős munkaerőpiacon 3-4 millió tagállami állampolgárt jelent.11 Egy 2006. februári 8-i Bizottsági jelentés szerint12 a munkavállalók szabad mozgásának a 2004-es bővítése óta alapvetően kedvező hatásai voltak. Egyértelmű javulásokat tudtak a tagországokban felmutatni, valamint a munkaerő áramlás mennyiségi mértéke is elmaradt a várt szinttől, fejti ki jelentés. Azokat az országokat – Egyesült Királyság, Írország, Svédország – akik nem vezettek be korlátozásokat, erőteljes gazdasági növekedés, a munkanélküliségi ráta csökkenése és a foglalkoztatottság bővülése jellemezte az elmúlt időszakban. A munkaerőpiacát nem liberálisan kezelő néhány ország olyan problémákkal szembesült, mint a be nem jelentett foglalkozás, vagy a látszatra független tevékenységek arányának növekedése. A statisztikák mindenesetre azt bizonyítják, hogy a csatlakozott 10 országból érkezett munkaerő száma elmaradt a várttól. Az új tagállamok polgárai az aktív népesség kevesebb, mint 1 százalékát teszik ki az EU-15-ök országaiban, ami alól csak Ausztria (2005-ben: 1,4%) és Írország (2005-ben: 3,8%) kivétel.13 A beáramlott munkavállalók igen hasznos szakmai tudást hoztak magukkal és igen alacsony közöttük az alacsonyan kvalifikáltak aránya. A jelentés szerint a nemzeti korlátozások, az átmeneti rendelkezések nem változtattak érdemben a migrációs mozgáson, ezek ugyanis sokkal inkább a kereslet-kínálat törvényszerűségeinek rendelődnek alá. A kibocsátott munkavállalási engedélyek javarészt rövidtávú vagy szezonális munkára szóltak.
11
http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2007. április 20. 21:42 Employment in Europe Report 2006, Brüsszel, 2006. október http://ec.europa.eu/employment_social/employment_analysis/employ_2006_en.htm 2007. április 15. 23:56 13 Migration Watch, Briefing paper 3.2: Employment, 2006. http://www.migrationwatchuk.org/Briefingpapers/employment/workpermits_points_system.asp 2007. április 30. 16:01 12
- 12 -
Egy másik statisztika szerint14 napjainkban, akárcsak 30 évvel ezelőtt, az európaiak csak mintegy 2%-a él az Unió egy másik tagállamában. Ugyancsak jellemző az európai polgárokra a kismértékű szakmai mobilitás: míg az egyazon munkahelyen eltöltött idő Európában átlagosan 10,6 év, addig például az Egyesült Államokban 6,7 év. Ha az Unió gazdaságilag is „lendületbe kíván jönni”, igencsak fontos, hogy a munkavállalók megfelelő támogatást kapjanak földrajzi és szakmai mobilitásuk gyakorlásában. A gazdasági globalizáció kontextusa is ezt követeli. Az Eurobarométer15 által készített felmérésben a megkérdezettek többsége elismerte, hogy a mobilitás meghatározó jelentőséggel bír a sikeres álláskeresésben. A statisztika azt is kimutatta, hogy azon személyek 59 százalékának, akik a munkakeresést nem korlátozták a lakhelyük szerinti régióra, kevesebb, mint egy év alatt sikerült elhelyezkedniük, míg a szűk körben állást keresőknek csak 35%-a járt sikerrel. Fontos megemlíteni, a munkavállalás elősegítésére létrejött egy internetes portál az Európai Unió üzemeltetésében, amely az álláskeresést kívánja megkönnyíteni több ezer álláslehetőség összegyűjtésével, és tanácsadással. A portál világos és érthető információkkal szolgál az adott országban történő munkavállalással kapcsolatban is.16 A lisszaboni stratégiának a megvalósítását az Unió a 2007. márciusi Elnökségi Következtetéseiben17 sikeresnek ítéli és az első eredményekről számol be. Az előrelátható gazdasági növekedést 2,7%-ra prognosztizálják, valamint 2007-2008-as időszakra hétmillió új munkahely megteremtésével számolnak. Ezzel is szeretnék a foglalkoztatási rátát a 2005. évi 64% alatti szintről közel 66%-ra tornázni, és így a munkanélküliségi ráta is csökkeni fog.
14
Foglalkoztatás és mobilitás Európában, Összefoglaló, 2006, www.europa.eu.int/eures , 2007. április 17. 23:41 15 Eurobarometer: Internal Market, Opinions and experiences of Citizen sin EU-25, Summary Report /2006. oct./ 16 http://www.eures.hu/ 17 Brüsszeli Európai Tanács 2007. március 8-9., Elnökségi Következtetések (7224/07)
- 13 -
A GDP és a foglalkoztatás növekedése az EU-ban (%-os változás az előző év azonos időszakához képest) 1996-200618 (1. sz. ábra)
Amennyiben csak a statisztikákat nézzük, indokolatlannak tartom az egyes tagországok által a munkaerő mozgásának Unión belüli korlátozását. A tagállamok szolgáltatta tényadatok alapján a kínálkozó lehetőségeket sem használták ki teljes mértékben az újonnan csatlakozottak. Ennek oka véleményem szerint azonban nem mérhető egyértelműen, mivel nem készült olyan statisztika, ami azt vizsgálná, hogy mennyire tartotta vissza a munkavállalókat a korlátozás és mennyire az emberi beállítottság. A foglalkoztatás növekedése 2005-ben 0,9%-ot ért el, ami 2001 óta a legnagyobb növekedés. Ennek eredményeképpen a foglalkoztatási arány 63,8%-ra nőtt és ez mindkét nem esetében. A foglalkoztatás a nők körében 1,2%-kal a férfiak körében 0,7%-kal emelkedett. A nemek közötti foglalkoztatási szakadék további 15%-kal csökkent de még így is jelentős. Az EU legtöbb tagországában nőttek a foglalkoztatási értékek, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja.
18
Employment in Europe Report 2006, http://ec.europa.eu/employment_social/employment_analysis/employ_2006_en.htm
- 14 -
Foglalkoztatási ráták változása az EU tagállamaiban 2000-ben és 2005-ben19 (2. sz. ábra)
A munkanélküliség a 2004. évi 8,1%-ról 2005-ben 7,9%-ra csökkent. A tartós munkanélküliségben is most először csökkent 2002. óta és 3,9%-on állt meg az előző évi (2004.) 4,1%-hoz képest. Az utóbbi évek számos előrehaladása ellenére (pl. az általános foglalkoztatás 1997. óta 15,3 millióval nőtt) a foglalkoztatási arány 6,7% körül mozog, vagyis 20 millió munkahellyel marad a 2010-es célkitűzés alatt. Még ha a foglalkoztatottság az előrejelzéseknek megfelelően 2008-ra 7 millióval emelkedik, akkor is 13 millióval marad a kívánt érték alatt.20
19
Employment in Europe Report 2006, Az Európai Unió Tanácsa: Közös foglalkoztatási jelentés 2006/2007, Brüsszel, 2007. február 23. http://ec.europa.eu/employment_social/employment_strategy/employ_en.htm
20
- 15 -
2. Az Egyesült Királyság követett politikája, különös tekintettel a munkaerőpiac vonatkozásában 2.1 „Mérsékelt integrálódás” az EU-ba, legfőbb mozgató elvek Az Egyesült Királyság részvétele az EU-ban mindig is a mérsékelt visszafogottságot képviselte. „Vonakodó partner” a tagállamok számára, ami az erős atlanti kötöttségéből is ered. Ugyancsak nagy súllyal nyom a latban, hogy mivel szigetország és egykor abszolút vezető hatalommal bírt, a szuverenitása mindennél fontosabb a számára. Nyilvánvalóan fenntartásokkal fogadott, minden olyan kezdeményezést, amely csak kicsit is szabad mozgásterének a feladását, vagy ennek korlátozását jelentette. A gazdasági racionalitás, valamint a működőképes rendszer azonban meggyőzte, hogy a „lemarad, aki kimarad” elve alapján, neki is szüksége van az Európai Unió jelentette lehetőségek kihasználására. Pedig Egyesült Királyság kezdetektől fogva ellene volt egy „Egyesült Európai Államok” koncepciónak. Elméletben persze a britek mindig támogatták, de amikor gyakorlati lépésekre kellett elszánni magukat, jó ideig meghátráltak. Ennek hatására nem írta alá sem az ESZAK szerződést 1951-ben, sem a Római Szerződést 1957-ben, mindkétszer nemet mondott a felkérésre. (Ekkor hozta létre pl. az EFTA-t.)21 Az Egyesült Királyság a Közösségekhez való közeledésére, a brit nép mentalitása is erősen rányomja a bélyegét. A brit társadalom egy heterogén, osztály- és földrajzi különbségek által polarizált társadalom, ahol az osztálykülönbségek is nagy szerepet játszanak. Az európai identitástudat alacsony mértéke ugyancsak a mérsékelt részvételre bírja az országot. 22 Úgyszintén sokáig tartott, míg az egymást váltó kormányok felismerték az integráció jelentőségét. A hetvenes-nyolvanas években az egymást váltó kormányzok nem tudták felvállalni a teljes jogú tagságot a nemzeti és a közösségi politikák ütközése következtében. A kívül maradás azonban sokkal nagyobb hátrányokkal fenyegetett, mivel úgy egyáltalán nem lettek volna képesek beleszólni a politika alakí-
21 22
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, Budapest, 2005. Anglia politikája az ezredfordulón, http://www.portfolio.hu/eu/index.tdp 2007. április 12. 21:49
- 16 -
tásába. Jellemző az angliai szerepvállalásra is, a „ha nem tudod legyőzni, állj az élére” elv alkalmazása. Az Egyesült Királyság tehát felismerve, hogy jelentős hasznoktól eshet el, valamint a hanyatló gazdaságának lehetőség a kilábalásra is, 1973-ban csatlakozott az EU-hoz, teljes jogú tagként. Azonban továbbra is vonakodott még szorosabbra fűzni a kapcsokat a Közösségekkel. Továbbra is folyamatos harc jellemezte a kormányokat, hogy lefaragják az EU költségvetésbe történő brit befizetések mértékét. Nem volt meglepő, hogy az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződésben is „opt-out”-tal éltek, és önkéntesen kimaradtak a Gazdasági és Monetáris Unióból. Ugyancsak nem írta alá az Egyesült Királyság az ún. „Szociális Chartát” sem, és minden dokumentumból kivetette a föderális szót is.23 És bár valamennyi kritériumnak megfelelne, nem vezette be az eurót sem, mint fizetőeszközt. Érdekesség az angliai politikában, hogy bár jelenleg teljes liberalizáció érvényes a személyek mozgására, a Major-kormány a 90-es évek elején még nem volt hajlandó elfogadni a Schengeni Megállapodást. Anglia az Unió múlt századi történetében tulajdonképpen az integráció elmélyítésének ellenzője volt.24 Igazi fordulat a Blair-kormány idején jött el. Ő hozta el az áttörést a britek ellenállásában. 1997-ben Blair úgy nyilatkozott: „Nagy-Britannia része Európának, s ott vezető szerepet kell játszania. Nem azért, mert nincs alternatívája, ha akarnánk, más szerepet is játszhatnánk. Hanem azért, mert az európai vezető szerep Nagy-Britannia érdeke.”25 Ezek szerint Anglia akkor profitálhat a legtöbbet, ha az együttműködés éllovasa lesz az ország. Azonban a pozitív változások ellenére, az ország továbbra is kimarad az EU eddigi legnagyobb vállalkozásából, a közös valuta bevezetéséből, amely leginkább a belpolitikai ellentmondásokra vezethető vissza.
23
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, Budapest, 2005. Szilágyi Éva: Az Egyesült Királyság uniós politikájának dilemmái: integráció vagy elszigetelődés? EU Working Papers 4/2005. Budapest, 2005. 79-93.o. 25 Rapcsák J.: Nagy-Britannia és az európai integráció. A vonakodó partner. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 227-277.o. - Tony Blair: Speech at Guildhall – 1997. nov. 10. /Rapcsák J. fordításában/ http://www.diplomacia.hu/tan/db/kurzus.asp?id=XKSITG 2007. május 4 18:14 24
- 17 -
A brit politikának a meghatározó eleme a két nagy párt vetélkedése egymással, valamint értelemszerűen az ellentétes megközelítések a különböző témákban. A kormányzó Munkáspárt és az ellenzékben lévő Konzervatívok között tehát alapvető ellentétek figyelhetők meg. A Konzervatív Párt amúgy is az euro-szkepticizmusra építi fel ideológiáját. A Munkáspárt, élén Tony Blair-rel egyértelműen a Közösség támogatása mellett voksol. Ez a hozzáállás a munkaerőpiaci kérdésekkel kapcsolatban is minduntalan felvetődik.26 Függetlenül attól, hogy az EU intézményes keretei között vagy saját erőből oldják meg, az Egyesült Királyságnak a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetre reagálva lépéseket kell tennie. A gazdaságpolitika racionális kérdései ebben az esetben az EUval való teljes együttműködést helyezte az előtérbe. A brit társadalom, csakúgy, mint napjainkban lényegében az összes európai államé, öregszik. Egyre nagyobb lyukak tátongnak a munkaerőpiacokon, amit meg kell oldani, be kell tömni. Mivel a saját források korlátozottak, értelemszerűen a gazdasági ésszerűség és a szükségesség is a liberalizáció mellett szólnak, azaz bevándorlókkal kell feltölteni az üresen álló helyeket, más lehetőség ugyanis nemigen adott. A két párt természetesen eltérő módon kívánja a problémát orvosolni, mégis ha megnézzük a programokat, a konzervatívok nem kínálnak igazán meggyőző megoldást a munkaerőpiaci szükséglet vonatkozásában. A megfelelő korlátozások ésszerűek lehetnek, különösen az utóbbi évek tapasztalatának a tükrében, azonban ne felejtsük el, hogy az sem elképzelhetetlen vízió a közeljövőre nézve, hogy akár erős verseny is támadhat a jól képzett munkaerő megszerzésére, gondolva az EU-n belül idővel automatikusan megvalósuló teljesen szabad munkaerő áramlásra.
26
Szilágyi Éva: Az Egyesült Királyság uniós politikájának dilemmái: integráció vagy elszigetelődés? EU Working Papers 4/2005. Budapest, 2005. 79-93.o.
- 18 -
2.2 Az Egyesült Királyság menedzselt foglalkoztatása Bár az Egyesült Királyság, mint az előbbiekben is látható volt, sokáig próbálta megakadályozni az integráció igazi elmélyülését, azonban az utóbbi években, felismerve az ebben rejlő hasznot, rendre mind nyitottabban áll az EU által kitűzött célok megvalósításához. Az Unió által a Lisszaboni Stratégiával kijelölt út egyik legliberálisabban érvényesítő tagországa lett. Természetesen az intézkedései főleg öncélúak, de felismerve a gazdasági szükségszerűséget, és egyben kihasználva szigetországi mivoltát, a munkaerőpiacát teljes mértékben megnyitotta a többi tagország számára. (Kivéve a legutóbb csatlakozott két országgal szemben.) Az Angol kormány „Menedzselt Migrációs politikája” (MM) azon alapul, hogyha helyesen kezelik, azaz tudatosan menedzselik a bevándorlást, akkor jelentős gazdasági hasznot fog ez generálni az Egyesült Királyságnak. Ahogy azt a Belügyminiszter kifejtette a „Fehér Könyvben”, ami a téma megközelítésének a fordulópontját is jelentette: „A migráció elkerülhetetlen realitása a modern világnak és jelentős hasznokkal jár. Hogy biztosítsuk a migráció pozitív hozzájárulásának a fenntartását a szociális jólétünkhöz és a gazdasági konjunktúránkban, szükséges, hogy helyesen kezeljük és működőképes alapokra helyezzük, amit az integráció sokféleségét kihasználva érhetünk el.”27 Mindennek az eredményeképpen az MM keretében, a Kormány relatív liberálisan kezeli a munkavállalási engedélyek kibocsátását azon munkáltatók számára, akik nem EGT országból származó munkavállalókat kívánnak toborozni a szakképzett és a magasan képzett állásokra. Nem vezettek be kvótát, aminek hatására a szakképzett munkaerő számára kibocsátott munkavállalási engedélyek száma a 90-es évek kevesebb, mint 30 ezres éves átlagáról, 2001. és 2004. között 80 ezerre nőtt. Továbbá, ugyancsak a szakképzett munkaerő hozzáférését kívánták biztosítani a munkaerőpiachoz, a 2002-ben bevezetett „Magasan Szakképzettek Migrációs Programjá-
27
A Belügyminisztérium nyilatkozata a parlament számára 2006. október 24-én: John Reid’s statement on migrant workers, BBC News, 2006. október 24. http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/6081042.stm 2007. április 24. 18:47
- 19 -
val” /Highly Skilled Migrants Programme – HSMP28/. Ez a pontozáson alapuló munkaerő bevándorlási program a „vonzó”, magasan képzett munkaerőt célozza meg, anélkül kínálva lehetőséget az Egyesült Királyságba költözésre, hogy előzetesen állásajánlattal rendelkezne. A bevándoroltaknak, akik engedély alapján az Egyesült Királyságban élnek és dolgoznak, joguk van állandó tartózkodási engedély igénylésére (korlátlan mértékben) 5 évnyi angliai tartózkodás után. Ezzel kontrasztban, az Egyesült Királyság elő-csatlakozás alatt képviselt politikájában, az újonnan csatlakozók számára az alacsony képzettséget igénylő állások vonatkozásában a lehetőségek jóval kisebb mértékűek, szektor specifikusak, lényegesen több korlátozással járnak és jóval kevesebb jogosultságot kaptak, mint amit jól képzett munkaerő bevonzása érdekében felajánlottak. Az alacsony képesítésűek számára a program nem engedi, például a családok egyesülését vagy a tartós letelepedést sem az Egyesült Királyságban. A fő lehetőségek a 2004-es programban az alacsony képzettségűek számára a következők voltak: •
a szezonális mezőgazdasági munkában való részvétel, ami limitált számú nem EU tanulót enged szezonmunkára /Seasonal Agricultural Workes Scheme – SAWS/,
•
a baby-sitterként, vagy a háztartásban munkát vállalók, ami hivatalosan inkább egy csereprogram, mint munkaerő bevándorlási program, amely, heti maximum 25 órában, engedi dolgozni a munkavállalót az egyéni háztartásokban,
•
a hazai dolgozók számára nyitva álló keret, amely azokra a hazai dolgozókra vonatkozik, akiket a munkáltatójuk küldött ki Angliába dolgozni,
•
és az Ágazat Alapú Keret /Sector Based Scheme – SBS/, amely megengedi a munkáltatóknak az Egyesült Királyság-ban, hogy korlátozott számban nem EGT tag munkavállalót toborozzon a kiválasztott alacsony képzettséget igénylő helyre, a vendéglátó és élelmiszertermelő ágazatokba (a kvóta 20 ezer fő).29
28
Információ a HSMP-ről, http://www.workingintheuk.gov.uk/working_in_the_uk/en/homepage/schemes_and_programmes/hsmp. html 2007. április 13. 12:23 29 Basic Regulation, http://www.workpermit.com/uk/short_term_work_permits/introduction.htm 2007. április 17. 21:35
- 20 -
Mivel relatív alacsonyan állapították meg a nyitva álló helyek számát a fenti tervhez, a fő összetételét, a közepes vagy alacsony képzettséget igénylő területeken legálisan foglalkoztatott nem EGT tag országból származó munkavállalóknak, a tanulók és a nyaralás alatt dolgozók alkották a bővítés előtt. Azonban a foglalkoztatás mindkét ilyen fajtája, csak korlátozott hozzáférést biztosít a munkaerőpiachoz. A tanulók számára, akik messze a legnagyobb arányt képviselik a migrációs összetételben30, maximum heti 20 óra munkavállalás engedélyezett legálisan, félidős, vagy szünidőben teljes idejű foglalkoztatás keretében. A nyaralás alatt dolgozók számára nyitva álló keret, amely a brit nemzetközösség állampolgárainak szól, a 17-30 év közöttiek Angliába látogatók számára kínál egy kiterjesztett „látogatást” egészen két éves időtávig. Ezalatt a periódus alatt engedélyezett számukra a munkavállalás 12 hónapos időtartamban. Néhány munkáltató az alacsony képzettségűek számára nyitva álló helyeket bevándorlók felvételével oldja meg, akiknek az alkalmazása „félig-összeférhető” vagy „összeférhetetlenként” jellemezhető az Egyesült Királyság bevándorlási jogában. A „féligösszeférhetőség” az olyan szituációkat jelzi, amikor a bevándorló legálisan tartózkodik az országban, de úgy dolgozik, hogy ezzel megszegi néhány vagy akár az összes feltételét, az őrá vonatkozó migrációs státuszban történő munkavállalásnak. Ez jellemzően a nem EGT tag országból származó tanulók és „nyaraló dolgozók” olyan munkavállalása „túlóra” jelleggel, amit a számukra engedélyezett kereten felül vállalnak, főleg a vendéglátásban. Az „összeférhetetlen” vagy „nem-elfogadott” bevándorlók azok, akik érvényes tartózkodási lehetőség nélkül maradnak az Egyesült Királyság-ban, azaz illegális otttartózkodók. Az angliai Belügyminisztérium 2006-ban közölt egy becslést, amely az illegálisan az országban tartózkodók 2001-es számát próbálta felmérni31. A becslés szerint minimum 310 ezerre tehető ez a szám, felső határa 570 ezer körül lehet. A medián 430 ezer körül alakul, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság népességének körülbelül 0,7%-kával lehet egyenlő számuk. A leginkább „fertőzött” ágazatok, az 30
A tanulókról készített kimutatás (lásd 9. sz. ábrát később) tartalmazza azokat a nagyszámú diákokat is, akik hosszabb-rövidebb, jellemzően pár hetes vagy hónapos, nyelvtanulási célú oktatásban vesznek részt. 31 Woodbridge, J. Sizing the unauthorised (illegal) migrant population in the United Kingdom (2005) Home Office Online Report 29/05, http://www.homeoffice.gov.uk/rds/pdfs05/rdsolr2905.pdf 2007. április 27. 19:09
- 21 -
alacsony jövedelmet biztosító állásokat nyújtó mezőgazdaság és élelmiszeripar, az építőipar, az ellátó szektor, takarítás és hagyományosan a vendéglátás. Pedig az illegális foglalkoztatás nem a minden büntetést nélkülöző terület. Az 1996. évi Menekültügyi és Bevándorlási Törvény 8. fejezete büntetőjogi szabálysértésnek minősíti azoknak a 16 éven felüli személyeknek a foglalkoztatását, akik jogosultság nélkül tartózkodnak Angliában, vagy akiknek a státusza meggátolná őket abban, hogy munkát vállalhassanak. Mindazonáltal, bár a kormány nagy hangsúlyt fektet a jelenség visszaszorítására, az ilyen munkát alkalmazó munkáltatók ellen ténylegesen megindított eljárások száma hagyományosan igen alacsony. 1998. és 2003. között csak 9 (!) munkáltatót pereltek be sikeresen, akik a 8. bekezdés ellen vétettek.32 Amióta a 90-es évek végén a jelenlegi kormány hatalomra jutott, egy rugalmas munkaerőpiac kidolgozásán munkálkodik, amely minimum standardokra épül, és amelynek az alap eleme, hogy az átfogó politika keretében munkavállalási lehetőségeket kínáljanak mindenki számára. A legfőbb célja az intézkedéseknek, hogy Anglia elkerülje a munkavállalók ingadozását, mint amilyennel a két komoly recesszió során szembesült a késői 20. században. A rugalmas munkaerőpiac meglehetősen sokfajta értelmezést nyerhet, de általában a következőkre vonatkozik: a reál kereset, munka módszerek (azaz részidős munka és rugalmas munkaidő lehetősége), és a toborzási módszerek (pl. a relatív egyszerűsége a felvételnek és az elbocsátásnak). Nemzetközi összehasonlításban általában megállapítható, hogy az Egyesült Királyság munkaerőpiaca, és a termék piac is, sokkal rugalmasabb, mint más magas jövedelmű országokban.33 A kormány 1998-ban bevezette a minimálbér intézményét, többek között azért, hogy elkerüljék a rugalmas munkaerőpiacból eredő, főleg az alacsonyan fizetett dolgozók kizsákmányolását. A minimálbérrel kapcsolatos ügyekre külön bizottságot is létesítettek (Low Pay Commission). A fentiek alapján elmondható, hogy az angol Kormány számára egyelőre nem reális a szükséges intézkedések meghozatala, megszüntetve a fél-legális helyzetet a munkaerő32
Home Office: Sector-based Scheme Review, http://www.workingintheuk.gov.uk/working_in_the_uk/en/homepage/news/announcements/Outcome_o f_Review_of_the_Sectors_Based_Scheme.Maincontent.0002.file.tmp/SBS%20Review0605.pdf 2007. április 21. 16:58 33 Pl. az OECD országok.
- 22 -
piacán mutatkozó visszaélések kapcsán. Gazdaságilag érthető a magatartása, azonban ha ezt következetesen nem adja fel, előbb utóbb jogi szankciókkal lesz kénytelen szembenézni a témában.
2.3 A jelenlegi munkaerőpiaci szabályozás Az Egyesült Királyság a 12 legutóbb csatlakozott új tagállamból érkező munkavállalók szabad mozgását illetően, a 10 még 2004-ben csatlakozott országokkal szemben, nem él semmilyen korlátozással. A beérkezett munkavállalóknak azonban regisztráltatniuk kell magukat, főképpen azért, hogy ellenőrizni lehessen az uniós bővítésnek az Egyesült Királyság munkaerőpiacára gyakorolt hatását. Az illegális munkavállalás megakadályozását kívánják elérni, azzal az intézkedéssel, hogy különböző, kötelezően bemutatandó dokumentumokat kell ellenőrizniük és elkérniük az Egyesült Királyságon belüli munkaadóknak, elkerülve az illegálisan az országban tartózkodó vagy arra nem jogosult munkavállaló alkalmazását. A nyilvántartó rendszerük a Worker Registration Scheme (Munkavállalók Nyilvántartó Rendszere - WRS) néven fut.34 Azoknak a munkakeresőknek, akik az új tagállamok közül az EU-8-akból – azaz a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Magyarországról, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából és Szlovéniából – érkeznek, az Egyesült Királyság Belügyminisztériumánál be kell jelentkezniük a nyilvántartásba az Egyesült Királyságban történő munkavállalásuk kezdete utáni egy hónapon belül. Ez a követelmény a Máltáról és Ciprusról érkezők kivételével minden új tagállamból érkező munkavállalóra érvényes. (A WRS-be történő bejelentkezés díjköteles, egyszeri összegként jelenleg 70 Font a mértéke.)35
34
WRS, http://www.workpermit.com/uk/worker_registration_scheme 2007. április 21. 15:21 Regisztrációs díj a WRS-ben, http://www.workingintheuk.gov.uk/working_in_the_uk/en/homepage/schemes_and_programmes/worke r_registration.html , 2007. április 26. 20:03 35
- 23 -
A két újonnan csatlakozott ország (Bulgária és Románia) számára a munkaerő piacot csak fokozatosan nyitják meg. Az alacsony képzettségű munkások számát, az agrár és élelmiszer előállító szektorban, a meglévő kvótákra korlátozzák36 (lásd később). Ezt egyelőre nem növelik tovább, valamint a munkásoknak rendelkezniük kell engedéllyel is. A szakképzett munkavállalók, mint ahogy jelenleg is, abban az esetben vállalhatnak munkát, ha van munkavállalási engedélyük, tanulók, önfoglalkoztatók vagy mindezek hozzátartozói. Ezeket az új rendelkezéseket 12 hónap múlva felülvizsgálják. A folyamatban a kormány által újonnan felállított „Migrációs Tanácsadó Bizottság” fog segédkezni és számításba fogják venni a munkaerőpiac szükségleteit, a korábban csatlakozottakkal a tapasztalatokat kiértékelik és a többi tagállam gyakorlatát is tanulmányozzák. Mindez szükséges, hogy pontosan felmérjék, milyen hatásokkal is járt a legutóbbi bővítés, hogy megtehessék a következő lépést, fejlesztve a migrációs politikát. A két, az EU-hoz újonnan csatlakozott ország nem vehet részt a WRS rendszerben.37 Több mint 12 hónapon keresztül megszakítás nélkül fennálló munkaviszony esetén az EU-8 országaiból érkező munkavállalóknak nem kell nyilvántartásba vetetni magukat. Ha a munkavállalás időszaka megszakad, a munkavállalónak 30 napon belül újra munkát kell vállalnia, és újból nyilvántartásba kell vetetnie magát. A bejelentkezési díjat a WRS-ben történő első nyilvántartásba vételkor kell csak megfizetni. Ha a munkavállalónak újból regisztráltatnia kell magát, semmilyen további díj fizetése nem terheli őt. A rendszer az EU-8-akból érkező, azon munkavállalókra vonatkozik, akik: •
2004. május elsején vagy azután helyezkednek el új állásban;
•
engedély nélkül dolgoztak az Egyesült Királyságban május 1. előtt;
•
rövidtávon vagy ideiglenes alapon vállalnak munkát;
•
diákok és emellett munkát is vállalnak.
(Az illegális munkával kapcsolatos jogszabályok változásai: Az 1996. évi menedékjogi és bevándorlási törvény 8. szakasza előírja, hogy minden egyesült királysági munkaadónak ellenőriznie kell az összes alkalmazni szándékozott munkavállaló alapvető iratait. Ezeknek az iratoknak az ellenőrzésével biztosíthatják a munkaadók, hogy nem követnek el törvénysértést illegális dolgozók alkalmazásával.
36 37
Ez jelenleg 20 ezer főt jelent. http://www.workingintheuk.gov.uk/working_in_the_uk/en/homepage.html, 2007. április 24. 23:07
- 24 -
2004. május elsejével a kormány módosította azokat a dokumentumtípusokat, amelyeket az egyesült királysági munkaadónak ellenőriznie kell, hogy elkerülje az illegális munkavállalók alkalmazását. A leendő alkalmazottaknak, így az EU-8-ak állampolgárainak is rendszerint be kell mutatniuk nemzeti útlevelüket vagy nemzeti személyi igazolványukat személyazonosságuk megállapítása végett.)38
Anglia a többi tagállam döntéséhez képest a 2004-es csatlakozókkal szemben nem alkalmazott korlátozásokat. A korábban már említett szükséges adminisztráció természetesen megmaradt, azonban az ország munkaerőpiaca nyitva állt. Innentől kezdve már csak a rátermettség és az alkalmasság, ami számít a munkát vállalni akaró egyének számára. Természetesen a kép ennél árnyaltabb, de a lehetőség adott. A nyitás az EU-8-ak felé, része volt az angol kormány „Menedzselt Migrációs” politikájának. Mindennek a célja, kibővíteni a lehetőségeket, hogy betöltsék azokat az üres állásokat, amelyekre szakképzett, vagy alacsony képzettségű munkások szükségeltetnek - különös tekintettel az alacsony jövedelmezőségű állásokra - és a munkáltatók meglehetős nehézségek árán találtak munkaerőt, hogy legálisan foglalkoztathatnák. A számításokhoz képest jóval nagyobb növekedés az EU-8-akból származók foglalkoztatásában, azonban egyértelműen hozzájárult Anglia gazdasági növekedéséhez. A munkaerő beáramlása azonban új és mindezidáig relatív alábecsült, és teljességében fel nem mért kérdéseket vetett fel, mint a „jövevények” hatása az elosztási rendszerekre és a potenciális szociális költségek növekedése. Ami azonban biztos, hogy a kormánynak figyelmet kell fordítania azokra a területekre, amelyek a munkavállalási és letelepedési célú mozgásokat irányítják. Ez is egyfajta menedzsmentet igényel.
38
Az illegális munkával kapcsolatos jogszabályok változásai http://www.eu2004.hu/ 2007 április 11. 23:43
- 25 -
3. Az angliai munkaerőpiac rövid áttekintése Az Egyesült Királyságban a populáció körülbelül 60.209 ezer főre tehető.39 Az ország saját régiós felosztása, összesen 9 területet különböztet meg. A munkaerő és a népesség is Londonban, a Dél-keleti és Észak-nyugati Régióban koncentrálódik és ezek a régiók is a vezetők az Egyesült Királyság gazdaságában. A 2004-es GDP több mint 1.033 milliárd Font volt, amelynek 42%-a származott ezekből a régiókból. 2007. februári adatok alapján 28,98 millióan dolgoznak az Egyesült Királyságban. A vezető foglalkoztatási szektorok a kereskedelem, a gyáripar, egészségügyi és szociális ellátás, az ingatlanfejlesztés, amely ágazatok a munkavállalók több mint a felét alkalmazzák. Anglia szerte, a munkaerő száma éves átlagban 0,7%-kal nőtt 2000. és 2005. között. (A leggyorsabban növekedő régió Wales volt, 1,4%-kal, míg a leglassabb Kelet-anglia 0,4%-kal.) A legnagyobb foglalkoztatók a kereskedők közül kerültek ki, mint a Tesco, Sainsbury’s és ASDA, a GlaxoSmithKline, a British American Tobacco, de a bankok is megtalálhatóak, mint a The Royal Bank of Scotland, Lloyds TSB, HSBC és a Barclay’s. Bár a termelő ágazat a legjelentősebb a gazdaságban, évről évre egyre csökken az itt dolgozók száma, ahogy a gazdaság átstrukturálja magát a hagyományos iparról a szolgáltatási szektorra. Az ágazatban éves átlagban 3,9%-kal csökkent a munkát vállalók száma, amely 2000-2005. között 821 ezer fős csökkenést jelentett40. Az egyes ágazatokban történő esés ellenére a brit gazdaság a legsikeresebb a fő európai gazdaságok között. A foglalkoztatási ráta az euró-zóna átlagához képest jóval magasabb, és a munkahelyek bővülése jelentős vonzóerő a befelé irányuló gazdasági migrációnak, (különösen Lengyelország számára).
39
Population of Britain, http://www.woodlands-junior.kent.sch.uk/customs/questions/population.html 2007. május 5. 18:53 40 Accession Monitoring Report, May 2004 – December 2006 http://www.ind.homeoffice.gov.uk/6353/aboutus/accessionmonitoringreport10.pdf 2007. április 13. 18:01
- 26 -
A munkanélküliségi ráta 5,5%, ami 0,3%-kal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti. A munkanélküliek száma 21 ezerrel növekedett az utolsó negyedév során és 120 ezerrel az előző év ugyanezen időszakához képest, és így eléri 1,69 millió főt. Érdekes, hogy bár London vezető minden téren a gazdaságban és itt vannak a legjobban fizetett állások is, a munkanélküliségi is itt a legmagasabb 8,1%. A foglalkoztatás alakulása munkaképes korúak százalékában, valamint a munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt két évben:41 (3. sz. ábra)
(Forrás: www.statistics.gov.uk)
A legfrissebb statisztikai adatok szerint, ahogy az az ábrákon is látható, a trend a foglalkoztatási rátát illetően egyre csökkenő, miközben a trend a munkanélküliségi grafikonon jó ideje lapos marad. A statisztikai adatok szerint ugyancsak további csökkenés van a „Munkakeresési Támogatást” igénylők számában is. A munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatási ráta 74,3% három havi bázison 2007. februárjáig bezárólag, amely 0,2% ponttal kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti érték. A foglalkoztatottak száma 2007. februárjáig bezárólag 28,98 millió fő volt. Számuk 47 ezerrel csökkent az utolsó negyedben és 147 ezerrel az utolsó egy évre vetítve. A negyedéves esés a teljes foglalkoztatottságban a miatt volt, mert a munkavállalók számában is esés következett be, különösen a nőknél. 41
Employment, http://www.statistics.gov.uk/CCI/nugget.asp?ID=12 2007. április 15. 19:59
- 27 -
Az üresen álló munkahelyek száma is emelkedést mutat. Az elmúlt három hónapban átlagosan 635 ezer betöltetlen állás volt, ez 33.500 darabos emelkedés az előző negyedévhez képest. A betöltetlen állások számának alakulása az Egyesült Királyságban az elmúlt időszakban:42 (4. sz. ábra)
A bonuszok nélküli átlagkereseteknél nincsen igazán változás az utóbbi negyedévben. Az átlagkereset éves átlagos növekedési rátája, bonuszok nélkül számolva, 3,6% volt. Ha a bonuszokkal együtt számoljuk, akkor 4,6% ez az érték. A munkaképes korúak közt a férfiak foglalkoztatása a magasabb 78,2%, szemben a nők foglalkoztatási rátájával, ami 69,4%. (Érdekesség csupán ezekhez az adatokhoz,
42
Vacancy Survey, http://www.dh.gov.uk/en/PublicationsAndStatistics/Statistics/StatisticalWorkAreas/StatisticalWorkforce /DH_4087110 2007. május 10. 20:57
- 28 -
hogy a helyi felosztású statisztikák alapján London City-ben a nők foglalkoztatása 100%-os.43) A gazdaságilag inaktívak44 aránya a munkaképes korúak között körülbelül 21,2%-ra tehető, amely egy éves átlagra vetítve 0,1%-kal alacsonyabb. A munkaképes korúak között a gazdaságilag inaktívak száma 76 ezerrel növekedett az elmúlt negyedévben, és eléri a 7,93 millió főt. (A nők aránya ebben az összehasonlításban jóval meghaladja a férfiak átlagát, 27% szemben a 16, 8%-kal.) A gazdaságilag inaktívak számának alakulása az Egyesült Királyságban:45 (5. sz. ábra)
A GDP-t vizsgálva megállapítható, hogy a mértéke 0,7%-kal növekedett az utolsó negyedévben, ugyanakkora mértékben, mint az azt megelőzőben is. A növekedés legfőképpen a szolgáltatások mértékének emelkedéséből adódott.
43
Local area labour markets: Statistical indicators, National Statistics, 2007. április, http://www.statistics.gov.uk/downloads/theme_labour/LALM_Statistical_indicators_Nov06.pdf 2007. április 15. 19:06 44 Gazdaságilag aktívnak azok számítanak, akik vagy dolgoznak, vagy munkanélküliek. 45 Economic inactivity, Highlights, http://www.statistics.gov.uk/CCI/nugget.asp?ID=1427&Pos=1&ColRank=1&Rank=160 2007. május 11. 20:32
- 29 -
A GDP %-os, negyedéves növekedése az Egyesült Királyságban az elmúlt időszakokra vetítve:46 (6. sz. ábra)
Nemzetközi összehasonlításban, pl. az Amerikai Egyesült Államokkal összevetve, jellemzően Európa egyelőre kisebb gondot fordít a munkaerő megfelelő képzésére és szakmai illetve gazdasági mobilitásának az elősegítésére. Európa még nem készült fel és nincsenek is tapasztalatai a munkaerő megfelelő, a szükség diktálta átcsoportosítására. Természetesen ennek megfelelő kereteket is kell adni. Ezeknek a feladatoknak a megoldásával, hatékonyabban fogja tudni kezelni, a munkaerőpiacokon felmerülő egyenlőtlenségeket is.
46
GDP Growth, http://www.statistics.gov.uk/cci/nugget.asp?id=192 2007. május 11. 22:34
- 30 -
Az alábbi táblázat nemzetközi összehasonlításban mutatja meg a munkanélküliségi ráta alakulását az elmúlt 3 évről. Munkanélküliségi ráta alakulása az Egyesült Államokban, Japánban, az Eurozónában és az Egyesült Királyságban, 2003. december – 2005. október között:47 (7. sz. ábra) százalék
(Forrás: Eurostat, US Bureau of Labor Statistics)
47
Labour Market Review 2006., The labour market in the wider economic chapter, http://www.statistics.gov.uk/statbase/Product.asp?vlnk=14315&More=n 2007. május 10. 20:46
- 31 -
4. A migráció és hatásai az Egyesült Királyság munkaerőpiacán 4.1 A migráció alakulása a 2004-es bővítés előtt: Az Angliába irányuló bevándorlásban, nemcsak a tagállamokból, hanem az EU-n kívüli országokból is, a 90-es évek közepétől figyelhető meg egy jelentős növekedés. A számok tükrében ez azt jelentette, hogy a bevándoroltak száma az 1994. évi 314 ezerről 2004-re 582 ezerre nőtt48. A kifelé irányuló elvándorlásban is növekedés volt tapasztalható, azonban jóval kisebb arányban, az 1994. évi 238 ezerről 360 ezerre nőtt a számuk 2004-re. Tehát a nettó migráció egyenlege erősen pozitív volt. Az alábbi ábrán megfigyelhető, hogy ez a növekedés elsősorban a nem EU országokból származóknak volt köszönhető. Az Egyesült Királyságba irányuló nettó migráció mértéke a fő nemzetségi csoportok tükrében 1995-2004 között (ezer fő): (8. sz. ábra)
(forrás: Home Office – 2005. augusztusi jelentés)
48
Labour Market Review, http://www.statistics.gov.uk/labourmarketreview/ 2007. április 11. 12:32
- 32 -
A 2004-es EU bővítés óta, a tagállamokból érkező bevándorlók mértéke gyorsabban nő, mint az EU-n kívüli országokból érkezőké. Megfigyelhető, hogy a brit nemzetiségűek nettó migrációja ebben periódusban a negatív tartományban maradt. 2004. tavaszán, közvetlen a bővítés előtt, 2,8 millió idegen nemzetiségű élt az Egyesült Királyságban, ami a teljes népesség kevesebb mint 5%-a. Ebből 1,44 millióan dolgoztak, ami a foglalkoztatottaknak megközelítőleg az 5,2%-át tették ki. Amennyiben kiszélesítenénk az „idegenek” definícióját, bevándorlónak tekintve mindazokat, akik külföldön születtek, azaz beleértve a külföldön született de brit állampolgárokat is, ez a szám jelentősen nagyobb lenne. A statisztikák alapján, az angliai munkaképes korúak 10%-a külföldi születésű49. Jelenleg az Eu-25 országaiból származók alkotják a legnagyobb bevándorolt tömeget (7%-a a munkaképes korú népességnek). Természetesen ezek az adatok nem tartalmazzák azoknak a bevándorolt és/vagy munkát vállaló embereknek a számát, akik „illegálisan” vannak az országban. Az idézőjel indokolt, hiszen az tagállamok állampolgárai szabadon érkezhetnek Angliába. 2004. májusában több mint 80 különféle módja volt, hogy a nem EGT50 nemzetiségűek beléphessenek az Egyesült Királyság területére, és mindegyikre speciális szabályok és szabályozás vonatkozik.
Az alábbi táblázat az éves belépők számát mutatja meg 2004-ig bezárólag, a legfontosabb csatornák igénybevételével, ami a korlátlan vagy korlátozott munkavállalási joggal jár együtt.
49
Labour Force Survey, December 2003 – February 2004. http://www.dataarchive.ac.uk/findingData/lfsTitles.asp 2007. április 21. 21:21 50 Az Európai Gazdasági Térség, ami magába foglalja az EU-t, valamint Norvégiát, Izlandot és Lichtensteint is.
- 33 -
A fő beáramlási módok a nem EGT nemzetiségűek részéről korlátlan vagy korlátozott munkavállalási jogosultsággal 2000 és 2004 között:51 (9. sz. ábra)
(adatok ezer Fő)52
2000 -
2000
2001
2002
2003
2004
Tanuló
313,0
339,0
369,0
319,0
294,0
1.634,0
Hozzátartozó
74,2
78,0
85,4
87,2
94,3
419,1
Munkavállalói engedéllyel rendelkező
67,1
81,1
85,6
81,4
82,7
397,9
Nyaralóként munkát vállalók
38,4
35,8
41,7
46,5
62,4
224,8
Mezőgazdasági szezonmunkás
10,1
8,4
16,9
20,7
15,0
71,1
Baby-sitter
12,9
12,0
12,8
15,3
5,6
58,6
Hazai alkalmazott
14,3
10,5
10,1
10,6
10,4
55,9
x
x
x
7,8
19,9
24,7
x
x
1,1
3,6
7,4
12,1
Ágazaton alapuló kvótában dolgozó „Migrációs Program a Magasan Szakképzetteknek"-ben résztvevők
04
A menekültek adatai, akik ezzel a státusszal nem kapnak munkavállalási jogosultságot, nem szerepelnek a táblázatban.
4.2 A 2004-es EU bővítés kihatásai a munkaerő migrációra és a munkaerővel kapcsolatos politikákra Az Egyesült Királyság, Írországgal és Svédországgal együtt kisebbségben maradt az EU-15-ök tagállamai között, amikor az előcsatlakozási tárgyalások során a munkaerőpiac teljes megnyitása mellett döntött a 2004-ben csatlakozottakkal szemben, késedelem nélkül a bővítés életbe lépésével. (Málta és Ciprus vonatkozásában nem merült fel a korlátozás lehetősége, így a munkaerőpiac nyitása során érdemben az EU-8-akról beszélhetünk.) 2004. május 1-től tehát az EU-8-ak munkavállalói szabadon utazhatnak az Egyesült Királyságba, és vállalhatnak munkát anélkül, hogy munkavállalási engedéllyel rendelkeznének.
51
Accession Monitoring Report, May 2004 – December 2006 http://www.ind.homeoffice.gov.uk/6353/aboutus/accessionmonitoringreport10.pdf 2007. április 13. 18:01 52 Források: Home Office: Sector-based Scheme Review; Salt and Millar: Foreign labour in the United Kingdom: current patterns and trends, Office for National Statistics, London, 2006 (lsd. irodalomjegyzék)
- 34 -
Ez a döntés világos része volt a kormányzati MM stratégiának, hogy kiterjesztve a munkacélú bevándorlók körét feltöltse az üres állásokat a szak- és különösen az alacsonyan fizetett pozíciókban, ahová a munkáltatók nehezen találtak legálisan foglalkoztatható munkásokat az EU bővítés előtt. Mindezeknek az EU-8-akból érkezett dolgozóknak, akik illegálisan tartózkodnak az Egyesült Királyság területén, a csatlakozás lényegében felért egy amnesztiával. A WRS (Work Registration Scheme) tehát hatályba lépett 2004. februárjában, amely lényege ugye, hogy az EU-8-akból érkező munkavállalónak regisztráltatnia kell magát a Belügyminisztériumnál, egy hónapon belül, ahogy munkát kapott. A WRS tehát nem korlátozza az EU-8-akból érkező, és munkát vállalni akarók számát. A kifejezett szándéka, hogy kontroll alatt tartsa ezeket a munkásokat, és biztosítsa a helyes hozzáférésüket az egyes jóléti szolgáltatásokhoz, erősítse a részvételüket a hivatalos gazdaságban, és hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre monitorozni a munkaerő beáramlását az országba. Vitatható, de egyes vélemények szerint a WRS politikai engedménye megnövelheti mindazok számát az EU-8-ból, akiket az elérhető hasznok inkább fognak motiválni, mint maga a munka. A kormány negyedévente publikációt tesz közzé, azokkal az adatokkal, amelyekhez az EU-8 nemzetiségűek regisztrációjával jutott (Accession Monitoring Report53). A legutolsó publikált riport alapján, 579 ezer kérelmet nyújtottak be regisztrálásra54, 2004. május 1. és 2006. december 31-e között. Ahogy azt a következő táblázat is mutatja, majdnem 3 évvel a bővülés után, semmi jele annak, hogy jelentősen megugrott volna a munkavállalók száma, (akik persze regisztráltak is).
53
Accession Monitoring Report, May 2004 – December 2006 http://www.ind.homeoffice.gov.uk/6353/aboutus/accessionmonitoringreport10.pdf 2007. április 13. 18:01 54 Accession Monitoring Report (lsd. fent)
- 35 -
Negyedéves benyújtott kérelmek a WRS-ben történő regisztrációhoz (adatok ezer fő)55: (10. sz. ábra)
Éles vita zajlik az Egyesült Királyságban azonban arról, hogy a hivatalos regisztrált adatok, mennyire tükrözik azt, hogy a valóságban mekkora számban is érkeznek az EU-8-akból dolgozni az Egyesült Királyságba. Az is nyilvánvaló, hogy a regisztrálási kötelezettség alóli különféle mentesítések miatt, ezek az adatok alábecsülik a munkaerő valós beáramlásának számait. Például a mentesített önfoglalkoztatók is különös figyelmet érdemelnének. Az önfoglalkoztatás tudvalevőleg igen elterjedt az építőipari szektorban, ahol nagy számban dolgoznak az EU-8 polgárai. A kormány becslése alapján, ha ezeket a nem regisztrált munkavállalókat is beleszámítják, akkor számuk a 650 ezret is meghaladhatja. Bármekkora is legyen a valós szám, vitathatatlan, hogy az új EU tagok részéről történő munka célú bevándorlás mértéke 2004. májusa óta, lényegesen nagyobb volt, mint amit a kormány megjósolt még a csatlakozás előtt. Az angol Belügyminisztérium által megrendelt tanulmány következtetései alapján a csatlakozás hatására az éves nettó migrációs mérleg egyenlege átlag csupán 5.000-13.000 fővel fog nőni, az EU-8-ból érkező állampolgárokkal, egészen 2010-ig. Rengeteg okot lehetne felsorolni, hogy
55
Accession Monitoring Report, May 2004 – December 2006
- 36 -
miért
történt
ilyen
mértékű
alábecslés
az
adatokban,
- ezeket javarészét maga a tanulmány is kifejti – ami segíthet megmagyarázni a bruttó eltérés okait. A fő ok azonban az volt, hogy mivel adathiány volt az EU-8-ból történő bevándorlásokat illetően, a becslések, a csatlakozás után várható munkaerő beáramlás mértékéről, csak a különböző országok történelmi adatainak alapulvételével történhettek meg. Egy másik magyarázat is szolgál azonban arra, hogy miért becsülték alá enynyire a számokat. A tanulmány ugyanis azon a feltételezésen alapult, hogy az EU-15 tagországai valamennyien, és egyidőben megnyitják a munkaerőpiacukat a csatlakozók előtt. Végül ugye csak 3 ország tette ezt meg, ami jelentős eltérítő hatással járt a munkaerő áramlására. Bármennyire is hiányosan és elégtelenül tükrözik a WRS adatai a beáramlás aktuális mértékét, a rendelkezésre álló adatokból nagyon jól lehet értelmezni és megérteni a karakterisztikáját és típusát az EU-8-ból irányuló munkavállalásnak. A munkavállalók többsége, akik 2004. májusa óta regisztráltak, lengyel állampolgárságú (62%), férfi (58%), fiatal (82%-a 18-34 év közötti) és hozzátartozók nélkül érkezik (92%) az Egyesült Királyságba. A regisztrált bevándorlók nemzetiségi összetétele 2004. májusától 2006. decemberéig:56 (11. sz. ábra)
(adatok ezer fő) 56
Accession Monitoring Report, May 2004 – December 2006
- 37 -
A lengyeleken kívül nagy számban érkeztek még a Litvánok (11%) és a Szlovákok (10%). A brit statisztikai hivatal kiszámolta azt is, hogy az egyes kelet-európai országok összlakosságának hány százaléka vándorolt át tavaly a brit munkapiacra. Ezt a listát Litvánia vezeti 0,65 százalékkal, utána Lettország (0,54 százalék), Szlovákia (0,39 százalék) és Lengyelország (0,31 százalék) következik. A százalékosan még kimutatható arányszámú országok közül az utolsó Magyarország, 0,06 százalékkal.57 Szinte valamennyi foglalkoztatási ágban alkalmazzák őket, de többségük a relatív alacsonyabb szakképesítésű állásban dolgozik. (12. sz. ábra)
Top 5 foglalkoztatási csoport
(%)
Top 5 állás
(%)
Adminisztráció, Üzlet és Menedzsment
37
Folyamatszervező
26
Vendéglátás
20
Áruházi dolgozó
8
Mezőgazdaság
11
Csomagoló
6
Gyártás
7
Konyhai segéd
6
Étel, hal és hús feldolgozás
5
Takarító
5
/Forrás: Accession Monitoring Report, May 2004 – December 2006/
A munkavállalókat természetesen nem csak Londonban, hanem Anglia szerte foglalkoztatják. A legutolsó jelentés adatai alapján munkavállalók a legnagyobb számban, a Kelet-angliai Régióban regisztráltak (15%), amit London és a Közép-angliai Régió követ (13-13%). Fontos kihangsúlyozni, hogy az adatok, amik a WRS-ből származnak, nem tükrözi a pontos számát az Angliában tartózkodó EU-8 munkavállalók állományának. A regisztráláskor nem rögzítik ugyanis, hogy az adott munkavállaló milyen hosszú ideig marad az országban, és hogy mennyien hagyták már el esetlegesen az országot, mivel nem követelik meg a kijelentkezést is a rendszerből. A rendelkezésre álló adatok elégtelenek arra, hogy fel lehessen becsülni, menyi munkavállaló dönt a tartós letelepedés, vagy a hosszú idejű tartózkodás mellett (ami több évet is jelent), azonban nyilvánvaló, hogy az EU-8 munkavállalók jelentős része rövid idejű vagy kifejezetten szezonális 57
„Sosem érkezett ennyi bevándorló a brit munkaerőpiacra”, MTI, 2006. október 6., Figyelő Net, http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=56060 2007. május 2. 23:18
- 38 -
munkára érkezik az országba. Jelenleg azonban, a tartós letelepedés mellett döntő bevándorlók száma nem olyan alacsony, mint általában azt állítják. Az angol „Labour Force Survey” egy felmérésében azt állítja, hogy az EU-8 munkavállalók állományban lévő, azaz az adott időben ténylegesen is dolgozók száma a 2003. évi 43 ezerről 2006. tavaszára 247 ezerre növekedett.58 Az EU-8 dolgozói között az állományban lévők számának növekedése, ezen adatok szerint igencsak alacsonyak. Az állományban lévő EU-8 dolgozók számának növekedése ebben az adatösszesítésben csakugyan alacsonynak tűnik. Ugyanakkor összehasonlíthatjuk a folyó adatokkal (a becsült érték több mint 600 ezer fő), és ebben az összefüggésben, kifejezhető a rövid idejű itt-tartózkodás, EU-8 bevándorlók közötti relatív nagyszámú előfordulása is. Azonban, bár úgy tűnik az EU-8 munkavállalóinak jelentős része rövid idejű tartózkodásra érkezik csak az országba, fontos észben tartani, és a becslésnek korlátot szab, hogy a munkaerőpiacról beszerzett adatok alábecsültek az ismert problémák miatt. Az EU-8 bevándorlóinak becsült száma a 16 éven felüliek és foglalkoztatottak vonatkozásában, 2003-2006: (13. sz. ábra)
EU-8 migráns 16 év felett (ezer fő) 2003. ÁprJún. 2004. ÁprJún. 2005. ÁprJún. 2006. ÁprJún.
EU-8 migránsok EU-8 migránsok megoszlása megoszlása EU-8 migráns foglalkoztatottak az összes migráns az összes (ezer fő) foglalkoztatott között foglalkoztatott között
118,4
43,2
1,70%
0,15%
133,7
75,1
2,90%
0,27%
222,3
150,3
5,40%
0,53%
330,9
246,9
7,90%
0,87%
(forrás: Labour Force Survey, Office for National Statistics)
58
Labour Force Survey ONS – 2006 http://www.statistics.gov.uk/STATBASE/Source.asp?vlnk=358&More=Y 2007. április 12. 23:30
- 39 -
5. A munkaerőpiaci nyitás hatásai az Egyesült Királyság gazdaságára
Az elmúlt 5 év legnagyobb részében, az angliai gazdaság növekedési rátája következesen magasabb volt, mint az EU átlag. A növekvő szintű migráció hozzájárult ehhez az emelkedéshez, legfőképpen azáltal, hogy így kiszélesedett a teljes foglalkoztatottság. Azonban annak a mértéke, hogy a bevándorlás pontosan mennyivel járult hozzá a gazdasági növekedéshez, egyelőre még homályos. Mervyn King, a Bank of England elnöke, egy 2005-ös beszédében59 megjegyezte, a bevándorlás hasznot hozott az Egyesült Királyságnak, azáltal, hogy csökkentette a bérek emelkedését és az inflációt, és ezáltal a kamatszintet alacsonyan tartotta. Az Ernst & Young kutatórészlege, az ITEM club úgy becsülte, hogy a Kelet-európai migráció legalább fél százalékkel tartotta alacsonyabban a kamatokat, mint amennyi egyébként lenne.60 A CEBR (Centre for Economics and Business Research) egy korábbi elemzésében is az állt, hogy egyedül az új kelet-európai munkavállalói tömeg kétharmadát adó lengyelek bevándorlása mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, de úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.61 Tony Blair brit kormányfő a brit szakszervezeti szövetség (TUC) a 2006. szeptember eleji brightoni kongresszusán maga is lelkesen szólt arról, hogy a kelet-európaiak munkájának hozzájárulása milyen hasznos a brit gazdaságnak, kijelentve: az új bevándorlók az elmúlt években 0,5-1 százalékpont közötti mértékben növelték a brit gazdaság növekedési ütemét. 62
59
King, M. Speech given at Salts Mill, Bradford, Yorkshire, 2005. június 13. http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200607/cmselect/cmtreasy/299/299we02.htm 2007. május 3. 18:23 60 Ernst Ernst&Young ITEM Club, Spring Forecast 2006, http://www.ey.com/global/Content.nsf/UK/Media_-_06_04_24_DC__ITEM_Club_Spring_06_04_forecast 2007. április 30. 23:21 61 CEBR, Changed assumptions about migrant workers cause major upgrade in economic growth forecast for UK, Prognózis, 2006. október 06., http://www.cebr.com/archive1.html 2007. április 30. 21:01 62 Trades Unions Congress, Below the minimum: Agency workers and the minimum wage, London, 2005. http://www.tuc.org.uk/tuc/rights_student.cfm 2007. április 23. 17:34
- 40 -
Elméletben, a migráció negatív hatással is lehet az egész gazdaság számára. Például, egy fontos, bár eléggé felderítetlen kutatási kérdés, vajon milyen mértékben riasztja el az Egyesült Királyságban az olcsó munkaerő a termelést modernizáló beruházásokat és törekvéseket, és vezet ahhoz a helyzethez, ahol nem hatékony cégek, és iparágak maradnak életképesek a bevándoroltak olcsó munkaereje által támogatva.63
Az alábbi táblázat a GDP, az infláció és a foglalkoztatás 2000-2006. közötti alakulását mutatja be:64 (14. sz. ábra)
ezer
százalékos növekedés
GDP éves növekedése (%)
foglalkoztatás
infláció CPI éves %-os növekedése
negyedév
(Forrás: Office for National Statistics)
A bevándorolt munkaerő tehát fontos szerepet játszott abban, hogy a szakképesítés és a munkaerő hiányát a betöltetlen státuszok széles skálájában enyhítette, mind a magas-, mind az alacsony képesítésű állások esetében. Mindazonáltal, bár a munkaerő beáramlása növelte a gazdasági teljesítményt, és a munkahelyek számát, a betöltetlen helyek számában nem következett be számottevő csökkenés 2001. óta. Ennek mértéke ugyanis átlagosan a 600 ezres szint körül maradt.
63
Martin and Olmstead, The Agricultural Mechanization Controversy, 1985. Science 227:601406 http://www.sciencemag.org/ 2007. április 27. 20:33 64 www.statistics.gov.uk 2007. május 2. 22:32
- 41 -
A betöltetlen álláshelyek száma az Egyesült Királyság gazdaságában (ezer fő):
ezer
(15. sz. ábra)
(Forrás: Office for National Statistics)
A nehezen betölthető üres állások előfordulási aránya napjainkra kissé csökkent, a 2004. évi 1,1%-ról 2006-ra 0,9%-ra. Be nem töltött állások továbbra is előfordulnak az egész gazdaságban, de az arányai kissé megváltoztak. Nagyobb számban fordulnak elő az alapfokú képesítéssel betölthető helyek, a kisegítő szakfoglalkozások és az eladói, vevőszolgálati álláslehetőségek.65 Természetesen ne felejtsük el, hogy ezek az egész gazdaságra összesített adatok képesek elrejteni a potenciálisan fontos regionális és ágazati különbségeket. (Például a hotel és vendéglátó szektorban a betöltetlen álláshelyek száma a 2004. évi 59 ezerről 2006. közepére 47 ezerre csökkent, ami jóval nagyobb mértékű csökkenés, mint amit az összesített adatok mutatnak. 66 A rendelkezésre álló, migráns munkaerő növekedésének a legnagyobb haszonélvezői kétségtelenül az egyéni munkáltatók, különösen azok, akik az alacsony fizetésű pozíciókra keresnek munkavállalókat. Az EU bővítés előtt a munkáltatóknak csak nagyon korlátozott lehetőségük volt hozzáférni a bevándorolt munkaerőhöz, hogy legálisan alkalmazhassák őket az alacsony képesítést igénylő helyeken. A bővítés után viszont szinte korlátlan munkaerő áll rendelkezésükre a Kelet-európai országokból, akik hajlandók elvégezni a munkát a minimálbér közeli fizetésért is. A WRS adatai szerint, több mint a háromnegyede a 2004. májusa óta regisztrált dolgozóknak 4,50-5,99 Fon-
65
Learning and Skills Council, National Employers Skills Survey, 2006. London http://research.lsc.gov.uk/LSC+Research/published/ness/ 2007. április 14. 22:09 66 www.statistics.gov.hu
- 42 -
tos órabérért dolgozott.67 2004. és 2005. között a 22+ éves munkavállalók minimum órabére 4,85 Font volt, a 18-21 éves korosztálynál pedig 4,10 Font. A 2006. októberében megkeresett órabér ugyanezen korosztályok vonatkozásában már 5,35 és 4,45 Font/óra körül alakult.68
Tanulmány készült az Egyesült Királyságban az alacsony szakképesítést igénylő, és alacsony fizetéssel járó munkahelyeket betöltő, Kelet-európai munkavállalók munkahelyi tapasztalatait vizsgálva. Ennek eredményeképpen megállapították, hogy az EU-8 munkavállalói magasabb alap óraszámban és több órát dolgoznak, mint a foglalkozásuk átlaga. Ráadásul, a felmérés során a több mint 500 megkérdezett bevándorló között azt találták, hogy túlképzett volt ahhoz a munkához, mint amit végzett az országban. Például, a vendéglátásban alap munkát végző, megkérdezett 120 ember több mint fele rendelkezett post-secondary és több mint harmaduk felsőfokú végzettséggel.69 A megkérdezettek közül sokan kompromisszumként említették a szituációt, amiben vannak, illetve kifejtették, hogy azért tolerálják az alacsony képességű munkákat és a szegényes feltételeket, mert a fizetés még így is jelentősen magasabb, mint az otthoni keresetek. De a kompromisszum nem csak gazdasági megfontolásból ered: sokakat motivál a vágy, hogy megtanuljanak angolul, vagy tapasztalatokat gyűjtsenek. Fontos megjegyezni azonban, bármi is legyen a motiváció, a Kelet-európai munkavállalók általában belenyugszanak a szegényes feltételekbe, mert helyzetüket és a munkát csak átmenetinek fogják fel. Általános a tendencia, hogy ezeknek a munkavállalóknak egyértelmű célja továbblépni egyszer egy jobb állásba, akár Anglián belül, akár azon kívül. A munkáltatók természetesen értékelik, hogy jól képzett munkaerőt tudnak alkalmazni a kuli munkára, mivel a brit munkavállalók nem szívesen vállalnak el alacsony fizetségért, nagy fizikai megerőltetéssel járó, és monoton állásokat.
67
Accession Monitoring Report, May 2004 – December 2006 Low Pay Comission: National Minimum Wage. Report, 2006. http://www.officialdocuments.gov.uk/document/cm70/7056/7056.asp 2007. április 12. 19:34 69 Anderson, B. „Fair enough? Central and East European migrants in low-wage employment in the UK” (2006) http://www.migrationinformation.org/Feature/display.cfm?id=568 2007. április 17. 23:56 68
- 43 -
A munkáltatók is tisztában vannak az EU-8 munkavállalóinak „kényszerhelyzetével”, hogy magas végzettséggel is elvállalják a valójában kisebb kvalitást igénylő munkákat. Mindezek után ugyancsak felmerülhet az a kérdés is, hogy a gazdasági haszon, amit a bevándorlás generált a munkáltatóknál és a gazdaság számára is, vajon nem a csökkentett fizetéseknek és a brit munkavállalók beszűkült kilátásainak köszönhető-e. Ha megfigyeljük a keresetek növekedését az Egyesült Királyság munkaerőpiacán, akkor azt tapasztaljuk, hogy szolid, de stabil növekedés látható a fizetésekben, és ugyanakkor a megugrását a gazdaság féken is tartja. A kereseti adatok az éves növekedési rátának a csekély csökkenését mutatják (beleértve a bonuszokat is), ami a 3 hónapos bázisra vetítve 4,4%-ról, 4,1%-ra csökkent.70 A munkanélküliek és a segélyt kérők száma 2000-től 2006. második negyedévéig: (16. sz. ábra)
Munkanélküliségi ráta (%)
százalék
ezer
Munkanélküli (ezer fő)
Támogatást igénylők (ezer fő)
negyedév
(Forrás: Office for National Staictics, lásd honlapot)
A munkanélküliek és a segélyhez folyamodók száma (azok akik „munkakeresési pótlékot” igényelnek) 2004 óta növekedésnek indult, a korábbi évek relatív egyenletes csökkenése után. A segélyt igénylők száma a 2005. februári 819 ezerről 2006. júliusára 70
Office of National Statistics, www.statistics.gov.hu
- 44 -
957 ezerre emelkedett. Ez alatt az időszak alatt a munkanélküliek száma 1,4 millióról 1,7 millió főre növekedett. Az angol Nemzeti Statisztikai Hivatal elemzésében azt találta, hogy a munkanélküliek számában bekövetkezett, folyamatban lévő emelkedést legalább részben, sokkal inkább a munkaerőpiac növekedése okozta – az inaktivitási ráta a munkaképes korú populációban 0,5 százalékpont körüli mértékben esett 2006. január és szeptember között (2006. szeptemberében 20,9%) – mintsem egy lassulás a munkaerőpiacban.71 Felmerül mindezek hatására az a kérdés is, van-e kapcsolat a bevándorlás és a munkanélküliség emelkedésében? A témában fellelt kutatás eredménye nem ad világos választ erre a kérdésre. Mindezidáig nem igazán készültek átfogó tanulmányok arról, hogy a tagállamokból érkező migráció milyen hatást vált(ott) ki az Egyesült Királyság munkaerőpiacában, holott a kérdések foglalkoztatják a közvéleményt is. A Munka és Nyugdíjügyi Minisztérium (Department of Work and Pensions) készíttetett egy felmérést, amely statisztikai adatokon keresztül kutatta a kérdésre a választ, hogy az EU-8 munkavállalóinak migrációja milyen hatással van az Egyesült Királyságra. A méréshez a WRS-ben regisztráltak adatait is figyelembe vették, valamint a munkához jutási segélyt igénylők állampolgárokhoz viszonyított arányát, azaz a támogatásban részesedettek munkaképes korúak populációján belüli arányát vizsgálva. A 2005. végéig rendelkezésre álló adatok tükrében a tanulmány nem talált szignifikáns összefüggést az EU-8 munkavállalók beáramlása és a munkanélküli segélyhez folyamodók között. A szerzők így arra a megállapításra jutottak, hogy a migráció gazdaságra gyakorolt hatása mérsékelt, de javarészt pozitív volt, tükrözve az Egyesült Királyság munkaerőpiacának gyors és rugalmas kiegyenlítődését.72 A tanulmány megállapításai párhuzamban vannak a korábban, az előcsatlakozás során készített elemzésekkel73, amelyek a migráció helyi munkaerőpiacokra gyakorolt várható hatását mérték fel. A munkaerőpiaci felmérésekre alapozva, ezek a korábbi elemzések kifejtették, hogy a regionális munkanélküliségi szintre vagy a bérszintre nem lesz 71
Goodridge, P., Labour Market Analysis and summary, Economic Analysis Division, Office for National Statistics (Sept 2006) http://www.gsr.gov.uk/downloads/new_research/economic_lmr_oct_06.pdf 2007. április 21. 22:32 72 Gilpin, N. „The impact of free movement of workers from Central and Eastern Europe on the UK labour market”, Department of Work and Pensions Working Paper No. 29. http://www.dwp.gov.uk/asd/asd5/WP18.pdf 2007. április 21. 12:20 73 Dustmann, C. The impact of EU enlargement on migration flows, Home Office Online Report 25/03 (2003) http://www.homeoffice.gov.uk/rds/pdfs2/rdsolr2503.pdf 2007. április 17. 20:12
- 45 -
számottevő hatással a bevándorlás. A szerzők megmagyarázzák az eredményeiket, azzal érvelve, hogy a hosszan tartó migrációs hatás a kibocsátási-mix változásában fog tükröződni – azaz növekedés következik be a munkaigényes árucikkek termelésében (és a szolgáltatásokban is), amely megnöveli a keresletet a munkaerő iránt – és nem a bérek vagy a munkanélküliség szintjében. A készült elemzések többsége, ugyanezzel a magyarázattal összegzi a tapasztalatokat, és a legtöbb megállapításaiban az szerepel, hogy csak kismértékű és nem szignifikáns hatás mutatható ki. Az érvek, hogy a bevándorlás növelte a munkaerő keresletét – csakúgy mint a kínálatát is – teljes összhangban van a gazdaság betöltetlen állásainak az adatival, amelyekben semmi jele a csökkenésnek. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit, véleményem szerint komolyan kell venni. A konklúziók ugyanis azonnal eloszlatják azokat a népszerű tévhiteket, hogy a munkaerő bevándorlása elkerülhetetlenül sérti az őslakosság érdekeit és lehetőségeit. Mindazonáltal azt is látni kell, hogy mindegyik tanulmánynak megvan a maga korlátja, a módszerek számos elméleti problémát vetnek fel, amelyek legjobb elemzői megközelítése egyelőre a nemzetközi irodalomban is vitatott téma. Például a Munka és Nyugdíjügyi Minisztérium gondozásában készült elemzés fő korlátja az adatok rossz minősége, amit az EU-8 munkavállalók mérésére használtak fel. Amint feljebb már kifejtésre került, a WRS-ben regisztrált munkavállalók számadatai jelentősen alábecsülik a Kelet-európai migránsok aktuális számát, akik munkát vállaltak az Egyesült Királyságban a bővítés óta. Ennek két fő oka, az önfoglalkoztatók regisztrálás alóli mentesítése, és az adatrögzítési hibák előfordulása. Egy fontos pont lehet, ami eddig még relatív kis figyelmet kapott csupán, a megnövekedett migráció hatása azokra a bevándoroltakra, akik már az Egyesült Királyságban voltak. Egy nemrégiben megjelent tanulmányban a szerző kifejti, a fő oka, hogy amiért a jelenkori tanulmányok a bevándoroltaknak a hazai munkavállalók keresetére tett hatására vonatkozóan nem találnak szignifikáns összefüggést, hogy a belföldiek és a bevándorolók korlátozottan helyettesíthetők. Az egyetlen megállapítható és
- 46 -
mérhető hatása a bevándorlásnak, azoknak a migránsoknak a keresetében érhető tetten, akik már az Egyesült Királyságban voltak.74 Másik téma ennek kapcsán, ami több figyelmet követelhetne a kutatóktól, az EU-8 bevándorlók hatása az aktivitási ráta alakulására, különösen azon egyes etnikai csoportok munkaerőpiaci szegmenseiben, ahol alacsony a részvételi arány, mint pl. jellemzően a Pakisztánból és Bangladesből származó nők körében. A jelenlegi kormány kész növelni a gazdaságban az aktivitási rátát, különösen azok között az etnikai kisebbségek között, akiknek a rátája elmarad a más csoportbeliekhez képest. Fontos előre látni, hogy vajon ezeket az erőfeszítéseket hogyan befolyásolják a jelenleg az EU-8-ból itt tartózkodó munkavállalók. Hiába azonban az egyes kutatások eredményei, megfigyelhető, hogy a munkaerőpiac kérdései továbbra is vita tárgya marad. Egyrészről az már világos, hogy az Egyesült Királyság növekvő gazdasága és a rugalmas munkaerőpiac extrém módon jó volt a migráns munkavállalók nagyszámú beolvasztásában az elmúlt néhány évben, anélkül, hogy nagy növekedést okozott volna a munkanélküliségben vagy csökkenést a bérek szintjében, amit a szenzációhajhász média előszeretettel hangoztatott még a csatlakozások előtt. Azonban másrészről igenis komolyan kell venni a folytatódó beáramlását a Kelet-európai bevándorlóknak és a munkanélküliség jelenlegi növekedését, amely magában rejti a lehetőségét, hogy a bevándorlás hatásai a munkaerőpiacra nem fognak mindig in-szignifikánsak maradni.
5.1 Hatások az államháztartásban és a közszolgáltatásban A munkaerő beáramlásának hatása a költségvetésre továbbra is vitára okot adó terület marad. A három jelentősebb tanulmány készült erről a témáról a csatlakozások előtt, és valamennyi eltérő megállapításra jutott. A téma kutatása ugyanakkor mostanában kapott nagyobb publicitást. Az első, még 2002-ben készült elemzés becslése szerint, a bevándorolt munkaerő teljes nettó hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez 2,5 milli74
Manacorda, M.: The impact of immigration ont he structure of male wages: Theory and evidence from Britain, IZA Discussion paper No. 235. summary (2006) http://ideas.repec.org/s/cep/cepdps.html 2007. április 12. 23:47
- 47 -
árd Font körül volt 1999/2000-ben (a bevándorlók itt, mint idegen születésű személyek voltak definiálva).75 Egy 2004-es független tanulmány76 rámutatott, hogy a fent említett becslés elmulasztotta figyelembe venni a kiadások számos, fontos járulékos elemét, beleértve ebbe a bevándorlási programmal kapcsolatban felmerült igazgatás költségeit is. A javított becslések alapján a nettó költségvetési hozzájárulása a gazdasághoz a bevándorlóknak 1999/2000-ben -0,4 – 2,6 milliárd Font között lehetett. A bevándorlók által okozott költségvetési hatásokról készült még frissebb tanulmány77 kifejtette, hogy 2001. és 2002. között, egy idegen születésű, bevándorolt személy a költségvetési mérleghez való nettó hozzájárulása átlagosan 331 Font volt (összehasonlítva az Egyesült Királyságban született személyek 222 Font-os mértékével). A fiskális hatások értékelése, azonban nem egyszerű, ugyanis a kapott eredményt nagyban befolyásolja a felméréshez és számításokhoz használt metódus. Ez mondhatjuk, hogy kritikus pontja minden ilyen elemzésnek. A legfőbb különbség a számításokban, hogy az statikus vagy pedig dinamikus megközelítést használ. A statikus megközelítésben a bevándorlók költségvetési hozzájárulását az általuk megfizetett adó mértéke és az adott periódusban a beolvasztásukra fordított állami kiadások különbségeként számolhatjuk. Ezzel szemben a dinamikus megközelítés, a bevándorlók és leszármazottaiktól a jövőben várhatóan befolyó teljes adóval és várható kiadások mértékével számol.78 A fent említett tanulmányok valamennyien a statikus módszerre épülnek. Elméletileg, a munkaerő bevándorlás költségvetési hatásai nagyban függenek a bevándorolt személyek életkorától, a keresetüktől és a kormány által nyújtott kedvezményekre és a közszolgáltatásokra való jogosultságuktól. Azok a munkavállalók, akik kevesebb jövedelemmel rendelkeznek kevesebb adót is fognak fizetni, ugyanakkor nagyobb mértékben lesznek jogosultak több költségvetési-alap szolgáltatására, különö75
Gott, C and K. Johnston, The Migrant Population int he UK: Fiscal Effects, Home Office Occasional Paper 77, London, 2002 http://www.coe.int/t/e/social_cohesion/migration/documentation/Publications_and_reports/2005%20Salt 's%20report%20English.pdf 2007. április 20. 19:32 76 Coleman, D. and Rowthorn, R., The economic effects of immigration into the United Kingdom, Population and Development Review 30(4), 2004., 563-574. o. http://www.apsoc.ox.ac.uk/Publications_2004.html 2007. április 11. 20:23 77 Sriskandarajah, D., Cooley, L., and H. Reed: Paying their way. The fiscal contribution of immigrants in the UK, Institute for Public Policy Research (IPPR), London, 2005. http://www.ippr.org.uk/publicationsandreports/publication.asp?id=280 2007. április 26. 22:43 78 Statistical methodology, www.statics.gov.hu 2007. április 23. 13:23
- 48 -
sen, ha a családjuk is velük van. Ahogy korábban már kifejtésre került, az EU-8 nemzetiségűek többsége, akik munkát vállaltak Angliában a csatlakozás óta, jellemzően az alacsony fizetségű munkákban foglalkoztatottak, ami azt jelenti, hogy kevesebb adót fizetnek, mint az átlag. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek a munkavállalók jellemzően fiatalok és család nélkül érkeztek. Továbbá, az EU-8 polgárok előtt a jövedelem-alapú támogatások sokkal korlátozottabbak, mint más EU tagállamból érkezőknek vagy a brit állampolgároknak. (Ez azonban sérti az egyenlőség elvét.) A Kormány nem sokkal a 2004-es csatlakozások előtt változtatta meg a jövedelem alapú támogatások igénybevételéhez szükséges feltételek törvényi szabályozását. Ez főleg amiatt volt, hogy elejét vegye annak az aggodalomnak, miszerint az EU-8-ak hozzáférése az angliai szociális rendszerhez, megterheli majd a költségvetést. A Társadalombiztosításról szóló törvényt módosító 2004. évi rendelet79 bevezette azt a követelményt, hogy az igénylőnek bizonyítania kell a támogatásra való jogosultságát, a „szokásos tartózkodási teszten”80 felül. Az új szabályozás szerint az EU-8 munkavállalói csak akkor jogosultak bármilyen támogatásra is, ha regisztráltatták magukat a WRS-ben, vagy ha már 12 hónapja folyamatosan és regisztráltan dolgoznak. A regisztrált munkavállalásának első 12 hónapjában a munkavállaló „gyermekek után járó támogatásra” jogosult és egyes munkáért járó kedvezményekre, mint például adójóváírás. Azok, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek jogosulttá válhatnak lakásépítési támogatásra, helyi adó kedvezményekre és ha úgy alakul, akkor még a hajléktalanokra vonatkozó törvényben megjelölt előnyökre is. Azok az EU-8-ból érkezett munkavállalók, akik nem regisztráltak nem kapnak semmilyen támogatást. Egyébként 12 hónap eltelte után a bevándorlót azonos módon kezelik, mint bármelyik EU országból valót. A negyedéves „Accession Monitoring Report”-ok tartalmaznak adatokat arra nézve, hogy mennyi EU-8 munkavállaló igényelt társadalombiztosítási számot, és foglalkoztatáshoz kapcsolódó vagy jóléti támogatásokat. A legutolsó adatok alapján az EU-8-ak részére újonnan igényelt társadalombiztosítási számok 98,4%-a foglalkoztatási céllal történt. Azoknak a száma, akik adó- vagy jövedelem alapú támogatásokra nyújtottak be igényt (pl. munkakeresési támogatás, jövedelem kiegészítést vagy nyugdíjjóváírást) 79
The Social Security (Habitual Residence) Amendment Regulations 2004., http://www.opsi.gov.uk/SI/si2004/20041232.htm 2007. május 1. 11:19 80 Ez a kifejezés nincs definiálva törvényileg. A legfontosabb összetevői a tesznek általában a tartózkodás hossza, a folyamatossága az általános körülmények.
- 49 -
alacsony, mindössze 9.557 volt 2004. májusa óta. (Számuk azonban 2006-ban duplájára növekedett a korábbi évekhez képest.) A legtöbb igénylést a lengyel állampolgárságúak nyújtották be (44,7%). Az elutasítási arány eléggé magas, ugyanis az igénylések közel 87%-át nem találták jogosnak, amelyet leginkább a „szokásos tartózkodási teszt” és a támogatásra való jogosultság követelményeivel való ütközés okozott. A gyermekek után járó támogatásra jóval sikeresebben és magasabb számban is pályáztak, 2004. májusa óta 68.762 igénylést nyújtottak be, ezeknek az elutasítási aránya mindössze 18%-os.81 Az adatokból jól látható, hogy nem volt igazuk azoknak, akik amiatt aggódtak a csatlakozás előtt, hogy az EU-8 tagállamok polgárai kvázi „jóléti-bevásárlásra” fognak érkezni.
Megállapítható, a Kormány döntése, hogy szabaddá teszi a munkaerőpiacát az EU-8 munkavállalói számára, jó hatással volt az adó alakulására, ugyanis annak mértéke láthatóan növekedett 2004. májusa óta. Ez annak az eredménye, hogy azok a munkások, akik illegálisan tartózkodtak és dolgoztak az országban, a csatlakozás után érdekeltek lettek a regisztrálásban és elkezdtek adót is fizetni. Jellemző ugyanis, hogy egyenes kapcsolat van a bevándorló státuszok és a nem hivatalos munkavállalás között. Néhány illegálisan foglalkoztatott ugyanakkor fizeti a társadalombiztosítási járulékokat (pl. úgy hogy lejárt vagy valaki más TB számát használja). És ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy maguk a között briteknél is vannak jó páran, akik a feketegazdaságban dolgoznak, és nem fizetnek adót. Mindezek alapján azt mondhatjuk, és az angol Kormány is emellett érvel, hogy az EU8 munkavállalók beáramlása, csak kis mértékű terhet rótt az Egyesült Királyság jóléti ellátó rendszerére. Bár nincs egyéb, hiteles bizonyíték megcáfolni ezeket a kijelentéseket, egyre inkább hangot kapnak azok az aggodalmak, hogy az előre látottnál jóval nagyobb száma az Egyesült Királyságba érkezett EU-8 munkavállalóknak, egyre nagyobb igényt kezd támasztani a közszolgáltatásokra, beleértve ebbe az építkezést, az egészségügyi ellátást és oktatást, mint ahogy a Kormány azt elképzelte. Egy nemrégiben publikált felmérés eredményei szerint Londonban minden hetedik ember, aki a
81
Accession Monitoring Report, May 2004 – Dec 2006
- 50 -
hajléktalanoknak nyitva álló szolgáltatásokat használja, kelet-európai.82 Az Önkormányzati Szövetség nemrégiben írt a Belügyminisztériumnak kifejtve, hogy a helyi tanácsoknak nincsen elég pénzük, támogatni az EU-8-aknak szóló szolgáltatásokat, mert a hivatalos adatok alábecsülik a bevándoroltak valós szintjét.83 Látható tehát, hogy bár vannak számítások és felmérések, és hozzáférhető bizonyítékok is, sokak számára a Kelet-európából érkező munkaerő bevándorlás mikéntje meg nem értett maradt. Bizonyossággal állítható, hogy ez a bevándorlás kézzel fogható hasznokat hozott az országnak, mind az egész gazdaságban, mind az egyes munkáltatóknak. Azonban a pontos, kiváltott hatását a keresetekre és különösen a munkanélküliségre nem látjuk még világosan. Az utóbbi időben emelkedő munkanélküliség további kutatásokat igényel, hogy milyen összefüggésben van, vagy lehet a bevándorlással. Hasonlóképpen, habár az új EU tagállamokból érkezett munkások hozzájárulása teljesen világos, hogy milyen fontos pluszt adott az Egyesült Királyság rugalmas munkaerőpiacán felmerült szükségleteknek, relatív keveset lehet tudni az EU-8 munkások munkafeltételeiről a gyakorlatban, és hogy a megnövekedett verseny az alacsony fizetségű helyekben mennyire vezet a foglalkoztatási feltételek csökkenéséhez. És azt is elmondhatjuk, hogy bár a hivatalos adatok alapján az EU-8 munkavállalók nem okoztak aránytalan költségeket az Egyesült Királyság jóléti ellátó rendszerében, még mindig túl keveset tudni a bevándorlás közszolgáltatásokra gyakorolt hatásairól, hogy biztos következtetést lehessen levonni.
82
Homeless Link: A8 nationals in London homelessness services, 2006. http://www.homeless.org.uk/policyandinfo/research/archive/A8%20nationals%20Executive%20Summa ry%20low%20res.pdf 2007. április 11. 19:21 83 Council tax rises for migrants, BBC News, 2006. augusztus 8. http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/5255038.stm 2007. április 20. 21:34
- 51 -
6. A politika lépései a bővítés óta a megnövekedett migráns munkavállalókkal kapcsolatban
Tekintsünk egy kicsit vissza és nézzük meg, hogy az adatok és a piaci kihívások tükrében, hogyan változott a politika hozzáállása a nyitottá tett munkaerőpiaccal kapcsolatban.
Egyidejűleg azzal, hogy az Egyesült Királyság a csatlakozottak számára megnyitotta kapuit a munkaerő előtt, a kormányzat egyben megerősítette a korábban már említett, 1996. évi Menekültügyi és Bevándorlási Törvény 8. fejezetében foglalt intézkedések végrehajtását. 2004. május 1-ével a kormány bevezette a „Bevándorlásügyi Rendelet 2004” című intézkedést (Immigration Order 2004 – IO), amely többek között módosította a dokumentumok részletes listáját, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bizonyítsák a munkavállaló jogosultságát a munkára. Habár a rendelet végrehajtására tett intézkedések száma növekedett, összefüggésben az illegális munkavállalás elszaporodásával – a Belügyminisztérium jelentése alapján az eljárások száma a 2003. évi 390-ről 2004-re 1.098-ra növekedett – a vádemelésig, és a tényleges bírság kiszabásáig aránylag kevés esetben jutottak el. 2004-2005 között, mindössze 21 munkáltató ellen folytattak le sikeres eljárást, munkaerő illegális alkalmazása miatt. Több, mint a fele, akit a 8. fejezet rendelkezéseivel összhangban ítéltek el 2004-2005 között, a kiszabott bírság mértéke kevesebb, mint 700 Font volt, és mindössze 4 esetben szabták ki a maximális 5.000 Font-ot84.
A bővítést követően sokkal jelentősebb változás volt a politikában az Ágazat Alapú Keret megszűntetése a vendéglátó ágazat számára. Ez a döntés azután született meg,
84
Controlled access to UK labour market for new accession countries, 2006. október 24. http://www.ind.homeoffice.gov.uk/aboutus/newsarchive/controlledaccesstouklabourmarket 2007. május 3. 17:51
- 52 -
hogy a Keretet felülvizsgálták, és az eredményeit publikálták 2005. júniusában. A két fő érv a lezárás mellett a következő volt: i) az elvárás hogy az új tagállamokból érkező munkavállalók most már képesek lesznek és akarják is betölteni a nyitott állásokat a vendéglátás alacsonyabban fizetett helyein, ennél fogva a nem EGT országból érkezőkre már „nincsen szükség”, valamint ii) az abbéli aggodalom, hogy vissza fognak élni a vendéglátás Ágazat Alapú Kerete nyújtotta lehetőségekkel.
A visszaélés eleme, vagy lehetősége pl. – a Belügyminisztérium szerint –, ha eladják a Keretre szóló engedélyt az adott országból származó más munkavállalónak, vagy annak a veszélye is fennáll, hogy néhány a Keret terhére érkezett munkavállaló az engedélyének lejárta után is az országban marad. Illetve azok a szervezetek is fenyegetést jelentenek, akik elősegítik az Egyesült Királyságba történő belépést hamis jogcímek alapján.
Követve az EU bővítést, a Kormány bevezetett egy nyilvános konzultációt, a bevándorlás rendszerének átfogó reformját előkészíteni, és ennek eredményeképpen 2006. márciusában megadta a részleteket is egy új pontrendszernek a vázához, hogy menedzseljék a munka célú és más jellegű migrációt a nem EGT országok nemzetiségei számára. Az új pontozás alapú rendszer szándéka, hogy előmozdítsa és egyszerűsítse a szabályozást, a szak- és magasan képzett nem EGT tagországból származó munkavállaló bevándorláshoz, és hogy szigorú korlátokat állítsanak fel az alacsonyan képzettek migrációja előtt. Minden megmaradt program az alacsony képesítésűek számára, kvóta alapú, irányított, és időben korlátozott lehetőséget jelent. 85
Tehát a racionális magyarázata, hogy az alacsonyan képzett munkaerőt ilyenfajta korlátok közé szorítsák, hogy az ország, és a munkáltatók most már képesek lesznek a kibővült EU nyújtotta forrásokból fedezni a munkaerő szükségletüket. 85
A Points-Based System: Making Migration Work for Britain, http://press.homeoffice.gov.uk/pressreleases/points-based-migration?version=1 2007. április 16. 21:23
- 53 -
A kormány az újabb bővítéssel kapcsolatban (Bulgária és Románia) kifejtette, hogy számukra már nem fogja engedni a szabad hozzáférést a munkaerőpiacához, a 2007. januári csatlakozás után sem86. Az ebből az országból érkező állampolgárok szabadon beutazhatnak az Egyesült Királyságba, de a munkavállalásuk engedélyhez lesz kötve. Ebben a rendszerben, az élelmiszer feldolgozás és a mezőgazdasági ágazat lesznek csupán nyitva az alacsony képzettségűek legális foglalkoztatására, éves szinten 20 ezer főben megállapítva a keretet. Mindazonáltal van két fő kivétel a szabály alól: a bolgár és román nemzetiségű állampolgárok engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak, amenynyiben önfoglalkoztatók vagy tanulóként dolgoznak rész munkaidőben (maximum heti 20 órában). A kritikusok kifejtették, és végül a kormány is beismerte, a fő kihívás az lesz, hogy ezeket a szabályokat a gyakorlatban is érvényesítsék. Az szabályok betartásának biztosítására, a kormány a parlament elé terjesztette a helyszíni bírság kivetésére vonatkozó tervezetét, azok ellen a munkavállalók és alkalmazójuk ellen, akik megszegik a szabályokat. A kormány szándékai szerint évente felül fogja vizsgálni ezt az átmeneti intézkedést. A Belügyminisztérium nyilatkozata alapján a román és bolgár munkavállalók előtt fokozatosan fogják megnyitni a kapukat a munkaerőpiac szükségletei, a bővítés hatásai és a többi tagállam által elfoglalt álláspont alapján.87 Az ok, amiért Anglia továbbra is korlátozza a két újonnan csatlakozott számára a munkaerőpiaci lehetőségeket, főleg abból adódik, hogy így is jelentős és nem várt mértékű munkaerő beáramlás történt a 2004-ben csatlakozott országokból, és Románia és Bulgária jelentős mértékben növelné tovább a Kelet-európából származó migráció mértékét. A „The Institute for Public Policy Research” (IPPR), vezető bal-oldali kutató központ legfrissebb becslése alapján, egy teljes nyitás körülbelül 55 ezres tömeg beáramlását jelentette volna az első évben, a két frissen csatlakozott országból. Mások ugyanakkor sokkal magasabbra teszik ezt a számot, mivel a romániai és a bolgár átlagkeresetek a legalacsonyabbak az összes 2004. óta csatlakozott ország között. 86
A Belügyminisztérium nyilatkozata a parlament számára 2006. október 24-én: John Reid’s statement on migrant workers, BBC News, 2006. október 24. http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/6081042.stm 2007. április 24. 18:47 87 Belügyminisztérium nyilatkozata a parlament számára 2006. október 24-én
- 54 -
A Kormány mindenesetre nem bocsátkozott jóslásokba a migráció ebből a két országból várható jövőbeli mértékéről, de aggodalmát fejezte ki a távolabbi a Kelet-európai térségből várható jelentős munkaerő beáramlás széleskörű megjelenésével kapcsolatban. A Konzervatívok, néhány Munkáspárti tag, és érdekes módon a Brit Iparszövetség is az ellen érvel, hogy Bulgária és Románia szabad belépést kapjon a munkaerőpiacra.88
88
Controlled access to UK labour market for new accession countries, 2006. október 24. http://www.ind.homeoffice.gov.uk/aboutus/newsarchive/controlledaccesstouklabourmarket 2007. május 3. 17:51
- 55 -
7. A jelenlegi vita a munkavállalók bevándorlásával kapcsolatban
Nem meglepő, de a legtöbb vita Angliában, amely az EU-8 munkavállalók körül zajlik, a magas számukra és az Egyesült Királyság gazdaságára és társadalmára gyakorolt, eddig nem tisztázott hatására fókuszál. A Kormányt kritizálják a pontatlansága miatt, amiért az előcsatlakozások során jócskán alábecsülte az EU-8-ból 2004. májusa után az országba érkező munkavállalók lehetséges számait, és azokért a nyilvánvaló hibákért is, amelyek a hivatalos statisztikai adatokban megvannak és lényegében lehetetlenné teszik a megfelelő mérést, a Közép-kelet Európából az Egyesült Királyságba érkező és munkát vállaló bevándorlók valós számait illetően. Közkeletű az az elvárás, hogy sürgősen javítani kell az adatok minőségén, és a Kormány ígéretet is tett, hogy a fő törekvését fogja képezni a hivatalos bevándorlási számok minőségének és pontosságának a javítása.89
Tekintettel a jelenlegi bevándorlás gazdasági hatásaira, a Kormány fenntartja, a munkaerő bevándorlása az EU tagállamokból jelentős gazdasági haszonnal járt azáltal, hogy betöltötték azokat az üres állásokat, amelyekre nem tudtak angliai születésű munkásokat találni. A munkanélküliségi ráta növekedése és a helyi tanácsok panaszai, hogy az EU-8-akból érkezettek számára nyújtandó közszolgáltatások ellátására hiányzik a szükséges pénzösszeg, ugyanakkor újabb vitát nyitott arról, hogy vajon a hasznok, ami az egyéni munkáltatók és az állam számára összességében képződtek, a helyi munkaerő költségében és az adófizetők számában jelentkezik-e. Ahogy a korábbi fejezetben kifejtésre került, sajnos nem áll még rendelkezésre elegendő információ és kutatási anyag a közép-kelet európai térségből érkezett munkavállalók munkaerőpiacra és a költségvetésre gyakorolt hatásairól. Mindazonáltal látható, hogy ebben a tárgyban, országszerte zajló viták gyakran csak légből kapott adatokon és véleményeken alapul, nem pedig bizonyított tényeken.
89
News, http://specials.homeoffice.gov.uk/news-and-events/regular-events/ 2007. május 3. 19:51
- 56 -
7.1 Ideiglenes vagy tartós? A fő kérdés, ami felmerül a vitákban, hogy vajon az EU-8-akból az országba beáramlók, csak ideiglenes jellegű bevándorlók vagy tartós letelepedők lesznek. Mostanáig az a feltételezés volt érvényes, hogy az EU-8 munkavállalók nagy többsége csak ideiglenesen kíván az Egyesült Királyságban tartózkodni és munkát vállalni. Mivel a beérkezők száma magas maradt, ezt a feltételezést sokkal gondosabb vizsgálat alá vették. A WRS legutóbbi adatai alapján, a 2004. májusa óta regisztrált munkavállalóknak közel a fele szándékozik ideiglenes munkát vállalni. Az ideiglenes munkából való részesedés különösen nagy a mezőgazdaságban (70%) és a vendéglátó ágazatban (77%).90 A rendelkezésre álló adatokból csak homályosan lehet az EU-8 nemzetségűek országban maradásának hosszára következtetni. Egyik esetben az ideiglenes foglalkoztatás magába foglalja az ideiglenes maradást, különösen a mezőgazdasági szezonmunkánál. Más esetekben a munkavállaló sorozatosan vállal ideiglenes munkákat az Egyesült Királyságban. Feltehetőleg ez a helyzet például a közvetítőkön keresztül az országban dolgozó munkavállalókkal, amely leginkább az Adminisztráció, Üzlet és Menedzsment ágazatot érinti. Habár úgy tűnik az EU-8 munkavállalók többsége csupán ideiglenes tartózkodási szándékkal érkezik az Egyesült Királyságba, vannak előjelei, amelyek főleg a bevándoroltakkal készített interjúk alkalmával derültek ki, hogy jó néhány munkavállaló szándékai és elvárásai idővel megváltoznak, és időközben az eredetileg rövidre tervezett tartózkodás, hosszabb távú maradásra változik.91 Nyilvánvaló a helyzet, hogy jelentős különbség van az Egyesült Királyság és az új EU tagállamok között a bérek és a munkanélküliség vonatkozásában (például Lengyelországban a munkanélküliség még mindig 16% körüli), és emiatt úgy tűnik, miután már munkát vállaltak, a korai visszatérés a hazájukba nem olyan kívánatos, mint azt a bevándorolt munkás az Egyesült Királyságba indulásakor gondolta.
90
Accession Monitoring Report May 2004 – December 2006. Spencer, S.: Experiences of East European migrants in the UK, Summary, 2006 http://www.jrf.org.uk/knowledge/findings/socialpolicy/0226.asp 2007. április 27. 20:43 91
- 57 -
Az EU-8 munkavállalók foglalkoztatási és maradási időtartama ugyancsak felkeltett fontos, azonban egyelőre még kevéssé megvitatott kérdéseket az Egyesült Királyság átfogó integrációs politikájában.92 Minden bevándorolt munkavállalónak szüksége van legalább a minimális információkra és segítségre, hogy pozitív élményeket szerezzenek az Egyesült Királyságban. Az is világos, hogy különböző elbánást kíván meg azoknak a munkavállalóknak a kezelése, akik tartós letelepedési szándékkal érkeznek, mint azoknak, akik csak rövid tartózkodást terveznek az országban. A kelet-európai migránsok kérdései, eddig majdnem teljesen hiányoztak az integrációval kapcsolatos vitákból. Ez talán abból az általánosnak mondható feltételezésből adódik, hogy a tartózkodásuk csak ideiglenes és rövid idejű lehet. Az a téves feltételezés is megvan az angol köztudatban, hogy mivel az EU-8-ból beérkező munkavállalók európaiak, integrálásuk az angol gazdaságba és társadalomba nem fog annyi nehézséggel járni. Más országok kutatásai szerint – azok, ahonnan a bevándorlók érkeznek – az egyes migráns csoportok tapasztalatai között jelentős különbségek vannak a fogadó ország munkaerőpiacával kapcsolatban, mivel egyes munkavállalók jobb állásokhoz tudnak jutni, míg mások megrekednek az alacsonyan fizetett helyek „szegénységi csapdájában”.93 Azt még korai lenne megállapítani, mivel csak 3 év telt el, hogy milyen arányú az EU-8 bevándorlók ideiglenes vagy tartós maradása az Egyesült Királyságban, és hogy mennyire jól tudtak integrálódni az angliai társadalomhoz. A kérdés eldöntése és felelős megválaszolása, további komoly kutatásokat igényel.
7.2 Bevándorlás és rugalmas munkaerőpiac A reméltnél nagyobb mértékű EU-8 munkavállalók beáramlása az Egyesült Királyságba a 2004. májusi nyitás óta, és túlnyomórészt az alacsony fizetségű állásokban történő foglalkoztatásuk, kihangsúlyozta az Egyesült Királyság rugalmas munkaerőpiacának központi szerepét a bevándorolt munkaerő számának és hatásainak formálásban. Mióta a Kormány nem képes kontrollálni az EU-8-ak belépését az Egyesült Királyságba, a bevándorlók szakképesítés szerinti összetétele jórészt a munkáltatók által irányított. A 92
Ehelyütt integrációs politika alatt, az Egyesült Királyság nem az EU-ban tanúsított álláspontját értem, hanem az országba letelepedési vagy tartós tartózkodási szándékkal érkezett bevándorlóknak az országba való esetleges beolvasztására irányuló módokat és törekvéseket. 93 Spencer, S. Experiences of East European migrants in the UK, Summary, 2006
- 58 -
munkáltatók kereslete a munkaerő iránt, részben attól függ, hogy mennyi a költsége, ami pedig valójában attól függ, hogy milyen bért és munkahelyi feltételeket tud kínálni. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a bér és az alkalmazási körülmények amit a munkáltató ajánlani tud és bevándorlók hajlandóak elfogadni, annál nagyobb lesz a munkáltatók kereslete a migráns munkaerő iránt. Ez a pontot jól illusztrálja a svédek tapasztalatai, amely alapján úgy tűnik csak nagyon korlátozott számban érkeztek munkavállalók a Közép-kelet európai országokból, annak ellenére, hogy 2004. májusában csatlakozott Írországhoz és az Egyesült Királysághoz és korlátozásoktól mentesen megnyitotta a munkaerőpiacát az EU-8 tagállamok számára. Ennek egyik oka, a svéd munkaerőpiac erős szabályozásában rejlik, amely majdnem lehetetlenné teszi a munkáltatóknak, hogy más kondíciókkal alkalmazzanak bevándorlókat, mint ami a kollektív megegyezésekben szerepel, és ezeket ténylegesen érvényre is juttatják. Írországban a bevándorlók nagyarányú beáramlása, széles körű megegyezéshez vezetett abban, hogy szükség van a hatásos végrehajtására a jelenlegi foglakoztatási törvényeknek és szabályozásoknak. Az érvek az írek esetében azok voltak, amellett hogy meg kívánták védeni valamennyi munkavállaló jogait, a minimum standardok javított végrehajtása csökkenteni fogja a keresletet a bevándorolt munkaerő iránt, összehasonlítva azzal, hogy milyen helyzet állhatna elő mindezeknek a hiányában. A legutóbbi Társadalmi Társulási Megegyezés keretében a munkaügyi felügyelők számát pl. megtriplázták Írországban.94 Az Egyesült Királyságban, a munkaerő foglalkoztatási feltételek minimum standardjainak jobb végrehajtása illetve kikényszerítése még nem szerepel fő témaként a jelenleg is folyó bevándorlási vitákban, talán mivel a rugalmas munkaerőpiac a Kormány politikájának a középpontjában van és gyakran úgy festik le, hogy ez a sarokköve a jelenlegi sikeres brit gazdaságnak. Azonban már vannak jelei, hogy a minimum standardok kikényszerítésének fontossága ebben a magas bevándorlási környezetben egyre szélesebb körben kerül felismerésre. Például a Low Pay Commission az éves riportjában javasolta a Kormány számára prioritásként megcélozni a minimálbérek érvényesítését
94
Department of the Taoiseach: Toward 2016. Ten-year Framework Social Partnership Agreement 2006-2015, Dublin, 2006. http://www.toiseach.gov.ie/attached_files/Towards2016PartnershipAgreement.pdf 2007. április 26. 21:57
- 59 -
azokban az ágazatokban, ahol jelentős számban alkalmaznak migráns munkaerőt.95 Az ajánlás elakadt a növekvő aggodalmak hatására, mivel jó pár munkáltató hasznot húz az óriásira növekedett munkaerő kínálatból, lehetővé téve a számára, hogy olyan kondíciókat és béreket ajánljanak, amik nincsenek összhangban a minimum előírásokkal.96
A helyzetről úgy nyilatkozott a Belügyminisztérium Kiválasztási Bizottságának a vezetője, hogy: „A kampány, hogy jutassuk érvényre az összes, a foglalkoztatási és adó törvényekben megfogalmazott előírásokat a munkaerőpiac teljes skáláján, az alacsony fizetésű munkavállalók millióinak hozná hasznát. Ez megnyesné a pénzügyi hasznát az illegális foglalkoztatásnak és csökkentené a bevándorlás előnyét.”97 Anglia számára valós veszély lehet az újonnan csatlakozott két országból várható munkaerő beáramlás. Ennek a veszélynek két fő oka van. Az egyik a meglévő, egyelőre hatalmas életszínvonalbeli különbségek az Egyesült Királyság és a Közép-kelet Európai térség országai között. Még az alacsony, vagy akár képzettséget sem igénylő állásokban is az otthoni állapotokhoz képest aránytalanul jobb feltételeket kínálnak az Egyesült Királyságban. Más kérdés, hogy milyen okok vezetnek oda, hogy valaki a saját országában nem képes elérni azt a jólétet, amelyet megálmodott magának. A másik fő ok, hogy eddig még nem vállalta minden tagország a munkaerőpiacának a teljes megnyitását.98 Anglia „szerencsés” helyzetben van a nyelvi előnyök miatt, mivel más pl. mediterrán országban a kommunikációs problémák jobban képesek hátráltatni a tényleges migrációt. A veszély azonban, véleményem szerint nem jelenti azt, hogy rövid vagy belátható időn belül a nagyszámú tartósan letelepedési szándékkal érkezett bevándorló komoly társadalmi identitási problémákat okozzon. Jelenleg elsősorban és jellemzően a munkavállalás öncélú továbbképzés, hogy a munkaerő aztán a saját hazájában értékesebbnek számíthasson felvértezve külföldi tapasztalatokkal. Az kevésbé képzett rétegekre jelenleg sem jellemző a nagyarányú átvándorlás más országba, így a 95
Low Pay Comission: National Minimum Wage. Report, 2006. http://www.officialdocuments.gov.uk/document/cm70/7056/7056.asp 2007. április 12. 19:34 96 Trades Unions Congress, Below the minimum: Agency workers and the minimum wage, London, 2005. http://www.tuc.org.uk/tuc/rights_student.cfm 2007. április 23. 17:34 97 Denham, J. Immigrations’ real frontline, Opinion piece in The Guardian, 2006. július 26. http://conservativehome.blogs.com/torydiary/immigration_and_asylum/index.html 2007. április 18. 19:09 98 Jelenleg munkavállalási engedély nélkül lehet munkát vállalni a 3 „ős” országon kívül Finnországban, Portugáliában, Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban és Görögországban.
- 60 -
szellemi hasznot tekintve összességében pozitív folyamatról lehet beszélni az Egyesült Királyság esetében is. Az ebben rejlő előnyök kiaknázására természetesen megfelelő kereteket kell, vagy lehet biztosítani. Az igazi fluktuációt és a hatásokat akkor lehet majd csak megbecsülni, ha már a teljesen liberalizált össz-tagállami szinten, legalább 5 év tapasztalat összegyűlik. A migrációs mozgások ugyanakkor jellemzően a szomszédos országok tekintetében releváns kérdés.
7.3 A migrációs politika reformjai a nem EGT tag országok irányába Egy újabb témaként az Egyesült Királyság jelenlegi bevándorlással kapcsolatos vitáiban, egyesek aggodalmukat fejezik ki a Kormány terveivel kapcsolatban, amely megreformálja politikájának az átfogó keretét, a nem EGT tagországból érkező bevándorlással kapcsolatos menedzsmentjének. Amint korábban már kifejtésre került, a Kormány által ajánlott pontrendszer, a belátható jövőben, nem fogja beengedni a nem EGT nemzetségűeket abból a célból, hogy feltöltsék az üresen álló alacsony képesítést igénylő munkahelyeket az Egyesült Királyságban. Mindezt pedig azért, mert a Kormány reményei szerint a munkáltatók képesek lesznek, legalább középtávon, betölteni az összes üresen álló alacsony képesítést igénylő állást az új tagállamok munkavállalóival. Ez az álláspont figyelhető meg ugyanakkor, a Kormánynak az új tagállamokkal, azaz Romániával és Bulgáriával kapcsolatos döntése során is, amiben fenntartja a munkaerőpiaci korlátozásokat velük szemben.99 Jó pár a mezőgazdaságban és az élelmiszer előállító ágazatban tevékenykedő munkáltató számára növekvő aggodalmat okoz, a Kormány ilyen irányú politikai váltása, mert azt látják benne, hogy jóval nehezebb lesz toborozniuk és legfőképpen megtartani a munkásaikat. Habár az új tagállamokból érkezők szívesen vállalnak ezekben az ágazatokban munkát, néhány munkáltató már hangot adott neki, hogy egyre nehezebb megtartaniuk a kelet-európai munkásaikat, főleg amiatt, mert az EU tagállamokból érkezők már szabadon megválaszthatják a foglalkoztatásukat az Egyesült Királyságban és egyre inkább a vendéglátó ágazat munkahelyeit preferálják, mint a farmokon végzendő 99
A Belügyminisztérium nyilatkozata a parlament számára 2006. október 24-én: John Reid’s statement on migrant workers, BBC News, 2006. október 24. http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/6081042.stm 2007. április 24. 18:47
- 61 -
nehéz munkát. Habár a jelenlegi viták az EU-8 munkavállalók nagy számairól és bizonytalan hatásairól szólnak, kérdéses (és ez nyilván nem kívánatos) milyen a munkaerő megtartásával kapcsolatos aggodalmak vezethetnek oda, hogy a Kormány új vendégmunkás programot dolgozzon ki a nem EU tagállamokból érkezőkkel kapcsolatban, az alacsony képesítésű helyek betöltésére. Néhány a Kormány bevándorlással kapcsolatos kritikusa amellett érvel, hogy a nem EU tagállamokból érkezőkkel szemben jóval több korlátozást kellene alkalmazni. Például, egy a migrációt kutató központ és érdekvédelmi csoport, nemrégiben kifejtette, a nem EGT tagországból érkezők között csak a magasan képzett munkavállalóknak (akik éves szinten legalább 27 ezer Fontot keresnek) kellene megengedni a tartós letelepedést, azoknak akik pedig csak szakképesítéssel rendelkeznek, csupán szigorúan ideiglenes módon kellene engedélyezni.100 Mások még tovább mennek, és kvótákat kívánnak kivetni a nem EU-ból érkező bevándorlókra. A Kormány nem tervezi kvóták bevezetését, habár 2006-ban megalakították azt a független bizottságot, amelynek feladata lesz a bevándorlás optimális szintjének a szabályozása.101 Angliának méretéből és a gazdasági helyzetéből adódóan van csupán félnivalója, és leginkább rövidtávon az EU-10-ek irányából érkező bevándorlással kapcsolatban. Viszonylag kis ország révén, értelemszerűen egy más nagyobb, mondjuk Spanyolország méretű állam számára kisebbnek számító tömeget (mondjuk kb. 6-700 ezer főt) lényegesen nehezebben fog tudni kezelni. Mindenfajta korlátozás addig tolerálható, amíg az összes tagország egyetemlegesen fel nem vállalja a közösségi elvekben is megfogalmazott teljes liberalizációt, a polgárainak céltól független mobilitásával kapcsolatban.
100
Migration Watch, Briefing paper 3.2: Employment, 2006. www.migrationwatchuk.org 2007. április 30. 16:01 101 „Reid calls for migration debate”, BBC News, http://news.bbc.co.uk/1/hu/uk_politics/5250396.stm 2007. április 30. 18:21
- 62 -
Összegzés
Közelebbről is megvizsgálva az angliai munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdéseket megállapítható, hogy az angol Kormány döntése, miszerint a 2004-es csatlakozással együtt teljes mértékben megnyitja a munkaerőpiacát is, pozitív változásokat hozott az ország gazdaságában. A döntés a „Menedzselt Migrációs Politika” szerves részét képezte. A racionális alapja ennek a lépésnek az volt, hogy segíteni kellett a több mint 600 ezer üresen álló állás betöltését az egész gazdaságban, különösen az alacsony képzettséget igénylő helyek vonatkozásában, ahol a bevándorlók legális foglalkoztatására korlátozott lehetőség volt csak a bővítés előtt. Az egyes részvevők és a társadalom félelmeit, azzal kapcsolatban, hogy a bevándorlók áradata leginkább az elérhető támogatásokat szeretné megkaparintani, mintsem munkát vállalni, a Kormány úgy csillapította, hogy a jövedelem alapú támogatásokhoz való hozzáférésüket erőteljesen korlátozta. Elindították a WRS-t is, amely kötelezővé tette a regisztrálást egy hónapon belül, ahogy a munkavállaló elhelyezkedett. Ez az intézkedés szolgálná leginkább azt a célt, amellyel a migráns munkavállalók mozgását figyelemmel kísérhetnék. Azonban a rendszernek vannak hibái, és nem megbízható az adatállománya a jelenlegi formájában. 3 év eltelte után a hivatalos statisztikai adatok szerint is legalább 630 ezer munkavállaló érkezett az Egyesült Királyságba az EU-8 országokból, jóval több, mint amire a Kormány számított. Összességében megállapítható azonban, a többségében képzett munkaerő akár ideiglenes jelleggel, akár tartós letelepedési szándékkal érkezett, kétségen kívül hozzájárult Anglia elmúlt évekbeli gazdasági növekedéséhez és a jólét növeléséhez. Ekkora tömeg beáramlása nyilvánvalóan nem múlhatott el problémák nélkül. Óhatatlanul felvetült az elosztó és szociális rendszerre tett hatásainak a kérdése, valamint a potenciális költségek felmerülése a bevándorlással kapcsolatban. Habár jelenleg még nem bizonyították az összefüggést a munkanélküliség mostani emelkedése és a növekvő bevándorlás között, egyre nagyobb az aggodalom a lakosság körében, hogy a KeletEurópából érkező munkaerő bevándorlása csökkentheti a foglalkoztatottságot és a ke- 63 -
reseti kilátásokat a brit munkavállalók számára, valamint megnövelhetik az adóterheit az Egyesült Királyság polgárai számára. Leginkább ezeknek a hangoknak és az elmúlt időszak vitáinak köszönhetően, a Kormány a legutóbb csatlakozott két országgal, Bulgáriával és Romániával szemben korlátozásokkal élt a munkaerőpiacának a vonatkozásában. Ezeknek az országoknak a munkavállalói nem kaptak azonnali zöld utat az Egyesült Királyságba. A román és bolgár állampolgárok szabadon beutazhatnak az országba, és legálisan dolgozhatnak a számukra engedélyköteles rendszeren kívül, mint önfoglalkoztatók vagy mint tanulók, azonban valljuk be kétséges, hogy a gyakorlatban majd hogyan is fog ez működni. Mindenesetre látható a törekvés, hogy az Egyesült Királyság még egyszer nem akarta eljátszani, hogy egy újabb bevándorlási áradat felkészületlenül érje. Valamint, mostanra kiderültek a rendszer egyes hiányosságai, amelyeket meg kell oldaniuk, hogy a liberalizálás kezelhető maradjon. Véleményem szerint az Egyesült Királyságnak is egyre inkább azt az utat kell követnie, elsősorban a migráns munkavállalás jobb kezelése érdekében, hogy lassanként megerősítse a minimális foglalkoztatási standardok betartását. Ezeknek a szabályoknak a betartatása a jelek szerint, egyelőre nem érdeke az angol Kormánynak, ugyanis neki jelenleg gazdaságilag kedvező az alacsony költségű munkaerő alkalmazása, jelentős negatív hatást pedig nem lehetett kimutatni az átlagbérekre tett hatásáról. Ha jóindulatúlag akarjuk értékelni az Egyesült Királyság rugalmas munkaerőpiacának a szerepét, azt mondhatnánk kritikus szerepvállalása van abban, hogy segítse a nagyszámú migráns munkavállaló beolvadását a gazdaságba, anélkül hogy, legalábbis úgy tűnik, számottevő munkanélküliséget okozna a hazai munkások között. Ha reálisabban értékeljük, hozzátehetjük, hogy egy rugalmas munkaerőpiacon, ahol eléggé gyenge a minimum standardok kikényszerítésének a mechanizmusa is, a munkáltatók könnyen kialakíthatnak egy majdnem kielégíthetetlen keresletet a migráns munkavállalók iránt, különösen a munkaerőpiac alacsony képesítésű részében. Mindenesetre, ha nem változtat a Kormány ezen, és nem kötelezi el magát a jóval szigorúbb törvénybetartás mellett, a Kelet-közép Európai munkavállalókkal kapcsolatban, a bevándorlás és a foglalkoztatás jelenlegi koordinációja veszélybe fog kerülni az Egyesült Királyságban
- 64 -
és a nem-menedzselt migráció példája lehet, amit a Kormány éppen elkerülni szándékozik.
Napjaink Európai Uniója növekedési gondokkal küzd, bizonyos területeken hiányzik a szakképzett munkaerő, miközben növekszik a munkanélküliség. A megoldás többek között a mobilitás fokozásában is rejlik. A cél, hogy Európának rugalmas munkavállalói legyenek, ezáltal helyreállhat az egyensúly a munkaerő kereslet és kínálat között. Az Egyesült Királyság ebben jelenleg úttörő szerepet játszik, és bár a statisztikák és a tények egyelőre csak hasznokról tanúskodnak, Angliának át kell gondolnia a munkaerőpiacának jövőbeni kezelését elkerülve a nagyszámú bevándorlásból adódó veszélyeket. Ezen múlik majd, hogy továbbra is profit várható vagy migrációs veszély.
- 65 -
Irodalomjegyzék A „Fehér Könyv” Lord Cockfield vezetésével készült, és tartalmazza a közös piac 1992-re megvalósítandó terveit. http://politics.guardian.co.uk/politicsobituaries/story/0,,1987657,00.html 2007. április 21. 20:23 A Belügyminisztérium nyilatkozata a parlament számára 2006. október 24-én: John Reid’s statement on migrant workers, BBC News, 2006. október 24. http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/6081042.stm 2007. április 24. 18:47 Accession Monitoring Report, May 2004 – December 2006 http://www.ind.homeoffice.gov.uk/6353/aboutus/accessionmonitoringreport10.pdf 2007. április 13. 18:01 Anderson, B. „Fair enough? Central and East European migrants in low-wage employment in the UK” (2006) http://www.migrationinformation.org/Feature/display.cfm?id=568 2007. április 17. 23:56 Anglia politikája az ezredfordulón, http://www.portfolio.hu/eu/index.tdp 2007. április 12. 21:49 Az Európai Közösségek Bizottsága: Jelentés a 2003. évi csatlakozási szerződésben meghatározott átmeneti rendelkezések (a 2004. május 1-től 2006- április 30-ig tartó időszak) működéséről, Brüsszel, 2006. www.europa.eu.int/comm/employment_social/emplweb/news/news_en.cfm?id=119 2007. április 13. 18:32 Az Európai Unió Tanácsa: Közös foglalkoztatási jelentés 2006/2007, Brüsszel, 2007. február 23. http://ec.europa.eu/employment_social/employment_strategy/employ_en.htm 2007. április 09. 14:23 Brüsszeli Európai Tanács 2007. március 8-9., Elnökségi Következtetések (7224/07), Brüsszel, 2007. CEBR, Changed assumptions about migrant workers cause major upgrade in economic growth forecast for UK, Prognózis, 2006. október 06., http://www.cebr.com/archive1.html 2007. április 30. 21:01 Coleman, D. and Rowthorn, R., The economic effects of immigration into the United Kingdom, Population and Development Review 30(4), 2004., 563-574. o. http://www.apsoc.ox.ac.uk/Publications_2004.html 2007. április 11. 20:23
- 66 -
Controlled access to UK labour market for new accession countries, 2006. október 24. http://www.ind.homeoffice.gov.uk/aboutus/newsarchive/controlledaccesstouklabourm arket 2007. május 3. 17:51 Council tax rises for migrants, BBC News, 2006. augusztus 8. http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/5255038.stm 2007. április 20. 21:43 Denham, J. Immigrations’ real frontline, Opinion piece in The Guardian, 2006. július 26. http://conservativehome.blogs.com/torydiary/immigration_and_asylum/index.html 2007. április 18. 19:09 Department of the Taoiseach: Toward 2016. Ten-year Framework Social Partnership Agreement 2006-2015, Dublin, 2006. http://www.toiseach.gov.ie/attached_files/Towards2016PartnershipAgreement.pdf 2007. április 26. 21:57 Dustmann, C. The impact of EU enlargement on migration flows, Home Office Online Report 25/03 (2003) http://www.homeoffice.gov.uk/rds/pdfs2/rdsolr2503.pdf 2007. április 17. 20:12 Economic inactivity, Highlights, http://www.statistics.gov.uk/CCI/nugget.asp?ID=1427&Pos=1&ColRank=1&Rank=1 60 2007. május 11. 20:32 Employment in Europe Report 2006, Brüsszel, 2006. október http://ec.europa.eu/employment_social/employment_analysis/employ_2006_en.htm 2007. április 15. 23:56 Ernst&Young ITEM Club, Spring Forecast 2006, http://www.ey.com/global/Content.nsf/UK/Media_-_06_04_24_DC__ITEM_Club_Spring_06_04_forecast 2007. április 30. 23:21 EU alapító szerződések, EK szerződés 39. cikke, http://eurlex.europa.eu/hu/treaties/treaties_founding.htm 2007. április 14. 21:38 Eurobarometer: Internal Market, Opinions and experiences of Citizens in EU-25, Summary Report /2006. oct./ GDP Growth, http://www.statistics.gov.uk/cci/nugget.asp?id=192 2007. május 11. 22:34 Gilpin, N. „The impact of free movement of workers from Central and Eastern Europe on the UK labour market”, Department of Work and Pensions Working Paper No. 29. http://www.dwp.gov.uk/asd/asd5/WP18.pdf 2007. április 21. 12:20 Goodridge, P., Labour Market Analysis and summary, Economic Analysis Division, Office for National Statistics (Sept 2006) http://www.gsr.gov.uk/downloads/new_research/economic_lmr_oct_06.pdf 2007. április 21. 22:32
- 67 -
Gott, C and K. Johnston, The Migrant Population int he UK: Fiscal Effects, Home Office Occasional Paper 77, London, 2002 http://www.coe.int/t/e/social_cohesion/migration/documentation/Publications_and_rep orts/2005%20Salt's%20report%20English.pdf 2007. április 20. 19:32 Home Office: Sector-based Scheme Review, http://www.workingintheuk.gov.uk/working_in_the_uk/en/homepage/news/announce ments/Outcome_of_Review_of_the_Sectors_Based_Scheme.Maincontent.0002.file.tm p/SBS%20Review0605.pdf 2007. április 21. 16:58 Homeless Link: A8 nationals in London homelessness services, 2006. http://www.homeless.org.uk/policyandinfo/research/archive/A8%20nationals%20Exec utive%20Summary%20low%20res.pdf 2007. április 11. 19:21 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-Orac, Budapest, 2005. 282.o. King, M. Speech given at Salts Mill, Bradford, Yorkshire, 2005. június 13. http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200607/cmselect/cmtreasy/299/299we02. htm 2007. május 3. 18:23 Labour Force Survey, December 2003 – February 2004. http://www.dataarchive.ac.uk/findingData/lfsTitles.asp 2007. április 21. 21:21 Labour Market Review 2006., The labour market in the wider economic chapter, http://www.statistics.gov.uk/statbase/Product.asp?vlnk=14315&More=n 2007. május 10. 20:46 Learning and Skills Council, National Employers Skills Survey, 2006. London http://research.lsc.gov.uk/LSC+Research/published/ness/ 2007. április 14. 22:09 Local area labour markets: Statistical indicators, National Statistics, 2007. április, http://www.statistics.gov.uk/downloads/theme_labour/LALM_Statistical_indicators_N ov06.pdf 2007. április 15. 19:06 Low Pay Comission: National Minimum Wage. Report, 2006. http://www.officialdocuments.gov.uk/document/cm70/7056/7056.asp 2007. április 12. 19:34 Martin and Olmstead, The Agricultural Mechanization Controversy, 1985. Science 227:601406 http://www.sciencemag.org/ 2007. április 27. 20:33 Manacorda, M.: The impact of immigration ont he structure of male wages: Theory and evidence from Britain, IZA Discussion paper No. 235. summary (2006) http://ideas.repec.org/s/cep/cepdps.html 2007. április 12. 23:47 Migration Watch, Briefing paper 3.2: Employment, 2006. http://www.migrationwatchuk.org/Briefingpapers/employment/workpermits_points_sy stem.asp 2007. április 30. 16:01 Rapcsák J.: Nagy-Britannia és az európai integráció. A vonakodó partner. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 227-277.o. - Tony Blair: Speech at Guildhall – 1997. nov. 10.
- 68 -
/Rapcsák J. fordításában/ http://www.diplomacia.hu/tan/db/kurzus.asp?id=XKSITG 2007. május 4 18:14 Reid calls for migration debate, BBC News, http://news.bbc.co.uk/1/hu/uk_politics/5250396.stm 2007. április 30. 18:21 Salt J. and J. Millar: Foreign labour in the United Kingdom: current patterns and trends, Labour Market Trends, Office for National Statistics, London, 2006. október http://www.statistics.gov.uk/articles/labour_market_trends/foreign_labour.pdf 2007. április 10. 12:01 Spencer, S.: Experiences of East European migrants in the UK, Summary, 2006 http://www.jrf.org.uk/knowledge/findings/socialpolicy/0226.asp 2007. április 27. 20:43 Sriskandarajah, D., Cooley, L., and H. Reed: Paying their way. The fiscal contribution of immigrants in the UK, Institute for Public Policy Research (IPPR), London, 2005. http://www.ippr.org.uk/publicationsandreports/publication.asp?id=280 2007. április 26. 22:43 Szilágyi Éva: Az Egyesült Királyság uniós politikájának dilemmái: integráció vagy elszigetelődés? EU Working Papers 4/2005. Budapest, 2005. 79-93.o. „Sosem érkezett ennyi bevándorló a brit munkaerőpiacra”, MTI, 2006. október 6., Figyelő Net, http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=56060 2007. május 2. 23:18 The Social Security (Habitual Residence) Amendment Regulations 2004., http://www.opsi.gov.uk/SI/si2004/20041232.htm 2007. május 1. 11:19 Trades Unions Congress, Below the minimum: Agency workers and the minimum wage, London, 2005. http://www.tuc.org.uk/tuc/rights_student.cfm 2007. április 23. 17:34 Vacancy Survey, http://www.dh.gov.uk/en/PublicationsAndStatistics/Statistics/StatisticalWorkAreas/Sta tisticalWorkforce/DH_4087110 2007. május 10. 20:57 Woodbridge, J. Sizing the unauthorised (illegal) migrant population in the United Kingdom (2005) Home Office Online Report 29/05, http://www.homeoffice.gov.uk/rds/pdfs05/rdsolr2905.pdf 2007. április 27. 19:09
- 69 -
Honlapok: http://www.homeoffice.gov.uk/ 2007. április 10. 21:00 http://www.statistics.gov.uk/ 2007. április 10. 21:05 http://www.eu2004.hu/ 2007. április 10. 22:31 http://www.eures.hu/ 2007. április 9. 17:47 http://www.europa.eu.int/ 2007. április 9. 17:36 http://www.euvonal.hu 2007. április 13. 18:10 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ 2007. április 14. 12:39 http://www.woodlands-junior.kent.sch.uk/customs/questions/population.html május 2. 17:28
2007.
http://www.workingintheuk.gov.uk/working_in_the_uk/en/homepage.html 2007. május 2. 19:24 http://www.workingintheuk.gov.uk/working_in_the_uk/en/homepage/schemes_and_pr ogrammes/worker_registration.html 2007. április 16. 15:56
- 70 -