Angliai tanulmányút Bognár Mária 2014. február 17-19. Sandwell, Manchester
1) Társadalmi-gazdasági helyzet, oktatási rendszer Társadalmi-gazdasági helyzet Az 1997-től tartó munkáspárti kormányzást 2010 májusától konzervatív-liberális koalíciós kormány váltotta. A 2008-as gazdasági válság az Egyesült Királyságot – és így Angliát – is érintette. A koalíciós kormány egyik első intézkedése egy átfogó, a társadalmi-gazdasági növekedést a méltányossági szempontok figyelembe vételével segítő stratégia, az „Improving Social Mobility to Create a Fairer Society” (Társadalmi mobilitás elősegítése egy igazságosabb társadalomért) kialakítása volt.
Az Egyesült Királyság GDP adatai 2010 óta lassú növekedést mutatnak: 1. ábra
Euró
Egy főre jutó GDP, 2004-2012 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Magyarország
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
8 100
8 800
8 900
9 900 10 500 9 100
9 600
9 900
9 800
Egyesült Királyság 29 900 31 000 32 700 34 200 29 900 25 700 27 800 28 200 30 300 EU 27 21700 22 500 23 700 25 100 25 100 23 500 24 500 25 200 25 600 Forrás: Eurostat, 2014. február 22-i letöltés
A GDP enyhe emelkedése mellett ugyanakkor a gazdasági növekedésben – az EU 27 trendjéhez hasonlóan – a 2012-re vonatkozó, jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján még nem tapasztalható a gazdasági felívelés:
1
2. ábra
A gazdasági növekedés változása, 2004-2012
Százalék
6 4 2 0 -2 -4 -6 -8
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
5
4,2
4,1
0,3
1,1
-6,6
1,3
1,9
-1,2
Egyesült Királyság
2,7
2,6
2,2
2,7
-1,4
-5,8
0,9
0,4
-1,3
EU 27
2,1
1,7
2,9
2,7
-0,1
-4,8
1,7
1,4
-0,7
Magyarország
Forrás: Eurostat, 2014. február 22-i letöltés
A 25 évesnél fiatalabb munkanélküliek aránya (Magyarország és az EU27 inkább növekvő trendjével szemben) 2012-ben stagnált. 3. ábra
A 25 évesnél fiatalabb munkanélküliek aránya, 2005-2012 30 25
Százalék
20 15 10 5 0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Magyarország
19,4
19,1
18,1
19,9
26,5
26,6
26,1
28,1
Egyesült Királyság
12,8
14
14,3
15
19,1
19,6
21,1
21
EU 27
18,8
17,5
15,7
15,8
20,1
21,1
21,4
22,9
Forrás: Eurostat, 2014. február 22-i letöltés
A munkanélküli háztartásokban élő 0-17 évesek aránya pedig (Magyarországhoz hasonlóan) csökkenő tendenciát mutatott:
2
4. ábra
Munkanélküli háztartásokban élő 0-17 évesek aránya, 2005-2012 20 15 Százalék
10 5 0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Magyarország
14,1
13,7
13,9
14,6
15,6
16,1
16,3
15
Egyesült Királyság
16,6
16,5
16,7
16,4
17,5
17,9
17,3
16,5
EU 27
9,9
9,8
9,4
9,3
10,2
10,7
10,8
11,1
Forrás: Eurostat, 2014. február 22-i letöltés
A 2010-ben hatalomra került koalíciós kormány elfogadta a korábban már említett, több tárcát érintő, átfogó stratégiát. A stratégia aláírója és felelős megvalósítója a miniszterelnök-helyettes. A stratégia megvalósítása érdekében tett intézkedések hatása egyelőre még nem érzékelhető, a szegénység és kirekesztettség veszélyében élő fiatalok aránya 2009, azaz a gazdasági válság hatásainak érzékelése óta változatlanul növekvő trendet mutat mind a 15-19 évesek, mind a 20-24 évesek körében (az EU 27-re vonatkozó 2012-es adat még nem áll rendelkezésre). 5. ábra
Százalék
Szegénység és kirekesztettség által veszélyeztetettek a 15-19 évesek között, 2005 - 2012 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Magyarország
38,3
39
37,6
38,7
37,9
39,3
41
43,3
Egyesült Királyság
27,2
25,3
24,7
26,7
26
28,3
28,4
31
EU 27
29,9
29,3
29,3
28,8
28,2
29,4
29,2
Forrás: Eurostat, 2014. február 22-i letöltés
3
6. ábra
Szegénység és kirekesztettség által veszélyeztetettek a 20-24 évesek között, 2005-2012
Százalék
40 35 30 25 20 15 10 5 0 Magyarország
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 31,7
Egyesült Királyság 32,6 EU 27 29,7
31
32,9
34,2
35,5
35,2
36,5
37,2
28,6
22,6
25,7
24
28,3
28,5
34,2
29,5
28
28,1
27,5
29,2
30,1
Forrás: Eurostat, 2014. február 22-i letöltés
Irányítási rendszer Az Egyesült Királyság kormánya egyben az angol oktatási rendszerért is felelős, ugyanakkor ÉszakÍrországnak, Skóciának és Walesnek külön oktatási minisztere és az angoltól többé-kevésbé eltérő oktatási rendszere van. A kormányban két minisztérium alá tartozik az oktatásügy irányítása. A Department for Education (DfE) a kisgyerekkortól az iskoláskor végéig tervezi és monitorozza az iskolák szolgáltatásait, az integrációt, valamint koordinálja a gyermekeket és fiatalokat érintő szakpolitikákat. A Department for Business, Innovation and Skills (BIS) pedig az innovációért, a szakképzésért, a továbbképzésért, a felnőttképzésért, a felsőoktatásért és a vállalkozásokért felelős. Ugyanakkor a különböző oktatási szolgáltatások decentralizáltak, amelyek gyakorlati megvalósításáért a felelősség megoszlik a helyhatóságok (local authorities), civil szervezetek, egyházak és az egyes iskolák irányító testületei (school governing bodies) között. Az oktatási minisztérium tevékenységét három végrehajtó szervezet egészíti ki. a) Az oktatás finanszírozásáért 2011 októbere óta az Education Funding Agency (EFA) felelős. Hatáskörébe tartozik a nevelési, oktatási, képzési intézmények finanszírozása a tanulók 19 éves koráig. Közvetlenül finanszírozza az úgynevezett akadémiákat (a közszféra független középfokú iskoláit) és a helyhatóságokon keresztül az általuk fenntartott intézményeket. b) A 2012 áprilisában létrehozott Standards and Testing Agency (STA) a tantervi követelmények teljesülésének sztenderdizált mérését végzi az alapozó szakasztól 14 éves korig (key stage 3). Ezt a tevékenységet a 2012 márciusában megszüntetett Qualifications and Curriculum Development Agencytől vette át. c) Az iskolai autonómia növelésének részeként a helyi igényeken alapuló iskolafejlesztés érdekében jött létre 2013 áprilisában a National College for Teaching and Leadership (NCTL) a már a koalíciós kormány által 2010-ben létrehozott Teaching Agency és a 2000-ben alapított és a nemzetközi szinten is magasan jegyzett National College for School Leadership (NCSL) összevonásával. Az új szervezet két kulcsfeladata az iskolák támogatása a munkaerő kiválasztásban és szakmai fejlesztésében, valamint az egymástól való tanulás és fejlődés ösztönzése-támogatása. Az angliai felügyeleti vizsgálatokat az OFSTED, azaz az Office for Standards in Education, Children’s Services and Skills (Oktatási, Gyermekszolgáltatási és Képességfejlesztési Standardok Hivatala) koordinálja. Felelősségi köre a korábbiakhoz képest jelentősen bővült, mert magában foglalja a bölcsődei és óvodai gondozás és a gyerekek szociális ellátása tervezését és felügyeletét, valamint a
4
gyermekjóléti szolgáltatások, az alap- és középfokú oktatás, a pedagógus alapképzés, az ifjúsági szolgáltatások, a duális szakképzés és a felnőttoktatás felügyeletét is. A koalíciós kormány nemcsak az irányítási rendszerben hajtott végre jelentős átalakítást, hanem magában az oktatási rendszer fókuszpontjaiban is. Már 2010 decemberében a tanítás fontosságát középpontba helyezve deklarálta legfontosabb céljait, 2011-ben pedig új oktatási törvényt fogadott el1. A 2010-es deklaráció részeként:
megreformálta a tanárképzést, több időt biztosítva a gyakorlati képzésre és gyakorló iskolákat létrehozva; csökkentette a tantervi előírásokat, az egyes ciklusok végén az alaptantárgyakban elérendő követelményekre fókuszálva; a szakfelügyelet során növelte a közvetlen osztályteremi megfigyeléssel töltendő időt; a több tárcát érintő, átfogó „Promoting Equity, Social Cohesion and Active Citizenship” stratégia részeként bevezette a „Pupil Premium” rendszerét, azaz a hátrányos helyzetű tanulók után járó normatív támogatást.
Finanszírozás Az oktatásra fordított kiadásokról (és nem is Angliára, hanem az egész Egyesült Királyságra vonatkozóan) sajnos csak 2010-es adatok állnak rendelkezésre. A frissebb adatok hiánya megnehezíti a jelen kormányzat intézkedései hatásának értelmezését, és nem lehet konkrét számokkal alátámasztani a tanulmányút konzultációin kapott szóbeli, ugyanakkor egybehangzó információkat sem. 7. ábra
GDP %-a
Oktatásra fordított kiadások a GDP %-ában, 2002 - 2010 7 6 5 4 3 2 1 0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Magyarország
5,39
5,91
5,44
5,46
5,44
5,29
5,1
5,12
4,88
Egyesült Királyság
5,12
5,27
5,17
5,36
5,44
5,36
5,34
5,64
6,22
EU 27
5,1
5,15
5,06
5,04
5,03
4,95
5,07
5,41
5,44
Forrás: Eurostat, 2014. február 22-i letöltés
2) ESL helyzetelemzés Kimondottan a korai iskolaelhagyókra fókuszáló statisztikák csak az Egyesült Királyság egészére vonatkozóan hozzáférhetőek, míg Angliáról a NEET és különböző, az esetleges korai iskolaelhagyáshoz vezető utat előrejelző adatok állnak rendelkezésre (amelyekhez viszont nem kapcsolhatóak az EU 27-re és Magyarországra vonatkozó mutatók).
1 Az oktatási törvény egészére nem, de a korai iskolaelhagyással kapcsolatba hozható módosulásaira bővebben a 3.
alfejezetben térek ki.
5
Az Egyesült Királyságra jellemző, hogy – talán a munkaerő-piacon korábban jellemző nehézipari túlsúly miatt is – viszonylag hosszú ideig elegendő volt az alacsonyabb szintű iskolai végzettség megszerzése. Ugyan a 2004 – 2006 közötti adatok ennek ellentmondani látszanak, de ennek oka, hogy a nemzeti rendszerben az EU-tól eltérő módon számítottak valakit korai iskolaelhagyónak. A 2007-től szereplő adatok megfelelnek az EU-ban használt definíciónak, így összehasonlíthatóak másokkal is. A korábbi másféle számításmódtól eltekintve elmondható, hogy az Egyesült Királyságra határozottan jellemző a korai iskolaelhagyók arányának csökkenő tendenciája. Az OECD 2013-as Education at a Glance kötetének az Egyesült Királyságra vonatkozó megállapításai kiemelik, hogy 2006 és 2011 között az oktatásban résztvevő 15-19 évesek aránya 70%-ról 78%-ra emelkedett, amely növekedés több mint kétszerese az OECD átlag változási ütemének (81%-ról 84%). Ugyanakkor az „egyenes úton” a középfokú oktatásba lépők, abban részt vevők arányában a lemaradás a többi OECD tagállamhoz képest még mindig számottevő. 8. ábra
Százalék
Korai iskolaelhagyók aránya, 2004-2013 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
Magyarország
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 12,6
12,5
12,6
11,4
11,7
11,2
10,5
Egyesült Királyság 12,1 EU 27 16,1
11,6
11,3
15,8
15,5
11,2
11,5
11,9
16,6
17
15,7
15,0
14,8
14,3
14,9
15
13,6
12,5
14
13,5
12,8
12
Forrás: Eurostat, 2014. március 25-i letöltés
A korai iskolaelhagyás egyik fontos jelzője a 16 éves korban letehető GCSE-n (General Certificate in Secondary Education) elért eredmény. Az angol szabályok szerint egy diák akkor teszi le sikeresen ezt a vizsgát, ha öt vagy annál több tárgyból ér el legalább „C” minősítést, azaz A* és C közötti eredményt. A továbbtanulás, továbbhaladás szempontjából különös jelentősége van annak, hogy a sikeres tárgyak között szerepel-e a matematika és az angol is. Ez utóbbi, tehát az öt sikeres vizsgaeredmény között a matematika és angol eredmények figyelembe vétele számítanak angliai GCSE benchmarknak. A következő grafikonok az angliai állami oktatás eredményeire vonatkozó adatokat tükrözik.
6
9. ábra
A GCSE vizsgán megfelelők 2009-2013 között 90
Vizsgázók százaléka
80 70 60 50 40 30 20 10 0
20082009
20092010
20102011
20112012
20122013
GCSE vizsgán megfeleltek
69,8
76,1
80,5
82,9
82,9
Angolból és matematikából is megfeleltek
50,7
55,1
58,2
58,8
60,6
Forrás: GCSE and equivalent attainment by pupil characteristics at state-funded schools in 2012 to 2013. GOV.UK
A 2008/09 – 2012/13-as országos statisztikai adatok jelentős előrehaladást mutatnak a sikeresen vizsgát tevők körében (13,9%-os javulás). Viszont kevesebb a GCSE benchmarknak megfelelő eredményt elérők arányának emelkedése ennél alacsonyabb (9,9%). Ténylegesen és jelentősen gyengébben teljesítenek a szociálisan hátrányos helyzetű diákok, azaz akik az iskolában ingyenes étkezésre jogosultak (free school meal – FSM).
7
10. ábra
FSM Benchmark
2011-2012
GCSE
Benchmark
2010-2011
GCSE
GCSE
Benchmark
2009-2010
Benchmark
2008-2009
GCSE
Benchmark
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 GCSE
Százalék
GCSE és GCSE benchmark eredmények szociális háttér szerint, 2008 - 2013
2012-2013
FSM
2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 2012-2013 Benchm Benchm Benchm Benchm Benchm GCSE GCSE GCSE GCSE GCSE ark ark ark ark ark 48,8 26,6 58,6 31,2 64,7 34,6 68,9 36,3 69,3 37,9
Nem FSM
72,8
54,3
78,8
58,8
83,1
62
85,3
62,6
85,3
64,6
Forrás: GCSE and equivalent attainment by pupil characteristics at state-funded schools in 2012 to 2013. GOV.UK
Az ingyenes étkezés – mint a szociális hátrányok mutatója Angliában – minden olyan diáknak jár, aki maga vagy családja valamelyik tagja bármilyen szociális segélyre vagy támogatásra jogosult. E diákok körében különösen 2009 és 2012 között jelentősen nőtt az eredményesen vizsgázók aránya. A négy év alatt összesen 20,1%-kal, így a négy év során átlagosan évi 5%-kal emelkedett az arányuk. Ez az arány nem szociálisan hátrányos helyzetű kortársaiknál évi 3,1% (a négyéves emelkedés 12,5%). Az utolsó tanévben már mindkét csoportban inkább stagnálás tapasztalható. (A hátrányos helyzetű diákok eredményeink látványos javulása mögött esetleg a 2003 – 2009 között megvalósított „Every Child Matters” program állhatott.) A sikeres vizsgát tevők esetében (tehát öt vagy annál több tárgyból elért A* - C eredmény, de nem számítva a matematikát és angolt) kevéssé befolyásoló tényező a diákok etnikai háttere. Viszont más képet kapunk, ha az etnikai hátteret és a szociális helyzetet együtt vizsgáljuk a GCSE benchmarkot teljesítők körében. A fehér briteknél lényegesen jobban teljesítenek az indiai és kínai gyökerekkel rendelkező tanulók. Még jelentősebb különbség figyelhető meg, ha az azonos etnikai hátterű, szociálisan hátrányos és nem hátrányos helyzetű csoportok GCSE benchmark eredményeit vetjük össze. Hatalmas a szakadék a fehér brit származású szociálisan hátrányos és nem hátrányos helyzetben lévő diákok eredménye között. A tanulmányút során kapott információk szerint ennek oka, hogy főként a fehér britek dolgoztak a 70-es-80-as évektől fokozatosan visszaszorított szén- és acéliparban. Az akkori munkanélkülivé válást követő elszegényedésből, a perspektíva elvesztéséből azóta sem lábalt ki ez a réteg. Viszont az Angliába betelepülő kínaiak és indiaiak nagy jövőt látnak maguk, de legalább gyermekeik előtt, így komoly tanulmányi elvárásokat támasztanak.
8
11. ábra
GCSE benchmarkot teljesítők %-a a szociális háttér szerint
GCSE benchmarkot teljesítők, etnikai és szociális háttér szerint 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Black White Pakista Black Caribbe British ni African an
Indian
Bangla Chinese deshi
Difference Non-FSM and FSM
32
13
11
15
18
6
9
FSM
31
40
47
48
58
59
68
Forrás: Ofsted (2013): Unseen children: access and achievement 20 years on
A másik érintett csoport, ahol jelentős azoknak a köre, akik nem szereznek középfokú bizonyítványt, a sajátos nevelési igényűek köre. Ugyan az elmúlt öt évben, különösen 2008 – 2012 között jelentős mértékben javult az eredményesen vizsgázók köre, ugyanakkor a szakadék még így is nagyon nagy. 12. ábra
GCSE vizsgán jó eredményt elérő SNI és nem SNI tanulók
Vizsgázók százaléka
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
2008-2009
2009-2010
2010-2011
2011-2012
2012-2013
SNI tanulók
36,2
46,9
53,9
58,3
58,6
Nem SNI tanulók
80,2
85,7
88,9
90,1
89,4
Összesen
69,8
76,1
80,5
82,9
82,9
Forrás: GCSE and equivalent attainment by pupil characteristics at state-funded schools in 2012 to 2013. GOV.UK
9
Nem sikerült viszont mérsékelni a szakadékot a matematikából és angolból is sikeresen vizsgázó (GCSE benchmarknak eleget tevő) SNI és nem SNI diákok között. Sőt! A 2009-ben meglévő 44,8%-nyi hátrányuk 2013-ra 47%-ra nőtt! 1. táblázat
A GCSE benchmark szerint is megfelelők SNI tanulók Nem SNI tanulók Összes tanuló
2008-2009 16,5 61,3 50,7
2009-2010 20,4 66,5 55,1
2010-2011 22,1 69,5 58,2
2011-2012 22,5 69,3 58,8
2012-2013 23,4 70,4 60,6
Forrás: GCSE and equivalent attainment by pupil characteristics at state-funded schools in 2012 to 2013. GOV.UK
A NEET (sem oktatásban, képzésben részt vevő, sem munkában álló) fiatalok aránya egy-egy éven belül hullámzó. (Erre vonatkozóan is angliai adatok állnak rendelkezésre.) Jóval kevesebben vannak a 16-18 évesek között, mint a 19-24 évesek körében, ugyanakkor arányuk jellegzetesen megemelkedik minden év 3. negyedévében, amikor az oktatásból már kikerülnek, de még nem találtak munkát vagy új oktatást/képzést. 13. ábra
NEET arány
A 16-18 és 19-24 éves NEET fiatalok arányának változása Angliában 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%
Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 2008
2009
2010
2011
2012
2013
16-18 évesek 10, 10, 13, 10, 11, 12, 13, 9,1 10, 10, 13, 8,3 8,4 10, 13, 9,4 9,7 10, 10, 7,9 8,2 9,1 12, 7,6 19-24 évesek 15, 15, 18, 16, 17, 17, 20, 17, 17, 16, 18, 18, 18, 19, 22, 19, 18, 18, 20, 18, 18, 18, 20, 17,
Forrás: NEET statistics quarterly brief October to December 2013. GOV.UK
3) A korai iskolaelhagyással kapcsolatos oktatáspolitika Az Egyesült Királyságra, és így Angliára is jellemző, hogy nem volt és jelenleg sincs kimondottan a korai iskolaelhagyás megelőzésével foglalkozó oktatáspolitikája. Így nem jelöltek meg az EU 2020 stratégiában a korai iskolaelhagyók arányára vonatkozó célértéket és az országot sem képviselte sem kormányzati, sem civil szakértő a 2011-2013. között működő, a korai iskolaelhagyás mérséklésével foglalkozó EU tematikus munkacsoportban. Ugyanakkor ez még messze nem jelenti azt, hogy a korai iskolaelhagyók kérdésével ne foglalkoznának nemzeti és helyi szinten egyaránt. A különbséget az adja, hogy a saját nemzeti kontextusukba illeszkedő politikákban jelenik meg a problematika. A tendenciózusan csökkenő korai iskolaelhagyási arány egyik gyökerét a hagyományosan nagy figyelmet kapó, a tanulás eredményességére koncentráló oktatáspolitika jelenti. 1993-tól fokozatosan kiépített rendszerben mérik a diákok tudásszintjét az egyes kulcsszakaszok végén, az elért eredményekről nemcsak az iskolának és az érintett helyhatóságnak adnak visszajelzést, hanem nyilvánosságra is hozzák az OFSTED honlapján. Az elért eredmények alapján kialakított
10
iskolarangsorokat is széles körben ismertetik. A ciklikus felügyeleti látogatásoknak pedig kiemelt szempontja az adott iskolában folyó tanulásszervezés eredményessége. A tanulásszervezés eredményességének javulását különböző (a következő alfejezetben bemutatásra kerülő) intézkedésekkel támogatták és támogatják. A jelenlegi koalíciós kormány a korábbiakban már többször említett, több tárcát érintő, átfogó „Improving Social Mobility to Create a Fairer Society” (Társadalmi mobilitás elősegítése egy igazságosabb társadalomért) stratégiát alakított ki2, amelynek jelentősége nemcsak a szektorközi megközelítés, hanem az is, hogy az életciklusra egységes egészként tekint. Az életcikluson átívelő szektorközi megközelítés szakaszai és az azokhoz tartozó főbb célkitűzések: a) Alapozó évek: Az egészséges életkezdés érdekében növelni a védőnői látogatások számát és megkettőzni a családgondozó védőnői kapacitást. Az iskoláskor előtti nevelés támogatása érdekében heti 15 órában ingyenes ellátást biztosítani minden hátrányos helyzetű gyermek számára, 2 – 5 éves korukig. (A hátrányos helyzetűeknek biztosított heti 15 órányi ingyenes ellátás korábban 3 éves kortól járt.) A koncepció szerint a korábbi „Sure Start Children’s Centre” (Biztos Kezdet Gyermekközpontok) működésének fenntartása. b) Iskoláskor: A tanulási teljesítmények javítása, a meglévő szakadékok mérséklése érdekében a „Pupil Premium” program keretében évente 2,5 milliárdos célzott támogatással radikálisan segíteni a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók eredményességét. A rendelkezésre bocsátott források felhasználásának nagyobb szabadsága mellett az oktatási intézmények elszámoltathatóságának növelése. A tanítás és vezetés minőségének fejlesztése. Az oktatás és a gyermekjóléti szolgáltatások felügyeletének hatékonyabbá tétele. c) A munka világába való átmenet évei: A tankötelezettségi korhatár fokozatos felemelése 16-ról 18 évre. A felső-középfokú oktatás és a szakképzés minőségének javítása. A diákok iskola utáni életre való jobb felkészítése érdekében szakmai képesítési és tantervi reform. A diákok előtti lehetőségek bővítése és támogatásuk abban, hogy kibontakoztathassák lehetőségeiket. A felsőoktatás rendszerének hatékonyabbá és diverzifikáltabbá tétele. A „Youth Contract” (Ifjúsági szerződés) program keretében közel félmillió munkahely és képzési lehetőség biztosítása a 18-24 évesek számára. A „Business Compact” (Vállalkozókkal kötött egyezség) útján biztosítani az egyes szakmákba való bejutás szélesebb körű és igazságosabb lehetőségét. d) Felnőttkor: A munkaerőpiac rugalmasabbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele. A jóléti szolgáltatások egyszerűsítése és kiszámítható bérek biztosítása. Az emberek munkához jutásának és munkában maradásának támogatása. Erős és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása. A magán szektorban való foglalkoztatás megerősítése Angliában. A stratégia megvalósításában érintett tárcák: Cabinet Office (Miniszterelnöki Hivatal), Department for Business, Innovation and Skills (Üzleti, Innovációs és Képzési Minisztérium), Department for 2 https://www.gov.uk/government/policies/improving-social-mobility-to-create-a-fairer-society
11
Communities and Local Governments (Lakóközösségi és Önkormányzati Minisztérium), Department for Education (Oktatási Minisztérium), Department for Work and Pensions (Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium), Department for Health (Egészségügyi Minisztérium). A stratégia gyakorlatba ültetését az oktatási ágazat oldaláról az 2011-ben elfogadott új oktatási törvény jelentette. Ennek a korai iskolaelhagyás szempontjából fontosabb elemei:
Az iskolai fegyelem érdekében a tanároknak joguk van a diákoknál tiltott tárgyak után kutatni. Az iskolák iskolalátogatás alóli felfüggesztésről szóló határozatait külső testület nem semmisítheti meg. A középiskoláknak már nem kell valamilyen speciális területre szakosodniuk annak érdekében, hogy szabadon alakíthassák tantervüket, azaz ún. „akadémiaként” működhessenek (és egyben ne a helyhatóságon keresztül, hanem közvetlenül központi forrásból finanszírozzák őket). A korábbiak mellett két új típusú akadémia létrehozására nyílt lehetőség: a 11-16 éves koron túli, tehát a 16-19 évesek számára létrehozott, valamint az alternatív ellátást biztosító (a felfüggesztett tanulókat befogadó) akadémiák kialakítására. További változást jelent, hogy már elemi iskolák is működhetnek akadémiaként. Az iskolafejlesztés érdekében nem kell a helyhatóságoknak szakmai szolgáltatásokat biztosítani, az iskolák saját forrásukból és igényeik szerint vásárolhatnak ilyet maguknak. A miniszter közvetlenül utasíthatja különleges intézkedések elrendelésére vagy intézménybezárásra a helyhatóságokat abban az esetben, ha valamelyik intézményükben biztonsági gondok merülnek fel, vagy tanulói alulteljesítés jellemzi (korábban az Ofsted követte nyomon a problémás helyzeteket). A szociálisan hátrányos helyzetű 2-5 évesek számára kötelezően nyújtandó heti 15 órás ingyenes ellátás évente 38 héten keresztül biztosítandó. Számos korábbi, szakmai szolgáltatást nyújtó szervezet megszűnt, feladataikat részben a minisztérium alá tartozó végrehajtó szervezet vette át – ld. Társadalmi-gazdasági helyzet és oktatási rendszer alfejezet. (Young People’s Learning Agency, General Teaching Council for England, Training and Development Agency for Schools, Qualifications and Curriculum Development Agency.)
4) ESL célú beavatkozások az elmúlt 10 évben Az angliai korai iskolaelhagyás megelőzését – pontosabban az iskolában maradást és a minél eredményesebb tanulás biztosítására törekvést – lényegében két nagyobb szakasz jellemzi: az 1997től 2010-ig tartó munkáspárti kormányzás ideje, amely egy folyamatosan építkező íven haladt, majd az azt követő konzervatív-liberális koalíciós időszak, amely csak bizonyos elemeket vett át a korábbi ciklusokból. A Blair kormány annak idején elfogadta és folytatta a Margaret Thatcher idején indított, a tanulás fejlesztését a középpontba állító gondolkodásmódot. Ugyanakkor a tanulás fejlesztését nem csupán szabályozókkal és elvárások támasztásával kívánta elérni (Ofsted ellenőrzések, nyilvánosságra hozott vizsgaeredmények), hanem az elvárásoknak való megfeleléshez adekvát támogatást nyújtó gyakorlatot is kialakított. A 2010-es váltás a megelőző ciklusokból ismét inkább az ellenőrző-számon kérő gyakorlat elemeit vette át és azokat tette még hangsúlyosabbá. A történeti áttekintés szempontjából tehát nem elég 10 évre visszanyúlni, hanem inkább másfél évtizedre.
A Blair – Brown kormányok beavatkozásai Az 1997-ben hatalomra került Blair kormány a tanítás-tanulás minőségének javítása és a leszakadás megelőzése, a társadalmi beágyazódás elősegítése érdekében indított különböző programokat. A tanítás-tanulás minőségének javítása érdekében a legjelentősebb kezdeményezés az 1998-ban útjára indított „reading strategy”, amelyet 1999-től a „numeracy strategy” követett. A későbbi értékelések szerint e két, az alapképességeket fejlesztő program különösen a nemzeti teszteken alacsony
12
eredményt elérő iskolák esetében eredményezett jelentős fejlődést.3 Ezen stratégiák hatása jól tetten érhető az angol iskolák folyamatosan javuló eredményességi mutatóiban, illetőleg hozzájárulnak a korai iskolaelhagyók arányának csökkenéséhez. Az oktatási törvény által szabályozási keretekkel is megerősített „Excellence in Schools” program a tanulásfejlesztés érdekében az iskolai szervezetre és környezetére fókuszált.4 Legfontosabb elemei:
a tanulási teljesítmény és eredmények javítására ösztönzött; kiemelten kezelte az olvasást és számolást; fontosnak tartotta a kisgyermekkori nevelést, mint a tanulás megalapozásának szakaszát; a teljesítmények javítása érdekében hangsúlyosan kezelte a tanulásszervezési stratégiák fejlesztését; a tanulói teljesítmények javítását előtérbe helyezve megerősítette az iskolavezetést és a pedagógus továbbképzést; az iskolafejlesztési stratégia alapjának a tanulói teljesítmények tervszerű javítását tekintette; a tanulás támogatása érdekében innovatív együttműködéseket támogatott.
A leszakadás megelőzését, a társadalmi beágyazódás elősegítését célozta az 1998-tól indult „Education Action Zones” (EAZ) program. A GCSE és a tantervi szakaszok végi sztenderdizált méréseken jóval az átlag alatti eredményt elérő helyhatóságok és azokon belül azon középiskolák (valamint a beiskolázási körzetükbe tartozó elemi iskolák) pályázhattak a programban való részvételre, amelyekben a helyhatóság többi iskolájához viszonyítva még alacsonyabb teszt- és vizsgaeredményeket értek el, és az átfogó felügyeleti látogatás is sok problémát állapított meg. Egyegy cselekvési körzethez az iskolákon kívül más partnerek is csatlakoztak, így helyi társadalmi szervezetek és vállalkozások, valamint más intézmények, beleértve a továbbtanulás, felsőoktatás intézményeit is. Összességében 73 ilyen EAZ jött létre, amely az ország 1300 iskoláját érintette. A program célja a tanulási eredmények javítása, az igazolatlan mulasztások visszaszorítása és a tanári elvándorlás megállítása volt. Az alkalmazott eszközöket a többlet anyagi támogatás mellett a jóval nagyobb – a tanuló-összetételhez igazított követelményrendszer és tantervi szabadság jelentették. Az „Excellence in Cities” (EiC) programot 1999 márciusában indította útjára a kormányzat, a slumosodó nagyvárosok oktatási lehetőségei, feltételei javítása érdekében. Az EiC különböző iniciatívák kombinációja volt abból a célból, hogy a leghátrányosabb helyzetű nagyvárosi körzetekben fejlessze a diákok aspirációit és tanulási teljesítményét, mérsékelje az iskolákkal szembeni elégedetlenséget, a társadalmi kirekesztődés veszélyét, valamint javítsa az iskolai fegyelem szintjét és növelje a szülői bizalmat. Az EiC egy több alkotóelemen nyugvó megközelítés alapján keresett választ a nagyvárosi iskolák eltérő szükségleteire, biztosítva a helyben létrejövő partnerségek vezető szerepét és a célzott támogatási rendszert. Az EiC partneriskolái – főként középiskolák és a beiskolázási körzetükben lévő elemi iskolák – részben közös gondolkodásra, cselekvésre és a cselekvési terv megvalósításához rendelkezésre bocsátott források megosztására szövetkeztek. A tevékenységek hét alkotóelem köré szerveződhettek:
3
A tehetségesek és kiemelkedő képességűek programja (Gifted and Talented – G&T) Tanulási mentorok (Learning Mentors – LMs) Fejlesztő szobák (Learning Support Units – LSUs) Városi forrásközpontok (City Learning Centres – CLCs) EiC cselekvési körzetek (EiC Action Zones) Az EiC körzeten belüli Specializálódó iskolák (Specialist schools) Az EiC körzeten belüli Fáklyavivő iskolák (Beacon Schools)
Fullan, M. (2008): Változás és változtatás – a ráadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
4 Cserna – Bognár (2003): Oktatásfejlesztési tapasztalatok Nagy-Britanniából
http://www.ofi.hu/tudastar/tanulmanyok/oktatasfejlesztesi-090617-1
13
Az újdonság nem önmagukban az alkotóelemekben rejlett – hiszen egy részük korábbról már ismert, kipróbált volt –, hanem a koherens vázon belüli eltérő szolgáltatások rendszerében. Az eredményes tanulást az iskolarendszerből való idő előtti kimorzsolódás megelőzése oldaláról szolgálta a program minden résztvevő iskolája számára biztosított két eleme, a mentor-rendszer és a fejlesztő szobák. 2003-ban az Ofsted vizsgálatot végzett, amelyben a két programot – az Oktatási cselekvési körzetek és a Kiválóság a városban –összehasonlította. Mindkettőről megállapították, hogy egészében nézve jelentős változást hoztak a hátrányos helyzetű térségek iskoláinak eredményességében. A programokban résztvevő iskolák esetében jóval nagyobb mértékben csökkent az iskolából való kimaradás és az igazolatlan hiányzások aránya is, mint az ország többi iskolájában. A tanulók teljesítményében határozott javulást lehetett tapasztalni az elemi iskolákban minden diák esetében. A programokban résztvevő középiskolák valamennyi diákját illetően nem, de a korábban alacsonyan teljesítők GCSE vizsgaeredményeiben is javulás tapasztaltak. A „Kiválóság a városban” program jól definiált programelemeivel viszont hatékonyabbnak bizonyult. Az „Oktatási cselekvési körzetek” gyakran túl átfogó, kevésbé gyakorlatias, nehezen operacionalizálható célokat tűztek maguk elé. (Ofsted 2003) A 2001-ben újra választott Blair kormánynak a következő ciklusra szóló fő célkitűzései:
magas színvonalú kisgyermekkori nevelést és napközi ellátást biztosítani, az ellátottak körébe több gyereket bevonni; folytatni az alapfokú oktatásban megkezdett fejlesztéseket; átalakítani a középfokú képzést; a 14–19 évesek számára rugalmas és vonzó oktatási rendszert létrehozni; fejleszteni és kitágítani a felsőoktatásban való részvételt.
A korai iskolaelhagyás megelőzése szempontjából a leglényegesebb policy törekvéseknek a 2002-es oktatási törvénymódosítás adta meg a jogszabályi kereteit. A 2003-as évben több stratégia került meghirdetésre. A fejlesztés meghatározója „A tanítás és tanulás, iskolafejlesztés, rendszerszintű reform alapelvei” (The Core Principles: Teaching and Learning, School Improvement, System Wide Reform), amelynek szakmai hátteréről és elveiről Magyarországon személyesen is beszámolt a stratégiáért felelős kutató és előadása idején aktuálisan minisztériumi vezető tisztviselő David Hopkins. (Ld. David Hopkins (2004): Kiválóság és méltányosság – az angol oktatási rendszer jellemzői.)5 A kormány iskolaszakaszokra vonatkozó stratégiái az elemi iskolai oktatást fejlesztő „Öröm és kiválóság” (Excellence and Enjoyment); a tankötelezettségi időn is átívelő, 14–19 éveseknek szóló reform (14–19 Reform); a középiskolák diverzifikálását támogató School Diversity; s végül, de nem utolsó sorban a szakképzés fejlesztését célzó Skills Strategy. Ezek közül a korai iskolaelhagyás szempontjából három, 2003-ban útjára indított programot szükséges kiemelni: a helyi (fővárosi) kezdeményezésként indult „London Challenge”-et, amely eredményességének köszönhetően később „City Challenge”-ként országos programmá is vált, a szektorközi együttműködésre épülő „Every Child Matters” programot, illetőleg a „14-19 Reformot”. a) A 2003-ban megkezdett „London Challenge” program mögött morális indíték állt: minden londoni fiatal jó vagy jobb nevelés-oktatásban részesülhessen6. A program kulcstényezőit az iskolavezetés, illetőleg a tanítás-tanulás szervezése minőségének javítása jelentette. Ehhez az érintett szereplők szisztematikus továbbképzése mellett a tények, adatok intelligens használatán keresztül vezető utat alkalmazták. Nem csupán az iskolára vonatkozó különböző teszteredményeket és egyéb statisztikákból kinyerhető adatokat sorolták egymás mellé, hanem ezeket részletesen elemezték évfolyamokra, tantárgycsoportokra, a diákok szociokulturális hátterére és etnikai összetételére bontva; az elemzésekre építve pedig 5 http://www.ofi.hu/tudastar/kivalosag-meltanyossag 6 http://www.ofsted.gov.uk/resources/london-challenge
14
tudatos beavatkozásokat terveztek. A hasonló adatok alapján ún. „iskolacsaládokat” alakítottak ki, ahol az egymástól tanulás, egymás tapasztalatainak cseréje segítette az iskolák fejlődését. Minden egyes iskolát az adott változási szükségletekhez és igényekhez alkalmazkodó tapasztalt, felkészült külső támogató team segített, mindig olyan mértékben és formában, amennyire az adott időben és helyzetben az intézménynek szüksége volt. A program hatására 2005-re a londoni iskolákban elért tanulmányi teljesítmények már meghaladták az országos átlagot, 2010-re pedig az Ofsted értékelése alapján London városa rendelkezett a legmagasabb arányban „jó” és „kiemelkedő” minősítést kapott intézményekkel. Magának a programnak az értékeléséhez, az eredmény jelentőségének elismeréséhez szükséges azt a tényt is tekintetbe venni, hogy a statisztikai adatok alapján 2007-2010 között Londonban a hátrányos helyzetű diákok, azaz ingyenes iskolai étkezésre jogosultak aránya kisebb-nagyobb mozgással, de 35% körülire tehető, míg ugyanez az arány Angliára vonatkozóan 13-14%-nyi.7 A londoni eredmények hatására a „City Challenge” program 2008-ban indult és 2011-ben zárult.8 A fejlesztésbe bevont területek: London, az ún. „Black Country” (azaz a korábban szénbányászattal, vas- és acéltermeléssel foglalkozó közép-angliai ipari területek) és Greater Manchester. A program hármas célkitűzése: csökkenteni az alacsony tanulmányi eredményeket produkáló iskolák számát, növelni a jól és kiválóan teljesítő intézmények számát, illetőleg a hátrányos helyzetű tanulók eredményeinek javítása. A program legnagyobb hozadékának az iskolákra szabott intézményfejlesztésről szerzett tapasztalatok további gazdagodása, az ún. differenciált iskolafejlesztés 9 módszertanáról nagy mintán szerzett gyakorlat számít. A változások kívánt mértékének eléréséhez, azaz a program indításakor kitűzött célok teljesüléséhez a rendelkezésre álló idő – ahogy az az eredményes iskolafejlesztés kritériumaiból már ismert – túl rövid volt. b) A 2003-ban vitára bocsátott, és a 2004-es „Children Act” alapján indított „Every Child Matters” program jóval túltekintett az oktatási ágazat határain, komplexen kezelve a gyermekek jóllétével kapcsolatos valamennyi területet.10 A program célja, hogy az oktatási sikertelenség, rossz egészségi állapot, a kábítószer használat, a tizenéves terhesség, a családi erőszak és elhanyagolás, a gyermekeket és fiatalokat érintő bűnözés és antiszociális viselkedés visszaszorításával valamennyi gyermek kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. A megközelítés középpontjában a gyermek és családja állt, valamennyi szükségletével együtt. A számukra biztosítandó szolgáltatások a célcsoport kiterjedtsége és igényei, illetőleg a szükségletek összetettsége, mélysége és nehézsége alapján három csoportba sorolhatók: az univerzálisan mindenkinek járó szolgáltatások, a valamilyen probléma/rendellenesség esetén fennálló célzott szolgáltatások, illetőleg a specialisták közreműködését szükségessé tevő szakszolgáltatások.11
7 http://data.london.gov.uk/datastore/package/pupils-eligible-free-school-meals-borough 8
https://www.gov.uk/government/publications/evaluation-of-the-city-challenge-programme
9 ld. Bognár Mária (2004): Oktatásfejlesztés, iskolafejlesztés az ezredfordulón. http://www.ofi.hu/tudastar/oktatasfejlesztes 10 A gyermekjóléttel kapcsolatos holisztikus gondolkodást az akkori irányítási rendszer is segítette: a 2001-ben kialakított Department for Education and Skills az oktatási rendszer és a gyermekjóléti szolgáltatások irányításáért volt felelős. A Tony Blairt váltó Gordon Brown kormányában az átalakított tárca (2007-2010) nevében is jobban tükrözte ezt az átfogóbb felelősségi kört: Department for Children, Schools and Families. 11 Every Child Matters (2003): http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20110104141445/http://www.dcsf.gov.uk/everychildmatters/
15
14. ábra
Halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek és családok: pl. védelembe vétel, nevelő szülő, állami gondozás
Speciális szolgáltatások
Komplex problémával küzdő családok: pl. családsegítő szolgáltatások, a szülői szerep megfelelő ellátásához szükséges támogatások
Célzott szolgáltatások
Gyerekek, családok azonosított problémáira adott válaszok: pl. sajátos nevelési igény, fogyatékosság, logopédiai gondozás Célzott területen minden gyermek számára biztosított szolgáltatás: pl. Biztos Kezdet Központok
Egyetemes szolgáltatások
Minden gyermek és család számára biztosított szolgáltatások: pl. orvosi ellátás, szülés ellátása, védőnői gondozás, iskoláskor előtti nevelés, oktatás, pályatanácsadás Connextions központok szolgáltatásai (különböző szolgáltatásokat biztosító intézményeket összefogó hálózat, amelyben egy-egy „esetgazda” segíti a különböző szolgáltatások összehangolását)
Az Every Child Matters program az indulásra és a kisgyerekkorban nyújtott szilárd alapokra; a szülők és gondozók támogatására; a korai beavatkozásra és hatékony védelemre; a helyi, regionális és országos szinten biztosított integrált és számon kérhető ellátás biztosítására; valamint e szolgáltatásokat nyújtó szakemberek fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A program megvalósítása érdekében pedig az alábbi intézkedési célokat tűzte maga elé: o
o
o o
o
A nélkülöző lakókörnyezetek alsó 20%-ába eső szomszédságok mindegyikében ún. Biztos kezdet gyermekközpontok (Sure Start Children’s Centres) létesítése. Ezek a központok egy helyen biztosítanak bölcsődei nevelést, családtámogatást, munkavállalási tanácsadást, gyermekgondozást és egészségügyi ellátást. A tanítási időn túl is működő, egyéb szolgáltatásokat is kínáló iskolák, amelyek reggeli és délutáni klubfoglalkozásokat és napközi gondoskodást biztosítanak, valamint egészségügyi és szociális ellátást is nyújtanak. 200 millió font induló tőkével a Fiatalok Alapja (Young People’s Fund) létrehozása, amely a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységeire fókuszál. A gyermekek és serdülők mentálhigiénés gondozását ellátó szolgáltatások (CAMHS) kapacitásának évi 10%-kal történő növelése, hogy 2006-ra ez mindenütt elérhető legyen. A logopédiai ellátás kapacitásának növelése, szakemberek szakmai felügyelete mellett dolgozó paraprofesszionális segítők bevonásával.
16
o
A hajléktalan gyermekes családok helyzetének javítása úgy, hogy 2004-től ilyen családok számára csak sürgős vészhelyzet esetén jelenthessen és mindössze átmeneti megoldást a hajléktalan szálló.
c) A 14–19 Reform a következőkön alapult: több oktatási és képzési lehetőség biztosítása; a tanárokkal és szülőkkel egyetértésben 14 éves korban tanulmányi terv készítése; lehetőségadás a kurzusok elhagyására, ha a tanuló érdeklődése, céljai időközben megváltoztak; nagyobb támogatás nyújtása az iskolák, szülők és tanácsadók részéről; valamint az ICT és a technikai képzés jobb elérhetősége. A megoldást összességében egy, a tanulók igényeihez igazodó, rugalmasabb tanulmányi terv jelentette, amelyben a kitűzött célok szerint: o
o
o o o o
14 éves korától a kötelező tárgyakon kívül valamennyi fiatal különböző tanulmányi területeket lefedő és képességeket fejlesztő elméleti tárgyak és gyakorlati képzések gazdag kínálatából választhatott; ennek alapján a szélesebb spektrumot átfogó tanulmányi területeket kombinálhatták egy-egy témában vagy területen való nagyobb elmélyüléssel, ami a 16 éves kortól lehetővé tette emelt szintű kurzusok felvételét is; a diákok könnyebben tekinthették át, hogy aktuális tanulmányaik hova vezetnek, milyen lehetőségeket nyitnak meg előttük; minden fiatal fejleszthette az életvezetéshez és munkavállaláshoz szükséges alapvető képességeit; függetlenül attól, hogy milyen intézményben tanultak, különböző támogató szolgáltatásokat vehettek igénybe; a különböző középfokú képzést adó iskolatípusok együttműködtek, így az iskolák közötti mozgásra, "áttanulásra" is lehetőséget kínáltak.
Az oktatásra nem csupán az elméleti tananyag megtanítása, hanem az életre való felkészítésként is tekintettek, ezért különböző tárgyak keretében a munkáról is tanítani kellett a fiatalokat. Ezért a munkában való tapasztalatok megszerzésére is lehetőséget kaptak (például félmunkaidős állás, üzleti tanulmányok, vagy munkahelyi gyakorlat keretében). Ehhez a diákok előtt az a lehetőség is nyitva állt, hogy ne csak nappali tagozatra járhassanak, hanem akár munka melletti képzésben is részt vehessenek.
A 2010-től hatalmon lévő konzervatív-liberális koalíciós kormány beavatkozásai Az oktatási tárca tevékenysége keretéül a következő fő törekvéseket jelölte meg 2010-ben:
Nagyobb autonómia biztosítása az iskolák számára (pl. a pénzügyi források szabadabb felhasználása az iskola által biztosított tevékenységek és programok kínálatában, külső szolgáltatások vásárlásában) A szülők számára nagyobb iskolaválasztási lehetőség biztosítása (pl. a szabadabb tantervvel működő, közfinanszírozású ún. „academy”-k indításának könnyítésével, számuk gyarapításával) A legszegényebbek számára célzott támogatás biztosításával (pl. alacsonyabb osztálylétszám lehetővé tételével, szabadidős programok szervezésével, egésznapos iskola működtetésével) Rendszerszintű fejlesztés (a pedagógus pálya vonzóvá tételével, az iskolai fegyelem helyreállításával) A gyermekek számára biztosított szolgáltatások minőségének javításával (pl. a Biztos kezdet programot a legszegényebb és legsérülékenyebb családoknak nyújtva, a szociális munkások autonómiájának növelésével)
17
Az „Improving Social Mobility to Create a Fairer Society”12 stratégia megvalósítása keretében a változtatásokat – a már korábban tárgyalt szervezeti átalakításokon túl – az oktatás különböző életkori szakaszainak alárendelve indította el. A korai iskolaelhagyás megelőzése szempontjából az iskoláskor előtti, az iskoláskor idejét érintő, illetőleg az oktatásból a munka világába való átmenet időszakára vonatkozó intézkedések relevánsak. Természetesen önmagukban az intézkedések nem tudják igazolni a szándékolt beavatkozások hatását is. Ehhez többek között hatásvizsgálatokra volna szükség és ismerni kéne az intézkedés mögé rendelt anyagi forrásokat (összeszámítva az oktatásra fordított kiadások változásával) és az egyéb módon biztosított szakmai támogatásokat is. Az oktatásra fordított kiadások mértékéről nem áll rendelkezésre 2010 utáni adat. Viszont a helyszíni látogatások során kapott információk alapján egybehangzóan csökkent nem csupán az oktatás, hanem a korai iskolaelhagyás mérsékléséhez szakmailag hozzájárulni tudó társszektorok költségvetési részesedése. (Sandwell Borough Council munkatársai a helyhatóság forrásainak 43%-os, az oktatási ráfordítások 40%-os csökkenéséről számoltak be. Manchester City Council hivatalnokai szintén jelentős költségvetési elvonásokról tájékoztattak, de annak pontosabb mértékéről nem kaptam információt.)
a) Az iskoláskort megelőző szakasz.13 A legfontosabb intézkedésnek az számít, hogy a rászorultaknak biztosított ingyenes heti 15 órányi gyermekgondozás korhatárát 3 éves korról 2 éves korra szállították le. Így évi 38 héten keresztül ingyenes iskolás kor előtti ellátás jár minden olyan családnak vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek, akinek bármilyen jogcímen segélyt folyósítanak, és ez a lehetőség kiterjed a védelembe vett, illetőleg a nevelő szülőknél elhelyezett gyermekekre is. 2013-tól kezdődött meg az így finanszírozott férőhelyek számának fokozatos emelése, évente 20-20 ezer elhelyezési lehetőséggel. Megerősödött és centralizálódott a gyermekellátó helyek szakmai ellenőrzése, a helyhatóságok helyett az Ofsted végzi, és célkitűzéssé vált a „kiváló” és „jó” minősítést kapó helyek arányának javítása. Különös szakmai figyelmet kapnak – és így az ellenőrzés kiterjed rájuk – azok a helyszínek, ahol nem szakképzett pedagógusok végzik a munkát, hanem csak gyerekfelügyelők látják el a tevékenységet. A helyhatóságok felelősek magáért az ellátás biztosításáért, valamint a szülők tájékoztatásáért az ingyenes igénybevétel lehetőségéről és a lakókörnyezetükben található helyszínekről is. Ennek igen jó gyakorlatát tapasztalhattam meg a tanulmányút során Manchester városában (ahol pl. annak ellenére, hogy a szakmai ellenőrzés feladatát átvette az Ofsted, megőrizték és ellenőrzik is a város által elfogadott minőségi sztenderdeket). A dokumentumok alapján továbbra is működnek a korábban létesített Biztos kezdet központok, sőt, számukat emelni szükséges. Ezzel szemben a tanulmányút során arról kaptam információt, hogy ugyan a központok fennmaradtak, de finanszírozás hiányában csak a gyermekek foglalkoztatását tudják megoldani, a családoknak nyújtandó további szolgáltatásokra már nincs forrás. Ezeket a többletszolgáltatásokat egyébként – a 2013 áprilisában kiadott kötelező útmutató alapján – már nem feltétlenül a gyermekek foglalkoztatásával azonos helyen (ún. „egyablakos módszerrel”) szükséges biztosítania a helyhatóságoknak, hanem kínálhatják ezt más helyszíneken is, különböző tanácsadások keretében.14
b) Iskoláskor Az erre a korosztályra vonatkozó intézkedések többrétűek. Az iskolák elé támasztott teljesítményelvárások magasabbak lettek: az elemi oktatásban a tanulók a korábbi 60%-a helyett most már 85 %-ának kell a tantervi szakaszokat lezáró sztenderdizált méréseken legalább „jó” 12 https://www.gov.uk/government/policies/improving-social-mobility-to-create-a-fairer-society 13 https://www.gov.uk/government/policies/improving-the-quality-and-range-of-education-and-childcare-from-birth-to-5-
years 14 https://www.gov.uk/government/publications/sure-start-childrens-centres
18
minősítést elérniük, „kielégítő” minősítés pedig már nem is adható. A 2012-től átalakított felügyeleti rendszer alapján az Ofsted ellenőrzésekre előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet15. A felügyelet arra is kiterjed, hogy hogyan használja, mire költi az iskola a hátrányos helyzetű tanulók után járó „pupil prémium” normatív támogatást. Az elemi iskoláknak a tanulói teljesítmények értékelésére és fejlődésére saját rendszert kell kialakítaniuk a sztenderd méréseken túl, amelyet a felügyeleti látogatásokon ellenőriznek. A második szakaszt lezáró teszt (11 éves kor) tartalmát korszerűsítik, a teszteredmények mellé az iskoláknak tájékoztató szöveges értékelést is készíteniük kell (ekkor lépnek az angol diákok az elemi szintről középfokra és váltanak iskolát). A szakasz végi teszteredmények visszajelzéseinek minden egyes diák esetében azt is tartalmaznia kell, hogy teljesítménye milyen az országos átlaghoz viszonyítva, melyik decilisbe tartozik. Nemcsak a tanulói teljesítmények javításának fontossága került előtérbe, hanem ezzel párhuzamosan a tanítás és vezetés minőségének fejlesztése is. 16 2012. szeptember 1-jétől hatályos új sztenderdek alapján a pedagógusokkal szembeni elvárások is változtak.17 A tanulási leszakadás megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű a szociálisan hátrányos helyzetű diákok után járó célzott normatív támogatás, a 2011 áprilisában bevezetett „Pupil premium”18. Ez a normatív támogatás mindazon tanulók után jár, akik 6 évre visszamenőleg bármikor ingyenes étkezésre voltak jogosultak, vagy akik 6 hónapig védelem alatt álltak. A fejkvóta alapú támogatás összege évről évre növekszik. A 2012/13-as tanévben minden jogosult elemi iskolás után 623, a 2013/14-es tanévben 953 font járt, ami 2014/15-re évi 1300 fontra nő, a középiskolások esetében pedig 2013/14-től 900 fontról 935 fontra emelkedik. Az összeg felhasználási módjáról az iskolák szabadon döntenek (pontosabban az iskolák irányító testületei), ugyanakkor a felhasználás eredményességéről be is kell számolniuk: egyrészt az iskolai teszteredmények során a hátrányos és nem hátrányos tanulók eredményeinek összevetésével és nyilvánosságra hozásával, valamint az Ofsted ellenőrzések során is. A támogatás helyi döntés alapján különböző módon használható fel. Ilyen lehet pl. segítő személyzet (fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens) alkalmazása, csoportbontás, alacsonyabb létszámú tanulócsoportok indítása, mentorálás/tutorálás, tanórán kívüli programok szervezése, egésznapos iskolai foglalkozások. Az összeg „jó” felhasználásához az oktatási miniszter által 2011-ben létrehozott „Education Endowement Found”19 egy olyan eszközrendszert készített, amelyben a különböző pedagógiai és/vagy módszertani megoldásokat értékelték azok költségessége, eredményessége és a hatás érzékelhetőségének gyorsasága szempontjából.20 Az első tapasztalatokról két országos áttekintő vizsgálat is készült, a minisztérium alá tartozó Ofstedé21, és egy független szakértői teamé. 22 Az Ofsted jelentés nem szolgál konkrét adatokkal a célzott támogatás felhasználásának eredményességéről, inkább egy módszertani ötlettár arról, hogy milyen jó megoldásokkal találkoztak látogatásaik során, illetőleg milyen hibákkal, kevésbé eredményre vezető gyakorlatokkal szembesültek. A független értékelés viszont kiemeli, hogy a vizsgált iskolák több mint 60%-ában a 2010/11-es és 2011/12-es tanévben jelentősen csökkentek a felhasználható keretek. (Névlegesen ugyan a korábbi évekhez képest emelkedett az iskola költségvetése, ugyanakkor számos kötelezően ellátandó feladatot vagy szolgáltatást, amelyet addig a helyhatóság
15 http://www.ofsted.gov.uk/resources/framework-for-school-inspection;
https://www.gov.uk/government/policies/making-inspections-of-schools-colleges-and-childrens-services-more-effective 16 https://www.gov.uk/government/policies/improving-the-quality-of-teaching-and-leadership 17 https://www.gov.uk/government/publications/teachers-standards 18 https://www.gov.uk/government/policies/raising-the-achievement-of-disadvantaged-children 19 http://educationendowmentfoundation.org.uk/about/ 20 http://educationendowmentfoundation.org.uk/toolkit/ 21 http://www.ofsted.gov.uk/resources/pupil-premium-how-schools-are-spending-funding-successfully-maximise-
achievement 22 https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/243919/DFE-RR282.pdf
19
ingyenesen nyújtott az intézménynek, most a piacon kell megvásárolni.) Így a felhasználás szempontjából a legmeghatározóbb az iskola pénzügyi helyzete volt. A stabil vagy növekvő költségvetésű intézmények valóban a hátrányos helyzetű tanulók tanulási eredményeinek javítása érdekében használták fel ezt a támogatást, míg azokon a helyeken, ahol ténylegesen csökkentek a működési források, inkább a korábban más helyről finanszírozott szolgáltatások, programok megőrzésére fordították ezt a keretet. Ugyancsak kiemelték, hogy az iskolák tágabban értelmezték a hátrányos helyzetű diákok körét, nem csupán azokat sorolva ide, akik ingyenes étkezésre jogosultak. A kutatásból az is kiderül, hogy valójában több az ingyenes étkezésre jogosult diák, mint ahányan ténylegesen részesülnek ebben a juttatásban (2012-ben a jogosultak 14%-a, 2013-ban 11%-uk nem kapta meg/igényelte). A Pupil prémium bevezetése óta mind az iskolák, mind a helyhatóságok ösztönzik a szülőket, hogy kérelmezzék a juttatást. A kutatás azt is jelezte, hogy az iskolák a támogatási eszközeik megválasztásában inkább támaszkodnak saját korábbi tapasztalataikra, mint a központilag készített eszköztár ajánlásaira. (A 2010 előtti gyakorlattól eltérően a Pupil premium bevezetéséhez nem társult valódi implementációs terv, mindössze a 2013-ra elkészült, az egyes megoldási módok költségességét és az eredményesség várható idejét bejósoló, korábban hivatkozott összehasonlító Toolkit.) A tapasztalatok alapján a minisztérium a gyakorlatot jobbító, és a policy célok eléréséhez eredményesebb utak megtalálása érdekében további vizsgálatokat tart szükségesnek.23 A Pupil premium finanszírozáson felül 2011 nyarától egy vagy két hétig tartó „Summer school” programot indíthatnak a középiskolák elsősorban a „Pupil premium” támogatásra jogosult, az alapfokról a középfokú oktatásba lépő új tanulóik számára. (Ehhez diákonként heti 250 font központi támogatást igényelhetnek.) A program célja, hogy megkönnyítse az iskolafokok közötti átmenetet, megismertesse az új diákokkal leendő intézményüket és tanáraikat, valamint felkészítse őket középiskolai tanulmányaikra. Az első év tapasztalatairól beszámoló kutatás 24 – amelyet a minisztérium megbízásából az NFER és Ecorys végzett az első középiskolában eltöltött tanév vége felé – közel 1600 ilyen programról számol be. A nyári programok ígéretesnek bizonyultak, bár eredményük és hatásuk közvetve jelentkezett. A kutatók számos, a jövőre vonatkozó ajánlást fogalmaztak meg mind a minisztérium, mind a szervező iskolák számára. Többek között javasolják, hogy az iskolák a felzárkóztatás mellett szervezzenek szórakoztató nyári eseményeket is, a fiúk számára is vonzó programokat, segítsék magának az iskolaépületnek és a magasabb évfolyamra járó diáktársak megismerését is stb. Megnőtt a helyhatóságok feladata és szerepköre már az iskoláskorú gyerekek és fiatalok oktatásban tartása, pozitív tapasztalatokkal ellátása, illetőleg NEET-té válásuk (not in education, employment or training – sem munkában, sem oktatásban, sem szakképzésben részesülő) megelőzése terén. A tanulmányút során a két helyhatóság esetében (Sandwell Metropolitan Borough Council, Manchester City Council) eltérő hangsúlyokat és megoldásokat találtam. Sandwellben a NEET-té válás megelőzésére ún. NEET detector módszertant fejlesztettek ki, amelyet a középiskola 8-9. évfolyamán (12-13 éves kortól) alkalmaznak. A NEET-té válás folyamatát egy 2009ben indított kutatásuk során vizsgálták, amelyben súlyozták a már az oktatási időszak során is tapasztalható, a NEET-té válás lehetőségére utaló kockázati tényezőket. Ezeket különböző szempontok mérlegelése alapján csoportosították, és szűkítették egy, az adott lokalitásra, lakossági összetételre jellemző, az adatok megszerzésének lehetőségét biztosító, és egy-egy iskolai szinten is kezelhető méretű szempontsorra.25 A módszertanban alkalmazott kilenc lépés:
Az adott lokalitásra jellemző valamennyi lehetséges kockázati tényező összegyűjtése
23 https://www.gov.uk/government/publications/pupil-premium-research-priorities-and-questions 24 https://www.gov.uk/government/publications/summer-schools-programme-for-disadvantaged-pupils-overview-report;
https://www.gov.uk/government/publications/the-impact-of-the-summer-schools-programme-on-pupils 25 Arnold, C. – Baker, T. (2013): Becoming NEET – risk, rewards and realities. IOE Press.
20
Az egyes kockázati tényezőkre vonatkozó adatgyűjtés gazdaságosságának figyelembe vétele Az adatok megszerzése lehetőségének mérlegelése A kipróbáláshoz mintaválasztás Adatgyűjtés Adatelemzés – modellalkotás A modell kipróbálása más iskolákban (8. és 9. évfolyamon) Beavatkozások megtervezése Értékelés
A módszertan alapján Sandwellben relevánsnak tekintett kockázati tényezők:
Bizonytalan lakhatási feltételek Alacsony tanulási motiváció Az iskolák által jelentett magatartási problémák Családon belüli munkanélküliség Alapkompetenciák alacsony szintje A fiatalkori bűnmegelőző team nyilvántartásába bekerülés Az iskolai mulasztások aránya meghaladja a 20%-ot Tanulási nehézségek/fogyatékosság
A szűrést – a helyhatóság által végzendő kötelező megelőzési tevékenység részeként – a kutatás óta folyamatosan végzik az iskolákban. A veszélyeztetettként kiszűrt diákokkal a helyi Connexions26 által foglalkoztatott szakemberek (tanácsadók, pszichológusok, ifjúságsegítők) dolgoznak. A beavatkozás következtében – a kutatás egyik résztvevője és egyben a segítő tevékenységet is végző pszichológus tájékoztatása alapján – az érintett iskolákból kikerülők körében a NEET fiatalok száma 50%-kal csökkent. A pozitív tapasztalatokra építve a program kidolgozói 2013-ban egy LLP Leonardo Innováció Transzfer projektet indítottak, amelyben a magyarországi Partners Hungary is egyike a jó gyakorlatot átvevő szervezeteknek.27 A tanulási gondokkal küzdő 13-19 éveseknek, illetőleg a segítséget igénylő családoknak a helyi Connexions ajánl segítséget28, az oktatáshoz kapcsolódó hírekről és a fiatalok számára kínált lehetőségekről, programokról a helyhatóság weboldalán keresztül lehet tájékozódni.29
26 A Connexions hálózat eredetileg pályatanácsadást végző szolgáltató volt. 1998-2008 között kormányzati
kezdeményezésre és központi finanszírozással Anglia 47 helyén ún. „Connexion Partnerships” hálózatok működtek, ahol az eredeti Connexions pontok irányításával hangolták össze a gyermekek, fiatalok, családok számára nyújtandó különböző szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a kliensek „egyablakos” módszerrel, összetettebb szükségletek során a szolgáltatásokat koordináló „esetgazda” támogatásával juthassanak segítséghez. A gyakorlatban ez a megoldás igen eltérő színvonalon működött. A hálózati működés különösen azokon a helyeken váltotta be kevésbé a hozzá fűzött reményeket, ahol földrajzilag nagy területet kellett lefedniük, és ahol a különböző szervezetek együttműködése helyett a rivalizálás érvényesült. Ezért 2008-tól a helyhatóságok vették át az államtól a működtetést. A koalíciós kormány 2010-től a feladatellátás módjáról való döntést is helyi szintre vitte, azóta helyben döntenek arról is, hogy koordinált formában biztosítják-e a gyermekeknek, fiataloknak, családoknak különböző támogató szolgáltatásaikat, vagy a korábbi, szétaprózott formában. Sandwellben az önkormányzat elégedett volt az ottani Connexions Partnerhips addigi tevékenységével, ezért ott a Connexions tevékenységi köre megmaradt, csak a költséghatékonyság érdekében a különböző kisebb szervezeteket egy kb. 40 szakembert foglalkoztató komplex humán szolgáltató szervezetbe integrálták. 27 http://www.adam-europe.eu/prj/10842/project_10842_en.pdf; http://prezi.com/bblk8tzobozr/copy-of-safe-arrival-
project-biztonsaggal-az-oktatas-es-a-munka-vila/ 28 http://www.connexionssandwell.co.uk/ 29 http://www.sandwell.gov.uk/info/200295/schools_and_learning; http://www.justyouth.org.uk/
21
Connexions központ, Sandwell
Manchesterben – a nagyváros problémáinak jellege és kialakult kezelési módjai miatt is – kevésbé alkalmaznak az előbbihez hasonló „kézműves” módszereket. 30 A városban 143 elemi iskola,37 középiskola, 14 college és a GCSE utáni tanulási lehetőséget biztosító intézmény működik, összesen 171 intézmény, amelyek közül 25 szabadabb tantervű akadémia. Manchester átlátható oktatáspolitikát valósít meg, amely mindenki számára hozzáférhetően és a helyhatóságok számára kirótt feladatokra koncentrálva követhető a város honlapján.31 Az iskoláskorúakkal foglalkozva két kezdeményezést ismertem meg közelebbről, amelyek a még a munkáspárti kormányzás utolsó töredék évében elfogadott, és a koalíciós kormány által 2011 decemberében saját stratégiájához igazított „Positive for Youth” programhoz kötődnek. A Positive for Youth32 program a tinédzser korúakra, a 13-19 évesekre fókuszál, mégpedig megszabadítva őket a korosztályhoz kapcsolt negatív sztereotípiáktól, azaz a fiatalok pozitív oldalát reflektorfénybe állítva. A program holisztikus szemléletű, megvalósításában kilenc tárca érintett, megvalósításáért a Miniszterelnöki Hivatal a felelős. Szemléletében a prevenciós gondolkodás helyett a sikerhez juttatást, az egyénekben rejlő lehetőségek kiteljesítését helyezi előtérbe. Ösztönzi, hogy jobban hallathassák hangjukat a közpolitika és a helyi lehetőségek, 30 Bár népesség tekintetében Anglia összesen 354 helyhatósága közül mindkét helyszín előkelő helye áll: Manchester 2
2
429.800 lakosával (3.705 fő/km ) a hatodik legnagyobb, míg Sandwell 290.500 fővel (3.378 fő/km ) a huszonkettedik helyet foglalja el a rangsorban: http://www.demographia.com/db-englar.htm 31 http://www.manchester.gov.uk/; http://www.manchester.gov.uk/childcare; http://www.manchester.gov.uk/education;
http://www.manchester.gov.uk/info/100005/schools_and_education/5945/raising_the_participation_age; http://www.manchester.gov.uk/directory/99/policies_and_strategies/category/754; http://www.manchesterpartnership.org.uk/downloads/file/208/community_strategy_refresh_2012-2015 32 https://www.gov.uk/government/publications/positive-for-youth-a-new-approach-to-cross-government-policy-for-
young-people-aged-13-to-19
22
számukra biztosított szolgáltatások alakításában. Elismeri és kiemeli a szülői ház, a család és a helyi közösségek szerepét, megvalósítását pedig helyi szintre és a különböző, helyben működő és megerősített partnerségekre bízza. Víziója szerint minden fiatal rendelkezni fog
pozitív kapcsolatokkal szülei, gondozói és/vagy családján belül, a helyi közösségen keresztül és szükség esetén időben biztosított segítő szolgáltatások révén; egészséges ambíciókkal, hogy sikeresek legyenek a tanulásban és munkában, biztonságos és egészséges életet éljenek és a társadalom aktív tagjai legyenek; lehetőségekkel az oktatás és képzésben, személyes fejlődésükben és társadalmi előrehaladásukban, valamint véleményük figyelembe vételében.
Manchesterben e szektorközi program a Manchester City Council felelőssége alá tartozik, az évről évre áttekintett „Valuing Young People Strategy” (Fiatalok megbecsülése stratégia) keretében valósul meg. A 2013. november 12-i ülésre készített beszámoló alapján33 a stratégia négy pillérre épül, amelyek kapcsolódnak a város fejlesztési stratégiájához. Ezek:
My life: egyetemes, valamint sajátos esetekben a fiatalok szükségleteihez igazított szolgáltatások, valamint biztonságos és érdeklődést felkeltő környezet biztosítása. My future: a gazdaságilag biztonságos jövő építése érdekében életpálya-építés és tanácsadás; az oktatásban, képzésben való részvétel vagy munkavállalás lehetőségének biztosítása; a munkavállalói kompetenciák fejlesztése. My voice: a fiatalok életét befolyásoló döntések esetében részvétel a demokratikus döntéshozásban, a változások érdekében különböző kampányok indítása, a számukra biztosított szolgáltatások alakítása. My place: a városhoz tartozás, az identitástudat növelése érdekében a negatív érzést keltő helyzetek és körülmények visszaszorítása, az önkéntes munkában való részvétel és a generációk közötti együttműködés, közös tevékenységek lehetőségének növelése.
A stratégia irányítását a „Fiatalok megbecsülése” testület végzi, amelynek élén a városi tanács egy kijelölt tagja áll. A My life, My voice és My place pillérek megvalósításának irányítása is e testület alá tartozik, míg a negyedik, My future pillért a „Work and Skills Board” felügyeli. A My life-ról szóló beszámolórész kiemeli, hogy az egyetemesen biztosított lehetőségek köre a 2011-től tapasztalható, a fiatalok számára nyújtható városi szolgáltatások költségvetési támogatásának drasztikus csökkentése miatt szűkült. Az ifjúsági munkát elsősorban az önkéntes, a közösségi alapú és az egyházi szektor végzi néhány, a város leginkább nélkülöző részében. A tevékenység fejlesztése érdekében új utak keresése szükséges az önkéntesekkel végzett munka fenntartása érdekében, és további lehetőségek bekapcsolása is, mint a sportpályák, művészeti galériák, színházak, zenei lehetőségek, könyvtárak. A My future a tankötelezettségi korhatár felemelésével járó kötelezettségekre fókuszál, és a helyi Connexions34 szerepére.
33 34
Manchester City Council: Report for Resolution. Item 5, 12 November 2013. (Kézirat) Manchesterben a Connexions jelenleg csak az eredetei, pályatanácsadói tevékenységet folytat.
23
. A beszámoló a My voice keretében tartalmazza a legtöbb konkrétumot. Létrejött az Ifjúsági tanács (Manchester Youth Council), amelynek a város öt területén munkacsoportjai is működnek. A tanácsnak fiatalabb és idősebb tagjai vannak, a kéthetenkénti üléseken a tanulási elfoglaltságoktól függően változó létszámmal képviseltetik magukat a fiatalok. Eddigi tevékenységük közül kiemelendő, hogy készítettek öt rövidfilmet, amelyekben bemutatták az adott városrészben a fiatalok számára rendelkezésre álló lehetőségeket; háromnapos Demokrácia Nyári Iskolát szervezetek a Történeti Múzeum, a Parlament és más szervezetek együttműködésével; képviseltették magukat az Egyesült Királyság Ifjúsági Parlamentjében stb. Emellett városi szintű rendezvényekre is sor került, így a fiatalkorú szülők és a fogyatékos fiatalok fórumára is. További feladatként jelölik meg, hogy a korosztály számára biztosított különböző programok és szolgáltatások alakításában tevékenyebben vegyenek részt. A My place keretében szintén elért eredményekről szól a beszámoló: sikerült olyan együttműködési formát találni a rendőrséggel és más partnerekkel, amelynek segítségével az erőszakosan, fenyegetően vagy elfogadhatatlanul viselkedő fiatalok elé kihívásokat támasztottak. Így mérséklődött az antiszociális viselkedések mértéke és a fiatalkorú bűnözés. Ugyanakkor továbbra is feladat a fiatalkorúakkal szemben elkövetett bűncselekmények visszaszorítása beleértve a szexuális és interneten keresztüli bántalmazások megelőzését. A másik, Manchesterben megismert kezdeményezés a város által finanszírozott „City in the Community Foundation” Skills and Enterprise programja. Ennek keretében a város 55 különböző vállalkozással kötött támogatási szerződést annak érdekében, hogy ezek az iskolán kívüli szervezetek eltérő tanulási lehetőségek, tanórán kívüli programok vagy éppen job shadowing és/vagy munkatapasztalatok biztosításával segítsék a kevésbé motivált tanulók tanulási érdeklődésének fenntartását, aspirációik növelését. A látogatás során konkrétan a Manchester City Football Club ilyen irányú tevékenységével ismerkedhettem meg közelebbről. A program keretében az MCFC három személyt foglalkoztat főállásban, egyet heti egy napra. A 2013. augusztus – 2014. január közötti félév során a klub alkalmazottai különböző rendezvények és rövidebb-hosszabb ideig tartó projektek keretében 16 elemi iskola, 14 középiskola és 2 speciális iskola diákjait tekintve összesen 5364 kapcsolati alkalomról számoltak be. A programok/projektek közül néhány: Nyári iskola. A program olyan 6. évfolyamos diákokat célzott meg, akiknek a középiskolába lépés előtt többlet segítségre volt szükségük az olvasás, számolás területén, vagy éppen a társas kapcsolatok építésében. Minden megszervezett tevékenység valamilyen módon kötődött a focihoz vagy a sportoláshoz is. A tevékenységeket részben a saját Etihad Stadionukban szervezték, részben abban a három középiskolában, ahova a leendő diákok beléptek, illetőleg a városban is (pl. street dance, Nemzeti Futball Múzeum meglátogatása). Tanulás focin keresztül. Ez a nyolc órás program az elemi iskola két végzős évfolyama diákjait célozta meg. Minden óra úgy szólt egy-egy tantárgy tananyagán keresztül a Manchester City
24
FC-ről, hogy közben a vezetői, döntéshozási, együttműködési, innovációs, problémamegoldó készségek és a kreativitás fejlesztésére került sor. Enterprise City. A projekt a középiskola 8. és 9. évfolyamos diákjai számára készült, akik a „bevezetés az üzlet és vállalkozás világába” tantárgyat tanulják. A tíz órás projekt keretében a diákok betekintést kaphattak a futball klub, mint üzleti vállalkozás világába. Különböző témanapok. Ezek megszervezésére általában a stadionban került sor, de ugyanígy sor kerülhetett rá az iskolában. A résztvevők száma különböző, de általánosabb, hogy egy-egy osztály kapcsolódik be. Többször előfordult, hogy egy-egy neves játékos is részt vett (pl. saját életútját vagy vállalkozását mutatta be). Egy kimondottan sikeres alkalom volt, amikor az egyik középiskola 7. osztályos tanulói a napot az FC boltjában töltötték és valamilyen ott eladható terméket terveztek, majd a legjobb tervek eladhatóságát megvitatták az érintett részlegek vezetőivel.
c) Az oktatásból a munka világába való átmenet, kiemelten a tankötelezettségi korhatár megemelése A tanulmányút során – és a különböző dokumentumokat tanulmányozva is – ez a terület tűnik a jelenlegi oktatáspolitika egyik kiemelt hangsúlyú elemének. A tankötelezettségi korhatár fokozatos megemeléséről még a 2008-as oktatási és képzési törvény döntött.35 Ennek alapján a 2012/13. tanévtől a fiataloknak legalább a 17. születésnapjukig, 2015-től pedig legalább a 18 életévük betöltéséig kötelező az oktatás és képzés valamilyen formájában részt venniük. A tankötelezettségnek különböző formában tehetnek eleget:
iskolarendszerű képzésben; tanoncként vagy más, munkavégzéshez kapcsolt képzésben; részidős képzésben, amennyiben heti 20 óránál többet töltenek munkavégzéssel alkalmazottként, önfoglalkoztatottként vagy önkéntesként.
A tankötelezettség megemelésével kapcsolatosan a törvény minden szint számára világosan megfogalmazott kötelezettségeket ír elő. 2013-tól a helyhatóságok felelőssége, hogy a törvényi előírásoknak mindenki eleget tegyen. Ennek érdekében kötelességük, hogy
biztosított legyen körzetükben minden 16-19 éves számára elengedő iskolarendszerű vagy munkavégzés melletti képzési hely; valamennyi 13-19 éves és a tanulási nehézségekkel küzdő 20-24 éves fiatalt bátorítsanak, képessé tegyenek és segítsenek abban, hogy oktatásban-képzésben vegyenek részt; biztosítsák, hogy valamennyi a körzetükben élő 16-17 éves oktatásban vagy képzésben részesüljön; végezetül azonosítsák azokat a fiatalokat, akik esetében fennáll annak a kockázata, hogy idő előtt kilépnek az oktatásból/képzésből, és tegyenek megfelelő megelőző intézkedéseket.
Az iskolák felelőssége, hogy minden 9-11. évfolyamos diákjuk számára biztosítsanak egyéni és elfogulatlan pálya-tanácsadási lehetőséget, amely során tájékozódhatnak valamennyi, a 16 éves koruk utáni továbbhaladási lehetőségről, beleértve a munkavégzéssel egybekötött tanulási formákat. 2013 szeptemberétől az iskoláknak ez a kötelezettsége további két évfolyamra is kiterjedt, így már a 8. évfolyamosokat és a 13. évfolyamosokat is egyéni pályatanácsadásban kell részesíteniük. Ehhez külső szakértők igénybevétele ajánlott (de erre külön költségvetési támogatást nem kaptak az intézmények). Különös figyelmet kell fordítani a pályatanácsadás során a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézségekkel küzdő diákokra.
35 http://www.legislation.gov.uk/ukpga/2008/25/contents
25
A fiatalokon kérhető számon, hogy eleget tesznek-e a tankötelezettségi követelményeknek, ez nem a szüleik vagy gondozóik felelőssége. A felső középfokú oktatást biztosító (16 éveseknél idősebbeket oktató/képző) intézmények kötelessége, hogy különös figyelemmel kísérjék a 16-17 évesek iskolai jelenlétét és jelentsék a helyhatóságnak, ha valamelyik fiatal kimarad. Ebben az esetben hivatal feladat, hogy kapcsolatba lépjen a lemorzsolódó fiatallal és reintegrációs segítséget ajánljon a számára. A munkaadókkal szemben ugyan a 2008-as oktatási és képzési törvény megfogalmazza, hogy vegyék figyelembe azokat a fiatalokat, akiknek a munkavégzés mellett kell eleget tenniük a tankötelezettségi előírásoknak; ugyanakkor konkrét elvárások nem fogalmazódtak meg és nincsenek hatályban. Jelenleg folyik a bevezetés tapasztalatainak felülvizsgálata. A tanulmányutam idején sajnos az iskolákban éppen félévi szünet volt, így a megemelt tankötelezettségi korhatárról szerzett tapasztalatokat csak a helyhatóságoktól gyűjthettem. Mindkét közelebbről megismert helyszínen ezt a feladatot nagyon komolyan veszik és mindent elkövetnek a törvény betartatásáért. Ugyanakkor nehéz összehasonlítani a két meglátogatott helyhatósági gyakorlatot, ugyanis Sandwellben elkötelezett szakemberekkel konzultálhattam, akik a fiatalok életútját közvetlenül követik, míg Manchesterben fegyelmezett hivatalnokokkal, akik a helyi szabályozás kereteit alakítják. Tehát a munka más-más oldalát ismerhettem meg. A két helyszínt adottságai miatt is nehéz összehasonlítani: Sandwellre általában is az alacsonyabb iskolázottsági mutatók jellemzőek, míg Manchester nagy múltú egyetemi város. A 2012. decemberi statisztika szerint a tankötelezettségi korhatár növelésével kapcsolatos kiinduló helyzet a két helyhatóság esetében ez volt: A tanulók oktatásban való részvétele 2012. december 31-én, az érintett korosztály százalékában
Iskolarendszerű képzésben vesz részt Munka mellett vagy iskolarendszerű képzésben tanul
Sandwell
Manchester
17 éves
67%
85%
16 éves
78%
90%
17 éves
82%
96%
16 éves
89%
98%
Forrás: Participation in education, training and employment, age 16 to 1836
Sandwellben a helyhatóság a Connexions-t bízta meg azzal, hogy tartsa nyilván és kövesse a 2013 nyarán GCSE vizsgát tett, a középiskolát elhagyó fiatalok további útját. (Az életút követés nem az iskolák feladata!) Az itt dolgozó munkatársak már évekre visszamenően végzik ezt a tevékenységet: kéthavi gyakorisággal kapcsolatba lépnek azzal az oktatási intézménnyel, képző hellyel vagy munkáltatóval, ahova a 11. évfolyamot befejezett tanuló tovább lépett. Sok esetben magát a fiatalt keresik meg. Egy intelligens szoftver segítségével követik a fiatalok útját, pillanatok alatt tudnak teljes statisztikától egy-egy diák pályakövetéséről képet adni. 2013-tól egy olyan könnyen áttekinthető rendszert alkalmaznak, amelyből lépésről lépésre követhető, hogy a 16 éves kor betöltésére érvényes tanév megkezdésétől a megemelt korhatárú tanév befejezéséig mikor és kinek mi a feladata (iskola, 36 https://www.gov.uk/government/publications/participation-in-education-training-and-employment-by-16-to-18-year-
olds-in-england-end-2012
26
Connexions, fogadó intézmény, esetleg újabb átvevő intézmény, diák). A személyes kapcsolattartási módszerrel egész Angliára vonatkozóan kiemelkedően pontos adataik vannak, mindössze 0,04%-nyi az a fiatal, akiről nem tudnak. Manchesterben 2013 augusztusában fogadták el a tankötelezettségi korhatár megemeléséből következő helyi stratégiát és intézkedési tervet. Elvük a zéró tolerancia, azaz nem tekintik megengedhetőnek, hogy akár egyetlen fiatal is ne tegyen eleget a tankötelezettségi előírásoknak. Ennek érdekében ők is minden eshetőséget figyelembe véve alakították ki tervüket. Egyrészt megtervezték, hogy kik azok a partnerek, akikkel együttműködhetnek/szükséges együttműködniük a cél elérése érdekében. (Így például nemcsak a lehetséges partnerekre gondoltak, hanem arra is, hogy a 16 éves kor utáni iskolai tantervek valóban bent tartsák a tanulókat, megfeleljenek az egyéni tanulási, képzési, fejlődési igényeknek és szükségleteknek.) A partnerségen belül intelligens adatnyilvántartó és adatmenedzsment rendszer kialakítását is fontosnak tartották. Célul tűzték, hogy amint valaki kimaradna, azt a lehető leghamarabb észrevegyék és meginduljon a rendszerbe visszavezetésük. Ugyancsak különös figyelmet szükséges fordítani azokra a fiatalokra, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy mégsem maradna bent az oktatás-képzés rendszerében (pl. tinédzser korú szülők, állami gondozásból kikerülők). A stratégia az iskolarendszerű oktatásban részt vevőkkel nem foglalkozik külön. A munkavégzés mellett tanulóktól kezdi a különböző lehetőségeket, a tanulásból kimaradás kockázati tényezőket figyelembe venni és kijelölni a szükséges teendőket, beavatkozási lehetőségeket. Ilyenek például: hogyan biztosítható, hogy a munkavégzés mellett a fiatal 280 órányi irányított tanulásban részesüljön, ha a munkaadó teljes munkaidőben foglalkoztatja, és nem akarja elengedni a foglalkozásokra; vagy ha a munkabeosztása változó és nem tud rendszeres órarend szerint megjelenni a képzésen. Az önkéntes munkát végzőkre és az önfoglalkoztatottakra is azonos elveket és beavatkozási módokat tartanak szükségesnek, mint az alkalmazottak esetében. Külön szempontsort dolgoztak ki a saját gyermeküket nevelő tinédzser szülőkre. Így a gyermek születését követő 18. hét után a fiatal anya ismét kötelezhető az iskolába járásra, és ha nem tudja biztosítani a gyermek napközi elhelyezését, akkor a Connexions feladata ebben segítséget biztosítani, megtalálni a különböző támogatási forrást és megoldási lehetőséget. Ugyanígy külön kitérnek azokra a fiatalokra, akiknek szüleik, testvérük vagy rokonuk gondozása/ellátása miatt kéne a tanulás folytatása helyett otthon maradniuk. Az ő esetüket ugyanúgy kell tekinteni, mint ha részidőben önkéntes munkát végeznének, és így a munka melletti 280 órás irányított tanulásban való részvétel kötelező a számukra. A súlyos betegeknek betegségük tartóssága szerint javasolnak különböző megoldási alternatívát, ismételt bekapcsolódást az iskolarendszerű vagy a részidős képzésbe. Az ő esetükben a Connexions feladata a legmegfelelőbb támogatási forma megtalálása. Legvégül azokra a fiatalokra térnek ki, akik már korábban kimaradtak a rendszerből. Az ő visszavezetésük érdekében elfogadják azokat az irányelveket, amelyeket a központi útmutató tartalmaz, azaz az önkéntes és közösségi szektorral együttműködve olyan megoldást szükséges kialakítani, ami
személyközpontú megközelítésen alapul, egyértelműen elfogadott kimeneti utat biztosít, visszavezet az oktatásba, képzésbe vagy a munka világába, megfelelő információnyújtással és támogatással megerősített, és szilárd partnerségi együttműködésen alapul.
Manchester elfogadja ezeket az elveket, ugyanakkor a stratégia hangsúlyozza, hogy ezt a megoldást mindenképpen a többségi megoldásokhoz visszavezető lépcsőfokként kell kezelni. Semmiképpen sem megengedhető, hogy ebben a támogatási/fejlesztési formában hosszú időre bennmaradjon a
27
fiatal, illetőleg ezzel a megoldással váltsa ki a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatást és képzést.
5) Összegzés Angliában nem használatos a korai iskolaelhagyók kifejezés. Nincsen kimondottan a korai iskolaelhagyás megelőzésére vonatkozó stratégia, az EU országok többségétől eltérően nem jelöltek meg célértéket 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányának mérséklésére. Ez ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne foglalkoznának a problémával igen komolyan, csak éppen saját nemzeti kontextusukba ágyazva. Eszerint 1993 óta kiemelt figyelmet fordítanak és a különböző szinteken összehangolt stratégiát alkalmaznak a minden diákot figyelembe vevő tanulási eredményesség javítására, a hátrányos helyzetűek tanulási esélyeinek javítására, illetőleg 2013-tól a tankötelezettségi korhatár fokozatos megemelésével a képzettségi szint növelésére is. A korai iskolaelhagyók helyett már a 90-es évek második fele óta felismerték a NEET fiatalok problémáit, és intézkedéseik a tanulási eredményesség javítása mellett NEET-té válás megelőzésére összpontosítanak. E két fókusz, valamint a köréjük szervezett szakpolitikák és beavatkozások – az adatok alapján úgy tűnik – ugyanúgy célt érnek: Angliában is folyamatosan csökken a korai iskolaelhagyók aránya. A különböző értékrendszer alapján működő, egymást követő kormányok bizonyos folyamatosságot biztosítanak az oktatásban (pl. a tényekre, adatokra épülő oktatástervezés, a felügyelet fenntartása, a korábbi kormány által hozott törvény tiszteletben tartása), ugyanakkor számos területen más-más kap nagyobb hangsúlyt. A munkáspárti kormányzás idején megnőtt az állam szerepvállalása az oktatásban és a jóléti szolgáltatások biztosítása területén is (részben szabályozással; részben az érintett szervezetek vagy a helyhatóságokon keresztül finanszírozott szolgáltatások, programok útján; részben pedig megfelelő támogató szervezetek létrehozásával és működtetésével). A 2010 óta hatalmon lévő konzervatív-liberális kormány ezekről a területekről jelentős költségeket vont el, ezzel párhuzamosan a civilek, önkéntesek nagyobb szerepvállalásra épít, vagy az iskolákra bízza, hogy bizonyos szabályozásban előírt kötelezettségeknek miként tudnak eleget tenni. A segítő-támogató attitűd helyett hangsúlyosabbá vált az ellenőrző – számon kérő szemlélet. Ezt tükrözi többek között, hogy míg az Ofstedet megerősítették, a világszerte nagy szaktekintélyt kivívott szakmai műhelyt és támogató intézményt, az NCSL-t megszűntették és a bázisán létrehozott új intézményre szakmai kapacitásánál jóval alacsonyabb szintű kötelezettséget bíztak. Angliai tanulmányutam az iskolák félévi szünetével esett egybe, így nem volt lehetőségem tapasztalataimat a valódi iskolai gyakorlattal összevetni. Ugyanakkor két különböző helyhatóság munkájának megismerésével betekintés kaphattam arról, hogy ugyanannak a kötelezettségnek miként lehet teljesen más megközelítéssel megfelelni. Az eltérő tapasztalatokhoz persze szubjektív tényezők is hozzájárultak: Manchesterben fegyelmezett hivatalnokokkal találkozhattam és konzultálhattam, Sandwellben elkötelezett szakemberekkel.
28
Az angol oktatási rendszer felépítése, ábra Évfolyam
Életkor
ISCED
-
(2)3 – 5
0
Korai évek
Foundation stage
Elemi oktatás
Key stage 1
1–2
5–7
1
Elemi oktatás
Key stage 2
3–6
7 – 11
1
Alsó középfok
Key stage 3
7–9
11 – 14
2
Középfok
Key stage 4
10 – 11
14 – 16
3
12 – 13
16 – 18/19
3
Felső középfok
Forrás: Eurydice – Eurypedia, 2014. március 25-i letöltés
A tanulmányút programja február 16. február 17. egész nap
február 18. délelőtt
február 18. délután
február 19. egész nap
február 20.
Utazás Manchesterbe Látogatás a Sandwelli Connextions Centre-ben, konzultáció Ed Dales és Tracey Bakerrel. Téma: a Connextions Centre tevékenysége, szerepe és lehetőségei a korai iskolaelhagyás megelőzésében a korai jelzőrendszer kialakítása és működtetése a tankötelezettségi korhatár megemeléséből következő nyomon követés munka a NEET fiatalokkal Konzultáció Schmitsek Szilviával a University of Warwick PhD ösztöndíjasával Manchesterben. Téma: az angol és magyar rendszer összehasonlítása a korai iskolaelhagyást megelőző intézkedések aspektusából a tankötelezettségi korhatár megemeléséből következő megoldási lehetőségek és jó gyakorlatok a védelem alá vett fiatalokkal végzett munka a tanácsadók feladatai és szerepe az angol rendszerben Konzultáció Barbara Brodigannel, az első angliai második esély iskola igazgatójával Manchesterben. Téma: a korai iskolaelhagyás megelőzését célzó kormányzati politika 2010. májusa óta a kompenzáló intézkedések gyakorlata, a civilek bevonása Látogatás Manchester City Council-ban, kozultáció Carrie Mooney, Michael Crowe és Edward Salmonnal. Téma: a felzárkózást, illetőleg a leszakadás megelőzését segítő szektorok közötti együttműködés és életcikluson átívelő kormányzati politika a helyhatóságok felelőssége és lehetőségei a kormányzati politika megvalósításában az iskolás kor előtti nevelés és kötelező feladatellátás a célzott támogatásra jogosult fiataloknak nyújtott személyre szóló támogatás, a Pupil premium és felhasználása az iskola és a munka világa közötti átmenet támogatása a civil és gazdálkodó szervezetek a korai iskolaelhagyás megelőzésében, a helyhatóság koordináló szerepe és feladatai e tevékenységben Utazás Budapestre
29
Tartalomjegyzék Angliai tanulmányút ....................................................................................................................................... 1 1)
Társadalmi-gazdasági helyzet, oktatási rendszer ............................................................ 1 Társadalmi-gazdasági helyzet ...................................................................................................... 1 Irányítási rendszer ........................................................................................................................... 4 Finanszírozás ...................................................................................................................................... 5
2)
ESL helyzetelemzés ..................................................................................................................... 5
3)
A korai iskolaelhagyással kapcsolatos oktatáspolitika ............................................... 10
4)
ESL célú beavatkozások az elmúlt 10 évben ................................................................... 12 A Blair – Brown kormányok beavatkozásai ......................................................................... 12 A 2010-től hatalmon lévő konzervatív-liberális koalíciós kormány beavatkozásai ............................................................................................................................................................... 17 a)
Az iskoláskort megelőző szakasz. ............................................................................ 18
b)
Iskoláskor.......................................................................................................................... 18
c) Az oktatásból a munka világába való átmenet, kiemelten a tankötelezettségi korhatár megemelése .......................................................................... 25 5)
Összegzés ...................................................................................................................................... 28
Az angol oktatási rendszer felépítése, ábra .............................................................................. 29 A tanulmányút programja ............................................................................................................... 29
30
