Lippai György
Napi(s) gyakorló AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. OSZTÁLYA ÉS A 8 ÉVES KOROSZTÁLY SZÁMÁRA
2. félév
MÁSODIK KIADÁS
CELLDÖMÖLK, 2004
Bírálta Dr. Schábel Ferencné Illusztrálta Mohó Virág Kurucz Krisztina Szerkesztette Esztergályos Jenõ
Raktári szám: AP – 206/2
A kiadó a kiadói jogot fenntartja
Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ 525-000; Fax: 95/ 525-014 Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató
Nyomdai elôkészítés:
Gyôr
3
16. hét
1. Alkoss a betûkbõl értelmes szavakat!
o
a l
r
k l
ó
k
2. Mondatrejtõ. Keresd meg a táblázatban az L alakban elrejtett 3 mondatot! A l e g n a g y
K f u a r z í o
M J i i n m d a e r n n e a b b
L o i t e a k k
S z ó l f p t i
P R g z k ó j m a i m o e t n c
3. Másold le a mondatokat!
4. Mennyit érnek a fagyik, ha…?
5. Tedd igazzá rajzzal, számmal!
E u e i t s i s
Z l í n a s t a
I l a d ü f é z
L o s i d o r e
A é d g ó g é g
F u l i n a r é
U õ m g e t! e s
H e u a r a t z
S ö z z v e r s
C N a o t r a t! r e i d b á é g!
4
16. hét
1. Szótaglufik. Alkoss a szótagokból szavakat! Az azonos színûekbõl válogass, a kiemeltektõl indulj!
2. Olvasd el a szavakat! Szóban alkoss mondatot a szópárokkal! nyilall – nyíllal
szál – száll
kasza – kassza
tol – toll
kiált – kiállt
ebe – ebbe
3. Pótold a hiányzó mássalhangzókat! r – rr o___
me___e
csu___an
o___szarvú
o__vul
de__med
o__mány
fú__ó
a___ól
fo___ó
e___e
e___õl
4. Számítsd ki a számfeladatokat, kösd össze a megfelelõ képpel!
5. Kösd össze a feladatokat a számkártyákkal!
5
16. hét
1. Kösd össze a közmondásokat a hozzájuk tartozó magyarázatokkal! Többet ésszel, mint erõvel.
Ami a szokásosnál kevesebbe kerül, vagy a megszerzéséhez nem kell nagyobb fáradság, annak általában a minõsége sem kifogástalan.
Olcsó húsnak híg a leve.
Annak, aki lustaságból nem végez el valamit idõben, gyakran sokkal több munkával kell az elmulasztottakat pótolni.
A rest kétszer fárad.
Többre megy az ember megfontolással, mint puszta erõszakkal.
2. Pótold a mondatok hiányzó szavait! tol – toll
nyilall – nyíllal
Az utcán két ember kocsit _________ . Szépen fog ez a __________ . Úgy beütöttem a lábam, hogy belé ______________ a fájdalom. Õseink jól bántak a _______________ . 3. Pótolj!
r – rr bu__a
du___an
so__ol
dö___en
nya__al
zsí__os
õ__iz
o__dít
vi___ad
po__ol
gyu__ma
zû__ös
4. Számolj!
5. Írj a képrõl mûveleteket!
6
16. hét
1. Olvasd el a mesét, majd válaszolj a kérdésekre! A madarak királya Történt egyszer, hogy a madarak összegyûltek, hogy királyt válasszanak maguk közül. Elhatározták, hogy az lesz az uralkodójuk, aki a legmagasabbra tud repülni. A büszke sas tudta, hogy rajta kívül senki nem képes egészen a felhõkig repülni, ezért biztos volt a gyõzelmében. Igen ám, de a kis ökörszem kieszelt egy cselt. Elbújt a sas szárnya alá, s amikor az már nem tudott magasabbra repülni, kibújt, s még feljebb szárnyalt. Így történt hát, hogy a madaraknak két királyuk lett, az erõs és büszke sas és az aprócska, de nagyon okos ökörszem. Melyik közmondás nem igaz a történetre? Húzd alá! Ésszel él az ember. Kicsi a bors, de erõs. Jobban szereti a madár a szabadságot, mint kalitkában a vendégséget. Bízd el magad, ha szégyent akarsz vallani! Húzd alá azt a szót, amely igazzá teszi a mondatot! napig ökörszem A sas tudta, hogy rajta kívül senki sem tud a repülni. Az felhõkig õszapó egy azonban túljárt a sas eszén. Így történt, hogy a madaraknak királyuk lett. két 2. EMLÉKEZETMÉRÕ r – rr o___dít
fo___ó
o___mány
me___e
o___szarvú
fú___ó
vi___ad
õ___iz
a___ól
du___an
po___ol
zsí___os
3. Töltsd ki a számvirágokat!
4. Pótold a hiányzó mûveleti jeleket! ( · , : ) 10
5
10 = 5
5
10
10
5
10 = 20
5
10
2 = 100 10 =
5
7
Jutalomoldal
Égbõl hullok, fehér vagyok, szeretem a kemény fagyot. Siklik rajtam szánkók talpa, víg csatákban vagyok labda ... de ha olvad, vízzé válok, pára leszek, égbe szállok. MEGFEJTÉS :_______________ Tudod-e, hogyan keletkezik a hó? A hó téli csapadékfajta. A felhõkben vízpárából keletkezik. A vízpárát alkotó parányi cseppecskék a hideg hatására fehér kristályokká fagynak össze. Miközben lefelé hullanak a földre, egymással összekapcsolódva, pihekönnyû hópelyhekké formálódnak. Te is jártál már úgy, hogy nem sikerült a hóból hóembert készíteni? Eláruljam, hogy miért történhetett ez?
A hónak több típusa is van: Amikor nagyon hideg van, általában „porhó” esik. Enyhébb hidegben „nedves hó”. Utóbbiból könnyebb hóembert készíteni, mert jobban tapad. Könnyen felismerheted, mert sûrû, nagy pelyhekben esik. Melyik hóembernek nincsen párja? Karikázd be!
8
17. hét
1. Egészítsd ki a szavakat magánhangzókkal úgy, hogy értelmes szavakat kapj! Gyûjts minél többet! t . r . k: k . r . k: h . v . s: 2. Folytasd a szabály szerint!
3. Pótold a hiányzó szótagot! bol – ból ab____
tom____
játék____
hó____
új____
bolt____
rom____
do____
jó____
gom____
dara____
ra____
Válogass a szavakból a kérdések szerint! Mit csinál? ___________________________________________________ Mibõl?
___________________________________________________
4. Melyik mûvelet melyik képhez tartozik? Kösd össze!
5. Számolj! Írd be a megfelelõ eredményt!
9
17. hét
1. Olvasd fel hangosan a szóoszlopokat! hordta ajánlkozik mindnyájan
küldte rendben jelentkezz
mondtam keringtek gömbvillám
csendben combnyak rendtartás
2. Csoportosítsd a szavakat a kérdések alapján! gátol padtól zakatol
rajtol faltól lapátol
fától betol sportol
Mit csinál?
háztól fontol ajtótól
fáról tárol karol
Mitõl?
porol golyóról játékról
Mirõl?
3. Pótolj, majd csoportosítsd a szavakat a kérdések alapján! böl – bõl
röl – rõl
böm_____
eb_____
mesé_____
tõr_____
kõ_____
ö_____
tö_____
õ_____
döröm_____
könyv_____
pö_____
kõ_____
Mit csinál? ___________________________________________________ Mibõl?
___________________________________________________
Mirõl?
___________________________________________________
4. Számolj!
5. Kösd össze az egyenlõket! 3·2
2·9
2·5
5·8
8·4
4·7
6·2
2·6
4·5
5·4
6·4
4·6
9·2
2·3
8·5
5·2
7·4
4·8
17. hét
10
1. Szótaglufik. Alkoss szavakat a szótagok alapján!
2. Olvasd el a verset! Este Este minden nagyobb lesz, inognak a lámpák, sötétbársony szájukat hegyek, fák kitátják.
Este benn a szobában rossz egyedül lenni, még rosszabb az udvaron, nem merek kimenni.
Este minden eleven, mozdul a fa törzse, ugrik elém hirtelen, derekamra ütne.
Este még a kutyák is, a kutyák is félnek, ugatják a hordóból kiömlött sötétet. Horgas Béla
Te mikrõl szoktál álmodni? 3. Kösd össze a képeket a számfeladatokkal!
4. Hányszor kell kopogtatni a várajtón, hogy kinyíljék? Számold ki!
11
17. hét
1. Fejezd ki egy szóval a következõ mondatokat! Csukott szemmel pihen: ____________ A tenyerét összeütögeti: __________ Vízben csapkodva halad: ___________ Egy helyben szökdécsel: _________ Száját csücsörítve hangot ad:________ Süteményt készít: _______________ Papírt ecsettel simogat: ____________ Négykézláb halad: ______________ 2. Toldalékold a szavakat a kérdéseknek megfelelõen! Mi?
Mibõl?
Mitõl?
Mirõl?
ház vár esõ 3. EMLÉKEZETMÉRÕ bol – ból
tol – tól
rol – ról
röl – rõl
raj____ spor____
po____ tá____
tö____ csõ____
fá____
fá____ ka____
õ____ tõ____
be____ zaka____ pad___ lap____
kéz___ kõ____
gom____ do____ ab____
rom____
bolt____
új____
ház____
4. Számolj!
5. Bontsd a számokat többféleképpen!
Jutalomoldal
12 Milyen madarakról szólnak a találós kérdések? Fúr-farag, de mégse ács, kopog, mint a kalapács. Fák doktora, orvosa, erdõben az otthona.
Háta bársony, hasa vászon, szeme pilla, farka villa, feje bot. Mi az?
Megfejtés:___________
Megfejtés:____________
Melyik ló tud szárnyon szállni? Megfejtés:____________ Tudod-e, melyek a madarak közös tulajdonságai? A madarak legjellemzõbb tulajdonsága, hogy testüket toll borítja. Szárnyaik vannak, de – mint már tudod – nem minden fajuk tud repülni. Tojással szaporodnak, állkapcsuk csõrré alakult. Azt már tudod, hogy vannak költözõ és itthon telelõ madarak. Ugye te is észrevetted már, hogy télen nagyon sok varjút láthatunk az utak mentén, parkokban, falvakban. Képzeld el, ezek a madarak a hidegebb évszakokat (az õszt és a telet) töltik hazánkban. Tavasszal költöznek vissza fészkelõhelyükre. Számos varjúfélével lehet találkozni a mesékben is. A csókát, a vetési varjút és a hollót fekete tollszínük miatt könnyû összetéveszteni. Pedig a holló nagyobb termetû, mint a varjú, s utóbbi a csõre tövénél toll nélküli szürke foltot visel. Ráadásul a lába vége erõsen tollazott, ezért gatyás madárnak is nevezik. A csóka még kisebb, mint a varjú. Könnyen felismerhetõ kopott, szürkés színû sapkájáról. Írd a képek alá, melyik a csóka, a varjú és a holló!
13
18. hét
1. Hangvarázsló. Olvasd fel hangosan a szóoszlopokat, majd keretezd be azokat, amelyek szavaiban a kiejtéskor az -sz hang -z hanggá változik! díszben cukrászda koszban csúszda
dísztelen cukrásznak koszfolt csúszkál
terpeszben horgászbot buszban teniszgála
terpesztek horgásztam buszról teniszverseny
2. Másold le az elvarázsolt szóoszlopokat!
3. Párosíts a zsákokból rokon értelmû szavakat! pl.: eszik – étkezik _________________ _________________ _________________ _________________ _________________ _________________ _________________ 4. Folytasd a sorozatot 3 taggal!
5. Töltsd ki a táblázatot!
14
18. hét
1. Szótaglufik. Alkoss a szótagokból értelmes szavakat! Kezdd a vastagon szedett szótaggal!
2. Hangvarázsló (z hozd be vízre házba kézjel
hoztam vízpart háztól kézfej
sz) aznap vízbe házra kézre
aztán vízcsepp házszám kézcsók
3. Pótolj! z – sz cukrá___da
ké___fej
re___ket
csempé___
csú___da
há___szám
a___tán
ere___d
ví___part
dí___ben
õri___ték
bi___tat
ho___tam
terpe___ben
ke___tyû
fû___te
4. Kösd a képekhez a mûveleteket!
5. Tedd igazzá!
15
18. hét
1. Olvasd fel helyes ejtéssel a szóoszlopokat! község szárazság igazság egyezség
atyja bátyja anyja hunyja
egészség merészség készség gonoszság
2. Másold le pontosan a szavakat!
3. Folytasd a gép munkáját!
4. Számolj!
5. Pótold a hiányzó mûveleti jeleket!
16
18. hét
1. Olvasd el a mesét, majd felelj a kérdésekre! Az õz és a teknõs Egyszer az õz találkozott a teknõssel, aki éppen a patáit tisztogatta – mert akkoriban még patái voltak a teknõsnek, az õznek meg karmai. S az õz akkor így szólt a teknõshöz: – Hallod-e, milyen szép lábbelid van! Hadd próbáljam fel én is! – Hát csak próbáld! – mondta a teknõs, mivelhogy igen büszke volt a patáira. S odaadta õket az õznek, az pedig a karmait adta cserébe. Az õz felpróbálta a patákat – s persze látta rögtön, hogy azokkal sokkal gyorsabban tud futni. S el is rohant velük; szegény teknõs meg ott maradt, mozdulni is alig bírt. S egyre várta az õz visszatértét, de az soha többé nem mutatkozott. Indián népmese Mire volt büszke a teknõs? Miért futott el az õz? 2. EMLÉKEZETMÉRÕ sz – z a___tán
bi___tat
re___ket
a___tán
dí___ben
csú___da
ke___tyû
fû___te
terpe___ben
ho___tam
3. Hasonlítsd össze az eredményeket! Tedd ki közéjük a megfelelõ jelet!
4. Elbújtak a képen a hajók! Keresd meg õket a minta szerint úgy, hogy a hajókba írt számok szorzata 40 legyen!
Jutalomoldal
17 1. Ha eddig figyelmesen olvastad a jutalomoldalakat, könnyen meg tudod fejteni a keresztrejtvényt! A színes négyzetek egy februári téltemetõ népszokást rejtenek!
Meghatározások: 1. Sivatagi állat 2. Déli-sarkon élõ madár 3. Vízpárából az égen képzõdik 4. Ormányos állat 5. A nyarat követõ évszak 6. Sivatagi vízlelõhely 7. Ilyen színû nappal az égbolt 8. A legkisebb varjúféle madár 2. Ha a képen szereplõ állatok nevének utolsó betûit helyes sorrendbe rakod, egy újabb állat nevét kapod!
Betûk: ___ ___ ___ ___ 3. Melyik madár melyik etetõre száll rá?
Megfejtés: _______________
18
19. hét
1. Szótaglufik. Keress értelmes szavakat a szótagok alapján!
2. Olvasd el a verset! Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna. Nagy kutya is, kis kutya is, kit csíp még a bolha.
Komondor kényelmes, lassú táncot ropna, Puli Pali csárdást, ahogy meg van írva; sötét szõre, bozontja a szemébe lógna. Csau csacsacsázna, a foxi bokázna, a többi vén kutya meg leülne a hóba.
Kösd össze, melyik kutya mit csinált a bálban! Csau a vén kutyák
leülnének a hóba csacsacsázna
3. Kösd a képekhez a számfeladatokat!
4. Mennyit ér, ha ….?
a komondor Puli Pali
csárdást járt lassú táncot járna
19
19. hét
1. Hangvarázsló (c arckép harckocsi viccpoén percmutató
dz)
arcbõr harcban viccgyártó percben
arcfestés harcra vicclap percnyi
2. Párosíts! Melyik szólás mit jelent? Zöld ágra vergõdik Ráncba szed valakit Lesz még a kutyára dér Kígyót-békát kiált rá Megüti a bokáját Kákán is csomót keres
megfegyelmez akadékoskodik boldogul bajba jut rágalmaz pórul fog járni
3. Pótolj! c – dz e___het
harmin___ból
lopó___nak
har___ban
himbáló___ik
álar___ban
ó___kodik
lán___zörgés
húzo___kodik
kilen___bõl
4. Számolj!
5. Tedd igazzá!
20
19. hét
1. Olvasd el a mondatokat, és számozással állítsd sorrendbe a történetet! __ Volt egyszer egy hóvirág, aki úgy gondolta, kibújik a föld alól. __ A cica felkapta a talpát, s nyomban elszaladt. __ A kis hóvirág nem esett kétségbe, megcsiklandozta a macska talpát. __ De egy macska éppen ott állt, ahol a hóvirág elõ szeretett volna bújni. __ A hóvirág most már nyugodtan elõbújhatott. 2. Pótold a szókapcsolatok hiányzó tagjait!
hellyel – __________________
üggyel – __________________
kézzel – __________________
szívvel – __________________
tûzzel – __________________
foggal – __________________
síppal – __________________
éjjel
– __________________
3. Folytasd!
4. Egy hóvirágnak 3 szirma van. Töltsd ki a táblázatot!
5. Számold ki az eredményeket, majd írd a napocskákba úgy, hogy a nyíl mindig a háromszor annyi felé mutasson!
21
19. hét
1. Olvasd el a mesét, majd oldd meg a feladatokat! A csizmadia disznója Volt egy csizmadia, akit Györgynek hívtak. Ennek a csizmadiának volt egy disznója, amelyik a csordába járt. Amikor a csordából jött haza, mindig ezt mondta: – Gyuriií... Gyuriií... Gyuriií!… A csizmadiának ez sehogy sem tetszett, s mondta a feleségének: õ meg fogja tanítani a disznót, hogy az õ becsületes neve György. Megbújik egy este a kapu mellett, s mikor a disznó jött be a kapun, egy nagy darab fával úgy fejbe kólintotta, hogy abban a helyben felfordult, csak kettõt nyögött: – György… György… Mondta is a csizmadia: – No, ugye, hogy megtanultad a becsületes nevemet! De amikor látta, hogy vége a disznónak, kezdett búslakodni, milyen bolondot csinált. Mit volt mit tenni, elmentek a vásárba, s vettek egy másik disznót. Ma is élnek, ha meg nem haltak. Húzd alá a csizmadiára illõ tulajdonságokat! irigy, oktondi, illedelmes, szorgos, ostoba, buta, vicces, együgyû, ügyes, balga Húzd alá a történethez illõ szólásokat! Gyakorlat teszi a mestert. Apja sem volt harangöntõ. Olyan, mint a bot. 2. EMLÉKEZETMÉRÕ lopó___nak
szabá____áték
álar___ban
Káposztalé van a fejében. Fizet, mint a köles. Kõbölcsõben ringatták.
c – dz e___het
kilen___bõl
j – ly ola___ká____ha bé____eggyû___tés
3. Színezd azonos színûre az egyenlõket!
4. Vezesd be a számfeladatokat a számok várába!
lán___zörgés
hüve____ku___
Jutalomoldal
22
Egy örökzöld fafajtára gondoltam. Ha a virágzatába írt betûket helyes sorrendbe rakod, megtudhatod, melyikre!
Megfejtés : _________________
Tudod-e, mit jelent az, hogy egy növény örökzöld?
Az örökzöld növények egész évben megõrzik leveleiket. Az ilyen fák sohasem csupaszok. Leveleiket folyamatosan cserélik. Miközben a régiek lehullanak, állandóan újakat hajtanak. A fenyõk többsége is örökzöld. Van azonban néhány fajtája (pl. a vörösfenyõ), amelyik lombhullató. A világ legöregebb fája is fenyõféle. Ez a mamutfenyõ. Életkora a 4000 évet is elérheti, magassága a 100 métert.
Keresd meg a fákon rejtõzködõ állatokat! Mindegyiken egyet-egyet!
23
20. hét
1. Mi a varázsló titka? Folytasd az elvarázsolt betûkapcsolatok bekeretezését! álljon
éljen
tanuljon
készüljünk
szálljon
szóljon
feleljen
számoljunk
hulljon
hûljön
énekeljen
hajoljunk
halljon
üljön
forduljon
beszéljünk
2. Másold le szótagolva a kiemelt szavakat!
3. Pótolj!
lj – jj figye___etek
ki___ebb
karo___atok
te___esen
be___ebb
örü___etek
fú___átok
le___ebb
guggo___atok
fele___etek
fe___ebb
próbá___átok
4. Mit mond a kép? Írd le számtannyelven!
5. Bontsd a számokat!
24
20. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótagok alapján!
2. Olvasd fel a szópárokat! Helyezd õket mondatokba! derül – borul kívül – belül lazul – szorul
gyorsul – lassul szelíd – vad tágul – szûkül
lent – fent él – hal ül – áll
3. Szóvásár. Válogass a kosarakból, és alkoss toldalékos szavakat!
4. Számolj!
5. Futóversenyt rendeztek Gyümölcsfalván. Ki hányadik lett? Végezd el a számításokat, és megtudod!
25
20. hét
1. Olvasd fel hangosan a szóoszlopokat! Mit tapasztaltál az nj és az nyj betûk ejtése közben? köszönjön fonjon kenje bánja
anyja nénje lehunyja hányja
reccsenjen dobbanjon csökkenjen durranjon
2. Másold le a szavakat csoportosítva! – nj –
– nyj –
3. Pótolj! nj – nny bá____a
kí____a
szu____ad
pihe____en
röppe____en
kö____ed
patta____on
szá____a
fo____adt
roha____on
me____en
seme____i
4. Kösd össze az összetartozókat!
5. Folytasd az utasítás szerint!
26
20. hét
1. Olvasd el a verset, majd válaszolj! Takáts Gyula: Cinkehintó Pittyeg a nád, zörög a sás... – Róka jár? Vadmacska? Dehogy macska. Nem is róka. Piros farkú, hegyes bajszú, hogy is volna? „Ne fuss, Erzsi! Állj meg, Jóska! Cinke röpköd a bozótba.
Jaj, de szép! Odanézz, mint a méz, fénylik a tó és a toll. Karcsú ágon fészekalja, tavi szellõ hajtogatja. Cinkefészek, tollas hintó, áprilisi ágon ringó! Négyen ülnek benne...”
Miért futott el Erzsi, Jóska? Húzz alá a versben 3 olyan szót, amelynek a leírása eltér a kiejtéstõl. 2. Mi a szabály? Folytasd!
3. EMLÉKEZETMÉRÕ nj, nny, nyj, lj, llj, jj fo___a
a___a
ha___a
fú___a
fo___adt
szá___on
né___e
le___ebb
be___ebb
4. Gyakorolj!
5. Hányas számú versenyzõ melyik halat fogja ki? Kösd össze!
Jutalomoldal
27 Melyik állatra gondoltam? A Mikulás szánját húzza, fejdíszként agancsát hordja. Jól tûri a hideget, szereti a füveket. Megfejtés: _______________________
Tudod-e, mi az agancs? Az agancs a hím szarvasfélék fején növõ csontszerû képzõdmény. Alakja, nagysága fajonként eltérõ. Évente leválik, majd újranõ. A szarvasok egyetlen fajának, a rénszarvasnak a nõsténye is visel agancsot. Az agancs nem csak fegyver, dísz, hanem hûtõeszköz is az állat számára. Az oda érkezõ vért ugyanis lehûti a levegõáram, mielõtt visszaáramlana a testbe. A szarvasnak mintegy 50 fajtája ismert. Legkisebb a pudu, amely kb. akkora, mint egy nyúl. Legnagyobb a jávorszarvas, amely magasabb a lónál is. Hazánkban is több szarvasféle található. Tudod-e, mitõl fél a legjobban a jávorszarvas? A legjobban a jégtõl fél, mert ha véletlenül elcsúszik, nem tud többé felállni. A túl nagy hideget sem kedveli, fõleg amikor a hõmérséklet a -50°C-t is meghaladja. Ilyenkor különös dolgot talál ki. Elhelyezkedik egy cserjés közepén, maga alá húzza a lábait, és hagyja, hogy a hó betakarja. Így a hótakaró védelme alatt meg tudja õrizni testének melegét! Segíts a jávorszarvasnak kikerülni a jeges tavakat!
28
21. hét
1. Hangvarázsló (gy hagyták fogytak nagyképû nagypapa
ty)
hagynak fogynak nagybetû nagymama
hagyta fogytál nagycirkusz nagycsoport
hagyma fogyni nagybácsi nagymutató
2. Másold le az elvarázsolt szóoszlopokat!
3. Pótolj! gy – ggy e____ütt
na____jából
lero____
po____ász
bu____og
e____szer
hi____en
ro____an
né____zet
bu____an
4. Olvass a képrõl! Írd le számtannyelven!
5. Melyik több? Tedd ki a megfelelõ jelet!
29
21. hét
1. Szótaglufik. Tedd a három kiemelt szótag után a szótagokat! Keress minél több értelmes szót!
2. Olvasd el a mesét! Zelk Zoltán: Hová szaladsz, vízipók? – Hová szaladsz, vízipók? – Keresem a békát! – Mért nem húzol kiscipõt? – Gyorsabb így mezétláb!
– Hol lesz a lakodalom? – A királyi házban: sásból, nádból épített tavi palotában...
– Miért futsz íly sebesen? – Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak...
Hát a menyasszony, ki lesz békakirály párja? – Hetedhét mocsárnak a legszebb békalánya...
Húzd alá a helyes választ! Hová szaladt a vízipók? kiscipõért, Hol tartották a lakodalmat? a menyasszonynál,
kereste a békát,
a békalányért
az erdei tónál,
tavi palotában
Melyik három szóra gondoltam a versbõl? Pótold a hiányzó mássalhangzókat! _í_i_ó_
_ e __ a ___ o __
3. Töltsd ki a számvirágokat! Figyelj a nyíl hegyére!
_ e _ __ e _ _
30
21. hét
1. Olvasd el hangosan, majd folytasd az elvarázsolt betûkapcsolatok bekeretezését! mondja küldje maradjunk adjunk
tudjátok kezdjétek szedjük hordjuk
hagyja nagyjából fogyjon fagyjon
2. Szóvásár. Válassz a szavakhoz megfelelõ toldalékot, majd másold le!
3. Pótold a sorozatok hiányzó tagjait!
4. Töltsd ki a táblázatokat! Folytasd az egyenlõ értékû szorzatok lejegyzését!
31
21. hét
1. Olvasd el az alábbi szöveget! A feledékeny varázsló Volt egyszer egy varázsló, nem volt éppen parázsló. Mesterségét félretette, mert varázsszóit elfeledte. Történt egyszer, hogy vendégségbe érkezett egy boszorkány. Lyukas volt a varázszsákja, s mondókáját nála hagyta.
Nem volt az egyéb, csak egy mondat – de ahhoz elég – hogy varázslónk ne feledje el a felét. Ki vele mondja, ezzel kezdje: Támadjon fel szélvihar, varázsigém hordja, kire rászáll, annak adjon, amire vágyik, pont abból, s varázslatom titok maradjon.
2. Másold le a versbõl a kiemelt szavakat! Jelöld álló egyenessel a szótõ határát!
3. EMLÉKEZETMÉRÕ dj – gyj – gy – ggy hi_____e
fo_____tál
mon_____a
ha_____a
kül_____e
e_____ütt
na_____ából
po_____ász
tu_____a
fo_____on
4. Pótolj!
5. Még 4 autót rejt a kép. Keresd meg! Az autókba írt számok szorzata 48 legyen!
32
Jutalomoldal
A Bocs család ismét a világot járja. Amíg visszatérnek, íme néhány rejtvényfeladvány!
1. Írd be a képeken látható tárgyak nevét a megfelelõ sorba! Ha jó a megoldásod, egy újabb tárgy nevét kapod!
2. Nemrég azt kérdezték tõlem, melyik a kedvenc játékom. Ha megfejted a képrejtvényeket, megtudhatod, mit válaszoltam!
ö=õ r
3. Kösd össze az egyforma labdákat!
h
33
22. hét
1. Hangvarázsló (cs bakancsfûzõ szendvicssütõ gyümölcsfagyi meccslabda
dzs) bakancsbetét szendvicsben gyümölcsdarab meccsbõl
bakancsnyom szendvicsvaj gyümölcsleves meccskezdés
2. Alkoss mondatokat az elvarázsolt szavakkal!
3. Pótolj! g – gg rá___ó
fa___at
a___ancs
csü___ed
nyu___ton
re___el
ré___en
nya___at
hú___om
hi___adt
4. Írj mûveleteket a rajz alapján!
5. Mi a szabály? Keretezd be azokat, amelyek igazzá teszik a szabályjátékot! Pótold a hiányzó számokat!
34
22. hét
1. Olvasd el hangosan a szóoszlopokat! Keretezd be azokat a betûket, amelyeket másként ejtünk, mint ahogyan írunk! látja boltja kertje ecsetje
látjuk boltjuk kertjük ecsetjük
segíts kiálts szakíts gyûjts
segítsünk kiáltsunk szakítsunk gyûjtsünk
2. Olvasd el az alábbi verses szöveget! A két szókötõ-lókötõ Csacsogó Csaba és Tyével Péter barátok már réges-régen. Ismerik egymást, s tudják, hogy a szavak egy részét másképp ejtik, mint ahogy írják.
Tyével Péter ty-vel mondja: láttya, baráttya, rontya... Viszont, ha írja, így alakítja: látja, barátja, rontja...
Csacsogó Csaba cs-vel mondja: taníccs, gyûjcs, szakíccs... De ha írja, eképp kanyaríntja: taníts, gyûjts, szakíts. Ezért, ha „t” a szó vége és toldalékot is kérne, mikor ír, nagyon vigyáz, hogy el ne vétse.
Mindketten mindezt, azért tudják, mert a szavakat szótõre bontják. S ha ezeket toldalékolják, másképp írják, mint mondják.
3. Pótolj!
tj – tty
lá____a
ha____ú
csa____a
pe____es
kiál____a
po____an
ker____e
fü____ent
vál____a
lö____en
4. Számolj!
5. Kösd össze az egyenlõket!
35
22. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótagokkal! Ügyelj a helyesírásra!
2. Olvasd el a találós kérdéseket! Húzd alá azokat a szavakat, amelyeknek az írása eltér a kiejtéstõl! Járni tud, bár nincsen lába, Egy lépést sem tesz hiába. Szüntelen az idõt méri, S minden percét számonkéri. Az éjt, s nappalt összeadja, És huszonnégy részre osztja.
Mezõrõl a csûrbe viszik, a csûrben meg kicsépelik, két kõ között megforgatják, vízzel, sóval megdagasztják, még a tûznek is kiteszik; jó annak, ki megéhezik.
3. Hány forint van a pénztárcákban összesen? Írd le szorzásokkal!
4. Jön a vadász! Melyik nyúl melyik bokorba fog elbújni?
9
4
8
36
22. hét
1. Alkoss mondatokat az azonos színnel bekeretezett szavak segítségével! Hajítsd
jobban!
Váltsd be
a leckét!
Gyûjtsd
lejjebb!
Tanítsd meg
kisebbre!
Tartsd
össze!
Fejtsd meg
magad!
Hajlítsd
messzire!
Kiáltsd el
a rejtvényt!
ré___en
nya___at nyu___ton
pe___es
fü___ent
2. Másolj le 4 mondatot!
3. EMLÉKEZETMÉRÕ g – gg hú___om
re___el
fa___at
a___ancs tj – tty
lá___a
bará___a
ha___ú
ker___e
haj___a
4. Töltsd ki a táblázatot! Folytasd az egyenlõ értékû szorzatok lejegyzését!
5. Számítsd ki a számvárba tartó mûveleteket! Mennyi lesz a számvárban?
Jutalomoldal
37 Egy évszakra gondoltam. A vers címe és az utolsó szava is ez. Olvasd végig, és próbáld meg kitalálni! Majtényi Erik: A _____________ Csipkés rüggyel, madárfüttyel köszön rám, köszön rád, s majd egy reggel, ha víg kedvvel jól megráz egy almafát, minden ágról szirmok fellege havaz, földön-égen csodaszépen tündöklik fel a _________________. Tudod-e, mit jelent az a szó, hogy kikelet? Írók, költõk használják ezt a kifejezést. Jelentése: tavasz. Ilyenkor megváltozik a természet, felébred nyugalmi állapotából. Kirügyeznek a fák, levelet bontanak a növények, s megjelennek az elsõ tavaszi virágok, mint a tavasz hírnökei.
Számozással állítsd sorrendbe a tavaszi virágokat, megjelenésük szerint!
Mit gondolsz, miért olyan színes és illatos a legtöbb virág? Azért, hogy a rovarokat magukhoz csalogassák. A rovarok ugyanis a testükre tapadt virágport egyik növényrõl a másikra viszik, elõsegítve ezzel, hogy a virágok helyén gyümölcsök, termések, bogyók nõjenek. Van olyan virág is, pl. a petúnia, amely csak éjszaka illatozik, s ezzel az éjszaka repülõ lepkefajokat csalogatja magához.
38
23. hét
1. Olvasd el a szöveget! A szókötõ–lókötõk rokonai Csacsogó Csaba és Tyével Péter mirõl híres, még emlékszel? Két rokonuk még nem ismered, bemutatom õket, nevüket ne feledd! Ennyezõ Ernõ, ki mikor beszél, „ny”-nyel tereferél: pl. köszönny, szánnya, fonnya. De mikor leírja, kissé csalafinta, másképp fest az irkafirka: köszönj, szánja, fonja.
A másik szókötõ–lókötõ Gyúró Gyurka, ki a „gy”-ket lelkesen gyúrja. Persze, csak ha mondja: pl. aggyon, mongya, tuggya. S ha írja, betûit így igazítja: adjon, mondja, tudja. S ha emlékszel, tudod a mondatot: Szótõ legyen a barátod! Hidd el, ezt majd nem bánod, mert segíti az írásod!
2. Gyûjts szavakat csoportosítva a versbõl! Van benne hosszú mássalhangzó:
Másképp ejtjük, mint írjuk:
3. Karikázd be tízesével! Mennyi lesz a maradék?
4. Gyakorolj!
39
23. hét
1. Olvasd el a mesét, majd oldd meg a feladatokat! A szárazföldi és a vízi kígyó A szárazföldi kígyó egyszer, amikor megszomjazott, lement a folyóhoz és inni akart. A vízi kígyó azonban ott tanyázott és útját állta. Addig-addig veszekedtek, vitatkoztak, mígnem verekedés tört ki köztük, de nem bírtak egymással. Megegyeztek, hogy másnap ismét folytatják a csatát, és a gyõztesé lesz a víz és a szárazföld is. Ezután mindketten pihenni tértek. A békák azonban felkeresték a szárazföldi kígyót. Azzal az ígérettel bátorították, hogy az õ pártján állnak, mellette fognak harcolni a vízi kígyó ellen. Másnap, a megbeszélt idõpontban találkozott egymással a vízparton a két ellenfél, és elkezdõdött a küzdelem. A békák hangos brekegésen kívül semmi egyebet nem csináltak. A szárazföldi kígyó, miután gyõzött, kérdõre vonta a békákat. – Tudd meg barátom – felelték a békák –, hogy a mi szövetségünk nem a tettekben, hanem a szavakban lakozik. A szárazföldi kígyó ekkor mérgesen otthagyta a békákat, mert olyan szövetségesre nincs szüksége, akik csak a szájukkal tudnak segíteni. Válaszolj a kérdésekre! Hol találkoztak a kígyók? ________________________________________ Mi lett a gyõztes jutalma? ________________________________________ Hogyan segítettek a békák? _____________________________________ Húzd alá a mesére igaz közmondást! Bajjal jár a baj. Szükségben ismered meg a jó barátot. Csak fél lába van a hazugságnak. Könnyû tó felé hajtani a békát. 2. Pótolj! nj – nny köszö____ük
kö_____en
fo____on
fo_____adt
di_____e
pihe____él
me_____i
ke____ed
3. Számolj!
4. Melyik szín mely számjegyet jelenti?
!"#
$%!&
'%( "&
)(*
+,+&!
40
23. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótagokból! Írd is le az új szavakat!
2. Mondatrejtõ. Találd meg, majd 3 színnel színezd ki a 3 elbújt mondatot! T
ó
n
b
b
a
É
j
e
l
m
e
z
o
l
y. N
f
l
y
a
m
i
a
a
n
j
j
é
g
é
r
ö
g
b
i
e
a
o
o
v
e
s
z
n
a
s
e
f
e
k
d
j
a
c
s
s
v
f
s
a
l
e
s
á
p
z
l
e
r
n
õ
d
b
l
i
z
a
a
ó
s
l
t
s
n
p
a
v
i
t
e
a
z
a
l
m
a
g
j
n!
s
e
t
o
o
a
b
a
d
á
s
z
i
k
y
á
l
a
d
e
z
a
l
h
s
l,
m
i
n
t
a
z
é
j
s
z
a
k
a. m
3. Pótolj! dj – ggy a____on
ro_____an
sze____ed
me_____es
hi_____e
mon____a
po_____ász
tu____a
4. Karikázd be a formákat ötösével! Mennyi lesz a maradék?
5. Gyakorolj!
41
23. hét
1. Gyakorold a nyelvtörõk olvasását! Versenyezzetek, ki tudja hibátlanul elmondani! Barta Barna arra szaladt, hat nagy darab dagadt halat tartva barna bajsza alatt.
Egyszer egy pici pocakos pocok pocakon pöckölt egy pici pocakos pockot, mire a pocakon pöckölt pici pocakos pocok pocakon pöckölte a pocok pöckölõ pici, pocakos pockot.
2. EMLÉKEZETMÉRÕ dj – gyj – ggy a____on
hi____e
mon____a
ha____a
fo____on
tu____a
me____et
ha____on
nj – nny kö____en
di____e
köszö____
me____i
ke____ed
szá____a
kö____û
fo____a
3. Számolj!
4. Add össze a bohócok gallérjára írt számokat, majd oszd el 5-tel! Színezd ki azokat a bohócokat, ahol a maradék 4 lesz!
Jutalomoldal
42 A következõ közmondásokból egy madár neve hiányzik. Melyik az? Írd be! Elmennek a _____________, itthon maradnak a verebek. Sok ______________ , õsz jele. Egy ______________ nem csinál nyarat. Tudod-e, miért térnek vissza tavasszal a fecskék régi fészkükre? A vándormadarak, mint pl. a fecskék, márciusban tízezer kilométert repülve térnek vissza Dél-Afrikából, miután ott ilyenkor már nagy a szárazság. Kitûnõ tájékozódásuknak köszönhetõen még a régi fészküket is képesek megtalálni. Ezeket a fészkeket rendszerint a szülõk foglalják el, akik régi fiókáikat már nem ismerik fel, s éppen úgy elkergetik õket, mintha idegenek lennének.
Te is biztosan láttál már fecskét. Leggyakrabban a füstifecskével vagy a molnárfecskével találkozhatunk, mert mindkettõ él az ember közelében is. Közülük a füstifecske a nagyobb. Hosszú, villás farkáról könnyen felismerheted. Hátoldala, szárnya kékesfekete színû. Homloka, torka vöröses árnyalatú. Testének alsó része sárgásfehér, amin kékesfekete nyakörv látható. Fészke igazi remekmû. Sárból, növényi szálakból épített gömbölyded alakú fészek, amely felül teljesen nyitott. Általában fedett mennyezeti szögletekbe, istállók gerendáira, hidak alá építi. A molnárfecske fészke az épületek külsõ falán, az ereszek alatt látható, és csak sárból készül. Felül zárt, s csak egy szûk bejárata van. Ez a fecskefajta kisebb is. Ráadásul csak csekély mértékben villás a farka. Tollazata felül kékesfekete, alul fehér egészen a csõréig. Ezek alapján te is meg tudod különböztetni õket. Írd a képek mellé, melyik a füstifecske, és melyik a molnárfecske!
43
24. hét
1. Olvasd fel a szóoszlopokat! hatszor látszik hallatszik mozoghatsz
adsz tudsz fogadsz maradsz
hagysz vágysz négyszer gyógyszer
2. Válogass a fenti szavakból, és pótold a mondatokat! Ugye, _____________________ nekem is abból a finomságból? Messzire ________________________ a harangszó. Tornaórán _______________________ eleget. Nálunk ________________________ ebédre? Ha beteg vagy, segít a __________________________. 3. Pótolj! tsz – dsz – gysz ké____er
na______erû
já____ik
hala_____
e______er
kuta____
lá____ik
megvé_____
4. Oszd el a kilenc szelet tortát kettesével, majd négyesével!
5. Melyik szín mit jelent? Kösd össze! 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24 4-gyel osztva a maradék 0 4-gyel osztva a maradék 1 4-gyel osztva a maradék 2 4-gyel osztva a maradék 3
44
24. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótagokból!
2. Folytasd a szótõ jelölését! maradt, fogadta, imádta, fáradt, szidta, adtátok, szedték, védtük, tudtátok 3. Pótolj! dt – tt fára___
e___e
daga___
melle___
szaka___
ke___õ
vé___e
o___hon
sápa___
i___
4. Számolj! Írd le a
-be a maradékot!
5. Mókuska négyesével csomagolja el a gyûjtött makkocskákat. A maradékot mindig megeheti. Töltsd ki a táblázatot! Hány makkot ehetett meg összesen?
45
24. hét
1. Olvasd el a mesét, majd oldd meg a feladatokat! A csóka és a madarak A madarak elhatározták, hogy királyt választanak maguk közül. Döntõbírónak felkértek egy embert. Az ember kitûzte azt a napot, amikor minden madárnak meg kell jelennie elõtte, hogy kiválaszthassa, melyikük a legszebb, hiszen csak szép madár érdemes arra, hogy király legyen. A csóka igen elszomorodott, mert tudta, hogy õ maga milyen csúnya. Összeszedte hát a többi madár kihullott tollát, és magára aggatta. Így valóban színes és szép lett. Elérkezett a választás napja, és az ember, amikor meglátta a csókát, ámulva csapta össze a kezét: – Ilyen szép, színes madarat még életemben nem láttam, õ a legszebb valamennyiõtök közül. Õ legyen a királyotok. A többi madár azonban, felismerve rajta saját tollaikat, körbe fogták, és letépték a csókáról az idegen díszeket. Így a csóka ismét csóka lett, és megszégyenülve elsomfordált. Melyik közmondás igaz a mesére? Húzd alá! Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni. Ritka madár az igaz barát. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. A mese szavaiból válogattam. Pótold a hiányzó betûket, ékezeteket! A csoka ö___esze_te a tö__i madar kihu__ott to__át. Így színes és szep le__. A tö__i madar letepte a csokarol az idegen díszeket. 2. Oszd el a csokikat nyolcasával! Mennyi marad, írd le!
3. Gyakorolj!
46
24. hét
1. Gyakorold a nyelvtörõket! Fekete bikapata kopog a pepita patika köveken.
Tarkabarka ablak alatt fakalapban abrak maradt.
2. EMLÉKEZETMÉRÕ tsz – dsz – gysz ké____er
megvé_____
lá____ik
e_____er
ha_____
foga____
dt – tt o___hon
szaka___
vé___e
i___
fára___
melle___
3. Színezd ugyanolyan színûre az egyenlõket!
4. Válogass a számokból! Gondolkozz, segítenek a színek!
sápa___
47
Jutalomoldal
A Bocs család Ausztráliába utazott. Sok érdekességgel fognak hazatérni. Addig íme néhány feladvány:
1. Találd meg a szótagláncok hiányzó láncszemeit!
macska – kacsa – ____________ – ____________ – ____________
létra – rakéta – ____________ – ____________ – lappang 2. Melyik kép nem illik a többi közé?
3. Szeretsz színezni? Ha igen, akkor színezd ki a pontokkal jelölt részeket, s meglátod , mit rejt a kép!
48
25. hét
1. Betûösszerakó. Alkoss a betûkbõl –lj és –dj-re végzõdõ szavakat! ó
l é
l
e j
d a
sz á
2. Olvasd fel a mondókát, ügyelj a hangsúlyra! Mese, mese, meskete, volt egy kutya, fekete. Ha nem volna fekete, tovább szólna a mese. Kis mise, nagy mise, utána meg semmise. 3. Szóvásár. Válogass a kosarakból, és alkoss toldalékos szavakat!
4. Alkoss számfeladatokat a képek alapján!
5. Gyakorolj!
49
25. hét
1. Húzd alá minden sorban a kakukktojást! a) szép, színes, gyönyörû, tetszetõs b) szorgalmas, okos, törekvõ, kitartó c) gõgös, kedves, öntelt, hiú d) vétkes, hibás, ludas, mérges e) forgolódik, veszekedik, zsörtölõdik, civakodik 2. Közeledik anyák napja! Olvasd el a verset, ha van kedved, meg is tanulhatod! Majtényi Erik: Csokor Kicsi csokrom, tarka csokrom, úgy kötöm, hogy mosolyogjon. Minden egy szál virágja kacagjon rá anyámra. Minden kelyhe neki nyíljon, csillag üljön minden szirmon, harmatcseppek fénylõ gyöngye, valamennyi õt köszöntse. 3. Gyûjts szavakat a versbõl az alábbi szempontok szerint: Másképp ejtjük, mint írjuk:
Van benne hosszú mássalhangzó:
4. Kösd csokorba hatosával a virágokat! Mennyi marad, írd le!
5. Melyik szín mit jelent? Kösd össze! 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 6-tal osztva a maradék 5 6-tal osztva a maradék 4 6-tal osztva a maradék 3 6-tal osztva a maradék 2 6-tal osztva a maradék 1
50
25. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótagokból!
2. Olvasd fel a szósorokat! Figyelj a piros és kék betûvel szedett magánhangzók hangoztatására! bízik, biztat,
síkos, sikál,
tízszer, tizenegy,
3. Folytasd a szavak párosítását!
4. Alkoss a képekrõl számfeladatokat!
5. Számolj!
nyír, nyiratkozik,
szív, szivárog,
hízik, hizlal
51
25. hét
1. Olvasd el a mesét! Az oroszlán és a vadász Egy vadász Afrika síkságain zebrára és különféle vadakra vadászott. Egyszer, mikor megsebzett egy vadat, a bokorból egy hatalmas oroszlán ugrott elõ. A vadász ijedtében eldobta a felszerelését, és felkapaszkodott egy fára. Az oroszlán hagyta a megsebzett állatot futni, inkább a vadászra fente a fogát. Odament a fa alá, és fel-felsandított a vadászra. A vadász remegve ült a fa legmagasabb ágán, és úgy kapaszkodott, hogy az ujjai elfehéredtek. Figyelme azonban lankadni kezdett, és hamarosan elnyomta az álom. Azt álmodta, hogy egyenesen az oroszlán szájába esett, az pedig felfalta. A vadász felriadva álmából megnyugodott, mert még mindig a fán csücsült. Ekkor azonban egy hatalmas reccsenés hallatszott, és letört az ág. A vadász egyenesen az oroszlán hátára esett. Mindketten úgy megijedtek, hogy az egyik jobbra, a másik balra futott el. Húzd alá a helyes választ! Hol játszódik a történet? Afrika õserdõiben, Amerika síkságain,
Afrika síkságain.
Hogy menekült meg a vadász? elszaladt, ráesett az oroszlánra, megunta az oroszlán a várakozást és elment 2. EMLÉKEZETMÉRÕ i–í t__zenegy
sz__v
t__zszer
b__ztat
s__kál
ny__r
lj – dj – gyj – ggy – ts – tj ha___a
szó___
tu___a
hi___e
lá___a
segí__
3. Gyakorolj!
4. Számvár. Melyik szám nyitja a számvár kapuját?
mara___
s__kos
52
Jutalomoldal
Fejtsd meg a találós kérdést! Levelet hoz, de nem postás, ásója nincs, és mégis ás. Lába lent a földbe túr, koronája van – nagy úr. Karjaival integet, mondd meg gyorsan, mi lehet? Megfejtés: _______________ Tudod-e, mi az arborétum? Az arborétum egy élõ virággyûjtemény, parkerdõ, ahol a Föld különbözõ tájairól származó fákat és cserjéket lehet megcsodálni. Hazánkban számos ilyen van, pl. Alcsúton, ahol hazánk legöregebb akácfája található. Szarvason 100 éves, 25 m magas mamutfenyõt láthatunk. Zircen 400 éves kocsányos tölgyfát. Ha kirándulsz, érdemes felkeresni valamelyiket. Te is sokféle fát láttál már. Levelükrõl, termésükrõl felismerhetsz néhány gyakori fajtát.
erdeifenyõ
hegyi juhar
kocsányos tölgy
Felismered-e termésükrõl a fafajtákat? Kösd össze! vadgesztenye tölgy juhar
vadgesztenye
53
26. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótaglufik segítségével!
2. Olvasd fel a szósorokat! Figyelj a piros és kék betûvel szedett magánhangzók hangoztatására! út, utas,
fúr, furat,
túr, turkál,
Folytasd a szavak párosítását!
3. Csoportosíts hetesével!
4. Számolj!
lúd, ludas,
nyúl, nyulat,
húsz, huszonegy,
húz, huzat
54
26. hét
1. Olvasd el a mesét! A varga, a szikra és a bab Egyszer volt a világon egy varga, egy szikra és egy bab. Egy napon vándorútra keltek. Útközben egy víz mellé értek, de nem tudtak rajta átmenni, mert csak egy szalmaszálból volt a híd. Tanakodtak egy darabig, egyszer azt mondja a bab: – Eredj te, varga, próbáld meg, át lehet-e menni. – Én nem próbálhatom, mert nehéz ember vagyok, s beleesem; eredj átal te, bab! – Hiszen én sem mehetek, mert én is nehéz vagyok; menj átal te, szikra, te úgyis könnyû legény vagy! A szikrának nem kellett sok biztatás, felugrik a szalmahídra, de alig halad egypár lépést, meggyullad a szalmahíd, elég, s a szikra belepottyan a vízbe. Amint ezt a bab meglátta, akkorát kacagott, hogy menten kettérepedt. Nosza, a varga kapja a tût s az árat, összevarrja, s egy nagy fekete foltot vet a babra. Aki nem hiszi, nézze meg, máig is ott van rajta a fekete folt! Pótold a hiányos mondatokat! A varga és a bab azért nem ment át a hídon, mert túl ________________ volt. Végül a ______________ vállalta, mert õ _____________ volt. A szalmahíd a szikrától meggyulladt, __________ pedig _________________ a vízbe. A bab akkorát kacagott, hogy _________________. A varga ____________ össze. 2. Alkoss mondatot a szavakból! virágba
a
Tavasszal
fák
borulnak.
3. Gyakorolj!
4. Igaz vagy hamis az állítás? Jelöld! ( I , H ) Ha 3-mal osztunk egy számot, 2 vagy 1 lehet csak a maradék. Ha 5-tel osztunk egy számot, legalább 4 a maradék. Ha 9-cel osztunk egy számot, legfeljebb 8 a maradék. Ha 2-vel osztunk egy számot, 3-nál kisebb páratlan szám a maradék.
___ ___ ___ ___
55
26. hét
1. Olvasd fel a szópárokat, ügyelj a hangsúlyozásra! autósport – sportautó írógép – gépíró lámpaelem – elemlámpa krémsajt – sajtkrém
vízforrás – forrásvíz gépzene – zenegép csontleves – levescsont játékszabály – szabályjáték
2. Olvasd fel a szósorokat! Figyelj a piros és kék betûvel szedett magánhangzók hangoztatására! fûz, füzet,
gyûr, gyürke,
szûnik, szünet,
szûr, szüret,
tûr, türelem,
ûr, üres,
fû, füves
3. Folytasd a párosítást!
4. Végezd el a számításokat! Mindig a zöld színû mûvelettel kezdd!
5. Tedd igazzá! A kalapban lévõ számokból válogass!
56
26. hét
1. Tagold a szöveget mondatokra! Segítenek a képek!
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy róka, aki nagyon szeretett labdázni játszani hívta barátját, a medvét véletlenül orrba dobta bocsánatot kért, s a medve nem haragudott rá még ma is játszanának, ha a labda ki nem durrant volna. 2. Gyakorold a kijelentõ mondat hanglejtését!
Peti elindult sárkányt eregetni. Felment egy dombra. Amint lefelé szaladt, a sárkány a magasba emelkedett. Peti fel-le szaladgált a dombon. Nem a sárkány fáradt el jobban. 3. EMLÉKEZETMÉRÕ ú–u __ tas,
h__sz,
ny__lat,
__t,
h__szonegy,
h__sos,
l__d,
h__z
û–ü __res,
f__,
f__zet,
sz__net,
f__z,
t__relem,
sz__r,
4. Gyakorolj!
5. Kösd össze az egyenlõket!
__r
57
Jutalomoldal
Keretezd be az állatok képei közül azokat, amelyek tudnak ugrálni!
Írd is le a nevüket!
Mit gondolsz, melyik állat tud egyetlen nekirugaszkodással a legtávolabb ugrani? Ha versenyt rendeznének az állatok között, akkor távolugrásban biztosan a kenguru nyerne. Képes akár 14 m-es ugrásra is. A tudósok felfedezték, hogy a kenguruk kevesebb energiát használnak fel óriási ugrásaikhoz, mint más állatok a futáshoz. Ezért elõnyösebb számukra, ha ugrálnak. A kenguruk egy tõlünk távoli földrészen, Ausztráliában élnek. Fõ jellegzetességük a nõstények hasán található bõrzseb vagy erszény. Legismertebb fajuk a szürke és a vörös óriáskenguru. Az elõbbi faj nevét bundája színérõl kapta. A vörös óriáskenguruknál viszont csak a hím bundája vörös, a nõstényé füstöskék színû. Ezért Ausztráliában „kék repülõknek” is nevezik. Felegyenesedve embernagyságúak, kölyke viszont világrajövetelekor csupán 3 cm körüli. Az anyakenguru a kicsinye születésekor utat nyal a hasán, egészen az erszényéig. A kicsi fejletlensége ellenére az utat szimatolva felkapaszkodik anyja erszényébe, s mintegy fél éven át ott is marad. Vezesd a kis kengurut a legrövidebb úton anyja erszényébe!
58
27. hét
1. Olvasd fel a mondókát, figyelj a hangsúlyozásra! Írd ki azt a három szót, amelyet másként ejtünk és másként írunk! Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom. Kilyukadt a zsákom, kihullott a mákom. Aki szánja károm, szedje fel a mákom.
2. Olvasd hangosan a szókapcsolatokat, majd másold le! második osztály
csapdát állított
ezzel könnyebb
arra biciklizett
lecsúszott a csúszdán
menj kijjebb
mennyi újság
éjjel érkezett
mondd hangosabban
3. Alkoss mondatot a kép és a szavak segítségével! A
aranyat
esõ
májusi
ér.
4. Végezd el a számításokat! Jelöld a mûveleti sorrendet! ( , )
5. Pótold a hiányzó mûveleti jeleket!
59
27. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótaglufik segítségével!
2. Olvasd fel a kérdõ mondatokat! Figyelj a hanglejtésre!
Elkészült-e a leckéd?
A leckéd elkészült-e?
Jártál-e már a Balatonnál?
A Balatonnál jártál-e már?
Tetszik-e az új cipõm?
Az új cipõm tetszik-e?
3. Pótold a rövid és a hosszú p betûket a szavakban! p – pp a___u
cse___en
la___os
sza___an
csö___ög
rö___en
kö___eny
ho___á
pú___os
ko___an
4. Számolj!
5. Melyik számfeladat melyik képhez tartozik? Kösd össze!
60
27. hét
1. Milyen kérdések elõzhették meg a válaszokat? Próbáld meg kitalálni! Köszönöm jól. Igen, készen van. Gulyásleves pogácsával. Ötös lett. Holnap lesz. 2. Gyakorold a helyes hanglejtést!
Érthetõen mondtam?
Érthetõen mondtam. Elkéstél reggel? Elkéstél reggel.
Elmehetek hozzátok? Elmehetek hozzátok. Mostál-e fogat?
Tudsz-e már úszni? Tudsz már úszni? Olvastál-e tegnap?
Mostál fogat?
Olvastál tegnap?
3. Pótolj! s – ss fri____
le___
te____ék
bú___ul
la___ú
Ko____uth
ki___ebb
he____
4. Számolj, jelöld a mûveleti sorrendet!
5. Tedd igazzá! Pótold a hiányzó zárójelet!
61
27. hét
1. Írd be az ismert népköltés mondatvégi írásjeleit! – Hol jártál, báránykám – Mit ettél, báránykám – Mit ittál, báránykám – Féltél-e, báránykám – Sírtál-e, báránykám – Hogy sírtál, báránykám
– Zöld erdõben, asszonykám – Friss, zöld füvet, asszonykám – Forrásvizet, asszonykám – Féltem bizony, asszonykám – Sírtam bizony, asszonykám – Ehem, behem, asszonykám
2. Olvasd el a történeteket! Te mit kérdeznél? Írd le! Ma az új cipõmben mentem iskolába. Amikor a barátom meglátta, rögtön megkérdezte:
Egyszer focizás közben, véletlenül összetörtem az órámat. Nem tudtam, hány óra van, s féltem, hogy elkések otthonról. Hazafelé találkoztam a barátommal. Elsõ kérdésem ez volt:
3. EMLÉKEZETMÉRÕ p – pp sza___an
a___u
kö___eny
cse___en
la___os
bú___ul
te___ék
s – ss ki___ebb
la___ú
fri___
4. Számolj!
5. Mennyit ér a bohóc, ha . . . ?
Jutalomoldal
62 A Bocs család az óceánokat járja. Míg visszatérnek, én szórakoztatlak Téged.
1. Hány kengurut rejt a kép?
2. Bemutatom neked 6 barátomat. Ha megfejted a képrejtvényeket, megtudhatod a nevüket!
3. Tudod-e a választ? Két kosárban összesen 20 alma van. Ha az egyikbõl átteszek 5-öt a másikba, akkor mindkét kosárban ugyanannyi alma lesz. Mennyi alma van a kosarakban?
63
28. hét
1. Kösd össze, melyik mondat milyen szándékot fejez ki! Jaj, de szorít ez a cipõ! Hû, ezt nem gondoltam volna! Harmadszor mondom! Ó, de nagyot durrant! Éljen, én gyõztem!
meglepõdést fájdalmat bosszúságot ijedséget örömöt
Ó, te ilyet is tudsz! Jaj, ráesett a lábamra! Jaj, leesett a táskám! Hû, de nagyszerû! Hurrá, itt a vakáció!
2. Alkoss a szavakból felszólító mondatokat! Írd is le! fáj
de
Jaj,
Hû,
van!
nem
ettem!
lábam!
a
melegem
még
de
finomat
Ilyen
3. Pótolj! j – ly bago___
ú___ság
bé___eg
za___os
fo___osó
ba___
go___ó
él___en
he___es
ha___nal
i___en
idõ___árás
4. Folytasd a sorozatot 4 taggal! 19
27
35
43
____
____
____
____
77
68
59
48
____
____
____
____
41
45
43
47
____
____
____
____
5. Pótold a hiányzó számokat!
64
28. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótaglufik segítségével!
2. Olvasd el a verset, majd pótold a mondatvégi írásjeleket! Csukás István: Vaddisznó – mese Hûha Mi ez Milyen csapat, mely a sûrû sárba szalad Vaddisznó az, erre lábal mind a kilenc malacával Hogy röfögnek, hogy visítnak, nincs ily hangja semmi sípnak Magukkal nem hoztak pakkot, megeszik a gumót, makkot 3. Alakítsd át a kijelentõ mondatokat felkiáltó mondatokká! Fúj a szél.
pl.: Jaj, de fúj a szél!
Mehetünk nyaralni. Jó illat van. 4. Folytasd a számolást!
5. Igaz vagy hamis?
65
28. hét
1.Olvasd fel a mondatokat, figyelj a hanglejtésre!
Bárcsak elmehetnék pecázni!
Ó, ha egyszer valóra válna!
De jó volna, ha lenne egy varázsceruzám!
Csak megtalálnánk!
Bár eljöhetne a barátom!
Szeretnék egy új labdát!
Bár többet játszhatnék!
Úgy ennék egy kis dinnyét!
2. Alakítsd át a kijelentõ mondatokat óhajtóvá! Elmegyünk a cirkuszba. Holnap kirándulunk. Ma én nyertem a versenyt.
3. Pótolj! j – ly ma___om
kirá___
moso___
papagá___
sa___nál
o___an
szom___as
pu___ka
szá___
to___ás
szabá___
akadá___
4. Tedd igazzá!
5. Számvár
66
28. hét
1. Pótold a mondatvégi írásjeleket! Álmomban Tündérországban jártam Milyen volt ott Mindenki nagyon kedvesen szólt hozzám Bárcsak valóság lett volna
Ki keltett fel Szeretnék tovább aludni De jó idõ van ma Jaj, de szép
2. Tagold a szöveget mondatokra! Javítsd a mondatkezdõ betût, és tedd ki a mondatvégi írásjelet! jaj,deizgulokmármaleszazakadályversenyaziskolábanvajonmilyenakadályok lesznekbárcsakjóeredménytérnénkel 3. Másold le a mondatokat helyesen!
4. Folytasd a számolást!
5. Színezd ki az ábrát!
67
Jutalomoldal
Mi hiányzik a képrõl? Olvasd el a népköltést, majd rajzold meg! Kék mezõben szép ezüstnyáj legelész, közötte egy fényes pásztor heverész. Nappal akármerre nézem, keresem, nem tudok rájuk találni sohasem. Tudod-e, mi a csillag? A csillagok izzó égitestek, olyanok, mint a Nap. Vannak kisebbek és a Napnál sokkal nagyobbak is. A Nap csak azért látszik nagyobbnak a csillagoknál, mert sokkal közelebb van hozzánk. A mai leggyorsabb ûrhajóval fél év alatt a Nap közelébe érhetnénk, míg a következõ csillaghoz ugyanazzal az ûrhajóval százezer évig tartana az út. Ezért olyan halványak és kicsinyek a csillagok. Csillogó színük elárulja a nagyságukat is. A vörös színûek nagyobbak a Napnál, míg a fehér fényûek kisebbek. Sokszor láthattad már, amint esténként elõtûnnek az égbolton a csillagok. A szomszédos csillagokat már a régi idõkben képzeletbeli vonalakkal kötötték össze. Így egy-egy kép rajzolódott ki belõlük, ezeknek pedig különbözõ neveket adtak. Sok ilyen van, néhányat lerajzoltunk. Ismerd meg õket, s ha teheted, az égbolton is keresd meg!
Nagy Medve vagy Nagy Göncöl
Kis Medve vagy Kis Göncöl
Keresd meg a képen, hova bújt el a fenti 3 csillagkép!
Sárkány
68
29. hét
1. Kösd össze, melyik mondat milyen szándékot fejez ki! Azonnal tedd le! Légy szíves, hozd ide! Ne nézz ide! Figyelj ide egy kicsit! Hadd nézze meg! Tudja meg, hogy jót akarsz!
kérés parancs felszólítás tiltás tanács megengedés
2. Olvasd fel a mondatokat! Figyelj a hanglejtésre!
Kapd el a labdát!
Mondd meg az igazat!
Bújjunk el gyorsan!
Döntsd el végre!
Játsszátok el a mesét!
Fuss vissza a helyedre!
3. Olvasd el a szópárokat, majd helyezd a megfelelõ mondatba! mond – mondd
olvas – olvass
Péter igazat ____________.
Bea könyvet ___________.
___________ meg az igazat!
___________ hangosabban!
4. Mi a szabály? Folytasd!
5. Még 4 tankot rejt a kép! Keresd meg úgy, hogy a bennük lévõ számok összege 50 legyen!
69
29. hét
1. Szótaglufik. Alkoss értelmes szavakat a szótaglufik segítségével!
2. Szóküldõ. Mondathelyre (Mondatországba) indulnak a szavak! Segíts válogatni, melyik szó kerüljön a felszólító mondat zsákjába! néz, figyelj, küld, küldd, nézz, kezd, kezdd, figyel, írd, figyelj, ír, tanul, segíts, tanulj, segít, fut, fuss, ad, adj
3. Alkoss mondatot néhány szóval!
4. Gyakorolj!
5. Melyik szín mely számjegyet jelenti?
70
29. hét
1. Olvasd el a mesét, majd felelj a kérdésekre! A Ti-ta család Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy óracsalád. A nevük így hangzott: Ti-ta. Volt egy Ti-ta papa, egy Ti-ta mama, két Ti-ta kislány és egy aranyos Ti-ta kisfiú. Az egész család nagyon boldog volt, egyebet se tettek álló napon át, csak tiktakoltak. Egy reggel azonban Ti-ta mama arra ébredt, hogy kisfia nem tiktakol. Ti-ta mama nagyon megijedt. – Beteg a kisfiam! – kiáltotta, és sírni kezdett. Több se kellett a két Ti-ta kislánynak, mikor anyjukat sírni látták, nosza, õk is itatni kezdték az egereket. Ti-ta papa rájuk szólt: – Hagyjátok már abba! Még berozsdásodtok a sok sírástól. Az üvöltés, jajgatás mit sem segít, el kell vinnünk öcsit a doktor bácsihoz. Az óradoktor kézbe vette Ti-ta öcsikét, meghallgatta, megkopogtatta, aztán így szólt: – Nem, nem. Szó sem lehet róla. A kisfiú nem beteg, egyszerûen elfelejtették felhúzni! Fel is húzta azon nyomban a kis Ti-ta fiúcskát, aki aztán el is kezdett rögtön tiktakolni. Ti-ta mama és a két kis Ti-ta nõvérke abbahagyták a sírást, és Ti-ta papa is nagyon elégedett volt az eredménnyel. Az egész család álló napon át újra boldogan tiktakolt. Így: Tik-tak, tik-tak, tik-tak, tik-tak... Hány tagú volt a Ti-ta család? Mi baja volt a kisfiúnak? Húzz alá a szövegben egyet-egyet a tanult mondatfajtákból! 2. Oszd el a számokat 4-gyel, majd válogasd szét maradékuk szerint! 6,
9,
11,
14,
17,
19,
22,
25,
27,
3. Bontsd a számokat a megadott mûveletek szerint!
30,
33,
35
29. hét
71
1. Olvasd el a verseket! Pótold a mondatvégi írásjeleket! Horgas Béla: Mit ér a név?
Osvát Erzsébet: A szemtelen szúnyog
A szarkaláb egy kertben állt,
A szarka mondta: Csörr Segíts A gazda üldöz rejts el itt a szarka éppen arra szállt
Szedtevette teremtette
Megcsíp reggel, megcsíp este
Mit tehetsz, te S mit tehetsz, te
A szarka, szólt a szarkaláb,
Viszked karod, viszked lábad,
Mit ér a név, te névrokon Én rózsákkal álmodom
száll elõtted, száll utánad
a szarkalábbal nem barát
Semmi nyugtod nincs már tõle Fogj ki rajta, fuss elõle
2. Fejezd be az elkezdett mondatokat! Figyelj a mondatvégi írásjelre! Hurrá, holnap ___________________________________________________ Ó, de szép _____________________________________________________ Ne ____________________________________________________________ Maradj _________________________________________________________ Bárcsak kimehetnék ______________________________________________ Megígérem, ma _________________________________________________ 3. Melyik számra gondoltam? a) A húsz felénél 8-cal több.
___
b) A 48-nál 20-szal több.
___
c) A gondolt számnál a 48 több 20-szal.
___
d) A 64 és a 46 külöbségénél 15-tel több.
___
4. Tedd igazzá!
Jutalomoldal
72 Ha jól fejted meg a képrejtvényeket, megtudhatod, melyik a legnagyobb állat a világon.
Hallottad-e már azt a kifejezést, hogy cethal? Tudod-e, mit jelent?
A cethal a bálna népies elnevezése. Annak ellenére, hogy a halakra emlékeztet, mégsem az, hanem emlõs. A cetek közé tartoznak a delfinek is. A bálnák az óceánokban élnek, de tüdõvel lélegeznek. Levegõért fel kell jönniük a felszínre. A fejük tetején lévõ légzõnyíláson át vesznek levegõt. A kék bálnát óriás bálnának is nevezik méretei miatt. Akár 30m hosszúra is megnõhet, súlya pedig felér 22 elefántéval. Kicsinye már megszületésekor is valóságos óriás: 7m hosszú, s egy elefánt súlyával vetekszik.
Ha jól figyeltél, akkor ki tudod választani, hogy a képeken szereplõ állatok közül melyik nem hal! Keretezd be!
73
30. hét
1. Az ABC-csapat tagokat toboroz. Téged is várnak, ha meg tudod fejteni a titkos jelszót! Minden betût az ábécében utána következõvel helyettesíts! R ny j ____
m dzs û dzs sz e r _____________
ny j ny r á o k h r á ny k ny m cs ny sz __________ ___ _______________
chmak. _______ .
2. Megszöktek a versbõl az –i, –í betûk. Pótold! Csukás István: Nyuszi - mese Nyusz__, nyusz__ v__gan játsz__k, csak a két nagy füle látsz__k. Hajnal óta ugrál sorba rekettyébe, sombokorba. Estére már nem bokáz__k, __heg– l__heg, lassan mász__k, meg __s esz__k t__z-húsz torzsát, v__zet __sz__k három dézsát. 3. Pótold a szavakban a megfelelõ betûket! u–ú
ü–û
o–ó
ö–õ
ap__
fi__
bet-__
keszty__
oll__
foly__
költ__
vessz__
fal__
hatty__
esk__
könny__
non__
ajt__
tet__
jöv__
kap__
lass__
men__
kesely__
sz__
kígy__
cip__
terít__
4. Számolj!
5. Melyik állítás melyik nyitott mondathoz tartozik? Kösd össze! a) A gondolt szám kétszerese nagyobb a 17-nél, de kisebb a 10 kétszeresénél.
b) A gondolt szám több a 17-nél, de kevesebb a 10 kétszeresénél.
c) A gondolt szám fele több a 17-nél, és kevesebb a 10 kétszeresénél.
74
30. hét
1. Folytasd a szótagláncot! Segítenek a képek! lám – pa
pa – macs
2. Folytasd a szótaghatárok jelölését! Ma gyümölcslevest ettem. Ez a kedvencem. Te is szereted? Edd meg, mert nagyon egészséges! 3. Másold le elválasztva a mondatokat!
4. Pótold a hiányzó számokat!
5. Színezd ugyanolyan színûre az egyenlõket!
75
30. hét
1. Olvasd el a verset, majd húzd alá azokat a szavakat, amelyeket másképp ejtünk, mint írunk! Gyulai Pál: A szarka és a gilice Egyszer a szarkához gilice betoppan: „Taníts fészket rakni, te tudod legjobban.”
„Hát csináld, ha tudod!”– szarka mond haraggal, félbe-szerbe hagyja dolgát, s elrepül azonnal.
„Szívesen, húgocskám!” Dolgozik már rajta. „Csak így, csak úgy, csak, csak, csak!”– mindegyre azt hajtja.
Szarkáéhoz képest, fészke gilicének ezért maradt csak egy darab – eddig tart az ének.
Szótlanul ott ülni gilice is restell. Búgó hangján: „Túdom, túdom”– beszélgetni kezd el. 2. Ugye emlékszel még a szókötõ-lókötõkre! Hangoztasd a felsorolt szavakat, és segíts beírni a noteszeikbe! segíts, látja, tudja, bontja, gyûjts, kertje, mondja, köszönj, szakíts, adjon, fonja, szánja – Csacsogó Csaba –
– Tyével Péter –
– Gyúró Gyurka –
– Ennyezõ Ernõ –
3. Gyakorolj!
4. Mennyit érnek, ha... ?
76
30. hét
1. Milyen sorrendbe kell rakni a szavakat, hogy értelmes mondatot kapj? Válaszd ki a helyeset, keretezd be, majd írd le a megfejtést! 1. várom Sorrend:
2. a
3. alig
5. 2. 6. 4. 3. 1.
4. szünetet.
5. Már
5. 2. 4. 3. 1. 6.
6. nyári 5. 3. 1. 2. 6. 4.
Megfejtés: 1. játékot Sorrend:
2. Holnap
2. 4. 1. 5. 3.
3. iskolába. 2. 5. 1. 4. 3.
4. az
5. hozhatunk 2. 4. 3. 1. 5.
Megfejtés: 2. Beszélgessetek a képrõl! Kérdezz, majd válaszolj rá írásban!
3. Írd a mondatok mellé, melyik milyen fajta! Állj meg azonnal! _________________
Jaj, beütöttem a lábam! _________
Vigyázz, ha az úttestre lépsz! __________ Ne mássz magasra! _________ Bárcsak az enyém lenne! _____________ Ó, de szép! ________________ 4. Számolj! Írd alá a maradékot is!
5. Színezz a mûveletek eredményei szerint!
77
Jutalomoldal
Rejtvényeimmel búcsúzom Tõled. Találkozzunk jövõre is!
1. Párosítsd össze a képen látható dolgokat!
2. Ha van kedved, színezd ki a képeket!
3. Mit üzen a Bocs család? Fejtsd meg a titkosírást úgy, hogy minden betût az ábécében utána következõvel helyettesítesz!
J dzs k k dzs ly dzs r
õ h gy dzs m e r sz
j i û a m ty m j !
__________________
________________
______________
78
MÉRTÉKVÁLTÁS – GYAKORLÓ 1. Írd be a bontott alak hiányzó tagját! 1m ______________
1dm ______________
3 dm + dm 6 dm + dm 12 dm – dm 15 dm – dm
5 cm + cm 9 cm + cm 14 cm – cm 16 cm – cm
1m ________________ 40 cm + 67 cm + 20 cm + 12 dm –
cm cm dm cm
2. Melyik több? Tedd ki a megfelelõ jelet! 34 dm 3 m 4 dm 5 m 4 dm 50 dm 2 dm 5 cm 30 dm
78 cm 8 dm 30 dm 2 m 5 dm 6 dm 60 cm
3. Írd le növekvõ sorrendbe a mennyiségeket! 13 l 6 dl, ______
87 l, ______
1 hl, ______
2 dl, ______
1 l 7 dl, ______
4. Váltsd át! &
&
& & &
& &
& & &
& "& &
%#& &
& & &
& "&
&
"& &
5. Melyik több? Tedd ki a megfelelõ jelet!
6. Váltsd át! !
"#$
%#& !
"#$
! '!(
"#$
')' ! '!(
"#$
79 Felhasznált irodalom: Hernádi Sándor: Beszédmûvelés Tankönyvkiadó,1985. Nagy J. József: Anyanyelvi tantárgypedagógia Tankönyvkiadó,1985. Adamikné Jászó Anna: A magyar nyelv Tankönyvkiadó,1986. Oroszlány Péter: A tanulás tanítása AKG Kiadó,1998. Dr. Kovácsné Mészáros Gabriella (szerk.): Minden napra egy vers Bíbor Kiadó,1996. Meseözön Pallas,2000. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Gondolat,1995. Kerekerdõ meséi Szalay Könyvkiadó,1997. Kovács Ágnes: Icinke - picinke Móra,1994. T. Aszódi Éva: Nefelejcs Móra,1975. Csukás István: Sün Balázs GESTA KIADÓ,1998. Diószegi István: Süss fel nap T·K·K,2000. Anna-Marie Dalmais – Annie Bonhomme: 366 és négy történet a természetrõl Móra,1994. Kovács István: Óvjuk a természetet! Tankönyvkiadó,1972. Schmidt Egon – Bécsy László: Ezer ágán ezer fészek Móra,1981. Dornbach Mária (szerk.): Minden napra egy kérdés Móra,1989. Dr. Pesthy Gábor (ford.): Emlõsök PARK,1999. Anna Claybourne-Gillian Doherty – Rebecca Treays: A FÖLD enciklopédiája NOVUM,2001. Varga Ferencné: 1111 Találós kérdés Anno Kiadó,1998. Tóthné Makai Andrea – Rókáné Kalydi Bea: Titkok és rejtélyek sorozat Tóth, 2000 Tara Benson (szerk.): Kisgyermekek nagy világenciklopédiája Passage,1994.
80 Tartalom 16. hét
17. hét
18. hét
19. hét
20. hét
21. hét
22. hét
23. hét
24. hét
25. hét
26. hét
27. hét
28. hét
29. hét
30. hét
A szavak. Rövid és hosszú mássalhangzók a szavakban ..................................... 4 A 10-es és az 5-ös szorzó- és bennfoglaló tábla Jutalomoldal: A hóról A -ból, -bõl, -tól, -tõl, -ról, -rõl toldalékos szavak ..................................................... 8 A 2-es és a 4-es szorzó- és bennfoglaló tábla Jutalomoldal: A madarakról A -val, -vel toldalék. Hangkapcsolat-gyakorlatok: z–sz ........................................ 13 A 8-as szorzó- és bennfoglaló tábla. Gyakorlás Jutalomoldal: Segíts Jankónak a rejtvényfejtésben! Gyakorlás. Hangkapcsolat-gyakorlatok: c–dz ........................................................ 18 A 3-as szorzó- és bennfoglaló tábla Jutalomoldal: A fenyõkrõl A szóelemzés elve: –lj, –nj, –nyj a szavakban ....................................................... 23 A 6-os és a 9-es szorzó- és bennfoglaló tábla Jutalomoldal: A jávorszarvasról Dj, –gyj a szavakban. Hangvarázsló: gy–ty ............................................................ 28 A 7-es szorzó- és bennfoglaló tábla Jutalomoldal: Jankó feladványai Tj, –ts, –tsd a szavakban. Hangvarázsló: cs–dzs .................................................. 33 Az 1 és a 0 a szorzásban, osztásban Jutalomoldal : A kikelet Gyakorlás. Ismétlés ................................................................................................... 38 Maradékos osztás 10-zel, 5-tel Jutalomoldal: A fecskékrõl Másképp ejtjük, másképp írjuk: –tsz, –gysz, –dsz a szavakban .......................... 43 Maradékos osztás 2-vel, 4-gyel, 8-cal Jutalomoldal: Jankó rejtvényei Gyakorló, ismétlõ feladatok ...................................................................................... 48 Maradékos osztás 3-mal, 6-tal, 9-cel Jutalomoldal: Mi az arborétum? A kijelentõ mondat .................................................................................................... 53 Hosszú, rövid magánhangzók a szavakban: u–ú, ü–û Maradékos osztás 7-tel Jutalomoldal: A kengurukról A kérdõ mondat. Hangsúly- és hanglejtés gyakorlatok ........................................ 58 P-pp, s-ss a szavakban A mûveletvégzés sorrendje Jutalomoldal: Jankó rejtvényei A felkiáltó és az óhajtó mondat. Ly–j a szavakban ............................................... 63 Gyakorló számfeladatok Jutalomoldal: A csillagokról A felszólító mondat .................................................................................................... 68 Gyakorló- és fejlesztõ feladatok Jutalomoldal: Melyik állat a legnagyobb a világon? Ismétlõ, rendszerezõ gyakorlatok ............................................................................ 73 Jutalomoldal: Jankó búcsút vesz
AP–206/2
