AZ ALSÓJÓZSAI KEREKERDŐ ÓVODA

AZ ALSÓJÓZSAI KEREKERDŐ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Hivatalos elnevezése: Alsójózsai Kerekerdő Óvoda Címe: 4225 Debrecen, Alsójózsai u. 13. Telefonszáma: (52) 386-129 Az Intézmény típusa: Óvoda Az intézmény gazdálkodási besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Önállóan működő költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi-gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai Óvoda látja el. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét munkamegosztási megállapodás rögzíti. Gyermek férőhelyek száma: 135 fő Gyermekcsoportok száma: 5 Nyitva tartás ideje: hétfőtől-péntekig: 6.30 –17.30 – óráig

Intézmény fenntartója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Címe: 4024 Debrecen, Piac u. 20. Telefonszáma: (52) 511-400 HOP módosítás indoklása Helyi nevelési programunk módosítását indokolta: •

alapító okiratunk módosítása

•

Az Országos Alapprogram módosítása

•

Törvényi változás

Helyzetelemzést végeztünk, s ennek eredményeképpen nevelőtestületünk úgy határozott, hogy nevelési programunkat ennek megfelelően átstrukturáljuk.

2

I. BEVEZETŐ

Hívogató a nyugalom és vidámság szigetére

Egyedi programot nyújtunk át Önnek Tisztelt Olvasó, melyet óvodánk nevelőtestülete készített hosszú távra visszavezethető nevelőmunkájára alapozva, stabil intézményi hagyományokra építve. Célunk a folyamatos fejlődés, fejlesztés, hogy mindinkább megfeleljünk partnereink elvárásainak, tervszerű minőségi munkát végezve egységes értékeket közvetítve. Olyan programot kínálunk, mely: -

összhangban áll, az Országos Alapprogrammal és az OOTT irányelveivel a HBM-i Fejlesztési Tervvel, és Debrecen város intézkedési tervével,

-

a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságait,

-

megvalósítása örömöt jelent pedagógusnak, gyermeknek, szülőnek egyaránt,

-

épít a gyermekek elsődleges tevékenységére, a játékra,

-

minden gyermeknek megadja a lehetőséget az önmagához képest történő fejlődéshez, a differenciált képességfejlesztés során,

-

a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul a gyermeki jogok és szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére az egyenlő hozzáférés biztosításával,

-

törekszik a falusias jellegből adódó helyi sajátosságok maximális kihasználására, ezáltal a külső világ tevékeny megismerésére és megszerettetésére,

-

kiemelten kezeli az egészséges óvodai nevelést a zöld óvodai program szellemében, a hagyományápolást, a tehetséggondozást,

-

tükrözi a nevelőtestület innovatív pedagógiai törekvését, átlagon felüli tehetségét és felkészültségét a művészetek terén (színjátszás és mesejáték, bábjáték, zenei nevelés)

-

figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit,

-

folyamatosan napi élményeket, örömöt, vidámságot biztosít.

3

A szülőkkel a partneri kapcsolat mélyítése érdekében közös programokat szervezünk családi délutánok keretében, melyeken együtt szórakozhat, tevékenykedhet szülő, gyermek, pedagógus. Tevékeny, színes mindennapok biztosítására törekszünk, melyet környezeti adottságaink is még inkább megerősítenek, hiszen nagy játszóudvarunk, az óvoda környékén található erdők, mezők, kirándulóhelyek, növények, állatok várják, hogy felfedezzük szépségeiket s kihasználjuk a bennük rejlő nevelési lehetőségeket a gyermekekkel együtt. Nem túlzás, ha azt mondjuk, melyet bevezető címünkben is megfogalmaztunk, hogy a „nyugalom és a vidámság szigetére” hívjuk a gyermekeket. Bízunk abban Tisztelt Olvasó, hogy rövid bemutatkozásunk felkeltette érdeklődését nevelési programunk iránt és elolvassa az Alsójózsai Kerekerdő Óvoda nevelőtestületének közös munkáját, mely a gyermekek személyiségének és képességeinek optimális fejlesztése érdekében íródott.

4

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP

Gyermekkép Olyan gyermekeket nevelünk, akik: -

Egyéni képességeikhez igazodó, játékos, alkotó tevékenységekben fejlődnek, ahol sokat dicsérik, figyelnek rá, kedvesek hozzá, meghallgatják élményeit, véleményét, sokat beszélgetnek vele. Az óvodai élet alakításánál figyelembe vesszük a gyermekek genetikai, környezeti adottságait, egyéni életkori sajátosságait, szükségleteit (előítéletektől mentesen).

-

Segíthet a felnőtteknek, azt teszi, amit szeret, sokat kirándulhat és tudja, hogy az óvodában mindig történik valami érdekes.

Személyiségjegyeik az óvodáskor végére nyugodt, jó kapcsolatteremtő, érdeklődő, természetszerető, természet- és környezetvédő, egészséges életmódot folytató, harmonikus mozgású, edzett, pozitív beállítódású, igényes, segítőkész, empatikus, másokra is tekintettel lévő, jó probléma meglátó és megoldó, logikus gondolkodású, kreatív egyénekké válnak.

Ezek következtében olyan értékeke, képességeket sajátítanak el, amelyek szerint megfelelően tudnak eligazodni a világban, döntéseket hozni életük folyamán.

Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

1. Óvodánk

nyitott,

harmonikusan

nevelő,

óvó-védő,

szociális

nevelő

és

személyiségfejlesztő intézmény, biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, a mindenkor hatályos törvények által előírt életkorú gyermekek számára. (Partnereink látens igényeire is építve végzi szakmai munkáját a 3 – legfeljebb 8 éves korú gyermekek sokszínű személyiségjegyű, újítókedvű munkatársakkal.) Közvetetten segíti az iskolai közösségben történő személyiségvonások fejlődését. 5

beilleszkedéshez szükséges

gyermeki

2. Mindennapjaink célja segíteni a gyermekeknek eligazodni a környezetükben, egyéni készségeiket, képességeiket kibontakoztatni, azért hogy: -

megfelelő önismerettel rendelkező,

-

jó kapcsolatteremtő és problémamegoldó,

-

természetszerető-védő, egészséges életmódot folytatni tudó,

-

a helyi népi hagyományokra is kíváncsi egyénekké válhassanak.

3. Olyan aktív, élményekben, tapasztalatszerzésben gazdag örömteli óvodás éveket szeretnénk biztosítani a jövőben is, mely megalapozza későbbi felnőtt életüket. A nevelést olyan folyamatként szeretnénk kezelni, ahol az óvoda minden dolgozója igyekszik összehangolva, egységes értékeket közvetítve hozzájárulni a gyermekek egyéni érzelmi és értelmi gazdagságához. 4. Alapelvünk: -

hogy a gyermek derűs, biztonságot nyújtó környezetben érezhesse magát, tudja, hogy fontos a személye, teljes figyelmet szentelünk rá.

-

Élményekre és tapasztalatokra építve szerezhesse meg tudását, ismereteit, olyan tevékenységekben bontakoztathassa és próbálhassa ki önmagát, ahol felfedezhet, rácsodálkozhat a világ dolgaira, miközben környezettudatos emberré válik.

5. Céljaink és alapelveink megvalósulása érdekében az Országos Alapprogram iránymutatásával, a helyi nevelési programunk alapján, a gyermeki személyiségből kiindulva, lakóhelyi körülményekhez igazodva biztosítjuk azokat a tevékenységeket, melyekben a gyermeki személyiség optimálisan fejlődhet, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játéktevékenységekre és a mozgásfejlesztésre. 6. Programunk abból a tényből indul ki, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. -

nevelésünk befogadó, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést,

-

tudatosan segíti a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását,

-

az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodik,

-

pedagógiai törekvéseink – köztük az innovatív – módszertani megkötéseket csak a gyermekek érdekében alkalmaz,

-

biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, megerősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 6

Pedagóguskép A nevelőtestület tagjai kölcsönösen megbíznak egymásban, szabadon megtarthatják egyéniségüket, hatékony kommunikációra törekszenek, közös döntéseket hoznak. Mintaadó

a

megjelenésük,

beszédük,

magatartáskultúrájuk,

pozitív

gondolkodásúak, mintát adnak a környezettudatos, egészséges életvitelhez. Biztonságot sugárzó, kreatív, élmény és tapasztalat gazdag légkörben készítik fel a gyermekeket beleértve a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, BTMN gyermekeket is a későbbiekben rájuk váró feladatok megoldására, melyben képességeik fejlődhetnek. Az esélyteremtés fényében minden gyermek megkapja a sajátos bánásmódot. Ennek a szemléletnek a tükrében az inklúzió egy szemlélet, integráció egy helyzet, differenciálás egy módszer a bánásmód megvalósulásában. A munkakörüknek megfelelően építő szándékkal értékelik önmagukat, egymást, elismerik, örülnek egymás szakmai sikereinek. Jogaikat és szakmai szabadságukat, kulcsszerepüket a szülők is elfogadják, tiszteletben tartják és együttműködnek velük. A szülőkkel való együttműködésben egyfajta tanácsadó szerepet töltenek be. A vezetés egyértelműen megfogalmazott elvárásaihoz (melyek mindenki által betarthatóak) megfelelő segítséget és elismerést kapnak, és figyelnek mentális szükségleteikre is. A vezetés sajátos látás és megoldásmódot preferálja. Minden óvodánkba járó gyermek személyiségét, jogait az óvodapedagógusok tiszteletben tartják, befogadó, toleráns, szegregáció menetes oktatási, nevelési, szervezési gyakorlatot folytatnak. Folyamatosan megismerik, elfogadják, és tiszteletben tartják a családi nevelés elveit, jogaikat, nem sértik identitásukat. Odafigyelnek és meghallgatják a szülők kéréseit, véleményét, segítségkérésükben partnerek. Változatos tevékenységeket kínálnak a gyermekek számára és szeretetteljes, nyugodt légkörben, esztétikus, tiszta környezetben nevelik őket. Nevelésünk alapja: megismerés, megfigyelés, tervezés, fejlesztés, nyomon követés. A visszacsatolás gyermek és szülő felé reális, mindig egyedi és fejlődést segítő szerepű.

7

III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

A nevelőmunka tárgyi feltételei Az óvoda mikrokörnyezete Intézményünk Debrecen peremkerületi részén, a józsai városrész alsójózsai területén, annak is a körülbelüli mértani középpontjában található, jól megközelíthető helyen. A józsai városrész Felső-, és Alsójózsára tagolódik. Mindkét földrajzi területen működik egy-egy óvoda és egy-egy iskola, valamint egy városrész központ (egészségügyi szolgáltatások, részönkormányzat, piac, közösségi ház könyvtár…) áll a családok rendelkezésére. A lakosság létszáma az utóbbi 15-20 évben fokozatosan nőtt, hiszen a tiszta levegő, a természet-közeliség, a kertes-családi házas lakókörnyezet évről-évre több belvárosi családot vonzott – és vonz – ide. A józsai városrész kb. 13.000 lakosú. Óvodánk felvételi körzetéhez az egész alsójózsai terület, de a szabad óvodaválasztási lehetőség miatt ez a körzethatár még tágabb. Intézményünk mikrokörnyezete rendkívül sokat változott, különösen az utóbbi 10 évben. Óvodánk ideális környezetben fekszik, hiszen három oldalról erdő övezi a településrészt. Mindössze 150-200 méteres séta már lehetővé teszi az erdei kirándulást. Pozitívan hat a gyermekekre, hogy – falusias jellegű városrészünkön – testközelben van számukra virágoskert, konyhakert, gyümölcsöskert, szántóföld, erdő, mező, patak stb. Így rengeteg lehetőségük nyílik a helyszíni megfigyelésekre, a sokoldalú tapasztalat- és élményszerzésre.

A gyermekek szociokultúrális háttere: A gyermekek körülményeinek minél pontosabb megismerését nagyon fontosnak tartjuk. Ennek érdekében minden nevelési évben felmérést végzünk a családok szociális helyzetének, struktúrájának, a gondozás – nevelés – szokáskialakítás mikéntjének, a szülők pedagógiai kultúrájának megismerése érdekében. Ennek függvényében tervezzük a szülőkkel való kapcsolatunkat és feladatainkat. /Csoportnaplókban rögzítve: hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, több gyermekes, egyedül nevelő szülő/

8

Az óvoda épülete és felszereltsége Alsójózsán a szervezett keretek közötti óvodai nevelés kezdete egészen az I. világháborút megelőző évekre nyúlik vissza. Az eredeti régi épületet az 1800-as évek végén építették községház céljára. Több mint 40 éven át sokféle célra használták, majd 1948-ban költözött át ide az óvoda a szomszédos utcából. Azóta több lépcsőben hozzátoldva (1966, 1970, 1975, 1995) alakult ki a jelenlegi 901 m2 alapterületű épület, amelyben 6 csoportszoba, tágas vegyes foglalkoztató (amelyet tornateremként is jól ki tudunk használni) elkülönítő, só-szoba és sok más helyiség van. Sajnos, 2 csoportszobánk igen kisméretű (35 ill. 37 m2). A legkisebb méretű csoportszobát nevelői szobának használjuk. A 6 gyermekcsoportnak 4 mosdóhelyisége van. A régi épületrészben található 4 csoportszobához nem tartozik öltöző, a gyermekek a folyosón öltöznek, melyet úgy alakítottunk ki, hogy az a gyermekek kényelmét és biztonságát szolgálja. A régi épületrész felújítása folyamatosan történik, a kor igényeinek megfelelően. Nehézségeink ellenére folyamatosan igyekszünk a gyermekek számára otthonossá, vonzóvá varázsolni a csoportszobákat és a többi helyiséget, sok növénnyel és természetes anyaggal. A csoportszobákban a felszerelések a gyermekek számára jól látható és biztonságosan elérhető helyen vannak.

9

Az óvoda udvara és felszereltsége Az épülethez fedett terasz és hatalmas udvar tartozik: területe 3000 m2, amelyen füves, homokos és szilárd burkolatú felületek találhatók. Évről-évre igyekszünk újabb fák, évelő növények, bokrok telepítésével esztétikusabbá tenni az óvodaudvart is. Madárfürdetők, odúk, itatók, készítésében a gyermekek is részt vettek. Virágoskert, kultúr- és gyógynövény kert, tanösvény szélesíti a gyermek gyakorlati ismereteit. Érzékelő-ösvényt

is

létrehoztunk,

illetve

bővítjük

folyamatosan

a

gyermekek

lábboltozatának erősítése céljából. Az ösvényen különböző talajformákat hozunk létre (sóder, murva, fenyőmulcs, homok, fű, stb.), amelyeken mezítláb járunk. A Közoktatási Közalapítványhoz benyújtott pályázatainkkal sikerült: -

kicserélnünk az udvar régi, vasból készült udvari játékeszközeit fajátékokra,

-

KRESZ –parkot létrehozni, gyermek kerékpárokat, tricikliket, autókat, motorokat, holdjárókat, rollereket vásároltunk, KRESZ táblákat készítettünk,

-

az udvari játéktevékenységeket, színesítő eszközöket beszerezni: ugrálóvár, hat funkciós mászóka, láncos egyensúlyozó, csúszdák, szánkók, homokozó játékok., mókuskerék, rugós játék, népi gyermekjátékok.

„Az Alsójózsai Óvodás Gyermekekért Alapítvány” támogatásával új mozgásfejlesztő eszközökkel lettünk gazdagabbak. Az óvoda kertjét, udvarát, épületét és berendezéseit úgy alakítjuk ki, hogy azok a gyermekek biztonságát és kényelmét, egészségük megőrzését, mozgás és játékigényük kielégítését szolgálja. A néphagyomány ápoló programunkhoz kapcsolódó „parasztudvar” ugyanúgy helyet kap udvarunkon, mint a modern mozgásfejlesztő játékeszközökkel felszerelt udvarrész. Ezen belül a mindennapi életből jól ismert épületek kicsinyített formában szintén hasznos kiegészítői a különbözőféle játéktevékenységeknek: bolt, cukrászda, piactér, posta, rendőrség, hajóállomás, stb.

10

A nevelőmunka személyi feltételei Reggel 6.30 órától délután 17.30 óráig nyitva tartó óvodánkban 20 dolgozó biztosítja az óvoda zavartalan működést. Az intézmény egész nyitvatartási ideje alatt jelen van az óvodapedagógus. Az óvodapedagógusok módszertani szabadságuk alapján az országos és az intézményi dokumentumok alapján végzik fejlesztő munkájukat. Sokrétű feladatot látnak el, a felelősségük igen nagy. A többi dolgozó az óvodapedagógusok munkáját segíti, kiegészíti. 5 fő dajka, 1 fő óvodatitkár, 1 fő udvaros, 2 fő konyhai kisegítő. A gondozási munkában, munkára nevelésben lelkiismeretesen látják el feladatukat a szakképzett dajkák. Az udvar tisztaságáért, a meghibásodások javításáért az udvaros felel. Az óvodatitkár munkáját megbízhatóság,

pontosság

jellemzi,

ötleteivel,

hozzáértésével

hatékonyan

segíti

munkánkat.

A gyermekek Óvodánk 135 gyermek részére biztosít férőhelyet, akikkel a nevelők 5 csoportban foglalkoznak. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, különleges gyermek, akinek egyéni nevelési szükségletei, igényei vannak. Vannak olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jellegű egyéni, sajátos nevelési szükségleteik vannak, egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek. 1, speciális nevelési szükségletű gyermekek. 2, magatartás zavarok miatt problémás gyermekek 3, kivételes képességű gyermekek, tehetségesek 4, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek A nevelőtestület munkáját segíti: Egyre több a beszédhibás, a BTMN-es, a sajátos nevelési igényű gyermek. A négy józsai nevelési-oktatási intézmény munkáját segíti egy fő logopédus. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében speciális hozzáértésével hatékonyan segíti munkánkat az utazó gyógypedagógus. Szakmai segítséget az Aura Alapítványtól is kapunk a gyermekek részképességének fejlesztésében. Református hitoktatónk heti egy alkalommal játékosan ismerteti meg a gyermekekkel a bibliai történeteket. Az intézményben működő munkaközösségek száma: 1 11

12

13

Dokumentumaink: - Alapító Okirat (1. függelék) - Óvodai felvételi és előjegyzési napló (2. függelék) - Csoportnapló (3. függelék) - Felvételi és Mulasztási napló (4. függelék) - Új Országos Alapprogram (5. függelék) - HOP - Az Alsójózsai Kerekerdő Óvoda Tehetséggondozó Programja (6. függelék) - Az Alsójózsai Kerekerdő Óvoda Zöld Programja (7. függelék) - Óvodai szakvélemény (8. függelék) - A gyermekek fejlődésének nyomon követő dokumentuma (9. függelék) - sajátos nevelési igényű gyermek részére: Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap; Konzultációs űrlap (10. függelék) - BTMN gyermek részére: Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló; Egyéni fejlesztési terv; Foglalkozási napló az ellátásról; Konzultációs űrlap (11. függelék)

12

13

Az óvodapedagógus feladatai az integrált fejlesztésében Integráció az óvodánkban - BTMN-es gyermekek nevelése - hátrányos helyzetű ,halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása - migráns gyermekek támogató nevelése, nyelvi-szocializációs, kulturális, vallási különbözőségek kezelése

Befogadó típusú integrációnk sikeres, ha: - a gyermek-család ismerete, erre épülő fejlesztés - befogadás gondos előkészítése - szükségletekhez igazodó, összehangolt fejlesztés történik - tudatos szervezési formák, módszerek, eszközök

Inkluzív nevelésünkben biztosítjuk: - esélyegyenlőség - kompenzálás - biztonság - kölcsönösség

A befogadó óvodapedagógus személyisége - gyermekközpontú (elfogadó, segítő, támogató, innovatív) - hiteles - empatikus, önfeláldozó

Kapcsolat a szülővel - bizalom, kölcsönös elfogadás, tisztelet, párbeszéd, kapcsolattartás, segítségnyújtás, együttműködés

A gyermekek integrált nevelésében, együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus: -

egyéni fejlesztési tervet készít.

-

a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti.

-

egy – egy nevelési helyzet, problémamegoldáshoz alternatívákat keres 13

-

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

-

együttműködik a különböző szakemberekkel, beépíti a pedagógiai folyamatokba.

-

kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

Célul tűztük ki: A sajátos nevelési igényű,, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, BTMN kisebbségek, tehetséges gyermekek mellett az esélyteremtés fényében minden gyermek részesüljön sajátos bánásmódban. Ennek a szemléletnek a tükrében az inklúzió egy szemlélet, integráció egy helyzet, differenciálás egy módszer a bánásmód megvalósulásában: •

a beiratkozásnál, csoportba sorolásnál

•

a gyerekek egyéni fejlesztésében

•

az ismeretközvetítés gyakorlatában

•

az óvodai programok kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

•

az iskolai továbbhaladás előkészítésében

•

a humán erőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

•

a partnerség –építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Migránsok az óvodában Más országok hozzánk érkező gyermekei. A szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével, az óvodai nevelési tervvel szemben támasztott követeléseknek megfelelően, játékos módszerekkel, tevékenység és munkaformákkal folyik.

Az óvoda csoportszerkezete A csoportok szervezésekor figyelembe vesszük: -

a szülők igényeit

-

a gyermekek személyiségét

-

a gyermekközösségek szociális összetételét

-

a gyermekek létszámát, életkori megoszlását.

-

hátrányos helyzetű ,halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, BTMN gyermekek csoportonkénti egyenletes megosztását. 14

Feladatunk: Lehetőség szerint minél hosszabb ideig éljenek ugyanazon szeretett óvónőik körében a gyermekek. Ha szükséges, 5 éves kor körül történjen csak csoportváltás. Minden nevelési év előkészítésekor lehetőség szerint figyelembe vesszük a szülők indokolt kéréseit.

Az óvodai élet megszervezése Napirend IDŐ

TEVÉKENYSÉG

6.30-12 ÓRÁIG

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY AZ UDVARON MINDENNAPI MOZGÁS MESE, TESTNEVELÉS (KÖTELEZŐ) CSELEKVŐ

TANULÁS

(KOMPLEX

KÉPESSÉG

ÉS

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS, ATTITŰDERŐSÍTÉS,)

MUNKA

JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TÍZÓRAI (8,30-TÓL) 12 – 15 ÓRA

EBÉD PIHENÉS MESÉVEL, ALTATÓDALLAL MIDENNAPI MOZGÁS UZSONNA (14.45-TŐL)

15 – 17.30 ÓRA

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN

A napirend és a heti rend rugalmasan változtatható elemekből áll, így tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre, és a csoport igényeire. Igyekeztünk nagyobb időegységekben gondolkodni, és olyan napirendet alakítottunk ki, amelyben a tevékenységeket nem választjuk el egymástól, így azok a szabad játékkal szoros egységet alkotnak. Fontos eredménye a napirend rugalmasságának és folyamatosságának, hogy a gyermekek minden sietség nélkül egyéni fejlődési ütemük szerint végezhetik a tevékenységeket. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. 15

Elegendő idő jut arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezzék, pontosan elvégezzék. Az óvodai nevelés az óvodavezető által jóváhagyott pedagógiai program alapján történik, a napi és heti rendet a gyermekcsoportok óvodapedagógusai alakítják ki. Az étkezésnek csupán a kezdetét határoztuk meg, ezt szükségesnek tartottuk a rendszerességre szoktatás miatt. A befejezés viszont rugalmasan alkalmazkodik az egyén és a csoportigényekhez.

Heti rend A napirendhez hasonló folyamatosságot, rugalmasságot biztosítja. Célunk: jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, ötletek, javaslatok türelmes meghallgatására, megvitatására vagy kipróbálására. A rugalmasság elősegíti, hogy a heti rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Tevékenységi formák: Verselés, mesélés (napi 1) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc (heti 2); Rajzolás, festés, mintázás, kézi különmunka (heti 2) Mozgás (heti 2) délelőtti és délutáni mozgás naponta A külső világ tevékeny megismerése, magában foglalva a matematikai tartalmú tapasztalatokat (heti 3)

A hét minden napján jelen van a gyermekek életében a mese, zene, mozgás, anyanyelvi, vizuális nevelés komplex módon. A napi tevékenységek során ugyanúgy jelen van a környezeti nevelés is, hiszen a „Zöld óvoda” és a „Madárbarát óvoda” szellemiségének kibontakozásában fontos szerepet játszik a természet közeliség, az élet közeliség, életszerűség, munkálkodás, alkotás és a szabad önkifejezés. A tehetséggondozó műhelyeket minden nevelési évben a gyermekek képességei és érdeklődésének megfelelően indítjuk az „Alsójózsai Kerekerdő Óvoda Tehetségfejlesztő Programjának” iránymutatásával.

16

Tervezés, kötelező dokumentumok: -

Csoportnapló

-

Felvételi- és mulasztási napló

-

Anamnézis lap

-

Fejlődési napló

-

Tehetséges óvodás gyermekek azonosító lapja

-

Speciális képességet felmérő lap, bemeneti mérés

-

Hatásvizsgálat (önkontrollos) értékelő lap

-

Tehetségműhely vezető hatásvizsgálata

-

A szülők hatásvizsgálata

-

A műhelymunka minőségének ellenőrzése

Az óvoda kapcsolatai A gyermek nevelésének elsődleges és legfontosabb színtere a család. Az óvodai nevelés kiegészíti a családi nevelést. A szülő adja a legnagyobb biztonságot, legjobban ismeri saját gyermekét, az óvoda pedig szakmai hozzáértésével járul hozzá a gyermek harmonikus fejlesztéséhez, együttműködve a szülőkkel. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során.

A szülők szemléletformálását segítjük, hogy nevelés felfogásuk változzon pozitív irányban (humor, teljes és értő ráfigyelés a gyermekekre, sok beszélgetés és élmény). Szükséges ehhez, hogy belelássanak a mindennapi életünkbe és próbáljanak ők is velünk egységes értékeket közvetíteni, azonosulni nevelési elveinkkel, hogy gyermekeik minél optimálisabban fejlődjenek testi-lelki-szellemi téren egyaránt. A kapcsolattartás első formája:

Óvodába lépés előtt meghívjuk a leendő kiscsoportos gyermekeket szüleikkel együtt a gyermek-hét programjaira május utolsó hetében. Az óvodába lépés előtt, június elején meghívásra meglátogatjuk otthonukban a gyermekeket, megismerjük a szülők nevelési elveit (anamnézis). A szülővel együtt történő beszokatás során az óvoda segíti a szokások elsajátítását, hogy láthassa a szülő, hogyan foglalkozunk a gyermekekkel. 17

Az óvodapedagógus naponta tájékoztatást ad a gyermekekről, hogy mi történt aznap az óvodában - pedagógus és a szülő között nyílt és bizalomra épülő kommunikáció a jellemző. Szülői értekezleteinket új formában tartjuk, nem a hagyományos módon beszélgetéssel, csoportépítő játékokkal. Családi délutánt kétszer tartunk a tanévben, ahol a gyermekekkel közös programokon vehetnek részt a szülők. Játékos sportprogramokba vonjuk be őket – focimérkőzések, sportdélután. Az óvoda hagyományos ünnepei közül a családok számára is nyitottak. - Karácsonyi ünnepség - Anyák napi ünnepség - Nagyszülők napja - Kerekerdő gála - Kerekerdő napok A szülők számára szülői fórumokat hirdetünk, ahol nevelési tanácsokat kaphatnak az őket érdeklő témákban. Felmérjük elégedettségüket, igényeiket, és azok tapasztalatairól tájékoztatjuk őket. Havonta,

négyszemközti

fogadóórán

elmondhatják

problémáikat,

ötleteiket,

panaszaikat. Mentálhigiénés beszélgető kört kezdeményezünk igény szerinti esetmegbeszéléseket. Érzelmi biztonságot és mentális támogatást adunk a krízishelyzetben lévő gyerekek és szülők számára, életviteli tanácsadásban is részesítjük őket. Az óvodai külső-belső környezet alakításában kérjük a szülők aktív részvételét. Gyermekneveléssel

kapcsolatos

kiadványokat

ajánlunk

és

népszerűsítünk

folyamatosan a szülők körében illetve saját szerkesztésű füzeteinkkel is gazdagítjuk ismereteiket – (Ovi-sali, gyermekszáj, gyermekmondókák,-versek, stb.).

Nagycsoportos gyermekeink nagy része a Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolában kezdi meg tanulmányait. Az átmenet segítése érdekében az alábbi tevékenységeket végezzük együtt:

Minden nevelési év novemberében az iskolával közös szülői fórumot tartunk az iskolába menő gyermekek szüleinek az óvodában. Március 12-én együtt szervezzük a Gergely-járás szokását: az óvodások verbuválása az iskolába. 18

Tavasszal játék délelőttöt szervezünk az iskola udvarán az 1.-2. osztályos és a nagycsoportos gyermekeknek. Minden szeptemberben elkísérik az iskolába menő gyermekeket a nagycsoportokban dolgozó óvodapedagógusok az iskolai tanévnyitó ünnepségre, és jelképesen átadják őket. A gyermekek rövid műsort adnak elő. Hangya táborban vesznek részt óvónőjükkel és leendő tanítójukkal. Az első tanítási napon együtt fogadják a gyermekeket az óvodapedagógusok és a tanítók az iskolában. Meghívjuk az elsős tanítót nyílt napjainkra, ahol együtt játszhat a gyermekekkel, hiszen a játékban ismerhetők meg a legjobban a személyiségük, képességeik. Szeptember végén részt veszünk az elsős avatón.

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Az óvodai nevelés általános feladatai Egészségnevelés és egészségfejlesztés Mozgás A gyermekek mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, edzés kiemelt feladatunk. A vegyes foglalkoztató terem használata mindennapos. A tágas, világos, nagy alapterületű helyiség alkalmas arra, hogy itt tartsuk a testnevelés, mozgásos tevékenységeket rossz időben. Helyi adottságunk a hatalmas területű, védett udvar. A gyermekek mindennapi szabad mozgásának, levegőzésének a színtere. Az udvaron található talajfelületek különböző jellegűek: burkolt, füves, homokos, sík és dombos felületek váltakoznak. Vannak árnyékos és napos részek, fás és virágos területek, kerti tó. A homokozók körül a hasonló korcsoportok közösen alakítottak ki egy-egy részt az udvari tevékenységükhöz, egyben biztosítva a csoportok közötti átjárhatóságot is. Olyan mászókákkal és fajátékokkal rendeztük be udvarunkat, melyek ösztönzik és fejlesztik a gyermekek mozgását, játékkedvét. 19

A burkolt felületen KRESZ parkot alakítottunk ki. Itt gyakorolhatják a gyermekek a gyalogos közlekedés és a kerékpározás szokásait és szabályait. Ez igen fontos nevelési feladatunk, hiszen ebben a városrészben nagyon sokan közlekednek kerékpárral és gyalog. Az udvar végében lévő nagy, füves terület az énekes, mozgásos tevékenységek helyszíne. A szánkódombon ügyességüket, bátorságukat tehetik próbára. Az adottságainkat kihasználva, az időjárás függvényében a nap nagy részében – de legalább 10.30-tól – a csoportok az udvaron folytatják napi tevékenységüket. Nyári időszakban a vízzel való játék kihagyhatatlan a gyermekek fejlődése, fejlesztése szempontjából. A kerti tó kialakításával gyakorolhatják a víz mellett élés szabályait. A mozgás belső igény, élmény a gyerek számára, amit felszabadultan, jókedvűen végez. A gyermekek mozgásigénye egyénileg eltérő. Ezt figyelembe véve tervezi meg az óvodapedagógus a változatos tevékenységekbe beépítve a mozgásigény kielégítését. Az edzés folyamatában a gyermekek ellenálló képessége fokozódik, szervezetük alkalmazkodik az évszakok váltakozásaihoz. Az edzéseket két elv szerint biztosítjuk: a rendszeresség és a fokozatosság érvényesítésével. A fokozatosságot az egyes gyermekek teherbíró képességén belül értelmezzük. A nagy udvar, közeli természet, a falusias jelleg, mely az óvodát körülveszi, jó alapot biztosít mindehhez. A séták, kirándulások az erdőbe, patakhoz, állóképességük fejlesztése mellett közös élményekhez, a természet megismeréséhez is hozzásegítik a gyermekeket. A jó idő beálltával a gyermekek nemcsak a játékidőt töltik az udvaron, hanem mindenféle tevékenységet levegőn végezhetnek. A légfürdőzés mellett kihasználjuk a víz edzőhatását, a lábfürdő adta lehetőségeket. Nagy figyelmet fordítunk a szabadban is a lábak erősítésére, a lúdtalp megelőzésére. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a mezítláb járás gyakorlására az érzékelő ösvényünkön.

Egészségvédelem A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése, egészségének védelme, óvása, megőrzése is fontos feladatunk: Az egészség a testi, lelki és a szociális jólét állapotát jelenti. Az óvodai nevelésünkben mindenkor nagy hangsúlyt kapott, és örök kategóriának számított a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód alakításának fontos színterei a csoportszobák, melyekben a legtöbb gyermeki tevékenység zajlik (játék, étkezés, pihenés, mozgás). Öt csoportszoba ablaka az utcafrontra néz, ezért a folyamatos szellőztetéskor alkalmazkodni kell az utca forgalmához. 20

Pihenőidőben, a folyosó ablakain át szellőztetünk, hogy nyugodt, zajmentes körülményeket biztosítsunk a gyermekeknek. A csoportszobákat színében, anyagában harmonizáló berendezési tárgyakkal alakítjuk ki. Kerüljük a zsúfoltságot, ésszerűen használjuk ki a teret, biztosítva a kuckókba való elhúzódásnak, a közös játéknak, mozgásnak a lehetőségét. Az élősarokban elhelyezett növények, kisállatok sem betegséget, sem allergiát nem okozhatnak, és optimális tartási körülményeket biztosítunk számukra. A gyermekek öltöztetése a hosszú folyosón ill. az öltözőben történik. Az esztétikus környezet megtartása érdekében fontos, hogy az öltözőszekrényben a gyermekek holmija a rendet tükrözze. Minden gyermeknek van saját öltözőzsákja, amiben az évszaknak megfelelő csereruhák vannak. A gyermekeknek a folyadékpótlás lehetősége az ivókútból van biztosítva, a csoportokban pedig folyamatosan biztosított az ivóvíz, a gyümölcslé, és gyógyteák fogyasztása. A helyes életritmust a folyamatossággal, a napirend rugalmasságával alakítjuk ki. A folyamatos játéktevékenységben, azonos időpontban és intervallumban ismétlődnek: étkezések, a mese, a levegőzés, a mindennapos testedzés, a kinti játék, a pihenés. Az óvodapedagógus a gyerekcsoporton belül a jó közérzet biztosítása érdekében figyelemmel kíséri – a játék és egyéb tevékenységek mellett – testi szükségleteiknek kielégítését is. A gyermekek hangulatváltozásai jelzésül szolgálnak a felnőtt közérzetéről! Fontosnak tartjuk, hogy a családok is úgy szervezzék a gyermekek otthoni tevékenységeit, ahogy azt az ésszerűség, és a gyermekek szükségletei indokolják. Ha ez kiegészül az óvodai életritmussal, akkor kiegyensúlyozottságot, nyugalmat eredményez. A megfelelő tisztálkodás az egészség védelmét szolgálja. Törekszünk a testápolás terén kifejleszteni a gyermekekben az önállóságot és a személyes tisztaságiránti igényüket. Fokozott figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tisztálkodási szokásainak kialakítására. Nagyon fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok állandó jelenlétét, a gyermekek és a pedagógus közötti meghitt kapcsolatot, mely a megfelelő szokások kialakulásához nyújt segítséget. Minden gyermeknek van jellel ellátott törölközője, fogmosó pohara, fogkeféje, valamint a körömkefe és nedves törlőkendő is rendelkezésükre áll. A fertőzések elkerüléséhez hozzájárul a folyékony szappanos kézmosó használata. Fel kell hívnunk a gyermekek és a szülők figyelmét a rendszeres tisztálkodás jelentőségére, mely a betegségek megelőzését is szolgálja. Valamennyi egészségügyi szokás kialakítását megtervezzük, és egyeztetjük a csoportban dolgozó dajkákkal. 21

Testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés. Betegségmegelőzés, egészség-megőrzés szokásainak alakítása A kisméretű WC-k válaszfallal vannak ellátva, szükségesnek látjuk a függönnyel való elhatárolását, illetve a nagyobb gyermekeknél a nemek szerinti elkülönítését, tiszteletben tartva a gyermekek személyiségjogait, intimitását. Az elkülönítő szobában történik a beteg gyermekek elkülönítése. Az udvari asztalok és padok helyet biztosítanak a szabadban történő étkezéshez, jó idő esetén. A vitamindús táplálkozás az óvodában nélkülözhetetlen a gyermekek megfelelő fejlődéséhez, lehetőség szerint, a szülők segítségével, naponta fogyasztunk gyümölcsöt, zöldséget, különféle gabona magvak sokféle méz megismertetésével illetve, saláta napok és egészséghét megszervezésével járulunk hozzá a szükséges vitaminok pótlásához. Nagy érték az, hogy maguk is gondoznak haszonnövény, gyógy- és fűszernövény kertet, és maguk dolgozzák fel a termést, amit elfogyasztanak. Az étkezés alatti nyugodt légkör ugyanolyan fontos, mint az evőeszközök helyes használata (kanál, villa, kés, merőkanál). Részt vállalunk az új ételek megkedveltetésében, türelemmel és leleményességgel a válogatósabb gyermekek körében is. Az óvodában részben folyamatosan folyik az étkezés. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek a reggelit és az uzsonnát folyamatos napirend szerint fogyasztják el, az ebéd viszont közösen zajlik. Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza meg. Fontos, hogy a gyermekek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes könnyen fel és levehető legyen. Egészségügyi szempontból szükséges váltóruha, cserecipő, pizsama. A kirándulásokhoz igazodva gumicsizma, esőkabát, sportcipő, kalap, fürdőruha. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy lehetőség szerint olyan cipőben legyenek a gyermekek egész nap, amely erősíti, védi a lábat, megakadályozva a lúdtalp kialakulását is. A pihenés, az alvás az óvodás gyermek egyéni alvásigényének kielégítését testi fejlődését szolgálja. A nyugodt pihenés légkörének megteremtése minden óvodai dolgozó feladata. A megfelelően kiszellőztetett csoportszobában, a felesleges zajokat kiszűrve lehet csak nyugodtan pihenni. A csendes pihenő előtt mindennap mesét, altatót hallgatnak a gyermekek, mellyel a kellemes megnyugtató közérzetet teremtjük meg számukra. A kevesebb alvásigényű gyermekeknek felajánljuk a csendes pihenés lehetőségét, vagy a csendes tevékenykedést (mesekönyv nézegetés, rajzolás, puzzle stb.). 22

A nagyobbaknak a második félévtől megengedjük, hogy egy óra pihenés után felkelhessenek és a többi csoportot nem zavaró tevékenységet folytassanak. Ezeket a tevékenységeket az óvodapedagógusok határozzák meg. Májustól az alvást nem igénylő nagycsoportos gyermekek ebéd után az udvaron játszanak, vagy más programon vehetnek részt alvás helyett.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A gyermekek biztonsága érdekében a folyosó bejárati ajtaját, mely közvetlenül az utcára nyílik, zárva tartjuk, ezen kívül rácsos ajtóval is felszereltük, amit csak a felnőttek tudnak kinyitni, és egy korláttal választottuk el a járdát a bejáratnál az utcától.

Környezettudatos szokásrendszer kialakítása Óvodánk szellemiségében a környezeti nevelés alapján működik, a saját Zöld Óvodai Program útmutatásai szerint. A környezeti nevelést kiemelten kezeli, erre építi a fejlődést segítő tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógia iránti elkötelezettséget. Jellemző még hogy az óvoda minden dolgozója munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra. Nagy gondot fordítunk az udvar esztétikájára, a növények védelmére, s bevonjuk a gyermekeket is az udvar szépítésébe, gondozásába. A csoportok részére elkülönített veteményeskert, virágos kert, fűszer és gyógynövény kert segíti a növények gondozásának elsajátítását, a kerti munka szépségeinek megismertetését és megszerettetését. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekek nyitottságára, kíváncsiságára építsünk hisz ezen keresztül környezeti szempontból is értékes ismeretekre tesz szert. Alapvető tanulási módjukat, az utánzást figyelembe véve a mintakövetést mindig szem előtt tartjuk. Az óvoda helyiségei környezetbarát szemléletmód szerint berendezettek. A játékokat körültekintően választjuk meg. Takarékosságra tanítjuk gyermekeinket a villany és a vízhasználat terén is, szelektív hulladékgyűjtés történik az óvodában (a rontott papírokat újra hasznosítjuk). Igyekszünk a tisztítószereket is gondosan megválasztani környezetbarát tisztítószerekre. Szélesítjük kapcsolatainkat azáltal is hogy minden évben megszervezzük a „zöld óvodák” megyei találkozóját, amelyre meghívjuk a megye zöld óvodáit, szülőket, gyermekeket, különböző intézmények vezetőit. 23

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekben kialakul az igényesség saját személyük, és környezetük tisztasága iránt. Az egészséges életmód szokásai rögzülnek, önállóan is képesek mindennapi szükségleteik kielégítésére. A testmozgás mindennapos igényükké válik, és a különféle testedzésekkel együtt növeli testi erejüket, állóképességüket, ezáltal ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben. A megfelelő légkörben örömmel végzett, stressz helyzetektől, szorongásoktól mentes tevékenykedés közben lelkileg egészséges óvodásokká válnak.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A megismerési folyamatot érzelmek kísérik. Az érzelmek jelzik a gyermekeket ért hatások mikéntjét,

egyben

további

érzelmi

aktivitásuknak

motiváló

erejévé

válnak.

Az

érzelemkifejezés egy része veleszületett. Később a gyermekek utánzás útján megtanulják az érzelmeiket kifejezni és kezelni. Az óvodás életkorban alakulnak ki a magasabb rendű érzelmek, az erkölcsi, esztétikai, intellektuális. Ezért is nagy a környezetükben élők, az őt nevelők felelőssége, feladata. Feladatok: -

Derűs, szeretetteljes, biztonságos légkör megteremtése a gyermekek harmonikus érzelmi és erkölcsi életének, önbizalmának erősítése.

-

Esztétikai érzelmek alakítása, esztétikai jellegű tevékenységekkel.

-

A természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése.

-

Az óvoda dolgozói és a gyermekek között pozitív érzelmi töltés kialakítása, és fenntartása.

-

Félelmek, szorongások feloldása, a kudarc elkerülése, megoldása.

-

Lehetőségek adása az érzelmek kifejezésére.

-

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek pozitív érzelmeinek erősítése, gátlásaiknak feloldása.

A gyermek akkor fejlődik, ha szeretve érzi magát, mert elfogadják olyannak amilyen. A gyermekek számára fontos az állandó, megbízható, személyes kapcsolat. A pozitív motivációk pozitív érzelmeket eredményeznek, ezáltal erősítik a gyermekek önbizalmát, és motiválólag hatnak a fogékonyságra, hiszen megismerési vágyukat érzelmek 24

kísérik. Az óvodás gyermek meghatározó tevékenységi formája a játék legfontosabb lelki eledele a mese, ezért ezeknek méltó helye és szerepe van programunkban. Nevelőtestületünk megfogalmazta az intézmény Etikai Kódexét. Az óvodánkban működő Baba-mama klub lehetőséget ad arra, hogy az óvodakezdés előtt a gyermekek megismerjék óvodánkat és a már kialakult pozitív benyomásokkal, nagyobb érzelmi biztonsággal kezdjék az óvodás éveket. Az óvodapedagógus feladata, hogy saját érzelmei kifejezés módját hitelessé, sokszínűvé tegye, és a gyermekek azon képességeit fejlessze, melyek alkalmasak érzelmeik kifejezésére, vállalására, kezelésére. Szükséges, hogy a gyermekek pozitív és negatív érzelmeiket, élményeiket a játékban ill. a napi tevékenységeik során fel tudják szabadítani. A gyermek-óvónő, gyermek-gyermek viszonyát az együttes tevékenységek élményei határozzák meg. Az óvodapedagógus ennek tudatában alakítja a gyermekek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, tisztelet. Formálja erkölcsi tulajdonságait: tettrekészség, együttérzés,

bátorság.

Az

érzelmi

nevelést

előtérbe

helyezve,

komplex,

játékos

tevékenységeket, élménygazdag tapasztalatszerzésen keresztül ismerkedtetjük meg őket a körülöttük lévő világgal. Az óvodapedagógusok arra ösztönzik a szülőket, hogy felhasználva az óvoda nyújtotta lehetőségeket, hogy felelősséggel vegyenek részt gyermekeik testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlesztésében. Teret adunk a gyerekek önkifejezésére, az egyéniségük kibontakoztatására, segítünk egyéni ötleteik megvalósításában (hely, idő, eszköz).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A tevékenység, a megismerés öröme gazdagítja a gyermekek érzelmeit, ezáltal állandóan aktivitásra készteti őket. A valós világ jelenségeihez, a társakkal és az önmagukkal való viszony kapcsolatrendszerében megtanulják érzelmeiket kifejezni, kezelni. Erkölcsi, érzelmi tulajdonságaik alakulnak, erkölcsi értékrendszerük megalapozódik. Az érzelmi életük kiegyensúlyozottá válik, amely alapul szolgál testi, értelmi, szocializációs fejlődésükhöz. Alakuljon ki náluk a frusztrációs tolerancia, szabálytudat, feladattudat. Forduljanak empátiával társaik felé, fogadják el, hogy az emberek különböznek egymástól. 25

Szocializáció A játékban, ill. a napi tevékenységekben a gyermekek gyakorolják az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit, és a közös élmények hatására valamit megéreznek a közösség ősi összetartó erejéből. Ha az óvónő „ölelő” szeretete átsegíti a gyermekeket a kapcsolatfelvétel nehézségein, és mindezt melegséggel teli élmények, társaktól kapott elfogadó jelzések erősítik, akkor létrejön az a biztonságérzet, ami nem csak a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra is épít. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, a térköztávolság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyermekekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt viselkedése minta lesz számára.

Feladatok: - Egészségügyi, udvariassági szokások, normarendszer megalapozása kialakítása. -

A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése: fogadják el társaik eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, szokatlan kívánságait.

-

A gyermekek társas együttéléséhez szükséges erkölcsi, akarati és viselkedési tulajdonságok egyénre szabott fejlődésének sokoldalú elősegítése, a felnőtt és a közösség példája által.

-

A gyermeki én-tudat erősítése, én-képük alakítása.

-

A jó kapcsolat kialakítása az óvodakezdés időszakától kezdődően folyamatosan az: óvodapedagógus – szülő, óvodapedagógus – gyermek, gyermek – gyermek között.

-

A gyermekek tevékenységének tudatos megszervezése, óvodai hagyományok ápolása, ünnepek megtartása.

-

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek megismertetése a közösségi élet szokásaival, személyiségük sokoldalú fejlesztése a közösség által.

-

Sok közös élménnyel elősegíteni a gyermekek szocializációját.

Az óvodakezdés időszaka Az óvodakezdés időszaka egyaránt fontos mérföldkő a gyermekek és a szülők életében. .Az utóbbi években megnövekedett a bölcsödéből érkezett gyermekek száma. A jó kapcsolat kialakításának lényeges eleme, hogy az óvodapedagógusok és a szülők együttműködve segítsék a gyermekek megbarátkozását új környezetükkel. A szülők igénye szerint az ismerkedést a gyermekek óvodába kerülése előtt meghívásos családlátogatással, Baba-mama klubbal, nyíltnappal segítjük. 26

Óvodakezdési tervet készítünk, melyben a szülők kérése alapján hetekre lebontva osztjuk be a gyermekeket. Nyílt napokat szervezünk, hogy a szülők a gyermekekkel együtt ismerkedjenek óvodánkkal. Lehetőséget teremtünk számukra arra, hogy ameddig a gyermekek érdeke kívánja, ők is részt vegyenek a befogadás folyamatában, így a szülők is figyelemmel kísérhetik az óvodakezdés folyamatát. Hetente 5-6 gyermek fogadását tervezzük. Az óvodakezdés első két hetében az új gyermekekkel mind a két óvodapedagógus egyszerre jelen van a nap folyamán.

Az együttlét a mindennapokban A jó közösségi élet kialakítása a tevékenységek tartalmától, megfelelő szervezésétől függ, a gyermekek egyéni sajátosságainak függvényében. A tevékenységek feltételeinek megteremtésekor, figyelembe kell vennünk, hogy a sokféle tevékenységet a gyermekek zavartalanul gyakorolhassák a játékidőben egymás mellett, vagy együtt játszva nyugodt légkörben. A különböző tevékenységek közül a gyermekek választják ki számukra a legvonzóbbat. A tapasztalatszerzés során fejlődik közösségi magatartásuk, szociális készségük. Minél több közös élményt élnek át együtt, annál jobban erősödik az együttműködési- és alkalmazkodó készségük. Ebben segítenek az óvodai ünnepek, közös állatkerti kirándulás, túrák, családi és mesedélutánok, erdei nap, kézműves tevékenységek. A gyermekek eljutnak az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, a játékhelyzetekben tapasztalatokat szereznek, alakul szociális készségük.

Az óvodai ünnepnapok Az ünnepek a távlatok nyújtása mellett, közös tevékenységre ösztönöznek, színes élményeket biztosítanak, és pozitív érzelmeket váltanak ki a gyermekekből. A csoportokban hagyománya van a gyermekek születésnapi és névnapi köszöntésének, melyet a szülőkel az óvodakezdés idején egyeztetünk. A köszöntés napján a gyermek középpontba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt „ünneplik”. A gyermekek számára fontos ünnep az Anyák napja. Az anya köszöntésére a gyermekek nagyon boldogan készülnek. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza, az ajándék-készítés segítésére, és nem a szereplésre koncentrál. Az óvodában megjelenő - felnőttek világához kapcsolódó - ünnepek a gyermekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. 27

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Önérvényesítés pozitív módja - Interiorizálódnak az egészségügyi és udvariassági szokások - Együttműködési, alkalmazkodó képessége kialakul

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Kiindulási helyzet A gyermekek tevékenységének az állandóságát érdeklődési vágyuk tartja fenn. A cselekvés során a gyermekekben kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad. Az érzelem a gyermeki érdeklődés egyik irányító, mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának elindítója. A gyermekek, ami iránt érdeklődnek, törekednek azt megismerni és így indul el a megismerés folyamata. Érzékszerveiken keresztül szerzik a tapasztalatokat, az érzelmi benyomásokat. Cselekvésre készteti őket a mozgás által szerzett tapasztalat, a mozgásöröm serkenti a gyermekeket az újabb és újabb próbálkozásra. Ezek az érzékszervi, mozgásos sémák tapasztalatai indítják el a tanulás folyamatát. Ezt a tanulási folyamatot felgyorsítja a környezet érzelmi hatástöbblete, így a gyermekek értelmi képességei fejlődnek.

Feladatok: - A gyermekek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése. - Aktív tevékenykedtetéssel az érzelmi hatások felerősítésével, egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével eljuttatni a gyermekeket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, a tapasztalaton alapuló gondolkodásig. - A gyermekek beszédkészségének, beszédkedvének ösztönzése, fenntartása, értelmi képességeinek intenzív fejlesztése. - A természeti közelséget kihasználva a természetes környezetben szerzett élmények, tapasztalatok, aktív cselekedtetés során érdeklődésük, kíváncsiságuk kielégítése. - A gyermekek anyanyelvi fejlesztése, szeretetére nevelés - Értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése.

28

Fontos a gyermekek egyéni sajátosságainak, képességeinek megismerése az óvodába kerüléstől kezdve. A folyamatos megfigyelések, mérések a gyermekek differenciált fejlesztésének kiinduló alapjául szolgálnak. Az óvodapedagógus a megfigyelés során számon tartja azokat a gyermekeket, akiknél nem tapasztalható a belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejtenek ki alkotó tevékenységet. Ilyenkor a szülőkkel ill. szakszolgálatokkal együttműködve keressük a fejlesztés terén a célravezető módszereket. Az értelmi képességek fejlesztésénél is elsődleges szempontunk a játékosság, fokozatosság, differenciálás elve. A gyermekeket napi tevékenységeik során megfigyeljük, és mérjük részképességeit, majd az eredmények tükrében megtervezzük a fejlesztés irányát. (felzárkóztatás, tehetséggondozás). A megfigyelések az egyes gyermek értelmi képességszintjének megállapításához szolgálnak adalékul, és az egyéni fejlesztés kiinduló alapjául, melyek segítséget adnak a tanulási zavarok kiszűréséhez.

Megfigyeléseket végzünk, és a következő területeken mérünk: -

Testi érettség, motoros képesség

-

az anyanyelvi fejlettség

-

az értelmi fejlettség

-

érzelmi fejlettséget

-

a szociális fejlettség

-

akarati képességek

Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. A mindennapi társas érintkezések, játékok, tevékenységek során a gyermekek utánzás útján sajátítják el a beszédet, ezért fontos számukra az óvónői beszédminta, és az óvónőhöz való érzelmi kötődés. Valamennyi tevékenység megtervezésekor az óvónő végiggondolja, hogy az anyanyelvi nevelés szempontjából milyen feladatok kerüljenek előtérbe. A gyermek minden kérdésére egyszerű, tömör megfogalmazással válaszolunk, hogy ezáltal alakítsuk beszédértését. Figyelmet fordítunk a beszéd közbeni metakommunikációra és a megfelelő kommunikációs viselkedésmintára. 29

Az óvodapedagógus a gyermekeket tapasztalásos, érzékszervi élményeken át fejleszti, így beszédük a tevékenység során fejlődik. A játékot, a művészeti tevékenységeket és a természet szerető tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyermekek differenciált fejlesztésére. A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedésszabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincs gyarapításának és az állandó cselekvés fenntartásának. Ennek érdekében fontos meggyőzni a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról – esti mesélések, beszélgetések, közös programok. Az irodalom szeretetére való nevelésben döntő hatású a könyvek szeretetére, az olvasásra nevelés. Az óvónő igényes válogatással éri el, hogy csoportjában a gyerekek érdeklődésének megfelelő, ill. verses-mesés, természetismeret könyvek, kézműves-barkács könyvek is megtalálhatóak legyenek. A könyvek az irodalmi élménynyújtáson és az irodalmi szókincsgyarapításon túl, az esztétikai ízlésformáláshoz is hozzájárulnak. Az óvónő a tudatos fejlesztés céljából beszélgetéseket kezdeményez, párbeszédet, nyelvi játékokat, melyek sikerélményekhez juttatják a gyermekeket és fokozzák beszédkedvüket. A gátlások oldásához jó eszköz a báb varázslatos ereje. A kompenzálás mindig egyénre szabott. A megfigyelések és mérések során kiszűrjük a beszédhibás gyermekeket és a szülővel, logopédussal együttműködve fejlesztjük őket. Színházi-, bábszínházi előadások látogatása jó lehetőséget biztosít a magyar és a nemzetközi irodalom megismerésére. Az élménynyújtáson túl, fejleszti a gyermekek értelmi és anyanyelvi képességeit is. Az óvodában évek óta lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy októberi nemzeti ünnepünkön, az otthon vagy óvodában tanult verseket elmondhassák. Intézményen kívül is szívesen részt vesznek a településrészen meghirdetett irodalmi rendezvényeken, illetve rendszeres meghívott szereplői vagyunk az őszi szüreti és a gyermeknapi programoknak. Az értelmi képességek fejlesztését mindenfajta tevékenységben játékos jelleggel igyekszünk megvalósítani, mivel tudjuk, hogy a gyermek számára legerősebb motiváló erő a játék. Az értelmi képességek tapasztalatok gyűjtésével cselekvések útján fejlődnek. Cselekvés közben lehetőséget adunk a környezettel való aktív ismerkedésre. 30

A játékos élményszerű fejlesztéssel a gyengébb képességű gyermekeket is igyekszünk aktivizálni, cselekvésre ösztönözni és segítjük felzárkózásukat. Az érzékszervek fejlesztése azért is fontos, mivel nélkülözhetetlen az alapos észleléshez. A gyakorlás mellett fontosnak tartjuk

a

tudatos

és

tervszerű

nevelőmunkát,

mely

elengedhetetlen

bármilyen

képességfejlesztésről is van szó.

Már az észlelést és a megfigyelést átjárják a magasabb rendű megismerési folyamatok: az emlékezés, a képzelet és a gondolkodás. A gyermeki emlékezés kezdetben mechanikus és nagyban befolyásolják a hozzájuk fűződő érzelmek. Az emlékezést az óvodáskor elején különféle élmények elmesélésével fejlesztjük, később már az óvodai megismerési folyamatokkal összekapcsoltan különböző feladatokat, megbízásokat adunk a gyermeknek, melyeket rövid határidőn belül kell teljesíteniük. A feladatokat egyénre szabottan adjuk, nehézségi fokuk változó.

A figyelem fejlesztése a szándékos figyelem kialakításának irányába halad, melynek gyökerét az érdeklődésben, a domináns motívumokban keressük. A gyermekek természetes érdeklődésére, tudásvágyára, tartós figyelemre építünk. Mivel a megfelelő fejlettség az iskolai tanulás egyik fontos feltétele, fejlődésük segítése lényeges feladatunk.

A képzelet fejlesztésére a kreatív tevékenységek gyakorlását használjuk fel. Ezt a képességet a személyiség egész fejlődése szempontjából nagyra értékeljük, mivel a gondolkodással együtt nagy szerepet játszik a kreatív tevékenységekben. Rajzolás, mintázás, kézimunka eszközeivel a gyermekek spontán aktivitására építünk, a mesék szereplőinek helyébe képzelhetik magukat, ezek által segítjük a kreatív gondolkodásmód fejlődését. A képzelet fejlesztéséhez szintén szükséges a megfelelő motiváció, érdeklődés felkeltése, melyet a gyermekekhez közel álló játékos eszközökkel biztosítunk.

A gondolkodásra ösztönzést érzelmeken alapuló élményekre építve cselekvő módon valósítjuk meg. A fejlesztés során gyakoroltatjuk az alapvető gondolkodási műveleteket, s célunk a logikus gondolkodásra nevelés. Ehhez bő lehetőséget kínálnak a mindennapi élethelyzeteken kívül az óvodai tevékenységek is. (A mese megértése, a számolás absztrahálást igényel, a tárgyak csoportosítása és a logikai halmazzal való játék az osztályozás műveleteinek gyakorlására ad alkalmakat stb.). A gondolkodás a beszéd fejlődésével együtt alakul, így hozzájárul az egész személyiség fejlődéséhez. 31

A néphagyomány ápolás az értelmi képességeket oly mértékben fejleszti, hogy aktív cselekedtetéssel, érzelmi többlettel fokozza az értelmi fogékonyságot, kreativitásra serkent.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának kielégítése révén szellemi aktivitásuk fokozódik. Az anyanyelv tudatos fejlesztésével beszédkedvük nő, gyarapodik szókincsük melyet aktívan használnak, megfelelő lesz mondatalkotásuk, kifejezőkészségük. Nyugodtan végighallgatják a felnőtteket és társaikat, ismerik a kommunikációs viselkedésmód szabályait, megfelelően alkalmazzák a metakommunikáció eszközeit. Az értelmi képességeik saját képességeiknek megfelelően fejlettek. Képesek a tartós figyelemre. Önálló alkotás iránti vágyuknak kifejezést adnak. Képzeletük, gondolkodásuk koruknak megfelelő szintű.

Helyi értékeink megismertetése, megőrzése A nevelőtestület a hagyományokon alapuló értékmegőrzés elkötelezettje. Az ismétlődő közös, örömteli tevékenységek az óvoda hagyományrendszerébe épülnek. A gyermekek a játék eszközével jutnak hozzá az értékmegőrző ismeretekhez, és így dolgozzák fel a tapasztalatokat is. A nevelőtestület fontos feladatának érzi a nemzeti kultúra mellett a település természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek, és azok állapotának, adottságainak közismertté tételét, a lokálpatriotizmus erősítését. Intézményünkben a következő területeken valósítjuk meg az értékmegőrző szemléletet:

Az óvoda természeti értékei: -

Az óvoda udvarának adottságai: tágas udvar, az udvaron sok fa, zöldséges- virágosfűszerkert,

halastó,

madáretetők,

madáritatók,

csapadékmérő,

KRESZ-park,

szánkódomb. -

Helyi jelentőségű, az óvodai élet mindennapjait átszövő természeti értékek: az óvoda közelében lévő erdő, Tócó patak.

-

Zöld óvodai tevékenysége, melyeket a szülőkkel megismertetve, gyakran közösen valósítunk meg: tereptúrák szervezése, a természet és az állatok védelme, a zöld napok 32

megtartása (Gyaloglás világnapja, Madarak és fák napja, Föld napja, Víz világnapja), szelektív hulladékgyűjtés, egészséghét megszervezése. -

Madárbarát szemlélet: az óvoda udvarán és a közeli erdőben a madarak folyamatos megfigyelése, etetése, itatása, madárles túrák szervezése.

-

A városrész legszebb virágoskertjének kiválasztása kártyák kiosztásával.

-

„Zöld szíves” óvodás avató.

Az óvoda hagyományőrző értékei: -

A történelmi jelentőségű zeleméri várromhoz szervezett túrák.

-

A helyi kézművesekkel, népművészekkel való kapcsolattartás.

-

A józsai népi játékok összegyűjtése és megismertetése az óvodásokkal.

-

A jeles napok óvodai megvalósítása a helyi intézményekkel közösen is (Gergely járás, Kiszebáb égetés, farsangi felvonulás, karácsonyozás).

-

Helyi népművészeti eszközök gyűjtésében való részvétel, (tájház).

Az intézményi ünnepek kultúrájának gondozása: -

kis Mihály-napi vásár és családi délután

-

Mikulás ünnepség a helyi Nyugdíjas Klub tagjaival

-

Karácsonyi ünnepség, mézeskalácssütés közösen a családokkal

-

Nagyszülő Napja

-

Farsangi mulatság

-

Gyermeknapi családi délután

-

Anyák napja, ballagás

-

Kerekerdő Gála

-

A magyarságtudatot erősítő nemzeti ünnepek a versmondó verseny és a huszáros játékok szervezésével

A helyi értékeket védő ünnepeken, műsorokon, bemutatókon, programokon való részvétel -

Józsai szüreti héten a nagycsoportosok vagy az óvodapedagógusok bemutatkozó műsora

-

A józsai mindenki karácsonya ünnepségen való részvétel

-

A nagycsoportosok részvétele a település farsangi felvonulásán

-

A helyi Nyugdíjas Klub ünnepségein a nagycsoportosok részvétele

33

A dolgozói közösséget érintő értékmegőrző tevékenységek -

A nevelőtestület művészetek iránt való elkötelezettsége és tehetsége, melyet az óvodai és a település rendezvényein, valamint a térségben is kamatoztat a nevelőtestület kórusa, és meseszínházi előadásaival.

-

Az alkalmazotti közösség egymás születésnapi köszöntése és az év végi karácsonyi ünnepsége, valamint a tanévet záró közös szalonnasütés.

Tehetséggondozás A tehetséggondozás az Alsójózsai Kerekerdő Óvoda Tehetségfejlesztő Programja alapján történik. Tehetségterületeink: o Természeti (környezeti projektek gazdagítva, dúsítva) o Anyanyelvi (vers, mese, drámajáték) o Testi, kinesztetikus (sport, tánc, mozgáskultúra) o Térbeli-vizuális (képzőművészeti, kézügyességet igénylő tevékenységek, népi kismesterségek) o Zenei

(ének-zenei

tevékenységműhely,

hangszeres

képességfejlesztés,

zenehallgatás) o Interperszonális (társas) és intraperszonális (egyéni): ez a két terület beépül minden műhelymunkába) o Minden nevelési évben a gyermekek képességei határozzák meg, hogy milyen műhely indul Kapcsolataink: -

Városi tehetségpont óvodák

-

Magvacska Térségi Munkaközösség (alapítva 2011, Alsójózsai Kerekerdő Óvoda)

-

Iskolapszichológus

-

OOTT

34

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Játék A nyugodt, elmélyült játékhoz biztosítjuk a megfelelő feltételeket.

Hely A csoportszobák a gyerekek életkorának, érdeklődésüknek figyelembe vételével vannak berendezve. A gyerekek maguk is alakíthatják a teret, székek, kisebb bútorok, asztalok, anyagok segítségével. Galéria, kuckók vannak kialakítva, amik amellett, hogy helyet teremtenek a játéktevékenységeknek, ösztönzőleg hatnak fantáziájukra, kreativitásukra. Az udvarunk kialakításánál törekedtünk arra, hogy minden játéktevékenységnek megfeleljen. Vannak nagyobb szabad terek mozgásos tevékenységekre, KRESZ park, focipálya, mászókák, szánkódomb. Szerepjátékokhoz kuckók, babaházak, asztalok. Óvodánk udvarán a különböző életkorú gyermekek közösen játszhatnak a homokozóban, a természetes anyagból készült mászókákon, lehetőségük van a szerepjátékokra a kis faházakban, és közlekedési tapasztalatokra a KRESZ-parkunkban.

Eszköz Ösztönözzük a gyerekeket a maguk által barkácsolt játékeszközök készítésére, játékba bevonására, példa-, ötletadással. A csoportszobába lévő játékeszközök egy részét raktározzuk, időnként cseréljük, így folyamatosan fenntartjuk a játékkedvüket. A csoportba kerülő játékeszközöknél arra törekszünk, hogy egyszerűek, alakíthatóak, a gyermeki fantázia kibontakozását segítőek legyenek. A játékeszközöknél és tárolásuknál is törekszünk a természetes, esztétikus anyagok használatára. Az udvaron gyerekek igényeit figyelembe véve biztosítunk a kinti játékokon kívül egyéb eszközöket is, a csoportszobában kialakult játéktevékenységeket, ha kérik az udvaron is folytathatják például társasjáték, szerepjáték eszközei. Nyári időszakban napernyők, medence, szőnyeg áll a gyerekek rendelkezésére.

35

Lényeges feladatunk a jól megválasztott eszközök használata, a természetes anyagok bevonása játékainkba. Ennek fejlesztő voltát a szülőkkel is elfogadtatjuk, hiszen az otthoni játékok többsége nem alkalmas a fantázia, a kreativitás, az elmélyült játék fejlesztésére, a szerepjátékok kialakulására és fejlődésére.

Élmény Az élmények biztosításával fokozzuk a gyermekek játékkedvét, a különféle tevékenységek motiváló hatásúak; az eszközök megválasztásánál figyelembe vesszük az egyén és a csoport fejlettségét, érdeklődését. Sokféle élményszerzési lehetőséget biztosítunk. Óvoda és csoportszintű kirándulások gyalog, busszal, vonattal, szekérrel, kerékpárral. Színház, bábszínház, koncertlátogatások. Szűkebb és tágabb környezetünk megismerését célzó séták, látogatások, például: posta, piac, tűzoltóság, orvos, könyvtár, szülők munkahelye, stb… Ismerkedünk a magyar népi hagyományokkal, ezen belül a józsai népi kismesterek munkájával, a helyi népi dalosjátékokkal, mondókákkal. A séták, kirándulások az élményeken túl tapasztalatokhoz is segítik a gyermekeket a természet változásáról, a közlekedés szabályairól. A fiúk kedvelt játéka kapcsolódik a közlekedési eszközökhöz, bátorítjuk őket, hogy az egyes játékfajtákat fokozatosan kössék össze.

Idő Folyamatos napirendünk rugalmasan változtatható, ezért segíti az elmélyült, zavartalan játéktevékenységeket. A kialakított folyamatos napirend lehetőséget ad arra, hogy az óvodában eltöltött idő ténylegesen a játéké legyen. Kötetlen tevékenységeink segítik az elmélyült játék fejlődését, hiszen nem szakítjuk meg a kialakult játéktevékenységeket. Az időjárást figyelembe véve, minél több időt a szabad levegőn töltenek a gyerekek. Személyes példaadásunk, tudatos jelenlétünk, játékszeretetünk fokozza játékkedvüket, segíti a képességek fejlődését, a játéktevékenység fejlesztését.

Nagycsoportban már összetetten a játékok szabályait, a szerepeket, a feladatokat is maguk a gyerekek alakítják, osztják ki egymás között. A mesék, versek is hatással vannak a gyermekek játékára, jelmezekkel, bábokkal, eszközökkel segítjük a szerepek megismerését és a mesefeldolgozást. 36

Próbálunk olyan játékokat is választani, amelyek a népi hagyományokból táplálkoznak, és a gyermekek mozgásszükségletét is kielégítik.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Megértik

és

elfogadják

játszótársaik

elgondolásait,

alkalmazkodnak

a

játékszabályaihoz, tudnak vezetni és alkalmazkodni. Vállalják a kedvezőtlen szerepeket is. Képesek önállóan a játékok tervezésére, a szerepek kiválasztására, a játékeszközök kiválasztására, elkészítésére. Az élményeik hatására képesek legyenek mesék bábozására, dramatizálására, az ehhez szükséges eszközök elkészítésére. Építő, konstruáló játékok során mind igényesebbekké váljanak alkotásaikkal szemben, gyakran kapcsolódjanak szerepjátékokhoz. Az egészséges versenyszellem legyen jelen a szabályjátékoknál.

Verselés, mesélés Kiindulási helyzet Azt tapasztaljuk, hogy az óvodába kerülő gyermekek családjában egyre inkább háttérbe szorul az élő mesélés, kevés verset hallgatnak szüleiktől, és egyre több mese- cd, videokazettát néznek, számítógépen játszanak, televíziót nézzenek A gyermekek óvodába kerülésük első napjaitól hallgatnak egyszerű tapsoltató, állathívogató, ujjkiszámoló stb. mondókákat, egyszerű láncmeséket, és ismerkednek a csoportokban található leporellókkal, mesekönyvekkel. Ezek a játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Az óvodapedagógusok maguk is irodalomkedvelők, akik nemcsak a naponkénti mesélésre, verselésre, mondókázásra fordítanak nagy gondot, de nem múlik el olyan óvodai rendezvény, ahol a nevelőtestület ne bábozna vagy dramatizálna a gyerekek nagy örömére.

Feladatok: -

A gyermekek szívesen hallgassanak irodalmi élményeket nyújtó mondókákat, verseket, meséket, melyek erősítik –érzelmi, - értelmi, - erkölcsi nevelésüket.

-

Legyenek aktív résztvevői az irodalmi élmények feldolgozásának: 37

-

•

dramatizálás

•

bábozás

•

mese, versmondás, mondókázás.

A gyermekek a nap folyamán többször is éljék át a gyermekirodalmi alkotások adta élményeket, érzelmeket.

-

Az irodalmi élmények befogadásához szükséges szokások kialakítása.

-

Váljék igényükké a színház-, bábszínház-, könyvtárlátogatás, bábtalálkozókon való részvétel.

-

Jelenjen meg a gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása, mint az önkifejezés egyik módja.

Az irodalmi tevékenységek anyagát a magyar gyermekköltészet, népi mondókák, népmesék alkotják – néphagyomány ápolás, illetve klasszikus és kortárs mese-vers. Megismertetjük a gyermekekkel a természet változásaihoz kapcsolódó népi mondókákat, népmeséket, közmondásokat, szólásokat, találós kérdéseket, és a nagycsoportos korú gyermekekkel a jeles napokhoz kapcsolódó népszokásokat is.

A gyermekcsoportokban a mesélésnek állandó helye van, amely vonzza a gyermekeket. Ott találhatók bábok, mesekellékek, könyvek. A mesélés kötött formában történik, heti két alkalommal, de naponta megjelenik az irodalmi élmény, amelyhez a meghitt hangulat kialakítását minden csoport egyéni szokás szerint teremti meg (zene, csengő, mese párna). A mesélés módszerének megfelelően törekszünk a kifejező, átélő előadásmódra. Igyekszünk élethűvé tenni a mesét a mimika, gesztus, hangszín, hanglejtés, testbeszéd eszközeivel. Egy-egy mesét többféleképpen dolgozunk fel, két hetes ciklusokban. Elsőnek az óvodapedagógusok előadásában láthatják a gyerekek, majd a gyerekek bábozzák, dramatizálják. Nagy hangsúlyt fektetünk a meseválasztásra, a magyar kultúra anyagából válogatunk, azon belül is kiemelt hangsúlyt kapnak a népmesék, amelyek kiválóan alkalmasak az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására.

Külön verstanulás kötött formában nincs. A versek mondogatása tevékenységhez kötődik. Kezdeményezésre lehetőséget ad egy-egy játéktevékenység, vizuális tevékenység, vagy a csoportos séták. 38

A játékidőben a gyermekek is bármikor elővehetik a bábokat, melyek minden csoportban megtalálhatók.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekekben az irodalmi nevelés sokszínű eszközeinek hatására kialakul az igény az irodalmi alkotások iránt, kezdik megérteni a hallott vers témáját, a költői képeket. Kialakulnak, megszilárdulnak az irodalmi élmények befogadásához szükséges szokások. Képesek figyelmesen végighallgatni hosszabb, bonyolultabb meséket és újakat is kitalálni. Megszeretik a képes- meséskönyveket, megtanulják megbecsülni azokat. A magyar irodalmi alkotások megismertetésével megalapozzuk és fejlesztjük szókincsüket.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Kiindulási helyzet A gyermekek leginkább a mai kor gépi zenéjéhez szokva kerülnek az óvodába, egyre kisebb százalékuk hallja otthon szüleit, nagyszüleit énekelni, ismer olyan dallamokat, dalokat, amelyek zenei ízlésüket pozitívan befolyásolnák. ,A kisgyermekekben erős a zene iránti érdeklődés melyet az is bizonyít, hogy a nap folyamán többször kezdeményeznek dalos játékokat, szívesen hallgatják az óvodapedagógusok énekes és hangszeres előadásait, s vannak kedvenc dalaik, dalos játékaik.

Feladatok: -

Az óvodakezdés időszakában ölbeli játékok

-

A zenei nevelés révén az érzelmek, és az értelmi képességek fejlesztésével a gyermeki személyiség alakítása.

-

Élményt, örömöt jelentsen a gyermekeknek a zene, a dalos játék, a közös éneklés, a gyermektánc, érezzenek rá a dalok hangulatára, ritmusára.

-

Kezdeményezzenek önállóan is közös éneklést, játékot – Zenei anyanyelvük- és ízlésviláguk megalapozása.

-

A gyermekek hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének fejlesztése változatos eszközökkel. 39

-

A gyermekek zenei alkotókedvének ösztönzése, mozgáskultúrájuk formálása.

-

A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása, esztétikai élmény nyújtása.

-

Népdalok,

gyermek-,

néptáncok,

népi

játék,

népszokásokhoz

kapcsolódó

szokásénekek megismertetése. -

Hangszerekkel való ismerkedés (Orff hangszerek, furulya, citera, egyszerű ütőhangszerek)

A zenei nevelés megvalósításához is nélkülözhetetlennek tartjuk az oldott, derűs légkört, melyben a fejlesztő hatások intenzíven érvényesülhetnek, s megteremtődnek a feltételek a zene befogadására. A szülői közösségben vannak néptáncosok, akik alaposabban megismertethetik az óvodával a népi hangszereket és a magyar néptánc kultúráját.

A készségfejlesztésen belül olyan zenei elemekkel ismerkednek a gyermekek, mint az egyenletes lüktetés, ritmus, tempó, dinamika, hangmagasság, hangszínérzék, formaérzék, zenei alkotófantázia.

A zenei anyag kiválasztásánál, összeállításánál a gyermekek életkorához igazodva olyan énekes játékokat, népzenei, komolyzenei műveket válogatunk, amelyekkel nemzeti értékeinket is tudjuk feléjük közvetíteni. A zenei anyag része: a népi mondókák a dalos játékok a zenehallgatásra szánt dalok a zenei készségfejlesztés elemei (ritmus, hallás) a népszokásokhoz kapcsolódó szokásénekek.

3-6-7 éves korban megtervezhető zenei tartalmak A zenei képességek fejlesztését tervszerűen végezzük, változatos módon, fokozatosan egymásra építve a zenei feladatokat. Óvodába kerüléskor, majd később is fontosnak tartjuk a gyermekek biztonságérzetének megteremtését, zenei érdeklődésük felkeltését, ezért kezdetben a személyes játékkapcsolatra törekszünk.

A

3-4

éves

gyermekekkel

megismertetünk

5-7

egyszerű

mondókát,

lovagoltatókat, tapsoltatókat, arc-kéz- és ujj-játékokat. Sor kerül a kisebb csoportokban 40

történő énekeltetésre is, 10-15 különböző énekes játék megismerésére. Az ezeket kísérő játékos mozdulatok fejlesztik egyenletes, esztétikus mozgásukat, metrum érzéküket, amelynek kialakítása ebben az életkorban nagyon fontos, hiszen később erre alapozzuk a gyermekek ritmusérzékének fejlesztését.

Ebben az életkorban ismertednek meg a gyermekek a különböző a zenei alapfogalmakkal. Próbálnak

halkabban,

hangosabban

beszélni,

mondókát

mondani

és

énekelni.

Hangszínérzékük fejlesztéséhez megfigyeltetjük egymás hangját, dallamjátszó hangszerek hangszínét, a környezet hangjait. Kezdetben 2-3 erősen eltérő zörejt, később egyre több, egyre finomabb, egymáshoz közelítő hangszíneket. Ehhez legalkalmasabb helyszín a közeli erdő és rét, ahol természetes környezetben, közvetlen módon találkozhatnak a gyermekek a környezet hangjaival. Igyekszünk minél több zenei élményt, élőzenét biztosítani a gyermekeknek. Fontos, hogy az óvodapedagógus felkeltse a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, mert az óvónő éneke közvetlenül hat a gyermekek érzelmeire, esztétikai hatást vált ki. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi, kisebbségi hovatartozását is.

A 4-5 éves gyerekek terc, kvint, kvart hangterjedelemben énekeljenek dalokat, a 10-15 új népi gyermekdal kiegészül 3-4 műdallal is. Énekes játékaik szerepváltó, párválasztó, sorgyarapítófogyó, kiforduló játékokkal gazdagodik. A népi dalos játékok, népdalok éneklése, a gyermektáncok közben a gyermekek ismerkednek a népi mozgáskultúrával, hagyományokkal, elsajátítják a hagyományos mozdulatokat, így fejlődik mozgáskultúrájuk, megerősödnek társas kapcsolataik. Mindez elősegíti a hagyományok továbbélését. A gyerekek az egyenletes lüktetés mellett érezzék meg a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmuseszközt ritmusérzékük fejlesztéséhez. Minél gyakrabban énekelgessenek önállóan, egyénenként. Mikrocsoportban, halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben, gyorsabban, lassabban. Az énekek dallamvonalát próbálják a levegőben felvázolni. Szívesen találjanak ki különböző dallamfordulatokat, új szövegeket ismert dallamokhoz. Játszanak kérdés-felelet játékokat változatos szövegű és ritmusú motívumokkal.

Az 5-6-7 éves gyerekeknek már olyan mondókákat, dalokat válogatunk, amelyekkel a gyermekeknek lehetősége van megismerkedni szünet, szinkópa ritmusjellel. A 4-7 új 41

mondóka, 15-18 új énekes játék és 3-4 alkalomhoz illő műdal hangkészletére általában a félhang nélküli ötfokúság a jellemző. Énekes játékaik már bonyolultabb párcserélő, térforma alakító, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó, lánykérő, táncos játékok. Metrum-

és

ritmusérzékük

fejlődésének

eredményeként

egyenletes-

és

dalritmust

hangoztatnak egymás után, fejlettebb gyermekek egyszerre is. Tapssal, járással, játékos mozdulatokkal, tánccal érzékeltetik és kiemelik a dalok motívum hangsúlyát. A hallásfejlesztést segítő zenei fogalompárokat kapcsolják össze a tempóváltoztatással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel. A gyermekek zenei érdeklődését, zenei készségét mutatja, hogy játékidőben, spontán is elkezdenek dúdolgatni, kitalálnak dallamokat, szövegeket. A zenélés részévé válik a gyermekek mindennapi tevékenységének. Kreativitásukat, zenei alkotókészségüket fejlesztjük mondókák megzenésítésével, egyszerűbb dalok hangulatának mozgással való kifejezésével, kérdés-felelet játékokkal.

A tevékenység differenciált szervezeti formái Programunkban a zenei nevelés szervezeti formáinak megvalósításához felhasználtuk Nagy Jenőné „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív programjában kidolgozott módszereket. Ennek alapján a zenei nevelés szervezeti formája kötetlen és kötelező jellegű. A képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel, mikrocsoportos munkaformában szervezzük meg. Ennek során egyszerre hat gyermekkel foglalkozik az óvodapedagógus, így lehetővé válik az egyéni képességfejlesztés. Az énekes játékok kötött jellegű formáját lehetőség szerint mindig az udvaron szervezzük meg, míg a zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek kedvet éreznek az énekléshez, szívesen meghallgatják és kérik az óvodapedagógus énekes, ill. hangszeres előadásait. Ritmus- és halláskészségük koruknak megfelelően fejlett. A tanult mondókákat, dalokat tisztán énekelve, szép szövegkiejtéssel, önállóan adják elő. Felismerik és érzékeltetik változatos módon a zenei fogalom párokat. Maguk is képesek zenei önkifejezésre, kreativitásra, dallam, ritmus mozgás kitalálásával. Zenei anyanyelvük, ízlésük jól megalapozott. 42

Szívesen hallgatnak koruknak megfelelő komolyzenei darabokat.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Kiindulási helyzet A gyermekek különböző vizuális tapasztalatokkal jönnek a családból az óvodába. Van, aki már ügyesen meg tudja fogni a ceruzát és firkálgat, de van, aki csak a befogadás ideje alatt ismerkedik meg az ábrázolás alapeszközeivel. A rajzfelületen a nyomhagyás a cél, nem pedig a képkialakítás. Más technikákkal (pl: gyurmázás, ragasztás, festés stb.) sokan csak óvodába lépéskor találkoznak.

Feladatok: -

Fejlesztenünk kell a gyermekek vizuális kultúráját, meg kell ismertetni a különböző eszközökkel, anyagokkal, azok használatával. Szélesebb skálán választhassanak azon régi és modern technikák közül, amelyek minél jobban kedveznek képességeik kibontakozásának.

-

Minden egyes gyermek önmagához képest a legjobb vizuális kultúrával, és finommotorikával rendelkezzen, amely képessé teszi az iskolai életre való megfelelést.

-

Találkozzanak sokféle és változatos technikákkal, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb művészeti tevékenységet. -

Vizuális tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése, az ábrázoló tevékenységek iránti kedv kialakítása.

-

Kézügyességük vizuális alkotókészségük fejlesztése, változatos anyagokkal, technikákkal.

-

Fejlődjön ábrázolás szintjük – a firka korszaktól jussanak el az emberábrázolásig – finommotorikáig, használják a színeket, jelenjen meg a térábrázolás.

-

Fejlődjön

a

magasabb

szintű

esztétikum

befogadása,

múzeumlátogatással,

festmények, képzőművészeti tárgyak, művészeti könyvek nézegetésével. -

Lehetőséget kell teremteni minél több alkotás elkészítésére, mely a gyermekek belső képét gazdagítja.

Az óvodába kerülés időszakában már szükségesnek látjuk a vizuális tevékenységek iránti érdeklődés felkeltését. Ebben az időszakban a homokkal való játék, az építés, a firkálgatás az 43

elsődleges tevékenysége a gyermekeknek, sőt az ujjfestés lehetőségét is felajánljuk számukra, hogy minél változatosabb technikákat, eszközöket ismerhessen meg az első napokhoz kezdődően. Az ábrázoló tevékenységekben az óvodapedagógusok is részt vesznek, beszéltetik a gyermekeket arról, hogy mit sikerült létrehozniuk. Együtt építenek, festenek, hogy még többször meg lehessen mutatni az eszközök használatát.

Célszerűnek tartjuk az egyéni vagy kisebb csoportokban szervezett tevékenységeket. A későbbiek során nemcsak az ábrázolás szint, képi-, plasztikai kifejezőképesség, de a térábrázolás, térbeli tájékozódás, és rendezőképesség is nagymértékben fejlődik, akárcsak a változatos színhasználat. Ezért a gyermekek kreativitását a szabad téma- és technikai választással is igyekszünk fejleszteni. Új színeket keverhetnek és próbálhatnak ki. .

Gyakran teremtünk alkalmat mikrocsoportos munkára. Olyan témákat igyekszünk keresni, melyek ábrázolását több gyerek is végezheti egyszerre. Célunk a gyermeki igény kialakítása az alkotásra, az kreatív önkifejezésre a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására, a gyermeki élmény- és fantáziavilág gazdagítása és annak képi kifejezése. Minden csoportszobában kialakításra került egy alkotósarok, ahol a gyermekeknek állandóan rendelkezésére állnak az ábrázoló tevékenységekhez szükséges eszközök. Figyelünk a tehetséges gyermekekre, akik már magas színvonalon ábrázolnak, s bonyolult dolgok alkotására is képesek. A differenciálást természetesen minden korosztály esetében alkalmazzuk.

A néphagyomány ápoláson belül eddig végzett munkánkat szeretnénk folytatni, bővíteni. Fokozottabban érdeklődünk a népi kismesterségek és a népi kézimunka iránt, melyek technikáit szeretnénk a gyermekekkel is megismertetni.

Folyamatos élménynyújtással, a környezet gazdag megfigyeltetésével a gyermekeket még inkább ösztönözzük az alkotó tevékenységre, képi gondolkodásuk fejlődésére, szép iránti nyitottságukra, igényességük alakítására.

A városrészen fellelhető népművészeti tárgyakat, népi hangszereket, eszközöket együttesen kutatjuk fel ugyan úgy, mint a népi kismesterségeket. Ezek alapján éreztetjük meg a gyermekekkel a népi értékek gazdagságát és szépségét. 44

A fejlődés várható jellemzői óvodás kor végére A kíváncsiság az ábrázoló tevékenységek iránt rögzül. Élményeik ábrázolásában biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit. A gyermek életkoruknak és egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően rajzolnak, festenek, mintáznak, építenek, kézimunkáznak. Finommotorikus képességeik erőteljesen fejlődnek. Képesek magasabb szintű esztétikum létrehozására. Látogassák a helyi múzeumokat, kiállításokat. Legyenek képesek az esztétikum befogadására, munkájukon tükröződjön kreativitás és esztétikum.

Mozgás Kiindulási helyzet Napjainkban az egészséges életmód és benne a mozgás egyre kevesebb szerepet kap a családok mindennapi életében. . A mozgáshiányos életmód miatt gyenge a szervezetük, fáradékonyak, nem elég kitartóak, bár gyermekenként nagy eltérés figyelhető meg, nagy a különbség mozgásfejlettségük, állóképességük között.

Feladatok: -

Megalapozzuk az egészséges életmód szokásai, célunk, hogy a gyermekeink a mozgást megszeressék, legyenek edzettek.

-

A testi és mozgásfejlesztés által fejlődjön a gyermekek személyisége és testi képességeik (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, térben való tájékozódás, testséma stb.).

-

Az örömmel, érzelmi biztonságban végzett játékok során alakuljon ki helyes testtartásuk, összerendezett és harmonikus mozgásuk, helyes testtartásuk, teherbíró képességük.

-

Minden nap, rendszeresen biztosítsunk lehetőséget a tornára, játékos mozgások spontán ill. szervezett formájában, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlettségét és igényeit, a kertvárosi óvoda előnyeinek (nagy udvar, tiszta levegő) 45

kihasználásával, ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. -

Az irányított mozgásos tevékenységeknél kiemelt hangsúlyt kap a gyermekek mozgásjártasságának, készségének kialakítása, különböző mozgásformák fejlesztése: járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás – a hozzájuk kapcsolódó eszközök használatával.

-

A spontán, szabad játékban végzett mozgásos tevékenységek, és az irányított mozgásos tevékenységek együttes hatására pozitívan fejlődjön a gyerekek személyisége (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás).

-

A helyes életritmus kialakításának érdekében délelőtt, (amikor lehetőség adódik) délután pedig a pihenést követően felfrissítő mindennapi testnevelést szervezünk (csoportszobában, az udvaron illetve a vegyes foglalkoztatóban.)

Tudjuk, hogy az óvodában megszeretett mozgás hatással van a gyermekek későbbi tevékenységeire, ezért egész nap lehetőséget biztosítunk játékos mozgásos tevékenységekre. Csoportszobáinkban is van lehetőség erő és ügyességi játékok szervezésére, az eszközök is bármikor használhatóak (található bordásfal, gumilabda, tükör, mely által testsémájuk is fejlődik stb.). Az óvoda tágas vegyes foglalkoztatójában pedig még kényelmesebben szervezhetünk játékokat, ide bármikor mehetünk, tornaeszközeinket évente fejlesztjük, eszközeinkből legalább egy csoportnyit szerzünk be. Az óvoda udvarán is olyan játékaink vannak, melyeken a különböző mozgásformákat gyakorolhatják a gyerekek (vannak természetes anyagból készült mászókáink, hintáink, kötéllétráink, kosárpalánkunk, kerékpárjaink, szánkóink). Az óvoda udvarának domborzati viszonyai is fejlesztik a gyermekek mozgását. Amíg az időjárás engedi, az udvaron szervezzük a mozgásos tevékenységeket, de télen is sokat tartózkodunk a szabad levegőn. Hetente két kötött testnevelés foglalkozást tartunk, melynek időtartama a csoport életkorától függ. Gyermekeink tornaruhában, torna zokniban és lehetőség szerint tornacipőben vesznek részt a foglalkozásokon. Tavasszal és ősszel, de lehetőség szerint télen is kihasználjuk az udvarunk adta lehetőségeket. Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában című könyve illetve a 3-8 éves, egyedi fejlődésmenetű gyermekek nevelése mozgásterápiákkal alapján szervezzük a foglalkozásokat. 46

Nevelőtestületünk fontosnak érzi a hagyományok megismertetését és felelevenítését, ezért népi erő és ügyességi játékokat is szervezünk a gyermekek számára (kötélhúzás, ugróiskola, kakasviadal, énekes játékokhoz kötődő mozgásos játékok stb.).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A megfelelő fejlesztés hatására nő a gyermekek teherbíró képessége, ellenálló képessége, jól alkalmazkodnak társaikhoz, feladatvégzésük kitartóvá válik. Mozgásuk

harmonikussá,

összerendezetté

válik,

finommotorikus

mozgásuk

alkalmassá válik az iskolakezdésre. A komplex testmozgások beépülnek a gyerekek életébe. A változatos mozgástevékenységek során pozitívan fejlődik személyiségük.

A külső világ tevékeny megismerése Kiindulási helyzet A gyermekek ragaszkodása szűkebb környezetükhöz igen erős. A szűkebb lakóhely ismerete teszi biztonságossá a kisgyermek

eligazodását a világban,

melyhez

nagymértékben szüksége van még a felnőtt segítségére. A környezetismereti témák feldolgozásakor a gyermekek már meglévő tapasztalataira támaszkodunk, és ezen ismereteket bővítjük. Alapelveink: •

Nem az életnek, hanem a megszerzett élet által tanulunk

•

A személyiség kibontakozásában fontos szerepet játszik a természet közeliség, az élet közeliség, életszerűség, a munkálkodás, alkotás és a szabad önkifejezés.

•

Becsüljük és óvjuk a természet értékeit.

•

kitágítjuk a környezet fogalmát és abban nem csak a védendő, élő környezet fogalmát tartjuk fontosnak, hanem a szervetlen az épített, és társadalmi környezetet is.

•

Szemléletváltást tervezünk, amely a gyermeken keresztül kifejti hatását a családon át a tágabb környezetre, környezetvédelemre.

47

Feladatok: -

A környezettudatos magatartásformálás, környezetét szerető, tisztelő és óvó, növényés állatbarát emberi tulajdonságok megalapozása, a fenntartható fejlődés érdekében.

-

A gyermekek olyan tapasztalatok birtokába jussanak, amelyek egyéni képességeikhez mérten, segítik a környezetükben való biztos eligazodásukat és tájékozódásukat.

-

A gyermekek természetes kíváncsiságára és érdeklődésére alapozva szerezzenek tapasztalatokat a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet, formai és mennyiségi, téri viszonyairól.

-

Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

-

Ismerjék meg szűkebb környezetükben az erdő, a rét, patak élővilágát közvetlen tapasztalatszerzéssel, erdei túrákkal, sétákkal az erdei ösvényeken, mert mindez erősíti szervezetüket és állóképességüket, nagyban hozzájárul az egészséges életmód alakításához, az egészségvédéshez és pozitívan alakul viszonya a környezetéhez.

-

Fontos, hogy a gyermekben kialakuljon a „rácsodálkozás élménye”, kezdetben pedagógusi

minta

alapján.

-

nagyító,

mikroszkóp,

távcső,

fényképezőgép,

videokamera, térképet, növény- és állathatározó használatával.

Sok lehetőséget teremtünk a megfigyelésekkel egybekötött kirándulásokra. A csoportoknak vannak kedvenc kiránduló helyei, ahol folyamatosan megfigyelik az évszakok változásainak jelenségeit az időjárásban, a növények, állatok életében. A kirándulásokon különféle terméseket, kavicsokat, faleveleket stb. nekik megtetsző dolgokat gyűjtenek az évszaknak megfelelően, amiket az élő sarokban helyeznek el és hosszú időn keresztül együtt nézegethetnek, örülhetnek a gyűjteménynek. Megfigyelési céllal a gyermekek gyakran bemennek a városközpontba, ahol megfigyelhetik a közlekedési eszközöket, tágabb környezetüket. Az óvodába kerülő gyermekek folyamatosan ismerkednek környezetükkel. Kezdetben csak az óvoda épületében, udvarán szereznek tapasztalatokat, melyek az óvodai környezetben történő eligazodáshoz szükségesek. Mikor már biztonsággal kiismerik magukat az új környezetben, hozzákezdünk az óvoda környékének felfedeztetéséhez. Felhasználjuk a gyermekek már meglévő tapasztalatait, ezeket fokozatosan bővítjük megfigyelésekkel, az érzékszervek fokozott bekapcsolásával, az élmények felidézésével. A

megfigyelések

során

kihasználjuk

a

gondolkodásfejlesztés lehetőségeit. 48

beszélgetések

adta

ismeretszerzés,

Ismerje meg szülőföldjét, a helyi hagyományokat, néphagyományok, szokások a családi, a tárgyi kultúra értékeit.

A későbbiekben mindennaposakká válnak az óvoda környékének megismerésére szervezett séták, majd a tágabb környezet megfigyelése következik.

Az erdei szemétgyűjtésekkel hozzájárulnak a talaj, az erdő tisztántartásához, esztétikumának megőrzéséhez, és elítélik azokat, akik szemetelnek. Ezáltal egy környezet és természetbarát gyermeket nevelünk. A matematikai nevelés a tanuláshoz szükséges képességek fejlődésének elősegítése! -

Az érzékelés - észlelés, alak és forma-észlelés a mennyiség-észlelés fejlődése.

-

Fontos a szándékos figyelem kialakulás, tartalmának és terjedelmének bővülése, a figyelem megoszlásnak, tartósságának növelése.

-

A szándékos emlékezet alapozása.

-

A cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás fejlesztése.

Óvodában a matematikai nevelés különböző tevékenységek során valósul meg. -

mozgásban, játékban, dalos játékokban, mesében, versben, kirándulásokon, élmények során, problémafelvetés során

Óvodában a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére építünk. A gyermekeknek az érdekes feladat, problémahelyzet felkelti, mozgósítja találékonyságukat. A mozgás, a játékokban való tevékenység kiemelkedő szerepet játszik a matematikai tapasztalatszerzésben. Az óvodai matematikai nevelés állandó kapcsolatban van a környezeti neveléssel. Minden óvodapedagógus szervezzen minél több élmény és tapasztalatszerző sétát, ahol nem csak önmagukról, környezetükről gyarapszik ismeretük a gyermekeknek, észrevétlenül matematikai szemléletük és magatartási szokásaik is alakulnak. A gyermekeknek eközben önbizalmuk, együttműködési készségük, ítélőképességük, kreativitásuk fejlődése valósul meg.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Ismerik szűkebb lakóhelyüket, környezetükben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. A gyermekek tudatosan nyomon követik a természetben bekövetkező változásokat, tudják a lezajló folyamatok közötti ok-okozati összefüggéseket. 49

Az erdei túrák alkalmával összefüggésben látják a fauna és flóra birodalomban lezajló változásokat. Megtanulják ÓVNI ÉS VÉDENI a természet értékeit és kincseit. A matematikai jellegű tevékenységekben való részvétel segíti az egymás gondolatainak megértését, a feladat megbeszélését, nő önbizalmuk, akaraterejük, ítélőképességük, megtanulnak dönteni. Elemi mennyiségi ismereteik vannak. Fejlődik problémalátásuk, problémamegoldó képességük, logikus gondolkodásuk.

Munka jellegű tevékenységek A munka a játékból kibontakozó, önként végzett, aktív tevékenység, amit a pedagógus céltudatos irányítással alakít és fejleszt. Ebbe a tevékenységbe a nevelőmunkát segítő dolgozókat jobban bevonjuk . Önállóan elvégezni valamit, másokon segíteni és ezzel örömet szerezni, részt venni a közös munkában: célunk, hogy a gyermek mindennapjaiban ezeknek nagy szerepe legyen. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

Kiindulási helyzet Az óvodánkba érkező gyermekek már rendelkeznek több-kevesebb tapasztalattal a munkával kapcsolatban. Mivel falusias környezetből, kertes házakból kerülnek hozzánk a gyermekek, így láthatják, tapasztalhatják a kert körüli, állatokkal kapcsolatos tennivalókat. De e tekintetben is mutatkoznak eltérések, különösen jelentős mértékben az önkiszolgáló munka fejlettsége terén.

Feladatok: -

A gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztése, képességeik, készségeik alakítása a munkafolyamatok által, a saját és mások elismerésére nevelés.

-

Fejlesszék gondolkodási és együttműködési készségüket, szociális érzékenységüket, feladattudatukat.

-

Az alkalmi, és az elvállalt megbízások teljesítése, önkiszolgálás, mások segítése.

-

Megfelelő és biztonságos munkaeszközök biztosítása és azok rendben tartása.

-

Élményszerzési lehetőségek biztosítása. 50

-

Folyamatos önmagához képest reális értékeléssel a munkakedv fokozása, a munka értékrendjének megalapozása.

Az önkiszolgáló munka fejlődésében egyre magasabb szintre jutnak gyermekeink, mind a testápolás, mind az öltözködés területén. Óvodakezdéstől, nagy hangsúlyt fektetünk az önállóságra nevelésnek és lehetőséget biztosítunk a sok gyakorlásra. Legkésőbb 5 éves kortól a naposi munka is megjelenik az óvodai életben. Ez már felelősséggel és egész napos feladatok ellátásával jár (pl. tevékenységekhez eszközök előkészítése, majd elrakása). A naposi feladatot asztalonként egy gyermek végzi, kiválasztásuk naposi naptár segítségével történik, jelképe a naposi kötény viselése. Gyakran adódik lehetőség alkalomszerű munkákra, megbízatások teljesítésére (segítség az óvónőknek, dajka néniknek, társaknak). E munkák esetenként jutalomként jelennek meg. Nagy hangsúlyt fektetünk a játékeszközök elrakására, a csoportszobában és az udvaron is. Az udvar rendjének, tisztaságának megőrzésére óvónői példamutatással is törekszünk. Az évszakok is lehetőséget nyújtanak a gyermeki munka gyakorlása. Ősszel:

termések,

gyümölcsök

betakarítása,

szüretelése,

falevelek

összetakarítása,

savanyúságok, befőttek készítése, stb. Télen: élősarok gondozása, virágok öntözése, az akvárium halainak etetése, madáretetés, csíráztatás, mézeskalács sütése, vitamin és gyümölcssaláta készítése stb. Tavasszal: lehetőség van a kerti munkára: ültetés, veteményezés, növények gondozása. A kerti munkához kerti gyermekszerszámokat biztosítunk, melyeknek fokozatosan tanítjuk meg a rendeltetésszerű használatát.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermekek különböző ismeretekkel rendelkezve kezdik meg az óvodát, általában érdeklődőek, kíváncsiak minden iránt. Megismerési vágyukra építve már a befogadás időszakában elkezdődik a játékon keresztül történő tanulás.

51

Óvodánkban a játék, munka, tanulás komplexitására törekedve, az egész óvodai nap folyamán, a gyerekek életkori sajátosságaiból adódóan spontán, utánzásos módon tanulnak, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek személyiségfejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek, készségek fejlesztése.

Feladatok: -

A tevékenykedtetés és cselekedtetés során fejlődjenek a gyermekek készségeik, képességeik, valamint személyiségük. A cselekvésben a gyermekek érzelmei is megnyilvánulnak, élményszerűbbé válik a megismerés útja, tartósabb a megszerzett ismeret.

-

A tevékenykedtetésben az önkéntesség és a választás szabadságát kínálja fel az óvodapedagógus a gyermek számára.

-

A felfedezés örömének, az „aha” élménynek a biztosítása, amely során olyan képesség fejlődik ki, amely más hasonló helyzetben is felgyorsítja a megértést.

-

Gyakorlati problémamegoldás

A tanulás szervezeti formái: spontán játékos tapasztalatszerzés, az óvodapedagógusok által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, és a kötelező tevékenységek: testnevelés, mese. kötetlen, a nap bármely szakaszában szerzett tudástöbblet cselekvéses tanulás szokások

alakítása

(utánzásos,

minta-,

és

modellkövetéses

magatartás-,

és

viselkedéstanulás gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés gyakorlati problémamegoldás

A tevékenységek rendszere A komplexitás alapja egy téma és a hozzá kapcsolódó ismeretek. A tanulásban olyan légkör megteremtésére törekszik az óvodapedagógus, amelyben a gyermek: kíváncsiságát ébren tartja, 52

kérdésire megfelelő választ ad, személyre szabottan pozitívan értékeli, megerősíti a gyermek aktivitását, lelkesedését, kezdeményezését, felfedező-kutató érdeklődését, egyéni tempóját figyelemmel kíséri, és szem előtt tartja, hozzásegíti a gyermeket ahhoz, hogy az őt körülvevő világ egészével ismerkedjen. A hatékony tanulás, fejlesztés érdekében figyelembe veszi az óvodapedagógus a csoport dinamikáját, szükségleteit, a csoportot alkotó gyermekek személyiségét, érdeklődését. Az óvodapedagógus a tevékenykedtetés során hangsúlyt fektet az egyéni élettapasztalatokra, a cselekvés a beszéd, a szemléltetés kapcsolataira. A tanulás az egész óvodai nap folyamán valósul meg. A játékban és a játékos tevékenységekben olyan kommunikációs helyzeteket teremtünk, amelyben megvalósul a cselekvés, a beszéd, és a gondolkodás egysége. A tanulás is, mint a játék, áthatja az egész napot, annak minden tevékenységét. A felfedezést, kísérletezést megengedő tanulási folyamatban az óvodapedagógus irányítása arra ösztönzi a gyermekeket, hogy a már meglévő ismereteik, megfigyeléseik, tapasztalataik felszínre kerüljenek. A szemléltetés útján szerzett tapasztalatok több érzékszervre hatnak, maradandóbbak, ezért a játék, kirándulások, hangsúlyt kapnak az ismeretszerzés folyamatában. A témakörök közötti kapcsolat, a több oldalról történő megközelítés lehetőségét adják, s a világkép formálásában döntő a jelentőségük. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A tanulás tartalmi lehetőségeinek szempontjai az óvodapedagógus számára: a gyermekek fejlettségi szintje, a gyermekek előzetes ismerete, egyéni ill. csoportosan szerzett élmények, a gyermekek érdeklődése, a szűkebb és tágabb környezetben rejlő lehetőségek.

A játékosság, élményszerűség, az utánzás azt jelenti, hogy a tevékenységeik tervezésekor a gyermekek természetes igényéből, személyiségének fejlődési jellemzőiből indulunk ki. A tanulás irányításánál tapasztalataikra, jártasságaikra, kézségeikre építünk. 53

A spontán kialakuló együttes tevékenység szervezésénél az óvodapedagógus irányítása az örömforrás feltételére irányul: az újszerűség, az élmények újraélésének lehetőségére, a sikerélményre.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Az egészségesen fejlődő gyermekek elérik az iskolai élethez szükséges fejlettségi szintet. A szemléletes-cselekvő gondolkodás mellett kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás, a szándékos figyelem, önálló megfigyeléseket is végeznek. Feladattudata kialakulóban van, ezt jelzi kitartásának, önállóságának, önfegyelmének alakulása. Egyéni élményeinek, tapasztalatainak elmondása. Önellenőrzés

VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

Az óvodáskor végére az iskolai élet megkezdéséhez szükséges iskolaérettséget a családi és óvodai nevelés eredményeképpen és saját belső érése által éri el. A legtöbb gyermeknél a szocializálódás okoz legtöbb gondot, az értelmi, testi-lelki képességei megfelelőek az iskolakezdéshez: érthetően kommunikál, érzelmeit ki tudja fejezni, megfelelő ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, ismeri a közlekedés, és a viselkedés alapvető szabályait. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, annak tartalma, terjedelme, elemi fogalmi gondolkodása kialakulóban van. Megfelelő mennyiségi ismeretei vannak, számfogalma kialakult. A szociálisan érett gyermek szükségleteit késleltetni tudja, feladatértése-feladattartása, feladattudata, önállósága, kitartása, önfegyelmének alakulás biztosítja a kudarc nélküli iskolakezdést. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében ugyanez speciális szakemberek, a család és az óvodapedagógusok munkája mellett érhető el. 54

A sajátos nevelési igényű, BTMN, tehetségígéretes gyermek saját képességeinek, kompetenciájának megfelelő intézménybe irányítjuk. Óvodánkban hosszú távú megfigyeléseink tapasztalatait mérésekkel erősítjük meg.

A gyermekek kimeneti mérése „Képességfejlesztés az óvodában” c. kiadvány (Kelemen Lajos pszichológus és a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Óvodájának dolgozói) mérőlapjai alapján történik.

A gyermekek mérése, értékelése a következő dokumentumok alapján történik: 1. Anamnézis lap: gyermek óvodába kerülésekor 2. Fejlődési napló: 2.1.:Befogadási napló: a gyermek óvodába járásának 3. hetében 2.2.:Képességmérés: a gyermek 4. életévétől évente kétszer, november 15-ig és április 15-ig 2.3.:Iskolaérettségi vizsgálatok: azoknál a gyerekeknél, akik a tanév aug.31.-ig betöltik 6. életévüket, november 15-ig 2.4.:Erőnléti állapot felmérés: gyorsaság, erő, állóképesség, futás szept. 30. 2.5.:Egyéni fejlesztési tervek: mérések alapján november 30. és április 30-ig végzik, és rögzítik az óvodapedagógusok. Az eredményeket a csoportvezetők együtt elemzik, és meghatározzák a gyermek fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

VII. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI

A nevelőtestület a hagyományokon alapuló értékmegőrzés elkötelezettje. Az ünnepek, hagyományok az összetartozás érzését erősítik, a közösséget éltetik és továbbviszi a közösség kulturális értékeit. A kialakított hagyományok rendszere az óvoda arculatát is meghatározza. Az ünnepek megszervezésekor tudatosan kívánjuk meghonosítani, szokássá formálni a 55

közösségben kívánatos magatartási formákat. Mindezek eléréséhez a szervezéskor figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, a szülők igényeit és az óvoda helyi adottságait.

Az óvoda ünnepei Szeptember 29. Mihály-napi vásári játék: a gyermekek által készített „portékák” kiállítása, gyermekek közti adás-vétel; vásári kikiáltók mondogatásával történő kikiáltása, vásári hangulat megteremtése. December 6. Miklós nap Mikulás várás: versek, dalok tanulása, elbeszélések és mesék hallgatása, csomagok ajándékozása a Mikulás által. December 13. Luca napja: a „kotyolás” szokását a nagycsoportos fiúk csoportrólcsoportra járva mutatják be a többieknek, „lucabúzát” vetnek a gyermekek, mellyel a Betlehemi jászolt díszítik majd. Elbeszélés alapján megismerik a Luca napi alakoskodás, és a „lucaszéke” készítésének szokását. Karácsonyi hét: advent, betlehemezés, pásztorjáték, kántálás. Óvodai szintű ünnepségen karácsonyi versek, dalok bemutatása csoportonként, az óvodapedagógusok énekkarának műsora, ajándékozás. Farsangi hét: jelmezes-állarcos alakoskodás, jelmezbál, farsangi fánk sütése. Farsangi hét szervezése naponta más-más programmal. A farsangi bálra a felnőttek is jelmezbe öltöznek. Szokásénekek, mondókák tanulása, álarc és szemüvegkészítés. Március 12. Gergely napja: a Gergely-járás szokásának bemutatása, közösen az iskolásokkal,

akik

jelmezbe

öltözve

verbuválják

az

óvodásokat

az

iskolába.

„Adományként” apróbb ajándékokkal kedveskedünk a nagyobbaknak. Gergely-napi szokásénekeket és kiszámolókat hallgatnak a gyermekek. Húsvétváró hét: „kiszehajtás”, „villőzés”, komatálküldés, tojásfestés, locsolás. Húsvéti hét keretén

belül

a

népszokások

feldolgozása,

óvodai

szintű

megismertetése

a

nagycsoportosok által. Locsolóversek, szokásénekek, rigmusok tanulása. Pünkösd: Pünkösdi király és királyné-választás, pünkösdölés, „zöldágazás”, vidám mulatozás, májusfa állítás. Pünkösdi köszöntők, dalok bemutatása, pünkösdi játék formájában a nagycsoportok által. A gyermekek születés-, és névnapjának megünneplése minden csoportban. Nagyszülők napja Beiratkozás előtti nyíltnap Gyermeknapi közös játék, mulatság. 56

Anyák napja megünneplése a csoportokban. Kerekerdő gála Nagycsoportosok búcsúja. Föld napja: április 22. Március 15. Október 23. A nemzeti összefogás napja

Az óvoda kirándulásai Közvetlen környezetünkben minden csoport szervez kirándulásokat a településrészen: célséták, erdei-, Tócó-patak parti; mezei kirándulások folyamatosan. A tágabb környezet megismerésére a nagyobbak autó-buszos kirándulásokat szerveznek a belvárosba, délelőtti programokkal: városnézés, piaci vásárlás, állatkert megtekintése, botanikus kerti séta, játszótéri közös játék, bábszínházi látogatás – a tavaszi, nyári hónapokban.

Az óvoda-család közös rendezvényei Egy nevelési évben kétszer szervezünk családi délutánt a szülőknek – a „kis” Mihály-napi vásár hetében különféle, változatos programokkal: lovas szekerezés a településrészen, mesedramatizálás az óvodapedagógusok előadásában, közös barkácsolás, táncház, préselés, főző verseny. Műsoros délutánok szervezése a farsang hetében a gyermekek jelmezes felvonulása, farsangi népszokások bemutatása, farsangi családi délután játékos vetélkedőkkel, ügyességi játékokkal. Munkadélutánok szervezése – homokberakás a homokozóba, játékok javítása, udvar rendezése, eszközök készítése. Kerekerdő napok keretében lepke túra, madár iskola, faültetés stb.

Az óvoda egyéb közös rendezvényei Decemberben a Mikulás várásra meghívjuk az Alsójózsai Nyugdíjas Klub tagjait. Anyák napján pedig mi látogatjuk meg őket a Közösségi Házban. A józsai Családsegítő Szolgálat programjában részt veszünk. A Természetvédelmi Felügyelőség és a Zöld Szív Mozgalommal szakmai konzultációkat tartunk. 57

Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola meteorológiai állomásán végzett kísérletek figyelemmel kísérése, az alsó tagozatos pedagógus munkaközösséggel való konzultációk. A nevelőtestület mesejátékokkal való bemutatkozása városi szinten, felkérésre.

VII. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Gyermekvédelem az óvodában A gyermekvédelmi felelősnek a prevenciós munka mellett gondot kell fordítania szakemberek bevonásával a mentális problémák kezelésére. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, felzárkóztatása, körülményeik javításának elősegítése felelősségteljes munka.

Nevelési gyakorlatunkban a gyermekvédelmi munkát a gyermekcsoportokban dolgozó csoportvezető óvodapedagógusok látják el. Munkájukat koordinálja, segíti az óvoda gyermekvédelmi felelős óvodapedagógusa, aki egyben – óvodánk képviseletében – a józsai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat önkéntes munkatársa is.

Az óvodapedagógusok és gyermekvédelmi felelős munkáját közvetlenül segíti az óvodavezető.

A gyermekvédelmi munka célja: - a prevenciós - a feltáró (szűrő) - a problémákat megszüntető tevékenység, amely az óvodai nevelés egészére kiterjed.

Sajátos nevelési igényű és BTMN gyermekek óvodai nevelésének irányelvei. Dokumentumok BTMN: Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló; Egyéni fejlesztési terv; Foglalkozási napló az ellátásról; Konzultációs űrlap

58

Dokumentumok SNI: Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció. Egyéni fejlődési lap; Konzultációs űrlap Általános elv Az óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek, így a SNI gyermekeknél is ezek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérülés arányában ezeknél a gyermekeknél is fejlődnie kell az alkalmazkodó képességnek, akaraterőnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek. A napirend során annyi segítséget kapjon a gyermek, ami a további önálló tevékenységéhez szükséges. A SNI szerinti környezet kialakítása és a szükséges tárgyi feltételek és a segédeszközök megléte biztosítja a célok megvalósítását. Figyelembe kell venni: -

sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl

-

Fejlesztésük a számukra megfelelő helyen történjen.

-

Az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez.

-

A rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvoda nevelési programjainak tartalmi elemévé!

A gyermekek különleges gondozással történő ellátásának okai lehetnek a következők: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelése sajátos nevelési igény

"sajátos nevelési igényű gyermek,: az a gyermek, , aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

o beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek esetében, ha a fejlesztő foglalkoztatást intézményünk biztosítja, a nevelési tanácsadó ellenőrzi, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztést kapja-e. 59

o a Pedagógiai Szakszolgálat segíti az ellátást, ha a gyermek a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A gyermeket ellátó intézmény vezetőjének felelőssége, hogy a gyermek megkapja-e a szakértői bizottság által készített szakértői véleményben javasolt fejlesztő foglalkoztatást.

Ha a gyermek, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés keretében valósítható meg.

Abban a kérdésben, hogy a gyermek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt."

Az együttneveléssel magasabb értéket kínálunk, külön gondot fordítunk, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányának leküzdéséhez.

Feladata: -

Óvodai nevelésünk védőburokként nyújtson biztonságos, szeretetteljes hátteret a gyermekeknek, segítséget a szülőknek ahhoz, hogy minden gyermek a saját tempójában fejlődhessen.

-

A segítségnyújtás aktuális módjának megkeresése.

-

Annak feltérképezése, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban bekerüljenek az óvodába.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek figyelemmel kísérése, nyilvántartásba vétele.

-

Arra törekszünk, hogy a gyermekek esélyegyenlőségét megteremtsük, ennek előtérbe helyezésére határozzuk meg az intézkedéseinket, kapcsolattartásunkat.

-

Igyekszünk sikeresen bevonni a hátrányos helyzetű gyermekek családjait a jövőben is az óvodánk által nyújtott szolgáltatásokba.

-

A jövőben is figyelni fogunk az újonnan felvett gyermekek csoportba sorolásánál, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma egyenletes legyen. 60

-

Intézményünk befogadó, toleráns; szegregációs oktatási, nevelési, szervezési gyakorlatot nem folytat.

-

Intézkedési tervet készítünk az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására.

A gyermekek családi helyzetének felmérését, értékelését (rögzítés helye a csoportnapló) évente végezzük, a következő szempontok szerint:

hátrányos helyzetű gyermekek, veszélyeztetett gyermekek, többgyermekes családban élők, egy szülős családban nevelkedők, különleges bánásmódot igénylő gyermekek.

A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:

családi nevelés hiányosságai, rossz lakásviszonyok, egészségügyi és anyagi okok, megromlott családi kapcsolatok, italozó szülők, bűnöző családi helyzet, erkölcstelen családi környezet.

A problémás gyermekek helyzetének segítése: Az óvodapedagógusok által adott segítség lehetőségei: a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülésének elősegítése (védőnő segítségével), a rendszeres óvodalátogatás figyelemmel kísérése, a gyermekek beilleszkedésének lehető zökkenőmentéssé tétele, a problémák, a hátrányos helyzet okozta tünetek, okok felismerése, szükség esetén segítségkérés megfelelő szakembertől, az indulási hátrányok kompenzálása, a felzárkóztatás megszervezése, a tehetséggondozás elősegítése, 61

az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében való közreműködés, a gyermek családban történő felnevelésének segítése minden igénybe vehető eszközzel, a szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése, a prevenció minden gyermek esetében történő érvényesítése, az óvodapedagógusok, a nevelőtestület esetmegbeszélései, a csoportban együtt dolgozó óvodapedagógusok egyeztető megbeszélései, megfigyelések, tapasztalatgyűjtés, családlátogatások meghatározott céllal, egyeztetett időpontú fogadóórák, szülők részvételének szorgalmazása a különféle óvodai tevékenységeken. A külső és belső továbbképzések során megszerzett tudásunkat szakmai megbeszéléseken, konzultációkon használjuk fel a pozitív, hatékony és a jövőbe mutató visszacsatolás érdekében.

A szülők Tanácsa által nyújtható segítség: veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, óvodába nem járó gyermekekről jelzés adás, a tudomásukra jutó súlyos családi problémák jelzése a már óvodás gyermekek esetében, a hátrányos helyzetű családok számára ruhanemű- és játékeszköz gyűjtés szervezése.

A sajátos feladatok ellátása érdekében a következő szervekkel, szervezetekkel működünk együtt: DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály Városi Nevelési Tanácsadó HBM Önkormányzat Gyógypedagógiai Szakértő és Rehabilitációs Szolgáltató Központ Józsai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi intézmények

62

Az óvoda gyermekvédelmi programja 1. Az óvodavezető, a gyermekvédelmi felelős a nevelőtestület többi tagjával együtt megtervezi, rögzíti a megfelelő jogszabályok figyelembevételével a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtését, a védő-óvó intézkedések részletes feladatait (a gyermeki jogok védelmét, a szülői jogokat, kötelességeket) SZMSZ-ben szabályozzák a felelősség kérdéseit. 2. A gyermekvédelmi felelős összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvónők között (beszélgetések, módszerek keresése a problémákra). 3. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, BTMN gyermekek nyilvántartása. Az óvodai gyermekcsoportokon belül a gyermekek helyzetének felmérése, rögzítése, összegzése százalékban, megadott szempontok alapján. Határidő: október 31. 4. A nyilvántartásba vett

gyermekekkel

ill.

családdal

kapcsolatos

módszerek

intézkedések feljegyzése. 5. Családlátogatások

szükség

esetén

a

csoportvezető

óvónőkkel.

Határidő: folyamatos 6. Fogadóórák megszervezése a szülők számára az óvodában. A segítség lehetőségeinek felmérése, óvodáztatási támogatásról tájékoztatás, környezettanulmány készítése, segélykérelmek megírásának segítése (gyermekvédelmi támogatás lehetőségeiről felvilágosítás) kapcsolatfelvétel a segítésre illetékes szervekkel: a.) Gyermekvédelmi Szakszolgálat Hajdú-Bihar Megye Területi Szerve, Debrecen Vármegye u. 5/7. b.) DMJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály c.) DMJV Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézménye Debrecen, Böszörményi u. 68. d.) Józsai Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat e.) HBM-i Nevelési Tanácsadó f.) HBM Önkormányzat Gyógypedagógiai Szakértő és Rehabilitációs Szolgáltató Központ g.) Gyermekorvosok – Védőnők h.) Rendőrség i.) józsai iskola pszichológus 63

7. A veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében együttműködni köteles az intézmény: - az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal - közoktatási intézményekkel - rendőrséggel - ügyészséggel - bírósággal - társ szervezetekkel, egyházzal 8. A gyermekvédelmi felelős részt vesz a józsai Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat esetmegbeszélésein. Határidő: folyamatos 9. Értékeléseket végzünk az intézményen belül elvégzett eredményekről és a fennálló feladatokról, évente egy alkalommal.

Az óvoda speciális szolgáltatásai Az óvoda szociális szolgáltatásai: Napközis ellátás keretében tízórai, ebéd, uzsonna. Családsegítés helyben, alkalomszerűen, igény szerint.

Nevelési-oktatási időben szervezett szolgáltatások: Differenciált fejlesztő foglalkozások (a tehetséges és a hátrányos helyzetű gyermekek számára). Logopédiai ellátás helyben, heti két alkalommal. Célja: A beszédhibás gyermekek kiszűrése, fejlesztése, logopédus által. Igénybevevők köre: a logopédus ütemterve alapján beírt gyermekek. Nevelési időn túl szervezett szolgáltatások Bibliai ismeretek (Református, katolikus hitoktatók közreműködésével) Célja: Alapvető bibliai ismeretek elsajátítása a bibliai történetek által. Erkölcsi nevelés, személyiségfejlesztés. Igénybevevők köre: a szülők igényei alapján az óvodába járó gyermekek. 64

VIII. A nevelési programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

A nevelési program módosítása A nevelési program módosítását kezdeményezheti- írásbeli előterjesztéssel: az óvodavezető, a nevelőtestület bármely tagja, a szakmai munkaközösség, a Szülők Tanácsa, a fenntartó.

A nevelési program nyilvánosságra hozatala Az óvoda nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az óvodában. A program egy-egy példánya a következő személyeknél tekinthető meg: az óvodatitkárnál, az óvodavezetőnél.

HOP-beválás vizsgálata A vizsgálat szempontjai: A célok, feladatok megvalósítása. Óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőinek összehasonlítása a gyermekek mérési adataival.

Simon Imréné óvodavezet

65

66