Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 1. Bevezetés 1.1. Törvényi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 2004. június 30-ával minden közoktatási intézmény számára előírja egy minőségirányítási program elkészítését és alkalmazását. Az Almáskert Óvoda minőségirányítási programjának összhangban kell lennie az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat által elkészített fenntartói minőségirányítási programmal. Az intézményi minőségirányítási programot az óvodavezetője készítette el, az alkalmazotti közösség fogadta el, elfogadása előtt kikértük az óvoda Szülői Közösségének a véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával vált érvényessé. Az Almáskert Óvoda minőségirányítási programja meghatározza az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az óvoda minőségirányítási programjában meghatározásra került a működés folyamata, ennek keretein belül a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása. Az intézményi minőségirányítási program célja, hogy segítse az Almáskert Óvoda:  “belső gondolkodásának” irányítását, a minőségi szemlélet érvényesítésére,  törvényes, partnerközpontú, hatékony és eredményes működését,  feladat-ellátásának minőségi fejlesztését. Ennek jegyében az Almáskert Óvoda minőségirányítási programja meghatározza a minőségpolitika, a minőségi célok megvalósítását jelentő feladatokat. Az Almáskert Napköziotthonos Óvoda minőségcéljai megfelelnek:  a fenntartónk elvárásainak,  a partnereink igényeinek és  a nevelési programunk kiemelt pedagógiai céljainak. A minőségirányítási programunk gyakorlatban történő érvényesítése biztosítja óvodánk számára a megfelelő működést és elősegíti folyamatos fejlődésünket.

1

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 1.2. Az intézmény rövid bemutatása Adatok 1.2.1. A közszolgáltató közoktatási intézmény neve, székhelye Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37. 1.2.2. A közszolgáltató közoktatási intézmény tagintézménye Óbudai Csicsergő Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 41. 1.2.3. A közszolgáltató közoktatási intézmény telephelye Gázgyár lakótelepi Óvoda 1031 Budapest, Gázgyár lakótelep 1.2.4. A közszolgáltató közoktatási intézmény fenntartójának neve, címe Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fő tér 3. 1.2.5. A közszolgáltató közoktatási intézmény irányító szerve, címe: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete 1033 Budapest, Fő tér 1-3. 1.2.6. A közszolgáltató közoktatási intézmény működési területe, köre Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer kijelölt körzete 1.2.7. A közszolgáltató közoktatási intézmény jogállása Jogi személy, önállóan működő költségvetési szerv, Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Képviselő-testülete által költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok felett önálló döntési joggal rendelkezik, részjogköre van az intézményi vagyon működtetésének körébe tartozó feladatoknál. Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamőr u. 22.) látja el. 1.2.8. A közszolgáltató közoktatási intézmény típusa Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási közintézmény Óvoda Napi 12 órás nyitva tartású 1.2.9. Az intézmény maximális befogadóképessége  Székhelyen: 135 fő  Tagintézményben: 180 fő  Telephelyen: 105 fő Összesen:

405 fő 2

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 1.2.10.Az intézmény csoportjainak száma  Székhelyen: 5  Tagintézményben: 7  Telephelyen: 4 Összesen:

16 fő

1.2.11. Az intézmény engedélyezett pedagógus álláshelye  Székhelyen: 11 fő  Tagintézményben: 16 fő  Telephelyen: 8 fő Összesen:

35 fő

1.2.12. Az intézmény engedélyezett technikai létszáma  Székhelyen: 8,5 fő  Tagintézményben: 12 fő  Telephelyen: 6 fő Összesen:

26,5 fő

1.2.13. A jogszabályban meghatározott közfeladata  Az intézmény szakágazat szerinti besorolása (TEÁOR): 951020 Alapfokú oktatás  Alaptevékenység: 80110 Óvodai nevelés  Szakfeladatok: a) az ellátandó alaptevékenysége szakfeladatok szerint: o a Nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára is, óvodapedagógus főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának vezetése o 55231-2 óvodai intézményi közétkeztetés b) az alaptevékenységen kívül kapcsolódó tevékenységek o kiegészítő tevékenység o kisegítő tevékenység: tanfolyamszervezés mértéke: 10 % székhelyen és tagintézményben: ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar óvodapedagógus hallgatóinak gyakorló helye tagintézményben: „ Korszerű mozgásfejlesztés a tanulási nehézségek megelőzésére” címmel működő akkreditált program (alapító és működtető: Tótszőllősy Tünde pedagógiai szakértő) o Vállalkozási tevékenység: nincs, mértéke: 0 %.

3

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 1.2.14. A jogszabályban meghatározott közfeladatai: 2010. január 01-től Közszolgáltató közoktatási intézmény szakágazat szerinti besorolása (TEÁOR): 9510 9510 Iskolai előkészítő oktatás 95101 Óvodai nevelés  Szakfeladatok: a) az ellátandó alaptevékenység szakfeladatok szerint: 951000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 951011 Óvodai nevelés , ellátás Ezen belül a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével rendelkező beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára is nyújt szolgáltatást. Tagintézményben: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető és oktatható enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgássérült, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek számára. Óvodapedagógus főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának vezetése 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 956099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: (tanfolyamszervezés) b) az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek: 

kiegészítő tevékenység 956099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: Székhelyen és a tagintézményben: ELTE Tanító- és Óvóképző Kar óvodapedagógus hallgatóinak gyakorló helye Tagintézményben: „ Korszerű mozgásfejlesztés a nehézségek megelőzésére” címmel működő akkreditált (alapító és működtető: Tótszőllősy Tünde pedagógiai szakértő)



kisegítő tevékenység 682002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése, mértéke: 10 %.

c) vállalkozási tevékenység nincs, mértéke: 0 %.

4

Főiskolai tanulási program

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 1.2.15. Az intézmény alapdokumentumai:  Az intézmény jogszerű működését az Almáskert Óvoda alapító okirat módosítását, egyidejűleg az egységes szerkezetbe foglalt új alapító okiratot, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 2009. március 26-ai Képviselő-testületi ülésén a 473/ÖK/2009.VIII.26.) számú határozat d.) pontjával hagyta jóvá.  Az intézmény működését, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó jogi forrásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat biztosítja.  Az intézmény tartalmi működését az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült helyi nevelési program határozza meg.  Az intézménynek a gyermekekre és szülőkre vonatkozó szabályait a Házirend rögzíti.  Az intézmény Minőségirányítási Programja meghatározza a minőségpolitika, a minőségi célok megvalósítását jelentő feladatokat. 1.2.16. Az intézmény Alapító Okiratának száma: 655/ÖK/2010.(X.29.) számú hat. 1.2.17. Óvodatörténet             



Alapítás éve: 1983. Alapító neve: III. kerületi Tanács VB Elnevezés: Napköziotthonos Óvoda, Almáskert Napköziotthonos Óvoda (579/ÖK/1997. (X. 15.) határozat) 2002. július 01-től tevékenységi kör kiegészítése (193/ÖK/2002.(VI.20) számú határozat) AZ ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar óvodapedagógus hallgatóinak gyakorló helye (9/ÖK/2003.(I.29.) határozat) Maximális létszám meghatározása (91/ÖK/2004.(II.25.) számú határozat) 2005. március 31-től TEÁOR és szakfeladat elnevezés változása miatt 133/ÖK/2005.(III.02.) számú határozat 1. pontja Maximális létszám emelés 476/ÖK/2006.(VI.30.) számú határozat 7.) pontja 289/ÖK/2007. (V.30.) sz. Határozat j) pontja névhasználatról, Almáskert Óvoda 33/ÖK/2008. (II.06.) sz. Határozat alapján 2008. január 31-től szakágazati és szakfeladat számok változása 318/ÖK/2009. (VI.04.) sz. Határozat alapján a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. Törvény rendelkezései alapján módosítás 437/ÖK/2009..(VIII.26.) számú határozat az új államháztartási szakfeladat rend előírt módosítása 2008. évi CV. Törvény alapján. 121/ÖK/2009. (III.25) számú határozat d.) pontja alapján az Óbudai Csicsergő Óvoda (1033 Budapest, szérűskert u. 41.) tagintézményként és a Gázgyár lakótelepi óvodát telephelyként, Almáskert Óvoda (1033 Budapest, Szérűskert u. 37.) székhellyel működteti tovább. 655/ÖK/2010.(X.29.) számú határozat alapján maximális létszám módosítása.

2009. augusztus 3-tól, az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és a Gázgyár lakótelepi Óvoda összevontan működik.

5

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 1.3. Az óvoda “önálló arculata” "Aki szereti a szépet az életet szereti. Aki gyermekkorában megtanul látni...az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánattal sújtottan jár az úton, s meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását, vagy a fecske röptének eleganciáját, és máris szebbnek látja a világot." Hermann Alice Intézményünk 3 épületben működik. Székhely: Almáskert Óvoda 1033 Bp., Szérűskert u. 37.

2500-657

www.almaskert-szerus-37.freeweb.hu

Tag Óvoda: Óbudai Csicsergő Óvoda 1033 Bp., Szérűskert u. 41. 3671-982

csicsergok.gportal.hu

Telephely: Gázgyár lakótelepi Óvoda 1031 Bp., Gázgyár lakótelep 3687-901

honlap készítése folyamatban van

Az Almáskert Óvoda, a Kaszásdűlő lakótelep közepén a bölcsőde mellett található, 1982-ben épült. 135 gyermek töltheti itt mindennapjait. Az Óbudai Csicsergő Óvoda, a 180 gyermek befogadására alkalmas óvoda 1985 óta működik a kaszásdűlői lakótelepen. A Gázgyár lakótelepi óvoda 1912-ben épült, gyönyörű zöldövezetben található, 105 gyermek befogadására alkalmas. Az Almáskert Óvoda 5, a Gázgyár Óvoda 4 vegyes csoportban, a Csicsergő Óvoda 7 csoportban (vegyes és tiszta életkorú) neveli és fejleszti az óvodás gyermekeket. Az óvoda dolgozói szakképzett óvodapedagógusok és dajkák, akik hittel, lelkesedéssel, magas színvonalú nevelő munkával dolgoznak a gyermekekért. Az Almáskert és az Óbudai Csicsergő Óvoda nevelőtestületének pedagógiai kultúráját jól jellemzi az a tény, hogy évek óta vezetik az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskola óvodapedagógusi szakának nappali és esti gyakorlati képzését. Az óvodapedagógusok felkészültsége, tudása lehetővé tette számunkra, hogy saját magunk alkotta helyi nevelési program alapján dolgozzunk, amely kiváló minősítéssel rendelkezik. 2010. szeptemberében módosított nevelési programmal dolgozunk. A módosított nevelési programunk címe: Az Almáskert, az Óbudai Csicsergő és Gázgyár lakótelepi Óvoda Játékos Természetismereti, Mozgás, Anyanyelvi Programja. A Program magában foglalja - a családi nevelést kiegészítve - a 3-7 éves korú gyermekek széleskörű nevelését, személyiségük teljes kibontakoztatását, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását.

6

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Programunkkal olyan érdekes, élményekben gazdag, boldog óvodai életet szeretnénk biztosítani gyermekeink számára, amely lehetővé teszi a természet és a környezet szépségeinek megismerését, a gyönyörködő rácsodálkozást. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy a gyermekeket kivisszük a természetbe és a természetet behozzuk a csoportszobába. A gyermekek mozgásfejlesztése során fő feladatunk:  a mozgásigény kielégítése, 

a motoros (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) és



az értelmi képességek fejlesztése.

Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész napi tevékenységet, a nevelési folyamat kerete. Feladatunk a beszédészlelés, beszédértés és a beszédkészség fejlesztése. A fejlesztés tartalmi összetevői a hangok tiszta ejtése, a szókincsbővítés, a magyar nyelvnek megfelelő hangsúly, hanglejtés, mondatfajták használata. Óvodánk nevelési alapelvei:  a gyermek mindenek felett álló érdekét érvényesítjük,  a gyermek a fejlődéséhez minden segítséget megkap,  a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlődését segítjük,  a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése érdekében az óvoda szorosan együttműködik a szülőkkel,  a gyermekközösség kialakítása a szülők közösségével együtt történik,  a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi,  a gyermek egyéniségének kibontakoztatása, tehetségének gondozása, az eltérő képességű gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása,  természetes és életközeli helyzetek teremtése, melyben a gyermek játszva, tevékenykedve, sokoldalú tapasztalatokat szerezve jut új ismeretekhez. Intézményünk 2004. óta partnerközpontú minőségi óvoda. Minőségfejlesztési mottónk: „Minőségi munka, hatékony együttműködés gyermekeink és partnereink megelégedettsége érdekében.” Óvodánkban a dajkák az óvodapedagógusok mellett a csoportokban dolgoznak, ezzel biztosítani tudjuk a folyamatos napirendet gyermekeink számára. Óvodánkban nyitott, a szülők bármikor betekinthetnek az óvoda nevelésében. Az óvodai beszoktatás is a gyermekek és a szülők igényeihez alkalmazkodik. Büszkék vagyunk arra, hogy a szülők partnernek tekintenek bennünket gyermekeik nevelésében és reméljük, hogy boldog gyermekkort tudunk biztosítani a ránk bízott gyermekek számára.

7

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

2. A minőségpolitika 2.1. A minőségpolitikai nyilatkozat Óvodánk nevelőtestülete és alkalmazotti közössége arra törekszik, hogy egy hatékony vezetésű, jól menedzselt intézményben, a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek figyelembevételével, családias légkörben magas színvonalú nevelő munkát biztosítson. Pedagógiai tevékenységünk minden területén a szakmaisággal összeegyeztethető szülői, fenntartói és gyermeki igények egyre magasabb szintű kielégítését tekintjük irányadónak. Az elvárásokra folyamatos fejlesztéssel reagálunk. Óvodánkban a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. Óvodánkban a minőségi szolgáltatás fejlesztése minden dolgozó feladata.

2.2 Az óvodánk küldetésnyilatkozata Közös célunk, hogy a szülőkkel együttműködve a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a 3-7 éves gyermekek érzelmi biztonságának megteremtéséhez, képességeik kibontakoztatásához Felhőtlen, örömteli, boldog gyermekkort biztosítsunk a ránk bízott gyermekeink számára . Legfontosabb értékeink a szeretet, az egyéni bánásmód, az élménynyújtás, és a játék. Hisszük, hogy óvodáskorban a kisgyermeknek legfőképpen arra van szüksége, hogy minél többet mozogjon, kommunikáljon és minél többféle módon érzékelje a világot. Mindezekhez olyan családias esztétikus és minőségi környezetet teremtünk, melyben a gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát. Vállaljuk, hogy a folyamatosan fejlődő szakmai szervezetünk egy kiegyensúlyozott, motivált cél- és feladatorientált munkahelyi légkörben:  mindig a gyermekek mindenekfelett álló érdekét szolgálja,  az igényes, önfejlesztő közösség harmonikus együttműködésben végzi feladatait és  magas szinten működteti partner kapcsolatait. Mottónk: Minőségi munka, hatékony együttműködés, gyermekeink és partnereink megelégedettsége érdekében.

8

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 2.3. A fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei

Elvárások a fenntartói minőségpolitikából Elvárás: Az egymásra épülő intézménytípusok a gyermekek/tanulók továbbhaladása érdekében működjenek együtt.

Elvárás: Az intézményrendszer működésében érvényesüljön a partnerközpontú szemlélet.

A fenntartó által megfogalmazott fejlesztési feladatok Alakítson ki az óvoda az iskolával folyamatos szakmai kapcsolatot, biztosítsa a nagycsoportos óvópedagógusok tapasztalatszerzését az iskolai elvárásokkal kapcsolatban.

Szakmai együttműködés a Dr.SzentGyörgyi Albert Általános Iskola alsó tagozatos pedagógusaival, melynek célja, hogy a gyermekek számára megkönnyítsük az átmenetet: Megszervezzük az óvodások részvételét az iskola által szervezett sport és művészeti programokon. Megszervezzük az óvodások részvételét tanítási órán, ahol differenciált feladatadás mellett, aktív közreműködéssel tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek az iskolai életről. Óvónők látogatása az iskolákban volt óvodásaiknál. Kölcsönös intézménylátogatás szervezése a bölcsődével. Rendszeresen mérjék fel a szülők, Két évente igény, elégedettség, az óvoda dolgozóinak, elégedetlenség mérést végzünk a gyermekeket felvevő iskolák közvetlen partnereink körében. pedagógusainak elégedettségét.

Esélyegyenlőségi tervek Esélyegyenlőség biztosítására elfogadása és évenkénti való törekvés, felülvizsgálata diszkriminációmentes oktatás A folyamatos fejlesztés érdekében Elvárás: A minőségfejlesztés tervezett az éves munkatervben jelenjenek meg a fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeivel rendszerszerűen teremtsék meg feladatok. az intézmény-működés folyamatos fejlesztését.

Elvárás:

Elvárás: A helyi adottságokra épülő szakmai fejlesztés eredményeképpen az óvodák közötti különbségek csökkenjenek, vagyis a magasan teljesítők irányába mozduljon el az egész rendszer teljesítménye.

Intézményi feladatok

A szülői és óvodapedagógusi elégedettség növekedjék a szokásrend (öltözködés, étkezés), és az iskolaérettség (tartós figyelem, a másikra figyelés, stb.) megfelelő szintjének kialakításában.

9

Kiegészítő tanfolyamokon két hátrányos helyzetű gyermek részvételének biztosítása tanfolyamonként. Ingyenes szolgáltatások bevezetése. A fejlesztési feladatokat megjelenítjük az intézményi munkatervben, a szakmai munkaközösségek terveiben.

Partnereink elégedettségének mérése alapján rövid, közép, és hosszú távú intézkedési terveket készítünk, végrehajtjuk és értékeljük azokat.

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Elvárások a fenntartói minőségpolitikából Elvárás: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatala minőségpolitikájában szereplő ügyfél-központúságot a közoktatási intézmények a partnerközpontú működéssel valósítsák meg.

A fenntartó által megfogalmazott fejlesztési feladatok Az óvoda minőségfejlesztési rendszerét működtesse, szükség szerint módosítsa.

Az értelmi képességek optimális fejlesztése egyéni adottságok alapján. A mozgás jelenléte a mindennapi Elvárás: A differenciálás- integrálás tevékenységekben. egyensúlya a pedagógia Személyre szabott mozgásfejlesztés. minden területén.

Elvárás:

Gyermekközpontúság

A játékos tanulás és nevelés megvalósítása. Óvodai intézmények számára a gyerekközpontúság a nevelési folyamatok fejlesztésében kell, hogy megjelenjék: mint az értelmi képességek, a kommunikáció fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelő foglalkoztatással.

Elvárás:

10

Intézményi feladatok

Comenius modellre épülő minőségfejlesztési rendszert működtetünk.

Minden gyermekről anamnézist veszünk fel, fejlettségmérő lapokat vezetünk, feljegyzéseket készítünk. Életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő differenciált fejlesztést végzünk. Biztosítjuk a játék kiemelt szerepét. A tanulás mindenkor játékba integráltan szervezzük. Mindennap szervezünk mozgásos játékot, anyanyelvi játékokat, személyiségfejlesztő játékot. Célunk a sokoldalú, harmonikus fejlesztés, a gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek ellátását is). Testi, értelmi, szociális és érzelmi fejlődés segítése. Az óvodai tanulás alábbi formáit biztosítjuk: Utánzásos, mintakövetéses tanulás (szokások, viselkedés, kommunikáció). Játékos tapasztalatszerzés (tárgyak, anyagok tulajdonságai, természeti jelenségek). Gyermeki kérdésekre adott válasz útján történő ismeretszerzés (folyamatos az óvodai nevelésben) Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés (piac látogatás, állatkerti séta, növények és állatok életjelenségei, természeti jelenségek megfigyelése, anyagok tulajdonságai, érzelmek-hangulatok megjelenése; szín, ritmus, formák, hangok, ízek, illatok). Gyakorlati problémafelvetés megoldása (játékban, munkában, tanulásban). Kezdeményezett, kötetlen, játékos foglalkozások, tevékenykedtetések.

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Elvárások a fenntartói minőségpolitikából Elvárás: Erkölcsi nevelés

Elvárás: Esélyegyenlőség: A tehetség-felismerés, tehetséggondozás, a hátrányos helyzet szakszerű kezelése, felzárkóztató programok működtetése. A fenntartó elvárása, hogy az általa működtetett intézményrendszer maximálisan támogassa a gyermekek/tanulók fejlődését – egyéni adottságaik, képességeik figyelembevételével

A fenntartó által megfogalmazott fejlesztési feladatok

Intézményi feladatok

Az óvodai hagyományok ápolásával (ünnepélyekkel, az ünnepekhez kötődő tevékenységekkel) a hazafias érzés megalapozása.

Környezeti nevelésünk és óvodai ünnepeinkhez kapcsolódóan biztosítjuk a gyerekek számára, hogy megismerhessék lakókörnyezetüket, Óbuda természeti és társadalmi környezetét. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy magyarok vagyunk, magyar nyelven beszélünk, Magyarországon élünk. Megismertetjük a nemzeti színű zászlót. Egyéni fejlesztéssel biztosítjuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. A differenciált fejlesztést mikrocsoportos és egyéni szituációk szervezésével valósítjuk meg. Fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő, beszédfejlesztő pedagógus, szükség szerint gyógypedagógus és gyermekvédelmi megbízott segíti az óvodapedagógusok munkáját. Igénybe vesszük az Óbudai Nevelési Tanácsadó és az EGYMI segítségét is. Vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyerekek integrálását a tagóvodában. Pedagógus továbbképzési programunkban nevelési program kiemelt területeit preferáljuk. Integrált nevelés, drámapedagógia, projekt pedagógia, fejlesztőpedagógia, mozgásfejlesztés, beszédfejlesztés, környezeti nevelés.

Az óvoda mindezen elvárásokat a következő feladatok végzésével támogassa:  adottságok felismerése,  képességek fejlesztése (különös tekintettel a szóbeli képességekre),  tehetség támogatása,  hátrányos helyzet felszámolására törekvés minden lehetséges módon  pedagógus továbbképzés támogatása(projekt pedagógia,drámaped.)

11

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Elvárások a fenntartói minőségpolitikából Elvárás: Környezetvédelem, környezetkultúra fejlesztése

Elvárás: Humán erőforrás fejlesztése

Elvárás: Kultúraközvetítés

Elvárás: Egészséges életmódra nevelés

A fenntartó által megfogalmazott fejlesztési feladatok

Intézményi feladatok

A természetes környezet értékeinek Kiemelt területként kezeljük megismertetése – az óvoda a környezet megismerésére és közvetlen környezetében. szeretetére nevelést, célunk gyermek és környezete harmonikus viszonyának kialakítása, a környezettudatos szemlélet átadása. Szelektív hulladékgyűjtést, komposztálást végzünk az intézményben. Kirándulások szervezésekor előnyben részesítjük az óbudai helyszíneket. Zöld Óvoda működik a székhelyen, célunk bevezetése a telephelyen és a tagóvodában is.

Az eredményesen pályázó pedagógusok érdekeltségének megteremtése. Pályakezdő óvópedagógusok szakmai támogatása.

Mesék, dramatikus játékok útján az iskolaelőkészítő évben. Ahol igény van rá, a nemzeti és etnikai kisebbségi kultúrkincs felhasználásával is.

Életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek, szokások napirendbe illesztése.

12

Fenntartói jóváhagyás után biztosítjuk a sikeresen pályázó kolléga anyagi elismerését ( pályázaton nyert összeg 10%-ával). Pályakezdő kolléga segítésére mentort nevezünk ki, gyakornoki programot működtetünk. Szakmai munkaközösségeket működtetünk. Értékelési szempontrendszert dolgozunk ki és működtetünk. Az óvodai nevelés során megismertetjük a gyerekeket a magyar nemzeti kultúrával, népzenével, élő hangszeres játékkal, magyar népmesékkel, mondókákkal, versekkel, dalokkal. Esztétikus környezetet biztosítunk számukra. Fejlesztjük a gyerekek magatartáskultúráját, konfliktusmegoldó képességüket. Pozitív modellt nyújtunk számukra. Rugalmas keretnapirendet, folyamatos étkezést biztosítunk. Felnőttek pozitív modellt nyújtanak.

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 2.4. A minőségcélok Az Óvoda pedagógusai által kidolgozott helyi nevelési program alapján működő intézményünkben a szülőkkel és gyerekekkel együttműködve, a partnereink által megfogalmazott elvárások figyelembe vételével törvényesen, szakszerűen és hatékonyan látjuk el pedagógiai feladatainkat. Céljaink a helyi nevelési programunk alapján:  A gyermekek jogainak, érdekeinek és emberi méltóságának tiszteletben tartása.  A kisgyermekek számára az esztétikus óvodai környezet, az érzelmi biztonság biztosítása  A gyermekek egészséges, harmonikus, sokoldalú személyiségének kibontakozásának segítése.  A gyermekek számára a legfontosabb tevékenységnek, az önfeledt, sokszínű játék feltételeinek biztosítása.  Minden gyermek számára képességeinek kibontakoztatásához szükséges differenciált személyiségfejlesztés biztosítása  A tehetséggondozás és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása egyéni bánásmóddal.  Minél több érzékszervre ható élménynyújtást és játékos tanulás képességfejlesztéssel.  Olyan életközeli, természetes helyzetek teremtése, amelyben a gyermekek játékos formában, változatos tevékenységeken keresztül élhetik meg érdeklődésüket és kíváncsiságukat.  Pozitív attitűdök ébresztése az élővilág, az esztétikus szép környezet megőrzése és fenntartása iránt,  A gyerekek mindennapi mozgásfejlesztése  Minden nap anyanyelvi játékok, személyiségfejlesztő játékok szervezése a gyerekeknek. A helyes szóbeli és magatartási érintkezési formák megtanítása.  A sajátos nevelési igényű gyerekek integrálása a tagintézményben. Befogadóvá válás. A személyi-, tárgyi feltételek fenntartó általi biztosítása.  Gyermekközpontú, érzelmekben gazdag, derűs óvodai élet megteremtése, érzelmi biztonság nyújtása a gyermekek számára, Szervezeti céljaink  Nevelőtestületünk minél magasabb pedagógiai, pszichológiai kultúrát képviseljen, mély hivatástudattal rendelkezzen,  Felnőtt közösségünk szervezeti kultúrája állandóan és folyamatosan fejlődjék, egyénileg és képességeinek megfelelően mindenki járuljon hozzá ahhoz, hogy színvonalas, eredményes intézményt működtessünk gyermekeink és partnereink megelégedettségére.  Rendszeresen mérjük a szülők, dolgozók, gyerekek és egyéb közvetlen partnerek elégedettségét, igényeit.  Fejlesszük a szakmai kapcsolatot a körzeti bölcsődével és iskolával.  Alkalmazotti közösségünk tagjai munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereink irányába.  Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel.  Az információáramlás váljék szabályozottá és eredményessé  Hosszú távú célunk a teljes körű folyamatszabályozás. 13

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 2.5. A minőségpolitika megvalósításának hosszú távú elvei 

A partnerközpontú szemlélet: óvodánk csak akkor tud megfelelni a partnerközpontú működés feltételeinek, ha megismeri, folyamatosan nyomon követi, elemzi a felmerülő partneri igényeket. Ezeket beépíti nevelőmunkájába, majd figyelemmel kíséri azok teljesülését, illetve elvégzi a visszajelzések alapján a szükséges korrekciókat.



A partnerkapcsolatok irányítása: o partnerazonosítás folyamata, o igényfelmérés, o kommunikáció, o partnerekkel való kapcsolattartás



Az intézményi erősségekre való építés: a minőségfejlesztési munka során elsődleges szempont.



A team munka fontossága: az együtt kidolgozott és elfogadott célok, közös értékrendek válnak a szervezet sajátjává.



A vezetés felelőssége, elkötelezettsége: a vezetői kör aktív részvétele, felelősségvállalása, elkötelezettsége nélkül a minőségfejlesztési munka nem valósulhat meg. Az óvodavezető feladata: o személyes példamutatás, o partnerekkel való együttműködés, o megfelelő kommunikáció, o erőforrás gazdálkodás, o megfelelő motiváció, o megvalósítható, reális célok kitűzése, o a feladatok megfelelő elosztása, egyenlő terhelés, o az információ áradat hatékony működtetése, o az önálló feladatvégzés biztosítása, o a megelőlegezett bizalom.

14

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

3. A minőségfejlesztési rendszer 3.1. A minőségfejlesztési rendszer működésének célja A minőségfejlesztési rendszer működtetése folyamatosan feltárja:  az intézmény működésének erősségeit,  a működésben rejlő problémákat,  a szervezeti konfliktusok forrásait,  a szervezeti kultúra jellemzőit,  a változtatandó tényezőit,  a pedagógiai munka és a szervezeti működés erősségeit és fejlesztendő területeit,  a vezetés irányító munkájának hatékonyságát. A minőségfejlesztési rendszer működtetése nagymértékben támaszkodik:  a partnereink: o véleményeire, o elégedettségére, o elégedetlenségére, o igényeire.  az intézményi önértékelés eredményeire. A nevelőtestület, az alkalmazotti közösség folyamatosan keresi a problémák megoldásait, a fejlesztési lehetőségeket. Megtervezi és végrehajtja azokat az intézkedéseket, melyek a minőségpolitikában megfogalmazott fejlesztési célok alapján az óvoda folyamatos fejlődését biztosítják. Ellenőrzik, mérik, értékelik a változások hatását. A minőségfejlesztési rendszer 4 fő eleme - P D C A ciklusban való gondolkodás 1. Tervezés (plan) (P): Meg kell tervezni, hogy mit szándékozunk csinálni. Le kell írni, hogy az adott cél elérését hogyan akarjuk megvalósítani. 2. Megvalósítás (do ) (D): El kell végezni a feladatot a leírtak szerint – az alkalmazotti kört folyamatosan tájékoztatni kell, szükség szerint képezni, hogy a tervek szerint végezhessék munkájukat. 3. Elemzés (check) (C): Mérni, értékelni és dokumentálni kell az elvégzett munkát, 4. Beavatkozás (action) (A): Ha jó amit csinálunk akkor ugyanúgy kell csinálni, ha viszont hibát követtünk el, akkor meg kell keresni a hiba okát és intézkedni kell annak kijavítására.

15

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Comenius modellre épülő minőségfejlesztési rendszerünk működtetésével folyamatosan feltárjuk az intézmény erősségeit, a szervezeti konfliktusok forrásait, a szervezeti kultúra jellemzőit, a pedagógiai munka és a szervezeti működés erősségeit és fejlesztendő területeit, a vezetés irányító munkájának hatékonyságát. Ebben a munkánkban jelentős mértékben támaszkodunk partnereink véleményére, igényeire és az intézményi önértékelés eddigi eredményeire. Az alkalmazotti kör bevonásával folyamatosan keressük a fejlesztési lehetőségeket, megtervezzük, végrehajtjuk azokat az intézkedéseket, melyek a minőségpolitikában megfogalmazott célok alapján szervezetünk folyamatos fejlődését biztosítják. A változások hatását ellenőrizzük, mérjük, értékeljük, dokumentáljuk. Az eredményesen végrehajtott folyamatokat intézményi gyakorlattá tesszük (folyamat leírásokkal), a hibák javítására újabb intézkedési tervet dolgozunk ki. A Comenius modellre épülő, de a helyi sajátosságokat figyelembe vevő minőségirányítási rendszert alakítottunk ki.

16

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 3.2. A minőségfejlesztési rendszer szervezeti elemei 3.2.1. A minőségfejlesztési rendszer szervezeti struktúrája Az intézmény vezetőségének tagjai:  az óvodavezető,  a tagóvoda-vezető,  az óvodavezető-helyettes,  a minőségirányítási vezető,  a szakmai munkaközösség vezető,  a közalkalmazotti tanács elnöke. A vezetőség értekezleteire kétheti rendszerességgel kerül sor, de az óvoda működésével összefüggésben az ad hoc, operatív megbeszélések is részei a napi gyakorlatnak. A vezetés felelőssége: Cél: A vezetői team biztosítsa: a külső és belső szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, a nevelési program 4 évenkénti felülvizsgálatával , az éves munkatervek készítésével, a 3 évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával:  a minőség iránti elkötelezettségét,  a működés rendjét,  a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat, a partneri elvárásoknak megfelelően. 3.2.2. A minőségfejlesztési team működésére vonatkozó szabályzatok 3.2.2.1. A minőségfejlesztési team vezető feladatai A minőségbiztosítási, vezetőségének.

minőségfejlesztési

rendszer

vezetője.

Tagja

az

intézmény

Általános feladatai:  Részt vesz a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében, a minőségügyi módszerek elterjesztésében.  Gondoskodik a rendszer folyamatos működtetéséről, fejlesztéséről.  A rendszer működését irányítja, koordinálja.  Figyelemmel kíséri és elemzi a minőség alakulását. Felelős az ezzel kapcsolatos jelentések elkészítéséért.  Felelős a minőséggel kapcsolatos dokumentációs rendszer felépítéséért, kezeléséért és archiválásáért.  Javaslatot tesz a minőségfejlesztési rendszer és annak elemeinek elfogadására, módosítására.  Munkatervet készít minden nevelési évben. 17

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja   

Beszámol a rendszer működéséről a vezetőknek és a nevelőtestületnek. Ellenőrzési joggal rendelkezik a szabályzatok, utasítások, előírások betartását illetően, s valamennyi a minőséget illető tevékenység felett (szervezeti kultúra, környezet kultúra, nevelés, kommunikáció, stb.). Tervező, fejlesztő, irányító, értékelő munkája az intézmény összes folyamatára kiterjed.

Közreműködik  a család – óvoda kapcsolatának fejlesztésében,  a partnerközpontú működés fejlesztésében,  az intézmény menedzselésében,  az intézményi folyamatok szabályozásában,  a szervezeti kultúra fejlesztésében,  a folyamatos fejlesztés gyakorlatának elterjesztésében (a tervezés-végrehajtásellenőrzés-beavatkozás elv alkalmazásának elterjesztésében),  a panasztételi mechanizmus működtetésében. Juttatása a kereset kiegészítési alap háromszorosa havonta. Feladatait kötelező óraszámán felül végzi.

3.2.2.2. A minőségfejlesztési team működési szabályzata 

A minőségfejlesztési team célja: A minőségfejlesztési team intézményünkben azzal a céllal jött létre az óvodában folytassa a már beindított COMENIUS 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési Program folyamatának koordinálását.



A minőségfejlesztési team felelős: o a team céljainak meghatározásáért, o az intézkedési tervek elkészítéséért, és az abban foglaltak megvalósításáért.



A minőségfejlesztési team: A minőségfejlesztési team tagjai / alkalmazotti közösség által jóváhagyott, óvodavezető által elfogadott / feladataikat felkérésére önként vállalják. A felkérés alapjául az emberi tulajdonságok, a szakmai munka területén eddig felmutatott eredményeik, valamint a széles látókörrel való rendelkezés, a munkatársi és gyermek közösségben megszerzett személyes tapasztalatok szolgáltak, melyek a feladat elvégzésére alkalmassá teszik a minőségi kör tagjait.



A team vezetőjének feladata: o A minőségfejlesztési team vezetése o Az intézményi minőségfejlesztési munka irányítása



A minőségfejlesztési team vezetője felelős: o A team Működési Szabályzatának betartásáért o Az intézkedési tervükben megfogalmazottak betartásáért, és a dokumentációk határidőre történő elkészítéséért, leadásáért o Az intézmény vezetőinek, az alkalmazotti közösségnek szóló beszámoló elkészítéséért, az elkészített anyag ismertetéséért, reprezentációjáért.

18

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 

Beszámolási kötelezettség: A team vezetője nevelési évenként kétszer a vezetőségnek és alkalmazotti közösségnek kötelesek a csoport által elért eredményekről beszámolni.



A minőségfejlesztési team vezetőjének jogköre: o A minőségfejlesztési team képviselete o Javaslattétel feladatmegoldásra o A megvalósítás ellenőrzése



A minőségfejlesztési team tagjainak megbecsülése o Anyagi megbecsülés:  Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés  Költségtérítés  Konferenciákon való részvétel díja o Erkölcsi megbecsülés:  Alkalmazotti közösség előtti elismerés, dicséret (név és tevékenység ismertetése alapján)

 A dokumentálás módja, formája, szabályai: A minőségfejlesztési team az elvégzett tevékenységet minden esetben köteles dokumentálni munkafeljegyzések, és azokat összegző, lezáró, célokat megfogalmazó jegyzőkönyv formájában. A feljegyzések, jegyzőkönyvek lefűzése (időrendben) lehetővé teszi az események, a felelősök és a határidők betartásának követését. A dokumentumokat a minőségfejlesztési team vezetőjének egy példányban át kell adni.  Záradék Az elkészített szabályzat 2009. október 7-től a minőségfejlesztési team tagjai és az intézményvezető együttes jóváhagyásával lép hatályba. Minden megkezdett nevelési év szeptember 30-ig a szabályzatot felülvizsgálatnak vetjük alá. A felülvizsgálat eredményének megfelelően a szabályzatot az intézmény érdekeinek megfelelően a minőségfejlesztési team, az intézmény vezetője és az alkalmazotti közösség jóváhagyásával módosítjuk.

19

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

4. A partnerközpontú működés A partnerközpontú működéssel intézményünk biztosítja:  A partnerek igényeinek teljesülését.  A szervezet igényeinek teljesülését. Óvodánk a partnerközpontú működést a Comenius 2000. I. modell alapján építette ki. Első lépésként nyitott önértékelést végeztünk, swot analízissel (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek), majd azonosítottuk partnereinket, róluk listát készítettünk. Következő lépésként megismertük partnereink véleményét, igényeit intézményünkről. Módszerként kérdőíves megkérdezést, interjút, a gyerekek esetében fényképválogatást használtunk. Végül a kapott adatokat feldolgoztuk, elemeztük, belőlük intézkedési tervet készítettünk, melyeket alkalmazotti körünk hajtott végre. Partnereink elégedettségét, elégedetlenségét, igényeit rendszeresen mérjük a fent említett eszközökkel.

8. korrekciós terv készítése és megvalósítása

0. Nyitott önértékelés

9.Irányított önértékelés

1. érdekelt felek azonosítás

7. megvalósítás elemzése

2. Igény és elégedettség mérés

6. Intézkedési tervek megvalósítása

3. Igények elemzése

5. intézkedési tervek készítése

4. célok és prioritások meghatározása

TERVEZÉS (P)

MEGVALÓSÍTÁS (D)

ÉRTÉKELÉS (C)

20

BEAVATKOZÁS (A)

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.1. A partnerazonosítás A partnerazonosítás szabályzata: Célja: A minőségfejlesztési eljárási rendszer keretén belül biztosítsa a partnerek azonosításának, a partnerlista készítésének, valamint alkalmazásának és felhasználásának rendjét, szabályait. Érvényességi köre: A szabályzat kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára Felelősségi kör: Az intézményvezető felelős a minőségfejlesztési rendszer bevezetéséért.

A minőségügyi megbízott az intézményvezető támogatásával összefogja, felügyeli a minőségfejlesztési rendszer kiépítését és gyakorlati működtetését. A résztvevők köre:  Az intézményvezető,  a minőségfejlesztési team vezető,  a tagok Partnernek tekintjük azt a személyt, csoportot, vagy szervezetet, mely működése során érdekelt lehet, vagy befolyásolhatja az intézmény működését, és a működés során elvárásaik lehetnek. A partnerek kiválasztásának szempontjai:  Kinek vagy kiknek az elégedettsége fontos az intézménynek?  Mely partnerek elvárásai irányíthatják a szakmai célok kitűzését?  Kik azok, akik leginkább segíthetik ötleteikkel az intézmény fejlesztését?  Mely személyek és intézmények járulhatnak hozzá az anyagi erőforrások bővítéséhez?  Intézményi és fenntartói hierarchia figyelembe vétele. A partnerazonosítás módja:  Fókuszcsoport A fókuszcsoport tagjai: intézmény részéről 4 fő szülők részéről 4 fő A partnerazonosítási szabályzatot az intézményvezető és a nevelőtestület hagyja jóvá. Partnerlista helye: óvodatitkári szobák Partnerlista kezelője: minőségfejlesztési team vezető Partnerlista aktualizálása: évente, október 1-ig. Szabályzat felülvizsgálata: 2 évente, október 1-ig. Partnerlistába betekintést nyerhet: az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, a tagóvoda vezető, a minőségfejlesztési team vezető, az óvodatitkár, az óvodapedagógusok meghatározott feladatok elvégzésekor.

21

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.2. A partnereink: Közvetlen partner: Akikkel a mindennapi munkánk során legtöbbször érintkezünk, és akik szolgáltatásunknak, a nevelési tevékenységnek velünk együtt alkotó, tevékeny részesei is.  Közvetlen érintettek: o A nevelési folyamat szereplői: Gyermekek, kollégák o Közvetlen megrendelő - Akiknek elvárásaik vannak, és forrást biztosítanánk a működéshez - Szülők, fenntartó  Előző és következő intézmény a gyermek életútjában: Bölcsőde, iskola,  Egyéb partnereink: a helyi nevelési program specialitásából adódó, az intézmény számára közvetlen szerepet játszó partner, valamint a pedagógiai munkát segítő munkatársak: Nevelési tanácsadó, logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, Közvetett partner:  Szabályzatokon, rendeleteken keresztül hat a működésre: o OKM, o ÁNTSZ, o MÁK, o KSZKI  Civil szervezetek: o Zöld Almák Alapítvány, o Csicsergő Gyerekekért Alapítvány, o Etka-jóga Rekreációs Egyesület,  Egyéb partnerek, akik együttműködésükkel segítenek az intézmény céljai elérésében: o ELTE Tanító –és Óvóképző kara, o FPI, o PSZI, o kerületi óvodák, o Családsegítő központ, o Közétkeztetés szolgáltatója, o Gyermekorvos és a védőnő, fogorvos, o Foglalkozás egészségügyi orvos,  Egyéb beszállítók: o Állatkert, o fényképész, o előadó művészek, o kereskedők, o edzők, o oktatók

22

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.3. A partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérése 4.3.1. A partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérés folyamatának leírása: A folyamat célja: Partnereink véleményének megismerése, hogy kialakítsunk egy helyzetképet, hogy azok tudatában minőségfejlesztési célokat határozzunk meg. Pedagógiai programmal, nyitott önértékeléssel összevetve alapot nyújtsunk a minőségi célok megfogalmazásához. Tartalma:  Közvetlen partnereinknél végeztük el az igény, elégedettség, elégedetlenség felmérését, úgymint: o Gyermekek körében véletlenszerű mintavétellel o Szülők körében teljes körűen o Dolgozóknál teljes körűen o Fenntartó képviselőjével o Iskolában fókusz csoporttal  Közvetett partnereinktől a kapcsolattartás keretében gyűjtünk információkat. Módja:  A gyermekeknél: fényképválogatás, a „Mit szeret és mit nem a gyerek az óvodában, és mit szeretne még csinálni” című (Horváth és Dubecz) módszertani CD anyag alapján.  A szülőknél és alkalmazottaknál a minőségfejlesztési team által készített kérdőív  A fenntartónál, bölcsődénél, általános iskolánál interjú. 4.3.2. A partnereinktől az alábbi területekre kérdezünk rá: 4.3.2.1. Az általános elégedettség: a nevelés, oktatás minősége:  teljesítményre ösztönző elvárások,  személyes törődés,  közérzeti légkör,  emberi kapcsolatok,  pedagógiai módszereink,  rendszeres visszajelzések. 4.3.2.2. A környezet:  felszereltség,  környezeti tényezők, 4.3.2.3. Az együttműködés:  bevonás az óvodai életbe  tájékoztatás az óvodáról  kommunikáció gyakorisága

23

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.3.3. A mérés tervezése: Megtervezzük a mérés folyamatát, kiválasztjuk az általunk leghatékonyabbnak vélt módszereket, meghatározzuk a felelősöket. Gyerekek méréséhez fényképsorozatot állítunk össze, fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek elé saját óvodájukban készült fotók kerüljenek. Felkészítettük az óvónőket a gyerekek mérésének lebonyolítására. Interjúterveket készítünk el, melyet előre eljuttatunk írásban az interjúalanyokhoz. 4.3.4. A mérés menete: 

  

A gyermekeknél 14 db, óvodai tevékenységet ábrázoló fényképet válogatunk össze, melyeket a gyermekeknek két csoportra kell szétválogatniuk, aszerint, hogy szeretik vagy nem szeretik a tevékenységet. A képválogatás végeztével feltesszük a kérdést, hogy van-e olyan tevékenység, amely nincs a képek között, de nagyon szeretnek vagy szeretnének csinálni. Ezzel a nyitott kérdéssel gyűjtjük össze az igényeket, melyeket egyéni adatgyűjtő lapokon rögzítünk. A felmérésbe bevonjuk a csoport óvodapedagógusait, ezzel is közelítve őket a minőségfejlesztési munka irányába. A kapott eredményeket a támogató csoport dolgozza fel. A dolgozói kérdőíveket a minőségfejlesztési team tagjai osztják ki, majd egy megbeszélt helyen, zárt ládába gyűjtik. A feldolgozást a minőségfejlesztési team végzi el. A szülői kérdőíveket a csoportos óvónők osztják ki, zárt ládában gyűjtjük össze. A szülői igényeket kiegészítjük a szülői értekezleteken készült jegyzőkönyvekből. Az egyéb közvetlen partnereinkhez (fenntartó, iskola, stb.) 1 – 1 meghatározott munkatárs megy el, előkészített igény, elégedettség és elégedetlenséget tartalmazó kötött interjúra. Az elkészült interjúkat rögzítjük.

4.3.4.1. A kérdőíves módszer alkalmazása: Legfontosabb felnőtt partnereinket a szülőket, alkalmazottakat teljes körűen mérjük kérdőívvel, ezzel biztosítva a széles körben a vélemények megismerését. 4.3.4.2. Az interjúk esetében sikerkritériumként azt határoztuk meg, hogy létrejön az értékelhető információt nyújtó interjú. A fenntartóhoz, a társintézményekhez fordultunk interjúval, maga a személyes beszélgetés, annak légköre is fejlesztően hat a kapcsolat alakítására. Közvetett partnereinket tudatosan nem mérjük, hiszen a kapcsolat jellegéből adódóan ismerjük elvárásaikat, igényeiket különböző jogszabályokon, határozatokon keresztül (OKM, ÁNTSZ, TÁH, KSZKI), működésünk során rendszeres visszajelzést kapunk tőlük. A közvetett partnerek másrészt munkájukkal segítik az óvoda működését (Sodexho Magyarország Kft., PSZI, FPI, Családsegítő, Alapítvány, orvosok, beszállítók), feléjük igényeket mi fogalmazunk meg.

24

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.3.5. Az adatfeldolgozás: Adatokat kapunk a szülői kérdőív alapján intézményi, épületenkénti és csoportszinten is, átlagot, legjobb és legrosszabb mért eredményt ismerhetünk meg számszerűsítve 1-től 5-ig skálázva. Előre meghatározzuk, hogy minden esetben 4,00 értéket tekintjük választópontnak, az ez alatti értéket kapott válaszokat elégedetlenségnek, az e fölöttieket elégedettségnek tekintjük. A gyerekek által adott válaszokat egyéni adatgyűjtő lapokról óvodai összesítő lapra gyűjtjük, számosságuk szerint súlyoztuk őket. Az így kialakult rangsorok alapján osztjuk fel kedvelt (elégedettséget kifejező) és nem kedvelt (elégedetlenségek kifejező) tevékenységekre. Kedvelt, amit az összes megkérdezett gyerek több mint 80%-a szeret, nem kedvelt, amit több, mint 34% nem szeret. Interjúkon szerzett információkat is belehelyeztük az adattáblákba. Igényeket számszerűsítve jelenítjük meg. 4.3.6. A visszacsatolás módja: Alkalmazotti értekezleten ismertetjük a teljes dolgozói körrel a felmérés eredményét. A gyermekeknek fényképes tablót készítünk a leginkább, illetve a legkevésbé szeretett tevékenységekről. Az óvodapedagógusok az igényméréseket követő első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket annak eredményéről, óvodai- és csoport szinten egyaránt. A szülők válaszai alapján elkészült kiértékelést a szülők felé minőségfejlesztési faliújságon tesszük közzé. Egyéb közvetlen partnereink (fenntartó, iskola, bölcsőde, óvoda, stb.) elkészült - elégedettség, elégedetlenség illetve igény - felmérését tartalmazó táblázatokat, szöveges kiértékelést, a dolgozók számára készített minőségfejlesztési faliújságra függesztjük ki a nevelői szobában. 4.3.7. A partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérés szabályzata Cél: hogy azonosítsuk partnereink igényeit, vizsgáljuk elégedettségüket, elégedetlenségüket. Célunk olyan helyzetkép kialakítása, amely megfelelő alapot nyújt az intézmény minőségfejlesztési céljainak meghatározásához, és folyamatos fejlesztéséhez. Érvényességi terület: Az intézmény teljes körű nevelési területére vonatkozik a szabályzat. Felelősségi kör: A minőségfejlesztési team vezető az intézményvezető támogatásával összefogja, felügyeli a minőségfejlesztési rendszer gyakorlati működtetését. Az igényfelmérés tartalma: Táblázatba rendezzük partnereinket, a vizsgálandó területeket és jellemzőket. A partneri igényfelmérés rendjét úgy szabályozzuk, hogy a felmérés ismételhető és összehasonlítható legyen.

25

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja A szabályozás területei:  Az adatgyűjtés gyakorisága, időszaka  Módszere  Résztvevők köre (teljes körű vagy minta vétel)  Elfogadható válaszadási arány  Produktum megnevezése  Publicitás, visszajelzés minden mérésbe bevont partnernek  Felelős  Ellenőrzés

A Partneri igényfelmérés folyamatának szabályzatát legalább évente, október 15-ig aktualizáljuk és felülvizsgáljuk. Az alkalmazotti kör bármely tagja kezdeményezheti a felülvizsgálatot.

26

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.4. A teljeskörű intézményi önértékelés Az intézményi irányított önértékelés célja: ismerjük meg adottságainkat és elért eredményeinket. Ennek segítségével:  azonosítjuk gyenge pontjainkat,  kijelöljük a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztendő területeket,  meghatározzuk a továbbfejlődés irányait.  a fejlesztési területek meghatározása után, azok beépítése az óvoda dokumentumaiba: HOP, SZMSZ. Cél: A partnerközpontú minőségfejlesztés feltételeinek és eredményeinek rendszeres értékelésével az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek, folyamatainak meghatározása, a partnerek elvárásainak megfelelő intézményi működés folyamatos fejlesztése. 4.4.1. Az alkalmazott módszerek, eszközök:

Stratégia 8% (80 pont) Erőforrások 9% (90 pont)

Dolgozói elégedettség 9 % (90 pont) Óvodahasználók elégedettsége 20% (200 pont) Társadalmi kihatások 6% (60 pont)

Eredmények 15 % (150 pont)

Dolgozók irányítása 9% (90 pont)

Folyamatok 14 % (140 pont)

Vezetés

10 % (100 pont)

EFQM modell (Európai Minőségi Díj, Nemzeti Minőségi Díj modell)

Módszerek: 

    

EFQM Kiválóság modell kérdőívei segítségével kérdezzük ki munkatársainkat, külön értékeljük: o az óvodavezetés, o az óvodapedagógusok, o az alkalmazottak válaszait A partneri igényfelmérés eredményei Dokumentum elemzés: (HOP, SZMSZ, Munkaterv, Intézkedési terv, Vezetői interjú, Csoportnaplók) Súlyozás Statisztikai adatfeldolgozás módszerei Csoportmunka, vita.

27

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Eszközök:  adattáblák,  diagramok,  grafikonok,  radardiagramok,  eredménytáblák. Az irányított önértékelésbe bevontak köre: a teljes alkalmazotti kör. 4.4.2. A Felelősségi körök: Intézményvezető:  az irányított önértékelés eljárásrendjének betartása,  az adatgyűjtéshez, adatfeldolgozáshoz és elemzéshez szükséges humán és tárgyi erőforrások biztosítása,  az érdekeltek tájékoztatása az értékelés eredményeiről.  az értékelés alapján a munkatársak minél szélesebb körű bevonásával fejlesztési célok és intézkedések meghatározása és megvalósítása. Minőségügyi felelős:  az önértékelés folyamattervének elkészítése,  az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, elemzés, koordinálása,  fejlesztési javaslatok előkészítése.

célmegvalósítás

tevékenységeinek

4.4.3. Az irányított önértékelés folyamatának leírása:    

A pedagógiai munka és a partnerközpontú minőségfejlesztés stratégiai céljaihoz kapcsolódóan óvodánk 4 évenként irányított önértékelést végez. Az önértékelés kiterjed az intézmény adottságaira és az adottságokkal elért eredményekre. Az önértékeléssel feltárjuk az intézmény fejlesztendő területeit, folyamatait. Az értékelendő adottságok: o a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, o az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása, o a meglévő folyamatok szabályozottsága, o a szabályozási rendszer teljes körűsége, o az erőforrások figyelembevételének módja, o a partneri igények figyelembevételének módja.

28

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 

A bemutatandó eredmények: o a munkatársak bevonásának mértéke, o a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, o a partnerek elégedettsége, o a szabályozási rendszer alkalmazásának hatékonysága, o a kitűzött célok elérése, megvalósítása, o a folyamatos fejlesztés eredményei, o az erőforrások felhasználásának hatékonysága.



Az irányított önértékelés megkezdése előtt a felmérést legalább 3 hónappal elő kell készíteni. o Az előkészítés magában foglalja: az önértékelési cél, az értékelési területek, módszerek, eszközök, erőforrások és az elvárt kimenetek formájának pontos meghatározását, az irányított önértékelés folyamattervének aktualizálásával és az értékelő csoport feladatra történő felkészítésével.



Az irányított önértékelés keretében szükséges adatgyűjtés, adatfeldolgozás és az adatok kiértékelése az értékelő csoport feladata.



Az értékelés eredményeiről a feldolgozást végzők szöveges leírást, adattáblákat, grafikonokat készítenek az elemzés – és későbbi összehasonlítások – számára. Ki kell mutatni az értékelési területeknek megfelelően részletezve a következőket: o az adottságok vonatkozásában az erősségeket és a fejlesztendő területeket, o az eredmények vonatkozásában az erősségeket és a fejlesztendő területeket.



Az irányított önértékelés eredményeit a teljes alkalmazotti körrel a minőségügyi megbízott ismerteti. Ennek módjáról az óvoda vezetőségével egyeztet.



Az elkészített elemzéseket és célmeghatározásokat az óvoda vezetése megvitatja és dönt arról: o mire szükséges azonnali vezetői intézkedéseket hozni, o mit kell beépíteni az intézmény stratégiai dokumentumaiba, o mire készüljenek az intézményi munkaterv mellékletét képező, vagy a munkatervbe beépülő intézkedési tervek.



Az intézkedési terveket az alkalmazotti kör fogadja el, és valósítja meg. A munkát a minőségügyi felelős koordinálja, segíti; az óvodavezető ellenőrzi, és az alkalmazotti közösség az aktuális nevelési év végén átfogóan értékeli.



A felmérési, adatgyűjtési eszközök 1 – 1 példányát, az önértékelés összesített és elemzett eredményeit, a céllistát, az intézkedési terveket és azok megvalósításának értékelési dokumentációit az erre a célra kialakított minőségügyi dossziéban, illetve elektronikus úton, számítógépen, számítógép lemezen tároljuk.



Az adatbázis, a szöveges összegzések hozzáférhetőségét a minőségügyi felelős biztosítja.

29

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.4.4. Az eljárásrend felülvizsgálata és módosítása: Az eljárásrend módosítására az intézmény bármely dolgozója javaslatot tehet írásban, vagy szóban a minőségügyi felelősnél. A javaslatot az óvodavezetés felülvizsgálja, intézkedést kezdeményez. Az óvodavezetés a mindenkori irányított önértékelés elvégzését követően 15 napon belül felülvizsgálja – és szükség szerint módosítja – az eljárásrendet. 4.4.5. A dokumentálás: Az irányított önértékelés eljárásrendje a minőségügyi dokumentáció része. Az eljárásrendet mellékleteivel együtt kell kezelni és nyilvántartani. A keletkező dokumentumok és bizonylatok az irattározás rendje szerint kezelendők, oly módon, hogy gyors visszakeresésük biztosított legyen.

30

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.5. A minőségpolitika megvalósítására vonatkozó vezetési feladatok A vezetőség feladatai:   

      

A minőségfejlesztés beépítése a fejlesztési folyamatokba A minőségpolitika képviselete Humán erőforrások biztosítása, fejlesztése o Bevonás o Elkötelezettség építés o Team munka erősítése o Továbbképzés Minőségügyi belső audit végzése A minőségügyi helyzet rendszeres értékelése A MIP és más intézményi dokumentumok koherenciájának vizsgálata A minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek megteremtése Belső dokumentálás szabályainak meghatározása A szabályozó dokumentumrendszer felülvizsgálata Minőségfejlesztéssel kapcsolatos belső és külső kommunikáció

4.6. A minőségpolitika megvalósítására vonatkozó elképzelések tervezési feladatai A minőségpolitikai célokat beépítjük a stratégiai és operatív tervekbe. Stratégiai dokumentumok:  Helyi nevelési program  SZMSZ, Házirend  Továbbképzési program  Vezetői pályázat  MIP A pedagógiai és szervezeti célokat és feladatokat megfogalmazó operatív tervek: Intézményi szintű:  Éves munkaterv  Szakmai munkaközösségek munkatervei  Gyermekvédelmi munkaterv  Beiskolázási terv  Minőségfejlesztési team éves munkaterve Csoport szintű:  Nevelési tervek  Tevékenységi tervek (éves terv, heti terv)  Eseménytervek (ünnepek, programok)  Egyéni fejlesztési tervek Négy évente az irányított önértékeléskor vizsgáljuk a stratégiai dokumentumok koherenciáját.

31

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.7. A MIP kapcsolata az intézményi dokumentumokkal:

JÖVŐKÉP

ALAPELVEK

INTÉZMÉNYI CÉLOK PEDAGÓGIAI

H

VEZETŐI

SZERVEZETI

SZ

O

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

P

MUNKATERVEK

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

NAPI MŰKÖDÉS

32

M I P

VEZETÉSI PROGRAM

M SZ

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 4.8. A minőségpolitika megvalósítására vonatkozó mérési, ellenőrzési, értékelési feladatok Az ellenőrzés, értékelés célja a fejlesztésre váró feladatok meghatározása és a meglévő hatékony gyakorlat elterjesztése. Az ellenőrzési, értékelési rendszer célja, hogy az érintettek számára átlátható koncepció mentén kerüljön sor a mérésekre, vizsgálódásokra. Az ellenőrzési, értékelési rendszer illeszkedik az intézmény stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott célokhoz és feladatokhoz. Az ellenőrzés demokratizmusa hatalomdelegálással valósul meg. Az intézményi ellenőrzés, értékelés kiterjed:  A tervező és adminisztratív munkára  A gyakorlati munka végzésének minőségére  A szülőkkel való kapcsolattartás és információ csere módjára  A partnerközpontú működés érdekében meghatározott feladatok végrehajtására  Az esztétikus óvodai környezet biztosítását szolgáló feladatok végrehajtásának minőségére  Munkaidő kihasználásának mértékére  Leltár és vagyonvédelmi feladatok ellátására. Értékelés szempontjai:  Túlórák száma  Belső helyettesítések száma  Betegállományban töltött napok száma  Pedagógiai, szakmai munka színvonala  Munkaköri feladatokon kívüli vállalások teljesítése (pályázat, ünnepek-programok szervezése, bemutatók vállalása)  Kollektivitás mértéke  Adminisztratív feladatok ellátásának színvonala  Partnerközpontú működés feladatainak teljesítése.

33

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

5. A pedagógus teljesítményértékelési rendszer 5.1. A pedagógusok teljesítmény értékelésének szabályzata Mottó: Tökéletesek nem leszünk sosem, csak tökéletesedők!” A szabályzat célja:  a pedagógus értékelés egységes alapelveinek, tartalmi területeinek, módszereinek biztosítása  az értékelési folyamat szabályozottságának kialakítása A szabályzat hatálya kiterjed:  az Almáskert Óvoda,  az Óbudai Csicsergő Tagóvoda,  a Gázgyár Óvoda telephely valamennyi alkalmazottjára 5.2. A pedagógus teljesítmény értékelés fogalma, tartalma, célja és feladata: 5.2.1. Fogalma A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed:  A munka eredményének  A szervezeti magatartásnak, valamint  A munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. 5.2.2. Tartalma A teljesítményértékelés során az értékelésnek  Meghatározott célrendszeren kell alapulnia  Fejlesztő értékelésnek kell lennie  Tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. 5.2.3. Célja A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok és az intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását. Célja különösen:       

Az egyéni és intézményi szintű pedagógiai munka javítása Az erősségek feltárása A fejlesztendő területek azonosítása, a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölése Egyéni teljesítmény változások kimutatása Az egyén és a szervezet képzési igényének meghatározása A feladatok optimálisabb elosztásának segítése Jutalmazással, bérfejlesztéssel kapcsolatos döntések segítése

34

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 5.2.4. Feladata, hogy működtetése során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőség célok megvalósításához segíti hozzá az intézményt azáltal, hogy:  Teljesítmény elvárásokat határoz meg a vezetőkkel és a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben  Összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg  Biztosítja a pedagógusok fejlődését 5.2.5. A teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és elvárások 5.2.5.1. A fejlesztő szándék elve Cél: Az értékelés ne hibákat keressen, hanem első sorban a fejlődés irányait határozza meg! Feladat:  Legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására  Legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére  Egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és gyenge teljesítmények közötti különbséget  Legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatásásra  Segítse a pedagógusok és az óvodavezetés közötti információ cserét, segítsen az óvodavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a pedagógusok véleményét. 5.2.5.2. A sokoldalúság elve Cél: az értékelés a pedagógiai tevékenység sokszínűségének megfelelően a lehető legtöbb területet érintse! Feladat:  Tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg pedagógusainak teljesítményét  Vegye figyelembe mind a nevelési és oktatási, mind pedig az óvodai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket 5.2.5.3. A méltányosság elve Cél: az értékelés az erősségeket vizsgálja, az értékelés adatait titkossan kezelje! Feladat:  A nevelőtestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembe vételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert  Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségeit  Törekedjen az objektivitásra  Csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre  A lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen  Lehetőség szerint minnéál jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba  Az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen 35

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja   

Adjon lehetőséget az értékelt pedagógusnak, hogy kifejthesse véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan Segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt pedagógusra Ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a nevelőtestület tagjai között

5.2.5.4. Az elméleti megalapozottság elve Cél: az értékelés során fogalmazzuk meg azokat a korszerű pedagógiai jellemzőket, melyek megvalósulását vizsgálni kívánjuk! Feladat:  A rendszer olyan elemeket tartalmaz o Amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint o Amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre 5.2.5.5. A kivitelezhetőség elve Cél: az értékelési rendszer vegye figyelembe a nevelőtestület és a vezetők terhelhetőségét, ne zavarja a pedagógiai folyamatokat! Feladat:  Legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes  Ne legyen szükség külső szakemberek bevonására 5.2.5.6. A konszenzus elve Cél: Az értékelési rendszer kidolgozása a nevelőtestület közös döntésén alapuljon! Feladat:  A közösség minden tagja értse és magára nézve kötelezőnek tekintse a megalkotott értékelési rendszert 5.2.6. Az értékelésben résztvevők:  Az értékelési rendszer működtetéséért felelős az intézményvezető  Pedagógus esetében: a vizsgált pedagógus (önértékeléssel), intézményvezető, vezető helyettes, minőségügyi megbízott, munkaközösség vezetők, szakértő, nevelőtestület által az adott évre választott pedagógus (alkalmanként maximum 4 fő )  Nem pedagógus alkalmazott esetében: intézményvezető, vezető helyettes, minőségügyi megbízott  Csoportos dajkák esetében: a csoportban dolgozó óvodapedagógusok  A teljesítmény értékelés része a szülők és alkalmazottak által kérdőívben kinyilvánított vélemény. 5.2.7 Az értékelés gyakorisága: 

Három évente (intézményi munkaterv szerint)

36

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 5.2.8 Az értékelés rendje: 

Önértékelés, vezetői értékelés, értékelő team szakmai megbeszélése

5.3. Az értékelés területei, tartalmi elemei: 5.3.1.             

A szakmai munka

5.3.2.    

Az adminisztráció A csoportnapló szakmai színvonala A gyermekek egyéni fejlődésének, fejlesztésének dokumentálása A határidők betartása A tanügyi dokumentáció (mulasztási napló, óvodai szakvélemény, Nevelési Tanácsadó beutalás) színvonala A szülők írásos tájékoztatásának aktualitása és esztétikuma



A HOP-ban megfogalmazott célok, feladatok teljesítése A gyermekcsoportban végzett nevelőmunka minősége Az ünnepek, programok szervezése a csoportban és intézményi szinten A gyermekvédelmi feladatok ellátása A pedagógusi magatartás, hitelesség A szervezőkészség A gyermekek szakszerű átadása (létszám, információk) a váltótársnak A megtartott fogadóórák száma, szülői értekezletek tartalma, színvonala A továbbképzéseken való részvétel A szakmai tudásának megosztása a nevelőtestülettel A hospitálások teljesítése és fogadása Az előadás, bemutató foglalkozás sikeres megtartása Az értekezleteken hatékony közreműködés

5.3.3. A munkafegyelem  A pontos munkakezdés és befejezés, kötelező óraszám teljesítése, átfedési idő kitöltése a gyermekcsoportban (késés, kilépés)  Az önként vállalt helyettesítések száma  Az etikai normák betartása  A Házirend betartása és betartatása  Az intézményi szabályzatok, utasítások ismerete és alkalmazása (leltár és vagyonvédelem, balesetvédelem, tűzvédelem, pénzkezelés, stb…) 5.3.4.      

A minőségfejlesztés

A MIP-ben megfogalmazott minőségcélok teljesítése A mérések végzése A kapcsolattartás gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal, társintézményekkel A kollégák munkájának elismerése, segítése A sikeres pályázat írás és eredményes lebonyolítás Az intézmény hírnevének fejlesztése

37

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 5.4. Az értékelés eszközei: 5.4.1. A szakmai munka területhez  Megfigyelőlapok  Önértékelő lap  Szülői kérdőív (személyre szólóan)  Munkatársi kérdőív (személyre szólóan)  Intézményi munkaterv, beszámoló  Csoportnapló  Továbbképzési terv  Jegyzőkönyvek, feljegyzések 5.4.2. Az adminisztrációs területhez  Csoportnapló, mulasztási napló ellenőrzés táblázata  Feljegyzések 5.4.3. A munkafegyelem területhez  Jelenléti ív  Távolmaradás jelentés  Változóbér jelentés  Feljegyzések, jegyzőkönyvek 5.4.4. A minőségfejlesztés területhez  Minőségfejlesztési munkaterv, beszámoló  Kérdőívek  Interjúk 5.5. Az értékelés módszere  Megfigyelés  Vizsgálat  Dokumentum elemzés  Megbeszélés  Írásos összegzés 5.6. Az értékelés nyilvánossága, visszacsatolás  Az értékelő csoport tagjai: óvodavezető, tagóvoda vezető, vezető helyettes, minőségügyi megbízott, munkaközösség vezetők, a nevelőtestület által választott pedagógus  A személyre szóló értékelés nem nyilvános, dokumentumai a személyi anyag részét képezik és az érintett pedagógus részére kerül átadásra, négyszemközti megbeszélés történik az érintett pedagógussal.  A szervezetre vonatkozó összesítő értékelés nyilvános, vezetői beszámoló részét képezi, nevelőtestületi értekezleten kerül ismertetésre (intézményi átlag eredmények, legmagasabb és legalacsonyabb értékek kiemelésével, grafikonos ábrázolásokkal kiegészítve) 38

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 5.7. A komplexen értékelt pedagógus kiválasztásának elvei:  Önként vállalkozó  Két évenként ismétlődjön  Intézményi munkatervben rögzítve  Pályakezdőt első két évben nem  Nyugdíj előtti két évben nem

5.8. A véleményalkotás módja:   

Pontozás %-os teljesítmény értékelés Szöveges összegzés

39

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

6. A tartalmi elemek aránya az értékelésben: Szakmai munka

70%

Adminisztráció

10%

Munkafegyelem

10%

Minőségfejlesztés Összesen

10% 100%

Az értékelés kategóriái: Kiválóan alkalmas

80-100% között

alkalmas

60-79% között

Kevéssé alkalmas

30-59% között

alkalmatlan

30% alatt

Minden értékelési területen és összegzéskor is használatos.

Ha a szakmai területen 30% alatt teljesít a pedagógus, a többi terület eredménye 0%-nak tekintendő, ebből következik, hogy összegző értékelésekor is alkalmatlan minősítést kapja. 6.1. A vezetői feladatokat ellátók értékelése Az intézményben vezetői feladatokat ellátók: Óvodavezető Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezető Minőségügyi megbízott Munkaközösség vezetők Az óvodavezető értékelésének módszerét, szempontjait munkáltatója határozza meg. Az intézményben vezetői feladatokat ellátó további pedagógusok értékelési szempontjai kiegészülnek az alábbiakkal: Értékelés területe Tervezési kompetenciák Szervezési kompetenciák

Döntési kompetenciák Ellenőrzési kompetenciák Értékelési kompetenciák

Megjelenési formája Eszköze

Elérhető pontszám v. %

Munkaterv 0-20 Emlékeztetők, elkészült szakmai 0-20 anyagok Teljesítmény nyilvántartó lap, továbbképzési terv Emlékeztető, Beszámoló, 0-20 feljegyzések Megfigyelő lapok, feljegyzések 0-20 Megfigyelő lapok, feljegyzések, 0-20 Beszámoló Mindösszesen elérhető 100 pont, 100% 40

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 6.2. Az értékelés területei, mérési eszközei és az elérhető pontszámok Értékelés területe

Mutatószám megjelenési formája / eszköz

A HOP szerint végzett nevelőmunka minősége a gyermekcsoportban Szervezőkészség

megfigyelőlapok

Szakmai, pedagógus etikai normák betartása Szakmai tudás folyamatos fejlesztése Kollégákkal való kapcs.tart

Forgatókönyvek beszámoló Vezetői dokumentáció Beszámoló Beiskolázási terv Munkatársi kérdőív

Elérhető min./max. pontszám v. % 0-100% 0-57 pont 0-4 pont 0 vagy 5 pont 0-4 pont 0-5 pont

Szakmai munka területén összesen maximum 70 pont, 70%

Adminisztrációs feladatok szakszerűsége

Csoportnapló, mulasztási napló, Max.10 pont egyéni fejlődés nyomon követése ellenőrző tábla Adminisztráció területén összesen 10 pont, 10%

Munkaidő hatékony kitöltése

Jelenléti ív, beosztás 0-5 pont Változóbér jelentés Intézményi szabályzatok, normák, Vezetői dokumentáció 0 vagy 5 pont etikai elvárások betartása Feljegyzések, jegyzőkönyvek Munkafegyelem területén összesen 10 pont, 10 % Szülőkkel való kapcsolattartás

Szülői kérdőív

1-5 pont

Minőségfejlesztési feladatokban Minőségügyi munkaterv és Max.5 pont való közreműködés beszámoló Minőségfejlesztés területén összesen 10 pont, 10% MINDÖSSZESEN ELÉRHETŐ 100 PONT, 100%

Önértékelő lap az összes területet átfogja Szakmai, etikai normák és intézményi szabályzatok ellen aki vét, az 0 pontot kaphat erre a területre.

41

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

7. A mérési területek részletes tartalma 7.1. A szakmai munka A HOP szerint végzett nevelőmunka minősége a gyermekcsoportban a HOP-ban megfogalmazott célok, feladatok teljesítése gyermekcsoportban végzett nevelőmunka minősége pedagógusi magatartás, hitelesség Egyéni bánásmód Gyermekvédelmi feladatok ellátása a gyerekek szakszerű átadása(létszám, információk) Megtartott fogadóórák száma Szervezőkészség Ünnepek, programok szervezése a csoportban és intézményi szinten Szakmai, pedagógus etikai normák betartása A testületen belül elfogadott írott és íratlan szabályok betartása Szakmai tudás folyamatos fejlesztése Továbbképzésen való részvétel Hospitálások Kollégákkal való kapcsolattartás Szakmai tudás megosztása a nevelőtestülettel Hospitálók fogadása Előadás, bemutató foglalkozás tartása Értekezleteken hatékony közreműködés Kollégák munkájának elismerése, segítése 7.2. Az adminisztráció Adminisztrációs feladatok szakszerűsége Csoportnapló szakmai színvonala A gyerekek egyéni fejlődésének dokumentálása Határidők betartása Tanügyi dokumentációk színvonala(mulasztási napló, óvodai szakvélemény, Nev.Tan.beutaló) A szülők írásos tájékoztatásának aktualitása és esztétikuma 7.3. A munkafegyelem Munkaidő hatékony kitöltése Pontos munkakezdés és befejezés, kötelező óraszám teljesítése, átfedési idő kitöltése a gyermekcsoportban (késés, kilépés) Önként vállalt helyettesítések Intézményi szabályzatok, normák betartása Etikai kódex betartása Házirend betartása és betartatása Intézményi szabályzatok, utasítások ismerete és alkalmazása(leltár és vagyonvédelem, balesetvédelem, tűzvédelem, pénzkezelés, stb.)

42

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 7.4. A minőségfejlesztés Szülőkkel való kapcsolattartás Megtartott fogadóórák száma, szülői értekezletek minősége Minőségfejlesztési feladatokban való közreműködés A MIP-ben megfogalmazott minőségcélok teljesítése, Mérések végzése Kapcsolattartás társintézményekkel Sikeres pályázat írás Az intézmény hírnevének növelése 7.5. Nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése 7.5.1. Az értékelés területei, tartalmi elemei:  A munkakör ellátásához szükséges ismeretek o Országos, helyi és intézményi szabályok, előírások ismerete o Szakmai tudás, felkészültség o Gyermekközpontúság o Környezettudatosság  Igényesség, elkötelezettség o Intézményi hagyományok ismerete, gyakorlata o Önfejlesztés, önellenőrzés o Önállóság, saját munka szervezése o Rugalmasság  Kommunikáció és kapcsolatok o Kapcsolata a gyerekekkel o Kapcsolata a szülőkkel o Kapcsolata munkatársaikkal o Probléma megoldása, kommunikációja 7.5.2. Az értékelés eszközei:  teljesítményértékelő lap  munkatársi kérdőív  szülői kérdőív  jelenléti ív  távolmaradás jelentés  változóbér jelentés  leltár feljegyzések  intézményi munkaterv  beszámoló  vezetői feljegyzések

43

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja 7.5.3. Az értékelés módszere:  megfigyelés  dokumentum elemzés  megbeszélés  írásos összegzés 7.5.4. Visszacsatolás  A személyre szóló értékelés nem nyilvános, dokumentumai a személyi anyag részét képezik és az érintett alkalmazott részére kerül átadásra  A szervezetre vonatkozó összesítő értékelés nyilvános, vezetői beszámoló részét képezi.

8. Az eljárásrend

TEVÉKENYSÉG

HATÁRIDŐ

FELELŐS

A vizsgált alkalmazott megnevezése

Az adott nevelési év eleje Szeptember 15.

Óvodavezető

Az ellenőrizendő területek ismertetése

Szeptember 15.

Óvodavezető

A vizsgálat időpontjának (hónap) meghatározása

Szeptember 15.

Óvodavezető

A vizsgálat időpontjának (nap) meghatározása

Legkésőbb a célnap előtti egy héttel

Óvodavezető

Az ellenőrzéshez használt dokumentumok (megfigyelőlapok, összesítő táblázatot, kérdőívek) rendelkezésre bocsátása

Vizsgálat megkezdése előtt 1 héttel

Óvodavezető

Vizsgálatot követő megbeszélések

Célnapon, de legkésőbb 2 napon belül

Óvodavezető

Önértékelés

Célnapon

Vizsgált pedagógus

Az ellenőrzés egyes területeinek eredményéről a vizsgált alkalmazott tájékoztatása

Folyamatos

Az adott vizsgálatot végzők

44

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Az eredmények összegzése, záró, értékelő beszélgetés, írásos összegzés elkészítése

Június 15.

Értékelő csoport

Az intézményi eredményekről a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség tájékoztatása

Nevelési év záró értekezlet

Óvodavezető

ÓVODAPEDAGÓGUSOK TEVÉKENYSÉG Vizsgálat alkalmával az óvodapedagógus megfigyelőlap kitöltése

HATÁRIDŐ DOKUMENTUM három évente óvodapedagógus célnapon megfigyelő lap

FELELŐSÖK  óvodavezető  helyettes vagy tagóvoda vezető  munkaközösség vezető  választott értékelő team tag vizsgált óvodapedagógus

Óvodapedagógus önértékelése írásban

célnapon

óvodapedagógus megfigyelő lap

Óvodapedagógus önértékelése írásban Kollégák véleményének begyűjtése az adott pedagógusról Szülői elégedettség mérése írásban az adott pedagógusról Adminisztratív munka értékelése

adott év május 31-ig adott év május 31-ig

pedagógus önértékelő vizsgált óvodapedagógus lap a nevelőtestület összes tagja az munkatársi kérdőív adott épületben pedagógusról

adott év április 30-ig

szülői kérdőív pedagógusokról

adott év május 31-ig

csoportnapló, egyéni fejlődést nyomon követő és mulasztási napló vezetését ellenőrző tábla

a csoportba járó összes gyerek szülője  óvodavezető  tagóvoda vezető vagy helyettes

FEJLESZTŐPEDAGÓGUSOK TEVÉKENYSÉG HATÁRIDŐ DOKUMENTUM Fejlesztő pedagógus három évente fejlesztő pedagógus gyógy-testnevelő célnapon megfigyelőlap gyógyped.asszisztens értékelése írásban 45

FELELŐSÖK  óvodavezető  tagóvoda vezető

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Fejlesztő pedagógus gyógy-testnevelő gyógypedagógiai asszisztens önértékelése írásban Fejlesztő pedagógus önértékelése írásban Szülői elégedettség mérése írásban az adott fejlesztő pedagógusról Kollégák véleményének begyűjtése az adott fejlesztő pedagógusról

célnapon

fejlesztő pedagógus megfigyelőlap

május 31-ig

pedagógus önértékelő vizsgált óvodapedagógus lap a fejlesztésben résztvevő szülői kérdőív gyerekek szülei pedagógusokról

április 30-ig

május 31-ig

munkatársi kérdőív pedagógusról

vizsgált fejlesztő pedagógus

a nevelőtestület összes tagja az adott épületben

NEM PEDAGÓGUS MUNKATÁRSAK TEVÉKENYSÉG Dajkák, konyhai dolgozók, takarítók munkájának értékelése írásban

HATÁRIDŐ DOKUMENTUM Három teljesítményértékelő évente lap (dajka, konyhás, június 15-ig takarító)

Szülői elégedettség mérése írásban az adott dajkáról Kollégák véleményének begyűjtése az adott dajkáról Óvodatitkár munkájának értékelése írásban Kertész karbantartó munkájának értékelése írásban Szülői elégedettség mérése

április 30-ig

szülői kérdőív dajkákról

a csoportba járó összes gyerek szülője

május 31-ig

munkatársi kérdőív dajkákról

adott csoportos óvónők

Három évente június 15-ig Három évente június 15-ig

teljesítményértékelő lap óvodatitkárról

két évente április (értékeléskor az utolsó mérési eredményt használjuk fel) Három évente május 31-ig

szülői elégedettség, elégedetlenség, igénymérés kérdőívének vonatkozó pontja

Adminisztratív feladatok ellátásának értékelése

teljesítményértékelő lap kertészkarbantartóról

jelenléti ív, leltár feljegyzések 46

FELELŐSÖK  óvodavezető  tagóvoda vezető vagy helyettes

 óvodavezető  tagóvoda vezető vagy helyettes  óvodavezető  tagóvoda vezető vagy helyettes összes szülő

 óvodavezető  helyettes vagy tagó vez.

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

9. Az ellenőrzés kritériumai Előre bejelentett időpontban történik Munkatervben rögzített céllal Kibővített vezetőség végzi Feladatok elvégzésére Közösen összeállított megfigyelési szempontok szerint folyik HOP keretei között és a szakmában elfogadott módszertani szabályok mellett tiszteletben tartja a pedagógusok módszertani szabadságát Az ellenőrzött személy önértékelésével kezdődik az ellenőrzést követő megbeszélés A pozitívumokat megerősíti A hibák javításához segítséget ad Módszerei: vizsgálat, látogatás, dokumentum elemzés, mérés Kapcsolódó intézményi dokumentumok: Helyi nevelési program MIP és folyamatleírások Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Munkaköri leírások

47

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

10. A folyamatok szabályozása Cél: hogy az intézményben dokumentált minőségfejlesztési rendszert működtessünk, mely kiterjed minden olyan kulcsfolyamatra, amely befolyásolja az óvodai nevelési tevékenységet. Ennek érdekében:  Azonosítjuk, meghatározzuk a kulcsfolyamatokat  A folyamatokat tudatosan tervezzük, folyamat leírásokat készítünk és működtetünk annak érdekében, hogy az intézményi célokat minél magasabb színvonalon tudjuk megvalósítani  Rendszeresen értékeljük a belső működésünket  Folyamataink javítása során alkalmazzuk a PDCA-SDCA ciklus elvét

11. A szervezeti kultúra fejlesztése Cél: Az intézményvezetés a munkatársak bevonásával kultúrát.

tudatosan fejlessze a szervezeti

Ennek érdekében:  A munkatársakat bevonjuk a fejlesztési folyamatokba  Személyes teljesítményértékelő rendszert alakítunk ki és működtetünk  Személyes fejlődést támogató rendszereket alakítunk ki  Tudatosan tervezzük a humán erőforrás fejlesztését  A feladatokat és hatásköröket delegáljuk  Fejlesztjük az intézményen belüli kommunikációt és támogatjuk az együttműködést  Rendszeresen mérjük a munkatársak elégedettségét  Intézményi motivációs rendszert építünk ki és működtetünk  Folyamatosan fejlesztjük a szervezeti kultúrát.

12. A folyamatos fejlesztés Cél: hogy az intézményvezetés és a munkatársak képessé váljanak a PDCA-SDCA ciklus folyamatos, az intézményi működés minden területére kiterjedő alkalmazására. Ennek érdekében épüljenek be a mindennapi tevékenységek azok a módszerek, amelyek elősegítik:  A szervezet közös tanulását  A szervezet nyitottságát  Az egymástól (más szervezetektől) való tanulást.

48

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

13. A MIP felülvizsgálata, értékelése, korrekciója A Minőségirányítási Program végrehajtása folyamatos működtetést igényel. A rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekintően értékelni, s időnként módosítani kell. A Minőségirányítási Program felülvizsgálata során ellenőrizni, értékelni kell az alábbiakat: Helyesek voltak-e:  az irányok,  az elvárások meghatározásai,  a feladtok megfogalmazásai,  a minőségirányítási program módszerei,  melyek voltak eredményesek,  melyeken kell változtatni,  mire van szükség – feltételrendszer, kockázati tényezők számbavétele,  miben, mennyiben fejlődtek a partnerkapcsolatok,  milyen a partnerek elégedettsége a neveléssel kapcsolatosan,  hogyan és milyen eszközökkel történt a mérés,  az ellenőrzés hogyan szolgálta az értékelést, a minőségfejlesztést. Az Almáskert Óvoda minőségirányítási programjának működtetéséért az óvodavezető a felelős. A minőségügyi felelős az óvodavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata: a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A minőségügyi felelős a munkaköri a MIP működtetésének feladatát.

leírásában

előírtaknak

megfelelően

végzi

A MIP működtetése felelősségteljes, időigényes munka, melynek minőségi elvégzéséhez a minőségügyi felelősnek kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést kell biztosítanunk. 13.1. A MIP felülvizsgálata A MIP felülvizsgálatát végezzük.

4

évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően

Következő felülvizsgálat időpontja: 2013 ……………….. A felülvizsgálatért felelős: a minőségfejlesztési team vezető A felülvizsgálatot végzi: a Nevelőtestület Véleményezi:  az Óvodaszék,  a szülői szervezet,  a teljes alkalmazotti kör Módosításokat jóváhagyja: a fenntartó 49

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja A felülvizsgálatról, módosításról jegyzőkönyv készül. A felülvizsgálatot kezdeményezheti a nevelőtestület, a vezetőség, a fenntartó vagy a jogszabályi változások. 13.2. A MIP hatálya A MIP hatálya kiterjed:  a Budapest 1033 Szérűskert utca 37. szám alatti Almáskert Óvodára,  a Budapest 1033 Szérűskert utca 41. szám alatti Óbudai Csicsergő Tagóvodára és  a Budapest 1031 Gázgyár lakótelepi, Gázgyár lakótelepi Óvoda telephelyre Hatálybalépés időpontja: 2011. január Az MIP tervezett felülvizsgálatának időpontja: 2013 Elfogadásának dátuma: 2011. Képviselőtestületi jóváhagyásának dátuma: 2011. ..................... Képviselőtestületi jóváhagyás határozati száma:. .....................

/ÖK/

13.3. A MIP nyilvánosságra hozatalának és megőrzésének módja:     

1-1 példány elhelyezése az alkalmazotti kör részére a nevelőtestületi szobákban 1-1 példány elhelyezése a szülői közösség számára 1-1 példányban elektronikus megjelenítés az óvodák honlapján 1 példány elhelyezése a fenntartónál 1 példány elhelyezése az irattárban

………………………….

Ph.

………………………….

Kiss Róbertné óvodavezető

Fehér-Kenderesi Noémi minőségfejlesztési team vezető

50

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

MELLÉKLET 1. Az óvoda folyamatszabályozása

nevelési

programjának

felülvizsgálatának,

Cél: a nevelési program felülvizsgálata, módosítása 

A helyi nevelési program felülvizsgálata – ha a törvény másként nem rendelkezik 4 évenként szeptemberben kezdődik és februárban fejeződik be.



Az óvodavezetősége áttanulmányozza szabályzókat.



Az óvodanevelőtestülete feltérképezi és azonosítja a nevelési program módosítására, kiegészítésére szoruló területeit.



Szeptember közepéig megalakulnak a feladatorientált teamok, akik felülvizsgálási témakört választanak maguknak.



Október elején az óvodavezető nevelési értekezleten tájékoztatja a kollégákat az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjairól.



Október végéig a feladatorientált teamok elvégzik a kijelölt területek elemzését.



November közepén nevelés nélküli munkanapon a nevelőtestület meghallgatja és megvitatja a feladatorientált teamok elemzéseit, módosító javaslatait, amiknek meg kell felelniük a törvényi előírásoknak.



Amennyiben a nevelőtestület elfogadja a kiegészítések bekerülnek a programba.



Ha korrekció szükséges a feladatorientált teamok december elejéig elvégzik azt és december közepéig nevelőtestületi értekezleten ismertetik a javított változatot a munkatársakkal.



Január elején az óvodavezető testületi vitára és elfogadásra bocsátja a nevelési program módosítását.



A módosított program elfogadása után az óvodatitkár elkészíti annak egységes szerkezetbe foglalt változatát.



A módosított, kiegészített nevelési programot a Szülők Közösségével febuár elején megismertetjük és véleményeztetjük.



A módosított nevelési program elfogadása után február végén a végleges programot az óvodavezetője felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

51

KT-t és a szükséges törvényi

a

a

javaslatokat,

módosításokat,

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

2. Az év végi beszámoló elkészítésének folyamatszabályozása Cél: a nevelési munka megítélése a tények alapján. Szembesítés az eredményekkel – azok megerősítése- és a hibákkal –azok feltárása, kijavítása, pótlása-.  

A nevelési év értékelése, az év végi beszámoló, minden nevelési év végén augusztusában történik. A nevelési év utolsó nevelés nélküli munkanapján – augusztus vége – a munkatársak az alábbiak szerint értékelik munkájukat: o az óvodapedagógusok csoportonként írásban és szóban számolnak be munkájukról, sikereikről, esetleges kudarcukról, hiányosságaikról, o a csoportos dajkák szóban mondják el véleményüket a nevelési évről, o a munkaközösség vezetője írásban és szóban számol be a munkaközösség éves munkájáról, o a gyermekvédelmi felelős írásban és szóban számol be a nevelési év gyermekvédelmi munkájáról, o a különböző területeken dolgozó kollégák – óvodatitkár, konyhás dajkák, takarítós dajka, kertész-karbantartó – szóban számolnak be az évben végzett eredményeikről, esetleges hiányosságaikról, o az óvodapedagógusok szóban beszámolnak az óvodában zajló nyári élet és a Fadd-Domboriban zajló nyári tábor tapasztalatairól, o végül az óvodavezető a megfigyeléseire, a csoportokban tett látogatásaira, ellenőrzéseire támaszkodva írásban és szóban értékeli valamennyi kollégája munkáját, kiemeli az eredményeket, feltárja a fejlesztendő területeket és a munkatársakkal együtt keresi a hibák, hiányosságainak kijavításának lehetséges megoldásait, o az óvodavezető köszönetet mond a munkájukat kiemelten jól végző kollégáinak, o Az óvodavezető a saját munkáját is értékeli, önértékelése után meghallgatja kollégái véleményét is,



Az óvodavezető írásban elkészíti a nevelési évről szóló beszámolóját és értékelését.



A beszámolóba bekerül a munkaközösség vezetője által elkészített, valamint a gyermekvédelmi felelős által elkészített értékelés.



Az óvodavezető egy héten belül a nevelési év írásos beszámolóját átadja elolvasásra munkatársainak, akik aláírásukkal jelzik, hogy elolvasták azt.



Az óvodavezető elfogadásra bocsájtja a nevelési év értékelését.



Az óvodatitkár elkészíti a nevelési év értékeléséről szóló értekezlet jegyzőkönyvét és az egyetértési nyilatkozatokat, majd ezeket aláíratja az érintett kollégákkal.



Az óvodavezető – a fenntartó által megjelölt határidőre – szeptember 15-ig, az elkészített beszámolónak, a nevelési év értékelésének 1 példányát átadja a fenntartónak véleményezésre, 1 példányt pedig elhelyez az óvodavezetői irodában. 52

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

3. Az éves munkaterv elkészítésének folyamatszabályozása Cél: meghatározza az óvoda nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. 

A nevelési év munkatervének előkészítése minden nevelési év augusztusában – az év végi értékelés megbeszélése után – történik.



A nevelési év utolsó nevelés nélküli munkanapján – augusztus vége – a munkatársakkal az alábbiak szerint készítjük elő az éves munkatervet: o Az óvodavezető tájékoztatja a kollégákat a nevelési évre vonatkozó célkitűzésekről, o Az óvodavezető tájékoztatást ad a humán- a tárgyi- és a szervezeti feltételekről, ismerteti, hogy a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. o A munkaközösség vezető a nevelőtestület véleményére támaszkodva meghatározza a munkaközösségnek a témáját, céljait, célértékeit. o A gyermekvédelmi felelős az óvodapedagógusokkal történt egyeztetés után elkészíti az éves munkatervét.



Ezt követően az óvodavezető egy héten belül elkészíti az óvoda munkatervét, amelyben rögzíti az adott tevékenységek időpontját és felelőseit, valamint meghatározza az ellenőrzés területeit.



Az óvodavezető a nevelési év munkatervét átadja elolvasásra munkatársainak, akik aláírásukkal jelzik, hogy elolvasták azt.



Szeptember elején nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges.



Az óvodatitkár elkészíti a nevelési év munkatervének elfogadásáról szóló értekezlet jegyzőkönyvét és az egyetértési nyilatkozatokat, majd ezeket aláíratja az érintett kollégákkal.



Az óvodavezető – a fenntartó által megjelölt határidőre – szeptember 15-ig, az elkészített munkatervnek, 1 példányát átadja a fenntartónak véleményezésre, 1 példányt pedig elhelyez az óvodavezetői irodában.

53

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

4. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Cél: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez 

A nevelési év munkatervének elkészítésekor a munkatervben megjelenik a vezetőség ellenőrzési terve is.



A vezetői team meghatározza a nevelési év általános vezetői ellenőrzési területeit, szempontjait, gyakoriságát és módszereit.



A vezetői team augusztus végén kiválasztja az ellenőrizni kívánt területeket.



Az óvodavezető szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet, melyet a munkatervvel egyidejűleg ismertet az alkalmazotti közösséggel.



A vezetői ellenőrzés az alábbiak szerint történik: o az óvodavezető megbízza az ellenőrzésért óvodavezető-helyettest, munkaközösség vezetőt,

felelős

személyeket:

o az óvodavezető elkészíti az ellenőrzés időbeni ütemezését, o az óvodavezető elkészíti a személyre szóló ellenőrzési szempontsort, melyben megjelöli a sikerkritériumokat is. o az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzést követően azonnal szóban, majd írásban, o az értékelés az ellenőrzött kolléga önértékelésével kezdődik, majd az óvodavezetősége értékeli a látottakat. o Az ellenőrzést végző vezetői team javaslatot tesz a feltárt:  eredmények megőrzésére,  a hibák pótlására,  a hiányosságok megszüntetésére, és kijelöli a továbbfejlődéshez vezető utat. o Az ellenőrzés írásos értékelésének 1 példányát a kolléga kapja, 1 aláírt példány pedig bekerül az ellenőrzés eredményeinek adattárába.

54

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

5. A továbbképzési rend működtetése Cél: Tudatos humán erőforrás fejlesztése a pedagógus-továbbképzési rendszer figyelembe vételével. A továbbképzési rend működtetése  

Az 5 éves továbbképzési program és Az éves beiskolázási program alapján működik.

A beiskolázási alprogram elvei:    

 

Elsősorban azon továbbképzések támogatása, mely az intézmény nevelési programjához, valamint az éves munkatervben szereplő fő feladatokhoz kapcsolódnak. Másodsorban azon továbbképzések támogatása, mely a “Karrierv tervben” az egyes óvodapedagógusok által megjelölésre kerültek. Továbbképzésre mindenki jelentkezhet, függetlenül attól, hogy igényt tart-e a támogatásra – a kérelmet az óvodavezetőjének kell benyújtani. A szakvizsgára és a 7 évenkénti 120 óra elérésére való jelentkezéseknél előnyt élveznek azok az óvodapedagógusok, akik: o legalább 10 éve megszerezték a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú végzettséget, o 40 év felettiek, o már nincs lehetőség a 7 év kihasználására. o az előző évben már megkezdték tanulmányaikat, de még nem fejezték be. Ha a támogatási keret lehetővé teszi, a frisebb diplomával rendelkező óvodapedagógusok is részt vehetnek továbbképzéseken. Fontos az óvoda és az óvodapedagógus érdekének egyeztetése o érdeklődés, o beállítottság, o igény az óvoda részéről.

A finanszírozási alprogram elvei: 

A szakvizsgákon és a továbbképzéseken való részvétel finanszírozása történhet: o a központi költségvetésből átutalt pedagógus továbbképzési keretből, o az intézmény dologi költségvetéséből, o az óvodapedagógus saját hozzájárulásával.



A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható: o a tanfolyam díjához, o az utazáshoz, o a szálláshoz, o az étkezéshez, o a szakkönyvek vásárlásához, o a távollevő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezésére.

55

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja Helyettesítés:  az érintett pedagógust szabaddá kell tenni az előre ismert továbbképzési napokon,  hosszan tartó hiányzás esetén állandó helyettessel (lehetőleg csoporttárs) kell számolni. A továbbképzések célja:  szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése,  új módszerek megszerzése és átadása,  másoddiploma – szakvizsga megszerzése. A továbbképzési rend folyamata: 

Az óvodavezető folyamatosan közzé teszi a továbbképzési a nevelőtestület számára, a nevelői szobában elhelyezett faliújságon.



A továbbképzésre jelentkezők szóban, majd írásban is közlik szándékukat az óvodavezetőjének.



A nevelőtestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségei alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát.



Az óvodavezetőség egyezteti és véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az óvoda elsődleges érdekeit, és dönt a támogatás pénzügyi kereteiről is.



Minden év március 15-ig az óvodavezetője elkészíti az éves beiskolázási tervet.



A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után nevelés nélküli munkanap keretében beszámolnak a szerzett ismereteikről a nevelőtestület tagjainak.

56

lehetőségeket

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

6. Az ösztönző rendszer működtetésének folyamatszabályozása Cél: Az óvodapedagógusok még magasabb színvonalon végzett nevelőmunkájára, teljesítményére való ösztönzés. A 2004-2005-ös nevelési évtől óvodánk alapítványa a Zöld Almák óvodai alapítvány létrehozta a “Zöld Alma”díjat, mellyel minden évben a legjobb óvodapedagógust kívánjuk jutalmazni. Eljárásrend az intézményi ösztönző rendszer működésére: 

2004. szeptember végéig az óvoda munkaközössége megfogalmazta a “Zöld Alma” díj odaítélésének szempontrendszerét, a szakmai értékek megjelölésével.



2004. novemberében az első nevelés nélküli munkanapon a munkaközösség vezetője felterjesztette a szempontrendszer javaslatát az óvoda alkalmazotti közössége felé.



Az alkalmazotti közösség elfogadása után, a szempontrendszer életbe lépett.



2004. augusztusában a 4. nevelés nélküli munkanapon, ahol az év értékelése is megtörtént, a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség közösen döntött a díj odaítéléséről. A “Zöld Alma” díjat minden évben az, az óvodapedagógus kapja, aki a legtöbb szavazatot kapja kollégáitól. A nyílt vagy zárt szavazásról az óvoda alkalmazotti köre helyben dönt. Szavazat egyenlőségnél a szavazást meg kell ismételni.



A “Zöld Alma” díj pénz jutalommal jár, melynek mindenkori összegét az alapítvány adott évben való gazdasági helyzete határozza meg. Az összeg nem lehet kevesebb 25.000 Ft-nál.

Cél: A technikai dolgozók még magasabb színvonalon végzett munkára, teljesítményére való ösztönzés. A 2005-2006-os nevelési évtől óvodánk alapítványa a Zöld Almák óvodai alapítvány létrehozta a “Piros Alma” díjat, mellyel minden évben a legjobb technikai dolgozót kívánjuk jutalmazni. Az eljárás rend hasonló a Zöld Almák díj odaítélésének eljárás rendjéhez. 

A “Piros Alma” díj pénz jutalommal jár, melynek mindenkori összegét az alapítvány adott évben való gazdasági helyzete határozza meg. Az összeg nem lehet kevesebb 15.000 Ft-nál.

57

Az Almáskert Óvoda, az Óbudai Csicsergő Óvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda Minőségirányítási Programja

7. A partnerkapcsolatok működtetésének folyamatszabályozása Cél: A partnerek igényeinek, elégedettségének, elégedetlenségének állandó felmérése, megimerése. A partnereinkkel való kommunikáció fejlesztése. A partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérés folyamatszabályozása: A minőségügyi felelős és a munkáját segítő team: 

két évenként márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészíti a felülvizsgált partneri adatbázist.



Minden év márciusáig aktualizálja a kérdőívek tartalmát, írásban foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához.



Minden év áprilisában eljárás- mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés, elégedettség- és elégedetlenség mérés módszereit és gyakoriságát.



Minden év áprilisában azonosítja az igény, elégedettség- és elégedetlenség mérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. A felmérésben résztvevőkről listát készít.



Minden év áprilisában az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igényelégedettség, elégedetlenség mérést.



Minden év májusában a kérdőívek begyűjtése után elvégzi az igény- elégedettség és elégedetlenség felmérés elemzését. Célokat fogalmaz meg, céllistát ír, megoldási javaslatokat, intézkedési terveket nyújt be az óvodavezetőség felé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben kerülnek. A partnerek felé (szülők – beszélgetőkör) rövid visszajelzés történik a felmérés eredményeiről. Az így keletkezett dokumentumok a minőségügyi irattárba kerülnek.



Minden év májusában az intézményen belül az eredmények összegzése alapján sorkerül azok ismertetésére és megbeszélésére.



Minden nevelési év végén sor kerül a folyamat értékelésére. Az eredmények ismertetése után a nevelőtestület eldönti, hogy szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen akkor a PDCA ciklusnak megfelelően újra szabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Ha nem akkor standardizálja a ciklust.

58