Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA - TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Szokolovszki Zoltán1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település „életében”, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek, azaz a növényzettel fedett területek összességének meghatározó szerepe van. A növényzet települési környezetre gyakorolt hatása sokrétő, egyszerre többféle funkciót is betölt, úgymint: ökológiai-, funkcionális-, településszerkezeti- és esztétikai szerep. A zöldfelület, mint biológiailag aktív felület jelentıs ún. kondicionáló hatással bír a környezetére: kedvezıen befolyásolja a klímát, a levegıminıséget, a vízháztartási viszonyokat, a felszíni és felszín alatti vizek minıségét, megakadályozza a talaj mennyiségi és minıségi romlását (KONKOLYNÉ GYURÓ É. 2003). Mindezen vitathatatlan kedvezı hatásai mellett azonban a település zöldfelülete ad otthont, élıhelyet az egyre jobban elszaporodó allergén növényfajoknak is. A sajátos városklíma és talajviszonyok, valamint a folyamatos antropogén jelenlét, a zavarás következményeként a települések egyre nagyobb területét lepik el az urbanofil, ruderális gyomnövények, sokszor erısen allergén, adventív fajokkal képviselve (GULYÁS Á. – KISS T. 2007; KOVÁCS M. 1985). Mivel hazánkban a pollenallergia népbetegség (kb. 2-2,5 millió beteg), így nem elhanyagolható az allergén növények településen belüli terjedése, hiszen közvetlen pollenforrásként ontják a virágport szó szerint a kiskertekben, akár a házak, lakások ablakai alatt; a településeken belüli erısebb légszennyezés pedig tovább fokozza e pollenszemek allergenitását. 2. Módszer A zöldfelület, a növényzet a települések különbözı részein eltérı eloszlású, jellegő, így az allergén növények elterjedése és pollenszórása is területenként változó. Ezt figyelembe véve készítek Debrecenrıl egy értékelést, alapvetıen arra keresve a választ, hogy a város eltérı beépítéső és funkciójú városrészein mekkora veszélyt jelentenek az allergén pollenproducens növények; milyen és mennyi direkt pollenterheltségre számíthatunk. Munkám során Debrecen város belterületének funkcionális, szerkezeti és morfológiai jellemzéséhez egyrészt a Dr. Süli-Zakar István által készített térképet vettem alapul, mely a város belterületét – funkcionális tagozódását tekintve – hét kategóriára bontja (SÜLI-ZAKAR I. 1996). E térkép az 1990-es évek elején készült, így frissítése, pontosítása mára elkerülhetetlenné vált. Így a térkép bedigitalizált változatát egy, a FÖMI-tıl rendelt, 2005-ben készített légifotóval vetettem össze, és ennek alapján – Geomedia 5.2 Professional szoftver segítségével – elvégeztem a szükséges módosításokat (pl. épület- és utcahatárok pontosítása, új épületek, lakóparkok, bevásárlóközpontok bejelölése, olykor más kategóriába történı átsorolása). A módosítások után az alábbi fı kategóriákat állapítottam meg: 1. Városközpont, nagyvárosi formacsoport. A Piac utcát és az abból nyíló utcák (Csapó, Mester, Hatvan, Széchenyi, Kossuth, Szent Anna, Miklós) elejét foglalja magában.

1

Szokolovszki Zoltán DE TEK Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen E-mail: [email protected]

160


Zöldfelülete minimális és gondozott, az allergén növények szinte teljesen hiányoznak, így további vizsgálataim során e kategóriát nem veszem figyelembe. 2. Kisvárosias belsı lakóterület. A városközpontot csaknem teljesen körülölelı, kisvárosias jellegő, de sőrő beépítettségő terület. Kereskedelmi-, igazgatási- és lakóhelyfunkció jellemzi, az elızı kategóriához képest több és változatosabb zöldfelülettel. 3. Lakótelepek. Funkciójuk alapján ide sorolhatók a régi, házgyári lakótelepek és az újabb építéső lakóparkok is, bár ez utóbbiaknál a zöldfelület jóval tudatosabb tervezése figyelhetı meg. 4. Családi házas, kertvárosias beépítés, néhol falusias utcaképpel. A Debrecenre oly jellemzı „kertségek” nagy része tartozik ide, a város pereme felé szembetőnı falusias beépítéssel, funkcióval. 5. Nagy helyigényő intézmények. Egyetempark, az Egyetemi campus és a Klinikák területei, Kenézy kórház területe, Nagyerdei Gyógyfürdı, stb. 6. Iparterületek, ipari parkok 7. Parkok, mezı- és erdıgazdálkodási területek (1. ábra).

1. ábra. Debrecen belterületének funkcionális morfológiai felosztása és a kijelölt mintaterületek (2005-ös adatok alapján pontosítva, szerk. a szerzı)

161


A város e területi felosztása gyakorlatilag megfeleltethetı az OTÉK (253/1997. Korm. Rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl) által meghatározott és a településrendezési tervekben alkalmazandó területfelhasználási egységeinek (KONKOLYNÉ GYURÓ É. 2003 és az 1. táblázat). 1. táblázat. Debrecen Dr. Süli-Zakar István általi funkcionális morfológiai felosztásának az OTÉK területfelhasználási egységeivel való megfeleltetése (a szakirodalom alapján szerk. a szerzı) Debrecen belterületének funkcionális tagozódása (Dr. Süli-Zakar István, 1996) Nagyvárosi formacsoport Kisvárosias belsı lakóterület Lakótelepek Családi házas, kertvárosias beépítés néhol falusias utcaképpel Nagy helyigényő intézmények Iparterületek, ipari parkok Parkok, mezı- és erdıgazdasági hasznosítás

Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rend.) területfelhasználási egységei Központi vegyes terület Kisvárosias lakóterület /Település kp. vegyes terület/ Nagyvárosias lakóterület Kertvárosias-, falusias lakóterület Különleges terület Ipari terület Zöldterület, erdıterület, mezıgazdasági terület

A belterület ily módon történt felosztása után meghatároztam, hogy az egyes kategóriák hány százalékát adják a belterület teljes területének. Így minden kategóriában a területarányuk alapján, random módon, megfelelı számú – az adott kategória zöldfelületi borítottságát tükrözı (CSABAI E. 2007) – 250x250 méteres mintaterületet jelöltem ki (2. táblázat). 2. táblázat. A egyes kategóriák területe és a mintaterületek száma (szerk. a szerzı) Kategória Nagyvárosi formacsoport Kisvárosias belsı lakóterület Lakótelepek Családi házas beépítés Nagy helyigényő intézmények Iparterületek, ipari parkok Erdı-, mezıgazdasági területek ÖSSZESEN

Terület (ha) 71,1 216,1 409 2270,5 336,1 878,9 859,2 5040,9

Mintaterületek száma (db) 4 8 42 6 16 16 92

Következı lépésként a légifotóról az egyes mintanégyzetek zöldfelületének bedigitalizálása történik meg. E lépéssel a mintaterületeken belül elkülönítem az allergén növények szempontjából figyelembe veendı zöldfelületet a terület egyéb részeitıl (pl. beépített területek, utak, vízfelületek). A megmaradt, növényzettel borított részeken terepbejárást végzek, és az adott morfológiai kategóriára nézve jellegzetes és hozzáférhetı (pl. a magánterületek, zárt udvarok problémásak lehetnek) területeken, a zöldfelület nagyságának megfelelı számú 5x5 méteres quadrátokat jelölök ki. GPS-szel pontosan meghatározható a quadrátok helye, mely a késıbbi térképi ábrázoláshoz nélkülözhetetlen. Vizsgálataimat e quadrátok felvételezésével folytatom. Minden quadráthoz tartozik egy adatlap, melyen az alábbi tényezıket mérem fel. A. Az adott mintaterület melyik funkcionális morfológiai típusba tartozik (a 6 kategória közül)? B. Milyen allergén növény található az adott quadrátban? A leggyakoribb és a legtöbb allergiás panaszt okozó növényeket keresem: csalánfélék, pázsitfőfélék, útifő, lórom, libatopfélék, disznóparéjfélék, fekete üröm és a hírhedt ürömlevelő parlagfő. Ezek a nyári „fő-szezon” és a nyár végi-ısz eleji „gyom-szezon” jellegzetes allergén 162


növényei (MAGYAR D. fıszerk. 2002). Debrecenben különösen a pázsitfüvek, a fekete üröm és a parlagfő okoz komoly pollenterhelést. C. Milyen a talált allergén növények gyakorisága (%)? Nem fordul elı, elıfordul; 30%os gyakoriság felett pedig tömeges. D. Milyen fenofázisban van a talált növény? Nem virágzó, virágzó, elvirágzott; a pollenszórást tekintve ez az egyik fı tényezı. E. Milyen a terület kezeltsége? Igen fontos adat, hiszen a gondozott területekrıl, még ha allergén növénnyel borított is, nem kerül számottevı pollen a levegıbe. Rendszeresen kezelt területnek számít pl. a gondozott virágágyás, a nyírt/kaszált gyep. A rendszertelen kezelés a legrosszabb, ui. az idınkénti bolygatás miatt a gyomok könnyen felszaporodnak, sıt az egyszer-egyszer levágott növények az oldalhajtásaikból még több virágot hoznak. A teljesen kezeletlen, felhagyott területek csak az elsı néhány évben kedveznek a gyomok elszaporodásának, majd azok a természetes szukcessziós folyamatok során kiszorulnak a területrıl, a zártabb társulásokban nem képesek fennmaradni (MIHÁLY B. – BOTTA-DUKÁT Z. szerk. 2004). Mint látható, több tényezıt együttesen kell figyelembe venni ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen és mennyi pollen kerül a levegıbe az adott területrıl. Az adatlap végén az eredmények összegzéseként a pollenkibocsátás szempontjából egy ötfokozatú skálán lehetne értékelni az adott quadrátot. A quadrátok eredményeinek összessége pedig képet ad arról, hogy a város adott beépítéső részén milyen allergén növényekre, ill. direkt pollenterheltségre számíthatunk. Több évi adatsor felhasználásával Debrecenrıl pollenallergia-veszélyeztetettségi térképsorozat készíthetı, mely hasznos lehet mind zöldfelület-rendezési, mind pedig közegészségügyi vonatkozásban. 3. A 2007-es nyári terepbejárás elsı eredményei 1. Kisvárosi formacsoport A város forgalmasabb területein jellemzıek a rendszeresen kezelt út menti fasorok, pázsitfüves zöldsávok, gondozott virágágyások. Az erıs gyalogosforgalom miatt bizonyos helyeken már csak a csupasz talaj maradt meg. A kisebb utcákban azonban gyakori a rendkívül gyomos szegélysáv, -kertek vége, -villanyoszlopok környéke. Erıs pollenforrásnak minısülnek a belvárosi beépítetlen, ill. jelenleg beépítés alatt álló telkek is; a folyamatos bolygatás miatt virágzik a parlagfő, a csalán, a disznóparéj és a libatopfélék. 2. Lakótelepek A lakótelepeken általános probléma a játszóterek, garázsok, bódék, átjárók, cserjés szegélysávok elhanyagoltsága. Fıként a disznóparéjfélék uralkodnak el e városrészeken. A gondozott virágágyások mellett közvetlenül a bérházak tövében, a földszinti ablakok alatt találtam méternél magasabb virágzó parlagfüvet és disznóparéjt. Mivel a lakótelepek sok embernek szolgálnak lakóhelyül, sıt több iskola és kiskereskedelmi létesítmény miatt napközben is nagy az itteni gyalogosforgalom, elengedhetetlen lenne a zöldfelületük rendszeres gondozása. 3. Nagy helyigényő intézmények A pollenszórást tekintve e beépítési típus minimális kockázatot jelent. Általánosan jellemzı a rendszeresen gondozott, sőrő gyep, cserje- és fasorok. Minimális a gyomosodás, az allergén növények a virágzásig nem jutnak el.

163


4. Családi házas beépítés néhol falusias utcaképpel Többnyire a kertségek területe (pl. Csapókert, Homokkert, Epreskert, Tégláskert, Postakert) tartozik ide. A városközponthoz közelebb esı, „jobb fekvéső” területek általában gondozottak, alig van virágzó gyom. Ápolt gyepek, sövények, kiskertek jellemzik. A városperemi részeken figyelhetı meg igazán a város „elfalusiasodása”: szélesebb utcák, konyhakertnek használt, gyümölcsfával, szılıvel beültetett nagymérető telkek jellemzıek. A hosszú utcákat gyakran széles gyomos sáv kíséri, a felhagyott, eladó telkeken pedig gyakorlatilag az összes fent említett gyomnövény tömegesen megtalálható. A város keleti része a homoktalaj miatt különösen kedvez a gyomok felszaporodásának. 5. Iparterületek, ipari parkok Folyamatos bolygatás (pl. építkezések, különféle földmunkák, áruforgalom) és ennek következtében fellépı intenzív gyomosodás jellemzı e beépítési típusban. Ahol járnak a gyalogosok, autósok gondozott a gyep, viszont a kiesı területeken (kerítések, raktárépületek, lerakótelepek mellett/mögött) és a kisebb bekötıutaknál olykor több száz m2-es, egybefüggıen gyomos részekre lelhetünk. E típusnál találhatóak a legnagyobb, összefüggı gyomos foltok. 6. Parkok, erdı- és mezıgazdasági területek A erdık és a mezıgazdasági területek szegélyzónájában, a bekötıutak, a földutak mentén, ill. a kialakított pihenıhelyek körül (bolygatás) intenzív a gyomosodás. Tömeges a csalán, valamint a pázsitfüvek, a fekete üröm és a parlagfő. A zártabb állományokból a gyomnövények folyamatosan kiszorulnak. Beépítési típustól függetlenül elmondható, hogy a gyomosodás megelızésében, visszaszorításában igen sok múlik a lakosság tájékoztatásán, aktivizálásán, hozzáállásán. Mivel belterületen inkább a sok, kicsi gyomos terület jellemzı, odafigyeléssel, a saját terület rendszeres kezelésével jelentısen csökkenthetı lenne a gyomosodás. Irodalom CSABAI

E. 2007: Debreceni zöldfelületek térszerkezeti vizsgálatai térinformatikai módszerekkel. Diplomamunka, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 46p. GULYÁS Á. – KISS T. 2007: Városi élıhelyek és élılények – In: Mezısi G. (szerk.): Városökológia, JATE Press, Szeged, pp. 119-130 KONKOLYNÉ GYURÓ É. 2003: Környezettervezés. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 398p. KOVÁCS M. 1985: A nagyvárosok környezete. Gondolat Kiadó, Budapest, 108p. MAGYAR D. (fıszerk.) 2002: Légköri allergének tér- és idıbeli eloszlása Magyarországon. NeKAP kiadásában, Budapest, 56p. MIHÁLY B. – BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.) 2004: Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 337-360 SÜLI-ZAKAR I. (szerk.) 1996: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából II. – KLTE Könyvtárának sokszorosító mőhelye, Debrecen, pp. 231-265 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az Országos Településrendezési és Építési követelményekrıl (OTÉK)

164

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Recommend Documents