AZ IPAROSÍTÁSI POLITIKA MEGVAL6SULÁSA DEBRECENBEN AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV IDEJÉN (1950-1954) Baranyi Béla
Debrecen iparának első nagy, mélyreható átalakulása a szocialista iparosítás, az első ötéves terv időszakára esett. A város és az egész ország gazdasági fejlődésének hatásában máig érvényesül ő nagy állomása volt ez a néhány év. Az első hároméves terv (1947-1949) sikeres megvalósításával és túlteljesítésével befejeződött a népgazdaság helyreállítása és újjáépítése, a termelés normalizálása . A nagyüzemek 1948. márciusi államosításával pedig az ipari termelőeszközök túlnyomó hányada a dolgozó nép birtokába került, s az iparban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A 40-es évek végére tehát lényegében lezárultak azok a gyökeres társadalmi-politikai változások, amelyek a felszabadulással kezd ődtek. A két munkáspárt 1948 . júniusi egyesülése, a munkásosztály egységes pártjának a megteremtése dönt ő változást hozott a hatalom jellegében . Jelképesen is véget ért a hatalomért vívott harc, s a népi demokratikus forradalom sikeres megvívása nyomán az ország végérvényesen a szocialista építés útjára lépett . A kiteljesedett forradalmi átalakulás, a proletárdiktatúra gy őzelme új szakaszt nyitott, és kedvez ő feltételeket teremtett a gazdasági és az iparfejl ődés számára is. Ennek az új fejl ődési szakasznak két igen fontos mozzanata volt : a gazdaságirányítás és -vezetés rendszerének szocialista
átszervezése, valamint a gazdaság minden addigit meghaladó, gyors ütemes fejlesztése . Mindkét mozzanat az 1950 januárjától életbe lépő első ötéves tervben
teljesedett ki a leghatározottabban . A hároméves terv által bevezetett tervgazdaság átalakítása már 1948 második felétől megindult, a kötelező tervutasításokra épülő maximálisan centralizált tervezés és irányítás rendszere azonban csak az új tervidőszakban valósult meg. A gazdaság gyors fejlesztése - az említett második mozzanat - a munkanélküliség végleges felszámolását, az elmaradott gazdasági struktúra megváltoztatását, az ipar népgazdaságon belüli súlyának növelését, a lehető leggyorsabb ütemű iparosítást, az életszínvonal további emelését stb. célozta.l Az első ötéves terv hivatalosan 1950 . január 1-t ől kezdődött . A célkitűzések gyakorlati végrehajtása előtt 1949 . december végén, a terv sikere érdekében azonban még egy nagyon fontos esemény zajlott le : államosítás alá kerültek a 10 főnél több munkást foglalkoztató és a külföldi érdekeltségű vállalatok . Debrecenben is jelentős számban voltak olyan kisebb, néhány főt foglalkoztató üzemek, melyeket az újabb kisajátítási törvény érintett . 1949 . december 30-án 1 Berend T. Iván-Ránki György : A magyar
és Jogi K. 244-245. old.
gazdaság száz éve. Bp . 1972 . Kossuth, Közgazdasági
123
éjfélig az Elnöki Tanács 20. sz. törvényerejű rendelete alapján Hajdú megye és Debrecen területén összesen 56 vállalatot államosítottak . Ezekből Debrecenre 35, Hajdú megyére pedig 21 üzem esett. 2 A kisajátított üzemek többségét viszonylag kicsiny, nem túl jelent ős ipari telepek, nehézipari üzemek", gépjavítók, öntödék, lakatosüzemek, szereldék, szabóságok stb. adták . Külföldi érdekeltségű vállalat csupán egy akadt közöt tük. Az üzemek többségükben az államosítás idején már csak néhány munkást foglalkoztató, korszerűtlen vállalatok voltak . Közülük is több kisüzem tulajdonosa már az államosítást megelőzően felszerelésével együtt belépett,valamelyik szövetkezetbe . Minden bizonnyal így kívánták elkerülni, illetőleg csökkenteni a kisajátítás számukra káros következményeit.3 Az államosított 35 vállalat közül két jelent ősebb nagyságrendű üzem emelkedett ki : a Vas- és Rézbútorgyár, valamint a Benyáts-féle kötöttáru- és harisnyagyár, melyek munkáslétszáma jóval meghaladta a törvény által rögzített alsó határt . Ez utóbbiban 1949 végén 52 munkás dolgozott.4 Az első ötéves tervben Magyarországon rendkívüli ipari-beruházási tevékenység bontakozott ki. Jóllehet már a tervezés pillanatában hibákat követett el a gazdasági vezetés, melyek abból az egyoldalú gazdaságpolitikai koncepció ból fakadtak, hogy a beruházások állandó növelése önmagában is biztosítja a fejlődés gyors ütemét . A gazdaságfejlesztést úgyszólván kizárólag a beruházások függvényeként fogták fel. A beruházásoknak és a növekedés ütemének mennyiségi hajszolása, az irreális sietség" szemlélete, a nehézipar fejlesztésének, főleg az építkezések túlzott hangsúlyozása, az élelmiszer- és a könny űipari, s általában a gépi beruházások elhanyagolása, a helyi adottságok figyelmen kívül hagyása, a magas önköltségi és selejthányad, a pazarló anyaggazdálkodás stb. jellemezte az országosanjelentkező gazdaságpolitikai hibák rendszerét .s Ennek egyikjellegzetes megnyilvánulása volt az, hogy már a tervid őszak kezdetén újabb és újabb módosításokra került sor, mindig a pillanatnyilag megítélt maximális lehetőségeket iktatva tervbe . A beruházások el őirányzott keretét, az 1948 őszén kialakított tervvariáns még reálisnak tekinthető 28 milliárd Ft-os tételét többszöri módosítás után 1951 februárjáig már 85 milliárd Ft-ra emelték . Ez az irreálisan magas ún. feszített terv a nemzeti jövedelem 35~-át szánta beruházásokra, amely példa nélkül állott az iparosítás történetében .s Az ötéves tervhez Debrecen nagy lendülettel kezdett hozzá. Az Országos Tervhivatal a hatalmas beruházási keretekb ől önmagában véve a városnak is igen nagy összeget biztosított az ipar fejlesztésére, jóllehet az országos, 1949. decemberi tervvariáns 51 milliárd, illetve az 1951 . februári keretösszeg 85 millió Ft-jóhoz képest, a közbeeső módosításokkal együtt, a debreceni beruházási keret aránya alig érte el az igen szerény fél százalékot, de még így is egész sereg új üzem létesült, a meglevők többsége pedig korszerűsödött, továbbfejlődött .' 2 MSZMP Hajdú-Bihar megyei Archívuma. Kimutatás a Hajdú megye és Debrecen területén állami tulajdonba vett vállalatokról . 25 . f. 30 . 3 Uo . 4 U o. - A Benyáts-féle textilüzem az államosítás után a Bethlen utcai textilgyár egyik részlege lett . 5 Berend T. Iván : Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor 1948-1950. Bp . 1964. 40 . old. 6 Berend-Ránki: i. m. 246 . old. 7 Debrecen felszabadulás utáni ipartörténetére - ezen belül az első ötéves tervre - vonatkozóan részletes elemzést nyújt Baranyi Béla : A szocialista termelési viszonyok kialakulása és a szocialista építés Debrecen iparában . In : Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. (Szerk . : Ránki György), Db . 1976 . 243-341 . old.
124
Mindez jelent ősen megnövelte az ipar állóalapjait . Debrecen az első ötéves terv kezdetén 332 millió forintot kapott különböző beruházásokra, s ez az összeg több, mint amennyit az egész Horthy-korszak 25 éve alatt ilyen célra felhasználtak .$ Ezt a jelent ős összeget, amely időközben valamelyest emelkedett is, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére, romlakások újjáépítésére és új lakások építésére, a dolgozók egészségvédelmének biztosítására, a tudomány és a kultúra támogatására fordította a város. A költségvetés több mint fele (182 millió 395 ezer Ft) közvetlenül ipari beruházásokra irányult. Új ipari létesítmények és üzemek létrehozására, ún. megalapozó beruházásokra ebből 141,103 millió Ft-ot, az élelmiszeripar fejlesztésére pedig 41,292 milliót irányzott elő Debrecen .9 Valójában még ennél isjóval magasabb összegekről volt szó, mivel az ötéves terv folyamán nem egy létesítmény beruházási keretét megemelték, s a jelent ősebbek esetében több millió Ft-os növekedés következett be .lo Feltétlenül hangsúlyozni kell azonban, hogy a kiemelt beruházások nyomán megvalósult nagyüzemeknek (gördül őcsapágygyár, gyógyszergyár, orvosiműszer-gyár, ruhagyár, műanyaggyár stb.) els ősorban csak az alapjait vetette meg az első ötéves terv, a mai színvonalú és méretű üzemek csak később jöttek létre . Az első ötéves terv nevezetesebb nehéz- és könnyűipari beruházásai Debrecenben a következ ők voltak al A beruházás éve 1950
1952 1953 1954
A beruházás helye A Kefegyár korszerűsítése Orvosiműszer-gyár létesítése Hajdúsági Gyógyszergyár építése Ruhagyár korszerűsítése Golyóscsapágygyár építése Textilművek szociális beruházására
ezer Ft
103 800 000 700 000 500 141 103 1 32 2 104
Összesen
Közülük a Hajdúsági Gyógyszergyár (mai nevén BIOGAL Gyógyszergyár) és a Gördülőcsapágygyár (1963-tól, a diósdi üzemmel való egyesülés óta az MGM debreceni gyára) az iparosítási politika büszkeségei voltak . A város ipari beruházásainak közel háromnegyedét ez a két új létesítmény használta fel. De az Orvosiműszer-gyár létesítése és a Ruhagyár korszerű sítése - tulajdonképpen létesítése - is jelentős összeget igényelt . Debrecen és a környék mezőgazdasági jellegére való tekintettel az élelmiszeripar fejlesztése szintén az ötéves terv fontos feladatai közé tartozott, igaz
8 Tények és adatok Debrecen 13 éves fejlődéséből 1945-1957. 1958-1960. Mit kap Debrecen a hároméves tervtől? (Kiad. : Debrecen m. j. város Tanácsa és a Hazafias Népfront.) Db. 1958 . 16 . old. 9 Az első ötéves terv eredményei Debrecenben 1950-1954. Kiadja a városi pártbiz. agit. -prop. osztálya és a Hazafias Népfront városi bizottsága Db ., 1955 . 1 . és 5-8. old. 10 Az elemzés során -amennyiben a források lehetővé tették a beruházási összegek változásait, ill. emelkedését figyelembe vettük . 11 Az első ötéves terv eredményei . . . i. m. 5-6. old.
125
ugyan, hogy a nehézipari beruházásokhoz viszonyítva, ennek a korábban Debrecen iparszerkezetét dönt ően meghatározó ágazatnak a kelleténél szerényebb összeget juttatott a nehézipar-centrikus tervpolitika .tz A beruházás éve
1950 1952 és 1954 1952 1952 és 1954 1953
A beruházás helye
ezer Ft
Vágóhíd fejlesztése Hűtőház átalakítása Jéggyár helyreállítása Növényolaj-ipari Vállalat fejlesztése Kenyérgyár, ill. Sütőipari Vállalat fejlesztése Baromfi-feldolgozó üzem fejlesztése Szikvízüzem fejlesztése Hűtőház építése
Összesen :
550 739 44 37 2 091 3 500 58 34 200 41 292
A rendelkezésre álló összeg több vállalat között oszlott meg, a 41 millió Ft-os beruházási keret legnagyobb részét azonban, három vállalat, az új Hűtőház és Baromf-feldolgozó Vállalat, valamint a tanácsi kezelésű Vágóhíd és Kenyérgyár fejlesztése és korszerűsítése kötötte 1e .13 Az említetteken kívül 1950 és 1955 között még sok igen fontos ipari jellegű létesítmény beruházása, illetve fejlesztése valósult meg, pl. a Műanyaggyár, a Konzervgyár (ez utóbbi nem azonos a 70-es évek elején átadott országos nagy ságrendű, hatalmas, új Debreceni Konzervgyárral), és a raktárvárosrész új telepeinek a kialakítása, az Alföldi-, a Hortobágyi- és Gőztéglagyár egyes részlegeinek a korszerűsítése és átépítése, a Híd utcai gépállomás és trafóállomás, a postakerti tejüzem, a Diószegi úti garázs, a Böszörményi úti raktár és sóraktár megépítése, valamint számos üzemi szociális és kulturális létesítmény stb. felépítése . Az ötéves terv során létrejött még kb. 18 helyi ipari vállalat, illetve 19 kisipari termelőszövetkezet, melyek 5 millió Ft-ot kaptak a termelés tökéletesítésére .l4 A kisipari szövetkezetek fejlesztése és támogatása fontos területe volt az ötéves tervnek . 1949 májusában megtörtént a helyi kisipari érdekvédelmi szervezet, az Ipartestület feloszlatása . Ettől kezdve bontakozott ki erőteljesebben a már szocialista jelleg ű kisipari szövetkezeti mozgalom . A Debrecenben hagyományosan nagyszámú kisiparosság zömét az újonnan létrejött kisipari 12 Uo . 8. old. 13 Debrecen ún . önálló vagyonkezelésű vállalatai 1950 augusztusáig a városi tanács I. fokú közigazgatási hatósága, a közigazgatás átszervezése után pedig az ipari osztály közvetlen felügyelete alá tartoztak mint tanácsi vállalatok . - A Debreceni Községi Kenyérgyár Vállalat 1949 . január 2-án (formálisan 1949 novemberében) alakult meg, egyesítve a korábbi kis sütödéket. Ettől kezdve az üzem teljesen önálló vagyonkezelésű, tulajdonképpen már szocialista tulajdont képező vállalat lett . Rövidesen, 1950 január elsejével a Községi Kenyérgyár, a 20 . sz . rendelet alapján hivatalosan is államinak" minősült (Debreceni Kenyérgyár Állami Vállalat), és létrejött a mai hatalmas, modern Sütőipari Vállalat közvetlen el ődje. Vö.: A hajdú-bihari állami sütőipar negyedszázada 1949-1974. (Szerk.: Szücs Ernő ), Db ., 1974 . 45-46. old. 14 Az első ötéves terv eredményei . . . i. m. 10-13. old. ; Laurencsik Mária : Az ipari dolgozók munkahelyi körülményeinek alapvető változásai a debreceni üzemekben. Jubileumi tanácsi ülésszak. (Továbbiakban : JTÜ) Db., 1970. 2. köt. 109. old.
12 6
termel őszövetkezetek kapcsolták be a szocialista építőmunkába. A ktsz-ek száma 1954 végére már elérte a 19-et .15 Itt kell megjegyezni, hogy a gazdaságvezetés a 40-es évek végén és az 50-es évek elején gazdasági (korszerűtlen termelés) és politikai (a kistulajdon háttérbe szorítása) megfontolások alapján a kisipar gyors visszaszorítására törekedett, s a magánkisiparosokat az állami vagy a szövetkezeti szektorba igyekezett irányítani . A kés őbb joggal bírált törekvés csak részben bizonyult helyesnek, mivel főleg a szolgáltatások iránti egyre növekvő igények kielégítése terén nem kis gondot jelentett, sőt jelent ma is, a kisipar szükségesnél nagyobb arányú visszafejlesztése. A csökkenés kedvez őtlen hatásai fokozottan érződtek Debrecenben, ahol a felszabadulás előttihez képest a kisiparosok száma egynegyedére esett vissza, s az ötéves terv végén alig haladta meg az 1000 fő t. Az első ötéves terv gondot fordított azokra az egyéb, zömmel infrastrukturális beruházásokra is, amelyek közvetve szintén az iparfejl ődést szolgálták . A közlekedés fejlesztésére 5,667 millió Ft-ot költött a város. Szép eredmények szü lettek az úthálózat bővítése és a hírközlés javítása terén. Javult az óvodai és a bölcsődei ellátás, a munkahelyi szociális helyzet. Egészségügyi és szociális beruházásokra 18,75 millió Ft-ot, a kommunális beruházásokra és egyéb szolgáltatásokra 32,28 milliót, a kulturális intézményekre, iskolák, könyvtárak, színházak, mozik stb. létesítésére és fejlesztésére 25,4 millió Ft-ot irányzott elő a terv. A lakáskérdésben is történtek előrelépések, de megközelítően sem elégségesek. A tervid őszak alatt 23,57 millió Ft-ot költött Debrecen a romos lakások helyreállítására és új lakóházak építésére. Az infrastrukturális ellátottságot javította a Vízművek és a Gázművek üzembővítésére fordított 14, illetve 12 millió Ft, valamint az építő ipar gépesítésére beruházott 2 millió Ft .l s Az ötéves terv és a város iparosításának sikere elsősorban mégis az ún . nagyberuházások eredményességétől függött. Érdemes tehát áttekinteni ezeket, mert a beruházási politika eredményei és hibái így konkrét példákon szem lélhetők. A Hajdúsági Gyógyszergyár felépítése összesen 35 millió forintjába került az országnak.l' A beruházás kezdetét 1951 áprilisára, a befejezését pedig 1952 márciusára tűzte ki az Országos Tervhivatal . Az építkezés határidőben indult, és decemberben már megkezdődött a gépek és a technológiai berendezések szerelése, sőt 1952-ben már az első egységek próbaüzemeltetése is. Az állandó tervmódosítások következtében a kivitelezés a tervezethez képest három hónappal mégis elhúzódott . A gyár tervezése pillanatában Magyarországon ugyanis üzemszerűen még nem gyártottak penicillint. Termelési tapasztalatok hiányában gyakran került sor egy már felszerelt berendezés átalakítására, mielőtt az dolgozni kezdett volna. A próbaüzemeltetés alatt felmerült nehézségek kiküszöbölése és leküzdése újabb hat hónapot vett igénybe. A gyár gépi berendezéseinek 95~-át például itthon kellett legyártani minden tapasztalat nélkül, önállóan kísérletezve ki - szakirodalom alapján - az egész technológiát. Súlyos akadályokat gördített a folyamatos termelés megindítása útjába az áramszolgáltatás és az ipari vízellátás akadozása, és a berendezések karban15 Tiszántúli Néplap, 1949, máj. 31 . ; BernáthLászló-Komoróczy György : Tények és adatok HajdúBihar megye és Debrecen történetéb ől a felszabadulástól a hároméves terv végéig (1944. október1949 . december). Db ., 1955 . 75 . old. 16 Az első ötéves terv eredményei . . . i, m. 9-10., 23-28. és 31-34. old. 17 HBmL . Hajdúsági Gyógyszergyár. Építkezésre vonatkozó adatok 1954 . XXIX. 23 ./a. 8. ; 10 éves a BIOGAL . Összeáll . : a gyár műszaki kollektívája . Db . 1962.6-7 . old.
127
tartásának megoldatlansága is. A 10-14 percig is tartó áramszünetek olyan gyakran (naponta 4-szer 5-ször) léptek fel a gyár megindulásától kezdve, hogy a biztonságos termelés még 1954-ben is veszélyben forgott. A javító-karbantartó részleg kapacitását pedig teljes mértékben lekötötték a sorozatosan fellépő váratlan meghibásodások és csak 1953 második felében sikerült biztosítani, hogy a megelőző karbantartási, illetve a javítási-felújítási munkák elvégzése korszerű és zökken őmentes legyen . A villamosenergia-korlátozások, a vízés gőzellátás és a javítások szervezetlensége gyakran a nagy munkával beállított penicillintenyészetek (charge-ok) pusztulásával járt együtt, ami nemegyszer több hónap munkáját semmisítette meg. A nehézségek elsősorban a nagymérvű szakemberhiányból fakadtak . Az üzem a főmérnökön és biológuson kívül egyáltalán nem rendelkezett olyan műszaki és fizikai káderekkel, akiknek a penicillingyártásban gyakorlati tapasztalataik lettek volna. De hiányzott a szakképzett munkásgárda is. A munkások 80~-a közvetlenül a mezőgazdaságból jött . Belőlük csak 1953 derekára sikerült egy jelent ős munkásgárdát betanítani . A megfelelő műszaki gárda megteremtését erősen hátráltatta, hogy az üzemmel együtt nem épültek lakóházak, és a lakáshiánnyal küzdő városi tanács csak minimális segítséget tudott nyújtani. A helyzet ezen a téren 1956-ban javult némileg, két - összesen 24 lakásos - lakóház felépítése révén. Az időközben megnövekedett igényeket azonban még így is csak részben lehetett kielégíteni. A beindulással kapcsolatos nehézségek miatt a gyógyszergyár 1953 februárjáig nem tudta teljesíteni termelési tervét, s az 1952 . évi tervet csak 33 %-ra teljesítette . Az új létesítmény első, sok nehézséggel járó kritikus korszaka 1953 márciusára zárult le, s ezt követően többször egymás után elnyerte az élüzem címet. Az 1953-as tervét már 123 ~-ra teljesítette az üzem, és a IV. negyedévben már havonta 10-szer annyi penicillint termelt mint 1952 decemberében . A termelés növekedésével együtt csökkent az önköltség : 1952 IV. negyedévében 100~; 1953 h negyedévében 45 ~, II. negyedévében 20,4~ , III. negyedévében 16,3 és IV. negyedévében 13,8 . 1953 végén 7,3 kg penicillint tudott a gyár előállítani ugyanannyiért, mint az előző év hasonló időszakában 1 kg-ot, s 1953-ban a hazai szükséglet teljes kielégítése mellett kb. 30 millió Ft értékű penicillint exportált. A fejlődés ettől kezdve töretlen volt 1953 100
Összes antibiotikumtermelés alakulása : 1954 1955 113 139,2
1956 207,4
1957 298,4
1958 426,2
1959 466
1960 1961 784,1% 928
Mindent egybevéve, a Hajdúsági Gyógyszergyár tehát az első ötéves terv végére beváltotta a hozzá fűzött reményeket . Az üzem létesítésekor szinte minden olyan hiba előfordult - a beruházások során az építkezések arány talanul magas, a gépi eszközök kirívóan alacsony részesedése, a kivitelezés siettetése, a rekonstrukciós és műszaki fejlesztés, illetve a járulékos beruházások egyidejű elhanyagolása stb . -, amely a többi debreceni üzem alapításakor is felszínre került . Igaz ugyan, hogy az antibiotikumtermelés kivételesen előnyös és sajátos lehetőséget rejt magában, s így az előforduló hiányosságok ellenére sokkal gyorsabb volt a beruházások megtérülése, mint a többi debreceni vállalat esetében . 128
Az első ötéves terv talán legnagyobb változásokat a modern gépipar megteremtése terén hozott . Korábban Debrecen alig rendelkezett gépiparral . A felszabadulást követő években a gazdasági újjászervezés - főleg a mezőgazdaság kiszolgálása érdekében - a gépiparhoz közel álló géplakatos" kisipar fejlesztését igényelte, később ebből épült ki az ún. gépjavító szövetkezeti hálózat. A szocialista iparosítás koncepciója keretében az 50-es évek elején a gördülcsapágy-ipar megteremtésével és Debrecenbe telepítésével azonban egy csapásra létrejött a gépipar alapja . Önmagában az a tény, hogy a város a gépipar vonatkozásában csaknem minden tradíciót nélkülözött, nehezítette a helyzetet, nem is beszélve arról, hogy a létesített üzemnek ugyanakkor az egész népgazdaság igényét kellett kielégíteni.l 8 1952 . április 1-én alapították meg a Debreceni Gördülőcsapágy Gyárat, amely az egész ország csapágytermelésének a központjává tette a várost . A gyár alapítását megelőzően Magyarországon egyáltalán nem volt üzemszerű gördül őcsapágy- és alkatrészgyártás, csupán egy-két üzem foglalkozott csapágyjavítással. Agyár kezdetben igen mostoha körülmények között, egy a Széchenyi és a Nyugati utca kereszteződésében fekvő volt huszárlaktanya épületében rendezkedett be. A lehetőségekhez mérten az első hónapokban viszonylag nagy lendülettel indult meg a szakmunkásátképzés és a termelés . 1952 októberében kezd ődtek meg az új, hatalmas gyártelep építési munkálatai, mintegy 104 milliós összeggel, ami a város első ötéves tervére előirányzott beruházások egyharmadát kötötte le. Az építkezések a kezdeti gyors eredmények után lelassultak, sőt a tervid őszak vége felé teljesen leálltak. Az egykori korszerűtlen laktanya korlátozott körülményei között pedig stagnált a szépen beindult csapágygyártás . A Gördülőcsapágy Gyár beruházása végül 1952-től 1966-ig húzódott el. Ezalatt 1 milliárd Ft került beruházásra, melynek 80~-a esett a debreceni, 20~-a a diósdi gyárra . A beruházás első üteme 1952-től 1963-ig, a debreceni gyártelep felépítéséig, illetőleg a debreceni és a diósdi üzemek egyesítéséig, az MGM létrejöttéig tartott. Ekkorra a debreceni gyár kapacitása elérte a 7,3 millió db/év, a diósdi egységé pedig 2,3 millió db/év nagységrendet. Nagyobb arányú műszaki fejlesztés, a gépi felszerelés modernizálása, a gyártástechnológia gyökeres korszerűsítése csak az 1963-tól 1966-ig tartó második ütemben fejeződött be, melynek következtében az MGM kapacitása elérte a 15 millió db/évet . Az első ötéves terv gazdaságpolitikai hibái ezt a gyárat is súlyosan érintették. A 60-as évek elejére sikerült csak végleg kiküszöbölni a korábbi hibák következményeit. A csapágytermelés ennek ellenére szépen haladt, és a kétszáz alaptípusból az 1960-as évek derekára 15 millió db/év teljesítményt ért el a gyár, a hazai gépiparban egyedülálló technológiával . Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy az MGM világhírre tegyen szert gyártmányaival, s ma már a csapágytermelésének mintegy 50~-át exportálja, közel 30 országba, köztük valamennyi szocialista államba .l9 Az első ötéves terv nagyberuházásai nyomán született meg városunk új létesítménye az Orvosiműszer-gyár is. 1950. július 1-én kezdte meg működését az Ispotály utcai Vas- és Rézbútorgyár telephelyén . A gyár alapításának idején 18 Csedreki László : A gépipar fejl ődése Hajdú-Bihar megyében . JTÜ 2. köt. 219-220. old. 19 Az MGM üzemgazdasági osztálya által rendelkezésre bocsátott adatok. Összeáll.: Szabó Károly (Kézirat), Db . 1974 . márc . 14. ; Lásd még :A Magyar Gördülőcsapágy Művek története. (Szerk. : Gyarmati József-Serflek István), Db . 1977 . 239. old. 9 Évk őnyv IV.
129
9 szakmunkás állt rendelkezésre, akik csupán az orvosim űszer-javítás kisipari jelleg ű problémáit ismerték, és orvosi műszer készítésével csak kézm űipari módon foglalkoztak . Ahhoz, hogy a legegyszer űbb orvosi kézi acéleszközök gyártása megindulhasson, elsőként a szakmunkásgárdát kellett bővíteni . Nagyarányú szakmunkásátképzés indult meg. 1951 . január 1-tő150 átképz ős - akik egyébként a legkülönbözőbb foglalkozási ágakból kerültek ki - kezdte meg a sebvarró- és injekcióst ű-gyártás elsajátítását. Ugyanezen év közepétől további 40 fő vállalkozott arra, hogy megtanulja a kézi acélműszergyártás alapvető feladatait . Az alapítást követően Debrecenben sem sajtolási, sem tűfejgyártási tevékenység nem volt, a félkészellátása budapesti telepről történt Mivel a telephely és az épület átmenetileg adva volt, a közel 2 milliós beruházási keret nagy lehetőségeket adott a termelés bővítésére, a munkások átképzésére, s új gépek beszerzésére . (1951 végén érkezett meg pl. 1 db egyetemes esztergapad, 4 db végmegmunkálógép (finisch), 1 db présgép .) Ily módon az extenzív lehetőségek kihasználásával egy viszonylag töretlenebb és erőteljesebb termelésnövekedés indult meg ; az ötéves terv hibái az első években kevésbé rendítették meg a gyárat . Visszaesés csak 1955-ben következett be. A szakmunkásképzés, az extenzív lehetőségek szerencsés alakulása tette lehetővé, hogy a . csipeszeken, ollókon, foghúzófogókon kívül a sebészeti varrótű és injekciós tű gyártása is meginduljon. A minőség terén azonban súlyos hibák voltak, holott egy precíziós termékeket előállító gyár esetében jóval nagyobbak az elvárások, mint más ágazatokban . Végül a minőségi színvonal emelése érdekében a félkészgyártást is Debrecen vette át, ami az orvosiműszergyártás stabilizálódását eredményezte .2o A gépipar fejlesztését, illetve a nehézipar ágazati arányának a növelését célzó beruházásokból viszonylag kevesebb jutott olyan fontos üzemeknek, mint a MÁY Járműjavító és Vagongyár és a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdaskgigép-javító Vállalat . A Járműjavító elsősorban a gépi beruházások, az eszközellátás fokozását igényelte volna. Ezzel szemben a tervidőszak első négy évében az összes beruházások értéke 3,3 millió Ft körül mozgott, ami egy ilyen hatalmas, a háborús rombolásoktól súlyosan érintett üzem esetében egyáltalán nem számított nagy összegnek. A termelési eredmények átmenetileg javultak, ezt azonban nagyobbrészt a létszám gyors növelése (1950-ben 2471 fő, ami megközelítően kétszerese volt az 1938-as létszámnak), a feszített norma, a munkaverseny stb. segítette elő. Ezekkel az erőfeszítésekkel mégsem volt arányos a termelés emelkedése . 1953-ban is csak 19,1 ~-kal termelt többet az üzem, mint 1949-ben . 1954-ben már megtorpanás következett be, a visszaesés az előző évihez képest 2,6~-os volt . A termelési mérleg 1955-ben még negatívabb volt .21 Hasonlóan kedvez őtlen helyzetben volt az 1948 óta üzemelő Mezőgazdasági gép-javító Vállalat, mely csak kisebb-nagyobb építési munkálatokra kapott alacsony összegeket . 1953-ban és 1954-ben előfordultak ún. rendezetlen, főleg építési jellegű beruházások" . Felépült egy új szerelő műhely, kultúrház, üzemanyag-tároló, néhány lakás és egyéb szociális létesítmény. Mindez keveset segített a tűzvész következtében 1951-ben csaknem teljesen leégett vállalaton . A gyár fő leg az elhasznált mezőgazdasági gépek javításával és felújításával 20 A Debreceni Orvosiműszer-gyár története. Összeáll . : Simon Béla üzemgazd . oszt .-vez. (Kézirat). Db . 1973 . 5. old. és 1 grafikon . 21 Szentesi János : MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története. (Kézirat). Db. 1972 . HBmL . könyvtára 1352/2. 19. old. ; Néplap, 1951 . szept. 30 .
130
foglalkozott . Leromlott állapotú, kibelezett" G-35-ösök kerültek javításra. 1953-tól már majd minden jelentés a tervteljesítésben beállott lemaradásokról szólott, ami olyan nagy mértékű volt, hogy 1954-55-ben olykor az 50-60~-ot sem érte el. Az 1954 . június 17-i jegyzőkönyv már rendkívül súlyosnak ítélte a helyzetet.22 A lemaradásokat a jelentések egy része az alkatrészhiányban, az új műszaki vezetőség tapasztalatlanságában, a szakmunkáshiányban, és a teljesíthetetlen normákban, a tervszerűtlenségben" és a fejletlenségben jelölte meg.23 Egyaránt sokasodtak a gondok a termelés, a hangulat és a fegyelem terén . Nőtt a selejt és az igazolatlan mulasztások száma, állandósult a fegyelmezetlenség, a késés, a rossz és a pontatlan munkavégzés, a felelőtlen anyaggazdálkodás stb., ami a 130 dolgozó keresetének nagyarányú csökkenésében is tükröz ő dött . Az üzem életében lényeges változást az sem hozott, hogy 1954 . január 26-án együttműködési szerződést kötött a GÖCS-csel. Ez utóbbi megígérte, hogy anyagot és csavarokat szállít, elkészíti a szükséges öntvényeket, s 3-4 fő s javítóbrigádokat bocsát az üzem rendelkezésére . 24 A vállalat válságához a gépjavítási igények csökkenése is hozzájárult, mivel a megerősödő állami gazdaságok, gépállomások és más szocialista szektorok egyre jobban berendezkedtek saját gépparkjuk önálló karbantartására és javítására. A válságnak véget vető szanálást követően az üzem átállt mezőgazdasági gépek gyártására, és az ország egyik jelentős mezőgazdaságigép-gyárává nőtte ki magát. 1955 . október 1-én az üzem felvette a Debreceni Mezőgazdasági-gépgyár nevet.25 Az első ötéves terv iparosítási politikája számottevő eredményeket ért el a mezőgazdasági termékeket feldolgozó, illetve a feldolgozást elősegítő és kiszolgáló, főleg élelmiszer-ipari létesítmények alapítása és fejlesztése terén is. 1953-ban adták át rendeltetésének a 35,5 millió Ft-os beruházással épült hatalmas, 200 vagonos Hűtőházat. Debrecen régi gondja, a környező területek gazdag gyümölcs- és hústermésének a tartósítása és megőrzése enyhült ezáltal. Az új, korszerű, több szintes, teherliftekkel ellátott, mínusz 20 °C-os hűtőterű létesítményt joggal nevezték a Tiszántúl gyomrá"-nak. A hűtőház beruházása szintén nagyon elhúzódott . Az építkezés kezdete 1951 szeptembere volt, az üzemképes átadás csak 1953 . február 28-án zajlott le, de a járulékos beruházások (vízellátás, vasút, út stb.) kivitelezése még tovább késlekedett. Az építkezéssel kapcsolatos negatív tapasztalatokból indult ki a Magyar Épít őipar" című szaklapban, 1954 derekán megjelent bíráló cikk, amely tárgyilagosan feltárta a hibákat. A továbbiakban megvalósuló hasonló építkezéseknél fokozná a költségek csökkentését az a beruházási intézkedés, amely a tervhitelt és a tervezést az egész létesítményre egy időben biztosítaná, és ne történne meg, hogy a vízellátás, a derítőberendezés, az épület befejezése után 3 év múlva épül. Ezt a körültekintést, meggondolást a több mint 35 milliós építkezés megérdemelte volna" - szögezte le a cikk, amely a beruházási politika egyik általános és sarkalatos hibájára mutatott rá. 2s 22 HBmL . Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdaságigép-javító Vállalat . Igazgatósági iratok 1945-1949. XXIX . 7./a. 1. 23 Uo . 7./c. 1. 24 Uo . 7./a. 1. 25 Budapesti Mezőgazdaságigép-gyár debreceni gyára rövid története. (Kézirat) Összeáll . : Kovács Béla és Huszti László Db . 1973 .4-6. old. 26 A debreceni 190 vagonos hűtőház építése és tapasztalatai . Magyar Épít őipar, 1954 . 5. sz . 184. és 186. old. 9"
A Hű tőház szomszédságában, azzal szerves egységet alkotva, készült el 1952 októberében 3,5 millió Ft-os beruházással az élelmiszeripar új, korszerű létesítménye a baromfi-feldolgozó üzem. Az avatóünnepségen Babos Zoltán miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat a baromfiipar, s talán Közép-Európa legkorszer űbb üzeme." 2 ' Állításának helyességét ma már igen nehéz lenne egyértelműen eldönteni, de az kétségtelenül igaz, hogy az ötvenes évek elején számottevő élelmiszer-ipari kombinát volt az új üzem. A vállalat tervezésénél már tekintetbe vették a szalagrendszert, és a belső anyagmozgatás gépesítésének lehetőségét . A- vágástól a csomagolásig nem volt kereszteződő vagy visszafelé folyó mozgás. A vállalat elsősorban Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye begyűjtött áruit dolgozta fel. Ez a beruházás a többi debreceni üzemmel ellentétben rekordid ő alatt fejeződött be. Anyag- és munkaerőhiány miatt csak 1952 májusában kezd ődött meg az építkezés, de októberében már üzemképes volt a gyár. A termelékenység ugrásszerűen megnőtt, és egyáltalán nem volt visszaesés :28 Felvásárlás Év
1950 1951 1952 1953 1954 1955
~ Termelési érték
Exportérték
Létszám (Fő)
Baromfi (v .)
Tojás millió db
1969-es áron M/Ft
Baromfi (v. )
Tojás millió db
Munkás
141,8 101,4 69,3 121,5 213,3 352,8
28,7 35,9 27,8 22,0 37,7 54,1
53 452 55 874 36 287 57 452 89 960 147 551
43,0 60 10,3 49,8 128,6 187,2
3,7 5,8 3,9 3,0 12,7 26,4
157 144 114 153 231 280
~
~
~
Alkal- ~ Összeurazott sen
86 59 50 64 60 69
243 203 164 217 291 349
Az első ötéves terv idején eszközölt beruházások nyomán, a város másik nagy húsfeldolgozó üzemének, a ITágóhídnak a termelése is emelkedő tendenciát mutatott, bár a háború előtti teljesítménytől még nagyon elmaradt . Az összes vágások száma 1950-ben 21 744, 1953-ban pedig 34 200 db, 1954-ben 79 314 db volt . Az ötéves terv során jelentkező termelési zavarok - ez esetben a mez ő gazdasági termelés nehézségei - következtében azonban a különböző húskészítmények gyártása az 1953. évi 447 tonnáról, 1955-ben 409 tonnára csökkent . A következ ő évtől kezdve ismét megélénkült a termelés, és 1956-ban már az előállított húsféleségek mennyisége elérte a 637 tonnát .28 Az élelmiszer-ipari ellátás szempontjából szintén fontos szerepet játsz,'ó Hortobágy malom elsősorban a munkáslétszám gyors növelésével fokozta termelékenységét. A dolgozók száma 1952 januárjában 99 volt, a korábbiakhoz képest csaknem megduplázódott, miközben a malom napi lisztteljesítménye elérte a 6 vagont, jelentősen fölülmúlva a háború előtti 4 vagont . A kapacitás további fokozására azonban már nem volt képes, mivel az első ötéves terv során nem került sor nagyobb beruházásra, az elöregedett üzem korszerűsítésére és a technológia fejlesztésére.3 ° 27 Babos Zoltán : A Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat termelési részlegének felavatása . Élelmezési Ipar . 1952 . 12 . sz. 336 . old. 28 A Baromfi-feldolgozó Vállalat története. (Kézirat .) Összeáll. : Balogh Gusztáv, Db. 1973 . statisz-
tikai mell .
29 80 éves a Debreceni Húsipari Vállalat 1894-1974 . Összeáll . : Boda László, Db . 1974 . 16. old. 30 Néplap, 1952. jan. 16 .
132
Mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozott a Dohánygyár is. Az ötéves terv idején még nem volt halaszthatatlan építkezési igénye a gyárnak. A rendelkezésre álló kevés pénzből csupán néhány új típusú vágó-, szivarka gyártó, hüvelyez ő-, töltő- és csomagológépet szerzett be az üzem. A nagy eredményeket az extenzív lehetőségek kiaknázásával, főleg a munkáslétszám gyors növelésével érte el a Dohánygyár . 31 Év
1950 1951 1952 1953 1954 1955
Létszám (fő)
431 436 510 516 508 617
Cigaretta (millió db-ban)I
Fogyasztási dohány tonnában
900,0 1216,5 2092,9 2267,7 2657,5 2732,2
1664,0 1909,6 1777,1 1554,5 1616,4 1616,4
Az ötéves terv végére a Dohánygyárban azonban szintén megtorpanás volt tapasztalható, hiszen 1955-ben a létszám az előző évihez képest minden addigit meghaladó mértékben (109 fővel) nőtt, miközben a termelés nem emelkedett számottevő mértékben. Zömmel mezőgazdasági termékeket dolgozott fel, az inkább könnyűipari jelleg ű üzem, a Kefegyár.32 Az üzem fejlődésében jelent ős állomás volt az els ő ötéves terv, mert ekkor fejeződött be a nagy múltú, a háborútól sokat szenvedett gyár helyreállítása és újjáépítése, sőt sor került bizonyos fokú korszerűsítésre is. Felépült a gyár emeletes főépülete, a lakatosműhely kijavításával pedig végképp újjászületett a vállalat, mert lehetővé vált a régi, leégett, romos gépek saját erőből történ ő kijavítása . Az els ő tervév derekáig összesen 40 gépet hoztak rendbe . Takarékossági okokból az elsődleges cél a rozsdás gépek üzembe helyzése volt, csak ezt követte az újak beszerzése . Miután 1952ben elkészült egy több egységb ő l álló gépsor, a helyiségek hiánya okozott gondot . Az újabb építkezéshez szükséges költség a minisztérium részér ől biztosítottnak látszott, de az 1953 júliusában bekövetkezett szervezeti változás miatt meghiúsult a beruházás. Az átszervezés ugyanis a megel őző Kefeipari Egyesülés keretében kialakított korábbi, a gyárra kedvez őtlen profilmódosításokat nem változtatta meg, sőt a gyár elvesztette a jó hasznot hozó, korábban más társvállalatokhoz elirányított termel őberendezéseket. De odaveszett az építésre beígért keret is. Minden gond a szűkös anyagi lehet őséggel rendelkező városi tanácsra hárult, mely a Könnyűipari Minisztériumtól átvette a vállalatot. Mindez érzékenyen kihatott a gyár teljesítményére . A nagy lendülettel megkezdett újjáépítés, és a munkáslétszám gyors növekedése következtében az első két évben sikerült túlteljesíteni a termelési terveket . Fellendült a vállalat exportja is. 1952-ben még csak termelvényei 25 ~-át, 1953 végére már 70 ~ -át szállította külföldre, annak ellenére, hogy egyre súlyosabb termelési zavarok jelentkeztek . Különös módon azonban az export egyoldalú növelése szintén 31 A Debreceni Dohánygyár vezetősége által, 1973 . szept . 28-án szolgáltatott kéziratos jelentés statisztikai melléklete . 32 A Kefegyár történetének rövid áttekintése. Összeáll . : Szatmári Zoltán és Daróczi Lajosné (kézirat) . Db . 1973 . okt. 1 . 10-11. old. ; HBmL. Kefegyár iratai . XXIX . 52 ./c. 1. ; Néplap, 1950 . jún. 25 . és dec. 22 .
133
fokozta a veszteségeket. A valutatermelés miatt, népgazdasági szinten mégis kívánatos volt fenntartani az exporttermelést. Ilyen körülmények között a termelési tervtől való lemaradás 1954-re már katasztrofális volt. 1953 januárjában a felettes hatóságok képvisel ője megtekintette az 1952 . évi beruházás keretében épült szárítóhelyiségeket és megállapította, hogy . . . kivitelezése olyan hiányos, hogy ilyen állapotban a beruházási céloknak nem felel meg, s ezért a kivitelező vállalattal szemben kötbér felszámolását kérik ."3s Jellemző tünet volt az állandó normakiigazítás" is (pl. 1952 májusábanjúniusában újabb 7~-os béralapcsökkenés). A hibák együttesen olyan súlyos termelési zavarokat okoztak, hogy a kérdéssel foglalkozó egyik 1954 . júliusi műszaki értekezlet, már képtelen volt konstruktív javaslatokat adni, csupán a hibák és panaszok felsorolásáig jutott e1.34 Valamivel kedvezőbb volt a helyzet a könnyűipar másik nagy üzemében, a Debreceni Ruhagyárban. Az üzem az első ötéves terv idején fejlődött hatalmas, az - ország egyik legnagyobb nőiruhakonfekció-gyárává, a megye legnagyobb könnyűipari vállalatává. 1949 őszén még 30-10 szövetkezetbe tömörült szabó kisiparos az Arany János utcai szűk műhelyben összezsúfolva, kisipari módszerekkel termelt, 1949 végére a szövetkezet állami tulajdonba került . 1950 márciusában az üzem pedig átköltözött a volt Vidoni Szalámigyár telepére, s ezzel megszűnt a zsúfoltság . Ekkor kezd ődött meg a termelés korszerűsítése és a gyors ütemű beruházás . Az ósdi lábhajtású gépeket felcserélték modern transzmissziós villanygépekkel . Csupán 1950 szeptemberében 28 új gépet kapott a fiatal vállalat, s ugrásszerűen megnőtt a munkáslétszám, amely 1950 I. negyedévében még csak 291, 1951 . IV. negyedévében pedig 774 fő volt . Ilyen mérvű növekedésre csak ritkán volt példa az iparosítás történetében, hiszen 1953-ban már 1201-re, 1954-ben pedig 1366-ra emelkedett a létszám .35 A foglalkoztatottság gyors felfuttatása - szervezési, beruházási, szakemberképzési stb. hibákkal párosulva - ugyanakkor súlyos nehézséget okozott. 1951 tavaszán már működött az első vertikális futószalag, és a gyár három műszakban termelt, ennek ellenére a termelés januártól júliusig még a 85~os termelési átlagot sem érte el. Az áprilisi tervteljesítés pedig csak 70~ körül mozgott. Ily módon a gyár léte is veszélyben forgott. 1949-t ől 1951 tavaszáig 6 igazgatója volt az üzemnek. A pénzügyi egyenleg felborult. A hibák kijavítása nagy erőfeszítéseket igényelt . Elsőként a műszaki vezetőséget új, fiatal, fejl ődőképes káderekkel erősítették meg. A mű szaki iskolán 1951-ben 70-en kezdték meg a műszaki ismeretek elsajátítását. 1951 végére nagy erőfeszítések árán sikerült megszüntetni a termelés rapszodikusságát, s a vállalat lassan elérte, sőt túlteljesítette a kitűzött tervcélokat . Az exportkiszállítás pedig kisebb ingadozásokkal az 1952-es évi 3700 db-ról 1956-ban 105 600 db-ra emelkedett. Az alapítással járó megpróbáltatásokat kiheverte az üzem, s 1953 és 1955 között a fejl ődés stabilizálódott, jóllehet a min őség javítása terén még bőven akadtak tenniealók :~s
33 HBmL Kefegyár iratai. XXIX. 52./a. 1 . 34 Uo. 35 Kovács Tibor: 10 év mérlegén 1949-1959. A Ruhagyár története. Debrecen, 1959 . 7., 12 . és 33 . old. ; Néplap, 1950. szept. 28 . ; 1951 . jan. 3. 36 Kovács T. : i. m. 19 . és 33 . old.
134
Tervteljesítés Év
1953 1954 1955
I
Gyártott modellek száma
~
I
Év
100,3 104,5 105,4
I
1953 1954 1955
I
darab
209 220 225
A következő nagy könnyűipari üzem a Táncsics Cipőgyár volt, mely önállóvá válásától (1948 augusztusától) az ötéves terv végéig jelent ő s vállalattá fejl ődött. Ebben az id őszakban a termelés kb. 100-kal növekedett, a létszám 50~-os emelkedése mellett . Az eredményeket a kisebb-nagyobb felújítások mellett, a belső erőforrások kiaknázásával, a munkáslétszám növelésével és (1950-től) az egyre erőteljesebb profilírozással, a termékstruktúra egy-két cikkféleségre való csökkentésével érte el az üzem.3'
1950 1951 1952 1953 1954 1955
Létszám
Termelés mennyisége (pár)
1 munkásra es ő cipő (pár)
A munkásra eső termelési érték (Ft)
159 151 167 154 176 182
130 898 171 454 191 752 186 937 224 281 194 837
1039 1417 1442 1545 1591 1344
66 142 67 900 93 474 103 686 123 993 109 186
A fejlődés mégsem volt annyira egyértelmű, mint ahogy a statisztikai adatok tükrözik . A gyár már 1950-ben olyan mérv ű profilírozást hajtott végre, hogy csupán két fazont, női félcip őt és gyermekcip őt készített, azt is csak 31-38 as méretekben . Ezzel ugyan növekedett a termelékenység, ellenben a szegényes profil következtében a termelés egysíkúbb és korszerűtlenebb lett . Egy vizsgálat már 1949 végére megállapította, hogy a géppark rossz, elavult, az energiatermelő berendezések gazdaságtalanok, emiatt a vállalat termelésében várhatóan elmaradások következnek be .3$ 1951-ben pedig már arról szóltak a jelentések, hogy sok a selejt, a minőségi elvárnivaló, a gépállás és rossz az anyagellátás . A Néplap is felhívta a figyelmet arra, hogy rossz a min őség, sok a műszakilag hibás cip ő. A leegyszerűsített termelési folyamat a további átfogó fejlesztés akadályává vált, mivel hasonló mérvű profilírozásra egyetlen debreceni üzem esetében sem került sor. A Táncsics Cipőgyár éppen ezen a téren fejezte ki legjellemz őbb módon a gazdaságpolitika egyik általános érvény ű torzulását .39 Közvetlenül a cipőgyárhoz kapcsolódott a Hajdúsági Bőrgyár tevékenysége,amely az ötéves terv során szintén nélkülözött minden lényeges beruházást, ezért stagnált, sőt visszaesett a termelés . 1951-ben a közel 100 fős vállalatnál 20~-os kapun belüli munkanélküliség volt, kapacitását pedig csak 81 ~-ban tudta kihasználni. A jövedelmez őséget hátrányosan befolyásolta a forgóesz37 Az üzemre vonatkozó adatokat Fodor Sándor gyűjtötte össze. 2135/1973 . hiv . jel. 6. old. 38 HBmL. Táncsics Cipőgyár. Tervügyek 1949-1952. XXIX . 43 ./17 . 38 HBmL. Táncsics Cipőgyár . Tervügyek 1949-1952. XXIX. 43/1 7. 39 Uo . 43/1 . és 17 . ; Néplap, 1954 . júl. 3.
135
közök forgási idejének kedvezőtlen alakulása is, ami az akkor megállapított kb. 110 nap helyett 140 napra nőtt. Különösen lassú volt a készárukészlet megtérülése (6 helyett 27 nap) . Ehhez járult a vállalaton belüli szűk keresztmetszet, pl . a meglevő cserzőedények és hordók kapacitása nagyobb volt, mint a meszes tárolóké ; a kutak által termelt vizet a kis teljesítményű szivatytyúk nem voltak képesek a kívánt mennyiségben továbbítani a meszesm űhely számára stb. A gyár fejlesztésének elhanyagolását minden bizonnyal az is előidézte, hogy 1951 októberében az üzemet beolvasztották az Újpesti Bőrgyárba, s ily módon a lényegesen kisebb debreceni üzem fejlesztési feladatai háttérbe szorultak.4° A Hajdúsági Bőrgyár ilyen feltételek mellett nem tudta kielégíteni a Táncsics Cipőgyár nyersanyagszükségletét, ezzel a két gyár viszonylatában is szűk keresztmetszet állott elő. Ezért határozott úgy 1956 . április 1-én a Könynyűipari Minisztérium, hogy Hajdúsági Bőr- és Cipógyár" néven a két üzemet egyesíti . Az első ötéves terv iparosítási politikája hatékony intézkedéseket tett Debrecenben a vegyipar meghonosítása terén is . Ez a létfontosságú iparág korábban a Rex-gyógyszergyártól (1951-t ő l Debreceni Gyógyszergyár) eltekintve nagyüzemi szinten egyáltalán nem létezett . Fontos feladat volt tehát - az országos törekvésekhez hasonlóan - Debrecenben is a vegyipar megteremtése, illetve bővítése . A Hajdúsági Gyógyszergyár hatalmas és eredményes beruházásairól már volt szó. A hagyományos, ún . galenusi termékeket előállító Debreceni Gyógyszergyár a tervid őszak alatt nem volt képes alapvető műszaki fejlesztésre, a termelési folyamat egészének korszerűsítésére, jóllehet a 100-110 dolgozót foglalkoztató üzem az extenzív lehetőségek, a nagyon keresett cikkek gyártása révén rendszeresen túlteljesítette terveit, és többször is élüzem lett . Egy 1954 . II. negyedévi beszámoló arról szólott, hogy a gyár ugyan élüzem lett, s ismét túlteljesítette a 100-ot, pedig : Köztudomású, hogy a vállalatunknál korszerűtlen, szükségépületben, elavult gépekkel és berendezésekkel folyik a termelés, beruházásaink az első ötéves terv egész folyamán nem érték el egyhavi termelésünk értékét, ha mindennek ellenére jó az eredmény az az áldozatkészségnek, a begyakorolt, összeszokott kollektívának köszönhető ."''i Ráadásul 1951-t ől itt is több alkalommal került sor túlzott profilrendezésre .`'2 A Debreceni Gyógyszergyár, és a város gyógyszeriparának jövőjét tekintve jelent ős lépés volt az, hogy 1960-ban I. sz. telep néven a Hajdúsági Gyógyszergyárhoz csatolták az üzemet, s a két gyár összevonás révén létrejött az immár vegyi profilú BIOGAL Gyógyszergyár, mely a hazai gyógyszeripar egyik fellegvárává tette a várost . A vegyipar fejlődése szempontjából nagyon jelentős lépés volt a műanyagfeldolgozás megteremtése is a megyében .43 A felszabadulás előtt a mai értelemben vett műanyagipar sem Debrecenben, sem a megyében nem volt . Debrecenben fésűkészítő kisiparosok dolgoztak először műanyaggal, műszaruval és celluloiddal . Korszerűbb műanyag-feldolgozásra csak 1947-ben került sor, kisipari keretek között, főleg azután, hogy megalakult a Műanyag- és Gombkészít ő Ktsz a Bajcsy-Zsilinszky utcán. A szövetkezetb ől jött létre 1952-ben - a Hajdú-Bihar megyei Tanács határozata alapján - a Mechanikai és Műanyaggyártó Vállalat, amely 1963-ban került a Nehézipari Minisztérium 40 HBmL . Hajdúsági Bőrgyár. Igazg. ügyiratok 1949-50. XXIX . 36/a. 1 . 41 HBmL . DebreceniGyógyszergyár. Üzemgazdasági iratok 1953-1959. XXIX . 24/c. 5. 42 Uo . Profilírozások . XXIX. 24/c. 10 . 43 Seres László : A műanyag-feldolgozás fejl ődése a megyében. JTÜ 2. köt. 187-189. old.
136
fennhatósága alá, majd 1964 áprilisától lett a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat 2. sz. gyáregysége . Létesítésekor az üzem fő profilja a gyermekjáték volt, melyet igen gazdaságosan, többnyire hulladékból állítottak elő. A nem elég körültekintő tervezés révén azonban a Kőbányai Műanyaggyár olyan mértékben növelte a termelését, hogy a debreceni vállalatra nézve majdnem végzetessé vált, mivel az a beruházások révén háttérbe szorult, kimaradt a központi fejlesztési keretb ől, s a helyi tanács pénzügyi lehetőségei igen szűkösek voltak . Így az alapanyag-termelésr ől a feldolgozásra való átállást öner őből kellett megoldani . Kiselejtezett, eredetileg napraforgómag sajtolására készült olajpréseket alakítottak át műanyagsajtoló gépekké. Az első gép 1953 szeptemberében készült el. Egyidejűleg sikerült biztosítania műanyag-feldolgozáshoz nélkülözhetetlen szerszámok készítését is . Először a közismert néven bakelit nevű műanyag feldolgozása indult meg. Az Elektromos Mérőműszerek Gyára részére készültek voltmérő tokok . Az év hátralev ő részében e célra az üzem három hónap alatt 10 tonna bakelit présport dolgozott fel. De a feldolgozó gépek számának gyors növelésével a helyiségeket hamarosan kinőtte a vállalat . Az 1954-ben 94, 1955-ben 156 dolgozót foglalkoztató gyár Debrecen különböz ő pontjain levő üzemrészekben végezte munkáját . A termelés ugrásszerű felfutása és a gyártmányprofil bővülésé, a hőre lágyuló műanyagok el őállítása csak az 1960-as évek elején kezd ődött meg. Az iparosítási politika az első ötéves terv időszakában elhanyagolta a város két fontos üzemét a Hajlítottbútor-gyárat és az Alföldi Nyomdát is. Felépült ugyan néhány mű hely, elkészült egy-két szociális létesítmény, javultak a munkakörülmények stb ., de komolyabb beruházásra nem került sor, és a Hajlítottbútor-gyárnak a hároméves terv idején nagy költséggel felépített épületében a gépi állomány nem korszerűsödött, de akadozott az anyagellátás is. Emiatt állandó lemaradások következtek be a termelésben, az exportszállításokban, és baj volt a minőséggel is. 1951-ben az egyik jelentés arról szólt, hogy legalább 10-15~ normális selejttel kell számolni ." 44 Ez a selejthányad szinte egyedülálló teljesítmény" volt a debreceni nagyüzemek között . A külföldi partnerek is visszaküldték a szállítmányok jó részét, így sok, javításra váró szék maradt raktáron . 1954 decemberében például már 20 ezer exportszékadóssága volt a gyárnak, ami hozzávető leg megfelelt 2-3 hónapi teljes termelésnek . 4s A másik nagyüzem, a négy évszázados Alföldi Nyomda az államosítást követően - 1952 áprilisáig - 15 helyi, illetve vidéki nyomdával együtt, a Kelet-magyarországi Nyomdaipari Egyesülés" keretében dolgozott. Miután önálló lett, a nagyobb arányú fejlődést erősen akadályozta, hogy a gépek igen elavultak voltak . Az üzem 1953-ban és 1954-ben a jobb munkakörülmények megteremtésére és szociális intézmények létesítésére kapott ugyan bizonyos összegeket, de komolyabb építkezési, gépi és rekonstrukciós beruházások ennek a többszörösét igényelték volna. Ilyen körülmények között a megnövekedett létszámú üzemben a termelés, főleg a könyvkiadás, a korábbi évtizedekhez képest nagymértékben visszaesett, akárcsak a nyomda termelékenysége. 4s
44 HBmL . Debreceni Hajlítottbútor-gyár iratai 1949-1951. XXIX. 51/a. i-3. 45 Néplap, 1954 . dec. 17. 46 Benda Kálmán-Irinyi Károly : A négyszázéves debreceni nyomda (1561-1961) . Bp. 1961 . 260. és 264. -old. ; Benk ő István 6015/1973. sz. írásos adatközlése 4. old.
137
$v
Létszám, fő
1952 1953 1954 1955
282 286 262 267
Termelékenység Ft/fő
63 62 23 21
817 154 370 880
Vegyes nyomtatvány, fűzet, könyv, papír term. összes/tonna
1537 1404 1402 1183
Ebből könyv tonna
92 89 83 108
Az első ötéves terv jelent ős fejlődést eredményezett az ún. helyi ipari (1950-től tanácsi felügyelet alá tartozó) vállalatok életében, bár a beruházási politika elsődlegesen a már jórészt bemutatott minisztériumi iparra irányult . Az első ötéves terv idején a 18 helyi ipari vállalat és a 19 kisipari termelőszövetkezet fejlesztésére mindössze 5 millió Ft-ot irányoztak elő, jóllehet az egyre fejl ődő helyi ipar segítségével igyekezett kielégíteni a város azt az igényt, hogy több termék jusson a helyi árualapra is . Igen sok közszükségleti cikk hiánycikk volt ugyanis az üzletekben . 4' A helyi ipari vállalatok közül a Fémipari Vállalat a Lakatos és Vasipari Vállalat, a Vasipari Víz- és Gázszerelő Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, valamint a kisipari termelőszövetkezetek járultak hozzá jelentős mértékben a helyi szükségletek kielégítéséhez . (Rajtuk kívül a Tanácsi Faipari Vállalat, a Kefegyár, a Szabadság Lapnyomda, a Szőrmeipari Vállalat és a tanácsi textilipari üzemek szerepe emelkedett ki.) A városi tanács ipari osztálya (1950 augusztusa előtt I. fokú Iparhatóság) hatáskörébe tartozó városi üzemeket" az alábbi iparágak képviselték az ötéves terv idején : vas- és fémipar, faipar-, papír- és nyomdaipar, textil-, bőrruházati és szolgáltató ipar. Együttes munkáslétszámuk 1955-ben 1014, az alkalmazottaké 189 fő volt. 48 A kis beruházási összeggel rendelkező tanácsi iparban még a minisztériumi vállalatoknál is súlyosabb zavarokat okoztak a gazdaságpolitika hibái . Egy 1955-ben készült jelentésben sok panasz hangzott el a vállalatok hiányos mű szaki vezetéséről", a kapkodó, szervezetlen műszaki munkáról", géptörésekről", a rossz villanyáram-szolgáltatásról, a minisztériumi iparral szembeni hátrányos bérezésről." 4s Igen súlyos megállapítások voltak ezek, de az egyenetlen, kapkodó tervteljesítést egyéb hasonlóan komoly problémák is előidézték, mint például a zsúfoltság, a széttagoltság, a telephelyek szétszórtsága, az anyab és a szakemberhiány, a pénzhiány, a gépek elöregedése stb . A tanácsi ipar és Debrecen legfejletlenebb iparága az 50-es évek derekáig a szolgáltató ipar volt. Az iparosítási politika a lakosság mindennapos szolgáltatási igényeit kielégíteni hivatott iparág fejlesztésére nem fordított kell ő gondot, pedig az általános fejl ődés, a kisipar visszaszorítása ezt mindenképpen indokolttá tette volna. Kifejezetten szolgáltató tevékenységet csak néhány nagyobb vállalat, mindenekel őtt a tervidőszak elején alapított, 50-60 főt foglalkoztató Patyolat Vállalat végzett, amely mosással, festéssel és vegytisztítóssal foglalkozott. Munkája iránt éppen ezért olyan nagy volt az igény, hogy 47 Az els ő ötéves terv eredményei . . . i. m. 13 . old. 48 HBmL . városi tanács vb ipari oszt . iratai. Vállalati mérlegek 1955-1956. XXIII. 107/c. 5. 49 Uo .
138
a legkritikusabb időszakban, kezdetleges gépesítéssel is magasan túlteljesítette terveit", s° A tanácsi iparon belül, az ún vegyes ipar megnevezése alatt szereplő vállalatok (Vasipari-, Víz- és Gázszerelő Vállalat, Épületjavító- és a Gázm ű Vállalat) szintén folytattak valamelyes javítási szolgáltató tevékenységet. A három vállalat együtt rendszerint 250 dolgozót és alkalmazottat foglalkoztatott, tevékenységi körébe épületjavítás és karbantartás, víz-, gáz- és központifűtés-szerelés, pékkemence-építés, cserépkályha-készítés és festési munkák tartoztak.st Az ötéves terv végére már a Finommechnanikai Vállalat is jelent ős tételben foglalkozott a lakosság javítási-szolgáltatási igényének kielégítésével és rádió-, töltőtoll-, hűtőgép-, órajavító, elektroszervíz-részlegek jöttek létre 1952 és 1954 között . A szolgáltató iparban, s általában Debrecen iparában az iparosítási politika idő szakában, még jelentős helyet foglalt el a magánkisipar is. A kisiparosok többsége ekkor már a különböző iparágakat képvisel ő, kisipari termel őszövetkezetekbe tömörült, s közvetlenül is beilleszkedett a szocialista termelési módba, s az évek során a kisiparosok tömegesen léptek be a szocialista jellegű termel őszövetkezetekbe . A szervezés során a meggyőzés, az önkéntesség elve mellett azonban bizonyos adminisztratív eszközök alkalmazása, a szervezés erőltetett üteme miatt a magánkisiparosok száma olyan mértékben csökkent, hogy a lakosság szolgáltatási igényeit szinte lehetetlen volt kielégíteni . A korábbi évekhez képest a magánkisiparosok száma az ötéves terv végére Debrecenben is - a kívánatosnál nagyobb mértékben - jelent ősen lecsappant . 1956 . július 1-én a magánkisiparosok összlétszáma 1303 fő volt. Az er őteljes csökkenést érzékelteti az 1944-es adatokkal való összehasonlítás . A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara szerint a 36 szakosztályban foglalkoztatott kisiparosok száma 1944-ben 3206 fő volt. Még 1948-ban is, csupán hat szakmában (asztalos, lakatos, szabó, cipész, hentes és fazekas) annyi kisiparos dolgozott, mint az 50-es évek derekán a 88 szakmában együttvéve . A magánkisipar fokozatos visszaszorulása egyfel ől az iparfejl ődés mutatója, másfelől azonban azt is jelzi, hogy az ötéves terv végére az 1200-1300 magánkisiparos, a jóval több mint 100 ezer lakosú városban kevés volt .s~ Az 1950 és 1955 közötti évek iparfejlődéséről egészében - a jelzett hibák és torzulások ellenére - elmondható, hogy ez a néhány év Debrecen iparosodásának a nagy időszaka volt. Az iparra jutó beruházás és az ipari termelés növekedése tekintetében egyaránt hatalmas fejlődés játszódott le . Az első ötéves terv lényegesen megváltoztatta a város arculatát. Debrecen egyre inkább elvesztette agrárvárosi jellegét, és fokozatosan ipari jelleg űvé vált . Az első ötéves terv a nehézipar, ezen belül a modern vegyipar és gépipar megteremtésével és fejlesztésével sokat tett a korszerűbb ágazati szerkezet kialakításáért . 1955-t ől a város iparában a nehézipar került az első helyre, megelőzve a korábban vezető élelmiszer- és könnyűipart. 1945 előtt ugyanis az ipari termelés, mintegy 70~-a származott a két utóbbi iparcsoportból .ss 50 A tanácsi vállalatokra vonatkozóan részletes adatokat tartalmaz : HBmL. Jelentés a tanácsi vállalatokról. XXIII. 107/c. 5. 51 Uo . 4. és 5. ftsz ., Vállalati mérlegbeszámolók 1953-1955. 52 Debr . Finommechanikai Váll . 1/33 7/1973 . sz . írásos közlése. 3. old. 53 Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv . HBmL. Közleményei 5. (Szerk . : Komoróczy György), Db . 1973 . 383-384 . old. 54 Borsi Zoltán : Debrecen ipara. Debrecen, 1950. (Kézirat) KLTE Földrajzi Intézet. 55 Magyarország megyéi és városai. (Szerk . : Kulcsár Viktor és Laczkó László), Bp . 1975 . 313. old.
139
A nagyarányú fejl ődést tükrözi Debrecennek a megyén belüli ipari koncentráltságára utaló adat is. Az első ötéves terv végén a megyei ipar összes termelési értékének 92~-át a debreceni üzemek termelték meg .ss Az erőteljes iparosodás alaposan megnövelte az ipari népesség számát . 1952 januárjában 8926, 1955-ben pedig már 18 504 dolgozót foglalkoztattak a debreceni ipari üzemek (1939-ben 5000 főt). A jelzett időszakban az ipari munkásság száma 9568 fővel emelkedett, három év alatt tehát több mint megkétszerez ődött . 1944-ben mindössze 17, 1955-ben viszont már 68 olyan üzem volt, amelyben 33-nál több munkás dolgozott.s' A munkaalkalmak szaporodásával ebben az időben kezd ő dött meg a népesség beáramlása Debrecenbe . Fokozatosan nőtt a munkásosztály, és már az 50-es évek derekára a legnagyobb társadalmi osztály lett a városban, s ma már a szocialista iparban foglalkoztatott 35 000 fő (1973-as adat) egyharmada az első ötéves terv idején létesített gyárakban dolgozik .°$ Míg a felszabadulás előtt csupán a Vagongyár dolgozói létszáma haladta meg az 1000, a Hajlítottbútor-gyáré és a Dohánygyáré az 500 főt, addig 1968-ban már a város 24 állami iparvállalata közül hét üzem 1000, négy pedig 2000 főnél is több munkást foglalkoztatottaky Igaz ugyan, hogy az elért jelent ős eredmények, az iparosításban testet öltő történelmi jelent őségű változás, elsősorban a gazdaságban rejl ő és az alkalmazott gazdasági stratégiával maximálisan megvalósítható extenzív forrásokból fakadtak . Gyorsabban nőtt ugyanis a foglalkoztatottak száma, mint a termelékenység rátája . Az átfogó mutatókkal ki nem fejezhet ő műszaki-technológiai fejlettség vonatkozásában azonban a feszített iparosítás időszakában korántsem sikerült olyan előrehaladást elérni, mint a termelés mennyiségi növelése síkján, sőt a technika nem egy területen stagnált, a gyártmányok minősége nem érte el a korszerű követelményeket."s°Ez jórészt azzal is magyarázható, hogy a kormány ipartelepítési politikája a 60-as évek elejéig Budapest-centrikus volt, és az ipar területi aránya alapvetően nem változott meg, holott az ipar területi struktúrájának észszerű és helyes decentralizációval, a földrajzi adottságok, az energiaforrások, a vízellátás, a foglalkoztatottság, a szállítási lehetőségek stb. figyelembevételével történő kialakítása, a társadalmi-gazdasági fejlődés növekedési ütemére mindenkor gyorsítólag hat. Az ipartelepítés ez irányban az 50-es évek végétől kezdett megváltozni, amikor az 5 vidéki nagyváros (az ún . ellenpólusok",) és az iparosításra kijelölt további 22 város ipari súlyának számottev ő növelésére és Budapest részarányának csökkenésére helyez ődött át a hangsúly .sl Az első ötéves terv során megvalósult jelentős eredmények bemutatása mellett azonban nem hallgatható el a korabeli ipartelepítési politika néhány további hiányossága és hibája sem. Az ipar fejlesztése Debrecenben is annak az országos koncepciónak volt a része, amely elsődlegesen a nehézipar megteremtését és gyors ütemű fejlesztését tűzte ki célul. A gazdaságirányítás két56 Emődy Károly : A szocialista iparosítás eredményei és struktúrája a megyében . JTÜ 2. köt. 212. old . 57 Az első ötéves terv eredményei . . . i. m. 10 . old. ; Tények és adatok Debrecen 13 éves fejlődéséből . . . i. m. 17 . old. 58 Magyarország megyéi és városai. i. m. 314 . old. 59 Új Debrecen született. (Debrecen 1949-1969.) (Szerk . : Taar Ferenc), Db . 1969 . 42 . old. 60 Berend T . Iván : Az iparfejlődés főbb tendenciái a felszabadulás óta. Ipargazdaság, 1970 . 4. sz . 15 . old. 61 Vö . : Kóródi József-Márton Géaa : A magyar ipar területi kérdései . Bp . 1968 . 30-31. és 173.o1d .
140
cégtelenül helyesen ismerte fel, hogy az ország egyik legnagyobb vidéki városában, ahol a felszabadulást követően égető gond volt a munkanélküliség, nagy szükség van a munkahelyek szaporítására, és a város erősen mezőgazdasági jellegének csökkentésére. Am ez a koncepció nem számolt kellően azzal, hogy a nehézipar számára Debrecen kedvez őtlen helyi adottságokkal rendelkezik (szegényes hagyományok, szakképzett munkaerő, nyersanyag és energiaforrások hiánya, szűkös vízkészlet stb.). Ugyanakkor a korábban nagy hagyományok kal rendelkező, viszonylag fejlett, a környez ő mező gazdasági területek révén nyersanyaggal jól ellátott élelmiszeripar fejlesztése (főleg a malom- és húsipar, valamint a konzervipar mint lehetőség) háttérbe szorult. De a könnyűipari ágazatok is - kivéve a ruhaipart - alig fejlődtek 1950 és 1954 között. A nehézipar megteremtése, és a helyesebb iparszerkezeti arányok kialakítása ily módon később is nagyobb erőfeszítéseket és többletberuházásokat igényeltek Az említett hiányosságok ellenére végső soron Debrecen gyors fejl ődését az első ötéves terv nagy ipari beruházásai alapozták meg, s jórészt erre az alapra épül a város jelenlegi fejlett ipara is . De a szocialista iparosítási politika sikereivel magyarázható az is, hogy Debrecen szocialista iparága jelenleg ugyan az országos foglalkoztatottsági létszámból mindössze csak 1,9~, az eszközállományból 1,4 ~ jut, de egyes ágazatoknak, illetve vállalatoknak országos jelentőségük van. A BIOGAL Gyógyszergyárban készül az ország penicillintermelésének 100-a, az MGM debreceni gyára pedig 1975-ben, az országban gyártott csapágymennyiség közel 84~-át adta. De itt állították elő 1973-ban, az országos termelési értékhez viszonyítva a cigaretta 35,2-át, a női ruhák 18,7-át és a vágott baromfi 15,7-át. Egy korábbi, 1969-es adat szerint Debrecenben készül az országban termelt keménybőr 38~-a is.s2 Összességében megállapítható, hogy a város gyors ütemű iparosodása az első ötéves terv során lényegesen megnövelte az ipar súlyát Debrecenben, s ezzel együtt az ország gazdasági életében. A Tiszántúl fővárosában is vezető népgazdasági ág lett az ipar, s az iparfejlődés rendkívül erőteljes, szerteágazó és mélyreható változásokkal járt együtt. Végs ő soron Debrecen későbbi hatalmas fejl ődését az ötéves terv nagyberuházásai alapozták meg. Ez alatt lett az ipar vonatkozásában is a múlté a maradandóság városa" megrovó jelző, és Debrecen gazdasági fejlődésének évszázados tradíciói váltak a múlt" jellemzőivé, miközben megteremtődtek a szocializmus alapjai a város gazdasági és társadalmi életében. The achievements
of industrialization in Debrecen during the first five year plan (1950-1954)
Béla Baranyi
The first essential reform of the Debrecen industry was realized at the time of social industrialization during the first five year plan period . These few years turned out to be mile-stones in the development of economy for country anf town alike. There was an unusual haste to invest, many new factories were planted, reconstructions, enlargements were carried out. From the huge funds raised during the five year plan Debrecen was granted several times to invest in the developing industry . Owing to this, the town rapidly began to industrialize. Debrecen spent about 350 m. forints on investments, including 200 m. directly 62 Magyarország megyéi és városai. i. m. 300. és 314. old. ; A Magyar Gördülőcsapágy Művek története i. m. 69-91. old. ; A megye [Hajdú-Bihar] társadalmi-gazdasági helyzete és fejlődésének főbb tendenciái . KSH H-B. m-i Igazgatósága . Db. (Bp) 1970 . 6. old.
