Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából készítette az Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. Sopron

Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország között Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, tehát a Nyugat-Dunántúli régió, Ausztriában Burgenland tartomány illetve Alsó-Ausztria és Stájerország tartományok egyes területei részérıl

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából készítette az Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. – Sopron (Székhely: 9400 Sopron, Verı József út 1. / Tel: +36 99 514 504 / www.empirica.hu)

az MKW Wirtschaftsforschung GmbH – München együttmőködésével Csizmár Péter Kovácsevics Lívia Andreas Woidich Tina Brockmann Halász Anna Sopron, München 2008. február

Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására KeletAusztria és Nyugat-Magyarország között

Tartalomjegyzék

Oldal

Összefoglaló

4

Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke

8

Rövidítések jegyzéke

10

1 Bevezetı

11

2 A partnerség térbeli hatásterülete

13

3 Munkaerıpiac és gazdasági szerkezet

17

3.1 Népesség

17

3.2 Felsıfokú képzés

22

3.3 Foglalkoztatási és gazdasági szerkezet

25

3.4 Jövedelmek

32

3.5 Munkanélküliség

35

3.6 Bejelentett betölthetı állások

42

3.7 Gazdasági teljesítmény

45

3.8 Magyarország és Ausztria kétoldalú külgazdasági kapcsolatai

50

3.9 Tıkeáramlás, vállalkozások határon átnyúló aktivitása

52

4 Ingázók és a szolgáltatások szabad áramlása

55

4.1 A munkaerı szabad áramlása

55

4.2 Ingázók

57

4.3 Szolgáltatások szabad áramlása és a székhelyválasztás szabadsága 60 5 Az EURES határon átnyúló partnerség megalakításának szükségessége

62

5.1 Már létezı határon átnyúló struktúrák

62

5.2 Földrajzi paraméterek

66

5.2.1 Földrajzi paraméterek, közlekedési infrastruktúra

66

5.2.2 Mobilitást akadályozó tényezık

70

5.2.3 Határon átnyúló egymást erısítı hatások

74

5.2.4 Munkaerı-piaci hiányosságok (Képzési deficit és többlet)

75

EMPIRICA – 2008. február

2


5.2.5 Az osztrák-magyar határmenti terület európai összehasonlításban

76

5.3 Kérdıíves felmérés eredményei

77

5.4 Összefoglaló

80

5.5 Projektötletek a teljes munkaerı-piaci nyitás elıtt

81

6 Gyakorlati megvalósítás

83

6.1 Elvi megfontolások

83

6.2 A résztvevı régiók és partnerszervezetek

83

6.3 A keretegyezmény jelentısége és érvényességének idıtartama

85

6.4 Az EURES-T partnerség szervei

86

6.4.1 Az irányító bizottság

86

6.4.1.1 Az irányító bizottság meghatározása és feladatai

86

6.4.1.2 Az irányító bizottság tagjai

86

6.4.1.3 Az elnök kinevezése és legfontosabb adatai

89

6.4.1.4 Döntési és egyeztetési folyamatok

89

6.4.2 Munkacsoportok

90

6.4.3 Koordináció

90

6.4.4 Költségvetési felelısség

93

6.5 Finanszírozás és költségvetés

94

6.6 Az EURES tanácsadók

96

6.7 Együttmőködés más EURES-T szervezetekkel

97

6.8 Idıterv

98

6.9 Összefoglalás

100

Mellékletek


3


4

Executive Summary Jelen megvalósíthatósági tanulmány egy Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország közötti EURES-T partnerség létrehozásának adottságait, lehetıségeit és szükségességét tárgyalja. A partnerség térbeli hatásterülete Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket érinti, Ausztriában pedig Burgenland tartomány egészét (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetekkel), Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg csatlakozik. Az EURES-T partnerség alapításának indokoltsága Az osztrák-magyar határrégió vizsgált területének földrajzi kiterjedését, a már meglévı határon átnyúló gazdasági és szervezeti együttmőködési hálózatokat és az ingázók számát ill. szerkezetét tekintve teljesíti az EURES-T partnerség megalapításának alapfeltételeit. •

•

•

•

Alapadatok: a vizsgált területen közel 2 millió lakos él, amely megközelítıleg azonos mértékben oszlik el az osztrák illetve a magyar rész között kb. 1-1 millió lakossal. A terület kiterjedése 21.140 km². A vizsgált terület osztrák része egész Ausztria területének 12%-át, a három magyarországi megye összterülete Magyarország területének szintén 12%-át teszi ki. A munkaképes korú lakosság aránya Ausztriában 66,7%, míg Magyarországon 69,7%, a foglalkoztatottak száma összesen meghaladta a 730 ezer fıt, a foglalkoztatási ráta Magyarországon viszont közel 8 százalékponttal alacsonyabb. Kereskedelmi kapcsolatok: a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok hagyományosan igen aktívak és állandó fejlıdı tendenciát mutat. Magyarország Ausztria 7. legfontosabb kereskedelmi partnere, a közép-kelet európai országok között pedig az elsı, közel 25%-os aránnyal, Magyarország pedig külkereskedelmének 5,5 százalékát Ausztriával bonyolítja le. Vállalkozások határon átnyúló aktivitása: A vállalkozások gazdasági aktivitása is igen erıs, viszont egyoldalú. A kelet-európai nyitás után, az 1990-es évek elején már megjelentek a tıkeerıs osztrák vállalkozások, akik fıleg a feldolgozóipar területén fektettek be. Az osztrák vállalkozások azóta közel 5,4 milliárd euró mőködıtıke állománnyal rendelkeznek Magyarországon, ez az érték a magyar oldalról nem éri el a 20 millió eurót Ausztriában. Az osztrák vállalkozások több mint 55 ezer magyar munkavállalónak biztosítanak ezáltal munkát. Így Ausztria méretein és gazdasági potenciálján túlmutató fontosságú befektetıvé vált Magyarországon A Magyarországon nyilvántartott mintegy 26 ezer külföldi érdekeltségő vállalat több mint 20 százaléka osztrák (5200). Egyes becslések szerint ez az érték 2007-re már elérte a 6 ezret, amely valószínőleg tovább fog emelkedni. A vállalkozások nagy része (közel 70%-a) Budapesten, 25%-a pedig a nyugat-dunántúli régióban rendelkezik székhellyel. A magyar vállalkozások száma Ausztriában elhanyagolható, holott korlátozások nélkül létesíthetnek telephelyet bárhol Európában. Ingázók: a szabad munkavállalást korlátozó intézkedések ellenére elmondható, hogy a többi határmenti területtel összehasonlítva igen magas a munkavállalási szándékú ingázók száma. Az ingázói egyezmény keretében kiadható engedélyek számát 2006 végén a két ország munkaügyi szervezetei 2350 fıre emelték, amit a magyar oldal teljes egészében ki is használ. Az engedély nélkül munkát vállalókról ugyan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de egyes felmérések, tanulmányok és szakértıi vélemények alapján viszonylag pontosan megbecsülhetı, hogy a



•

•

•

5

határmenti területek magyar ingázóinak száma – engedéllyel ill. anélkül ténylegesen 9400-10.100 fı körüli lehet, ami a szezonalitás miatt a tavaszi-ıszi idıszakban ennél magasabb. Ehhez jön még hozzá a szomszédos országban tanulók közel 600 fıs száma. Legtöbben a mezıgazdaságban ill. az idegenforgalom területén (szállodaipar és vendéglátás) találnak munkalehetıséget. Az ausztriai munkavállalás leginkább a fiatal felnıttekre, illetve az 50–59 éves korosztályra jellemzı, s inkább a férfiakra, mint a nıkre. Az ingázók motivációit vizsgálva pedig egyértelmően kiemelkedik a magasabb jövedelem, illetve a kiegészítı jellegő jövedelem megszerzésének célja. Az ingázók elsısorban Gyır-Moson-Sopron (65-70%) ill. Vas megyébıl (20-25%) ingáznak, ami egyértelmően a közlekedési infrastruktúra és az elérhetıséggel áll szoros összefüggésben. Jelenleg Ausztriából zömében a vállalkozások tulajdonosai, és a menedzser réteg jár át Magyarországra dolgozni, számuk 2-300 között ingadozik. Jellemzı, hogy több külföldi tulajdonú vállalat menedzsere, ahelyett, hogy Magyarországra költözzön, inkább Ausztriában él, s onnan naponta jár át a magyarországi telephelyre, bérezése is az anyavállalatnál történik. Közlekedési infrastruktúra: Egy EURES-T partnerség megalakításának alapvetı feltétele, hogy a regionális földrajzi adottságok és különösképpen a közlekedési infrastruktúra lehetıvé tegye a határon átnyúló ingázást a lakó- és munkahely között. Az osztrák-magyar határvidéken különösen nagy földrajzi akadályokról nem beszélhetünk, a közlekedési infrastruktúra kiépítettsége pedig az északi és a déli területeket összehasonlítva nagy eltéréseket mutat. A Bécs-Budapest tengelyen és annak közelében jó minıségő közúti és vasúti infrastruktúrát találunk és a határátkelıhelyek is megfelelı számban rendelkezésre állnak. (2007. december 22.tıl megszőnt a személyi ellenırzés - többek között - az osztrák-magyar határon is, mivel Magyarország csatlakozott a schengeni övezethez.) A déli területek – az ausztriai oldal A3-as déli autópályáját kivéve – elérhetısége viszont még nem kielégítı, holott kiemelt európai közlekedési folyosók haladnak itt át. Ennek orvoslására viszont már megkezdıdtek a fejlesztések mindkét oldalon. A munkaerı szabad áramlása: A vizsgált terület jelenleg legjelentısebb mobilitást akadályozó tényezıje a szabad munkaerı-áramlás korlátozása. Az erre vonatkozó átmeneti szabályozásokat legkésıbb 2011.05.01.-i hatállyal megszüntetik, és ténylegesen megvalósulhat a munkaerı szabad áramlása az egész Európai Unió területén Az ausztriai egyéni munkavállalásra két államközi megállapodás alapján van jelenleg lehetıség, mindkettıt 1998-ban kötötte Magyarország és Ausztria. Az egyik egyezmény a "munkavállalók cseréjérıl a szakmai és nyelvi ismeretek bıvítése érdekében", a másik egyezmény a "határmenti térségekben történı foglalkoztatásról" szóló megállapodás. Mindkét egyezmény kontingense évrıl évre emelkedik és várható, hogy Ausztria a hiányszakmákban fokozatosan feloldja a korlátozásokat a 2011-es határidı elıtt. Magyarország az újonnan csatlakozó országokkal szemben nem, vagy csak nagyon kis mértékben korlátoz, Ausztriával szemben viszont a viszonosság elvét gyakorolja. Szolgáltatások nyújtásának szabadsága és a letelepedés szabadsága: Az Európai Unió vállalkozásai a közösség területén belül rendelkeznek a szolgáltatások nyújtásának szabadságával (EK szerzıdés 49. cikke a szolgáltatások szabad áramlásáról). Ezzel a joggal az újonnan csatlakozott tagállamok is rendelkeznek. Hasonlóan, mint a munkaerı szabad áramlásának kérdésében, a csatlakozási folyamat során a „régi” tagállamok közül Németország és Ausztria aggodalmát fejezte ki, hogy az új tagállamok szolgáltatói veszélyeztetik piacukat, ezért egyes



•

6

szolgáltatásokat illetıen – hasonlóan a munkaerı szabad áramlása esetében – átmeneti korlátozást vezettek be: kertészeti szolgáltatások; kımegmunkálás; fémszerkezetek és szerkezeti elemek gyártása; építıipar és kapcsolódó tevékenységei; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás, tisztítás; házi betegápolás; szociális ellátás elhelyezés nélkül. Hasonlóan a munkaerı szabad áramlásához, a szolgáltatások esetében szintén legkésıbb 2011. április 30.-ig hosszabbíthatók meg az átmeneti szabályozások. Az érintett ágazatokban a korlátozások feloldásáig magyar székhelyő vállalkozások alkalmazottai csak megbízásokra vonatkozó államközi megegyezések alapján teljesíthet megbízásokat Ausztriában. Ausztria és Magyarország között létezik ilyen egyezmény. Eszerint a magyarországi munkavállalókra vonatkozó kontingens keretében magyarországi vállalkozás munkavállalója munkáltatója és a megbízó ausztriai vállalkozás megbízási szerzıdése alapján meghatározott ideig dolgozhat Ausztriában. Az Európai Unió állampolgárait megilleti továbbá a letelepedés szabadsága, ami azt jelenti, hogy magyar és osztrák állampolgárok korlátozások nélkül alapíthatnak Ausztriában vagy Magyarországon bármilyen tevékenységő vállalkozást, olyan tevékenységgel is, amelyekre még korlátozások vannak érvényben. Információs igény: A határon átnyúló tanácsadás és információnyújtás mind a munkavállalói, mind pedig a munkaadói oldal számára kiemelt jelentıségő, viszont nem kielégítı minıségő a vizsgált területen. Az ingázóknak szóló hivatalos szervezıdések, egyesülések, amelyek kapcsolatrendszerükre támaszkodva információt nyújthatnának a témával kapcsolatban jelenleg még nem mőködnek, eddig csak projektalapon szervezıdı kezdeményezések segítették az eligazodást. Így az információhiány, a munkaerıpiac átláthatóságának hiánya az egyik legnagyobb mobilitást akadályozó tényezı. A jövıre nézve ezen a területen sok a teendı, amelyeket egy EURES-T partnerség – a partnerprogramokkal és szervezetekkel együttmőködve - sikeresen le tudna fedni.

A gazdaság és munkaerıpiac szerkezete A teljes - magyar és osztrák területeket magában foglaló - vizsgált területen 2004-ben a GDP 34,4 milliárd eurót ért el. A bruttó hazai termék a vizsgált terület ausztriai részén 12,9%-kal, magyarországi részén pedig 45,6%-kal növekedett a 2000 és 2004 közötti idıszakban. Bár a tanulmányban a vizsgált terület osztrák illetve magyar része a területük méretét, a lakosság számát és a foglalkoztatottak számát tekintve igen hasonlóak, a teljes terület bruttó hazai termékének 76%-át az osztrák régió adta, a magyarországi NyugatDunántúli régió 3 megyéje pedig összesen csak a 24%-át. Ez az osztrák területek jelentıs gazdasági fölényét bizonyítja. A primer szektor mindkét országban az országos átlag felett, de összességében egyaránt csekély arányban és mind inkább csökkenı tendenciát mutatva járult hozzá a bruttó hozzáadott érték (BHÉ) elıállításához mindkét országban a vizsgált idıszakban. Az ipar jelentısége a vizsgált területen szintén az országos átlag feletti volt, Burgenland (30,4%), Alsó-Ausztria (35,7%) és Stájerország (35,5%) tartományokban is átlagon felüli arányban teljesített az ipar. Ezalatt az ipar országos összteljesítménye Ausztriában 2000 és 2004 között viszont enyhén visszaesett. Magyarországon a legmagasabb értéket Gyır-Moson-Sopron megye érte el 45,5%-kal, az ipar aránya a vizsgált idıszakban mindhárom megyét tekintve viszont itt is enyhén visszaesett. Ausztriában és Magyarországon is jelentıs mértékben járult hozzá a szolgáltató szektor a bruttó hozzáadott érték növekedéséhez. Ez az érték Ausztriában 2004-ben összesen 68,4%-os, Magyarország pedig 65,2%-os volt. 2000 és 2004 között Ausztria 1,4%-os EMPIRICA – 2008. február


7

növekedést, Magyarország pedig 2,6%-os növekedést könyvelhetett el a szolgáltató szektor tekintetében. Az osztrák és magyar munkaügyi központok regisztrált adatai alapján 2006-ban 56.566 regisztrált munkanélküli volt a vizsgált területen, a munkanélküliek száma kb. egyenlı arányban oszlik meg az osztrák és a magyar célterületen. Ez az érték a vizsgált terület összességében 6.6%-os harmonizált értéket mutat (6,5% a magyar és 6,7% az osztrák területeken), viszont mindkét országban magas a munkanélküliségi rátát illetı regionális diszparitás. Az EURES-T partnerség megalakításának folyamata A tanulmányban részletesen bemutatott feltételek teljesülése folytán a szervezet megalakítása indokolt és ésszerő. A lehetséges partnerek a következık: Nemzeti foglalkoztatási szolgálatok (Állami Foglalkoztatási Szolgálat/ÁFSZ; Osztrák Munkaügyi Központ – AMS Österreich) Regionális munkaügyi központok: (Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ; Munkaügyi Központ – Burgenland; Munkaügyi Központ – Alsó-Ausztria; AMS Niederösterreich; Munkaügyi Központ – Stájerország; AMS Steiermark) Munkavállalói szervezetek: (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Budapest és Szombathely; Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vagy a "LIGA" Szakszervezet; osztrák oldalról az Osztrák Szakszervezetek Szövetsége – Burgenland; ÖGB Burgenland; Ipartestület - Alsó-Ausztria; Arbeiterkammer Niederösterreich és Ipartestület – Burgenland; Arbeiterkammer Burgenland) Munkaadói szervezetek: (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége; Agrármunkaadói Szövetség; Magyar Iparszövetség (OKISZ); osztrák oldalról Kereskedelmi és Iparkamara - Alsó-Ausztria; Wirtschaftskammer Niederösterreich ill. Gyáriparosok Szövetsége – Burgenland; Industriellenvereinigung Burgenland) A határmenti társulásnak nyitva kell állnia minden további, munkaerı-piaci kérdésben érdekelt szervezet elıtt, különös tekintettel a további munkaadói szervezetekre. A javasolt idıterv szerint a keretegyezmény aláírására még 2008 májusában sort kellene keríteni, ahol egy hivatalos rendezvény keretében minden részt vevı partnerszervezet aláírja az elızetesen részleteiben is egyeztetett keretegyezményt.



8

Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok

Oldal

1. számú táblázat: A vizsgált terület regionális felosztása

14

2. számú táblázat: A vizsgált terület mérete

15

3. számú táblázat: A vizsgált terület legfontosabb demográfiai és munkaerı-piaci adatai

16

4. számú táblázat: A népesség alakulása a vizsgált területen, 2002-2007

17

5. számú táblázat: A lakosság összetétele a vizsgált területen, 2006

20

6. számú táblázat: A nem magyar állampolgárok számának alakulása, 1994-2006

21

7. számú táblázat: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált terület osztrák oldalán a hallgatók és szakok száma szerint, 2006/2007 tanév

23

8. számú táblázat: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált terület magyar oldalán a hallgatók és szakok száma szerint, 2006/2007 tanév

24

9. számú táblázat: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen, 2001-2006

25

10. számú táblázat: Foglalkoztatási ráta (15-64 év)

31

11. számú táblázat: Havi nettó bérek (euróban) – Feldolgozóipar (egyedülálló személy, gyermek nélkül, az AW bér 100%-a)

32

12. számú táblázat: A háztartások egy fıre jutó rendelkezésre álló jövedelme a vásárlóerı-paritás (GDP-VEP) tekintetében

32

13. számú táblázat: A foglalkoztatás költségei (euróban)

33

14. számú táblázat: Strukturális munkanélküliség, 2006

39

15. számú táblázat: A havonta bejelentett álláshelyek számának éves átlaga, 2002-2006

42

16. számú táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) folyó áron, millió €

45

17. számú táblázat: Egy fıre jutó GDP-VEP érték, az EU27-átlag arányában, % (EU27=100)

47

18. számú táblázat: A bruttó hozzáadott érték (BHÉ) eloszlása (árak millió €) a gazdasági ágazatokban, %

48

19. számú táblázat: Az osztrák-magyar külkereskedelmi mérleg 2004 és 2006 között

50

20. számú táblázat: Ausztria 15 legfontosabb kereskedelmi partnere

50

21. számú táblázat: Mőködı tıke-befektetések, 2001-2005 (millió €)

52

22. számú táblázat: Az osztrák mőködıtıke-beruházások által generált munkahelyek száma célterületek szerint (fı)

52

23. számú táblázat: A külföldi mőködıtıke-beruházások által generált munkahelyek száma Ausztriában (fı)

53

24. számú táblázat: Az ingázói egyezmény kontingensének alakulása, 1998-2007

56

25. számú táblázat: Egyes fontosabb városok közötti távolság és utazási idı (személygépkocsi és vasút)

70

26. számú táblázat: Az osztrák-magyar EURES-T partnerség európai összehasonlításban (terület mérete ill. a lakosság száma szerint)

76

27. számú táblázat: Projektjavaslatok az osztrák-magyar EURES-T partnerség számára

81

28. táblázat: A mandátumok megoszlása az Irányító Bizottságban

88

29. számú táblázat: Az „EURES-T Pannonia” létrehozásának ütemterve

98



9

Ábrák 1. számú ábra: A regisztrált munkanélküliek száma, 2001-2006 éves átlagok

35

2. számú ábra: A munkanélküliség szezonális ingadozása 2005/2006-ban

37

3. számú ábra: A havonta bejelentett álláshelyek számának alakulása 2006 június és 2007 június között

43

4. számú ábra: A havonta bejelentett betölthetı állások száma, 2002-2006 éves átlag

43

5. számú ábra: A bruttó hazai termék regionális eloszlása (folyó áron, millió €), %

46

6. számú ábra: A mobilitást akadályozó tényezık „szőrı” hatása

71

7. számú ábra: Az „EURES-T Pannonia” szervezeti alapstruktúrája

87

8. számú ábra: A projektek lebonyolításának eljárási lépései az „EURES-T Pannonia” keretein belül

95

Térképek 1. számú térkép: A partnerség térbeli hatásterülete

13

2. számú térkép: Népsőrőség a vizsgált területen

18

3. számú térkép: A lakosság számának alakulása a vizsgált területen, 2002-2007

19

4. számú térkép: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált területen, 2007

22

5. számú térkép: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen, 2002-2006

26

6. számú térkép: A foglalkoztatottak száma gazdasági szektorok szerint 2004-2006

27

7. számú térkép: Munkanélküliségi ráta, 2006 éves átlag

36

8. számú térkép: Ausztria keleti határátkelıinek forgalmának vizsgálata célforgalom szerint – ingázok, egyéni utazás (fı, 2005)

58

9. számú térkép: Ausztria keleti határátkelıinek forgalmának vizsgálata célforgalom szerint – ingázok, tömegközlekedés (fı, 2005)

58

10. számú térkép: A vizsgált terület közlekedési infrastruktúrája (út- és vasúthálózat)

68

11. számú térkép: Az osztrák határrégió (osztrák-magyar) elérhetısége 90 percen belül

69



Rövidítések jegyzéke ÁFA

Általános Forgalmi Adó

ÁFSZ

Állami Foglalkoztatási Szolgálat

AMS

Arbeitsmarktservice

AT

Austria

BHÉ

Bruttó hozzáadott érték

EK

Európai Közösség

EU

Európai Unió

EURES

European Employment Services

EURESco

EURES Coordination Office

EUROSTAT

The Statistical Office of the European Communities

GDP

Gross Domestic Product

GKM

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

HVB

Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger

HU

Hungary

IGR

Interregionaaler Gewerkschaftsrat

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

MNB

Magyar Nemzeti Bank

NUTS

Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques

PPP

Purchasing Power Parity

PR

Public Relations

SZJA

Személyi jövedelemadó


10


11

1 Bevezetı Magyarország 2004. május 1.-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Annak ellenére, hogy egy legfeljebb hétéves átmeneti idıszakot (2+3+2) követıen kell lehetıvé tenni a munkaerı szabad áramlását a régi és az új tagállamok között, már most új lehetıségek nyílnak hivatalos és szervezett határon átnyúló munkaerı-piaci együttmőködések felépítésére Magyarország és Ausztria között. Ezek a lehetıségek, és az újonnan kialakult helyzet arra ösztönözte az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, hogy osztrák partnerszervezeteivel kivitelezett hosszabb elıkészítési fázis után megvalósíthatósági tanulmányt készíttessen egy EURES-T határmenti partnerség létrehozását illetıen az osztrák-magyar határmenti régióban. A megbízást a soproni székhelyő Empirica Kft és a müncheni MKW GmbH nyerte el. A tanulmány két modulból tevıdik össze:

• •

•

Modul 1 A határmenti régió társadalmi és gazdasági jellemzıi és a határmenti ingázás jellemzıinek felmérése. Az EURES-T partnerség megalakítása, a megalakítás szükségességének értékelése: A már meglévı határon átnyúló együttmőködési struktúrák. A fennálló mobilitást gátló tényezık elemzése, az EURES lehetıségeinek felmérése, mennyiben járulhat hozzá ezek leépítéséhez. A partnerség optimális földrajzi méretének definiálása, az ingázók tényleges számának és szerkezetének megfelelıen.

Az 1. modullal párhuzamosan kerül kidolgozásra a 2. Modul „Javaslatok az EURES-T partnerség felépítéséhez szükséges szervezési és technikai struktúrák kialakítására“ címmel.

• • • •

Modul 2 A partnerszervezetek optimális összetétele a partnerség keretén belül. Javaslatok kidolgozása a partnerség szervezeti felépítésére. Az elsıdleges intézkedések, projekttevékenységek javaslatainak kidolgozása. Szerzıdéstervezet kidolgozása.

A megvalósíthatósági tanulmány e két modul alapján került felépítésre. A 2.-tól az 5. fejezetig tartó rész tartalmazza az 1. modul eredményeit, a 6. fejezet pedig a 2. modul eredményeit mutatja be. A tanulmány összeállítása során a legnagyobb problémát a magyarországi és ausztriai statisztikai adatok elérhetısége, minısége és összehasonlíthatósága jelentette. Míg a gazdaságot és foglalkoztatást érintı alapvetı adatok elérhetıek és javarészt összehasonlíthatóak voltak, addig az ingázókra vonatkozó adatok hozzáférhetısége, megbízhatósága, átfogó jellege kifejezetten hiányos volt, ami igen megnehezítette az átfogó



12

elemezést. A tanulmány készítıinek mégis sikerült különbözı számításokkal, más területekrıl átvett tanulmányok elemzésével, szakértıi vélemények bevonásával, és a már meglévı tapasztalatokra támaszkodva összehasonlítani és elemezni az adatokat.



13

2 A partnerség térbeli hatásterülete A partnerség térbeli hatásterülete – ahogy azt az 1. sz. térkép és 1. sz. táblázat is mutatja – Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket érinti, Ausztriában Burgenland tartomány egészét (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetekkel), Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg csatlakozik. 1. számú térkép: A partnerség térbeli hatásterülete

Forrás: Saját térkép

Az osztrák munkaügyi körzetek általában megfelelnek az osztrák politikai közigazgatási egységeknek (politikai körzetek). A burgenlandi, güssingi közigazgatási terület a munkaügyi központ által Stegersbach elnevezés alatt szerepel. Az eisenstadti munkaügyi körzetet Eisenstadt, Rust és Eisenstadt vonzáskörzete képezik. Ezen kívül „Bécs vonzáskörzetének” jelölt közigazgatási egységnek (munkaügyi körzet Schwechat) csak a délkeleti területe tartozik az osztrák-magyar határmenti területhez és válik ezáltal a vizsgált terület részévé.



14

Baden közigazgatási egysége a badeni és berndorfi munkaügyi körzetekre tagolódik, Bécsújhely városa és Bécsújhely politikai körzetei pedig együttesen alkotják a bécsújhelyi munkaügyi körzetet. A NUTS 31-as besorolású kelet-stájerországi régióból Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg tartoznak a vizsgált területhez, Radkersburg és Weiz körzetek viszont már nem részei a vizsgált területnek. Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék alkotják Magyarországon a Nyugat-Dunántúli Régiót. Gyır-Moson-Sopron megye Csorna, Gyõr, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Sopron-Fertõd és Tét kistérségekbıl, Vas megye Celldömölk, Csepreg, Kõszeg, Körmend, Szentgotthárd, Szombathely, Sárvár, Vasvár és İriszentpéter kistérségekbıl, Zala megye pedig Keszthely-Hévíz, Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Zalaszentgrót kistérségekbıl áll. 1. számú táblázat: A vizsgált terület regionális felosztása Munkaügyi körzetek / NUTS 2 NUTS 3 Kistérségek Burgenland

Közép-Burgenland Észak-Burgenland

Dél-Burgenland Alsó-Ausztria

Dél-Alsó-Ausztria

Bécs vonzáskörzete dél

Stájerország

1

Kelet-Stájeroszág

Oberpullendorf Eisenstadt Mattersburg Neusiedl Oberwart Stegersbach Jennersdorf Berndorf Bécsújhely Neunkrichen Baden Bruck/Leitha Mödling Schwechat Feldbach Fürstenfeld Hartberg

A NUTS az Európai Unió területi egységeinek egyértelmő meghatározására és klasszifikációjára kialakított hierarchikus rendszer. Az EUROSTAT által meghatározott területi szintek az ötfokozatú Területi Statisztikai Régiók (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - NUTS) szintjén (A beosztás terület és a lakosság számának arányában történik, EUROSTAT 2007): a) NUTS I. makrorégió (tartomány) b) NUTS II. régió c) NUTS III. mikrorégió (megye) d) NUTS IV. kistérségek e) NUTS V. önkormányzatok



NUTS 2 Nyugat-Dunántúl

NUTS 3 Gyõr-Moson-Sopron

Vas

Zala

15

Munkaügyi körzetek / Kistérségek Csorna Gyır Kapuvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron-Fertıd Tét Celldömölk Csepreg Kıszeg Körmend Szentgotthárd Szombathely Sárvár Vasvár İriszentpéter Keszthely-Hévíz Lent Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót

Forrás: KSH és Statistik Austria 2007

A vizsgált terület több mint 21.000 km² területével az osztrák-magyar határmenti terület teljes egészét lefedi. A vizsgált terület osztrák része egész Ausztria területének 12%-át teszi ki, ezen belül az alsó-ausztriai terület Alsó-Ausztria tartomány területének 20%-át, a stájerországi terület pedig Stájerország területének 12%-át fedi le. Burgenland tartomány egésze a vizsgált terület részét képezi, összesen 3.965 km² területtel. A három magyarországi megye 11.326 km²-es összterülettel Magyarország területének 12%-át jelenti. 2. számú táblázat: A vizsgált terület mérete

Terület

Terület (km²)

Burgenland Dél-Alsó-Ausztria Stájerország területei Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala Osztrák rész Magyar rész Teljes terület Forrás: KSH 2007, Statistik Austria 2007


3.965 3.902 1.947 4.206 3.336 3.784 9.814 11.326 21.140


16

A vizsgált terület legnagyobb és legjelentısebb városai Ausztriában (zárójelben a lakosok száma): - Bécsújhely (39.652), Baden (25.212), Mödling (20.695), Schwechat (15.990), Perchtoldsdorf (14.398), Eisenstadt (12.190) és Neunkirchen (12.020) Magyarországon: - Gyır (126.322), Szombathely (79.640), Zalaegerszeg (60.088) Sopron (56.206), Nagykanizsa (51.546) és Mosonmagyaróvár (31.322). A következı, 3. számú táblázat áttekintıt nyújt a vizsgált terület legfontosabb demográfiai és munkaerı-piaci adatairól. 3. számú táblázat: A vizsgált terület legfontosabb demográfiai és munkaerı-piaci adatai Osztrák rész Magyar rész Összesen Lakosság száma 2007 Terület (km²)

986.101

999.361 1.985.462

9.814

11.326

21.140

100

88

94

305.889

425.586

731.475

Munkaképes korú lakosság (15-64) 2006, %

66,7

69,7

-

Foglalkoztatási ráta, %

70,5

62,8

-

27.276

27.369

54.645

300

9.500

9.800

Népsőrőség Foglalkoztatottak száma 2006

Regisztrált munkanélküliek száma 2006 Ingázók száma 2005

Forrás: Statistik Austria, KSH, HVB, EUROSTAT, Osztrák és magyar munkaügyi központok 2007, Planungsgemeinschaft Ost 2005



17

3 Munkaerıpiac és gazdasági szerkezet 3.1 Népesség A vizsgált határmenti régió lakossága 2007. januárjában közel 2 millió fı volt, amely megközelítıleg azonos mértékben oszlik el az osztrák illetve a magyar rész között kb. 1-1 millió lakossal. A vizsgált terület közel egynegyede (533.713) él az alsó-ausztriai (Industrieviertel) területeken, 280.257 fı Burgenlandban és 158.131 fı a stájerországi területeken. Ugyanebben az idıszakban a lakosok száma a magyarországi Gyır-Moson-Sopron megyében 442.667 fı, Vas megyében 263.251 fı, Zala megyében pedig 293.443 fı volt. (lsd. 4. számú táblázat). 4. számú táblázat: A népesség alakulása a vizsgált területen, 2002-2007

2002

2003

2004

2005

2006

52.256 37.423 51.547 37.728 53.111 26.946 17.929 276.940 109.982 85.858 126.701 40.155 106.567 101.755

52.356 37.440 51.613 37.577 52.959 26.705 17.883 276.533 110.449 85.867 127.686 40.300 107.310 102.576

52.546 37.606 51.805 37.474 52.853 26.610 17.746 276.640 111.272 85.952 129.192 40.509 108.120 103.689

53.125 37.902 52.169 37.505 53.158 26.604 17.752 278.215 112.155 86.408 130.670 41.028 109.762 105.476

53.574 38.129 52.618 37.402 53.278 26.534 17.782 279.317 113.179 86.723 132.425 41.447 110.812 107.222

2007

Változás 02-07 in % 3,1 2,5 2,9 -0,7 0,3 -1,5 -1,2 1,2 3,5 1,0 5,6 4,0 4,8 6,9

53.861 Eisenstadt 38.358 Mattersburg 53.037 Neusiedl 37.473 Oberpullendorf 53.269 Oberwart 26.541 Stegersbach 17.718 Jennersdorf 280.257 Burgenland 113.789 Bécsújhely 86.697 Neunkrichen 133.741 Baden* 41.760 Bruck 111.726 Mödling 108.749 Bécs vonzáskörzet** Alsó-Ausztria 515.263 517.612 521.045 526.023 530.586 533.713 területei 3,6 67.498 67.489 67.515 67.556 67.656 67.626 0,2 Feldbach 23.007 22.966 23.013 23.037 23.092 23.027 0,1 Fürstenfeld 67.835 67.655 67.835 67.704 67.750 67.478 -0,5 Hartberg Stájerország 158.340 158.110 158.363 158.297 158.498 158.131 területei -0,1 950.543 952.255 956.048 962.535 968.401 972.101 Osztrák rész 2,3 439.240 439.046 440.138 439.922 441.606 442.667 Gyõr-Moson-Sopron 0,8 268.591 267.429 266.342 265.229 264.361 263.251 Vas -2,0 299.112 297.853 296.705 295.197 294.175 293.443 Zala -1,9 1.002.959 1.004.328 1.003.185 1.000.348 1.000.142 999.361 Nyugat-Dunántúl -0,4 1.953.502 1.956.583 1.959.233 1.962.883 1.968.543 1.971.462 Összesen 0,9 * A berndorfi munkaügyi körzet része a badeni politikai körzetnek. ** A schwechati munkaügyi körzet lakosságának a száma a munkaügyi központ adatai szerint 2006-ban 46.428 fı, 2001-ben 43.818 fı volt.

A vizsgált terület ausztriai részének népsőrősége átlagosan 100 fı/km². Ez az érték közel azonos Ausztria átlagos népsőrőségével. Burgenland (70 fı/km²) és a stájerországi rész (81



18

fı/ km²) egyértelmően ritkábban lakott, mint az alsó-ausztriai Industrieviertel 130 fı/km²-es átlaggal. 2. számú térkép: Népsőrőség a vizsgált területen, 2007

Forrás: Saját térkép a KSH, Landesstatistik Burgenland, Steiermark, Niederösterreich és Statistik Austria adatai alapján, 2007

Burgenland tartományon belül Mattersburg (160) és Eisenstadt (104) körzetek és egyben városok a legsőrőbben lakott területek. Ritkábban lakottak Neusiedl, Oberpullendorf és Stegersbach körzetek kb. 50 fı/km²-es népsőrőséggel. A stájerországi területek népsőrőségi mutatója 81 fı/km², ami valamivel a 72 fı/km²-es tartományi mutató felett van. Feldbach (93) és Fürstenfeld (88) valamivel sőrőbben lakottak, mint Hartberg (71).



19

Az Industrieviertel, azaz a déli alsó-ausztriai területek és Bécs déli vonzáskörzete országos összehasonlításban gazdaságilag a legerısebb és legsőrőbben lakott régió Ausztriában. Különösen sőrőn lakott körzetek Mödling (400), Bécs vonzáskörzete (221) és Baden (176). Ezek a körzetek Bécs vonzáskörzetébe tartoznak, jelentıs számú ingázóval. A magyarországi határmenti régió átlagosan 88 fı/km²-es mutatóval egyértelmően ritkábban lakott, mint a magyarországi országos átlag (108 fı/km²). Gyır-Moson-Sopron megye 105 fı/km²-rel majdnem eléri a magyarországi átlagot, míg Vas és Zala megyék 79 fı/km²-es értékkel lényegesen ritkábban lakott területek. Sőrőn lakott körzeteket képeznek Gyır (237), Sopron (109), Szombathely (176) és Zalaegerszeg (107) városok és vonzáskörzeteik. A 3. számú térkép a lakosság számának alakulását mutatja a régióban 2002 és 2007 között. 3. számú térkép: A lakosság számának alakulása a vizsgált területen, 2002-2007

Forrás: Saját térkép a KSH, Landesstatistiken Burgenland, Steiermark, Niederösterreich és Statistik Austria adatai alapján, 2007



20

Különösen szembetőnı a lakosság nagyarányú növekedése a Bécstıl délre esı körzetekben, mint pl. Schwechat (6,9%), Baden (5,6%), Mödling (4,8%) és Bruck (4,0%), ami elsısorban a jó gazdasági helyzetnek és a jelentıs munkaerı-szükségletnek köszönhetı (lsd. 3.3 Foglalkoztatási és gazdasági szerkezet). Ausztriában elsısorban Stájerország vonatkozó körzeteiben – Feldbach (0,2%), Fürstenfeld (0,1%) és Hartberg (-0,5%) – és Burgenland déli részén – Stegersbach (-1,5%) és Jennersdorf (-1,2%) – jellemzı a lakosság számának stagnálása illetve csökkenése. Magyarország vonatkozó területein összességében az elvándorlás jellemzı. Kivételt képeznek ez alól a regionális központok, mint Gyır (1,7%) és Sopron (1,6%), valamint a határhoz közeli városok, mint Mosonmagyaróvár (1,3%) és Kıszeg (1,7%), valamint a Balatonnal határos keszthely-hévízi térség (0,9%). A lakosság számának jelentıs csökkenését kellett elkönyvelniük elsısorban a régió déli, gazdaságilag gyengébb területeinek, mint Letenye (-6,2%), Õriszentpéter (-6,2%), Vasvár (-5,4%) és Lenti (-5,1%). Az 5. számú táblázat a lakosság korösszetételét vázolja fel ill. bemutatja a külföldiek arányát. 5. számú táblázat: A lakosság összetétele a vizsgált területen, 2006 Külföldiek Külföldiek 0-14 15-64 65+ 2006 száma aránya, % Eisenstadt 53.574 14,5 66,7 18,8 3.073 5,7 Mattersburg 38.129 15,2 66,5 18,3 2.286 6,0 Neusiedl 52.618 13,9 66,6 19,5 2.418 4,6 Oberpullendorf 37.402 13,4 64,9 21,6 1.353 3,6 Oberwart 53.278 14,3 66,5 19,3 2.208 4,1 Stegersbach 26.534 12,5 65,9 21,6 1.117 4,2 Jennersdorf 17.782 13,2 66,1 20,7 561 3,2 Burgenland 279.317 14,0 66,3 19,7 13.016 4,7 Bécsújhely 113.179 16,0 67,0 17,0 9.057 8,0 Neunkrichen 86.723 15,2 65,6 19,2 5.665 6,5 Baden 132.425 16,1 67,4 16,5 14.783 11,2 Bruck 41.447 15,0 66,7 18,3 3.244 7,8 Mödling 110.812 15,7 66,9 17,4 9.746 8,8 Bécs vonzáskörzete 107.222 15,7 67,0 17,3 9.688 9,0 Alsó-Ausztria területei 544.586 15,7 66,9 17,4 52.183 9,6 Hartberg 67.656 15,9 67,4 16,7 1.726 2,6 Fürstenfeld 23.092 15,9 66,3 17,8 794 3,4 Feldbach 67.750 15,4 66,5 18,1 1.851 2,7 Stájerország területei 158.498 15,8 66,8 17,4 4.371 2,8 Gyõr-Moson-Sopron 441.606 14,9 70,1 15,1 Vas 264.361 14,6 69,5 15,8 Zala 294.175 13,9 69,3 16,8 1.000.142 14,5 69,7 15,8 Nyugat-Dunántúl Forrás: KSH, Landesstatistiken Burgenland, Steiermark, Niederösterreich és Statistik Austria, 2007



21

6. számú táblázat: A nem magyar állampolgárok számának alakulása, 1994 – 2006*

Év 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Nem magyar állampolgárok száma férfi nı összesen 37 667 43 759 81 426 35 553 41 844 77 397 33 660 40 081 73 741 32 265 38 879 71 144 32 955 39 400 72 355 35 364 41 321 76 685 37 295 43 115 80 410 38 082 43 890 81 972 39 578 45 689 85 267 42 278 48 052 90 330 46 247 51 675 97 922 51 249 55 011 106 260

Forrás: Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala, www.bmbah.hu, 2006 * A külföldiek számának alakulásáról sem megyei, sem pedig regionális szinten nincs hozzáférhetı megbízható forrás, így az országos adatsorokat elemezzük.

A nyilvántartásban szereplı nem magyar állampolgárok száma az 1996 – 1998. közötti csökkenést követıen az utóbbi években folyamatosan növekedett, és 2006. január 1-jén csaknem 35 ezerrel több, mint 1998-ban volt. A nem magyar állampolgárok 48%-a férfi és 52%-a nı. Legtöbben, 34 %-uk Budapesten, 12%-uk Pest megyében szerepelnek a nyilvántartásban. A nem magyar állampolgárok 72%-a 20 – 59 éves, 14%-a ennél fiatalabb. 2006. január 1-jén a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplı összes nem magyar állampolgár mintegy 82%-a valamelyik európai ország állampolgára. Ezek 43%-a, csaknem 38 ezer fı román, közel 14 ezer fı német, 10 ezernél több ukrán, és közel 9000 szerb, illetve montenegrói állampolgár.



22

3.2 Felsıfokú képzési lehetıségek A vizsgált területen összesen 12 egyetem illetve fıiskola mőködik, ebbıl 7 Magyarországon és 5 Ausztriában található. A 4. számú térkép áttekintést nyújt a mőködı karok (Magyarország) és szakok (Ausztria) számáról a képzési helyeken. 4. számú térkép: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált területen, 2007

Forrás: saját térkép

2006-ban a vizsgált terület osztrák részén összesen 4.000 hallgató tanult a fıiskolákon, a magyarországi részen pedig 32.000 hallgató tanult az egyetemeken és fıiskolákon együttvéve (lsd. 7. és 8. számú táblázat). A szakok és karok tekintetében a vizsgált területen szoros összefüggés mutatkozik a regionális felsıfokú képesítést adó intézmények képzési lehetıségei és a helyi gazdasági struktúra és az ezzel kapcsolatos szektorspecifikus munkaerı-kereslet között. Az osztrák oldal erısebb pl. fıiskolai szinten a turizmus, egészségügy és vállalati szolgáltatások kínálta szakok területén, a NyugatDunántúl pedig a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás, a mérnöki képzések, informatika és élelmiszeripari képzések területén.


Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására KeletAusztria és Nyugat-Magyarország között 7. számú táblázat: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált terület osztrák oldalán a hallgatók és szakok száma szerint, 2006/2007 tanév Hallgatók száma, Fıiskolai szakok 2006/2007-es tanév Pinkafeld Épülettechnika/Building Technology and Management Energia- és környezetmenedzsment Egészségügyi menedzsment és egészségmegırzés Energia- és környezetmenedzsment Egészségügyi menedzsment és egészségmegırzés Fenntartható energiarendszerek Eisenstadt Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Informatika Information and Communication Solutions (ICS) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Nemzetközi bormenedzsment Nemzetközi bormarketing Informatika Alkalmazott tudásmenedzsment Emberi erıforrás menedzsment és munkajog Európai tanulmányok – EU projektmenedzsment Internet-technológiák Bad Gleichenberg Turisztikai egészségmenedzsment Turisztikai egészségmenedzsment Dietetikus képzés Fizioterápiás képzés Ergoterápia képzés Bécsújhely Gazdasági tanácsadás Precíziós-, rendszer- és információtechnika Katonai vezetés Logisztika Geoinformációs technológiák Gazdasági mérnök Gazdasági mérnök Mechatronika / Mikrorendszer-technika Információtechnológia Gazdasági tanácsadás Gazdasági tanácsadás Ergoterápia képzés Biomedikai technológia Logopédia Radiológiai technológia Rendırségi vezetés Forrás: Bundesland- bzw. Bezirksprofil, 2006 Osztrák munkaügyi központok


434 28 28 30 221 104 23 945 159 62 93 325 56 34 73 72 20 18 33 337 151 116 13 31 26 2.333 253 113 428 11 11 262 66 88 80 799 48 60 41 11 37 25

23

Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására KeletAusztria és Nyugat-Magyarország között 8. számú táblázat: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált terület magyar oldalán a hallgatók és szakok száma szerint Szakok Hallgatók száma száma Gyır 9 16.144 Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Szociális Intézet Jog- és Gazdaságtudományi Kar Mőszaki Tudományi Kar Zenemővészeti Intézet Mosonmagyaróvár 1 974 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Sopron 4 5.196 Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzı Fıiskolai Kar Benedek Elek Pedagógiai Fıiskolai Kar Erdımérnöki Kar Faipari Mérnöki Kar Geoinformatikai Fıiskolai Kar Közgazdaságtudományi Kar Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar GYİR-MOSON-SOPRON MEGYE 14 22.314 Szombathely 9 5.934 Berzsenyi Dániel Fıiskola Bölcsésztudományi Fıiskolai Kar Természettudományi Fıiskolai Kar Testnevelési és Mővészeti Fıiskolai Kar VAS MEGYE 9 5.934 Keszthely 2 1.330 Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar Nagykanizsa 1 423 Pannon Egyetem, Nagykanizsai Telephely Zalaegerszeg 4 1.889 Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete PTE - Egészségügyi Fıiskolai Kar Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzés Gábor Dénes Mőszaki Informatikai Fıiskola Zalaegerszeg Felsıfokú Oktatásért Közalapítvány ZALA MEGYE 7 3.642 NYUGAT-DUNÁNTÚL ÖSSZESEN 30 31.890 Forrás: Országos Felsıoktatási Információs Központ, 2007


24


25

3.3 Foglalkoztatási és gazdasági szerkezet A vizsgált területen 2006-ban 731.475 fıt tett ki a foglalkoztatottak2 száma, arányait tekintve 42% az osztrák területen, 58% pedig a magyar területen. A vizsgált terület ausztriai részén az alkalmazottak számának növekedése figyelhetı meg, elsısorban az utóbbi évek konjunkturális fejlıdésének köszönhetıen. A legerısebb növekedést Neusiedl, Oberwart, Stegersbach és Mödling körzetek érték el, több mint 20%kal (lsd. 9. számú táblázat). Míg az osztrák részen összesen 10,1%-kal növekedett a foglalkoztatottak száma, addig a magyar részen 2,0%-kal csökkent ez az érték. A teljes vizsgált területet tekintve 2001 és 2006 között 2,7%-kal nıtt átlagosan a foglalkoztatottak száma (lsd. 9. számú táblázat). 9. számú táblázat: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen 2001 és 2006 között* Változás 2001 2006 01-06, % 25.083 29.442 17,4 Eisenstadt 9.073 9.663 6,5 Mattersburg 10.952 13.955 27,4 Neusiedl 8.542 9.515 11,4 Oberpullendorf 13.243 16.308 23,1 Oberwart 4.348 5.250 20,7 Stegersbach 3.620 3.697 2,1 Jennersdorf 74.861 87.830 17,3 Burgenland 34.860 34.155 -2,0 Baden* 7.951 8.348 5,0 Bruck/Leitha 50.279 60.840 21,0 Mödling 21.405 20.584 -3,8 Neunkrichen 20.886 23.595 13,0 Bécs vonzáskörzete** 33.532 34.783 3,7 Bécsújhely 168.913 182.305 7,9 Alsó-Ausztria területei 13.721 13.940 1,6 Feldbach 7.001 7.599 8,5 Fürstenfeld 13.384 14.215 6,2 Hartberg 34.106 35.754 Stájerország területei 4,8 Ausztria 277.880 305.889 10,1 Gyõr-Moson-Sopron 188.669 185.296 -1,8 Vas 118.737 113.805 -4,2 Zala 126.783 126.485 -0,2 Nyugat-Dunántúl 434.189 425.586 -2,0 Összesen 712.069 731.475 2,7 Forrás: Osztrák és magyar munkaügyi központok, 2007

*Ausztriában munkahely szerinti adatok

2

Míg Ausztria esetében az alkalmazásban állók száma mérvadó, amelyet a Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger (HVB) hoz nyilvánosságra, addig Magyarország a Központi Statisztikai Hivatal számítási módszerei szerint a foglalkoztatottak definíciója szerinti számot használja.



26

5. számú térkép: A foglalkoztatottak számának alakulása 2002 és 2006 között

Forrás: Saját térkép az osztrák munkaügyi központok és a magyar Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, 2007



27

6. számú térkép: A foglalkoztatottak száma gazdasági szektorok szerint 2004/2006 (éves 3 átlag)

Forrás: Saját térkép az osztrák munkaügyi központok és a magyar Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, 2007

Burgenland Az eisenstadt-i munkaügyi körzet 30.000 foglalkoztatottal Burgenland gazdasági központjának tekinthetı. 2001 és 2006 között 17,4%-kal nıtt a körzetben a foglalkoztatottak száma. Ez az erıs növekedés a tercier szektorban (elsısorban a gazdasági szolgáltatások területén) bekövetkezett növekedéssel függ össze. A körzetben átlagon felüli a tercier szektor jelenlétének aránya, elsısorban a közszféra, a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások és a turizmus ágazatai meghatározóak. A legnagyobb szolgáltatók közé a 3

Ausztriában az alkalmazásban állók számát használják (2006-os adatok), Magyarország esetében pedig a foglalkoztatottak adatai állnak rendelkezésre (2004-es adatok).



28

Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatala, az eisenstadt-i kórház és a Hypo-Bank Burgenland AG tartoznak. Burgenland tartományban magas a mezıgazdaság és az erdıgazdálkodás jelenlétének aránya, különösen a tartomány északi területének jelentıs agrártevékenysége következtében, ahol a növénytermesztés (zöldség, speciális növényfajták, bor) és a növénynemesítéssel foglalkozó üzemek vannak jelen. Észak- és Közép-Burgenland mellett, ahol még nagy jelentıséggel bír a mezıgazdaság, Dél-Burgenlandban sokkal inkább a szekunder szektor meghatározó, a területen mőködı textil- és elektronikai ipari vállalkozások jelenléte miatt, amelyek elsısorban az 1960-as és 1970-es években telepedtek le Dél-Burgenlandban. Neusiedl körzetében elsısorban a tercier szektorban (kereskedelem, turizmus, egészségügy és szociális ellátás), de a szekunder szektorban is (elsısorban mőanyagipar) növekedett a foglalkoztatottak száma. Oberwart körzetében fıleg a szolgáltató szektorban sikerült megemelni a foglalkoztatottak számát, a szekunder szektorban gyenge emelkedést sikerült csak elérni. Stegersbach körzetében a tercier szektorban (elsısorban turizmus, egészségügy és szociális ellátás) és a szekunder szektorban is (fafeldolgozás) emelkedett a foglalkoztatottak száma. Alsó-Ausztria vizsgált körzetei Alsó-Ausztria teljes területét tekintve 2006-ban 515.489 fıt tett ki a foglalkoztatottak száma. Ez az érték a 2001-es adatokkal összehasonlítva alig mutat eltérést, a foglalkoztatottak száma csak nagyon csekély mértékben változott (-0,03%). A foglalkoztatottak száma legnagyobb mértékben Bécs vonzáskörzetében (déli és északi területek) és St. Pölten térségében növekedett. Ez a növekedés elsısorban a szolgáltatói szektorban bekövetkezett változásoknak köszönhetı. 2006-ban a foglalkoztatottak 1,4%-a a primer, 28,3%-a a szekunder és 70,3%-a a tercier szektorban dolgozott. Ausztria legnagyobb tartományában a gazdaság szerkezetét tekintve magas az ipar jelenlétének aránya (28,3%), az intenzív agrárgazdaság pedig szintén meghatározó. A legfontosabb ipari ágazatokhoz a gép- és acélgyártás, elektronikai ipar, kı- és kerámiaipar, vas- és fémfeldolgozás, élelmiszeripar és az élvezeti cikkek gyártása, valamint a vegyipar tartoznak. Alsó-Ausztria gazdaságpolitikáját jelentısen meghatározza a klaszter-építés, klaszteresedés, vagyis a vállalkozások között kialakított stratégiai szövetségek felépítése. A kreatív együttmőködés és a meglévı kompetenciák megosztása jelentıs versenyelınyhöz juttathatja a résztvevı vállalkozásokat. Alsó-Ausztria, a tanulmány szempontjából releváns területein 2006-ban a foglalkoztatottak száma 182.305 fı volt. A tartomány vonatkozó területe 2001 és 2006 között 7,9%-os növekedést ért el a foglalkoztatottak számának tekintetében. Mödling körzet gazdasági szerkezetét a szolgáltató szektor határozza meg, ahol a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások töltenek be fontos szerepet. 2006-ban a foglalkoztatottak 78,6%-a a tercier szektorban, 20,6%-a a szekunder szektorban és 0,8%-a a primer szektorban dolgozott. Ahogy már korábban említésre került, a körzetben 2001 és 2006 között a foglalkoztatottak száma több mint 20%-kal növekedett.



29

Schwechat körzetének gazdasági szerkezetét szintén a szolgáltató szektor átlagon felüli jelenléte határozza meg, amelyben a közlekedés (bécsi nemzetközi repülıtér) és a gazdasági szolgáltatások játszanak fontos szerepet. 2006-ban a foglalkoztatottak közel 80%-a a szolgáltató szektorban dolgozott. Schwechat legnagyobb szolgáltatói közé tartozik az Austrian Airlines Group, az Österreichische Luftverkehr AG 8.421 alkalmazottal és a Flughafen Wien AG 3.834 alkalmazottal. Bécsújhely körzetében úgyszintén a tercier szektor dominál, elsısorban a kereskedelem, gazdasági szolgáltatások és az egészségügyi és szociális ellátások ágazataival. Emellett a szekunder szektor átlagon felül van jelen a körzetben, ezen belül elsısorban az építıipar játszik fontos szerepet. Baden/Berndorf körzetére a tercier szektor és a szekunder szektor átlagon felüli jelenléte jellemzı. 2006-ban a foglalkoztatottak 2,2%-a primer szektorban, 38,3%-a a szekunder és 59,5%-a a tercier szektorban dolgozott. Az ipar és a szakmunkák területén elsısorban a gépgyártás, a fémipar és az építıipar dominálnak. A szolgáltató szektor tekintetében a kereskedelem, a közszolgáltatások és a gazdasági szolgáltatások játszanak fontos szerepet. Neunkirchen körzete egy fontos közlekedési csomópont metszetében (semmeringi gyorsforgalmi út, déli autópálya) helyezkedik el. Az elınyös elhelyezkedésbıl elsısorban a bécsi medence területei (Neunkirchen, Ternitz, Wimpassing) és a Höllental-hoz közel fekvı területek (Gloggnitz, Reichenau an der Rax) profitálnak. Neunkirchen körzetében a foglalkoztatottak száma csökkenı tendenciát mutat. 2001 és 2006 között 3,8%-kal csökkent a számuk, elsısorban a szekunder szektor kárára. 2006-ban a foglalkoztatottak 1,9%-a a primer szektorban, 48,2%-a a szekunder szektorban és 49,8%-a a tercier szektorban dolgozott. Neunkirchen gazdasági szerkezetét az átlagon felüli ipar és szakmunkák jelenléte határozza meg, ezen belül az építıipar, fémipar és a mőanyagipar dominálnak. A szolgáltató szektorban a kereskedelem és az egészségügyi és szociális ellátás meghatározóak. A Bécshez közel fekvı Bruck/Leitha körzet 2001 és 2006 között a foglalkoztatottak számának 5%-os növekedését könyvelhette el, mindhárom szektorban (6. számú térkép). A körzetben a szolgáltató szektor, ezen belül is a kereskedelem domináns. A szekunder szektoron belül az építıipar és az élelmiszeripar dominálnak. 2006-ban a foglalkoztatottak közel 6%-a a primer szektorban, 34,7%-a a szekunder szektorban és 59,4% a tercier szektorban dolgozott. Stájerország vizsgált körzetei Stájerország teljes területét tekintve 2006-ban 422.471 fıt tett ki a foglalkoztatottak száma. 2001 és 2006 között számuk 1,4%-kal növekedett (5. számú térkép). A foglalkoztatottak számának növekedése elsısorban a szolgáltató szektorban következett be. Stájerország gazdasági szerkezetét az ipar és a szakmunkák átlagon felüli (30,6%) jelenléte határozza meg. Stájerország, a tanulmány szempontjából releváns területein 2006-ban a foglalkoztatottak száma 35.754 fı volt. A tartomány vonatkozó területe 2001 és 2006 között 4,8%-os növekedést (magasabb növekedés, mint tartományi szinten) ért el a foglalkoztatottak számának tekintetében.



30

Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg körzetek gazdasági szerkezetét a szolgáltató szektor, ezen belül elsısorban az ipar és a szakmunkák átlagon felüli jelenléte határozza meg. Feldbach körzetében a tercier szektor (59,9%), ezen belül is a kereskedelem, a szekunder szektorban (36,5%) pedig az építıipar, élelmiszeripar és a bırfeldolgozó ipar dominálnak. A foglalkoztatottak száma (elsısorban a szekunder szektorban) 2001 és 2006 között 1,6%-kal növekedett. Fürstenfeld körzetében a tercier szektoron belül (55,7%) a kereskedelem és a turizmus (Loipersdorf, Blumenau gyógyfürdık), a szekunder szektoron belül (42,3%) elsısorban az építıipar, gépgyártás és faipar foglalnak el fontos szerepet. A foglalkoztatottak száma a körzetben 2001 és 2006 között 8,5%-kal növekedett. Hartberg körzetében a tercier szektoron belül (59,1%) a kereskedelem és a turizmus, a szekunder szektoron belül (38,3%) az építıipar, a bútorgyártás, a textilipar és az élelmiszeripar meghatározóak. A foglalkoztatottak száma (elsısorban a tercier szektoron belül) a körzetben 2001 és 2006 között 6,2%-kal növekedett (Arbeitsmarktservice Österreich és Wirtschaftsportal Niederösterreich 2007-es összehasonlító adatai). Nyugat-Dunántúl Mindhárom vizsgált megyében csökkent a foglalkoztatottak száma 2001 és 2006 között: Gyır-Moson-Sopron megyében 1,8%-kal, Vas megyében 4,2%-kal és Zala megyében 0,2%-kal csökkent a számuk. 4 A vizsgált évben Gyır-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatottak 5,5%-a a mezıgazdaságban ill. az erdıgazdálkodás területén, 40,3%-a az iparban és 54,2%-a a szolgáltató szektorban dolgozott. Vas megyében a 2004-es évet illetıen a következı arányokat találjuk: 5,2% a primer, 45,1% a szekunder és 49,7% a tercier szektorban dolgozott. 2004-ben Zala megyében a foglalkoztatottak 4,1%-a a mezıgazdaságban ill. az erdıgazdálkodás területén, 42,8%-a az iparban és 53,1%-a a szolgáltató szektorban dolgozott. A nyugat-dunántúli régióban 2006-ban az összes foglalkoztatott 4,9%-a a mezıgazdaságban ill. az erdıgazdálkodás területén, 39,7%-a az iparban és 55,4%-a a szolgáltató szektorban dolgozott. Az összes foglalkoztatott közül az ipari szektorban dolgozók aránya átlagon felüli a magyarországi átlagot tekintve (az összes foglalkoztatott iparban dolgozó aránya Magyarországon: 32,4%). A régióban 2001 és 2006 között csökkent a foglalkoztatottak száma: a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás területén (-0,6%), és az iparban is (-2,1%), míg a szolgáltató szektorban (2,7%) növekedés tapasztalható. Gyır-Moson-Sopron megyében a legmeghatározóbb gazdasági ágazat az ipar, ezt követi a szolgáltató szektor és a mezıgazdaság és az építıipar. A feldolgozóiparban 2006-ra az elızı évhez képest 10,7%-os növekedést sikerült elérni, ezzel a nemzeti átlagot is meghaladja ez az érték (a feldolgozóipar növekedése Magyarországon: 7,7%). A szektoron belül a fémipar (39,5%), a mőanyagipar (19,1%) és a vegyipar (13,4%) érték el a legjelentısebb növekedést, amivel mindhárom érték az országos átlagon felül helyezkedik el. A fa- és papírfeldolgozás (2,3%) és az élelmiszer/ élvezeti cikkek (7,8%) szintén országos átlagon felüli növekedést értek el. 2006-ban az elızı évhez képest Vas megyében csökkent (-0,9%) a feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma. 4

A vizsgált terület magyarországi részén a foglalkoztatottak számára vonatkozó adatok NUTS3 szinten érhetık el a 2004-es évig gazdasági szektorok szerinti bontásban a Központi Statisztikai Hivatalon keresztül.



31

Nemzeti összehasonlításban a fémipar (30,4%), a textilipar (13,6%), a vegyipar (7,4%) és a fa- és papírfeldolgozás (5,3%) értek el átlagon felüli növekedést5. A következı, 10. számú táblázat a vizsgált terület foglalkoztatási rátáját6 mutatja az EUROSTAT számítási módszere alapján. 10. számú táblázat: Foglalkoztatási ráta (15-64 év), %

1999 2000 Stájerország Burgenland Alsó-Ausztria Ausztria Nyugat-Dunántúl Magyarország

66,6 68,6 69,4 68,6 63,0 55,6

66,5 68,2 69,2 68,5 63,4 56,3

2001

2002

2003

2004

2005

2006

66,8 66,7 68,6 68,5 63,1 56,2

67,5 67,5 69,9 68,7 63,7 56,2

68 69,6 69,8 68,9 61,9 57

67,2 67,1 69,5 67,8 61,4 56,8

68,9 68,1 69,9 68,6 62,1 56,9

69,9 69,5 71,5 70,2 62,8 57,3

Forrás: EUROSTAT 2007

Ausztria egész területén ugyanúgy, mint a vizsgált tartományokban egyértelmően növekedett a foglalkoztatási ráta 1999 és 2006 között. Míg Burgenland tartomány a vizsgált idıszakban 0,9%-os növekedést tudott elérni, addig Stájerországnak (+3,3%) és AlsóAusztriának (+2,1%) nemzeti átlagon felüli növekedést sikerült elérnie. Ezen kívül AlsóAusztria foglalkoztatási aránya 71,5%-kal Ausztria keleti tartományai közül a legmagasabb értéket érte el 2006-ban. A nyugat-dunántúli régióban a foglalkoztatási arány 1999 óta alig változott, 2006-ban 62,8%-os értéket mutatott. Ezzel ez az érték a munkaképes korú lakosságot tekintve (15-64 év) az elsı helyen áll a magyar régiók között, és még a Budapest központú középmagyarországi régió (62,7%) értékét is meghaladja.

5

Centrope Business and Labour Report 2007 és http://www.gymskik.hu/index.php?id=961 A foglalkoztatási ráta – az EUROSTAT számításai szerint - következıképpen kerül kiszámításra: a munkaképes korú lakosság számát (15-64 év) elosztjuk a teljes lakosság azonos korcsoporthoz tartozók számával. Az indikátor az európai munkaerı-felmérés alapjául szolgál. Lefedi a privát háztartásban élı lakosság számát, viszont a kollektív háztartásokat, mint pl. kollégiumok vagy kórházak, kizárja. Az tekinthetı foglalkoztatottnak, aki egy munkahéten legalább egy óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (betegség, szabadság) volt távol (EUROSTAT 2007). 6



32

3.4 Bevételek Magyarországon egy átlagos, a feldolgozóiparban dolgozó munkavállaló átlagos havi nettó bére - a járulékok és az adók levonása után - átszámítva 2006-ban 398,3 € volt. Ezzel szemben egy osztrák munkavállaló átlagos havi nettó bére csaknem ötszöröse a magyarországinak, havi 2.011,5 € (lsd. 11. számú táblázat). Az ausztriai átlagos nettó bérek 2000 és 2006 között jóval az EU-27 átlaga felett, Magyarországon pedig jóval az átlag alatt voltak. A vizsgált idıszakban Magyarországon 78,2%-kal, Ausztriában pedig 17,6%-kal nıttek a nettó átlagkeresetek. A szomszédos Szlovákiával és Szlovéniával összehasonlítva a magyar nettó átlagkeresetek a szlovákiai adatokkal összehasonlítva magasabbak, a szlovénnél pedig alacsonyabbak voltak. 11. számú táblázat: Havi nettó bérek (euróban) – Feldolgozóipar (egyedülálló személy, gyermek nélkül, az AW* bér 100%-a) Magyarország Ausztria Szlovénia Szlovákia EU27

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

223,5 1.710,6 520,4 233,3 1.357,4

252,2 1.731,1 547,5 245,1 1.410,9

310,4 1.765,0 580,0 267,2 1.453,7

342,8 1.829,7 602,8 288,4 1.483,1

368,4 1.917,2 629,6 325,2 1.509,3

401,0 1.971,0 667,5 364,4 1.562,7

398,3 2.011,5 402,3 -

Változás 00-06 (%)

78,2 17,6 72,4 -

*AW: Average Worker (átlagos munkavállaló) Forrás: EUROSTAT 2007

Rendelkezésre álló jövedelem az a jövedelem, amely a háztartás fogyasztási kiadásait és megtakarításait fedezi, ezért a lakosság „jólétének” fontos mutatója. A rendelkezésre álló jövedelmekkel kapcsolatos adatok az EUROSTAT adatbázisában NUTS2 szinten érhetıek el. 12. számú táblázat: A háztartások egy fıre jutó rendelkezésre álló jövedelme a vásárlóerıparitás (GDP-VEP) tekintetében Magyarország Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Ausztria Burgenland Alsó-Ausztria Stájerország Szlovénia Szlovákia Forrás: EUROSTAT 2007


1999

2000

2001

2002

2003

2004


14.635,9 13.446,1 14.895,5 13.661,5 5.190,2

6.062,2 8.107,9 6.548,4 15.935,0 14.548,9 16.119,6 14.875,8 8.885,3 5.411,2

6.590,5 8.535,8 6.962,1 15.702,0 14.589,6 16.004,1 14.710,8 9.313,9 5.945,3

7.172,0 9.624,0 7.592,0 16.071,1 15.011,8 16.326,7 15.093,1 9.848,7 6.338,4

7.400,3 10.333,0 7.519,5 16.630,6 15.745,2 16.999,6 15.676,3 9.789,6 6.160,7

7.812,0 10.950,8 7.951,7 17.206,5 16.775,3 17.572,0 16.201,6 10.302,1 6.467,0

28,9 35,1 21,4 8,0 15,3 9,0 8,9 15,9 19,5


33

Magyarországon az egy fıre jutó privát háztartások rendelkezésre álló jövedelme a vásárlóerı-paritás7 tekintetében 2000 és 2004 között 28,9%-kal növekedett. Az egy fıre jutó rendelkezésre álló jövedelem Magyarországon a vásárlóerıt tekintve 7.812-es VEP értéket mutatott. A háztartások egy fıre jutó rendelkezésre álló jövedelme a Nyugat-Dunántúli régióban 2004-ben 7.951,7, Közép-Magyarországon 10.950,8 volt. Mindkét érték az országos átlag felett helyezkedik el. Nyugat-Dunántúlon 2000 és 2004 között 21,4%-kal növekedett a rendelkezésre álló jövedelem szintje. Közép-Magyarországon ugyanebben az idıszakban a rendelkezésre álló jövedelem 35,1%-os, országos átlag feletti növekedése következett be. Ausztriában az egy fıre jutó privát háztartások rendelkezésre álló jövedelme 2000 és 2004 között 8%-kal növekedett, és a vizsgált idıszakban több mint kétszerese volt a magyar értéknek. Burgenland (15,3%), Alsó-Ausztria (9%) és Stájerország (8,9%) tartományokban ugyanebben az idıszakban az országos átlagnál magasabb növekedés volt tapasztalható. Országos összehasonlításban Alsó-Ausztria 2000 és 2004 között az országos átlagnál jóval magasabb növekedést tudott elérni a rendelkezésre álló jövedelem tekintetében. Összehasonlításképpen a szomszédos Szlovénia és Szlovákia a vizsgált idıszakban 15,9%-os ill. 19,5%-os növekedést könyvelhetett el a rendelkezésre álló jövedelmet tekintve, ami Szlovéniában 10.302,1-es értékkel jóval a magyarországi felett, Szlovákiában pedig 6.467-es értékkel valamivel a magyar színvonal alatt helyezkedik el. Magyarországon a foglalkoztatás havi költségei8 a feldolgozóiparban 2000 és 2006 között 69,9%-kal növekedtek, óránkénti költségei pedig 66,3%-os növekedést mutattak. A foglalkoztatás költségei 2006-ban havonta 890,3 €, óránként pedig 5,97 € volt. 13. számú táblázat: A foglalkoztatás költségei a feldolgozóiparban (euróban) A foglalkoztatás költségei havonta – feldolgozóipar (euróban)

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Magyarország 524,1 587,6 696,4 720,7 799,9 908,4 890,3 Ausztria 3.479,0 3.609,0 3.712,0 3.759,0 3.810,0 3.924,0 3.975,0 Szlovénia 1.165,5 1.207,3 1.304,8 1.352,6 1.376,5 1.454,9 1.513,8 Szlovákia 425,8 442,7 485,3 532,6 618,0 662,7 729,4 EU27 2.646,8 2.699,2 2.795,3 2.847,7 2.961,2 3.088,7 2.891,8 A foglalkoztatás költségei óránként – feldolgozóipar (euróban)

2000 Magyarország Ausztria Szlovénia Szlovákia EU27

3,59 23,85 8,19 3,05 18,76

2001 3,95 24,75 8,7 3,14 19,23

2002 4,72 25,7 8,9 3,46 19,95

2003 4,88 26,37 9,58 3,88 20,31

2004 5,32 26,79 9,51 4,34 20,95

2005 5,97 27,69 9,84 4,61 21,62

2006 5,97 27,69 9,84 4,61 21,62


69,9 14,3 29,9 71,3 9,3 Változás 00-06 (%)

66,3 16,1 20,1 51,1 15,2

Forrás: EUROSTAT 2007 7

A vásárlóerı-paritás (angolul „purchasing power parity”, rövidítve PPP) egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerı-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különbözı országokban eltérı árakat. 8 A foglalkoztatás költségei a közvetlen bérköltségekbıl és a bérek járulékaiból tevıdnek össze, mint pl. társadalombiztosítási járulék.



34

Ausztriában a foglalkoztatás havi költségei ugyanebben az idıszakban 14,3%-kal, az óránkénti költségek pedig 16,1%-kal növekedtek. A foglalkoztatás költségei 2006-ban havonta 3.975 €, óránként 27,69 € voltak. Magyarországhoz képest Ausztria foglalkoztatási költségei 2006-ban 4,5-szer voltak magasabbak, ami jóval az EU-átlag felett helyezkedik el. (EU27: 2.891,8 /hó és 21,62 /óra). Összehasonlításképpen a szomszédos Szlovénia és Szlovákia foglalkoztatási havi költségei a vizsgált idıszakban a feldolgozóipart tekintve 29,9%-kal ill. 71,3%-kal, óránkénti költségei pedig 20,1%-kal ill. 51,1%-kal növekedtek. Magyarország vonatkozó mutatói 2000 és 2006 között a szlovén és a szlovák értékek között helyezkedtek el.



35

3.5 Munkanélküliség Az osztrák és magyar munkaügyi központok regisztrált adatai alapján 2006-ban 56.566 regisztrált munkanélküli volt a vizsgált területen, a munkanélküliek száma nagyjából egyenlı arányban oszlik meg az osztrák (27.276 fı) és a magyar (29.290 fı) célterületen. A 1. számú ábra áttekintést nyújt a regisztrált munkanélküliek számának alakulásáról a vizsgált régiókban ill. részterületeken. 1. számú ábra: A regisztrált munkanélküliek száma, 2001-2006 éves átlagok

16.000 14.000 12.000 10.000 8.000 6.000 4.000 2001

Burgenland Gy-M-S

2002

2003

2004

Alsó-Ausztria Vas

2005

2006

Stájerország Zala

Forrás: osztrák és magyar munkaügyi központok 2007

Míg a regisztrál munkanélküliek száma 2001 és 2006 között Burgenlandban és Stájerország vizsgált területein relatív állandó volt, addig Alsó-Ausztria vonatkozó részein és a nyugatdunántúli megyékben nagyobb ingadozásokat mutatott. A munkanélküliek száma 2001 és 2005 között az alsó-ausztriai területen kb. 25%-kal (33.387) növekedett. 2006 óta viszont a gazdasági növekedés és a betölthetı állások növekvı száma miatt csökkenı tendenciát mutat. A vizsgált magyarországi megyékben 2001 és 2006 között nagymértékő növekedése figyelhetı meg. A munkanélküliek száma ebben az idıszakban Zala megyében több mint 30%-kal (+3.706) nıtt. Vas megyében 2001-hez képest 2006-ra kb. 20%-kal (+1.218), Gyır-



36

Moson-Sopron megyében kb. 15%-kal (+1.209) nıtt a munkanélküliek száma. 2005 és 2006 között a magyarországi vizsgált megyékben a munkanélküliek száma eltérıen változott. Míg Gyır-Moson-Sopron és Vas megyében 2001 óta elıször jelentıs visszaesés volt tapasztalható, addig Zalában stagnált a számuk. Az utóbbi megyében 2004 és 2005 között ugrott meg jelentısen a regisztrált munkanélküliek száma, az akkori értékhez képest közel 30%-kal. A következı 7. számú térkép áttekintést nyújt a munkanélküliek területi eloszlásáról a munkanélküliségi ráta szerint (mindenkori nemzeti számítási módszerek) a 2006-os év átlaga alapján. 7. számú térkép: Munkanélküliségi ráta, 2006 éves átlag


Burgenland tartomány 2006-os átlagos munkanélküliségi rátája 8,5%-os értéket mutat, ami Bécs (9,3%) után a legmagasabb egész Ausztriában. Alsó-Ausztria és Stájerország vizsgált területei 6,9%-os ill. 6,8%-os munkanélküliségi rátával az osztrák átlag (6,8%) szintjén EMPIRICA – 2008. február


37

helyezkednek el. A munkaügyi körzetek értékeit tekintve egyértelmő regionális diszparitások figyelhetık meg. Míg Burgenland északi körzetei, mint Eisenstadt (5,6%) és Neusiedl (5,7%) valamint az alsó-ausztriai Mödling viszonylag alacsony munkanélküliségi rátával rendelkeznek, Fürstenfeld (7,4%), Bécsújhely (7,5%) és Oberwart (9,7%) körzetekben kétségtelenül nagyobb problémát okoz, hogy Dél-Burgenland Ausztria gazdaságilag leggyengébb régiói közé tartozik. A Nyugat-Dunántúlon lényegesen magasabb a munkanélküliségi rátát illetı regionális diszparitás, amit a két – legalacsonyabb és legmagasabb értéket mutató - munkaügyi körzet közötti 10,7 százalékpontos különbség jól szemléltet (Sopron-Fertıd 3,3% és Letenye 14%). Míg Gyır-Moson-Sopron megyében a munkanélküliségi ráta 2006-ban átlagosan 4,6% volt, addig Vas (6,1%) és Zala (9%) megyében az átlagos érték már magasabb értéket mutatott. Az utóbbi megyékben fıleg Vasvár (10,9%), Zalaszentgrót (10,8%), Szentgotthárd (10,6%) és Letenye (14%) térségek kiemelkedıen magas munkanélküliségi rátája érdemel említést. A következı 2. számú ábra áttekintést nyújt a munkanélküliség szezonális ingadozásairól 2005/2006-ban. 2. számú ábra: A munkanélküliség szezonális ingadozása 2005/2006-ban 25.000 20.000 15.000 10.000 5.000 0 1

2 3

4 5

6

7 8

Burgenland


9 10 11 12 1 2

Alsó-Ausztria

3 4

5 6

7

8 9 10 11 12

Stájerország


38

12.000

10.000

8.000

6.000

4.000 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10 11 12

1

2

Gyõr-Moson-Sopron

3

4

Vas

5

6

7

8

9 10 11 12

Zala


A munkanélküliség szezonális aspektusai mindhárom ausztriai célterületet illetıen viszonylag hasonló értékeket mutatnak. A téli és nyári hónapok közötti ingadozás a nyári turisztikai szezon nagy volumene és az építıipar ismert szezonalitása következtében a stájerországi területeken és Burgenlandban mégis nagyobb jelentıséggel bír. Stájerország vonatkozó területein a regisztrál munkanélküliek abszolút száma 2005. júliusa és 2006. január között 145%-kal (+5.004), Burgenlandban pedig 108%-kal (+7.047) növekedett. Alsó-Ausztria vizsgált területeit tekintve a munkanélküliség relatív szezonális emelkedése a téli ill. a nyári hónapok között ugyanebben az idıszakban csupán 40%-kal (+5.719) növekedett. A meglévı adatok szerint a Nyugat-Dunántúlon a munkanélküliség szezonalitása jóval kisebb mértékő, mint az osztrák területeken, mivel ebben a régióban a foglalkoztatottak nagy része inkább az iparban (lsd. 3.3 Foglalkoztatási és gazdasági szerkezet), azon belül is különösen a feldolgozóiparban dolgozik. A turizmus és az építıipar szezonálisan érzékeny munkanélküliségi értékei ezért már nem befolyásolják olyan nagy mértékben a kapott értékeket. A szezonális ingadozás mértéke a téli ill. a nyári hónapok között 2005/2006-ban 15-25% között mozgott.



39

A következı 14. számú táblázat a munkanélküliség legfontosabb strukturális mutatóit szemlélteti a vizsgált területet illetıen. 14. számú táblázat: Strukturális munkanélküliség, 20069

2006

Nık

15-24

50+

> 1 éve munkanélküli

Külföldiek

3,5 3,7 2,9 5,0 7,2 1,5 0,4 4,2 6,4 5,7 8,3 7,6 5,2 4,6 9,2 7,0 2,1 5,7 5,2 4,0

11,4 12,4 9,3 9,1 6,9 5,6 5,2 8,8 20,7 21,6 17,6 13,7 14,1 18,8 16,0 17,0 5,0 6,5 4,8 5,2

43,0 43,8 44,1 45,4 44,5 42,8 42,6 44,0 43,0 42,6 41,1 45,6 39,0 42,4 43,4 42,7 38,9 41,4 42,3 40,8

17,1 16,2 15,9 14,1 15,3 15,9 18,2 15,9 13,8 15,2 16,6 11,5 17,5 15,1 15,6 14,8 19,1 18,0 18,4 18,6

23,8 22,0 23,8 20,7 21,7 23,7 17,8 22,2 25,5 24,5 25,3 24,4 22,7 23,1 22,8 23,9 13,7 16,5 16,8 15,5

42,8

18,8

24,6

5,7

12,6

54,0 16,8 22,4 48,1 17,9 22,6 48,5 16,2 24,6 50,2 17,0 23,2 29.290 Nyugat-Dunántúl Forrás: osztrák és magyar munkaügyi központok adatai 2007

12,5 19,8 23,1 18,5

N.a. N.a. N.a. N.a.

Eisenstadt Mattersburg Neusiedl Oberpullendorf Oberwart Stegersbach Jennersdorf Burgenland Baden Berndorf Bruck/Leitha Mödling Neunkirchen Schwechat Bécsújhely Alsó-Ausztria részei Feldbach Fürstenfeld Hartberg Stájerország részei

Ausztria Gyır-Moson-Sopron Vas Zala

1.244 1.062 1.217 1.066 2.144 747 516 7.997 3.316 699 985 2.511 2.269 1.388 3.614 14.782 1.835 707 1.955 4.497 27.276 9.131 7.492 12.667

A regisztrált munkanélküli nık aránya az osztrák részen 38,9% (Feldbach munkaügyi körzete) és 45,6% (Mödling munkaügyi körzete) között mozgott 2006-ban. A fiatalkorú munkanélküliség (15-24 év) különösen alacsony mértékét sikerült elérni Mödling körzetében (11,5%), míg a stájerországi körzetek jóval magasabb értéket mutatnak (1819%). Az 50 év felettiek munkanélküliségét tekintve a stájerországi körzetek szintén jelentıs eltérést mutatnak a vizsgált terület többi részét illetıen. Míg 2006-ban a stájer területeken az 50 év felettiek munkanélkülisége a teljes munkanélküliség 15,5%-át tette ki, addig ugyanez az érték országos szinten (18,8%), az alsó-ausztriai területeken (23,9%) és Burgenland tartományban (22,2%) is jóval magasabb értéket mutatott.

9

A munkanélküliség strukturális összetételére vonatkozó statisztikai adatok számos pontban eltérnek egymástól a két országban. Az összehasonlíthatóság kedvéért igyekeztünk az értékeket egymáshoz közelíteni, eltérések viszont így is elıfordulhatnak. Magyarországon nincs kimutatás a munkanélküliek külföldi részarányát illetıen.



40

A tartós munkanélküliek (1 évnél hosszabb ideje munkanélküli) száma 2006-ban a stájerországi területeken 4,0%, Burgenlandban 4,2%, alsó-ausztriai területeken pedig 7,0% volt, így mindhárom az ausztriai országos átlag (3,5%) helyezkedett el. A külföldiek munkanélkülisége Alsó-Ausztria egyes körzeteiben akár a 20%-os arányt is eléri, ami mindenképpen említésre méltó adat. A vizsgált terület e részén a legmagasabb egyébként a külföldi lakosság aránya is (lsd. 3.1 Népesség). Ausztria teljes területén 2006ban átlagosan 5.316 külföldi munkanélkülit regisztráltak. Ebbıl 1.981 fı (37%) Jugoszlávia utódállamaiból, 1.262 fı (24%) Törökországból és 172 (3%) Magyarországról érkezett. Burgenland tartományban ugyanebben az évben átlagosan 702 külföldi állampolgárt regisztráltak munkanélküliként, amelybıl a legtöbben (145 fı) magyarok voltak. A magyar területek munkanélküliségi strukturáját bemutató értékeket összehasonlítva a magyar megyék között viszonylag azonos értékeket láthatunk. Viszonylag magas viszont a regisztrált munkanélküli nık Gyır-Moson-Sopron megyei 54%-os értéke a többi megyéhez viszonyítva (48% körüli), az osztrák területek átlagát tekintve pedig mind a három magyar megye magas értékeket mutat. A fiatal pályakezdık (15-24 évesek; a magyar értékek összevont adatok) munkanélküliségi adatai között a megyék között nagyobb eltérés nem látható (16-17%), ezek az értékek nagyjából megfelelnek az osztrák területek átlagának is. Az 50 év feletti munkanélküliek aránya Gyır-Moson-Sopron és Vas megyében közel azonos (22,4 és 22,6%), Zalában ehhez képest 2%-kal magasabb, ez az eltérés viszont nem releváns. Az osztrák vizsgált területekkel összehasonlítva elmondható, hogy ez az érték is nagyjából megfelel a burgenlandi, az alsó-ausztriai de az osztrák országos átlagnak is, a stájer területek kiemelkedıen alacsony értékétıl viszont jócskán elmarad. Komoly az eltérés azonban a tartós munkanélküliek arányában mind a magyar megyék, mind pedig az osztrák területek értékeivel összehasonlítva. Még a legjobban teljesítı GyırMoson-Sopron megyei 12,5% is majdnem kétszerese a legrosszabb alsó-ausztriai 7%-nál, a stájer és burgenlandi értékekhez képest a magyar megyék három-ötszörös átlagot mutatnak. Kiemelkedıen magas Zala 23,1%-a, ami kétszerese a gyır-moson-soproni átlagnak. Magyarországon nincs kimutatás a munkanélküli külföldiek részarányát illetıen, se regionális, sem pedig országos szinten. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásáról vezet kimutatást. Ezek szerint a nyilvántartásában szereplı külföldi munkavállalók száma a 90-es évek második felétıl kezdve folyamatosan nıtt. 1996-ban összesen 20.296 munkavállalási engedélyt adtak ki, 2005-ben pedig már több mint 53 ezret. 2006-ban a Munkaügyi Központok 52.505 általános és 2.216 mezıgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki, 16.132 regisztrációt jegyeztek be, valamint 275 zöldkártya igazolást adtak ki. Mind a négy jogcímet figyelembe véve 2006 végén 64.626 külföldi munkavállaló rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel vagy igazolással. A teljes létszámon belül a román állampolgárságú munkavállalók aránya 42,6%, a szlovákoké 25,8%, az ukránoké pedig 12,8%. Az osztrák állampolgároknak kiadott engedélyek ill. zöldkártya igazolások száma 2004-ben 304, 2005ben 279, 2006-ban 371, 2007 elsı három negyedévében pedig csak 182 volt, számuk tehát elhanyagolható. A munkavállalók mintegy 60%-a (40.020 fı) a központi régióban talált munkaalkalmat, 22,6%-uk (15.141 fı) a Közép-Dunántúlon, 5,4%-uk (3.607 fı) a Nyugat-Dunántúli régióban dolgozott.



41

2005. és 2006. után viszont – köszönhetıen a csatlakozás utáni megváltozott adatnyilvántartási rendszerhez - a 2007-es évben tovább folytatódott a külföldi munkavállalók számának lassú apadása (25,2%-os csökkenés). 10

10

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nyilvántartásai alapján.



42

3.6 Bejelentett betöltetlen álláshelyek száma A munkaügyi központoknál bejelentett betöltetlen álláshelyek száma nem egyezik meg teljes egészében az összes betölthetı álláshelyek számával. Ez annak köszönhetı, hogy Ausztriában ugyan nem kötelezı a betölthetı álláshelyeket a helyi munkaügyi központoknak jelenteni, ennek ellenére sokan – ahogy ezt a számok is mutatják – élnek ezzel a lehetıséggel, viszont a számok természetesen nem lehetnek teljes értékőek. Magyarországon viszont ez törvényi kötelezettsége lenne a munkáltatóknak, de ennek a legtöbben nem tesznek eleget. Elızetes becslések szerint a magyar munkaadók csupán 2530 %-a tesz eleget törvényi kötelezettségének, a szankciók a nem teljesítıkkel szemben viszont többnyire elmaradnak. Ezért a munkaügyi központok adatai inkább tekinthetıek informatív jellegőnek, és ezért a bejelentett betölthetı állások száma korlátozottan használható munkaerıpiac-specifikus indikátorként. A 15. számú táblázat adatai szerint Alsó-Ausztria vizsgált területein 2002 és 2006 között jelentısen növekedett a bejelentett betöltetlen állások száma. Burgenland tartomány szintén növekedést könyvelhet el a vizsgált idıszakban. Csupán Stájerország vizsgált területein figyelhetı meg a szabad álláshelyek számának csökkenı tendenciája. 15. számú táblázat: A havonta bejelentett álláshelyek számának éves átlaga, 2002-2006 Változás 2002 2003 2004 2005 2006 02-06 (%) Eisenstadt 127 111 110 172 160 26,0 Mattersburg 93 96 106 112 102 9,7 Neusiedl 120 140 136 106 140 16,7 Oberpullendorf 121 92 96 94 109 -9,9 Oberwart 67 90 93 100 263 292,5 Stegersbach 63 58 70 80 92 46,0 Jennersdorf 76 55 68 61 58 -23,7 Burgenland 667 642 679 725 924 38,5 Baden 417 376 391 530 500 19,9 Berndorf 43 47 56 70 94 118,6 Bruck/Leitha 108 122 116 76 100 -7,4 Mödling 266 207 266 376 449 68,8 Neunkrichen 205 189 189 224 308 50,2 Schwechat 296 202 269 311 226 -23,6 Bécsújhely 251 369 683 510 589 134,7 Alsó-Ausztria részei 1.586 1.512 1.970 2.097 2.266 42,9 Feldbach 230 197 172 138 158 -31,3 Fürstenfeld 88 107 125 111 82 -6,8 Hartberg 99 108 95 77 104 5,1 Stájerország részei 417 412 392 326 344 -17,5

Ausztria részei

3.041 1.758 1.033 1.558

3.148 1.598 1.171 1.047

3.534 1.971 1.080 1.436

32,4 48,5 67,1 18,0

Nyugat-Dunántúl 3.185 4.138 4.349 Forrás: osztrák és magyar munkaügyi központok 2007

3.816

4.487

40,0

Gyır-Moson-Sopron Vas Zala


2.670 1.327 646 1.212

2.566 1.398 966 1.774

Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására KeletAusztria és Nyugat-Magyarország között 3. számú ábra: A havonta bejelentett betölthetı állások számának alakulása 2006. június és 2007. június között

3.000 2.500 2.000 1.500 1.000 500 0 Jún. Aug. Okt. 06 06 06 Burgenland

Dec. Feb. 06 07

Ápr. 07

Jún. Aug. Okt. 07 07 07

Alsó-Ausztria

Stájerország

Forrás: osztrák és magyar munkaügyi központok 2007 4. számú ábra: A havonta bejelentett betölthetı állások száma, 2002-2006 éves átlag 2500

2000

1500

1000

500

0 2002

2003

Burgenland

2004

Alsó-Ausztria



2005

Stájerország

2006

43


44

Burgenland Burgenland tartományban a betölthetı állások száma 2002 és 2006 között 38,5%-kal növekedett (15. számú táblázat). Gazdasági ágazatok szerint 2006-ban a betölthetı állások 17,7%-a a szállodaiparban és a vendéglátásban, 17,3%-a a közigazgatásban, 14,6%-a vállalkozásokhoz kapcsolódó szolgáltatások terén, 14,1% az építıiparban és 10,4% a termelési ágazatban jelentkezett. Az összes betölthetı állások közül 48,6% volt olyan álláslehetıség, amelyek esetében a kötelezı alapfokú oktatás elvégzése volt az elıfeltétel; 41,2% esetében volt elıfeltétel a szakmunkás bizonyítvány megléte, 4,7% esetében a középfokú11 és 5,2% esetében a felsıfokú szakképesítés12 megszerzése. A 3. számú ábra azt mutatja, hogy a téli idıszakban csökken a betölthetı állások száma, ami természetszerőleg magasabb munkanélküliséggel párosul. Alsó-Ausztria vizsgált területei Alsó-Ausztria vizsgált területein 2002 és 2006 között 42,9%-kal nıtt a bejelentett betölthetı állások száma. Gazdasági ágazatok szerint 2006-ban Alsó-Ausztria tartományban a betölthetı állások 32,3%-a a vállalkozásokhoz kapcsolódó szolgáltatások, 12,7%-a a kereskedelem, 12,2%-a a termelési ágazatokban, 10,2%-a a szállodaipar és a vendéglátás, 9,2%-a pedig az építıipar területérıl származik. Iskolai végzettség szerint a következıképpen alakul a betölthetı állások száma 2006-ban: 41,5% esetében a kötelezı alapfokú oktatás teljesítése, 46,5%-ban a szakmunkás bizonyítvány, 3,3%-nál a középfokú, 7,7% esetében pedig a felsıfokú szakképesítés megléte volt elıfeltétele az álláshely betöltésének. Alsó-Ausztria vizsgált területeinek esetében is elmondható, hogy a téli hónapokban csökken a betölthetı állások száma, ami egyértelmően a szezonális munkalehetıségek erıs jelenlétére utal. Stájerország vizsgált területei Stájerország vizsgált területein 2002 és 2006 között 17,5%-kal csökkent a bejelentett betölthetı állások száma. Az álláslehetıségek közül 2006-ban legnagyobb arányban a vállalkozásokhoz kapcsolódó szolgáltatások 35,8% voltak jelen, ezt követi a szállodaipar és a vendéglátás 13,9%, a termelési ágazatokban 13,0%, a kereskedelem 9,5%, és az építıipar 9,4%. A stájer tartományban 2006-ban a bejelentett betölthetı állások majdnem fele volt (48,4%) kötött szakmunkás bizonyítvány megszerzéséhez, 38,3% a kötelezı alapfokú oktatás teljesítéséhez, 9,0%-a a felsıfokú és 3,4% a középfokú végzettséghez. Ahogy az 3. számú ábra is mutatja, Stájerországban szintén nagy jelentıséggel bír a szezonalitás a téli hónapokban (Forrás: AMS Österreich 2007). Nyugat-Dunántúl vizsgált területei A magyar megyék adatai szerint a nyugat-dunántúli régióban 40%-kal emelkedett 2002 és 2006 között a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma. Ezt az értéket Vas (67,1%) és GyırMoson-Sopron (48,5%) arányai javítják fel, a zalai 18%-os növekedés az átlaghoz képest visszafogottnak tekinthetı. Az elmondható, hogy a magyarországi bejelentési kötelezettséghez képest az éves számok nem érik el a kívánt értéket, szigorúbb elszámolással, munkaerıpiaci ösztönzıkkel talán növelni lehetne a bejelentett álláshelyek számát. 11

Középfokú iskolák lehetnek: szakmunkás iskola, kereskedelmi szakközépiskola, egyéb középfokú iskola Felsıfokú szakképesítést nyújtó iskolák lehetnek: általános felsıfokú iskola, felsıfokú technikum, felsıfokú kereskedelmi iskola, egyéb felsıfokú iskola, akadémiák, fıiskola, Bakkalaureátus

12



45

3.7 Gazdasági teljesítmény A 16. számú táblázat áttekintıt nyújt a bruttó hazai termék13 regionális alakulásáról (folyó áron, millió €) 2000 és 2004 között. A bruttó hazai termék a vizsgált terület ausztriai részén 12,9%-kal, magyarországi részén pedig 45,6%-kal növekedett a 2000 és 2004 közötti idıszakban. Említésre méltó, hogy Zala megyében átlagon felül (69,2%) növekedett a bruttó hazai termék a teljes Nyugat-Dunántúli régió átlagához képest. Ausztriában Burgenland, ezen belül is legerısebben az eisenstadti központot magában foglaló Észak-Burgenland illetve Dél-Alsó-Ausztria értek el átlagon felüli növekedést. A teljes - magyar és osztrák területeket magában foglaló - vizsgált területen 2004-ben a GDP 34,4 milliárd eurót ért el. Összehasonlításképp ez az érték megfelel Szlovákia 2004-es teljes GDP-jének, ami kb. 34 milliárd eurót tett ki. 16. számú táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) folyó áron, millió €

Közép-Burgenland Észak-Burgenland Dél-Burgenland Burgenland Dél-Alsó-Ausztria Bécs vonzáskörzete, déli területek Kelet-Stájerország* Ausztria területei Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország területei Összesen

2003

2004

658 2.988 1.532 5.179 5.118

677 3.108 1.571 5.357 5.352

660 3.309 1.616 5.585 5.526

Változás 00-04 (%) 15,0 21,7 11,2 17,7 14,4

8.558 4.614 23.041 3.098 1.598 1.515

9.169 4.704 24.170 3.608 1.849 1.805

9.349 4.778 24.836 3.910 2.088 2.042

9.782 5.026 25.919 4.141 2.182 2.193

9,5 12,9 12,9 39,2 38,3 69,1

6.211 29.252

7.262 31.432

8.041 32.877

8.517 34.436

45,6 19,5

2000

2001

574 2.718 1.453 4.746 4.832

600 2.839 1.512 4.952 4.917

8.935 4.453 22.966 2.975 1.578 1.297 5.851 28.817

2002


13

A GDP egy ország gazdasági helyzetére vonatkozó mérıszám. Az adott idı alatt adott területen elıállított javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. A nemzetközi GDP összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy az egyes országokban másak az árak, így lehetıség nyílik az egy fıre jutó értékek meghatározására és a nemzetgazdaságok abszolút vásárlóerı-paritásának a kifejezésére (EUROSTAT 2007).



46

A következı ábra a GDP területi eloszlását mutatja a vizsgált régióban 2004-ben. 5. számú ábra: A bruttó hazai termék regionális eloszlása (folyó áron, millió €), %

Vas 6%

Zala 6% Burgenland 16%

GyõrMosonSopron 12%

Dél-AlsóAusztria 16%

KeletStájerország 15% Bécs vonzáskörzete/ déli területek 29%

Összes GDP 34,4 Mrd. €, 2004 Forrás: EUROSTAT 2007 (saját ábra)

Bár a tanulmányban a vizsgált terület osztrák illetve magyar része a területük méretét, a lakosság számát és a foglalkoztatottak számát tekintve igen hasonlóak, a teljes terület bruttó hazai termékének 76%-át az osztrák régió adta, a magyarországi Nyugat-Dunántúli régió 3 megyéje pedig összesen csak a 24%-át. Ez az osztrák területek jelentıs gazdasági fölényét bizonyítja. A vizsgált terület ausztriai részén „Bécs vonzáskörzete/déli területek” körzetében mutatkozott legmagasabbnak a GDP mértéke 29%-os aránnyal, a magyarországi részen pedig Gyır-Moson-Sopron megye vezet, 12%-kal.



47

A 17. számú táblázat az egyes területek bruttó hazai termékét (egy fıre jutó vásárlóerıparitáson számolva, %) hasonlítja össze a 27 uniós tagállam átlagával. 17. számú táblázat: Egy fıre jutó GDP-VEP érték14, az EU27-átlag arányában, % (EU-27=100) Ausztria Burgenland Közép-Burgenland Észak-Burgenland Dél-Burgenland Alsó-Ausztria Dél-Alsó-Ausztria Bécs vonzáskörzete, déli területek Stájerország Kelet-Stájerország Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország

2001

2002

2003

2004

128 85 76 96 74 103 95

126 86 80 97 72 102 95

129 90 83 102 75 104 100

129 90 79 104 74 104 99

139 110 82 73 61 52 60

143 105 81 74 61 54 62

146 110 82 77 67 59 63

145 111 84 74 65 58 64


Ausztria bruttó hazai terméke 2001 és 2004 között egyértelmően az EU-átlag felett volt. 2004-ben az osztrák GDP az EU27 átlagának 129%-át érte el. 2001 és 2004 között Alsó-Ausztria és Stájerország is az EU-átlaghoz képest magas GDP-t ért el. Ehhez képest 2004-ben Alsó-Ausztria déli része az EU-átlag 99%-át, KeletStájerország pedig 84%-át érte el, Bécs vonzáskörzete pedig 145%-kal jóval túlteljesítette azt. Burgenland GDP-je a vizsgált idıszak egészében alacsonyabb volt az Unió átlagánál, holott Észak-Burgenland 2003-ban ill. 2004-ben az EU átlagának 102%-át ill. 104%-át érte el. Ugyanebben az idıszakban Magyarország GDP-je lényegesen az európai átlag alatt teljesített: 2004-ben az EU-átlag 64%-át sikerült elérni. 2001 és 2004 között mindhárom megye bruttó hazai terméke kifejezetten alacsonynak mondható. Emellett Gyır-Moson-Sopron megye 2004-ben 74%-os értékkel ugyanazt az egy fıre jutó gazdasági mutatót érte el, mint Dél-Burgenland. A következı 18. számú táblázat a három gazdasági szektor arányát mutatja a bruttó hozzáadott érték15 szempontjából a vizsgált területen.

14

A vásárlóerı-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különbözı országokban eltérı árakat. A vásárlóerı-paritás két földrajzi egység között abban az esetben lehetséges, ha egy termékkosár (termékek és szolgáltatások) ugyanazon az áron kapható. Amennyiben két különbözı valutával rendelkezı földrajzi egység kerül összehasonlításra, a valutaárfolyamok segítségével teszik összehasonlíthatóvá az árakat. 15 Bruttó hozzáadott érték: az ágazatok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelı felhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott érték kiszámításakor a kibocsátást alapáron, a folyó termelı felhasználást pedig piaci beszerzési áron értékelik. (Forrás: KSH és EUROSTAT 2007).



48

18. számú táblázat: A bruttó hozzáadott érték (BHÉ) eloszlása (árak millió €) a gazdasági ágazatokban, %

2000 2001 2002 2003 2004 Primer szektor A,B mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ausztria Burgenland Közép-Burgenland Észak-Burgenland Dél-Burgenland Alsó-Ausztria Dél-Alsó-Ausztria Bécs vonzáskörzete, déli területek Stájerország Kelet-Stájerország Magyarország Nyugat-Dunántúl Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala Szekunder szektor C-F Ipar Ausztria Burgenland Közép-Burgenland Észak-Burgenland Dél-Burgenland Alsó-Ausztria Dél-Alsó-Ausztria Bécs vonzáskörzete, déli területek Stájerország Kelet-Stájerország Magyarország Nyugat-Dunántúl Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala Tercier szektor G-P Szolgáltatások Ausztria Burgenland Közép-Burgenland Észak-Burgenland Dél-Burgenland Alsó-Ausztria Dél-Alsó-Ausztria Bécs vonzáskörzete, déli területek Stájerország Kelet-Stájerország Magyarország Nyugat-Dunántúl Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala Forrás: EUROSTAT 2007


2,1 5,4 6,4 5,7 4,5 4,1 3,1 1,1 3,2 6,2 4,3 4,6 4,0 4,2 6,4

2,1 5,7 6,3 6,3 4,3 4,3 3,2 1,2 3,2 6,3 4,3 4,3 4,0 3,9 5,2

2,0 5,3 5,6 5,7 4,3 4,0 3,0 1,1 3,2 6,1 3,7 4,2 3,7 4,5 4,8

1,9 5,7 5,6 6,4 4,3 3,8 2,7 1,0 3,1 5,9 3,3 3,8 3,6 3,5 4,4

1,9 5,8 5,9 6,6 4,1 3,8 2,8 1,0 2,8 5,4 3,9 4,8 4,4 4,8 5,4

30,9 30,7 39,2 26,9 34,3 36,4 40,4 37,1 36,4 38,2 33,2 49,1 53,0 50,8 38,0

30,3 30,3 39,4 26,9 32,9 35,5 40,9 33,7 36,8 38,2 31,3 43,4 46,3 44,3 36,3

30,1 31,4 41,1 28,6 32,7 35,5 42,4 32,2 35,8 37,1 30,3 42,5 45,9 42,2 36,0

30,0 31,4 42,7 27,6 33,9 35,7 43,0 32,1 35,7 37,1 30,5 44,4 45,7 46,1 40,0

29,7 30,4 40,2 27,1 33,3 35,7 42,4 31,9 35,5 36,6 30,9 42,9 45,5 44,0 36,8

67,0 63,9 54,2 67,4 61,1 59,5 56,5 61,8 60,4 55,6 62,6 46,3 42,9 44,9 55,7

67,6 64,0 54,4 66,7 62,7 60,2 55,9 65,1 60,0 55,5 64,4 52,4 49,7 51,8 58,4

67,9 63,3 53,1 65,7 63,0 60,4 54,6 66,7 61,0 56,8 66,0 53,3 50,4 53,3 59,1

68,0 62,9 51,7 65,9 61,8 60,5 54,3 66,9 61,3 56,9 66,2 51,9 50,7 50,3 55,6

68,4 63,8 54,1 66,3 62,7 60,6 54,8 67,1 61,6 58,0 65,2 52,3 50,1 51,2 57,7


49

Primer szektor A mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és a halászat Magyarországon és Ausztriában (országos átlagban) egyaránt csekély arányban járult hozzá a bruttó hozzáadott érték (BHÉ) elıállításához 2000 és 2004 között (1,9 és 2,1% között), mindkét országban csökkenı tendenciát mutatva a vizsgált idıszakban. Ehhez képest Burgenland, Alsó-Ausztria és Stájerország tartományokban országos összehasonlításban átlagon felül volt jelen a primer szektor, Észak-Burgenland érte el a legmagasabb arányt 6,6%-kal. A primer szektor mindhárom nyugat-magyarországi megyében szintén az országos átlag felett járult hozzá a bruttó hozzáadott érték növekedéséhez, a legmagasabb értéket Zala megye érte el 5,4%-kal. Szekunder szektor Az osztrák BHÉ 29,7%-át a szekunder szektor teljesítette 2004-ben. Ugyanabban az évben Burgenland (30,4%), Alsó-Ausztria (35,7%) és Stájerország (35,5%) tartományokban is átlagon felüli arányban teljesített az ipar, mialatt az ipar országos összteljesítménye 2000 és 2004 között enyhén visszaesett. A legmagasabb arányt Közép-Burgenland (40,2%) és DélAlsó-Ausztria (42,4%) érte el. 2004-ben Magyarországon az ipar a BHÉ 30,9%-át adta. A szekunder szektor 2000 és 2004 között mindhárom vizsgált megyében jobban teljesített az országos átlagnál. A legmagasabb értéket Gyır-Moson-Sopron megye érte el 45,5%-kal. Az ipar aránya a vizsgált idıszakban mindhárom megyét tekintve enyhén visszaesett. Tercier szektor Ausztriában és Magyarországon is jelentıs mértékben járult hozzá a szolgáltató szektor a bruttó hozzáadott érték növekedéséhez. Ez az érték Ausztriában 2004-ben összesen 68,4%-os, Magyarország pedig 65,2%-os volt. 2000 és 2004 között Ausztria 1,4%-os növekedést, Magyarország pedig 2,6%-os növekedést könyvelhetett el a szolgáltató szektor tekintetében. A tercier szektor jelenléte Burgenland tartományban 2000 és 2004 között nagyon enyhe csökkenést (-0,1%) mutatott, ezzel szemben Alsó-Ausztriában és Stájerországban 1,1 ill. 1,2%-kal enyhe növekedés mutatkozott. Az Észak-Burgenlandban meghatározó turizmus által 66,3%-ra, Bécs vonzáskörzetében pedig 67,1%-ra feltornázva érte el a legmagasabb értékeket a tercier szektor, míg az ipar által meghatározott Közép-Burgenlandban (54,1%) és Dél-Alsó-Ausztriában (54,8%) a legalacsonyabban teljesített. Magyarországon, a szolgáltató szektor következetes fejlıdésének köszönhetıen 2000 és 2004 között mindhárom vizsgált megyében növekedett a tercier szektor jelenléte (+6 százalékpont), elsısorban a turizmus, vállalkozásközeli szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások, a felsıfokú képzési rendszer kiépítése volt megfigyelhetı. Zala megyében a szolgáltató szektor 57,7%-kal a vizsgált három megye közül a legmagasabb értéket érte el 2004-ben.



50

3.8 Magyarország és Ausztria kétoldalú külgazdasági kapcsolatai A következı 19. számú táblázat Ausztria és Magyarország kereskedelmi mérlegét mutatja 2004 és 2006 között. 19. számú táblázat: Az osztrák-magyar külkereskedelmi mérleg 2004 és 2006 között

2004 Magyarország

2005

2006

Import

Export

Mérleg

Import

Export

Mérleg

Import

Export

Mérleg

2.602,9

3.338,1

735,2

2.463,9

3.222,8

758,9

2.587,4

3.508,0

920,6

Forrás: Statistik Austria 2007

Az Ausztria és Magyarország közötti külkereskedelmi mérleg Ausztria javára pozitív egyenleget hozott, Ausztria 2006-ban 920 millió € többlettel zárt, ami Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta 25%-os (185 millió €) növekedést jelentett. A 20. számú táblázat Ausztria 15 legfontosabb kereskedelmi partnerérıl ad áttekintést a 2006-os évre vonatkozóan. 20. számú táblázat: Ausztria 15 legfontosabb kereskedelmi partnere

2006 Export

1 Németország 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Olaszország Egyesület Államok Svájc Franciaország Egyesült Királyság Magyarország Csehország Spanyolország Lengyelország Oroszország Szlovénia Hollandia Románia Szlovákia

31.475 9.235 6.118 4.394 3.941 3.922 3.508 3.384 2.896 2.393 2.254 1.873 1.862 1.804 1.768

Millió euróban Kereskedelmi Import mérleg

43.264 7.183 3.462 3.495 3.598 2.049 2.587 3.354 1.549 1.617 2.399 1.020 3.049 752 1.788

-11.789 2.052 2.656 899 344 1.874 921 30 1.348 776 -144 854 -1.187 1.052 -21

Forrás: Statistik Austria 2007

Magyarország Ausztria 7. legfontosabb kereskedelmi partnere, 3,5 milliárd € éves exporttal. Megelızve Csehországot (3,4 milliárd €) és Lengyelországot (2,4 milliárd €) Magyarország Ausztria legfontosabb kelet-európai partnerének tekinthetı. A Magyarországra irányuló áruexport 2006-ban az EU25 országaiba irányuló összes osztrák export 5%-át tette ki, és 26%-át a 2004-ben újonnan csatlakozó 10 kelet-közép-európai országok tekintetében. A Statistik Austria 2006-os adatai szerint Ausztria kelet-közép-európai országokba irányuló legfontosabb exportcikkei az elektromos gépek és berendezések, közlekedési eszközök,



51

vas és acél, gépek és fémipari termékek voltak. Az ezekbıl az országokból érkezı legfontosabb importcikkek az elektromos gépek és berendezések, kıolaj- és kıolajszármazékok, közlekedési eszközök és fémipari termékek voltak. Magyarország és Ausztria kétoldalú gazdasági kapcsolatai Magyarország külkereskedelmének 5,5 százalékát Ausztriával bonyolítja le. A magyar kivitelben a gépek, gépi berendezések exportja a 2005. évi visszaesés után 2006ban stabilizálódott. A több mint 20 százalékkal bıvülı nyersanyag kivitelen belül elsısorban a vegyipari és a gyógyszeripari alapanyagok exportja nıtt, az újonnan létrehozott vagy bıvített kapacitású vállalatok termelésének beindulása következtében. Folyamatosan növekszik az élelmiszer termékek kivitele, ezen belül kiemelkedı a húsáruk, konzervek és mélyhőtött termékek kivitele, és az egyre növekvı borexport. Az importban továbbra is folytatódott az osztrák élelmiszeripari offenzíva. A növekedés hordozói a feldolgozott hústermékek, a tejtermékek és a mélyhőtött áruk. Az osztrák export politika Magyarországot is jelentıs felvevıpiacnak tekinti és folyamatos, intenzív marketing tevékenységet folytatnak. A gépek importjának növekedését nagyrészt a multinacionális vállalatok beszerzési és áruterítési stratégiája határozza meg. A beérkezı feldolgozott termékeket a hazai gépipar (jármőgyártás, elektronika, stb.) használja fel, a készterméket pedig harmadik országokba exportálja.



52

3.9 Tıkeáramlás, vállalkozások határon átnyúló aktivitása A vizsgált célterület sajátosságainak egyik fontos dimenziója a gazdaság, a határrégióban mőködı vállalkozások határon átnyúló tevékenysége, piaci kapcsolatrendszere, együttmőködési lehetıségei, valamint fokozódó versenyhelyzete, a határmentiség elınyei és hátrányai egyaránt. A határon átnyúló érdekeltséggel rendelkezı vállalkozások elemzésekor hamar nyilvánvalóvá vált az osztrák érdekeltségő vállalkozások kiemelkedı magyarországi aktivitása. Ezt mutatja a következı tábla is, ahol jól látható, hogy az osztrák mőködı tıkeállomány 2005-ben megközelítette az 5,2 milliárd eurót, ami nagyságrendekkel nagyobb a magyar tıkeállomány 18,5 millió eurós értékéhez, amely a 1998-as értékéhez képest ötödére csökkent. 21. számú táblázat: Mőködıtıke-befektetések, 2001-2005 (millió €)

Osztrák mőködıtıke befektetések Magyarországon Osztrák mőködıtıke állomány Magyarországon Magyar mőködıtıke befektetések Ausztriában Magyar mőködıtıke állomány Ausztriában

2001

2002

2003

2004

2005

446,7

605,9

706,5

178,7

742,7

2 754,6

3 235,7

3 725,0

4 593,5

5 183,6

-11,7

7,9

-3,0

38,0

-0,8

57,9

7,1

10,2

16,3

18,5

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

A GKM és a MNB legfrissebb adatai szerint a befektetett összes osztrák tıke értéke Magyarországon már meghaladja az 5,4 milliárd eurót, aránya a magyarországi befektetésekben mintegy 11 százalék. 2006-ban az osztrák vállalatok Németország után a második legnagyobb befektetık voltak. (Miközben 1998-tól a német invesztíció megduplázódott, addig az osztrák befektetık az 1998-as állományt 2006-ra szinte megötszörözték.) így Ausztria méretein és gazdasági potenciálján túlmutató fontosságú befektetıvé vált Magyarországon. Ezt a következı táblázat is jól mutatja, ahol az osztrák befektetések által (a névleges tulajdoni hányadot figyelembe véve) létrehozott munkahelyek számát láthatjuk, alatta pedig összehasonlításképpen ugyanezt Ausztriában magyar befektetık által. 22. számú táblázat: Az osztrák mőködıtıke-beruházások által generált munkahelyek száma célterületek szerint (fı)

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

174.341 159.841 50.550 121.141

181.298 163.374 50.360 128.107

223.361 198.834 57.571 162.406

247.689 210.104 53.071 190.195

275.671 228.018 61.880 209.399

302.011 244.049 64.000 233.359

339.306 239.999 67.472 266.178

397.164 264.744 82.823 304.554

52.492 187.654 Forrás: Osztrák Nemzeti Bank

49.288 199.164

48.514 248.628

54.217 270.136

50.806 299.074

55.345 327.696

57.680 370.525

55.661 431.744

Európa EU-25 EU-15 Kelet-KözépEurópa Magyarország Összesen


2005


53

A foglalkoztatottak számát tekintve Magyarország Csehország után a második helyen áll. 23. számú táblázat: A külföldi mőködıtıke-beruházások által generált munkahelyek száma Ausztriában (fı)

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

196.905 164.369 163.609 893

197.260 165.402 164.730 779

217.813 179.186 178.520 680

217.188 185.418 184.639 801

216.564 186.314 185.559 714

215.283 183.222 182.490 687

210.555 178.046 177.220 778

197.210 166.543 165.748 888

442 228.450 Forrás: Osztrák Nemzeti Bank

326 228.427

153 251.234

184 245.559

189 244.812

192 240.928

227 232.802

243 220.692

Európa EU-25 EU-15 Kelet-KözépEurópa Magyarország Összesen

A nyilvántartott mintegy 26 ezer külföldi érdekeltségő vállalat több mint 20 százaléka osztrák (5200). Egyes becslések szerint ez az érték 2007-re már elérte a 6 ezret, amely valószínőleg tovább fog emelkedni (felmérések szerint a burgenlandi vállalkozások 40%-a tervezi a közeljövıben székhely alapítását Magyarországon) A vállalkozások nagy része (közel 70%-a) Budapesten, vagy a közép-magyarországi régióban létesített székhelyet/telephelyet, 25%-a pedig – természetesen a földrajzi közelség miatt – a nyugatdunántúli régióban. A rendelkezésre álló adatok szerint a befektetık közel fele Bécsbıl érkezik, jelentıs Alsó-Ausztria és Felsı-Ausztria szerepe (15-15%). A stájer és burgenlandi befektetık kicsit lemaradva (8 ill. 4%) követik ıket. A külföldi befektetések fıleg az ipar versenyképes területére, a feldolgozóiparra irányultak, ahol új gyártási kultúrák, termékek, termékcsaládok (pl. személygépkocsi alkatrészgyártás és összeszerelés, számítógépgyártás) meghonosítását, illetve a kapacitások modernizálását eredményezték. A vállalkozások több mint 20%-a a gépiparban, egyhatoda a textília-, ruházati és bırtermékgyártásban érdekelt. Az elıbbi ágazatban (többségében Gyır-Moson-Sopron megyében) a nagy – 300 fınél nagyobb – szervezetek dominálnak, addig a többi ágazatban – többségében Vas megyében – a kisebb vállalati méretnagyság volt a jellemzı. Az utóbbi években erıteljesen növekedett a külföldi érdekeltség a szállodaés vendéglátóiparban (fıleg termálturizmus), a kereskedelemben, de a különféle szolgáltatásokban is, mint a pénzügyi vagy a személyi szolgáltatások (pl. fogászati ellátások) A székhelyválasztást motiváló tényezık közül a megkérdezettek a következı területeket tartották a legfontosabbnak kiemelni: •

• • • • •

földrajzi közelség: könnyebben tudják tartani az otthoni egységekkel a kapcsolatot, már korábban megismerték a magyar viszonyokat – gyakorlatilag a 80’as évektıl kezdve aktív gazdasági kapcsolatok jellemezték a régiót - így fejlesztéseik során a magyarországi, s késıbbiekben a kelet-európai hálózatukat innen építették/építhetik ki; a munkaerı alacsony költségei; a munkaerı képzettsége, viszonylag jó nyelvismerete; a kedvezıbb infrastrukturális ellátottság; új piacok megszerzése; az EU pályázati forrásainak elérése (Magyarország – a közép-magyarországi régió kivételével – a cél 1-es régióhoz tartozik).



54

Ennek ellenére elmondható, hogy a hosszú távú dinamikus fejlıdés szempontjából problémaként értékelhetı, hogy nagyon alacsony a vállalkozások közötti együttmőködési készség, kevés a közös projektek, fejlesztések száma, és különösen alacsony a gazdasági szféra és a felsıoktatási és kutatási szféra közötti kapcsolatok intenzitása. Pozitív fejleményként értékelhetı viszont, hogy a régió legfontosabb ágazatai mentén 2000-tıl folyamatosan indultak útjára olyan klaszter kezdeményezések, amelyek célja a vállalati együttmőködések, kölcsönhatások elısegítése, a térség gazdaságában meghatározó kulcságazatok és azok kapcsolódó és háttéripara számára speciális szolgáltatások, valamint infrastruktúra nyújtása.



55

4 Ingázók és a szolgáltatások szabad áramlása 4.1 A munkaerı szabad áramlása 2004. május 1. óta Magyarország tagja az Európai Uniónak. Az Európai Közösség szerzıdésének 18. cikkének 1. bekezdése alapján minden uniós állampolgárra érvényes a személyek szabad mozgásához, ezen belül a szabad munkavállaláshoz való jog az Európai Uniót teljes területét tekintve. A csatlakozási tárgyalások folyamán viszont a „régi” tagállamok – fıleg Ausztria és Németország – tartva attól, hogy az újonnan csatlakozó országokból érkezı munkaerı tömegesen jelenik majd meg munkaerıpiacukon, elérték, hogy a munkavállalás szabad áramlására vonatkozóan átmeneti korlátozásokat tarthassanak fent. Az átmeneti idıszak legfeljebb hét évig tarthat. A csatlakozást követı elsı két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Ausztria nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, vagy akár korlátozásokat is fenntarthat még három évig. Az ötödik év végét követıen (2+3 év) a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérı szabályokat csak akkor alkalmazhatják a tizenötök ill. azok a tagállamok, amelyek még fenntartják a korlátozásokat, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkezı munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaerı-piaci zavarokat okozna. A viszonosság keretében a Magyarországgal azonos idıpontban csatlakozó államok állampolgárai - Málta és Ciprus kivételével -, illetve ezen állampolgárok hozzátartozói engedély nélkül foglalkoztathatók egymás országaiban. Ezzel szemben azokból a régi tagállamokból érkezı munkavállalóknak, amelyek korlátozásokat tartanak fel Magyarországgal szemben – így Ausztria esetében is – munkavállalási engedélyt kell beszerezniük. Nincs szükségük engedélyre az egyébként engedélyköteles államok állampolgárainak a további foglalkoztatáshoz, ha az érintett személyt akár engedély alapján vagy engedélymentesen, • de legalább 12 hónap idıtartamú jogviszonyban, • jogszerően, megszakítás nélkül foglalkoztatták a csatlakozás idıpontjában, vagy azt követıen. A két ország között államközi megállapodás van érvényben a szakemberek (gyakornokok) foglalkoztatására, a befogadó ország a munkaerı-piaci helyzet aktuális helyzetétıl függetlenül megadja a munkavállalási engedélyt (természetesen, ha a kérelem és a kérelmezı megfelel az egyezményben foglalt feltételeknek). Minden egyezmény csereegyezmény, ami azt jelenti, hogy a bennük foglalt feltételek nemcsak a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárokra, hanem az egyezményben részes államok polgárainak magyarországi munkavállalására is vonatkoznak. Ilyen államközi egyezménye van Magyarországnak többek között a régebbi uniós országok közül Németországgal, és Ausztriával is. Az ausztriai egyéni munkavállalásra két államközi megállapodás alapján van lehetıség, mindkettıt 1998-ban kötötték a partnerek. Az egyik egyezmény a "munkavállalók cseréjérıl a szakmai és nyelvi ismeretek bıvítése érdekében", amelynek keretében 18-35 éves, szakképesítéssel rendelkezı, büntetlen elıélető magyar fiatalok vállalhatnak gyakornokként egy évig (hat hónappal meghosszabbítható) munkát Ausztriában.



56

A másik egyezmény a "határmenti térségekben történı foglalkoztatásról" szóló megállapodás. Az egyezmény csak három magyar megye: Vas, Zala és Gyır-MosonSopron naponta Ausztria Burgenland tartományába, illetve Bruck/Leitha körzetbe ingázó munkavállalóira vonatkozik. Egy-egy munkavállalási engedély hat hónapig érvényes, de ugyanennyi idıvel többször is meghosszabbítható. Vannak olyan szakmák, amelyekre az osztrákok nem fogadnak magyar munkavállalókat (például kımővesek és építıipari segédmunkások, textilipari szak- és betanított szakmunkások), várják viszont az ingázókat a mezıgazdaságban (pl. szezonális engedéllyel) és az idegenforgalomban. Az ingázói egyezmény keretében kiadható engedélyek számát illetıen az Osztrák-Magyar Vegyesbizottság a 2006 végén 2200-ról 2350-re emelte. A 2350 fıs keretbıl Burgenland kontingense 2080, a Bruck an der Leitha körzeté 270. A burgenlandi keretszám az osztrák fél által meghatározott három kategória szerint a következıképpen oszlik meg: vendéglátás 516, mezıgazdaság 379 és egyéb 1.185. A Burgenlandban kiadott elsı engedélyek száma 138, a meghosszabbított engedélyek száma 130, a kiadott engedélymentességi igazolások száma 1961 volt. Bruck an der Leitha-ban néhány engedély visszaadása, azaz a 2006. évrıl maradt néhány szabad kontingens hely miatt kiadott elsı engedélyek száma 36, a hosszabbításként kiadott engedélyek száma 18, a kiadott engedélymentességi igazolások száma 15 volt. Az ingázói egyezmény kontingensének, valamint a benyújtott kérelmek, a kiadott engedélyek és az engedélymentességi igazolások számának alakulását az alábbi táblázat mutatja: 24. számú táblázat: Az ingázói egyezmény kontingensének alakulása, 1998-2007

1998 1999 2000 Keretszám 550 650 900 Kérelmek 1 365 673 1 126 Elsı eng. 585 300 404 Meghossz. 197 884 1 349 Eng.m. ig. -

2001 1200 1 163 409 1 954 -

2002 1400 825 274 2 329 -

2003 2004 2005 2006 2007* 1700 1900 2050 2200 2350 934 852 431 372 349 414 360 160 154 174 2898 1057 168 174 148 1401 1687 1857 1976

Forrás: Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ * 2007. november 12.-ig

Az ingázói kérelmek megoszlása az elızı években kialakult arányokat mutatja: a kérelmek 69%-át Gyır-Moson-Sopron megyei, 29%-át Vas megyei és 2%-át Zala megyei munkavállalók nyújtották be. Ugyanilyen arányok jellemzik a kiadott ingázói engedélyek megyék szerinti megbontását is. A kategóriák közül továbbra is az egyéb szektorban jelentkeztek a legtöbben (66%), ezt követi a vendéglátás (30%); a mezıgazdaság (4%). Bár a 2007-ben benyújtott kérelmek száma elmarad az elızı évitıl, a munkáltatói ígérvényt tartalmazó kérelmek száma és a burgenlandi munkáltatók megkeresései változatlanul azt mutatják, hogy az igények mindkét oldalon jelentkeznek és nagyobbak a jelenlegi kontingensnél. Magyar oldalról ezért továbbra is javasolható a kontingens olyan mértékő – kb. 200-300 hellyel történı – emelése, amely a nyugat-magyarországi megyék és Burgenland munkaerıpiacán nem okoz különösebb problémát. Mindez azt jelenti, hogy a 2011. április 30.-ig fenntartható átmeneti szabályozások ellenére egyre nagyobb szükséglet mutatkozik az osztrák-magyar határmenti régió munkavállalást érintı kérdéseiben. Ezt az információs igényt elsısorban egy EURES-T partnerség láthatná el.



57

4.2 Határmenti ingázók száma, jellemzıi, motivációk Az engedéllyel rendelkezı, és így a hivatalos statisztikákban megjelenı, a szomszédos államban munkát vállalók pontos elemzését fent láthattuk. Azt, hogy pontosan hányan vállalnak munkát – hivatalosan és nem-hivatalosan összesen - a határon át ingázva, már sokkal nehezebb megbecsülni. A kilencvenes évek végén a naponta ingázók számát mintegy 10–15 ezer fı közé becsülték a szakemberek, amely leginkább egyoldalú, tehát a magyar munkavállalók Ausztriába történı ingázását jelentette/jelenti mind a mai napig. Jelenleg Ausztriából zömében a vállalkozások tulajdonosai, és a menedzser réteg jár át Magyarországra dolgozni, számuk 2-300 között ingadozik. Ebben az esetben a munkavállalók bérezése Ausztriában történik, és jellemzı, hogy több külföldi tulajdonú vállalat menedzser rétege, ahelyett, hogy Magyarországra költözzön, inkább Ausztriában él, s onnan naponta jár át a magyarországi telephelyre. A szomszédos államba ingázó magyar munkavállalókról számos tanulmány, elemzés, felmérés készült az utóbbi idıben16. Hardi Tamás (MTA Regionális Kutatások Központja) 2005-ös tanulmányában17 egy lakossági, valamint egy speciális munkavállalói kérdıív segítségével kísérli meg bemutatni az Ausztriában dolgozó magyar legális és illegális munkavállalók csoportját, megbecsülni létszámukat, körülírni jellemzıiket, motivációikat, nehézségeiket. Felmérésének eredményei szerint, ha az eredményeket kivetítjük az egész népességre, akkor elmondható, hogy a három határ menti megye népességébıl mintegy 60–70 ezer ember járt már Ausztriában munkavállalóként a rendszerváltás óta, s napjainkban a leginkább érintett 30 kilométeres sávból 7–8 ezer fı, a három megyébıl mintegy 9 ezer fı jár át dolgozni. Azok között, akik dolgoztak már Ausztriában, a többség (57,7%) engedély nélkül tette ezt, míg a többiek munkavállalási engedéllyel. A válaszok tanulsága szerint az ausztriai munkavállalás leginkább a fiatal felnıttekre, illetve az 50–59 éves korosztályra jellemzı, s inkább a férfiakra, mint a nıkre. Az illegális munkavállalás ezen belül elsısorban a fiatal felnıtt népességet (30–39 év) érinti. Közelítı becslései szerint 10 ezer fı fölé tehetı azok száma, akik fıleg mezıgazdasági idénymunkák idején naponta átjárnak Ausztriába dolgozni. Ezeket a számításokat számos szakértı is alátámasztotta, de egy 2005 végén készült felmérés pontos számadatokkal is szolgált. A bécsi székhelyő Planungsgemeinschaft Ost felmérése szerint18 – amelyet a CENTROPE régió megbízásából végeztek, és csak a Gyır-Moson-Sopron megyei adatokat tartalmazza – a Nickelsdorf-Hegyeshalom és a soproni térség határátkelıinek teljes forgalmából több mint 6000 munkavállaló lépte át a határt ingázó munkavállalóként egyénileg, és kb. 600-an vasúton vagy buszon. Ha összevetjük a kapott adatokat azzal az értékkel, hogy a vizsgált terület magyar ingázói közül 65-70% Gyır-Moson-Sopron megyébıl ingázik, akkor a teljes magyar határmenti területek ingázóinak száma ténylegesen 9400-10.100 fı körüli lehet. Ez az érték közel megegyezik Hardi számításaival (9000 fı), de nem tartalmazza a képzésben részt vevı ingázók számát (2-300 fı).

16

Az egyik legalaposabb elemzést a WIFO készítette „Labour Market Monitoring II – Veränderungen auf dem Arbeitsmarkt im Zuge der EU-Erweiterung” cimmel (Bécs, 2007) 17 Hardi Tamás: Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák-magyar határtérségben (Tér és Társadalom XIX. évf. 2005/2: 65–81 old.) 18 Planungsgemeinschafts Ost: Personenverkehrserhebung Grenzübergänge Ostregion, 2005, http://www.pgo.wien.at



58

8. számú térkép: Ausztria keleti határátkelıinek forgalmának vizsgálata célforgalom szerint – ingázók, egyéni utazás (fı, 2005)

Forrás: PGO Wien, 2005

9. számú térkép: Ausztria keleti határátkelıinek forgalmának vizsgálata célforgalom szerint – ingázók, tömegközlekedés (fı, 2005)

Forrás: PGO Wien, 2005

Ebbıl a létszámból mintegy 60–70%-ra becsülhetı azoknak a száma (Hardi, 2005), akik engedély nélkül végzik munkájukat, viszont ez az érték jelentısen nem változott Magyarország EU-s csatlakozása óta. Ez a kör az alkalmi fizetés-kiegészítést keresı, és jellemzıen alacsonyan kvalifikált munkaerıt takar. Az engedély nélkül munkát vállalók általában a mezıgazdaság/faipar területén, a háztartásoknál illetve más ágazatokban, leginkább az alacsonyabban kvalifikált munkakörökben dolgoznak. Egyértelmő összefüggés áll fenn a kvalifikáció és a munkavállalási engedélyek beszerzése között, mivel az alkalmi, kiszámíthatatlan idıtartamú munkák esetében nem indítja el a munkavállaló az engedélyeztetési eljárást és ezt maga a munkaadó sem szorgalmazza.



59

Az ingázók motivációit vizsgálva egyértelmően kiemelkedik a magasabb jövedelem, illetve a kiegészítı jellegő jövedelem megszerzése. Emellett további tényezık is szerepet játszhatnak, ilyenek lehetnek: • • • •

a hazainál jobb munkakörülmények, a szakmai szempontok, szakmai fejlıdés lehetısége; az osztrák szociális ellátás igénybevételének lehetısége (ez csak az engedéllyel rendelkezı foglalkoztatottak esetében értelmezhetı) a nyelvtanulás lehetısége (különösen a fiatalok esetében)

A munkavállaláshoz szükséges információkhoz való hozzájutás, a munkához jutás módja vizsgálatánál az EURES-T partnerség szempontjából ill. megalakításának szükségességét illetıen is meghatározó eredmények születtek. Ezek szerint a legtöbben az egyéni munkakeresést és a baráti, rokoni ismeretségi kör információit részesítik elınyben. Szembetőnı ugyanakkor, hogy elenyészı azok száma, akik hivatalos szerveken, munkaügyi hivatalon vagy önkormányzaton keresztül jutottak ausztriai munkahelyhez. A munkakeresık elıször már csak az adminisztratív ügyeik intézésekor és nem az elızetes információgyőjtés, munkakeresés fázisában léptek kapcsolatba a hivatalos szervekkel. Az 5. fejezetben kifejtésre kerülı mobilitást akadályozó tényezık közül a fent említett tanulmány a vizsgált területet elemezve arra jutott, hogy a legnagyobb problémát a hiányos nyelvtudás, és az ebbıl adódó negatív diszkrimináció jelenti. Emellett az eltérı kulturális szokások, a munkakultúra eltérései ennél már jóval kisebb gondot okoznak a munkavállalóknak a magyar-osztrák határrégióban. A legkisebb nehézséget – meglepı módon - ugyanakkor a jogi keretekbe, a mindennapi életbe való beilleszkedés okozta. Ez valószínőleg annak köszönhetı, hogy az ingázás évekre visszatekintı tapasztalatai, a szőkebb és tágabb környezet információi megfelelı támpontot jelentenek a vállalkozó kedvőeknek. Összefoglalóan elmondható, hogy az ingázás jelensége az osztrák-magyar határvidéken egy hagyományosan összetartozó gazdasági térség szükségszerő és mindennapos jelensége volt és lesz is a jövıben egyaránt. Az elkövetkezı évek változásai – a szabad munkaerı-áramlás bevezetése, az életszínvonalbeli eltérések kiegyenlítıdése, a jogi akadályok megszüntetése – mind hozzájárulnak majd a munkaerıpiac kifehérítéséhez és egy egységes régió kialakításához.



60

4.3 Szolgáltatások nyújtásának szabadsága és a letelepedés szabadsága Az Európai Unió vállalkozásai a közösség területén belül rendelkeznek a szolgáltatások nyújtásának szabadságával (EK szerzıdés 49. cikke a szolgáltatások szabad áramlásáról). Ezzel a joggal az újonnan csatlakozott tagállamok is rendelkeznek. Hasonlóan, mint a munkaerı szabad áramlásának kérdésében, a csatlakozási folyamat során a „régi” tagállamok közül Németország és Ausztria aggodalmát fejezte ki, hogy az új tagállamok szolgáltatói veszélyeztetik piacukat, ezért egyes szolgáltatásokat illetıen – hasonlóan a munkaerı szabad áramlása esetében – átmeneti korlátozást vezettek be. Ausztria esetében ezek a következık: • • • • • • • •

kertészeti szolgáltatások; kımegmunkálás; fémszerkezetek és szerkezeti elemek gyártása; építıipar és kapcsolódó tevékenységei; biztonsági tevékenységek ipari takarítás, tisztítás; házi betegápolás szociális ellátás elhelyezés nélkül.

Hasonlóan a munkaerı szabad áramlásához, a szolgáltatások esetében szintén legkésıbb 2011. április 30.-ig (az elsı kétéves szakasz 2006. április 30.-ig tartott) hosszabbíthatók meg az átmeneti szabályozások. Az érintett ágazatokban a korlátozások feloldásáig magyar székhelyő vállalkozások alkalmazottai csak egyes megbízásokra vonatkozó megegyezések alapján teljesíthet megbízásokat Ausztriában. Ausztria és Magyarország között létezik ilyen egyezmény. Eszerint a magyarországi munkavállalókra vonatkozó kontingens keretében magyarországi vállalkozás munkavállalója munkáltatója és a megbízó ausztriai vállalkozás megbízási szerzıdése alapján meghatározott ideig dolgozhat Ausztriában. Az összes többi ágazatban tevékeny magyarországi székhelyő vállalkozás mindenféle korlátozás nélkül, szabadon nyújthat szolgáltatásokat Ausztriában. Munkavállalóikat a megbízási szerzıdés idejére, meghatározott munka elvégzése céljából mindenféle munkavállalási korlátozás nélkül küldhetik Ausztriába. Az Európai Unió állampolgárait megilleti továbbá a letelepedés szabadsága, ami azt jelenti, hogy bármely tagállamban alapíthatnak vállalkozást ill. székhelyet/fióktelepet hozhatnak létre (EK szerzıdés, 43. cikk). Esetünkben ez azt jelenti, hogy magyar és osztrák állampolgárok korlátozások nélkül alapíthatnak Ausztriában vagy Magyarországon bármilyen tevékenységő vállalkozást, olyan tevékenységgel is, amelyekre még korlátozások vannak érvényben. Az utóbbi idıben többször számoltak be olyan egyszemélyes, színlelt vállalkozásokról, amelyeket olyan kelet-európai szakemberek – fıleg hentes-mészáros; burkoló, stb. alapítottak, akik ezzel akarták kikerülni a munkaerı szabad áramlására vonatkozó korlátozásokat. Biztos forrásokkal ugyan nem támasztható alá, de ennek ellenére elmondható, hogy ezek az esetek az összes ingázó munkavállaló számát tekintve elhanyagolhatónak tekinthetıek. A szakértık véleménye alapján a korlátozások szabad letelepedés nyújtotta lehetıségekkel történı kijátszása, melynek alapján színlelt vállalkozóként alkalmaznak munkaerıt az új EU-tagállamokból, nincsenek számottevıen jelen az osztrák-magyar határmenti régióban. A tapasztalatok szerint a legális ingázás lehetısége, és az ingázói keretszámok folyamatos növelése, ill. a jó szakemberek iránti



61

növekvı igény okafogyottá teszi a – munkajogi szempontból komoly szankciókkal járó színlelt vállalkozások létrehozását és üzemeltetését. A téma felülvizsgálatát viszont mindenképpen érdemes részleteiben is elvégezni, amelyet a leginkább a megalakítandó EURES-T partnerség keretén belül lenne tanácsos kivitelezni. A felmérésbıl származó eredményeket, tapasztalatokat ezután tovább lehetne adni a már létezı, vagy a közeljövıben megalakítandó régi és új EU-tagállam között létrejött/létrejövı partnerségek számára.



62

5 Az EURES határon átnyúló partnerség megalakításának szükségessége 5.1 Meglévı határon átnyúló struktúrák, szinergiahatások Az osztrák-magyar határmenti régióban megalakítandó EURES-T partnerség számos, már mőködı, elsısorban projektszintő együttmőködéshez csatlakozhatna. A kialakítandó kapcsolatok meghatározóak lehetnek az együttmőködés elsı szakaszában, hiszen az elmúlt években számos, sikeres és meghatározó munkaerı-piaci témával foglalkozó projekt került megvalósításra a határrégióban, amelyek eredményeit, tapasztalatait fel lehetne használni az „EURES-T Pannonia” szervezetének is. A legtöbb a PHARE CBC és késıbb az Interreg programok által finanszírozott projektként indult, az alábbiakban a legfontosabbakat mutatjuk be. EUREGIO – West/Nyugat-Pannónia A Nyugat-Dunántúli régió három megyéjének (Gyır-Moson-Sopron, Vas, Zala) valamint Burgenland tartományának határon átnyúló érdekközössége, amelynek létrejöttét dokumentáló keretszerzıdését 1998. október 7-én írták alá Eisenstadtban. A szervezet magánjogon alapuló érdekközösség, nem jogi személy, s mint ilyen, nem rendelkezik semmiféle hatáskörrel, inkább döntés-elıkészítı, javaslattevı hatáskörrel bír. A határmenti régió fejlesztési stratégiáját csak 2004-ben dolgozták ki. Az EuRegioban közös gazdasági, szociális és kulturális ügyek, valamint infrastrukturális kérdések egyaránt napirendre kerülnek, és konkrét projektek keretében valósulnak meg. A partner régiók fejlıdését a következı területeket érintı intenzív együttmőködés teszi lehetıvé elsısorban munkacsoportok keretében. • • • • • • • •

Területrendezés, területfejlesztés, közlekedés és tájékoztatás Gazdaság Turizmus, kultúra és közös kulturális örökség Természet-, környezet és vízvédelem Közbiztonság és katasztrófavédelem Egészségügy és szociális ügyek Oktatás és ifjúságpolitika Foglalkoztatás

Az EuRegio keretében továbbá határon átnyúló projektek és programok koordinációja, kezelése és támogatása is zajlik. EUREGIO – West/Nyugat Pannónia EuRégió Foglalkoztatási Paktum 1991 óta áll fenn a több mint egy évtizedes múltra visszatekintı határon átnyúló foglalkoztatás-politikai együttmőködés Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria között, amelyet kezdetben a keleti országoknak nyújtott segélyprogram (Ost-Hilfe) és Ausztria Szövetségi Kancellária Hivatala, késıbb az Osztrák Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Minisztériuma, ill. a Magyar Köztársaság Munkaügyi Minisztériuma, majd 1995-tıl kezdıdıen az Európai Unió Phare CBC és Interreg programjai, ill. a két állam saját nemzeti forrásai támogattak. A közös munka az érintett partnerek közötti munkaerı-piaci és



63

foglalkoztatáspolitikai együttmőködések folyamatos fejlıdéséhez és elmélyítéséhez vezetett, osztrák részrıl a Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, a Burgenlandi Munkaerı-piaci Szolgálat (AMS), magyar részrıl pedig a Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala Megyei Munkaügyi Központok között. Ezen együttmőködés egyik kiváló formája az Ausztria és Magyarország között 1998-ban hatályba lépett Határmenti ingázói egyezmény, továbbá a folyamatos tapasztalatcsere, valamint know-how átadás az EuRégió munkacsoportjain belül. Az együttmőködés elmélyítéseként 2004-ben a három megye (Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala) és a Megyei Munkaügyi Központok, Burgenland tartomány, valamint a Burgenlandi Munkaerı-piaci Szolgálat (AMS) aláírt egy keretmegállapodást egy határon átnyúló foglalkoztatási paktum elıkészítése céljából az EuRégión belül. A foglalkoztatási paktum ezen keretmegállapodás következményeként jött létre. A területi foglalkoztatási paktum egy régió különbözı ágazati szereplıinek szerzıdésben rögzített összefogása, mely a foglalkoztatási struktúrák fejlesztésének céljából jött létre. A szerzıdést 2007. június 27.-én Szombathelyen írták alá. Általános célkitőzésként az EuRégión belüli foglalkoztatási szint növelése, valamint a reáljövedelmek kiegyenlítése és a szociális színvonal ezzel összefüggı pozitív irányú fejlesztése került megfogalmazásra. Ezen célkitőzés megvalósítását mindenekelıtt az alábbi intézkedésekkel kívánja elérni: a meglévı határon átnyúló együttmőködések, hálózatok és partnerségek folytatása és kiépítése, fejlesztése az EuRégió keretén belül, a projektpartnerek közötti eddigi tapasztalatcsere intenzívebbé tétele az EuRégión belül, innovatív jellegő regionális munkaerı-piaci projektek közös fejlesztése és megvalósítása az átmeneti intézkedések valamint az érvényes törvényi rendelkezések figyelembe vételével. EXPAK – Osztrák-Magyar Szakértıi Akadémia Az Osztrák-Magyar Szakértõi Akadémia a határon átnyúló együttmőködés fejlesztését szolgáló program a munkaerõ-piaci és foglalkoztatási politika területén. E program információs, vita- és hálózatépítõ kínálata a foglalkoztatáspolitikai szempontból releváns szereplõket, szervezeteket és hivatalokat célozza meg Nyugat-Magyarországon és KeletAusztriában. Egy intézményesített, tanulási környezetrõl van szó, amelynek keretében a résztvevõk közösen készülnek fel Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után várható kihívásokra. A Szakértõi Akadémia fontosabb célkitőzései közé tartoznak: • a munkanélküliség leküzdése a teljes határmenti régióban a kommunikáció, valamint a munkaerõpiac-politikai, gazdasági, szociálpartnerségi és civil társadalmi szereplõk közti kommunikáció javítása és intenzívebbé tétele révén, • új vagy az Európai Unióban bevált munkaerõ-piaci és regionális politikai programok és intézkedések koncepciója, vitája és megvalósítása, • az Osztrák-Magyar Szakértõi Akadémia, mint a teljes régió munkaerõ-piaci és regionális politikai gondolati és koncepció-mőhelykénti tartós intézményesítése. LAMO – Munkaerı-piaci monitoring A "Munkaerıpiaci monitoring (LAMO) - Monitoringeszköz kifejlesztése, alkalmazása és érvényesítése a munkaerıpiacon végbemenı változások rendszeres figyelemmel kísérésére az EU-bıvítés folyamán" elnevezéső, "INTERREG III A" projekt keretében nemzeti és nemzetközi szakemberek közösen olyan monitoring eszközállományt dolgoztak ki, amely megbízható adatokat közöl a munkaerıpiacon végbement változásokról, különös tekintettel a munkavállalás miatti migrációra, illetve arra a dolgozói potenciálra, akik



64

munkájuk miatt más országba ingáznak. A figyelemmel kísért terület magában foglalja AlsóAusztria Csehországgal és Szlovákiával határos területeit, a bécsi agglomerációt, valamint Burgenland tartomány Magyarországgal és Szlovákiával határos vidékeit, s így érinti a "CENTROPE közép-európai régiót" is. A projekt célja az volt, hogy a munkaerıpiacról rendelkezésre álló objektív adatokat olyan szubjektív információval egészítse ki, amely arról ad tájékoztatást, hogy mennyire hajlandók a határvidékeken élı emberek más országba ingázni, illetve költözni a munkalehetıség miatt, s a kapott adatok alapján felvázolni a várható fejlıdést. A munkaerıpiac komplex megismerése érdekében fel kellett mérni azt is, hogy az adott régiók milyen munkaerı-szükséglettel rendelkeznek. IGR – Interregionális Szakszervezeti Tanács A projekt eredeti célja Magyarország és Ausztria felkészítése volt Magyarország 2004. májusi EU-csatlakozására. Élénk együttmőködés és koordináció jött létre a magyar és osztrák szakszervezetek között, hogy egy projekt keretében konstruktív csatlakozási és sokoldalú integrációs folyamatra törekedjenek. Az IGR Burgenland-Nyugat-Magyarország tevékenysége Magyarország EU-csatlakozásával nem zárult le. Ez azzal magyarázható, hogy a Burgenland – Nyugat-Magyarország közötti határrégió alapvetı, az EU keleti bıvítésével keletkezett modifikációival (pl. munkaerıpiac) konfrontált. A legfontosabb célok többek közt: • A határon átnyúló munkaviszonyok szociálisan és munkajogilag korrekt kialakítása • A kollektív szerzıdések és munkafeltételek kiegyenlítése • A munkajog és szociális biztosítási rendszerek harmonizációja • A munkavállalók minimális szociális színvonalának biztosítása • Határon átnyúló képzési intézkedések • A kooperációs és koordinációs hálózatok felépítése és permanens továbbfejlesztése • A “korlátok” leépítése az emberek gondolkodásában. Az EU-bıvítés minden érintett számára hozhat sok elınnyel járhat, ennek feltétele azonban, hogy ez a folyamatot megfelelıen irányítsák. Így folyamatosan terveket és stratégiákat fejlesztenek ki, amelyek egyrészt csökkentik az EU-bıvítés lehetséges negatív kihatásait, másrészt megfelelı stratégiákkal mind regionálisan, mind régiókon túl hasznossá teszik az EU kétségtelenül nagy potenciálját. LAGERA – Labor a regionális munkaerıpiac közös fejlesztésére LAGERA – „Labor a regionális munkaerıpiac közös fejlesztésére” c. INTERREG IIIA projekt célja, hogy felkészítse az osztrák-magyar határmenti régió munkaerıpiacát, vállalkozásait és munkavállalóit a szabad munkaerı-áramlásra vonatkozó átmeneti szabályozások utáni idıszakra. Fontos munkaerı-piaci szereplık és érdekképviseletek vesznek részt a munkában, hogy sikerüljön felkutatni a két ország közötti szervezeti, gazdasági, szociális és hangulatbéli problémákat és megoldást találni rájuk. A számos projektcél között többek között jogi és a képzésre vonatkozó igények tisztázása, a foglalkoztatás szerkezetét érintı információk összegyőjtése, kísérleti munkaerıcsere projekt megvalósítása szerepelnek. CENTROPE – Labour kísérleti projekt A CENTROPE régióban (Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia határmenti területei), amely Európa szívében helyezkedik el, közel 6,5 millió ember él és dolgozik. A



65

projekt legfıbb célja, hogy a térségbıl egy versenyképes, dinamikusan fejlıdı európai régiót hozzon létre, amely kihasználja a gazdaság és politika nyújtotta lehetıségeit ugyanúgy, mint a nyelvi és kulturális sokszínőségét. Mindez érdekében 2003-ban a politikai döntéshozók kinyilvánították a CENTROPE megalakítására és támogatására vonatkozó segítı szándékukat. Egy INTERREG IIIA projekt keretében elvégezték az elıkészületi munkálatokat, annak érdekében, hogy a CENTROPE kezdeményezést határon átnyúló régióként és együttmőködési struktúraként lehessen pozícionálni. A CENTROPE olyan „vezérprojektnek” tekinthetı, amely az érintett régió vállalkozásai, társadalmi szervezetei és önkormányzatai számára multilaterális és fenntartható együttmőködési keretet biztosít. Hozzájárul továbbá a már mőködı határon átnyúló aktivitások és a jövıbeli kezdeményezések koordinálásához, egymással való összehangolásához ill. összekapcsolásához. Professzionális menedzsmenttel dolgozik lehetıleg minél több területen jelentkezı, az érintettek javára váló szinergiák létrejöttének elısegítésen. E célból igyekszik aktiválni a közintézményeket, privát és kereskedelmi szervezeteket, amelyek a régió erısítéséhez járulhatnak hozzá. A régió dinamikus fejlıdéséhez és virágzó gazdaságának eléréséhez szükséges a közös munkaerıpiac mőködése érdekében munkaerı-piaci és foglalkoztatáspolitikai intézkedések bevezetése. Ezen belül a legfontosabb egyrészt a kölcsönös információnyújtás biztosítása pl. összehasonlítható adatok formájában, amelyek a szabad munkaerı-áramlás korlátozását fenntartó átmeneti szabályozások megvitatására szolgálhatnak vitaalapot, másrészt a szomszédos országokban fellelhetı szervezeti struktúrák és illetékesek elérhetıségének ismerete, amelyek a bérdömpinget és a feketemunkát érintı jövıbeli együttmőködések, közös stratégiák kialakításában játszhatnak fontos szerepet.



66

5.2 Sajátos helyi és regionális paraméterek 5.2.1 Földrajzi paraméterek, közlekedési infrastruktúra Egy EURES-T partnerség megalakításának alapvetı feltétele, hogy a regionális földrajzi adottságok és különösképpen a közlekedési infrastruktúra lehetıvé tegye a határon átnyúló ingázást a lakó- és munkahely között. Az osztrák-magyar határvidéken különösen nagy földrajzi akadályokról nem beszélhetünk, a közlekedési infrastruktúra kiépítettségérıl az alábbiakban számolunk be (lsd. 10. számú térkép). A régió egyes területei közlekedési szempontból eltérı szintet mutatnak. Amíg a Bécs Észak-Burgenland és Gyır-Moson-Sopron megye tengely nagy kapacitású és magas színvonalú úthálózattal rendelkeznek, (A2, A3, A4, S4, S31 és M1) addig mindenekelıtt a déli területeken elérhetıségi nehézségek mutatkoznak, ezek felszámolására egyidejőleg komoly törekvések vannak. Ezen fejlesztési szándék eredménye lehet a B63 vagy a fürstenfeldi gyorsforgalmi út kiépítése. Kiépítésre kerülhet továbbá az A6 kittseei elkerülı szakasz, az A3 meghosszabbítása Sopronig illetve az E84 Sárvárig, valamint az E65 Hegyeshalomtól Csornán keresztül Szombathelyig. A B65 a tervek szerint négysávosra szélesedik majd és a budapesti autópályában (M8) végzıdik. A Nyugat-dunántúli régió közlekedési helyzetét alapvetıen meghatározza négy országgal határos elhelyezkedése (szlovák, osztrák, szlovén, horvát határszakaszok) és településszerkezete. A legjelentısebb közúti, vasúti, vízi áramlási tengelyek itt lépnek be az országba és haladnak keresztül területén (az ország közúti, fıképp teherforgalmának 60 %a régión keresztül hagyja el az országot). A régiót három Helsinki közlekedési folyosó is érinti, az egyik a IV. számú páneurópai közlekedési folyosó, amely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik a VII. számú, amely a Duna folyam vízi útját jelöli, míg a harmadik az V. páneurópai közlekedési folyosó, illetve ennek egyik alága a V/B. jelő folyosó. A IV. számú folyosó része az M1, M15 gyorsforgalmi út és a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, míg az V. számúé a majdani M7 autópálya, amely Letenyénél Horvátországgal, az M70 gyorsforgalmi út pedig - az V. sz. folyosó részeként - Tornyiszentmiklósnál, Szlovéniával teremt kapcsolatot. E közlekedési folyosók nem szolgálják ki az észak-déli irányú, dinamikusan fejlıdı forgalomáramlási útvonalakat. A Nyugat-dunántúli régióban hiányzik egy markáns, északdéli irányú közlekedési folyosó, az M9 és M86 gyorsforgalmi utak és egy minıségi vasútvonal, amely mind a régió belsı kohéziója tekintetében, mind pedig a balti-adriai relációban kiemelt jelentıségő, miközben a nevezett páneurópai folyosókat is összekötı szereppel bírna. Határátkelıhelyek 2007. december 22.-tıl megszőnt a személyi ellenırzés - többek között - az osztrák-magyar határon is, mivel Magyarország csatlakozott a schengeni övezethez. A határmenti ingázók szempontjából a következı határátkelıhelyeket kell megemlítenünk, mint lehetséges közlekedési folyosót, amelyek közül 6 közúti átkelıhely kifejezetten ajánlott, 3 pedig korlátozottan alkalmas az ingázók számára; vasúti átkelıbıl összesen 6 áll rendelkezésre. A legnagyobb forgalmat bonyolító határátkelıhely a Nickelsdorf-Hegyeshalom és a



67

Klingenbach-Sopron átkelıhelyek. A két ország közötti ingázók majd kétharmada GyırMoson-Sopron megyébıl ingázik és a fent említett két határátkelıhelyet veszi igénybe. Határátkelıhelyek Gyır-Moson-Sopron megye/Burgenland között: Autóval: • Nickelsdorf – Hegyeshalom • Klingenbach – Sopron • Deutschkreuz - Kópháza Korlátozottan alkalmas: • Pamhagen - Fertıd Vasúti átkelıhelyek: • Fertıújlak-Pamhagen • Hegyeshalom-Nickelsdorf • Sopron → Schattendorf; Loipersdorf; Deutschkreutz Határátkelıhelyek - Vas megye/Burgenland között: Autóval: • Schachendorf-Bucsu • Rattersdorf-Liebing-Kıszeg • Heiligenkreutz- Rábafüzes Korlátozottan alkalmas: • Eberau-Szentpéterfa • Rechnitz-Bozsok Vasúti átkelıhely: • Szentgotthárd Vasúti közlekedés: A vasúti közlekedés területén hasonló a helyzet. Sopron már most részét képezi a Keleti Régió Közlekedési hálózatának (VOR); a régió északi része is jól elérhetı, másrészrıl jó néhány, a második világháború után „megcsonkított”, határt átszelı vasúti sínpár máig nem került újra lefektetésre. Stratégiai szempontból kiemelkedıen fontos projektnek számít a Bécs – schwechati reptér – Bécs – Wampersdorf (EWIWA) nagyteljesítményő vasúti szakasz kiépítése és a Wampersdorf – Eisenstadt – Sopron (EWESO) vasúti szakasz Szombathelyig történı továbbfejlesztése (csatlakozás a Graz – Budapest összeköttetéshez). Ezzel Eisenstadt valamint a két nyugat-magyarországi centrum – Szombathely és Sopron - közvetlen összeköttetése lenne biztosított a bécsi reptérrel. A régiót jelenleg több nemzetközi törzshálózati vasúti fıvonal érinti, amelyek biztosítják a kapcsolatot a magyar fıváros és a szomszédos országok között Hegyeshalom, Rajka, Sopron, Szentgotthárd, Bajánsenye, Murakeresztúr határátkelıkön keresztül. Az észak-déli vasúti összeköttetésben nagy szerepe van a Gyır-Celldömölk-Szombathely, SopronSzombathely, Szombathely-Nagykanizsa vonalaknak. A régióban két vasúttársaság van jelen: a MÁV és a GYSEV.



68

A régió magyar részén két jelentıs, regionális szerepkörő repülıtér található. Az egyik a Balaton melletti sármelléki repülıtér, a másik a Gyır melletti péri repülıtér. Ausztriában a schwechati nemzetközi repülıtér a régió legfontosabb légi központjának mondható. 10. számú térkép: A vizsgált terület közlekedési infrastruktúrája (út- és vasúthálózat)

Forrás: Centrope és Mecca Consulting

A következı táblázat azt mutatja be, hogy 90 perces utazási idıvel számolva (egy út) a nagyobb városokból milyen távolságok érhetıek el az osztrák határmenti területeken. A táblázat a földrajzi és közlekedési infrastruktúra által támasztott akadályok figyelembevételével igen jól szemlélteti a határmeneti ingázók szempontjából releváns útvonalakat a régió északnyugati részének elınyét.



69

11. számú térkép: Az osztrák határrégió (osztrák-magyar) elérhetısége (90 percen belül)

Forrás: Statistik Austria; Design: ÖIR Informationsdienste GmbH

Az átlagos utazással eltöltött idı mértékét csak becsülni lehet, azokat számos tényezı befolyásolhatja. A következı táblázatban néhány fontosabb város közötti távolság és az utazással eltöltött idı mértékét mutatjuk be. A táblázat jól mutatja, hogy a tömegközlekedési eszközök, pl. a vasút igénybevétele nem minden esetben lehetséges. Ezt jól mutatják azok a felmérések is, amelyek az egyéni (tehát autóval) történı utazások 95%-os fölényét mutatják. A déli területek hátrányát jól mutatják a két zalai nagyváros, Nagykanizsa és Zalaegerszeg ausztriai városokhoz viszonyított utazási értékei, ahonnan egy óra alatt egyetlen osztrák városba sem lehet eljutni. Az ingázók ezért elsısorban a közvetlen határmenti kistelepülések lakói közül kerülnek ki a zalai térségbıl, amelynek aránya az összes ingázó közül nem éri le az 5%-ot.


Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására KeletAusztria és Nyugat-Magyarország között 25. számú táblázat: Egyes (személygépkocsi és vasút)

Gyır-Wiener Neustadt Gyır-Eisenstadt Gyır-Schwechat Mosonmagyaróvár-Schwechat Mosonmagyaróvár-Wiener Neustadt Mosonmagyaróvár-Eisenstadt Mosonmagyaróvár-Bruck Sopron-Mödling Sopron-Wiener Neustadt Sopron-Eisenstadt Sopron-Mattersburg Szombathely-Oberwart Szombathely-Güssing Szombathely-Oberpullendorf Szombathely-Wiener Neustadt Szentgotthárd-Fürstenfeld Szentgotthárd-Feldbach Szentgotthárd-Hartberg Nagykanizsa-Fürstenfeld Zalaegerszeg-Fürstenfeld Zalaegerszeg-Güssing Forrás: Saját számítások

fontosabb

városok

közötti

Személygépkocsi Távolság / Utazási idı / km min 134 93 105 77 111 66 75 49 98 70 46 59 42 23 32 36 52 37 88 23 44 60 152 77 55

75 59 35 42 35 22 28 40 61 47 82 24 43 48 156 86 69

távolság

és

utazási

70 idı

Vonat Utazási idı/min 140 x x x 180 x 40 x 40 x 15 x x x 130 x 35 x x x x

Összességében elmondható, hogy az osztrák-magyar határmenti régió – az északi tengely kivételével – közlekedési infrastruktúrája erıs hiányosságokat mutat, ami természetszerőleg kihatással van az ingázók számára, mobilitási hajlandóságára is. A fent vázolt közúti és vasúti fejlesztések segítségével ez a közeljövıben valószínőleg javulni fog, de látható, hogy ezek a hiányosságok eddig sem tartották vissza azokat, akik a szomszédos országban akartak munkát vállalni. A schengeni nyitás után lehetıvé kell tenni további, akár kisebb határátkelıhelyek megnyitását, és bekapcsolását a régiós vérkeringésbe. 5.2.2 Mobilitást akadályozó tényezık Ahogy a 4.2 fejezetben bemutatásra került, a vizsgált területen a határon átnyúló mobilitás mérete az európai átlagos színvonalon helyezkedik el. Ennek ellenére továbbra is jelentısen gyengébb, mint az adott országok belföldi mobilitása. Ennek számos oka van, egész sor tényezı akadályozza az ingázók határon átnyúló mobilitását, olyanok, amelyek egy országon belül nem relevánsak. Ezek a mobilitást akadályozó tényezık ún. „filter” módjára mőködnek. Minden akadály egyfajta „szőrıt” jelent azok között, akik elviekben hajlandóak lennének ingázni, és akik ténylegesen ingázni is fognak. A két csoport között az akadályok hatására jelentısen lecsökken a munkavállalók száma. Ezt a szőrıhatást a következı ábra illusztrálja.



71

6. számú ábra: A mobilitást akadályozó tényezık „szőrı“ hatása

Munkavállalók, akik elviekben hajlandóak lennének ingázni

Földrajzi akadályok Közlekedési infrastruktúra Információhiány, a munkaerıpiac átláthatóságának hiánya Bérszínvonal, adó- és társadalombiztosítási rendszerek Jogi és adminisztratív problémák A végzettségek elismertetése Kulturális és nyelvi akadályok

↓↓↓↓↓↓ Munkavállalók, akik valóban ingáznak Forrás: Saját ábra

A 6. számú ábra szerint hat csoportba oszthatók a legfontosabb szelektáló hatású tényezık. I. Földrajzi akadályok, közlekedési infrastruktúra Ezek a tényezık az 5.2.1 alfejezetben részletesen bemutatásra kerültek. II. Információhiány, a munkaerıpiac átláthatóságának hiánya Ha egy munkavállaló az osztrák-magyar határmenti régióban munkát keres, természetesen csak azokból a forrásokból tájékozódhat, amelyek valóban eljutnak hozzá, és valóban megismer ill. megért. Ugyanez érvényes természetesen a jól képzett munkaerıt keresı munkaadókra is. Mindkét fél számára nehéz a határ másik oldalán könnyen hozzáférhetı, megbízható és használható információhoz jutnia. A vizsgált területen több tekintetben is jelen vannak ezek az információs problémák: • •

•

•

A két ország közötti nyelvi akadályok nagy nehézséget jelentenek a meglévı információs anyagok megértésében, feldolgozásában. Azok az információs források, amelyek által a munkakeresık és a munkaadók betölthetı álláshelyekrıl ill. munkakeresıkrıl tájékozódhatnának (újságok, de az internetes állás-adatbankok is), általában kizárólag a belföldi célközönséget célozzák meg, határon átnyúló lefedettségük nincsen. A bejelentett betöltetlen állások regionális munkaügyi központok közötti korlátlan cseréje elengedhetetlen feltétele egy átlátható, határon átnyúló jellegő regionális munkaerıpiac létrehozásának, ennek a feltételei azonban még nem megoldottak. A releváns információkhoz való hozzáférés jóval nehezebbnek bizonyul olyan kérdésekben, ahol nagyok a két ország közötti különbségek (mint pl. adózási és társadalombiztosítási kérdések) itt hiányoznak a megfelelı tájékoztató pontok vagy kapcsolattartók.



•

•

72

Az információforrások szétszórtak. Az érdeklıdıknek nem áll rendelkezésére egy olyan adatbázis, ahol az összes releváns információt „egy kézbıl” (álláshirdetések, bizonyítvány-elismertetés, társadalombiztosítási és adójog stb.) igénybe vehetnék. A képzettségi szintek ill. a végzettségek leírása/bemutatása, a végzettségek elismertetésének és a különbségek bemutatása hiányos.

Ezen információs problémákból kifolyólag érthetı, hogy sok munkavállaló visszaretten attól, hogy a szomszédos országban keressen munkát, és hogy számos munkaadó inkább visszahátrál attól, hogy külföldi munkavállalót alkalmazzon, vagy pedig rossz és megbízhatatlan információkra alapozva dönt. Határon átnyúló tanácsadás és információnyújtás mind a munkavállalói, mind pedig a munkaadói oldal számára eddig a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok keretében mőködı EURES hálózat mellett az IGR keretében mőködött még. Ingázói egyesülések, szervezıdések, amelyek kapcsolatrendszerükre támaszkodva információt nyújthatnának a témával kapcsolatban jelenleg még nem mőködnek. A jövıre nézve ezen a területen sok a teendı, amelyeket egy EURES-T partnerség – a partnerprogramokkal és szervezetekkel együttmőködve - sikeresen le tudna fedni. III. Bérszínvonal, adó- és társadalombiztosítási rendszerek A legfontosabb kérdések, amelyeket egy munkavállaló feltesz, amikor állást keres a szomszédos országban, a következık: • • •

„Mennyit fogok ott keresni? Mennyi lesz a fizetésem” „Megkapom-e ugyanazt a szintő szociális ellátást, mint otthon?” „Hogyan alakul a nyugdíjam a külföldön eltöltött idıszakot követıen?”

A fent nevezett kérdések megválaszolásában több tényezıre kell tekintettel lenni, mint pl. a bérköltségek jellegzetességei, vagy a különbözı nemzeti társadalombiztosítási és adórendszerek sajátosságai. Az Ausztria és Magyarország közötti magas bérkülönbségek (lsd. 3.4 alfejezet) természetszerőleg inkább a magyar munkavállalókat ösztönzi az ausztriai munkavállalásra, ugyanakkor visszatartja az osztrák munkavállalókat egy magyarországi munkahely betöltésétıl. Annak ellenére, hogy Magyarországon gyors ütemben növekednek a bérek, ez a különbség, és ezáltal az ingázás iránya belátható idın belül még nem változik meg lényegesen. Az ingázók a jelentıs bérkülönbségek mellett a két ország különbözı adórendszerével is meg kell, hogy barátkozzanak. Ez mind a közvetlen adókat (pl. személyi jövedelemadó SZJA), mind pedig a közvetett adókat (pl. általános forgalmi adó - ÁFA) érinti, amely a gyakorlatban számos olyan problémához vezethet, aminek a megválaszolása nem is olyan könnyő. (ilyen lehet pl. az óvodai költségek adóból történı leírhatósága, abban az esetben, ha a gyermek egy, a szomszédos ország óvodájában kerül elhelyezésre). A társadalombiztosítási kérdések szabályozását pedig minden EU-tagállam nemzeti szinten rendezi, és csak marginálisan foglalkozik a határmenti ingázók esetleges problémáival. IV. Jogi és adminisztratív problémák Az ingázók számára sok bosszúságot jelent – és ezáltal gyakran a mobilitást akadályozó tényezıvé válik – a különbözı jogszabályok és rendelkezések, és persze a hivatali eljárások által a munkavállaló elé gördített bürokratikus akadályok sora. A hivatalok területi alapon szervezıdı mőködése egyes esetekben éppen ugyanolyan akadályozó tényezı lehet a



mobilitást illetıen, (fıvárosközpontúság)

mint

az

illetékességi

kérdéseket

övezı

73

rugalmatlanság

A vizsgált terület jelenleg legjelentısebb mobilitást akadályozó tényezıje mégis a szabad munkaerı-áramlás korlátozása (lsd. 4.1 A munkaerı szabad áramlása). Az erre vonatkozó átmeneti szabályozásokat legkésıbb 2011.05.01.-i hatállyal megszüntetik, és ténylegesen megvalósulhat a munkaerı szabad áramlása az egész Európai Unió területén. V. A végzettségek elismertetése Elviekben minden uniós állampolgárnak lehetısége van arra, hogy állást pályázzon meg az Európai Unió teljes területén, egyes közszférát érintı kivételtıl eltekintve. Ezt az alapvetı jogot viszont a külföldön megszerzett bizonyítványok elismertetésére vonatkozó nemzeti szabályozások nagymértékben korlátozzák. Sok esetben egy munkavállaló azért nem tölthet be egy állást a szomszédos országban, mert képzettsége/végzettsége ott nem elismert. Viszont nem csupán a bizonyítványok elismertetésére, hanem a munkatapasztalatok, továbbképzések összehasonlíthatóságára is nagy hangsúly kell helyezni. A számos törvényi szabályozás különbségei mellett, a két ország képzési rendszerének különbségeibıl adódó problémák is tovább nehezítik a helyzetet, a munkaadók gyakran nem tudják felmérni, hogy egy-egy pályázó a képzése során pontosan milyen képzési tartalmakat sajátított el és, hogy ez alapján képes-e a kívánt munkakört betölteni. Kezdeményezések a probléma megoldására már vannak, a jelenlegi helyzet viszont még korántsem kielégítı. A megalakítandó EURES-T partnerségnek fontos feladata lenne a képzési rendszerek jellemzıinek és különbségeinek bemutatása, és a megoldási javaslatok felvázolása. VI. Kulturális és nyelvi akadályok Az európai régiók kulturális sokszínősége egyrészt felbecsülhetetlen értéke az európai közösségnek, másrészt ezek egyes esetekben olyan mentális, pszichológiai határokat jelentenek, amelyek feloldása igen nehéz és a legtöbb esetben kemény mobilitást gátló tényezıként jelentkezik. Számos munkavállaló például szívesebben ingázik a munkahelyére akár 100 km-t is az országhatárokon belül, mint hogy egyáltalán fontolóra vegye, hogy a szomszédos országban tıle 20 km-re állást keressen. A munkaadókra ugyanez szintén jellemzı, gyakran fel sem merül bennük, hogy a határ másik oldaláról toborozzanak munkaerıt, holott ez gazdaságilag kifejezetten elınyös lenne számára. A „gondolati határok” erısen befolyásolják az embereket döntéseikben. A vizsgált határmenti területen további kulturális szempontok is felmerülnek: •

•

A nyelvi akadályok megléte, a nyelvtudás hiánya itt is komoly szerepet játszik. Ez különösen az osztrák munkaerı-piaci szereplıkre igaz, hiszen a határ közelében élı magyarok nagy része valamilyen szinten beszél németül, ami visszafelé – a magyar nyelv sajátosságait és nehézségi fokát tekintve – nem mondható el. Az idısebb és a középkorú generációban még élnek azok a történelmi emlékek, amelyek erısen meghatározták életük egyik szakaszát, ezek nyomait nem lehet eltüntetni, de mégis erısen befolyásolja ıket döntéseikben. (második világháború, Kelet- és Nyugat-Európa közötti hidegháború közel negyven éve, vasfüggöny, stb.)

A fiatalabb generáció számára mindez már csak történelem, aminek kisebb jelentıséget tulajdonítanak, számukra hiányzik a személyes kötıdés. A nyitott határok, a kulturális javak EMPIRICA – 2008. február


74

cseréje és a kulturális sokszínőség nekik természetes jelenségek. Mindez alapján azt remélhetjük, hogy idıvel a kulturális különbségekbıl adódó mobilitást akadályozó tényezık egyre inkább veszítenek jelentıségükbıl. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az osztrák-magyar határmenti régióban számos mobilitást akadályozó tényezı van jelen, amelyek viszont - tekintetbe véve a Magyarországról Ausztriába ingázók viszonylag magas számát - nem jelentenek mindenképpen leküzdhetetlen problémát. Az osztrák ingázók lehetıségei viszont a magyarországi alacsonyabb bérszínvonal következtében még hosszabb ideig korlátozottak maradnak. 5.2.3 Határon átnyúló, egymást erısítı hatások A vizsgált célterület osztrák és magyar oldalán egyaránt egy sor olyan gazdasági és munkaerı-piaci aspektus található, amelyek keretén belül a két határmenti oldal kiegészítheti egymást. Ezen tapasztalatok kölcsönös és megfelelı kihasználása olyan szinergiahatásokkal járhat, amelyek a teljes határmenti régió hasznára válhatnak: •

Gazdasági tapasztalatok

Az osztrák oldal átfogó és biztos alapokon nyugvó tudással rendelkezik a piacgazdasági folyamatokat, a szociális partnerséget és a vállalatirányítást illetıen. A magyar oldal ezzel szemben több tapasztalattal rendelkezik a kelet-európai piacok ill. a gazdasági és társadalmi struktúrák megfelelı kezelésének területén. •

Gazdasági szerkezet és munkaerıpiac

A munkaerıpiac szerkezetét illetıen a két oldal hasonlónak tekinthetı, ami azt jelenti, hogy mindkét oldalon hasonló szinten képzett és elfogadott tudással rendelkezı munkaerı áll rendelkezésre az iparon keresztül a turizmusig. Ez növeli a munkaadók választási lehetıségét a megfelelı munkaerı kiválasztásában. Egyes ágazatokban már jelentıs határmenti együttmőködések, gazdasági hálózatok alakultak ki ill. jelenleg is kialakítás alatt vannak (mint pl. a klaszter-kezdeményezések) A közös ágazatokban elmélyülı együttmőködés a munkaerı közös képzésének a lehetıségét is magában kell, hogy foglalja. A vizsgált terület turizmusa már ma is profitál abból, hogy mindkét oldal alapjában véve erıs turisztikai régió, a közös fellépés mentén ezt még jobban ki lehetne használni. A magyar oldal kedvezı termelési kondíciói, gyártási kapacitásai lehetıvé teszik az osztrák határmenti vállalkozások számára, hogy megırizzék ill. fokozzák nemzetközi versenyképességüket. •

Képzési rendszerek

A oktatási rendszer felépítése jelentıs eltérést mutat a két ország között. Ezek a különbségek nem feltétlenül gátolják a fejlıdést, a különbözı tapasztalatokból tanulni és profitálni is lehet. A megalakítandó EURES-T partnerség egyik fontos feladata lenne kezelni ezt a problémát és megfelelı tájékoztatást nyújtani az eltérı rendszerek sajátosságairól.



75

5.2.4 Munkaerı-piaci hiányosságok (képzési deficit és többlet) A vizsgált határmenti régió 9-10.000 ingázója jelenleg túlnyomórészt egy irányba, Magyarországról Ausztriába ingázik, és fıleg a mezıgazdaságban, az idegenforgalom és az ipari termelés területén vállal munkát. Az elkövetkezendı idıszakban bekövetkezı demográfiai változások következtében (a lakosság számának csökkenése, a társadalom elöregedése, elvándorlás, stb.), - amelynek hatásai mindkét országot egyaránt sújtják, - Ausztria és Magyarország munkaerı-piaci szerkezete erısen átalakul, szociális ellátó rendszerei pedig komoly átalakításon kell, hogy átessenek. A közös régió fiatal és középkorú generációja fontos szerepet játszhat az egész határmenti régió fent említett problémáinak megoldásában. Ezt a potenciált elsısorban a határon átnyúló képzési és szakképzési együttmőködések (pl. gyakornokok cseréje) terén erısítheti a partnerség. A szabad munkaerı-áramlás korlátozásának feloldása ill. a képzési rendszerek valamint a nyelvi akadályok, a nyelvtudás hiányosságai még mind gátló tényezıi egy közös munkaerıpiaci pool létrehozásának. Mihelyst ezekre a problémákra sikerül megoldást találni, lehetıség nyílhatna a egy közös munkaerıpiaci pool sokkal hatékonyabb felhasználására, ami egyben a vizsgált terület gazdasági fejlıdésének szempontjából jelentıs elınyt jelentene. A problémák megoldása mindenképp lehetséges. Néhány éven belül ugyanis feloldják az átmeneti szabályozásokat és megvalósul a munkaerı szabad áramlása. Az EURES-T partnerség fontos szerepet tölthetne be abban, hogy a határ mindkét oldalán információt szolgáltat a szomszédos ország képzési tartalmairól.


Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország között

76

5.2.5. Az osztrák-magyar határmenti terület európai összehasonlításban 26. számú táblázat: Az osztrák-magyar EURES-T partnerség európai összehasonlításban (terület mérete ill. a lakosság száma szerint)

Sorrend a terület méretét tekintve 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

PYREMED/PIRIME (francia-spanyol) Tornedalen (finn-svéd) Galicia/Região Norte (portugálspanyol) Saar-Lor-Lux-Rheinland/Pfalz (francia-német-luxemburg) EURES-INTERALP (osztrák-német) EURAZUR (francia-olasz) P.E.D. (belga-francia-luxemburg) TransTirolia (osztrák-olasz) Northern Ireland-Ireland (ír-északír) Bayern-Tschechien (német-cseh) Danubius (magyar-szlovák) EuresChannel (belga-francia-brit) EURES Rhein-Waddenzee (németholland) Oberrhein (francia-német-svájci) Øresund (dán-svéd) EURES „Pannonia” (osztrákmagyar) Bodensee (osztrák-német-svájci) Euregio Maas-Rhin (belga-németholland) Euregio Rhein-Waal (német-holland) Scheldemond (belga-holland) EURES Cross Border Sonderjylland (dán-német)


Terület (km²)

Sorrend a lakosság számát tekintve

105 032 65 800 50 853

PYREMED (francia-spanyol) EuresChannel (belga-francia-brit) Saar-Lor-Lux-Rheinland6Pfalz (francia-német-luxemburg)

Lakosság (fı) 10 994 945 7 913 705 7 887 951

48 554

Galicia/Região Norte (portugál-spanyol)

6 273 422

39 699 36 818 29 369 27 153 25 692 24 993 23 355 23 063 23 000

EURAZUR (francia-olasz) Oberrhein (francia-német-svájci) EURES-INTERALP (osztrák-német) EURES Rhein-Waddenzee (német-holland) Euregio Rhein-Waal (német-holland) Bodensee (osztrák-német-svájci) Øresund (dán-svéd) Euregio Maas-Rhin (belga-német-holland) EURES Danubius (magyar-szlovák)

6 132 021 5 714 653 5 662 443 5 370 000 4 539 000 3 735 694 3 520 000 3 216 052 3 124 398

21 517 21 000 20 780

Scheldemond (belga-holland) P.E.D. (belga-francia-luxemburg) Bayern-Tschechien (német-cseh)

2 875 886 2 784 271 2 409 826

15 936 11 908

Northern Ireland-Ireland (ír-északír) EURES „Pannonia” (osztrák-magyar)

2 099 295 1 947 505

8 976 7 931 4 145

TransTirolia (osztrák-olasz) EURES Cross Border Sonderjylland (dán-német) Tornedalen (finn-svéd)

1 323 483 679 707 371 420

5.3 Kérdıíves felmérés eredményei A kutatás háttere, célja A tanulmányt egy kutatással egészítettük ki, abból a célból, hogy megismerjük a magyar és az osztrák intézményekben dolgozók véleményét a határon átnyúló együttmőködésekkel, az EURES-T partnerséggel és a munkaerı-mobilitással kapcsolatban, a kelet-ausztriai és nyugat-magyarországi területekre vonatkozóan. A kutatás az alábbi kérdésekre kereste a választ: I. rész: Meglévı határon átnyúló együttmőködések és azok jellemzıi • A határon átnyúló együttmőködések ismertsége • A határon átnyúló együttmőködésekben való részvétel, motiváció és intenzitás • A határon átnyúló együttmőködésben való részvétel elutasításának okai • A határon átnyúló együttmőködésekkel kapcsolatos attitődök • A határon átnyúló együttmőködések hatása a határ menti kapcsolatokra • A határon átnyúló együttmőködések minısége az EU csatlakozást megelızıen, azt követıen, és a közeljövıben • II. rész: Az EURES-T partnerséggel kapcsolatos kérdések • Az EURES-T partnerségi együttmőködés lényegi elemei, elınyei és lehetséges hátrányai • Az EURES-T partnerségi együttmőködéssel kapcsolatos rövid és hosszú távú elvárások • Az EURES-T együttmőködéssel kapcsolatos partneri feladatok megítélése • Az EURES-T partnerségben való együttmőködés hajlandósága III. rész: A munkaerı mobilitásával kapcsolatos kérdések • A határ menti településen élı magyar munkavállalók munkavállalásával kapcsolatos nehézségek megítélése • A határ menti településen élı osztrák munkavállalók munkavállalásával kapcsolatos nehézségek megítélése • A határ menti munkavállalással kapcsolatos nehézségek megoldási javaslatai • A magyar-osztrák határ menti településen élı munkavállalók munkavállalása során felmerülı szempontok megítélése A teljes kétnyelvő kérdıívet a tanulmány melléklete tartalmazza. A kutatás módszertana A kutatás módszertanát tekintve az önkitöltıs, kérdıíves megkeresést alkalmaztuk. A kérdıív nyitott és zárt kérdéseket egyaránt tartalmazott. A kérdıíveket e-mailen jutattuk el a válaszadóknak, 52 db kérdıívet küldtünk ki, melybıl 28 db kitöltött érkezett vissza. Az adatfelvétel ideje 2007. október 19. és 29. közé esett.


78

A kutatás eredményei A továbbiakban a kutatás fıbb eredményeit ismertetjük. A válaszadók összességében úgy látják, hogy a határon átnyúló együttmőködések, mind a két fél számára elınyökkel járnak, mert hozzájárulnak: a munkavállalók és munkaadók határon átnyúló foglalkoztatási ismereteinek bıvítéséhez, a munkaerı mobilitásának fokozásához, az egységes munkaerıpiac megteremtéséhez, a határ menti régió gazdaságának erısítéséhez, és végsı soron az életminıség javításához a térségben. Magyarország Európai Uniós csatlakozását megelızıen, a határon átnyúló együttmőködéseket az osztrák tapasztalatok, know-how átadása, és a baráti kapcsolatok, kialakulása jellemezte. A csatlakozást követıen, a kapcsolat intenzívebbé vált, a célirányosság, a strukturáltság és a minıség jellemezi a két ország együttmőködését. Az EURES-T partnerségi együttmőködéssel kapcsolatban, a válaszadók elvárásai rendkívül pozitív képet mutatnak. Úgy vélik, hogy az együttmőködés rendszerezi az információnyújtást, megvalósítja a határon átnyúló munkaközvetítést, megkönnyíti a szakképzettségek elfogadását és a lakosság körében egy közös régiós tudatot alakít ki. A Partnerség keretein belül megvalósíthatónak látják az álláskeresı és kínáló adatbázisok létrehozását, - mely gyorsabb és hatékonyabb lebonyolítást tesz lehetıvé a munkaerı közvetítések esetében - a munkaügyi kirendeltségek közötti közvetlen együttmőködést, az átmeneti korlátozások fokozatos leépítését és a jó üzleti kapcsolatok kialakítását. Továbbá úgy látják, hogy a partner országok, mentalitásának, szokásainak a megismerése erıs kulturális kapcsot generál majd a két ország között. A megkérdezettek nagy arányban vennének részt az EURES-T partnerségi együttmőködésben. A válaszadók egy 1-tıl 5-ig terjedı skálán fejezték ki a részvételi szándékukat, ahol az 1-es azt jelentette, hogy „biztosan nem vennék részt”, az 5-ös pedig azt, hogy „biztosan részt vennék a partnerségben”. Az eredmény – 4,38-as átlag – pedig arra következtet, hogy a partnerségben való részvétel hajlandósága magas a válaszadók körében. A két ország közötti munkaerı mobilitása kapcsán megvizsgáltuk a munkavállalás során felmerülı aspektusokat abból a szempontból, hogy azok mennyire alkalmasak a magyar illetve osztrák munkavállalókat illetıen. A magyar - osztrák határ menti településen élı munkavállalók munkavállalása során felmerülı szempontok közül a legmegfelelıbbnek a magyar munkavállalók iskolai végzettségét és nyelvtudását, a két ország közötti közös identitástudatot, a munkavállalók mobilitási készségét, a határátkelıhelyek számát, és a két ország vállalatközi kapcsolatát látják a válaszadók. A munkavállalók életkorát, a munkavállalással kapcsolatos adminisztráció mennyiségét, a munkaerıpiac szerkezetét, a képzési rendszer összehasonlíthatóságát, a munkavállalással kapcsolatos információhoz jutást és a határátkelıhelyek átengedı képességét pedig kevésbé megfelelı szempontnak ítélték a határ menti munkavállalás során a magyar munkavállalók esetében. Az osztrák munkavállalók megítélése, a magyar munkavállalókhoz hasonló képet mutat a legtöbb szempont esetében, kivéve a munkavállalók mobilitási készségét és nyelvtudását, melyet kevésbé megfelelınek, és a munkavállalással kapcsolatos információkhoz való hozzájutást, melyet megfelelıbbnek ítéltek.



79

A válaszadók úgy vélik, hogy a munkaerı mobilitáshoz kapcsolódó problematikus aspektusok megoldásához az EURES-T Partnerségi együttmőködés hozzájárul majd azáltal, hogy segíti az osztrák oldalon már több éve jól mőködı jogi tanácsadás rendszerének továbbfejlesztését, ill. a magyar oldali rendszer kiépítését, bıvíti a munkaadóknak szóló és a vállalkozások alapítását, mőködtetését és a szolgáltatások nyújtását célzó tanácsadást. Továbbá a szakképzettségek tartalmi összehasonlításával és leírásával a Partnerség elısegíti majd a megfelelı munkaerı megtalálását és közvetítését a két ország között.



80

5.4 Összefoglaló Az elızetes elemzések alapján (1-5.2 fejezetek) egyértelmően látszik, hogy az osztrákmagyar határmenti régióban megalakítandó EURES-T partnerség létrehozása megalapozott és indokolt, létrehozása mindkét ország munkaerı-piaci szereplıinek kifejezetten hasznos és elıremutató kezdeményezés lehet. • • •

•

•

•

• •

Területi kiterjedését, a lakosság méretét és az ingázók számát tekintve a partnerség tervezett kiterjedése megfelel a már megvalósult partnerségek átlagos méretének. A régió kiterjedt határon átnyúló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik. A vállalkozások gazdasági aktivitása erıs, határon átnyúló kapcsolatrendszerük kiépített, az együttmőködés foka ugyan még nem éri el a megfelelı szintet, kezdeményezések viszont megindultak ennek felgyorsítására. A szabad munkaerı-áramlás korlátozása ellenére a már mőködı partnerségekhez képest átlagosan magasabb határon átnyúló mobilitás figyelhetı meg a munkavállalás tekintetében. A határon átnyúló közlekedési infrastruktúra – bár mutat némi hiányosságot – alapjában véve nem korlátozza a határon átnyúló foglalkoztatást ill. munkavállalást. Az infrastruktúra folyamatosan bıvítése folyamatos, modernizálása napirenden van mindkét országban. A régió legjelentısebb mobilitást akadályozó tényezıje a szabad munkaerı-áramlás korlátozása, amely legkésıbb 2011.05.01-i hatállyal teljes mértékben feloldásra kerül. A korlátozás fenntartása ellenére valószínősíthetı, hogy az Ausztriában munkavállalási engedélyhez jutó éves magyar kontingens folyamatosan emelkedik majd, ami a megalakítandó EURES-T partnerség információszolgáltató tevékenysége iránt egyre nagyobb keresletet generál a jövıben. A régióban nagy igény mutatkozik a határon átnyúló munkaerıpiacra vonatkozó tanácsadás és információnyújtás területén. Jelenleg is számos, már mőködı határon átnyúló szervezeti vagy projektstruktúra létezik a régióban, amelyek tapasztalataikkal kiegészíthetik, segíthetik az EURES-T partnerség mőködését.


5.5 Projektjavaslatok a teljes munkaerı-piaci nyitást megelızıen 27. számú táblázat: Projektjavaslatok az osztrák-magyar EURES-T partnerség számára

Nr. 1.

2.

3.

4.

5. 6.

Prioritások - Javaslatok Az EURES munkaügyi szervezeteknél történı integrációjának elımozdítása az EU egész területén. Az információnyújtás minıségének jelentıs javítása a munkaerı-piaci mobilitást és a szabad munkavállalás jogi hátterét illetıen. A mobilitást gátló tényezık figyelemmel kísérése, lehetıség szerint felszámolása/enyhítése. Aktív és jó kapcsolat kialakítása ill. kapcsolattartás a munkaadókkal, támogatva ıket a transznacionális munkaerı-toborzásban. Munkaerı-piaci hiányosságok és problémák meghatározása, amelyek a határmenti foglalkoztatás ill. munkavállalás során felmerülhetnek – megfelelı tanácsadási és támogató intézkedések kiépítése és koordinációja. Közös, határmenti munkaerıpiac létrehozása, támogatása Az EURES-T partnerség elért eredményeinek mennyiségi és minıségi értékelése és a tevékenységek folyamatos figyelemmel követésének biztosítása

Lehetséges projektek az osztrák-magyar EURES-T partnerség számára • Információs anyag összeállítása • A munkaügyi központok munkatársainak csereképzése a partnerszervezeteknél • Képzési programok indítása, különösen vezetıi szinten • Információ győjtése és közreadása a közeljövıben megvalósuló munkaerıpiaci nyitásról és a már megvalósult szolgáltatások nyújtásának és a fióktelepek alapításának szabadságáról • A szomszédos ország életkörülményeinek és munkafeltételeinek rendszeresen aktualizált bemutatása • A mobilitást gátló tényezık elemzése •

• • • • •

A munkaadók tájékoztatása a határon átnyúló munkaerı-mobilitást, átmeneti szabályozásokat, szolgáltatások szabad nyújtását, képzési rendszereket illetıen osztrák ill. magyar vonatkozásban egyaránt Álláskeresı börzék szervezése Gyakorlatok ill. gyakornoki csereprogramok szervezése A fontosabb munkaerı-piaci adatok összeállítása és nyilvánossá tétele a határ mindkét oldalán, valamint ezek rendszeres aktualizálása A munkaerı-piaci hiányosságok ill. átfedések felmérése, bemutatása A szomszédos országok közötti képzési tartalmak különbségeinek bemutatása

•

A partnerség alapvetı feladata

•

A projekteredmények évenkénti evaluációja


7.

Nyilvánosság: a szociális partnerek és más fontosabb partnerek tájékoztatása az EURES-T partnerségrıl az arra megfelelı módon


• •

PR munkacsapat felállítása, amely egységes PR koncepciót dolgoz ki és valósít meg Logó, honlap és reklámanyagok kidolgozása

82

6 Gyakorlati megvalósítás 6.1 Elvi megfontolások Az EURES-T társulásokhoz hasonló összetett hálózatok beindítási nehézségeinek tudatában e tanulmány szerzıi a tanulmányban inkább az osztrák–magyar határmenti térségben létrejövı EURES-T társulás megvalósulásának mikéntjét szeretnék tárgyalni, semmint a megvalósulás puszta lehetıségét. Az, hogy van-e értelme, tanácsos-e osztrák–magyar EURES-T partnerséget létrehozni valójában inkább filozófiai kérdés. Filozófiai, nem csupán annak a ténynek a tekintetében, hogy már 2007-ben – azaz akkor, amikor elıreláthatólag még négy év van hátra a munkavállalók szabad mozgásának teljessé válásáig – több munkavállaló ingázott a munkahelyére a határon át, mint a többi, már létezı EURES határmenti társulás legtöbbjében. A 2–5. fejezetek nyújtotta szők terjedelmi keret lehetıségeihez mérten már megfelelıen bemutattuk, hogy az osztrák–magyar határmenti térség kiválóan alkalmas egy EURES-T társulás létrehozására. A 6. fejezet középpontjában egy ilyen együttmőködés gyakorlati megvalósítása áll. Ennek megfelelı részletességgel tárgyaljuk a szervezeti felépítés, a finanszírozás és a jövıben központi szerephez jutó munkaterületek minden aspektusát. A felkínált megoldási javaslatok jó részével kapcsolatban már, - ha nem is az összes, - de számos partnerrel megtörtént az egyeztetés, illetve a partnerek maguk dolgozták ki ıket a gyakorlatban, vagy a szerzık éppen az elızetes megbeszélések alatt alakították ki ıket úgy, ahogy azt az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” speciális viszonyai megkívánják. A keretegyezmény-tervezet a 2005 márciusában nyilvánosságra hozott „Határmenti tevékenységek kézikönyve: EURES – Európai Foglalkoztatási Szolgálatok” c. dokumentumon alapszik. 6.2 A részt vevı régiók és partnerszervezetek Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” megalapításához a szerzık a következı régiókból/megyékbıl javasolják partnerszervezetek bevonását: Magyar Köztársaság Gyır-Moson-Sopron megye Sopron-Fertıd, Kapuvár, Csorna, Gyır, Mosonmagyaróvár Vas megye Celldömölk, Csepreg, Kıszeg, Körmend, Szentgotthárd, Szombathely, Sárvár, Vasvár, İriszentpéter Zala megye Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Keszthely-Hévíz, Nagykanizsa, Letenye, Lenti

Osztrák Köztársaság Burgenland Oberpullendorf, Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberwart, Stegersbach, Jennersdorf Niederösterreich Berndorf, Wiener Neustadt, Neunkirchen, Baden, Bruck/Leitha, Mödling, Schwechat Steiermark Feldbach, Fürstenfeld, Hartberg

A szerzık úgy látják, hogy jelen pillanatban ezekkel határos további magyar vagy osztrák régiókat nem volna ésszerő bevonni. Ellenben ezek a területek alkalmasnak tőnnek egy önálló EURES határmenti társulás megalapítására.


84

Jelenleg a következı szervezetek kötelezték el magukat az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” megalapítása mellett: Foglalkoztatási szolgálatok • Állami Foglalkoztatási Szolgálat; Amt für Beschäftigung und Soziales • Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ; Regionalarbeitsamt Westtransdanubien • Osztrák Munkaügyi Központ; Arbeitsmarkservice Österreich • Munkaügyi Központ – Burgenland; Arbeitsmarktservice Burgenland • Munkaügyi Központ – Alsó-Ausztria; Arbeitsmarktservice Niederösterreich • Munkaügyi Központ – Stájerország; Arbeitsmarkservice Steiermark Munkavállalói szervezetek • Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Budapest és Szombathely; Verband der Ungarischen Gewerkschaften, Budapest und Szombathely • Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés • "LIGA" Szakszervezet; Gewerkschaft LIGA • • •

Osztrák Szakszervezetek Szövetsége – Burgenland; ÖGB Burgenland Munkáskamara - Alsó-Ausztria; Arbeiterkammer Niederösterreich Munkáskamara – Burgenland; Arbeiterkammer Burgenland

Munkaadói szervezetek • Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége; Landesverband Dienstgebern und Industriellen • Agrármunkaadói Szövetség; Verband der Dienstgeber des Agrarsektors • Magyar Iparszövetség (OKISZ); Ungarische Industriellenvereinigung • •

von

Kereskedelmi és Iparkamara – Alsó-Ausztria; Wirtschaftskammer Niederösterreich Gyáriparosok Szövetsége – Burgenland; Industriellenvereinigung Burgenland

A határmenti társulásnak nyitva kell állnia minden további, munkaerı-piaci kérdésben érdekelt szervezet elıtt, különös tekintettel a további munkaadói szervezetekre.



85

6.3 A keretegyezmény jelentısége és érvényességének idıtartama A keretegyezmény az a minden partner által aláírt dokumentum, amely az EURES-T társulás céljait és szervezeti felépítését részletezi. Ezen egyezmény aláírásával a partnerek kötelezik magukat arra, hogy részt vesznek a határokon átívelı partnerség tevékenységeiben és a többi aláíróval közösen, az együttmőködés szellemében minden célcsoport számára biztosítják az EURES-szolgáltatásokat. Az egyezmény, melynek futamideje legalább három év, átdolgozható, bıvíthetı és megújítható. A szerzık javaslata, hogy a nevezett keretegyezmény aláírásával lépjen hatályba, és három teljes EURES költségvetési évig maradjon érvényben. Figyelembe kell venni, hogy az EURES költségvetési év nem esik egybe a naptári évvel, hanem április 1-jével veszi kezdetét, és a következı év március 31-ével ér véget19. Ezzel az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” keretegyezményének hatályossági ideje – a szerzıdések 2008. májusi aláírásával – a 2008/09-es részköltségvetési évben venné kezdetét, és az ezt követı három teljes költségvetési év (2009/10, 2010/11, 2011/12) elteltével, 2012. március 31-ével járna le. Amennyiben ezt követıen tovább mőködik az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség”, úgy a tagoknak lehetıleg idejekorán megegyezésre kell jutniuk a kapcsolat folytatását és a keretegyezmény lehetséges módosításait illetıen. A keretegyezmény módosítását a partnereknek egyhangúlag jóvá kell hagyniuk. Ennélfogva a jelen tanulmány szerzıi azt javasolják, hogy legkésıbb a szóban forgó keretegyezmény hatályának lejárta elıtt három hónappal jussanak megegyezésre a társulás lehetséges meghosszabbításáról. Természetesen az EURES-T társulás mindegyik tagjának jogában áll, hogy kilépjen a társulásból. Azonban a projekttervezés és -lebonyolítás közösségi szempontjait figyelembe véve csak abban az esetben volna tanácsos érvényesítni ezt a lehetıséget, ha az Irányító Bizottságban komoly véleménykülönbségek állnak fenn egy követendı stratégiával vagy bizonyos intézkedések foganatosításával kapcsolatban. Emellett azt is szavatolni kell, hogy a folyó költségvetési év minden – részben az EU által finanszírozott – projektje lezárulhasson. Ezért fontos, hogy egyik partner se szüntethesse be tevékenységét a folyó költségvetési év végét megelızıen, és ebbéli szándékát, illetve annak indokait írásbeli nyilatkozat formájában kelljen nyilvánosságra hoznia legkésıbb hat hónappal a költségvetési év lejárta elıtt. Abban az esetben, ha a partnerek az EURES-T társulásban folytatott munkájukat nagyobb számban megszüntetik, a társulás elveszíti szervezeti alapjait. Ez okból a tanulmány szerzıi azt javasolják, hogy amennyiben az aláíró szervezeteknek legalább a fele kilép az EURES-T társulásból, úgy a keretegyezmény veszítse hatályát, és ezzel szőnjön meg a társulás. Emellett a Magyar Köztársaság, illetve az Osztrák Köztársaság állami foglalkoztatási szolgálatainak tagsága minden esetben szükséges feltétele az EURES-T társulás további fennállásának. Az Irányító Bizottság tagjai, a koordinátor és a pénzügyi megbízott továbbra is kötelesek biztosítani a folyó költségvetési évben még nyitott pénzügyi folyamatok szabályszerő lebonyolítását az EURESco felé abban az esetben is, ha felbomlik az EUREST társulás.

19

Van arra is lehetıség, hogy az EURES-T partnerek a naptári évet tekintsék költségvetési évnek. Jelen tanulmány szerzıi azonban - e helyütt bıvebben ki nem fejtendı szervezeti kérdésekkel kapcsolatos megfontolásból - nem tanácsolják ezt a megoldást; azt javasolják, hogy az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” vegye át az április 1-jétıl március 31.-éig tartó költségvetési évet.



86

6.4 Az EURES-T társulás szervei A keretegyezményben a partnerek – az EURES-hálózat EURES-T társulások szervezıdésére vonatkozó elıírásainak megfelelıen – lefektetik a szervezeti alapstruktúrákat és meghatározzák a döntési folyamatokban alkalmazott eljárásokat. A 7. számú ábra grafikus formában mutatja be azokat a struktúrákat és folyamatokat, amelyeket a partnereknek figyelembe kell venniük a társulás kiépítése során. 6.4.1 Az Irányító Bizottság 6.4.1.1 Az Irányító Bizottság meghatározása és feladatai Minden EURES-T társulás legfontosabb döntéshozó szerve az Irányító Bizottság. Az Irányító Bizottság • az EURESco által a teljes EURES-hálózatra vonatkozóan megalkotott célkitőzések és prioritások figyelembevételével meghatározza a társulás irányelveit és stratégiáját; • az EURESco által meghatározott célkitőzéseket és prioritásokat tükrözı éves tevékenységi és pénzügyi tervet hagy jóvá; • meghatározza a tevékenységek végrehajtásának módját, és kijelöli az egyes tevékenységeket végrehajtó partnereket; • jóváhagyja a tevékenységi terv végrehajtásáról szóló rész- és záró beszámolókat és elszámolásokat, majd átadja a dokumentumokat az EURESco-nak; • biztosítja a társulás egységét, koherenciáját, különösen a megvalósítandó tevékenységi tervek tekintetében; • gondoskodik az intézkedések hatékony nyomon követésérıl és kiértékelésérıl, és biztosítja az eredmények rendszeres értékelését. 6.4.1.2 Az Irányító Bizottság tagjai Az Irányító Bizottság összetételének garantálnia kell a partnerszervezetek arányos képviseletét, illetve a hatékony munka lehetıségét. Az Irányító Bizottság a következıkbıl tevıdik össze: • szavazati joggal rendelkezı teljes jogú tagok, akik akadályoztatottságuk esetén ideiglenesen megbízott vagy helyettes tagoknak adhatják át szavazati jogukat; • szavazati joggal nem rendelkezı megfigyelık, akik tanácsadóként mőködhetnek közre. Az eddigi tapasztalatok alapján a hatékony munka biztosításának érdekében javasolt, hogy a teljes jogú tagok száma ne haladja meg a tizenkettıt. Ezen felül a bizottság összetételének azt is szavatolnia kell, hogy a tagszervezetek minden típusa kiegyenlített erıviszonyok mellett, megfelelı arányban képviseltethesse magát. Ezeket az elıírásokat és az osztrák–magyar határmenti régió specifikus viszonyait szem elıtt tartva a szerzık azt a javaslatot teszik, hogy az Irányító Bizottság 10 teljes jogú tagból, megfigyelıkbıl, illetve a koordinátorból álljon. Az irányító bizottsági tagok, illetve a mandátumok javasolt arányát a 28. számú táblázat mutatja be.



87

7. számú ábra: Az „EURES-T Pannonia” szervezeti alapstruktúrája

Koordinátor

Irányító Bizottság elnöke

Pénzügyi megbízott

Munkacsoportok

Megválasztás

Alapítás Irányító Bizottság

Állami Foglalkoztatási Szolgálatok

Képviselıt küldenek

Rendes tagok

Megfigyelı

(szavazati joggal)

(szavazati jog nélkül)



Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” partnerszervezetei


EU Bizottság


88

28. számú táblázat: A mandátumok megoszlása az Irányító Bizottságban Partnerrégiók Partnerszervezetek csoportjai Magyar Köztársaság Osztrák Köztársaság Állami Foglalkoztatási Szolgálat Osztrák Munkaügyi Központ; (AMS Österreich) Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (GyırMoson-Sopron, Vas és Zala együtt) AMS Burgenland, Alsó-Ausztria és Stájerország együtt Nemzeti EURES vezetık Munkavállalói szervezetek Munkaadói szervezetek

1 mandátum 1 mandátum 1 mandátum

1 mandátum 1 mandátum 1 mandátum 1 mandátum

1 mandátum 1 mandátum 1 mandátum

A partnerszervezetek alábbi csoportjain belül • Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék együtt); • AMS Burgenland, Alsó-Ausztria és Stájerország együtt; • Munkavállalói szervezetek; • Munkáltatói szervezetek mindig a két partnerrégió egyes partnerszervezetei hoznak autonóm döntést annak ügyében, hogy kit delegálnak teljes jogú képviselıként az Irányító Bizottságba. Delegálhatnak egy közös képviselıt, illetve több képviselıt is saját partnerrégiójukból – utóbbiak osztoznak a partnerrégiót illetı szavazati jogokon. Példa:

AMS Burgenland, Alsó-Ausztria és Stájerország közösen kijelölhet egy képviselıt, aki az Irányító Bizottság teljes jogú tagjaként képviseli az érdekeiket. Delegálhatnak két képviselıt is – ebben az esetben azonban mindkét képviselı csak fél-fél szavazatnyi szavazati joggal rendelkezik.

Amennyiben egy partnerrégió nem képviselteti magát valamelyik csoportban, úgy ez a csoport nem delegál teljes jogú képviselıt az Irányító Bizottságba az érintett régió nevében. Példa:

Amennyiben a Magyar Köztársaság részérıl nem csatlakozik a partnerséghez munkaadói szervezet, úgy a munkáltatói szervezetek csak egy mandátumot kapnak az Irányító Bizottságban, amely így mindössze 9 tagból áll.

Minden olyan partnerszervezetnek, amely nem állít teljes jogú képviselıt, meg kell adni a lehetıséget, hogy a bizottsági ülések lehetı legmagasabb fokú átláthatóságának és hatékonyságának szavatolására megfigyelıt delegálhasson a bizottságba. Így biztosítható, hogy a partnerség legfontosabb döntéshozó testületében valamennyi partner véleményét és tapasztalatait figyelembe vegyék a döntési folyamatokban. Az ülésekre az EURESco egy képviselıjét szintén kötelezı meghívni.



89

6.4.1.3 Az elnök kinevezése és legfontosabb feladatai Az Irányító Bizottság a tagjai közül választ egy elnököt, illetve távollétének esetére egy alelnököt. Az elnök képviseli kifelé az EURES-T társulást, a koordinátorral és a partnerekkel együttmőködve ı készíti elı az Irányító Bizottság üléseit, ı hívja meg az ülések résztvevıit, illetve elnököl az üléseken. Az Irányító Bizottság ügyviteli szabályzatában egyéb feladatokat is róhat az elnökre. Az Irányító Bizottság elnökének a keretegyezményt aláíró szervezetek valamelyikéhez kell tartoznia. A koordinátor nem választható meg elnöknek. A partnerek belátásuk szerint állapíthatják meg a keretegyezményben, hogy az Irányító Bizottság elnökét mennyi idıre választják, illetve hogy újraválasztása milyen idıközönként lehetséges. Adott a lehetıség, hogy az elnöki mandátum érvényességét a munka folyamatosságát biztosítva a keretegyezmény érvényességi idejéhez igazítsák. Az Irányító Bizottság alapjában véve szabadon választhatja meg az elnököt, azonban amikor döntését meghozza, tekintetbe kell vennie az elıtte álló egyéb feladatokat: a pénzügyi megbízott (lásd 6.4.4) kijelölését és a koordinátor (lásd 6.4.3) kinevezését. Az Irányító Bizottság tiszte arra ügyelni, hogy lehetıség szerint ne a partnerségben részt vállaló két állam egyikébıl kerüljön ki mindhárom reprezentáns – annak érdekében, hogy a partnerséget az egyenlıségi elvek szellemében irányíthassák. Az alelnöki posztot – nem kötelezı érvénnyel – betöltheti a pénzügyi megbízott delegáltja is. 6.4.1.4 Döntési és egyeztetési folyamatok Az Irányító Bizottságnak évente legalább kétszer üléseznie kell, az ülések közt eltelt idıt a bizottság maga határozza meg. A teljes jogú tagoknak és a megfigyelıknek az ülések elıtt legalább két héttel kézhez kell kapniuk a meghívót és vele az ülés napirendjét. Az Irányító Bizottságban a döntéshozatal rendszerint konszenzus útján történik. Az egyeztetési folyamatok módozatait a keretegyezmény vagy az ügyviteli szabályzat szabályozza: • • •

Az Irányító Bizottság akkor határozatképes, ha a teljes jogú tagoknak több mint a fele jelen van. A teljes jogú tagok mellett indítványozási joga van a koordinátornak, illetve az EURESco képviselıjének. Az Irányító Bizottság mindig háromnegyedes többséggel dönt, különös tekintettel az alábbi kérdésekre: partnerszervezetek felvétele; az EURES-T társulás további régiókkal való bıvítése; a hároméves tevékenységi terv kidolgozása; az éves költségvetés, illetve az alapját képezı éves pénzügyi támogatási kérelem elfogadása; az Irányító Bizottság ügyviteli szabályzata; az Irányító Bizottság elnökének, illetve alelnökének megválasztása; a pénzügyi képviseletet ellátó szerv kijelölése (a pénzügyi megbízotti poszt betöltése); a koordinátor kinevezése, illetve leváltása.



90

Az alábbi határozatokat a háromnegyedes többség követelményén túl csak akkor hagyhatja jóvá az Irányító Bizottság, ha sem az elnök, sem AMS Österreich illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képviselıje nem emel óvást ellenük: • • • • • •

döntés egyes vitatott tevékenységekrıl, aktivitásokról; a hároméves tevékenységi terv kidolgozása; az éves költségvetés, illetve az alapját képezı éves pénzügyi támogatási kérelem elfogadása; az elnökség megválasztása; a pénzügyi képviseletet ellátó szerv kijelölése (a pénzügyi megbízotti poszt betöltése); a koordinátor kinevezése, illetve leváltása.

6.4.2 Munkacsoportok Az olyan nagy kiterjedéső régiókban, mint amilyen az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség”, a projekteket alapjában véve munkacsoportok segítségével érdemes szervezni és lebonyolítani. A munkacsoportok szervezıdhetnek szakmai vagy területi alapon – utóbbi esetben a partnerséget kistérségekre osztva. Minden esetben az Irányító Bizottság hatáskörébe tartozik a munkacsoportok létrehozásáról való döntés. Határozatában a következıkrıl dönt: • • •

a munkacsoport összetétele; feladatai, illetve a munkacsoportra bízott tevékenységek ütemterve.

Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” esetében e tanulmány szerzıi nem javasolják a részt vevı partnerek területi alapú felosztását, mivel a lehetséges területi egységek határai jóval kevésbé nyilvánvalóak (különbözı NUTS szintek), mint más határmenti társulások esetében, tehát felettébb nehéz volna meghúzni ıket. Az eddigi tapasztalatok alapján bevált megoldás a szakmai munkacsoportok szervezése, amennyiben ezek keretében olyan partnerek mőködnek együtt, akik egy bizonyos körülhatárolt projekten dolgoznának közösen. Ezek a projektek egyaránt lehetnek ad hoc jellegőek, illetve folytatólagosak. Utóbbira példa az olyan PR-munkacsoport, amely a teljes partnerség számára fejleszt ki PR-stratégiát, kidolgozza az arculati elemeket és a corporate design irányelveit, megrendeli és ellenırzi a reklámanyagok gyártását stb. Feltéve, hogy az Irányító Bizottság támogat egy munkacsoportot, ez a csoport a partnerség egészének érdekében tevékenykedik, és saját, egyéni feladatkörére fordítható költségvetés fölött is rendelkezhet. A munkacsoportok munkájában bármely partnerszervezet szabadon rész vehet, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az ilyen jellegő munkák végrehajtásához rendszerint elegendı kisszámú (3-4) partner munkája. 6.4.3 Koordináció Az Irányító Bizottság koordinátort választ, aki az EURES-hálózat általános céljainak, illetve a határokon átívelı partnerségek specifikus célkitőzéseinek megfelelıen kiváltképp a következı feladatokat hivatott ellátni:



• • • • • • • • • • • • • •

• • • • • •

91

a partnerek közötti együttmőködés és közös tevékenységek elımozdítása, az együttmőködést akadályozó tényezık elhárítása; a partnerek segítése a feladatok egymás közötti felosztásában; a partnerek segítése az elfogadott stratégiával összhangban álló tevékenységek tervezésében; az Irányító Bizottság szervezési és titkári feladatainak ellátása; összefoglaló készítése az EURES-tanácsadók tevékenységeirıl szóló havi jelentésekrıl; összefoglaló készítése az EURES-tanácsadók által a mobilitás akadályairól készített jelentésekrıl; a határmenti munkaerıpiacot elsısorban vonatkozó statisztikai adatok révén bemutató rendszer kifejlesztése és alkalmazása; a társulás reklám- és kommunikációs tervének gyakorlati megvalósítása; a reklámtevékenységek minıségének biztosítása; a könyvviteli feladatokat ellátó szervezetek segítése a költségvetési terv elkészítésében; az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felé benyújtandó pénzügyi támogatási kérelem kidolgozása/ellenırzése; a költségvetési terv végrehajtásának ellenırzése, ill. a könyvvitel ellenırzése; a társulás éves jelentésének elkészítése; a társulás által benyújtandó záróbeszámoló és végelszámolás minıségének, valamint az EURESco által meghatározott ide vonatkozó elıírások betartásának ellenırzése; a határmenti térség EURES-tanácsadói hálózatának irányítása; az EURES népszerősítése az EURES-tanácsadók közvetlen feletteseinek körében, illetve a hálózat tevékenységeibe való bevonásuk biztosítása; kapcsolattartás a partnerszervezetek központi szerveivel (nemzeti szintő találkozók); részvétel a koordinátorok európai szintő találkozóin; kapcsolattartás az EURES-hálózat más regionális partnereivel és koordinátoraival; ugyanazon határ mentén fekvı más társulások koordinátoraival való együttmőködés a tevékenységeik együttes hatásának vizsgálata céljából.

A fentiek olyan alapvetı feladatok, amelynek teljesülését az EURESco minden szabályosan mőködı társulás koordinátorától elvárja. Nincs akadálya azonban annak, hogy a koordinátorok egyéb feladatokkal is foglalkozzanak, azonban ezek már igen változóak és erısen függnek az adott partnerség fejlettségi fokától. A gyakorlatban a fent leírt feladatok a leginkább a következı tevékenységekben testesülnek meg: • az Irányító Bizottság és a munkacsoportok üléseinek elıkészítése és levezénylése; • a társulás jelentéseinek – projektjavaslatok, köztes jelentések, elszámolások, zárójelentések – összefogása; • a partnerek közti viszonyok, illetve a partnerszervezetek és az EU közti viszony szervezése és szabályozása; • a tevékenységi és munkatervek elıkészítése és figyelemmel kísérése; • a projektfelelısök koordinációja és felügyelete a projekttervezés és -lebonyolítás keretében. A kinevezésre kerülı koordinátornak legalább három éves tapasztalattal kell rendelkeznie a projektmenedzsment és a munkaerı-piaci témák területén. Ezen kívül az alábbi elvárásoknak kell még megfelelnie:



• • •

• • • •

92

fıiskolai vagy egyetemi végzettség (vagy ezzel egyenértékő szakmai tapasztalat); kiváló szóbeli és írásbeli kommunikációs készség; az EURES fı munkanyelvei közül (angol, francia, német) legalább egynek, illetve az EURES-T társulás területén használt nyelveknek (jelen esetben német és magyar) az ismerete; számítógépes ismeretek (felhasználói szint); az érintett régiókban mőködı, a társulás szempontjából fontos intézmények és hálózatok ismerete; javaslatok és beszámolók kidolgozása terén szerzett tapasztalat; kiváló interperszonális készségek.

Az ideális jelölt tapasztalatot szerzett EU programok és/vagy határon átnyúló programok irányítása, lebonyolítása terén. Ezenkívül rendelkezik saját személygépkocsival, és kész a társulás által lefedett térségben utazásokat tenni, és esetenként a szokásostól eltérı munkaidıben dolgozni. Az Irányító Bizottság három módon nevezheti ki a koordinátort: 1. Az Irányító Bizottság kinevezheti az állami foglalkoztatási szolgálat valamely jelöltjét, aki eleget tesz a követelményeknek. Az Irányító Bizottság meghallgatja a jelölte(ke)t, és az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (Budapest) közösen dönt a kinevezésrıl. Az ily módon kiválasztott jelöltet úgy tekintik, mint az összes partnerszervezet érdekeinek képviselıjét. 2. Az Irányító Bizottság kinevezhet egy olyan jelöltet, aki már alkalmazásban áll valamelyik partnerszervezetnél. Az Irányító Bizottság meghallgatja a jelölte(ke)t, és az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal közösen dönt a kinevezésrıl. 3. Az Irányító Bizottság és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közös megegyezéssel úgy határoz, hogy nyílt pályázati felhívás útján nevezi ki az alkalmas jelöltet. A kinevezés rendszerint az alábbi módon történik: Az Irányító Bizottság választóbizottságot hoz létre, amely a meghatározott módon jár el, majd benyújtja az Irányító Bizottságnak a három legalkalmasabbnak tartott jelölt nevét tartalmazó listát. A koordinátori munkakör ismertetését és a díjazással, munkaidıvel és egyéb feltételekkel kapcsolatos információkat tartalmazó pályázati felhívást közzéteszik az állami foglalkoztatási szolgálatok és a partnerszervezetek által használt csatornák útján. A választóbizottság listát állít össze a pályázók önéletrajzai alapján kiválasztott legalkalmasabb jelöltekrıl, akiket interjúra hív be. A választóbizottság meghallgatja a kiválasztott pályázókat, majd a legalkalmasabb jelöltek preferencia szerint sorrendbe állított listáját átnyújtja az Irányító Bizottságnak és az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak. A választóbizottság által benyújtott javaslat alapján az Irányító Bizottság az Állami Foglalkoztatási Szolgálat EURES-képviselıjével közösen dönt a kinevezésrıl. A Bizottság koordinációs büdzsét bocsát rendelkezésre. A koordinátor bérezése egy kifejezetten e célból kidolgozott projektfinanszírozási kérelem alapján történik, melyet az EURES-T társulás által minden költségvetési év kezdetén az EURESco-hoz benyújtandó éves pénzügyi támogatási kérelembe integrálnak. A koordinátor munkáját nem csupán az ıt kinevezı Irányító Bizottság, hanem a Bizottság is ellenırzi. A koordinátori kinevezés kétoldalúan felmondható, mégpedig legkésıbb az adott



93

naptári év június 30.-áig, a folyó EURES költségvetési év végén. A határmenti társulás részérıl való felmondás feltétele az erre vonatkozó irányító bizottsági határozat meghozatala. A kinevezést felmondó fél köteles a meghatározott határidıt betartva megfelelı írásos indoklást benyújtani a másik félnek. A koordinátor bizonyos tekintetben egy összetett szervezeti és humán hálózat középpontjában áll. Bizonyos idıt vesz igénybe, hogy ez a hálózat kiépüljön, és gondoskodni lehessen a fenntartásáról. Ennélfogva a koordinátori kinevezés idıtartama nem lehet túlságosan rövid. Tanácsos a koordinátorral maximum három évre szóló szerzıdést kötni. A kinevezés csak azzal a feltétellel hosszabbítható vagy újítható meg, hogy az ismételt kinevezés nyilvános pályázati felhívás útján történik. Az Irányító Bizottság ügyviteli szabályzatában és/vagy a keretegyezményben elıírhatja azt is, hogy az ismételt kinevezés csak titkos szavazással és/vagy minısített többséggel valósítható meg. Az illetékes EURES-menedzsernek is hozzá kell járulnia a kinevezés megújításához. Minél nagyobb mérető a társulás, annál inkább javasolt, hogy a koordinátor sem direkt, sem indirekt módon ne kötıdjön egyik aláíró partnerszervezethez sem. A koordinátor számára biztosítani kell a szükséges függetlenséget és cselekvési szabadságot, hogy a rá bízott koordinátori tevékenységek gyakorlásával az egész társulás javát szolgálja, és az elvárásoknak megfelelıen minden partnert egyenlı elbánásban részesítsen. E szervezeti függetlenség fontos szerepe fıleg konfliktushelyzetekben mutatkozik meg. A valamelyik partnerszervezettıl közvetetten függı koordinátor vagy koordinátori iroda sem szerencsés megoldás; az indirekt függıség egyik példája az az eset, ha a koordinátor jelentıs részt vállal valamelyik partnerszervezet projektjeiben a szervezet megbízottjaként. A koordinátor minden esetben in personam kötelezettséget vállal, mivel a Bizottság irányelvei kifejezetten abból indulnak ki, hogy természetes személy – azaz nem jogi személy – tölti be a posztot. Ha mégis jogi személy jön számításba a koordinációs feladatok ellátásával kapcsolatban, úgy e szervezeten belül egy természetes személyt kell megbízni a tevékenység ellátásával, aki így egy személyben felel az EURES keretein belül lebonyolított koordinációs tevékenység szabályszerő lebonyolításáért. 6.4.4 Költségvetési felelısség Az EURES-T társulás képviseletében a Bizottsággal szemben az egyik részt vevı állami foglalkoztatási szolgálat vállal felelısséget. Jelen esetben a magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat vállalja ezt a szerepet az elkövetkezı 3 EURES költségvetési év idıtartamára. Az ezt követı költségvetési évek tekintetében a partnerszervezeteknek idejekorán meg kell állapodniuk a Bizottság elıtti képviselet ellátásról. Amennyiben másik foglalkoztatási szolgálatot jelölnek ki a feladatra, módosítaniuk kell a keretegyezményt. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az átfogó nemzeti pénzügyi támogatási tervek részeként benyújtja az Irányító Bizottság által elfogadott éves pénzügyi támogatási tervet a Bizottsághoz, aláírja a Bizottsággal a pénzügyi megállapodásokat, illetve bevételezi azokat a támogatási eszközöket, amelyeket e megállapodások alapján biztosítanak a partnerség számára. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az éves pénzügyi támogatási kérelmekkel kapcsolatos teendık bonyolítása során magára vállalja a támogatási eszközök kezelését és az egyes projektekért felelıs partnerszervezetek részére történı kifizetésüket. Ezeket a feladatokat átruházhatja a határmenti társulás egyik, az Irányító Bizottság által kijelölt partnerszervezetére, amely ez esetben pénzügyi képviseletet ellátó szerv, illetve a pénzügyi megbízott szerepét tölti be.



94

6.5 Finanszírozás és költségvetés Az éves tevékenységi terv részét alkotó költségvetés a Bizottság által nyújtott támogatásból, illetve a partnerek által személyi költségek, szolgáltatások és irányítási költségek formájában nyújtott saját hozzájárulásból áll. A Bizottság pénzügyi megállapodást köt a támogatás folyósításáról a határmenti társulást képviselı állami foglalkoztatási szolgálattal (jelen esetben az elsı három költségvetési év során az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal). Az egyes projektekért felelıs partnerszervezetek a projektek megvalósításának keretében felmerülı költségeket a koordinátor közvetítésével benyújtják a felelıs állami foglalkoztatási szolgálat, illetve a pénzügyi képviseletet ellátó szerv felé. A koordinátor elızetesen ellenırzi az elszámolások tárgyi és számításbeli pontosságát, illetve azt, hogy összhangban vannake a projektfinanszírozási kérelemmel, majd továbbítja ıket a felelıs állami foglalkoztatási szolgálat, illetve a pénzügyi képviseletet ellátó szerv felé. A felelıs állami foglalkoztatási szolgálat, illetve a pénzügyi képviseletet ellátó szerv csak azt követıen téríti meg a partnerszervezetek által benyújtott költségeket, miután a Bizottság folyósította a megfelelı támogatási eszközöket. Az egyes projektekért felelıs partnerszervezetek nem támaszthatnak igényt költségeik elıfinanszírozására a felelıs állami foglalkoztatási szolgálattal szemben. Az egyes projektekért felelıs partnerszervezetek mind tartalmi, mind számviteli szempontból számadással tartoznak a felelıs állami foglalkoztatási szolgálatnak, illetve a pénzügyi képviseletet ellátó szervnek az általuk felügyelt projektek tekintetében, illetve önállóan szavatolnak az alábbiakért: • a projektek lebonyolítása és megbízások teljesítése során vétett hibákért (különös tekintettel a kiírások és az átruházások elıírásainak betartására); • az olyan esetekért, amikor a Bizottság megállapítja, hogy egyes költségvetési pozíciók esetében támogatásra nem jogosult költségeket számoltak el (olyan tevékenységek esetében, amelyeket a partnerszervezetek maguk hajtottak végre vagy harmadik személyt bíztak meg a végrehajtásukkal). Ha az egyes projektekért felelıs szervezetek valamelyike nem jogi személy, úgy vitás esetekben a felelısséget a fölötte álló illetékes jogi személy viseli. A projektekre csak akkor lehet kérelmet benyújtani, illetve akkor van lehetıség a finanszírozásukra és lebonyolításukra, ha a felelısség kérdését kétséget kizáróan tisztázták és dokumentálták. Minden projektfelelıs szervezet köteles betartani az elszámolásokra és beszámolókra vonatkozó szabályokat, melyeket a felelıs állami foglalkoztatási szolgálat rögzít. Amennyiben nem tartják be a megadott határidıket, illetve nem követik az eljárásmódokat, költségtérítésük csökkenthetı vagy megtagadható, illetve kötelezhetik ıket elızıleg megtérített költségeik visszafizetésére. Az egyes projektekért felelıs szervezetek kötelezik magukat, hogy a visszatérítendı elızıleg megtérített költségeket 14 munkanapon belül átutalják a felelıs állami foglalkoztatási szolgálatnak, illetve a pénzügyi képviseletet ellátó szervnek. Kötelességük minden projektrıl pontos dokumentációt készíteni, melyet a Bizottság elszámolási szabályozásában meghatározott ideig kötelesek megırizni, és az esetleges ellenırzések során azonnal és hiánytalanul az ellenırzı szerv rendelkezésére bocsátani. A 8. számú ábra sematikusan ábrázolja a Bizottság, az állami foglalkoztatási szolgálat, illetve a pénzügyi megbízott közti pénzügytechnikai kapcsolatokat, illetve a projektek lebonyolításnak eljárási lépéseit.



95

8. számú ábra: A projektek lebonyolításnak eljárási lépései az „EURES-T Pannonia” keretein belül

EURES-T Pannonia partnerszervezetei Bizonylatok benyújtása

Koordinátor

A pénzügyi megbízott a koordinátor engedélyével kifizetéseket eszközöl

Pénzügyi megbízott A bizonylatok ellenırzése, kifizetések engedélyezése

A pénzügyi megbízott rendelkezésére bocsájtja a büdzsét

Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Pénzügyi megállapodást kötnek

EURESco Forrás: Saját ábra



96

6.6 Az EURES-T tanácsadók Az EURES-T tanácsadók EGT munkaerı-piaci és munkaügyi szakértık, akik az EURESco védnöksége alatt szervezett megfelelı képzés elvégzését követıen az EURES-T partnerszervezeteknél látják el feladatukat. A tanácsadók feladatait a 93/569/EEC számú európai bizottsági határozat írja le. E feladatok három fontos szolgáltatás nyújtására vonatkoznak: információnyújtás, tanácsadás, illetve az állásközvetítés támogatása. Az EURES-T tanácsadók mind nemzeti, mind határokon átívelı szinten tevékenykednek saját szervezetük keretein belül, illetve a foglalkoztatási és szakképzési kérdésekben illetékes szervekkel együttmőködésben. Közvetlen kapcsolatban állnak a munkavállalókkal és a munkáltatókkal, az EURES-T hálózat potenciális felhasználóival. A határmenti térségben tevékenykedı EURES-T tanácsadók és a teljes EGT-terület szintjén tevékenykedı EURES-tanácsadók közti különbség abban áll, hogy elıbbiek jóval intenzívebben foglakoznak az élet- és munkakörülmények határmenti aspektusaival, illetve a határokon átívelı álláskínálattal. Emellett információt kell nyújtaniuk a szakképzés határmenti kérdéseirıl is, különösen a határmenti képzési kínálatról. A határmenti szinten tevékenykedı EURES-T tanácsadóknak, legfıképpen az állami foglalkoztatási szolgálatoknál dolgozóknak természetesen az EGT szintő mobilitással kapcsolatos kérdéseket is meg kell válaszolniuk. Az EURES-T társulások jelzik az EURESco felé, hogy hány jelentkezıt javasolnak az EURES-T tanácsadói alapképzésbe való felvételre. A javaslattétel során tekintetbe kell venniük a társulás által lefedett földrajzi terület nagyságát és a munkavállalói ingázás fı tengelyeit. Az EURES-T tanácsadói alapképzésbe felvett jelentkezık kiválasztásánál a következı feltételeket kell figyelembe venni: • A jelöltek kielégítıen magas lélekszámú határmenti városokban dolgozzanak; • rendelkezzenek megfelelı idıtartamú, az EURES szempontjából releváns munkatapasztalattal; • rendelkezzenek felhasználói szintő számítógépes ismeretekkel; • beszéljék az unió legalább egy olyan nyelvét, amelyet társulásuk más régióiban használnak; ha egyetlen nyelv használatos a partnerség teljes területén, a jelölteknek e nyelven kívül még egy uniós nyelvet kell beszélniük. Gyakorlati okokból javasolt az angol- vagy a francia nyelv ismerete; • a leendı EURES-T tanácsadók közvetlen feletteseinek engedélyezniük kell, hogy a tanácsadók munkaidejük legalább 50 %-ában EURES-tevékenységeket végezhessenek (tanácsadási és segítı tevékenységek), illetve, hogy – az elıre nem látható akadályozó körülmények kivételével – legalább három évig EURES-T tanácsadóként tevékenykedhessenek; • az új EURES-T tanácsadói státuszok kérvényezését a határmenti társulás keretei közt már tevékenykedı EURES-T tanácsadók létszámának, földrajzi eloszlásának viszonylatában kell indokolni, a fontos ingázási területeket és azon szervezetek típusát is figyelembe véve, akik az EURES-T tanácsadókat foglalkoztatják. Emellett új társulások esetén az egyes partnertípusokban kiképzett EURES-T tanácsadók száma a közszférában tevékenykedı munkaügyi szervek (szakszervezetek, munkáltatói szervezetek) kivételével az elsı évben nem haladhatja meg a társulásban részt vevı térségek számát. Ha összevetjük az osztrák–magyar határmenti térség struktúráit a már fennálló EURES-T társulásokkal, arra az eredményre jutunk, hogy az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” keretein belül kb. 6 EURES-T tanácsadót lenne ésszerő alkalmazni, az arányokról a magyar illetve az osztrák partnerek döntenek.



97

6.7 Együttmőködés más EURES-T szervezetekkel Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” számára sok szempontból adott más EURES-T szervezetekkel való együttmőködés lehetısége. Különösképpen az alapítás idıszakában célszerő együttmőködnie az olyan EURES határmenti társulásokkal, amelyek hozzá hasonló belsı struktúrával és keretfeltételekkel mőködnek. Ennélfogva nem csupán lehetıség a szervezeti szintő know-how-transzfer, hanem kifejezetten ajánlatos is azt ki- és felhasználni. Ajánlatos továbbá, hogy a koordinációs iroda, a pénzügyi megbízott és az Irányító Bizottság elnöke az EURES-T társulások alapításának - legalább az elsı két év folyamán felvetıdı fontosabb operatív és szervezéstechnikai kérdéseit megválaszolandó minimum egy, már régebben mőködı EURES határmenti társulás tanácsait igénybe vegye. Különösen fontos lehet az együttmőködés olyan sikeres szervezetekkel, mint az IGR (Interregionaler Gewerkschaftsrat). Elsısorban a magyarországi és ausztriai élet és munkakörülményekrıl szóló információk, tanulmányok, szóróanyagok egész sorát veheti át a partnerség, amely nagy segítséget jelenthet. Az EURES-T társulások számára döntı fontosságú önálló internetes jelenlét struktúráját tekintve átvehetık bizonyos megoldások más társulásoktól, vagy legalább ösztönzést, ötleteket találhatnak a már megvalósított internetes megjelenés formáiban (pl. Øresund, TransTirolia). Emellett természetesen figyelembe kell venniük az EURESco EUREShonlapok kialakítására vonatkozó keretelıírásait is. A 2008-ban, vagy 2009-ben kiképzendı leendı EURES-T tanácsadóknak, illetve asszisztenseiknek már a képzést megelızıen tréningen kell részt venniük. Ennek kivitelezésében a partnerség együttmőködhet a bajor-cseh, vagy a magyar-szlovák (Danubius) határvidéken a közelmúltban megalakított EURES-T partnerségek képviselıivel, koordinációs irodáival, mivel ezek a szervezetek a közelmúltban estek át a tréningek megszervezésén. Finanszírozási síkon végeredményben mindig akkor nyílik lehetıség kooperációra, ha az adott EURES partnerség pénzügyi keretei már nem engedik meg egyes projektek megvalósítását, illetve ha a projektek minden részt vevı EURES határmenti társulás számára jelentıs eredményekkel járnak. Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” számára viszont leginkább az osztrák partnerszervezetek eddigi EURES-T területen szerzett tapasztalatai lesznek mérvadóak, úgy mint az EURES-Interalp, Trans-Tirolia vagy a Bodensee partnerségek. Ezeknek az EURES terén nagy tapasztalatokkal rendelkezı partnereknek a közremőködésével lényegesen könnyebbé válik a szisztematikus know-how-transzfer és a közös projektek megvalósítása.



98

6.8 Ütemterv Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” megalapításában érdekelt partnereknek arra kell törekedniük, hogy mihamarabb aláírják a keretegyezményt, mivel ebben az esetben megvan az esélyük, hogy még a 2008/09-es költségvetési év második felére benyújtsanak egy részleges éves pénzügyi támogatási kérelmet. Ez ésszerő és javasolt lépés lenne, mivel az EURES-T határmenti társulás alapítási szakaszában szükséges, ám igen magas szervezési és infrastrukturális költségek keletkeznek. Ugyanakkor az említett elızetes infrastrukturális beruházások hiányában nem tudnak szolgáltatásokat nyújtani a munkaadóknak, munkavállalóknak, illetve a többi célcsoportnak, tehát elengedhetetlenül fontos ezeknek a lépéseknek a mihamarabbi megtétele. A következı táblázatban részletezett ütemtervet ennek megfelelıen alakítottuk ki. 29. számú táblázat: Az „EURES-T Pannonia” létrehozásának ütemterve Hónap Tevékenység Magyarázat 2008. A keretegyezmény A keretegyezményt egy hivatalos rendezvény keretében, május aláírása vagy akár más módon minden részt vevı partnerszervezet aláírja. 2008. Az Irányító Bizottság A regionális partnerszervezetek a keretegyezményben május tagjainak kinevezése rögzített mandátumok számának megfelelıen megnevezik az Irányító Bizottságba delegált képviselıiket. Ehhez tarthatnak regionális választóüléseket, vagy rotációs rendszerben is kinevezhetik képviselıiket. Az idı rövidségére való tekintettel az utóbbi eljárás javasolt. A választóülések jegyzıkönyveit, illetve a rotációs eljárás aktajelzéseit meg kell küldeni a kijelölt leendı elnöknek. 2008. Az Irányító Bizottság Az Irányító Bizottság alakuló ülésén megválasztják az Irányító Bizottság elnökét, kijelölik a felelıs állami május alakuló ülése; a koordinátor kinevezését foglalkoztatási szolgálatot, illetve a pénzügyi megbízottat. Emellett felállítanak egy választóbizottságot, melynek bonyolító feladata, hogy elıkészítse a koordinátor kinevezését. választóbizottság létrehozása

2008. június/július

2008. nov.

Az Irányító Bizottság elsı rendes ülése A koordinátor kinevezése

Ha a tagok szükségesnek tartják, az elsı ülésen az üzleti szabályzatról is döntést hozhatnak. A koordinátort az Irányító Bizottság nevezi ki.

Opcionális: a 2008/09 részköltségvetési év projektjeinek meghatározása

A 2008/09-es részköltségvetési év tervezett projektjeinek felvázolása és a projektfelelısök kinevezése. A kérelem az illetékes nemzeti foglalkoztatási szolgálat által kerül az EURESco részére kiküldésre, kivételes elbírálás kérésével. A projektfelelısök a koordinátor ügyviteli támogatásával összeállítják projektfinanszírozási kérelmeiket és kalkulációikat. E dokumentáció alapján a koordinátor összeállítja az éves tevékenységi tervet, amelyet bemutatnak az azt elfogadó Irányító Bizottságnak. (Kistérségi vagy szakmai alapon szervezıdı) munkacsoportokat alakítanak. A felelıs állami foglalkoztatási szolgálat benyújtja az éves pénzügyi támogatási kérelmet az EURESco-hoz.

A 2009/10-es év tevékenységi tervének elkészítése, elfogadása és benyújtása



2009. áprilisáig

A tevékenységi terv jóváhagyása

2009. áprilisától

Projektkezdés Az elsı kifizetés utalványozása

99

Az EURESco ellenırzi és jóváhagyja a tevékenységi tervet, és a pénzügyi megállapodást megküldi aláírásra a felelıs állami foglalkoztatási szolgálatnak. A pénzügyi megállapodás aláírását követı maximum 60 napon belül megtörténik az EU-s támogatási források elsı részletének folyósítása. Az egyes projekttevékenységeket már 2008. nov./decemberében – az EURESco által engedélyezett tevékenységi terv alapján – el lehet kezdeni. Ebben az esetben a partnereknek a projektköltségeket részben elı kell finanszírozniuk.

Az Irányító Bizottság elsı, alapító ülésének elıkészületi szakaszában adódik néhány koordinációs feladat. Jelen tanulmány szerzıi azt javasolják, hogy e feladatok megoldását a megalakítandó Irányító Bizottság kijelölt leendı elnöke vállalja magára. Ebben az átmeneti fázisban a leendı elnökre elsısorban az a feladat hárul, hogy megszervezze a keretszerzıdések aláírását és az Irányító Bizottság tagjainak kinevezését. Különösen arra kell nagy gondot fordítania, hogy azok a potenciális partnerszervezetek, amelyeket nem, vagy csak részben vontak be az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” alapításának elıkészületi munkálataiba, szintén elégséges információhoz jussanak a projektrıl és annak paramétereirıl.



100

6.9 Összefoglalás Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” megalapításának legfontosabb szervezeti szempontjait az alábbi áttekintésben soroljuk fel. Irányító Bizottság

Koordináció Képviselet a Bizottság elıtt A pénzügyi képviseletet ellátó szerv Finanszírozás és költségvetés

EURES-T tanácsadók

Az Irányító Bizottságnak 10 szavazati joggal rendelkezı, teljes jogú tagja van: a magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat és az AMS Österreich egy-egy képviselıt, a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ egy, és az AMS Burgenland, Alsó-Ausztria és Stájerország közösen egy képviselıt delegálnak; a nemzeti EURES vezetık egy-egy képviselıt delegálnak; az osztrák, illetve a magyar munkáltatói szervezetek 1-1, és a munkavállalói szervezetek is 1-1 képviselıt delegálnak. Az Irányító Bizottság alakuló ülésén választóbizottságot hoz létre, akik elıkészítik a koordinátor kinevezésére irányuló eljárást. Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” képviseletét a Bizottság elıtt az elsı három költségvetési évben a magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat látja el. Az ezt követı költségvetési évek tekintetében a partnerszervezeteknek idejekorán meg kell állapodniuk a Bizottság elıtti képviseletrıl. A potenciális partnerek az elıkészületi idıszakban megegyeznek, hogy melyik szervezet láthatná el a partnerség pénzügyi képviseletének feladatát. Az „EURES-T Pannonia Határmenti Partnerség” az EU által nyújtott támogatásból, illetve a partnerek saját hozzájárulásaiból finanszírozza mőködését. A tevékenységi tervben foglalt projektek pénzügyi lebonyolítását a felelıs projektpartnerek, a koordinátor és a pénzügyi képviseletet ellátó szerv garantálják. A projektek végrehajtásával megbízott partnerek a projektek megvalósítása során keletkezett kiadásaikról a koordinátor közvetítésével számlát nyújtanak be a pénzügyi képviseletet ellátó szervhez. A koordinátor ellenırzi az elszámolások formai és tartalmi helyességét, majd továbbítja ıket a pénzügyi képviseletet ellátó szerv felé, aki megtéríti a partnereknek a benyújtott számlák ellenértékét. A partnerek a Bizottság elıtt szavatolnak elszámolásaik helyességéért. Az osztrák–magyar határmenti térség lélekszámát és az ingázók számát figyelembe véve kb. 6 EURES-T tanácsadó alkalmazása javasolt az „EUREST Pannonia Határmenti Partnerség” keretein belül.



Mellékletek


101


102

Tisztelt Hölgyem/Uram! Az Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. „Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország között” címő tanulmányához szeretnénk a közremőködését kérni azzal, hogy kitölti az itt található kérdıívet. A tanulmány célja többek között az, hogy megismerjük az Önök szervezetének véleményét a határon átnyúló együttmőködésekkel, az EURES-T partnerséggel és a munkaerı-mobilitással kapcsolatban a kelet-ausztriai és nyugat-magyarországi területekre vonatkozóan. A kérdıívben szereplı véleményeket bizalmasan kezeljük és kizárólag a fent említett tanulmányhoz használjuk fel név nélkül. Kérjük, hogy a kitöltött kérdıívet legkésıbb 2007. október 26.-ig (péntek) küldje vissza részünkre elektronikus úton a [email protected] címre, vagy faxon a +36/99/514-505 faxszámra. Köszönjük a segítségét! Csizmár Péter ügyvezetı Empirica Gazdasági- és Társadalomkutató Intézet Kft.

KÉRDİÍV

I. RÉSZ: MEGLÉVİ HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŐKÖDÉSEK ÉS AZOK JELLEMZİI I/1. Milyen, már mőködı határon átnyúló együttmőködéseket ismer (szakmai, kulturális, sport, vagy bármi, ami eszébe jut)? Kérjük, soroljon fel néhányat!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... I/2. Részt vesz az Ön által említett együttmőködések közül valamelyikben az Ön szervezete? Tegyen x-et a válaszának megfelelı helyre.



103

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................

I/3. Kérem, hogy indokolja meg, hogy miért vesz /nem vesz részt az együttmőködésben?

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... I/4. Ha részt vesz az együttmőködésben, idıben milyen intenzitású a részvétele? Egy hónapban hány napot tölt az együttmőködésben való részvétellel?

I/1.

I/2.

I/3.

I/4.

Határon átnyúló együttmőködés ek megnevezése

Részt vesz az együttmőködés ben?

Az együttmőködésben való részvétel/nem részvétel indoklása

Részvétel intenzitása (napokban havonta)

Igen

Nem

I/5. Ön mennyire ért egyet az alábbi, a határon átnyúló együttmőködésekkel kapcsolatos kijelentésekkel? A véleményét egy 1-tıl 5-ig terjedı skálán fejezheti ki, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem ért egyet, az 5-ös pedig azt, hogy teljes mértékben egyetért. A köztes értékekkel árnyalhatja a véleményét. Kérem, hogy tegyen x-et a válaszának megfelelı helyre! Kérem, hogy indokolja a válaszát!


1

Teljes mértékben egyetért

A határon átnyúló együttmőködések…

Egyáltalán nem ért egyet


2

3

4

104

A válasz indoklása

5

…intenzívebbé teszik az üzleti kapcsolatokat …növelik a konkurencia megjelenését …bıvítik a felvevı piacot, azaz növelik a keresletet …csökkentik az információs deficitet …erısítik a kulturális kapcsolatokat …csökkentik az elıítéleteket …csökkentik az interkulturális különbségeket …hozzájárulnak az életszínvonal növeléséhez …hozzájárulnak a közös élettér gondolatához Egyéb, éspedig:

I/6. Ön szerint, összességében milyen hatással vannak a határon átnyúló együttmőködések a határ menti kapcsolatokra? Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a véleményét!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................



105

I/7. Kérem, hogy szakterülete szempontjából értékelje a két ország (Magyarország-Ausztria) határon átnyúló együttmőködésének minıségét Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását megelızı idıszakra vonatkozóan. Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a véleményét!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... I/8. Kérem, hogy szakterülete szempontjából értékelje a két ország (Magyarország-Ausztria) határon átnyúló együttmőködésének minıségét Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követı idıszakra vonatkozóan. Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a véleményét!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... I/9. Kérem, hogy szakterülete szempontjából értékelje a két ország (Magyarország-Ausztria) határon átnyúló együttmőködésével kapcsolatos elvárásait a közeljövı (3-5 év) idıszakra vonatkozóan. Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a válaszát!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................



106

....................................................................................................................................................

II. RÉSZ: AZ EURES-T PARTNERSÉGGEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK II/1. Mostani ismeretei alapján, Ön miben látja az EURES-T partnerségi együttmőködés lényegi elemeit? Kérjük, sorolja fel ezeket!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... II/2. Ön szerint mik lehetnek az EURES-T partnerségi együttmőködés elınyei? Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a válaszát!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... II/3. Ön szerint mik lehetnek az EURES-T partnerségi együttmőködés lehetséges hátrányai? Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a válaszát!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................



107

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................

II/4. Az Ön szervezete mit várna el az EURES-T partnerségi együttmőködést illetıen rövid, illetve hosszú távon? Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a válaszát!

Rövidtávú elvárások: ............................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... Hosszú távú elvárások: ............................................................................................................ .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... II/5. Az Ön szervezete milyen lehetséges partneri feladatokat tudna ellátni az EURES-T együttmőködés keretein belül? Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a válaszát!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... II/6. Az Ön szervezete milyen hajlandóságot mutat az EURES-T partnerségben való részvételre? Kérem, hogy 1-tıl 5-ig értékelje a lehetséges részvételüket, ahol az 1-es azt jelenti, hogy biztosan nem vennének részt a partnerségben, az 5-ös pedig azt, hogy biztosan részt vennének a partnerségben. A köztes értékekkel árnyalhatja a véleményét! Kérjük, hogy a válaszát indokolja!



Biztosan nem vennének részt az EURES-T partnerségben 1

108

Biztosan részt vennének részt az EURES-T partnerségben 2

3

4

5

A válasz indoklása: .................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... III. RÉSZ: A MUNKAERİ MOBILITÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

III/1. Ön szerint milyen nehézségekkel kell szembesülnie azon határ menti településen élı magyar munkavállalóknak, akik Ausztriában kívánnak munkát vállalni? Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a válaszát!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... III/2. Ön szerint milyen nehézségekkel kell szembesülnie azon határ menti településen élı osztrák munkavállalóknak, akik Magyarországon kívánnak munkát vállalni? Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a válaszát!

.................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................



109

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... III/3. Ön szerint az osztrák-magyar EURES-T partnerségi együttmőködés létrehozásával le lehetne küzdeni az Ön által említett nehézségeket? Ha igen, miért, ha nem, miért nem? Kérjük, minél részletesebben fejtse ki a válaszát!

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................

2

3

4

5

1

Magyar munkavállalókra vonatkozóan A munkavállalók iskolai végzettsége Munkavállalók életkora Munkavállalók mobilitási készsége Munkavállalással kapcsolatos adminisztráció mennyisége


Teljesen megfelelı

Egyáltalán nem megfelelı

1

Teljesen megfelelı

Egyáltalán nem megfelelı

III/4. Most arra kérjük, hogy értékelje az alábbi szempontokat a szerint, hogy azok mennyire segítik a magyar-osztrák határ menti településen élı munkavállalók munkavállalását a szomszédos országban (a magyar illetve az osztrák munkavállalókra vonatkozóan egyaránt) A véleményét egy 1-tıl 5-ig terjedı skálán fejezheti ki, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem megfelelı, az 5-ös pedig az, hogy teljesen megfelelı a határ menti munkaerı munkavállalása során a szomszédos országban. A köztes értékekkel árnyalhatja a véleményét! Kérjük, hogy tegyen x-et a válaszának megfelelı helyre!

2

3

4

5

Osztrák munkavállalókra vonatkozóan


110

Munkavállalók nyelvtudása A munkaerıpiac szerkezete A képzési rendszer összehasonlíthatósága A munkavállalással kapcsolatos információkhoz való hozzájutás Határátkelıhelyek száma Határátkelıhelyek átengedı képessége Közlekedési infrastruktúra A két ország közötti történeti kapcsolat, közös identitás A két ország vállalatközi kapcsolata Egyéb, az Ön által fontosnak tartott jellemzı: Egyéb, az Ön által fontosnak tartott jellemzı: Egyéb, az Ön által fontosnak tartott jellemzı:

III/4. Ha még bármit meg kíván osztani velünk, amire nem tértünk ki a kérdıívvel kapcsolatban, azt itt megteheti:

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... Köszönjük az értékes segítségét!


Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából készítette az Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. Sopron

Recommend Documents