Az aktív hallgatók körében lezajlott on-line kutatás eredményei A kutatás háttere

Szent István Egyetem | Diplomán innen és diplomán túl | DPR eredmények

Az aktív hallgatók körében lezajlott on-line kutatás eredményei - 2011 1. A kutatás háttere A Szent István Egyetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában támogatást nyert a Diplomás Pályakövető Rendszer bevezetésére és kapcsolódó kutatások, adatfelvételek elvégzésére. A program az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg, amelynek része az egyetemen végzett hallgatók standard kérdőíves módszerekkel való elérése. A program keretén belül az egyetem 2011. tavaszán az EvaSys rendszer felhasználásával on-line kutatást végzett a Szent István Egyetem különböző karain az aktív hallgatók körében. A mintavételes kutatások pályázati követelményeit tartalmazó módszertani útmutató tartalmazza azokat a stan-

dardokat és protokollokat, amelyek mentén az adatfelvételt el kellett végezni. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy az aktív hallgatók hogyan ítélik meg az egyetemi oktatásuk hasznosságát, jelenleg milyen munkaerőpiaci pozícióban vannak, milyen további karrierterveik vannak valamint, hogy ezek milyen összefüggésben vannak az egyetemi időszakban nyújtott szakmai teljesítményükkel. A kérdőív elsősorban a kötelező, országosan standardizált kérdéseket tartalmazta, de kiegészítésre került specifikus, az egyetem által preferált dimenziókkal is. A kérdőívben alkalmazott ún. központi részt az Educatio Kht. állította össze, az ún. intézményi részt a SZIE alakította ki.

165


2. Módszertan A Szent István Egyetem reprezentatív on-line kutatást végzett az Egyetem különböző karain az aktív hallgatók körében 2011. április 1. és június 15. között. A kutatás során első lépésben az eKar AB Alkalmazott Bölcsészeti Kar

gyetemen 2011-ben a tavaszi szemeszterben aktív hallgatók populációjára vonatkozó adatokat kellett tisztítani, korrigálni, az így kapott korrigált adatbázis 12125 fő adatait tartalmazta, az alábbi kari bontásban. Aktív hallgatók száma 819

Aránya 6,8%

AO Állatorvos-tudományi Kar

508

4,2%

EF Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet GT Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar GK Gazdasági Kar

545

4,5%

3895

32,1%

894

7,4%

GM Gépészmérnöki Kar

1085

8,9%

MK Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar PK Pedagógiai Kar

1974

16,3%

439

3,6%

VK Víz- és Környezetgazdálkodási Kar

339

2,8%

YM Ybl Miklós Építéstudományi Kar

2041

16,8%

12125

100,0

SZIE összesen Ezt követően minden egyes hallgatót rétegekbe soroltunk az alábbi rétegképző változók mentén: kar, nem, képzési szint, tagozat. Rétegenként vettünk véletlen kezdőpontú szisztematikus mintát. A csökkenő minta eredménye166

ként közel 2830 interjú készült el, ebből adatminőségi szempontokból néhányat az editálás során töröltünk a végső adatbázisból, így mindösszesen 2809 sikeres és validált kérdőíven történt az adatelemzés.


Kar

Minta száma

Elért hallgatók aránya

AB Alkalmazott Bölcsészeti Kar

162

19,8%

AO Állatorvos-tudományi Kar

201

39,6%

EF Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet

199

36,5%

GT Gazdaság- és T ársadalomtudományi Kar GK Gazdasági Kar

756

19,4%

252

28,2%

GM Gépészmérnöki Kar

194

17,9%

MK Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar PK Pedagógiai Kar

430

21,8%

99

22,6%

VK Víz- és Környezetgazdálkodási Kar

62

18,3%

YM Ybl Miklós Építéstudományi Kar

454

22,2%

2809

23,2%

SZIE összesen

167


A válaszmegtagadásokból fakadó kis-

kus rögzítés után ellenőriztük. Az ada-

mértékű torzulásokat többszempontú

tok feldolgozását az SPSS programcso-

matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kar, nem, képzési szint, finanszírozási forma és tagozat szerint reprezentálják a Szent István Egyetemen 2011-ben aktív hallgatókat. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat az automati-

mag segítségével végeztük. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén a teljes mintára számítva maximum ±1-2 százalék, az egyes karokra számított mintavételi hiba ettől eltérő az eltérő esetszámok miatt és az alábbiak szerint alakul.

168


3. A képzés körülményei A Szent István Egyetem nagyon sokféle képzési területen nyújt lehetőségeket a felsőoktatás iránt érdeklődők számára. A jelenleg tanulók 28 százaléka műszaki területen, valamivel több mint 26 százalékuk gazdaságtudományt tanul, 23 százalékuk agrárképzésben vesz részt, 8

százalékuk bölcsészettudomány, 6 százalékuk társadalomtudomány iránt érdeklődik, közel 5 százalékuk pedagógiai jellegű tanulmányokat folytat, 2 százalékuk egészségügyi jellegű tanulmányokat folytat, közel 1 százalékuk pedig természettudományt tanul.

A hallgatók meghatározó aránya, több mint 80 százalékuk BA vagy BSc típusú képzésben vesz részt, 13,3 százalékuk MA/MSc képzésben tanul, 1 százalékuk egyetemi, 1,8 százalékuk főiskolai, 3,4 százalékuk pedig osztatlan képzésben folytat hallgatói

jogviszonyt. A jelenlegi diákok közel 60 százaléka nappali tagozaton tanul, közel 40 százalékuk levelező tagozaton, a levelező formában tanulók aránya elenyésző, mindössze a teljes hallgatói létszám 0,4 százaléka. 169


A diákok közül nappali tagozaton legtöbben Állatorvos-tudományi Karon, a Gépészmérnöki Karon, az Ybl Miklós Építéstudományi Karon és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon tanulnak, ezeken a karokon a tanulók minimum kétharmada tanul nappali 170

tagozaton. Levelező, esti vagy távoktatási formában legtöbben az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben, a Pedagógiai Karon és a Gazdasági Karon tanulnak, ezeken a diákok 59-61 százaléka tanul ilyen formában.


A férfiak kétharmada, a nők 55 százaléka tanul nappali tagozaton, az 1989 után születettek 96 százaléka szintén

ilyen formában, de a 1985 előtti születésűek 93 százaléka nem nappali tagozaton.

Három kart kivéve a diákok több mint fele államilag támogatott finanszírozási formában tanul jelenleg, kie-

melkedik ezen a téren az Állatorvostudományi Kar, a Gépészmérnöki Kar és a Mezőgazdaság- és Környezet171


tudományi Kar, amelyek karokon a

Karon, a Gazdasági Karon, a Gazda-

diákok több mint háromnegyede ilyen

ság- és Társadalomtudományi Karon

finanszírozási formában vesz részt. A költségtérítéses tanulók legnagyobb arányban az Alkalmazott Bölcsészeti

és a Pedagógiai Karon vannak jelen, ezen karok tanulóinak 48-69 százaléka fizet tanulmányaiért.

A diákok 3 százaléka ebben az évben, 37 százaléka a tavalyi évben kezdte tanulmányait a Szent István Egyetemen, 27 száza-

lékuk 2009-ben, 17 százalékuk 2008-ban, 9 százalékuk 2007-ben, 3 százalék 2006ban és 4 százalék pedig 2006 előtt.

172


A hallgatók közel 40 százaléka jó eredménnyel végzi az adott szakot, több mint 8 százalékuk jeles osztályzattal,

majdnem 45 százalékuk közepes és közel 8 százalékuk pedig elégséges eredménnyel.

Jónak mondható eredményeket értek el az Alkalmazott Bölcsészeti Kar, az Egészségtudományi és Környezet-

egészségügyi Intézet, illetve a Pedagógiai Kar hallgatói, gyengébb teljesítményekkel az Ybl Miklós Építéstudomá173


nyi Kar, a Gépészmérnöki Kar, a Gaz-

nyezettudományi Kar diákjai körében

dasági Kar és a Mezőgazdaság- és Kör-

találkozhatunk.

A nők és a korábban születettek körében vannak nagyobb arányban a jó teljesítményű diákok, ebben a kér-

désben az apa iskolai végzettségének nincsen számottevő meghatározó hatása.

174


A hallgatók több mint fele úgy gon-

nye az, hogy a saját eredménye sokkal

dolja, hogy ugyanolyan tanulmányi

jobb, mint a többieké. Azoknak a diá-

eredménnyel végzik felsőfokú tanulmányaikat, mint az ugyanazon a szakon tanuló többi diák, 31 százalék szerint a sajátja valamivel jobb, mint a többieké, és közel 5 százalék vélemé-

kok aránya, akik saját eredményüket rosszabbnak tartják a többi diákhoz képest 9,8 százalék, 9 százalékuk valamivel rosszabbnak, 0,8 százalékuk pedig sokkal rosszabbnak ítéli meg.

175


Az egyes dimenziók mentén nagy

körében kicsivel magasabb azok

különbségek nem láthatóak ennek a

aránya, akik negatívabban ítélik meg

kérdésnek a megítélésében, a férfiak és a 1985-1989 között születettek

saját eredményüket a többi szaktársukhoz képest.

További MA/MSc képzésben való részvételt legtöbben az Ybl Miklós Építéstudományi Karról, a Víz- és Környezetgazdálkodási Karról és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetből terveznek, 68-76 százalékuk gondolja ezt saját szakján illetve másik szakon. Jelenleg is MA/MSc képzésben vesz részt a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatóinak 22 százaléka, a Mezőgazdaság- és Környezettudomá-

nyi Karról 18 százalék, a Gépészmérnöki Kar diákjainak 13, az Állatorvostudományi Kar tanulóinak 4, a Gazdasági Kar 2, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet és a Pedagógiai Kar diákjainak 1-1 százaléka. Az ilyen terveket leginkább az Állatorvos-tudományi Kar, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar, a Pedagógiai Kar és a Gazdasági Kar diákjai „utasítják” el, 4378 százalékuk egyáltalán nem gondolkodik abban, hogy akár saját szakján,

176


akár másik szakon a jövőben MA/MSc

A finanszírozási forma ebben a kér-

képzésben részt vegyen.

désben nem tűnik meghatározónak, de

A férfiak ilyen irányba nagyobb arányban mozdíthatóak, mint a nők, illetve a fiatalabb generációkban is nagyobb hajlandóság mutatkozik ezek iránt.

a nappali tagozaton tanulók nagyobb arányban tervezik, hogy a jövőben bekapcsolódjanak MA/MSc képzésbe, mint az egyéb formában tanuló diákok.

177


Az Állatorvos-tudományi Kar és a Gazdasági Kar hallgatóin kívül minden kar esetében találunk olyan diákokat, akik más szakon is tanulnak jelenleg. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és a Pedagógiai Kar tanulóinak 3-3 százaléka,

178

az Alkalmazott Bölcsészeti Karról, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetből, a Gépészmérnöki Karról és az Ybl Miklós Építéstudományi Karról 2-2 százalék, a Víz- és Környezetgazdálkodási Karról pedig 1 százalék tanul más szakon is saját szakja mellett.


Demográfiai jellemzők mentén

tek körében vannak valamivel töb-

nagy különbségek nem tapasztalha-

ben azok, akiknek több szakjuk is

tóak, az 1985-1989 között születet-

van.

179


Az alapszak mellett a diákok 41,5 szá-

képzésben, 6 százalékuk osztatlan kép-

zaléka BA/BSc képzési formában tanul,

zésben, 5,9 százalékuk szakirányú

több mint 16 százalékuk felsőfokú szakképzésben, 10 százalékuk egyetemi képzési formában, 8 százalékuk MA/MSc

továbbképzésben, 4,5 százalékuk kiegészítő képzésben, 4,4 százalékuk főiskolai, 2,7 százalékuk pedig diplomás képzésben.

Felsőfokú végzettséggel a jelenlegi tanulók közül 18,6 százalék rendelke-

zik, 81,4 százalékuknak nincsen még ilyen végzettsége.

180


Legtöbben a gazdasági és társada-

nöki Karon tanulók. Ellenkező oldalon

lomtudományi képzésben résztvevők

az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és az

közül rendelkeznek már felsőfokú végzettséggel, őket követik a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon, a Pedagógiai Karon és a Gépészmér-

Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói állnak, körükben a legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező diákok száma.

A nők, az 1989 előtt született diákok és a levelező, esti vagy távoktatási formában tanulók körében na-

gyobb arányban fordulnak elő már felsőfokú végzettséggel rendelkező diákok.

181


A diákok 41 százaléka korábbi diplomáját főiskolai, további 41 százaléka BA/BSc jellegű képzésben, 8-8 százalé-

ka egyetemi illetve felsőfokú szakképzésben, és 1 százalékuk MA/MSc képzési formában szerezte.

A korábbi diplomájuk megszerzése során a tanulók 75 százaléka államilag támogatott képzésben tanult, 25 százalékuk pedig költségtérítéses formában. A

diákok 73 százaléka nappali tagozaton, közel egynegyedük levelezőn, 3 százalékuk távoktatási, 1 százalékuk pedig esti formában szerezte meg korábbi diplomáját.

182


183


4. Nemzetközi tapasztalatok A hallgatók saját bevallásuk szerint leginkább az angol és német nyelvet beszélik, és inkább közepes vagy az alatti szinten. E két nyelven

kívül az olasz, a francia, a spanyol és az orosz nyelvvel kapcsolatos tudásszintjüket ötfokú skálán 1,2 ponttal értékelték.

Angol nyelvtudásukat legmagasabb szintűnek az állatorvosi szakokon tanulók ítélik, bár ez is mindössze 3,7 pont ötfokú skálán, őket követik a gazdasági és társadalomtudományi képzésben résztvevők, illetve a gépészmérnökök, a mezőgazdászok és az építéstu-

dományt tanulók. Legrosszabbul a pedagógiai szakokon és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben tanuló diákok beszélnek saját bevallásuk szerint, saját angol nyelvtudásukat ezek a diákok ötfokú skálán 2,7 pontra „osztályozták”.

184


A német nyelvvel kapcsolatban az Állatorvos-tudományi Kar hallgatói a

legbizakodóbbak, és a leggyengébbek az Alkalmazott Bölcsészeti Kar diákjai.

A francia nyelvet saját bevallásuk szerint szintén inkább állatorvosi képzés-

ben résztvevők beszélik jól, de az ő tudásszintjük is 1,4 pont önbevallásuk alapján.

185


Az olasz nyelv használata több kar esetében ugyanolyan szinten van jelen, az állatorvosi, a gazdasági és társadalomtudomá-

nyi, az egészségügyi és mezőgazdasági képzésben résztvevőknél 1,2-1,3 pont, a többi kar esetében ennél alacsonyabb értékű.

A spanyol nyelv használata minden kar diákjai körében alacsony szinten van, az állatorvostudományi, a gazdasági és társadalomtudományi, mező-

gazdasági és környezettudományi képzésben tanulók beszélik egy kicsivel jobban, de ők is 1,2-1,3-ra értékelik tudásukat.

186


Az orosz nyelvet a Pedagógiai és az Alkalmazott Bölcsészeti Karokon tanu-

lók beszélik inkább, saját nyelvtudásukra maximum 1,4 pontot adtak átlagosan.

187


Tanulmányaik alatt a diákok 3,3 száza-

daság és társadalomtudományi, illetve a

léka tanult hosszabb-rövidebb ideig kül-

víz és környezetgazdálkodási szakokon

földön, 96,7 százalékuknak nem volt ilyen tapasztalatuk. Az alkalmazott bölcsészeti szakokon, az állatorvosi, a gaz-

tanulók 4-4 százaléka, a többi kar esetében a külföldön tanulók aránya maximum 3 százalék vagy az alatt marad.

188


A diplomás apákkal rendelkezők, az

nulók közül egy kicsivel többen tanul-

1980 -1989 között születettek, az állami

tak már külföldön hosszabb-rövidebb

finanszírozású és nappali tagozaton ta-

ideig és gyűjtöttek tapasztalatokat.

Akik legalább egy szemesztert tanultak külföldön, 49 százalékuk egy alkalommal volt kint, 8 százalékuk pedig kétszer, azok közül, akik kevesebb

mint egy szemesztert tanultak, azok 38 százaléka egyszer fordult meg más országban, 9 százalékuk pedig két alkalommal. 189


A külföldi tanulmányokat a hallgatók 1,4 százaléka saját vagy családi tőkéből finanszírozta, 1,7 százalékuk Tempus vagy Erasmus ösztöndíjból, 0,4-0,6 százalékuk egyéb külföldi

pályázatból illetve hazai ösztöndíjból, a fogadó intézmény ösztöndíjából vagy egyéb forrásból fedezte kintlévőségének költségeit a tanulók 0,20,2 százaléka.

a külföldön tanultak %-ában

190


A külföldi munkavállalás a diákok

gazdaság- és Környezettudományi

13 százalékánál tapasztalható, főleg

Kar és az Egészségtudományi és

a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, a Gazdasági Kar, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, a Mező-

Környezetegészségügyi Intézet hallgatói körében fordult elő nagyobb arányban.

191


A férfiak, a korábbi években születet-

találunk nagyobb arányban olyanokat,

tek, és a levelező, esti vagy távoktatási

aki dolgoztak már külföldön hosszabb-

formában résztvevő hallgatók között

rövidebb ideig.

192


5. Kapcsolódás a munka világához A jelenlegi tanulók 52 százaléka dolgozik most is, 48 százalékuknak nincsen munkaviszonya. A gazdasági és társadalomtudományi képzésben résztvevők 63 százaléka, az alkalmazott bölcsész képzésben tanulók 61

százaléka dolgozik jelenleg is, de a pedagógus, gazdasági és egészségügyi képzésben résztvevők több mint 50 százalékának is van munkaviszonya, a többi kar esetében a dolgozók aránya 50 százalék alatt marad.

193


A nők, az érettségivel nem rendelke-

nem nappali tagozaton tanuló diákok

ző apai hátterű tanulók, a 1985 előtt

körében magasabb a jelenleg is dolgo-

születettek, illetve a költségtérítéses és

zók aránya.

194


A dolgozó tanulók 64 százalékának

munka, 9 százalékának alkalmi, idő-

jelenlegi munkaviszonya állandó jelle-

szakos jellegű, 7 százaléknak határo-

gű és határozatlan idejű, 16 százalékának diákmunka illetve gyakornoki

zott idejű és 4 százaléknak megbízásos jellegű.

Állandó jellegű munkával rendelkezik a többség minden kar esetében az állatorvosi képzésben résztvevő-

kön kívül, náluk többségben vannak az egyéb jogviszonyban dolgozó tanulók.

195


A költségtérítéses és a levelező, esti vagy távoktatási formában résztvevő hallgatók között nagyobb arányban

196

találunk olyanokat, akik állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkeznek.


A diákok 70 százaléka főfoglalkozású

Kar hallgatói tekintik magukat, főfog-

dolgozónak tekinti magát, aki tanul, és

lalkozású dolgozónak pedig a Pedagó-

30 százalékuk gondol magára úgy, mint főfoglalkozású diák. Főfoglalkozású diáknak főleg az Állatorvos-tudományi Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi

giai Karon, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben illetve a Gazdasági Karon tanuló diákok tekintik önmagukat.

197


Az érettségizett illetve diplomás

zésben résztvevők körében nagyobb

családi háttérrel rendelkezők, a

arányban találunk olyanokat, akik

későbben születettek, a nappali tagozaton és államilag támogatott kép-

magukra mint főfoglalkozású diákok tekintenek.

198


A hallgatók 60 százaléka szerint munká-

szen más szakterület, 12 százalékuk sze-

jukhoz a saját és a kapcsolódó szakterüle-

rint csak a saját tanulmányok szakterülete,

teknek megfelelő tanulmányok felelnek meg legjobban, 16 százalék szerint egy egé-

és további 12 százalék szerint pedig bármilyen szakterület megfelel.

A tanulók 80 százalékának esetében nincsen a családban olyan családtag, aki a saját szakterületéhez hasonló szakterületen szerzett korábban végzettséget, 12 százaléknál fordul elő, hogy a szülők között van ilyen, 3 százaléknál a nagyszülők között találunk ilyen személyt, és 5 százalék esetében a szülők és a nagyszülők között is van ilyen ember. A saját érdeklődési terület kialakulásában szerepe lehet a családi háttérnek

a Gépészmérnöki Karon tanulók egyharmadánál, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar tanulóinak 28 százalékánál, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon és a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon tanulók 21-21 százalékánál, illetve a Gazdasági Kar diákjainak 17 százalékánál. A többi kar esetében is lehetnek ilyen hatások, mivel az azokon tanulók 13-16 százalékánál van hasonló végzettséggel rendelkező családtag a háttérben. 199


Demográfiai jellemzők közül leginkább az iskolai végzettség bír meghatározó jelleggel, a diplomás apával rendelkezők hallgatók egyharmadánál van 200

a családban hasonló szakterületen végzett illetve dolgozó családtag, míg az érettségivel nem rendelkező apai hátterű diákoknál ez 13 százalék.


201


6. Véleménye az egyetemről A szak kiválasztásának elsődleges szempontja a diákoknál az volt, hogy ez a terület érdekli őket és ezen a területen szeretnének dolgozni a jövőben. Továbbá fontos szempontként szerepelt a kar, a képzés jó hírneve is, a lakóhelytől

való távolság, illetve a tanárok jó hírneve is. Legkevesebb szerepe és legkisebb súlya a szak kiválasztásánál az volt, hogy jó-e a kollégiumi elhelyezés, a barátok ajánlása és hogy könnyű-e azon a szakon diplomát szerezni.

Az egyes szempontok meghatározó szerepének erősségét karonkénti

bontásban az alábbi táblázatok mutatják:

202


203


204


205


206


207


208


A tanulók jelenlegi szakukat többnyire az első helyen jelölték meg a felvételinél, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar diákjainak 27 százaléka második helyen, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a Mezőgazdaság- és Környezettu-

dományi Kar hallgatóinak 15-15 százaléka szintén második helyen, és minden kar esetében 3-8 százaléka a tanulóknak harmadik, 1-16 százalékuk pedig negyedik helyen vagy ennél hátrébb jelölte meg felvételi lapján.

209


A felvételin a diákok 40 százaléka a

lékuk hátrányos helyzetére való tekin-

nyelvvizsgáért kapott többletpontot, 21

tettel, 3 százalékuk tanulmányi verse-

százalékuk az emelt szintű érettségire, 15 százalékuk szakképesítésre, 5 száza-

nyen való részvételre és 1 százalékuk valamilyen fogyatékosságra.

A jelenlegi hallgatók leginkább a tanárok tudásával és a könyvtár felszereltségével illetve működésével elégedettek saját karjuk vonatkozásában. Továbbá meg vannak elégedve tanáraik segítőkészségével, a tanulmányi előadók munkájával, a közösségi élettel, a kollégiumi elhelyezés színvonalával, a szórakozási lehetőségek választékával és a külföldi ösz-

töndíj-lehetőségekkel. Kisebb mértékben, de még mindig elégedettséget fejeznek ki az információáramlás színvonalával, a friss szakirodalom biztosításával, a gyakorlati képzés színvonalával és a tantermek berendezésével és felszereltségével is.

210

Az egyes karok esetében a részletes elégedettségi mutatókat az alábbi táblázatok mutatják.


211


212


213


214


215


216


217


A hallgatók szerint a saját karukon

Közepesnél egy kicsit rosszabbul ítélik

figyelmet fordítanak a tehetséges hall-

meg a szociális problémákkal való fog-

gatók segítésére, támogatására, a külföldi ösztöndíj lehetőségekről való tájékoztatásra és a hallgatók kívánságainak megfelelő programok szervezésére.

lalkozást, illetve szerintük nem esik kellő figyelem a kari vezetés munkájával, terveivel való tájékoztatásra, illetve a végzés utáni elhelyezkedés segítésére.

218


219


220


A hallgatók úgy ítélik meg, hogy a végzettségüknek, illetve a diplomájuk szerinti szakmájuknak Magyarországon nagyobb a társadalmi presztízsük mint az anyagi megbecsültsége. Legnagyobb társadalmi presztízse saját szakmájuknak az Állatorvostudományi Karon tanulók szerint van, őket követik a Gépészmérnöki Kar, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar és a Gazdasági Kar hallgatói. Saját szakmájuk társadalmi presztízsét legalacsonyabb szinten az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a Pedagógiai Kar hallgatói ítélik meg. A társadalmi presztízs és az anyagi

megbecsültség között saját szakmájuk tekintetében a legnagyobb különbség az Állatorvos-tudományi Kar, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, a Pedagógiai Kar és az Alkalmazott Bölcsészeti Kar hallgatói szerint van. A két szempont megítélése leginkább a Gépészmérnöki Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Gazdasági Kar hallgatói körében hasonló, itt a legkisebb a különbség a választott szakma társadalmi presztízse és annak anyagi megbecsültsége értékelése között.

221


A hallgatók 37 százaléka szerint a választott szak hozzájuttatja azokhoz az ismeretekhez, amelyekre számított, 47 százalékuk szerint csak részben, 3

222

százalékuk szerint egyáltalán nem, és 13 százaléka a hallgatóknak nem tudta egyértelműen meghatározni erre a kérdésre válaszát.


Ezzel kapcsolatban pozitív vélemé-

pedig a Gazdaság- és Társadalomtu-

nyen vannak a pedagógiai és egészség-

dományi Karon, a Gépészmérnöki

ügyi jellegű képzésben résztvevők többsége, legnegatívabb véleményen

Karon és az Alkalmazott Bölcsészeti Karon tanuló diákok vannak.

223


Tanulmányaik alatt a diákok 11 százaléka vett részt kutatási tevékenységben, 7 százalékuk szakmai táborokban, 6 százalékuk tudományos diákköri munkában, 5 százalékuk szakkollégiumi munkában, 4 százalékuk pedig külföldi képzésben és ösztöndíjban. Nem vettek eddig részt, de

224

tervezik a tanulók 18 százaléka kutatási tevékenységekben való részvételt, 20 százalékuk külföldi képzést, 23 százalékuk tudományos diákköri munkába való bekapcsolódást, 14 százalékuk szakmai táborokba való részvételt, és 5 százalékuk szakkollégiumba való bekapcsolódást.


A nyomtatott tananyagot elsősorban

zeteiket 60 százalékuk, illetve az

a diákok 69 százaléka részesíti előny-

elektronikus formátumút szintén 60

ben tanulmányaik során, a saját jegy-

százalékuk.

A vizsgák közül a többség, a diákok kétharmada a papíralapú írásbelit, 59 százalékuk a beadandó feladatokat ked-

veli legjobban, 37 százalékuk a szóbeli vizsgát és 24 százalékuk az elektronikus alapú írásbeli vizsgát.

225


A diákhitelt minden kar tanulói-

alapján nagy különbségek nem lát-

nak egy része igénybe vette, legtöb-

hatóak, az egyes alcsoportokban

ben az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, a Pedagógiai Kar, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar és a Gépészmérnöki Kar tanulói közül. Egyéb jellemzők

közel azonos arányban használták ki ezt a lehetőséget, bár megfigyelhető, hogy a diplomás családi háttérrel és később születettek már nem vették fel olyan arányban, mint más társadalmi csoportba tartozó társaik.

226


Minden kar esetében a diákok nagy része tanulmányaik alatt rendszeres vagy alkalmi jelleggel vállaltak munkát vagy egyéb pénzkereseti lehetőséget. Rendszeres jelleggel legnagyobb arány-

ban vállaltak munkát a gazdasági, társadalomtudományi és pedagógiai képzésben résztvevők, legkevésbé pedig az állatorvosi képzésben tanulók dolgoztak tanulmányaik alatt rendszeresen.

227


A nem kvalifikált családi háttérrel

reseti lehetőséget felsőfokú tanulmá-

rendelkező családok gyermekei, és a

nyaik alatt, és ugyanez igaz a költségtérí-

1985 előtt születettek nagyobb arányban és rendszeres jelleggel vállaltak pénzke-

téses és esti, levelező vagy távoktatási tagozaton tanulók körében is.

A tanulók többsége nem abban a városban szeretne letelepedni, ahol éppen tanul, bár a karok diákjainak

10-55 százalékánál a jövőbeni elképzelések között ilyen tervek is szerepelhetnek.

228


A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar és a Gazdasági Kar hallgatóinak kivételével minden kar tanulóinak többsége nem lenne hajlandó arra, hogy kevesebb végzettséget igénylő állást is elvál-

laljon azért, hogy a tanulmányainak helyszínt adó városban maradhasson, ezt a véleményt főleg az Állatorvostudományi Kar és a Pedagógiai Kar hallgatói osztják.

229

Az aktív hallgatók körében lezajlott on-line kutatás eredményei A kutatás háttere

Recommend Documents