Seregi János1 - Borbás Zoltán2 - Tossenberger János3 - Dávidházy Gábor4 - Kovács Ágnes5
Az agrárgazdasági gyakorlati oktatás fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel a növekedéskor utáni sajátosságokra Possibilities for the development of the agricultural education with special reference to the particularities after the economic growing period
[email protected] Egyetem, kutató, egyetemi tanár 2Kaposvári Egyetem, kancellár 3Kaposvári Egyetem, dékán 4Gál Ferenc Főiskola, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet Mezőtúr, intézetvezető 5SZIE ÁOTK Élelmiszer-higiénia Tsz., szakasszisztens 1Kaposvári
ÖSSZEFOGLALÓ A szerzők célja olyan többcélú egység kialakításának bemutatása, ahol a növekedéskor utáni sajátosságoknak megfelelően családi gazdaság kialakítása válik lehetővé. Ez méretében, anyagaiban, stílusában a teljesség igényeivel lépne fel a kormányzat törekvései kisüzemek 80 és a nagyüzemek 20%-os arányai mellett. Bemutatják az istállótól a villa hegyéig, az önellátástól a közvetlen értékesítésig terjedő skálát, valamennyi állatfajra vonatkozóan létszám, kiszolgálás és egyéb alapkövetelmények szempontjából. A szóba jövő állatfajták a következők lehetnek: Szarvasmarha, juh, kecske, sertés, tyúkfélék, pulyka, vízi szárnyasok (lúd, kacsa), gyöngyös, galamb, fürj illetve esetenként nyúl (laporáriumban), valamint méh, speciális esethez hal. A családi gazdaság méretétől függően szamár- illetve lófogat a mezőgazdasági munkákhoz. Valamennyi állatfajnál megvalósítandó célnak tekintik a tartás, takarmányozás valamint a termék-előállítás bemutatását. Ehhez előzetes helyi laboratóriumi vizsgálatokat, egyszerű próbák megvalósítását is célul tűzték ki. Megvalósítandónak tartják vágópont kialakítását emlősöknek, illetve szükség esetén baromfinak és egyéb állatoknak. Bemutatják az értékesítés lehetőségeit, védjegy, az eredetvédelem kialakításának követelményeit, a marketing munka alapjait, a csomagolás, terjesztés, szállítás, helyi értékesítés valamennyi feltételét. Továbbá bemutatják a készítmények felhasználását a humán táplálkozásban és ezzel, mintegy „életmód terápiát” közölnek, a kézműves termékek felhasználásával. Mindezek gyakorlati helyszínéül a Kaposvári Egyetem Bőszénfai Szarvas Farmját és a Gál Ferenc Főiskola Mezőtúri lehetőségeit javasolják. Arra törekednek, (Borbás Zoltán, 2014 meghatározása szerint), hogy a felsőfokú képzésben részvevő hallgatóknak a munka során, illetve a gazdasági tevékenység kapcsán módjuk legyen különböző alapfokú vagy középfokú vizsgák letételére (gépkezelő, élelmiszerellenőrző, állatgondozói és egyéb tanfolyamok), ill. jövedelemhez jussanak. A rendszer magában hordozza a különböző technikai eszközök bemutatását, azok kezelését és használatát, a környezetvédelmi szempontokat is, oktatási hangsúllyal. SAJÁT VIZSGÁLATOK: Az öko-jellegű családi gazdálkodás, nyitott porták kialakítása: Célkitűzés: A hagyományos paraszti gazdaságokban tartott állatfajok tartási, tenyésztési és hasznosítási eljárásainak bemutatása, a pénzügyi, gazdálkodási alapismeretek oktatása, illetve e témakörök integrálása az egyetem oktatási programjaiba/Kaposvári Egyetem, ill.a Gál Ferenc Főiskola /.A falusi turizmus fellendítése.
331
A kapcsolódó farmok méretei lehetővé teszik azt is, hogy a gazdálkodók, a vidéken élő emberek megismerjék a kiegészítő jövedelemszerzést, az önálló gazdálkodást Olyan mintagazdaságokat alakítunk ki, amelyeken keresztül a résztvevők és a látogatók (óvodások, iskolások, kollektívák, hazai és külföldi csoportok, falusi turizmusra érkezők): Megismerik a paraszti gazdálkodás munkáit, egyes elemeit Kiegészítő jövedelemhez jutnak az érintett gazdák Megtapasztalják és bemutathatják, hogy számos olyan tevékenység létezik, amellyel segíthetnek önmagukon Bemutathatók a paraszti gazdálkodáshoz kapcsolódó hagyományok, kulturális elemek Hagyományos paraszti tevékenységgel tölthető meg a falu Vonzóvá téve a falusi turizmust Felébresztve az előállított alapanyagokból készített régi ételek íz világát Egy olyan őstermelők által előállított és értékesíthető termékválaszték alakulhat ki, amely nem csak az ide látogatók számára válna beszerezhetővé, de a környező éttermek is egyre szívesebben főznek helyi alapanyagokból. Főbb területek: 1. öko- jellegű fejőstehén tartás 2. öko- jellegű húsmarha tartás 3. öko- jellegű tejelő kecske- és juhtartás 4. öko- jellegű vágócsirke nevelés 5. öko- jellegű tojótyúk tartás 6. öko- jellegű pulykanevelés 7. öko- jellegű, szabadtartásos gyöngyös nevelés 8. öko- jellegű vízi szárnyas nevelés 9. öko- jellegű házinyúl tartás, nevelés (laporáriumban) 10. öko- jellegű, szabadtartásos mangalica tartás 11. öko- jellegű méhészet 12. öko- jellegű zöldség és gyümölcs kertészet 13. gazdaságon belüli lófogat használata, szükség szerint Lépések: 1. Az érintett önkormányzatokkal közösen felmérni a potenciális partnereket, infrastrukturális és személyi adottságaikat 2. Az érintett gazdák számára oktatás, tanfolyamok, gyakorlati bemutatók tartása 3. A Kaposvári Egyetem valamint a Gál Ferenc Főiskola illetékes szakembereivel közösen fejlesztési terv készítése 4. Együttműködési, termeltetési szerződés kötése, a szükség szerint 5. Szaktanácsadás, a termelési folyamat ellenőrzése, segítségnyújtás az értékesítésben Feltétlenül szükséges nagy hozzáadott értékű, igényes piacokon eladható, sajátságosan termékek (lehetőleg konyhakész) helyi előállítása. Már van több olyan jellemző termék, amelyeket jelenleg is előállítanak a települések állattartói –igaz csak kis mennyiségben- s nincs oka, hogy azok a helyi és környéki piacokon el ne kelnének (versengenek a vevők érte). Folyamatban van e termékek receptjeinek pontos meghatározása és összegyűjtése,
332
belső „titkainak” megőrzése! Hungarikumként” le kell védeni e piacképes termékeket pl.„Kaposikum” névvel, csomagoláson fel kell tüntetni a termék logóját. Ehhez számos feltételről szólnak a szerzők, itt néhányat említünk: Vágópont (VP) kialakításának követelményei A VP kialakításakor figyelembe kell venni, hogy ezek az illetékes MMgSzH által engedélyezett létesítmények könnyítések megadása mellett működhetnek. Egyes épületszerkezeti, technológiai és higiéniai elemeknek a kialakításától el lehet tekinteni. Kisméretű, kevés állatot vágó vágóhidak esetében nincs szükség arra, hogy istállót építsenek, itt elegendő lehet a fedett karám. A karám is elhagyható, ha a vágásra szánt állatokat olyan írásban rögzített rendszer keretében fogadja, amely garantálja, hogy a vágóállatokat a megérkezést követően azonnal, „gépkocsiról” vágják. Ehhez szükséges, hogy az állatokat 50 kilométernél nem nagyobb távolságról, közvetlenül az előzetesen egyeztetett időpontban szállítsák a VP-ra. A VP területét technológiai útvonalnak megfelelően két részre célszerű osztani, egy szennyezett tevékenységek elvégzésére, alkalmas területre, valamint egy tiszta övezeti tevékenységek elvégzésére, alkalmas területre. A szennyes övezeti részen kell megoldani a következőket: Kábítás, Véreztetés, Forrázás, kopasztás, perzselés, utótisztítás/bőrfejtés. A szennyes és tiszta övezet határán meg kell valósítani, hogy a szennyes övezeti tevékenységek elvégzése után, az állati testek csak úgy kerülhessenek át a tiszta övezeti oldalra, hogy előtte ivóvíz minőségű vízzel megtörténik a felületük zuhanyos mosása. Ezen vágóponton engedélyezhető ugyanazon üzemrész használata időbeli elkülönítéssel (sertés és kérődző vágása ugyanazon helyiségekben). A vágóponton: A háziasított patás állatok testét fél testekre vagy negyedekre lehet hasítani és a hasított fél testeket nagykereskedelmi darabba lehet vágni. Az engedélyezett létesítményben lehetőség van arra is, hogy a fél testek kiszállíthatóak legyenek azelőtt mielőtt elérik a jogszabályban előírt maghőmérsékletet. Így tehát elegendő lehet egy kisebb hűtőhelyiséget biztosítani a Bőszénfai feldolgozóban. A létesítményben ki kell alakítani azon helyiséget, ahol a dolgozók higiénikusan át tudnak öltözni a munkavégzéshez. A VP-on a dolgozók létszáma viszonylagosan csekély, ezért elegendő, ha ezt az elkülönítést külön-külön szekrényekkel oldják meg. Ivóvíz: A VP esetében is a létesítményeknek ivóvíz minőségű vízzel kell rendelkezniük. A késztermék – állati fél testek – kiadása: A VP-ról ki lehet adni a levágott állatokból származó fél testeket. A kiszállítás során a VP-ról kiszállítani kívánt termékeket védeni kell a szennyeződésektől. Nyomon követhetőség: Biztosítani kell, hogy a VP-on a tevékenység dokumentált legyen. Az állati eredetű melléktermékek kezelése: A vágási tevékenység során képződött állati eredetű melléktermékek higiénikus gyűjtését a VP-okon is meg kell oldani. A fentiek betartásával, valamint a Bőszénfán működő vadfeldolgozó infrastruktúrájának felhasználásával ez megoldható. Bázist ad a képzéshez, kapcsolódva a többcélú családi mintagazdaság működéséhez. Ott a tejtermelés és feldolgozás (labor is), itt a hús feldolgozása válik teljes körűvé/labor itt is!/. A VP lehetővé teszi a vadfeldolgozáson alapuló készítmények előállítását, termékfejlesztést, az egyéb állatfajok (sertés, juh, kecske, szarvasmarha, bivaly, ló) húsának felhasználásával.).
333
Ezek a készítmények helyben értékesíthetők. Ezen túl alapanyaggal láthatja el a VP a helyben, vagy máshol működő konyhákat, de a kedvezményes dolgozói értékesítés is lehetséges. Mindezek alapján a VP bekerülési költsége – az alapanyag és a termék közötti árrés figyelembe vételével, heti 2-3 nagyállat egység vágásával - mintegy 3-5 év alatt megtérül. VIDÉKFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK AZ OKTATÁSBAN 1. Bevezetés Az Észak-alföldi Régióban az egyre növekvő tőkehiány miatt lemaradás tapasztalható az ökológiai adottságokhoz illeszkedő termelésszerkezet kialakítása területén. A termelés rossz hatékonyságának köszönhetően a csekély jövedelem megélhetési, gazdaságfejlesztési, finanszírozási problémákhoz vezethet. Meggyőződésünk szerint csak komplex, átfogó, az európai gyakorlatnak megfelelő következetességgel, de a régió térségi adottságaira építve, valódi összefüggéseket feltáró mély elemzések útján végrehajtott, vidékfejlesztési programoktól remélhetünk érdemi változást. Ösztönző törekvéseink arra irányulnak, hogy a Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás mezőtúri Tangazdasága modell gazdaságként, integrátorként munkát valamint elsődleges és másodlagos termék előállítási lehetőséget biztosítson a régiónak. 2. Irodalmi áttekintés Az Észak-alföldi Régió Magyarország északkeleti részén fekszik és határos Szlovákiával, Ukrajnával, valamint Romániával. Területe 17729 km2, amely hazánk területének 19,1%-át teszi ki; a magyarországi népesség 15,3%-a, azaz 1,56 millió fő (KSH (1)) él itt. A Régiót Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe alkotja (KSH (1)). Jelenleg az Észak-alföldi Régió Magyarország számos tekintetben legelmaradottabb régiója (Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (2)). A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a Régióban dinamikusan fejlődő térségeket – elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a megyeszékhelyeket –, amelyeknek a fejlettségi szintje alig marad el az ország legfejlettebb régióitól, a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, nincsenek munkalehetőségek (Borsos (3), Boros (4)). Seregi et al. (5) munkáikban rávilágítottak arra, hogy az Észak-alföld jellemezhető a legnagyobb fejlesztési lehetőséggel és itt a legmagasabb a foglalkoztatottak számának növekedése is. Megítélésük szerint a Északalföldön lényeges fejlesztésekre lenne szükség a terület adta lehetőségek optimális kihasználásához. Hanusz (6) szerint a térség gazdasági esélyeit tovább rontja, hogy mindmáig nem épült ki a Régió és a fejlett európai gazdasági centrumok kapcsolatát biztosító korszerű közlekedési infrastruktúra és a Régión belüli közlekedési infrastruktúrának is számos hiányossága van. Az elmaradottság következményei is súlyosak. Magas a munkanélküliek száma és közülük is a tartós munkanélkülieké, akiknek gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A jövedelmi színvonal is jóval az országos átlag alatti. Kiemelkedően magas az eltartottak aránya, ami a Régióra súlyos szociális terheket ró. A Régiónak persze nemcsak súlyos problémái vannak, hanem kedvező adottságai is. Bár az adottságok, az erősségek önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket, azonban az erősségeket a környezet által kínált lehetőségekkel kombinálva reális esély van arra, hogy a Régió kitörjön elmaradott helyzetéből (Sára (7), OKM (8)). A környezetvédelem, a biodiverzitás, a fenntarthatóság elvének kiterjesztése a térség mezőgazdaság fejlődése szempontjából igen fontos, sokrétű feladatként jelentkezik a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokban is. 3. Oktatás:
334
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési, Takarmányozási és Laborállat-tudományi Intézetében Dr. Seregi János egyetemi tanár által oktatott Az ökológiai szemléletű állattenyésztés gyakorlata című fakultatív tantárgy tematikája is ezt tükrözi: - Az ökológiai szemléletű állattenyésztés jelentősége, szerepe, története - Az ökológiai állattenyésztésre alkalmas fajok és fajták (fontosabb szarvasmarha, juh, kecske fajták, ló, sertés, baromfifélék, egyéb fajok, bivaly, nyúl, hal, vad, méh) - Az ökológiai alapú állattenyésztés állategészségügye (az alapanyag-előállítás állategészségügye, állathigiéniai követelmények, az egyes fajok fontosabb betegségei, kezelésük sajátosságai az ökofeltételek között, fertőző betegségek, nem fertőző betegségek) - Termékforgalmazás - Az ökológiai állattenyésztés ellenőrzése, az EU feltételek biztosítása. Áttérés az ökológiai állattenyésztésre. Eredetvédelem - Az ökológiai alapú állattenyésztés ökonómiája, modell gazdaságok, főbb jellemzők - Alapanyagok és termékek, főbb tulajdonságaik - Az ökogasztronómia - Az ökológiai alapú állattenyésztés marketingje, szerepe a vidékfejlesztésben (Radics és Seregi (9)). Példák: Ausztriában gyakorlatorientált tananyagot nyújt a Pyhrai Mezőgazdasági Szakiskola, akik a szarvasmarha és sertés tenyésztés, termék-előállítás napi gyakorlatával példázzák a vidéki megélhetés lehetőségét. A Mezőtúri Főiskola tangazdaságának segítségével tanulmányutakat, hallgató-cserét kezdeményezünk a partnerintézményeinkkel a tapasztalatok átvételére Németországban kezdeti stádiumban jár a mezőtúri kollektíva és a Lenzen-i (volt NDK) vidékfejlesztési központ közös együttműködés kialakításának lehetősége. Az intézményeknél élőhely, ökológiai gazdálkodást folytató egységek megtekintésére is lehetőség adódik. Mindez összhangban lehetne és támaszkodhatna a külföldi partnerek gyakorlatára. A szoros szakmai kapcsolatoknak köszönhetően adaptálható és jól használható tananyagot nyújtana a Pyhra-i (Alsó-Ausztria) Mezőgazdasági Szakiskola a Gál Ferenc Főiskola számára. Jelenleg a szarvasmarha és sertés tartásban valamint a termék előállításban a napi gyakorlatukkal példázzák a vidéki megélhetés lehetőségeit: iskolatej, joghurtok, sajtok gyártása, termékforgalmazás, helyi kiállítások, rendezvények lebonyolítása, stb. Ösztönző törekvéseink arra irányulnak, hogy a mezőtúri tangazdaság modell gazdaságként és részben több ágazatban (növénytermesztés, ló-, juh-, sertés-, baromfitenyésztés) is integrátorként munkát valamint elsődleges és másodlagos termék állítási lehetőséget biztosítson a régiónak. Reményeink szerint ezeket a lépéseket a megyei szakmai vezetés, valamint a közös projektek, nemzetközi pályázatok is támogatni fogják. Az elméleti oktatást gyakorlati tapasztalatokkal szeretnénk bővíteni a csere-diák programunk keretén belül. Irodalom 1. KSH (2001): www.ksh.hu. 2009.01.11. 2. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (2004): http://www.oth.gov.hu/u/documents/Pályázati útmutató.2004_TRFC_2.doc 2009.01.11. 3. Borsos J. (2002): Az Észak-alföldi régió fejlesztésének lehetőségei. Magyar tudomány. 2002/11. 1493.
335
4. Boros J. (2003): Az Észak-alföldi régió mezőgazdasági és környezetvédelmi helyzete az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt. Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA). 2003. április 12. 5. Seregi, J., Kovács, Á., Zsarnóczay, G., Holló, I., Holló, G., Ferenczy, F. (2008): Organic animal breeding, conditions, data, facts, plans (examples from central Europe). International scientific meeting: 60 years of scientific research in animal breeding, May 29-30. Timişoara, Ecology and Etology. vol. 41. 1, 248-255. 6. Hanusz Á. (2001): A turizmus, mint területfejlesztő tényező az Észak-alföldi régióban. Földrajzi konferencia, Szeged. 7. Sára S. (2008): Az Európai Uniós támogató programok. Terület-és Vidékfejlesztési Konferencia. Kecskemét. 8. OKM (2007): A kulturális ágazat fejlesztési lehetőségei, az Európai Unió társfinanszírozásában (2007-2013). Budapest, 2007. március 20-23. 9. Radics, L., Seregi, J. (2003): Az ökológiai szemléletű állati termék-előállítás. Szaktudás Kiadó, Budapest.
336