Az agrár és vidékpolitika aktualitása 2014-2020 tervezés V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Egerszalók, 2012. november 29-30.
Kormányprogram
Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (KSK) – lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokat közös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg
Partnerségi Szerződések – nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU2020-as célok megvalósítása érdekében
•Vidékfejlesztés: EMVA
Egyéb KSK alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA)
Prioritások
Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás
Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken
Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése
Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése
A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése
Erőforrás-hat. Előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és a körny-i kihívásokra rugalmasan reagáló mg, élip.,erdő tám.
Vidékfejlesztési Program(ok)
Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken
Uniós vidékfejlesztési prioritások • • • • •
•
Tudásátadás és az innováció előmozdítása A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása; A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxidkibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.
Változások a 2007-2013-as időszakhoz képest Az EU Alapok közös keretrendszere – egyszerűsítés és a szabályok harmonizálása, Különböző uniós alapok programjainak összehangolása – Közös Stratégiai Keretrendszer (ernyőrendelet) és Partnerségi Szerződés – Mérföldköveken alapuló kondicionalitások)
teljesítményértékelés
és
előzetes
feltételek
(ex-ante
Közös Stratégiai Keret (KSK) •
A Bizottság készíti el, az uniós politikák és eszközök hatékony koordinálására
•
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseit és céljait a KSK-alapokra vonatkozó főbb intézkedésekhez hozzárendelő dokumentum
•
A közös stratégiai keretnek meg kell tehát határoznia a fő támogatási területeket, a kezelendő területi kihívásokat, a szakpolitikai célkitűzéseket, az együttműködési tevékenységek prioritásait, a koordinációs mechanizmusokat, valamint a tagállamok gazdaságpolitikájával való koherenciát és következetességet biztosító mechanizmusokat.
Változások a 2007-2013-as időszakhoz képest Partnerségi Szerződés –
át kell ültetnie a közös stratégia keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatba
–
komoly kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia az uniós célkitűzéseknek az alapok programozása által való elérésére
–
a tagállam és a Bizottság köti meg, amelyet a tagállam készít el a Bizottsággal együttműködve
–
valamennyi alapot magába foglalja (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA)
–
a teljes keret 5%-ának teljesítmény tartalékként való elkülönítése
–
CLLD, ITI külön fejezet
Uniós célkitűzések és Vidékstratégia Közös Stratégiai Keret
Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap + Közös Agrárpolitika eszközei
EU stratégiai irányok
• EU 2020 stratégiával való összhang • Tematikus koncentráció fokozása: komolyabb hatások • Teljesítmény fokozása ún. kondicionalitások és ösztönzők révén (szankciók is) • Értékelés fejlesztése, teljesítmény- és eredményközpontú szemlélet • Új, innovatív pénzügyi eszközök
• Területi kohézió érvényesítése • vidéki térségek, város-vidék kapcsolat • regionális különbségek csökkentése • új köztes régió kategória a fejlett és az EU átlagtól elmaradó régiók között • Partnerségi együttműködés fokozása • Egyszerűbb végrehajtási rendszer • Közösségvezérelt helyi fejlesztések • speciális helyi kezdeményezések LEADER módszertan mintájára
A vidékfejlesztés új elemei • A vidékfejlesztési rendszer átalakul. Lényegi változás, hogy a vidékfejlesztési támogatások egy keretbe (KSK) kerülnek a strukturális alapokkal – az önálló vidékfejlesztési program viszont megmarad. • A rugalmasság biztosítása érdekében megszűnik a tengelyszerű felosztás. • A tagállamok húsz intézkedésből álló csomagból válogathatnak. Lehetőség van tematikus alprogramok kialakítására. • A LEADER akciócsoportok több alap (ESZA, ERFA, EMVA, ETHA) által támogatott stratégiákat alkothatnak.
Az EU-s és a magyar stratégia összehasonlítása
A KAP 2. pillér céljai és a Vidékstratégia 1 Közös Agrárpolitika 2. pillér céljai
Nemzeti Vidékstratégia céljai - Sokszínű és életképes agrártermelés
1. A mezőgazdaság versenyképességének növelése
- Élelmezési és élelmiszerbiztonság • Kertészet fejlesztése • Állattenyésztés fejlesztése • Ökológiai gazdálkodás erősítése • Biológiai alapok megerősítése • Sokszínű, alkalmazkodóképességgel rendelkező termelési szerkezet • Életképes birtokok, birtokrendezés • Korszerű technológia • Emberi tényezők (tudás, szemlélet, innovativitás, együttműködés) • Fiatal gazdák helyzetbe hozása • Hálózatos együttműködés, piacra jutást biztosító szövetkezeti rendszer • Helyi gazdaság, helyi piacok, termékek • Magas hozzáadott érték, feldolgozás, export
A KAP 2. pillér céljai és a Vidékstratégia 2 Közös Agrárpolitika 2. pillér céljai 2. A természeti erőforrás védelme, fenntartható gazdálkodás
Nemzeti Vidékstratégia céljai - Sokszínű és életképes agrártermelés • • • •
3. Az EU vidéki térségeinek kiegyensúlyozott fejlődése
-
Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése Fenntarthatósági célok, szempontok Talajállapot Vízbázisok állapota Tájgazdálkodás, vízgazdálkodás Agrár-környezetgazdálkodás, érzékeny természeti területek Területi és társadalmi kohézió Város – vidék kapcsolatok Vidékfejlesztési célok, programok Térségi vidékfejlesztési programok
A KAP 2. pillér prioritásai és a Vidékstratégia 1 Közös Agrárpolitika 2. pillér prioritásai 1. Tudástranszfer a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban
Nemzeti Vidékstratégia céljai -
2. A mezőgazdaság versenyképessége, üzemek életképessége
-
3. Élelmiszerlánc-szervezés, kockázatkezelés a mezőgazdaságban
-
Képzés, szakoktatás, népfőiskolák Szaktanácsadás, modellgazdaságok, tájközpontok Kutatás-fejlesztés, innováció Szemléletformálás Ágazati, szakmai programok (pl. kertészet, állattenyésztés, stb.) Technológiai fejlesztések Feldolgozás, hozzáadott érték, marketing Együttműködés, integráció, szövetkezés Ellenőrzött élelmiszerlánc program Élelmiszer-feldolgozás, értékesítési biztonság Kockázatkezelés
A KAP 2. pillér prioritásai és a Vidékstratégia 2 Közös Agrárpolitika 2. pillér prioritásai
Nemzeti Vidékstratégia céljai
4. A mezőgazdaságtól és az erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése, javítása
-
5. Erőforrás-hatékonyság és alacsony szénfelhasználású és szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés az agrár-élelmiszer és erdőgazdálkodási ágazatokban
-
Természeti területek,ökoszisztéma szolgáltatások védelme Agrár-környezet- és tájgazdálkodás Vízgazdálkodási programok Gyepgazdálkodási program Erdőprogram
-
Helyi megújuló energiatermelés és ellátás Mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek energiacélú hasznosítása
-
6. A vidéki területek foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása
-
Helyi gazdaságfejlesztés (helyi piacok, helyi vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaság stb.) Vidéki infrastruktúra, elérhetőség Vidéki örökség, kulturális értékek Térségi fejlesztési programok
A kohéziós politika céljai és a Vidékstratégia 1 Kohéziós politika tematikus céljai
Nemzeti Vidékstratégia cél/program
1. Kutatás, technológiai fejlődés és innováció megerősítése
Kutatás-fejlesztés, innováció agrár, élelmiszer és környezet területen
2. Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, felhasználás és minőség javítása
Integrált közösségi szolgáltató terek, elérhetőség javítása, e-közigazgatás
3. Kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása
Helyi gazdaság (vállalkozás-) fejlesztés, helyi feldolgozás
4. Alacsony szénkibocsátású gazdasági szerkezet irányába való elmozdulás 5. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kockázatmenedzsment elősegítése
Helyi energiatermelés és ellátás Mezőgazdasági melléktermékek Táj- és környezetgazdálkodás, területhasználat-váltás, kockázatkezelési rendszerek
A kohéziós politika céljai és a Vidékstratégia 2 Kohéziós politika tematikus céljai 6. Környezetvédelem, erőforráshatékonyság javítása 7. Fenntartható közlekedés elősegítése, a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek lebontása
Nemzeti Vidékstratégia cél/program Természeti értékek, erőforrások Ivóvíz, szennyvíz, hulladék, levegő Talaj, termőföld, zöldfelület, vízgazdálkodás Vidéki infrastruktúra, közlekedés, elérhetőség
8. Foglalkoztatás és munkaerő mobilitás támogatása
Vidéki foglalkoztatás növelése, távmunka lehetőségek
9. Társadalmi befogadás támogatása, harc a szegénység ellen
Szociális gazdaság, szociális földprogram, közösségi programok, Cserehát, Ormánság program
10. Beruházás az oktatásba, képességek és élethosszig tartó tanulás
Képzés, szakoktatás, szemléletformálás, modellgazdaságok, tájközpontok
11. Intézményi kapacitás erősítése, hatékony közigazgatás
Intézményi kapacitások megerősítése, koordináció, hatékony végrehajtás
Nemzeti felkészülés 2014-2020-as időszakra - Intézményrendszer kialakítása (OP struktúrához illeszkedő intézményrendszer és egységes eljárásrend kialakítása, szervezetfejlesztés, képzés - Programdokumentumok elkészítése (Partnerségi Megállapodás elkészítése, OP struktúra és tartalmi kialakítás, OP-k egyeztetése a partnerekkel) - Nemzetközi tárgyalások (EU jogszabálycsomag tárgyalása, EU jogszabályok átültetése a hazai jogrendszerbe
Közös EU tagállami felkészülés kiemelt területei: 1. Felkészülés a magyar és az európai álláspont egyeztetésére – MFF, Kohéziós rendelettervezetek, egyéb területek (pl. ITI, CLLD), direkt uniós források stb. 2. 2007-2013-as folyamatos végrehajtás és programzárások biztosítása 3. 2007-2013-as időszak után a követés biztosítása, auditok, ellenőrzések, értékelések 4. 2014-2020-as magyar tárgyalási koordináció és nemzeti mandátumok egyeztetése 5. Tervezési, és a Partnerségi Megállapodás készítéséhez kapcsolódó nemzeti koordináció biztosítása – kiemelten vidékfejlesztés és ETE integráció
Programozási koordináció biztosítása – döntés az OP struktúráról és felelősségről 7. Végrehajtási felkészülés – intézményi modellről döntés, IH és KSZ akkreditáció és kapacitásépítés, felkészítés 8. Területi szintű felkészülés – döntés OP-ról és területi intézményrendszerről 9. Végrehajtás egyéb intézményeiről való döntés – kiemelten Igazoló Hatóság, Kifizető Hatóság, független szakmai értékelést végző szerv 10. Kedvezményezetti felkészülés és társadalmasítás biztosítása – kiemelten nagy projektek, determinációk, kiemelt programok és fejlesztések, új eszközök, vissza térítendő pénzügyi eszközök 6.
Az intézményi felkészülés – már megszületett döntések EKTB V. Tárcaközi MCS – Magyar mandátumok tárcaközi előkészítése és képviselete KÜM – 2014-2020-as MFF magyar álláspont képviselete 2011. évi Területfejlesztési törvény módosítása – döntés a Megyei Önkormányzatok területfejlesztésben betöltött új szerepéről, Megyei Fejlesztési Koncepciók és Integrált Programok készítése NTH felállítása – kiemelt tervezéskoordinációs és 2014-2020-as felkészülési háttérintézmény Vidékfejlesztési Minisztériumban a projekt elindítása 2012. tavasza
Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása – 2012. 06. 02. • A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordinációjának biztosítása érdekében • Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökség vezető államtitkára • 2007-2013-as és 2014-2020-as kormánydöntések előkészítése
2012.07.19-i OFTK Kormányhatározat - határoz • Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében • Kiemelt nemzeti fejlesztési programterületek azonosítása – NGM • Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése • Központi szakmai koordináció – NGM + NFM +(VM) • Térségi koordináció – Megyei Önkormányzatok
2012.10.16. – Kormányhatározat Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM Operatív Programok készítésének koordinációja: NFM • az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumok készítik Nagyprojektek koordinációja és nevesítése: NFM az érintett, a Minisztériumokkal közösen (VM: EMVA + ETHA lenne, de itt nincsenek nagyprojektek) Területi felkészülés támogatása: • Szakmai támogatásáról: Miniszterelnökség és Széchenyi Programiroda (SZPI) • Ennek forrásáról NFM gondoskodik 2012.10.31. 28/2012. NFM miniszteri utasítás – 2014-2020-as magyar tárgyalási miniszteri biztos kijelölése – Szalóki Flórián NFÜ Elnökhelyettes úr 2012. novemberétől Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár úr (NGM)
Az irányító hatóságok az ágazati szakpolitikákért felelős szaktárcákhoz kerülnek, az alábbiak szerint: • Gazdaságfejlesztés – NGM • Infrastruktúrafejlesztés – NFM • Humán infrastruktúra fejlesztés – EMMI • Környezetvédelmi (és energetikai) fejlesztések – NFM (+ VM) • Regionális fejlesztések – NFM • Végrehajtási operatív program – ME • (Vidékfejlesztési Program – VM • Halgazdálkodási Program - VM)
Nemzeti 2030-as koncepcionális és 2020-as stratégiai szint: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) – NGM Partnerségi Megállapodás 2014-2020: Partnerségi Megállapodás – NGM Operatív Programok 2014-2020: OP készítés koordinációja – NFM és érintett minisztériumok
Területfejlesztés 2014-2020: Megyei Területfejlesztési Koncepciók és Programok – Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Operatív Programok – még nincs végleges döntés (NFM)
Vidékfejlesztés és Halászat 2014-2020: Vidékfejlesztési és Halászati programok – VM és NAKVI 11/B/2012. (V.2.) miniszteri ‘B’ utasítás Programalkotás alapjai: EU 2020 és Nemzeti Vidékstratégia
Megyék szerepe a területi és vidékfejlesztési programalkotásban - Decentralizáció megvalósulása - választott testület - Igazodás a funkcionális térségekhez - Kedvezőbb térségi koordinációs lehetőségek megyén belül és kívül - Területi tervezés: helyzetfeltárások készítése megyei szinten
- Vidékfejlesztési programalkotás: minden tematikus és horizontális munkacsoportokban való részvétel – operatív együttműködés
Módszerek ITI: városfejlesztési módszer , integrált területi beruházások
CLLD: a helyi közösségi fejlesztések kiteljesítése komoly lehetőség a területi és a vidékfejlesztési programjainkban, itt fontos az SA és az EMVA tervezésivégrehajtási együttműködés, valamint a LEADER tapasztalatok integrálása
Köszönöm a figyelmüket!
