Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az Európa terv „A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében 2005. május A 14/2004 (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelete a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 8. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján az AVOP Irányító Hatósága az alábbi pályázati felhívást teszi közzé: Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése (Kódszám: 2.1)

I. A támogatás célja Az Európai Unió Tanácsa 1257/1999/EK rendeletének VII. fejezet 25–28. cikk, valamint a 445/2002/EK rendelet 7. szakasz 22–24. cikk alapján összeállított AVOP támogatási prioritásaival összhangban a támogatás céljai: 1) A versenyképesség javítására irányuló célok területén: a) szerkezetátalakítást szolgáló fejlesztések, b) a korszerűsítést és a termelési költségek csökkentését szolgáló fejlesztések, c) új, magasabb feldolgozottságú, innovatív termékek előállítására irányuló fejlesztések, d) a különböző értékesítési csatornákhoz való alkalmazkodást elősegítő fejlesztések. 2) Az ember és környezete biztonságának javítására irányuló célok területén: a) az élelmiszer-biztonsággal és minőséggel összefüggő fejlesztések, b) a környezetterhelést csökkentő, valamint a hulladékok/veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését és kezelését szolgáló, a feldolgozóüzem területén belüli fejlesztések, korszerűsítések, c) a munka feltételeit javító fejlesztések. II. A támogatásban részesíthető fejlesztések A versenyképesség javítására és az ember és környezete biztonságának javítására irányuló alább felsorolt fejlesztések közül egy pályázaton belül az összes fejlesztési lehetőség bármelyikére, bármilyen kombinációban pályázhatnak, amennyiben a jogosult pályázók körébe tartoznak. 1) A versenyképesség javítására irányuló fejlesztések a) Szerkezetátalakítás • hatékony termelési üzemméretek kialakítása a termelőkapacitások növelésével és a felesleges kapacitások párhuzamos leépítésével • szakosodást elősegítő fejlesztések

b) Korszerűsítés és a termelési költségek csökkentése • elavult technológiák korszerűsítése, gépek, technológiai berendezések cseréje • új, hatékony technológiák bevezetése (jobb anyag-, hely-, energia,- víz- és élőmunka-felhasználással) • kapacitásösszhang megteremtését szolgáló hűtők, fagyasztók, szabályozott hőmérsékletű tároló- és raktárkapacitások kialakítása • technológiához kapcsolódó elsődleges melléktermék-kezelő, -feldolgozó kapacitások korszerűsítése, létrehozása • biztonságos és gazdaságos üzemvitelhez szükséges mérő-, ellenőrző- és regisztráló rendszerek kiépítése • integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetése (licenc, know-how, szoftver, hardver vásárlása, a rendszerek kiépítése, üzembe helyezése) c) Új, nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása • új termékek előállítását szolgáló környezet kímélő technológiák bevezetése, korszerű gépek, berendezések üzembeállítása • az egészséges táplálkozást elősegítő termékek előállításához szükséges technológiák fejlesztése • új, korszerű csomagolási rendszerek alkalmazására irányuló fejlesztések • a vállalati innovációs tevékenységet segítő fejlesztések d) Különböző értékesítési csatornákhoz való alkalmazkodás • rugalmas gyártási rendszerek • korszerű készáruraktár és expediáló rendszerek • kínálategyesítő társaságok, gyártási közösségek, regionális logisztikai egyesülések működéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése 2) Az ember és környezete biztonságát javító fejlesztések a) Az élelmiszer-biztonsággal és -minőséggel összefüggő fejlesztések • az élelmiszerek biztonságos előállítási körülményeit szolgáló beruházások (nem technológiai berendezések és eszközök beszerzése, tér-, fal- és egyéb burkolatok, üzem átalakítások, különös tekintettel a jó higiéniai gyakorlati útmutatónak való megfelelésre) • a termékek (egyes összetevők) azonosítását, nyomon követését, visszahívhatóságát biztosító rendszerek bevezetése, a minőségtanúsítás technikai feltételeinek megteremtése • organikus termékek és egyéb önkéntes minőségtanúsítású termékek tanúsítási rendszereihez szükséges technikai feltételeik megteremtése • nyersanyag-minősítés technikai feltételeinek megteremtése, javítása • minőségi és élelmiszer-biztonsági vizsgálatok elvégzését szolgáló üzemi laboratóriumok kialakítása, fejlesztése, mérő- és ellenőrző készülékek, idegenanyag-érzékelők beszerzése b) Környezetterhelést csökkentő, valamint a hulladékok/veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését és kezelését szolgáló, a feldolgozóüzem területén belüli fejlesztések, korszerűsítések • a levegőbe, vízbe, talajba kibocsátott szennyezés és a zajterhelés megelőzését,

2

• •

csökkentését a hulladékok keletkezésének megelőzését, minimalizálását a hulladékok kezelését, feldolgozását, hasznosítását szolgáló beruházások

c) A munka feltételeinek javítása • a munkavégzés biztonságát, a dolgozók egészségének és testi épségének védelmét, a munkakörülmények javítását szolgáló beruházások • a munkaerő vállalaton belüli szakmai képzését/továbbképzését szolgáló fejlesztések III. A pályázattal elnyerhető támogatás 1) A támogatás formája: vissza nem térítendő fejlesztési támogatás európai uniós és nemzeti forrásból. 2) A 2004-2006 között rendelkezésre álló keretösszeg összesen: 15 095 millió Ft. A támogatásban részesíthető pályázatok várható száma: 200-250 db 3) A támogatás mértéke: a) A versenyképesség javítására irányuló fejlesztések esetében a beruházás összes elszámolható költségének 40 %-a. b) A kizárólag az ember és környezete biztonságát növelő fejlesztések esetében a beruházás összes elszámolható költségének 45 %-a. c) Az a) és b) pontban megfogalmazott célok együttes megjelölése esetén a beruházás összes elszámolható költségének 40%-a. 4) A támogatás maximális összege projektenként: 500 millió Ft 5) Az összes elszámolható költség legalacsonyabb összege: 30 millió Ft 6) Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény értelmében ÁFA visszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-t tartalmazó, bruttó összköltsége. 7) Ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 38.§ (1), (4). bekezdése értelmében a projekttel kapcsolatban részleges ÁFA visszatérítésre jogosult, akkor a támogatási hányadra eső, a PM arányosítási útmutatója szerint meghatározott, vissza nem igényelhető ÁFA összegével megnő a projekt elszámolható költsége, és az így megnövelt elszámolható költségre adható a támogatás. (Lásd a pályázati csomag kitöltési útmutatóját.) 8) Ha a pályázó nem alanya az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvénynek, de alanya az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-t tartalmazó, bruttó összköltsége.

3

IV. A támogatás igénylésére jogosultak 1) A „Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése” című intézkedés keretében azok a Magyarországon bejegyzett: a) jogi személyek és b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, c) illetve társulásaik (a továbbiakban: pályázók) támogathatók, amelyek a beruházást Magyarország területén valósítják meg, és az alábbi TEÁOR (Gazdasági tevékenységek ágazati osztályozási rendszere, 2003/2002 (SK.6) KSH Közlemény) számú tevékenységek végzésére jogosultak: TEÁOR 15.11 15.12 15.13 15.32 15.33 15.41 15.42 15.51 15.61 15.71 15.87 15.89 15.93

Tevékenység Húsfeldolgozás, -tartósítás* Baromfihús feldolgozása, tartósítása** Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Nyers olaj gyártása Finomított olaj gyártása Tejtermék gyártása Malomipari termék gyártása *** Haszonállat-eledel gyártása **** Fűszer, ételízesítő gyártásán belül: biológiai ecet, fűszerkeverék, fűszerpaprika gyártása Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártásán belül: tojás és méz feldolgozása Bortermelés

* kivéve nyersbőr, irha, nyírt gyapjú és tímáripari bőrgyapjú feldolgozása ** kivéve vágóhídi baromfivágás során toll és pehely termelése *** kivéve a gabonából készült reggeli étel és a gabona-magvak pörkölésével, puffasztásával, extrudálásával előállított élelmiszerek gyártása.

**** kivéve a takarmányt pótló készítményt

2) A támogatással megvalósítani tervezett fejlesztésnek a jogosult TEÁOR tevékenységre kell irányulnia. 3) A pályázó fejlesztés által érintett üzemének a pályázat benyújtásakor meg kell felelnie a vonatkozó hatósági előírásoknak. 4) A pályázó vállalkozásának adózás előtti eredménye a pályázat benyújtását megelőző két lezárt üzleti évből legalább egy évben nem lehet negatív. Amennyiben ezen adatokkal nem rendelkezik, úgy az életképességet az üzleti terv alapján vizsgálják. Szőlőfeldolgozásra irányuló pályázat esetén az eredményt a minőségi borkészlet figyelembevételével korrigálni lehet a 4. mellékletben leírt eljárásnak megfelelően. A pályázathoz benyújtáskor csatolni kell a melléklet szerinti jegyzőkönyvet. 5) A pályázónak nincs az intézkedés keretében támogatott befejezetlen projektje. A támogatás kedvezményezettjével nem köthető új támogatási szerződés, amíg az intézkedés

4

keretében támogatott előző projektje fizikailag nem zárult le (egy projekt fizikai lezárása az utolsó támogatásigénylési csomag befogadásának dátuma). Ez alól kivétel, ha egy támogatható fejlesztést közös vállalkozásban valósítanak meg. Ebben az esetben elfogadható, ha egy társult tagnak, amelynek részesedése a társulatban nem lehet magasabb 25%-nál, van az AVOP keretében még le nem zárt, támogatott projektje. Fenti megállapítás nem vonatkozik a SAPARD program keretében elnyert, le nem zárult projektekre. Az AVOP keretében nem támogatható a SAPARD, valamint más hazai vagy EU program által már támogatott fejlesztés. 6) Egy pályázó az intézkedés keretében a szerződéskötéstől számított egy éven belül összesen 500 millió forintnál nagyobb támogatási összeget szerződéssel vagy szerződésekkel nem köthet le. 7) Egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozás esetén a pályázatot a tervezett adatok alapján bíráljuk el. A pályázati felhívás előírt követelményeinek jövőbeni teljesítéséről a pályázónak nyilatkoznia kell (lásd pályázati csomag). V. A támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei Általános feltételek: 1) A pályázatnak és a pályázónak meg kell felelnie a pályázati felhívásban felsorolt jogosultsági kritériumoknak. 2) Támogatást a 141/2003 (IX. 9.) Kormányrendelet alapján nyilvántartásba vett és ügyfél regisztrációs számmal rendelkező pályázó igényelhet. 3) A pályázó AVOP (2004-2006) forrásból ugyanarra a projektre támogatást csak egy alkalommal vehet igénybe. 4) A pályázónak rendelkeznie kell saját forrással, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Ennek meglétéről, hitel vagy kölcsön esetén a rendelkezésre állásáról és összetételéről a pályázónak nyilatkoznia kell a pályázat beadásakor. A saját forrás teljes mértékben hitelből és kölcsönből is biztosítható, melyet szerződéskötéskor a pályázónak érvényes, a rendelkezésre tartás idejét tartalmazó és az AVOP beruházáshoz kapcsolódó hitelígérvénnyel, hitel- vagy kölcsönszerződéssel bizonyítania kell. A hitelhez kamattámogatás nem vehető igénybe. 5) A támogatási szerződés megkötésének feltétele az alábbi nyilatkozat benyújtása: • A helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, továbbá egyházak és intézményeik, nonprofit alapon működő alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek esetében a pályázati egységcsomag (vagy: a támogatási döntésről szóló értesítő levél) mellékletét képező „Nyilatkozat a projekt meghiúsulása, illetve a támogatás szabálytalan felhasználásának következményiről.” •

Bármely kedvezményezett esetében a pályázati egységcsomag (vagy: a támogatási döntésről szóló értesítő levél) mellékletét képező „Nyilatkozat a támogatási rendszerből történő kizárás hatályának fennállásáról.”

5

6) Támogatás csak a pályázat befogadásának időpontja után megkezdett beruházásokhoz nyújtható. A pályázó a beruházást ettől az időponttól – a támogatási szerződés megkötése előtt – saját felelősségére megkezdheti. A beruházás megkezdésének időpontja építési beruházás esetén a kivitelezési szerződés megkötésének napja, ennek hiányában az építési naplóba történő első bejegyzés időpontja. Gépbeszerzés esetén a vételi szándék (megrendelés) írásban történő bejelentése, vagy a számla szerinti teljesítés dátuma. 7) A beruházást be kell fejezni, illetve a gépet, létesítményt üzembe kell helyezni a támogatási szerződés megkötésének időpontjától számítva: a) építési beruházás esetén 24 hónapon belül, b) minden egyéb beruházás esetén 12 hónapon belül, c) a közbeszerzésre kötelezett pályázók esetén 30 hónapon belül. (Lásd még a pályázati felhívás IX. 4. pont és XIII. fejezetét.) 8) Szolgáltatás, árubeszerzés és építési beruházás megvalósítása esetén, amennyiben a pályázó: a) közbeszerzésre kötelezett: építési beruházás esetén részletes és tételes tervezői költségvetést; szolgáltatás, árubeszerzés esetén részletes és tételes költségvetést, b) közbeszerzésre kötelezett: amennyiben a közbeszerzési eljárást a jogszabályokban leírtak szerint lefolytatta a teljes közbeszerzési dokumentációt; c) közbeszerzésre nem kötelezett: egy részletes és tételes költségvetést, a költségvetés minden tételére vagy tételcsoportjára két szállítói árajánlatot, d) saját kivitelezésben valósítja meg a fejlesztést: részletes és tételes anyag-díjas költségvetést kell csatolni a pályázat benyújtásakor. Az építési beruházások részletes, tételes költségvetéseit, illetve saját kivitelezés esetén a részletes, tételes anyag-díjas költségvetést a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyűjtemény (ÉN-ÉNK) alapján kell elkészíteni. 9) Csak az új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhető, első üzembe helyezésű gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. 10) A támogatás feltétele a fejlesztés helyének tulajdoni, illetve kizárólagos használati (minimum az üzemeltetési kötelezettség idejének lejártáig szóló érvényes bérleti/használati jog alapításáról szóló szerződés) viszonyainak igazolása. 11) Támogatás csak olyan beruházáshoz nyújtható, amely a megvalósítást követően megfelel a vonatkozó hatósági előírásoknak. 12) Építési beruházások esetén a pályázatban benyújtandó: a) építési engedély-köteles beruházás esetén a jogerős és végrehajtható építési engedély, és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció, b) nem építési engedély-köteles beruházás esetén az építésügyi hatóság igazolása, hogy a beruházás nem építési engedélyköteles, továbbá a megvalósításhoz szükséges (engedélyezési szintű) tervdokumentáció, amelyen szerepel az engedélyező hatóság rájegyzése, hogy ezen tervek alapján állította ki igazolását, c) környezetvédelmi igazolás.

6

13) A támogatásban részesített pályázó a támogatással megszerzett eszközt, illetve megvalósított, felújított, korszerűsített létesítményt a beruházás befejezésétől számított legalább öt évig rendeltetésének megfelelően köteles üzemeltetni. Az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt amortizálódott tárgyi eszközt azonos rendeltetésű, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkező tárgyi eszközzel a támogatásban részesülő pályázó saját forrás felhasználásával a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) előzetes engedélyével lecserélheti. Speciális feltételek: 14) Ezen intézkedés keretén belül megvalósuló beruházások feleljenek meg legalább egy, a II. pontban felsorolt fejlesztési célnak. 15) A fejlesztés járuljon hozzá az adott mezőgazdasági termelési alapágazat helyzetének javításához. Biztosítsa az alaptermékek termelői számára a gazdasági haszonból való részesedést. Ez a következőkkel igazolható: szerződéses megállapodások, előszerződések, szándéknyilatkozatok az alapanyag szállítására vonatkozóan. 16) A pályázónak a felhasznált alapanyag legalább 20%-át más, elsődleges termelőtől kell beszereznie (kivéve: termelői értékesítő szervezetek, termelői csoportok vagy szövetkezetek) Elsődleges termelőtől való beszerzésnek minősül, ha a pályázó az alapanyagot termelői értékesítő szervezetektől, termelői csoportoktól, szövetkezetektől szerzi be. 17) Szőlő és méz feldolgozására ill. haszonállat-eledel gyártására irányuló pályázat esetében a pályázónak a pályázat benyújtását megelőző két év éves nettó árbevételében a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel aránya nem haladhatja meg az 50%ot, és ezt a feltételt a beruházás működtetésének időszakában (5 év) is fent kell tartania. A mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel arányának kiszámítási módját a pályázati csomagban lévő „Pályázati adatlap” elnevezésű formanyomtatvány kitöltési útmutatója tartalmazza. 18) A pályázó szolgáltasson kielégítő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a fejlesztés által érintett termékek számára megfelelő értékesítési lehetőségek kínálkoznak a működtetési időszak alatt. Ez a következőkkel igazolható: szerződések, előszerződések, szándéknyilatkozatok a forgalmazókkal, kvóták, új termékek esetében hivatalos vagy szakmai szervezetek által készített piaci elemzések, előrejelzések, független szakértő által készített piaci elemzés. 19) A fejlesztés feleljen meg a vonatkozó közös piaci rendtartásokból, valamint az egyes szakágazatok strukturális és piaci helyzetéből eredő kapacitás-korlátozásoknak. Ezek felsorolását a „Támogatásból kizárt beruházások” című 2. melléklet tartalmazza. A pályázathoz mellékelni kell az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet (AKII) kapacitás igazolását. 20) A pályázathoz mellékelni kell az illetékes állat-egészségügyi és környezetvédelmi hatóságnak a beruházásra vonatkozó szakvéleményét.

7

21) Az átmeneti mentességgel bíró vállalkozásnak a beruházás befejezésének időpontjára meg kell felelnie az Európai Közösség vonatkozó élelmiszer-biztonsági, higiéniai, környezetvédelmi és állatjóléti előírásainak. 22) Csak az Európai Unióból származó termékek feldolgozása támogatható (lásd 5.melléklet). 23) Indokolt esetben lehetséges a feldolgozó üzem területén kívül megvalósítani a fejlesztést, amennyiben a fejlesztés tárgya a pályázó tulajdonában van és a vállalkozás területén folyó tevékenységhez szorosan kapcsolódik. 24) Csak az Európai Közösséget létrehozó (módosított) szerződés (Treaty establishing the European Community – Consolidated version, 1997.) I. mellékletében felsorolt (Annex I) termékek feldolgozására irányuló fejlesztések részesülnek támogatásban (lásd 1. és 5. melléklet). Felhatalmazó levelek 25) A Kedvezményezett – a központi költségvetési szerveket, ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát, mint köztestületet kivéve – valamennyi bankszámlájára vonatkozó számlavezető hitelintézet által visszaigazolt, az MVH-t inkasszóra felhatalmazó leveleit köteles a támogatási szerződés megkötését megelőzően a Hivatal részére átadni. Bármelyik bankszámlaszáma megszűnéséről vagy új bankszámla megnyitásáról köteles a Hivatalt nyolc napon belül írásban tájékoztatni és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezető hitelintézet által visszaigazolt inkasszóra felhatalmazó levelet a Hivatalnak átadni. Biztosítékok 26) A Kedvezményezett a támogatási szerződés megszegéséből, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredő visszafizetési kötelezettsége biztosítására, valamint az előleg igénybevételéhez – az alább részletezett kivételektől eltekintve – biztosítékot köteles adni. A biztosítékot beruházási projektek esetében a megvalósítási és a megvalósítást követő (fenntartási) időszak tartama alatt, a nem beruházási jellegű projektek esetében a megvalósítási időszak tartama alatt kell fenntartani. A biztosíték cseréjére a Kedvezményezettnek lehetősége van, feltéve, hogy az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek. Az előlegre vonatkozó biztosíték jelzálogjogra cserélésére az előleggel történt elszámolás megtörténte után van lehetőség. 27) Nem kötelesek biztosítékot felajánlani: a) a központi költségvetési szervek, b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult, c) a nonprofit alapon működő alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelező feladataik ellátására használják

8

fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik, 28) A 27) pontban felsorolt Kedvezményezettek kivételével a támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelező biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amely(ek) fedezetet nyújt(anak) a támogatás (előleg és utófinanszírozás együtt) 120%-nak erejéig a szerződés teljes időtartamára: a) jelzálog ingatlanra (ha a 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet , a továbbiakban Ámr. szerint, egyébként nem kötelező), b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény. g) az egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizető kezességvállalás. 29) A zálogtárgy – terhek figyelembe vételével számított – fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120%-ának erejéig. Zálogtárgyként elfogadható bármely, a pályázó, vagy harmadik személy – az állam kivételével – tulajdonában álló vagyontárgy. Ingó zálogtárgy felajánlása csak a kizárólag ingó vagyontárgy létrehozására irányuló projekt esetén fogadható el.. A vagyontárgyat zálogként kizárólag annak tulajdonosa ajánlhat fel. Közös tulajdonban álló vagyontárgy esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a megterheléshez. A zálogtárgytól függetlenül, a beruházással érintett vagyontárgy kizárólag a támogató előzetes hozzájárulásával idegeníthető el, terhelhető meg, adható bérbe, vagy apportálható. A zálogtárgy forgalmi értékére vonatkozó adatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ingóság esetén értékbecslés, ingatlan esetén értékbecslés vagy adó- és értékbizonyítvány alapján fogad el. (Kizárólag bejegyzett értékbecslő által készített értékbecslés fogadható el.) A beruházással érintett új ingó vagyontárgy esetén az ajánlati ár is elfogadható. Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjog szükséges. Második vagy további ranghelyre történő bejegyzés elfogadására akkor van lehetőség, ha a korábbi ranghelyű jelzálogjog érvényesítése esetén a vagyontárgy értéke fedezetet nyújt a támogatási összeg és járulékai erejéig. A zálogtárgy terheltségénél az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a közjegyzők által vezetett nyilvántartásba ténylegesen bevezetett terheket kell figyelembe venni. Zálogteher esetén a keretbiztosítéki, egyetemleges zálogjog egy tekintet alá esik más zálogjogokkal. A vagyontárgyon fennálló terhek mértékére nézve az MVH bármikor további iratokat kérhet be. Ingatlan esetén a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerződést a támogatási szerződéssel egyidejűleg kell megkötni, ingó vagyontárgy esetén a jelzálogjog alapítására az eszköz

9

megvételét követően kerül sor az MVH illetékes regionális hatáskörrel rendelkező megyei kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) közreműködésével, közjegyző előtt. Rendkívüli értékcsökkenés, elértéktelenedés, illetve káresemény esetén, amennyiben az a vagyontárgy beszerzési árának 25%-át meghaladja, pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn. 30) Előleg igénybevétele esetén – a biztosítékállítási kötelezettség alól az 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 3. § (2)-(3) bekezdések által mentesített Kedvezményezetteket kivéve - a támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a Kedvezményezettnek az előleg erejéig legalább egy kötelezően válaszható biztosítékot kell nyújtania a következő biztosítéktípusok közül: a) bankgarancia, b) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, c) garanciaszervezet által vállalt kezesség, d) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény. Amennyiben e rendelet hatálybalépése előtt meghirdetett pályázatokban meghatározott jogszerű biztosítéknyújtási feltételek kedvezőbbek a pályázók számára, az irányító hatóság a meghirdetett feltételek szerint köteles a szerződések megkötésére. 31) Nem vehető igénybe előleg, ha a) a támogatás kedvezményezettje az előlegről lemond, b) a támogatás kedvezményezettje az előleg nyújtásának feltételeként az előző (V./30) pontban meghatározott típusú biztosítékot nem bocsátja rendelkezésre, c) az előleg folyósításától történő eltekintésre – az operatív program irányító hatóság megindokolt kérése alapján – a közösségi támogatási keret irányító hatósága engedélyt ad. Vagyonbiztosítás: 32) Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (ingó, ingatlan) kötelező vagyonbiztosítást kötni. Kivételt képeznek ez alól a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségevetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik. Nem támogatható a pályázat: 33) Ha a fejlesztés helyeként szolgáló ingatlan nem per-, és igénymentes. 34) Valótlan adatszolgáltatás esetén. 35) Ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Kormányrendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást.

10

36) Ha a pályázó csőd, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll. 37) Amennyiben a pályázónak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján 60 napot meghaladó, esedékessé vált, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) engedélyezett. 38) Ha a pályázat egyéb hazai, illetve európai uniós költségvetési támogatásban részesült. 39) Kiskereskedelmi szintű beruházások esetén (lásd 5. melléklet). 40) Ha a fejlesztés a pályázati felhívás 2. melléklete szerint a támogatásból kizárt beruházások körébe tartozik. VI. A pályázat tartalmi és formai követelményei 1) A pályázatokat a jogszabályokban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelő, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni. 2) Pályázat típusok: a) „Kis pályázat”, amely az alábbi összes feltételnek megfelel: • elszámolható költségeinek összege 30 és 100 millió forint között van; • nem irányul kapacitáskorlátozás alá eső kapacitás bővítésére; • a pályázó nem rendelkezik több régióban telephellyel, illetve nem tagja több régióban üzemmel/telephellyel rendelkező vállalatcsoportnak; b) „Nagy pályázat”, amely az alábbi feltételek bármelyikének megfelel: • az elszámolható költségek összege meghaladja a 100 millió forintot; • korlátozás alá eső kapacitások bővítésére irányul ugyanolyan, vagy nagyobb kapacitás párhuzamos megszüntetésével, • a pályázó az ország több régiójában rendelkezik üzemmel/telephellyel, illetve olyan vállalatcsoporthoz tartozik, amely az ország több régiójában rendelkezik üzemmel/telephellyel, A nagy pályázatok értékelése során külön értékelik az országos szakmapolitikai szempontok teljesülését. 3) A pályázat előírt részei: a) pályázati adatlap, b) mellékletek (a pályázati csomag tartalomjegyzékében felsorolva) 4) A pályázati adatlapot magyar nyelven kitöltve (CD-R lemezen is, de nem szkennelve), hiánytalanul, minden kérdésre választ adva, minden oldalon aláírva és a mellékletek csatolásával kell benyújtani. A pályázati adatlap szerkezete, fejezet címei, formája nem változtatható. Amennyiben a pályázati adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik a pályázatra, a megfelelő helyen a „pályázatomra nem vonatkozik” megjegyzést szükséges bevezetni.

11

5) A jelen pályázati kiíráshoz kapcsolódóan a pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetni. 6) Az összeállított pályázatnak ki kell térnie a pályázó vállalkozásának rövid bemutatására, a fejlesztés szükségességének rövid leírására, megvalósíthatóságára, költséghatékonyságára, valamint a fejlesztés eredményeként az üzleti és értékesítési tevékenység várható fejlődésére, a tervezett beruházás hatékonyságának és megtérülésének bemutatására. A pályázati csomag tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyek lehetőséget nyújtanak a pályázó számára fejlesztési tervének bemutatására. 7) A pályázat összeállításánál be kell mutatni, hogy a tervezett beruházás összhangban van a támogatási intézkedésben megfogalmazott célkitűzéssel. A pályázat tartalmi elemeinek megfogalmazásában a pályázati csomag és a kitöltési útmutató nyújt iránymutatást. 8) A „kis pályázatot” egy eredeti és egy, az eredetivel mindenben megegyező másolati példányban; a „nagy pályázatot” egy eredeti és kettő, az eredetivel mindenben megegyező másolati példányban kell benyújtani. Mindkét esetben a pályázati adatlapot további egy példányban, CD–R lemezen is be kell nyújtani. A pályázati csomag letölthető a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címről, valamint a pályázati csomag – tájékoztató jelleggel – beszerezhető az MVH Kirendeltségein. A pályázat eredeti példányához hatóságok és bíróságok által kiállított okiratokat (lásd pályázati csomag tartalomjegyzéke), eredeti, vagy közjegyző, illetve a kiállító által hitelesített másolatokat kell csatolni. 9) A pályázat eredeti és másolati példányát külön dossziéba lefűzve (eredeti és másolati példány megjelöléssel), a dokumentumokat a pályázati csomagban található tartalomjegyzéknek megfelelően sorba rendezve kell beadni. 10) Az „Adatlap a támogatási döntésről” című dokumentumot a pályázati csomag minden példányában, külön borítékban kell beküldeni. 11) Kézzel írt pályázat illetve hiánypótlás nem nyújtható be. 12) A pályázó a pályázatkezelési folyamat során bármikor visszavonhatja támogatási igényét. A visszalépés a Visszalépési nyilatkozat című dokumentum segítségével történik, mely beszerezhető a Kirendeltségeken, illetve letölthető a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu címekről. A nyilatkozatot teljes körűen kitöltve az illetékes Kirendeltséghez kell benyújtani. VII.

A pályázat benyújtásának módja

1) A pályázatokat: • postai úton, tértivevénnyel, • minden példányt és a CD–R lemezt egy csomagban, • „AVOP pályázat ” felirattal, a pályázó nevének, címének feltüntetésével, • „Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése” intézkedési cím feltüntetésével, • folyamatosan, • a megvalósítás helye szerint illetékes (regionális) Kirendeltség címére 12

lehet benyújtani. 2) A nem postai úton érkezett pályázatot, illetve hiánypótlást az MVH nem veszi át. 3) A pályázat benyújtásának és hiánypótlásának időpontja az igazolt postára adás dátuma. Ha ez nem állapítható meg egyértelműen, akkor a benyújtás és a hiánypótlás napja az MVH általi érkeztetés dátuma. 4) A pályázatkezelés időtartamát az MVH a dokumentumok tértivevényen igazolt beérkezésének - egyéb információkérés esetén az igazolt átadás vagy a fax érkezésének - dátumától számítja. 5) Amennyiben a pályázó nem a megfelelő helyre nyújtotta be pályázatát, a kirendeltség továbbítja azt a megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségre. Ebben az esetben, a benyújtás időpontja változatlan, azonban pályázatkezelés időtartamát az MVH az illetékes kirendeltségre történő érkeztetés dátumától számítja, melyről az illetékes kirendeltség a pályázót értesíti VIII. A pályázat elbírálása A bírálati eljárás legfontosabb szakaszai: 1) A befogadásra való jogosultság vizsgálata: a) A pályázat beadásakor a következő minimum feltételeknek kell teljesülniük, ellenkező esetben a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül: Formai követelmények: • a pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidő lejártáig benyújtásra került, • az előírt pályázati adatlapon került benyújtásra, • a pályázat egy eredeti, valamint egy (nagy pályázat esetén két) az eredetivel mindenben megegyező másolati példányban lett benyújtva. Jogosultsági és tartalmi követelmények: • a fejlesztés helye Magyarország • a pályázatot a pályázati felhívás IV. fejezetében megjelölt, jogosult pályázó nyújtja be, • a pályázat a megfelelő kódszámú tevékenységre került benyújtásra, • a pályázó a benyújtáskor rendelkezik a jogosultságot biztosító TEÁOR-számmal, • az igényelt támogatás összege és mértéke megfelel a pályázati felhívásban előírtnak, • pályázó vállalkozása teljesíti a felhívás IV. fejezet 4) pont szerinti életképességi követelményt, • a mezőgazdasági árbevétel aránya megfelel az V. fejezet 17. pontjában előírtaknak b) A teljesség vizsgálata a benyújtott pályázati adatlap megfelelő kitöltésének és a szükséges dokumentumok meglétének ellenőrzése alapján történik. Amennyiben a pályázó a minimum feltételeken túlmenően hiányos, formailag, tartalmilag nem megfelelő pályázatot nyújt be, az MVH egy alkalommal hiánypótlásra 13

szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. A hiánypótlás teljesítésének időpontja az igazolt postára adás dátuma. A hiánypótlás nem fogadható el, ha a pályázó a hiánypótlás keretein túlmenően a projektet módosítja úgy, hogy a pályázat eredeti műszaki tartalma megváltozik. Minden egyéb – nem hiánypótlásban bekért, illetve benyújtott – változtatást a pályázónak alá kell támasztania és indokolnia kell. Amennyiben a pályázó hiánypótlást késedelmesen, vagy nem megfelelően nyújtja be, a pályázatot az MVH elutasítja. c) A pályázat befogadása •

•

• •

•

Az MVH a pályázat tértivevényen igazolt beérkezésétől számított 25 napon belül a pályázatot befogadja vagy elutasítja, illetve megállapítja a hiánypótlás szükségességét. A 25 napos ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlás időtartama. Hiánypótlás esetén a hiánypótlás igazolt beérkezésétől számított 15 napon belül fogadja be, vagy utasítja el a pályázatot az MVH. Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelően hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelő pályázat. Ezek megállapításának dátuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítő levél tartalmaz. A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. Szükség esetén a hiánypótlást követően az MVH illetékes Kirendeltsége saját állásfoglalása megalapozása érdekében további információt kérhet be a pályázótól, melynek benyújtási határidejét - amely biztosítja a teljesíthetőséget - az információkérés fogja tartalmazni. Amennyiben ezen határidőn belül nem érkezik faxban/levélben, vagy személyesen válasz, az MVH többletinformáció nélkül bírálja el a pályázatot. Az MVH a pályázókat a pályázat befogadásától számított 35 napon belül értesíti a támogatási döntésről.

2) A befogadott pályázatok szakmailag és pénzügyileg a következő szempontok alapján kerülnek értékelésre: a) a pályázó hosszú távú, gazdasági, élet- és versenyképessége (a tevékenység tárgyi feltételei, nyersanyag/alapanyag-ellátás, értékesítés, minőségpolitika, környezeti és munkaerőhelyzet, pénzügyi/gazdasági helyzet), b) a projekt célja, indokoltsága, tartalma, c) a beruházáshoz szükséges pénzügyi források megléte, d) költséghatékonyság vizsgálata, e) a projekt finanszírozhatósága, különös tekintettel arra, hogy a pályázónak szüksége van-e a támogatásra a projekt megvalósításához, f) „nagy pályázatok” esetén a fejlesztés hatásai országos, termékpálya és szakágazati szinten, g) esélyegyenlőség érvényesülésének biztosítása (nők, hátrányos helyzetű csoportok tagjai). Amennyiben a pályázat nem éri el az 50 pontban meghatározott minimálisan elérendő pontszámot, a pályázat az Irányító Hatóság vezetője (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU tagállami és agrár-vidékfejlesztési helyettes-államtitkára) által elutasításra kerül. A maximálisan elérhető pontszámot a pályázati csomag kitöltési útmutatója tartalmazza 14

3) Rangsorolás, előterjesztés döntésre és döntés: • a pályázatok pontozása és ennek megfelelő rangsorolása, • a pályázatok előterjesztése támogatási döntésre rangsor szerint. a) Az MVH az elbírált pályázatokról pályázat típusonként országos rangsort készít az AVOP Döntés-előkészítő Bizottság (lásd pályázati csomag kitöltési útmutatója) részére, amely szükséges gyakorisággal ülésezik. A bizottság a rendelkezésre álló források erejéig javaslatot tesz az AVOP Irányító Hatóság vezetőjének a támogatási döntés meghozatalára. A Bizottságnak támogatási döntésre irányuló javaslattétele során jogában áll az elé terjesztett pályázatokra vonatkozó minimum pontszámnál magasabb ponthatárt megállapítani. b) Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek az Irányító Hatóság vezetője által, amely ellen kifogásnak helye nincs. c) Az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhető meg. d) A támogatásban részesülő pályázók (továbbiakban: kedvezményezett) számára a szerződés megkötésére a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően 30 nap áll rendelkezésre, amely időtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a pályázó hibájából ezen időtartam alatt nem köttetik meg a szerződés, a támogatási döntés hatályát veszti. e) A nem nyertes pályázatok másolati példányát az MVH legfeljebb két évig őrzi, ezt követően azokat megsemmisíti. A két éves őrzési időszak alatt a pályázó kérésére a nem nyertes pályázat másolati példányát és a pályázat eredeti mellékleteit az MVH – másolat megtartása mellett – a pályázónak, vagy megbízottjának átadja. f) Kizárólag szerződésmódosítás keretén belül történhet, indokolt esetben: - a beruházás támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalmának, - a beruházás kezdési, illetve befejezési határidejének (lásd V/7. pont), - a mérföldkő dátumának, - az éves keretnek, - a költségkategóriáknak, - a maradványösszeg éven túli átütemezésének változtatása, továbbá a szerződésben szereplő bármilyen adatváltozás. Ezen változtatások azonban a támogatási szerződésben szereplő teljes támogatási összeget nem növelhetik. IX. A támogatás felhasználása és elszámolása 1) A támogatásban részesülő pályázó számára a szerződés megkötését követően az abban rögzített módon az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosító 52/2005. (III. 26.) Korm. rendeletnek megfelelően a támogatás 25 %ának megfelelő előleg nyújtandó. Előleg igénybevétele esetén az MVH a támogatás 25%ának megfelelő összeget a támogatási szerződés megkötésétől számított 30 napon belül a Kedvezményezett bankszámlájára átutalja. Az előleg vonatkozásában biztosíték nyújtására kötelezett Kedvezményezettek esetében az előleg átutalásának feltétele, hogy a

15

megfelelő biztosítékok a támogatási szerződés megkötésekor a Hivatal rendelkezésére álljanak. A kedvezményezett a támogatás előlegen felüli összegét utófinanszírozás keretében a pályázatban kidolgozott, pénzügyi és fizikai megvalósítás időbeli ütemezéséhez (mérföldkövekhez) igazodó költségekről szóló, pénzügyileg rendezett számlák, analitikus nyilvántartások, számviteli bizonylatok bemutatása után – teljesítésarányosan – veheti igénybe, a szerződésben meghatározott célok elérésére. A mérföldkövenként ütemezett időközi fizetésnek nem előfeltétele a folyósított előleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás. Az előleg és a köztes kifizetés (Kedvezményezett által kifizetett számla, egyéb számviteli bizonylat alapján teljesülő tételek) nem haladhatja meg a támogatási összeg 80%-át. A Kedvezményezettek részére a támogatási összeg záróegyenlegének kifizetése az előleggel történt elszámolást követően történhet meg. A kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget, amennyiben nem nyújt be kérelmet időközi fizetésre az előleg fizetésétől számított 6 hónapon belül, illetve a benyújtott fizetési kérelem a támogatás rendeltetés ellenes, nem szabály szerű felhasználását bizonyítja. 2) Amennyiben a biztosíték(ok) között ingó vagyontárgy nem szerepel, a biztosítékok rendelkezésre állását a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül a Kedvezményezettnek igazolnia kell. Ha a biztosíték(ok) között ingó vagyontárgy is van, az ingó vagyontárgy vonatkozásában ez a határidő 1 év, a többi típusú biztosítékra 3 hónap. Ha a biztosíték kizárólag ingó vagyontárgyakból áll, a rendelkezésre állás igazolásának határideje 1 év. Ha a fenti határidőkön belül a biztosítékok rendelkezésre állásának igazolása nem történik meg, a támogatási szerződés hatályát veszti. 3) A műszaki - pénzügyi - időbeli ütemezés kidolgozása során meg kell állapítani azokat a mérföldköveket, melyek teljesítése után igényelhető a támogatási hányad. 4) A mérföldkövek megállapításának és a teljesítés ütemezésének feltételei a pályázati felhívás egyéb pontjaiban felsoroltakon kívül: • a mérföldkő dátuma mindig munkanap legyen. • egy beruházásnak maximum négy mérföldköve lehet. • az utolsó mérföldkő a támogatási összeg min. 20%-a legyen. • a mérföldkövek között legalább 30 napnak kell eltelnie • előleg igénybevétele esetén az első mérföldkövet az előleg tervezett igénybevételétől számított hat hónapon belül kell tervezni • a mérföldkövek tervezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az utolsó mérföldkőnél a kifizetést kizárólag a szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások benyújtása esetén teljesíti az MVH • a mérföldkövek tervezése során arra is figyelemmel kell lenni, hogy az AVOP támogatások kifizetése 2008. december 31-ig történhet, ezért az utolsó támogatásigénylési csomag benyújtásának határideje 2008. szeptember 30. • az utolsó támogatásigénylési csomagot a projekt befejezését követő 30 napon belül kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, üzembe helyezési jegyzőkönyvet, használatbavételi engedélyt • a kifizetés a támogatásigénylési csomag befogadása után 60 napon belül történik. 16

•

•

• • •

• •

a támogatásigénylési csomag befogadása minden mérföldkőnél a számlák és egyéb dokumentumok ellenőrzése után történik, és a számlák és egyéb dokumentumok valóságtartalmát, a megvalósítás folyamatát, valamint a tervvel való egyezőséget helyszíni ellenőrzés során is vizsgálhatják a pályázat benyújtása előtt, a pályázattal összefüggő, azt megelőzően felmerült egyéb költségeket, ráfordításokat (az egyéb költségeket, ráfordításokat lásd pályázati felhívás X. fejezetében részletezve) az első mérföldkőnél kell elszámolni. A 2004. január 1. után, de a pályázat benyújtása előtt maximum 180 nappal keletkezett számla számolható el a felmerült egyéb költségekről, ráfordításokról a támogatásigénylési csomag egy eredeti és két, az eredetivel mindenben megegyező másolati példányban, személyesen vagy meghatalmazott útján adható be a Kirendeltségre a támogatásigénylési csomag hiánypótlása személyesen, meghatalmazott útján, vagy tértivevényes küldeményként postai úton adható be a postai úton megküldött hiánypótlás benyújtásának időpontja az igazolt postára adás dátuma. A számlakezelés időtartamát az MVH a támogatásigénylési csomag tértivevényen igazolt beérkezésének dátumától számítja a postai úton megküldött hiánypótlás esetén a kedvezményezett elfogadja a hiánypótlás MVH által érkeztetett tartalmát a támogatásigénylési csomag a biztosítékok és a vagyonbiztosítás – a projekt mérföldkövek szerinti tartalmának megfelelő – rendelkezésre állása és a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára szóló azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás rendelkezésre állása esetén fogadható be

5) Az építési beruházások ÉN-ÉNK alapján elkészített részletes, tételes költségvetések árajánlatai, illetve a részletes, tételes költségvetés a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyűjtemény (ÉN-ÉNK) figyelembevételével kerül elbírálásra. Ez vonatkozik a benyújtandó számla mellékletét képező számlarészletezőre is. A támogatási szerződés mellékletét képezi a „műszaki tartalom” -részletes géplista, létesítményjegyzék). 6) A kedvezményezett kivitelezője az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól, valamint az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM – GM – KöViM együttes rendelete szerint köteles eljárni. Az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Kormányrendelet értelmében csak a szakvizsgát tett, bejegyzett műszaki ellenőr alkalmazható. Az előírt dokumentációt a helyszíni ellenőrzés alkalmával be kell mutatni. 7) Az MVH indokolt esetben minden mérföldkőnél helyszíni ellenőrzést tarthat, az utolsó mérföldkőnél azonban kötelezően helyszíni ellenőrzést tart, mely során vizsgálja a projekt terv szerinti megvalósítását és a számlák meglétét és valóságtartalmát. 8) Csak az eredeti, – jogszabály által bankszámlavezetésre kötelezett Kedvezményezett esetén – átutalással kiegyenlített, forint vagy euro pénznemben kiállított, kiegyenlített, támogatásigénylési csomagban benyújtott és az MVH munkatársai által ellenőrzött, kifogástalannak minősített számlákkal, saját kivitelezés esetén analitikus nyilvántartásokkal, számviteli bizonylatokkal alátámasztott támogatási hányad kerül kifizetésre.

17

9) Az eredeti számlákhoz, egyéb számviteli bizonylatokhoz csatolni kell a teljesítés igazolásokat, kifizetést igazoló dokumentumokat. 10) A kifizetés engedélyezése során az MVH a támogatási szerződésben szereplő éves keretet és költségkategóriákat figyeli. Az éves keret és költségkategóriák változtatása kizárólag szerződésmódosítás keretén belül történhet. Ezen változtatások azonban a támogatási szerződésben szereplő teljes támogatási összeget nem növelhetik. 11) A támogatási szerződés naptári évre vonatkozó keretösszegét több mint 10%-kal meghaladó támogatás folyósítása csak szerződésmódosítás keretében történhet. A további szerződésmódosítási eseteket a megkötött támogatási szerződés tartalmazza. 12) A kedvezményezett számára történő kifizetéseket a Magyar Államkincstár a) forintban, b) a kedvezményezett bankszámlájára teljesíti. X. Elszámolható költségek 1) Ingatlan építése, korszerűsítése, bővítése, átalakítása. Ingatlan vásárlása csak abban az esetben támogatható, ha az üzemet urbanisztikai, környezetvédelmi stb. okokból hatóság kötelezi telephelyének elhagyására, vagy ha több telephelyen lévő kapacitásait kívánja összevonni hatékonyabb termelési üzemméret kialakítása céljából a termelőkapacitások növelésével és a felesleges kapacitások párhuzamos leépítésével. 2) Új, (első üzembe helyezésű) gépek és berendezések beszerzése, és üzembe állítása, beleértve az üzemeltetést szolgáló számítógép szoftvert is. 3) A projekthez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások: az építészek, mérnökök, tanácsadók (sikerdíj nem elszámolható), Megyei Közigazgatási Hivatalokban és a Vízügyi Felügyeleteknél regisztrált műszaki ellenőrök díjai, közjegyzői, közbeszerzési eljárás díja, illetékek, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmak és licencek vásárlása költségeinek összege, amely nem lehet több, mint a projekt – ezen egyéb költségekkel csökkentett – összes elszámolható költségének 12%-a. XI. Beszámolási kötelezettség 1) A kedvezményezettnek projekt előrehaladási jelentést kell készíteni a projekt megvalósításáról a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztására. Adatszolgáltatási kötelezettségének az „előrehaladási jelentés” formanyomtatvány postai úton történő benyújtásával tesz eleget. 2) A projekt előrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell: a) a pályázati adatlapban feltüntetett mutatók alakulását b) főbb eredményeket, beleértve az időbeli ütemezést c) a céloktól való mindennemű eltérést, megfelelő indoklással együtt d) a projekt végrehajtása során felmerült problémákat és a megoldásuk érdekében tett lépéseket.

18

3) A projekt előrehaladási jelentéseket negyedévente kell benyújtani. Minden projekt előrehaladási jelentésnek három hónapos időszakra kell vonatkoznia. Az első jelentést a támogatási szerződés aláírásától számított harmadik hónap végén kell benyújtani. 4) A projekt előrehaladási jelentést akkor is negyedévente kell benyújtani, ha az adott negyedévben nem kérelmezi támogatás kifizetését. A projekt előrehaladási jelentés jóváhagyása a további kifizetések előfeltétele. 5) A kedvezményezettnek a végső kifizetés teljesítését követően az üzemeltetési / üzemben tartási kötelezettség ideje alatt minden évben éves fenntartási jelentést kell benyújtania (a formanyomtatvány szerződéskötéskor kerül átadásra). Az első fenntartási jelentést a végső kifizetéstől számított első év végén kell benyújtani. 6) Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerződésben foglalt kötelezettség megszegésének minősül. XII. Ellenőrzés, és a támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználásának következményei 1) A kedvezményezettnek a támogatási szerződésben a fejlesztési cél megvalósításával, hasznosításával, illetve a támogatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban a támogatás visszafizetésére is kötelezettséget kell vállalnia. 2) Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 122. §-a alapján az arra feljogosított szervezetek a folyamat bármely szakaszában ellenőrzést végezhetnek, az ellenőrzési programjukban foglaltak szerint. A pályázattal és a támogatással összefüggő dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 3) A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenőrzés érdekében a(z): a) Európai Számvevőszék, b) Európai Bizottság illetékes szervei, c) Állami Számvevőszék, d) Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, e) Magyar Államkincstár, f) Kifizető Hatóság (PM) g) Irányító Hatóság (FVM) h) közreműködő szervezet (MVH) képviselőivel együttműködni ellenőrzési munkájukban, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, a megfelelő dokumentumok (számlák, engedélyek, tanúsítványok, építési naplók, szerződések, kiviteli tervek, géplisták, stb.), a projekt megvalósítását igazoló okmányok (tulajdoni lap, bérleti szerződés, stb.), bizonylatok (pénzügyi, minőségi, szállítási, stb.) rendelkezésre bocsátásával. 4) Helyszíni ellenőrzést csak megbízólevéllel rendelkező ellenőrök végezhetnek. 5) A helyszíni ellenőrzés lehet: a) előzetes helyszíni szemle (pályázatkezelés során, indokolt esetben), b) a megvalósítás időszakában (mérföldkövenként, indokolt esetben),

19

c) a működtetés ideje alatt 6) A helyszíni ellenőrzésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelynek tudomásul vételét és átvételét a pályázó/kedvezményezett aláírásával igazolja, s egyben a jegyzőkönyvre rávezetve jelezheti az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeit. 7) Az ellenőrzések zavartalan lebonyolítása érdekében a projekt végrehajtása során keletkező dokumentumokat és a kapcsolódó bizonylatokat a támogatott köteles olyan módon tárolni és nyilvántartani, hogy hozzáférhetők és teljes körűen ellenőrizhetők legyenek. 8) A 1260/1999/EK rendelet 38. cikkének 6. bekezdése értelmében a projekt megvalósítására, ellenőrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat a pályázó 2013. december 31-ig köteles megőrizni. 9) Jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül: a) a támogatás rendeltetésétől, valamint a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltérő felhasználása, b) valótlan adatszolgáltatás és adatok eltitkolása, c) együttműködési kötelezettség megszegése, d) ha a beruházás a pályázatban elfogadott céltól eltérő rendeltetéssel valósul meg, e) ha a beruházás megvalósulását követően a létesítményt nem a szerződésben vállalt ideig és módon üzemeltetik, f) ha a támogatással létrehozott vagy felújított, korszerűsített létesítményt, tárgyi eszközt a támogatási jogviszonyból származó kötelezettség fennállásának ideje alatt engedély nélkül elidegeníti, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként beviszi (apportálja), vagy nem eredeti funkciója szerint működteti. Az MVH elnökének a visszafizetésről szóló döntése alapján, a támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell az MVH számlájára visszafizetni. A jogosulatlanul felhasznált támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 10) Amennyiben a támogatási szerződés megkötése után, a megvalósítás és a működtetés során pénzügyi, vagy egyéb rendellenesség fedezhető fel, a támogatási szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor az MVH részéről. Ez lehet a kedvezményezettnek már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezés, valamint a további támogatástól való eltiltás, illetve egyéb polgári és büntetőjogi eljárások kezdeményezése. Amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, azonban a számszerűen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti azokat, a már kifizetett támogatási összeget nem kell visszafizetni, azonban a támogatott további támogatásra nem jogosult. XIII. Közbeszerzés 1) Figyelembe véve, hogy az elnyert támogatás folyósításakor költségvetési források kerülnek felhasználásra, a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni (ld. a pályázati csomag közbeszerzési tájékoztatóját). 20

2) A közbeszerzési eljárás a törvényben meghatározott esetben a támogatási döntés előtt megkezdhető, erről a pályázó köteles nyilatkozni a pályázat benyújtásakor az MVH-nak. 3) Amennyiben a támogatás mértéke az 50%-ot meghaladja, és az egyéb (12%-os) költségek vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott értékhatárokat eléri, a pályázó köteles ezen költségek vonatkozásában is közbeszerzési eljárást lefolytatni, ennek a dokumentumait az MVH területileg illetékes irodájába eljuttatni. Amennyiben a pályázó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az egyéb (12%os) költségek vonatkozásában támogatásra nem jogosult. XIV. Jogorvoslat 1) Az MVH elutasító döntésével szemben a pályázó írásban az MVH elnökéhez címzett, de a Kirendeltséghez benyújtott, kifogást terjeszthet elő a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az MVH elnöke a kifogást a benyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. A döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 2) Az Irányító Hatóság vezetőjének döntésével szemben a pályázó a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez címzett, és az AVOP Irányító Hatósághoz (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Irányító Hatósági Főosztálya) benyújtott kifogást terjeszthet elő a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A miniszter a kifogást a benyújtástól számított 30 napon belül bírálja el. A döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. XV. Egyéb rendelkezések 1) A pályázatok benyújtásának határideje: 2006. december 31. 2) Amennyiben a benyújtott pályázatok támogatásigénye meghaladja a 2004-2006. között rendelkezésre álló keretösszeg kétszeresét, illetve a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, az AVOP Irányító Hatóság az adott intézkedésre/alintézkedésre a pályázatok benyújtási lehetőségét felfüggeszti. Az AVOP Döntés-előkészítő Bizottság javaslatára az Irányító Hatóság vezetője a pályázati lehetőséget alacsonyabb mértékű túligénylés esetén is felfüggesztheti. 3) Tekintettel arra, hogy ezen felhívás a Program-kiegészítő Dokumentum jelenlegi változata alapján lett kiírva, a pályázati felhívás egyes feltételei a kapcsolódó Program-kiegészítő Dokumentum hivatalos elfogadását követően, annak végleges szövege értelmében módosulhatnak. 4) Jelen pályázati felhívás az MVH internetes honlapján történő megjelenéstől számított 11. napon lép hatályba. A hatályba lépés előtt benyújtott pályázatokra a 2004.november 26.án megjelent AVOP pályázati felhívás rendelkezései, a hatályba lépés napjától benyújtott pályázatokra jelen pályázati felhívás rendelkezései érvényesek azzal, hogy az 52/2005.. és 54/2005. Korm. rendeletek a jelen felhívást megelőzően benyújtott pályázatokra is vonatkoznak, a biztosítékállítás tekintetében az 54/2005. Korm. rendelet 6. § (2) szerint

21

XVI. A pályázatnál alkalmazandó, és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok 1257/1999/EK rendelet az EMOGA - ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról 1260/1999/EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről 1685/2000/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról 70/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történő alkalmazásáról 438/2002/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet az 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 1783/2003/EK rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról HL 2000/C/28/02 Iránymutatás a mezőgazdasági szektor állami támogatásáról 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól 1992. évi I. törvény a szövetkezetekről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 2000. évi C. törvény a számvitelről 2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekről 2003. évi LXXIII. törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésről 2004. évi XXXIV. törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési, műszaki ellenőri tevékenységről 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 52/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításáról)

22

227/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet a 2003. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról és a 154/1999. (X. 22.) Kormányrendelet módosításáról 81/2003.(VI. 7.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 141/2003.(IX. 9.) Korm. rendelet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről 193/2003 (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és a Kohéziós Alapjaiból származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása: 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I.5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó támogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 83/1997. (IX. 26.) Országgyűlési határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KÖVIM együttes rendelete az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 90/2003. (VII. 30.) FVM – ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek előállításáról és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről 124/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről

23

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes regionális hatáskörrel rendelkező megyei kirendeltségeinek címei és illetékességi területei Csongrád megyei Regionális Kirendeltség, Szeged székhellyel, Csongrád, Békés és BácsKiskun megyei illetékességgel: • 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2–4. • 6701 Szeged, Pf. 504. Tel.: (62) 814 - 900 Fax: (62) 814 - 901 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regionális Kirendeltség, Miskolc székhellyel, Borsod-AbaújZemplén, Nógrád és Heves megyei illetékességgel: • 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. • 3501 Miskolc, Pf. 646. Tel.: (46) 814 - 902 Fax: (46) 814 - 901 Somogy megyei Regionális Kirendeltség, Kaposvár székhellyel, Somogy, Tolna és Baranya megyei illetékességgel: • 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9. Tel.: (82) 814 - 900 Fax: (82) 814 - 901 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Regionális Kirendeltség, Nyíregyháza székhellyel, SzabolcsSzatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei illetékességgel: • 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. • 4401 Nyíregyháza, Pf. 44., illetve 422. Tel.: (42) 814 - 900 Fax: (42) 914 - 901 Veszprém megyei Regionális Kirendeltség, Veszprém székhellyel, Veszprém, KomáromEsztergom és Fejér megyei illetékességgel: • 8200 Veszprém, Levendula u. 1. • 8202 Veszprém, Pf. 791. Tel.: (88) 814 - 900 Fax: (88) 814 - 901 Zala megyei Regionális Kirendeltség, Zalaegerszeg székhellyel, Zala, Vas és Győr-MosonSopron megyei illetékességgel: • 8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1. • 8900 Zalaegerszeg, Pf. 142. Tel.: (92) 814 - 900 Fax: (92) 814 - 901 Fővárosi és Pest megyei Regionális Kirendeltség, Budapest székhellyel, Budapesti és Pest megyei illetékességgel: • 1132 Budapest, Váci út 18. • 1394 Budapest, Pf. 309. Tel.: (1) 814 - 8900 Fax: (1) 814 – 8901 Központi Ügyfélszolgálat: Tel.: (1) 374-3603, (1) 374-3604 e-mail: [email protected]

24

1. melléklet A Szerződés 32. cikkében hivatkozott ANNEX-TERMÉKEK —1— A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám 1. ÁRUCSOPORT 2. ÁRUCSOPORT 3. ÁRUCSOPORT 4. ÁRUCSOPORT 5. ÁRUCSOPORT 05.04 05.15 6. ÁRUCSOPORT 7. ÁRUCSOPORT 8. ÁRUCSOPORT 9. ÁRUCSOPORT 10. ÁRUCSOPORT 11. ÁRUCSOPORT 12. ÁRUCSOPORT 13. ÁRUCSOPORT ex 13.03 15. ÁRUCSOPORT 15.01 15.02 15.03 15.04 15.07 15.12 15.13

—2— A termékek leírása Élő állatok Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek Halak, rákfélék és puhatestűek Tejtermékek; madártojások; természetes méz * Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat Élő fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek** Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja Kávé, tea és fűszerek, a matétea (09.03 vtsz.) kivételével Gabonafélék Malomipari termékek; maláta és keményítő; sikér; inulin Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány Pektin Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból előállított faggyú (beleértve az első lét („premier jus”)) Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve Halból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, finomítva is Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai Húsból, halból, rákfélékből vagy puhatestűekből készült termékek

15.17 16. ÁRUCSOPORT 17. ÁRUCSOPORT 17.01 Répacukor és nádcukor szilárd állapotban

25

—1— —2— A brüsszeli nómenklatúrában A termékek leírása szereplő vámtarifaszám 17.02 Egyéb cukor; cukorszirup; műméz (természetes mézzel keverve is); karamell 17.03 Melasz, fehérítve is 17.05 Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével 18. ÁRUCSOPORT 18.01 Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve 18.02 Kakaóhéj, -hártya, -bőr és kakaóhulladék 20. Zöldségfélékből, gyümölcsből vagy más növényrészekből előállított ÁRUCSOPORT készítmények*** 22. ÁRUCSOPORT 22.04 Szőlőmust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva 22.05 Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva**** 22.07 Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor) ex 22.08 Az e mellékletben felsorolt mezőgazdasági termékekből nyert bármilyen ex 22.09 erősségű etil-alkohol és szesz, denaturálva is; a likőrök, egyéb szeszesitalok és szeszesitalok előállítására használt összetett alkoholos készítmények („koncentrált kivonatok”) kivételével 22.10 Ecet és ecetpótlók 23. Az élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok ÁRUCSOPORT 24. ÁRUCSOPORT 24.01 Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék 45. ÁRUCSOPORT 45.01 Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa; parafahulladék 54. ÁRUCSOPORT 54.01 Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) 57. ÁRUCSOPORT 57.01 Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)

* kivéve: 0403 10 0403 90 0405 20

Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefír és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve, cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is Kenhető tejkészítmények (vajkrém)

** kivéve: 0710 40 0711 90 30

Csemegekukorica (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva (Zea mays var. saccharata) Csemegekukorica ideiglenesen tartósítva (pl. kéndioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

26

*** kivéve: 2001 90 30 2001 90 40 2004 10 2004 90 10 2005 20 2005 80 2008 99 85 2008 99 91

Csemegekukorica ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság) Yamgyökér, édes burgonya (batáta és más növények hasonló. étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság) Burgonya ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva Burgonya ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva; Zsiradékban vagy másképpen megsütve, sózva vagy ízesítve is, légmentes csomagolásban, azonnali fogyasztásra alkalmas Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva Kukorica a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével, más módon elkészített vagy tartósított, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is Yamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal

**** kivéve: 2205

Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve

27

2. melléklet

A TÁMOGATÁSBÓL KIZÁRT BERUHÁZÁSOK TEÁOR 15.11 „Húsfeldolgozás, -tartósítás” gazdasági tevékenységen belül a következők: • •

Olyan beruházások, amelyek a sertés- vagy marhavágó kapacitás növekedéséhez vezetnek, kivéve, ha több elavult vágóhíd megszüntetésére és azonos vagy kisebb kapacitás létrehozására irányulnak (koncentráció, szakosodás). Olyan beruházások, amelyek vegyes profilú tevékenységek fenntartását eredményezik, kivéve, ha az állatfajok (sertés, marha, juh) vágásának és/vagy a vágás és feldolgozás különválasztására irányulnak, feltéve, hogy az eredeti vágókapacitás nem növekszik.

TEÁOR 15.51 „Tejtermék gyártása” gazdasági tevékenységen belül a következők: •

•

•

Olyan beruházások, melyek a következő tehéntejből készített termékekkel kapcsolatosak: kazein és kazeinát, tejcukor (laktóz), tejcukorszirup-, vaj-, vajolaj-, tejpor-, tejsavópor, kivéve, az ezen termékek feldolgozását végző üzemek környezetvédelmi célú fejlesztését. A friss termékek készítésével kapcsolatos beruházások, kivéve: amelyek új fogyasztói igényeket kielégítő, innovatív termékek létrehozását célozzák; a hagyományos módszerekkel készített vagy biotermékekkel kapcsolatos beruházások, a vonatkozó közösségi előírásoknak megfelelően*. . Olyan beruházások, amelyek túllépik azt a referencia-tejmennyiséget, amellyel azok a termelők rendelkeznek, akik a feldolgozóegységnek beszállítanak. Tej és tejtermék imitátumok vagy helyettesítők előállítására irányuló beruházások.

• *„Friss termék” a pasztőrözött, magas hőmérsékleten pasztőrözött, ill. hőkezelt, ultramagas

hőmérsékleten hőkezelt (UHT) és sterilezett fogyasztói tehéntej. Az e termékek előállítására irányuló kapacitás nem bővülhet. Amennyiben a beruházás „új fogyasztói igények” kielégítésével összhangban a pasztőrözött tej termelési arányának növelésére irányul az adott kapacitáson belül, úgy a fejlesztés támogatható.

TEÁOR 15.12 „Baromfihús feldolgozása, tartósítása” gazdasági tevékenységen belül a következők: • •

Olyan beruházások, amelyek a baromfivágó kapacitás növekedéséhez vezetnek, kivéve a strucc és emu vágását, vagy, ha több elavult vágóhíd megszüntetésére és azonos vagy kisebb kapacitás létrehozására irányulnak (koncentráció, szakosodás). Olyan beruházások, amelyek vegyes profilú tevékenységek fenntartását eredményezik, kivéve, ha az állatfajok (különféle baromfi fajok) vágásának és feldolgozásának különválasztására irányulnak, feltéve, hogy az eredeti vágókapacitás nem növekszik.

TEÁOR 15.89 „Tojásfeldolgozás” gazdasági tevékenységen belül a következők:

28

•

A tojásfeldolgozó kapacitás nemzeti szintű növekedését eredményező beruházások.

TEÁOR 15.61 „Malomipari termék gyártása” gazdasági tevékenységen belül a következők: •

•

Beruházások csak abban az esetben támogathatók, ha azok a jobb minőséghez/hatékonysághoz járulnak hozzá, és nem eredményezik az érintett üzemek kapacitásnövekedését – kivéve, ha a kapacitásnövekedést kompenzálja egy ugyanakkora (vagy nagyobb mértékű) kapacitáscsökkenés ugyanannak vagy egy másik vállalkozásnak a keretében. Az áruátvétellel, raktározással, szárítással kapcsolatos olyan beruházások, amelyek az összes kapacitás növekedését eredményezik, kivéve a malom saját alapanyag ellátásához bizonyítottan szükséges és azt meg nem haladó mértékű kapacitás létesítését.

TEÁOR 15.41 „Nyers olaj gyártása” gazdasági tevékenységen és a TEÁOR 15.42 „Finomított olaj gyártása” gazdasági tevékenységen belül a következők: •

Ki van zárva minden beruházás, kivéve a hagyományos, hidegsajtolási technológiát alkalmazó, különleges minőségi igények kielégítésére alkalmas, évi 5000 tonnát meg nem haladó kapacitású egységekben megvalósítandó beruházásokat, amelyek nem járnak együtt a kapacitás emelkedésével, kivéve, ha leépítenek azonos termelési mennyiséget ugyanannál vagy más meghatározott vállalkozásnál.

TEÁOR 15.71 „Haszonállat-eledel gyártása” gazdasági tevékenységen belül a következők: •

•

Beruházások csak abban az esetben támogathatók, ha azok az állattenyésztésitakarmányozási integrációk keretében a jobb minőséghez/hatékonysághoz járulnak hozzá, és nem eredményezik az érintett üzemek kapacitásnövekedését – kivéve, ha a kapacitásnövekedést kompenzálja egy ugyanakkora (vagy nagyobb mértékű) kapacitáscsökkenés ugyanannak vagy egy másik vállalkozásnak a keretében. Az áruátvétellel, raktározással, szárítással kapcsolatos olyan beruházások, amelyek az összes kapacitás növekedését eredményezik, kivéve a keveréktakarmány gyártó üzem saját alapanyag ellátásához bizonyítottan szükséges és azt. Meg nem haladó mértékű kapacitás létesítését.

TEÁOR 15.33 „Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás” gazdasági tevékenységen belül a következők: •

Olyan, paradicsomsűrítménnyel, hámozott paradicsommal és egyéb paradicsom alapú termékekkel kapcsolatos beruházások, amelyek a globális kapacitást a megfelelő CMO-ban rögzített kvóta fölé emelnék. 29

•

A gyümölcs- és zöldség közös piaci szervezetek keretében támogatott termékek értékesítésére irányuló beruházások.

TEÁOR 15.93 „Bor termelés” gazdasági tevékenységen belül a következők: • •

A feldolgozó kapacitás nem lépheti túl a minőségi bor jelenlegi termelési kapacitását. Nem jogosultak támogatásra az asztali bor termelésére irányuló kapacitások létrehozása.

A fenti a kizárások nem vonatkoznak olyan beruházásokra, amelyek kizárólag a higiéniára, állategészségügyre és az állattartás körülményeire, a termékek minőségének és biztonságának javítására, a környezetvédelemre, illetve a környezetvédelemmel összefüggő infrastrukturális létesítményekre irányulnak.

30

3. melléklet

Elszámolható költségek listája A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése Az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételek: Az elszámolható költségek teljesítik az alábbi feltételeket: • a kedvezményezettek által teljesített költségek, és teljesítésük az átvételt igazoló számlákkal vagy azonos bizonyító erejű könyvelési dokumentumokkal támasztható alá közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, és nélkülözhetetlenek annak előkészítéséhez vagy végrehajtásához; • áruk ellenőrizhető módon nem haladja meg indokolatlanul a piaci értéket; • Magyarországon megvalósuló projekthez kapcsolódnak (a 1685/2000. EK Rendelet 12. szabályában meghatározott kivételektől eltekintve); Példák az elszámolható költségekre: a) ingatlan építése és megszerzése a földvásárlás kivételével; ingatlan korszerűsítése, bővítése, átalakítása: • Minden építkezéssel járó beruházás költsége magában foglalja a területrendezés és a földmunkák elvégzésének költségeit. • Minden épület és építmény építési és szerelési munkáinak költsége magában foglalja annak rendeltetésszerű használathoz szükséges belső épületgépészeti munkák (belső víz, csatorna, villany, gáz, fűtés) költségeit, továbbá a technológiai gépészeti munkák (pl. klimatizálás, hűtés, fűtés, szellőztetés) költségeit is. b) új gépek és berendezések beszerzése, és üzembeállítása, beleértve a számítógép szoftvert is: • Technológiai gépek és berendezések, szerelési anyagok, hardver, szoftver beszerzési értéke, meglévő technológiák rekonstrukciójának költségei, szereléssel, üzembehelyezéssel és betanítással kapcsolatos költségek; • Telepen (kerítésen) belüli és a termeléshez kapcsolódó infrastrukturális létesítmények megvalósításának költségei, beleértve villany-, gáz-, vízellátás, szennyvíz- és felszíni csapadékvíz-elvezetés, út térburkolat, műtárgyak; • A fejlesztéshez kapcsolódó munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűzmegelőzési és -elhárítási, vagyon és személybiztonsági berendezések beszerzési, beszerelési, üzembehelyezési költségei; Példák beruházásokra az élelmiszerbiztonság területén: o üzemi laboratóriumok korszerűsítése o fizikai szennyeződést megakadályozó technológia és berendezések o hőmérséklet mérő és regisztráló eszközök és rendszerek beszerzése és üzembeállítása o Higiéniai előírásokat biztosító berendezések, gépek üzembeállítása o Vízellátó rendszerek korszerűsítése 31

o Előírásoknak megfelelő öltözők és egyéb szociális helyiség kialakítása o Nagy hatékonyságú korszerű takarítási rendszerek kiépítése o Termelési környezet (épület, burkolat, vezeték) korszerűsítése, technológiai vonal higiéniai előírásoknak megfelelő kialakítása (tiszta és szennyes övezet elkülönítése) Példák beruházásokra a környezetvédelem területén: o környezetkímélő technológiák kialakítása; o technológiai hulladékok szelektív kezeléséhez és folyamatos elhelyezésükhöz és/vagy hasznosításukhoz szükséges rendszerek kialakítása; o a technológiából adódó veszélyes hulladékok leválasztásához és biztonságos elhelyezéséhez vagy megsemmisítéséhez szükséges rendszerek kialakítása; o nem technológiából származó veszélyes hulladékok kezeléséhez szükséges rendszerek kialakítása; o szennyvíz-kibocsátást csökkentő technológia beszerzése, üzembehelyezése; o „kerítésen belüli” szennyvízkezelő berendezések kiépítése; o víztisztító és recirkuláltató technológia kialakítása; o szennyvíziszap kezelő berendezések kiépítése; Példák beruházásokra az állatvédelem területén: o az állatok fogadására megfelelő tér kialakítása; o állatpihentető kialakítása; o etetőrendszerek kialakítása; o kábító rendszerek kialakítása; o véreztetési rendszerek kialakítása; o vérgyűjtő rendszerek kialakítása; Példák beruházásokra a kapacitásösszhang biztosítása területén: o Telephelyen belüli alapanyag mozgatást és elhelyezést javító beruházások; o hűtők és hűtőtárolók felújításának, bővítése; o készáruraktárak (hűtött és normál hőmérsékletű) rekonstrukciója; o technológiai folyamatba illeszthető mélyhőmérsékletű hűtők, hűtőtárolók kialakítása; Példák beruházásokra az informatika területén: o termelésirányítási és logisztikai informatikai rendszer kialakítása; vállalati ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos informatikai fejlesztések. c) általános költségek, mint például az építészek, mérnökök és tanácsadók díjai, megvalósíthatósági tanulmányok, szabadalmak és licencek vásárlása az (a) és (b) pontban hivatkozott költségeken túlmenően, és legfeljebb az ilyen költségek 12%-a erejéig. .

32

4. melléklet A vállalkozás adózás előtti eredményére vonatkozó kritérium alkalmazása borászati beruházási pályázatok esetén.

1. Amennyiben a Pályázó nem felel meg a Pályázati felhívás IV. fejezetének 3) pontjában előírtaknak, a pályázatot benyújtó borászati üzem eredmény kimutatás szerinti adózás előtti eredményét – veszteséges gazdálkodás esetén – növelheti az üzemben betárolt minőségi borkészlet értékének 25%-ával. 2. Az 1. pontban meghatározott esetben a pályázó négy főből álló borász-szakértői csoport közreműködésével köteles borkészlete értékét (Ft/liter) a betárolás időpontjában meghatározni. Hordós és/vagy palackos borra, fajta és az 5. pontban megállapított kategória szerint az értéket úgy kell meghatározni, hogy az általuk elismert ár az adott borkategórián belül a pályázó által írásban megadott bor értékesítési átlagár vagy a könyvelés szerinti nyilvántartási átlagár hetven százalékánál és az 5. pontban meghatározott legmagasabb árnál nem lehet nagyobb. 3. Amennyiben többfajta bor kerül értékelésre, úgy a súlyozott átlagárat is meg kell határozni az 5. pont szerinti kategóriabontásban, amely az üzemben betárolt minőségi borkészlet értéke megállapításának alapját képezi. 4. A borász-szakértői csoport jegyzőkönyvben köteles rögzíteni megállapításait. A borász-szakértői csoport az adóraktár helye szerint illetékes MVH hivatal szakemberéből, az illetékes borvidéki tanács elnökéből, az Országos Borminősítő Intézet főfelügyelőjéből, valamint az adóraktár helye szerint illetékes vámhivatal képviselőjéből áll. 5. A borász-szakértői csoport közreműködésével megállapítható legmagasabb árak: a. fehérborok esetében 350 Ft/liter; b. vörösborok esetében 500 Ft/liter; c. "tokaji" borkülönlegességek esetében 400 Ft/liter.”

33

5. melléklet (1) Amennyiben a vállalkozás tevékenységeket is végzi,

tevékenysége

során

az

alábbi

nem

jogosult

- a Szerződés I. mellékletében nem felsorolt termékeket (Non Annex I. termékek) állít elő, - harmadik országból származó mezőgazdasági terméket dolgoz fel, - kiskereskedelmi tevékenységet végez úgy abban az esetben a vállalkozás tevékenységének több mint 50 %-át a jogosult tevékenység kell hogy kitegye, ellenkező esetben a projekt támogatásra nem jogosult. (2) Abban az esetben, ha a vállalkozás által végzett jogosulatlan tevékenységek egyik esetben sem haladják meg a 10 %-os részarányt, úgy a támogatás igénylésénél ezt a tényt nem kell figyelembe venni. (3) Abban az esetben, ha vállalkozás által végzett jogosulatlan tevékenység bármelyikének aránya meghaladja a 10 %-ot, de nem éri el az 50 %-ot, úgy a beruházás támogatási összegét a jogosulatlan tevékenység arányában csökkenteni kell! (4) Az arányosítás alapja -

az előállított – vám nomenklatúra alapján azonosított – Non Annex I. termékek tömege;

-

harmadik országokból származó termékek feldolgozása esetén a vállalkozás által beszerzett nyersanyag/ok tömege*;

-

kiskereskedelmi tevékenység esetén a vállalat által előállított és közvetlenül kiskereskedelmi forgalomban értékesített termék/ek tömege.

Egynél több jogosulatlan tevékenységet végző vállalkozás esetén az arányosítás alapja a legnagyobb arányban végzett jogosulatlan tevékenység. (5) Harmadik országból származó alapanyag felhasználása esetén az értékelés során mérlegelni kell a beszerzés okát. Amennyiben az Európai Unió tagországaiból a kérdéses alapanyag a termeléshez szükséges mennyiségben és minőségben igazolhatóan nem szerezhető be, az arányosítás alkalmazható. Amennyiben a kérdéses alapanyag az Európai Unióból beszerezhető lenne, de a harmadik országból történő beszerzés oka gazdasági haszonszerzés, abban az esetben a fejlesztés egyáltalán nem támogatható.

*

Harmadik országból történő alapanyag beszerzés esetén biztosítani kell, hogy a beszerzett alapanyagok egymással összevethetők legyenek (pl. gyümölcslé gyártás esetén a sűrítmény mennyiségét át kell számítani az azzal egyenértékű friss gyümölcslére).

34

(6) Olyan esetekben, amikor arányosításra kerül sor, utólagos ellenőrzéssel meg kell állapítani, hogy a pályázó által közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak.

35