Tanulmány. az AVOP program működéséről. Megállapítások és javaslatok szakmai összefoglalója. Készítette: Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány

Tanulmány az AVOP program működéséről Megállapítások és javaslatok szakmai összefoglalója Készítette: Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány

Készült az FVM AVOP Irányító Hatóság megbízásából a Szent István Egyetemen, Gödöllőn 2006. március - április megrendezett workshop eredményei alapján A tanulmány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja keretében jött létre Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0

Szerzők:

Dr. Tóth Tamás Dr. Vasa László Dr. Fogarassy Csaba Keszthelyi Krisztián Pesti Csaba Péter Balázs Ritter Krisztián Németh Péter

Lektorálta: Dr. Villányi László Dr. Guth László

2

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0

Tartalomjegyzék Megvalósítók ................................................................................................................................................. 4 A vállalt feladat meghatározása .................................................................................................................. 6 Kiválasztott módszer ................................................................................................................................... 7 A workshop tájékoztatási és monitoring funkciói................................................................................... 9 Tanulmány és annak információs alapja ................................................................................................. 10 Az AVOP Program.................................................................................................................................... 11 Kronológia .................................................................................................................................................. 13 Az AVOP program projektmenedzsment szemléletű vizsgálata ........................................................ 14 Pályázatok dokumentációja .................................................................................................................. 14 Pályázatok pénzügyi tervezése ............................................................................................................. 16 Biztosítékok, a felajánlás rendszere..................................................................................................... 19 Pályázatok nyomonkövetése ................................................................................................................ 22 Pályázatok hiánypótlása ........................................................................................................................ 23 Pályázatok szerződéskötése.................................................................................................................. 25 Fellebbezés és jogorvoslat .................................................................................................................... 25 Pályázatok elszámolása.......................................................................................................................... 26 Pályázatok ellenőrzése........................................................................................................................... 28 Pályázatok monitoringja ....................................................................................................................... 30 Pályázati rendszer tájékoztatási rendszere .............................................................................................. 33 Pályázat specifikus megállapítások........................................................................................................... 37 Mezőgazdasági beruházások támogatása............................................................................................ 37 Mezőgazdasági termékek feldolgozását, korszerűsítését szolgáló intézkedés............................... 41 Vidékfejlesztés........................................................................................................................................ 45 Fiatal gazdák induló támogatása .......................................................................................................... 49 Horizontális témák..................................................................................................................................... 54 Esélyegyenlőség...................................................................................................................................... 54 Környezetvédelem................................................................................................................................. 60 Összefoglalás............................................................................................................................................... 62

3


Megvalósítók Az Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítványt 1991-ben alapította három jogi személyiségű vállalkozás. Az Alapítvány székhelye Gödöllőn található, a Szent István Egyetem területén működik. Az Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás értelmében az oktatás és a hivatali munka az Egyetem tulajdonát képező épületben folyik, szoros együttműködési megállapodások alapján, szerződéses keretek között. Az Alapítvány állandó munkatársai mellett megbízási és vállalkozási jogviszonyban változó létszámmal több tucat oktatót foglalkoztat. Az oktatók mindegyike felsőfokú végzettségű, nagyrészük a Szent István Egyetem is tanít. Közöttük nagy számban vannak olyanok, akik tudományterületeik hazai meghatározó egyéniségei. Szakmai ismereteik mellett tudományos fokozattal is rendelkeznek, vagy annak megszerzése előtt állnak. Az Alapítvány részt vesz a SZIE minden olyan oktatási, kutatási, és külföldi kapcsolatok szervezésével kapcsolatos tevékenységének a támogatásában, ami illeszkedik az Alapítvány tevékenységi köréhez. Ezek a feladatok az elmúlt években a következők voltak: •

a XXV. Országos Diákköri Konferencia Közgazdasági Szekciójának megszervezése és lebonyolítása,

•

a SZIE GTK Európai Unió Regionális és Agrárpolitikai szakosító továbbképzésének francia nyelvű oktatással kapcsolatos oktatásszervezési, tanulmányút szervezési, fordítási, adminisztrációs feladatainak ellátása,

•

a franciaországi CNPR központtal EU csatlakozási képzés pedagógiai programjának kialakítására oktatási modulok kifejlesztése,

•

a Pro Agricultura Hargitae Alapítvánnyal együttműködve a GTK külhoni távoktatásának támogatása,

•

a SAPIENTIA Alapítvány támogatásával a külhoni, elsősorban romániai szakképzés kifejlesztése,

•

a SZIE Gépészmérnöki Karának Agrárenergetikai Tanszékével együttműködve a minőségbiztosítási szabványok (TÜV)

oktatásának szervezési feladataiban

való

közreműködés.

4


Az alapítvány munkatársai mellett az alapítványnak helyet adó Szent István Egyetem, munkatársai, oktatói és kutatói is részt vettek a lebonyolításában. Az egyetemi dolgozók nem először kerültek kapcsolatba az AVOP programmal, többük véleményezte már a program kiírását is, segédkezett a bírálati rendszer kialakításában, különböző szakértői véleményekkel segítették a program működését. Az elvégzett feladatok során szerzett tapasztalatok és munkatársak szakmai felkészültsége kellő alapot biztosítottak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatósága által „AVOP workshopok szervezése és bonyolítása” címmel kiírt közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló projekt lebonyolítására. Emellett lehetővé vált, hogy a workshop bonyolítása során igénybe vegyük a Szent István Egyetem technikai, kényelmi és vendéglátási szolgáltatásait, melyek elengedhetetlen feltételei egy ilyen méretű rendezvény megszervezésének.

5


A vállalt feladat meghatározása A program keretében az alapítványunk workshopok szervezését vállalta magára. A workshopok legfontosabb tartalmi elemei az AVOP program eddigi folyamatáról és az eredményeiről szóltak. Mivel az AVOP programhoz kapcsolódó legfontosabb ismeretek és tapasztalatok a pályázóknál és a kisebb-nagyobb pályázatíró vállalkozásoknál koncentrálódtak, ezért a workshopok meghívott résztvevői közülük, illetve az FVM és az MVH illetékes osztályainak a munkatársaiból kerültek ki. A résztvevők ilyen irányú kiválasztását az indokolta, hogy a pályázatíró vállalkozások jóval koncentráltabb tapasztalatokkal rendelkeznek a pályázatokat illetően, illetve a pályázati folyamatba mélyebben belelátnak. A megszervezett 2 napos strukturált workshopokat témánként 15-20 fő részvételével rendeztük meg, ami optimális létszám volt ahhoz, hogy a résztvevők a tapasztalataikat egymással is megoszthassák. Így összességében egy workshopon 30-35 ember vett részt, ami az ajánlati célkitűzéseknek eleget tett. A workshopot a megrendelő FVM AVOP IH kérésének és az ajánlati kiírásnak megfelelően 2 alkalommal rendeztük meg, annak érdekében, hogy a megjelentek száma ne haladja meg az optimális szintet, de az információk, valamint a visszajelzések minél szélesebb réteghez jussanak el.

6


Kiválasztott módszer A workshopok célja nem az volt, hogy minél több érdekelt személyt vonjunk be a szakmai munkába, hanem az, hogy az AVOP programban jelentős tapasztalatot szerzett személyek eszmecseréjének adjunk teret. Ennek érdekében az egyes témakörökre fókuszálva irányított szakmai megbeszéléseket terveztünk és hajtottunk végre az FVM AVOP IH-val egyeztetett metodika alapján. A workshopok alapját a fókuszcsoportos vizsgálati módszer adta, ami egy olyan kvalitatív interjútechnika, melynek során a célcsoport megfelelően kiválasztott tagjai előre meghatározott témakörökre koncentrálva – többnyire másfél-kétórás közös beszélgetésre ülnek le. Gyakorlatilag ezt hajtottuk végre a workshopok szekciói során többszörösen, a kétszer két nap során. A fókuszcsoportos módszer jellemzői: 1. A módszer előnye az egyéni mélyinterjús módszerekkel szemben az egymással folytatott interakció életszerű csoporthelyzetben. 2. A beszélgetések során gyakran alkalmaztunk kifejezést segítő, projektív technikai eszközöket. 3. A csoportok leggyakrabban 10-15 fős létszámúak voltak, de előfordulnak nagyobb és kisebb létszámú, csoportok is.

A projektív technikák jellemzői következők: 1. Szándékosan segítik a szabad asszociáció-áramlást, amely feltárhat mélyen fekvő, rendszerint kevésbé hangsúlyozott kérdéseket úgy, ahogy azok egyébként nem lennének feltárhatók. 2. Megkerülik a "logikus agyunkat" és a bennünk lévő "tudatos kritikust", hogy azon érzések mélyére vezessenek, melyek a döntéseinket befolyásolják. 3. Általában képzeleti játékra, analógiákra, metaforákra és a "mi lenne, ha..." kérdésre épülnek. 4. Hatásosak, mert megengedik, hogy a résztvevők túllépjenek a megszokott, tanult társas válaszokon – spontánabb módon fejezhetik ki személyes tapasztalataikat, szükségleteiket, elvárásaikat. 7


5. Lehetőséget adnak azon tényleges tényezők feltárására, amelyekkel sokszor maga az érintett sincs tisztában. 6. Lehetnek verbálisak és nem verbálisak. A fókuszcsoportos megbeszélések lebonyolításának helyszíne általában lehet minden olyan helyszín, amely alkalmas a magas színvonalú vendéglátásra, a kényelmes környezetet biztosított, kép- és hangrögzítési feladat megvalósítható, nyugodt és a külső körülményektől független feladatmegoldást tesz lehetővé. A projekt lebonyolítása e kritériumoknak messze megfelelt, ezen felül a produkált eredmények is igazolják a módszer helyes megválasztását.

8


A workshop tájékoztatási és monitoring funkciói Természetesen az Európai Unió megköveteli az egyes tagországoktól, hogy a végrehajtandó programokról eltérő időpontokban és módszerrel független értékelés készüljön. Eszerint az AVOP programnak volt már ex-ante és mid-term értékelése. Ezeket az értékeléseket közbeszerzési eljáráson kiválasztott független szervezetek végezték. el. Az általunk szervezett workshopok is az említett értékelésekhez hasonlóan a program monitoringját célozták meg, de a meghívottak korántsem mondhatók függetlennek, hiszen valamilyen oldalról biztosan érintettek voltak a programmal kapcsolatosan, vagy kedvezményezettként, vagy pályázati tanácsadóként, vagy pedig a pályázat bonyolításában érintett közreműködő szervezetek munkatársaiként. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az értékélést ettől függetlenül is el lehet végezni, mert módot adtunk arra, hogy az AVOP programban érintett résztvevők ütköztessék megállapításaikat, vagyis fórumot teremtettünk az egyes véleményeknek. Ilyen értelemben a workshop is az AVOP program egyféle monitoringjának tudható be, és különösen abból a szempontból volt hasznos a megrendezése, hogy olyan gyakorlati tudnivalók is felszínre kerültek, melyek egy átfogó monitoring esetén esetlegesen véglegesen elvesztek volna. A fentiek mellett természetesen nem szabad elfelejteni a workshop tájékoztatásban betöltött szerepét sem, hiszen sok résztvevő nemcsak azért jött el, hogy a tapasztalatait megossza másokkal, hanem azért is, hogy más kedvezményezettektől, pályázati tanácsadóktól tanuljon, gyakorlati tudnivalókat sajátítson el. Ezt szervezőként az AVOP IH pályázati felhívásában szereplő módon a sajtó bevonásával is erősítettünk. Több sajtóorgánum meghívása szolgálta azt, hogy az AVOP eredményeit mindenki számára bemutassuk, és a pályázati rendszerbe vetett bizalmat tovább növeljük.

9


Tanulmány és annak információs alapja A workshopok részét képező szekcióvitákon a feldolgozott tematikus problémákat jegyzőkönyvekben rögzítettük, és elkészült a két rendezvény több, mint 30 órás hang- és videó anyaga is. E vizuális és írott anyagok alapján készítettük el ezt a tanulmányt, természetesen támaszkodva a témakörben az alkalmazott szakértők által felhalmozódott gyakorlati és elméleti tapasztalatokra, egyéb kutatási anyagokra is. Munkánkat nagyban segítette, hogy mindegyik szekcióba a szakma meghívottjai mellett az AVOP IH-val történő egyeztetést követően meghívtuk az FVM és az MVH képviselőit, a tematikus problémák szakértőit. A problémák felszínre hozatala céljából, a workshopok megkezdése előtt egy felmérő lapot osztottunk ki, ami alapján a résztvevők megjelölhették, hogy mely területeken milyen súlyosságú problémákkal találkoztak. Ezek alapján egyrészt elkészíthető volt az AVOP program veszteség térképe, másrészt gyors összesítéssel az egyes szekciókban további vitapontokat lehetett napirendre venni, növelve a tapasztalatcsere hatékonyságát. A workshopokat követően mindenki számára monitoring kérdőíveket osztottunk ki, melyen a résztvevők a workshop bonyolításához kapcsolódó véleményeiket, észrevételeiket, javaslataikat tehették meg. Ennek alapján tudtuk javítani a második rendezvény lebonyolításán, és lehetőség nyílt arra is, hogy az esetleges későbbi workshopok programjának kidolgozásakor a tapasztalatokat felhasználjuk.

10


Az AVOP Program Bár az AVOP program sokat örökölt az előcsatlakozási elődjéből, a SAPARD programból, mégis számos újszerűséget hozott a magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások területén. Segítségével végre elérhetővé vált, hogy a támogatások ne ad-hoc módon jelenjenek meg, hanem egy hosszabb, jelen esetben 3 éves programidőszak alatt folyamatosan. Sajnos a források alacsony szintje, a vártnál nagyobb és intenzívebb pályázati kedv a hosszú távú átgondolt tervezés ellen hatott, melynek révén az AVOP források már a program indulását követően hamarosan kimerültek. A program indulása nem volt teljesen problémamentes, melynek véleményünk szerint fő oka az volt, hogy az uniós csatlakozás azt igényelte a politikai döntéshozóktól, hogy a pályázati programokat minél előbb megjelentessék, hiszen erre a csatlakozásról szóló népszavazáson ígéretet is tettek. A pályázati felhívások gyors megjelentetése viszont kapkodáshoz vezetett, korrekt társadalmi vita nélkül jelent meg az összes intézkedés leírása 2004. március 31-én, melynek eredménye az lett, hogy a későbbiekben többször kellett módosítani a pályázati felhívásokat és a csomagokat. Az AVOP végrehajtása során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársai 2006. május 1-ig, összesen 6 779 db pályázatot regisztráltak (amelyeket a pályázók nyolc pályázati felhívás keretében nyújtottak be). Ebből az összes – pontozással értékelt pályázat száma kb. 4 800 volt. A döntés-előkészítő bizottságok által elbírált pályázat pedig meghaladta a 4 500 darabot. Az IH vezetője 4 341 pályázat esetében hozott döntést. Szerződéskötésre 3 378 esetben került sor. A kifizetés pedig 2006. május 1-ig megközelítette a 30 Mrd forintot. Pénzügyi teljesítési adatok: AVOP 3 éves (2004-2006) keret:

106,07 milliárd Ft

Beérkezett pályázatok (6 679 db) támogatásigénye

182,40 milliárd Ft

Megítélt támogatás (3 757 db)

104,35 milliárd Ft

Hatályos szerződések (3 321 db) támogatástartalma:

88,04 milliárd Ft

Kifizetett támogatás:

29,98 milliárd Ft

Kifizetett támogatásból előleg

6,36 milliárd Ft

forrás: PKD, EMIR, 2006. március 8. 11


Az értékelés során (formai hiba, illetve nem megfelelő hiánypótlás miatt) elutasított, visszalépett és visszavont projektek száma 1.467 db volt. A döntéshozatal során az értékelt pályázatok közül további 584 esetben került sor elutasítási döntésre (ebben az értékelési fázisban hozott elutasítási döntések legfőbb oka a támogatásra javasolt projekt alacsony pontszáma volt). A korábban említett adminisztrációs terhek ellenére megállapítható, hogy a hivatal sikerrel vette az akadályokat a pályázatok bírálata során. A hiánypótlások és az információkérések révén el lehetett érni, hogy a pályázatok ne elutasításra, hanem támogatásra kerüljenek, ami jelentősen javította a pályázók hivatalba vetett bizalmát. A pályázati felhívások és csomagok többszöri javítása és megjelenése révén a programidőszak közepére olyan pályázatok kerültek kidolgozásra, melyek más hazai illetve nemzetközi programokkal összevetve is megállták a helyüket. A pályázati adatlapok többszöri módosítása azt is elősegítette, hogy a pályázók minél jobban átgondolják a fejlesztéseik hatását és jövedelmezőségét, még akkor is, ha a pályázatokat nem maguk, hanem tanácsadó cégek készítették el. Mindez hozzájárult ahhoz is, hogy a pályázók megtanultak tervezni, azaz a fejlesztéseik megfontoltabbá váltak. Ez az átgondoltság a következő programozási időszak során fog előtérbe kerülni és hasznot hozni, arra lehet számítani, hogy a NAVP program hasonlóan az AVOP-hoz intenzív pályázati kedvvel fog elindulni, de a fejlesztési elképzelések még kidolgozottabbak lesznek, ami csak annyiban nehezíti meg a hivatal munkáját, hogy a jó pályázatok közül kell majd kiválasztani a legjobbakat.

12


Kronológia Közlemények megjelenése szerint 2004. március 31. – pályázati felhívások megjelenése 2004. május 1. – elméletben pályázható az AVOP 2004. július 31. – új pályázati felhívások és csomagok 2004. szeptember 22. – áfa arányosítási PM útmutató megjelenése 2004. szeptember 30. – Falufejlesztési és -megújítási pályázatok felfüggesztése 2004. október 28. – gépberuházások felfüggesztése 2004. december 3. – újra megváltoznak a pályázati felhívások, eltörlésre kerülnek a kiegészítő +5 illetve +10 százalékos kiegészítő támogatások 2004. december 7. – a mezőgazdasági útberuházási intézkedés (AVOP 3.2.21) felfüggesztésre kerül 2004. december 31. – 22 darab pályázatot bírált csak el a hivatal! 2005. március 18. – Újabb pályázati intézkedéseket függesztenek fel. Az 1.1. Mezőgazdasági beruházásokon belül az épület beruházási pályázatokat (1.1.1, 1.1.2), valamint a 3.1-es intézkedésen belül az idegen forgalom fejlesztéséhez kapcsolódó pályázatokat. 2005. május 25. – a programra beérkezett támogatási igény eléri a 136 Mrd forintot. 2005. június 20. – újból megváltoznak a pályázati felhívások és csomagok, lehetőség nyílt előleg igénybevételére. 2005. augusztus 1. – több pályázati felhívás felfüggesztése. 2005. december 7. – az AVOP 2.1-es intézkedésének a felfüggesztése. 2006. december 28. – elindul az „utolsó pályázati kör”, meghirdetésre kerül több még ki nem merült pályázati intézkedés (öntözési, meliorizációs beruházások, fiatal gazdálkodók támogatása, szakmai továbbképzés támogatása, vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodás és meliorizáció). 2006. február 13. – közlemény jelenik meg az elbírált, de még támogatott várólistás pályázatokról. 2006. április 25. – a halászat és az AVOP 3.1-es intézkedés kivételével a többi intézkedést végleg felfüggesztenek 2006. május 12. – a 3.1 intézkedésen belül a falusi turizmus intézkedés még utoljára meghirdetésre kerül.

13


Az AVOP program projektmenedzsment szemléletű vizsgálata Mivel az AVOP program pályázati rendszere alapvetően a strukturális alapok pályázataihoz kapcsolódó rendeletekre épül, ezért a pályázatok végrehajtása között igen sok az egyezőség és hasonlóság. Ezért a feldolgozás során a projektmenedzsment szemléletű megközelítést választottuk, vagyis a pályázatok megjelenésétől egészen az ellenőrzésig foglaltuk össze az elhangzott megállapításokat és véleményeket. Természetesen vannak pályázat specifikus pontok is, ezeket külön fejezetben emeltük ki.

Pályázatok dokumentációja Az egyes intézkedésekkel foglalkozó szekciók közül szinte mindegyikben Téma: pályázati csomagok, beküldendő dokumentumok

volt szó a pályázati felhívások egyértelműségéről, a pályázati csomagokról, a kitöltési

útmutatókról,

és

a

pályázatokkal

együtt

beküldendő

dokumentumokról. Ebben a részben azokat a felmerült problémákat és javaslatokat gyűjtöttük össze, amik a benyújtott pályázat dokumentációjával kapcsolatosak.

Probléma: Bonyolult dokumentáció

Egyetértés alakult ki a kedvezényezettek és a pályázatírók között abban, hogy a pályázati dokumentáció túlságosan bonyolult, túl sok a beküldendő dokumentum, sokszor nehezen beszerezhető iratokat is kér a hivatal, ezért jelentős egyszerűsítésekre van szükség. Többen megfogalmazták, hogy a beruházásokat komplexen kellene kezelni,

Javaslat: 1 beruházás – 1 pályázat

és lehetővé kellene tenni, hogy egy fejlesztésre egy pályázatot kelljen csak beadni. Pl. egy almaültetvény telepítésénél ne kelljen külön pályázni a telepítésre, az öntözésre és esetleg a meliorációra. Ha egy fejlesztésre egy önálló pályázattal lehetne pályázni, akkor nemcsak a beruházás megtervezése és a pályázat megírása válna egyszerűbbé, hanem a pályázat elbírálása is.

Javaslat: Azonos típusú fejlesztések – 1 jogcím alatt

Az AVOP-ban ültetvénytelepítésre az 1.1.4. és a 3.1.1. jogcím alatt is lehetett pályázni, öntözésre (1.1.5. és 3.2.11.) és meliorációra (1.1.6. és 3.2.3.) pedig két jogcím alatt. Ez rontott az áttekinthetőségen, a pályázók nem minden

14


esetben tudtak így kiigazodni a pályázati rendszerben. Ezért szükséges lenne, hogy az azonos vagy nagyon hasonló típusú fejlesztések esetében a jövőben egy jogcím alatt lehessen pályázni. Felmerült, hogy sok dokumentumot többször is be kell adnia a pályázónak, pl. áfa-nyilatkozatot, jelzálog-nyilatkozatot, cégkivonatot, tulajdoni lapot, Javaslat: Egy dokumentumot egyszer kelljen beküldeni

aláírási címpéldányt, stb. Az MVH szakembere elmondta, hogy van olyan törekvés a hivatalon belül, hogy az adatbázisok összekapcsolásával, az egyéb forrásokból megszerezhető dokumentumokat ne kelljen a pályázóknak benyújtani, különösen ne több alkalommal. A résztvevők összeszedték, hogy véleményük szerint mely dokumentumok feleslegesek a pályázatban. Mivel a tulajdoni lapok elektronikusan hozzáférhetőek a TakarNet rendszeren keresztül, a cégkivonatok pedig

Probléma: Fölöslegesen beküldött dokumentumok

elektronikusan szintén elérhetők, ezért ezeknek a dokumentumoknak nem kellene szerepelni a pályázatban. Szintén felesleges a földhasználati lapszemle, mivel a földhasználati adatokat a MEPAR-ból úgyis lekérdezi a hivatal. A szakmai gyakorlat igazolása szintén kérdéses, hiszen minden pályázó leigazolja, így ez a pályázatról való döntést nem teszi könnyebbé. A közbeszerzési kötelezettségről szóló nyilatkozat szintén felesleges az egyéni vállalkozóknál, hiszen ők nem közbeszerzésre kötelezettek. Az 50%-nál kisebb támogatási intenzitású magán pályázatoknál ugyanígy nem kellene bekérni a közbeszerzési nyilatkozatot. Kérdésessé vált a vevői szándéknyilatkozatok szükségessége is, mivel úgyis mindenki megszerzi ezt a nyilatkozatot, és a nyilatkozatok valódiságát nem tudja ellenőrzi a hivatal, tehát tartalmilag ezek nem tudnak hozzájárulni a pályázati döntéshez. Megfogalmazódott az a probléma, hogy a meliorációs beruházásoknál az összes földtulajdonos nyilatkozatára szükség van a pályázatban foglalt fejlesztéshez, annak ellenére, hogy a bérleti szerződések tartalmazzák a meliorációhoz való hozzájárulást. Több száz tulajdonos esetén a hozzájárulások bekérése lehetetlenné teszi a pályázat megvalósulását. A kedvezményezettek elmondták, hogy az MVH több esetben is a benyújtott

15

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 Probléma: két árajánlat tételeinek soronkénti egyezését kérte. Ez nagyobb A két árajánlat beruházásoknál nehezen kivitelezhető, mivel előfordulhatott, hogy az tételeinek megegyezése

árajánlatok nem egyforma összetételűek és technológiai tartalmúak voltak.

A pályázati útmutatók változásai nem követik minden esetben a pályázati Probléma: Hiányos útmutatók

felhívások változásait. Ahogy a pályázati adatlapokat frissítik, úgy kellene frissíteni az útmutatókat is. Sokkal részletesebb útmutató kellene (pl. a GVOP-ben sokkal részletesebb). A pénzforgalmi terv elkészítéséhez nincs útmutató. Ezenkívül a legtöbb táblázatot WORD dokumentum helyett érdemes lett volna EXCEL-ben bekérni, mivel a számadatok úgy jóval könnyebben kezelhetők. Összefoglalásként megállapítható, hogy a pályázati dokumentáció jelentős

Összegzés:

egyszerűsítésére volna szükség, és csak azokat a dokumentumokat kellene csak bekérni, amelyek a pályázatról történő döntéshez valóban szükségesek.

Pályázatok pénzügyi tervezése A pénzügyi tervezés alatt a beruházás forrásösszetételére vonatkozó táblák, Téma: Pénzügyi táblázatok

a beszámoló táblák, valamint a kiegészítő függelékben lévő pénzforgalmi terv és egyéb táblák összeállítását értettük. A pályázatok pénzügyi tervezésével kapcsolatosan azt vártuk, hogy sok kritika fogja érni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt a pénzügyi táblák szerkesztésével és a tartalmi elemzésével kapcsolatosan. Ezzel szemben csak kevés hozzászólás érkezett, ami feltehetően annak volt köszönhető, hogy a pályázók már régen átesetek a pénzügyi tervezésen, és a legtöbbjüknek az egy forintos kerekítési és áfa arányosításból adódó hibákon túl egyéb hibát nem tartalmazott a pályázata. A hozzászólások egy része a pénzforgalmi tervet érintette. Felmerült a

Probléma: Pénzforgalmi terv szükségessége

hozzászólásokban a pénzforgalmi terv létjogosultsága. Véleményünk szerint a pénzforgalmi terv egy célt szolgálhat a pályázat beadásakor, méghozzá azt, hogy a döntéshozók által egyértelműen kiderüljön, hogy a saját

források

igazolásának

hiányában

is

finanszírozható,

előfinanszírozható lesz-e egy beruházás.

16


A pénzforgalmi terv alapján megállapítható, hogy ha a vállalkozás év elején nem is rendelkezik megfelelő pénzösszeggel, akkor a beruházás megkezdéséig a cash-flowból keletkezik-e elegendő forrás arra, hogy a beruházásnak nekivágjon. A pénzforgalmi tervek valóságtartalma viszont kérdéses. Annak vizsgálata, Probléma: Megbízhatóak-e az adatok?

hogy az elsődleges vagy másodlagos pénzforgalmi terv pozitív-e, teljesen felesleges, hiszen a pályázó szinte bármilyen összegű hitelfelvételt beállíthat, sőt bármilyen mértékű egyéb bevétellel is számolhat. Ennél fogva tartalmi szempontból nagyon nehéz megítélni, hogy valóban tudja-e a

vállalkozás

a

beruházást

finanszírozni,

különösen

úgy,

hogy

hitelígérvényt, vagy egyéb igazoló dokumentumot nem kértek a pályázóktól a pályázat beadásakor (csak a szerződéskötésnél). Ilyen értelemben viszont Probléma: Adminisztrációs teher

feleslegesnek ítéljük a pénzforgalmi tervet, annak elkészítése, illetve ellenőrzése, javítása sok adminisztrációval jár, ami mind a pályázói oldalt, mind pedig a hivatali oldalt megterheli, úgy hogy információs szempontból nem nagyon járul hozzá a pályázat korrekt megítéléséhez. A pénzforgalmi tervet az elszámolások, vagy szerződésmódosítások során is kérik, amit mi teljesen feleslegesnek tartunk. Ennek oka, hogy a

Probléma: Felesleges többször frissíteni a pénzforgalmi tervet

pénzforgalmi terv készítésének időpontja jelentősen különbözik az ellenőrzés időpontjától (sőt forduló évek is közbeiktatódhatnak), így a pénzforgalmi terv valóságtartalma tovább gyengül. Emellett a pénzforgalmi terv pályázatban történő szerepeltetésének célja a finanszírozó képesség megállapítása, így egy szerződésmódosításban való szerepeltetését teljesen feleslegesnek tartjuk, különösen, hogy ekkora már várhatóan a beruházás egy része megvalósult. A pályázatban szereplő beszámoló táblával kapcsolatosan nem érkezett sok

Megfontolandó: Beszámoló tábla szerkezete

hozzászólás, de úgy véljük, hogy a táblázat ily módon történő szerepeltetése (eredmény és mérlegkimutatás fősorok összemosása) több problémát is felvet. Egyrészt a pénzügyi tervezésben jártas pályázók és tanácsadók egészen más sémához szoktak. Általában teljes eredménytervet vagy

mérlegtervet

készítenek,

hiszen

a

finanszírozók

(bankok,

tulajdonosok) is ezt követelik meg. Természetesen sok olyan vállalkozás 17


van, mely nem készít semmilyen tervet, de a táblázatok "összemosása" rajtuk sem segít. Ezenfelül, ha a pályázatokról mélyebb pénzügyi szakértői vizsgálat is Probléma: Korrekt vizsgálat lehetősége?

készül, akkor az összemosott kategóriák miatt egyes pontokra csak következtetni lehet, ami a korrekt vizsgálatot nagyban hátráltatja. Azt is megfontolás tárgyává tennék, hogy mely esetekben milyen beszámoló táblára van szükség. Egy 10 millió forintos egyéni vállalkozó gépvásárlása jelentősen különbözik egy 500 millió forintos élelmiszeripari

Javaslat: Mikor van szükség beszámoló tervre?

beruházástól, így a táblázatokkal szemben támasztott információs igény is egészen más lehet. Emellett megfontolandó az is, hogy a következő programozási időszakban olyan beszámoló tábla kerüljön összeállításra, ami alapján egy pályázatot részben finanszírozó pénzintézet is egyértelműen meg tudja állapítani a

Javaslat: Hitel és kamattámogatás esetére

vállalkozás üzleti tervét. Ennek különösen akkor lesz értelme, ha a pályázatokhoz kiegészítő kamattámogatás kapcsolódóik, vagyis bankokat kell bevonni a pályázatba. A monitoring rendszer szempontjából sem mellékes a beszámoló táblák

Javaslat: Összhang a monitoring rendszerrel

szerkezetének kialakítása, célszerű lenne úgy alakítani, hogy a monitoring táblákba egyértelműen be lehessen emelni a beszámoló terv adatait A beszámoló táblával kapcsolatosan több hozzászóló is jelezte, hogy a forintra pontos adatok szerepeltetése felesleges, hiszen itt alapvetően terv adatokról van szó, illetve a terv alapjául szolgáló pénzügyi dokumentumok is általában ezer forintra kerekítve kerülnek meghatározásra (kivéve például

Megfontolandó: 1 Ft vagy 1000 Ft

egyéni vállalkozók adóbevallását). Amennyiben a jövőben az ezres kerekítés lesz a meghatározó, akkor mindenképpen definiálni kellene a kerekítés módját, és ezzel kapcsolatosan célszerű lenne azt az általánosan elfogadott kerekítési módot választani, amit a tervezésnél általában használt MS Excel is használ, hiszen a legtöbben továbbra is ezzel a szoftverrel, vagy klónjaival terveznek. Az MS Excellel kapcsolatosan még egy pályázatíró megjegyezte, hogy a SAPARD-ban bevált Excel táblák közzététele hasznos lett volna az

18

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 Javaslat: AVOP-ban is. A pályázati word dokumentumban több oldaltörési, és Jól szerkeszthető egyéb szerkesztési probléma is felmerült. pénzügyi táblák

Amennyiben lesznek nagy pénzügyi táblák a következő programozási időszak pályázati anyagaiban, akkor javasoljuk, hogy ezekre, jól definiált excel táblák kerüljenek kidolgozásra (mint az AVOP-ban az áfa arányosítási tábla), melyek nagyban meggyorsíthatják a pályázók munkáját. Felvetődött továbbá annak kérdése is, hogy hány évre kelljen a beszámoló táblát a pályázónak elkészíteni. Mi úgy gondoljuk, a hogy a monitoring Megfontolandó: Pénzügyi tervek időtávja

időszak végéig mindenképpen szükséges lenne, de lehetőségeket kellene adni rá, hogy a táblák fejlécét a pályázók határozzák meg -2 évtől +5 évig. Javaslatként fogalmazódott meg, hogy egyes pályázati intézkedések esetében nem pénzügyi tervet kellene közölni, hanem más számonkérhető

Megfontolandó: Naturáliák vizsgálata pénzügyi adatok helyett

naturális terveket, mint például foglalkoztatottak száma, feldolgozott alapanyag mennyisége, vetésterület, stb. Ezek alapján a támogatási rendszerek változásától függetlenül is meg lehetne ítélni egy pályázatot. Ennek átgondolását mindenképpen javasoljuk a döntéshozók számára. A pénzügyi tervezéssel kapcsolatosan felmerült, a beruházások más módon történő ütemezése, pl. negyedéves bontásban. Véleményünk szerint a

Felmerült még: Negyed éves tervezés

mérföldköves rendszer bevezetése nem volt megterhelő a pályázók számára, ezért mi a mérföldkövek fenntartását szorgalmazzuk, melynek oka az is, hogy a mérföldkövek révén a hivatal jobban tudja tervezni a kiadásokat is. Azt viszont érdemes lenne megfontolni, hogy a mérföldköves részletes tábla szerepeltetése mellett vajon van-e szükség az 5.5.1-es táblákra, hiszen azok kevesebb információt hordoznak magukban, mint a mérföldkő táblázat.

Biztosítékok, a felajánlás rendszere A biztosítékok rendszere a pályázati rendben többször is változott: egyrészt Téma: Biztosítékok

lehetőség nyílt új biztosítékformákra, másrészt az előleg lehetővé tétele (és ehhez kapcsolódóan ingatlan fedezet biztosítása) jelentősen megváltoztatta a

19


biztosítékok rendjét. Ezenkívül változott a szabályozás az 5 millió forint alatti támogatásokkal kapcsolatosan, és bizonyos pályázók személyében nincsen szükség már biztosíték felajánlásra. Mindezek ellenére több hozzászólás is érkezett a biztosítékokkal kapcsolatban, melyek alapján úgy gondoljuk, hogy a tanulmánynak erre a területre mindenképpen érdemes külön kitérnie. Az MVH részéről már a megbeszélés elején felvetődött, hogy a biztosíték felajánlások rendje nem kellően szigorú, és csak a következő évek tapasztalatai fogják eldönteni, hogy a hivatal a nem szerződés szerinti teljesülés esetén, hogyan fogja a támogatást visszakövetelni. A Az elmélet: Biztosíték fajták

biztosítékok

szempontjából

két

biztosítékformát

célszerű

megkülönböztetni, a kemény és puha biztosítékokat. Az előbbi közé tartozik pl. a bankgarancia, vagy a biztosító által vállalt készfizető kezesség, ebben az esetekben a támogatás visszafizetésének az esélye jóval nagyobb, a garancia tárgy időközben bekövetkező értékvesztése nullával egyenlő. Ebből viszont következik az is, hogy ezek felajánlása jóval nagyobb ráfordítással jár a pályázó részéről. A bankgarancia értéke éven belül 1%, éven túli lejárat esetén a garantált összeg 2% körül mozog. Így egy 10 millió forintos garanciavállalás 5 évre, az üzemeltetési kötelezettség végéig elérheti az egymillió forintot, ami már jelentősnek mondható. A puha garanciatárgyak körébe a tárgyi vagy az ingatlan fedezet sorolható. Az előbbi esetében, ha a pályázat tárgyát képező gépet ajánlja fel a pályázó, akkor elegendő árajánlatot becsatolni a pályázattal, míg az utóbbi esetében elegendő az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány. Egyik dokumentum sem bizonyítja 100%-osan, hogy a támogatás valóban visszakövetelő lesz, egyrészt a gépek értéke az avulás miatt jelentősen csökkenhet, akár 1-2 év alatt a gépérték 50%-ára, másrészt az adó- és értékbizonyítvány nem kellően piac szemléletű, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy értékesítése esetén a vagyontárgyat valóban azon az áron lehet értékesíteni. A fentiek miatt – véleményünk szerint is – a biztosítékok felajánlásának

20

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 Javaslat: Biztosítékok felülvizsgálata

kérdését valóban érdemes felülvizsgálni, de annak eldöntése, hogy a korábbi rendszert könnyíteni vagy szigorítani kell, továbbra sem egyértelmű. Ennek eldöntéséhez statisztikai adatokra lenne szükség, mely alapján megállapítható lenne, hogy a pályázók hány százaléka nem valósította meg a beruházást megfelelően, illetve hány százalékuk használja azt a szerződéses céltól eltérő formában, illetve hány pályázóval szemben kellett eddig szankciót alkalmazni a támogatás visszakövetelése érdekében, és hány százalékban lehetett a támogatást visszakövetelni. Ezek a vizsgálatok szükségesek lennének ahhoz, hogy a biztosítékok felajánlási rendszer kialakítása minél költséghatékonyabb legyen (kisebb jogi és adminisztrációs költségek), illetve az állami támogatás is a lehető legjobb mértékben garantált maradjon. Amennyiben statisztikai adatok alapján a pályázókból kockázat alapján

Megfontolandó: Eltérő biztosíték mérték pályázói csoportonként

csoportokat lehet lehatárolni, akkor a biztosítékok felajánlási rendjét is lehetne pontosítani. Például kisebb kockázatú csoportok esetében továbbra is lehetővé kell tenni a puha biztosítékok felajánlását, vagy akár a felajánlási kötelezettség elengedését. Ezzel ellentétben nagyobb pályázati összegek, és nagyobb kockázat esetén meg lehetne határozni, hogy a támogatási összeg hány százalékát kell „kemény” biztosítékkal fedezni. A biztosítékok rendjének átalakításakor figyelemmel kell ugyanakkor arra is

Megfontolandó: Megéri-e az adminisztrációt?

lenni, hogy a biztosíték felajánlások, azok ellenőrzése, a támogatás visszakövetelése, az értéktárgy értékesítése mind pénzbe kerül mind a pályázó, mind pedig a hivatal részéről. Ezért azt javasoljuk, hogy minimális kockázat esetén egyáltalán ne kelljen fedezetet felajánlani, ez egyrészt gyorsítja a pályáztatás folyamatát, másrészt pedig növeli a pályázati kedvet. Amennyiben a támogatást mégis vissza kell követelni, a polgári peres lehetőségek továbbra is nyitva állnak. A biztosítékokkal kapcsolatosan gyakorlati javaslat is érkezett a pályázók

Javaslat: Lépcsős bankgarancia

részéről, ez pedig a bankgaranciával kapcsolatos. Egy hosszabb időszakon, és több mérföldköven át megvalósuló beruházás esetén, mikor a támogatást több részletben hívja le a pályázó, akkor csak az éppen esedékes támogatási összeg fejében kelljen 120%-nyi bankgaranciát felajánlani, és ne rögtön a pályázat szerződéskötésekor. Ezzel jelentős összeget tudnának a pályázók 21


megtakarítani, úgy hogy a hivatal által kifizetett támogatás sem lenne fenyegetve. Felvetődött továbbá, hogy az üzemeltetési kötelezettség előrehaladásával Felmerült: Csökkenő zálogteher

csökkenjen a zálogteher, annak érdekében, hogy a vállalkozások több hitelt tudjanak felvenni. Ez a hivatal és a mi véleményünk alapján problémát okozhat mind hazai, mind pedig uniós szinten. Az unió Számvevőszékének tapasztalatai mutatják, hogy az üzemeltetést meg kell végig követelni, és ehhez biztosítékok is kellenek.

Nagyobb információs igény

Véleményként megfogalmazódott még, hogy több információ kellene a pályázók számára, hogy a későbbiekben hogyan tudják a zálogtárgyakat felcserélni, vagy például egy felajánlott gépet lecserélni és helyette jobbat vásárolni. Erre most is van lehetőség, de világosabb eljárás rendre lenne szükség.

Pályázatok nyomonkövetése A Téma: Több információt a pályázatokról

pályázatok

nyomonkövetésének

problematikáját

azért

kívántuk

szerepeltetni a tanulmányban, mert úgy érezzük, hogy a pályázat bírálatának folyamatáról még mindig igen kevés információ áll rendelkezésre a pályázók részére. Ezen természetesen javított az EMIR rendszer elérésének lehetővé tétele, de úgy véljük, hogy továbbra is maradtak olyan pontok, melyek javíthatnák a pályázati rendszer transzparenciáját. Ezt azért érezzük fontosnak, mivel a ha nincsen megfelelő információ, akkor az "élelmesebb pályázók" személyes kapcsolatok útján mindenképpen megpróbálnak információt szerezni, és valószínűleg találnak erre lehetőséget, így viszont más további projektek esetében már sérülhet a pályázók esélyegyenlősége, hiszen több információ birtokában jobb pályázati anyagot lehet készíteni. Azok a pályázatírók, akik más strukturális alap pályázatokban is aktívak, a

Jelenlegi helyzet

workshopon elmondták, hogy az információáramlás módja az AVOP esetében sokkal jobb, mint más operatív programoknál. A pályázati szakreferensekhez bátran lehet fordulni, és azok általában segítőkészek is. Ezt mindenképpen az AVOP javára írandó. 22


Ennek ellenére a véleményünk az, hogy továbbra is vannak olyan területek, melyek a transzparenciát javíthatnánk. Egyrészt az informatikai rendszert tovább lehetne finomítani. Erre lehetséges mód lenne, ha a pályázó a pályázatát a postára adást követően regisztrálni Javaslat: Információt a pályázat beadásától

tudná egy elektronikus rendszerben, mely rendszer a későbbiekben szolgálna minden nyomonkövetési információval. (Nem jó, ha csak a pályázat befogadását követően jut információhoz a pályázó, mint ahogy a jelenlegi rendszerben is történik.) Ezt követően jó lenne, ha a pályázó egy internetes felületen látná azt, is, hogy mely pályázati szakreferenshez került pályázata, fogják-e hiánypótlásra utasítani, stb. Bár a pályázati felhívások tartalmaznak a pontozási rendszerre vonatkozó információkat, az ezzel kapcsolatos információk igen csak hiányosak. A

Javaslat: Megismerteti a pontozást

jelenlegi rendszerben nem lehet tudni, hogy mely kritérium esetében hány pontot is kap a pályázó, és így azt sem tudhatja meg, hogy a jövőben projektjei esetében mely területeken kellene még erősíteni (üzleti terv, finanszírozás, kapcsolat más szervezetekkel, stb.). Bár még nem ismert, hogy a következő programozási időszak pályázatainak

Javaslat: Információs audit

mi lesz a bírálati rendszere, azt javasoljuk, hogy érdemes lenne azt a pályázók információs igényeinek a szemszögéből áttekinteni, szükséges lenne lehatárolni, hogy mely információk lehetnek közhasznúak, melyek csak a pályázó számára ismertek, illetve melyek titkosak, akár a hivatalon belül is.

Pályázatok hiánypótlása Az egyes szekciók közül a mezőgazdasági beruházásokkal és a fiatal gazdák Téma: Hiánypótlások megalapozottsága, dokumentációja

induló támogatásával kapcsolatos szekciókban esett legtöbb szó a hiánypótlásról. Ebben a részben azokat a felmerült problémákat és javaslatokat gyűjtöttük össze, amik az AVOP pályázatok hiánypótlásával kapcsolatosak. A hiánypótlások során az első megfogalmazódott probléma a hiánypótlások 23

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 Probléma megérkezése volt, sokszor előfordult, hogy hónapokkal a pályázat beérkezése Későn érkező után érkezett meg a pályázóhoz a hiánypótlási felszólítás. hiánypótlások

A hiánypótlásokban az MVH regionális kirendeltségei nagyon nagy különbséget mutattak, ugyanolyan típusú pályázatokra egy-egy kirendeltségen sokkal több dolgot kértek hiánypótlásban, mint a többi kirendeltségen. Probléma: Regionálisan nagyon különbözők a hiánypótlások

Ugyanakkor a kedvezményezettek és a pályázatírók tapasztalatai szerint a pályázatok nyerési esélyét ez nem befolyásolta, vagyis a "szigorúbb" hiánypótlási felszólítást kapott pályázatok nem nyertek nagyobb vagy kisebb eséllyel. Emiatt országos szinten nagyon fontos lenne összehangolni a pályázatkezelők tevékenységét. A hiánypótlásokban nagyon sok olyan dolgot kért a hivatal, ami a pályázat

Probléma: Sok fölösleges dokumentum bekérése

érdemi bírálatához nem járult hozzá, csupán fölösleges formaságot jelentett. A kedvezményezettek és pályázatírók véleménye alapján ilyenek voltak például: - Egy forintos kerekítési eltérések pontosítása (az elszámolás idejére úgyis változni fognak az összegek). - Földhasználati lapszemle a teljes földterületre, nem csak az 5 EUME igazolásához (több ezer ha-nál ez nagy költséget jelent). - Fiatal gazdálkodóknál igazolás a szaktanácsadó nyilvántartásba vételéről (a szaktanácsadók listáját az FVM vezeti és az interneten is megtalálható). - Esélyegyenlőség teljesülésének további részletezése egy személyes induló vállalkozásnál. - Második árajánlat bekérése a pályázati tanácsadásról kész pályázat esetén. - A nyertes árajánlattal minden tételében megegyező második árajánlat. Ezenkívül a hiánypótlások során sok olyan dokumentumot is bekértek, ami nem

szerepel

a

pályázati

csomag

tartalomjegyzékében,

ill.

a

tartalomjegyzékbe csak jóval később került be. Ezért indokolt lenne a tartalomjegyzékek rendszeres felülvizsgálata. Összegzésként elmondható, hogy a hiánypótlásoknál a legnagyobb problémát a regionális különbségek jelentik, valamint azok a bekért 24


dokumentumok, amik nem szerepelnek az adott pályázati felhívás Összegzés

tartalomjegyzékében. Indokolt lenne az eljárásrend megváltoztatása, hogy a hiánypótlásokban ne elsősorban apró formai hiányosságok javítása szerepeljen, hanem szükség esetén olyan szakmai kérdések, melyek megkönnyítik a pályázatról történő döntést.

Pályázatok szerződéskötése A Téma: Szerződéskötés egyszerűsítése

szerződéskötéssel

kapcsolatban

azt

kívántuk

a

tanulmányban

megjeleníteni, hogy a szerződéskötés mennyire problémás a pályázók számára. Más területekkel összevetve azt nem találták annyira kritikusnak a pályázók,

ezért

ezt

a

tanulmányban

sem

igyekszünk

túlságosan

kidomborítani. A workshopon csak olyan hozzászólások érkeztek, hogy a pályázati anyagban – más OP-khez hasonlóan – ne kelljen olyan sok igazolást és dokumentumot szerepeltetni, ezeket elegendő legyen a szerződéskötéskor becsatolni. Vagy Várható változások

ha már a pályázati anyagban kérték, akkor ne kelljen újra becsatolni. Az MVH-s kollégák elmondták, hogy változnak a jogszabályok, mely alapján csak olyan dokumentumokat fognak a jövőben bekérni, melyeket máshonnan nem tudnak beszerezni. Ez mindenképpen könnyíteni fogja a pályázatok beadását, illetve a pályázati anyagok ellenőrzését.

Javaslat: Pontosítani kell, hogy mit kell aktualizálni

Ezzel kapcsolatban még megjegyeznénk, hogy azt is előre pontosan definiálni kellene a pályázók részére, hogy a szerződéskötéskor milyen pénzügyi táblákat kell esetlegesen aktualizálni, a korábban elmondottak alapján, ha lesz is pénzforgalmi terv, akkor azt javasoljuk ebből a körből kivenni.

Fellebbezés és jogorvoslat Téma: Jogorvoslat

Néhány szekció során szó esett az elutasítások elleni fellebbezésről és a jogorvoslati lehetőségekről is. A pályázatírók véleménye alapján legfontosabb az lenne, hogy a fellebbezésekről más személy döntsön, mint aki az eredeti elutasító javaslatot

Javaslat:

25

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 Gyorsabb tette. Rendkívül fontos a fellebbezések határidőben történő megválaszolása, fellebbezés, döntéstől hogy a pályázat esetleges újbóli beadásáról az érintettek dönthessenek. A független szervezetnél

fellebbezések hatékonyságát nagyban javítaná, ha az EMIR-ben a pályázók

nyomonkövethetnék a pályázatukat a bírálatok során. Fontos továbbá a fellebbezésekre Probléma: Teljes, átfogó indoklások hiánya

adott

válaszok

részletes

indoklása.

Volt

olyan

kedvezményezett, aki elmondta, hogy fellebbezése során jogszabályi hivatkozásokat is megjelölt, de a fellebbezést elbíráló hivatal a jogszabályi helyeket meg sem vizsgálta, hanem az eredeti elutasítási okkal megegyező indoklással utasította el a döntéshozó a pályázatot. Ez rontja a pályázati rendszerbe vetett bizalmat, és igazán nem is orvosolható, hiszen nincsen olyan pályázó, aki bátran vállalná a hivatallal szembeni konfrontációt, mikor a pályázatát a következő időszakban is talán beadhatja. A pályázatírók hozzátették, hogy a fellebbezések megelőzésében nagyon nagy szerepe van az előzetes tájékoztatásnak és tájékozódásnak, az esetleges vitás kérdések MVH-val történő tisztázásának.

Pályázatok elszámolása Ezt a témakört azért tartottuk kiemelten fontosnak, mert nagyon sok kritika érte a hivatalt, hogy túlságosan bonyolult és hosszadalmas a pályázatok Téma: Elszámolások, azok időbeli csúszása, felmerülő problémák

elszámolása és sokszor késedelmes a fizetés is. A workshopok során az MVH elszámolásokkal foglalkozó szakemberei részletesen válaszoltak ezekre a kritikákra, ismertették az elszámolással kapcsolatos gyakori problémákat, félreértéseket, tehát az elszámolások területén a tapasztalatcsere mellett jelentős volt a workshop tájékoztató funkciója. Az MVH elszámolási szakemberei hangsúlyozták, hogy az ügyfelek nem eléggé körültekintőek, nem követik kellő mértékben az instrukciókat. Sokszor tapasztalják, hogy a kedvezményezettek számára a pályázat a

Probléma: Kedvezményezettek nem figyelnek kellően az elszámolásra

támogatási döntéssel, majd a szerződéskötéssel véget ér, és az elszámolási feladatokat nem kezelik a fontosságuknak megfelelően. A számla nem elegendő az elszámoláshoz, az ügyfelek nem adnak be minden szükséges bizonylatot (átadás-átvételi jegyzőkönyv, garancialevelek, kifizetés igazolása, számviteli

állománybavételi

nyilatkozatok

stb.)

csak

szükségtelen 26


adminisztrációs teherként kezelik az eljárást. Az elszámolás során gyakran előfordulnak eltérések a pályázatban foglalt árajánlatokhoz képest – különösen nagyobb építési beruházásoknál – ami még bonyolultabbá és lassabbá teszi az elszámolást. Probléma: Gyakori belső ellentmondások a beküldött elszámolási csomagokban

Dokumentumok hiánya mellett a dokumentumok összhangjának hiánya is probléma. Például a beruházás megkezdése ne legyen előbb pályázásnál, ami sokszor a szerződésből derül ki egy korábbi ajánlattételre való hivatkozással. Az MVH képviselői elmondták, hogy sokan nem veszik figyelembe, hogy az előlegszámla nem azonos a részszámlával, a részteljesítést csak a részszámla igazolhatja. Kiemelték továbbá, hogy a technológiai sorrendnek megfelelően kell felállítani költségvetést, aminek célja a mérföldkövek alátámasztása. A kedvezményezettek ezzel szemben elmondták, hogy az elszámolás során a

Probléma: Hónapokat késik az MVH az elszámolások feldolgozásával

legnagyobb gondot nem pusztán a beküldendő dokumentumok nagy száma és nehéz áttekinthetősége okozza, hanem főként az, hogy az elszámolási csomag hiánypótlása sokszor hónapokat (akár 3-5 hónapot is!) késik, így az elszámolási csomag beadásához képest az elszámolásra már több feltétel megváltozhat, és a beruházás finanszírozása is nehézségeket okoz, ill. többlet tőkebevonást igényel, aminek költségét a pályázó viseli. Abban minden fél egyetértett, hogy nagyon nagy szükség lenne az elszámolás

Javaslat: Az elszámolás eljárásrendjének felülvizsgálata

egyszerűsítésére,

az

elszámolás

rendjének

felülvizsgálatára.

Ebben

természetesen kulcsszerepe lenne az MVH regionális kirendeltségeinek elszámolással foglalkozó szakembereinek, valamint az elszámolások területén nagy tapasztalatokkal rendelkező kedvezményezetteknek és pályázatíróknak. Fórumot kell nyitni az elszámolás ügyrendjének a részletes áttekintésére. Javaslatként a résztvevők megfogalmazták, hogy csökkenteni kellene az elszámolás során beküldendő dokumentumok számát, hogy a számlákon és a teljesítési igazolásokon túl csak a feltétlenül szükséges papírokat kelljen

Javaslat: Az elszámolási csomag „karcsúsítása”

beküldeni. Felül kell vizsgálni, hogy a minőségi tanúsítványok milyen összeg felett szükségesek, vagy szükségesek-e egyáltalán (pl. minden lámpatestre nehézséget okoz a beszerzésük). Nagyon fontos ezenkívül az elszámolással kapcsolatos tájékoztatás is, amelynek legfontosabb helye az MVH weboldala

27

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 Javaslat: Részletes tájékoztatás az elszámolásról az MVH weboldalán

lehetne. Ide kellene feltenni az elszámolással kapcsolatos tájékoztatókat, a szükséges dokumentumok listáját, dokumentumlistákat, az elszámolással kapcsolatos

leggyakoribb

hibákat

és

példákat

többféle

beruházás

elszámolására. Így a pályázók már az elszámolási csomag kézhezvétele előtt fel tudnának készülni a pályázattal kapcsolatos elszámolásra, és erősödne bennük a pályázat projektmenedzsment szemlélete. Abban minden szakértő egyetértett, hogy a pályázatírók fontos feladata Javaslat: A pályázatírók segítsenek az elszámolásban is.

lenne, hogy ne csak a pályázat megírását, hiánypótlását végezzék el, hanem az elszámolásban, ill. a monitoring során is segítsenek a pályázóknak. Az elszámolással foglalkozó szekciókban mind az MVH szakemberei, mind a kedvezményezettek

Összegzés:

összefoglalták

az

elszámolással

kapcsolatos

problémáikat, és remélhetőleg a workshop hozzájárult ahhoz, hogy mindkét fél jobban megismerhesse a másik álláspontját, jobban megértve ezzel a rendszer kritikus pontjait és megoldandó feladatait. Az elszámolási eljárás hatékonyabbá tételéhez mindenképp további konzultációkra van szükség.

Pályázatok ellenőrzése Téma: Ellenőrzés, ellenőrzési pontok

A találkozó egyik aktualitását az adta, hogy mostanában kezdődik a megvalósított projektek ellenőrzése, most kerül sor az első hibák feltárására és az esetleges szankciókra is. Az ellenőrzéssel foglalkozó rész során is erős volt a workshopok tájékoztató szerepe, hiszen sem a kedvezményezettek, sem a pályázatírók nem kerültek

Probléma: Ellenőrzési rendszer ismeretének hiánya

szembe eddig az ellenőrzési feladatokkal, amelyek azonban a pályázati rendszer rendkívül fontos részét alkotják. A workshop tapasztalata alapján látható, hogy a pályázók sincsenek teljesen tisztában azzal, hogy a valóságban mit is jelent a működtetési kötelezettség, hiszen figyelmüket a jelenleg aktuális problémákra, feladatokra összpontosítják (pályázatírás, hiánypótlás, elszámolás). A kedvezményezettek hangsúlyozták, hogy fontos lenne, hogy az

Probléma: Az ellenőrzés során ne kifogásoljanak már elfogadott dolgokat

ellenőrzések során ne kifogásoljanak olyan dokumentumokat, amelyeket a pályázat elbírálása, hiánypótlása és elszámolása során már elfogadtak, pl. 28


árajánlatok részletezettsége, a két árajánlat tételeinek megegyezése. Részben

a

kedvezményezettek

és

pályázatírók

elszámolásról

való

tájékozatlansága miatt, részben a workshop tájékoztató szerepénél fogva felkértük az MVH szakemberét, hogy tartson rövid előadást az AVOP programmal kapcsolatos ellenőrzés hátteréről, feladatairól és problémáiról. Az ellenőrzéssel kapcsolatban nagyon fontos az MVH tájékoztató szerepe, Javaslat: Kiemelt tájékoztatás az ellenőrzésről

hogy az ellenőrzés szerepét tudatosítsák a pályázókban az 5 éves működési kötelezettség ideje alatt. Ezt indokolja, hogy a beruházással kapcsolatos bármilyen eltérés esetén szerződést kell módosítani, és ha ez nem történik meg, akkor visszamenőleg bármikor szankcionálhatnak. Fontos kérdés annak a tisztázása, hogy a pályázatban szereplő beruházási

Probléma: Mit jelent konkrétan a beruházás 75%ának megvalósulása?

terv 75%-ának hogyan kell megvalósulnia, mit jelent ez az egyes mutatószámoknál, pl. állat beszerzéseknél darabszámra, élőtömegre vagy értékre vonatkozik. Az MVH szakembere elmondta, hogy a megvalósítás alatt kért többlet adatszolgáltatás a pályázóknak gyakran problémát okoz, de sokszor az EU előírásainak betartása miatt van rájuk szükség. Hozzátette, hogy az ellenőrzésekkel kapcsolatos internetes letöltés és informálás nehezen megoldható, főleg kisebb pályázóknak. A felvetett problémák alapján az alábbi javaslatokat fogalmaztuk meg. Javaslatok: •

A pályázati rendszer kiépítésénél figyelni szükséges arra, hogy az MVH,

Javaslatok: Az ellenőrzési feladatok javítása az MVH és kedvezményezettek számára

FVM

szakemberek számára a

vezetői döntések

elhúzódásából, a pályázói aktivitást területileg nem követő hivatali apparátus nagyságából, valamint a nem kellően tesztelt ügymenetből fakadó pályázati dömpingek ne alakuljanak ki katasztrofális munkacsúcsokat okozva. •

Ösztönözni kell, hogy a pályázatíró cég a pályázatot végigvigye a megírástól az elszámolások végéig, ez a pályázónak és a pályázatírónak is érdeke. (pl. X %-os pályázati elszámoláshoz

29


kapcsolódó díj beépítésével, ami csak a végén számlázható.) •

Sajnos nem minden esetben történt meg a hazai és az EU-s jogszabályok összefésülése, így gyakran a hazai előírások többlet feladatokat rónak a pályázóra, mint ami elégséges lenne, ezek folyamatos gyűjtését és a változtatási javaslatok kidolgozását ösztönözni kellene, akár külön részleg létrehozásával vagy egy fejlesztői csapat feladataként.

•

Viszonylag lassú a hivatal (MVH) reagálása azokban az esetekben,

amikor

egyéb

hivatalok

munkájától

függ

a

tevékenysége, így kézenfekvőnek tűnik a hivatalok közti kapcsolat erősítése, gyorsabbá tétele pl. APEH állásfoglalások tekintetében (ez akár hivatalok közti „forródrót” kiépítést is jelentheti). •

A kedvezményezettek szabályismerete és szabálykövetése sok kívánni valót hagy maga után, melyet a tájékoztatás mennyiségi és minőségi javításával lehet pótolni. Nagyon fontos szerepe lenne az MVH weboldalának mint információs portálnak, ahol a kedvezményezettek megtalálhatnák az ellenőrzéssel kapcsolatos rövid ismertetőket, tájékoztatókat, űrlapokat, és esetleges az online monitoring adatlapok mellett megtalálnák az ellenőrzéssel kapcsolatos leggyakoribb problémákat is.

Összefoglalásként a megfogalmazott problémák és javaslatok mellett a Összegzés

workshop nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kedvezményezettek és a pályázatírók jobban megértsék és megismerjék az ellenőrzés rendszerét.

Pályázatok monitoringja Bár a monitoring nem szerepelt kiemelt témakörként a workshopon, a Monitoring: Módszer, és megbízhatóság

projektmenedzsment szemlélet miatt mégis fontosnak tartjuk, hogy említést tegyünk róla. A workshopon felvetődött, hogy lehetnek problémák a monitoringgal, a 30

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 Probléma: Tarthatatlan határidők

monitoring adatlapok kitöltésével. Már többen jelezték, hogy a hivatal által szabott határidők a monitoring adatok közlésére rendkívül szűkősek (most már tapasztalat, hogy volt olyan pályázó, aki hétfőn kapta meg az adatközlési felszólítást, melyet csütörtökig kellett volna közölnie.) A monitoring adatlapok kitöltésével kapcsolatban azonban a workshopon még nem hangzott el vélemény vagy javaslat, ennek oka, hogy a résztvevők a második workshop alkalmával még csak tájékozódtak. Ezért a véleményeket, tapasztalatokat és a javaslatokat, a workshopok vége óta felhalmozódott információk alapján tesszük meg. Bár mára elengedhetetlenné vált, hogy a pályázók vagy az őket segítő pályázatíró vállalkozások internet kapcsolattal rendelkezzenek, azonban

Probléma: Nagy, rosszul szerkesztett adatlapok

nősége igen eltérő lehet. A monitoring adatlapok egy fájlban történő szerepeltetése, illetve az excel fájlok beszúrása a dokumentumba azt eredményezte, hogy tömörítve is nagy lett a kitöltendő fájl. Ez pedig egyes esetekben (dial-up, vagy ISDN) esetén lehetetlenné tette a letöltést. A fájlok letöltését, illetve azok kitöltését, CD írását és beküldését teljesen feleslegesnek érezzük. Az adott infomáció mennyiségre legfeljebb egy hónap

Probléma: Bonyolult, nehézkes adatközlés Javaslat: Webes azonosítás és adatközlés

alatt ki lehetett volna dolgozni egy olyan internetes kérdőíves felületet, mely intézkedésenként specializálva, képletek beépülésével, az adatok automata ellenőrzésével és összesítésével segíthette volna a monitoring folyamatát. A pályázók azonosítását pedig meg lehetett volna oldani a mindenki számára kiadott EMIR kód segítségével is. A word és excel fájlokkal történő adatmanipuláció mára teljesen elavultnak mondható, ehhez sokkal jobb informatikai eszközök állnak rendelkezésre. Nem beszélve arról, hogy az adatok ellenőrzése és feldolgozása jelentős terhet ró így a hivatal munkatársaira. A fenti problémák mellett több kisebb probléma is végigkísérte a monitoringot. A több, mint 60 oldalas anyag több pályázót is elrettenthetett a kitöltéstől, holott csak 3-4 oldalt kellett volna kitölteniük. Jobb lett volna intézkedésenként specializálni a dokumentumokat. A kitöltési útmutatók sem voltak teljesen világosak, és nem is jelentek meg azonnal. A „nem

31


értelmezhető” cellákat előre át kellett volna húzni, és azt nem a pályázóra hagyni. Emellett az FTE mutató szakmai indokoltsága is megkérdőjelezhető, hiszen egyrészt nehezen értelmezhető, másrészt ha jól is van meghatározva, akkor annyira szóródik pályázatonként, hogy messzemenő következtetést nem lehet belőle levonni. A terv adatokat pedig nem kellene kérni, hiszen azok a pályázatok beszámoló tábláiból elméletileg lekövethetők. Ezek a nagyobb és kisebb problémák mind rontják a pályázati rendszerbe vetett bizalmat, és az adatok megbízhatósága is megkérdőjelezhető. Így a Probléma: Kérdéses az adatok megbízhatósága

monitoring rendszer a szükséges információkat nem tudja biztosítani. Az adatközlés módszerét ezért egyszerűsíteni kellene, mert jelenleg a monitoring rendszer több közigazgatási alapelvnek is ellentmond.

32


Pályázati rendszer tájékoztatási rendszere Mára a pályázati rendszerek elengedhetetlen részévé vált az interneten Téma: Tájékoztatási formák és javítási lehetőségek

keresztül történő támogatás. A pályázatok sokrétűsége, a pályázati rendszerek bonyolultsága, a dokumentációs rendszerek terjedelme más közlési formát nem is igen tesz lehetővé. Ezt a pályázati tanácsadó vállalkozások mellett a kisebb gazdaságok is kezdik egyre inkább felismerni. Az AVOP program hivatalos weblapjának a www.mvh.gov.hu, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal weboldala tulajdonítható, hiszen a legtöbb információs anyag ezen a weboldalon jelent meg az elmúlt 3 évben. Emellett természetesen az illetékes minisztérium, az FVM honlapján is számos információ, közlemény szolgálta a tájékoztatást. Ezzel kapcsolatosan a kedvezményezettek részéről több probléma is

Probléma: Mi a hivatalos weboldal?

felmerült. Gyakran előfordult az, hogy az FVM oldalán sokkal hamarabb megjelent egy-egy közlemény, ami azért volt zavaró, mivel a pályázati határidőket a közlemény megjelenésének napjához kötötték, vagyis nem lehetett tudni, hogy pontosan mikortól is indul a határidő. Ezért a mi javaslatunk az, hogy a weboldalak között hierarchiát kell teremteni arra nézve, hogy melyik weboldal a hivatalos információközlő, és melyik csak tájékoztató jellegű, vagyis csak a hivatalos weboldalra nézve linkeket tartalmazó. A weboldalas tájékoztatással kapcsolatosan még a következő javaslatok fogalmazódtak meg: •

a pályázatok esetleges felfüggesztéséről szóló híreket néhány nappal a tényleges felfüggesztés előtt meg kell jelentetni,

Javaslatok:

•

a rendelkezésre álló forrásokról pontosabb adatokat kellene közölni, melynek révén a pályázók jobban megítélhetnék, hogy érdemes-e még az adott pályázati körben pályázniuk,

•

a pályázati felhívások, és csomagok változásáról, vagyis mely pontok változtak az előző pályázati kiíráshoz képest, összefoglalót kellene 33


minden esetben közzé tenni, •

a pályázatokkal kapcsolatban felmerült gyakran ismételt kérdéseket gyakrabban kellene frissíteni, és nemcsak a pályáztatással kapcsolatos, hanem a szerződéskötéssel, elszámolással kapcsolatos kérdéseket és válaszokat is gyűjteni kellene,

•

létre kellene hozni olyan webes felületet az MVH honlapján, ahol az érintettek feltehetik a kérdéseiket, és megfogalmazhatják a pályázati rendszerrel kapcsolatos észrevételeiket, természetesen a fontos kérdések bekerülnének innen a „Gyakran Ismételt Kérdések” közé,

•

jelen körülmények között az MVH weboldaláról igen nehéz megállapítani, hogy a melyik pályázati intézkedés vagy még nyitva, vagy átmenetileg felfüggesztve, ezeket jól érthető módon kellene jelezni, esetleg a következő programozási időszakban azt is jelölni kellene, hogy zárásig hány nap van még hátra,

•

célszerű lenne egy pályázatkereső motorral ellátni a weboldalt, amelynek segítségével a minimális adatokat megadva a pályázók megtalálhatnák a rájuk szabott kiírásokat. Ez a NAVP esetében különösen fontos lenne.

•

a weboldalon nem lehet megtalálni, hogy az egyes pályázatokkal kapcsolatban kihez lehetne fordulni, hiányzik a hivatali telefonkönyv, véleményünk szerint felesleges attól félni, hogy a pályázók feleslegesen tartanák fel a szakreferenseket a munkájukban,

•

az ügyfélszolgálat munkatársainak a jövőben lehetőséget kellene arra adni, hogy más információs weboldalak felületeit is ellenőrizzék, ne fordulhasson elő, hogy egy gyakran látogatott az FVM-től, MVH-tól független weboldalon az a tájékoztatás legyen feltüntetve, hogy egy ténylegesen nyitott pályázat még mindig fel van függesztve,

A webes tájékoztatás mellett természetesen vannak más olyan területek is, Probléma: Könnyebb telefonos elérés

ahol az FVM és MVH javíthatná az együttműködését. A telefonos tájékoztatással kapcsolatosan azt jegyezték meg a résztvevők, hogy a

34


központi ügyfélszolgálat nehezen elérhető, ezért ezen a téren erősíteni kellene. Meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy egy százmilliárdos programról a nap minden munkaórájában tájékoztatást kapjanak a kedvezményezettek. A regionális hivatalok telefonos tájékoztatásával alapvetően elégedett volt mindenki, az egységes vélemény az volt, hogy a legtöbb szakreferens hivatali időben és azon túl is készségesen válaszol minden kérdésre. Ezzel kapcsolatosan természetesen felmerült az írásbeliség hiányának problémája is, de úgy gondoljuk, hogy a puszta tájékoztatás során ez nem jelent problémát. Javaslat: Más szervezet bevonása a tájékoztatásba

A workshopon megjelentek véleménye alapján még azt lehet megállapítani, hogy a tájékoztatási tevékenységbe egyéb szervezetek munkatársait is be lehetne vonni. Így nagyobb szerepet kaphatnának a felsőoktatási intézmények és a szaktanácsadási központok is. Emellett a kooperáció elvét figyelembe véve teret lehetne adni a tájékoztatásban akár profitorientált szervezeteknek, így pályázati tanácsadó vállalkozásoknak is, akik tudják igazolni, hogy az üzleti tevékenységükön túlmenően tájékoztatási szerepet is felvállalnak. Ezt azért érdemes megfontolni, mivel ezek a szervezetek sokkal célzottabban és intézkedés orientáltabban érhetnék el a kedvezményezetteket, és így a szakmai munka, a pályázatok minősége is javulhatna.

Probléma: Gyenge PR

A résztvevők emellett még azt állapították meg, hogy a program és a közreműködő MVH belső és külső PR tevékenységét is javítani kellene. Volt olyan referens, aki fontosabb tényekről más orgánumokból tájékozódik, nem pedig a később érkező hivatalos belső információkból. A külső tájékoztatást és PR-t tekintve nagyobb figyelmet kellene fordítani a

Javaslat: Több specifikus tájékoztatót

kisebb célcsoportos megbeszélésékre (mint pl. a fiatal gazdálkodók tájékoztatása volt), mert ezeken a megbeszéléseken sokkal több specifikus információhoz lehet hozzá jutni, mely a gazdálkodókat, kedvezményezetteket közvetlenül érintheti. A

program

eredményeit,

és a

nyitott

pályázati

lehetőségeket

is

35


hatékonyabban kellene publikálni, nem szabad olyan aprónak tűnő hibának előfordulni, mint ami a workshopon is megtörtént. A kiosztott marketing anyagokon az szerepelt, hogy 3.2-es intézkedésre nem lehet már pályázni, holott az intézkedés egy része éppen akkor is nyitott volt még! Összességében - a többi operatív programmal összehasonlítva is – azt lehet megállapítani, hogy az AVOP tájékoztatási rendszere nem volt rossz, jelentős Összefoglalás

előrelépések voltak a SAPARD-hoz képest. Azonban vannak még fejlesztési hiányosságok, melyekre célszerű lenne egy külsős információs auditot elvégeztetni arra nézve, hogy milyen információkat, milyen módon lehetne még a weboldalakon közzé tenni, hogyan lehetne a hivatali munkát tovább egyszerűsíteni.

36


Pályázat specifikus megállapítások A workshop megszervezése során nem tűztük ki célul, hogy minden intézkedés, minden alintézkedés tapasztalatait összefoglaljuk, és javaslatokat fogalmazzunk meg. Erre egyrészt nem volt időkeret, másrészt pedig a kedvezményezettek korlátozott száma miatt erre nem is nyílt lehetőség. Ezt nem tartjuk problémának, véleményünk az, hogy akkor lehetnek a megbeszélések igazán sikeresek, ha letisztult problematikával, tematikával futunk neki a közös munkának. A fentiek miatt különös figyelmet a mezőgazdasági beruházásokra, a feldolgozásra, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, illetve a fiatal gazdálkodók induló támogatására fordítottunk.

Mezőgazdasági beruházások támogatása A mezőgazdasági beruházásokkal foglalkozó két szekció iránt érdeklődött a legtöbb meghívott, ami az intézkedés AVOP programban betöltött Téma: AVOP 1.1. szakmai tartalma

kiemelkedő szerepével magyarázható, hiszen erre az intézkedésre érkezett be a legnagyobb számú és forrásigényű pályázat. A szekciók során az AVOP 1.1. intézkedés összes alintézkedését

megvitatták a résztvevők,

a

tanulmánynak ebben a részében az egyes alintézkedések szakmai tartalmával foglalkozunk. Összességében elmondható, hogy a kedvezményezettek az AVOP pályázatok szakmai tartalmával nem voltak megelégedve. Elmondták, hogy az AVOP program a SAPARD folytatásaként megpróbált minden területet, Probléma: Túl sok a támogatható terület

minden tevékenységet támogatni. Hozzátették, hogy a SAPARD intézkedési struktúrája megmaradt az AVOP-ban, pedig a SAPARD tapasztalatai alapján kevesebb forrást kellett volna rendelni a kevésbé fontos támogatási intézkedésekhez. Például a halászati, az ültetvénytelepítési és a meliorációs

Felmerült: Források koncentrációja kiemelt részterületekre

intézkedésekre alig adtak be pályázatot. Elmondták, hogy néhány fő prioritás alapján szűkíteni kellett volna a támogatható beruházások körét, és bizonyos típusú fejlesztésekhez nagyobb forrást kellett volna rendelni, hogy a program az EU csatlakozást követő megnövekedett versenyre való felkészülést és a mezőgazdaság szerkezet-átalakítását jobban szolgálja. Nagyon fontos lett

37


volna, hogy a mezőgazdasági beruházásokon belül a kiemelten támogatandó ágazatokat és részterületeket valamilyen átgondolt mezőgazdaság-fejlesztési stratégia alapján határozzák meg. Tehát első feladat a mezőgazdaság fejlesztési politikájának meghatározása, és ezt követi annak a kialakítása, hogy a támogatási rendszerben az egyes ágazatok támogatása milyen hangsúlyt kapjon. Az FVM szakemberei ezzel kapcsolatban elmondták, hogy az AVOP 1.1 intézkedés a csatlakozás előtti nemzeti agrártámogatási rendszer teljes fejlesztési részét átvette. A mezőgazdasági beruházásokra támogatására fordítható éves összeg 2002-2003 évekhez képest harmadára csökkent. Hozzátette, hogy az AVOP a tapasztalatlanság és az idő hiánya miatt nem lett tökéletes, ezért tűnnek az egyes intézkedésekre szánt összegek egyes esetekben túl soknak, máskor túl kevésnek. Problémaként említette, hogy az AVOP

nem

kezelte

elég

hangsúlyosan

a

biomasszából

történő

energiatermelést, de a következő programozási időszakban kiemelten foglalkoznak ezzel a területtel. A fenti támogatási irányok meghatározásában azonban nem volt teljes egyetértés a két megbeszélés résztvevői között. Többen vitatták a gépbeszerzési támogatások szükségességét,

arra

hivatkozva, hogy a mezőgazdaság gépekkel, főleg erőgépekkel már jól Probléma: Indokolt-e ilyen mértékű géptámogatás?

ellátott, most a technológia fejlesztésre kellene koncentrálni. Több kedvezményezett

kifogásolta,

hogy

a

támogatható

szántóföldi

növénytermesztő gépeket nem kötik mezőgazdasági terület nagysághoz, a művelt terület nagysága alapján különböző gépeket kellene támogatni, hogy ne lehessen pl. 250 LE teljesítményű traktort vásárolni 50-60 ha

Javaslat: Csak olyan géppark vásárlása legyen támogatható, amit a művelt terület nagysága indokol

szántóterületre. Sokszor előfordul, hogy az üzemméret nem indokolja az adott fejlesztést, a támogatás miatt mégis igénybe veszik. Mások megjegyezték, hogy nem szabad a támogatható technológiát központilag meghatározni, hiszen az gyorsan változik, a piac úgyis kiszűri az életképtelenebb fejlesztéseket. Az MVH képviselője elmondta, a SAPARD programban szerepelt a gépbeszerzés szükségességének vizsgálata, ami AVOP-ból kimaradt, azonban a NAVP programban valószínűleg ismét 38


szerepelni fog. Többen megjegyezték, hogy a géptámogatások fontosak, hiszen ezekre a pályázatokra mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, mind a SAPARD, mind az AVOP programban. Azzal kapcsolatban azonban egyetértés alakult ki a találkozó résztvevői között, hogy a géptámogatásokra arányaiban kevesebb forrást kellene fordítani. A növénytermesztési beruházásokkal kapcsolatban megjegyezték, hogy a támogatásoknak a mezőgazdaság szerkezetváltását kellett volna szolgálnia, nem volt indokolt például a gabonatárolók építésének ilyen mértékű támogatása. Ehelyett az alternatív energiatermelést kellene támogatni. Nem elég az energiaültetvények telepítésének támogatása, hiszen ezzel az értékesítés még nem biztosított, hanem az integrációkat, feldolgozást és a Javaslat: Energiatermelés (biomassza) fokozott támogatása

biomasszából történő energiatermeléssel kapcsolatos kutatást-fejlesztést kellene támogatni. Hozzátették, hogy a biodízel és bioetanol területén a feldolgozás megoldott, így itt az integrációkat kellene dotálni. Elmondták, hogy a biomasszából történő energiatermelésben a nagy erőművek mellett a kisebb energiatermelő egységek, pl. biogáz-üzemek, növényi olajsajtoló üzemek is rendkívül fontos szerepet játszanak. Tehát kiemelten kellene támogatni

az

elektromos-

és

hőenergia

termelésnek

ezt

a

fajta

decentralizációját. A biogáz üzemek létesítése ezen felül sok nagyüzem hígés istállótrágya-kezelési problémáját is megoldaná. Ezenkívül fontos lenne a biomassza lakossági felhasználásának támogatása is, pl. pelletálás támogatása, pellet-tüzelésű kazánok beszerzésének támogatása. Egyesek megfogalmazták, hogy energianövények telepítését csak kedvezőtlen adottságú területeken lehessen támogatni, míg mások azt mondták, hogy ez indokolatlan szűkítés lenne, hiszen kedvező adottságú területeken is vannak kihasználatlan kapacitások. Az ültetvénytelepítési pályázatokkal kapcsolatban megjegyezték, hogy nagyon Javaslat: Ültetvénytelepítés támogatását össze kell kapcsolni az értékesítés/ feldolgozás támogatásával

kevés a beadott pályázat az értékesítési nehézségeknek köszönhető. Ezért a TÉSZ-ek, az integrációk és a feldolgozás támogatását javasolták. További problémát jelentett, hogy ültetvénytelepítésre az 1.1.4. és a 3.1.1. jogcím alatt is lehet pályázni. Az áttekinthetőség miatt érdemes lett volna egy pályázati felhívásban

és

azonos

dokumentációval

szerepeltetni

az

összes

39


ültetvénytelepítési pályázatot, akár úgy is, hogy a támogatás a telepített gyümölcstől függően két különböző keretből kerül kifizetésre. Ezenkívül problémát jelentett a gyümölcsfajok szűkítése, a támogatható fajták meghatározása, valamint az, hogy a telepített ültetvényeknek a pályázati felhívás szerint 2008 végéig termőre kellett volna fordulnia. Többen felvetették, hogy a következő programozási időszakban az állattenyésztési beruházások támogatásához kellene több forrást rendelni, Javaslat: Állattenyésztés fokozott támogatása

hiszen a jelenlegi támogatási rendszerben – figyelembe véve a területalapú támogatásokat is – a növénytermesztő vállalkozások nagyobb támogatást kapnak, mint az állattenyésztők. Ezen kívül nagyban csökkenti az állattenyésztő vállalkozások versenyképességét, hogy sok olyan állatjóléti és környezetvédelmi szabályt kell betartaniuk, melyek magas beruházásigénnyel járnak, ugyanakkor nem járulnak hozzá a termelékenység növekedéséhez. Ezért indokoltnak tartották az állattenyésztés nagyobb arányú támogatását, és

Javaslat: Környezetvédelmi/állatjóléti beruházások nagyobb intenzitású támogatása

esetlegesen az eredményességet nem növelő, hanem a fennmaradáshoz szükséges beruházások (pl. trágyakezelés, állatjólét stb.) nagyobb intenzitással történő támogatását. Kiemelték, hogy támogatások nélkül az állattenyésztő ágazat bővítése, de még jelenlegi szinten tartása sem képzelhető el. Fontosnak tartották a tenyészállatok beszerzésének támogatását, azonban nem csak az első állomány beszerzését – mint az AVOP programban volt – hanem a további tenyészállat beszerzés támogatását is. A kedvezményezettek kifogásolták, hogy meglévő telephely vásárlása nem támogatható, hiszen sok használaton kívüli állattenyésztési telephely van Magyarországon, amelyek megvásárlása és felújítása olcsóbb lenne, mint új telephelyek építése. Elmondták, hogy a beruházásokra fordítható összeg 2/3 részéből az állattenyésztést kellene támogatni. Elhangzott olyan vélemény, hogy a támogatásoknál a közepes méretű üzemeket kellene előnyben részesíteni. Az MVH munkatársa erre azt

Probléma: Jogosultság kérdése

válaszolta, hogy ilyen megkülönböztetésre nem lehet számítani, valószínű egyetlen feltétel marad, hogy az árbevétel legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származzon. Problémaként felmerült, hogy a beruházási projektek előkészítésénél nagyon hosszú időt vesz igénybe a szakhatósági

40


(vízjogi, környezetvédelmi stb.) engedélyek beszerzése, bár ez nem a pályázati rendszer hibája. A támogatási jogosultságokkal kapcsolatban megfogalmazták, hogy az 5 EUME üzemméret túlságosan alacsony, ezért meggondolandó a támogatható üzemek alsó mérethatárának növelése. Szintén felmerült a kérdés, hogy érdemes-e a támogatásokat valamilyen mezőgazdasági végzettséghez kötni. Összegzésként

megállapítható,

hogy

a

szekciók

sikeresek

voltak,

egybehangzó vélemények alapján először széles körű szakmai konzultációk Összegzés

után meg kell határozni a mezőgazdasági beruházásokon belül a legfontosabb területeket, majd a forrásokat ezekre kell koncentrálni a NAVP programban. A résztvevők emellett szinte az összes alintézkedésnél fontosnak tartották az integrációk kiemelt támogatását, valamint a piacra jutás támogatását, mivel a legtöbb termelő beruházásnál a stabil értékesítés gondot jelent.

Mezőgazdasági termékek feldolgozását, korszerűsítését szolgáló intézkedés A workshop szervezése során azért gondoltuk úgy, hogy az élelmiszeripari Téma: Élelmiszeripar, pályázati sajátosságok

beruházásokat szolgáló intézkedést külön tárgyaljuk, mert az intézkedés több szempontból is különbözik a többi intézkedéstől. Egyrészt a pályázható összegek alsó és felső korlátja jelentősen elkülönült a többi pályázattól, másrészt a pályázók személye is jóval felkészültebbnek volt mondható, így az ő tapasztalataik, vagy általuk felismert problémák és javaslatok egészen mások lehetnek. Az elkülönítést pedig harmadrészt az indokolta, hogy mind a szabályozásban, mind pedig a pályázati csomagokban jelentős eltérés volt a többi AVOP pályázathoz képest. A workshopok megtartását követően több résztvevővel egyetemben úgy találtuk, hogy az "élipes" pályázatok megtárgyalását érdemes volt elkülöníteni. Bár a részvételi hajlandóság jóval kisebb volt, mint más szekciók esetében, mégis a pályázatíró, pályázati tanácsadó vállalkozások részvételével sikerült jó eszmecserét kialakítani, több javaslat is született a szekcióban. 41


A szekció elején arra voltunk kíváncsiak, hogy az intézkedés mennyire fedi le a hazai élelmiszeripari fejlesztési igényeket. A hozzászólások alapján megállapítható volt, hogy az ANNEX 1. listára való jogosultsági hivatkozás Megfontolandó: Pályázói kör szélesítése

kellően átfogó volt, de akadtak olyan fejlesztési területek, vagy alágazatok, melyekre jobban kellett volna koncentrálni. Ilyen volt pl. magolajok gyártása, vagy a mezőgazdasági termékek nem élelmiszercélú feldolgozása, így az energetikai célú hasznosítása. Előtérbe

került

továbbá

ismételten

a

post-harvest

tevékenységek

támogathatósága. Továbbra sem teljesen egyértelmű mindenki számára, hogy Probléma: Sok félreértés a postharvest tevékenységek körül

a mezőgazdasági termékek kibocsátása hol fejeződik be, és hol kezdődik az élelmiszeripar. Ezt a jövőben egyértelműen kellene definiálni. Javaslat volt, ha egy termék vámtarifa száma megváltozik, akkor az már minősüljön feldolgozásai tevékenységnek. Ehhez hasonlóan került fókuszba a bor előállítása és a takarmánygyártás is, hiszen a lehatárolás ebben az esetben is nehéz volt, bonyolult – és egyes vélemények szerint nem egyértelmű – árbevétel számítási módszert tartalmazott a pályázati csomag arra nézve, hogy hogyan kell megállapítani,

Probléma: Árbevételek vizsgálata, megalapozottsága

hogy a fejlesztési cél melyik intézkedésbe tartozik. Mindemellett a véleményünk az, hogy a képletek segítéségével történő lehatárolás nem old meg mindent, mivel ha egy vállalkozás létrehoz egy saját ”projektcéget”, akkor ezt a korlátozást már meg lehet kerülni, így viszont a pályázati rendszer átláthatósága, konzisztenciája csökken. Ezért ezen ágazatok esetében a lehatárolást át kell gondolni a jövőben. Az intézkedéssel kapcsolatban még többen megjegyezték, hogy a 3.1-es intézkedésen belül a kis élelmiszer-feldolgozó üzemek támogatása és a 2.1-es

Probléma: Pályázatok elhatárolása

intézkedés lehatárolása nem volt teljesen szerencsés. A 30 millió forintos korlát mindkét intézkedés esetében átléphetetlen korlát volt. A nagy élip cégek például nem tudtak informatikai rendszerekre pályázni, míg a kisebb pékségek a másik oldalról nem tudtak jelentős fejlesztést megvalósítani. Az FVM munkatársai elmondták, hogy ez változni fog, ezért ezt a kérdést tovább már nem boncolgattuk.

42


Az FVM és az MVH képviselői részéről még elhangzott, hogy az életképesség megállapítása továbbra is fontos lesz a pályázati rendszerben, de Probléma: Életképesség megállapítása

a mezőgazdaságtól eltérően az élelmiszeriparban nem lehet standard összegeket megállapítani, a statisztikai adatok és a nagy heterogenitás miatt. Mivel ez a téma nagyobb átgondolást igényel, ezért a workshop nem volt alkalmas arra, hogy konkrét javaslatok fogalmazódjanak meg, de a jövőben ezzel kapcsolatosan érdemes lehet további szakmai egyeztetéseket folytatni.

Javaslat: Átfogó szakmai vizsgálat

Véleményünk az életképességgel kapcsolatban az, hogy folytatni kellene azt a bírálati módszert, ami eddig volt, vagyis külső vagy belső pénzügyi és szakágazati szakértők (AKI-s adatok és számítások figyelembevétele mellett) készítsenek pénzügyi vizsgálatot, mely alapján eldönthető a vállalkozás életképessége, mind ex post, mind pedig ex ante. A széles terület és a sokféle pályázat miatt egyéb objektívebb módszer véleményünk szerint nem létezik, már csak azért sem, mert a beruházások jelentős része egyáltalán nem megtérülő beruházás, hanem csak a tevékenység fenntartásához szükséges (pl. környezetvédelmi, szennyvízkezelési pályázatok). A hivatalok részéről még elhangzott, hogy egyes élelmiszeripari pályázatok esetében még mindig az ad-hoc pályázás él, vagyis sokan csak azért pályáznak

Probléma: Nem átgondoltak a fejlesztések

plusz forrásokra, mert van rá lehetőség, de lehet, hogy a fejlesztés nem is illeszkedik a vállalkozás rövid vagy középtávú stratégiájába. A pályázati tanácsadók is egyetértettek ezzel a megállapítással (bár ez a probléma a mezőgazdasági pályázatok esetében jelentősebb). Ezzel kapcsolatban a véleményünk az, hogy azért vannak még mindig ad-hoc pályázatok, mert a pályázati rendszerek még nem szilárdultak meg, nem lehet tudni, hogy mit hoz a következő év, vajon lesz-e támogatás a következő évben, ezért sok vállalat,

melynek

vezetője

kockázatvállalóbb

inkább

előrehozza

a

fejlesztéseket, annak ellenére, hogy ezek finanszírozása akár csődbe is viheti a vállalkozást. A pályázati rendszer átalakulása, a szakaszos pályáztatás ezt a kérdést megoldhatja, ha a források közel azonos mértékben kerülnek kiosztásra a következő programozási időszakban, akkor lehet, hogy a vállalkozások Javaslat: Szakaszos pályáztatás

jobban át fogják gondolni a fejlesztéseiket. Ha a pályázati rend is 43


megszilárdul, vagyis nem változik évenként a pályázható intézkedések köre, akkor ez tovább fogja javítani az átgondolt, a projektmenedzsment szemléletnek mindenben megfelelő pályázati rendszert. A pályázatok egyik specialitása, a kapacitás igazolások kérdése is szóba került a szekciókban. Az MVH részéről elmondták, hogy az AKI igazolásokon Probléma: Kapacitások igazolások megalapozottsága

túlmenően vizsgálták, hogy a beruházás az adott szakterületen vagy térségben jár-e kapacitásbővüléssel. Többen is említették, hogy a kapacitásigazolások nem teljesen megbízhatók. Megbízhatatlanok az adatok az országos kapacitások tekintetében, nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi feldolgozó kapacitás áll rendelkezésre, és az milyen műszaki színvonalú. Mindezekből azt következik, hogy az AKI által kiadott igazolások rendjét a következő programozási időszak pályázati rendszerében újra át kell gondolni. Mint minden más szekcióban, itt is elhangzott, hogy a pályázatokat egyszerűsíteni kellene. Ezzel szemben pro és kontra több vélemény is megfogalmazódott. Az FVM véleménye szerint a pályázónak valahogyan mindenképpen be kell mutatnia, hogy „otthon van” azon a piacon, ezért sok egyszerűsítési lehetőség nincsen. Ez különösen a pályázó kisvállalkozásokat érinti, hiszen az ő esetükben hiányosak az információk. Ezért javaslatként megfogalmazódott, hogy bizonyos határidőkön belül a szaktanácsadást esetükben

támogatni

kellene,

hogy

a

pályázati

rendszerben

is

versenyképesebbek legyenek. Az „élipes” pályázatokkal kapcsolatban még pozitív példaként lehet megemlíteni, hogy más AVOP intézkedésektől eltérően a pályázati Személyes felkeresés előnye

referensek a pályázatok befogadása előtt személyesen is megkeresték a pályázókat a fejlesztés telephelyén. A személyes találkozók során több olyan pályázatot erősítő és gyengítő információra lehet szert tenni, melyre írásos, levelezéses formában nem lenne lehetőség. Ezért mi is javasoljuk, hogy bizonyos összeghatár felett ezeket az ellenőrzéséket minden pályázati intézkedés esetében vezessék be. Amellett, hogy több információt lehet megtudni, ez javítja a kommunikációt is a pályázó és a hivatal között. A

szekciók

végén

az MVH

munkatársai

ismertették az NAVP 44


élelmiszeriparra vonatkozó intézkedések tervezésének jelenlegi állását. Az FVM részéről a workshopon elhangzott, hogy a támogatási kulcsok is jelentősen változhatnak az új pályázati rendszerben. A vissza nem térítendő Javaslat: A támogatási formák hatásait mélyebben kellene elemezni

tőketámogatás mértéke várhatóan csökken, míg a pályázati rendszer lehetőséget fog adni arra, hogy a pályázók kamattámogatás formájában 10 százalékpont kiegészítő támogatást vegyenek igénybe. Véleményünk szerint ezt mindenképpen át kell gondolni, hiszen a 30%-os támogatási kulcs igen alacsony,

veszélyezteti

a

pályázati

kedvet.

Emellett

a

pályázatok

elaprózódásához is vezethet, ami jelentős plusz munkát eredményezhet a hivatal számára. Emellett, ha kamattámogatást vagy garanciavállalási támogatást ad a pályázati rendszer, akkor a pályázati dokumentációkat ennek függvényében kell kidolgozni, illetve figyelembe kell venni azt is, hogy minden támogatás csak n+2 évig nyújtható, így a programozási időszak végén jelentős kamattámogatást már nem lehet majd igénybe venni. Elhangzott még, hogy csökkennek a támogatási összegek plafonjai, ami ahhoz vezethet, hogy az aktívabb pályázók szétbontják a fejlesztési elképzeléseiket, és több pályázattal fognak jelentkezni. Ezért mi azt Javaslat: Komplex hosszabb időszakra vonatkozó pályáztatás

javasoljuk, hogy meg kellene engedni, hogy a pályázó 1 pályázatban több kisebb projektet összevonjon és egyszerre pályázzon, de több évre. Így egyszerűbb lehet a pályáztatás, az elszámolás, az ellenőrzés, illetve a projektciklus-menedzsment is jobban érvényesül. A támogatás felső plafonjának meghatározásánál figyelembe kellene venni a beérkezett AVOP pályázatok támogatási igényét! Összességben megállapítható, hogy a szekciók megtartása sikeres volt, egybehangzó

Összefoglalás

vélemények

alapján

ebben

a

témakörben

további

konzultációkat kellene folytatni, különösen a NAVP intézkedéseire fókuszálva.

Vidékfejlesztés Ebben a témakörben elsődlegesen a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek Téma: Vidékfejlesztés,

bővítésére koncentráltunk, hiszen közvetlenül ez érintette leginkább a

45

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 diverzifikáció gazdálkodókat. Természetesen nem lehet elhanyagolni a vidéki infrastruktúra

fejlesztését vagy a falufejlesztést, csak ezeket a témaköröket más célcsoport meghívásával lehetett volna jobban vizsgálni, de erre a korábban említettek miatt nem volt lehetőségünk. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségekkel kapcsolatosan az első és legfontosabb megállapítás az volt, hogy a széles spektrum ellenére nem Probléma: Viszonylag kevés pályázat érkezett

minden alintézkedésre érkezett be kellő számú pályázat, más intézkedésekhez képest a források lekötése sokkal lassabban zajlott, sőt a workshop végéig az összes forrást sem használták fel. Figyelembe véve a többi pályázati intézkedést a megjelentekkel együtt ezt vizsgáltuk, és a legfontosabb megállapítások a következők: •

a pályázati intézkedés elsősorban a kis- és mikrovállalkozásoknak szólt, de ők más pályázói csoportokhoz képest kevésbé tájékozottak, az internetet kevésbé használják, más fórumokon pedig nem tudtak meg elegendő információt ahhoz, hogy a pályázati lehetőségen komolyan elgondolkodjanak,

•

a pályázati intézkedésnek más intézkedésekhez képest nem volt országos jelentőségű előzménye. Hiányzott az intézkedés a SAPARD-ból, Célelőirányzat

csak

a

csatlakozás

szolgálhatott

alapul,

előtti de

Vidékfejlesztési

ennek

eredményeit,

tapasztalatait csak nagyon kevesen ismerték meg, •

a pályázatban megjelölt településlista tovább csökkentette a pályázati lehetőségeket, annak ellenére, hogy az alapján az ország közel 80%-a még pályázhatott volna,

•

a 3.1-es pályázati intézkedés nagyon eltérő alintézkedéseket tartalmazott, ezért a pályázat megfogalmazása, dokumentációja sokkal

kevésbé

volt

áttekinthető,

mint

más

pályázatok

dokumentációja. Külön-külön kellett volna az egyes alintézkedéseket kiírni, •

a diverzifikáció fogalma még nem teljesen egyértelmű mindenki számára, ezért sok értelmezési hiba is felmerült, mely értelmezési 46


hibákra csak későn érkezett világos értelmezés, gyakorlati példákkal, és ez is csak az MVH weboldalán eldugva jelent meg, •

jogszabályi ellentmondások miatt nem lehetett energiaerdőre pályázni,

és

ez

tovább

csökkentette

az

elméleti

pályázati

lehetőségeket, •

az intézkedéssel kapcsolatos ismerethiány ellenére nem történt országos

tájékoztató

kampány,

melyen

a

gazdálkodók,

a

vidékfejlesztési szakemberek szélesebb körben tájékozódhattak volna, •

végül nem szabad elfelejteni, hogy a LEADER program komoly alternatívát jelent ennek az intézkedésnek, így a szakemberek inkább a nagyobb "falatot" jelentő LEADER-re koncentráltak, ahelyett, hogy kisebb projektek indulását szorgalmazták volna.

Ezekből a hibákból mindenképpen tanulni kellene, és a tapasztalatokból, különösen a LEADER pályázatok során, illetve a NAVP program során több figyelmet kellene fordítani a diverzifikációra, különösen azért, mert az intézkedés teljesen át fog alakulni. Probléma: A pályázók nem ismerik a pályázati alintézkedéseket, és nem teljesen világosak a kiírások

A pályázatok közül szinte teljesen hiányoztak a kézműipari pályázatok, amennyiben lesznek ilyenek jövőre, akkor ezen a téren jelentősen erősíteni kellene, több szakmai szervezettel kellene együtt tájékoztató kampányokat szervezni. A marketinget megcélzó pályázatok hiányával kapcsolatban az hangzott el, hogy továbbra sem egyértelmű, hogy mire is lehet pályázni, ezzel kapcsolatban több ellentmondásos állásfoglalást is kaptak a pályázók, és a bizonytalanság miatt inkább nem is készültek pályázatok. A pályázatok közül kiemelkedtek az ültetvénytelepítési, valamint a falusi turizmushoz kapcsolódó pályázatok. Az előbbi esetében viszont nagy

Probléma: Szinte lehetetlen ültetvényre pályázni

problémát jelentett, hogy bár bizonyos gyümölcsfajokat nevesítettek is a pályázatban, azokra nem lehetett pályázni, mert lehetetlen volt, hogy azokat az n+2 éven belül termőre fordítsák. Ezt a következő pályázati program

47


során mindenképpen orvosolni kell, annak érdekében, hogy a hazai kertészti ágazatok folyamatosan meg tudjanak újulni, és ne legyenek emiatt pályázati dömpingek, melyek eltolódva piaci zavarokat is okozhatnak. A telepítéssel kapcsolatban még többen megjegyezték, hogy felesleges volt a pályázati rendszerben két ültetvénytelepítési intézkedést szerepeltetni, erre egy egységes intézkedést kellett volna kidolgozni, a források elkülönítése mellett. A falusi turizmussal kapcsolatban az hangzott el, hogy igen nagy az igény rá, Kérdés: Valóban szükség vane ennyi szálláshelyre?

de nem teljesen biztos, hogy a létrehozott szálláshelyeket a tulajdonosok valóban ki tudják-e majd használni, nem minden esetben születnek korrekt üzleti tervek, így akár bekövetkezhet, hogy sok, de ki nem használt szállás jön létre, ami a kedvezményezetteknek csak terhet jelent a jövőben, igazi jövedelemszerzési lehetőséget nem. Ezért a monitoring során erre az intézkedésre koncentrálni kellene, mélyebb adatgyűjtésre van ahhoz szükség, hogy mely területeken, milyen minőségi kategóriákban

van

még szükség szálláshelyekre,

és csak a szűk

keresztmetszeteket kellene támogatni. A pályázati intézkedéssel kapcsolatban még elhangzott, hogy a hivatal több, Probléma: Kevés innovatív pályázat Javaslat: Nagyobb támogatási összeget

innovatív jellegű pályázatot várt volna, de kevés volt az új ötlet. Ezzel kapcsolatban az a javaslat érkezett, hogy a használható K+F-re épülő tevékenységeket jobban kellene támogatni, és akár 100%-os de minimis támogatást kellene ezekre adni, és nem pedig a bonyolult pályázati rendszerbe beilleszteni ezeket az elképzeléseket. Az FVM részéről még elmondták, hogy ez a pályázati intézkedés a jövőben teljesen

átalakul,

a mezőgazdasági

és a

kisléptékű élelmiszeripari

tevékenységek kikerülnek diverzifikációból. Ezt mindenképpen helyesnek tartjuk, hiszen nincsen szükség párhuzamosan futó, hasonló intézkedésekre. Ezzel szemben viszont jobban kellene hangsúlyozni a megmaradó intézkedéséket, szélesebb kampányt kellene folytatni.

48


Fiatal gazdák induló támogatása A fiatal gazdák induló támogatásával foglalkozó szekciók szintén nagy érdeklődésben részesültek, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a Téma AVOP 1.4.

viszonylag alacsony támogatási összeg ellenére rendkívül sok embert érint a pályázat. Ebben a fejezetben az AVOP 1.4. intézkedés szakmai tartalmát, jogosultsági feltételeit és az eddigi pályázatok tapasztalatait tekintjük át. Mindkét szekció munkájában nagy szerepe volt az MVH szakembereinek, akik sok vitás kérdést megválaszoltak. Az MVH szakemberei elmondták, hogy a 2006. márciusáig beérkezett 583 pályázatból 179-et utasítottak el jogosulatlanság miatt. Ezért első lépésben a jogosultsággal kapcsolatos véleményeket összegeztük. Többen megfogalmazták, hogy nem indokolt az a megkülönböztetés, hogy 2 EUME üzemméret felett nem lehet pályázni. Ez azzal indokolható, hogy az

Probléma: 2 EUME üzemméret felett nem lehet pályázni

egyszeri tőkejuttatás összege

önmagában

nem

elég egy

gazdaság

elindításához, hanem a legtöbb esetben olyanok pályáznak, akiknél a családi/szülői háttér biztosítja a gazdaság elindítását, akik már valamilyen formában gazdálkodnak. A 2 EUME üzemmérettel sok olyan pályázót

Javaslat: 5 EUME méret felett ne lehessen pályázni.

kizárnak, akik saját, de még egyáltalán nem életképes gazdasággal rendelkeznek. A pályázati rendszernek érdemes lenne erősíteni a már elindult, de még nem életképes gazdaságokat is, ezért indokolt lenne a 2 EUME felső határ emelése 5 EUME-re. Problémát jelent, hogy az MVH nem fogad el bizonyos szakirányú végzettségeket.

Előfordult

például,

hogy

4

éves

mezőgazdasági

szakközépiskolai végzettséget nem fogadtak el, ezzel szemben a 6 hónapos Javaslat: Az elfogadható mezőgazdasági végzettségek bővítése

tanfolyamon megszerzett aranykalászos gazdaképesítés elfogadott. Érdemes lenne elfogadni minden mezőgazdasági jellegű végzettséget, hogy ne a végzettség jellege döntsön a pályázatok között, hanem a pályázatok szakmai tartalma. Az MVH szakemberei elmondták, hogy adott végzettség megfelelőségének megállapításához több ezer oldalnyi szabály áttekintése szükséges. Ezért mindenképp egyszerűsíteni kellene a végzettségek elfogadásának rendszerét, hiszen az egyes végzettségek megfelelőségének 49


ellenőrzése a hivatalnak is többletmunkát jelent. Pozitív változást jelent a végzettségeknél,

hogy

már nem

csak a tevékenységre

vonatkozó

végzettséggel lehet adott tevékenységre pályázni, hanem bármilyen mezőgazdasági végzettséggel. A hivatal szakemberei kiemelték, hogy a szakmai gyakorlat hiánya miatt egy pályázót sem utasítottak el, vagyis a pályázók rendelkeztek a szükséges szakmai gyakorlattal. Ehhez hasonlóan lenne érdemes kezelni a végzettséget is. Ezen kívül érdemes lenne megfontolni, hogy az egyetemi vagy főiskolai végbizonyítványt – nyelvvizsga nélkül – is elfogadják. Fontos volt a tájékoztatóban annak tisztázása, hogy a családi gazdaságok tagjai milyen esetekben pályázhatnak. Ezzel kapcsolatban azt javasoljuk, hogy az adóbevallásban szereplő, adókedvezmények miatt keletkezett, magas Probléma: Családi gazdaságok tagjai

mezőgazdasági árbevétel ne befolyásolja károsan a jogosultságot, hiszen ez önmagában még nem utal nagy méretű önálló gazdaságra, hanem csak arra, hogy a családi gazdaság árbevételét szétosztották a családtagok között. Ez adózástechnikai kérdés. A szekció szakértői azt is áttekintették, hogy mely iratok lehetnek fölöslegesek a pályázati dokumentációban. Ezek felsorolását és indoklását a pályázati dokumentációról szóló rész tartalmazza. Az ott felsoroltakon kívül

Probléma: Felesleges iratok a pályázati dokumentációban

nem érdemes a pályázattal bekérni a vállalkozói igazolványt, hiszen sok esetben csak nyertes pályázat esetén váltanák ki az igazolványt. A beadástól a szerződéskötésig terjedő több hónap alatt pedig nem kellene a pályázónak saját maga után fizetni a munkabére járulékait. Emellett fölösleges bekérni a szaktanácsadói névjegyzékbe vételéről szóló igazolást, hiszen ezt a nyilvántartást az FVM vezeti. Többen hangsúlyozták, hogy a jelzálog biztosítása a legtöbb pályázónak

Javaslat: Jelzálogmentesség bővítése

nehézséget jelent. Ezért érdemes megfontolni az AVOP 1.4. esetén a jelzálog mentesség határát jelentő 5 millió Ft emelését. A dokumentációval kapcsolatban nagyon fontos lenne, hogy minél több formanyomtatvány

Javaslat: Több formanyomtatvány a

vagy

minta

szerepeljen

(pl.

föld

bérbeadási

szándéknyilatkozat, vevői szándéknyilatkozat, szakmai gyakorlat igazolása, jelzálog bejegyzéshez való hozzájárulás stb.). Ezenkívül fontos, hogy a 50

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 pályázati csomagban kitöltési útmutatókat folyamatosan frissítsék. Érdemes lenne jelölni pl., hogy

milyen típusú szaktanácsadást fogadnak el az egyes tevékenységekre. Mind a kedvezményezettek, mind a hivatal szakemberei kiemelték, hogy a pályázatokban nagyon fontos az üzleti terv, hiszen induló vállalkozásoknál elsősorban ez alapján kellene dönteni a támogatásról. A jelenlegi pályázati Probléma: A pénzügyi terv nincs kapcsolatban a valósággal

adatlapon található pénzügyi tervezésnek kevés kapcsolata van a valósággal, és sok esetben a terv adatok megvalósulása is kérdéses. Az 5.6.1.1. táblázatban és az 5.6.1.2. táblázatban nem érvényesül a számviteli szemlélet. Az üzleti tervekben a megvalósíthatóság, és az életképes gazdasággá válás mérésére kellene helyezni a hangsúlyt, és nem csupán a pénzügyi tervezésre. Erre

Javaslat: Üzleti tervezés kiemelt szerepe a bírálatban

a

célra

a

naturáliák

(termőterület,

anyagfelhasználás,

gépek

kihasználtsága stb.) alkalmasabbak, mint a pénzügyi adatok. Az ehhez szükséges, a SAPARD pályázatok táblázataihoz hasonló, táblázatokat be kell építeni a pályázati adatlapba, hogy az üzleti tervet mélyebb szakismeretek nélkül is el lehessen készíteni, és egyértelművé váljon a pályázó számára, hogy a hivatal milyen adatokat és számításokat vár el a tervben. Mivel az AVOP 1.4. pályázatok közül nagyon sok gépbeszerzésre irányul, indokolt lenne azt is vizsgálni, hogy szükséges-e a vásárolni kívánt gépkapacitás a művelni tervezett területre. Ezenkívül nagyon fontos lenne a szakmai szempontok előtérbe kerülése a bírálat során, hogy azok a szakmailag is megfelelő pályázatok nyerjenek, amelyek pályázói néhány éven belül életképes

gazdaságokat

tudnak

kialakítani.

Tehát

az

üzleti

terv

formanyomtatványainak, táblázatainak kialakításánál azt kellene figyelembe venni, hogy mérhető legyen az életképes gazdaságok kialakulása és hogy a tervezett gazdaság összhangban van-e a pályázatban leírt fejlesztéssel. Érdemes lenne beleírni az útmutatókba, hogy a pénzügyi tervezésnél vegyék figyelembe a területalapú támogatásokat, szükség esetén az intervencós árakat és a kamatokat. A kedvezményezettek szerint érdemes lenne azt is végiggondolni, hogy támogatható legyen-e a bérmunkára történő gépvásárlás, hiszen a gépi Megfontolandó: A bérmunka kérdése, és szerepeltetés a

munka

felhasználásánál

sokszor

inkább

gépkörökben,

bérmunka

alkalmazásában, nem pedig saját célra történő gépvásárlásban kell 51

Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány AVOP Workshop Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006. március – április Készült az FVM AVOP IH megbízásából Projektszám: AVOP-4.1.2.-2006-02-0003/1.0 pályázatban gondolkodni. Tehát mindenképpen tisztázni kellene a pályázati felhívásban a

bérmunka szerepét és mértékét. És az különösen ott lenne fontos, ahol a család több tagja is önállóan gazdálkodik. A pályázatírók elmondták, hogy ennél a pályázatnál különösen nagy eltérések voltak a hiánypótlásokban az MVH regionális kirendeltségei között. Egyes kirendeltségek sokkal több dokumentumot kértek be, mint a többi kirendeltség. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az előleg igénybevétele túlságosan bonyolult, a jelzálog-bejegyzés és a szerződéskötés miatt nagyon elhúzódik, és a gyakorlatban nem sokkal előzi meg a támogatási összeg kiutalását. Ezért Javaslat: Előlegfelvétel egyszerűsítése

csak nagyon kevesen vették igénybe. Azt javasolták, hogy az előleg összegét növeljék, akár 40-50%-ra, és az igénybevételét egyszerűsítsék le, hogy néhány hét alatt felvehetővé váljon. Lehetővé kellene tenni, hogy jelzálog felajánlás nélkül is igénybe vehető legyen az előleg, mert ez lassítja le legjobban a folyamatot. Többen hangsúlyozták, hogy ennél a pályázatnál különösen fontos, hogy

Javaslat: Pályázatírók ösztönzése a projekt végigkísérésre, ennek támogatása

amennyiben pályázatíró készíti a pályázatot, a feladata ne csak a pályázat megírásából és a hiánypótlás elkészítéséből álljon, hanem segítsen a pályázónak a szerződéskötésben, az elszámolásban és esetlegesen a helyszíni ellenőrzések során is. Többen elmondták, hogy ennél a pályázatnál kiemelt szerepe van a civil szervezeteknek a pályázók tájékoztatásában. Az MVH egyik szakembere célként fogalmazta meg, hogy minél több pályázatot maguk a pályázók írjanak és ne pályázatírók. Ebben az esetben

Javaslat Pályázati dokumentáció jelentős egyszerűsítése Javaslat: Világos összekapcsolás a nyugdíjjal

viszont egyszerűsíteni kell a pályázati rendszert, hogy az minden pályázó számára érthetővé és egyértelművé váljon, és a formanyomtatványok kitöltése minél kevesebb speciális ismeretet követeljen. Nagyon fontos lenne továbbá az intézkedés összekapcsolása a korai nyugdíjazási programmal, hiszen nagyon sokan a szüleiktől vennék át a gazdaságot. Ennél a pályázatnál különösen fontos volt a pályázati dokumentáció 52


egyszerűsítése, az üzleti terv formájának tisztázása és a jogosultsági feltételek Összegzés

bővítése.

53


Horizontális témák Tapasztalataink szerint a pályázati rendszerben két olyan fontos téma van, amely eddig a legtöbb pályázatíró és kedvezményezett figyelmét elkerülte a projektek tervezése és a pályázatkészítés folyamán. Ez a két téma az esélyegyenlőség és a környezetvédelem, ami a támogatásokkal kapcsolatban az Európai Uniós csatlakozás után került fokozottan előtérbe. Mivel ezekről a témákról az érintettek legtöbbje kevés információval rendelkezik – és a tanulmány minden workshopon részt vett kedvezményezettnek és pályázatírónak is kiküldésre kerül – indokoltnak tartottuk, hogy ezekről a témákról kicsit bővebben írjunk, hiszen a workshopnak nemcsak a problémák feltárásában és a megoldási javaslatokban, hanem a tájékoztatásban is fontos szerepe volt. A fogalmi meghatározásokhoz segítségül hívtuk az internetes szakirodalmat is.

Esélyegyenlőség Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három erősen különböző időszakra bontható: 1. 1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel. 2. 1975 és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. 3. A 80-as évek végétől napjainkig egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani a nők számára. Az Európai Bíróság a Defrenne v Sabena (No. 2.) esetben (43/75. (no. 2.) [1976] ECR 471) mondta ki először, hogy a Közösség nem csupán gazdasági közösség, de ezzel együtt közös cselekvéssel kívánja biztosítani a szociális fejlődést, az élet- és munkakörülmények javulását. 54


Ennek a közös cselekvésnek az egyik legfontosabb eleme a nők és férfiak egyenlő esélyeinek biztosítására irányuló közösségi politika. A Defrenne ítélet óta tehát az esélyegyenlőség biztosítása a Közösség szociális céljának minősül. A nemek közötti esélyegyenlőség biztosítására irányuló közösségi politikát a 70-es évek közepe óta tekintik a közösségi szociálpolitika részének. Az esélyegyenlőség előtérbe kerülése azzal magyarázható, hogy újabb területekre igyekeztek kiterjeszteni a közösségi szociálpolitikát. Ezek közül az első, és mára talán az egyik legkidolgozottabb az egyenlő esélyek politikája. Pontosan el kell határolnunk egymástól az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fogalmát. Nem szabad ugyanis ezt a két eltérő jelentéssel bíró fogalmat egymás szinonimájaként használni. Az egyenlő bánásmód elve a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. A diszkrimináció ésszerűtlen különbségtétel az érintett jogok élvezetével összefüggésben. Ez a meghatározás három elemet rejt magában: 1. a diszkriminatív intézkedés negatív hatással van az érintett személyre, 2. ez a negatív hatás a különbségtételből ered, és 3. a különbségtétel ésszerűtlen, azaz objektíve nem indokolható. Az egyenlő bánásmód elve tehát azt követeli meg a jogalkotótól és jogalkalmazótól, hogy a hasonló helyzetben lévő személyeket azonos módon kezelje, és az eltérő helyzeteket pedig különbözőképpen szabályozza, értékelje. Az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a közösségi jog három tekintetben korlátozza: 1. Csak az EU tagállamok polgáraival szembeni megkülönböztetés tilos. 2. A közösségi jog 1997-ig (lásd Amszterdami Szerződés) csak a nemek közötti diszkriminációt tiltotta, ezzel szemben a faj, kor, vallás stb. szerinti megkülönböztetést nem. 3. A diszkrimináció tilalma nem általánosságban tilos, hanem csak az irányelvekben meghatározott területeken és esetekben. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve tehát csak egy szelete az egyenlő bánásmód elvének.

55


Az egyenlő bánásmód elve tehát tilalmat megfogalmazó jogszabályokra, "negatív" megközelítésre épül. Ennek eszköze a nemzeti szabályozások harmonizációja, amely irányelvek eszközével valósult meg. Ezek közül az első, a Tanács 76/207/EGK irányelve a munkavállalás, a szakképzés, a szakmai előmenetel és a munkakörülmények tekintetében kívánja meg a tagállamoktól az egyenlő bánásmód érvényesítését. Ez az irányelv csak egy hosszú folyamat első lépése volt. A feltartóztathatatlan jogfejlődés következménye volt további hat irányelv megszületése, amelyek az "állami" és a "foglalkozási" szociális biztonsági rendszerek, az önfoglalkoztatás, a gyermeknevelési szabadság, a terhes nők védelme terén, valamint a bizonyítási teherrel összefüggésben érvényesítik az egyenlő bánásmód elvét. Így mára összesen nyolc irányelv alkotja az egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelező érvényű közösségi jogot. Természetesen az egyenlő esélyekre koncentráló közösségi jogalkotás egy "végtelen történet". Így csak az a kérdés, hogy mely terület szabályozása lesz a soron következő? Az egyenlő esélyeket célzó közösségi politika magában foglalja az egyenlő bánásmód biztosítására irányuló irányelveken túlmenően azokat a közösségi, valamint tagállami intézkedéseket és programokat is, amelyek az egyenlő esélyek gyakorlati érvényesülését szolgálják. A "közösségi normák" ma már a hátrányos megkülönböztetés tilalma mellett a mindennapi élet diszkriminációmentesítését, az egyenlő lehetőségek biztosítását jelentik, amelynek a jogalkotás elengedhetetlen, de korántsem kizárólagos eszköze. A tagállamokban végbement jogharmonizáció csak a látványosan, közvetlenül diszkriminatív jogszabályokat volt képes kiiktatni, de szinte érintetlenül hagyta a megkülönböztetés valamennyi közvetett, rejtett formáját. A közösségi jog az egyéni sérelmek orvoslása terén sikeresnek bizonyult, hiszen jelentősen megkönnyítette a nemi megkülönböztetés sértettjének hatékony jogérvényesítését. Az egyenlő esélyeknek a közösségi politikák "rangsorában" elfoglalt előkelő helyét mutatja, hogy az 1998. évi foglalkoztatási irányvonalak negyedik pillére a munkaerőpiaci esélyegyenlőségről szól. Ennek a fejezetnek a kulcsszavai: a nők magasabb foglalkoztatási arányának elősegítése, a munka és a családi élet harmonizálása, a nők munkába való visszatérésének megkönnyítése, vagyis általánosságban a nők munkaerőpiaci integrációja.

56


A 90-es évek végén a közösség egyenlő esélyekre vonatkozó politikájának kulcsszavai sokkal inkább a pozitív programok, pozitív diszkrimináció, munkaerőpiaci integráció, illetve a részpolitikák befolyásolása (mainstreaming), mintsem az egyenlő bánásmód. Ehhez a szemléletváltáshoz a magyar politikának is alkalmazkodnia kell, ami természetesen nem megy egyik napról a másikra. De mit jelent az esélyegyenlőség fogalma? A diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket kell tenni a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása érdekében. Mind a menedzsmentben, mind a projekt végrehajtása során elő kell segíteni, hogy javuljon a célcsoportba tartozók lehetősége a munkavállalásra, illetve hozzáférése a projekt által biztosított szolgáltatásokhoz. Kiemelt célcsoportot jelentek a nők, a romák (a vonatkozó törtvény alapján a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. Így az tekinthető romának, aki annak vallja magát.) valamint a fogyatékossággal élő emberek. (azon személyek, akik érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.) Ez persze nem zárja ki azt, hogy a projekt más csoportok esélyegyenlőségére is különös figyelmet fordítson. Továbbá követelményként meg lehet fogalmazni, hogy nem elegendő az, ha valaki nem alkalmaz diszkriminációt. Az NFT projektjei során ezért célként fogalmazódik meg a hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek javítása, mely az alábbiakban érvényesülhet: •

hatékonyan elérni a célcsoportot a projekttel kapcsolatos információkkal,

•

biztosítani a részvételi lehetőséget a projektet bonyolító szervezetben és a projekt szolgáltatásokban,

•

javítani a hozzáférést a már létező szolgáltatásokhoz,

•

új szolgáltatásokkal ellátni a célcsoportot,

•

pozitív hatást gyakorolni a helyzetükre.

Alapvetően két területen lehet erősíteni az esélyegyenlőséget:

57


1. Szervezetén belül: nagyobb esélyt kapjanak a célcsoportok a munkavállalásra és az előmenetelre. 2. A támogatásból nyújtott szolgáltatás és más tevékenység során részesüljenek a célcsoportok tagjai: –

minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből,

–

személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak,

–

versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák a pályázó szolgáltatásai,

–

minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól.

A fentiekkel kapcsolatban felmerül, hogy hogyan is lehet a célcsoportot bevonni a projektbe? •

Helyzetfelmérés, a projekt megkezdése előtt, az esélyegyenlőséggel, az érintett célcsoportok körével, igényeivel kapcsolatban

•

A pályázat készítésébe a célcsoportokból származók bevonása

•

Megvizsgálni, hogy a projektben, vagy a projekt által nyújtott szolgáltatásban részt tudnake venni a célcsoport tagjai, szükséges-e ehhez további beruházás, fejlesztés (pl. gyermekkel érkezők esetén a gyermekek elhelyezése)

Ezen rövid szakmai ismertetést követően pedig a workshopon elhangzott hozzászólásokat, felmerült problémákat ismertetjük. A horizontális kérdések megvitatása során minden résztvevő számára nyilvánvalóvá vált, hogy ezek azok a kérdések, melyekkel sem a pályázatMegfontolandó: Ismeretek hiánya

készítők, sem a pályázati rendszer működtetésében szerepet vállaló szakemberek nem tudnak mit kezdeni. Ez kérdéskörökhöz kapcsolható ismeretek hiányosságaiból és a pályázati rendszerhez való nem kielégítő mértékű kapcsolódásból fakad. Viták bontakoztak ki a különböző fogalmak értelmezésével kapcsolatosan, különös tekintettel a pályázati rendszerben lévő pontos értelmük, értékük és szerepük megítélésére. Javaslatként többen megfogalmazták az oktatási programok szervezését

Javaslat: Képzések szervezése

minden érintett célcsoport számára (pályázók, pályázatírók, MVH, FVM szakemberek.). Ezenkívül felmerült, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni 58


a horizontális elvek megjelenítésére a pályázati kiírásokban, ami a fogalmak pontos és mindenki számára egyértelmű értelmezését tenné lehetővé. (2004 óta van esélyegyenlőségi és környezetvédelmi útmutató, ami tisztázza a Megfontolandó: Olyan szervezetekkel elősegíteni a kapcsolatfelvételt, amelyek ismeretekkel rendelkeznek a témában

fogalmakat, sajnos ezt a pályázók töredék olvassa csak el!) Vitatott kérdés volt az, hogy a fejlesztésnél van-e lehetőség a hátrányos helyzetűek alkalmazására. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ezt a kialakításnál figyelembe kell venni és már a tervezési időszakban konzultálni kell olyan szervezetekkel, akik útmutatással és ismeretekkel rendelkeznek az adott témában. Ezen szervezetek véleményét figyelembe kell venni, és megfelelő cselekvési tervet kell kidolgozni.

Megfontolandó: Hogyan lehet mérhetővé tenni az esélyegyenlőség megvalósulását

Fontos, hogy a horizontális célokkal kapcsolatban nem szabad a pályázónak túlvállalnia magát, hiszen az értékelés során vizsgálják a horizontális célkitűzések megvalósíthatóságát

is.

Ezért

elengedhetetlen, hogy

a

horizontális célok elérésének legyenek olyan mérőszámai, melyeket a helyszíni ellenőrzések során lehet vizsgálni. Ezeknek a mérőszámoknak egyrészt a pályázó által vállalhatóknak kell lenniük, másrészt az ellenőrzést is elő kell segíteniük. Javaslat: Pontozási rendszer hibáinak a kiküszöbölése

Az esélyegyenlőségi szempontok teljesítésére adható maximális pontszám 5 pont. Ahhoz, hogy a pályázat esélyegyenlőségi szempontból megfeleljen, az értékelés során legalább 2 pontot kell szereznie (kerekítés után) a lehetséges 5 pontból. Amennyiben ezt a pontszámot nem éri el, a pályázat többi részétől függetlenül a projekt NEM TÁMOGATHATÓ! Ezért is kell fordítani különös figyelmet a horizontális elvárások teljesítésére. Ehhez az szükséges, hogy az MVH pályázatkezelői és a pályázók bővebb ismeretekkel rendelkezzenek a témában. Azt sem felejthetjük el, hogy az esélyegyenlőséget a bírálat során vagy jogosultsági kritériumként kell kezelni, vagy pedig magasabb pontszámmal kell díjazni. Ebben az esetben a magasabb pontszámnak csak akkor van értelme, ha tényleges rangsoroláshoz vezet. Többször előfordult a gyakorlatban az idő szűke okán, hogy nem párosult rangsorolás az értékeléshez, így kevéssé érvényesülhettek a horizontális elvek is.

59


Környezetvédelem A századforduló új kihívásai a mezőgazdaságban is komoly feladatok, Téma: Környezetvédelem

reformok megvalósítását teszi szükségessé. Az elsők között szerepel az európai mezőgazdasági modell, a multifunkcionális mezőgazdaság gyakorlati megvalósítása. A többfunkciós mezőgazdaság az erősen kemizált, iparszerű rendszertől eltérő megoldásokat követel. Az új stratégia az úgynevezett “multifunkcionális” gazdálkodás, a környezet- és tájgazdálkodás lehet, melynek feladatait két nagy körbe sorolhatjuk: 1. az alapvetően a piac által szabályozott termelési feladatok, melyek az élelmiszerek előállításán túl a nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások stb.) előállítását is magukba foglalják, valamint 2. a környezettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi és kulturális feladatok. Ez

utóbbi

“nem

importálható

funkciók”

olyan

közjavakat

(élelmezésbiztonság, a kultúrtáj ápolása, a társadalmi és biológiai élettér megőrzése, az ökológiai és műszaki infrastruktúra fenntartása, ökológiai Az elmélet: Elméleti és gyakorlati fontossága

stabilitás, népességmegtartás, munkaerő kiegyenlítés, a vendégfogadás és idegenforgalom alapjának biztosítása, paraszti értékek ápolása, stb.) testesítenek meg, amelyek a piac hagyományos eszközeivel, az árakon keresztül nem szabályozhatók. Ezek ugyanakkor a vidék társadalmának és környezeti egyensúlyának fenntartásában növekvő szerepet töltenek be, így e teljesítményeket

közvetlen

kifizetések

formájában

a

társadalomnak

honorálnia kell. Ezért Általános feladatok:

fontos

feladat

annak

biztosítása,

hogy

a

környezetkímélő

mezőgazdasági termelési módok széleskörű elterjesztése további ösztönzésre találjon, a kiválasztott mintaterületek részletes környezet és természetvédelmi (élőhely-védelem, növényfaj-védelem, madárvédelem, tájvédelem, talaj- és vízvédelem stb.) célkitűzései érvényre jussanak. A fókuszcsoportos megbeszélés során a második rendezvényen került sor a téma megbeszélésére, mellyel kapcsolatosan hasonló feszültségek voltak

60


tapasztalhatóak, mint az esélyegyenlőség témakörénél. A felvetett problémák alapján az alábbi javaslatokat fogalmaztuk meg. Markánsan megjelent a környezetvédelemhez kapcsolódó speciális ismeretek Megfontolandó: Ismeretek hiánya

elhanyagolása, az egész kérdéskör elhanyagolása a kedvezményezettek oldaláról. Ezért fontosnak tartjuk az ismeretek szélesítését olyan képzéseken és tájékoztatókon keresztül, amelyeken lehetőség nyílik a következő

Javaslat: Képzések szervezése!

témakörök megismerésére és megvitatására: • • • • • • • • • •

horizontális környezeti szempontok fontossága, az emberek az ökológiai kapacitásunkhoz képest nagyobb igénye, fosszilis tüzelőanyag égetés problematikája, „Ökológiai lábnyom”, az üvegházhatású gázok növekedése, a fenntartható mezőgazdaság a biológiai sokféleség a mezőgazdasági intenzitás határa, az anyag és energiafelhasználás minimalizálása, valamint a a tervezés fontossága.

Az általános megállapításokon túl pályázat specifikus megállapítások is születtek. Így például a környezetvédelmi engedélyek beszerzésével kapcsolatosan Megfontolandó: Az engedélyekkel kapcsolatos terhek csökkentése

(pl.

a

gépbeszerzéseknél),

ha

a

pályázatnak

kevés

számszerűsíthető hatása van a környezetre, akkor ne kelljen különböző környezetvédelmi engedélyeket pluszban beszerezni. Így érdemes lenne ezt a kérdést bizonyos esetekben újragondolni. Sokan gondolták úgy, hogy nem ésszerű és egy kaptafára kialakított pályázati dokumentáció, amit módosítani javasolunk a jövőre nézve, figyelembe véve, például, hogy egy gépbeszerzési beruházásnak teljesen más környezetvédelmi összefüggései vannak, mint egy élelmiszeripari építési beruházásnak. A környezetvédelem, mint elv jelentősége mindenki számára világossá vált,

Javaslat: A környezetvédelem kézelfoghatóbbá tétele a betartandó paraméterek tekintetében.

de az is megállapításra került, hogy azokat a „sablon szövegeket”, melyeket általában beírnak a pályázatokba nehéz lesz számon kérni, ezért fontos lenne ezeknek a plasztikusabbá tétele, vagyis mérőszámok, közérthető monitoring mutatók hozzárendelése a pályázati dokumentációkhoz.

61


Összefoglalás A workshop egyedülálló volt abban, hogy a célja nem csupán a tájékoztatás volt, hanem az eddig összegyűlt tapasztalatok, kérdések összefoglalása, azok megválaszolása és a projektciklus menedzsment

személet

szerinti

rendszerezése

is.

A

workshopra

elsősorban

olyan

kedvezményezettek, valamint pályázatírók kerültek meghívásra, akik vagy több pályázatot írtak, vagy pedig több pályázat előkészítésében, végrehajtásában működtek együtt mint tanácsadók. Ezenfelül aktívan bekapcsolódtak a munkába az FVM és az MVH képviselői közül a tematikus problémák szakértői. Ez a kiválasztott kör alkalmas volt arra, hogy fókuszcsoportos megbeszélések keretében egy előre meghatározott tematikát végigkísérve a résztvevők megtegyék az észrevételeiket, javaslatokkal, ötletekkel szolgáljanak a következő programozási időszakot illetően. A workshop egyben alkalmas volt arra, hogy a pályázatok során érintett felek beszélhessenek egymással, egymás munkáját jobban megértve elősegítsék a gyorsabb és probléma mentesebb végrehajtást. A módszer működésével kapcsolatosan el kell mondani, hogy ez egy kvalitatív interjútechnika, melynek során a célcsoport megfelelően kiválasztott tagjai előre meghatározott témakörre koncentrálva – többnyire másfél-kétórás közös beszélgetésen vesznek részt. Gyakorlatilag ezt hajtottuk végre többszörösen, a kétszer két nap során. Ez olyan „adatnyerő” eljárás, amellyel kvalitatív természetű információk tárhatók fel a rendszer szereplőinek szükségleteiről, igényeiről. A workshop a program értékelését célozta meg, de más módon, mint általában más monitoring eljárások. A workshopon résztvevők korántsem mondhatók függetlennek, hiszen valamilyen oldalról biztosan érintettek voltak a programmal kapcsolatosan, de esetünkben ez volt az értékelés sikerének a záloga, mert egyben módot is adtunk arra, hogy a tapasztalatokkal rendelkező

résztvevők ütköztessék megállapításaikat,

fórumot

teremtettünk az egyes

véleményeknek, és ez a rendezvény így nem a kötelező EU elvárásoktól függő „kényszer” eljárás lett. Ilyen értelemben a workshop is az AVOP program egyfajta speciális monitoringjának tudható be, és különösen abban mutatkozott meg a jelentőssége, hogy sok olyan finom, gyakorlati tudnivaló is felszínre került, melyek egy hagyományos monitoring esetén esetlegesen elvesztek volna. A fentiek mellett természetesen nem szabad elfelejteni a workshop tájékoztatásban betöltött szerepét sem, hiszen sokan nemcsak azért jöttek el, hogy a tapasztalatait megosszák másokkal,

62


hanem azért is, hogy más kedvezményezettektől, pályázati tanácsadóktól tanuljanak, gyakorlati tudnivalókat sajátítsanak el. A workshop tájékoztatási funkcióját szervezőként a sajtó bevonásával erősítettük. Több sajtóorgánum meghívása és a megjelent riportok, cikkek szolgálták azt, hogy az AVOP eredményeket mindenki számára bemutassuk, és a pályázati rendszerbe vetett bizalmat tovább növeljük. A meghívottak a személyes megbeszélések alapján adekvátnak értékelték a workshop tematikáját, módszerét, illetve végrehajtását. Ezt támasztják alá azok a megelégedettségi kérdőívek, melyeket minden résztvevővel igyekeztünk kitöltetni. A kérdésekre adott válaszok alapján ötfokozatú skálán 4,53-ra értékelték a végrehajtást, ami jó eredménynek mondható. Véleményünk szerint a kitűzött tematikát követve a workshop kitűzött céljai megvalósultak. Külön sikerként könyvelhetjük el, hogy több kedvezményezett is jelezte, hogy több alkalommal lenne szükség ilyen típusú rendezvényre, ahol nemcsak a tájékoztatás a cél, hanem egymás véleményének a meghallgatása is. Külön kiemelték a következő programozási időszakot, melynek pályázati kiírásainak véleményezésére célszerű lenne hasonló rendezvényt szervezni. A rendezvények részét képező szekcióvitákon a feldolgozott tematikus problémákat jegyzőkönyvekben rögzítettük, és elkészült a két rendezvény több, mint 30 órás hang- és videó anyaga is. E vizuális és írott anyagok alapján készítettük el a tanulmányt, természetesen támaszkodva a témakörben az alkalmazott szakértők gyakorlati és elméleti tapasztalataira, valamint egyéb kutatási anyagokra. Az elkészített részletes szakmai anyagot eljuttatjuk majd a résztvevőknek és az illetékes FVM és MVH szakembereinek, a tanulságok alapján egyrészt az AVOP utolsó pályázati időszaka, a projektek megvalósítása és az ellenőrzések tehetők sikeresebbé, másrészt a következő pályázati időszak folyó tervezési munkái során adhat a tanulmány iránymutatást a tervező csapatnak a feltárt problémák és a megoldási lehetőségekre tett javaslatok segítségével. Kulcs területek, melyekkel kapcsolatosan problémák, megfontolandó kérdések és javaslatok fogalmazódtak meg: Ø Pályázati dokumentáció egyszerűsítése, a változások megfelelő gyors aktualizálása és az ezekkel összefüggő tájékoztatás. Dokumentációs teher csökkentése. Ø Pénzügyi tervezéssel kapcsolatos problémák, a pénzügyi tervek valóságtartalma és megalapozottsága.

63


Ø Pályázatok kezelésével, hiánypótlásával, elszámolásával kapcsolatos problémák, regionális eltérések, felvetések, problémák és javaslatok. Ø A pályázatok monitoring és tájékoztatási rendszere. Ø Egyes pályázati intézkedésekre jellemező sajátosságok. Ø Esélyegyenlőség és környezetvédelem, mint horizontális elvárások megjelenése a pályázati rendszerben, ezek kezelése. A felhasznált módszernek, a résztvevők aktivitásának és a feldolgozás hatékonyságának köszönhetően az imént felsorolt témakörökben több mint félszáz konkrét probléma feltárását sikerült elvégezni olymódon, hogy ezek majd mindegyikére megoldási javaslatokat is megfogalmaztunk, melyek az elkészült szakmai anyagban részletesen kifejtésre kerültek. Emellett felhívtuk a figyelmet arra, hogy több részterülettel kapcsolatosan (környezetvédelem, esélyegyenlőség, életképessség, stb.) fontosnak tartjuk az ismeretek további szélesítését olyan képzéseken, tájékoztatókon keresztül, amelyeken lehetőség nyílik a témakörök megismerésére és megvitatására. Végezetül a program az eredményei mellett igazolta, hogy az ilyen szakmai találkozók mint módszer hatékonyan alkalmazhatók. Ez indokolja hasonló workshopok szervezését, és megvalósítását, különös tekintettel a következő programozási időszak pályázati rendszerére és a kiírások szakmai vizsgálatára.

64

Tanulmány. az AVOP program működéséről. Megállapítások és javaslatok szakmai összefoglalója. Készítette: Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány

Recommend Documents