Összeállította: dr. Nagy Gábor
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosításai (a 2016. évi CXXV. törvény alapján)
1.
Adóügyekben eljáró hatóság [Art. 5. §-ának (3a) bekezdése]
A NAV telefonos ügyfél tájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, amelynek keretében az adózó és képviselője számára a telefonon intézhető ügyek körét a NAV vezetője határozza meg. A rendszerbe történő bejelentkezéshez az adózónak vagy képviselőjének ügyfél-azonosító számmal kell rendelkeznie. A rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos. 2.
Megbízható adózó [Art. 6/A. §-a (1) bekezdésének új k) pontja]
Az új előírás az un. „alvó”cégek esetében kizárja a pozitív minősítés lehetőségét, és kizárólag a tényleges gazdasági tevékenységet folytató adózók kaphatnak megbízható minősítést, követelmény, hogy a tárgyévre vonatkozó adóteljesítmény pozitív legyen. Ezen rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos. Átmeneti intézkedés szerint ezen előírás alapján a NAV első alkalommal 2017. év első negyedévét követően minősíti az adózókat. Szövegcserés módosítások [Art. 6/A. §-a (1) bekezdésének c) és h) pontja] A feltételek között szerepel: a tárgyévben és az azt megelőző öt évben (a módosítás szerint: a megelőző négy évben) az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást… A feltételek között szerepel: terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege (a módosítás szerint: mulasztási bírság – ide értve a jövedéki bírságot is – összege) nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének az 1 százalékát. A rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos. Ezen előírás alapján a NAV első alkalommal 2017. év első negyedévét követően minősíti az adózókat. 3.
Megbízható adózó [Art. 6/D. §-ának (1), (4) bekezdése]
A módosítás az automatikus fizetési könnyítést vezeti be a részletfizetés helyett, az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra történő felemelésével, 12 havi pótlékmentes fizetéssel. Az automatikus fizetési könnyítésről kérelemre a NAV a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül határozatot hoz. Akkor engedélyezhető, ha a megbízható adózó nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg az 1,5 millió forintot. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus fizetési könnyítés érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A módosított rendelkezést a 2017. január 1-jét követően keletkezett adótartozás esetében kell alkalmazni. A rendelkezés hatályba lépésével az Art. 6/D. §-ának (2)-(3) bekezdése hatályát veszti (részletfizetéssel kapcsolatos felhívás, nyilatkozat, határozathozatal).
Art.doc. 2016.12.21.
2
4.
Kockázatos adózó [Art. 6/E. §-a (1) bekezdésének új h) pontja]
A székhelyszolgáltatás és annak igénybe vétele önmagában nem ütközik jogszabályi előírásba. Az ellenőrzések tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók között jelentősen nagyobb az adóelkerülők aránya, akik (amelyek) jellemzően az adóhatósággal való együttműködésre sem hajlandóak. A cég székhelyének és a tevékenysége tényleges irányításának, folytatásának helye a jogalkotói szándék szerint a cég működésének megkönnyítése érdekében különíthető el. Ezzel a könnyítéssel azonban számos adózó visszaél, és a székhelyszolgáltatás igénybevételét nem a tevékenységből fakadó racionális és jogszerű indokok, hanem kizárólag a hatósági ellenőrzés és a felügyelet megnehezítése, ellehetetlenítése motiválja. Ezért a törvény a székhelyszolgáltató definíciójával kiegészítve előírja a székhelyszolgáltatás igénybe vételének bejelentési kötelezettségét azzal, hogy kockázatos adózóvá minősíti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre. A rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos. Ezen rendelkezés alapján a NAV első alkalommal 2017. első negyedévét követően minősíti az adózókat. Kockázatos adózónak – a rendelkezés alapján – az adózó akkor minősülhet, ha az eljárást 2017. január 1-jét követően akadályozta. 5.
Az adózó minősítése [Art. 6/L. §-a]
Ha az adózó vitatja a 6/J. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül (módosítás szerint: három hónapon belül) kifogást nyújthat be a NAV-hoz. Az adózó minősítése [Art. új 6/M. §-a] Az új előírás az adózói minősítéssel összefüggő bírságolási szabályok alkalmazását segíti elő. Ha egyidejűleg kellene alkalmazni a megbízható és a kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt, a mulasztási bírságot a 6/C. § (2)-(4) bekezdés és a 6/I. § figyelmen kívül hatyásával kell kiszabni. A rendelkezés 2016. november 26-tól hatályos. 6.
Az adózó képviselete [Art. 7. §-ának új (8), bekezdése]
Az új előírás szerint nem járhat el meghatalmazottként az adóhatósági eljárásban az a személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától, az eltiltás hatálya alatt. A rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos. 7.
A bejelentés szabályai [Art. 16. §-ának új (11a) bekezdése]
Az új előírás szerint a munkáltató iskola-szövetkezetnek a NAV-hoz be kell jelentenie a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnését, a megszűnést követő 8 napon belül. A rendelkezések 2016. november 26-tól hatályosak. Szövegcserés módosítás [Art. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja, (5) bekezdése] Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni gazdasági társaság esetén „a tényleges üzletvezetés helyét” szövegrész helyébe „a tényleges üzletvezetés helyét, székhelyszolgáltatás esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, a jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját” szöveg lép.
3
Az állami adóhatóság a munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat (a módosítás szerint: bejelentett adatokat – a biztosított végzettsége, szakképzettsége, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve és az okirat száma kivételével –) azok beérkezését követően … megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. 8.
Az adószám megállapítása [Art. 17. §-ának (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének új i) pontja, (15) bekezdése]
A módosítással az egyablakos bejelentkezés nemcsak az alapítványra, egyesületre, hanem valamennyi, bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetre kiterjed. Ezért több helyen „az alapítvány, egyesület” szövegrész helyébe „a bíróság által nyilvántartandó jogi személy” lép. Ez a módosítás az Art.-ben számos helyen megjelenik. Ezen túlmenően új előírás: az adózó, ha bíróság által nyilvántartandó jogi személy, vagy ilyen szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kell kérnie, amellyel teljesíti a NAV-hoz történő bejelentkezési kötelezettségét is. A székhelyszolgáltatással kapcsolatos problémák csökkentése érdekében az adózónak a bejelentkezéssel egyidejűleg, illetve a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a NAVhoz írásban be kell jelenteni, székhelyszolgáltatás igénybe vétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, ezen jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját. A rendelkezések 2017. január 1-jétől hatályosak. 9.
Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezések [Art. 22/D. §-ának (1) és új (4)-(6) bekezdése]
A módosítás az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések üzemeltetőit kötelezi arra is, hogy elektronikus úton jelentsék be az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését legkésőbb a szüneteltetés megkezdésének, illetve befejezésének napján. Az új előírás szerint az automata-berendezéseket automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít a NAV részére, amely adatokat a NAV kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Az automata-berendezések működését a NAV hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli. A fentiek végrehajtása érdekében az automata-berendezések üzemeltetőjének szerződést kell kötnie egy felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató az adatok rögzítésének és a NAV felé történő szolgáltatásának technikai lebonyolítását végzi. A felügyeleti szolgálat minimális tartalma hatósági árköteles. A rendelkezés 2016. november 26-tól hatályos. A kiegészítő előírás szerint: – a hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az automata-berendezések adatszolgáltatását biztosító valamennyi szolgáltatás ára, – az üzemeltető a külön jogszabály szerint az automata-berendezések használatára kötelezett. Átmeneti rendelkezés alapján a módosított előírás szerinti kötelezettség 2017. június 30. napjától terheli az üzemeltetőt. 2017. június 30-tól kizárólag AFE-vel ellátott automataberendezés üzemeltethető.
4
2018. január 1-jéig mentesül az adózó a módosított adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az automatának az AFE-val való ellátási igényét nem képes teljesíteni. Az ilyen automata-berendezés azonban csak 2017. december 31-ig üzemeltethető. 10,. A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [Art. 22/E. §-ának (3a) és új (11)-(12) bekezdése] Az adózók részéről rendszeresen megjelenő, a jelenlegi szabályozás által elérni kívánt célt meghiúsító magatartás, hogy az EKAER rendszerében a kockázati biztosíték lerovását elkerülő megoldást alkalmaznak. Ennek egyik formája egy un. kétmozzanatú eljárás, amely alapján olyan cégeket vásárolnak fel a szervezők, amelyek nem kötelesek biztosíték megfizetésére, majd az EKAER köteles tevékenység végzése után a következő áfa-bevallási időszakban már nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségeiknek: vagy nem adnak be bevallást, esetleg utólag valótlan tartalmú bevallást adnak be, fiktív számlákat szerepeltetnek a bevallásaikban. Az érintett társaságokat olyan helyzetbe hozzák a szervezők, hogy a befizetni elmulasztott adót ne lehessen követelni rajtuk. Ellenőrzés elrendelése esetén a vállalkozás fantommá válik, fellelhető vagyon nem áll rendelkezésre, vagy vagyonbiztosításra nincs lehetőség. Az új törvényi előírás megnehezíti a klasszikus adóelkerülő magatartásokat azzal, hogy az új EKAER szereplők részére biztosítéknyújtási kötelezettséget ír elő. Kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180 napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább tíz bejelentést nem tett. Új kötelezett az az adózó, aki, vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben EKAER szerinti bejelentést nem tett, és – ebben az időszakban áfa-bevallást nem nyújtott be – ide értve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, vagy – ebben az időszakban adószám-felfüggesztés hatálya alatt állt. A rendelkezés 2017. január 1-jével lép hatályba. Bejelentésre vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal a 2017. február 15-ét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni. 11. Az adózó nyilvántartásba vétele [Art. 24. §-ának (3) bekezdése] Szövegcserés módosítás 2017. január 1-jétől. Amennyiben a magánszemély adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet (a módosítás szerint: eső jövedelmet, vagy róla a NAV-hoz adatot kell szolgáltatni), a magánszemély adóazonosító jelének megállapítását a kifizető (a módosítás szerint: a kifizető, az adatszolgáltató) is kéreti a NAV-tól. 12. Adóregisztrációs eljárás [Art. 24/C. §-ának új (6b) és (14) bekezdése, (13) bekezdése] A kiegészítő előírással a törvény kimentésre vonatkozó rendelkezései differenciálttá válnak annak függvényében, hogy az akadállyal érintett tag, részvényes milyen mértékű részesedéssel rendelkezett az adózóban (25 százalékot meghaladó, nem meghaladó, 50 százalékot meghaladó, nem meghaladó, de minden tőle elvárhatót megtett), milyen reális
5
ráhatása lehetett azon gazdasági folyamatokra, amelyek a tartozás felhalmozásához, illetve az adóregisztrációs akadály kialakításához vezettek. Az adóregisztrációs eljárásban a mentesség kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a költségvetési szerv, állami oktatási intézmény tulajdonában lévő cégek vezető tisztségviselőire és tagjára is, és a tulajdoni részesedés határa 50 százalékról 25 százalékra csökkent a módosítás eredményeként. (Előzően csak a Magyar Állam vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetre terjedt ki.) Ha a NAV-nak tudomása lehet a kimentési jog fennállásáról, – a módosítás szerint – a kimentési ok fennállását az adóhatóság hivatalból megállapítja, és ebben az esetben mellőzi a felszólító-levelek, illetve a hatósági döntések kiadását. A rendelkezés 2017. január 1-jén lép hatályba, de a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Szövegcserés módosítás [Art. 24/C. §-ának (6), 24/D. §-ának (2) bekezdésében] Amennyiben az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta, a megtagadó határozat adózóval való közlésétől számított 8 napon belül (a módosítás szerint: számított 15 napon belül) az érintett kimentési kérelmet terjeszthet elő. Az állami adóhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül (a módosítás szerint: számított 45 napon belül) hárítsa el azt. 13. Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás [Art. új 26/B. §-a] Ahhoz, hogy az adóbevallási tervezetet az adózók szélesebb körében szolgálhasson bevallási alternatívaként, bővíteni kell azon adózók körét, akik választhatják ezt a bevallási formát. Ehhez azonban lehetővé kell tenni, hogy az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók is hozzáférhessenek az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezethez. A kapcsolódó jogszabályi változások 2017. január 1-jétől hatályosak. Azon adózó részére, aki az Szja-tv.-ben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, a NAV elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától az ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi személyi jövedelemadó bevallását. Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó az adóévet követő év március 15-éig postai úton, rövid szöveges üzenetben vagy elektronikus úton kérheti, hogy a NAV az adóbevallási tervezetet papír alapon, postai úton továbbítsa részére. Az elektronikus úton vagy rövid szöveges üzenetben benyújtott kérelem nyilvántartásba vételéről a NAV az adózó által választott kapcsolattartási formában tájékoztatja az adózót. Nem készít a NAV adóbevallási tervezetet a tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint az áfa-fizetésre kötelezett magánszemély részére. Az adóbevallási tervezet tartalmazza az adóhatóság nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett – az Szja-tv. hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját, – az Ekho-tv. hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját, – az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, az Szja-tv. szerinti mentesített keretösszeget meghaladó összeget, – a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különdíjára vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény hatálya alá tartozó különadó-alapot képező bevételt és annak adóját, – az Eho-tv. szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az ezután fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Ha az adózó nem ért egyet az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, a NAV nyilvántartásában szereplő adatokkal, az adóbevallási
6
tervezet adatait az adóévet követő év május 20-áig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. Ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-áig nem javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül. Ha az adózó az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet javította, kiegészítette, vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, a javított, a kiegészített, vagy az adózó által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás válik az adózó személyi jövedelemadó bevallásává. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként megtett bevallás minősül az adózó bevallásának. Az adózó az adó megfizetésére május 20-ig köteles. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Azon ügyfélkapuval rendelkező adózó részére, akinek visszatérítendő vagy fizetendő adója keletkezett, az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem javítja, nem egészíti ki, illetve adóbevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, a NAV az adóévet követő év április 20-áig postai úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok ellentmondásairól. Az adózó a bevallásnak minősülő adóbevallási tervezetet, illetve az adóbevallási tervezet alapján elkészített bevallást az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel helyesbítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be önellenőrzését. 14. A munkáltató adómegállapítása [Art. 27. §-ának (1) bekezdése] Mivel az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás jogintézménye a 2016. é vtől megszűnik, és bevezetésre kerül 2017-től az adóbevallási tervezet, indokolt, hogy a munkáltató erről a kiadott összesítő igazoláson tájékoztassa a magánszemélyt. A rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos. 15. Adóbevallás [Art. 31. §-ának új (16) bekezdése és új 31/C. §-a] A belföldi magánszemélynek történő osztalék-kifizetés esetén egyszerűsödik a kifizető adatszolgáltatása, és kizárólag a beazonosításhoz elengedhetetlen természetes adatok (név, születési dátum, adóazonosító jel) kerülnek 2017. január 1-jétől bekérésre. A személygépkocsikkal elkövetett adócsalás visszaszorítása érdekében az új előírás alapján az áfa-alanynak az áfa-bevallásban adatokat kell szolgáltatnia azon személygépkocsik alvázszámáról, amely vonatkozásában termékimport, Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímen fizetendő adót tüntet fel. Ezt a rendelkezést először a 2016. december 31-ét követően kezdődő adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásoknál kell alkalmazni. Szövegcserés módosítások [Art. 31. §-a (2) bekezdésének 5. pontja, (4) bekezdése] Bevallást tesznek … a biztosításban töltött idő tartalmáról …, továbbá az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról (az utolsó fordulat a módosítás után: továbbá az arányos szolgálati idő számításának szükségességéről). Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és áfa-fizetésre nem kötelezett magánszemélynek az szja-bevallás elkészítéséhez (a módosítás szerint: az szja-bevallás
7
elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak a felülvizsgálatához) szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésre és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja benyújtani (a módosítás szerint: benyújtani, illetve az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni), a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést kell tennie. A rendelkezések 2017. január 1-jétől hatályosak. 16. A megfizetés, a kiutalás módja [Art. 38. §-ának (1)-(1a) és új (1b) bekezdése` Az adófizetés egyszerűbbé válik az adózók számára, ha az online bevallásokhoz kapcsolódóan több adónemet érintő fizetési kötelezettségüket egy tranzakcióval, összevontan, internetes felületen keresztül teljesíthetik. Ehhez az internetes felületen történő bankkártyás fizetés lehetővé tétele szükséges. Mivel jelenleg a bankkártyás fizetés minden esetben az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül történik, illetve a külön jogszabályban nincs egyszerűsített elektronikus fizetésre vonatkozó szabályozás, indokolt a módosítás azzal, hogy az adózó fizetési kötelezettségét POS terminál útján végrehajtott, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti. Külön került szabályozásra, hogy a magánszemély adózó a NAV-nál fennálló fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül internetes felületen bankkártyás (VPOS) fizetéssel is teljesítheti. A rendelkezések 2017. január 1-jétől hatályosak. 17. NAV által kezelt elkülönített számla [Art. 40. §-ának (2) bekezdése] A módosítás (a hivatkozások kiegészítésével) lehetőséget ad arra, hogy az okozott vagyoni hátrány összegét az elkülönített letéti számlára – a költségvetést károsító valamennyi bűncselekmény elkövetése esetén – meg lehessen fizetni, 2017. január 1-jétől. 18. A befizetések elszámolása [Art. 43. §-ának (2a) bekezdése] Az elkülönített bűnügyi letétszámla esetében nehézséget okoz, hogy a NAV-nak olyan számlát kell kezelnie, amely nem adóbevételekkel áll összefüggésben. Ezért azt átvezetni nem lehet. Az elkövető által fizetett összeget a jövőben át kell utalni a kincstár által vezetett külön költségvetési számlára, amely összeg a központi költségvetés bevételét képezi. Szövegcserés módosítás. A NAV hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekmények kapcsán az elkövető által befizetett összeget (a módosítás előtt: befizetett, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozat alapján előírt összeget, ami kimaradt) az adóhatóság átvezeti az adózó adószámlájára (a módosítás előtt: az adózó fizetési számlájára), amelyen a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett. A rendelkezések 2017. január 1-jétől hatályosak. 19. Az adóhatóság adatszolgáltatása [Art. 52. §-a (7) bekezdésének új n) pontja] Az új előírás a gazdasági kamarák felé történő adóhatósági adatszolgáltatás jogszabályi alapját teremti meg. Az adóhatóság hivatalból átadja a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által benyújtott bevallásban szereplő adatokat, amelyek főtevékenységként gyakorlati képzést folytatnak. A rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos.
8
20. Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [Art. 88. §-ának új (6e) bekezdése] A 2017. január 1-jétől hatályos előírás szerint jogorvoslati joghoz jut a hatósági zárral érintett áru tulajdonosa. A hatósági zár alkalmazása ellen ugyanis az adózó, valamint az, akinek a jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, amelyet a felettes szerv jogosult elbírálni. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya. 21. Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása [Art. új 90/A. és 90/B. §-a] A módosítások előtti szabályok alapján az adóhatóság számára szinte kizárólagos lehetőségként az ellenőrzés megindítása áll rendelkezésére, arra az esetre, ha az adózónál kockázatot, jogszabálysértést tár fel vagy valószínűsít. Az adókötelezettséggel összefüggő eltérések, anomáliák, jogszabálysértések egy része azonban sokkal hatékonyabban kezelhető az adózó részvételével, nem indokolt a formális ellenőrzés. Ennek lehetőségét teremti meg az új előírás 2017. január 1-jétől azzal, hogy újraszabályozza az adóhatósági kockázatelemzést és annak kimenetelét. A kockázatelemzés az adóhatóság (2017. január 1-jétől hatályosan) – az adózó által benyújtott bevallások, – az adatszolgáltatások, – adóhatósági nyilvántartások, – az adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok, – más hatóságtól, más adózótól szerzett adatok, valamint – a nyilvánosan elérhető adatok összevetésével és kiértékelésével végzi el. Az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat dolgozza fel és veti egybe. Ha az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó vonatkozásában kockázatot tár fel, más hatóságoktól, egyéb szervezetektől, a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra vonatkozó további kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel. Ha az adóhatóság az adózót ellenőrzésre nem választja ki, úgy a kockázatelemzés lezárását követően a beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell! A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság – új elemként támogató eljárást indít, – az adózót ellenőrzésre kiválasztja, – kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálni nem lehet. A kapcsolatfelvételt az adóhatósági jegyzőkönyvvel zárja le, amelyben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét.
9
22. Felhívás önellenőrzésre [Art. 91/B §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdésének c) pontja] A módosítás előtti előírás szerint az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót hívhatja fel önellenőrzés elvégzésére. Szövegcserés módosítás után pedig az adózót, nemcsak a magánszemélyt, de a jogi személyt is. Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza – többek között – a módosítás szerint a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek esetében a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallását. A módosítások 2017. január 1-jétől hatályosak. 23. Teljességi nyilatkozat [Art. új 93/A. §-a] Az új jogintézmény 2017. január 1-jétől kerül bevezetésre, a NAV vagyonosodási vizsgálatok során végzett gyakorlata jogi alátámasztására. Lényege: Ha az ellenőrzés a magánszemély adózó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányul, a NAV az ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül felhívja az adózót, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot 15 napon belül küldje meg az adóhatóság részére. A határidő – kérelemre – egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. Az adózó a nyilatkozattételt megtagadhatja. Az adózó nyilatkozata hiányában az adóhatóság az eljárást a rendelkezésére álló adatok alapján folytatja le. 24. Becslés [Art. 108. §-ának új (1a) bekezdése] Az OBH kezdeményezésére rögzítették az Art.-ben, 2017. január 1-jétől hatályosan: Ha az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapítja meg, erről az adózót írásban kell tájékoztatnia, fel kell hívni a figyelmét, hogy észrevételeit, bizonyítási indítványait tegye meg. Tájékoztatni kell arról is, hogy mely tények bizonyítása szükséges a becsléssel megállapított adóalaptól való eltéréshez. Szövegcserés módosítás [Art. 108. §-ának (2) bekezdése] Az adóhatóság bizonyítja (a módosult előírás szerint: az adóhatóság bizonyítja és legkésőbb az ellenőrzés befejezésekor készített jegyzőkönyvben számot ad arról), hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, … 25. Adóhatósági irat kézbesítettnek minősül [Art. 124. §-ának (5) bekezdése] Szövegcserés módosítás 2017. január 1-jétől. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési „tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.” Az idéző jelbe tett szövegrész helyébe a „tárhelyen történő elhelyezésről szóló második értesítést követő munkanapon áll be.” szöveg lép. 26. Szokásos piaci ár, fellebbezés [Art. 132/C. §-ának (4) bekezdése] A szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárásban hozott döntésekkel szemben 2017. január 1-jétől fellebbezni nem lehet, bírósági felülvizsgálat azonban kérhető.
10
27. Mulasztási bírság [Art. 172. §-ának új (5a) bekezdése] Az új előírás 2017. július 1-jétől mulasztási bírságot állapít meg a számlával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetére. A kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb mértékének szorzata. Mulasztási bírság [Art. 172. §-ának (20g) és új (20i) bekezdése] 2017. január 1-jétől módosul az online pénztárgépek használata, engedélyezése, forgalmazása, üzembe helyezése és szervizelése vonatkozásában a mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezés. A forgalmazó terhére kiszabható mulasztási bírság 10 millió forintig terjedhet. Az üzemeltetéssel, forgalmazással, szervizeléssel kapcsolatosan kiszabható bírság kiterjesztve a pénztárgép, taxaméter kötelező használatával kapcsolatos kötelezettségek megszegésére is. 2017. január 1-jén lép hatályba az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatába beszerelendő AFE-hez kapcsolódó mulasztási bírságot szabályozó rendelkezés. Ez szerint – a felügyeleti szolgálati engedély nélküli AFE forgalmazása, a felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követően az AFE forgalmazása, továbbá a felügyeleti szolgáltatói engedélytől eltérő AFE forgalmazása, felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli szolgáltatásnyújtás, a felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követő szolgáltatásnyújtás esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki a forgalmazó, illetve a szolgáltatást nyújtó terhére; – az automata-berendezés üzemeltetésével, az AFE forgalmazásával, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély kötelezettre (forgalmazó, üzemeltető, szerviz, műszerész) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettre 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. 28. EKAER bejelentési kötelezettség [Art. 172/A. §-a] Az adóhatóság a bejelentési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés (a módosítás után: a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszervezésével kapcsolatos bejelentés), valamint a Art. 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével… A szövegcserés módosítás 2017. január 1-jétől hatályos. 29. NAV hatósági felügyelete [Art. új 173/B. §-a] A hatósági felügyelet 2017. január 1-jével történő bevezetésének a célja az állami adó- és vámhatóság (NAV) számára olyan intézkedési lehetőség megteremtése, amellyel – a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, beszerzése körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható, – a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható, – a szankciók, illetve költségek kiegyenlítése biztosítható. A NAV hatósági felügyelet alá vonja azt az árut, amelyet – a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség ellenőrzése során,
11
vagy – az egyéb helyszíni ellenőrzés során talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre. A hatósági felügyelet az áru zár alá vételével, vagy annak a NAV által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg. A zár alá vétel esetén a NAV az árut megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja, lepecsételi. A hatósági felügyelet alá vont árukról jegyzőkönyv készül. A NAV a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt, és a végzést és az ennek alapján szolgáló jegyzőkönyvet a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért felelős személlyel közli. A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, amelyet a felettes szerv jogosult elbírálni. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A NAV a hatósági felügyelet alá vonásról készült végzést annak keltétől számított 3 napon belül hirdetményi úton közzé teszi a NAV internetes honlapján, 15 napra. A hirdetménynek a hatósági felügyelet alá vont árura vonatkozó adatokon túlmenően tartalmaznia kell azt a figyelemfelhívást, hogy a hatósági felügyelet alá vont árut az, aki a hatósági felügyelet alá vont áru feletti rendelkezési jogát hitelt érdemlően bizonyítja, a közlést követő 15 napon belül az árut átveheti, ellenkező esetben a NAV az árut a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti. Ha a közléstől számított 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja, a hatósági felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek, valamint a bírság pénzügyi teljesítését követően a NAV részére az árut kiadja. Ha a NAV az árut már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak a költségek, a bírság levonása után fennmaradó részét a rendelkezési joggal bíró személynek kiadja. 30. A beszámoló letétbe helyezése [Art. 174/A. §-ának (1) bekezdése] Szövegcserés módosítás 2017. január 1-jétől. Az állami adóhatóság az Szt. szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét (a módosítás szerint: elteltét „illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését” – az idézőjelbe tett szöveg marad) követő 15 napon belül… 31. Áfa-összesítő benyújtására kötelezett [Art. 175. §-ának (9) bekezdése] Szövegcserés módosítás 2017. január 1-jétől. Az áfa-összesítő benyújtására, illetve összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettsége keletkezése időpontjától, továbbá a 2017. január 1-jétől kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, … elektronikus úton köteles teljesíteni. 32. Jogi személy adótanácsadói tevékenysége [Art. 175/A. §-ának (3) bekezdése] A pontosító jellegű javítás (a bejelentést követően szöveg áthelyezésével) arra vonatkozik, hogy jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy
12
tagja vagy alkalmazottja – az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően – az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel. (A bejelentési kötelezettség csak természetes személyre vonatkozhat.) 33. Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezésben elhelyezett Automata Felügyeleti Egységgel [AFE] és a felügyeleti szolgáltatóval szembeni követelmények [Art. új 176/I. §-a] A felügyeleti szolgáltató tevékenység hatósági engedélyhez kötött. Engedélyező hatóság a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról a NAV tájékoztatja az engedélyező hatóságot. Az engedélyező hatóság a honlapján nyilvánosságra hozza: – az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók nevét és címét, – a visszavont engedélyű felügyeleti szolgáltató nevét és címét, engedélyszámát, a visszavonás dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett AFE-k megnevezését, – a felügyeleti szolgáltató jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált engedély számát, az érvénytelenné válás időpontját, – a felügyeleti szolgáltató jogutóddal történő megszűnésekor a jogelőd és a jogutód nevét, címét, valamint az engedély engedélyszámát és átírásának időpontját. A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedély kiadásáért, módosításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Független tanúsító szervezet igazolja, hogy a felügyeleti szolgáltató az informatikai és biztonsági követelményeknek megfelel. A felügyeleti szolgáltatói szerződés a felügyeleti szolgáltatás nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre. (Részletes szabály az AFE rendeletben.) A felügyeleti szolgáltató a szolgáltatást szünetelteti, ha az üzemeltető a felügyeleti szolgáltatónak bejelentette az automata üzemeltetésének 30 napot meghaladó szünetelését. Az AFE jogszerű működéséért, az adatszolgáltatás teljesítéséért a felügyeleti szolgáltató a felelős. Az automata-berendezések üzemeltetésével és az AFE-vel kapcsolatos kötelezettségeket a NAV ellenőrzi. Ha az adóhatóság az automata-berendezéssel, illetve az AFE-vel történő visszaélés gyanúját észleli, az automata-berendezést, az AFE-berendezést bevonja, ellenőrző vizsgálatra. Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy az AFE a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem szűntethető meg, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja az AFE engedélyező hatóság részére történő leadását, majd megsemmisítését. Ez a rendelkezés 2016. november 26-án lépett hatályba. 34. Hatósági ár [Art. 176/H. §-ának (1)-(2) bekezdése] Az újrafogalmazott és 2017. január 1-jétől hatályos előírás szerint a hatósági ár – az Áfa-tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatkéréssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az Art. végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,
13
–
az automata-berendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti szolgáltatás esetén az Art. végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott legmagasabb ár. A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal. 35. Értelmező rendelkezések, 2017. január 1-jétől hatályosak. 35.1. Adókülönbözet [Art. 178. §-ának 3. pontja] A bűntető eljárásban a jogerős döntéseket hozó szervek döntéseikben általában nem rendelkeznek az átvezetés kérdésében, illetve számos esetben előfordul, hogy az adóhatósági, illetve a bírósági döntésben szereplő árkülönbözet összegszerűségében eltér egymástól. Gyakori problémaként jelentkezik az is, hogy a feltárt adókülönbözet és az elkövető által a bűnügyi letéti számlára megfizetett összeg eltér egymástól. Ezért indokolt az árkülönbözet fogalmának pontosítása, elhagyva belőle „a bűntető eljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány és a jogosulatlanul igénybevett költségvetési támogatás” szövegrészt. 35.2. Székhelyszolgáltató [Art. 178. §-ának új 25a. pontja] Székhelyszolgáltató az, aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről. 36. Átmeneti rendelkezés A módosító törvény rendelkezéseit a hatályba lépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összesenjében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. Az ettől eltérő átmeneti szabályokat az egyes módosításoknál külön feltüntettük. 37. Mellékletek módosítása, 2017. január 1-jétől 37.1. Az Art. 1. számú melléklete Szja-bevallás benyújtása [I/B/2. pont b) alpontja] A módosítás szerint az adóév utolsó napján vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek (ide értve a vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető magánszemélyt is), ha áfa fizetésére nem kötelezett, a személyi jövedelemadó bevallását az adóévet követő év május 20-áig kell benyújtania. A módosításból az is következik, hogy azoknak a magánszemélyeknek is az adóévet követő év május 20-áig kell a bevallást benyújtaniuk, akik december 31-én szüntették meg a vállalkozási tevékenységet.
14
37.2. Az Art. 3. számú melléklete Adatszolgáltatás [új T) pont] Az Szja-tv. 40. §-a alapján személyi kedvezményt vehet igénybe az adózó, a súlyos fogyatékosságát alátámasztó orvosi igazolás, határozat alapján. Az orvosi igazolás tartalmáról az Art. 3. számú melléklete J) pont 1. alpontja alapján érkezik a hivatalhoz kontroll adatszolgáltatás, a kiállított határozatokról viszont nem. Az adóbevallási tervezet pontos összeállításához, továbbá az adóbevallási tervezet felhasználása nélkül elkészített szjabevallásban érvényesített kedvezmény jogosságának vizsgálatához további adatszolgáltatás szükséges. Az új előírás szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal a tárgyévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat a rokkantsági járadék és a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat tartalmáról. 38. Hatályát veszti, 2017. január 1-jétől 38.1. Önadózás [Art. 26. §-a (3) bekezdésének d) pontja] Hatályon kívül helyezésre került az az előírás, mely szerint a magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha személyi jövedelemadója tekintetében nem tesz bevallási nyilatkozatot, mivel 2017. január 1-jétől nem lesz bevallási nyilatkozat. 38.2. Célzott kiválasztási rendszer [Art. 90. §-ának (6) bekezdése] Az adózó ellenőrzésre történő kiválasztásának 2017. január 1-jétől történő megváltozása miatt a célzott kiválasztási rendszer alkalmazásához indokolt adatok szükségtelenné váltak. 38.3. Nyilvántartásba vételi eljárás [Art. 175/D. §-ának (3) bekezdése] Ha a kérelmező az eljárás „– ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást –„ iránti kérelmét … szövegrészből az idézőjelbe tett részt hatályon kívül helyezték. 38.4. Nyilvántartásba vételt végző szervezet [Art. 175/E. §-ának (1) bekezdése] Hatályon kívül helyezve az az előírás, mely szerint a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását. 38.5. Art. 189. §-ának (4) bekezdését is hatályon kívül helyezték, mivel az a 2011. évi adóévre tartalmazott átmeneti szabályt.
II. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt módosította a 2016. évi LXVI. törvény is Közzé téve a postaládában 2016. szeptember 15-én.
15
A 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 22/D. § (4)-(7) bekezdés 2017. január 1-jével nem lép hatályba, mivel az Art. 22/D. §-ának (1) bekezdését módosította, a (4)-(6) bekezdését pedig újrafogalmazta a 2016. évi CXXV. törvény.
III. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt módosította a 2016. évi C. törvény is Az Art. 53. §-át (az adótitokról) kiegészítette új (1a) és új (6)-(7) bekezdéssel. A rendelkezések 2016. október 24-én léptek hatályba. Adótitoknak minősül különösen – az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás, – az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy – az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke. A fentieken belül nem minősül adótitoknak – a támogatást nyújtó, a felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, – a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás, és – a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke. Nem minősül adótitoknak a nemzeti vagyonkezelő, azzal gazdálkodó adózó esetében a bevezető szerinti – adókedvezmény, jóváírás, – támogatás, és – felajánlott adó vagy adóelőleg adóévben összesített mértéke.
