MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. járatszervezésének elemzése és optimalizálási lehetısége
Készítette: Kavasánszki Zsolt 2012
Tartalom
Bevezetés .................................................................................................................... 5 1. Alapfogalmak ......................................................................................................... 7 1.1. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fogalmak ....................................... 7 1.2. A járattervezéssel, logisztikával kapcsolatos fogalmak ........................... 9 2. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok áttekintése............................ 11 2.1. A hulladékgazdálkodás rövid története .................................................. 11 2.2. A hulladékgazdálkodás magyarországi története ................................... 13 2.3. A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának rövid bemutatása ........... 14 2.3.1. A 2000. évi XLIII. törvény elızményei, fıbb irányelvei ............ 14 2.3.2. A törvény fıbb szabályai............................................................. 15 3. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása................................................ 18 3.1. A Cirkont cégcsoport bemutatása........................................................... 18 3.2. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása.................................. 19 3.3. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. által nyújtott szolgáltatások ismertetése ................................................................................................................ 22 3.3.1. Begyőjtött hulladékok ártalmatlanítása ....................................... 22 3.3.2. Építési, bontási hulladék konténeres szállítása............................ 22 3.3.3. Szelektív hulladékgyőjtés ............................................................ 23 4. Győjtıjáratok szervezése illetve optimalizálása az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft.-nél...................................................................................................................... 25 4.1. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. jelenlegi járattervének elemzése 25 4.1.1. A járatterv általános bemutatása.................................................. 25 2
4.1.2 .Elsı járat Hétfıi nap .................................................................... 25 4.1.3. Elsı járat Keddi nap, második járat Csütörtöki nap .................... 26 4.1.4. Elsı járat Szerdai nap .................................................................. 26 4.1.5. Elsı járat Csütörtöki nap ............................................................. 27 4.1.6. Elsı járat Pénteki nap .................................................................. 28 4.1.7. Második járat Hétfıi nap ............................................................. 28 4.1.8, Második járat Keddi és Pénteki nap ............................................ 29 4.1.9. Második járat Szerdai nap ........................................................... 29 4.1.10. Harmadik járat Hétfıi nap ......................................................... 30 4.1.11. Harmadik járat Keddi nap ......................................................... 30 4.1.12. Harmadik járat Szerdai nap ....................................................... 31 4.1.13. Harmadik járat Csütörtöki nap .................................................. 31 4.1.14. Harmadik járat Pénteki nap ....................................................... 32 4.1.15. Negyedik járat Hétfıi nap ......................................................... 33 4.1.16. Negyedik járat Keddi nap .......................................................... 34 4.1.17. Negyedik járat Szerdai nap........................................................ 34 4.1.18. Negyedik járat Csütörtöki nap................................................... 35 4.1.19. Negyedik járat Pénteki nap........................................................ 36 4.2. Járatterv optimalizálás a Dacey módszer segítségével........................... 37 4.2.1. A jelenlegi járatterv alapján levont következtetések ................... 37 4.2.2. Javaslatok a járatterv újragondolására......................................... 37 4.2.3. Elsı járat az új járattervben ......................................................... 38 4.2.4. Második járat Hétfıi nap ............................................................. 38 4.2.5. Második járat Keddi nap ............................................................. 39
3
4.2.6. Második járat Szerdai nap ........................................................... 39 4.2.7. Második járat Csütörtöki nap ...................................................... 39 4.2.8. Második járat Pénteki nap ........................................................... 40 4.2.9. Harmadik járat Hétfıi nap ........................................................... 40 4.2.10. Harmadik járat Keddi nap ......................................................... 40 4.2.11. Harmadik járat Szerdai nap ....................................................... 41 4.2.12. Harmadik járat Csütörtöki nap .................................................. 41 4.2.13. Harmadik járat Pénteki nap ....................................................... 41 4.2.14. Negyedik járat Hétfıi nap ......................................................... 42 4.2.15. Negyedik járat Keddi, Szerdai és Csütörtöki nap...................... 42 4.2.18. Negyedik járat Pénteki nap........................................................ 43 5. Rekultiváció megszervezésének lehetısége a térségben...................................... 44 5.1. A hulladéklerakók helyzete Magyarországon ........................................ 44 5.2. A rekultivációra vonatkozó terv tartalmi követelményei ....................... 46 5.3. A térségbeli lerakók rekultivációjára vonatkozó elıírások .................... 46 5.4. A lezárt, rekultivált lerakók területhasznosítása..................................... 47 Összefoglalás, javaslatok.......................................................................................... 48 Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 50 Idegen nyelvő összefoglaló ...................................................................................... 52 Mellékletek ............................................................................................................... 54
4
Bevezetés
Napjainkban egyre nagyobb a hulladékszállítás iránti igény, az emberek egyre több hulladékot hagynak maguk mögött. A hulladékok nagy része a háztartások által megtermelt lakossági, más néven kommunális hulladék. A hulladékszállítás fontos a környezetvédelem szempontjából, mivel a hulladékok elszállításával lakóhelyünk környezete szebb, tisztább lesz.
Az általam választott cég, az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. már évek óta látja el térsége hulladékgyőjtési feladatait. Korábban a települések mindegyike rendelkezett hulladéklerakóval, ebben az idıszakban nevezték Magyarországot a 3200 hulladéklerakó hazájának. Az EU csatlakozás után mára már mindössze 27 hulladéklerakó rendelkezik a megfelelı engedélykontingenssel a hulladékok tárolásához.
Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. mőködési területe folyamatosan bıvül, jelenleg 60 településen lát el hulladékgazdálkodási feladatok, de ehhez nem társul megfelelı járattervezés.
Szakdolgozatom elsı fejezetében a hulladékgazdálkodás, valamint a járattervezés fogalmait igyekszem tisztázni. Bemutatásra kerül néhány alapfogalom a fentebbi témakörökbıl, valamin a járattervezésen belül a Dacey – módszer leírása is.
A következı fejezet betekintést nyújt a hulladékgazdálkodás történetébe, valamint bemutatásra kerül a hulladékgazdálkodási törvény néhány paragrafusa is.
5
A harmadik fejezetben bemutatásra kerül a bázisvállalat, az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft., valamint az általa nyújtott szolgáltatások rövid leírása is megtalálható.
A negyedik fejezet a járattervezésrıl szól, a jelenlegi helyzetet elemezve megvizsgálom, mely járatokon érdemes változtatni, majd ahol szükséges változtatni, ott megpróbálok egy minden igényt kielégítı megoldást találni egy korszerőbb kevesebb üresjáratot tartalmazó járattervvel.
A járattervezés elemzését napokra és járatokra osztva végeztem, ahol ezt a fellelhetı adatok lehetıvé tették. A járatok által összegyőjtött hulladék mennyiségére a KSH által közzétett 2010-es helységnévkönyv adattárban megjelölt települési háztartásszámból következtetek. Az adattár a 2010-es adatokat tartalmazza. Az optimalizálás vizsgálatát a Dacey módszer segítségével végzem, az útvonalterv.hu internetes oldalról származó, a települések központjainak egymástól számított távolságok alapján.
Az ötödik fejezetben a rekultivációról esik szó röviden, mivel jelenleg is 47 rekultivációra váló lerakó található a vállalat térségében. Ezek rekultiválásának elısegítéséhez jelentıs pályázati pénzeket nyert el a vállalat, igyekszem vázolni, milyen követelményekkel kell szembenéznie a vállalatnak ezen a téren, adott esetben milyen lehetıségek kerülhetnek szóba, melyek a remények szerint minden igényt kielégítenek.
6
1. Alapfogalmak
1.1. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fogalmak
Hulladék: „A hulladék az ember élete, termelı- és fogyasztó tevékenysége során képzıdı anyag, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezet védelem alatt álló tárgyait, és amely keletkezési helyén felesleges, ott fel nem használható és további kezelést igényel. A talaj, a víz, a levegı sohasem minısül hulladéknak.1”
Hulladékgazdálkodás: „A hulladékgazdálkodás magába foglal minden olyan tevékenységet, amely a hulladék keletkezésének elkerülését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását szolgálja.2”
Hulladékelıkészítés: Elıkészítés tágabb értelemben az a céltudatos tevékenység, amikor a nyersanyagokat, hulladékokat mechanikai eljárások alkalmazásával a további feldolgozás vagy felhasználás céljaira alkalmassá tesszük.3
Szelektív hulladékgyőjtés:„Szelektív hulladékgyőjtésnek nevezzük, amikor a hulladékokat fajtánként külön győjtjük össze. Ennek hatékony mőködéséhez célszerő
olyan
hulladékfajtákat
kiválasztani,
melyek
nagy
mennyiségben
keletkeznek. A hulladékok összetételét figyelembe véve az alábbi frakciók győjtését 1
HEFOP-33.1 címő elıadás Debreceni Egyetem,-Mezıgazdaságtudományi Kar Környezetvédelem – Hulladékgazdálkodás címő elıadás Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar, Eljárástechnikai Tanszék 3 Környezetvédelem – Hulladékgazdálkodás címő elıadás Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar, Eljárástechnikai Tanszék 2
7
célszerő bevezetni: papír hulladékok mőanyag hulladékok üveg hulladékok fém hulladékok.
A
szelektív
győjtés
célja,
hogy
elısegítse
a
hulladékok
hasznosíthatóságát és csökkentse az olyan hulladék mennyiségét, amelynek ártalmatlanítása csak lerakással történhet. Ez akkor történhet optimálisan, ha a győjtıedényekbe vagy zsákokba kizárólag olyan hulladékfajták kerülnek, melyek azon fel vannak tüntetve. Fontos megemlíteni, hogy a szelektíven győjtött hulladékokat a termék eredeti állapotának megfelelıen tegyük a zsákba-edénybe. Ez azt jelenti, hogy a hulladékok szennyezıdéseit lehetıség szerint el kell távolítani (üvegek kimosása, címke leáztatása, az élelmiszeres csomagolóanyagok kimosása), és ha ez nem lehetséges (például szennyezett papírok), a vegyes háztartási hulladékok közé kell tenni.4” Rekultiváció: „A nem megfelelı mőszaki védelemmel épített, bezárt hulladéklerakó
vagy
hulladék
elhelyezésére
használt
terület
környezeti
veszélyességének csökkentése a mőszaki védelem utólagos kiépítésével, tájba illesztésével, továbbá utógondozásával.5”
4 5
Http://abahg.cirkont.hu/hu/szolgaltatasok/hulladekkezeles/szelektiv-hulladekgyjtes.html Http://www.hulladek.gyor.hu/index.php?p=page@content&pid=19
8
1.2. A járattervezéssel, logisztikával kapcsolatos fogalmak
Járattervezés: A logisztikai folyamatok során különbözı járatokat kell szervezni, hogy a szállítási feladatok elvégezhetıek legyenek. A szakirodalom három fajta járatot különböztet meg: -
egyszerő járat: A járat a telephelyrıl a feladóhelyre megy, elvégzi a szállítási feladatot és visszatér a telephelyre.
-
ingajárat: A járat a telephelyrıl a feladóhelyre indul, elvégzi a szállítást, de kirakodás után a leadóhelyen új árut vesz fel, és azt viszi a következı helyre.
-
körjárat: A járat egy feladóhelyrıl több leadóhelyen rakodja ki az áruját (elosztó körjárat), vagy pedig több feladóhelyrıl egy leadóhelyre hordja az áruját (győjtı körjárat).
Dacey
módszer:
Körjárattervezéshez
alkalmazott
módszer,
melynek
megoldását úgy kapjuk, hogy lehetıleg a legnagyobb értékő költség elemeket jelentı viszonylatokat törölni kell a mátrixból, hogy ne kerülhessenek beépítésre a körútba. A módszer fıbb lépései: 1. Kiinduló adatok (távolságmátrix) meghatározása. 2. A távolságmátrix legnagyobb elemének megkeresése és törlése. Ha több ilyen elem van, akkor a törlés sorrendje tetszıleges lehet. A lépést addig kell ismételni, míg elı nem áll egy olyan helyzet, hogy a mátrix valamely sorában vagy oszlopában már csak egyetlen elem marad. Ha több olyan sor vagy oszlop maradt, melyben egy elem van, akkor a kisebb értékőt célszerő választani. 3. A megmaradt elem által meghatározott viszonylat része kell, hogy legyen a körútnak. Mivel az elem a viszonylat része lett, ezért törölni kell:
9
- az elemhez tartozó sor és oszlop összes többi (eddig nem törölt) elemét; - a kiválasztott elemnek a mátrix fıátlójára szimmetrikus párját; - ha az utoljára kiválasztott viszonylattal nem sikerült olyan körutat létrehozni, amely minden pontot tartalmaz, akkor a 2. lépéshez vissza kell térni.
10
2. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok áttekintése
2.1. A hulladékgazdálkodás rövid története
Elıdeink bárhol éltek is a Földön, a természetbıl vették a létfenntartásukhoz nélkülözhetetlen anyagokat. Ezek a használat alatt tönkrementek, elkoptak, de amíg csak lehetett, javították, újra és újra felhasználták ıket. Az élelmiszereket természetes anyagokkal tartósították, nem volt világmérető piac és globális gazdaság. Az élelmiszereket helyben (lokálisan) állították elı, és nem szállították kontinensnyi távolságokra, kivéve az elenyészı mennyiségőnek tekinthetı főszereket és luxuscikkeket. Erre az idıszakra úgy tekinthetünk, mint a ma úgy áhított „zéró hulladék” aranykorra. Ekkor a kertek végében, a települések határában szemétgödrökbe vagy szemétdombokra hordták a hulladékot, és ott az lassan elbomlott, visszakerült a természetbe, nem okozva külön szennyezést.
A tömegtermelés beindulásával megkezdıdött a „szemétdömping” is. Az emberek nemcsak a létfenntartáshoz szükséges anyagokat használták, hanem elkezdıdött a javak felhalmozása is. A tömegtermeléssel a folyamatos növekedési kényszer is megjelent. Ennek eredménye az élettartam-tervezés, vagyis egy idı után biztosak lehettünk abban, hogy a megvásárolt termék elromlik. Javítása ésszerőtlen és gazdaságtalan, ezért újat kell venni helyette, a régit pedig eldobhatjuk. Ezzel a hulladékkezelés állandó alapanyag-ellátása, a szemét folyamatosan biztosítottá vált.
Kezdetben senki nem foglalkozott az egyre növekvı szeméthegyekkel. Mindannyian ismerjük a történeteket a különféle járványokról és fertızésekrıl. Az emberiség lassan rájött, hogy fıleg a sőrőn lakott településeken valamit tenni kell a 11
saját védelmében. Vagy egyénileg, vagy közösségi szinten összegyőjtötték hát a szemetet és elszállították egy távolabbi helyre és otthagyták. Ez a gyakorlat folyt egészen addig, míg kiderült, hogy már nincs erre sem lehetıség.
Ennek következtében az összegyőjtött szemetet elkezdték elhagyott felszíni bányagödrökbe és félreesı völgyekbe lerakni. Ezeket aztán lefedték, és sorsukra hagyták. Ezek adják napjainkban a kármentesítési feladatok döntı többségét. Azokon a vidékeken (nagy népsőrőségő országokban pl. Hollandiában, vagy nagy városokban pl. Párizsban), ahol nem állt rendelkezésre elegendı terület, elkezdték a hulladékok kezdetleges (ellenırizetlen) égetését, ezzel csökkentve azok térfogatát. Hallhattunk hátborzongató eseteket, hogy veszélyes anyagokat is leraktak ezeken a helyeken, nem egy hollywoodi kasszasiker is született a történetekbıl.
Miután az ember akkora kárt okozott a környezetében, hogy az már rá is veszélyt jelentett, elkezdett végre foglalkozni az általa elıidézett probléma megoldásával. A hulladékok ártalmatlanításának legfontosabb feladata, hogy megelızzük a természet (és vele magától értetıdıen az ember) további károsodását.
Innen következik a megoldás: el kell szigetelni a veszélyforrást! Egyrészt olyan kombinált (természetes és mesterséges anyagokat felhasználó) szigetelési rendszereket terveztek, melyek megakadályozzák a környezetre veszélyes anyagok kijutását a lerakókból (vízkizárás), másrészt olyan égetési technológiákat vezettek be (magas tüzelési hıfok, elıírt tartózkodási idı, légszőrı és tisztító berendezések alkalmazása), melyek segítségével a környezetterhelés jelentısen csökkenthetı.
Egy dologról azonban nem szabad elfeledkezni: minden terheli a környezetet. A legtöbb, amit tehetünk – eltekintve attól a paradicsomi helyzettıl, hogy egyáltalán nem károsítjuk a környezetet –, hogy a lehetı legkevésbé terheljük azt, és csak annyit „használunk” belıle, ami a létünkhöz elengedhetetlenül 12
szükséges. Talán nem is kell külön felhívni újra arra a figyelmet, hogy ez alapvetı ellentmondásban van az állandó növekedési kényszerrel és a termék-szerzési vágyunkkal.
Ha a saját természetünket nem tudjuk vagy akarjuk megváltoztatni, akkor legalább arra áldozzunk (pénzt, idıt, energiát), hogy Földünket a lehetı legkevésbé terheljük. Ezt pedig úgy tehetjük meg a hulladékkezelés területén, hogy minden nap figyelmet fordítunk a helyes szelektív hulladékgyőjtésre és megkeressük a legkisebb környezetterheléssel járó további kezelési módokat, pl. a termikus hasznosítást.
2.2. A hulladékgazdálkodás magyarországi története
Bármennyire is szeretné, nem mondhatja el magáról Magyarország, hogy a fentiektıl nagyban eltérı történet játszódott volna le területén. Az ellenırizetlen elhagyáson és nem egy ipari és környezeti katasztrófán keresztül jutottunk el a mai állapotokhoz. Talán megdöbbentı, de tény: a XXI. század elején is több tucat (ha nem száz), olyan település volt Magyarországon, ahol nemhogy modern hulladékártalmatlanítás, de még szervezett szemétgyőjtés sem volt. Sokan emlékezhetnek rá, hogy az országban 3200 lerakó volt.
Mára javult a helyzet. Leggyorsabban a jogi szabályozást sikerült összhangba hozni az EU elıírásokkal (2000. évi XLIII. Tv.). Az elıcsatlakozási és felzárkózási, valamint
a
kohéziós
alapok
felhasználásával
több
hulladékgazdálkodási
nagyrendszer jött létre az országban. Ezek mőködése napjainkra indul be általánosan,
melyek
többsége
korszerő
kombinált
szigeteléssel
ellátott
hulladéklerakóból, szelektív hulladékgyőjtı rendszerbıl („szelektív szigetek”), hulladékudvarból és komposztáló létesítménybıl állnak. A több éves munkának köszönhetıen mára Magyarország valamennyi településén létezik szervezett 13
hulladékgyőjtés és -szállítás. A korszerőtlen „szemétdombokat” bezárták. Jelenleg a rekultivációs munkálatok elıkészítése, tervezése folyik.
A környezet védelme, a hulladékgazdálkodás, az ember által használt anyagok hulladékká válásának megelızése folyamatosan új és új feladatok elé állít mindnyájunkat. Az EU 2008-ban elfogadott irányelve is a korábbiaknál korszerőbbnek tartott elvárásokat fogalmaz meg a tagországok felé. A hulladék hierarchia, a hulladékok kezelésének fontossági sorrendje is megváltozott. Az ellenırzött és minimális környezetterheléssel járó lerakás mostanában már nagyon kevés. Fokozott figyelmet kell fordítani a megelızésre és hasznosításra, a lehetséges energiakinyerésre.
Sajnálatos, de tény, hogy mint minden a környezetvédelem is pénzbe kerül, ráadásul néha nagyon sok pénzbe. Ezért és a válság miatt az átadott rendszerek mőködése is veszélybe vagy a mőködıképesség határára kerülhet.
2.3. A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának rövid bemutatása
2.3.1. A 2000. évi XLIII. törvény elızményei, fıbb irányelvei
A Hulladékgazdálkodási Törvényt 2000. május 23-án alkották meg, ezzel létrehozva Magyarország elsı önálló hulladékgazdálkodási törvényét. A törvény rendelkezései 2001. január 1-jén léptek hatályba. A fentebb vázolt történeti részbıl kiderül, hogy idıszerő volt ezt a törvényt megalkotni, mivel folyamatosan nı a termelésbıl, valamint a fogyasztásból származó hulladékok mennyisége. A törvény hatálya valamennyi hulladéktípusra kiterjed a radioaktív hulladékok, valamint a levegıbe kibocsátott szennyezı anyagok kivételével. A törvény megalkotását az Európai Közösségek jogszabályaival való összhang megteremtése motiválta, ezzel 14
összhangban rögzíti a „szennyezı fizet” elvet, miszerint a hulladék kezelési költségét a kibocsátója köteles kifizetni.
2.3.2. A törvény fıbb szabályai
A törvény terjedelmét és szerkezetét tekintve közepes terjedelmő és keretjellegő szabályozást tartalmazó törvény. A törvény 10 fejezetben található 60 §-ból és ezekhez kapcsolódóan 4 mellékletbıl áll.
A törvény célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlıdés biztosítása és a környezettudatos magatartás
kialakítása
a
hulladékgazdálkodás
eszközeivel.
A
természeti
erıforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelızése (a természettıl elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képzıdı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkezı hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélı ártalmatlanítása.6
A
törvény
hatálya
kiterjed
minden
hulladékra;
valamint
a
hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. Hulladék: bármely, a törvény 1. számú mellékletében szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.7
6 7
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 1.§ 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 3.§
15
„A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következı alapelveket kell érvényesíteni: a) a megelızés, ezen belül az integrált szennyezés megelızés elve alapján legkisebb mértékőre kell szorítani a képzıdı hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; b) az elıvigyázatosság elve alapján a veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; c) a gyártói felelısség elve alapján a termék elıállítója felelıs a termék és a technológia jellemzıinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvezı megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külsı behatásokkal szembeni ellenállóképességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék elıállításából és felhasználásából származó, illetve a termékbıl
keletkezı
hulladék
hasznosításának
és
ártalmatlanításának
megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történı hozzájárulást is; d) a megosztott felelısség elve, a gyártói felelısség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplıknek együtt kell mőködniük; e) az elvárható felelıs gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetıségeinek megfelelıen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelı hatása a legkisebb mértékő legyen; f) az elérhetı legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott mőszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentı folyamatirányításra, a hulladékként
nagy
kockázatot
jelentı
anyagok
kiváltására,
illetıleg
a
környezetkímélı hulladékkezelı technológiák bevezetésére;
16
g) a szennyezı fizet elv alapján a hulladék termelıje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetıleg elıidézıje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; h) a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehetı legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; i) a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelı létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelı területi győjtıkörő létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; j) az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képzıdı hulladékok teljes körő ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelı ártalmatlanító hálózatot célszerő kialakítani és üzemeltetni; k) a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülı lépésekben, az érintettek lehetıségeinek és teherviselı képességének figyelembevételével kell elérni; l) a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; m) a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, felhasználók által viselendı költségek a lehetı legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.8”
8
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 4.§
17
3. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása
3.1. A Cirkont cégcsoport bemutatása
A Cirkont ZRt. 1992 nyarán alakult magánvállalkozásként, fı tevékenységi köre a köztisztasági szolgáltatáson belül a hulladékgazdálkodás. Alakulása óta folyamatosan részt vesz Miskolc város és 30 környezı település mintegy 100 ezer lakos és több száz közület, intézmény kommunális hulladékainak győjtésében, illetve
ártalmatlanításában.
Miskolcon
elsısorban
társasházakkal
és
lakásszövetkezetekkel, vidéken a települések önkormányzataival kötött hosszú távú szerzıdések alapján látják el a kötelezettségeiket.
A cégcsoport társaságainál korszerő gépekkel végzik a szemétszállítást, melyek speciális jármővek, és valamennyi szabványos edény (a 0,11 m3-es kukaedénytıl a 32 m3 es konténerig) ürítésre alkalmasak. A fentiekkel elérhetı, hogy partnereink magas színvonalú, de napjaink gazdasági nehézségei mellett is megfizethetı áron részesei legyenek szolgáltatásaiknak.
A Cirkont az eltelt idıszakban, cégcsoportot alkotva, három leányvállalatot hozott létre, ma a térség legnagyobb hulladékgyőjtéssel, szállítással és ártalmatlanítással foglalkozó gazdasági társaságai közé tartozik. A Cirkont cégcsoporthoz tartozik az ÉHG Észak magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt, az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Kft. és az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft, mely társaságok 183 településen mintegy 290 ezer lakos és számtalan intézmény hulladékgazdálkodását biztosítják Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
18
3.2. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása
Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft., jogelıdje, a Zemplén-Kom Kft. 1996ban alakult magánvállalkozásként. A társaság székhelye, irodaépülete, amely korábban Miskolcon üzemelt, 2011 nyarától Encsen található, az Ipartelepen (3860 Encs, Ipartelep 631/7. hrsz.). Kötelezettségeit a települések önkormányzataival kötött hosszú távú szerzıdések alapján látja el.2007 februárjától a vállalat életében tulajdonosváltás történt. Az új tulajdonos a miskolci székhelyő Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. lett.
Fı tevékenységi köre máig a köztisztasági szolgáltatáson belül a települési szilárd hulladékgyőjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás. Szolgáltatási tevékenységét a jelenkor elıírásainak megfelelı korszerő jármővekkel látja el. Alakulása óta folyamatosan részt vesz 60 zempléni, Abaúji és Hernád-völgyi település, összességében közel félszáz ezer lakos és több tucat gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodásában.
A
vállalat
rendelkezik
az
encsi
hulladéklerakó
üzemeltetıi jogával. A gyors és hatékony információáramlás elısegítésére a győjtıjármőveken mobiltelefon van rendszeresítve, illetve az ellenırizhetıséget mőholdkövetı rendszer (GPS) segíti elı. A közszolgáltatói feladat ellátásához szakmailag felkészült szakemberekkel áll a partnereik rendelkezésére, munkatársai folyamatos tőz- és munkavédelmi, és szakmai továbbképzésben részesülnek, amikrıl oktatási dokumentációk, illetve szakhatósági jegyzıkönyvek állnak rendelkezésre. A vállalat személyi és tárgyi felkészültsége biztosítja a hatályos jogszabályok, azaz a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, illetve az azt módosító 169/2007. (VI.28.) Korm. rendelet, valamint a 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet elıírása
szerinti
feltételekkel
a
hulladékkezelés
környezetvédelmi
és
közegészségügyi szempontoknak megfelelı ellátását. A települési szilárd hulladék győjtését, szállítását és ártalommentes elhelyezését a vonatkozó jogszabályok ismeretében, azokkal összhangban valósítja meg, minden esetben nagy hangsúlyt helyezve a helyi sajátosságokra. Az ügyfelek tájékoztatását az érintett települési 19
önkormányzatokkal együttmőködve, a helyi sajátosságok figyelembe vételével (kábeltelevízióban, illetve újságok és hirdetıtáblák útján) valósítja meg. A begyőjtött hulladékok mennyiségérıl, a vállalat nyilvántartást vezet, amelyet a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen az illetékes hatóságoknak jelentik.
A 2007-es esztendıben encsi központtal létrejött a Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás, melynek 58 alapító tagja van, és tevékenysége
félezer
környékbelit
érint.
A
társulásnak
az
Abaúj
Hulladékgazdálkodási Kft. aktív résztvevıje. A társulás célja hasonló: komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, és a felhagyott hulladéklerakók rekultivációja. Ennek keretében a legfrissebb fejlemény, hogy sikeres volt az erre kiírt kétfordulós állami pályázat (KEOP) elsı fordulója, aminek révén 133 millió Forintot nyert a társulás az elıkészítı munkákra (felülvizsgálat, környezetvédelmi engedélyezés, mőszaki tervezés), amelyek végeredménye a 2,4 milliárd Forint volumenő, 47 térségbeli korábbi szeméttelep rekultivációját megoldó beruházás lesz.
A cégcsoporton belül tehát az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. partnerei is részesei lehetnek egy korszerő, minden igényt kielégítı, európai színvonalú hulladékgazdálkodási rendszernek.
Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. jelenleg 60 településen látja el a hulladékgazdálkodási feladatokat (II. számú melléklet): -
Abaújalpár
-
Beret
-
Abaújkér
-
Boldogkıújfalu
-
Abaújszántó
-
Boldogkıváralja
-
Alsógagy
-
Büttös
-
Arka
-
Csenyéte
-
Baktakék
-
Csobád 20
-
Detek
-
Kázsmárk
-
Encs
-
Keresztéte
-
Fáj
-
Kiskinizs
-
Fancsal
-
Korlát
-
Felsıdobsza
-
Krasznokvajda
-
Felsıgagy
-
Léh
-
Forró
-
Litka
-
Fulókércs
-
Méra
-
Gagyapáti
-
Megyaszó
-
Gagybátor
-
Monok
-
Gagyvendégi
-
Nagykinizs
-
Garadna
-
Novajidrány
-
Gibárt
-
Pamlény
-
Golop
-
Pere
-
Göncruszka
-
Perecse
-
Halmaj
-
Pusztaradvány
-
Hernádbőd
-
Rásonysápberencs
-
Hernádcéce
-
Rátka
-
Hernádkércs
-
Szalaszend
-
Hernádpetri
-
Szászfa
-
Hernádszentandrás
-
Szemere
-
Hernádvécse
-
Szentistvánbaksa
-
Ináncs
-
Vilmány
-
Kány
-
Vizsoly
21
3.3. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. által nyújtott szolgáltatások ismertetése
3.3.1. Begyőjtött hulladékok ártalmatlanítása
Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. a mőködési területérıl begyőjtött települési szilárd hulladék ártalmatlanítását az encsi hulladéklerakón végzi. A lerakás folyamata a következıképpen alakul: A hulladéklerakóra beérkezı anyagok ellenırzése, mérlegelése és nyilvántartásba vétele után a szállítójármő elvégzi az ürítést. A folyamat végeztével, kifelé menet ismét mérlegelésen esik át a jármő. A lerakott hulladékot a lerakási technológiától függetlenül tömöríteni kell, ezáltal csökken a hulladék térfogata, hatékonyabb a helykihasználás, másrészt kedvezıbb a lerakó vízháztartása, állékonysága és kisebb az utólagos süllyedése. A hulladék az önsúly és a szerves anyagok bomlása révén is tömörödik, ennek mértéke függ a külsı tényezıktıl, a győjtı- és szállítójármővek típusától, a feltöltési technológiától, tömörítés eszközeitıl. A tömörítés speciális jármővel, úgynevezett kompaktorral történik. A területen elhelyezett hulladékot folyamatosan tömöríteni kell.
3.3.2. Építési, bontási hulladék konténeres szállítása
A vállalat dolgozói nagy tapasztalattal rendelkeznek az építési, bontási törmelék
és
hulladékok
szállítása
terén.
A
felvett
megrendeléseket
a
gépkocsivezetıknél lévı mobiltelefonon keresztül közvetítik a dolgozó teherautók számára, így képesek gyorsan, rugalmasan megrendelıink rendelkezésére állni. Az állandó ügyfelek szállítási igényét elıre kidolgozott útvonal és járattervvel szolgálja ki, ami áttekinthetıvé és tervezhetıvé teszi a szolgáltatást. A gépjármővek megfelelı
mőszaki
állapotáról
rendszeres
karbantartással,
megbízható
mőhelymunkával gondoskodnak. Igény esetén cégcsoporton belüli megoldással 22
segítik a partnereknél keletkezı veszélyes hulladékok megfelelı kezelését, szállítását, ártalmatlanítását. Ez a szolgáltatás csak megrendelésre vehetı igénybe.
3.3.3. Szelektív hulladékgyőjtés
A szelektív hulladékgyőjtés az Abaúji, zempléni és Hernád-völgyi térségben egyelıre nem mindenhol elérhetı. Ám ez a korszerő szolgáltatás egyre terjed. Encsen 2008-ban történt a házhoz menı győjtés bevezetése. A Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati révén várható a rendszer bıvülése, kiterjesztése a régió egészére. A szelektíven győjtött hulladékokat tisztítási, válogatási eljárás alá vetik. Ekkor éri el a hulladék azt a tisztasági fokot, ami lehetıvé teszi a feldolgozást, újrahasznosítást. Az így elıállított anyagokat nevezzük másodnyersanyagoknak. Amit a szelektív győjtés során külön kell győjteni: Papír hulladékok: 1. újságpapír (színes, fekete-fehér) 2. karton dobozok 3. egyéb tiszta papír hulladék Mőanyag hulladékok 1. tálcára csomagolt áruk alátétei 2. mőanyag fóliazacskók, táskák (nejlonszatyrok) 3. egyéb mőanyag csomagolóeszközök, fóliák 4. mőanyag italos palackok 5. mőanyag mécsestartók, joghurtos poharak 6. margarinos csészék (vajas dobozok) 7. mőanyag fóliafélék, bonbonos dobozok 23
8. belsı mőanyag rekeszek, hungarocell 9. mélyhőtött áruk csomagolóanyagai 10. mosószeres zacskók 11. édességek, kekszek, gyümölcsök, stb. csomagoló anyagai Üveg hulladékok 1. sörös, üdítıs, szörpös és más italos üvegek 2. befıttes üvegek 3. egyéb öblös üvegek Fém hulladékok 1. alumíniumból készült tartók és poharak 2. alufóliafélék 3. alumínium italos dobozok 4. állateleség csomagolására szolgáló konzervdobozok 5. ónozott lemezbıl készült italos dobozok.
24
4. Győjtıjáratok szervezése illetve optimalizálása az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft.-nél
4.1. Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. jelenlegi járattervének elemzése
4.1.1. A járatterv általános bemutatása
Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. jelenleg 4 járatot üzemeltet, mely járatok a hét öt munkanapján (hét közbeni munkaszüneti napok esetében szabadnapokon is) látják el a 60 településen a hulladékgyőjtési feladatokat. A járatterv (III. számú melléklet) napi bontásban tartalmazza az érintendı települések listáját, illetve a központi település (Encs, 6328 lakos) utcáin történı szemétszállítási idıpontokat.
4.1.2 .Elsı járat Hétfıi nap 1. számú táblázat Az elsı járat hétfıi napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Novajidrány
10 km
10 km
466 db
466 db
3
Garadna
2 km
12 km
194 db
660 db
4
Encs
14 km
26 km
(Forrás: saját szerkesztés)
A járat ezen a napon az 1414 fıs lakossággal rendelkezı Novajidrányban valamint a 447 fıs népességő Garadnán győjti össze a hulladékot. A járat által
25
megtett úthossz 26 km, 660 háztartás hulladéktároló edényét ürítik ki. A járat menetrendje optimális a sorrend változtatásával nem szükséges foglalkozni.
4.1.3. Elsı járat Keddi nap, második járat Csütörtöki nap
A járatok az adott napokon Encs belterületén végeznek hulladékszállítási feladatokat, ezért az úthossz, az ellátott háztartások száma a jelenlegi módszerekkel nem követhetı nyomon. A menetrend optimalizálásához szintén nem rendelkezem elégséges módszerbankkal.
4.1.4. Elsı járat Szerdai nap 2. számú táblázat Az elsı járat szerdai napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv Háztartások
Össz. ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Hernádvécse
17 km
17 km
295 db
295 db
3
Hernádpetri
4 km
21 km
110 db
405 db
4 Pusztaradvány
8 km
29 km
70 db
475 db
5
Szemere
4 km
33 km
158 db
633 db
6
Fulókércs
4 km
37 km
120 db
753 db
7
Litka
8 km
45 km
49 db
802 db
8
Fáj
5 km
50 km
99 db
901 db
9
Encs
15 km
65 km
(forrás: saját szerkesztés)
A járat szerdai napokon a következı településeket látogatja meg: Hernádvécse (973 lakos), Hernádpetri (255 lakos), Pusztaradvány (254 lakos), Szemere (384 lakos), Fulókércs (395 lakos), Litka (54 lakos), Fáj (353 lakos) 26
valamint az Encs közigazgatási határához tartozó Fügöd. A megtett úthossz 65 km, a meglátogatott háztartások száma 901. A járat útvonala ebben az esetben is optimálisnak mondható a rendelkezésemre álló adatok alapján.
4.1.5. Elsı járat Csütörtöki nap 3. számú táblázat Sorszám
Az elsı járat csütörtöki napjának adatai Táv Össztáv Háztartások Település
1
Encs
2
Abaújalpár
3
Össz. ht.
0 km
0 km
11 km
11 km
61 db
61 db
Abaújkér
4 km
15 km
301 db
362 db
4
Pere
8 km
23 km
182 db
544 db
5
Hernádszentandrás
2 km
25 km
165 db
709 db
6
Hernádbőd
4 km
29 km
80 db
789 db
7
Gibárt
3 km
32 km
160 db
949 db
8
Encs
4 km
36 km
(forrás: saját szerkesztés)
Csütörtöki napokon a járat útvonala érinti a 74 fıs Abaújalpár, a 677 fıs lakossággal rendelkezı Abaújkér, a 356 fıs Pere, a 478 fıs Hernádszentandrás, a 146 fıs Hernádbőd valamint a 373 fıs Gibárt településeket . A járat 949 háztartást érint, valamint 36 km utat tesz meg. A járat útvonalát a sorrend megváltoztatásával 32 km-re lehet csökkenteni. Ez alapján a sorrend Abaújalpár, Abaújkér, Gibárt, Hernádbőd, Pere, Hernádszentandrás sorrend lenne az optimális.
27
4.1.6. Elsı járat Pénteki nap 4. számú táblázat Az elsı járat pénteki napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Csobád
10 km
10 km
266 db
266 db
3
Ináncs
4 km
14 km
438 db
704 db
4
Encs
10 km
24 km
(Forrás: saját szerkesztés)
Pénteki napokon a járat a 698 fıs lakossággal rendelkezı Csobád valamint az 1271 fı lakosságú Ináncs településeken győjti össze a hulladékot. A járat hossza 24 km, az érintett háztartások száma 704 darab. A járat útvonala optimális.
4.1.7. Második járat Hétfıi nap 5. számú táblázat A második járat hétfıi napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2 Boldogkıújfalu
13 km
13 km
214 db
214 db
3
Korlát
9 km
22 km
144 db
358 db
4
Hernádcéce
5 km
27 km
122 db
480 db
5
Szalaszend
23 km
50 km
382 db
862 db
6
Encs
8 km
58 km
(Forrás: saját szerkesztés)
A második járat a hétfıi napon viszonylag hosszú utat jár be. A járat útvonala: Boldogkıújfalu (540 fı), Korlát (294 fı), Hernádcéce (201 fı), Szalaszend (1097 fı). A járat 862 háztartás hulladékát győjti össze, a megtett út 58
28
km hosszú. A járat útvonala teljes átszervezést igényel, köszönhetıen a Hernádcéce és Szalaszend között 23 km-es üresjárati úthossznak.
4.1.8, Második járat Keddi és Pénteki nap
Ezeken a napokon a járat Encs területén belül tevékenykedik, valamint a kedden Méra, pénteken pedig Abaújszántó hulladékát szállítják el. Mivel Abaújszántón a negyedik járat is ellátja a hulladékgyőjtési feladatokat, viszont a kettı közti arányról nem rendelkezem kellı adatokkal, a járat rövid elemzése, a második járat pénteki napjával megegyezı.
4.1.9. Második járat Szerdai nap 6. számú táblázat A második járat szerdai napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Forró
3 km
3 km
867 db
867 db
3
Fancsal
4 km
7 km
146 db
1013 db
4
Encs
7 km
14 km
(Forrás: saját szerkesztés)
Ezen a napon a járat két közeli települést érint, Forró (2472 fı), valamint Fancsal (300 fı) sorrendben, így a megtett út alacsony, mindössze 14 km, viszont 1013 háztartás hulladékát győjtik össze.
29
4.1.10. Harmadik járat Hétfıi nap
A harmadik járat hétfıi napokon mindössze egy település, Megyaszó hulladékgyőjtésérıl gondoskodik. A község méretei miatt 921 háztartástól szállítják így is el a hulladékot. Mivel Megyaszó távol fekszik az Encsi központtól, ezért a járat útvonala 56 km.
4.1.11. Harmadik járat Keddi nap 7. számú táblázat A harmadik járat keddi napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Monok
21 km
21 km
807 db
807 db
3 Boldogkıváralja
21 km
42 km
435 db
1242 db
4
Arka
3 km
45 km
66 db
1308 db
5
Encs
16 km
61 km
(Forrás: saját szerkesztés)
A járat keddi napokon a második járat hétfıi napjához hasonlóan szintén optimalizálandó útvonalat jár be, az üresjárati úthossz itt is jelentıs. Az útvonal Monok (1592 fı), Boldogkıváralja (1151 fı) valamint Arka (71 fı) településeken halad át. A járat útvonala 61 km, de jelentıs üresjárati úthosszt jelent a Monok és Boldogkıváralja között levı 21 km-es távolság. A járat 1308 háztartást érint, mely szintén viszonylag magas értéket képvisel.
30
4.1.12. Harmadik járat Szerdai nap 8. számú táblázat A harmadik járat szerdai napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Golop
17 km
17 km
301 db
301 db
3
Rátka
6 km
23 km
432 db
733 db
4
Encs
20 km
43 km
(Forrás: saját szerkesztés)
Ezen a napon a járat két települést érint, az 575 fı népességő Golopot valamint a 967 fıs Rátkát. Az érintett háztartások száma 733 darab. A járat úthossza köszönhetıen az Encstıl mért távolságnak. 43 km hosszú. Az útvonal sorrendje optimális.
4.1.13. Harmadik járat Csütörtöki nap 9. számú táblázat A harmadik járat csütörtöki napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Halmaj
16 km
16 km
601 db
601 db
3
Kiskinizs
2 km
18 km
130 db
731 db
4
Encs
19 km
37 km
(Forrás: saját szerkesztés)
A járat a csütörtöki napokon szintén két települést látogat meg, Halmajt (1896 fı lakosság) valamint Kiskinizst melynek lakossága 338 fı, 731 háztartást érintve. A járat útvonalának hossza ezen a napon 37 km hosszúságú. A sorrend itt is optimálisnak mondható.
31
4.1.14. Harmadik járat Pénteki nap 10. számú táblázat A harmadik járat pénteki napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Felsıdobsza
22 km
22 km
343 db
343 db
3
Hernádkércs
2 km
24 km
151 db
494 db
4
Nagykinizs
2 km
26 km
138 db
632 db
5 Szentistvánbaksa
1 km
27 km
140 db
772 db
Encs
22 km
49 km
6
(Forrás: saját szerkesztés)
Pénteki napokon a járat a Halmajtól nem messze fekvı, egymással láncszerően közel álló 4 darab Hernád-parti községet érint. Felsıdobsza (907 fı), Hernádkércs (268 fı), Nagykinizs (344 fı) valamint Szentistvánbaksa (268 fı) sorrendben végzi el feladatát, ezáltal 772 háztartás hulladékát szállítva el. A megtett úthossz 49 km. A járat útvonala optimális.
32
4.1.15. Negyedik járat Hétfıi nap 11. számú táblázat A negyedik járat hétfıi napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv Háztartások
Össz. ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Csenyéte
21 km
21 km
83 db
83 db
3
Felsıgagy
3 km
24 km
89 db
172 db
4
Alsógagy
3 km
27 km
56 db
228 db
5
Gagyapáti
2 km
29 km
14 db
242 db
6
Gagybátor
14 km
43 km
118 db
360 db
7 Gagyvendégi
2 km
45 km
108 db
468 db
8
Baktakék
10 km
55 km
294 db
762 db
9
Encs
11 km
66 km
(forrás: saját szerkesztés)
A negyedik járat hétfıi útvonala a 432 lelkes Csenyéte, a164 fıs lakosságú Felsıgagy, a 99 fı lakossággal rendelkezı Alsógagy, a mindössze 19 fıs Gagyapáti, a 233 fıs lakosságú Gagybátor, a 190 lelkes Gagyvendégi valamint a 710 fıt számláló Baktakék községeket érinti. A járat útvonala optimális, a megtett úthossz 66 km, a hulladékgyőjtés 762 háztartást érint.
33
4.1.16. Negyedik járat Keddi nap 12. számú táblázat A negyedik járat keddi napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Göncruszka
23 km
23 km
325 db
325 db
3
Vilmány
3 km
26 km
469 db
794 db
4
Vizsoly
4 km
30 km
359 db
1153 db
5
Encs
16 km
46 km
(Forrás: saját szerkesztés)
A járat keddi napokon 46 km-t megtéve győjti össze a hulladékot a 632 fıs Göncruszka, az 1391 fıs Vilmány és a 845 fıs lakosságú Vizsoly összesen 1153 háztartásából. A járat útvonala optimális, bár az érintett háztartások száma igen magas.
4.1.17. Negyedik járat Szerdai nap 13. számú táblázat A negyedik járat szerdai napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Beret
12 km
12 km
95 db
95 db
3
Detek
1 km
13 km
135 db
230 db
4 Rásonysápberencs
4 km
17 km
198 db
428 db
5
Léh
2 km
19 km
153 db
581 db
6
Kázsmárk
2 km
21 km
269 db
850 db
7
Encs
17 km
38 km
(Forrás: saját szerkesztés)
34
A járat útvonala optimális, az útvonal során összegyőjti Beret (286 fı), Detek (285 fı), Rásonysápberencs (583 fı), Léh (470 fı) valamint Kázsmárk (965 fı) hulladékát. 850 háztartásból miközben a járat megtesz 38 km-nyi utat.
4.1.18. Negyedik járat Csütörtöki nap 14. számú táblázat A negyedik járat csütörtöki napjának adatai Sorszám
Település
Táv
1
Encs
0 km
0 km
2
Pamlény
31 km
31 km
55 db
55 db
3
Keresztéte
6 km
37 km
27 db
82 db
4
Szászfa
3 km
40 km
85 db
167 db
5
Perecse
8 km
48 km
38 db
205 db
6
Kány
10 km
58 km
57 db
262 db
7
Büttös
5 km
63 km
108 db
370 db
8 Krasznokvajda
4 km
67 km
202 db
572 db
Encs
26 km
93 km
9
Össztáv Háztartások
Össz. ht.
(forrás: saját szerkesztés)
A járat csütörtöki útvonalába tartozik a nagyon alacsony lakosságszámmal rendelkezı Pamlény, Keresztéte, Szászfa, Perecse, Kány, Büttös valamint Krasznokvajda. Ezen települések össznépessége mindössze 985 fı, melybıl Pamlény, Keresztéte, Perecse valamint Kány népessége együttesen is mindössze 183 fı. A járat 93 km-es úthossza kimagasló a többihez viszonyítva, optimálisabb lenne a Pamlény, Keresztéte, Szászfa, Krasznokvajda, Perecse, Büttös, Kány útvonal, mely során a járat útvonala 90 km-re csökkenne. A hulladék összegyőjtése 572 háztartást érint. A járat viszonylagosan nagy futásteljesítménye, valamint az összegyőjtött hulladék mennyisége az apró települések Encshez mért távolságából adódnak. 35
4.1.19. Negyedik járat Pénteki nap A járat pénteki napjáról már a második járat pénteki napjánál említést tettem, mivel Abaújszántó az ellátott települések közül a
másik város, így a
szemétszállításhoz két járat is szükséges. 1311 háztartással valamint 3123 fıs népességgel rendelkezik, és a járatok útvonala egyenként 22 km hosszú.
36
4.2. Járatterv optimalizálás a Dacey módszer segítségével
4.2.1. A jelenlegi járatterv alapján levont következtetések
A jelenlegi járattervezés mind az útvonalhossz, mind pedig az ellátott háztartások számában is jelentıs eltéréseket mutat. a járatok a bemutatott útvonalakon, (kivétel elsı járat keddi, második járat keddi, csütörtöki és pénteki napjai) átlagban 889 háztartást látnak el, melyek során átlagosan 46 km-t tesznek meg. A háztartások számában a maximumot a harmadik járat keddi valamint a negyedik járat pénteki útvonala adja, elızı 1308 utóbbi 1311 háztartást érint. A legkevesebb háztartást a negyedik járat csütörtöki napján érintik köszönhetıen a kis népességő falvak meglátogatásának (572 háztartás). Távolságban 14 km-tıl 93 kmig terjed a skála, de ebben jelentıs szerepe van a települések elhelyezkedésének is.
A települések átlagosan 737 fıs lakossággal rendelkeznek, melyhez átlagosan 285 háztartás tartozik. A jelenlegi járatterv alapján egy járatnak átlagosan 855 háztartást kell ellátnia naponta, mely 2210 fınyi lakosság hulladékszállítását oldja meg.
4.2.2. Javaslatok a járatterv újragondolására
Mivel a járatterv kissé átláthatatlan és néhány esetben kivételesen hosszú üresjárati úthosszakat is tartalmaz, ezért véleményem szerint változtatni kéne rajta. Elıször is mivel Encs, Abaújszántó, valamint Megyaszó a legnagyobb települések, ezért ezeket egy nagy kapacitással rendelkezı, adott esetben új járatnak kellene összeszednie a hét folyamán. A maradék három járat elosztását pedig a szerint határoznám meg, hogy lehetıség szerint az üresjárati úthossz minimális legyen. 37
4.2.3. Elsı járat az új járattervben
Az elsı járat lenne hivatott ellátni Encs, Abaújszántó valamint Megyaszó hulladékgyőjtését, mégpedig Encsen 2,5 Abaújszántón 1,5 Ináncson pedig 1 napot eltöltve.
4.2.4. Második járat Hétfıi nap 15. számú táblázat Az új második járat hétfıi napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Novajidrány
10 km
10 km
466 db
466 db
3
Garadna
2 km
12 km
194 db
660 db
4
Hernádpetri
7 km
19 km
110 db
770 db
4
Encs
22 km
41 km
(Forrás: saját szerkesztés)
Hogy a jelenlegi gyakorlattól ne térjen el gyökeresen az új járatterv, ezért a második járat hétfıi napján a korábbi elsı járat hétfıi napján bejárt útvonalát bıvíteném ki Hernádpetri hulladékának összegyőjtésével. A sorrend Novajidrány, Garadna, Hernádpetri lenne. A távolság 41 km-re nıne, az ellátott háztartások száma pedig 770 lenne.
38
4.2.5. Második járat Keddi nap 16. számú táblázat Az új második járat keddi napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Méra
6 km
6 km
599 db
599 db
3
Szalaszend
4 km
10 km
382 db
981 db
4
Encs
8 km
18 km
(Forrás: saját szerkesztés)
A második járat keddi napján Méra valamint Szalaszend hulladékgyőjtését lenne célszerő ellátni a fentebb írt sorrendben. Ezáltal a járat 18 km-t tenne meg valamint 981 háztartás hulladékát győjtené össze.
4.2.6. Második járat Szerdai nap
A jelenlegi járattervben szereplı Forró – Fancsal útvonalon nem változtatnék, véleményem szerint az ideális jelenleg és azzal, hogy 1013 háztartás hulladékát győjtik össze kapacitáskihasználtságbeli problémák sem jelentkeznek.
4.2.7. Második járat Csütörtöki nap
A második járat csütörtöki napjának megfelelınek tartanám a jelenlegi harmadik járat pénteki menetrendjét, mivel az ellátott települések közelében nincsen olyan település, amely az útba esik és növelné az összegyőjtött hulladék mennyiségét.
39
4.2.8. Második járat Pénteki nap 17. számú táblázat Az új második járat pénteki napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv
Háztartások
Össz ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Csobád
10 km
10 km
266 db
266 db
3
Halmaj
6 km
16 km
601 db
867 db
4
Kiskinizs
2 km
18 km
130 db
997 db
5
Encs
19 km
37 km
(Forrás: saját szerkesztés)
A második járat pénteki napjának a Csobád, Halmaj, Nagykinizs útvonalat ideálisnak tartom fıként az összegyőjtött hulladékmennyiség szempontjából. A járat útvonala számottevıen nem változna, mivel Csobád Encs és Halmaj között helyezkedik el így a megtett úthossz 37 km maradna, viszont a hulladék elszállításra kerülne 997 háztartásból.
4.2.9. Harmadik járat Hétfıi nap
A harmadik járat hétfıi napja megegyezne a jelenlegi negyedik járat hétfıi napjával, mivel csak az útvonal jelentıs hosszabbítása után lehetne több hulladékot összegyőjteni.
4.2.10. Harmadik járat Keddi nap
A harmadik járat keddi napján egyedül Monokon lenne célszerő megvalósítani a hulladékszállítást, mivel így jelentısen csökkenthetı lenne a megtett úthossz (42 km-re) és 807 győjtıedény kiürítése után nem lenne gond az alacsony kapacitás kihasználással sem. 40
4.2.11. Harmadik járat Szerdai nap
A harmadik járat szerdai napján megtartanám a jelenlegi Golop Rátka útvonalat,
mivel
az
útvonal
kiterjesztése
csak
nagy
üresjárati
úthossz
közbeiktatásával valósulhatna meg.
4.2.12. Harmadik járat Csütörtöki nap
A járat csütörtöki napjára megtartanám a jelenlegi leghosszabb útvonalat az elızı fejezetben leírt sorrendmódosítással, amely még így is 90 km hosszú maradna, de ha a járat érintene további településeket, amik útközben vannak, az növelné a többi járat üresjárati úthosszát.
4.2.13. Harmadik járat Pénteki nap 18. számú táblázat Az új harmadik járat pénteki napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv Háztartások
Össz. ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Hernádvécse
17 km
17 km
295 db
295 db
3 Pusztaradvány
4 km
21 km
70 db
365 db
4
Szemere
4 km
25 km
158 db
523 db
5
Fulókércs
4 km
29 km
120 db
643 db
6
Litka
8 km
37 km
49 db
692 db
7
Fáj
5 km
42 km
99 db
791 db
8
Encs
15 km
57 km
(forrás: saját szerkesztés)
41
A pénteki napra tervezném az eredeti járatterv elsı járatának szerdai napjára esı településeket, a második járat elsı napjára átütemezett Hernádpetri kivételével. Az útvonal Hernádvécse, Pusztaradvány, Fulókércs, Litka valamint Fáj lenne. A járat útvonala 57 km-re, az ellátott háztartások száma pedig 791-re csökkenne.
4.2.14. Negyedik járat Hétfıi nap 19. számú táblázat Az új negyedik járat hétfıi napjának adatai Sorszám
Település
Táv
Össztáv Háztartások
Össz. ht.
1
Encs
0 km
0 km
2
Boldogkıújfalu
13 km
13 km
214 db
214 db
3 Boldogkıváralja
2 km
15 km
435 db
649 db
4
Arka
3 km
18 km
66 db
715 db
5
Korlát
10 km
28 km
144 db
859 db
6
Hernádcéce
5 km
33 km
122 db
981 db
7
Encs
14 km
47 km
(forrás: saját szerkesztés)
A negyedik járat hétfıi napokon Boldogkıújfalu, Boldogkıváralja, Arka, Korlát, Hernádcéce útvonalon győjtene hulladékot ennek köszönhetıen 981 háztartás hulladékát szállítaná el a 47 km hosszú útja során.
4.2.15. Negyedik járat Keddi, Szerdai és Csütörtöki nap
A negyedik járat keddi és szerdai napjai változatlanok maradnának, míg a csütörtöki napokon az elsı járat korábbi csütörtöki útvonalát járná be az általam optimalizált sorrendben.
42
4.2.18. Negyedik járat Pénteki nap
A negyedik járat a hét utolsó munkanapján Ináncs, valamint az Encshez csatol korábban önálló települések Abaújdevecser és Fügöd hulladékellátását. A járat útvonala 20 km hosszú lenne, és mivel Abaújdevecser és Fügöd is körülbelül 500 lelkes településrészek, ezért a járat körülbelül 800 háztartás hulladékát győjtené össze.
43
5. Rekultiváció megszervezésének lehetısége a térségben
5.1. A hulladéklerakók helyzete Magyarországon
Települési
szilárdhulladék
lerakóval
kapcsolatos
jogi
szabályozás
gyakorlatilag a hulladékgazdálkodási törvény elıtt nem volt Magyarországon. Ebbıl adódóan alakult ki az a kedvezıtlen helyzet, hogy ahány település annyi hulladéklerakó üzemelt. A meglévı lerakók többsége egy-egy település hulladékát fogadta, sıt vannak olyan települések is, amelyeken több lerakó is található. Ezek a lerakók mőszaki védelem és kellı körültekintés nélkül, többnyire évtizedekkel ezelıtt alakultak ki, elsısorban spontán módon, mindennemő mőszaki tervezés nélkül.
A korábban kialakított és jelenleg is nagy számban üzemelı lerakók kijelölésénél néhány esetben is csak a viszonylag kedvezı földtani és topográfiai helyeket igyekeztek megkeresni. Az alföldi településekre az a jellemzı, hogy a „szeméttelep” a külterület értéktelen földrészein, vagy a már használaton kívüli anyagnyerı helyeken (kubikgödör, vályogvetı gödör) alakult ki. A hegy-, és dombvidéki településeken hulladéklerakás céljára elıszeretettel használták a felhagyott bányákat és a mezıgazdasági szempontból értéktelennek tartott területeket (pl. vízmosások, erdıszélek, bozótosok).
A még ma is üzemelı lerakók - kialakításukból adódóan - a vízre, a talajra és a levegıre mint környezeti elemekre nézve potenciális szennyezı forrást jelentenek. A konkrét szennyezés mértékére mérési eredmények csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, de feltételezhetı, sıt esetenként nyilvánvaló a lerakók felszín alatti és felszíni vizekre, talajra gyakorolt kedvezıtlen hatása, mivel helyük 44
kiválasztásánál a vízföldtani adottságok vizsgálata csak néhány kivételes esetben történt meg. A magyarországi helyzet jellemzıje, hogy a mőszaki védelemmel épülı, rendezett
lerakási
technológiát
megkövetelı
hulladéklerakók
mellett
környezetvédelmi engedély nélkül nagyon sokáig üzemeltek nagy számban olyan kisebb térséget, illetve településeket kiszolgáló lerakók, ahol semmilyen mőszaki védelem kiépítésére sem került sor és a hulladéklerakási technológia a legkisebb ráfordítással
történt.
Az
országban,
a
települések
határában
számos
„gödörfeltöltéses technológiával” üzemeltett illegális lerakó található, amelyek semmiféle engedéllyel nem rendelkeznek és még a minimális környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket sem teljesítik. Ezeket a „hatóságilag kijelölt hulladéklerakó helyeket” az egykori városi vagy községi Tanács jelölte ki.
A megfelelı jogi és gazdasági szabályozás hiánya miatt a régi lerakók rekultiválásának a kötelezettsége nem volt elıírás, hosszú távú gazdasági bizonytalanságot teremtve a piac azon résztvevıinek, akik már jelentıs beruházásokat végeztek ezen a területen.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban: OHT) célkitőzései között fogalmazta meg, hogy a nem megfelelıen kialakított hulladéklerakók legkésıbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve az elıírásoknak megfelelıen felújításra kerüljenek. Ezekbıl a célkitőzésekbıl a bezárás, felszámolás mindenhol megvalósult, viszont a felújításra nem volt mindenhol elegendı pénzmennyiség.
45
5.2. A rekultivációra vonatkozó terv tartalmi követelményei
• „a lerakóhelyekre vonatkozó általános adatok beszerzése • a lerakóhely kialakulásának története • a lerakóhely üzemeltetési jellemzıi • földrajzi elhelyezkedés • általános földtani viszonyok ismertetése • vízföldtani jellemzık • a tervezést elıkészítı munkák ismertetése • a lerakóhely környezeti elemekre gyakorolt hatásainak értékelése • kockázatértékelés • rekultivációs végforma tervezése9”
5.3. A térségbeli lerakók rekultivációjára vonatkozó elıírások
Meglévı, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló, mesterséges szigetelés nélkül létesült hulladéklerakó vagy hulladéklerakás céljára használt terület esetében indokolt
lehet
kockázatelemzés
és
költség-haszon
elemzés
elkészítésével
megvizsgálni, hogy a lerakó rekultivációja megvalósítható-e, vagy fel kell számolni. A lerakó környezetre gyakorolt hatásának a vizsgálatánál megállapítható, hogy környezeti kockázat szempontjából megengedhetı-e a lerakó további mőködése, van-e olyan rekultiválási technika, szükség esetén esetleg kármentesítéssel kombinálva is, amellyel a lerakó biztonságosan helyben hagyható vagy ellenkezı 9
Rowe, K.R.: Geotechnical and Geoenvironmental Engineering Handbook Kluwer Academic Publishers,
Boston, 2000
46
esetben fel kell számolni. A lerakó csakis akkor maradhat fenn, ha fennmaradása gazdaságilag indokolt és a terület kármentesítése (pl. a szennyezıanyag izolálása, az utánpótlódás megszüntetése) megnyugtatóan megoldható.
5.4. A lezárt, rekultivált lerakók területhasznosítása
Egy hulladéklerakó „életében” a hulladéklerakás folyamatát a lezárás és az utógondozás követi. A lezárással a hulladéktestben lejátszódó folyamatok nem szőnnek meg, illetve az nem csökken le olyan mértékig, hogy a környezet számára ne jelentsenek veszélyt. Tehát a megtelt lerakók bezárásuk után - több tíz évig rendszeres ellenırzést, gondozást igényelnek. A káros környezeti hatások elleni védekezés különösen nagy jelentıséggel bír, ha az adott terület további hasznosítását tervezik. Az utógondozás jelentıs költségekkel jár, kellı anyagi háttér pedig általában nem áll rendelkezésre. Mivel az utógondozás elengedhetetlen, ezért célszerő a lerakók lezárás utáni hasznosítása, mert a költségek egy részét (vagy egészét) fedezheti a hasznosításból származó profit. Azon felül a terület hasznosítójának érdekében áll, hogy odafigyeljen a lerakó környezetre veszélyt jelentı kibocsátásaira, mert ezek a hatások az ı tevékenységét is veszélyeztethetik. Mőködı vagy lezárt hulladéklerakók környezetében a lakosság nem szívesen vásárol telket. Az újra használatba vett területek értéke megnı, vonzóvá válik a befektetık számára. A lerakó használata új munkahelyeket teremt, valamint növeli a helyi adóalapot. Többletköltséget jelent viszont a már nem hulladéklerakóként, hanem például népszerő szabadidı központként üzemelı létesítményhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítása.
47
Összefoglalás, javaslatok
Szakdolgozatom készítése során eléggé elmerültem a járattervezés, valamint a rekultiváció tervezése közben felmerülı kérdésekben.
A rekultivációval kapcsolatban kiderült, mint mindent ezt is a pénz mozgatja, de talán van lehetıség és megfelelı anyagi forrás a térségben levı 47 egykori hulladéklerakó rekultiválására, esetleges késıbbi újrahasznosítására.
Volt lehetıségem megszemlélni néhány nem mőködı hulladéklerakót és ezek közül néhány nem a legjobb arcát mutatta. Van olyan, amit a természet újra birtokba vett, míg van ahol még mindig építési törmelékkel van tele a hely. Van köztük olyan terület is, amely nincs körbekerítve, így az emberek kihordhatják oda az építési törmelékeket.
A
rekultivációs,
valamint
újrahasznosítási
törekvések
mindössze
a
rendelkezésre álló pénzeszközök mennyiségén múlhatnak, mivel a vállalatnál megismert szakembergárda készen áll az esetleges rekultivációval felmerülı feladatok megoldására.
Jelenleg a rekultivációt látom kitőzendı célként a vállalat elıtt, hogy a térség arculatát szebbé varázsolja, esetleg ezen területeket késıbb hasznosíthassa.
A járattervezéssel kapcsolatban úgy gondolom azzal a kevés lehetséges változtatással
is
jó
munkát
sikerült
végezni,
a
járatok
útvonalainak
racionalizálásának következtében csökkenhet az üzemanyag felhasználás és a települések ellátása racionálisabbá válik az üresjárati úthosszok csökkentésével. 48
A járattervezésen mindig van javítási lehetıség, hiszen szakdolgozatom a kellı adatforrások hiányában egyáltalán nem foglalkozott a járatok településen belüli útvonalával. Ezen kívül a térség több települése is szívesen csatlakozna az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. által lefedett területhez, ezzel elkerülhetetlenné válik a járatszámok bıvítése. A munkaszüneti napok miatt a vállalat dolgozóinak szabadnapon is dolgozniuk kell, emiatt célszerőbb lenne egy új jármő beszerzése, hogy a járatok 4 napos munkahetek alatt megoldhassák feladatukat, esetleg a kisebb,
Encstıl
távolabb
fekvı
településeken
a
kéthetente
megvalósuló
hulladékszállítás is jó ötletnek tőnhet.
A győjtıjáratok szervezése szempontjából munkámat átadom a cég vezetıségének, amely akár már július hónaptól megvalósíthatónak tartja az új járattervet, mivel ık is tisztában vannak a jelenlegi rendszer hátrányaival.
49
Irodalomjegyzék
Hulladékgazdálkodási kézikönyv KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002
Prezenszki József: Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 1999.
Rowe, K. R. : Geotechnical and Geoenvironmental Engineering Handbook Kluwer Academic Publishers, Boston, 2000
Szegedi Zoltán – Prezenszki József, Logisztika – Menedzsment Kossuth Kiadó, Budapest, 2005
www.abahg.hu
www.ksh.hu
www.maps.google.hu
www.hulladek.gyor.hu/index.php?p=page@content&pid=19
50
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. által kapott belsı adatok
HEFOP-3.3.1 címő elıadás Debreceni Egyetem,-Mezıgazdaságtudományi Kar
Környezetvédelem – Hulladékgazdálkodás címő elıadás Miskolci Egyetem Mőszaki Földtudományi Kar, Eljárástechnikai Tanszék
51
Idegen nyelvő összefoglaló
During preparation of my thesis I immersed in the route organization, and some occurrent questions at the recultivation.
In connection with the recultivation moved by only the money. But all is possible and appropriate financial resources in the region 47 former landfills to be recultivated, eventual recycling.
I had the opportunity to check some non-operating landfills, and most of these landfills didn’t shown their best face. There are some which the nature again took possession, and which is still full of construction debris. Some are also an area that is not fenced around, so people can take there their construction debris.
The recultivation and recycling can only rest by the quantity of funds available, because the company have good professionals ready to manage the recultivation.
Currently, the recultivation is in the targets ot the company, Because the image of the region could be nicer. After this the area may have benefits later.
I think the changes I made in the route organization, could possibly made a good work has been done, As a result of the rationalization reduced fuel consumption and supply of the settlements will become more rational.
52
The route planning always has the possibility of repair, since the thesis in the absence of adequate data sources does not deal with the routing of flights within the settlements. In addition, several settlements in the region would like to join the area covered by Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. It needs to expand number of routes. Because there are some holidays the employees must have work on free days, so it would be preferable to purchase some new vehicles, That routes can complete their tasks in any four-day weeks. There are some smaller villages outlying from Encs. In these villagges the fortnight implemented waste shipments seems to be also a good idea.
The route organization in terms of my work I will give the company's management, which can achievable it from July to consider the new route plan, since they are aware of the disadvantages of the current system.
53
Mellékletek
54
I. számú melléklet 1. számú melléklet a 2000. évi XLIII. törvényhez
Hulladékkategóriák Q1
A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási
vagy fogyasztási maradékok. Q2
Elıírásoknak meg nem felelı, selejt termékek
Q3
Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékek
Q4
Kiömlött, veszendıbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok,
beleértve a baleset következtében szennyezıdött anyagokat, eszközöket stb. is Q5
Tervezett
tevékenység
következtében
szennyezıdött
anyagok
(tisztítási mőveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q6
Használhatatlanná
vált
alkatrészek,
tartozékok
(elhasznált
szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.) Q7
A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyezıdött
savak, oldószerek, kimerült edzısók stb.) Q8
Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.)
Q9
Szennyezéscsökkentı
eljárások
maradékai
(gázmosók
iszapja,
porleválasztók pora, elhasznált szőrık, szennyvíziszapok stb.) Q10
Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács,
reve stb.) Q11
Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékai
(pl. ércbányászati meddı, olajkitermelés hulladékai stb.) Q12
Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú olajok stb.)
Q13
Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát jogszabály tiltja
55
Q14
A
birtokosa
számára
tovább
nem
használható
anyagok
(mezıgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.) Q15
Talajtisztításból származó szennyezett anyagok
Q16
Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik
a fenti kategóriákba
56
II. számú melléklet
Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. által ellátott települések elhelyezkedése
(forrás: maps.google.hu)
57
III. számú melléklet
Az Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. jelenlegi járatterve Elsı járat
Hétfı Novajidrány Garadna
Kedd Petıfi út Táncsics út Szilbokor út Hernád út Cserehát út Dobó út Zrínyi út Szeles út József A. út Arany J. út Bercsényi út Kossuth L. út Béke út Árpád v. út Mérai út Vasút út Nefelejcs út Rozmaring út Vadvirág út Május 1 út Muskátli út Méra Encs: Hunyadi út Téglagyári út Vasút út
Szerda Hernádvécse Hernádpetri Pusztaradvány Szemere Fulókércs Litka Fáj
Csütörtök Abaújalpár Abaújkér Pere Hernádszentandrá s Hernádbőd Gibárt
Péntek Csobád Ináncs
Forró Fancsal
Bem J.út Deák F.út Jókai út Gagarin út Rózsa út Kenyérgyári út Emıdi D.út Akácos út Radnóti M.út Váci M.út Bethlen G.út Gárdonyi G.út Erkel F.út Baross G. út Ipartelepi út Rákóczi út Keglevich úts Halmaj Kiskinizs
Abaújdevecser Abaújszántó
Második járat
Boldogkıújfal u Korlát Hernádcéce Szalaszend
Harmadi k járat
Megyaszó
Monok Boldogkıváralj a Arka
Golop Rátka
Negyedik járat
Csenyéte Felsıgagy Alsógagy Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi, Baktakék,
Göncruszka Vilmány Vizsoly
Beret Detek Rásonysápberenc s Léh Kázsmárk
Pamlény Keresztéte Szászfa Perecse Kány Büttös Krasznokvajda (forrás: Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft.)
Felsıdobsza Hernádkércs Nagykinizs Szentistvánbaks a Abaújszántó
58
