556
KÖZLEMÉNYEK
o n ly o n e t w e n t ie th , b u t e v e n th e s e p e o p le a re m o s tly o v e r 60. A m o n g th o s e b e tw e e n 10 a n d 19 y e a r s of ag e th e n u m b e r of illite r a te s is w ell b elo w 1 %. D u r in g th e la s t 50 y e a r s t h e e d u c a tio n a l le v e l of t h e v illa g e h a s sh o w n a s ig n if ic a n t in c re a s e . O f th e 6 y e a r o ld a n d o ld e r p o p u la tio n a tt e n d in g sch o o l 4 0 % f in is h e d a t le a s t 5— 6 c lasses of th e p r im a r y sc h o o l, w h e re a s , in 1959, th e fig u re w a s 7 4 % ; 7— 8 c lasses w e re f in is h e d b y 3 3 % in 1959, a g a in s t 1 0 % in 1920. A t th e tim e o f t h e t r ia l c e n s u s a lm o s t 3 ,5 % of th e p o p u la tio n of 18 y e a r s a n d o ld e r h a d s e c o n d a ry sc h o o l le a v in g c e r ti fic a te s a n d 2 % of th e 25 y e a r s o ld a n d o ld e r h e ld u n iv e r s ity d e g re e s.
AZ ÁLTALÁNOS
M E G B E T E G E D ÉSI A D A T G Y Ű JT ÉS E K RŐL B.
L U K Á C S
Á G NES
A m o rb id itá s -s ta tis z tik á n a k v isz o n y la g fia ta l, m ó d szerét te k in tv e p edig m ég nem te lje se n k ifo rro tt ága az egész népességre és m in d en m eg b eteg ed ésre k ite rje d ő , á lta lá n o s m eg betegedési a d a tg y ű jté s . M ielőtt az iro d alo m ism er te té s é re és a kérd és h az ai v o n a tk o z á sa ira rá té rn é n k , szü kségesnek lá tsz ik m a g á n a k a m o rb id itá s -s ta tis z tik á n a k n éh á n y p ro b lé m á já t é rin te n i. M orb id itás-statisztikai fogalm ak és problém ák P etra gnani m eg fo g alm azásáb an az egészségügyi, s m in t en n ek eg y ik ág a , a m o rb id itá s -s ta tis z tik a fe la d a ta a tá rs a d a lo m b a n élő em b erek kóros je le n ségeinek m en nyiségi m e g h a tá ro z á sa , v a la m in t ezek et a jelen ség ek et b e fo ly á soló té n y e z ő k k u ta tá s a (1). H a elfo g ad ju k ezt a d efin íció t, eg y b en lá tn u n k kell ta r ta lm á n a k ko m p lex m iv o ltá t: az em b er egyidejűleg biológiai, tá rs a d alm i és g az d aság i tö rv é n y e k n e k v a n a lá v e tv e ; u g y a n a k k o r a beteg ség ek csak n em b e lá th a ta tla n so k a ság a is különböző és tö b b féle k iv á ltó o k ra v e z e t h ető vissza. Az egészség és b etegség d in a m ik u s fo g alm ak ; n em egyszerű m e g ta lá ln i azo k at a m ó d sz erek e t, am ely ek segítségével lényegük" szám szerűen k ifejezh e tő . E z é rt v a n az, hogy a m eg betegedési a d a tg y ű jté s e k jó v a l k éső b b in d u lta k m eg és m ég m a is so k k al kev ésb é egységesek, m in t a h alálo k i s ta tisz tik a . A m egbeteg ed ési a d a tg y ű jté se k n é l szám os o ly an té n y ező i kell figyelem be v e n n i, am ely ek a h a lá lo k i feldolgozásnál nem já ts z a n a k sz erep et. Ily en ek pl. — n in c s éles h a t á r v o n a l az eg észség es és b e te g á lla p o t k ö z ö tt, a b e te g s é g k e z d e te és v é g z ő d é s e h a t á r o z a t l a n ; — eg y b e te g s é g le h e t h e v e n y le fo ly á sú v a g y i d ü l t t é v á l h a t , k ü lö n b ö z ő id eig t a r t h a t és m e g is m é tlő d h e t u g y a n a n n á l az e g y é n n é l ; — a m e g fig y e lé s eg y ség e le h e l a m e g b e te g e d e tt sz e m é ly v a g y a b e te g s é g i esel : — m e g f ig y e lh e tü n k e g y a d o t t i d ő p o n tb a n fe n n á lló , ille tv e m e g h a t á r o z o tt id ő s z a k b a n e lk e z d ő d ö tt, b e f e je z ő d ö tt v a g y a z id ő sz a k o n b e lü l b á r m ik o r lefo ly ó b e te g sé g i e s e te t, ille tv e b e te g s é g ta r ta m o t ; — n e h é z s é g e t o k o z a b e te g s é g első fe llé p é sé n e k a v issz a e sé s — is m é tlő d é s — s ú ly o s b o d á s — k iú ju lá s tó l v a ló e lk ü lö n íté s e ; — az i d ő f a k to r sz e re p e k ü lö n f é le k é p p e n é r v é n y e s ü l. P l. a fe rtő z ő m e g b e te g e d é s e k re a c ik lik u s v á lto z á s és a s z e z o n a litá s je lle m z ő . H a k r ó n ik u s b e te g s é g e k e t u g y a n a r r a a n é p e s sé g re v o n a tk o z ó la g h o ss z ú id ő n á t f ig y e lü n k m e g , a k k o r a „ c s ö k k e n ő e lő fo rd u lá s tö r v é n y é ” -n e k é rv é n y e s ü lé s é v e l k e ll s z á m o ln u n k (2).
A fe n ti és m ég szám os nehézség m ia tt a m egbetegedési s ta tis z tik á b a n n incsenek n em zetközileg egységes fo g alm ak és elnevezések. Az E gészségügyi V ilág szerv ezet E gészségügyi S ta tisz tik a i S zak é rtő B iz o ttsá g á n a k 5. jelen tése
KÖZLEMÉNYEK
557
(3) — ép p en ezért — elfo g ad ásra ja v a s o lta azt az á ltalán o s a la p e lv e t, am ely sz e rin t m in d e n k ö z z é te tt m egbetegedési sta tis z tik a i a d a tg y ű jté sn é l v ilág o san fel kell tü n te tn i a) az a d a t g y ű j t é s c é ljá t és a „ b e te g s é g ” f o g a lo m m e g h a tá r o z á s á t; b) a z t, h o g y a m e g fig y e lé si id ő s z a k b a n e lk e z d ő d ö tt v a g y a m e g fig y e lé si id ő s z a k b a n , ille tv e i d ő p o n tb a n je le n le v ő b e te g s é g e k re , v a g y p e d ig a b e te g s é g t a r t a m á r a v o n a t k o z n a k a z a d a to k ; c) az eg y es b e te g s é g e k m e g je lö lé s é t, a m e ly e k re az a d a t g y ű jt é s k i te r je d ; d) a z t a sp e c iá lis id ő p o n to t, a m ik o r e g y b e te g s é g -s z a k a s z t e lk e z d ő d ö ttn e k v a g y b e f e je z e ttn e k t e k in tü n k . Ily e n p l. a k ó r h á z i fe lv é te l v a g y e lb o c s á tá s n a p j a ; e) az a d a t g y ű j t é s i d ő t a r ta m á t ; f ) az a r á n y s z á m o k v is z o n y ítá s i a l a p j á t k é p e z ő n é p e s sé g e t, ille tv e n é p e ssé g c so p o r t o t.
U g y a n a k k o r ja v a so ltá k , hogy a „ m o rb id itá si vag y m eg b eteg ed ési a r á n y ” á lta lá n o sító m egnevezéseket a különböző k ö zlem ények és k ia d v á n y o k szerzői csak a b b a n az esetben h a sz n á ljá k , h a ezt a fogalm at a m o rta litá ssa l k ív á n já k szem b eállítan i. Súly osságuk szerint a betegségeket a köv etk ező k ép p en cso p o rto s íth a tju k : a) b) c) d) e)
h a lá lo s k im e n e te lű b e te g s é g e k ; k ó r h á z i á p o lá s t ig én y lő b e te g s é g e k ; k e re s ő k é p te le n s é g e t oko zó b e te g s é g e k ; b e te g s é g e k , a m e ly e k k e l a b e te g o rv o s h o z f o r d u l ; b e te g s é g e k , a m e ly e k p a n a s z o k a t o k o z n a k , de a b e te g nem t a r t j a sz ü k sé g e s n e k , h o g y o rv o sh o z fo rd u ljo n v e lü k .
A h alálos k im e n etelű b etegségek sz ám b a v éte le a h alálo k i sta tis z tik a segítségével m e g o ld o ttn a k te k in th e tő . A k ó rh áz i ápo lást igénylő betegségek érték elése eg y részt re n d k ív ü l nehéz szám os o ly a n külső tényező h a tá s a m ia tt, am elyek nem fü g g en ek a betegség sú ly o sság ától (pl. k órh ázi á g y e llá to ttsá g , th e rá p iá s eljáráso k v álto zá sa), m á sré sz t a betegség elterje d tsé g én ek és g y ak o risá g án a k ez nem „ tá rs a d a lm i” m érő szám a, m ert csak a legsúlyosabb esetek et ta rta lm a z z a . Sok te k in te tb e n hasonló a h ely ze t a keresőképtelen ség g el já ró esetek n él is, azzal a té n y ez ő v el sú ly o sb ítv a , h o g y ez a feldolgozás csu p án az a k tív k ereső népességre v o n a tk o z ta th a tó . Az orvos á lta l m egvizsgált és d ia g n o sztizá lt esetek feldolgozása — b á r így a je le n té k te le n e b b p a n a sz o k szám b av ételérő l lem o n d u n k — tisztán orvosi szem pontból a legjobb m ego ld ásn ak te k in th e tő . E b b e n az irá n y b a n tö r té n te k és tö rté n n e k is k ísérletek . E llene szól az, hogy az egyes em b erek n em egy fo rm á n ítélik m eg p a n a sz a ik sú ly o sság á t, és egyéb sz u b je k tív té n y ez ő k is k ö z re já ts z a n a k a b b a n , hogy orvoshoz fo rd u ln a k -e, v ag y sem (4). M ásrészt szám os oly an —- orvosi szem pontból is je len tő s, b á r k étség k ív ü l n em elsődleges fontosságú — k ö rü lm én y m egfigyeléséről kell ebb en az esetb en le m o n d an i, m int am ilyen pl. a családi, a lakás- és a tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i h ely ze t, a m ű v eltség , a hygiénés viszonyok és ezek összefüggése a b etegségek e lő fo rd u lásáv al. A h a rm a d ik és ta lá n a legnyom ósabb érv , am i a m ódszer ellen szól, az, hogy az o rv o so k at nem le h e t ilyen m é re tű ad m in isz trác ió v al m e g terh eln i. R eálisan te h á t ez az a d a tg y ű jté s csak k ü lönleges szervezéssel v a ló s íth a tó m eg. A b eteg e k k ikérdezésén alap u ló m e g b et egedési a d a tg y ű jté se k te rm é szetesen az összes tö b b i súlyossági fo k o zato k feldolgozását is m a g u k b a n fog la ljá k . F o n to s m ó d sz erta n i p ro b lé m á t je le n t a m eg beteg ed ési s ta tis z tik á b a n a m egfigyelés id ő szak o sság án ak és te rje d e lm é n e k kérdése. Id eá lisn a k a te lje s népesség m in d en egyedének m in d en m eg betegedésére k ite rjed ő fo ly am ato s a d a tg y ű jté s t kellene ta r ta n u n k , u g y a n a k k o r n y ilv á n v aló en n ek a m egfigye lésn ek leh etetlen ség e m ég a k k o r is, h a a népesség egészének orvosi ellátása az á lta lá n o s b iz to sítási ren d sz er k e re té b e n m e g o ld o tt pro b lém a. C artw rig h t (4)
558
KÖZLE M É N Y E K
sz erin t kisebb betegségek, p an aszo k esetén a b eteg e k egyéni b e á llíto ttsá g á tó l függ, hogy orvoshoz fo rd u ln a k -e, v a g y sem . M ásrészt a felv étel és feldolgozás o ly a n a p p a r á tu s t, p én z t és id ő t v en n e ig én y b e, am ely sem m ik ép p en nem á lln a a rá n y b a n a k a p o ttt eredm énnyel. N em tu d u n k ró la, hogy v a la h a is tö r té n t v o ln a ily en p ró b álk o z ás, jó llehet a m o rb id itá s -sta tisz tik a orvosi és tu d o m á n y o s érd ek ű célokon k ív ü l a betegség ek g azd aság i k ih a tá s á n a k m é ré séhez, a tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i té n y e z ő k szerep én ek k im u ta tá sá h o z , v a la m in t a m egelőző és g yógyító in té zm én y e k terv ezéséh ez is haszn o s a la p o t szol g á lta t (5). E gészen a le g u tó b b i időkig a m o rb id itá s -s ta tis z tik a fo rrásá t o lyan részleges (a te lje s so k a ság ra nem k iv e títh e tő ) felv ételek k ép e zték , am ely ek v a g y csak egyes b eteg ség ek et, v a g y csak a népesség egyes c so p o rtja it ölelték fel. A re p re z e n ta tív m egfigyelés m ódszerén ek fejlődése te t t e leh ető v é az 1940-es év ekben A n g liá b an v é g re h a jto tt — „ S u rv e y of S ickness” n é v e n ism ert — a d a tfe lv é te lt, am elyet első k ísé rletn e k te k in th e tü n k az országos m é re tű álta lá n o s m egbetegedési a d a tg y ű jté se k te ré n (6 ).1 Az E gészségügyi V ilág szerv ezet E gészségügyi S ta tisz tik a i S zak é rtő B iz o ttsá g á n a k 2. és 3. Je le n té se (5) szerin t különös figyelm et érd em eln ek azok a re p re z e n ta tív m ó d szerrel v é g re h a jto tt m egfigyelések, am ely e k et n é h á n y o rszá g b an v ég eztek — an élk ü l, hogy az egyéb m ódszerek et és fo rrá so k a t le b ec sü ln ék .2 A S zak értő B izo ttság sz erin t az á lta lá n o s m o rb id itá s s ta tis z tik á t úgy kell m egszervezni, hogy az egész so k aság ra jellem ző m in ta so k a sá g eg yedeit o tth o n u k b a n keressék fel. A S zakértő B izo ttság úgy v élte, hogy az ilyen típ u s ú felv ételek leh ető ség et ad n a k a rra , hogy egy a d o tt népesség egészségi á lla p o tá t és m egbetegedéseinek m inden f a jtá já t é rté k e ln i lehessen, v a la m in t hogy v á la sz t k a p ju n k m in d g y a k o rla ti, m in d tu d o m á n y o s kérd ések egész so rára, külö n ö s te k in te tte l a betegségek tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i v o n a tk o z á sa ira . A S zakértő B iz o ttsá g a já n lo tta , hogy az illeték es n em zeti szervek o ly an sz ak é rtő i cso p o rto k a t szervezzenek, am ely ek a m in ta v é te li eljárás, a k u ta tó m u n k a és a m egbetegedési a d a to k k ié rték elése te ré n fejten ek ki te v é k e n y séget; foglalkozzanak azo k k al a m ó d sz erta n i k érd ések k el, am ely ek a m in ta v é te li eljárásból ad ó d n a k , m in t pl. a kikérd ezéses m ódszer, a v álasz ad á sb ó l eredő h ib a , a k ikérdezési sz isztem a tik u s h ib a és az orvos á lta l, v ag y n em orv o s á lta l m e g á lla p íto tt b eteg ség ek re v o n atk o zó d iag n o sztik u s inform áció h itelesítése. A leg u tó b b i é v tize d ek b e n — részb en az angol ta p a s z ta la to k felh a sz n á lá sá v a l, részb en új u ta k a t keresve — szám os országos m é re tű ad a tfe lv é te lt szerveztek k ép v iseleti m in ta v é te li eljárás segítségével. A k érd és je len tő ség ét és időszerűségét m i sem b iz o n y ítja jo b b a n , m in t az a té n y , hogy az 1959 a u g u s z tu sá b a n B écsben m e g ta r to tt N em zetk ö zi N ép e sség tu d o m án y i K o n g resszuson is tö b b előadás fo g lalk o zo tt ilyen te rm é sz e tű a d a tg y ű jté s e k m ó d szerével és ered m én y eiv el (7). B e n já m in (8) szerin t a k ép v iseleti m ódszerrel v é g re h a jto tt á ltalán o s m eg betegedési a d a tg y ű jté s e k n a g y lépést je le n te n e k a népesség egészségi á lla p o tá n a k felm érése felé. E z t a m ó d szert ú g y te k in ti, m in t leh ető ség et a b etegségek elterje d tsé g én ek és g y ak o risá g án a k reális m érésére, am en n y ib e n sikerül legyőzni azt a neh ézség et, am ely a la ik u s diagnózisok m e g b íz h a ta tla n sá g á b ó l ered. A z általános megbetegedési adatgyűjtések vázlatos áttekintése N o h a az első k ép v iseleti m ódszerrel v é g r e h a jto tt, fo ly am ato s, országos m é re tű és m in d en b eteg ség re k ite rje d ő — te h á t á lta lá n o s — m egbetegedési a d a tg y ű jté s t 1943— 1952 k ö z ö tt A n g liá b an szerv ezték m eg és h a jto ttá k végre, 1 Az a d a tg y ű jté sb e nem tu d tá k bevonni a 16 év a la tti lakosságot, ugyanis a m in tav étel a la p já t olyan lista képezte, am elyen csak a 16 éves és idősebb lakosság szerepelt. 2 H azai v o natkozása m ia tt m egem lítjük a z o k a t a k ísé rletek et, m elyeket K . Stoum an — tö b b ek közö tt a m ezőkövesdi já rá sb a n is — v é g z e tt nem zetközileg összehasonlítható egészségügyi jelzőszám ok kidolgozására. E jelzőszám ok a tö b b i k ö zö tt m egbetegedési arán y sz ám o k al is fel ölelnek. M ódszertani kísérletnek fo ghatjuk fel a z t a m u n k á t is, am e ly e t B arka Im re és m u n k a tá rsa i N ag y b aracsk a községben 1949-ben végeztek. A lakosság 95 % -át vizsg álták meg, azonban ered m én y eik et ez ideig — a fogászati rész kivételével — nem te tté k közzé.
KÖZLEMÉNYEK
559
m a g a a g o n d o la t és a m ás m ódszerekkel való k ísérletek egészen a X IX . század közepéig n y ú ln a k vissza. A m á r e m líte tt angol fe lv é te lt ism e rte tő k ia d v á n y b a n (6) u ta lá s t ta lá lu n k a rra , hogy W illiam F a rr m á r 1839-ben in d ítv á n y o z ta 100 000 a d o tt k o rú egyén m egbetegedéseinek év e k en á t való m egfigyelését, ily e n felv é telre az o n b an nem k e rü lt sor. U gyanez a fo rrás em líti, hogy Ír o rszá g b an 1851-től 1911-ig, az U S A -ban 1880- és 1890-ben, A u sztrá liá b an 1911-ben a n épszám láláshoz k ap cso ló d v a k ísé rlete t te tte k a m eg b eteg ed é sek felm érésére, azo n b an b eig azo ló d o tt, hogy az egyszeri állap o tfe lv étel n em ad — és sz ü kségképpen nem a d h a t — helyes k é p e t eb b en a so k rétű k érd é sb en . Az á lta lá n o s m egbetegedési a d a tg y ű jté se k m egszervezése te ré n az első k ísé rle t S y d e n stric k e r nevéhez fűződik. A szerző a felvétel m ó d szerét és e re d m é n y e it egy 10 részből álló ta n u lm á n y -so ro z a tb a n kö zö lte, am ely ek közül az első a m ó dszerrel és a fő ered m én y ek k el foglalkozik (2). H ag e rsto w n b a n 1921-ben előzetes — tá jék o z ó d ó jellegű — fe lv é te lt h a jto tta k v ég re, m a jd 1926— 29 k ö z ö tt sor k e rü lt a v áro s la k o sság á n ak m in te g y egynegyedére k ite rje d ő — tudatosan kiválasztott — m in ta so k a sá g m egfigyelésére (30 000 lak o sb ó l 1815 h á z ta rtá s b a n 8587 szem ély). A fe lv é te lt 28 h ó n a p o n á t k ik é rd e zéses m ód szerrel f o ly ta ttá k , az egyes lá to g a tá so k k ö z ö tt 6— 8 h é t te lt el. A felv é tel id eje a la tt — azzal m in teg y p á rh u z a m o sa n — figyelem m el k ísé rték az isk o lai m u la sz tá so k a t, a k ó rh á z b a n kezelt e sete k et, fertő ző b e te g -b e jele n té s e k e t, g ondozónővérek b ejele n té seit, a g y erm ek-hygién és szerv ezet a d a ta it. M inden o ly a n esetb en , ahol a b e te g e t orvos is lá tta , a b e te g á lta l b e m o n d o tt k ó rism é t az orvosi diagnózissal eg y e ztették . Jó v a l szélesebb te rje d e lm ű m egfigyelést is m e rte t Collins az 1921— 31 k ö z ö tti évekből (7). Az a d a tg y ű jté s szükségességét azzal in d o k o lja, hogy a m o rta litá s és a m o rb id itá s te lje sen eltérő szerk ez ete t m u ta t. M ódszerének a la p ja a H a g e rsto w n -ta n u lm á n v , de tö b b té re n eltér tőle. T iz e n k é t h ó n ap o n k e re sz tü l 18 állam b ó l 9000 család o t fig y eltek m eg, am i 39 000 szem ély /év et je le n t. N em ism e rjü k a ta n u lm á n y ré sz le te it, csupán u ta lá s t ta lá ltu n k az iro d a lo m b a n a rra , hogy 1935— 36-ban az USA városi lak o sság án ak m egbetegedési v isz o n y airó l k é sz ü lt felv étel (10). 1938— 39-ben D ow nes és Collins B a ltim o re eg y ik egészségügyi k ö rze téb e n v ég eztek részletes ta n u lm á n y o k a t (11). Ily en előzm ények u tá n k e rü lt sor az angol M egbetegedési V izsg álat („ S u rv e y of S ickness” ) elnevezésű országos felv é tel v é g re h a jtá s á ra 1943— 1952 k ö z ö tt. A z a d a to k a t h a v o n ta g y ű jtö tté k b e előbb csak a 16— 64 éves lak o sság ró l, m a jd a 65 év fe le ttie k e t is fe lv e tté k a m in tá b a , am ely e t a k ezd eti h av i 2500 szem élyről 3000, m a jd 4000 szem élyre növeltek . A k iv á la sz tá s te rü letileg ré te g e z e tt sorsolásos m in ta v é te l a la p já n tö r té n t. A rész v éte lt m eg tag a d ó k sz ám a m in im ális v o lt. N agyobb sz ám b a n szerepeltek azok, ak ik v á lla ltá k a rész v é te lt, de v alam ily en oknál fogva ism é te lte n nem v o lta k o tth o n ta lá l h a tó k . E z a té n y szisztem a tik u s h ib á t o k o zo tt, de ennek n a g y sá g á t nehéz m eg b ecsü lni. A kikérd ező k a Szociális S zolgálat ta g ja ib ó l k e rü lte k ki erede tile g , később részm u n k aid ő s k ik é rd e ző k e t is a lk a lm a z ta k a te rü le ti szervező felü g y elete m e lle tt. A k ik érd ező k a b eteg ség ek et úgy re g isz trá ltá k , ah o g y an a b eteg b e m o n d ta , diagnózis hozzáfűzése nélkül. N ag y n eh ézség et o k o zo tt a k ó d o lá sn ál k ü lö n b sé g et te n n i az egyes b etegségek és egy-egy betegség tö b b tü n e te k ö z ö tt. E z t a k é rd é st nem sik e rü lt m e g n y u g ta tó a n m egoldani, a m i a rra v e z e te tt, hogy az a d a tg y ű jté s m e g b ízh a tó sá g át k é tség b e v o n tá k . N é h á n y o ly a n betegségnél, am elyről te lje s a d a t is ren d elk ezésre á llt, a g y a k o risá g o k a t össze le h e te tt h a so n líta n i s ennek a la p já n az ere d m én y t k ielég ítő n ek ta lá ltá k . M iu tán h a v o n ta m ás és m ás szem élyek k e rü lte k a m in tá b a és a m e g k é rd e z e tte k e t nem é r te s íte tté k arról, hogy ki fo g ják ő k et k érd ezn i, e z é rt k izáró lag em lék ezetü k re v o lta k u ta lv a . A k ik é rd e zé st megelőző 2 h ó n a p ró l k é rte k a d a to k a t és — éppen az em lékezet to rz ító szerepe fo ly tá n — azt ta lá ltá k , h o g y a k ik é rd e zé st m egelőző 1— 30 n ap átlag o s m egbetegedési sz áz alé k a m a g a sa b b , m in t a 31— 60 n a p k ö z ö tti időszaké. Az em lékezet tá m o g a tá s á ra a kik érd ezés v ég én fe lo lv a sta k egy, a g y ak o ri p a n a sz o k a t felsoroló listá t.
560
KÖZLEMÉNYEK
A foglalkozási csoportosítás a következő volt : Ig a z g a tá s i fo g la lk o z á s ú a k és é rte lm is é g ie k E g y é b tis z tv is e lő k G y á rip a r S z á llítá s és k ö z s z o lg á lta tá s B á n y á s z a t és k ite rm e lé s M ag as-, m é ly - és ú té p íté s M e ző g azd aság E lo s z tá s (k e re sk e d e le m ) E gyéb gazd aság i ágak H á z ia s sz o n y o k N y u g d íja s o k , ré sz fo g la lk o z á s ú a k , fo g la lk o z á s n é lk ü lie k
K érd e z té k a közös h á z ta r tá s b a n élők sz á m á t, a la k á s n a g y s á g á t és a családfő jövedelm ét. T erü le ti részletezést csak a k iv á la s z tá s alap já t képező 11 te rületegységre a d ta k , a z o n b an m ég így is félő, hogy a belső v á n d o rlá s az évek során t o r z í to tta az an yagot. K o r s z e rin t h á r o m c s o p o r to t k é p e z te k : 16— 44 év es 4 5 — 64 éves 65— éves
A h av i a d a to k a t n egyedévek re v o n tá k össze. Súlyosság szerint m e g k ü lö n b ö z te tte k : a) sú ly o s (é le tv e s z é ly e s , b e te g s é g e k e t, b) k ö z e p e s (3— 30 n a p ig c) e n y h e (0— 1— 2 n a p ig d) ro ssz u l m e g h a tá r o z o tt
v a g y 1 h ó n a p n á l h o s s z a b b m u n k a k é p te le n s é g e t o k o z ó ) t a r t ó m u n k a k é p te le n s é g e t o k o zó ) b e te g s é g e k e t, t a r t ó m u n k a k é p te le n s é g e t ok o zó ) b e te g s é g e k e t, t ü n e t e k e t ( m in t p l. a v é g ta g f á jd a lo m ).
A betegségeket a k övetkező csop o rto sítá sb an dolgozták fel: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
T ü d ő tb c P sy c h o n e u ro s is és e lm e z a v a r S z e m b e te g sé g e k A fü l és a m a s to id b e te g s é g e i R heum a A sz ív és a r t é r i á k b e te g s é g e i É r b á n ta l m a k H ű lé s , in flu e n z a T o ro k f á já s E g y é b lé g z ő s z e rv i m e g b e te g e d é s e k F o g á s z a ti e s e te k G y o m o r- és n y o m b é lfe k é ly
KÖZLEMÉNYEK
13. 14. 15. 16. 17. 18.
561
E g y é b g y o m o r b á n ta lm a k E g y é b e m é s z tő s z e rv i m e g b e te g e d é s e k B ő rb e te g s é g e k E g y é b m e g h a tá r o z o tt b e te g s é g e k R o s sz u l m e g h a tá r o z o tt tü n e t e k S érü lések
Az észlelt beteg ség ek n ek csak 7 % -a o k o zo tt m u n k a k é p te le n sé g e t és a b eteg ség ek 1 4 % -á v al fo rd u lla k orvoshoz. Á g y banfek v ő b e te g v o lt a h ó n ap fo ly a m á n a m e g k é rd e z e tte k ő % -a , m u n k a k é p te le n v o lt 1 0 % , és 0 ,5 % v o lt azo k n ak az a rá n y a , a k ik e t a h ó n ap folyam án k ó rh á z b a n á p o ltak . Az angol ta p a s z ta la to k felh a szn á lá sáv a l országos m é re tű felv ételek et h a j t o t t vég re D án ia , Chile és J a p á n . (U t alás a 6. szám ú fo rrá sm u n k á b a n .) A ngol és am erik ai ta n u lm á n y o k h o z k a p c so ló d v a K a n a d á b a n is m eg k e z d té k előbb a k ísérleti, m a jd az országos m é re tű felv étel k id o lg o zását. S m ith és M osley (12) 1948— 49-ben m ó d sz e rta n i k ísé rle te k e t v ég eztek k ét v á ro s b a n (E a st-Y o rk , T o ro n to elővárosa 56 576, L easide v áro s 14 825 lakost szám lált). E g y sorsolással, v á la sz tó i n év jeg y zék a la p já n k iv á la s z to tt (148 család ) és egy tu d a to sa n k iv á la s z to tt (140 család) cso p o rto t á llíto tta k szem be eg ym ással. A családok az előforduló m egb eteg ed ések et n a p tá r b a jeg y ezték fel és ennek a la p já n tö ltö tté k ki azt a je le n té st, am ely et a h ó n ap végén az E gészségügyi O sztály n a k b e k ü ld te k . A ta n u lm á n y a la p já n m e g á lla p íth a tó , hogy a v életlen szerű k iv á la s z tá st és a k ikérdezéses m ó d szert feltétlen ü l elő n y b en kell részesíteni a tu d a to s k iv á lsz tá ssa l és az ö n k itö lté s es m ódszerrel szem ben. Az országos m é re tű k a n a d a i felvételről k é t ta n u lm á n y áll ren d e lk ez é sü n k re: P e a r t (13) á lta lá b a n ism e rte ti a felv é tel m ód szereit, m íg H a rris (14) a m in ta v é te li eljárás a lk a lm a z á sá t, a fo g alo m m eg h a táro zá so k at és a felv étel k ö lts é g v e té sé t közli. A m ik o r 1948-ban a felv étel te r v é t elk ész íte tté k , h á rm a s célt k ö v e tte k . Meg k ív á n tá k á lla p íta n i a) a b e te g s é g e k g y a k o r is á g á t és e lte r je d ts é g é t ; b) az e g észsé g ü g y i sz e rv e z e t ig é n y b e v é te lé n e k m é r t é k é t ; c) a z eg y e s h á z t a r t á s o k n a k a b e te g s é g e k k a p c s á n je le n tk e z ő k ia d á s a it . E zek az a d a to k az á lta lá n o s betegségi b iz to sítá s m eg terv ezéséh ez n élk ü lö z h e te tle n e k v o lta k . A S ta tis z tik a i H iv a ta l és az E gészségügyi F ő h ató sá g e g y ü ttm ű k ö d ö tt m ind a k iv á la sz tá s, m in d a felv étel és feldolgozás lebonyolí tá s á b a n . K é t lépcsős, te rü le tile g ré te g e z e tt m in tá t v e tte k és k ik érd ezéses m ó d szert a lk a lm a z ta k . E gy-egy egész m u n k a id ő s k ik é rd ező n ek 100 h á z ta r tá s t k e lle tt h a v o n ta felkeresni. A legnagyobb nehézséget az o k o zta, h o g y h ely en k é n t h ó ekén, k u ty a sz á n o n , ló h á to n v ag y gyalog k e lle tt elérni a m in tá b a beleeső h á z ta rtá s o k a t. A rész v éte l teljesen ö n k én tes v o lt. H a a kik érd ező n ek sik erü lt k ö zv e tle n h a n g o t m e g ü tn i, az eredm ény is jo b b v o lt. Az érdeklő d és fe n n ta rtá s a p ro b lé m á t o k o zo tt. Ú jság cik k ek k el, rád ió felh ív áso k k a l, k ará cso n y i, szü letésn ap i ü d v ö z le te k k e l k ísérleteztek . A felv étel sz em p o n tjáb ó l beteg ség n ek v e tte k m in d e n o ly a n á lla p o to t, am it a v álasz ad ó nem egészséges á lla p o tn a k ta r t o tt. A b eteg ség ek k ó d o lása a részletes n em zetközi n o m e n k la tú ra a la p já n tö r té n t, a z o n b a n úgy, hogy a la ik u s d iagnózisokat előbb orvosok n éz té k á t. N ehézséget je le n te tt az egy id ejű leg je len tk ez ő tü n e te k , illetv e betegségek o sztály o zása. 660 eset volt az a m inim ális g y ak o riság , am elyet é rté k e lh e tő n e k ta r to tta k . Az összevont betegségi n o m e n k la tú ra 100 té te le kö zü l 22, a r ö v id íte tt összev o n t betegségi n o m e n k la tú rá n a k pedig m in d a 15 té te le legalább ilyen g y ak o risá g g al for d u lt elő. A családok orvosi és egyéb egészségügyi k ia d á sa átla g o sa n 82 d o llárt t e t t k i évente. E z az átlag o s é rté k te rm ész ete sen a csalá d n ag y ság tó l és a jö v e d elem tő l függően széles h a tá ro k k ö z ö tt m ozog. M ag án ak a felv ételn ek a k ö ltség e m e g k ö ze líte tte a 600 000 d o llárt.
562
KÖZLEMÉNYEK
Az 1950-es év e k b en H o rv itz (15), T ru ssel, E lin so n és L ev in (16), E lin so n és T ru ssel (17) és a m á r k o rá b b a n id é z e tt C a rtw rig h t (4) k ö zö ltek k ifejeze tte n m ó d sz erta n i ta n u lm á n y o k a t az á lta lá n o s m o rb id itá s tém ak ö réb ő l. A z 1957 jú liu sb a n m e g in d íto tt am erik ai felv é tel »H ealth H o u seh o ld In terv ie w S urvey« (18) m ódszerét te k in tv e a legkorszerűbb ta n u lm á n y , am ely ezideig re n d e lk ez ésü n k re áll. Az a d a tg y ű jté s célja m e g á lla p íta n i a beteg ség ek , b alese tek és te s ti fo g y a téko sság o k g y a k o risá g á t, ille tv e e lte rje d tsé g é t, v a la m in t az ezek á lta l o k o zo tt m u n k a k ép te le n ség és az orvosi-egészségügyi e llá tá sra való igény m é rté k é t. A v életlen m in ta v é te lle l k iv á la s z to tt h á z ta rtá s o k ta g ja in a k kikérdezésén alap u ló ,,H á z ta rtá s o k K ikérdezéses E gészségügyi F e lv é te le ” elnevezésű a d a t g y ű jté s az átfogó országos egészségügyi p ro g ra m egyik leg tö b b rem é n y re jo g o sító , új á g á t képezi. A fe lv é te lt a S ta tis z tik a i (N épszám lálási) H iv a ta l szervezi és f o ly ta tja le, a sz ak m ai irá n y ítá s és közlés a K özegészségügyi S zolgálat fe la d a ta . H e te n k é n t eg y m ástó l fü g g etlen — ism étléses — m in tá t v eszn e k tö b b lépcsőben és sokszorosan réteg ezv e. E gy-eg y m in ta 700 h á z ta rtá s b ó l áll. E z az eljárás le h ető v é te sz i az a d a to k ö ssz ev o n á sát, illetv e a fo ly am ato s m egfigyelést. N ag y g y ak o risá g g al előforduló ism érv ek et fo ly am ato sa n is m eg tu d n a k figyelni, m íg a hosszabb id ő sz ak ra (pl. negy ed év re) összevont a d a to k a ritk á b b a n előforduló ism érv ek rész letese b b , ta g o lta b b elem zését teszik lehetővé. É v e n te összesen m in te g y 36 000 h á z ta rtá s b ó l 115 000 szem ély k e rü l be a m in tá b a . A k ik é rd e zé st 120 állan d ó — sp eciálisan k é p z e tt — m u n k aerő 17 felülvizsgáló irá n y ítá s á v a l végzi. A kérdőív a köv etk ező k érd é scso p o rto k ra te rje d ki : a) b) c) d) e) f)
sz e m é ly i és d e m o g rá fia i is m é rv e k , k r ó n ik u s á lla p o to k , a k u t b e te g s é g e k , b a le s e te k , fo g á s z a ti e llá tá s , k ó r h á z i á p o lá s .
A 18 éven felülieket szem élyesen k é rd e zté k ki, a 18 év a la ttia k ró l lehe tőleg az a n y a , v ag y m ás fe ln ő tt szám olt be. C supán 1% ta g a d ta meg a részv é te l t és to v á b b i 6 % nem v o lt elérhető tö b b sz ö ri lá to g a tá s alk a lm á v a l sem . B á r a b e te g sé g -m eg h a táro zá s la ik u so k k ik érd ezése k ap c sá n nem lehet tö k é le te s és g y a k ra n csak tü n e te k felso ro lására szo rítk o zik , m in d en egyéb k ö rü lm é n y rő l (a betegség k ö v etk ez m én y e , a b eteg m a g a ta rtá s a , ig é n y b e v e tt egészségügyi sz o lg áltatá so k stb .) a h á z ta rtá s-k ik é rd e z é se s m ódszer a d ja a legjobb felvilág o sitást. S zeretn én k h an g sú ly o zn i, hogy ez a rö v id á tte k in té s , a m it m ost n y ú jto t tu n k , tá v o lró l sem te lje s, azo n b an m égis é rz ék elteti az á ltalán o s m e g b ete gedési a d a tg y ű jté s m ódszerének időbeli fejlő d ését. A z általános megbetegedési adatgyűjtések hazai vonatkozásai A h a z a i v iszonyok — igények és lehető ség ek — felm érése a rra az ered m én y re v ezet, hogy n á lu n k is szükséges és — bizo n y o s feltéte lek m eg terem tésév el — lehetséges is a lakosság egészségügyi á lla p o tá t az általán o s m eg b etegedési a d a tg y ű jté s segítségével figyelem m el kísérni. V izsgáljuk m eg a k é rd é st előbb a szükségesség, m a jd a lehetőség o ld a láról. Jó lleh e t az évek fo ly am án a b iz to s íto tta k a rá n y a em elkedni fog, jelenleg az ország la k o sság á n ak csu p án m in te g y h áro m n e g y ed e b iz to síto tt. H a te h á t az egész lakosság egészségi á lla p o tá t és a n n a k v á lto z á sa it k ív á n ju k m egis m e rn i, nem in d u lh a tu n k ki a k ö rze ti orvosi n y ilv á n ta rtá s b ó l, sőt az t egy eset leges k ép v iseleti m in ta v é te l a la p já u l sem fo g a d h a tju k el, m e rt a lak o sság egyh a rm a d á t nem ta rta lm a z z a .3 3 Term észetesen nagy különbség van a váro si és a falusi lakosság k ö z ö tt a b iz to síto tta k a r á n y á t tek in tv e.
KÖZLEMÉNYEK
563
A tá v la ti terv ezés sz á m á ra nem közöm bös — és az ig én y ek a jövőben m ég fo kozódni fognak — , hogy csak m e g h a tá ro z o tt b ejele n te n d ő b eteg ség e k e t, illetv e a legsúlyosabb (halálos k im e n etelű , k ó rh á z i á p o lá st igénylő, k ereső k é p te le n sé g e t okozó) b eteg ség ek et, v a g y ped ig m in d en f a jta b eteg ség g y a k o ri sá g á t és elte rje d tsé g é t m érn i tu d ju k . A z eddig m egszerv ezett a d a tg y ű jté se k e t v á lto z a tla n u l h a g y v a — ezeket m in teg y k ieg észítv e és az egész lakosságot a m egfigyelés k ö rébe b e v o n v a — to v á b b kell fejlő d n ü n k . A m i v iszo n y ain k k ö zö tt m eg le h e t sz ü n te tn i a z t a h á tr á n y t, am i az á lta lá n o s m egbetegedési a d a tg y ű jté s n e k legfőbb h iá n y o sság a , nevezetesen a la ik u s diagnózisok b izo n y ta la n s á g á t, term ész ete sen csak az o k b an az esete k b en , am ik o r a m egfigyelt egyén p a n a sz á v a l orvoshoz fo rd u lt. A m o d e rn orvosi szem lélet a b eteg sé g et egyre k ev ésb é te k in ti iz o láltan , m in t egy e s e te t, am ely fü g g etlen a b e te g k ö rü lm é n y eitő l, b e á llíto tts á g á tó l, ö rö k lö tt v a g y sz erze tt tu la jd o n sá g a itó l. M a m á r a b eteg és a beteg ség m eg ítéléséhez a szorosan v e tt b etegségi és családi anam n ézisen k ív ü l igen g y a k ra n a tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i h ely ze t, a hygiénés v iszonyok , lak ásv iszo n y o k m eg ism erése — te h á t a szociális an am n ézis — is h o z z á ta rto z ik . E zek n ek a té n y ez ő k n ek a b eteg ség -g y ak o riság g al v aló p o z itív v ag y n e g a tív k o rre lá c ió já t fel leh et té telez n i, logikailag alá le h e t tá m a s z ta n i, de m en n y iségileg m e g h atá ro z n i — azaz v aló b an felm érn i — csak szám szerű a d a to k segítségével le h et. E z a m ennyiségi elem zés az, am ire szükség v a n , és ép p en a m egfelelően szerv ez ett h áz ta rtá s-k ik é rd e z é se s m ó d szer az, am ely n ek a segítségével ezekre a k érd é sek re v á la sz t a d h a tu n k . M ost p ed ig v iz sg álju k m eg a le h ető ség ek et, illetv e a h á z ta rtá s k ikérdezéses a d a tg y ű jté s szervezésének szükséges előfeltételeit. E g y országos m é re tű a d a t g y ű jté sn e k eléggé szerteágazó szerv ezeti, szem élyi és an y a g i előfeltételei vannak. S zervezeti előfeltételnek n e v e z h e tjü k a z o k a t a m eglevő — v a g y h a nem len n e m eg, m e g terem ten d ő — a d o tts á g o k a t, am ely ek szükségesek egyrészt a k ép v iseleti m in ta k iv á lasztá sáh o z , m á sré sz t a k a p o tt ered m én y ek é rté k elé séhez. Je len leg ab b a n a szerencsés h ely ze tb en v a g y u n k , h o g y az 1960-as n ép szá m lálás lehetővé te szi a te rü le ti elven alap u ló k iv á la s z tá st, m eg ad ja a v isz o n y ítá si alap o t képező n épességszám ot és gondosan k id o lg o zo tt, egy séges fo g alo m m eg h a táro zá st és o sztály o zást b iz to sít a d em o g ráfiai, foglalko zási, tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i, csa lá d i-h á z ta rtá si és la k ásism érv ek te k in te té b e n .4 Az a d a tg y ű jté s szem élyi feltéte le k e ttő s: egyrészt szükség v a n egy kö z p o n ti c so p o rtra , am ely a te rv e z é st, m a jd az ir á n y ítá s t, vég ü l az érté k elé st v ég zi, v a la m in t egészségügyileg és sta tisz tik a ila g k é p z e tt egész — v a g y rész m u n k a id ő s k ik é rd ezőkre, a k ik a k ije lö lt h á z ta rtá s o k a t felkeresik. M ásrészt b iz to síta n i kell azo k n ak az o rv o so k n ak a k ö zre m ű k ö d ésé t, a k ik a m in tá b a b ek erü lő b eteg ek et kezelték.5 Az iro d alo m feldolgozása fo ly tá n ab b a n a h ely z e tb e n v a g y u n k , hogy a m ó d sz e rta n i k érd ések egész so rát nem kell m a g u n k n a k felv e tn i és m egoldani. Ily e n e ld ö n tö tt dolognak te k in te n d ő pl. a k iv á la sz tá s k érd ése, v ag y a k ik é r dezés te c h n ik á ja . Más o ldalról a m i v isz o n y ain k sok te k in te tb e n sa játság o sa k , a m it fig y elem be kell v en n i a k id o lg o z o tt és b e v á lt m ódszerek á tv é te le esetén. G o n d o lu nk i t t elsősorban az ország viszonylagos kicsiségére, a tá rs a d a lm i gazd aság i beren d ezk ed ésre, b eteg sé g b izto sítá si ren d sz erre stb . A m ég n y itv a álló, v ita to tt k érd ések n él m i is h o z z á já ru lh a tu n k a legjobb m egoldás m eg ta lá lá sá h o z . E lvileg legnehezebb a tü n e te k , p a n a sz o k , la ik u s diagnózisok b eso ro lása, v a la m in t az egyidejűleg fellépő b etegségek és tü n e te k sz étv á lasz tá s a . F elm erü l a g o n d o lat, hogy ezeket az elvi je len tő ség ű eg észségügyi-sta tis z tik a i p ro b lé m á k a t nem v in n é -e közelebb a m egoldáshoz egy speciális szak m ai b iz o ttsá g é le tre h ív á sa ? A szerv ezeti fo rm a m á so d re n d ű k érd és, a cél a legjobb szak em b erek — a dolog te rm é sz e te sz erin t tú ln y o m ó ré szt orvosok — eg y ü ttm ű k ö d é se. E gy ilyen sz ak m ai b iz o ttsá g felá llítása ö sszh an g b an álln a 4 A K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l E gészségügyi o sz tály a 1959 folyam án tájékozódó je l legű v izsg álato k at végez, egy országos m éretű h áztartás-k ik érd ezéses, á lta lá n o s m egbetegedési a d a tg y ű jté s előkészítéséhez. E z a ta n u lm á n y feltehetően igen érték es ta p a s z ta la to k a t fog n y ú jta n i m in d a szervezés, m ind a feldolgozás te rü le té n . 5 A kézi v ag y gépi feldolgozás nem igényel speciális egészségügyi s ta tis z tik a i szem élyzetet.
564
KÖZLEMÉNYEK
az o k k a l az a já n lá so k k a l is, am ely e k et az E gészségügyi V ilágszervezet E g ész sé g ü g y i-S ta tisz tik a i S zak é rtő B iz o ttsá g á n a k m áso d ik és h a rm a d ik Je le n té se ta rta lm a z (5). í r o d a l om
1. I/E lto re, G .; Caranli, E .: Ceino, O. ; Merchicino, V. ; R ustichelli, V. : S ta lislic a e sociologia sa n ita ria . R om a, 1956. II. kiadás. 2. Sydenstricker, E . : A S tu d v of Illness in a G eneral P o p u latio n . P ublic Ilcallh Report 41. 1926/11. 2 0 6 9 - 8 8 p. 3. Expert Committee on Health Statistics, F ifth R e p o rt, G eneva. W H O Technical R eport Series Xo 133. 4. Cartwright, A . : Some P roblem s in the Collection an d A nalysis of M orbidity D a ta , O btained from Sam ple S urveys. The M ilb a n k M em orial F u n d Quarterly. 1959. 1. 3 3 —48 p. 5. Statistical Office of the U nited N ations. S urvey of Social S tatistics. Statistical Papers. Scries K. Xo. 1. 1954. 6. The Registrar General's Statistical Review of E n g la n d an d W ales for th e two Y ears 1950 —51. L ondon, 1955. 7. Internationaler fíevölkerungswissenschaftlicher Kongress. W ien, 1959. (B ejelen tett előadások jegyzéke.) 8. Kendall, M . G.: T he Sources an d N a tu re of the S ta tistic s of th e U n ited K ingdom , Vol. II. London, 1957. 9. Collins, S. P .: Causes of Illness in 9000 F am ilies, B ased on N ation-W ide Periodic Canvasses 1 9 2 8 -3 1 . Public Health Reports 4S. 1933/1. 2 8 3 - 3 0 8 . p. 10. N ational Health Survey of 193-5 — 36. U talás a P ublic H ealth R e p o rts 71. 1956. 5. p.-n. 11. Downes, /. an d C ollins, S . P .: A S tu d y of Illness am ong F am ilies in the E a ste rn H ealth D istrict oT B altim ore. 1938 —39. The M ilbank M em orial F u n d Quarterly, 1940. 12. S m ith , P . C. a n d M osley, IF. ; Interim R ep o rt on th e E a st Y ork-L easide Sickness S urvey. Canadian Journal of P ublic Health 42. 1951. 1. p. 13. Pearl A . F . W.: C anada’s Sickness S urvev. (R eview of M ethods.) Canadian J . of Public Health 43. 1952. 10. p. 14. Harris, F. F .: T he Use of Sam pling M ethods for A scertaining T otal M orbidity in th e C anadian Sickness S u rvey, 1950 —51. B u lletin of the W H O , 1954. 1 —2. 15. Hornit-, P . G.: Sam pling an d F ield P rocedures of th e P ittsb u rg h M orbidity S urvey. Public Health Reports. 67. 1952. 1003—1019 p. 16. Trussel, R. E .; E linson, J .; L evin, M . L .: Com parison of V arious M ethods of E stim a tin g the P revalence of Chronic D isease in a C om m unity — the H u n terd o n C ounty S tu d y . American .Journal of P ublic Health, 46. 19.36. 173 —182 p. 17. E linson, J .; Trussel, R. E . : Some F acto rs R e la tin g to Degree of Correspondence for D iag nostic Inform ation as O btained bv H ousehold Interview s a n d Clinical E xam inations. American Jo urnal of l )ublic Health, 47. 1957. 3 1 1 —321. p. 18. U. S . N ational Health Survey: P relim inary R e p o rt on D isa b ility , U n ited S la te s, J u ly —Sep tem b er 1957. W ashington, 1958.
565
KÖ Z L E M É N Y E K
ABOUT
GENERAL
M O RBIDITY
SURVEYS
Sum m ary A f te r th e d e v e lo p m e n t of o v e r a q u a r t e r of a c e n tu r y th e g e n e r a l m o r b id ity s u r v e y s h a v e re a c h e d a d e g re e w h e n th e y p ro v e to be s u ita b le fo r c o n tin u o u s m e a s u rin g of t h e h e a l t h c o n d itio n s of th e p o p u la tio n . E s s e n tia l m e th o d ic a l c h a n g e s h a v e s e t in : (1) W h e n n o n - p r o b a b ility sa m p lin g w a s fo llo w ed b y r a n d o m s a m p lin g , (2) w h e n fo llo w -u p m e th o d g a v e w a y to th e o b s e rv a tio n b y in d e p e n d e n t sa m p le s. M o r b id ity s u r v e y s b a s e d on h o u s e h o ld in te r v ie w s do n o t s u b s t i t u t e b u t s u p p le m e n t th e d a t a of m o r b id ity s ta tis tic s h i t h e r to a v a ila b le , m a k in g , at th e sa m e tim e , p o ssib le th e a n a ly s is o f a n u m b e r of in te r c o n n e c tio n s w h ic h h a s n o t b een p o ss ib le to a n a ly s e h e re to fo re . T h e s till d e b a te d a n d u n s o lv e d p r o b le m s , m a in ly th o se c o n n e c te d w ith r a n g in g a n d c la s s ify in g illn e sse s a n d s y m p to m s , a re n o t c h a r a c te r is tic of g e n e ra l m o r b id it y s u r v e y s in p a r t i c u l a r , b u t of m o r b id i t y s t a ti s t i c s in g e n e r a l. W e fin d it n e c e s s a ry a n d p o ssib le to s t a r t t h e col le c tin g of g e n e ra l m o r b id ity s t a ti s ti c s in o u r c o u n tr y b y a d a p ti n g th e b e s tp ro v e n m e th o d s to o u r c o n d itio n s . A t th e sa m e tim e it w o u ld be a d v is a b le t h a t th e b e s t e x p e r ts d e c id e in th e d e b a t e d q u e s tio n s of p rin c ip le .
ESZTERQOM ÉS
TÁ RSA D A LM I AZ
N É P E S S É Q S Z Á M Á N A K
R É T É Q Z Ő D É S É N E l< A L A K U L Á S A
1 750—1 945 K Ö Z Ö T T I Dk.
LETT R I C H
ID Ő SZAKBAN EDIT
S zo cialista ország u n k váro sfejlesztő p ro g ra m já n a k egyik fo n to s célkitűzése a fejlő d ésében k o rá b b a n m e g re k ed t m a g y a r k isv á ro so k te rv sz e rű segítése, fejlesztése. íg y k e rü l sor, a tö b b ie k k ö z ö tt, E szterg o m — o rszág u n k á rp á d k o ri fő v áro sa — tu d a to s fejlesztésére is. A dorogi szénm eden ce szo m széd ság áb an , a D u n a m e lle tt fekvő, a döm ös— v iseg rád i d u n a k a n y a r n y u g a ti b e já r a tá t őrző ősi m ú ltú v áro s a k a p ita liz m u s id ő sz a k á b a n a h a n y a tló k isv á ro so k igazi m in ta k é p e v o lt. V isszafejlődésének, sta g n á lá sá n a k hosszú p e rió d u sa a la tt a rc u la tila g csak n em te lje se n m eg ő rizte, é rin te tle n ü l k o n z e rv á lta az ú jk o r k e z d e té n n y e rt fő v o n á sa it, m elyek a m ai v á ro sk é p b e n is d o m in á ln a k , s egyéni h a n g u la to t kölcsönöznek É sz te rg o m n a k . E sz te rg o m v áro sfejlesz té si p ro g ra m já b a n szerepel a v áro s tö r té n e ti em lékeinek m egőrzése, m egóvása. E zek h elyes érték elése n élk ü lö zh e te tlen n é te sz ik az ő k et létrehozó tá rs a d a lm a k tö rté n e té n e k legaláb b n ag y v o n a la k b a n v aló ism e re té t. A k o ra k ö zép k o r gazd ag ép ítészeti öröksége — leg ism erteb b k ö z ü lü k az esztergom i k irá ly i v á r — m e lle ti a rc u la tá n a k d om ináló v o n ásait az ú jk o rb a n n y e rte . Míg a k ö zép k o ri E szterg o m tö rté n e té v e l — k ü lö n ö sen a k o ra á rp á d k o ri főv áro ssal, azaz E szterg o m fé n y k o ráv a l — tö r té n é szeink, régészeink e g y a rá n t so k a t fo g lalk o zta k , a v áro s ú jk o ri tö rté n e té t h o m á ly ta k a r ta . P edig e szép fek v ésű v áro s egyéni h a n g u la tá t ép p en ú jk o ri tá rs a d a lm a é p ítő m u n k á já n a k k ö sz ö n h e tte . E z t a h iá n y o sság o t igyekszik n a g y v o n a la k b a n póto ln i ez a ta n u lm á n y , E szterg o m ú jk o ri tá rs a d a lm i viszo n y a in a k v á z la to s ism ertetésé v el. A tö rö k alól v aló fe lsz a b a d u lá stó l, a X V II. század u tolsó év tize d e és a X V II I. század első felének tá rs a d a lm i v iszo n y a iró l V illá n yi (1) sokoldalú b eszá m o ló já n k ív ü l Leltrich (2) m u n k á ja ad ism e rte tő t. E sz te rg o m n ég y k ülönálló, de egym ás k ö zv e tle n szo m széd ság áb an fekvő k ö zép k o ri te lep ü lésb ő l a la k u lt ki. A K is-D u n a p a r tjá n fekvő E szterg o m kirá ly i város k é p e z te a te le p ü lé sk o m p le x u m m a g já t. E z t észak ró l a V árh eg y lá b áh o z sim uló Víziváros és az érsek jo b b á g y fa lu ja , Szenlgyörgym ező övezte. M in d k e ttő az esztergom i érsek fö ldesúri jo g h a tó sá g a alá ta r to z o tt. K eletrő l,
