Avagy hogyan érjem el, hogy a beosztottaim az én fejemmel gondolkodjanak. Ajándék mini tanulmány
© 2009. Piroska Gyula Tréning Kft. Minden jog fenntartva.
Piroska Gyula a cégvezetık barátja Hogy ne érezze magát egyedül a cégvezetı
Kedves Cégvezető Barátom! Ha jól gondolom, cégvezetőként a legtöbb fejfájást Önnek is a beosztottai okozzák, maguk az emberek. Nem hiszem, hogy különösebben szokott aggódni az irodai fénymásoló vagy a tűzőgép miatt. Az Ön aggodalmait valószínűleg főként a munkatársai okozzák. Nemrégiben készítettünk egy felmérést cégvezetők körében, hogy mi az a fő probléma, amely a leginkább nehézségeket okoz a cégvezetésben. A felmérés kiértékelésekor messze a személyzetkezelés jött ki az első helyre. Hát akkor nézzük meg közelebbről ezt a területet! A dolog a személyzetfelvétellel kezdődik. Hogyan találok megfelelő embert? Hát ez nem lehet probléma, hiszen óriási a munkanélküliség. Vagy mégis? Van itt némi ellentmondás. Ha bekapcsolom a TV-t vagy a rádiót, netán kézbe veszek egy újságot, csak úgy dől belőle a nyammogás, hogy milyen nagy a munkanélküliség. Ha meg cégvezetőkkel beszélgetek, mindegyik arról panaszkodik, hogy nem talál munkaerőt. Ezek ellentmondó tények, és a logika szabályai szerint ilyenkor vagy az egyik, vagy mindkettő dolog hamis. Tehát valaki hazudik. Szerintem nem a cégvezetők. Igenis óriási hiány van felelősségvállaló, hajlandó emberekből. Őszintén, ha ma Magyarországon valaki ténylegesen akar dolgozni, ugye hogy fog munkát találni? A múltkor vettem egy hirdetőújságot. Ez csak az egyik hirdető újság volt a számos közül, és annak is csak az egyik száma. Az elejére, rézsútosan, három centis sárga betűkkel az volt nyomtatva, hogy „3.700 álláshirdetés”. Egyetlen újságban! Az érdekesség kedvéért az előbb felmentem a „www.jobline.hu” álláskereső oldalra. Mit gondol, hány
2
Piroska Gyula a cégvezetık barátja Hogy ne érezze magát egyedül a cégvezetı
álláshirdetést találtam rajta? Meg fog döbbenni! 24.000-et. És ez csak az egyik álláskereső portál a sok közül. 2004. novemberében egy kommunikációs gyakorlatot csináltam a Blaha Lujza téri aluljáróban. Volt velem egy edző is. Az volt a feladatom, hogy az edző rámutatott egy általa kiválasztott személyre, nekem pedig oda kellett mennem hozzá, és jó kommunikációt kellet vele kialakítanom. Egyszer csak rámutatott egy utcaseprőre. Többször láttam már ott a szép narancssárga mellényében, egy nagy kukát tologatva. Egy jót beszélgettem vele. Meglepően értelmes, jó fej volt. A végén megkérdeztem tőle, hogy mennyit keres. Azt mondta, hogy „Napi 3.500 Ft-ot. De lehet túlórázni is, meg hét végén is dolgozni.” Hoppá! Osztottam, szoroztam. Ez átlagosan havi nettó 73.500 Ft-ot jelent. Körülbelül bruttó 115.000 Ft. Ez akkoriban majdnem egy kezdő pedagógusfizetés volt. Mondom neki, hogy „Biztos nagyon nehéz bekerülni.” Erre azt mondja, hogy „Á...! Állandó emberhiány van.” Nagyot néztem. Tőlünk öt méterre, lenn a földön ült egy fickó táblával a nyakában és nyújtogatta a markát,. A táblára valami olyasmi volt írva, hogy „Nincs munkám, szerencsétlen vagyok. Adjatok!” Az anyád mindenit! Mars dolgozni! Csak üdvözölni tudom a monoki polgármester kezdeményezését, hogy annak ad szociális segélyt, aki hajlandó dolgozni, közmunkát végezni. Szóval szerintem Magyarországon – a média állításával ellentétben – óriási a munkaerőhiány, ahogy ezt cégvezetőként már valószínűleg Ön is tapasztalta. Nehezen találni jó munkaerőt. Ez az oka annak, hogy kétségbeesésükben a cégek ilyen hirdetéseket adnak fel: Magas kereset! Kiemelt juttatások! Negyedévente prémium! A legjobb munkakörülmények!
3
Piroska Gyula a cégvezetık barátja Hogy ne érezze magát egyedül a cégvezetı
Álljon meg a menet! Vajon milyen ember fog jelentkezni egy ilyen hirdetésre? Olyan, aki kapni akar, és nem adni. Aki beáramoltató. Csakhogy a termelés kiáramlást jelent. Egy jól termelő munkatárs, aki nap mint nap nagy mennyiségben állítja elő a posztja termékét, az kiáramoltat. A múltkor autópályán mentem az egyik ismert, nagy, magyar szállítmányozó cég kamionja mögött. Az volt a hátuljára írva nagy betűkkel, hogy „Gyere hozzánk sofőrnek havi 300.000 nettóért!” „Na, – gondoltam magamban – ezt megszívtátok.” Az ilyen hirdetésre a lógósok, a nem termelők fognak jelentkezni. Mást javaslok Önnek! Az egyik legjobb értékesítőmet például úgy találtam, hogy a következő szöveget küldtem el mailben az ismerőseimnek. Kedves Barátom! Szereted a kihívásokat? Ha igen, köztünk a helyed. Mi vár Rád? – Rengeteg kemény munka kötetlen munkaidőben. – Az első hónapokban csak annyi pénzt keresel, amennyi a költséged. (Magyarán az első hónapokban nem igazán lesz fizetésed.) – Megtanulod, hogyan kell profi módon értékesíteni a kemény eladás technikájával, hogy az értékesítési beszélgetésen végig Te légy a jó kontroll forrása. – Magyarország legépelméjűbb és legképesebb rétegével, az üzletemberekkel dolgozol együtt. – Tagjává válsz egy igazi, magas érzelmi hangoltságú, sikeres és etikus csapatnak. Csak vért és verejtéket ígérhetek, valamint azt, hogy közben igazán jól fogsz szórakozni. Ha mindez érdekel, várom a jelentkezésedet. Na, elég bátor vagy hozzá?
4
Piroska Gyula a cégvezetık barátja Hogy ne érezze magát egyedül a cégvezetı
Hát ezt aztán messzire el fogják kerülni a lógósok. Félnek az ilyen munkahelytől, mint az ördög a szenteltvíztől. Csak olyan fog jelentkezni, aki termelni és fejlődni akar. De van itt még egy dolog, még egy általános hiba, amit rendszeresen elkövetnek a cégek az álláshirdetésekben. A hiba pedig az, hogy egy csomó feltételt szabnak a szerencsétlen álláskeresőnek. Például kikötik az Excel táblázatkezelő program felhasználói szintű ismeretét. Egy becsületes ember, aki nem ért az Excelhez, be sem fogja adni erre az önéletrajzát. Pedig, ha valaki tényleg akar és hajlandó, egy nap alatt megszerezheti az Excelben való alapszintű jártasságot. Mit fog csinálni egy svindlis ember, aki egyáltalán nem is ért az Excelhez? Bejelentkezik a hirdetésre, és a felvételi interjún azt hazudja, hogy „Tulajdonképpen a szüleim és a barátaim ötödikes korom óta csak Excelkének hívnak.” Ugyanez a helyzet például az angol nyelvtudással. Sokszor odateszik az álláshirdetésben, hogy a középfokú angol nyelvvizsga elvárás. (Mert az olyan menő. Ha már a cégvezető nem tud angolul, legalább a beosztott tudjon.) Így persze megint kizárnak egy csomó lehetséges jó munkatársjelöltet. Ha a munkakör nem feltétlenül kívánja meg, ne tegyük oda feltételként a hirdetésbe az angol nyelvtudást. Ha igazán jó és beválik a munkatárs, és később tényleg szükségessé válik az angol nyelvismeret, meg fog tanulni angolul. Na most! Tételezzük fel, hogy sikerült Önnek felvennie egy igazán jó munkatársat. Még ekkor is sok további tennivalója van. El kell érnie, hogy az Ön fejével tudjon gondolkodni. El kell érnie, hogy az Ön gondolkodásmódja, az Ön értékrendje és az Ön irányelvei alap-
5
Piroska Gyula a cégvezetık barátja Hogy ne érezze magát egyedül a cégvezetı
ján dolgozzon. Ha akkor dönt valamit az illető, amikor Ön nincs ott, akkor is azt a döntést hozza, amit Ön döntött volna ugyanebben a szituációban. A legtöbb cégvezető egy másfél literes edényben tartja a céggel kapcsolatos irányelveit. Vagyis a fejében. Sokszor hallottam cégvezetőket a beosztottaikról panaszkodni, hogy „Én már annyiszor elmondtam nekik!” Ilyenkor én pofátlanul mindig visszakérdezek. „És hányszor írta le? Leírni csak egyszer kellett volna.” Amíg néhány fős egy cég, addig elég időt tölt minden munkatárs a cégvezetővel ahhoz, hogy az idők folyamán, munka közben megtanulják és átvegyék a cégvezető irányelveit. De ahogy növekszik a cég, nincs már erre mód. Egy 10 fős cégben – ahol esetleg évente néhány fő még cserélődik is – már nincs lehetősége és ideje a cégvezetőnek arra, hogy a fejében lévő összes irányelvet és gondolatot átadja az új munkatársaknak a céggel kapcsolatban. Ezért fordulhat elő az, hogy egy munkatárs, aki már fél éve a cégben dolgozik olyant kérdez, amitől égnek áll a főnök haja: „Na nehogy már, hogy ezt még senki sem mondta Neked!” Egy kisvállalkozónak bizonyos dolgokban érdemes a multiktól tanulni. Nem véletlenül nőttek meg olyan nagyra. Tudnak valamit, amit érdemes ellesni tőlük. Az egyik ilyen dolog az, hogy le vannak írva a céges irányelveik. Van egy javaslatom az Ön számára. Kezdje el leírni azokat az irányelveket, amelyeket eddig a fejében tárolt. Írjon le csak egyet minden héten. Tegyen be Magának egy időpontot – mondjuk minden héten másfél órát – amikor irányelveket ír. Ez az időpont mindig ugyanakkor legyen, és egy szent, kihagyhatatlan időpont legyen. Mondjuk minden kedden 8-tól fél 10-ig.
6
Piroska Gyula a cégvezetık barátja Hogy ne érezze magát egyedül a cégvezetı
Az irányelveknek nem kell hosszúaknak lenniük. Ha Ön hosszú, 64 oldalas céges szabályzatokat ír, amelyekben ráadásul időről időre meg kell majd bizonyos részeket változtatni, akkor állítom, hogy az Ön édesanyja gyakran lesz majd felemlegetve egy ősi szakma vonatkozásában a beosztottai részéről. Kifejezetten javaslom a rövid irányelveket. Egy probléma – egy irányelv. Van még egy javaslatom. Ne legyenek unalmasak az irányelvei. A fenének van kedve elolvasni az ilyent. Az Ön irányelvei az életből jöttek. Tapasztalatok alapján alakultak ki. Hát írja le ezeket a tapasztalatokat! Sztorizzon nyugodtan! Még az sem baj, ha humoros a dolog. Legyen élettel teli minden irányelve! Sokkal szívesebben elolvassák és betartják majd a munkatársai. Kedves Cégvezető Barátom! Remélem, hogy tudtam Önnek néhány konkrét jó tanáccsal segíteni a mindennapi cégvezetői munkában. Ez az én játékom, ez az én szándékom, hogy segítsek Önnek, mint cégvezetőnek. Mert Ön igazán megérdemli. Miért? Mert messze bátrabb, messze magasabb felelősséget vállal, messze hajlandóbb nagyobb kudarcoknak és kockázatnak kitenni Magát, mint az átlagember. Maradok tisztelettel az Ön szolgálatában:
a cégvezetők barátja Hogy ne érezze magát egyedül a cégvezető
7
