Autópálya Üzemeltetést Támogató Elektronikai és Informatikai Rendszerek tervezésének és építésének Műszaki Követelményei (MK)

Autópálya Üzemeltetést Támogató Elektronikai és Informatikai Rendszerek tervezésének és építésének Műszaki Követelményei (MK)

A MK általános tervezési és építési irányelveket tartalmaz, használata nem pótolja a konkrét feladat során, Kezelővel történő egyeztetést!

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV

Tartalom BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................................... 5 1.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK .................................................................................................................................. 6

2.

ALÉPÍTMÉNY HÁLÓZAT.................................................................................................................................... 8 AZ AUTÓPÁLYA OPTIKAI GERINCHÁLÓZAT MÉLYÉPÍTÉSI TERVEI ............................................ 8

2.1. 2.1.1.

ALÉPÍTMÉNYRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI TERV ................................................................ 8

2.1.2.

ALÉPÍTMÉNYRE VONATKOZÓ KIVITELI TERVEK ........................................................................ 10 AZ ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE ÉS AHHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ............................................. 11

2.2. 2.2.1.

A KIVITELEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT .............................................................................................. 11

2.2.2.

ÁLTALÁNOS MŰSZAKI ELLENŐRI FELADATOK AZ ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE SORÁN ......... 12

2.2.3.

ALÉPÍTMÉNYRENDSZER ALKOTÓELEMEI ...................................................................................... 13

2.2.3.1.

KÁBEL VÉDŐCSÖVEK ............................................................................................................................. 13

2.2.3.2.

KÁBELKÖTŐ AKNÁK ............................................................................................................................... 14

2.2.3.3.

FEDLAPOK................................................................................................................................................... 17

2.2.3.4.

KÜLTÉRI SZEKRÉNYEK .......................................................................................................................... 17

2.2.4.

KÁBEL VÉDŐCSÖVEK FEKTETÉSE ..................................................................................................... 19

2.2.5.

KERESZTEZÉSEK ...................................................................................................................................... 22

2.2.6.

MŰTÁRGYAK ÉS AZ ALÉPÍTMÉNY EGYMÁSHOZ VISZONYÍTOTT HELYZETE .................... 22

2.2.7.

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................................. 22

3.

ADATÁTVITELI HÁLÓZAT .............................................................................................................................. 23

4.

ENERGIAELLÁTÓ HÁLÓZAT ......................................................................................................................... 25

4.1.

AZ ENERGIAHÁLÓZAT EGYES ELEMEINEK ÁLTALÁNOS DISZPOZÍCIÓI ................................. 25

4.1.1.

TRANSZFORMÁTOR ÁLLOMÁSOK, FOGYASZTÁSMÉRŐ BERENDEZÉSEK ........................... 25

4.1.2.

KIS ÉS KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ LÉGVEZETÉKEK ............ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

4.1.3.

KIS ÉS KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ FÖLDKÁBELEK ................................................................................ 26

4.1.4.

VILÁGÍTÁSI OSZLOPOK, ÉS MŰKÖDTETŐ BERENDEZÉSEIK .................................................... 27

4.1.5.

ERŐSÁRAMÚ ESZKÖZÖK, SZEKRÉNYEK TELEPÍTÉSE ................................................................ 28

4.2.

KÖZVILÁGÍTÁSI ÉS ÚTVILÁGÍTÁSI HÁLÓZAT ................................................................................... 29

4.3.

PIHENŐHELYEK ............................................................................................................................................ 31 2/71


4.4.

VÉDŐKERÍTÉSEK VILLAMOS VONATKOZÁSAI .................................................................................. 32

4.5.

FORGALOMTECHNIKAI BERENDEZÉSEK, ESZKÖZÖK VILLAMOS VONATKOZÁSAI ............ 32

5.

FORGALOMSZÁMLÁLÓ RENDSZER ............................................................................................................ 34

6.

ÚTMETEOROLÓGIAI RENDSZER .................................................................................................................. 37

7.

SEGÉLYKÉRŐ RENDSZER ............................................................................................................................... 41

8.

FORGALOMBEFOLYÁSOLÓ RENDSZER ..................................................................................................... 43

8.1.

KÖZPONTI OLDAL ........................................................................................................................................ 43

8.2.

TEREPI OLDAL (AZ AUTÓPÁLYÁN, ADOTT KERESZTMETSZETBEN ELHELYEZETT VJT-K) 44

10.

VIDEÓ RENDSZER ......................................................................................................................................... 47

11.

AUTÓPÁLYA MÉRNÖKSÉG (APM) VONATKOZÓ KIÉPÍTÉSE .......................................................... 50

11.1.

IRODAI MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSA................................................................................................ 50

11.2.

TELEPHELYEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA ............................................................................................ 50

11.3.

TELEPHELYEK GYENGE- ÉS ERŐSÁRAMÚ HÁLÓZATA ................................................................... 50

11.4.

TECHNIKAI HELYISÉGEK KIALAKÍTÁSA ............................................................................................. 51

12.

AZ INFORMATIKAI RENDSZEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ........... 53

12.1.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK .............................................................................................................. 53

12.2.

TELEPÍTÉS, ÜZEMELTETÉS ....................................................................................................................... 55

12.3.

FELHASZNÁLÓI FELÜLET .......................................................................................................................... 56

12.4.

ADATBÁZISOK ................................................................................................................................................ 56

12.5.

ADMINISZTRÁCIÓ ......................................................................................................................................... 57

12.6.

ÜZEMELTETÉSI, KARBANTARTÁSI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS KÖVETELMÉNYEK ............... 58

12.7.

JELENLEG HASZNÁLT MINIMÁLIS SZÁMÍTÓGÉP KONFIGURÁCIÓ ............................................ 59

12.7.1.

SZERVER ...................................................................................................................................................... 59

12.7.2.

KLIENS.......................................................................................................................................................... 59

12.8.

JELENLEGI LAN\WAN PARAMÉTEREK .................................................................................................. 59

12.9.

HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................................ 59

12.10.

SZOFTVEREK ÁTVÉTELI FOLYAMATÁNAK ELLENŐRZÉSI LISTÁJA ..................................... 60

12.10.1.

RENDSZERTERV: ....................................................................................................................................... 60

3/71


12.10.2.

ÜZEMELTETÉSI LEÍRÁS ......................................................................................................................... 60

12.10.3.

INSTALLÁCIÓS KIT .................................................................................................................................. 60

12.10.4.

TESZTELÉS .................................................................................................................................................. 61

12.10.5.

HASZNÁLATI POLICY .............................................................................................................................. 61

12.10.6.

OKTATÁS ..................................................................................................................................................... 61

12.10.7.

ÁTADÁS ÉLES ÜZEMELTETÉSRE ......................................................................................................... 61

12.11.

MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL ................................................................................................................ 61

13.

MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL .................................................................................................................... 62

13.1.

MŰSZAKI ÁTADÁS FOLYAMATA .............................................................................................................. 62

13.1.1.

MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL ELŐTTI BEJÁRÁS ............................................................................. 63

13.1.2.

PRÓBAÜZEM ............................................................................................................................................... 63

13.2.

A MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL DOKUMENTUMAI ............................................................................. 64

13.2.1.

MEGVALÓSULÁSI TERVEK: .................................................................................................................. 64

13.2.2.

DIGITÁLIS GEODÉZIAI BEMÉRÉSI DOKUMENTUMAI .................................................................. 66

13.2.3.

A MINŐSÉGI VIZSGÁLATOK DOKUMENTUMAI.............................................................................. 67

13.3.

AZ ÁTADÁSI DOKUMENTÁCIÓ MINŐSÍTÉSE ....................................................................................... 67

13.4.

ÁTADÁS-ÁTVÉTELI ELJÁRÁS .................................................................................................................... 69

14.

JÓTÁLLÁSI ÉS SZAVATOSSÁGI IDŐSZAK ............................................................................................. 70

4/71


Bevezető Jelen Műszaki Követelmények (továbbiakban MK) célja, hogy az autópálya és gyorsforgalmi utak terveztetésével, építtetésével és üzemeltetésével megbízott szakemberek részére átfogó tájékoztatást adjon az útüzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek, valamint azok adatátvitelét biztosító fényvezető kábelek alépítményével kapcsolatos üzemeltetői elvárásokról, előírásokról. A követelmények az alábbi területeket ölelik fel: 

Általános előírások



Alépítmény hálózat o Az autópálya optikai gerinchálózat mélyépítési tervei o Az alépítmény építése és ahhoz kapcsolódó feladatok



Adatátviteli hálózat



Energiaellátó hálózat az alábbi bontásban: o Az energiahálózat egyes elemeinek általános diszpozíciói o Közvilágítási és útvilágítási hálózat o Hiba! A hivatkozási forrás nem található. o Pihenőhelyek o Védőkerítések villamos vonatkozásai o Forgalomtechnikai berendezések, eszközök villamos vonatkozásai o Útüzemeltetést támogató elektronikai rendszerek energiaellátása



Útüzemeltetést támogató elektronikai rendszerek az alábbi bontásban: o Forgalomszámláló rendszer o Útmeteorológiai rendszer o Segélykérő rendszer o Forgalombefolyásoló rendszer (VJT) o Térfigyelő video illetve eseményfigyelő (AID) video rendszer o Forgalom Irányító Rendszer (FIR)

Tartalmaz még utalásokat a műszaki átadás-átvételi eljárás lefolytatására, valamint a jótállási időszakra eső feladatokra. Ez az összeállított anyag nem helyettesíti a vonatkozó szabványokat, ajánlá5/71


sokat.

1. Általános előírások 

Az elektronikai mérőrendszereknek on-line módon kell működniük, a folyamatos adatszolgáltatás céljából (pl. forgalmi adatgyűjtő rendszerek).



Az üzemeltetést támogató elektronikai rendszert alkotó részrendszereket külön-külön is dokumentáltatni kell, a megfelelő üzemvitel lehetőségének biztosítása érdekében.



Az alrendszereket minden esetben integrálni kell a Forgalom Irányító Rendszerbe (FIR), abban az esetben, ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor a tervezés megkezdése előtt



A rendszerek átadásakor megvalósulási dokumentációt követel meg Üzemeltető, amely teljes részletességgel tartalmazza a rendszertechnika egyes építőelemeit, azoknak egymáshoz való kapcsolódását, valamint fizikai elhelyezkedésüket is.



Minden elektronikai részrendszer adatátviteli, és energiaellátó kábel-nyomvonalát kisajátítási határon belül, azonban a szalagkorlát nyomvonalától, zajvédő-faltól, védőkerítéstől legalább 1 méter távolságnál távolabb kell tervezni.



Az egyes elektronikai rendszerekről az átadás folyamán kezelési és karbantartási utasítást követel meg Üzemeltető magyar nyelven. Ennek az utasításnak minden olyan információt tartalmaznia kell, amelyből az üzemeltető (használó) egyértelműen és rendeltetésszerűen tudja használni az egyes rendszereket. Meg kell határozni bennük az egyes rendszerek tartalékanyagkészletét is, amelyet átadáskor az üzemeltető részére rendelkezésre kell bocsátani.



A rendszerek megvalósulási állapotát mérési jegyzőkönyvekkel is igazolni kell. A mérési jegyzőkönyvekben az általános, adott szakterületre érvényes szabványokban, ajánlásokban meghatározott paramétereket kell rögzíteni, azokra való hivatkozással. Olyan rendszereknél, ahol nincs kialakult mérési, hitelesítési jegyzőkönyv minta, (meteorológiai rendszerek, forgalomszámláló rendszerek mennyiségi paramétereinek ellenőrzése) ott az üzemeltetővel előzetesen egyeztetett formában kell a dokumentumot megkövetelni.



Általában, az elektronikai rendszerek átadás-átvételi eljárása során, minimálisan megkövetelt dokumentációk: 1. Érintésvédelmi mérési jegyzőkönyv (az összes erősáramú berendezésre vonatkozóan) 2. Villámvédelmi mérési jegyzőkönyv 3. Az alkalmazott berendezések minőségi bizonyítványai 6/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV 4. A berendezés műszaki dokumentációja (rendszertechnika, műszaki leírás, kapcsolási, és beültetési rajzok, alkatrészlista) 5. Megvalósulási tervdokumentáció (javított kiviteli tervdokumentáció) 6. Üzembehelyezési leltár (minden beépített eszköz, szoftver pontos azonosítását biztosító lista) 7. Üzemeltetési leírás (Service Manual) 8. Karbantartási leírás (Maintenance Manual) 9. Garanciális feltételek megadása 

Az egyes rendszerek terepi szekrényeit zárható kivitelben kell kialakítani. Egy szakaszon belül a kulcsoknak és a szekrényzáraknak mesterzárás rendszerben kell működniük, Üzemeltetővel történt előzetes egyeztetés alapján.



Minden pálya melletti létesítményt a hatályos Útügyi előírásoknak megfelelően be kell védeni szalagkorláttal.

7/71


2. Alépítmény hálózat 2.1. Az autópálya optikai gerinchálózat mélyépítési tervei

Célja, Építtető elképzeléseinek szakemberek által közérthető formájú rögzítése. Felhasználásának területe az engedélyezési eljáráson, a közbeszerzési eljáráson, az anyagrendelésen keresztül a megvalósításig terjed. Fázisai az engedélyezési terv, a kiviteli terv és a megvalósulási terv.

2.1.1. Alépítményre vonatkozó engedélyezési terv

Az adatszolgáltatások, a tervezési irányelvek, a helyszíni felmérések és egyéb adatforrások feldolgozásával előállított terv. A megvalósítás módját, műszaki tartalmát, technológiáját és a mennyiségeket fogalmazza meg. Tartalma: 

Tervezői nyilatkozat;



Műszaki leírás, egyeztetési jegyzőkönyvek;



Áttekintő helyszínrajz



Nyomvonal rajzok (1:1000 m.a);



Keresztszelvények (1:100, 1:200, szükség szerint)



Mennyiség kimutatás.

Az optikai kábelek részére 50 mm külső átmérőjű, bordázott (huzaghuzagközben min. 4 mm falvastagságú) HDPE (high density polyethylene) csövekből és megszakító létesítményekből (kábelkötő akna, kültéri szekrény) álló alépítményt kell tervezni. Az átvitel-technikai gerinchálózat - igénytől függően - egy-öt csőpárból áll, ahol egy csőbe optikai kábel kerül, a másik tartalékként szolgál, a további csövek pedig egyéb hasznosításra vannak fenntartva. A nyomvonalat célszerűen az autópálya egyik oldalán a vízelvezető árkon kívül és a kisajátítási határon belül, a kerítéstől min. 1,0 méter távolságban kell vezetni. Amennyiben ez nagymértékű eltávolodást jelent (>20m) a pálya korona élétől, akkor egyeztetni szükséges Üzemeltetővel a pontos nyomvonal kialakításról. A nyomvonalat teljes hosszában a lehetőségekhez képest az autópálya

8/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV egyik oldalán kell vezetni. A tervezett nyomvonal csak kivételes esetben vezethet az árkon belül, illetve az autópálya rézsűjében, melyet külön indokolni szükséges. Kerülni kell a nyomvonal tervezése során az éles töréseket, a nyomvonalat Rmin= 2,5 m sugarú ívekkel kell vezetni. Amennyiben ez helyi adottságok miatt nem lehetséges (Pl: keresztezések) aknát kell tervezni. Megszakító létesítményeket kell tervezni (általában 2 kilométerenként) az optikai kábel alépítménybe történő bevezetése és kábelkötések céljára. Csőpáronként egy (N1 tip.) kábelkötő akna tervezendő. A megszakító létesítmények – ha ezt a helyi adottságok lehetővé teszik – kerüljenek páros kilométerekre a tervezett segélykérőkhöz. További megszakító létesítmények szükségesek az üzemi hírközlő rendszer berendezéseinek csatlakozásához (videó, meteorológiai, forgalomszámláló, VJT), melyet a jóváhagyott rendszertechnikai terv, illetve kezelői diszpozíció tartalmaz. Az üzemi hírközlő berendezések csatlakozásához esetenként kültéri szekrény szükséges. A telepítendő megszakító létesítmények és egyéb kültéri szekrények-, állomások terepi elhelyezését olyan módon kell megtervezni és kivitelezni, hogy azok megközelítése a Magyarországon általános (100 évre visszamenőleg) időjárási körülmények között egyszerűen megközelíthető legyen, az elhelyezésekről minden esetben egyeztetni szükséges Üzemeltetővel a pontos helyszín és megközelíthetőség meghatározása érdekében. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a meglévő és tervezett nyomvonalas létesítmények keresztezéseit, valamint az illetékes szakhatóságok állásfoglalását. (út, vasút, vízfolyás, közmű, stb.) Az engedélyezési terv készítése során a nyomvonalat és a megszakító létesítmények elhelyezését egyeztetni kell az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal, mint leendő Kezelővel. Az egyeztetési jegyzőkönyveket a tervhez csatolni kell.

9/71


2.1.2. Alépítményre vonatkozó kiviteli tervek

A megvalósítás részletes műszaki tartalmát, technológiáját, mennyiségeit és költségét írja le. Tartalma: 

Tervezői nyilatkozat;



Műszaki leírás, egyeztetési jegyzőkönyvek;



Áttekintő helyszínrajz;



Részletes helyszínrajzok (1:1000 m.a);



Eszköz elhelyezési rajzok (alaptestekre vonatkozóan);



Jellemző keresztszelvények(1:100, 1:200);



Alépítmény minta-keresztmetszeti rajzai;



Védőcsöves keresztezések tervei (út, vasút, vízfolyás, közmű, stb.);



Megszakító létesítmények telepítési mintaterve, részletrajzok;



Mennyiség kimutatás;



Költségbecslés.

A nyomvonal tervek elkészítéséhez javasolt rendszertechnikai tervet is készíteni, mivel ebből derülhet ki, hol lehet közös szekrényben elhelyezni több eszközt, ezzel is csökkentve a költségeket. A kiviteli terv műszaki leírásának részletes technológiai leírást kell tartalmaznia a csövek fektetésére, átfúrásokra, sajtolásokra, keresztezésekre, valamint a nyíltvonali eszközökhöz történő felvezetésekre (ágyazat, a munkaárok visszatöltése, tömörség), valamint a sárga színű, előírt feliratú (ÁAK ZRT.) jelzőszalag és a nyomvonalat valamint keresztezéseket, illetve egyéb Kezelő által előzetesen meghatározott helyszíneket jelző markerek elhelyezésére (max. 200 m-ként) vonatkozóan. Továbbá a leírás adjon részletes tájékoztatást a nyomvonal vezetéséről is, kiemelve a kritikus (pl. keresztezések, megszakító létesítmények) helyszíneit is. Meg kell határozni a kábel védőcsövek és a megszakító létesítmények minőségi követelményeit (szilárdság, teherbírás, alaki követelmények). A minőség biztosítása érdekében Vállalkozó részére elő kell írni „Mintavételi és minősítési terv” készítését. Az alépítményt úgy kell megtervezni, hogy a forgalom minimális zavarásával legyen megépíthető és üzemeltethető. A tervezés során gondoskodni kell, hogy a megszakító létesítmények a kivitelezés végeztével is 10/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV járművel megközelíthető helyen legyenek telepítve, csomóponti ágnál rámpával, ároknál áteresszel vagy rámpával, kerítésnél kapuval. A megszakító létesítmény környezetét 0,5 m szélességben - a szerelés és karbantartás érdekében - szilárd burkolattal kell ellátni. Szekrénycsoport esetén a kábelkötő aknák között - a szekrények szélességi méretének megfelelő - szilárd burkolatot kell tervezni. Amennyiben a megaszakító létesítmények és/vagy a berendezések alapestjei veszélyes terepre (pl. magas töltés tetejére) kerülnek, úgy gondoskodni kell a töltés állékonyságának biztosításáról és a leesés elleni védelem kialakításáról is. A tervezőnek az általános tervezői nyilatkozatokon kívül nyilatkoznia kell, hogy a kiviteli tervek az érvényes munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően készültek és az ehhez szükséges technikai, technológiai megoldások megtervezésre kerültek. A kiviteli tervre vonatkozóan Kezelő (ÁAK Zrt.), mint leendő üzemeltető jóváhagyását is be kell szerezni.

2.2. Az alépítmény építése és ahhoz kapcsolódó feladatok 2.2.1. A kivitelezés megkezdése előtt

Az engedélyezett és jóváhagyott kiviteli (szükség esetén fogalomtechnikai) tervek birtokában munkaterület átadás-átvételi eljárás lefolytatása szükséges. A munkaterület átadására meg kell hívni a beruházó, üzemeltető, kivitelező, tervező képviselőjén kívül a tervezés folyamán bevont összes szakhatóságot, és az érintett közművek, illetve közterületek, ingatlanok nyilatkozattételre jogosult képviselőit. A közművek üzemeltetőinek egyetértése és a szakhatóságok jóváhagyása után, a jóváhagyott kiviteli tervek és közútkezelői engedélyek birtokában a munkaterület átvételre kerül. Építési Napló megnyitása (felelős személyek megnevezése: építésvezető, műszaki ellenőr stb.). Vállalkozó a szakhatóságok nyilatkozata alapján megrendeli a szükséges szakfelügyeleteket. A kivitelezés megkezdése előtt az egyes szakaszokon az idegen közművek pontos helyét a szakfelügyeletek jelenlétében ki kell tűzni, szükség esetén feltárni. 11/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV Az alépítmény hálózat nyomvonal kitűzését lehetőleg a területen helyismerettel rendelkező geodéta végezze Vállalkozó megbízásából. A kitűzött nyomvonal szakaszt az Építési Naplóban kell rögzíteni. Vállalkozónak a munkák megkezdése előtt fényképekkel vagy videó felvételekkel is dokumentált formában rögzítenie kell a munkaterület átvételkori állapotát, hogy a munkaterület visszaadásakor ne legyen probléma az esetlegesen felmerülő bizonyítás. 2.2.2. Általános műszaki ellenőri feladatok az alépítmény építése során

A műszaki ellenőrnek teljes körű szolgáltatást kell nyújtania, beleértve, de nem korlátozva az alábbiakra: 

Tervek ellenőrzése, részletes áttanulmányozása a kivitelezés megkezdését megelőzően;



Munkaterület átadás előtt az állapotok rögzítése Vállalkozóval és Kezelővel egyeztetett módon;



Alappont-hálózatok ellenőriztetése, kitűzések ellenőrzése;



Kivitelezés napi gyakorisággal történő ellenőrzése a jóváhagyott kiviteli tervek, technológiai utasítások alapján;



Építési Napló naprakész, folyamatos ellenőrzése;



Út-, híd-, és az informatikai rendszer-építés koordinálásának figyelemmel kisérése;



Az eltakarás feltételeinek ellenőrzése (minőségi bizonylatok, geodéziai bemérés, üzemi próbák, stb.), a feltételek teljesülése esetén eltakarás, illetve továbbépítési engedély megadása az Építési Naplóban;



A helyszíni minősítő, gyártásközi és egyéb vizsgálatokon való részvétel, az eredmények megfelelősége esetén továbbépítés engedélyezése az Építési Naplóban, nem megfelelő eredmények esetén a hibás helyek behatárolása, javítás módjának meghatározása, szükség esetén a javítási technológiai utasításban meghatározottak betartásának ellenőrzése, a javított szakaszon az ellenőrző mérések elvégeztetése, továbbépítési engedély megadása;



Építési és minőségi koordináción való részvétel;



A befejezéséhez szükséges munkák hiba- és hiányjegyzékének összeállítása;



A megvalósulási dokumentáció ellenőrzése és ellenjegyzése;



Részvétel az elkészült létesítmény műszaki átadás-átvételén;



Közreműködés a hibakijavítási, jótállási időszakban.

12/71


2.2.3. Alépítményrendszer alkotóelemei 2.2.3.1.Kábel védőcsövek

Az optikai kábelek részére tervszerinti és -számú 50 mm átmérőjű HDPE (high density polyethylene) csövekből gerinchálózatot kell építeni. Kezelővel történt előzetes egyeztetés alapján az alépítményi hálózatot mikrocsöves technológiával is meg lehet valósítani. A mikrocsöves technológiával készülő alépítményi hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az nem jelenthet hátrányt Kezelő számára. Természetesen a mikrocsöves hálózat műszaki paramétereit külön egyeztetés során kell Kezelővel együtt meghatározni. Az alépítmény hálózatot az alábbi szín és felirat jelöléssel kell ellátni: Kék színnel

ÁAK 1, ÁAK 2

Zöld színnel

ÁAK 3, ÁAK 4

Fehér színnel

ÁAK 5, ÁAK 6

Narancssárga színnel

ÁAK 7, ÁAK 8

Piros színnel

ÁAK 9, ÁAK 10

A feliratokat 100 cm-enként kell elhelyezni. A kábel védőcsövek minőség tanúsítványát a gyártómű szolgáltatja, ez nem csökkenti Vállalkozó felelősségét, mert az általa beépített anyagok és kötőelemek, valamint a végzett munka minőségéért felelősséggel tartozik. A tanúsítványban szereplő méreteket és szilárdsági fokozatot a gyártóműben, vagy szállítás után, de mindenképpen a beépítés előtt ellenőrizni szükséges. Az ellenőrzés során szemrevételezéssel és egzakt méréssel kell ellenőrizni a kivitelt (sorja és sérülésmentes külső és belső felület, a belső felületen 0,3 mm mély huzagolás /bordázat/, a falvastagságnak minimum 4 mm-nek kell lennie huzagközben mérve), homogenitást, színt, jelölést, csővég merőleges vágását, stb. A felhasznált HDPE csőnek lapulás- és törésmentesnek, valamint nyomásállónak és vízzárónak kell lennie. A leszállított dobokon ellenőrizni kell, hogy nem látszik-e a csövön szemmel látható sérülés. A HDPE 50 védőcsövek megfelelő teherbírásának érdekében minimum 4 mm falvastagságú (huzagközben) csöveket kell alkalmazni. 13/71


Az azonos nyomvonalon lefektetett HDPE kábelvédő csöveket a megkülönböztethetőség érdekében a teljes hosszban azonosító jelöléssel is el kell látni (színezés, felirat), 100 centiméterenként. A jelölésnek a teljes előírt élettartam alatt a csövön felismerhetőnek kell maradnia. A HDPE csövek kiválasztásánál a fentiekre is tekintettel kell lenni. A csöveknek meg kell felelniük az IEC Publication 614-2-3 előírásait is, mely a későbbi vizsgálatokat tartalmazza. (International Electrotechnical Comission; Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság; www.iec.ch/index.) A felhasználásra kerülő csövekből a Mintavételi terv szerint számú mintát kell venni és akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatokkal kell igazolni: 

a mechanikai tulajdonságokat (nyomásfokozat, ütésállóság, nyomószilárdság, hajlíthatóság);



a termikus tulajdonságokat;



a kémiai ellenálló képességet.

A szállítás és tárolás során biztosítani kell, hogy a kábel védőcsövek sérüléstől, szennyeződéstől mentesek maradjanak, anyagát károsító hatások ne érjék. A tárolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy kiálló tárgy, vagy törmelék a csöveket ne sértse meg és megfelelő legyen a dobok megközelítése, valamint a helyiség hőmérséklete is megfeleljen a tárolási előírásoknak. A beépítés előtt a tárolóhelyeken a kábel védőcsöveket levegővel fel kell tölteni a tömítettség ellenőrzésére. A csővégeket ezért leszerelhető szelepes végelemekkel kell ellátni. A tömítettség ellenőrzésére a tervben előírt nyomást kell használni. Tervezői előírás hiányában az 0,2 MPa nyomást a csőnek 24 órán keresztül kell tartania, max. 10% nyomáscsökkenés mellett.

2.2.3.2.Kábelkötő aknák

A kábelkötő aknák készülhetnek monolit, vagy előregyártott kivitelben. A megszakító létesítmények általában a járműforgalom elől elzárt területeken épülnek, ekkor az erőtani követelmények szerint az akna és szekrényfedél teherbírása feleljen meg a hatályos (MSZ-07-3701:1967 „C”) terhelési osztálynak.

14/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV Különleges esetekben (helyi adottságok) az aknák kerülhetnek autópálya töltésbe, vagy közút padkájába, ebben az esetben - erőtani méretezés alapján – vasbeton aknák és megfelelő teherbírású fedlapok tervezése és építése szükséges. A kábelkötő aknák szokásos belső mérete: 

N1 900 x 750 mm és



N2 1600 x 900 mm.

Az előregyártott monolit aknák minimális falvastagsága 100 mm, a helyszíni betonozással készített aknáké pedig 150 mm. Amennyiben a kábelkötő akna helyszűke miatt a vízelvezető árokhoz közel kerül (az oldalfal belemetsz az árok rézsűjébe) a vízelvezető árkot az akna oldalfaláig terjedő burkolattal kell ellátni. Amennyiben az optikai alépítmény hálózat mikrocsöves technológiával készül, akkor a megszakító létesítményeknek is igazodniuk kell a kialakításhoz, melyet szintén Kezelővel szükséges előzetesen leegyeztetni, meghatározni.

A beton: Az aknákhoz felhasznált beton legalább C 16-16/KK vagy annál jobb minőségű legyen, a készítéséhez felhasznált cementet, adalékanyagot és vizet az MSZ 4720-2 előírásai, illetve a kész betont a vonatkozó szabványok előírásai szerint kell vizsgálni. A kész beton az időjárás viszontagságainak álljon ellen, ne fagyjon fel. A fagyállósági fokozat az MSZ 4719 szerint f50 legyen. A friss betonból a Mintavételi terv szerinti próbakockákat kell készíteni és akkreditált laboratóriummal bevizsgáltatni. Vitás esetben a kész beton szilárdságát roncsolás mentes vizsgálattal kell ellenőrizni (Schmidt kalapács). Az aknákat minden esetben 15 cm vastag tömörített homokos kavics ágyazatra kell telepíteni/építeni. Az aknák falában a terv szerinti helyeken biztosítani kell a kábel védőcsövek bevezetését, a kültéri szekrényhez csatlakozó védőcső bevezetését, valamint a fenéken vízkivezető nyílást (alulról nyitott zsompos kivitel) kell biztosítani egy megfelelő. Az aknák belső felületét egyrétegű vakolattal kell ellátni.

15/71


Előregyártott aknák: Az előregyártott aknákra vonatkozó minőség tanúsítványt a gyártómű szolgáltatja, ez azonban nem mentesíti Vállalkozót az alól, hogy az általa beépített anyagok és elemek minőségéért felelősséggel tartozik. Az előregyártott aknák magassági elhelyezésére különleges figyelmet kell fordítani. Amikor a talaj kiemelése a kívánt mélységet elérte a munkagödör négy sarkába karókat kell leverni és ezeken bejelölni a fenékszintet. A tömörített ágyazat felső szintjének megfelelő magasságon vízszintesnek kell lenni, melyet a karók közé fektetett léccel kell ellenőrizni. Földmunka: Az alépítmény építése során feltárt nyomvonalban ki kell tűzni a kábelkötő aknák helyét. A földet ki kell emelni, a munkagödör méretét az építendő akna külső méretei határozzák meg, melyet a tömörítést végző gép méreteivel meg kell növelni. Amennyiben a talajviszonyok szükségessé teszik, a munkagödröt dúcolni kell. Dúcolni a kiviteli terv előírása esetén a tervezett módon szükséges. A föld visszatöltése: Az elkészült kábelkötő akna körül a munkagödröt rétegesen rostált földdel, vagy osztályozott homokos kaviccsal kell feltölteni. A visszatöltött anyagot rétegenként géppel, vagy kézi döngölő szerszámmal Trγ = 85% tömörségi fokra kell tömöríteni. Az aknák környezetét a kiviteli terv szerinti (0,5 m szélességben) szilárd burkolattal kell ellátni. A szilárd burkolat a környező terepből max. 5 cm-t emelkedhet ki. A burkolat készülhet 10 cm vastag homokos kavicsba, murvába, vagy sovány betonba ágyazott 40x40x10 cm méretű beton lapokból. Az ágyazatot tömöríteni kell, melybe a lapoknak elmozdulás mentesen kell feküdni. Törött, repedt lapok a burkolatba nem kerülhetnek. Az aknákat vasbeton gallér nélküli kivitelben kell elkészíteni. Amennyiben az aknák terepszintre hozásához rábetonozás szükséges, úgy azt vasalással kell ellátni. Az aknafal betonjába munkahézag, vagy rábetonozás esetén betonacél tüskéket kell elhelyezni az együttdolgozás érdekében.

16/71


2.2.3.3.Fedlapok

A szekrényfedél teherbírása feleljen meg a kábelkötő aknáknál leírt terhelési osztálynak (MSZ-073701 Közúti hidak erőtani számítása). A terhelés hatására nem fordulhat elő a rendeltetésszerű használatot nehezítő vagy korlátozó, a legalább 20 éves élettartamot csökkentő jelenség. Az akna felső síkja és így a fedlap is – az akna elhelyezkedésétől függetlenül (pl.: rézsűben) - minden esetben vízszintes legyen. Követelmény a sorjamentes él, ép-, sérülésmentes, korrózió ellen védő bevonat vagy olyan anyagok használata melyek önmagukban ellen állnak a külső behatásoknak. A billenésmentességet a fedél síklapra helyezésével, rombuszszerű elhúzódását pedig egy hibátlan felsőkeretbe való behelyezéssel kell ellenőrizni. A fedeleket egységkulccsal zárható kivitelben kell elkészíteni és letelepíteni, oly módon, hogy az illeszkedjen Kezelő üzemeltetésében lévő többi akna fedlap zárásával. A szekrényfedél-vázban a kavicsbeton vastagsága 44 mm a fedélváz alsó síkjától mérve. A kavicsbeton a fedélváz alsó síkjából legfeljebb 5 mm-t állhat ki, a bazaltbeton réteg a fedélváz felső síkjával egy szintben legyen. A járófelület legyen csúszásmentes, a szekrényfedél járófelületén folytonossági hiány nem lehet. A fedél a keretben nem billeghet.

2.2.3.4.Kültéri szekrények

A jóváhagyott rendszertechnikai terv szerinti helyszíneken, valamint minden csomópontban biztosítani kell a szabványos csatlakozási felületet lehetőségét a később kialakítandó elektronikai rendszerekhez, oly módon, hogy az üzemi csöveket egy erre a célra kialakított aknán kell átvezetni, a későbbi leágaztatás biztosításához. Az üzemi hírközlő rendszer berendezéseinek csatlakozását (videó, meteorológiai, forgalomszámláló és VJT) az eszköznél-, amennyiben ez nem lehetséges úgy a kábelkötő akna mellett külön beton alapra helyezett kültéri szekrényben (célszerűen KVZ-83 típusú, vagy ennek megfelelő) kell biztosítani. A szekrények zárható kivitelben készüljenek. A biztonsági zár un. mesterkulcsos rendszerben illeszkedjen a többi, hálózatba telepített szekrényhez. 17/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV A kültéri szekrénynek anyagában és kialakításában a területre jellemző éghajlati viszonyokhoz és a fokozott NaCl/CaCl terheléshez kell igazodni az alapvető elvárások mellett, melyek a következők: vandál biztos kialakítás, legalább három ponton záródó mesterkulcsos (Üzemeltetővel előzetesen egyeztetve) rendszerben működő ajtók, továbbá az ajtónyitást és energiaellátást távriasztó rendszerrel kell figyelni, egységes rendszerben valamennyi eszköz távriasztó alkalmazásaival. A szekrényeket terv szerinti (legalább C 12-16/K minőségű) beton alapra kell oldható kapcsolattal szerelni. Az alapozás során, a betonozásra vonatkozó követelmények megegyeznek az aknáknál leírtakkal. Betonozás előtt el kell helyezni a tervi méretű és minőségű (merev falú) védőcsöveket, melyek biztosítják az optikai kábel és az elektromos betáplálás utólagos kiépítését. Amennyiben a kültéri szekrények forgalomtechnikai, területi vagy egyéb más szempontok miatt nem közvetlenül a pálya széle mellé kerülnek telepítésre, úgy biztosítani kell biztonságos megközelíthetőségüket mindennemű időjárási körülmények között (kezelői lépcső, - járda, - híd, -kapu).

18/71


2.2.4. Kábel védőcsövek fektetése

A csövek fektetése történhet: 

vontatott vakondekével;



keskeny maróláncos árokásóval, leeresztő szerkezettel;



széles árokásóval ásott munkaárokba kézzel.

A fektetéskor egyidejűleg egy vagy több kábel védőcső fektethető a jóváhagyott terv- és a technológiai előírások szerint. A csővel egyidejűleg közös munkaárokba elektromos kábel fektetése megfelelő távolságban vagy védőelválasztással (pl.: védőtéglázás) megengedett. A fektetési mélységet a jóváhagyott terv-, technológiai utasítás vagy szakági előírás írja elő. Az egyenes szakaszok kiásásakor minél pontosabban követni kell a kitűzött egyenes vonalat, az ettől való eltérés jobbra - balra max. 0,5 m lehet. Ennek érdekében az árok nyomvonalát piros-fehér színjelzésű kitűző karókkal kell kitűzni. A csőhullámzás függőleges értelemben az előírt fektetési mélységhez képest +10, -20 cm lehet. Nyitott munkaárok esetén fektetés előtt az árokba 10 cm vastagságban, az árok teljes szélességében homokot, vagy rostált földet kell visszatölteni és ellenőrizni kell, hogy kemény tárgyra, kiálló kőre, vagy kemény törmelékre közvetlenül ne kerülhessen a kábel védőcső. Törekedni kell a cső minimális hullámossággal történő lefektetésére, ennek érdekében: 

a csövet meleg időben az árok mellé kell lefektetni és innen kézi erővel kell behelyezni az árokba, mert így a cső kiegyenesedik és kisebb hullámossággal kerül a munkaárokba;



közvetlen dobról történő fektetéskor a dobot fékezni kell a hullámosság csökkentése érdekében;



fektetés után a munkaárkot ellenőrzés után (Mérnők, Műszaki ellenőr jóváhagyása mellett) folyamatosan teljes mélységében vissza kell tölteni, mert hőmérséklet változás hatására (pl: éjszakai lehűlés - nappali felmelegedés) a cső nagymértékben hullámosodhat.

A csöveket a fektetés közbeni elvágásoknál és toldásoknál az előzetesen elfogadott csőtoldó idomokkal kell összekötni (esetenként, előzetes írásos egyeztetés alapján hegesztésre is sor kerülhet). 19/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV Észlelt csőhiba (lapulás, törés, lyuk) esetén a hibás csődarabot ki kell vágni és a csővégeket csőtoldó elemekkel össze kell kötni. A kábel védőcsövek toldására csak olyan toldóelemek alkalmazhatók, amelyek tartósan nyomásállóak és legalább az adott csőre előírt nyomásértéknek (min. 0,6 MPa) megfelelnek. A kábelkötő aknába be kell vezetni a védőcsöveket és azok végeit le kell zárni. Az aknák között lefektetett védőcsöveket össze kell kapcsolni, hogy a cső vízzárósága és a kábel behúzhatósága biztosított és ellenőrizhető legyen. A csövek vízszintes és magassági elhelyezkedését a fektetés során nyíltárkos geodéziai beméréssel kell rögzíteni. A csőfektetési munkák ellenőrzése és a geodéziai bemérés megtörténte után a Műszaki Ellenőr az Építési Naplóban engedélyt ad a kábel védőcsövek eltakarására, figyelembe véve a hullámosság elkerülése érdekében szükséges „azonnali” takarási művelet sürgősségét. A föld visszatöltése: Az elkészült védőcsövek körül és felett 30 cm vastagságig a munkaárkot rétegesen rostált földdel, vagy osztályozott homokos kaviccsal kell feltölteni. A visszatöltött anyagot rétegenként géppel, vagy kézi döngölő szerszámmal Trγ = 85% tömörségi fokra kell tömöríteni. A védőcsövek fölé, attól 30 cm magasságban sárga színű, előírt feliratú (ÁAK-Hírközlés) sárga színű jelzőszalagot kell elhelyezni a terv szerint, továbbá a nyomvonalat újraírható passzív rezgőkörös markerekkel kell jelölni. A nyomvonalat 200 m-ként, a nyomvonal töréspontjait, a nyomvonalon található kötéseket, valamint a keresztezéseket markerrel kell jelölni, Üzemeltetővel előzetesen egyeztettet és elfogadott adatokkal feltöltve. Nyomvonaltörésnek számít a párhuzamos haladási irány esetén a nyomvonalak közötti legalább 0,5 m-es eltérés, valamint a haladási irány egyenesétől való 10 fokos eltérés. Az 5 méternél rövidebb keresztezéseknél elegendő az egyik végpontot megjelölni. A nyomvonal töréspontokat, így a markerek helyét is a geodéziai adatok között fel kell tüntetni. A fektetés során elvágott csöveket 200 m-es hosszúság alatt dob nélkül, e felett dobon kell tárolni. Szükséges, hogy a különböző jelöléssel ellátott csövek a tároló helyen egymástól elkülönüljenek. A

20/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV maradék csövekre rá kell írni a csőhosszat, a felszabadult üres kábeldobokat el kell szállítani. Ellenőrzés: A fektetés, földvisszatöltés és tömörítés után az egyes kábel védőcső szakaszokat a minősítési és mintavételi tervben előírt és elfogadott nyomáspróbával ellenőrizni kell. A nyomás kiegyenlítődése után, a csőszakasznak az előírt nyomást egy napig tartania kell, max. 10 % nyomáscsökkenés mellett. A lefektetett kábel védőcsöveket, a behúzhatóság szempontjából kaliberezéssel is ellenőrizni kell. Az optikai kábel akkor húzható be akadálymentesen, ha a csövön nincsenek törések, belapulások és ha a csőbe nem került be homok, iszap vagy más idegen anyag. Ezért a sikeres nyomáspróba után egy csőgörényt kell a csövön levegővel átfújni. Az ellenőrző csőgörény merev magjának legalább 20 mm-nek kell lennie. Elakadás esetén a csőgörény helyén a csövet ki kell ásni, meg kell keresni a hiba okát és a csövet ki kell javítani. Az elakadás helyének könnyebb megtalálása érdekében a csőgörényre adófejet célszerű felszerelni. Az adófej egy elemmel működő adóberendezés, amely megadott frekvenciával sugároz és az adás megfelelő mérőműszerrel vehető. A vett adás akkor a legerősebb, ha az adófej felett (tehát az elakadás helyén) állunk. A cső behúzás szempontjából akkor megfelelő, ha a csőgörény a csövön akadálytalanul átmegy. Befejező munkák: A nyomáspróba és kaliberezés után a csővégeket záródugókkal vagy szelepes sapkákkal le kell zárni. A munkálatok elvégzése után rendezni (re kultiválni) kell a nyomvonalat és környezetét (humuszterítés, füvesítés). Munkaárkot, vagy kutatógödröt tilos nyitva hagyni. Fedetlen kábelkötő akna a munkaterületen nem maradhat. A levágott fákat, kiásott tuskókat a nyomvonalról el kell távolítani, a keletkezett hulladékot össze kell gyűjteni és környezetvédelmi osztályozásra a meghatározott telephelyre kell szállítani.

21/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV 2.2.5. Keresztezések A kábel védőcsövek fektetése előtt fel kell tárni a keresztező közműveket, ki kell építeni a tervszerinti út, vasút, vízfolyás, közműkeresztezéseket. A keresztezéseknél a kiviteli terv szerinti Ø110300 mm KPE (mikrocsöves technológia esetén ezek a méret csökkenek), vagy acél csöveket kell elhelyezni részben ároknyitással, ahol ez nem lehetséges, ott irányított fúrással, illetve hidraulikus sajtolással. Pneumatikus sajtolás „rakéta” alkalmazását csak abban az esetben szabad tervezni és alkalmazni, ha a műtárgy környezet ennek vibrációs és talajszerkezet módosító hatását károsodás nélkül elviselheti. A kezelő/üzemeltető beleegyezését az engedélyezési tervfázisban meg kell kérni, és a hozzájárulását csatolni kell a kiviteli tervhez. A keresztező út, vízfolyás átvágása csak az illetékes üzemeltető egyetértő állásfoglalása esetén lehetséges. Közút keresztezése esetén forgalomtechnikai eszközök kihelyezése válhat szükségessé (forgalomtechnikai terv szerint).

2.2.6. Műtárgyak és az alépítmény egymáshoz viszonyított helyzete

Műtárgyak alépítménnyel történő megközelítését, műtárgyakon a védőcsőhálózat kiépítését minden esetben az érintett műtárgy üzemeltetőjével, kezelőjével külön egyeztetni kell, mely egyeztetésről készült jegyzőkönyvet a tervekhez csatolni kell.

2.2.7. Minőségi követelmények

A MK alkalmazásának előfeltétele a szükséges anyagok, munkaeszközök, szerszámok, gépek, engedélyek, balesetvédelmi eszközök megléte, azok kifogástalan állapota, üzemszerű használhatósága. Meghibásodott, sérült, nem megfelelő minőségű anyagot beépíteni, vagy ilyen eszközt, gépet, berendezést alkalmazni nem szabad.

22/71


3. Adatátviteli hálózat 

Az átvitel-technikai gerinchálózaton min. 96 szálás optikai kábel biztosítja az információs csatornát.



Az informatikai rendszernek olyan korszerű adatátviteli hálózatra kell épülnie, amely kellő átviteli sávszélességgel rendelkezik ahhoz, hogy az üzemeltető informatikai rendszerét kielégítse (jelenleg preferált: Gigabit Ethernet hálózat), oly módon, hogy a FIR-be történő integrálást se akadályozza.



Az üzemi hírközlő rendszer (útüzemeltetést támogató elektronikai rendszerek) minden alrendszerének az adatátviteli gerinchálózatot kell használnia adat, beszéd és kép egyidejű átvitelére. (Ettől a koncepciótól eltér a segélykérő rendszer megvalósítása, amely a Gigabit Ethernet megoldástól független, saját kommunikációt használ.)



Az alrendszereknek a meglévő szabad szálakból a lehető legkevesebb felhasználásával (esetleg több GE switch beiktatása, eszközök felfűzése) kell kommunikálnia a központi egységekkel, ezzel is törekedve a minimális szálfelhasználásra.



A gerinchálózatnak, mint átviteli hálózatnak kell biztosítani a hozzá kapcsolódó alrendszerek számára a távolságtól független, megbízható adatátviteli szolgáltatást.



Az energiaellátás függőségeit is figyelembe véve és annak kiküszöbölésére az adatátviteli hálózatnak saját védelmi mechanizmussal kell rendelkeznie (flat-ring), hogy az esetleges berendezés hibáknál, áramszünetnél, stb. a tartalék irány át tudja venni az adatforgalmat.



A nyomvonal végződésénél biztosítani kell az esetlegesen már meglévő és üzemelő hírközlési, informatikai rendszerek fizikai és elektronikai csatlakozási lehetőségét.



Minden közúti csomópontban biztosítani kell a szabványos csatlakozási felületet a később kialakítandó elektronikai rendszerekhez (jelenleg preferált: 100 Mbit/sec-es Ethernet hálózat).



Az adatátviteli hálózat berendezéseinek helyet biztosító egyes szekrények helyzetének meghatározásakor figyelembe kell venni az érvényes útügyi műszaki előírásokat, valamint azt, hogy a szekrények nyílásiránya mindig a menetiránnyal megegyező vagy arra merőleges irányba legyen (a forgalmat szemmel lehessen tartani). A szerelés lehetősége a rézsű-oldalról legyen biztosított amennyiben a rézsű nagyon meredek, vagy magas, abban az esetben biztosítani kell a kezelőszemélyzet leesés elleni védelmét is (korlát beépítése).



A kültéri szekrénynek anyagában és kialakításában a területre jellemző éghajlati viszonyokhoz 23/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV és a fokozott NaCl/CaCl terheléshez kell igazodni az alapvető elvárások mellett, melyek a következők: vandál biztos kialakítás, legalább három ponton záródó mesterkulcsos (Üzemeltetővel előzetesen egyeztetve) rendszerben működő ajtók, továbbá az ajtónyitást és energiaellátást távriasztó rendszerrel kell figyelni, egységes rendszerben valamennyi eszköz távriasztó alkalmazásaival.

24/71


4. Energiaellátó hálózat 4.1. Az energiahálózat egyes elemeinek általános diszpozíciói 4.1.1. Transzformátor állomások, fogyasztásmérő berendezések



Állomások létesítésénél kerülni kell a tulajdonosi hálózat létrejöttét. Állomásokat közcélú berendezésként kell létesíteni!



Az állomásokat úgy kell telepíteni, hogy azok a védőkerítéshez a lehető legközelebb kerüljenek.



Fogyasztásmérőt mindig a transzformátor állomás mellé kell elhelyezni. Ha nem épül új tr. állomás az energiaellátáshoz, akkor a fogyasztásmérőt minden esetben az autópálya kisajátítási határához a védőkerítés mellé kell tervezni, úgy, hogy mind kezelői, mind áramszolgáltatói oldalról megközelíthető legyen.



A fogyasztásmérő kialakítását az illetékes szolgáltatóval egyeztetni kell.



A fogyasztásmérő berendezés különüljön el a szolgáltatói csatlakozó berendezéstől



A fogyasztásmérő szekrénynek, a mérő leolvasása, biztosítékok kezelése miatt olyan kiépítésűnek kell lennie, hogy a szolgáltató és kezelő részére mindenkor korlátozás nélkül hozzáférhető legyen.



A mérőberendezést lebetonozott zárható, valamint biztonsági zárral is ellátott szekrényben kell elhelyezni. A biztonsági zár ú.n.: mesterkulcsos rendszerben illeszkedjen a további telepített belső hálózatú kapcsoló szekrényekhez.



A mérőszekrény megközelítését az út felől: rézsűben lejáróval, árkoknál áteresszel, kerítésnél kapuval kell biztosítani.



A mérőket úgy kell elhelyezni, - figyelembe véve az áramszolgáltató előírásait is, - hogy azok megközelíthetőek legyenek. A mérők környezetében szilárd járófelületet kell kialakítani. A szekrények környezetét szerelési tevékenység végzéséhez min 50 cm-es szilárd burkolattal kell ellátni (beton, vagy tipegő).



Építési tevékenységnél először a mérőhelyet kell kialakítani, csatlakozási dokumentációt kivitelezőtől bekérni, hogy a belső hálózat kiépítésének lezárásáig, hogy a mérőberendezés a hálózatra kerülhessen. 25/71


4.1.2. Kis-, Közép-, és Nagyfeszültségű vezetékek



A vezetékek tartóoszlopai ne kerüljenek a kisajátítási határon, zajvédő falon, illetve a védőkerítésen belülre.



Elektromos távvezetékek keresztezésének tervezésekor törekedni kell arra, hogy a távvezeték lehetőleg merőlegesen keresztezze az autópálya nyomvonalát. Ha ez nem megvalósítható, akkor a keresztezés a legnagyobb keresztezési szöghöz közelítsen, de ne legyen 54°-nál kisebb.



A vezetékek keresztezéseinél, illetve megközelítéseknél a védőkerítések, esetleg falak érintésvédelmi földelését meg kell terveztetni. Nagyfeszültségű keresztezéseknél (120kV, 220kV, 400 kV és 750kV-os hálózatoknál vizsgáló összekötő alkalmazásával kell az érintésvédelmi földelést tervezni.



A vezetékek útpálya felletti legnagyobb belógás esetén sem lehet kisebb, mint 7,5 m, hidak és egyéb műtárgyak esetén kerülni kell a műtárgy felletti keresztezést. Amennyiben ez nem megoldható, úgy a legnagyobb belógás nem útpályához közelebb 11 m-nél.



Áramszolgáltatói állásfoglalást kell beszerezni a védőföldelés és légvezeték – transzformátor tartóoszlop földelés összekötésére vonatkozóan.



Új vezeték létesítése esetén a vezetéket közcélú hálózatként kell kiépíteni. Kerülni kell a tulajdonosi hálózat építését!



Ügyelni kell a tartóoszlop, vezeték, védőkerítés viszonyában az előírt védőtávolságok betartására.



Abban az esetben, ha a pályaszerkezet vasútvonalat kersztez, úgy gondoskodni kell a vasúti tápkábel az útpálya alatti átvezetéséről.

4.1.3. Kis és középfeszültségű földkábelek



Autópálya területén, azzal párhuzamos vezetéket elhelyezni tilos (vezeték nyomvonalba értendő a vezeték biztonsági védőövezete is). Kivételt képeznek az autópálya üzeméhez szükséges saját vezetékek.



Új földkábel létesítése esetén az autópálya kisajátítási határáig közcélú hálózatként kell tervezni, kisajátítási határon belül a kábelt nem engedélyköteles vezetékként kell kiépíteni.

26/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV 

Földkábel a védőkerítés, zajvédő fal és a szalagkorlát nyomvonalát 1 méternél jobban ne közelítse meg.



A kábeleket burkolatok alatt, mindig védőcsőben kell elhelyezni.



A kábelek védőtávolságát figyelembe kell venni.



Burkolt, vagy burkolatlan árkok alatt a vezeték a folyásfenéktől számított min. 0,7 m fektetési mélységben legyen.



Útátfúrásnál a védőcső lehetőség szerint az árkok külső szélétől 50 cm-rel nyúljon túl.



Idegen tulajdonú autópályát keresztező kábel védőcsöve min 50 cm-rel nyúljon túl a kisajátítási határon.



Útátfúrásnál, tartalék védőcső elhelyezése szükséges erősáramú vezetékek részére.



A kábelek végpontjait, azonosító címkével kell ellátni.



Földkábel fektetési nyomvonalánál figyelembe kell venni, az esetlegesen később megépítendő útkorlát, egyéb forgalmi berendezés pl.: jelzőtábla telepítésének helyigényét.



A kábeleket mindig erősáramú szekrényben kell érkeztetni.



Az útpálya mentén húzódó ellátó kábelek és fogadó szekrényük - kivétel a világítási - az árkokon kívül legyenek elhelyezve, innen fordulnak rá derékszögben, a működtetett a berendezés csatlakozó eleméhez.

4.1.4. Világítási oszlopok, és működtető berendezéseik



Világítási oszlopok kiválasztásánál a karbantartási és sóvédelmi igény szempontjainak kell érvényesülniük. Preferált típusok: pörgetett vasbeton, illetve talajszintnél megerősített kivitelű, horganyzott acéloszlop.



Az oszlopok szerelőlapjai, két ponton rögzített, GURO típusúak legyenek.



A szerelőlapok áramkörei, illeszkedjenek a fénypontok számához.



A szerelőnyílások záró-csavarjait, biztosító anyával, vagy gyűrűvel kell ellátni.



Az egyes szerelőnyílások helyzetének meghatározásakor figyelembe kell venni az érvényes útügyi műszaki előírásokat, valamint azt, hogy a szekrények nyílásiránya mindig a menetiránynyal megegyező vagy arra merőleges irányba legyen (a forgalmat szemmel lehessen tartani). A szerelés lehetősége a rézsű-oldalról legyen biztosított amennyiben a rézsű nagyon meredek,

27/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV vagy magas, abban az esetben biztosítani kell a kezelőszemélyzet leesés elleni védelmét is (korlát beépítése). 

Azokon a helyeken, ahol a világítás vezérlése nem épületből történik, ott biztonsági zárral ellátott lebetonozott szekrényt kell alkalmazni. A biztonsági zár un. mesterkulcsos rendszerben illeszkedjen a további telepített belső hálózatú kapcsoló szekrényekhez.



A világítás vezérlését állítható alkonykapcsolóval kell biztosítani.



Az alkonykapcsoló vagy épület falán, vagy szekrényben kerül elhelyezésre.



A szekrényben történő elhelyezésnél, a szekrényen színtelen merev anyaggal lezárt világító ablakot kell létesíteni az oldalfalon, a szekrény felső harmadában olyan tájolással, hogy a műfények annak működését ne zavarják.



A világítás minden esetben, vezérelt és kézi üzemmódú legyen, kialakítása során figyelembe kell venni az azonos oldali kapcsolhatóságot



Világítási oszlopok végponti földelését ki kell írni. 4.1.5. Erősáramú eszközök, szekrények telepítése



A különböző telepítési helyeknél körültekintően kell eljárni, mert a később telepítendő műtárgyak akadályozhatják, kizárhatják a korábban telepített berendezések biztonságos üzemvitelét.



A berendezések elhelyezésénél figyelembe kell venni a közlekedési utakat, és az azonos oldali kapcsolhatóságot.



Parkoló, közlekedő gépjármű ne ütközhessen az oszlophoz, szekrényhez vagy egyéb berendezéshez.



Csak megfelelő alapterületű szigetbe kerülhet eszköz, vagy berendezés.



A szerelőnyílások, ajtók tájolásánál, a hókotrás, eltakarás, akadályképzés következményeire figyelemmel kell lenni.



Telephelyeken elhelyezett technológiai berendezéseknél, a kültéri vezérlő berendezések szilárd burkolaton való megközelítését és helyének megvilágítását biztosítani kell.



Az üzemzavar szempontjából fontos berendezések hibajelzéseit, üzemállapotát központi helyen meg kell jeleníteni.



Villamos csatlakozó és vezérlő berendezések környezetét úgy kell kialakítani, hogy a villamos szerelési tevékenység szilárd, lehetőleg vízmentes burkolatról történhessen (pl.: beton járdalap).



Kültéri berendezések minden esetben biztonsági zárral legyenek ellátva. Egy fogyasztási helyhez tartózó azonos funkciójú berendezések azonos kulccsal kell nyithatónak lenniük. 28/71


Minden erősáramú berendezéshez való hozzáférés, azonos kulccsal legyen lehetséges.



Az energiaellátó hálózat tervezője ÁAK Zrt. kezelői hozzájárulása után köteles a kisajátítási határon belül létesülő nem engedélyköteles vezetékekre, kábelekre is a tulajdonosi nyilatkozatot beszerezni.



Az energiaellátó hálózat tervezője, a tervezés során az egyes terepen elhelyezett elektronikai rendszerelemek (pl.: útmeteorológia állomás; forgalomszámláló berendezés, kamera, stb.) esetében köteles elemezni, összevetni a hálózati, illetve alternatív energiaellátás kiépítési és üzemeltetési, fenntartási költségeit, és erről a megrendelőt, valamint majdani üzemeltetőt tájékoztatni. Csak a megrendelői és üzemeltetői állásfoglalást tartalmazó és azt alkalmazó kiviteli terv tekinthető véglegesnek.



Ha a létesítés nem az autópálya érdekkörében jön létre, úgy sem az üzemeltetés sem a tulajdonba vétel nem támogatott.



Az energiaellátó hálózat tulajdonviszonyát úgy kell tervezni, hogy annak későbbi üzemeltetése lehetőség szerint ne igényeljen speciális fenntartó személyzetet, ill. műszereket.



Az egyes szekrények helyzetének meghatározásakor figyelembe kell venni az érvényes útügyi műszaki előírásokat, valamint azt, hogy a szekrények ajtajának nyílásiránya mindig a menetiránnyal ellentétes legyen. A kezelőszemélyzet védelmének érdekében, a hozzáférést a rézsűoldalról kell biztosítani. 4.2. Közvilágítási és útvilágítási hálózat



Meg kell világítani az autópályát azon csomópontoknál, ahol a keresztezett út megvilágított, amennyiben az MSZ EN 13201 szabványban leírtak megkövetelik.



A létesítésre kötelezett helyeken ügyelni kell arra, hogy a különböző szolgáltatói területek világítási vezérlési ideje eltérő, ezért a meglévő világításhoz úgy kell illeszkednie, hogy a forgalomtechnikai előírásoknak megfeleljen.



Ha a létesítés nem az autópálya érdekkörében jön létre, úgy sem az üzemeltetés sem a tulajdonba vétel nem támogatott.



Az energiaellátó hálózat tulajdonviszonyát úgy kell tervezni, hogy annak későbbi üzemeltetése lehetőség szerint ne igényeljen speciális fenntartó személyzetet, ill. műszereket.



A világítás lehetőleg közcélú hálózatként létesüljön



A világítási hálózat tervezője ÁAK Zrt. kezelői hozzájárulása után köteles a világítási hálózatra a tulajdonosi nyilatkozatot beszerezni. 29/71


Szilárd járófelületet kell kialakítani minden egyes villamos csatlakozási pont környezetében úgy, hogy azok jól megközelíthetőek legyenek.



Az egyes szekrények helyzetének meghatározásakor figyelembe kell venni az érvényes útügyi műszaki előírásokat, valamint azt, hogy a szekrények ajtajának nyílásiránya mindig a menetiránnyal ellentétes legyen. A kezelőszemélyzet védelmének érdekében, a hozzáférést a rézsűoldalról kell biztosítani.



Nyomvonal kialakításra az általános szabályok érvényesek (homokágy, jelölő szalag, stb.) Amennyiben utat keresztez a nyomvonal, ott a kábelt védőcsőben kell átvezetni az úttest alatt.

30/71


4.3. Pihenőhelyek



Komplex pihenőhelyek létesítésénél a transzformátor berendezésnek az összes fogyasztó energiaigényét ki kell elégítenie. o Autópálya üzemeltető igénye o 2 db. üzemanyagtöltő össz.: 160kVA 3*200A o 2 db. étterem – motel össz.: 200kVA 3*250A



Minden fogyasztó részére, külön egymástól független mérőhelyet kell biztosítani a transzformátor berendezés mellett.



Az ellátó kábeleket előre le kell fektetni és a terület határán biztonsági zárral ellátott csatlakozó szekrényben kell végződtetni.



A WC-vel ellátott pihenőkben, a WC épületében kialakítandó erősáramú fülkében kerül elhelyezésre a térvilágítás és egyéb erősáramú csatlakoztatás céljára kialakított elosztószekrény.



A fülkét külön kapcsolható világítással, és 1db 230V/16A vízmentes csatlakozó aljzattal kell ellátni.



A térvilágítás alkonykapcsolója a külső falon, a WC világítás alkonykapcsolója a padlástérben kerül elhelyezésre az eltérő belső és külső fényviszonyok miatt.



Azokon a helyeken, ahol a pályáról történő lehajtást felüljáró közvetlenül megelőzi, ott a haladási iránynak megfelelően a felüljáró előtt az útpálya mellett kivezető útvilágítást kell létesíteni.



Parkolóhelyeknél általában a szétválástól a felhajtásig célszerű az utat megvilágítani.



A parkolóban létesítendő világítás elsősorban az asztalok, járdák, közösségi terek világítását szolgálja és másodsorban az út és parkoló beálló világítását.



A WC két oldalához kerüljön világítás abból a célból, hogy a műszaki helyiségek vagyonvédelmi szempontból megvilágításra kerüljenek.



Parkoló világítás csak a parkoló céljára létesüljön. Az üzemanyagtöltő, vendéglátó vagy egyéb létesítmény terület világítása előírás, de az külön létesítéssel valamint saját működtetéssel és elszámolással valósul meg.



A világítás tervezője a tervezés során köteles elemezni és összevetni helyszínfüggően a nátriumgőz lámpa, vagy kompakt fénycső, illetve fényemittáló dióda (LED) fényforrások alkalmazásának kiépítési, üzemeltetési, fenntartási költségeit, és erről a megrendelőt, valamint majdani 31/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV üzemeltetőt tájékoztatni. Csak a megrendelői és üzemeltetői állásfoglalást tartalmazó, és azt alkalmazó kiviteli terv tekinthető véglegesnek. 

A WC épület saját erősáramú elosztója a szerviz-folyosóba kerül.



A WC épületek belső világításának kapcsolását alkonykapcsolóval éjszakai üzemre reteszelt mozgásérzékelő alkalmazásával kell megvalósítani, lehetőleg energia takarékos fényforrások alkalmazásával.



A pihenőkben a mobil díjellenőrzés csatlakozási igényeinek megfelelően villamos csatlakozó szekrényt kell létesíteni. A díjellenőrzéshez szükséges csatlakozó szekrény földre, betonozással telepített GEYER szekrény. A szekrényben 3 db 230V/1*16A és 1db 400/230V/25A vízmentes aljzatot kell szerelni főkapcsolóval és áramköri biztosítékokkal.



A kültéri szekrények tájolásánál az ajtó a forgalmi területtel ellentétes irányba kerüljön nyithatóan és hozzáférhetően.

4.4. Védőkerítések villamos vonatkozásai



Védőkerítés terveinek tartalmaznia kell, villamos fejezetet is.



Védőkerítés létesítésénél, a villamos hálózatok keresztezése, illetve megközelítése esetén a védőkerítés érintésvédelmi földelését meg kell terveztetni, és az építés folyamán a háló szerelésével egy időben kell a földelést létesíteni.



A kerítések villámvédelmi földelésének szükségességéről, tervezői állásfoglalás bekérése szükséges.



A védőkerítések villamos folytonosságát és megfelelő földelési ellenállás biztosítását tervezni kell.



A védőháló és nagyfeszültségű távvezeték keresztezésekor a mindenkori áramszolgáltató által előírt földelési értékeket kell figyelembe venni.



Az érintett területre eső kapuknál a földelés folyamatosságát biztosítani kell.



A létesített földelések mérési jegyzőkönyveit, az átadási dokumentációban szerepeltetni kell.

4.5. Forgalomtechnikai berendezések, eszközök villamos vonatkozásai

32/71


A műtárgyak magasságától függően, a villámvédelem létesítéséről gondoskodni kell.



Légvezetékek környezetében elhelyezett műtárgyaknál a védőtávolság betartásán túl, figyelembe kell venni a műtárgyon történő munkavégzést, mely a műtárgyon túlnyúlhat. (Ezen tevékenységek végzésénél a lehetséges emelési irányból való megközelítést is figyelembe kell venni.)



VARIOGUARD elemek telepítésénél, a villámvédelmi előírások betartásáról és annak módjáról tervezői nyilatkozatot kell kérni.

33/71


5. Forgalomszámláló rendszer 

A forgalomszámlálást olyan eszközökkel kell megvalósítani, amelyek a Magyarországon előforduló klimatikus viszonyok (a kültéri telepített berendezések esetében az állomás belső hőmérséklet -30C° - +80C°; páratartalom 0% - 85%) között, teljes kapacitással és funkcionalitással működőképesek maradnak, és biztosítják a hatályos Útügyi előírásoknak megfelelő járműkategóriák detektálását



A forgalomszámláló állomásoknak alkalmasnak kell lenniük a járművek sebességének és a megrendelői igény szerinti helyszíneken a dinamikus tengelysúly meghatározására is.



Korszerű forgalomszámláló állomás és útburkolati érzékelői megfelelő jogosultsággal rendelkező kezelő által beállított referencia alapján képes legyenek értékelni a helyes és szembe irányú haladást (pálya kétirányúsítás, illetve szabálytalanul szembehajtó esetét is).



Az állomások adatformátumának illeszkednie kell Üzemeltető által használt jelenlegi adatstruktúrához.



A jellemző adatokat a központi munkaállomás grafikus képernyőjén egyszerűen lehessen követni, bizonyos beállítható adatkombinációk esetén pedig küldjön riasztást a rendszer, valamint az adatok a rendszerből közvetlenül nyomtathatóak és\vagy e-mail-ben elküldhetőek legyenek.



Elsődleges feldolgozás az adott pályaszakaszt üzemeltető APM-ben történik, de az egyik APM működését át kell tudnia vennie a másiknak is, továbbá képesnek kell lennie a központi Forgalomirányító Rendszer (FIR) számára bemenő adatokat szolgáltatni.



Kommunikáció az optikai gerincen keresztül történik, a kommunikációs csatorna hibája esetén a mérési eredményeket legalább 14 napon keresztül képes legyen helyben tárolni, és a kapcsolat helyreállása után automatikusan a központ felé továbbítani.



Biztosítani kell, hogy a kiépítésre kerülő új útszakaszhoz kiépülő központ és az előző, már meglévő központtal egymás adatait, azonos módon egyszerre láthassa (lehetőleg egy központ kialakításával).



Forgalomszámláló állomást minden csomópontok közötti szakaszban el kell helyezni. Pontos helyzetét Üzemeltetővel az engedélyezési (esetleg kiviteli) terv készítése során egyeztetni kell.



A forgalomszámláló állomás kültéri szekrényének anyagában és kialakításában a területre jellemző éghajlati viszonyokhoz és a fokozott NaCl/CaCl terheléshez kell igazodni az alapvető

34/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV elvárások mellett, melyek a következők: vandál biztos kialakítás, legalább három ponton záródó mesterkulcsos (Üzemeltetővel előzetesen egyeztetve) rendszerben működő ajtók, továbbá az ajtónyitást és energiaellátást távriasztó rendszerrel kell figyelni, egységes rendszerben valamennyi eszköz távriasztó alkalmazásaival. 

A forgalomszámláló állomás szekrénnyel ellentétes oldalon található hurokdetektor kábeleinek pályán (kopórétegben) történő átvezetését kerülni kell. Lehetőség szerint a pályaszerkezet alatt, kötőaknákban végződtetett, külön védőcsőben kell vezetni azokat. Törekedni kell továbbá a burkolat felújítás során nem károsodó, a kopó és kötő réteg alatt (legmagasabb pontja a végleges burkolatfelszín alatt legalább 8 cm mélyen legyen) elhelyezett járműérzékelők (hurok, Hall elemes detektor) alkalmazására. Hurok/piezo bevágásos technológia alkalmazása esetén, pályafenntartási prioritást élvez, ha a hurkok és kivezetéseik, illetve a hozzájuk tartozó piezo érzékelő és kivezetése, a pályatengelyhez viszonyított 45°-ban elforgatott kialakítását képes kezelni a számláló eszköz.



A forgalomszámláló alrendszer mért értékeit a központi adatbázisban kell tárolni. Az adatgyűjtési periódus legalább 5 és 60 perc között, - jogosultsági szinttel rendelkező felhasználó által, tetszőleges értékekre állítható legyen (a fentiekben jelzett 14 napos adat rögzítés a leggyakoribb adatgyűjtési periódusra vonatkozik).



A kültéri állomásokat minimálisan az alábbi funkciókat mérő eszközökkel kell ellátni:

Funkció forgalmi sávon-

Kapcsolat a központtal

ként



 

Gépjárművek sebessége

Állandó

Gépjárművek kategóriája

Állandó

Gépjárművek száma

Állandó

Úthasználati szint

Állandó

Gépjárművek sebesség mérése 1. Minimális méréshatár 180 km/h 2. Pontossága a teljes mérési tartományban ± 3% 3. Felbontás: 1 km/h Gépjárművek száma 1. Pontossága ± 1 % 100 db áthaladó járműre vonatkoztatva 2. Mértékegység: jármű Gépjárművek kategóriája 35/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV 1. ÚT 2-1.109:2009 Útügyi Műszaki Előíráshoz paraméterezhetően 2. Pontossága teljes mérési tartományban ± 5 % kategóriánként 100 db áthaladó járműre vonatkoztatva 3. Mértékegység: jármű/kategória  Úthasználati szint 1. Számított érték (az elméleti kapacitáshoz viszonyított) 2. Mértékegység: %  Követési távolság 1. Működési tartomány 2 m-től 200 m-ig 2. Pontossága a teljes mérési tartományban ± 3% 3. Mértékegység: m A fenti előírások ellenőrzésekor csak a forgalmi sávban szabályosan közlekedő járműveket kell figyelembe venni. 

Energiaellátás a mérőpont működtetésére; a tápellátás kimaradás esetére rendelkezzen minimum 2 héten keresztül autonóm működést biztosító, zárt rendszerű akkumulátorral.



Képes legyen egy teljes áramtalanítás (akkumulátorról is leválasztva) után, külső beavatkozás nélkül az áramkimaradást megelőző üzemszerű állapotába maximum 5 perc alatt visszaállni



Az egyes szekrények helyzetének meghatározásakor figyelembe kell venni az érvényes útügyi műszaki előírásokat, valamint azt, hogy a szekrények nyílásiránya mindig a menetiránnyal megegyező vagy arra merőleges irányba legyen (a forgalmat szemmel lehessen tartani). A szerelés lehetősége a rézsű-oldalról legyen biztosított amennyiben a rézsű nagyon meredek, vagy magas, abban az esetben biztosítani kell a kezelőszemélyzet leesés elleni védelmét is (korlát beépítése).



Az autópálya mellett telepített állomásokat az érvényes előírások szerint szalagkorlát védelemmel kell ellátni.

36/71


6. Útmeteorológiai rendszer 

Rendeltetése: Az OKKSZ szerinti „I.” szolgáltatási osztály „A” szolgáltatási szintje által megkövetelt téli útüzemeltetési feladatok gazdaságos és környezetkímélő, - szóró só felhasználás [1kg/m²/téli időszak] előirányzaton belüli - kivitelezésének támogatása.



Feladata: Távmérés



Az útmeteorológiai rendszernek minimálisan az alábbi paramétereket kell az egyes helyszíneken mérni, a megadott tartományban és pontossággal: 

léghőmérséklet, mérési tartománya – 55°C - +85°C; felbontás ± 0,1°C; megengedett hiba 0°C-nál max. ± 0,075°C, linearitás hiba a teljes mérési tartományban max. ± 0,25°C



relatív légnedvesség (RH) mérési tartománya 0 - 100%; megengedett mérési és linearitás hiba a 0 - 90 % tartományban max. ±1 %, e felett (90 - 100 %) ± 1.7 %



harmatpont (számított érték) felbontás 0,1°C, megengedett hiba ± 0,1°C vagy ±1% attól függően, hogy az éppen kijelzett értékre melyik jelenti a nagyobb hiba értéket.



útfelület hőmérséklet, mérési tartománya – 55°C - +85°C; felbontás ± 0,1°C; megengedett hiba 0°C-nál max. ± 0,075°C, linearitás hiba a teljes mérési tartományban max ± 0,25°C



folyadékfilm vastagság, mérési tartomány, 0 – 2 mm, felbontás 0,01 mm,



kémiai faktor* a mérési tartományt és felbontást az eszköz legyártása során a külön fejezetben ismertetett üzemeltetési technológiához köteles gyártó beszabályozni, és az erről készített mérési jegyzőkönyvvel szállítandó a szonda.

37/71


fagyáspont meghatározás tartománya (kémiai faktorból számított érték) – 20°C + 0°C, megengedett hiba 0°C-on ± 0,1°C



mélyréteg hőmérséklet, mérési pont minimum 5 cm mélyen, mérési tartomány –55°C - +85°C; felbontás ± 0,1°C; megengedett hiba 0°C-nál max. ± 0,075°C, linearitás hiba a teljes mérési tartományban max. ± 0,25°C



nagyobb hidakon és hófúvásos pályaszakaszokon indokolt szélirány és szélerőség mérő alkalmazása is: 

Szélerősség mérési tartomány legalább 0,1 – 40 m/s (0,36 – 144 km/h), mérési pontosság ± 0,2 m/s, vagy ± 3%, amelyik az éppen mért érték mellett a nagyobb hibát eredményezi, felbontás max. 0,1 m/s



Szélirány viszonyítási alap Észak, mérési tartomány 0 - 360°, pontosság ± 1°, felbontás max. 1°.

A mérési eredményeket a mindenkori helyi döntéshozó részére továbbító, illetve megjelenítő meteorológiai rendszernek és a működését biztosító szoftvernek olyan kapcsolatszerkezetűnek és logikai felépítésűnek kell lennie, hogy a különböző kiépítettségű állomások által mért adatokat helyesen jelezze, még abban az esetben is, ha egyes érzékelők meghibásodnak, vagy leszerelésre kerülnek, illetve ha egy-egy állomást a későbbiekben további mérőeszközökkel szerelnek fel. *Az elhárítási feladatok során alkalmazott szórási „receptek”, melyekhez a vegyi tényező mérést és kijelzést a gyártás során fel kell készíteni: A téli üzemeltetésnél alkalmazott technológiák: Szóróanyag, nedvesített technológia A gyorsforgalmi utakon a síkosság mentesítési feladatok végrehajtása során általános alapanyag az összeállás gátlóval bekevert NaCl. A hatékonyabb és gazdaságosabb védekezéshez 7°C alsó hőmérsékletig alkalmazzák az NaCl oldattal nedvesített szemcsés só szórási technológiát, ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén CaCl2 nedvesítő oldatra váltanak. 38/71


A nedvesítésre használt oldatot az alábbiak szerint kell elkészíteni -7 °C alsó hőmérsékletig: 20 %-os NaCl oldat (400 kg NaCl + 1600 l víz) -20 °C alsó hőmérsékletig: 20 %-os CaCl2 oldat (400 kg CaCl2 + 1600 l víz) -30 °C alsó hőmérsékletig. 30 %-os CaCl2 oldat (600 kg CaCl2 + 1400 l víz) Alkalmazott szórásmennyiségek Síkjég képződés (csúszásveszély) megelőzésére: 10 g/m² NaCl + 2,5 cm3 /m² oldat Hóesés előtti (letapadást megelőző) védekezés: 20 g/m² NaCl + 5,0 cm3 /m² oldat A meteorológiai állomások helyének kijelölési szempontjai: 

meteorológia szakvélemény (amelyet a pályatervezéskor el kell készíttetni a pálya mikroklímájáról) javaslatai,



más szakaszok üzemeltetői tapasztalatai alapján adott vélemény



hidak és egyéb műtárgyak továbbá az erős bevágásban futó télen folyamatosan árnyékos pályaszakaszok



az átlagos ajánlás: 10 km-ként kell biztosítani 1 db meteorológiai állomást

Az állomások adatformátumának illeszkednie kell az üzemeltető által használt jelenlegi adatstruktúrához. Az állomásokat teljes funkcionalitással (adatok, riasztások megjelenítése, riasztások kezelése, riasztási paraméterek beállítása…stb) az ÁAK meglévő Forgalom Irányító Rendszerébe (FIR) kell integrálni, a keletkezett adatokat a FIR grafikus felületén kell megjeleníteni. A meteorológiai állomás kültéri szekrényének anyagában és kialakításában a területre jellemző éghajlati viszonyokhoz és a fokozott NaCl/CaCl terheléshez kell igazodni az alapvető elvárások mellett, melyek a következők: vandálbiztos kialakítás, legalább három ponton záródó mes39/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV terkulcsos (Üzemeltetővel előzetesen egyeztetve) rendszerben működő ajtók, továbbá az ajtónyitást és energiaellátást távriasztó rendszerrel kell figyelni, egységes rendszerben valamennyi eszköz távriasztó alkalmazásaival. Biztosítani kell, hogy a kiépítésre kerülő új útszakaszhoz kiépülő központ és az előző, már meglévő központtal egymás adatait, azonos módon egyszerre láthassa (lehetőleg egy központ kialakításával). Az egyes szekrények helyzetének meghatározásakor figyelembe kell venni az érvényes útügyi műszaki előírásokat, valamint azt, hogy a szekrények nyílásiránya mindig a menetiránnyal megegyező vagy arra merőleges irányba legyen (a forgalmat szemmel lehessen tartani). A szerelés lehetősége a rézsű-oldalról legyen biztosított amennyiben a rézsű nagyon meredek, vagy magas, abban az esetben biztosítani kell a kezelőszemélyzet leesés elleni védelmét is (korlát beépítése).

40/71


7. Segélykérő rendszer 

A segélykérő alrendszer működésében alapvető fontosságú az egyszerű, mindenki számára könnyű használat, valamint a nagy megbízhatóságú, 24 órás üzemkészség biztosítása.



A segélykérő rendszer eseményei folyamatosan kerüljenek naplózásra, amely összesítő lista keretében legyen hozzáférhető.



A segélykérések hanganyagait, illetve a hozzá tartozó leíró információkat rögzíteni kell az APM-ekben kialakításra kerülő egységes adatbázisban.



A központok a hozzájuk tartozó autópálya szakasz segélykéréseit fogadják, de alkalmasnak kell lenniük az autópálya teljes hosszában elhelyezett segélykérő berendezésekről kezdeményezett hívások fogadására és az azokhoz tartozó információk kezelésére, rögzítésére is, valamint a FIR rendszerrel is együtt kell működnie.



A segélyhívásokat rögzítő eszköz rendelkezzen az automatikus időpontkeresés képességével, a hívásparamétereket (kezdeményező helyszín, időtartam, segély kezelés módja, stb.) naplózza, és automatikusan visszakereshető módon rögzítse.



A segélykérő rendszernek rendelkeznie kell intelligens hibadetektáló működéssel, mely automatikusan feltárja a hibásan működő oszlopokat, és azonosított riasztást küld a központba, amely intézkedhet a hiba kijavításáról.



A segélykérő oszlopokat átlátszó, vandálbiztos fallal kell védeni a hó eltakarítás során bekövetkező „hó ütés” mechanikai hatásától.



A segélykérő oszlopok tápellátását oly módon kell megoldani, hogy független áramforrásról az legalább két évig folyamatosan, gondozásmentesen működhessenek.



A segélykérő oszlopoknak az adott földrajzi hely jellemző időjárási viszonyait tekintve időjárás-állónak kell lenniük. A működésben nem jelenthet fennakadást a hőmérséklet, csapadék, valamint egyéb időjárási paraméter évenkénti változása.



Az elektronika működésével kapcsolatos további elvárt paraméterek: MTBF: 70.000 óra; MTTR: max. 10 perc.



A segélykérő hálózatban az oszlopokat min 10 %-ban kétsebességű figyelemfelkeltő villogósra kell tervezni. Pontos helyzetüket és mennyiségüket a végleges pályanyomvonal ismeretében az üzemeltető hagyja jóvá az engedélyezési tervkészítés fázisában.

41/71


A segélykérő oszlopokat 2 km-kénti elhelyezéssel kell tervezni. Kivételes esetek a pihenőhelyek, ahová minden esetben tervezni kell, valamint olyan veszélyesnek ítélt útszakasz, ahol az üzemeltető esetlegesen villogós oszlopokat határoz meg.



A szemben lévő segélykérő oszlopok összekötésére védőcsöves alépítmény-hálózatot kell tervezni.

42/71


8. Forgalombefolyásoló rendszer 

Forgalomszabályozásra az M0 körgyűrű keleti, illetve északi szakaszának kiviteli terveiben és megvalósulási dokumentációiban foglaltakat tartjuk irányelvnek. A táblák fizikai kialakítására vonatkozó diszpozíciókat a fent említett dokumentációk tartalmazzák.



A tervezett és kiépítésre kerülő forgalombefolyásoló rendszerek hálózati rétegeinek a leírását oly módon kell megadni, hogy a hosszú távú fejlesztések során az üzemeltető bármikor integrálhassa, vagy bővíthesse azt.



Szöveges információk betűtípusának meghatározása a hatályos Útügyi előírásoknak és Üzemeltető elvárásainak megfelelően történjen.



Figyelemelvonó hatása miatt kerülni kell egy sorban a hosszú (több mint 15 karakter) szöveges megjelenítési mód alkalmazását.



Szöveges táblák esetében jelenleg preferált a LED-es tábla.



KRESZ táblát megjelenítő változtatható jelzésképű tábla esetében a megjelenítendő jelzésképszám függvényében dönt az üzemeltető a megfelelő fizikai kialakítás mellett.



Elsődleges irányítás/feldolgozás az adott pályaszakaszt üzemeltető APM-ben történik, de adott esetben az egyik APM működését át kell vennie a másiknak is, továbbá képesnek kell lennie a központi Forgalomirányító Rendszer (FIR) számára bemenő adatokat szolgáltatni.



A forgalombefolyásoló rendszer tervezésénél, biztonságtechnikai okok miatt az alábbiakat kell figyelembe venni:

8.1. Központi oldal

1. A védelmi rendszernek meg kell akadályoznia az illetéktelen hozzáférést, a KRESZ- szel ellentétes értelmű vagy a helyi forgalmi rendnek ellentmondó, hibás jelzéskép variációk manuális, vagy automatikus kiadását (szoftvervédelem). 2. Az egymást követő keresztmetszetekben megjeleníthető szekvenciákat rögzíteni kell, attól eltérőek kiadását a központi szoftver nem támogathatja.

43/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV 3. Rendszeres időközönként automatikusan le kell kérdezni a táblák aktuális állapotát, amennyiben ez eltér a korábban kiadott utasítástól, azonnal „lekapcsolási” parancsot kell kiadni. (ideális ciklusidő: on-line) 4. Az adatátviteli kapcsolat megszakadása esetén (pl. kábelhiba) a központ folyamatos „lekapcsolási” parancsot küldjön a tábla vagy táblák felé, hogy a fizikai kapcsolat helyreálltakor az aktualitásukat vesztett korábbi jelzésképek azonnal törlődjenek. 5. Az egyes beavatkozásokat és a forgalombefolyásoló rendszer alapadatait, amelyekből a vezérlési javaslatokat teszi, archiválni kell.

8.2. Terepi oldal (Az autópályán, adott keresztmetszetben elhelyezett VJT-k)

1. Minden táblának önálló, belső tesztprogramot kell futtatnia. Ezen elsőszintű ellenőrzés célja, hogy a kiadott utasítástól eltérő jelzéskép ne jelenhessen meg. Hiba detektálásakor a jelzésképet ki kell kapcsolnia, egy időben a központ felé hibaüzenetet kell küldeni. 2. Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a programutasításnak megfelelő jelzéskép fizikailag is, láthatóan megjelenik-e a táblán. 3. Rendszeresen ellenőrizni szükséges a központi számítógéppel való adatkapcsolatot, ennek hiányában azonnal ki kell kapcsolni a megjelenített jelzésképet. (az ideális: on-line). 4. Legalább kétszintű védelem szükséges, a hibás, vagy értelmezhetetlen jelzésképek megjelenítésének elkerülésére. (hardver és szoftver) 5. Olyan jelzésképek megjelenítése esetén, amelyek csak a pálya mindkét oldalán, egyidejűleg alkalmazhatóak, (pl. sebességkorlátozás), szükséges az azonos keresztmetszetben, másik oldalon elhelyezett tábla(ák) kölcsönös vizsgálata is, bármely VJT meghibásodása esetén mindegyiket ki kell kapcsolni. Ezt a védelmi rendszert helyben, a központi géptől függetlenül kell kialakítani. 6. Egyéb vonatkozásokban a forgalomirányító fényjelző berendezések biztonságtechnikai előírásait kérjük értelemszerűen a tervezés során figyelembe venni. 7. A táblának rendelkeznie kell bekacsolási áramkorlátozó áramkörrel. 8. A VJT-k kültéri szekrényének a területre jellemző éghajlati viszonyokhoz kell igazodni az alapvető elvárások mellet, melyek a következők: vandálbiztos kialakítás, legalább három ponton záródó mesterkulcsos (Üzemeltetővel előzetesen egyeztetve) rendszerben

44/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV működő ajtók, továbbá az ajtónyitást és energiaellátást távriasztó rendszerrel kell figyelni, egységes rendszerben valamennyi eszköz távriasztó alkalmazásaival. 9. A VJT portálok kialakításakor/telepítésekor gondoskodni kell a megjelenítő táblák és a portálszerkezet közötti rések befedéséről, legalább olyan mértékig, hogy a táblák szerelésekor ne hullhasson semmilyen idegen tárgy az útpályára (pl. merev kialakítású erősített fémháló). Továbbá minden esetben biztosítani szükséges a portálokon történő biztonságos munkavégzés feltételeit (pl. leesés elleni védelmet mind a keresztirányú járófelületeken, mind a létrán (hágcsón) történő közlekedésnél is. 10. Amennyiben a hálózati (kommunikációs és elektromos) alépítmények a VJT alaptesten keresztül vezetnek, abban az esetben az alaptest betonozásakor különös tekintettel kell lenni a belépő védőcsövek épségére. Emiatt az előzetesen beépített védőcsöveket minden esetben le kell dugózni munkálatok megkezdése előtt, továbbá csak merevfalu csövek felhasználhatók. 11. Az egyes szekrények helyzetének meghatározásakor figyelembe kell venni az érvényes útügyi műszaki előírásokat, valamint azt, hogy a szekrények nyílásiránya mindig a menetiránnyal megegyező vagy arra merőleges irányba legyen (a forgalmat szemmel lehessen tartani), továbbá a kültéri szekrények a VJT alaptestek védett oldalára kerüljön. A szerelés lehetősége a rézsű-oldalról legyen biztosított, amennyiben a rézsű nagyon meredek, vagy magas, abban az esetben biztosítani kell a kezelőszemélyzet leesés elleni védelmét is (korlát beépítése).

45/71


9.

46/71


10.Videó rendszer 

Üzemeltető által egyeztetett, veszélyesnek ítélt szakaszokon képi és forgalmi adatok bejuttatását biztosítani kell az üzemeltetést ellátó mérnökségre.



A kamerák között különböző funkcióval rendelkezőket különböztetünk meg, így például a térfigyelő, forgalom ellenőrző (AID), webkamera. Ezen kamera „típusok” alkalmazását, előzetesen Üzemeltetővel egyeztetni kell.



Az egyes szekrények illetve szerelőnyílások helyzetének meghatározásakor figyelembe kell venni az érvényes útügyi műszaki előírásokat, valamint azt, hogy a szekrények, szerelőnyílások nyílásiránya mindig a menetiránnyal megegyező vagy arra merőleges irányba legyen (a forgalmat szemmel lehessen tartani). A szerelés lehetősége a rézsű-oldalról legyen biztosított amennyiben a rézsű nagyon meredek, vagy magas, abban az esetben biztosítani kell a kezelőszemélyzet leesés elleni védelmét is (korlát beépítése).



Az esetlegesen szükséges kültéri szekrénynek anyagában és kialakításában a területre jellemző éghajlati viszonyokhoz és a fokozott NaCl/CaCl terheléshez kell igazodni az alapvető elvárások mellett, melyek a következők: vandál biztos kialakítás, legalább három ponton záródó mesterkulcsos (Üzemeltetővel előzetesen egyeztetve) rendszerben működő ajtók. Az ajtónyitást és energiaellátást távriasztó rendszerrel kell figyelni, egységes rendszerben valamennyi eszköz távriasztó alkalmazásaival.



A kameráknál további feltétel, hogy amennyiben a kamera rendelkezik preset beállítással, akkor a közelében elhelyezett kültéri szekrények riasztásának pillanatában „dobjon fel” élőképet a központi oldal megfigyelő monitorán, valamint kerüljenek mentésre a felvételek a riasztás megszűnéséig.



A pihenők környezetében a pálya mindkét oldalán kell tervezni forgatható, zoomolható kamerákat.



Az egyes pihenőhelyeken valamint a nyílt vonalon telepített kameráknak a képét továbbítani kell az APM-be, ahol a kamera képeknek a megjelenítéstől függetlenül rögzítésre kell kerülniük.



Elsődleges feldolgozás az adott pályaszakaszt üzemeltető APM-ben történik, de adott esetben az egyik APM működését át kell vennie a másiknak is, továbbá képesnek kell lennie a központi Forgalomirányító Rendszer (FIR) számára bemenő adatokat szolgáltatni.

47/71


A nyílt vonali kamerák távolból is vezérelhetően forgathatóak, dönthetőek és legalább 10 x optikai zoommal felszereltek legyenek.



Kamera követelmények: o Automatikus és manuális fehéregyensúly állítás o Háttérfény elnyomási képesség o Színes kamera, csak alacsony megvilágítás esetén megengedhető fekete-fehér működés, automatikus átkapcsolással o A digitális kamerák felbontása minimum 500 000 pixel legyen (640x480 képpont felbontással minimum 20 kép/sec; 320x240 képpont felbontással minimum 24 kép/sec) o állítható felvételi sebesség (1-min. 20 kép/sec) o Zoomolható objektív (min. 20x optikai zoom) o Érzékenység min. 0,7 lux színesben, min. 0,01 lux fekete-fehérben o manuális és automatikus AGC o távkonfigurálhatóság jelszóvédelemmel o hálózati interfész: ethernet, min. 100Base-TX o támogatott protokoll: TCP/IP, UDP, HTTP/HTTPS, FTP, SMTP, DHCP, ARP, ICMP, SNMP o H.264 tömörítés használata. o mozgatórendszer döntési sebessége min. 10˚/sec, forgatási sebessége 14˚/sec (legnagyobb látószögben) o A kamerák jelének továbbítása, feldolgozása, tárolása digitális formában történjen. A kamera kimeneti jele csak IP alapú mozgókép (videostream) lehet o A kameráknak az átvitel-technikai hálózathoz kell csatlakozni. Az egyes APMekhez tartozó nyíltvonali kamerák képeit a pályaszakasz bármely APM-ében meg kell tudni jeleníteni, felügyelni és konfigurálni az ÁAK hálózatának bármely pontjáról. o Jel/zaj viszony nem rosszabb, mint 50dB o A kamerákat a kültéri szekrénybe telepített biztosíték-védelemmel kell ellátni. o A kamerához kapcsolódó minden vezetéket és a kapcsolatokat időjárásálló szigeteléssel kell ellátni.

48/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV További AID kamera követelmények:



o A kamerák legyenek képesnek lassulásra, megállásra, ellentétes irányú mozgásra, valamint „leesett” tárgyra történő riasztásra bármilyen fényviszony és időjárási körülmény esetén. A kamerák riasztásait, és riasztási képeit a forgalomirányító központban meg kell tudni jeleníteni. A szükséges illesztő szoftverek és interfészek elkészítése Vállalkozó feladata. A videó képeket az átvitel technikai gerinckábelen, digitális formában kell továbbítani.



A videó képek megjelenítésére a pályát üzemeltető mérnökségen monitor falat kell tervezni, ahol a kamerákat vezérelni lehet és a kameraképeket fixen és szekvenciálisan meg lehet jeleníteni.



A képek a szomszédos kezelői szakaszokra történő átjátszásáról gondoskodni kell (pl. FIR).



A videó kamerák elektronikáját a lehető legközelebb legkönnyebb üzemeltetési helyen kell elhelyezni az oszlopok környezetében.



A képek 24 órás rögzítését digitális formában és visszakeresési lehetőséget tervezni kell, a rögzítési idő intervallumról előzetesen Üzemeltetővel egyeztetni kell.

49/71


11.Autópálya mérnökség (APM) vonatkozó kiépítése 11.1. 

Irodai munkahelyek kialakítása

Munkahelyenként 2 db gyengeáramú (UTP Cat6 vezetékezés) RJ45 csatlakozóval, 3 db 230V-

os földelt erősáramú és 2 db 230V-os szünetmentes erősáramú F típusú elektromos csatlakozóval kell számolni. 

A diszpécser helyiséget. A csatlakozókat rejtett, de könnyen hozzáférhető helyen a pultban kell

elhelyezni. 11.2.

Telephelyek biztonságtechnikája

A telephelyeken kialakítandó biztonságtechnikai rendszereknek illeszkedniük kell az ÁAK Zrt-nél jelenleg alkalmazásban lévő (a vonali felügyelethez kapcsolódó) integrált biztonságtechnikai rendszerhez (IBR). Az IBR-be történő közvetlen integrálást tervezéskor és kivitelezéskor is egyeztetni szükséges ÁAK Zrt-vel, de az integrálás lehetőségét mindenkor biztosítani kell (a megfelelő típusú eszközök, rendszerek és szoftverek alkalmazásával) további eszköz és szoftver igényektől mentesen. A telephelyek biztonságtechnikájába az alábbi rendszereket értjük: o Behatolás jelző rendszer o Tűzjelző rendszer o Beléptető rendszer (rendszámfelismerő funkcióval) o Telepi térfigyelő rendszer Az egy telephelyen lévő APM és „autópálya rendőrség” biztonságtechnikai rendszerei egymástól függetlenek legyenek, vagyis mindkét telephelynek saját központtal kell rendelkeznie, a közös vezérlés vagy összeköttetés nem megengedett. 11.3.



Telephelyek gyenge- és erősáramú hálózata

Egyes mérnökségek áramellátó rendszerét úgy kell tervezni, hogy biztosítva legyen a szünetmentes (akkumulátoros UPS az aggregátor indításáig és Euro-4 dízel aggregátor) és normál hálózati táplálás. 50/71


Szünetmentes áramkört kell biztosítani az összes irodai munkahelyhez.



Az egyes helyiségekben, ahol számítógépes munkahelyek vannak struktúrált hálózatot (UTP Cat6) kell kialakítani. Minden munkahelyre 3 db 230V-os földelt és 2 db 230V-os szünetmentes F típusú elektromos csatlakozót kell biztosítani. Minden helyiségben biztosítani kell „takarító dugaljat” normál hálózatról.



Minden iroda jellegű helyiségben legalább 5 m2-enként kell biztosítani egy munkahely ellátását biztosító energiaellátó, és ezzel együtt számítógépes és telefonos hálózatot.



A diszpécser helyiséget, a hálózatkialakítás érdekében, min. 20, max. 25 cm magas álpadlózattal kell ellátni.



A diszpécser szobában legalább 10 munkahellyel kell számolni.



A diszpécser helyiséget minden esetben klimatizálni kell.



Az egy telephelyen lévő APM és „autópálya rendőrség” energia ellátó hálózata egymástól független legyen, mindkét épület saját áramszolgáltatói mérővel, és egymástól elkülönített erősáramú hálózattal rendelkezzen (szünetmentes és agregátoros is). 11.4.

Technikai helyiségek kialakítása

A telephely szünetmentes áramellátását biztosító UPS-t, illetve az informatikai és telekommunikációs aktíveszközöket az alábbi leírásnak megfelelő technikai helyiségben kell elhelyezni. Az informatikai és telekommunikációs eszközök elhelyezésére szabványos álló 19”-os zárható rackszekrények alkalmazhatók, melyeket erősáramú ellátását IEC 320 C13 aljzatokkal és IEC 320 C14 csatlakozóval szerelt távolról menedzselhető PDU-kon keresztül, a gyengeáramú ellátását pedig RJ45 aljzatokkal szerelt átkérőn (patch-panel) keresztül kell biztosítani. Fizikai jellemzők: 

Legalább 10 db szabványos (42U, 19”, 600x1000) rack-szekrény elhelyezésére alkalmas terület: kb. 25 nm.



Legalább egy teljes terhelésű (kb. 800 kg) szabványos (42U, 19”, 600x1000) rack-szekrény össztömegét tűrő födém\álpadló: kb. 1300 kg/nm.



Álpadló magasság: min. 25 cm.



Belmagasság: min. 2,6 m.

Tűzvédelem, légtechnika, áramellátás, közművek:

51/71


Elektromos helyiségekre előírt tűzvédelem: érzékelők – a mennyezeten – és automatikus gázzal oltó tűzoltó rendszer.



Üzemszerűen 22 oC-ot tartó redundáns klimatizáló rendszer: min. 500 kbtu/h, amely az álpadló alól, a rack-szekrényeken keresztül végzi hűtést. Maximális páratartalom: max. 55% (MSZ EN 300 019-1-3:2003 3.1 osztály: Szabályozott hőmérsékletű elhelyezés)



Friss levegő befúvás.



A gépterem födémje, padlója és falai víz- és gázvezeték mentesek.



Állandó világítás: irodahelyiségeknél előírt fényerő.



A rack-szekrények elektromos (erősáramú) és adatkommunikációs (gyengeáramú) kábelezése az álpadlón keresztül történik.

Biztonság: 

Árnyékolt\zavart 2,5 GHz-es rádió-tartomány (WiFi).

Telekommunikáció: 

800/900/1800 MHz-es rádió-tartomány (GSM/GPRS/EDGE/3G) működésének biztosítása (árnyékolás- és zavarmentes).

52/71


12. Az informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények 12.1.

Általános követelmények



Az alkalmazás 32 és 64-bites környezetben is fusson.



Az összes funkciója stabilan működjön Windows XP SP3 Professional magyar Windows 2003 R2 és Windows 2008 R2 angol nyelvű operációs rendszeren, ami támogatja a cluster-es környezetet.



Hálózati kommunikációhoz TCP/IP protokollt, vagy magasabb szintű, TCP/IP alapú programozási interfészt használjon (Winsock, DCOM).



A lehető legnagyobb mértékben a kliens gépen telepített eszközök erőforrásait használja (magyar verziójú Word 2007 SP2, Excel 2007 SP2, PowerPoint 2007 SP2, Access 2007 SP2, Outlook 2007 SP2, Internet Explorer 7, Internet Explorer 8), vagy ezekre az eszközökre legyen fejlesztve, ezek verziófrissítése ne okozzon hibát.



Az alkalmazás ne írjon futásidőben a felhasználó nevében a rendszerleíró adatbázis (registry) Local Machine illetve Classes Root részébe (nem teljesülése esetén nem üzemeltethető a software). A program a felhasználó függő beállításait a registry HKCU, illetve a fájl függő részeit a profilban tárolja, saját paramétereit a registry-ből illetve a saját konfigurációs fájljaiból vegye.



Az alkalmazás ne használjon lokálisan olyan adatállományokat, amik a szabványos telepítési folyamat során nem pótolhatóak.



Adattárolása szervereken történjen, központilag lehessen az adatbázis szervert változtatni.



Az alkalmazás összes funkciója működjön az ÁAK jelenlegi minimális szerver konfigurációján (_. pont), az ajánlott bővítéseket (memória, processzor, merevlemez, képernyő) a fejlesztés felmérési fázisában kell meghatározni.



Az alkalmazás összes funkciója működjön az ÁAK jelenlegi informatikai hálózatán (_. pont), a szükséges bővítéseket (sávszélesség, más minőségi paraméterek) a fejlesztés felmérési fázisában kell meghatározni.



Az alkalmazás kliensen csak a saját könyvtárába írjon településkor, futás közben létrehozandó ideiglenes fájlokat a system temp (%TEMP% környezeti változó) könyvtárba hozza létre.



Ismerje, és a mentések, olvasások során tudja használni az „Universal Naming Convention” (UNC) és a „Long File Name” (LFN) egyezményeket. 53/71


Ha az alkalmazás hivatkozik egy másik szerverre, azt csakis FQDN (fully qualified domain name) alapján tegye, azaz nem host hanem host.aakrt.corp.hu; host.corp.aakrt.hu formában. Csakis így biztosítható, hogy a szerver a kliens böngészőjében a Trusted Sites gépcsoportba (*.aakrt.corp.hu) tartozzon.



Az alkalmazás az ÁAK jelenlegi user illetve computer policy beállításai mellett kell, működjön. (Szükség szerinti betekintést biztosítunk.)



Központilag menedzselt liszenszelésű legyen



Supportált legyen



EA Exchange levelezőt használjon



Windows XP kliensekkel kompatibilis legyen



Üzemeltetési és telepítési leírása legyen, aminek segítségével az ÁAK alkalmazottai önállóan el tudják végezni a feladatot. Üzemeletési feladatok ne haladják meg egy áltatános Windows üzemeltető képességeit. Külső támogatás nélkül üzemeltethető legyen.



Felhasználói leírása hozzáférhető legyen magyar nyelven.



Központi MS SQL adatbázisa legyen



Központilag frissíthető legyen



AD autentikált (hitelesített) legyen



Futás közben lehessen menteni, a mentés visszaállítás meghatározott időn belül elvégezhető legyen



A már nem kellő adatok archiválhatók legyenek a rendszerben



A kliens válaszidők a meghatározott értékeken belül legyenek



Az ÁAK által üzemeltetett rendszerrel kompatibilis legyen



Microsoft Virtual szerver, HyperV, ill. VmWare környezetben fusson



Minden rendszertevékenység naplózva legyen, és adatmódosításkor őrizze meg az előző adatokat



A rendszerben végzendő minden tevékenységhez legyen felhasználói felületről elérhető funkció, ne kelljen semmilyen probléma elhárításához közvetlenül az adatbázisban tevékenykedni.



A rendszer egyes egységei közötti kommunikáció legyen titkosított.



A megbízhatóság, rendelkezésre állás növelése érdekében, a rendszer támogassa az adminisztratív, működési paraméter módosítási feladatok elvégezhetőségét a rendszer leállítása nélkül is.

54/71


A rendszer alkotóelemeiben történő bárminemű meghibásodás nem befolyásolhatja negatívan a többi alkotóelemének folyamatos működését, és az interfészen kapcsolódó rendszerek illesztése sem lehet negatív hatással a működő rendszerre. 12.2.



Telepítés, üzemeltetés

Az alkalmazáshoz dokumentált telepítő (Microsoft Installer kompatibilis) készletet kell biztosítani, amit elfogadott és átvett az Informatikai és Elektronikai Igazgatóság IT Infrastruktúra Üzemeltetési Osztály Szerver és Desktop Csoport. Az esetleges frissítésekkel a dokumentációt is frissíteni kell.



Az alkalmazás illeszkedjen a jelenlegi szoftver konfigurációhoz (7. pont). Telepítése ne legyen hatással más alkalmazások működésére.



A szükséges standard szoftver készletből hiányzó rendszerfájlok, ill. komponensek verziószáma és paraméterezései legyenek a telepítő dokumentációban feltüntetve és a telepítő készlet részét képezze.



A telepítési dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az alkalmazás közvetlen (egyedi), illetve távoli (nagy tömegben történő) telepítésének lépéseit, a példányonként változó paraméterek központi beállításának megoldását.



A kliens alkalmazás telepítése és verziókövetése megoldható legyen a Microsoft SMS alkalmazás távoli telepítés funkciójával (esetleg az Active Directory szoftvertelepítő funkciójával).



Legyen lehetőség a program helyes működésének ellenőrzésére, a működés közben bekövetkező hibák behatárolására. Ezek a lehetőségek az üzemeltetési kézikönyvben legyenek dokumentálva (pl. az Eseménynaplók). Ezek a lehetőségek az üzemeltetési kézikönyvben legyenek dokumentálva.



A klienstelepítő ne írjon a win.ini és a system.ini fájlokba, a rendszer könyvtárakban (%systemroot%\system, %systemroot%\system32, %systemdrive%) levő rendszer fájlokba (dll, sys, vxd,… stb.), a szükséges standard szoftver készletből hiányzó rendszerfájlok, ill. komponensek verziószáma és paraméterezései legyenek a telepítő dokumentációban feltüntetve.



A klienstelepítő program csak a saját könyvtárába írjon, futás közben létrehozandó ideiglenes fájlokat a system temp könyvtárba (olvassa ki azt a környezeti változók közül) hozza létre.

55/71


A kliens telepítési dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az alkalmazás közvetlen (egyedi), illetve távoli (nagy tömegben történő) telepítésének lépéseit, a példányonként változó paraméterek (pl. egyedi registry bejegyzések) központi beállításának megoldását. 12.3.

Felhasználói felület



Az alkalmazás teljes funkcionalitásában működjön az ÁAK jelenlegi standard eszközein.



Az alkalmazás kezeléséhez lehessen használni a standard billentyűzetkiosztásokat, és a kétgombos egeret. 12.4.



Adatbázisok

Amennyiben az alkalmazás használ adatbázist, az legyen relációs (MS SQL Server 2005/2008 Standard preferált). Az ÁAK jelenleg OLTP adatbázisok kezelésére van felkészülve. OLAP adatbázisok használatáról egyeztetni szükséges. Enterprise vagy Datacenter verzió alkalmazásáról egyeztetés szükséges. (Jelenleg nem lehetséges.) Az adatbázis motor felső verziója nem köthető ki.



Az alkalmazásnak az MDAC technológiát kell használnia, a kapcsolódáshoz.



http://msdn.microsoft.com/enus/library/ms811910.aspx



Az alkalmazás felépítése 3 (ill.4) rétegű legyen a mellékelt ábra szerint.



Az adatelérési réteg (Data) szabványos interfészekkel csatlakozzon az üzleti logikához (Business Logic), biztosítva ezzel az adatbázis technológiai cserélhetőségét. (A Service réteg opcionális.)



Az alkalmazás nem lehet érzékeny az adatbázis szerver fizikai, logikai elhelyezkedésére, az alkalmazáshoz képest.



Az alkalmazás és az adatbázis kapcsolatának konfigurálhatónak és átkonfigurálhatónak kell lennie.

56/71


Nem írhatja elő az adatbázismotor kizárólagos használatát. Nem férhet hozzá az adatbázismotor system adatbázisaihoz.



Az adatbázist elérő user authentikációjának alkalmazkodnia kell az ÁAK biztonsági előírásaihoz. (Password policy, stb…) Preferált megoldás az adatbázis eléréséhez egy Domain User használata, és connection string technológia. A felhasznált user csak az alkalmazás adatbázisát érheti el. Amennyiben a futtatáshoz dbo jogosultság szükséges az alkalmazás nem érheti le az adatbázist az alkalmazást használó user accountjával. Az adatbázis szerver egyéb erőforrásainak közvetlen elérése (driverek, lemezek, programok, stb…) kizárt!



Az alkalmazásnak ki kell zárnia az „SQL injection” lehetőségét. Ennek a pontnak a nem teljesülése esetén az alkalmazás semmilyen módon nem használható!



Az alkalmazásnak illeszkednie kell a relációs adatbázisok technológiájához. Preferált megoldás a tárolt eljárások használata. Tömeges adatfeldolgozás esetén a feldolgozás logikájának az adatbázis szerveren kell lefutnia.



Az alkalmazásnak az ÁAK-val előre egyeztetett infrastruktúrán „megfelelő” válaszidőket kell adnia. A kézi CRUD műveleteknek <2 sec alatt le kell futniuk. Tömeges adatfeldolgozás, vagy listázás esetén a maximális válaszidő egyeztetést igényel! Az alkalmazásnak az alapvető performancia javító eljárásokat tartalmaznia kell (indexek, statisztikák). A további performancia javítások - amennyiben lehetségesek - ha az ÁAK feladata, akkor az adatbázis automatikus frissítése kizárt.



Az adatbázis üzemeltetésre az alkalmazás teljes körű tesztelése, különös tekintettel a terhelési tesztekre, vehető át.



A szerver alkalmazásnak (komponenseknek) az Informatikai és Elektronikai Igazgatóság IT Infrastruktúra Üzemeltetési Osztály Szerver és Desktop Csoport által átvettnek kell lennie. 12.5.



Adminisztráció

Ha szükség van saját policy beállításra, akkor azt „System Policy Template” (*.adm) formában kell mellékelni az alkalmazáshoz, a megfelelő policy beállítások leírásával.



Az alkalmazás az ÁAK Active Directory rendszeréből vegye az elérési jogosultságokat.



Az alkalmazásban történt bármilyen változtatást eseménynaplókban rögzítsen, ami visszakereshető legyen.

57/71


Az alkalmazásban bekövetkezett hibák felügyelhetőek legyenek a vállalat aktuális monitorozó rendszerével (SCOM, ZAM). 12.6.

Üzemeltetési, karbantartási és infrastrukturális követelmények

A rendszer tervezése és kialakítása során figyelembe kell venni a módosíthatóság és kiterjeszthetőség szempontjait, mivel az elvárt funkcionalitásban a későbbekben változások lehetnek.  Módosíthatóság alatt a rendszer meglévő funkcionalitásának egyszerű megváltoztathatóságát értjük. 

Kiterjeszthetőség azt jelenti, hogy a rendszerhez könnyedén, a meglévő rendszerrészek forrásainak módosítása nélkül lehessen új funkciókat hozzáadni.

Meg kell tenni minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a módosíthatóság követelménye ne befolyásolja hátrányosan a rendszer teljesítményét. Az üzemeltetést igénylő, bármilyen kezelői felülettel rendelkező alkalmazások fejlesztése csak az ÁAK zrt. által jóváhagyott rendszerterveknek megfelelően történhet. Tipikusan elvárt átlagos válaszidők:  Bármely funkcióra a funkció aktiválásától a funkció felhasználói felületén a munka megkezdhetőségéig: <30 sec 

Adatrögzítő felületen egyik adatrögzítő mezőből a másikra ugrásig: <5 sec



Képernyő, ablak, fülezett lap váltás: <5 sec



Rögzített adat mentése: <5 sec



Az alap beépített lekérdezések, listák, riportok, jelentések előállítási sebessége képernyőn megjelenítéshez< 20 eredménysor/sec,



Az alap beépített lekérdezésekre, listákra, riportokra, jelentésekre a nyomtatási kép megjelenítése, a nyomtatásra előkészítés a képernyőn megjelenítésből< 1 oldal / 5 sec

Válaszidő az adott művelet kezdeményezésétől a munka folytatásáig tartó idő, azaz a kezdeményezett művelet aszinkron végrehajtása a válaszidőnél tovább is tarthat, ha más tényező akadályozza a munkát.

58/71


12.7.

Jelenleg használt minimális számítógép konfiguráció

12.7.1. Szerver 

Hardver: Intel Xeon Dual-Core 3000, 2GB RAM, 250GB HDD, 17” TFT monitor,

1280x1024/32 bit felbontás. 

Operációs rendszer: Microsoft Windows 2003 R2 x32 angol verzió.



Billentyűzet kiosztás: Magyar



Standard alkalmazások: McAfee VirusScan Enterprise 8.7i, Internet Explorer 7.

12.7.2. Kliens 

Hardver: Intel Pentium4/AMD Athlon64 processzor, 1GB RAM, 160GB HDD, 19” TFT

monitor, 1280x1024/32 bit felbontás. 

Operációs rendszer: Microsoft Windows XP SP3 magyar verzió.



Billentyűzet kiosztás: Magyar



Standard alkalmazások: Microsoft Office 2007 Professional SP2 magyar verzió, Syman-

tec Endpoint Protection Suite, Internet Explorer 7, Adobe Reader 8, 7-zip. 12.8.

Jelenlegi LAN\WAN paraméterek



A szerverparkban a gépek rezes Gigabit Ethernet hálózatba vannak kötve.



A központi irodaház és az Informatikai Központ között optikai Gigabit Ethernet összeköttetés van.



A központi irodákban a számítógépek rezes Gigabit Ethernet hálózatba vannak kötve, az emeletek között trunk-ölt optikai Gigabit Ethernet kapcsolat van (LAN).



A többi telephelyen Fast Ethernet hálózatok vannak (LAN).



A pályák mentén a telephelyeket Gigabit Ethernet gerinc köti össze.



A pályák és az Informatikai Központ között 30Mbps\512kbps MLLN összeköttetés van.



Szigetszentmiklós telephely 10Mbps MLLN kapcsolattal rendelkezik az Informatikai Központtal. 12.9.

Hálózati szolgáltatások

59/71


Nyomtatás: központosított felügyeletű várakozó soros szolgáltatás, mely TCP/IP alapon működik.



Fájlkiszolgáló: Windows Server 2003 platformú, központi, magas rendelkezésre állású (HA) hibatűrő (failover) fürtkiszolgáló az Informatikai Központban elhelyezve, megosztott erőforrásokkal (mappák).



Levelezés: az MS Exchange Server 2007 és az Outlook 2007 biztosítja a belső e-mail szolgáltatást. A rendszer elemei MAPI protokollon keresztül kommunikálnak.



WWW szolgáltatások: szabvány WWW böngésző: Internet Explorer 7/8. Egy alkalmazás szintű tűzfal megoldás biztosítja a belső hálózat védelmét az Internet felől 12.10.

Szoftverek átvételi folyamatának ellenőrzési listája

12.10.1.

Rendszerterv:



Funkcionális leírás



Globális működési leírás



Meglévő rendszerekhez való kapcsolódás, interfészek



Beállítások és egyéb paraméterek (DLL-ek és verziójuk, Service Pack)



Fejlesztői dokumentumok (Új verzió esetén kibővítendő!)

12.10.2.

Üzemeltetési leírás



Mentés



Adminisztráció



Upgrade folyamatok



Működőképesség ellenőrzése (Meglévő rendszerekkel való együttműködés.)



Üzemeltetési kézikönyv (Új verzió esetén kibővítendő!)

12.10.3.

Installációs kit



Szoftverek átvétele



Kliens telepítés leírása



Szerver telepítés leírása



Licenszek átvétele



Tesztelt telepítőprogram átvétele (upgrade)

60/71


12.10.4. 

Tesztkörnyezet pontos meghatározása



A kért funkciók ellenőrzése



Terhelési teszt



A definíció szerinti és a tényleges funkciók tesztelése



Mentés visszaállítási teszt

12.10.5.

Használati Policy

12.10.6.

Oktatás



Felhasználói oktatás



Felhasználói oktatási anyag



Adminisztrátori oktatás



Adminisztrátori oktatási anyag

12.10.7.

Átadás éles üzemeltetésre



Pilot telepítések



Pilot tesztelés



Átvétel

12.11.



Tesztelés

Műszaki átadás-átvétel

A műszaki átadás-átvételi eljárás kezdete a Vállalkozó készre jelentésével kezdődik, a végét a sikeres átvételi teszt lezárása és a próbaüzem sikeres befejezése határozza meg. A készre jelentett részeket Megrendelő tételesen átnézi, és a jóváhagyott részletes specifikációban rögzítetteknek megfelelőségét ellenőrzi. A Vállalkozó az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat biztosítja. Megrendelő az átadás-átvétel megkezdéséhez szükséges feltételek meglétét ellenőrzi. Sikeres átvételi teszt esetén kezdődhet meg a próbaüzem. A próbaüzemet Vállalkozó folyamatos kiemelt támogatást nyújtva köteles támogatni.



A készre jelentéséhez mellékelni kell a rendszerek ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó részletes tesztelési jegyzőkönyveket. A tesztek csak a Megrendelő által jóváhagyott tesztelési tervek birtokában kezdhetők el. A tesztelési terveknek tartalmazni kell a tesztelés tervezett körülmé-

61/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV nyeinek leírását, alkalmazni kívánt tesztelési eszközöket, a tesztelés során végrehajtani kívánt tesztesetek részletes leírását. 

Az egyes hibalistákat és a hiányosságokat Felek közösen jegyzőkönyvben rögzítik. Esetleges hiányosságok esetén az érintett projektelemre Felek ésszerű póthatáridőt állapítanak meg, melynek végén Vállalkozó újra készre jelenti a projektelemet. A végső teljesítési igazolást Vállalkozó részére Megrendelő csak a teljes rendszer átadás-átvétele után adja ki, abban az esetben, ha Vállalkozó maradéktalanul eleget tett a specifikációban rögzítetteknek, kivéve, ha Felek az átadás-átvétel során ettől eltérően állapodnak meg.



Az átadás-átvételieljárás során, annak lezáró jegyzőkönyvében felek egyetértésben a következőket kell rögzítsék: "Felek rögzítik, hogy a jelen szerződés hatályba lépésével az ÁAK-nak a termékeken használati joga keletkezik. Szállító, a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg hozzájárul ahhoz, hogy az ÁAK a termékek használati jogát – az ÁAK megszűnése, szervezeti egységének kiválása, vagy más ok miatt – 3. személy részére átengedje (a továbbiakban, mint új jogosult), amelyről az ÁAK köteles a Szállítót tájékoztatni. Felek rögzítik, hogy ez esetben a jelen szerződésből eredő valamennyi jog és kötelezettség az új jogosultat illeti, illetve terheli."

13.Műszaki átadás-átvétel 13.1.

Műszaki átadás folyamata

Vállalkozó a Munkák elkészültét írásban közli Megrendelővel, egyben nyilatkozik annak a specifikációnak való megfelelőségéről, és átadja az azokat bizonyító dokumentumokat 3-3 példányban. A készre jelentést követően Megrendelő a Vállalkozóval és Kezelővel együtt felülvizsgálatot tart, a jóváhagyott tervek alapján történt kivitelezésről, és a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságról. Amennyiben a felülvizsgálat során olyan súlyú, vagy olyan számú hiba, hiányosság jelentkezik, amely záros időn belül nem javítható, illetve nem pótolható, akkor a Megrendelő felfüggeszti az átadás-átvételi eljárást. A hiánypótlás és hibajavítás után Vállalkozó megismétli azokat a teszteket, melyeket a Megrendelő szükségesnek tart, és folytatható az eljárás. A tesztelésre a dokumentációban, valamint a Mintavételi és minősítési tervben előírtak az irányadók. A Munka átadás-átvétele akkor történik meg, ha a Vállalkozó összes teljesítménye megfelel a Szer62/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV ződés követelményeinek és az alépítmény hálózat az optikai kábel behúzására alkalmas. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet szerződő feleknek cégszerűen alá kell írni. A megállapított hibákat a Vállalkozónak a jegyzőkönyvben rögzített határidőn belül ki kell javítani. Amennyiben bármely illetékes szakhatóság az átadás-átvételi eljárás során a Munkákkal összefüggésben további munkálatok elvégzését rendeli el, azt a Vállalkozónak – saját költségére - haladéktalanul teljesítenie kell. Az átadás-átvételi eljárástól számított három éven belül a Munkát újból meg kell vizsgálni utófelülvizsgálati eljárás keretében. Megrendelő készíti elő az utó-felülvizsgálati eljárást és hívja meg arra a Vállalkozót és Kezelőt. Abban az esetben, ha a jótállási idő 3 évnél rövidebb, legkésőbb a jótállási időszak lejárta előtt egy hónappal kell elvégezni az utó-felülvizsgálati eljárást.

13.1.1. Műszaki átadás-átvétel előtti bejárás A bejárás célja, hogy érintettekkel (Vállalkozó; Megrendelő, ha nem egyezik meg akkor Kezelő; Mérnök) közösen végig járva az építési területet, jegyzőkönyvezzük, melyek azok az esetleges hibák, hiányosságok melyeket Vállalkozónak javítania kell (21 napos hiány és hibalista). Értelemszerűen ennek a bejárásnak legalább a műszaki átadás-átvétel lezárását megelőzően 21 nappal hamarabb meg kell történnie (javasolt a legalább 30 nappal korábbi bejárás). 13.1.2. Próbaüzem Amennyiben nem merült fel olyan súlyos hiba illetve hiányosság a műszaki átadás-átvétel előtti bejáráson, mely akadályozza a próbaüzem elindítását, akkor azt az alábbiak szerint el kell indítani és a műszaki átadás-átvétel lezárásának napja előtt, de legkésőbb azon a napon le kell zárni, egyben el kell indítani a jótállási időszakot. A próbaüzem elindítását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyben jelezni kell az esetleges hibákat, hiányosságokat is. A jegyzőkönyv mellékletét kell, hogy képezze a próbaüzem alatti hibák értesítési rendje az értesítési kör feltüntetésével együtt (nevek, telefonszámok, e-mail címek, képviselt cég, beosztás), továbbá mellékelni kell, Vállalkozó által készítet és Kezelőnek átadott elsődleges hibaellenőrzési listát (check-list).

63/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV A próbaüzem lezárásának feltétele az egybefüggően 14 napos hibamentes működés, melyet felek ellenőriznek, teljesülése estén a próbaüzemet sikeresnek tekintik, melyet szintén jegyzőkönyvben rögzítenek. 13.2.

A műszaki átadás-átvétel dokumentumai

A technikai megvalósításon túl rendkívül fontos még az alépítmény megvalósításával kapcsolatos dokumentumok műszaki átadás-átvétel előtti átvizsgálása: 

az Építési Napló másolata;



a megvalósulási tervek (javított kiviteli tervek teljes műszaki tartalommal);



a gerinchálózat nyilvántartásba vételéhez szükséges digitális geodéziai bemérések;



a minőségi vizsgálatok dokumentumai.

A dokumentáció vizsgálata az Építési Napló (másolatának) tartalmi ismeretében kezdhető meg, amiből az eltérések és azok okai megismerhetőek. Ezen eltéréseket a javított kiviteli terven végig vezetve meg kell találni a naplózásra nem kerülő, de a nyilvántartást érintő változásokkal együtt. A megvalósulási terveket minden esetben digitális formátumban is át kell adni Üzemeltetőnek (doc, pdf és pdf vagy dwg formátumban).

13.2.1. Megvalósulási tervek:

A javított kiviteli terv a jóváhagyott kiviteli tervtől eltérő megvalósulás dokumentálását szolgálja, amit a Vállalkozó, a valóságnak megfelelően pirossal javít, és aláírásával laponként hitelesít. Célja a mindenkori kivitelezés során bekövetkező változás nyomon követése és a megvalósulási dokumentációk elkészültéig az ideiglenes nyilvántartási és fenntartási adatok biztosítása. A javított kiviteli tervvel szemben követelmény a teljes összefüggő egység ábrázolása és a változtatás egyértelmű megjelenítése, mely beilleszthető a műszaki nyilvántartási rendszerébe. Megvalósulási tervek munkarészei az alépítmény hálózat esetében megegyeznek a kiviteli terveknél felsorolt kritériumokkal, valamint az alábbi dokumentációkkal egészülnek ki: 

az út- és közműkeresztezések megvalósulási tervei az alkalmazott védelem anyagának, hosszának és magassági adatainak feltüntetésével; 64/71


megszakító létesítmények rajzai, csőkép;



keresztszelvények;



egyéb részletrajzok.



üzembe helyezési leltár

Amennyiben olyan változás következett be, amely dokumentálása a kiviteli terv tartalomjegyzékében szereplő mennyiségi felsorolásban nem található dokumentum előállítását kívánja meg, úgy annak az előállítása is a Vállalkozó hárul (pl. ha a kiviteli tervben szereplő aknákon, keresztezéseken felül újabbat is kellett készíteni, akkor erről rajz készítése a Vállalkozó feladata).

Az egyes munkarészekkel szemben támasztott követelmények: Tartalomjegyzék Minden olyan munkarészt, mely az eredeti kiviteli terv tartalomjegyzékében nem szerepelt, de a kivitelezés során felhasználásra került, a javított kiviteli terv tartalomjegyzékében fel kell tüntetni (pl. fedvényterv, utólagosan beszerzett engedély, stb.). Minden a létesítéssel kapcsolatos dokumentum azonosítható legyen a tartalomjegyzék alapján. Műszaki leírás Amennyiben a létesítés lényegesen eltért a kiviteli terv Műszaki leírásában rögzítettektől, úgy a kapcsolatos adat és/vagy technológiai változásnak meg kell jelennie. Ha a változás az eredeti dokumentumon nem vezethető át egyértelműen, akkor ezt akár külön kivitelezési műszaki leírás készítésével kell biztosítani. Jogi tartalmú dokumentumok A szükséges engedélyeknek, nyilatkozatoknak, szakhatósági és közmű hozzájárulásoknak, ingatlan nyilvántartási adatoknak, tulajdonosi hozzájárulásoknak, jegyzőkönyveknek) rendelkezésre kell állniuk. Ha a kivitelezés során történt olyan eltérés a jóváhagyott kiviteli tervtől, mely e dokumentumok módosítását teszi szükségessé, akkor a változást a jogi tartalmú dokumentumokon is át kell vezetni. (pl. a nyomvonal eltérése az eredeti tervben jogilag előre rendezett nyomvonalhoz képest vízszintes irányban 0,5 m-nél, függőleges értelemben + 0,2 m és - 0,1 m-nél nagyobb mértékben, vagy az eredeti tervben nem érintett ingatlan bármilyen mértékben érintetté vált). Vizsgálni kell, hogy a megvalósult hálózatrész teljes hosszában, a vezetékjog bejegyzéshez szüksé65/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV ges dokumentumok rendelkezésre állnak- e. 13.2.2. Digitális geodéziai bemérési dokumentumai

A geodéziai bemérés célja, hogy a megépült távközlési hálózat nyomvonalának és objektumainak a környezetükhöz viszonyított térbeli helyzetét geodéziai módszerekkel megállapítsák és rögzítsék az alkalmazott technológiának megfelelő formában és pontossággal. Munkarészei: 

átnézeti térképek;



mérési- és számítási jegyzőkönyv;



pontvázlatok, mérési jegyzet vagy vázlat;



koordináta jegyzék és ezek digitális állományai.

Követelmény, hogy e munkarészek alapján bármikor egyértelműen kitűzhető legyen a nyomvonal és a megszakító létesítmények. A rajzi munkarészek alapja a nyilvántartási szakterülettel egyeztetett, ismert eredetű térkép (autópálya részletes helyszínrajz, autópálya törzskönyv, stb.). Ennek módját, követelményeit, a felhasználható alaptérképeket az 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a szerinti jogszabályi rendezés megtörténtéig a 3/1984. (Ép.Ért. 26.) ÉVM számú utasítással módosított 3/1979. (Ép.Ért. 11.) ÉVM számú utasítás és egyéb földmérési előírások szabályozzák. A dokumentálási munka megkezdése előtt a Dokumentálónak egyeztetést kell kezdeményeznie a Kezelő (ÁAK Rt.) nyilvántartással megbízott mérnökével a dokumentálás módjáról, az alaptérkép, digitális törzskönyv és nyomvonal-folytonos koordinátajegyzék átadásáról. A geodéziai bemérési dokumentáció tartalmáért a bemérő felelős, a helyszíni állapotnak megfelelő ábrázolásért szavatosságot vállal. A bemérést nyílt árokban kell végezni. A nyíltárkos bemérést a Műszaki Ellenőr igazolja. Az illetékes nyilvántartó jogosult a helyszínen is ellenőrizni a nyíltárkos bemérés vonatkozó utasítások szerinti elvégzését. Amennyiben a Műszaki Ellenőr, vagy a nyilvántartó az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy a bemérés nem nyílt árokban történt, az adott szakaszon – Vállalkozó költségére - a nyomvonalat föl kell tárni, és a bemérést nyílt árokban el kell végezni. 66/71


A föld alatti hálózatrészeknél a magassági adatok megléte alapkövetelmény. E nélkül a bemérés nem fogadható el. A vizsgálhatóság érdekében az ellenőrzéshez a digitális állományok mellé is csatolni kell egy papírmásolatot is, melyet a Műszaki Ellenőr megfelelőség esetén aláírásával lát el. A papír alapú adathordozók vizsgálata: 

Az utolsó változások dátumaként feltüntetett időpontok a létesítésnek megfelelnek-e.



A dokumentálást végzők adatainak feltüntetése (név, cég, dátum, stb.).

A digitális adathordozók vizsgálata: 

Azonosított, olvasható (pl.: CD-ROM) adathordozón, a Kezelő (ÁAK Rt.) által elfogadott rendszerű, formátumú és típusú állományok (vírustesztelt állapotban) vehetők át vizsgálatra, melyek csak megfelelőség esetén duplikálhatók.

13.2.3. A minőségi vizsgálatok dokumentumai

Az összes műbizonylat, vizsgálati jegyzőkönyv, mellyel Vállalkozó a terv és a hatályos szabványok, előírások szerinti minőséget tanúsítja: 

bizonylatok (kábel védőcső, előregyártott aknák, fedlapok, stb.)



laboratóriumi vizsgálatok eredményi (földvisszatöltés tömörsége, a beépített beton szilárdságvizsgálatának eredményei, betonacélok bizonylatai, stb.)



13.3.

a kaliberezés és nyomáspróba mérési jegyzőkönyvei.

Az átadási dokumentáció minősítése

Az egyes dokumentumokat a különböző ellenőrzési módszerekkel feltárt hiányosságok alapján minősíteni kell. Elfogadhatatlan az a dokumentáció, mely kritikus hibát tartalmaz. Ebben az esetben az átvételi eljárás a hiba kijavításáig megszakad. Kritikus az a hiba, amely a dokumentáció vagy egy részének érthetőségét erősen zavarja, módosít-

67/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV ja vagy lehetetlenné teszi, például: 

Jogi kihatású okmányok, ill. azok másolatai (pl.: hatósági engedélyek, nyilatkozatok, megállapodások, tulajdonosi kimutatások és hozzájárulások, jegyzőkönyvek stb.) hiányoznak, vagy elfogadhatatlanok.



Egyes, szükséges műszaki adatokat tartalmazó munkarészek (pl. műszaki leírás, rajzok, táblázatok stb.) hiányoznak, vagy elfogadhatatlanok.

Javított kiviteli tervek esetében: 

A kiviteli terv javítása nem piros színnel történt.



A megvalósulási dokumentáció készítéséhez szükséges alapadatok hiányoznak vagy tévesek.



Bármely adat a helyszínen található m-ben vagy db-ban kifejezhető tényektől 5%-nál nagyobb mértékben eltér, ide nem értve a geodéziai mérésekkel meghatározható adatokat.



A javított kiviteli terven és a geodéziai bemérési dokumentáción szereplő nyomvonal szélességi értelemben 0,5 m-el, mélységi értelemben + 0,2 m és - 0,1 m-el eltér.



Hiányzik a megszakító létesítmények, keresztezések listája, s ez más formájú dokumentummal sem került pótlásra.

Geodéziai bemérési dokumentáció esetében: 

A geodéziai bemérési dokumentáció hiányzik, vagy nem nyíltárkos geodéziai bemérés.



A nyomvonalat érintő síkrajz vagy az ábrázolt nyomvonal nem felel meg a valóságnak.



A dokumentálás megkezdése előtt nem történt egyeztetés a nyilvántartással.



Az alkalmazott alappont sűrítési eljárás hibája meghaladja a vonatkozó utasításban megadott határértékeket.



Az egyes munkarészeken az alapvető elemek, adatok hiánya (pl.: koordináta jegyzék, magassági adatok, stb.)

Jelentős az a hiba, mely a dokumentáció érthetőségét, összefüggéseit zavarja, de nem teszi lehetetlenné. Az észrevételek alapján a hibákat javítani kell, de az átadás-átvételi eljárás nem szakad meg. A hibák javításáig az átadás-átvételi eljárás nem zárható le.

68/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV Javított kiviteli terv esetében: 

A nyilvántartási adatokat tartalmazó lapokon a kivitelezést végző cég és képviselőjének neve, utolérhetősége, aláírása és/vagy a hitelesítés dátuma nem olvasható.



A megépített hálózat azonosítása (aknák, hosszak, keresztezések) hiányos vagy téves.



A megírt hosszak a geodéziai bemérési dokumentációban szereplő nyomvonalhosszhoz képest eltérnek.



A helyszínrajzokon szereplő adatok ellentmondanak az elvi rajzon szereplő azonos tartalmú adatoknak.

Geodéziai bemérési dokumentáció esetében: 

Egyes bemért pontokon egy- egy méret feltüntetése hiányzik.



Alacsony számban előforduló, a javított kiviteli tervnek ellentmondó feliratok, objektum típusok.

13.4.

Átadás-átvételi eljárás

69/71


14.Jótállási és szavatossági időszak Vállalkozó, a kivitelezői nyilatkozatában garantálja a szerződéses munkák szakszerű és megfelelő minőségű kivitelezését. Szerződésében kötelezettséget vállal a jótállás és a szavatosság időtartamára és arra, hogy a vállalt jótállási és szavatossági idő alatt felmerülő összes, jótállási és bizonyítottan szavatossági körbe tartozó hibát a saját költségére kijavítja. A jótállás, a szavatosság, illetve a kötelező alkalmassági idő időtartamát a vonatkozó rendeletek, jogszabályok, illetve a Vállalkozó építési szerződése tartalmazza. A jótállási és a szavatossági időszak kezdetét és végét a sikeres műszaki átadás-átvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jogszabályok szerint a jótállási időszak alatt évente felülvizsgálatot kell tartani. Kezelő a jótállási időn belül jelzi a felfedezett hibát Megrendelő (másolatban vállalkozó) felé, aki javítási határidő megadásával haladéktalanul intézkedik, hogy Vállalkozó a hibát javítsa, vagy a hibás részt újra cserélje. Szavatossági időszakban, az ÁAK zrt. és a NIF Zrt. közötti megállapodás értelmében, a hibabejelentést Kezelő a Vállalkozó felé teszi meg Megrendelő tájékoztatása mellett. Jótállási időszakban Vállalkozó kötelessége a hiba, jótállási kötelezettségen kívüliségének, illetve a nem rendeltetésszerű használatnak a bizonyítása. Amennyiben a hiba szavatossági időszakban keletkezett, és Vállalkozó a hiba jogosságát vitatja, úgy a tervezési és/vagy kivitelezési hiba bizonyításának kényszere a Megrendelőt, illetve a Kezelőt terheli. A jótállási és az elismert szavatossági hiba elhárítását Vállalkozó köteles a Megrendelő írásbeli értesítésének kézhezvételétől számítva, a - műszakilag, technológiailag indokolt - lehető legrövidebb időn belül elhárítani. Amennyiben a hibajavítás bizonyítottan Vállalkozónak fel nem róható okból késik, vagy a meghatározott javítási határidőn belül a hiba kijavítása bizonyítottan nem oldható meg, azt Vállalkozó köteles írásban jelezni Megrendelő és Kezelő részére. Indokolt esetben új határidő adható. Ha Vállalkozó a jótállási, illetve a szavatossági bejelentésben meghatározott javítási határidőn belül, különösképpen, ha a póthatáridőn belül sem kezdi meg, illetve a műszakilag, technológiailag indokolt időn belül nem végzi el a hiba elhárítását, vagy a hibás rész újra cserélését, a Megrendelő megteheti a szükséges intézkedéseket a hiba kiküszöbölésére a Vállalkozó kockázat és költségviselése terhére, melyre a jótállási biztosíték nyújt fedezetet. Jogszabály szerint, a rendelkezésre nem állás időszakával a jótállási idő meghosszabbítható. Azok a jótállási és szavatossági követelések, amelyeket a jótállási, illetve a szavatossági időszak alatt beje70/71

Autópálya üzemeltetést támogató elektronikai és informatikai rendszerek tervezésének és kivitelezésének Műszaki Követelményei. ÁAK Elektronikai és Informatikai Igazgatóság FEHÉR KÖNYV lentettek, és a kivizsgálás során jogosnak bizonyulnak, érvényben maradnak a jótállási, illetve a szavatossági idő letelte után is mindaddig, míg azokat Vállalkozó ki nem javítja. A jótállási időszak végén Kezelő, Mérnök, Megrendelő és Vállalkozó közösen aláírt jegyzőkönyvben rögzítik a jótállás lezárását, az esetleges lezáratlan követelések felsorolásával. A szavatossági időszak végén Kezelő, Megrendelő és Vállalkozó közösen aláírt jegyzőkönyvben rögzítik a szavatosság lezárását, az esetleges lezáratlan követelések felsorolásával.

71/71

Autópálya Üzemeltetést Támogató Elektronikai és Informatikai Rendszerek tervezésének és építésének Műszaki Követelményei (MK)

Recommend Documents