AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit

MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG

ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ

AUTISTA

GYERMEKEK A

MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN

Készítették: Keszi Roland - Kiss László - Papp Gergő - Pál Judit 2010. November 7.

1. A KUTATÁSRÓL Téma: autista gyermekeket, tanulókat nevelő, oktató közoktatási intézmények személyi, tárgyi, oktatás módszertani –oktatásszervezési feltételeinek vizsgálata OKM, FSZK: autizmus-specifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerének tartalmi kidolgozásával kapcsolatos programja Kutatás: több modul

Cél: az autista gyermek, tanuló befogadását segítő oktatási sztenderdek kidolgozása Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

2.

KUTATÁS RELEVANCIÁJA, ELŐZMÉNYEK

Kutatás relevanciája • Nőtt az autizmussal diagnosztizáltak gyermekek száma • Oktatásban lévő helyzetük kevéssé ismert

Előzmények • Nemzetközi National Autistic Society, 2005. • Országos Autizmus kutatás, 2009.

Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

3.1. A

MINTA ÉS A FELMÉRÉS

KÖRÜLMÉNYEI Online

kérdőív 2010. február 2. – március 2. Résztvevő intézmények száma: 450 435 N=224 válaszadási arány: 51,5% Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

3.2. A

FELMÉRÉS FŐBB TÉMAKÖREI

1. Intézményi jellemzők 2. Személyi feltételek 3. Kapcsolati rendszerek 4. Oktatásszervezés, módszertan 5. Személyi és tárgyi feltételek Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

3.3. INTÉZMÉNYI

JELLEMZŐK

A u t is t a t a n u ló k a t f o g a d ó in t é z m é n y e k m e g o s z lá s a a m in t á b a n a z a u t is t a t a n u ló k n e v e lé s i- o k t a t á s i m ó d ja s z e r in t ( % )

7 1 ,4

1 9 ,6

8 ,9

in te g r á lta n k ü lö n c s o p o r tb a n N = 224

Integráltan Külön csoportban Mindkét módon

Tanulók Tanulók aránya száma 34,4% 381 21,3% 236 44,3% 490

Összesen

100,0%

1107

m in d k é t m ó d o n

Átlag

Szórás

Medián Minimum Maximum N

2,4 11,8 11,4

2,8 12,7 13,6

1,0 8,5 4,0

1 1 1

20 48 51

156 20 43

5,1

8,5

2,0

1

51

219


3.4. KAPCSOLATI

RENDSZEREK

Szülők

Intézmények

Autista gyerekek

Kortárs csoport

Intézmények

Intézmények

Megfelelő

Intézmények

Fenntartók


3.5.1. OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN

Intézményben töltött idő

Gyermek/szakember arány

Szabadidős programok

Terápiás megközelítések, módszerek, kiegészítő terápiák Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

3.5.2. OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN Az intézmények által ismert és alkalmazott terápiás megközelítések (%) 92,9 92,9

Egyéni felmérés és fejlesztés Egyénre szabott vizuális környezeti támpontok

62,5 55,8

Különböző kognitívviselkedésterápiás eljárások

48,7 44,2

Az egyéni szükségletek szerint adaptált fizikai környezet

37,9 33,9 30,8 29,5

Strukturált oktatás 19,2

TEACCH megközelítés

Intézmények által ismert terápiás megközelítés

12,5 8,5

ABA

Intézmények által alkalmazott terápiás megközelítés

1,8 8,0

Floortime

1,8 3,1 2,2

Egyik sem

0

20

40

60 %

80

100 N=224


3.5.3. OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN Az intézmények által ismert és alkalmazott módszerek (%) Egyénre szabott viselkedési szabályok Képes kommunikáció Babzsákos játék Tárgyas kommunikáció

44,6

52,2 48,7 45,1

Szociális történetek Mindennapi tevékenységek fényképsorozat (ELA program)

31,3

Modell nyújtása Napló

28,6

Én-könyv

28,1

Képek cseréjén alapuló kommunikációs rendszer (PECS)

42,4 36,6 38,8

Szociális helyzetek feldolgozása video segítségével

17,9

25,0 27,7

38,4 37,5

23,2

Gesztusnyelv

32,6

Intézmények által ismert módszer

24,6 19,2 23,7 17,4 21,4 15,2 15,2 11,2

Írott nyelv Beszélgetési forgatókönyvek Tervezett kommunikációs szabotázs helyzetek Elmeolvasás tanítása

55,8 59,8 54,0 53,6

71,0 68,8 68,3

Intézmények által alkalmazott módszer

6,7 6,7

Egyiket sem

0

20

40 %

60

80 N=224


3.6.1. SZEMÉLYI

ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

Az autista tanulók oktatása során rendelkezésre álló eszközök (%) Egyéni fejlesztés eszközei

96,4

Tornaszoba eszközei

78,6

Önálló munka eszközei

78,1

Biztonságos mosdó, wc eszközei

76,8

Közös tanulás eszközei

72,3

Kézimunka eszközei

71,4

Biztonságos udvar eszközei

67,4

Olvasás, zenehallgatás, videózás eszközei

66,5

Társas asztali tevékenységek eszközei

66,5

Személyes eszközök, tárgyak elhelyezésének eszközei

62,5

Társas kommunikáció eszközei

60,7

Számítástechnikai eszközök

58,9

Vizuális információk elhelyezésének eszközei

46,9

Egyszerű házimunka eszközei

35,3

Védett egyéni pihenő eszközei

31,3

Zavaró ingerek elkerülésének eszközei

21,4

Tankonyha eszközei

21,4

0

20

40

60 %

80

100 N=224


3.6.2. SZEMÉLYI

ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

Személyi és tárgyi feltétek megítélése (%) 60 51,8

50

48,2

Személyi feltételek Tárgyi feltételek

40

35,7

%30 24,6 17,9

20

9,4

10 4,9 0,9

5,8

0,9

0 Nagyon rossz

Rossz

Közepes

Jó

Nagyon jó

N=224


3.7.STANDARDIZÁLÁSI

IGÉNYEK ÉS A MAI

KÖZOKTATÁSI GYAKORLAT Terület

Egyéni fejlesztés

Szakemberek száma és képzettsége

Fizikai környezet adaptálása

Módszerek, terápiás megközelítések

minden gyermek esetében

egyéni fejlesztés

folyamatosság

egyéni fejlesztés intenzitása (heti óraszáma) egyéni fejlesztési terv egyéni fejlesztési terv felülvizsgálata egyéni fejlesztési terv megalkotásának résztvevői

Gyakorlat az intézmények 97%-ában az intézmények 60%-ában az intézményben töltött idő alatt folyamatosan

15-25 óra

átlagosan 7 óra

minden gyermek esetében

az intézmények 96%-ában az intézmények 77%-ában évente többször vagy havonta

3 hónap szülők bevonása

az intézmények 24%-ában

szakember/gyermek arány

1 vagy 1-nél több

szakemberek képzettsége

autizmus-specifikus módszertanban járatos szakemberek

átlagosan 0,64 szakember/gyermek • az autista gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek 20%-a vett részt autizmus-specifikus képzésben • az intézményvezetők 66%-a jónak vagy nagyon jónak tekinti az autista gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek tájékozottságát az autizmust illetően

vizuális támogatás

minden intézményben


védett egyéni pihenő



zavaró ingerek kiszűrése



ismert és alkalmazott módszerek és terápiás megközelítések

intézmény-szülő kapcsolat Szereplők közötti kapcsolatok

Standard/ajánlás

egyéni fejlesztés

intézmény-szülő kapcsolat autista gyermekgyermekközösség kapcsolata autista gyermekgyermekközösség kapcsolata

tudományos bizonyítékokkal alátámasztott hatékonyságú terápiás megközelítések és módszerek ismerete és alkalmazása intenzív, folyamatos kapcsolattartás előzetes felkészítés, képzés, tájékoztatás befogadó gyermekcsoport felkészítése pozitív hozzáállás kialakítása a befogadó gyermekcsoportban

módszerek ismerete és alkalmazása változó

az intézmények 75%-ában napi szinten az intézmények 54%-a tájékoztatja előre a szülőket az intézmények 64%-a készítette fel a befogadó gyermekcsoportot az intézmények 83%-ában pozitív a kapcsolat


4.1. AZ

INTERJÚS VIZSGÁLATRÓL

Interjús

kutatás autista gyermekeket oktató, nevelő intézmények fenntartóinak körében 2010. március 3-9. Három interjú, időtartam 1-1 óra


4.2. ÉRINTETT

TÉMÁK

1. Intézményi alapok, a rendszer kiépítése, működése 2. A befogadó intézmények és a fenntartók viszonya 3. A befogadó intézmények személyi feltételei 4. A gyermekek előrehaladása az oktatási rendszerben Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

4.3. INTÉZMÉNYI

Óvodák • Jellemzően minden intézmény fogad autista gyermeket

ALAPOK

Iskolák • Eltérő modellek

Jól működő rendszer • Kialakítása sok erőforrást igényel • Hosszú folyamat


4.4. KAPCSOLAT

A FENNTARTÓK ÉS AZ

INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT Törvényességi felügyelet

Fenntartók PSZK Intézmények

Szakmai felügyelet

EGYMI A megfelelő kapcsolat legfontosabb elemei: nyitottság és együttműködési szándék Keszi,R.-Kiss,L.-Papp,G.- Pál,J.(2010): Autista gyermekek a magyar közoktatásban

4.5.1. SZEMÉLYI

FELTÉTELEK AZ

INTÉZMÉNYEKBEN Napi szintű problémák: speciális státusok visszavonása, szakember-hiány

Tervezhetőségi problémák

A többségi pedagógusok terhelhetőségének problémái

Továbbképzések – nincs megfelelő anyagi támogatás


4.5.2. SZEMÉLYI

FELTÉTELEK AZ

INTÉZMÉNYEKBEN A team-munka fontossága

Kulcs a megfelelő oktatási módszer megtalálása és alkalmazása, az autista gyermek világának megértése és elfogadása

Nélkülözhetetlen a szülők bevonása


4.6. FÓKUSZCSOPORTOS Információ • 4 csoport • Szűrőkérdőív • Toborzás: FSZK segítségével>autizmussal kapcsolatban lévő személyek • Anonimitás biztosítása • Beszélgetés témájának előzetes ismertetése

KUTATÁSRÓL

Helyszín, idő • Budapest, detektív tükrös terem, audovizuális felvétel • 2010.februármárcius • 1-1,5 óra

Légkör • Jó hangulat • Nyitott résztvevők • Reagáltak egymásra


4.7. FÓKUSZCSOPORTOS

KUTATÁS

RÉSZTVEVŐINEK ÖSSZETÉTELE Szülői csoport

Gyógypedagógus csoport

Többségi pedagógus csoport

Intézményvezetői csoport

Létszám

9

9

10

10

Nem

Nő

Nő

Nő

Nő

Település

Vegyes

Vegyes-főként főváros, megyeszékhely

Vegyes-főként főváros, megyeszékhely

Vegyes-főként megyeszékhely

Intézménytípus

Többségében integrált

Többségében speciális




AUTISTA

GYERMEKEKET NEVELŐ, OKTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS MÁS

AUTISTA SZERVEZETEK KÖZÖTTI VISZONYOK KAPCSOLATHÁLÓZATI ÁBRÁJA RÉGIÓK SZERINT AGYARÁZAT: PIROS=KÖZÉP-

DUNÁNTÚL; ZÖLD=ÉSZAK-ALFÖLD; SÁRGA=NYUGAT-DUNÁNTÚL; KÉK= KÖZÉP- MAGYARORSZÁG; LILA= DÉL-DUNÁNTÚL; BARNA =ORSZÁGOS


4.8. FÓKUSZCSOPORTOK VIZSGÁLATI MENETE 1. Intézményi jellemzők 2. Iskola fenntartójával való viszony 3. Szakember állomány 4. Tárgyi és infrastrukturális feltételek 5. Speciális terápiák 6. Szülőkkel való kapcsolat


5. AJÁNLÁSOK Továbbképzések támogatása Szakember képzés fejlesztése,hálózatosodás

Szülők munkába állásának támogatása

Egyénre szabott oktatás, életen át tartó pályaív

Diagnózis korai és szakmai felállítása

Egységes tárgyi oktatási környezet megalkotása, egységes pályázati rendszer

AUTISTA GYERMEKEK OKTATÁSÁNAK , NEVELÉSÉNEK JAVÍTÁSA

Kommunikáció javítása:intézmények +szülők+média


KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

KESZI ROLAND –[email protected] KISS LÁSZLÓ- [email protected] PAPP GERGŐ- [email protected] PÁL JUDIT- [email protected]

Várjuk a kérdéseket!

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit

Recommend Documents