9. évf.9.- évf. 2013/9-10. szeptember-október - 2009/8. augusztus
European Biotechnology News, 2009, 8 (7-8): 5-6. http://www.eurobiotechnews.eu
Ausztria a GMO kimaradási záradék elfogadtatására törekszik
Lehetséges, hogy az Európai Unióban a genetikailag módosított élőlények (GMO-k) termesztéséről hamarosan nem tudományos tények, hanem politikai preferenciák alapján fognak dönteni. Tizennégy tagállamnak, közöttük Franciaországnak, Lengyelországnak és Portugáliának az a véleménye: az EU mind a 27 tagállamának meg kell engedni, hogy a tudományos kockázatbecslésektől függetlenül dönthessenek arról, engedélyezzék-e országuk területén a GM növények termesztését. Június végén Ausztria javaslatot nyújtott be a Luxemburgban székelő Környezetvédelmi Tanácshoz egy ilyen jellegű, politikailag motivált kimaradási záradék létrehozására. Sok tudós és egyes GMO-barát kormányok szerint ez a javaslat „becsületesebb” megoldást jelentene, mint a jelenlegi védzáradék, amely csak akkor engedi a kimaradást, ha dokumentált tudományos bizonyíték van a GMO-val kapcsolatos kárra vagy veszélyre. Az ipar képviselői azonban nem igazán voltak lelkesek.
Az osztrák javaslat, amelyet már aláírt Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Hollandia, és amelyet támogat Franciaország, Lengyelország, Portugália, valamint a német kormány egyes résztvevői, másképpen érvel: „Tekintettel a kialakult, nem kielégítő helyzetre és számos tagállam népessége nagy részének elutasító magatartására a GMO-kkal szemben, eljött az idő, hogy új megközelítést alkalmazzunk az engedélyezés és a GMO-k mezőgazdasági felhasználásának ügyében” - áll a javaslatban. „A leghelytállóbb jogi megoldás, amit el tudunk képzelni, a jelenlegi EU törvények több kisebb módosítása, amelyek bevezetnék az egyes tagállamok jogát arra, hogy határidő nélkül korlátozhassák vagy megtilthassák az engedélyezett GM növények termesztését saját területükön.”
„A szabályozás már ma is lehetőséget nyújt a GMO-k nemzeti szintű betiltására” - mondta Nathalie Moll, az EuropaBio GMO-szakértője az EuroBiotechNews-nak. „A jelenlegi EU-törvények módosítására irányuló minden próbálkozás meghosszabbítja a gyakorlatban működő GMO-moratóriumot és tovább késlelteti az emberi egészségre és a környezetre már biztonságosnak talált termékek engedélyezését. Ezért más lehetséges megoldásokat kellene keresni a törvények megváltoztatása nélkül.”
Dr. Michel Haas, az Osztrák Egészségügyi Minisztérium munkatársa, aki közreműködött a javaslatterv elkészítésében, így nyilatkozott az EuroBiotechNews-nak: „Informális beszélgetést folytattunk a Bizottsággal arról, hogy milyen típusú kiegészítésekre gondolunk, és arra számítunk, hogy a Bizottság foglalkozni fog a javaslatainkkal.” A kiegészítések, amelyek a 2001/18/EK direktívára és az 1829/2003 rendeletre vonatkoznak, következésképp a 2002/53/EK és 2002/55/EK direktívát is érintik, a kiegészíthetőség
1
elvén (EK-szerződés, 5. cikk) és a földhasználatra vonatkozó egyhangúsági elven (EK-szerződés, 175. cikk) alapulnak. „Az a benyomásom, hogy a tárgyalások továbblendítésével meg kell várnunk a következő Bizottságot” - mondta Haas. Óriási többség Ausztria mögött? Azonban már a jelenlegi Bizottság is láthatólag megváltoztatta GMO-politikáját a márciusi EUtanácsülésen kapott fejmosást követően, amikor megpróbálta megszüntetni az Ausztriában és Magyarországon érvényben lévő tilalmat (ld. EuroBiotechNews 3-4/2009). A Tanács ülése előtt néhány nappal Karl Falkengberg, Stavros Dimas környezetvédelmi biztos legmagasabb rangú EU-tisztviselője, megerősítette a politikaváltást, kijelentve, hogy a Bizottság a közeljövőben egyetlen GMO-t sem fog az Európai Tanács akarata ellenében jóváhagyni.
Karl Falkenberg
Erős támogatás a tudósok és a civil szervezetek részéről Az osztrák lépés váratlan támogatásra talált egyrészt a civil szervezeteknél, amelyek általában alapvetően ellenzik minden GMO környezetbe való kibocsátását, másrészt jónevű tudósoknál. „A kezdeményezés céljául azt kell kitűzni, hogy megmaradjon a normális jóváhagyási eljárás, de ki legyen egészítve annak lehetőségével, hogy a kritikus tagállamok betilthassák a GMO-termesztést” - mondta az EuroBioTech-nek Phillipp Strom, a Greenpeace Austria munkatársa, hozzátéve, hogy a nemzeti GMO-tilalomhoz való jog nagy előrelépés lenne.
Dimas, aki maga is „GMO-szkeptikus”, szintén bejelentette: minden tagállamot arra kér, adjanak ötleteket arra, hogy milyen társadalmi-gazdasági kritériumok alapján lenne megadható a GMO-termesztésből való kimaradás. „Reméljük, hogy egy megfelelő jelentés, amely 2010 júniusában esedékes, már sokkal hamarabb az asztalra kerül” mondta - Haas. „Senki sem érvelt a javaslatunk ellen” - mondta Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter a Tanács ülése után. Úgy látszik azonban, hogy a GMO-barát tagállamok még megosztottak a javaslat ügyében. Míg Ladislav Miko cseh környezetvédelmi miniszter azt mondta, hogy országa mindig is tiszteletben tartotta a tagállamok jogát ahhoz, hogy egyedül döntsenek a GMO-termesztésről, addig Haas szerint Spanyolország diplomatikusabban nyilatkozott.
„A kérdés az, hogyan tudunk kiszállni ebből az ördögi körből? Az egyik tagállam áltudományos érvek alapján alkalmazza a védzáradékot - az EFSA elutasítja az érveket - a Bizottság javasolja a GMOtilalom feloldását a tagállamban - és a Tanács elutasítja a Bizottság javaslatát” - mondta Jürgen Schiemann professzor, a Biobiztonsági Kutatás Nemzetközi Társasága (International Society for Biosafety Research, ISBR) jelenlegi elnöke. „Miért ne építsünk olyan Európát, ahol a GM növények termesztésében különböző „sebességek” vannak, ahol egyes tagállamok termesztenek GM növényeket, mások pedig nem?” nyilatkozta a GMO-szakértő az EuroBiotechNews riporterének. „Én nem vagyok ügyvéd, de nem hiszem, hogy a WTO találna érveket egy olyan megoldás ellen, amelyben a GMO-tartalmú termékek importálhatók az EU piacaira és a GMO-k engedélyezésének többé nincs akadálya” - mondta az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) GMO-munkacsoportjának korábbi tagja. „És ami a legfontosabb: az egyéni kimaradási záradék véget vetne a tudomány és a tudományos értékelés politikai indítékú döntésekre való helytelen felhasználásának.”
Nikolaus Berlakovich
2
Az ipar reakciója viszont kevésbé lelkes. „A probléma nemzeti szintre való áttevése a gazdálkodók közötti egyenlőtlenségekhez, kereskedelmi akadályokhoz és a belső piac fragmentálódásához vezetne” - mondta Dr. Ricardo Gent, a DIB német biotechnológiai szövetség ügyvezető igazgatója. „A Bizottság nem közölte, mi a véleménye a javaslatról, és az sem világos, hogy az abban kifejtett elképzelések összhangban állnak-e a jelenleg érvényes nemzeti és uniós törvényekkel” - mondta. „Nem vagyok biztos abban, hogy a GMO-termesztésnek a javaslat szerint nemzeti hatáskörbe utalása megváltoztatná a tagállamok szavazási viselkedését akár a Tanácsban, akár az illetékes bizottságban, ha GMO forgalmazási engedély kiadására kerül sor” - tette hozzá Moll, az EuropaBio munkatársa. Ha azonban egy ilyen intézkedés mégis megváltoztatná a szavazási viselkedést, a GMO-k szempontjából „több sebességes” Európa Schiemann szerint megszüntetné a tudósokra és a kormányokra nehezedő nyomást. Ez azonban messze nem lenne kielégítő megoldás a vállalatok számára, amelyek az évek során sok pénzt fektettek a GM termékek kifejlesztésébe.
Amflora burgonya
figyelték meg az nptII gén átjutását homológ rekombináció útján a talajbaktériumokba, amelyek a kanamicinrezisztenciát továbbadhatnák emberi kórokozóknak, és ezért az antibiotikumrezisztencia fenotípusának átadása valószínűtlen. „A ma közzétett felmérés az egész Európai Bizottságnak egyértelmű tudományos alapot nyújt ahhoz, hogy engedélyezze az Amflorát” - mondta Marcinowski az EFSA-közlemény nyilvánosságra hozatalának napján. „Örülök, mert a Bizottság 2008 májusában kijelentette, hogy jóváhagyja az Amflorát, ha és amikor az EFSA megerősíti a termék biztonságosságát.”
Jelenleg három biztonságos GMO vár termesztési engedélyre az EU-ban Egy héttel Ausztria fellépése előtt Dr. Stefan Marcinowski, a BASF ügyvezető igazgatósági tagja még azt hitte, hogy minden a legnagyobb rendben van a világon. Az EFSA éppen megerősítette két korábbi (2003-ban és 2007-ben végzett) felmérését az nptII antibiotikumrezisztencia-markergén biztonságosságáról. Ezt a gént alkalmazta a BASF az Amflora nevű GM burgonyában, amely 1996 óta várakozott EU-n belüli forgalmazása jóváhagyásra. Az EFSA GMO és BIOHAZ bizottsága megerősítette, hogy sem a természetben, sem a laboratóriumban soha nem
Június végén a pármai székhelyű EU-hatóság megerősítette, hogy az emberi egészség és a környezet szempontjából biztonságos az a két genetikailag módosított kukoricavonal (az NK 603 és a MON 810), amelyek forgalomba hozatali engedélyének megújítására az Egyesült Államokbeli agrobiotechnológiai óriásvállalat, a Monsanto adott be kérelmet. Mind a BASF amilopektin-termelő GM burgonyája, mind pedig az NK 603 és a MON 810 termesztése előtt is elméletileg szabad az út mind a 27 EU-tagállamban. Hivatalosan azonban a Bizottságnak még döntésre kell jutnia az Amflora és társai ügyében, és José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, aki jelenleg újraválasztásához keres támogatókat, a tagállamok többségének támogatását élvező megoldás hiányában vonakodik továbbengedni a GMO-k forgalombahozatalának engedélyezését. A BASF már levelet küldött a Bizottságnak, melyben emlékezteti az előző évi ígéretre. „Ha a rendszer a tudomány helyett politikai preferenciáktól függ, hamar sérülékennyé válhat” mondja a BASF egyik szóvivője.
Mikroszkópikus szerkezetek egy Amflora növény levelén
3
Zöld Géntechnológia és Agrárinnováció - Gazdafórum az Akadémián Szerkesztő: Dudits Dénes Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület - Winter Nyomda Kft. Szeged, 2009. 197-200.;
ISBN 978-963-06-7742-4
Újgenerációs GM növények az Egyesült Államokban gazda szemmel Pájtli József
Pájtli József gazdálkodó vagyok a Tolna megyei Tamásiból. 1992 óta gazdálkodom, jelenleg 700 ha-on folytatok döntően szántóföldi növénytermesztést. 1977-től foglalkozom növényvédelemmel. 15 évig a volt Tamási Állami Gazdaság növényvédelmét irányítottam.
típusú, speciális mikro dózisú, nagy hatékonyságú gyomirtó szerek alkalmazása hozta meg. Erre az időszakra tehető a kukoricabogár nagymértékű elterjedése, amely már jelentős gazdasági károkat is okozott, és az ellenük való kémiai védekezés is ekkortájt indult el.
Több alkalommal (1990, 1991, 1998, 2004, 2007) volt szerencsém tanulmányozni az USA kukorica-szója övezetében Illinois Államban a kukorica és szója növényvédelmi problémáit és a gyakorlatban alkalmazott technológiák fejlődését.
2004-ben a kukoricabogár elleni védekezésben már széles repertoárral találkoztam. A farmerek lehetőségei a következőkből álltak: vetésváltás (amely nem volt eredményes), talajfertőtlenítés (fejlett kijuttatási technológiákkal), csávázás. Ekkor már találkoztunk a kukoricabogár ellen védelmet nyújtó GM kukoricákkal nagyüzemi körülmények között is. A gyomirtásban pedig a farmerek elmondása szerint a Roundup Ready szója- és kukoricafajták hoztak újdonságot.
A 90-es évek elején az atrazinrezisztens gyomok megjelenése és az ellenük való védekezési technológia megtalálása jelentette a legfőbb kihívást. A másik fő témakör a rovarok (főképpen a kukoricamoly) elleni védekezés volt, melyre a megoldást a kémiai védekezés, főképpen a foszforsav-észterek jelentették.
2007-ben jó érzés volt látni az USA-ban élő farmerek jövedelempozíciójának javulását, mely a kukorica alapú bioetanol-gyártásnak volt köszönhető (1. ábra). A bioetanol-iparnak nagy szerepe van a fiatal farmerek mezőgazdaságban történő megtartásában, mert a farmerek átlag életkora 58 év volt ekkor. Módunkban állt egy jól szervezett bioetanolgyár működésébe is bepillantani. A farmlátogatások során a
1998-ban a monokultúrás kukoricatermesztésben speciális gyomproblémák jelentkeztek, pl. a fenyércirok és a selyemmályva nagymértékű előretörése. Az ellenük való védekezés lehetőségét az új
1. ábra: Kukoricasiló és bioetanol-üzem távlati képe
4
2004-es évhez képest jelentős fejlődést tapasztaltunk, mely elsősorban új gépek, tárolók (siló és sík) és beru-házások formájában nyilvánult meg. A GPS, a pre-cíziós technológia és a fejlett agrotechnológia ré-vén rendkívül egységes és jó állapotú kukorica- és szójaállományokat lehetett látni. Lenyűgözött min-ket a Farm Progress Show keretében a gyakorlatban is látott új generációs GM technológia, amely a növény-termesztés biztonságát és kiszámíthatóságát nagymér-tékben növeli. A jelenlegi kukoricatermesztési gyakorlat már a hármas védelmet nyújtó GM fajtákat használja. Ezek a fajták lehetőséget adnak kukoricában a kukoricabogár, a kukoricamoly és a gyomok elleni géntechnológiai alapon történő védelemhez(2.A ábra). Mindez egyszerűsíti a farmerek dolgát, jelentősen javítja a gazdaságok jövedelmezőségét és kiszámíthatóságát. Erre szükség is van, hiszen a bővülő bioetenolipar nagy keresletet generál a kukorica termésére. A bioetanol-ipar részére már rendelkezésre állnak olyan fajták, melyeknek jobb az etanolkihozataluk.
2.B: A jövő GM technológája: szárazságtűrés Szintén élénk érdeklődés kísérte a nitrogént jobban hasznosító kukoricák kísérleti parcelláit. Az ott kapott tájékoztató szerint ezek a GM fajták 40 kg/ha kiadott N mellett ugyanazt a termést produkálták, mint a hagyományos kontroll fajták 180 kg/ha N felhasználásával. Ennek a gazdaságossági szempontok mellett óriási környezetvédelmi szerepe is van. Szintén láthattuk a hidegtűrő génnel ellátott kukoricát, melynek vetésével lehetőségünk nyílik a hosszabb tenyészidejű, nagyobb terméspotenciálú fajták használatára. A gyomrezisztencia kialakulásának elkerülésére lehetőség nyílik a szója- és kukoricanövényekbe dicamba hatóanyaggal szembeni rezisztenciagén beültetésével. Láthattuk a jelenleginél nagyobb védelmet nyújtó, új Bt technológiákat is (szívó, rágó kártevők ellen). A szójában a levéltetű és fonálféreg elleni védelemre is lehetőség van már új gének segítségével. A nem kimondottan csak mezőgazdasági beállítottságú látogatók sláger termékét a jobb beltartalmi értékeket adó növények jelentették, amelyeket szintén genetikai módosítással javítottak. Az omega-3 zsírsavat adó szójafajták már nagy jelentőségűek a gyakorlati termesztésben, és egyre népszerűbbek a fogyasztók körében, mint új lehetőség, a halolaj és más állati eredetű omega-3 források helyettesítésében.
2.A: A jelen GM technológiája: hármas védelem A jövő GM termékeit a gyakorlatban is megszemlélhettük. A legnagyobb érdeklődést az odalátogató farmerek részéről a szárazságtűrő kukorica váltotta ki (2.B ábra). Nagyon szemléletes képet adott a hagyományos kukorica mellé vetett szárazságtűrő géneket hordozó kukorica termése, melyet az ábrán is jól láthatunk. Ezt a termést minimális tenyészidőszakban felhasznált vízzel produkálták a kísérletben.
Összefoglalásképpen elmondhatom, hogy lenyűgözött minket az USA kukorica- és szójatermesztésének nagymértékű fejlődése, s ebből fakadóan a farmerek magasabb jövedelme. A bioetanol-ipar ehhez stabil piaci hátteret biztosít. Az alapanyag szol-
5
gáltatásához stabil technológiai háttérre van szükség. Mindez a szója- és kukoricatermesztésbe bevont modern technológiáknak köszönhető, amelyek a következők: precíziós gazdálkodás, (GPS) alkalmazása a tápanyag utánpótlásban és a növényvédelemben, GM technológia és fajták alkalmazása a gyomirtásban és a rovarok elleni védelemben a termesztés biztonságának növelésére. A Farm Progress Show kísérleti parcelláin bemutatott új technológiák további lehetőséget adnak a kukoricatermesztés biztonságának fokozásához és az új éghajlati, időjárási kihí-
vásokhoz való jobb adaptációhoz. A gyakorlatban és a Farm Progress Show keretében látott GM növények közül számos a magyar gazdálkodók és a magyar mezőgazdaság számára is hasznos lehetne.
*** MONSANTO - BASF Sajtóközlemény 2009. július 9. http://www.basf.com/group/pressrelease/P-09-274
A MONSANTO és a BASF tudósai bejelentették a kukoricának szárazságtűrést biztosító gén felfedezését A Monsanto (NYSE: MON) és a BASF tudósai új felfedezést jelentettek be: egy természetes előfordulású gén képes segíteni a kukoricanövényeknek a szárazság leküzdésében, és termésbiztonságot nyújt a vízhiányos időszakokban. A cégek közölték, hogy a gént felhasználják első generációs szárazságtűrő kukoricafajtájukban, amelyet arra terveztek, hogy termésbiztonságot nyújtson gazdálkodó ügyfeleiknek. Ez a fajta lesz a világon az első, biotechnológiai módszerekkel létrehozott szárazságtűrő haszonnövény.
A cégek képviselői elmondták, hogy a szárazságtűrő kukorica a Bacillus subtilis cspB génjét tartalmazza. A cspB egy RNS-chaperont (ún. dajkafehérjét) kódol - ezek közönséges előfordulású fehérjemolekulák, amelyek RNS-hez kötődnek és megkönnyítik azok működését. A gént először hidegstressz körülményei közé helyezett baktériumokban azonosították, a további kutatás pedig megállapította, hogy a cspB segít a növényeknek a szárazság okozta stressz elviselésében. A Monsanto tudósai ezeket az eredményeket szakmailag lektorált cikkben közölték a Plant Physiology (Növényélettan) c. folyóiratban.
A bejelentés olyan időszakban történt, amikor a legújabb vizsgálatok, közöttük az USA Tudományos Akadémiájának egyik vizsgálata az éghajlatváltozás következtében fellépő csökkenő terméshozamokat és globális élelmiszerhiányt jósol. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a G-8 miniszterei részére készített jelentése szerint a száraz időszakok száma és időtartama várhatóan emelkedni fog, különösen a szárazságra eddig is hajlamos vidékeken.
A kukoricában a cspB azáltal fejti ki a hatását, hogy az elégtelen vízellátású időszakokban segít fenntartani a növények növekedését és fejlődését. A kukoricanövény különösen a reproduktív növekedési szakaszokban érzékeny a szárazságra. A cspB elősegíti a termésbiztonságot azáltal, hogy mérsékli a szárazság hatását a növényre. A fokozott termésbiztonság jelentős értéket képvisel a gazdálkodók számára, akiknek a megjósolhatatlan csapadékviszonyokkal is szembe kell nézniük.
6
„Ennek a tulajdonságnak a kifejlesztése jól szemlélteti, milyen erőteljesen működik kutatási gépezetünk, amelyet folyamatos K+F beruházásokkal táplálunk” mondta Robert Fraley, a Monsanto technológiai igazgatója. „Szemlélteti gazdálkodó ügyfeleink iránti elkötelezettségünket és annak elismerését is, hogy ők viszont a mi termékeinkbe fektetik be a pénzüket. A szárazságtűrő kukoricával újabb eszközt adunk a kezükbe, amellyel segítünk nekik megfelelni a mezőgazdaság előtt ma álló kihívásoknak.”
biotechnológiai módszerekkel létrehozott, szárazságtűrő termékcsalád része, amelyet a két cég a következő évtizedben tervez forgalomba hozni. Mind a BASF, mind a Monsanto folyamatosan újabb szárazságtűrési, valamint más abiotikus stressztűrési génekkel gazdagítja a közös kutatási arzenált. Ezek között van a második generációs szárazságtűrő kukorica is: ez jelenleg a 2. fázisnál tart, ami laboratóriumi és szabadföldi vizsgálatokból áll. A Monsanto azért döntött úgy, hogy együttműködésbe kezd a BASF-fel, mert ez a cég igen kedvező helyzetben van ahhoz, hogy az új tulajdonságokat, mint az adott növényben elvégzett, sorozatos javító lépések eredményét fejlessze ki. Az együttműködés a BASF számára azért előnyös, mert a Monsantónak a tulajdonságok kereskedelmi forgalmazásában és a megfelelő csíraplazmák nemesítésében meglévő, dokumentált tapasztalata biztosíték arra, hogy a BASF innovációi rövid időn belül elérnek a gazdálkodók legszélesebb rétegeihez.
„A BASF és a Monsanto közösen előállított, szárazságtűrő kukoricája növényi biotechnológiai együttműködésünk első eredménye, amelyre nagyon büszke vagyok” - nyilatkozta Jürgen Schweden, a BASF Plant Science K+F részlegének első alelnöke. „Egymást kiegészítő technológiáink segítségével gyorsabban, több és jobb terméket tudunk a gazdálkodók számára előállítani” tette hozzá. A Monsanto és a BASF képviselői megjegyezték, hogy a szárazságtűrő kukorica bevezetését a megfelelő engedélyek elnyerésétől függően már 2012 elejére tervezik. Mindkét vállalat nemrég azt is bejelentette, hogy beadták kérelmüket a szabályozó hatóságokhoz az új kukoricafajta termesztésére az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint a termék importjára Mexikóban, az Európai Unióban és Kolumbiában. A következő hónapokban további importpiacokon is benyújtják kérelmeiket.
A Monsanto kutatási gépezete amelyre a cég napi 2,6 millió dollárt költ tovább folytatja az ígéretes hozam- és stressztűrési tulajdonságokat mutató gének szűrését, értékelését és továbbfejlesztését. A Monsanto kutatási gépezete a legmodernebb nemesítési módszereket kombinálja a biotechnológiai kutatás eredményeivel, a világ minden tájáról származó elit csíraplazmák felhasználásával, annak érdekében, hogy a legjobb vetőmag alapú megoldásokat kínálhassa a farmszintű termelékenység növelésére. A cég „fenntartható hozam” programjának teljesítéséhez kulcsfontosságú a szárazságtűrés megvalósítása, valamint több más, fejlesztés alatt álló tulajdonság, például a magas terméshozamú szója és a betegségeknek ellenálló gyapot létrehozása. 2008-ban a Monsanto felajánlást tett, hogy 2030-ra három alapvető haszonnövény - a kukorica, a gyapot és a szója - terméshozamát a 2000. évi szinthez képest megkétszerezi, és eközben a növények termesztéséhez szükséges erőforrások, azaz a víz, a termőtalaj és az energia megőrzésén is munkálkodik.
Az Egyesült Államokban kukoricával bevetett 4-5 millió ha szántóföldet bármelyik vizsgált évben legalább mérsékelt szárazság sújtja. Tavaly a Nagy Nyugati Síkságon végzett szántóföldi kísérletekben a szárazságtűrő kukorica teljesítette, vagy túl is haladta a kitűzött 6-10%-os hozamnövelési célt, azaz 540-750 3 m /ha plusztermést az Egyesült Államok leginkább szárazságra hajlamos területein, ahol az átlagos ter3 méshozam 5400-9800 m /ha között mozog. A szárazságtűrő kukorica létrehozása a BASF és a Monsanto között létrejött, 2007-ben bejelentett növényi biotechnológiai K+F és kereskedelmi forgalmazási együttműködés része. Az együttműködés teljes időtartama során a két vállalat összesen 1,5 milliárd dollárral járul hozzá a közös munkához, amelynek célja magasabb terméshozamú és kedvezőtlen környezeti hatásoknak, például a szárazságnak jobban ellenálló haszonnövények kifejlesztése. Az első generációs termék egy olyan több generációs,
7
Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), 2009. június 11. http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-1178620753812_1211902569389.htm
Az EFSA értékelése a GM növényekben alkalmazott antibiotikumrezisztencia-génekről
Az EFSA ma állásfoglalást tett közzé [1], amelyben összefoglaló áttekintést nyújt az antibiotikumrezisztencia-marker gének (ARMG) [2] használatáról GM növényekben, és amely többek között a GMO- és a BIOHAZ-bizottság közös tudományos értékelését is tartalmazza. A bizottságok szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem valószínű, hogy a GM növényekben alkalmazott két antibiotikumrezisztencia-gén, az nptII és az aadA GM növényekből baktériumokba való átjutása káros hatással lenne akár az emberek egészségére, akár a környezetre. E vélemény bizonytalanságát egyrészt a mintavétellel és a kimutatással kapcsolatos korlátok okozzák, másrészt az expozíciós szint meghatározásának nehézségei, harmadrészt pedig az, hogy lehetetlen az átadható rezisztenciagének eredetét pontosan meghatározni. A BIOHAZ-bizottság két tagja kisebbségi véleményt jelentett be arról, hogy az antibiotikumrezisztencia-gének káros hatással lehetnek az emberek egészségére és a környezetre.
vélemény megfogalmazásakor a kisebbségi véleményeket messzemenően figyelembe vették, és jelenleg nincs szükség sem további pontosításra, sem további kutatásra. A GMO- és a BIOHAZ-bizottság közös véleményében arra az eredményre jutott, hogy sem természetes, sem laboratóriumi körülmények között soha nem mutatták még ki ARM gén átvitelét GM növényekből baktériumokba. Az antibiotikumrezisztencia-gének GM növényekből baktériumokba való átvitelének és ottani stabil fennmaradásának a legfontosabb akadálya az, hogy a növények és a baktériumok DNS-e nem tartalmaz azonos szekvenciákat. A bizottságok megállapították, hogy az nptII és az aadA antibiotikumrezisztencia-gének különböző baktériumfajokban, baktériumtörzsekben és környezetekben különböző gyakorisággal fordulnak elő. Teljes baktériumpopulációknak a legmodernebb módszerekkel való elemzése [4] azt mutatta, hogy a kanamicin, neomicin és streptomicin nevű antibiotikumokkal szembeni rezisztencia génjei minden vizsgált környezetben jelen vannak. Az antibiotikumok jelenléte a környezetben, valamint az antibiotikum-használat az antibiotikumrezisztencia-gének szelekcióját és terjedését előmozdító legfontosabb tényezők.
Egy másik véleményében a GMO-bizottság újból áttekintette egyes ARMG-tartalmú GM növényekre vonatkozó korábbi felméréseit, figyelembe véve a GMO- és a BIOHAZ-bizottság közös tudományos értékelésének megállapításait és következtetéseit. A GMO-bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az nptII marker gén GM növényekben való használatáról korábban készített kockázatbecslései megfelelnek a közös értékelésben leírt kockázatbecslési stratégiának, és nem látott napvilágot olyan új tudományos eredmény, amelynek alapján meg kellene változtatnia e GM növényekről korábban alkotott véleményét [3]. A GMO- és a BIOHAZ-bizottság közös véleményének elfogadása után az EFSA arra kérte a bizottságokat, hogy mérlegeljék, vajon a kisebbségi vélemények szükségessé teszik-e a közös vélemény pontosítását, vagy további tudományos kutatást. A bizottsági elnökök erre azt válaszolták, hogy a közös
8
A bizottságok felhívták a figyelmet a fennálló korlátokra, többek között a mintavétel, a kimutatás és az expozíciós szintek meghatározásának korlátaira, valamint arra a nehézségre, hogy a génátvitel forrását lehetetlen pontosan meghatározni. A mintavételi és kimutatási problémák a kísérletek módszertanával kapcsolatosak és korlátozhatják az eredmények érvényességét. Emellett gyakran nem lehet pontosan meghatározni sem azt, hogy melyik élőlényből származhatott egy másik élőlényben jelen lévő ARM gén, sem pedig a jelenség elterjedtségét [5]. a BIOHAZ-bizottság közös véleményében leírt kockázatbecslési stratégiával. A GMO-bizottság azt is hangsúlyozta, hogy nem került nyilvánosságra olyan új tudományos eredmény, amely szükségessé tenné a GM növényekkel kapcsolatos korábbi véleményének módosítását.
Az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMEA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) együttműködésben a bizottságok értékelték azoknak az antibiotikumoknak az ember- és állatgyógyászati fontosságát, amelyekre a ARM gének rezisztenciát nyújtanak. Az nptII gén kanamicinre és neomicinre teszi ellenállóvá a gazdaszervezetet. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) osztályozása szerint ezek „igen fontos antimikrobiális anyagok”. A kanamicin második vonalbeli antibiotikus kezelésként használatos a többszörösen gyógyszerrezisztens tuberkulózis (multiple drug-resistant tuberculosis, MTB) okozta fertőzésekben; az MTB-nek a második vonalbeli antibiotikumok iránti növekvő ellenállóképessége világszerte egyre aggasztóbb. A bizottságok azonban megjegyezték, hogy az MTB kezelése során jelentkező kanamicin-rezisztenciában még soha nem merült fel az nptII szerepe.
Lásd: Consolidated presentation of the joint Scientific Opinion of the GMO and BIOHAZ Panels on the „Use of Antibiotic Resistance Genes as Marker Genes in Genetically Modified Plants” and the Scientific Opinion of the GMO Panel on “Consequences of the Opinion on the Use of Antibiotic Resistance Genes as Marker Genes in Genetically Modified Plants on Previous EFSA Assessments of Individual GM Plants”. További információ az EFSA GMO-kkal kapcsolatos munkájáról: (http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale1178620753812_1178621456978.htm) és az antimikrobiális rezisztenciáról (http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale1178620753812_1211902183576.htm).
A GMO- és a BIOHAZ-bizottság közös véleményének közzétételét követően a GMO-bizottság is újra áttekintette korábbi véleményét az nptII gén alkalmazásáról GM növényekben. Egy másik véleményében a GMO-bizottság arra a következtetésre jutott, hogy korábbi kockázatbecslései az nptII alkalmazásáról a MON 863 kukoricában és annak hibridjeiben, valamint az EH92-527-1 magas keményítőtartalmú burgonyában összhangban állnak a GMO és
Médiakapcsolat: Ian Palombi sajtóreferens vagy Steve Pagani, a sajtóiroda vezetője Tel: +39 0521 036 149 E-mail:
[email protected] [1] Az állásfoglalás részei: a GMO- és a BIOHAZ-bizottság közös véleménye, a GMO-bizottság egy másik véleménye, az EFSA levele a GMO-, ill. a BIOHAZ-bizottság tudományos elnökéhez, valamint az elnökök e levélre adott válasza. [2] A specifikus antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát kódoló markergének (jelzőgének) a transzformálatlan (módosítatlan) sejtek közötti GM sejtek azonosítására szolgálnak a genetikai módosítás során. [3] Korábbi vélemények többek között: „EFSA provides scientific advice on the use of antibiotic resistance marker genes in genetically modified plants” (Az EFSA tudományos tanácsot ad az antibiotikumrezisztencia-markerek GM növényekben való használatáról), 2004. április 19.
9
[4] Pl. metagenomikával, amely lehetővé teszi teljes mikrobiális közösségek vizsgálatát és fölöslegessé teszi az egyes mikrobiális fajok izolálását és tenyésztését. [5] Például az adott rezisztenciagént hordozó baktériumok már természetes módon jelen voltak a környezetben és ezekből származhatott az egyéb baktériumokban található ARM gén.
(http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-11786207 53812_1178620785756.htm), valamint „EFSA GMO Panel reconfirms that the use of the nptII gene as a selectable marker in GM plants does not pose a risk to human or animal health or the environment” (Az EFSA GMO-bizottsága újra megerősíti, hogy az nptII gén szelektálható markerként való alkalmazása GM növényekben nem jelent veszélyt sem az emberek és állatok egészségére, sem a környezetre), 2007. április 13. (http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-11786207 53812_1178620789287.htm).
***
European Biotechnology News, 2009, 8 (7-8): 26. http://www.eurobiotechnews.eu
CSEH KÖZTÁRSASÁG A tudósok véleményt nyilvánítanak a GMO-ról A csoport ajánlásai a következők: 1. A genetikai módosításokra vonatkozó döntések nem állhatnak ellentmondásban a tudományos bizonyítékokkal. 2. A nemesítési módszereket - beleértve a GM technológiát is - az eredményük, nem pedig maga az eljárás alapján kell értékelni. 3. Az elővigyázatossági elv helyébe a kockázathaszon arány felmérését kell állítani, és ezt minden mezőgazdasági újításnál el kell végezni. 4. A kockázatfelmérésnek minden esetben ki kell terjednie a párhuzamos technológiák és azok valamennyi komponense előnyeire és összehasonlítására. 5. Közgazdasági értékelést is kell végezni, összehasonlítva a párhuzamos technológiákat.
Ceské Budejovice -- A Cseh Tudományos Akadémia Biológiai Központjának kutatói, akik a MOBITAG (Building up MOdern BIoTechnologies for AGriculture) elnevezésű EU-projektet koordinálták, jelentést terjesztettek elő arról, hogyan viszonyulnak az EU GMO-jóváhagyási eljárásába való politikai beavatkozásokról, és hat ajánlást fogalmaztak meg az európai politikacsinálók felé. „Sok európai tudóst nyugtalanít az, hogy egyes EU-tagállamokban politikai és ideológiai tényezők miatt lehetetlenné vált a GM technológia előítéletektől mentes értékelése, és ez az egész Unióra rossz hatással van” mondta a jelentést készítő csoport vezetője, František Sehnal professzor.
6. Ha a tagállamoknak szabad betiltani az EUban engedélyezett technológiákat, akkor azt is meg kell engedni, hogy az EU-ban még nem engedélyezett technológiát alkalmazzanak.
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja az GBE és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület
10
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczán Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Green Biotechnology Barabás Zoltán BiotechnológiaiEurope Egyesület (GBE)
