9. évf. 9. - 2013/9-10. szeptember-október évf. - 2009/5. május
European Biotechnology News, 2009. Volume 8(3-4): 26-28. http://www.eurobiotechnews.eu/
A GMO-kat tudományos alapon kell értékelni Dr. Ricardo Gent Német Ipari Biotechnológiai Egyesület (DIB), Frankfurt/Main
A növényi biotechnológia évek óta az EU és a nemzeti politika játékszere, ám az utóbbi időben új hangok szólaltak meg a növényi biotechnológiáról szóló vitában. Az új GMO-k jóváhagyási eljárása politikai akadályokba ütközik, miközben a nem GM magok között véletlenszerűen felbukkanó GM magokra vonatkozó, bevezetni tervezett küszöbértékek veszélyeztetik a vetőmagok globális szabad mozgását, egyes országokban pedig - az EU törvényeit figyelmen kívül hagyva - betiltják a jóváhagyott, genetikailag módosított növények termesztését.
Egyenlőségi elv
Németországban Sigmar Gabriel környezetvédelmi és Ilse Aigner mezőgazdasági miniszter azt állítja, hogy a genetikailag módosított (GM) növényeknek nincs társadalmi értékük. Mindketten támogatják azt az elképzelést, hogy az Európai Unióban (EU) a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) jóváhagyási eljárásába építsenek be társadalmi-gazdasági kritériumokat, valamint azt, hogy alkalmazzanak olyan szabályozást, amely lehetővé tenné a tagországok közigazgatási körzetei számára az EU teljes területén jóváhagyott GM növények betiltását.
A közös mezőgazdasági politikával (CAP) kapcsolatos EK-szerződés 34(2). paragrafusa kimondja, hogy a gazdasági szereplők között nem szabad megkülönböztetést tenni. Ennek az általános elvnek az alkalmazása egyben azt is jelenti, hogy a hasonló termékeket hasonló módon kell kezelni. Ha a GM termékekre társadalmi-gazdasági kritériumok vonatkoznának, hagyományos megfelelőikre pedig nem, ez nyilvánvalóan diszkriminációnak minősülne. Ezt megerősíti, hogy az engedélyezés feltétele a tudományos értékelést követően annak megállapítása, hogy a GM termék nem jelent nagyobb kockázatot, mint a neki megfelelő hagyományos növény. Más szóval ennek a további kritériumnak az alkalmazása nincs kapcsolatban a GM termék belső tulajdonságaival és kockázatával. Ha ilyen kritériumok alapul szolgálhatnának az engedély megtagadásához, felfüggesztéséhez vagy módosításához, ez diszkriminatív akadályt jelentene a GM termékek piaci megjelenésének útjában.
Az ipar mereven visszautasította ezeket az állításokat, rámutatva, hogy az európai törvények szerint a 178/2002/EK rendeletben lefektetett elveket nem lehet annak indoklására felhasználni, hogy a specifikusan a GM növények engedélyezésére már felállított eljárásokat tovább bővítsék. A társadalmi-gazdasági kritériumoknak az engedélyezési eljárásba való beiktatása az európai és a nemzetközi jog két alapvető elvét is megsértené.
Elővigyázatossági elv Az elővigyázatossági elv lehetővé teszi, hogy olyan esetekben is lépéseket lehessen tenni a környezet, az egészség és a biztonság védelmére, amikor a veszély nincs egyértelműen bizonyítva. Mindazonáltal elővigyázatossági intézkedés nem tehető a nulla tolerancia elve vagy a kockázatnak tisztán elméleti megközelítése alapján. Az elővigyázatosság elv értelmében nem alkalmazhatók társadalmi-gazdasági kritériumok az engedély megtagadásának, felfüggesz-
1
tésének vagy módosításának indoklására, mivel társadalmi-gazdasági elemzéssel nem bizonyítható, hogy valamelyik kockázat elérte az elővigyázatossági intézkedést indokoló küszöbértéket. Fontos felismerni, hogy a 2001/18. direktíva megalkotása során a Gazdasági és Szociális Bizottság társadalmi-gazdasági szempontokat is mérlegelt. Mind az Európai Unióban, mind annak határain kívül kormányok és nem kormányzati testületek, pl. cégek és mezőgazdasági termelői szervezetek folytattak és folytatnak sokféle társadalmi-gazdasági vizsgálatot, amelyek egyre a GM növények hasznosságát bizonyítják a környezet és különösen a gazdálkodók számára.
vényeket, pl. csemegekukoricát emberi fogyasztásra és viaszos („waxy”) kukoricát keményítőgyártás céljára. Hasonlóképpen termesztenek különböző típusú búzaárpa- és rizsfajtákat is egymás közelében, melyeket aztán különböző célokra használnak (kenyér- és takarmánybúza; sörárpa és takarmánycélú árpa stb.). A gazdálkodók a jó mezőgazdasági gyakorlat hatékony, pragmatikus eljárásainak segítségével érik el, hogy a learatott termés minősége és tisztasága megfeleljen az elfogadott standardnak. Fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági termények soha nem 100%-os tisztaságúak: a koegzisztencia megegyezés szerinti, alacsony szintű keveredést jelent.
A GMO-k tudományos elbírálásának érdekében Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) jelenlegi kockázatbecslési eljárása minden részletre kiterjedő és biztosítja a GM termékek biztonságosságát az EU-ban. A kockázatbecslési eljárást az Európai Közösség törvényeinek és a nemzetközileg elfogadott standardnak megfelelően dolgozták ki, amelyen gyakran túl is tesz. Ha a jóváhagyási eljárásban további, társadalmi-gazdasági kritériumok figyelembe vételét írnák elő, ez jogilag indokolható vádaknak tenné ki az EU kormányát és tagállamait. A különleges mezőgazdasági rendszerek védelmét ma a jó mezőgazdasági gyakorlat már biztosítja. A Bizottságnak a koegzisztenciára és a koegzisztencia-törvények nemzeti végrehajtására vonatkozó ajánlása a mezőgazdasági biotechnológia területén kiegészíti ezeket a szabályokat.
A GM növények kivételes, kétszámjegyű elterjedési sebessége az iparosodott és fejlődő országokban - amely azok fokozott termelékenységének és kisebb környezeti hatásának köszönhető - kiváló biztonságossági mutatókkal párosul, amelyeket már számos nemzeti kormány és nemzetközi szervezet is megerősített a közös OECD biztonsági elbírálási kritériumok szerint, amelyeken az EU jóváhagyási rendszere is alapul.
A koegzisztencia különböző minőségi tulajdonságokkal rendelkező, vagy különböző piacokra szánt növények egymás közelében való termesztése olyan módon, hogy egyiknek a gazdasági értéke se csökkenjen. A koegzisztencia azon az előfeltételen alapul, hogy a gazdálkodóknak lehetőséget kell adni a termesztendő növény, valamint az alkalmazandó termesztési rendszer szabad megválasztására, legyen az GMO, hagyományos vagy organikus.
Kapcsolat: Deutsche Industrievereinigung Biotechnologie (DIB) Dr. Ricardo Gent ügyvezető igazgató Mainzer Landstr. 55 60329 Frankfurt/Main, Németország Tel.: 49-69-2556-1459 Fax: 49-69-2556-1620
[email protected], www.dib.org
Ugyanahhoz a fajhoz tartozó két vagy több különféle haszonnövény egymás melletti termesztése nem újdonság. A gazdálkodói közösségekben nem új kihívás a hasonló, de más piacokra szánt növények termesztése egyazon mezőgazdasági régióban. Sok éven át neveltek ugyanazon a területen, sőt ugyanabban a gazdaságban összeférhetetlennek mondható nö-
2
BBC News, 2009. március 24. http://www.bbc.co.uk
A zöld mozgalom is a probléma része? Justin Rowlatt
San Francisco közelében, Kaliforniában. - A modern idők csodája, hogy jelenleg már több mint 6 milliárd ember él a Földön (több mint kétszer annyi, mint amikor megszülettem), mégis nagyon kevesen éheznek. A népesség robbanásszerű növekedése ellenére a világon tulajdonképpen még mindig több élelmiszert termelnek, mint amennyi elfogy. Ez nagyrészt a nitrogénműtrágya-gyártásnak köszönhető. A II. világháború óta a növények terméshozama a nitrogéntartalmú műtrágyák egyre fokozódó használata következtében évről évre emelkedik. erőművéből kiáramló szennyezés. Az ember tehát arra számítana, hogy a Greenpeace üdvözölne egy olyan technológiát, amely képes lenne drasztikusan lecsökkenteni a nitrogén-műtrágyázást. Nem így van.
Ennek azonban ára van. A nitrogénnek modern műtrágyában való megkötése hatalmas mennyiségű energiát, így rengeteg ásványi tüzelőanyagot emészt fel. A nitrogéntartalmú műtrágyák legjelentősebb légköri hatása azonban a dinitrogénoxidon keresztül jelentkezik. Ez a műtrágyagyártás és -felhasználás egyik mellékterméke, és maga is igen erőteljes üvegházi gáz, 296-szor erősebb hatású, mint a széndioxid.
Egy San Francisco melletti biotechnológiai vállalatnál egy pontosan erre alkalmas technológiát láthattam. Nem volt nagyon lenyűgöző látvány: egy kutatólaboratóriumban, egy növénynevelő kamra mélyén néhány szál rizs húzódott meg, egy olyan épületben, amely egy kimustrált angliai gyárépületre hasonlított. Ezek a növények azonban valódi forradalmat indíthatnak el. Genetikai módosítással elérték, hogy lényegesen nagyobb hatásfokkal hasznosítsák a nitrogént, mint a közönséges növények. A fejlesztés célja az, hogy a gazdálkodók drasztikusan csökkenthessék a műtrágya-felhasználást úgy, hogy közben a terméshozam magas marad.
A Greenpeace „Cool Farming” (Menő gazdálkodás) című, a mezőgazdaság éghajlati hatásaival foglalkozó jelentése szerint a nitrogénműtrágyák gyártásából és használatából származó üvegházigázkibocsátás évente két és fél milliárd tonna széndioxiddal egyenértékű. Egy másik Greenpeace-jelentés szerint ez annyi, mint az Egyesült Államok összes
Ez nem vágyálom: az Arcadia Biosciences, a növényeket létrehozó cég szerint ez a genetikai módosítás az összes fontos haszonnövényre alkalmazható. A cég eredményei azt mutatják, hogy a módosított géneket hordozó növényeknek az eredeti növényekhez képes feleannyi műtrágyára van szükségük. Az Arcadia számos nagy vetőmag- és biotechnológiai vállalatnak eladta a technológia licencét, és úgy gondolja, hogy ilyen genetikai módosítást hordozó növények néhány éven belül piacra kerülnek.
3
A Greenpeace a “Menő gazdálkodás” című jelentésében kifejezetten javasolja, hogy az éghajlatváltozás hatását hatékony nitrogénfelhasználású növények kifejlesztésével enyhítsük. „Az ilyen növény nagyobb hatékonysággal használná fel a vizet és a tápanyagokat,” - érvel a jelentés, - „így azonos bevitel mellett növelni lehetne a hozamot, vagy csökkenteni lehetne a külső bevitelt és a bevitel fenntartásához szükséges energiafelhasználást, miközben a hozam változatlan maradna”.
hozzá szükség anyagi vagy politikai támogatásra. Azzal érvel, hogy a gazdálkodók akarni fogják termeszteni az ő növényeit, és ezzel csökkenteni az üvegházigáz-kibocsátást - nem azért, mert meg akarják menteni a bolygót, hanem saját érdekükben.
Mikor azonban Rolf Skarral, a Greenpeace egyik rangidős aktivistájával erről a technológiáról beszélgettem, ő úgy nyilatkozott, hogy a szervezet nem támogatja a széndioxid-kibocsátás csökkentése céljából végzett génsebészetet. Szerinte a technológia nem bizonyított. „A genetikailag módosított szervezetek (Genetically Modified Organisms, GMO) történetét szándékolatlan következmények és betartatlan ígéretek terhelik” -mondta nekem.
A nitrogénműtrágya a gazdálkodók egyik fontos, néha a legnagyobb kiadása. Mivel ezeknek az új növényeknek ugyanolyan terméshozam eléréséhez kevesebb műtrágyára van szükségük, termesztésükkel a gazdálkodók pénzt takarítanak meg.
A Greenpeace tervet készített a széndioxid-kibocsátás hagyományosabb, megújítható módszerekkel, szél-, nap-, árapály- és hullámenergia felhasználásával történő csökkentésére. A probléma az, hogy Skar elmondása szerint - a terv megvalósításához hatalmas közpénz-befektetésekre és kormányzati támogatásra lenne szükség.
A génsebészet az életet megváltoztató technológia. Magától értetődik, hogy nem szabad olyan genetikailag módosított élőlényeket felhasználni, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az emberi egészségre vagy a környezetre, azonban - kérdeztem Skartól - tekintettel az éghajlatváltozás miatt fenyegető katasztrófára, nem lenne-e okos minden olyan technológiát
Eric Rey, az Arcadia alapítója és vezérigazgatója azzal érvel, hogy ő is környezetvédő. Életre szóló tagja Amerika legrégebbi és legnagyobb környezetvédő szervezetének, a Sierra Clubnak, és hisz abban, hogy genetikailag módosított növényei teljes mértékben összhangban vannak zöld elkötelezettségével. Azzal érvel, hogy az ő technológiája valóban fenntartható abban az értelemben, hogy nincs
megvizsgálni, amelynek segítségével csökkenthető a széndioxid-kibocsátás? Ő azt válaszolta, hogy nem. „Nekem nem elég jó az, hogy csökkentheti” - mondta, - „biztosnak kell lennem abban, hogy tényleg működni fog.” Vajon igaza van?
4
Gödöllő, 2009. február 25.
Dr. Kiss György Botond főigazgató köszöntője a XX. GMO Kerekasztal Ülés résztvevőinek Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont
A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) nevében szeretettel üdvözlöm a tanácskozás tagjait, meghívott vendégeinket és az érdeklődő közönséget!
mindezt a hazai agrárium érdekeinek és a fenntartható mezőgazdaság és a környezettudatos termesztés szem előtt tartásával. Ez azt jelenti, hogy a tudomány tükrében vizsgálja a GMO kérdést, azt szigorúan korrekt szakmai alapokon igyekszik megítélni, és távol kívánja tartani magát a csúsztatásoktól, hangulatkeltésektől, kiragadott példákon alapuló általánosításoktól, politikai nyomásgyakorlásoktól. Megítélésünk szerint ebben a kérdésben ez a helyes magatartás, amit követendőnek tartunk. Az MBK nem latolgat magasabb szintű politikai és gazdasági kérdéseket, ugyanakkor feladatunk a döntéshozók számára korrekt adatokat, körültekintő információkat biztosítani.
A XX. GMO Kerekasztal házigazdájaként megtisztelő számunkra, hogy az MBK, mint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hat kutatóintézetének egyike, először adhat otthont a tanácskozásnak. Az intézetünkben 1986 óta folynak kutatások - jelenleg 13 kutatócsoportban - a vírusokat, baktériumokat, gombákat, illetve a növény- és állatvilágot érintő tudomány-területeken.
Véleményem szerint a múltat lehet egzakt módszerekkel vizsgálni, a jövőt viszont nem lehet egzakt módon megjósolni. A jövőben jelentkező következmények jóslásánál igen megfontoltnak és józannak kell lennünk, mert nem szabad sem rózsaszínre, sem feketére festeni azt.
Az MBK kutatási területei felölelik a növények és kórokozóik közötti kölcsönhatások molekuláris folyamatainak vizsgálatát, az abiotikus és biotikus stresszel szembeni rezisztencia tanulmányozását, toleráns és multi-rezisztens fajták, valamint bioenergianövények nemesítését. Az összehasonlító géntérképezés és genetikai módosítás, valamint a molekulárismarker-technológia és a fejlett géntechnikai, bioinformatikai eszközök segítségével új módszerek és transzformálási eljárások kerülnek kidolgozásra. A növénybiotechnológiai kutatási és nemesítési feladataink lefedik a stratégiai jelentőségű alap élelmiszernövényeket - így a burgonya, a gabonafélék, hüvelyes- és zöldségfajták, mint a bab, a kukorica és a Hungarikumnak számító paprika fajták. Az állat-biotechnológiai projektek célja a specifikus génexpressziók és sejtátültetési technikák elemzése transzgenikus állatmodellek előállításával, ezen belül a tejösszetételt és -termelést befolyásoló génfunkciók vizsgálata, valamint az őssejtkutatások egér és nyúl modelleken.
Végül megemlítem, hogy az MBK-nak a GMO kérdésekben nem feladata képviselni az FVM, mint főhatóság álláspontját. Az FVM tiszteletben tartja az önálló véleményalkotást, diktátummal nem korlátozza függetlenségünket. A GMO körül kialakult feszült helyzetben, tudom, nehéz a szubjektumot nélkülözni, de ezen a GMO kerekasztal-megbeszélésen remélem, hogy megőrizve objektivitásukat, nyitott és józan légkörben tárgyalják meg a felmerülő kérdéseket. A GMO kerekasztal mai megbeszélését megnyitom és kívánok hasznos és konstruktív tanácskozást!
Néhány gondolat az MBK viszonyáról a GMO kérdéshez. Az MBK nem GMO ellenes, hanem a realitások talaján próbál tudományos megalapozottságot, valamint kritikai megfontolásokat is mérlegelő álláspontot képviselni a GMO kérdésben -
5
CHECHBIOTECH NEWS, 2009. május 5. http://greenbio.checkbiotech.org/news/gm_attitudes_changing_expert_says
A szakértő szerint a GM-növények iránti hozzáállás változóban van
A Chartered Institute of Marketing múlt heti konferenciáján („Zűrzavar az élelmiszerpiacon túlélési és növekedési stratégiák”) elhangzott egyik vélemény szerint az Egyesült Királyságban és Európában is változik a GM növények iránti hozzáállás. Julian Little, a brit Agrobiotechnológiai Tanács elnöke egy listával állt a konferencia elé, amelyben azokat az egymással szembenálló érveket sorolta fel a GM növények termesztésével kapcsolatban, amelyeket 10 évvel ezelőtt, a GM növények angliai bevezetésére tett próbálkozások idején hangoztattak a vitatkozó felek, majd összehasonlította ezeket a társadalom mai aggodalmaival.
Little elmondta a küldötteknek, hogy a brit Élelmiszer-felügyeletnek a fogyasztók körében nemrég végzett vizsgálatában a megkérdezettek 40%-át foglalkoztatta a GM zöldségek problémaköre, 40%-ukat viszont nem. „Az emberek igenis felismerik, hogy a GM-nek megvan a maga helye” - mondta. „A GM növényekről a BSE- és a szalmonella-fertőzések után kezdtünk el beszélni, ám az emberek most az élelmiszer-biztonsággal és az élelmiszerárakkal foglalkoznak.”
„Peter Melchett, a brit Termőföld Egyesület (Soil Association) általános irányelvekért felelős igazgatója azt mondja nekünk, hogy a GM növényektől nem várható haszon,” - kezdte Little. “Akkor hát miért beszélnek az emberek újra a GM növényekről? Mi változott? Azt gondolják-e az emberek, hogy a GM növények nem fognak működni az Egyesült Királyságban? Vagy Európában? A fogyasztók vajon tényleg annyira aggódnak, mint ahogy egyesek állítják?”
Little beszámolt arról, hogy egyre több GM gyümölccsel és -zöldséggel végeznek szántóföldi kísérleteket az egész világon, elsősorban Kínában. A kínai GM paradicsom, -zöldpaprika és -papaya sikeres szántóföldi kísérletek és környezeti kibocsátások után jelenleg kerül kereskedelmi forgalomba, és úton van a GM chilipaprika, -burgonya és -káposzta is. „Kínában nagyon jó a szabályozási rendszer: 213 vezető beosztású ember hozza a döntéseket, és a szabályozásnak semmi köze sincs az egyes cégekhez” mondta Little. „Már nem várnak az EU-ban történő előzetes szabályozásra, mielőtt belefognak. Kína nem vár tovább, és a mi élelmiszeriparunknak tisztában kell lennie ezzel.”
Peter Melchett
© 2009 Lockwood Press Ltd. Forrás: Freshinfo
6
Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 2009, 106 (19): 7762-7767. http://www.pnas.org/content/106/19/7762.full.pdf+html
Transzgenikus, multivitamin-tartalmú kukorica előállítása az endospermium biológiai feljavítása útján három olyan vitaminnal, amelyek három különálló anyagcsereutat képviselnek Shaista Naqvi és mstai
megemeltük három vitamin szintjét. A transzgenikus kukoricaszemek a normális β-karotin-tartalom 169-szeresét, a normális aszkorbinsav-tartalom 6szorosát és a normális folsavtartalom kétszeresét tartalmazzák. A megemelt vitamintartalom legalább a T3 homozigóta nemzedékig stabilan megmaradt. Ez a vívmány, amely messzemenően túlszárnyal a hagyományos nemesítéssel egymagában eddig elért minden eredményt, megnyitja annak lehetőségét, hogy a világ legszegényebb népei számára teljes tápértékű gabonaféléket lehessen kifejleszteni.
A világ népességének közel 50%-át sújtják a vitamin-hiánybetegségek, melyek aránytalanul nagyobb hatással vannak azokra a fejlődő országokra, ahol az emberek egyhangú, gabonafélékben gazdag étrenden élnek. A transzgenikus technológia hatékony megoldást kínál az alapvető élelmiszernövények vitamintartalmának növelésére, mostanáig azonban csak egyesével sikerült a vitaminok mennyiségét emelni. Munkánk során az elit beltenyésztett „South African” kukoricafajtából olyan transzgenikus vonalat hoztunk létre, amelyben, három külön anyagcsereút egyidejű módosításával, specifikusan az endospermiumban
Hagyományos nemesítésű kukorica
Kukoricavonal
M37W
Lyc g-Car a-Car b-Car a-Cryptox b-Cryptox Lut Zeax CAR Asc Fol
22,78 ± 2,56 0 4,79 ± 1,08 0,09 ± 0,02 7,26 ± 0,87 0,12 ± 0,05 59,32 ± 3,65 0,35 ± 0,06 13,42 ± 2,00 ND 5,28 ± 0,84 ND 14,68 ± 2,16 0,57 ± 0,18 35,76 ± 4,35 0,32 ± 0,05 1,45 ± 0,21 163,29 ± 8,61 17,53 ± 2,90 106,94 ± 7,56 1,94 ± 0,17 0,93 ± 0,32
L-1
ND ND ND 1,65 ND ND 11,36 8,187 23,06 -
Aranyrizs 2 ND ND ND 31 ND ND ND ND 37 -
1. táblázat: A karotinoidok és más vitaminok szintjének összehasonlítása a vad típusú M37W kukoricában és az L-1 transzgenikus vonalban Az értékek mértékegysége mikrogramm/gramm szárazsúly ± SD (n= 3-5 érett T3 mag). Az összehasonlításban szerepel egy hagyományos módszerekkel nemesített kukoricavonal is, valamint a genetikailag módosított aranyrizs 2, amely a Zmpsy1 és a Pacrtl gént fejezi ki. Lyc: likopén; γ-Car: γ-karotin; β-Car: β-karotin; α-Cryptox: α-kriptoxantin; β-Cryptox: β-kriptoxantin; Lut: lutein és lutein-epoxid; Zeax: zeaxantin; CAR: összes karotinoid; Asc: aszkorbinsav; Fol: folsav; ND: nincs meghatározva.
7
A mikrotápanyag-hiány kezelésére alkalmas stratégiák közül a friss gyümölcsöt, zöldséget és halat is tartalmazó, változatos étrend biztosítása lenne ideális. Azonban ott, ahol a szegénység és a nem megfelelő kormányzás miatt ilyen változatos étrend nem lehetséges, a feljavított, táplálkozási szempontból teljes értékű gabonafélék tartós megoldást hozhatnának az elszegényedett népesség egészségének és általános jóllétének javítására. Foglalkozni kell a feljavított tápértékű transzgenikus növények társadalmi és gazdasági hatásával, pl. a helyi változatok adaptációjának költségeivel, a stratégia társadalmi elfogadásával, és az ilyen növények nagyüzemi termesztésére vonatkozó átfogó szabályozási politikával. Ám így is kétségtelen, hogy a növények tápértéke génsebészettel javítható és az eredmények felülmúlják a hagyományos nemesítéssel elérhető eredményeket. A kiválasztott növényfaj vagy a kiszemelt tápanyag tulajdonságai miatt a nemesítés egymagában ritkán elégséges megoldás. Ezért a legjobb biofortifikációs stratégiákban a hagyományos nemesítés mellett valószínűleg szükség lesz génsebészetre is, különösen akkor, ha a helyi elit fajták közvetlen feljavítására is szükség van.
A biotechnológiai úton feljavított multivitamintartalmú kukorica lehetséges táplálkozási hatása Kimutattuk, hogy a kukoricában transzgenikus technológiával legalább három különálló anyagcsereút egyidejűleg serkenthető, ami három, táplálkozási szempontból értékes vegyületcsoport fokozott képződését eredményezi. A korábban leírt kísérletekben egyszerre egy fontos vitamin szintjét sikerült növelni, és egyes esetekben a fokozott vitamintermelés bizonyos ásványi anyagok, pl. a vas fokozott felhalmozásával járt együtt; a jelen esetben több anyagcsereút módosítása történt meg a növény tápértékének átfogó emelése céljából. Például a különféle karotinoidok szintje messze meghaladja a hagyományos nemesítéssel elért legjobb eredményeket (1. táblázat): a β-karotin koncentrációja kb. 36-szorosára emelkedett, a luteintartalom 20-30%-kal, a zeaxantiné több mint négyszeresére nőtt, és jelentős a likopénfelhalmozódás (23 μg/g). A hagyományos nemesítési programokban nem sikerült a likopéntartalmat növelni. Az általunk elért vitaminszintek jól közelítik ezek ajánlott napi mennyiségét: 100200 g, azaz egy tipikus adag kukorica a β-karotin (mint egyedüli A-vitaminforrás) teljes ajánlott napi adagját tartalmazza, megfelelő bevitelt biztosít folsavból, és tartalmazza az aszkorbinsav ajánlott napi adagjának kb. 20%-át. Bár az ajánlott napi adag eléréséhez további aszkorbinsav-forrásra lenne szükség, ez a megközelítés megnyitja az utat hasonló kísérletek számára, amelyekben még nagyobb számú anyagcsereutat lehetne módosítani, és minden vitamin mennyiségét be lehetne állítani az ajánlott napi adag értékére. Ez a folyamat elvezethetne az olyan, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, esszenciális aminosavakkal és hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakkal feltöltött transzgenikus gabonafélékhez, amelyek mesterséges kiegészítés nélkül is teljes tápértékű étkezést biztosítanának.
A fokozott tápértékű kukorica elterjedése javítani fogja a világ legszegényebb népeinek egészségét és jóllétét, de ez az előrelépés csak akkor lesz lehetséges, ha sikerül félretenni a transzgenikus növények fejlesztésével és termesztésével kapcsolatos politikai nézeteltéréseket, és alkalmazásuk és termesztésük szabályozása szilárd, tudományos alapokon nyugvó kritériumok alapján történik.
Megfontolandó kérdés a magas koncentrációban jelen lévő vitaminok biológiai hasznosíthatósága. Az eddig leírt, megemelt mikrotápanyag-tartalmú növények többségénél nem vizsgálták, hogy a tápanyagok könnyen felszívódnak-e, bár egyes esetekben egereken és embereken is végeztek felszívódási vizsgálatokat a megnövelt ásványianyag-tartalmú haszonnövények közvetlen jótékony hatásának kimutatására.
8
CHECHBIOTECH NEWS, 2009. április 10. http://greenbio.checkbiotech.org/news
A GM-rizs még kevesebb műtrágya és víz felhasználásával is 50%-kal több termést hoz Melody M. Aguiba Egy ezzel kapcsolatos fejlesztéshez az IRRI főigazgatója, Robert Zeigler szerint az IRRI-nek 10 évre elosztva 150 millió USD-re, azaz évi 15 millió USD-re van szüksége a rizs-akcióterv (Rice Action Plan, RAP) végrehajtásához, amely felgyorsítaná a magas terméshozamú rizsfajták kifejlesztését. A terv célja magas terméshozamú, beltenyésztett és hibrid rizsvonalak létrehozása az IRRI génbankjaiban tárolt sok ezer rizsfajtából, és e csíraplazmák eddig még felderítetlen genetikai forrásainak megcsapolása. A rizs genetikai feljavítása mellett a program az aratás után alkalmazott berendezések teljesítményét is fokozni fogja a rizstermesztő területeken, a veszteségek csökkentése érdekében, amelyek a termés 20%át is elvihetik. A program célja ezen kívül több rizsnemesítő képzése, akik mind magán-, mind állami finanszírozású kutatási és fejlesztési programokon dolgoznának. A délkelet-ázsiai nemzetek mezőgazdasági és erdészeti minisztereinek egyesülete tavaly októberben jóváhagyta a RAP-ot.
Az a genetikailag módosított (GM) rizs, amely 50 százalékkal több termést hoz, miközben kevesebb műtrágyára és vízre van szüksége, hosszú távú megoldást jelenthet az alacsony terméshozamokra a tőkehiányos, szegénység sújtotta, éghajlatváltozás fenyegette gazdaságok számára. A GM rizs gazdaságosabban köti meg a széndioxidot, mivel hatékonyabban működik benne a fotoszintézis; az a folyamat, amely a növényekben a nap energiájának felhasználásával megköti és növekedést serkentő szénhidrátokká alakítja a széndioxidot. A rizsben kevésbé hatékony, ún. C3 típusú fotoszintézis folyik. Dr. John Sheehy, a Nemzetközi Rizskutató Intézet (International Rice Research Institute, IRRI) GM-rizs-projektjének vezetője szerint azonban a C4-típusú fotosztintézis bevitelével fokozható a rizsnövény képessége a napenergia átalakítására és tápanyagokban dúsabb szemtermés létrehozására, különösen trópusi éghajlatú területeken. „Ha a rizsben folyó fotoszintézist C4-típusúra sikerülne cserélni, ezzel a terméshozam 50%-kal emelkedne, és a C4-növény a vizet is kétszeres hatékonysággal tudná felhasználni. Ez az áttörés felmérhetetlen hasznot hozna a fejlődő országokban, ahol a rizs sok milliárd szegény ember alapélelmiszere” - mondta Sheehy. Erre a projektre 11 millió USD van előirányozva.
Copyright 2009. Manila Bulletin | Minden jog fenntartva Forrás: Manila Bulletin
CHECHBIOTECH NEWS, 2008. augusztus 26. http://greenbio.checkbiotech.org/news/new_weapon_fight_cancer_tobacco_plants
Új fegyver a rák ellen - dohánynövények A dohány rákkeltőként ismert, nem pedig egy lehetséges gyógymód részeként Ken Alltucker Arizonában és másutt dolgozó kutatók azonban úgy gondolják, hogy a személyre szabott rák-vakcina előállításának, valamint más betegségek gyógyításának a titkát is a dohánynövény rejtheti. Ezek a kísérletek a növényi biotechnológia egyre növekvő területének részét képezik, és a rák kezelésére tervezett gyógymód még olyan nehézsúlyú profik érdeklődését is felkeltette, mint a német Bayer gyógyszergyár.
„Az a legfontosabb, hogy a vakcinával sikereket értünk el emberekkel végzett klinikai vizsgálatokban” - mondta Charles Arntzen, az Arizonai Egyetem Biodesign Intézete Fertőzőbetegség- és OltóanyagKözpontjának igazgatója. A rendelésre gyártott vakcinát korai stádiumú klinikai vizsgálatban tesztelték, és a non-Hodgkin limfómában szenvedő betegek 70%-ában káros mellékhatások nélkül
9
immunválaszt hozott létre. Bár vakcinának nevezik, nem akadályozza meg, hogy a beoltott személy nonHodgkin limfómát kapjon, amely az Egyesült Államokban a hetedik leggyakoribb, rákkal kapcsolatos halálok. A vakcina az illető személy beteg sejtjeiből készül, és arra van beprogamozva, hogy megtámadja ennek a személynek a ráksejtjeit. A Bayer közel 15 millió dollárt költött egy olyan telephely létrehozására, ahol kezdetben a dohánynövényeket nevelik majd a limfómás betegek személyre szabott vakcinájának előállításához. A német gyógyszergyár azt tervezi, hogy más betegségek kezelésével is foglalkozni fog. „Óriási befektetés egy cég számára arra játszani, hogy túljutnak a klinikai vizsgálatokon” - mondta Arntzen, akinek a személyre szabott, növényekben előállított vakcinákról szóló cikkét a Science folyóirat 2008. aug. 22-i száma közölte. Arntzen elmondta, hogy együttműködik a Stanfordi Egyetemen dolgozó olyan kutatókkal, akik növény alapú vakcinák fejlesztésével foglalkoznak. Az idei év elején a Biodesign Intézet 1,5 millió dolláros támogatást nyert a szövetségi kormánytól annak vizsgálatára, hogy előállítható-e dohányban olyan vakcina, amely meggátolja a West Nile vírus támadását az ember központi idegrendszere ellen. Arntzen elmondása szerint - a Bayer és a Stanfordi Egyetem kutatói hasonló technológiát vizsgálnak és használnak. Bár a kutatók számára izgalmas kilátás, hogy növényekben egyéni rák-gyógyszert lehet előállítani, még senki sem számolta ki, hogy mennyibe kerülne egy ilyen, személyre szabott oltóanyag elkészítése. A növényi alapú biotechnológiát már alkalmazták különféle betegségek, pl. cisztás fibrózis és Gaucher-kór kezelésére szolgáló gyógyszerek előállítására, e személyre szabott gyógyszerek némelyike azonban igen sokba kerülhet a fogyasztónak. A San Francisco-i székhelyű Genentech készítette rákellenes gyógyszer, az Avastin havi 8800 dollárba is belekerülhet; a Genzyme gyógyszere, a Cerezyme, amely a Gaucher-kór gyógyítására való, évente kb. 200 000 dollárba kerül. Szakértők szerint a gyógyszerfejlesztés egyre inkább eltávolodik a „mindenkinek egy méret” megközelítéstől. A gyógyszergyártók felismerték, hogy a személyre szabott gyógyszerek nagyon ígéretesek, mivel kevesebb mellékhatással jobb eredményt érnek el. Az ilyen, személyre szabott gyógyszerek előállítása azonban költséges lehet és szabályozási problémákat is felvet. Egy személyre szabott gyógyszert igen nehéz lenne az FDA követelményeinek megfelelő módon, reprodukálhatóan gyártani ipari méretekben.
„Az ilyenfajta termékek előállításához újszerű módszerekre lesz szükség” - mondta Ray Woosley, a tucsoni székhelyű Critical Path Institute elnöke és ügyvezető igazgatója. Ez az intézet azon dolgozik, hogy a gyógyszerfejlesztés folyamatát gyorsabbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye. „Igazi kihívás lesz megőrizni ezt a fajta egyéniességet és mégis biztosítani azt, hogy a gyártás egyöntetűen folyik (hogy megfeleljen az FDA követelményeinek)” - mondta Woosley. Hogyan működik? A Bayer olyan személyre szabott vakcinában gondolkodik, amelyet a beteg egyedi genetikai állománya alapján terveznek meg. A vakcina úgy készül, hogy a beteg ráksejtjeiből DNS-t vonnak ki, genetikailag módosítják a DNS-molekulákat, majd egy vírus segítségével dohánynövénybe viszik át. A növény erre válaszul egy olyan fehérjét kezd termelni, amely segít a betegnek megküzdeni a kórral. A növényi alapú vakcina arra ösztönzi a beteg immunrendszerét, hogy támadja meg a ráksejteket. Más tudósok már próbálkoztak azzal, hogy állatokban állítsák elő a vakcinát, ám az dohányban sokkal gyorsabban előállítható. E személyre szabott kezeléseknél valóban a gyorsaság a legfontosabb. A tudósok becslése szerint ilyen vakcina a biopszia vétele után akár 6-10 héten belül előállítható. Így az orvosoknak lenne idejük a vakcina alkalmazására és nem kellene visszatérniük a hagyományos rákellenes kezelésekhez, pl. a kemoterápiához, amelynek káros mellékhatásai vannak. Arntzen elmondta, hogy a non-Hodgkin limfóma viszonylag lassan terjedő rákbetegség, ami időt ad a kutatóknak a növények felnevelésére és a vakcina elkészítésére és alkalmazására. © 2008, azcentral.com. Forrás: The Arizona Republic
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja az GBE és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület
10
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczán Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Green Biotechnology Barabás Zoltán BiotechnológiaiEurope Egyesület (GBE)
