AUGUSZTUSI NAPLÓ Képek a szécsényi fejlesztésekrõl
A múzeum
A múzeum
Az új Rákóczi kiállítás a múzeumban
Megújult a belváros.
Az egykori vámházból alakították ki a kézmûvesházat és a tourinformirodát.
A sétálóutca.
Sétánnyá alakult át a Haynald-ház udvara.
Egyre többen keresik fel a megújult várkertet.
Szépül, fejlõdik a város Szécsény négy évének mérlege Dr. Serfõzõné dr. Fábián Erzsébet polgármester Lassan lejár az önkormányzatok mandátuma. Dr. Serfõzõné dr. Fábián Erzsébet Szécsény város polgármesterével a település elmúlt négy évének mérlegét vontuk meg. Az emberek azt látják, hogy a városban utak épülnek, parkok szépülnek, megújult a történelmi belváros, felújították az intézmények épületeit. Zavartalanul mûködik a város valamennyi intézménye. Ezen kívül számtalan olyan dolgot lehet megemlíteni, amit az emberek ugyan nap mint nap nem látnak, éreznek, de erõsíti a városi rangot, a hovatartozás érzését. Személyes kapcsolat - Köztudott, hogy a város nehéz gazdasági helyzetben volt és van. Minden évben forráshiányos volt a költségvetés, mindezek ellenére hogyan sikerült ilyen komoly fejlesztést megvalósítani? - Elõbb talán a nehéz gazdasági helyzetre reagálok. Többször elmondtam, hogy 2002ben a választásokat követõen derült ki, hogy több mint 90 millió forint a számlatartozás, amit azonnal rendezni kellett. Az mellett ott volt a hitel, annak tõkére és kamatai. Személyes kapcsolataimat kihasználva még 2002 decemberében a belügyminisztériumi keretbõl 40 millió forintot utaltak át a városunknak. A következõ évben az ÖNHIKI pályázaton 75 millió forintot nyertünk, a BM keretbõl további 8 millió forintot kaptunk. Õszintén el kell mondanom, nem tudom, hogy mi lett volna velünk, ha mûködéshez a kormánytól nem kapunk támogatást. Pontosabban tudom, csõd. Ami a fejlesztéseket illeti, a képviselõ-testület elõtt két út állt, vagy siránkozunk azon, hogy a városunk ilyen nehéz gazdasági helyzetben van, vagy túllépünk önmagunk sajnálkozásán és megpróbálunk pályázatok segítségével fejleszteni. Önkormányzatunk az utóbbi megoldást választotta, a pályázatokat 2003-tól folyamatosan írtuk, és nyújtottuk be. Pályázatok, több mint 1 milliárd forintos vagyongyarapodás - Az elmúlt négy évben pályázati pénzbõl milyen összegben, mit sikerült megvalósítani? - 2003-ban Pösténypuszta földgáz ellátási tervét elkészítettük, amelyre a támogatás több mint 6 millió forint volt. Most, örömmel jelenthetem, hogy õsszel a kis településen elkezdõdik a gázberuházás. Pályázatot írtunk a Bercsényi, Kinizsi, Temetõ, Zöld utak felújítására, amelyre 37 millió forintot kaptunk, az önerõ 4,4 millió forint volt. Ugyan abban az évben elkészült a Sport, Madách, Serházkert, Fenyõ, Õsz utca aszfaltburkolata. Itt a támogatás 17,5 millió, az önerõ 5,8 millió. 2003-ban elkészült a Kossuth utcában a járda, amelynek kivitelezésére közel 4 millió forintot kaptunk. Meg kell említeni a játszóteret, amelyre az elõzõ ciklusban nyújtották be a pályázatot, de a költség már minket terhelt, melybõl az önerõ 2,1 millió forint volt. 2003-ban városunkban 85,19 millió forint értékben hajtottunk végre fejlesztést,
amelybõl a pályázati pénz 68,6 millió forint. Még 2003-ban elkészítettük az Uniós pályázatunkat. A következõ évben megvalósítottuk városunkban a szelektív hulladékgyûjtést, ezért 4,3millió forintot fizettünk ki. Az orvosi rendelõket saját erõbõl kialakítottuk, ennek összege 5 millió. Felúíjtottuk a Kossuth Lajos utcában a volt Földi féle házat, ahol a kistérségi irodánk kapott otthon. Ennek a beruházása 20 millió forint, a támogatás mértéke 17 millió. Pályáztunk a volt vámház felújítására. Ez az épület 2005. decemberére készült el, amely idegenforgalmi célokat szolgál, ott kapott helyet a Mesterségek háza és a Tourinform Iroda. Az épületet 51 millió forint értékben újították fel, ebbõl a pályázat 34 millió. Megvásárolta az önkormányzatunk 22,5 millió forintért az ÉMÁSZ székházát és ott helyeztük el az AGRO-HELP Kht. által mûködtetett városgazdálkodásunkat. Megszépült a gimnázium tornaterme, amelyre a pályázati pénz 6,7 millió forint volt és az össz bekerülési költség 11,8 millió forint. Még ebben az évben helyreállítottuk a Haynald kaput, elkészült az általános iskola kerítése. Városunkban 2004-ben 123 millió forint értékben végeztünk felújítást. A város lakossága is tudja, látja, hogy 2005-ben milyen komoly fejlesztésre került sor. A várkert, a múzeum és a történelmi belváros rekonstrukciójára közösen pályáztunk a Nógrád Megyei Közgyûléssel és a Kincstári Vagyonigazgatósággal. A PHARE pályázaton közel 1 milliárd forintot nyertünk. Ebbõl az összegbõl a történelmi belváros rekonstrukciójára 574 millió forintot fordítottunk. A nagy felújítás mellett több egyéb fejlesztésre is sor került. A sportöltözõ felújítására 10 millió forintot kaptunk, az épület helyreállítása 12,6 millió forintba került. A Dankó utca vízellátás és szennyvízelvezetésére 11 millió forintot kellett kifizetni. A Petõfi és a Táncsics utcák útburkolatának aszfaltozására 10,4 millió forintot nyertünk, a munkák 11,8 millió forintba kerültek.
Új aszfaltszõnyeg borítja a Bartók utcát.
A korszerûsített öltözõk a ligetben.
Nyílászárók korszerûsítése.
A felújított játszótér.
Testnevelésóra a gimnázium felújított tornatermében.
Korszerûsített, hálózatba kötött számítógépek az általános iskolában.
Az idén megoldjuk az általános iskola tetõszigetelését, amiért 16 millió forintot kell kifizetnünk. Az iskola ablakainak cseréjére pályáztunk s 5 millió forintot nyertünk. A sportpálya felújítására 4 millió forintot kaptunk. A szentháromság szobor helyreállítására önkormányzatunk 3,5 millió forintot fizetett ki, a költségek másik részét a Római Katolikus Egyház fedezte. A 2006 év folyamatban lévõ munkáit a Bartók Béla utca felújítása, Pösténypusztán a gázvezeték elkészítése, az autóbuszpályaudvar elkészítése, a szélessávú Internet hálózat felújítása. Ezen munkákra 284 millió forintot kaptunk. Összességében azt mondhatom, hogy városunk az elmúlt négy évben, leszámítva a múzeum és a várkert felújítását, hiszen az nem a mi tulajdonunkban van, így a pénzügyi dolgokat sem mi bonyolítjuk, jó lehet, mind a kettõ a mi városunkat ékesíti, a különbözõ fejlesztésekre több mint egy milliárd forintot nyertünk, és ennyivel gyarapodott a városunk vagyona. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy olyan
sikeres négy évet zártunk, amely a korábbi idõkben nem fordult elõ. A város érdekében, a személyes kapcsolatomat kihasználva mindenütt, ahol csak lehetet lobbiztam, szót emeltem. - A fejlesztési pályázatok mellett a város a zavartalan mûködéséhez pénzhez jutott az ÖNHIKI pályázaton és pályázatot kapott a belügyi keretbõl. - Valóban így van. A költségvetési törvényben rögzített normatív támogatáson felül az ÖNHIKI pályázaton az elmúlt négy év alatt 310 millió forintot kaptunk, a belügyi keretbõl 124 millió forintban részesültünk. Szécsény soha nem kapott ennyi támogatást, 1990 óta.
A fõutca program keretében megszépült Rákóczi emlékmû és a Polgármesteri Hivata.l Civil szervezetek, elismerés a városnak - Ön az intézményeket, civil szervezeteket is pályázat írásra biztatja. - Intézményeink a fejlesztések jelentõs részét pályázati pénzbõl tudtak megvalósítani. Kezdeményezésemre összehívtuk a civil szervezetek vezetõit, ahol szakembereink ismertették a pályázati lehetõségeket, módszertani segítséget adtak azok írásához. Ha már a civil szervezeteket említettem, el kell mondanom, hogy egyre inkább megtalálják helyüket a város életében. A nyugdíjasklub tagjai számos helyi rendezvényünkön megjelennek. Pezsgõ élet jellemzõ a két horgász egyesületünkre, épp úgy, mint a kertbarátkörre vagy a sportköreinkre, mert több is van belõlük, szabadidõs kulturális egyesületeinkre. - Szécsényben a négy év során több a város, a megye határain túl mutató rendezvényre került sor. - Tavaly, szeptemberben méltó módon emlékeztünk meg az 1705-ös szécsényi országgyûlés 300. évfordulójáról. Az országgyûlés kihelyezett emlékülést tartott városunkban. Történelmi konferencia, kiállítás, színházi elõadás, korabeli harci bemutató tette emlékezetessé az évfordulót. 2004. október 6-án az országgyûlés rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott Szécsényben. Tavaly, április 30-án volt Pösténypusztán épülõ az két országot összekötõ híd alapkõletétele, amelyen megjelent az országgyûlés elnöke Dr. Szili Katalin. Minden évben megrendezésre kerül a
megyei õszi képzõmûvészeti tárlat. Több alkalommal került megrendezésre a tájak, ízek, kultúrák megyei fesztiválja. Jó hangulatúak a városnapok. A nyári hónapokban szabadtéri zenei rendezvények szórakoztatják a közönséget. Tavaly õsszel nagy sikerrel mutatkoztunk be Salgótarjánban. Örülök az énekkarunk, táncosaink sikerének, õk azok, akik elviszik a kis város kultúráját az ország más részére, határainkon túlra. - Úgy tudom, hogy a város két rangos elismerésben is részesült. - Önkormányzati kategóriában megkaptuk az Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság „az Észak-Magyarország Turizmusáért” nívó díját. Úgy érzem, hogy ebben mindazok az erõfeszítéseink, amit a túrizmus fejlesztéséért tettünk kezdve a tûztoronyban rendezett tûzvédelmi kiállítástól egészen a városközpont felújításáig minden benne volt. Megkaptuk a Valódi civil partnerségért díjat, amelyet a civil szervezetekre való odafigyelésért, törõdését ismerték el. - A városuk sikeresen vett részt a közmunkaprogramban? - Minden évben eredményesen pályáztunk a hátrányos helyzetû, tartós munkanélküli, a lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását szolgáló közmunkaprogramra. Az elmúlt négy évben, 2003-tól pályázat útján 62, 2 millió forintot kaptunk erre a célra és így 102 ember számára tudtunk munkát biztosítani. Állandó kiállítás a tûztoronyban Kapcsolat a lakossággal - Az ön programjában szerepelt a lakossággal való hatékony együttmûködés. Ezt milyen formában sikerült megvalósítani? - A helyi demokráciának az alapvetõ elveit be kell tartani. Mi az emberekért vagyunk, értük dolgozunk. Úgy érzem, hogy gondjainkról, eredményeinkrõl folyamatosan tájékoztatni kell a választóinkat. Rendeleteink el kell, hogy jussanak hozzájuk. Ennek egyik formája 2002 novemberétõl havonta megjelenõ Szécsényi Napló, amely ingyenes és minden családhoz eljut. A másik a városi televízió, amelyen keresztül havi rendszerességgel számot adunk a város életérõl. Szavazókörönként megszerveztük a lakossági fórumot. Lehetõségeink szerint részt vettem a civil szervezetek összejövetelein, rendezvényein. Kapcsolatot tartunk a helyi vállalkozókkal, minden évben egy alkalommal összegezzük azt, hogy mit tettünk, tájékoztatjuk õket az elképzeléseinkrõl, kérve segítségüket. Ezek a találkozók sikeresek, a vállalkozók érdeklõdnek a dolgaink iránt, a város rendezvényeit, az intézményeinket a lehetõségeikhez mérten támogatják, amit ezúttal is köszönök. Itt jegyzem meg, annak érdekében, hogy ipari parkot tudjunk kialakítani, nagy területet tudjunk a leendõ beruházókra biztosítani, 10 hektárral bõvítettük a város északi részén a gyertyagyárnál lévõ ipari területünket. Ez nem kerül pénzünkbe, az egészet területcserével oldattuk meg. Azt kértem a Területfejlesztési Tanácstól, hogy a
szécsényi vállalkozók részérõl a benyújtott pályázatot, függetlenül a pártállástól objektíven bírálják el. Minden ilyen pályázat megvalósításával a városunk gyarapodik. Így került sor a buszpálya-udvar melletti üzletsor kialakítására, amely szép ékessége a városunknak, de lehetne a példákat tovább sorolni. Összességében azt tudom mondani, hogy minden tõlem telhetõt megtettem, hogy a város talpon maradjon, fejlõdjön, az elért eredményeink önmagukért beszélnek. Megválasztásom esetén töretlen lendülettel, kihasználva kapcsolataimat, tovább fogok dolgozni Szécsény gyarapodásáért. Szenográdi Ferenc
Pösténypusztai látogatás Egy hónappal korábban a Szécsényhez tartozó, Benczúrfalvára látogattunk. Mint azt akkor jeleztük, a mostani összeállításunkban Pösténypusztát mutatjuk be. A középkori oklevelekben Pestyén néven szerepel. Birtokosa, Dráhi Tamás összeesküvésbe került, így a király Károly Róbert a területet 1321-ben Szécsényi Tamásnak adományozta. Az 1715-1720-as összeírásban községként szerepel. A XVIII. Században birtokosa, a Rádai család, majd Nagy Mihály és István. 1890-ben megszüntették a község önállóságát, Halászihoz csatolták. 1895-ben a helyi birtokosok kérésére a település visszakapta önállóságát. Rövid idõre, mert egy év múlva visszakerült Halászihoz. A településen 1959-1960-ban vezették be a villanyt. Azt a napot, amikor a villany kigyulladt a helyiek a fény ünnepének nevezték. A települést 1962-ben csatolták Szécsényhez, ahová, azóta is tartozik. Lakossága az utóbbi években jelentõsen csökkent. Egy pár éve ismét „felfedezik” Pöstényt, többen telepszenek le a kis falucskában. Pösténypuszta is a miénk - A visszajelzések, információim alapján nyugodt szívvel mondhatom, hogy nem csak szavakban, tettekben is kinyilváníthatjuk, hogy Pösténypuszta a miénk – kezdte a nyilatkozatát dr. Serfõzõné dr. Fábián Erzsébet polgármester. Nyílván az ott élõ emberek az újság számára is elmondják problémáikat, s azt, hogy az önkormányzatunk mit tett értük, a településért. Évente résztelepülési lakossági fórumot tartunk, az ott elhangzott problémákat, lehetõségeink függvényében orvosoljuk. Daróczi Tiborné a településrészi bizottság elnöke a testületi üléseken rendszeresen foglalkozik a felvetõdött problémákkal, szívén viseli Pösténypuszta sorsát, épp úgy, mint a bizottság pösténypusztai kültagja, Pintér Sándor. Most négy dolgot szeretnék megemlíteni. Augusztus elején jó hangulatú lakossági fórumot tartottunk, a gázberuházásról, amelyen 22 család képviseltette magát. A megbeszélésen részt vett Szécsény és vidéke Takarékszövetkezet képviseletében, Balla Gézáné, a TIGÁZ vezetõ dolgozója. Pösténypusztán szeptemberben kezdõdik a gázberuházás. A másik, tisztában vagyunk azzal, hogy az utak állapota rossz. Azt
tudom mondani, ha lehetõségem lesz rá, megkapom a lakosság bizalmát, továbbra is polgármester maradok, a gázberuházást befejezését követõen sor kerül az utak felújítására. A harmadik, megszüntettük a kultúrház és környékén az áldatlan állapotot. A következõ lépés, sövénnyel körülkeríteni a kultúrház területét. A negyedik, köztudott, hogy az Ipolyon turisztikai átkelõ hely lett kijelölve. Reményeim szerint mielõbb felépül az Ipolyon, a két országot összekötõ híd. Ajánlólevele a minõsség Gyémánt László, amikor 1971-ben befejezte általános iskolai tanulmányit, úgy döntött, kõmûves lesz. A NÁÉV-nél volt tanuló, egy ideig ott is dolgozott. Szabó Béla vállalkozóhoz ment dolgozni, hogy gyakorlatot szerezzen a szakma minden területén. A legjobb szakembereket foglalkoztatta. Gyémánt László azt mondta: hét remek pösténypusztai kõmûves állt alkalmazásban Szabó Bélánál. Ezt követõen a szécsényi KTSZ-nél, majd a költségvetési üzemnél és végül Borik Albert tulajdonában lévõ építõipari Kft-ben dolgozott. Borik Albert javaslatára, úgy döntött, hogy önálló vállalkozó lesz. Kezdetben egyedül dolgozott, késõbb alkalmazotakat is foglalkoztatott. Megtartva önállóságukat összefogtak Molnár Csabával, így nagyobb munkát is el tudjanak vállalni. Ahogy elmondta megrendelése van bõven, az egyik munka hozza a másikat, azaz a pontos minõségi munka a legjobb ajánlólevél a piacon. Az alvállalkozás miatt panaszkodott. Sokszor a fõvállalkozótó csak hónapok elteltével kapja meg a pénzét. Megfontolt, nyugodt szakember. Naponta jóval több, mint 8 órát dolgozik. Aktívan részt vesz az építõmunkában, este, hétvégeken, pedig szervez árajánlatokat ír. A szervezõ és a papírmunkában a felesége is besegít. A több lábon állás híve. Szécsényben pecsenyesütõt nyitott, ahol két személyt foglalkoztat. Mi lesz a következõ lépés? Már gondolkodik rajta, a falusi turizmusban lát fantáziát. A postás kétszer csenget Alig egy hónapja Végh Lajosné Évike a kistelepülés postása. Az egyik helybeli lakos így jellemezte õt: „Számára elsõ a munka. Iparkodik a postai küldeményt minél gyorsabban a címzetthez eljutatni, a napi lapokat az õ jóvoltából már a reggeli órákban olvashatom.” Õ kézbesíti lapunkat, a Nógrádot is. Munkája során elõször a mai napon minden családhoz becsenget a Szécsényi Naplóval. - Pösténypusztán a postás hányszor csenget? - A legtöbb helyen nem kell csengetni, mert a postaláda van, vagy a kapuban várnak rám. Ajánlott levél, pénzkézbesítés esetén elõfordul, hogy én is kétszer, vagy még többször csengetek. - Mit jelent az ön számára Pösténypuszta? - Szeretem ezt a kisközséget, nem vágyom innen el. Jól érzem magam Pösténypusztán. Itt születtem, itt voltam gyermek. Igaz a fiam, aki 22 éves Salgótarjánban lakik, ott is dolgozik. Szüleim, nagyszüleim pösténypusztaik, ha bárki megkérdezi hol lakom, azt felem Pösténypusztán. Egy ilyen kis településen is lehet boldogan élni.
Szárazlábbal az Ipolyon Mint arról már korábban beszámoltunk a szlovák-magyar határ mentén, az eddig mûködõ átkelõhelyek mellett, újabb 45 helyen nyílt lehetõség turisztikai célú határátlépésre. A két ország között, létrejött megállapodásban szereplõ turisztikai átkelõhely közül 9 megyénkben található. Ezek közül 5 az Ipolyon van kijelölve. A megállapodás június 8-án lépet hatályba. Pösténypusztánál az Ipolyon, a kijelölt átkelõhelyen dr. Serfõzõ András, Takács Béla és Kelemen Tibor határõr ezredes, a gyalogos vízi átkellést segítõ kötelet feszítettek ki. Az alig térdig érõ vízben a kötél biztonságával, fõleg fiatal és középkorosztályúak keltek át a folyón. Dr. Serfõzõ András ötlete és szervezõ munkájával tovább fejlesztették az átkelés lehetõségét. Megoldották, hogy szárazlábbal is át lehessen menni a túlsó partra. A két oldalon hosszabb csónakstég épült, amelyet Majoros István vállalkozó szakemberi készítették el. A cölöpökhöz a faanyagot, a balassagyarmati erdészet biztosította. A padlókat a szécsényi önkormányzattól kapták. A két stéget egy csónak köti össze, amely ki van kötve a cölöpökhöz. Ez a szécsényi FCZ Kft. lakatos és festõmûhelybe készült Czaga Ferenc a Kft. egyik tulajdonosának a vezetésével. A pösténypusztaiak elmondták, hogy a turisztikai átkelõhelyen mindkét irányban élénk a forgalom. Augusztus 20-án Szlovákiából, több mint 100-an jöttek át a kijelölt turisztikai helyen a szécsényi ünnepségre. A turisztikai átkelõhelyeken nincs folyamatos okmányellenõrzés, de a határõrizeti szervek szúrópróbaszerûen ellenõrizhetik azt, csak érvényes úti oklevéllel lehet a folyón átmenni. SzF
Élhetõ település Pintér Sándor Pösténypusztán azaz ember, akinek a szavára hallgatnak a többiek. Kiegyensúlyozott családi életével, munkájával õszinte megnyilvánulásával, szervezõkézségével kivívta mások elismerését. Mindig is az építõiparban dolgozott és dolgozik. Volt építésvezetõ, mûszaki vezetõ, elõfordult, hogy 250-300 ember munkáját irányította. Több alkalommal is módja lett volna, nagyobb településre költöznie, de õ maradt, mert szereti Pösténypuszát. Büszkén említette egykori tanítóit, a Csóri házaspárt. Második ciklusban kültagként képviseli Pösténypuszta érdekeit, a településrészi bizottságban. Õ így vall a kistelepülés elmúlt négy évérõl. - Számunkra a legfontosabb, ami több testületi ülésen is megtapasztaltam, hogy a képviselõk a polgármesterrel az élen, nem fölösleges nyûgnek tekintik Pösténypusztát, teljes mellszélességgel mellénk állnak, tesznek ezért a kistelepülésért. Ennek egyik fényes bizonyítéka a gáz megvalósítás. Azt a sok apró dolgot, amit értünk tettek az itt lakók és én nagydolognak tartom, mert nekünk az. A korábbi idõszakban csak beszéltek a temetõvel szemben lévõ illegális szemétteleprõl, ez az önkormányzat megszüntette. Felszámolták a mûanyagégetést, amely elviselhetetlen bûzt áraszott. A közhasznú munkások rendben tartják a faluban bevezetõ út két oldalán a vízelvezetõ
árkot. Örülünk, hogy a doktor úr kijár hozzánk rendelni. Ami a közellátást illeti van üzletünk, ahol alap élelmiszerek beszerezhetõk, a gázpalackok cserje megoldott. Nálunk is van szelektív hulladékgyûjtés. A lakosság egy része lehetne egy kicsit fegyelmezettebb, hogy a megfelelõ hulladék a megfelelõ helyre kerüljön. Örülünk a helyi járatnak. Gond az utak állapota. Ismerve a híd építésével összefüggõ, felújítási elképzeléseket tudom, hogy a fõút új aszfaltburkolatot kap, lesz elfogadható buszmegálló, mellékútjaink a gáz program befejezésével kerülnek felújításra. Azt szoktam mondani, azokat a kulturális és egyéb lehetõségek, amelyek Szécsényben a lakosság rendelkezésére állnak, mi is igénybe vehetjük. Pöstényben zömével a települést szeretõ emberek élnek. Rendezettek, tiszták a házak elõtt kis parkok, kertek. A templomtetõ felújítására, az itt élõk 750 ezer forintot adtak össze. A különbözõ fórumokon a pösténypusztaiak hallatják hangjukat. Amit az utóbbi négy évben elmondtunk, az megértésre talált. Azt mondhatom, hogy Pösténypuszta élhetõ kis település. Ami a jövõt illet, ha a híd el készül megélénkül itt a forgalom. Valamikor gyermekkoromban az Ipolyon volt egy szabad strand, ahová a szécsényiek is kijártak. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehetne azt ismét megvalósítani. szeno A pusztanépének tanítói A Csóri pedagógus házaspár életének egy jelentõs része Pösténypusztához kötõdik. Évtizedek múltán is nagy szeretettel emlékeznek vissza, az ott eltöltött évekre. Megbecsülés, tisztelet, szeretett vette õket körül. Az emberek érezték, hogy Csóri Miklós és felesége Valika több mint tanítók, a falu szellemi lámpásai. Ketten tanították, nevelték a kistelepülés gyermekeit. Tudták, hogy minden felelõsség az õ vállukon van. Pedagógiai hitvallásukból a gyermekek iránt érzett elkötelezettségükbõl adódóan úgy dolgoztak, hogy a pösténypusztai gyermekek megállták a helyüket a középiskolákban, nagyon sokan a felsõfokú tanintézményekben tanultak tovább. Tanítványaikból diplomás emberek, becsületes, tisztességes szakmunkások lettek. A pösténypusztai iskolában alapozták meg a tudásukat, a tanulásba vetett hittüket, szorgalmukat, akaraterejüket. Bán Piroska, Kiss Péter, Pintér Gábor, Szabó lányok, Kiss Katalin, a Pintér testvérek és lehetne a neveket hosszasan sorolni, akik Pösténypusztáról indultak el és az általuk választott hivatásban messzire jutottak el. A szécsényfelfalusi Csóri Miklós, amikor 1948-ban Esztergomban tanítói oklevelet szerzett, a Ceredhez tartozó, Felsõutaspusztára került tanítani. Abban az idõben a képesítõvizsga elõtt a tanító jelölteknek egy évet kellett valamelyik iskolában tanítással eltölteni. A ceredi születésû tanító jelölt Valika, Felsõutaspusztára került, ahol Csóri Miklós volt a gyakorlat vezetõje. A tanítónõt, aki kitûnõ eredménnyel vizsgázott a megye más részére helyezték tanítani. Csóri Miklós, aki komoly érzelmeket táplált az ifjú tanítónõ iránt, minden ismeretségét, bátorságát összeszedve meggyõzte a megye vezetõit, hogy Valikát helyezzék Felsõutaspusztára. Valahogy így kezdõdött a közös utuk. 1952-ben Benczúrfalva és Pösténypuszta között választhattak. Az utóbbi mellett döntöttek. A feleség az összevont 1-4. osztályból álló
tanulócsoportot, a férj a felsõ tagozatos csoportot tanította. Az iskolában egy tanterem volt, ezért váltott tanításban dolgoztak. A szécsényi lakásukon idéztük fel a pösténypusztai éveket. - Nagyon jól éreztük ott magunkat. Az egész talapülés egy nagycsalád volt. Abban az idõben jóval több gyermek élt Pösténypusztán. Mind a két tanuló csoportban 20 fölötti volt a létszám – vélekedett a feleség. – Nem volt villany. Szereztem egy gázlámpát, amivel nem csak világítottunk, az általam összeeszkábált diavetítõben is használtuk. Esténként a felnõttek ott ültek az iskolában a diavetítéséken – folytatta a visszaemlékezést a férj. Közben Csóri Miklós Egerben a pedagógiai fõiskola levelezõtagozatán tanári diplomát szerzett. A házaspár állandóan képezte magát, hogy a mindennapi kihívásoknak megfeleljenek. Õk megfeleltek. A fényképalbumban meghúzódó képek õrzik a gyermekek és szülõk jó hangulatú közös kirándulásait, országjárások, a dolgozók iskoláját, a kultúrház rendezvényeit, a szini elõadásokat, amelyeket õk rendeztek. Számukra szent volt a munka a gyermek, a tanítás. Egy alaklommal „magasabb helyrõl” érkezõ vendég meglátogatta az iskolát. Az óraközi szünetben a tanítónõvel beszélgetett, s megszólalt a szünet végét jelzõ csengõ. Valika azt mondta: „Ne haragudjon, de mennem kell, számomra szent a csengõszó.” A szent csengõszó, a pontos munkakezdés, felelõsség átsugárzott a tanítványaikra. A pusztán 1963-ban megszûnt a felsõ tagozatos oktatás. Csóri Miklós Szécsényben az anyaiskolában tanított. Felesége 23 éves pösténypusztai tanítás után került Szécsénybe tanítani. A pedagógus pályába vetett hitüket, szeretetüket akarva akaratlanul is a fiuk átvette. Matematika-fizika szakos tanár, Balassagyarmaton tanít. 1988-ban mind a ketten végleg a polcra tették a tanári naplót, azóta nyugdíjasként élik életüket. A férj otthont kialakított mûhelyében az egyik szenvedélyének él, barkácsol. A másik kedvenc idõtöltése a kerti munka. Valika naplót ír, amelyben lejegyzi egykori és mai élményit. Eddig 31 füzet telt meg. Megengedte, hogy beleolvassak a 32-be, amelynek elsõ oldalán ez áll: „Egyre kevesebbet írok, fizikai és lelkierõm hanyatlik, de mindennap hálát adok az Istennek, hogy felkeltünk a papával.” Szenográdi Ferenc
Vállalkozók a táncosokért Szécsény. Az 1990-es évek végén a mûvelõdési ház vezetõje felkereste Majoros István vállalkozót, a Durament Kft. tulajdonosát, s felkérte õt, hogy egyesület létrehozásával anyagilag, a programok lebonyolításában, szervezésben segítsék az újonnan alakult Palóc néptánc együttest. A gazdasági szakember párnap gondolkodás után igent mondott. Megalakult a táncosokat támogató Szécsényi Népmûvészet Egyesület, amelynek elnöke Majoros István, az elnökség további tagjai Bagó István, Bakos László, Vizi Zoltán vállalkozók. Majoros Istvánnal, az egyesület elnökével az elmúlt évek munkájáról, sikereirõl beszélgettünk. - Amikor bekapcsolódtunk a táncosok életébe, láttuk, tapasztaltuk, hogy milyen lelkesen járnak a próbákra, készülnek a fellépésekre – kezdte a nyilatkozatát Majoros István. – A vezetõjük Õze János, Hájas Tibor, Hájas Anikó komolyan,
felelõsségteljesen végezték a munkájukat. Ez minket is arra motivált, hogy próbáljunk a szakma mögé állni, teremtsük meg a mûködéshez szükséges hátteret. A sok szervezés, az anyagiak biztosítása komoly munkába, energiánkba kerül. Azt mondhatom, hogy számunkra, vezetõk számára sikeres volt az elmúlt idõszak. Ez részünkre úgy jelentkezett, hogy osztoztunk a táncosok sikerében. Jól esõ érzéssel töltött el az általuk elért eredmény, s tudni azt, hogy ebben a mi munkánk is benne van. - Anyagilag, kik támogatták az egyesületet? - Mellénk állt a Nógrád megyei közgyûlés, Szécsény város önkormányzata. S természetesen az egyesület elnökségének tagjai is komoly anyagi áldozatokat hoztak, nem beszélve arról az idõrõl, amit a szervezésre és egyéb a csoporttal összefüggõ munkára fordítottak. Az elmúlt évi költségvetésünk, több mint 3 millió forint volt. Többször is pályáztunk a nemzeti civil szervezet alaphoz, de eddig egy fillért sem kaptunk, talán majd ezután. - Sikereket említette. Hol lépett fel a tánccsoportjuk, hová vitte el a Palócföld kultúráját? - Szerte Európában bemutatkozottunk. Nem csak szûkebb hazánk a Palócföld, az ország más tájainak, a Székelyföldnek táncai is szerepelnek a repertoáron. Hírnevet szereztek, ennek a kis városnak, Szécsénynek. Számtalan belföldi fesztivál után az volt az egyesület vezetõjének a felvetése, hogy jó lenne külföldön is bemutatkozni. Lengyelországi kapcsolatokat keresve jutottam el Novi Tarba. Több alkalommal jártunk náluk, és az õ csoportjuk is többször szerepelt Szécsényben. Lengyelországban rendezték meg az egyik legrangosabb európai fesztivált, a Beszkideket, ahová meghívást kaptunk, a csoportunk elhozta a fõdíjat. Számtalan kapcsolatot sikerült kiépíteni, így jutottunk el Törökországba. Tavaly ott voltunk Franciaországban az Európai Uniós országok folklór fesztiválján, ahol négyezer táncos, énekes, zenész mutatkozott be. Maradandó emlékkel tértünk haza. Tavaly a lengyelországi fellépésünk után Krakkóba kirándultunk. Az együttes tagjai megcsodálták a város fõterét. Én akkor ott megígértem a fiataloknak, hogy a város fõterén a Palóc néptáncegyüttes fel fog lépni. Közel egy éves utánajárással sikerült elérni, hogy 2006 júniusában a krakkói fesztiválon táncosaink másfélórás mûsort adhattak. Csoportunknak nagysikere volt, annak ellenére, hogy esões idõt fogtunk ki, a nézõk megtöltötték a teret. Vendéglátóinkat meghívtuk ez évi szécsényi szüreti napokra. Elõttünk áll még egy nagy út, amely Belgiumba vezet. A program szerint együttesünk a kampenhouti fesztiválon szerepel szeptember 8-án, 9-én és 10-én. Mindennap két alkalommal fognak fellépni. A szervezõk jó voltából részt veszünk egy brüsszeli kiránduláson is. - Továbbiakban? - Többször is szóba került a hogyan tovább. Mi, úgy gondoltuk, hogy az elkövetkezõ idõben is a csoport rendelkezésére állunk, próbálunk új kapcsolatokat kiépíteni. Terveink között szerepel egy székelyföldi bemutatkozás. Jövõre Dániában lesz az Európai Uniós országok fesztiválja, szeretnénk azon is részt venni. Terveink szerint ez év decemberében az Iglice tánccsoport bevonásával, Szécsényben egy egész estét betöltõ mûsort adunk. Szenográdi Ferenc
SZISZI Szécsény. Fentrõl az égbõl mit szól Erzsébet királyné, a névválasztáshoz, nem tudom. Valószínû örül és mosolyog, még akkor is, ha a szécsényiek nem rá gondoltak. Szeptember 15-én, a település történetében elõször, a mûvelõdési központ szervezésében megrendezik a városi diák összejövetelt, azaz a Szécsényi Iskolák Szezonnyitó Idilljét. A szervezõk különbözõ színes, szórakoztató programot állítottak össze, amelybe a diákok is aktívan bekapcsolódnak. Mint általában a legtöbb ifjúsági rendezvény, a SZISZI is diák diszkóval zárul. A szeptemberi csengõszó elõtt Szécsény. A városi önkormányzat két oktatási intézményének vezetõjénél, a nyári felújítási munkákról, a tanév elõkészítésérõl, a 2006-2007-es tanév fontosabb eseményeirõl, az iskola célkitûzéseirõl érdeklõdtünk. A Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója, Gyarmati Attila a következõket mondta: - Az önkormányzat a nyáron megoldotta a tornaterem és a déli szárny tetõszigetelését, ezzel megszûnt a beázás. Ugyanezen a részen kicserélték a csatornát. Négy tantermünkben új a padlóburkolat. A vizes blokkokban megtörtént a tisztasági meszelés. A szakmai ellátottságunk a törvényi elõírásoknak megfelelõ. Egy kollegánk nyugállományba vonul, három pályakezdõ pedagógust vettem fel. Külön öröm számunkra, hogy közöttük olyan is van, aki gimnáziumukban érettségizett. Az alapító okiratunkban 17 osztály szerepel. Eddig 16 osztályunk volt. Szeptembertõl a 9. évfolyamon két gimnázium is és egy szakközép osztályt indítunk. A többi évfolyamon marad a két osztály. Az ötödikeseknek már informatikát is tanítunk. Ugyanezen az évfolyamon lehetõségünk lesz emelt szinten tanítani a matematikát, a társadalom –és természettudományt, idegen nyelveket, testnevelést. Iskolánkban ismét van levelezõ tagozat. A legrégebbiek, a végzõs évfolyam a tanév végén fog érettségizni. Várjuk a jelentkezõket. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezõk a 10. évfolyamon kezdhetik meg a tanulmányaikat. Szeretném megemlíteni, hogy levelezõ tagozaton 2010-ig idegen nyelvbõl nem kötelezõ érettségi vizsgát tenni. Ünnepeink, rendezvényeink új arculatban jelennek meg. Figyelembe véve a tanulóink érdeklõdését, gyermek –és ifjúságorientált programokat állítunk össze, amely mûveltségtartalmat, viselkedéskultúrát közvetít. Stayer László, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója következõket mondta: - Fájdalmas eseménnyel zárult az elmúlt tanév. Szeretett kolléganõnk Deák Endréné, mindannyiunk drága Ildikója tragikus hirtelenséggel elhunyt. Nemcsak kiváló pedagógust, de egy csodálatos embert is elveszítettünk személyében. Emlékét örökké megõrizzük! A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola életében óriási változásokat hoz a 2006/2007-es tanév. Kistérségi társulás keretében egy teljesen új intézmény kezdi meg mûködését II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsõde néven, önálló gazdálkodással. Tagintézményeink: Szécsényi Óvoda és Bölcsõde, Nagylóci Általános Iskola és Óvoda, Nógrádszakáli Általános Iskola és Óvoda. (Erre késõbbi írásunkba visszatérünk, a szerzõ).
Tantestületünkbõl két kedves kolléganõnk: Zagyvai Sándorné, Garazsi Józsefné nyugdíjba vonult. Örömünkre szolgál, hogy három fiatal kolléganõnk is gyermeket vár, így Gyebnárné Lackó Zsuzsanna, Kalmárné Lõrincz Viktória és Vargáné Kovács Andrea munkájára ebben a tanévben nem számíthatunk. Új kolléganõnk az idei tanévben: Kissné Csépe Éva, aki magyar-ének szakos és az 5. b osztályfõnöke lesz. Az iskolaépületen is jelenõs felújítások történtek, történnek. A fenntartó sikeres pályázatának és komoly anyagi ráfordításának köszönhetõen többmilliós beruházás keretében az aula és a tornaterem feletti tetõszerkezet cseréje valósult meg a nyár folyamán és elkezdõdött a tantermi ablakok cseréje is, korszerû, hõszigetelt, mûanyag nyílászárókra. Ezentúl a tornaterem parkettáját is felújították. A következõ tanévben egyetlen célunk lehet: a rengetek változás, újdonság mellet is megõrizni eddigi étékeinket. Bízunk benne, hogy kiegészülve a Szécsényi Óvoda és Bölcsõde, a Nagylóci Iskola és Óvoda valamint a Nógrádszakáli Iskola és Óvoda remeke kollektívájával, egymást segítve és egymástól kölcsönösen tanulva megfelelünk az új kihívásoknak. rádi Nyárbúcsúztató Back II Black együttessel Szécsény elsõ alkalommal 1334-tõl 1886-ig volt város. Száz év múlva 1986-ban ismét visszakapta városi rangját. Ennek 20 éve. A sportegyesület ebben az évben alakult újjá. Szécsényben szeptember elsején a kettõs évforduló jegyében az önkormányzat és a sportegyesület hagyományõrzõ szándékkal, nyári búcsúztató koncertet rendez, a felújított történelmi belvárosban. Az est szervezõi, Kiss Tiborné, Radvánszky Judit, Rácz András. A kastély elõtt felállított szabadtéri színpadon 18 órakor kezdõdik a zenés program. Elsõként a helyi mûvészeti iskola volt tanára, Beszkid József, aki jelenleg a Skandináv államokban zenéléssel keresi a kenyerét és Bartus Zoltán szécsényi lakos, profi zenész barátaikból alakult zenekar, szórakoztatja a közönséget. Ezt követõen Dömsödi Gábor az ismer TV-s személy és a nógrádmegyeri asszonykórus meglepetés mûsora következik. A kareoke show-t követõen 19 óra 45 perckor dr. Serfõzõné dr. Fábián Erzsébet polgármester mond köszöntõt. Este 20 órakor a könnyûzenei élet országos hírû, népszerû együttese a Back II Black együttes ad koncertet. Az együttes megkapta „Emerton-díjat”, az „Év albuma-díjat”, „Az év zenekara-díjat”. Mindenütt nagy sikerrel lépnek fel, minden valószínûség szerint így lesz Szécsényben is. A rendezvényre a belépõdíj felnõtteknek 1500 forint, a 13 évnél fiatalabbaknak 750-en forint. A koncertet követõen 22 órakor kezdõdik a szabadtéri diszkó. Egy kitüntetés margójára Mint már arról korábban is hírt adtunk, állami ünnepünk alkalmából, 2006. augusztus 20-án a honvédelmi miniszter a honvédelem ügye érdekében huzamos idõn át végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül „Honvédelemért Kitüntetõ Címet” adományozott Pifka Vincének, Szécsény város megbízott aljegyzõjének.
A kitüntetés valóban huzamos idõn át végzett munkát ismer el, hiszen Pifka Vince 1985-tõl dolgozik a közigazgatásban, s köztisztviselõi munkája mellett azóta folyamatosan kapott, és látott el honvédelemmel, polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat is. Kezdetben a fegyveres erõk mozgósításával és kiegészítésével összefüggõ közigazgatási feladatok elõkészítésében, végrehajtásában kapott megbízatásokat feletteseitõl, ugyanakkor közremûködött a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatok összehangolásában, helyi megszervezésében. A sorkatonai szolgálat megszûnése után továbbra is megmaradtak azok a feladatok, amelyeket helyi szinten a lakosság életének, testi épségének, egyéb anyagi javak megóvásának érdekében folyamatosan szervezni kell. Az elmúlt évek során hazánkban bekövetkezett természeti katasztrófák, veszélyhelyzetek tapasztalatai bizonyították, hogy területi és helyi szinten milyen kiemelkedõ szerep, feladat- és hatáskör hárul a települések védelmi bizottságainak elnökeire, polgármestereire. Mindezen feladatokat a polgármester a helyi védelmi bizottság munkaapparátusával együtt tudja csak maradéktalanul teljesíteni. Pifka Vince a helyi védelmi bizottság titkárságában kapott olyan feladatot, hogy a jegyzõ iránymutatásai mellett segítse a döntések megalapozásához szükséges szakmai és általános információk begyûjtését, elemzését, jelentését, a védelembe bevont helyi szervek ügyeletével a kapcsolat fenntartását, az adminisztrációs feladatok végzését. A feladatok sokaságát nehéz lenne felsorolni, és még nehezebb lenne elkülöníteni a sikereket a kudarcoktól az elmúlt húsz év alatt végzett munka során. Mégis úgy tûnik, sikeres volt ez a munka, amit ez az elismerés is bizonyít. Gratulálunk a kitüntetéshez, és további jó munkát kívánunk. Szenográdi Ferenc
Szécsényben még szeptemberben is tart a turisztikai szezon! A szécsényi Kézmûvesházban a Tourinform Iroda szervezésében új állandó kiállítások nyílnak meg. Szécsényrõl készült régi és új fotók kerülnek elhelyezésre. Valamint a Palócföldi Népi Iparmûvészek termékeit jól kiegészíti a régi falvédõk bemutatása, melyeket Szécsény és környékének településeirõl gyûjtöttek össze. A Tourinform iroda fontosnak tartja, hogy a belföldi kiállításokon túl külföldön is bemutassa kínálatát. Szeptemberben Szlovákiában Rozsnyón a Gömör Expón vesznek részt, mely kiállításnak idén két témája lesz, az idegenforgalom, valamint a természetés környezetvédelem. A kiállításon konferenciákat is bonyolítanak a szervezõk, ahol Nógrád megye részérõl a falusi vendéglátás, mint kiemelt turisztikai szolgáltatás kerül bemutatásra. A prezentációt Pintérné Kanyó Judit elnök asszony tartja. Az elmúlt idõszak sikeres falusi vendéglátást érintõ pályázatainak köszönhetõen érdemes erre a területre felhívni a határmenti települések figyelmét, nem utolsó sorban felajánlani az együttmûködési lehetõségeket.
Újra Akcióhét a falusi turizmusban október 14-22.-ig! A múlt évi nagy sikerre való tekintettel idén is megrendezésre kerül a falusi turizmus Európa „Akcióhete” az EuroGites (európai országok falusi turizmus szervezete) tagországaiban. A kampány célja, hogy felhívja Európa figyelmét a falusi turizmus értékeire, a falvak rendkívül sokszínû kínálatára, s így minél több utazót csábítson vidékre. A Falusi Turizmus Országos Szövetségének a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete tagszervezete, tehát egyértelmûen adódik a lehetõség számukra is, hogy Nógrád megye falusi vendéglátását bemutassák. Az egyhetes rendezvénysorozaton ajánlott és garantált programokat állítottak össze, melyben megyénk mind a hat kistérségébõl jelentkeztek falusi vendéglátók. A részletes programkínálatról olvashatnak a Nógrád Megyei Hírlap következõ számaiban. Az akcióhét keretében Study Tour-t is szerveznek a szécsényi Tourinform Iroda munkatársai október 16-án, melyre a sajtó több mint 50 képviselõjét hívták meg. A Study Tour-on belül bemutatásra kerül a megújult szécsényi történelmi belváros és annak nevezetességei, Kozárd település, valamint Rimóc, Varsány és Nógrádsipek népviselete. A Palócföldi Népi Iparmûvészek Egyesülete a Hungaricumok Házától meghívást kapott Bajorországba Regensburgba, ahol a Magyar Évad keretében részt vehetnek az ott megrendezésre kerülõ vásáron. A vásár és kiállítás egyik fõ célja Északmagyarország, ezen belül Szécsény bemutatása. Részvételüket Szécsény Város Önkormányzata és az Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság is segíti. Szenográdi Ferenc Rólunk van szó Egy tucat gondolat az ifjúságnak - Gyûlölettel, bosszúval az emberi méltóságod, tekintélyed sírját ásod meg. - A legnagyobb gyõzelem az önmagunk felett aratott diadal. - Ha elhiszed magadról, hogy meg tudod váltani a világot, õrült vagy. Ha nem, nincs benned ambíció. - A fejedet kívülrõl beszennyezheted, de belülrõl tartsd mindig tisztán. - Nem lehetsz mindig a csúcson. El kell indulnod magasabb csúcsok meghódítására. - A múltban már nem élhetsz, a jövõben még nem. A múlt tapasztalatait felhasználva, a jelenben a jövõnek élj. - Akibõl hiányzik a lelkesedés, abból hiányzik a tenni akarás, akibõl hiányzik a tenni akarás, abból hiányzik a cél, akibõl hiányzik a cél, abból hiányzik az élet. - Ne akarj sokat megismerni, csak a világmindenséget! - Felnõttként úgy aratsz, ahogy ifjúkorodban vetettél. - Attól még szárnyalhatsz, hogy a földön jársz. - Az ismeretszerzés útján, nincsenek a haladást szabályozó táblák. Mint: behajtani tilos, sebesség korlátozás…stb. De te felállíthatsz magadnak egyet: megállni tilos! - A tehetséget nem lehet hamísítani.
AUGUSZTUSI SPORT Akinek életeleme a sport Augusztus 18-19-20-án a németországi, Jüterbogban rendezték meg a veterán dobóatléták Európa Bajnokságát. Magyarországról 30-an vetek részt a World Throwers’ Club és a LSW Spezialsport Deutschland e.v által szervezett kontinens bajnokságon. Megyénket a salgótarjáni Kovács Károly, Forgó Béla, a homokterenyei Kriston János és a szécsényi Bosák Attila képviselték. Kovács Károly többször is felállhatott a dobogó legmagasabb fokára. Kriston János és Forgó Béla is érmékkel jött haza. Bosák Attila M45-ök korosztályában helybõl súlylökésben, ahol 5-6-7-10 és 15 kilogrammos súlyt kellett lökni, aranyérmes lett. Szintén az elsõ helyen végzett a három próbás súlylökésben, ahol helybõl, a hagyományos formában és neki futásból kellett a 7, 28 kilogrammos golyót a lehetõ legmesszebb ellökni. Így tiszteletére kétszer játszották el hazánk himnuszát. Nyeles labdadobásban és két próbában ezüstérmes. Három számban, golyóvetés helybõl, kõlökés három próbában és antik diszkoszvetésben a harmadik helyen végzett. A szimpatikus fiatalos atlétával az Európa Bajnokság után a sporttól, életérõl beszélgettünk. - A németországi Európa Bajnokság hányadik volt a sorban? - Harmadik. Az elsõ kettõrõl 9 aranyéremmel tértem haza. A mostani volt a legnehezebb. Németországban komoly kultusza van a veterán sportnak, sok jó, felkészült atlétájuk van. Aminek külön örülök, hogy egy-két számban, a múló éveim ellenére sikerült egyéni csúcsot javítanom. A szövetségünk egyik évben Európa Bajnokságot, a másikban Világbajnokságot szervez. Eddig három Világbajnokságon vettem részt, s 9 alkalommal állhattam fel a dobogó legmagasabb fokára. Több ország nyílt bajnokságán is ott voltam. - Pörgessük vissza az éveket. Fiatal korábban is versenyzett? - Igen. Junior szinten, egyetemista éveimet végig kísérte a sport. Súlylökés, kalapácsvetés, diszkoszdobás voltak a számaim. Legjobb eredményem országos 6. helyezés volt. Ez komoly rangot jelentett. - Folytatás? - Leálltam. Ötödéves voltam az egyetemen, amikor válaszút elé kerültem. Vagy a sportolásnak élek, 3 éven belül meg kellett volna szereznem a nemzetközi minõsítést, vagy mérnök leszek. Az utóbbi mellett döntöttem. Így kerültem Szécsénybe. Meg kellett teremtenem a munkában az egzisztenciámat a családom biztos anyagi hátterét, keményen dolgoztam. Ami a sportot illeti, egy kicsit elkényelmesedtem, lelassultam. - S egyáltalán nem érezte a sportolás hiányát? - Dehogy nem, egyre jobban. Csatlakoztam a Nógrád Megyei Bauer Rudolf Dobóatléták közösségéhez, amely 30 éven felüliek számára szervezõdött. Részt vettem a versenyeken, de rá kellett jönnöm, hogy edzés nélkül nem megy. Elkezdtem edzeni, s késõbb elmentem az országos bajnokságra, hogy megméressem magam. Gyõztem, ami lendületet adott a további edzésekhez, a sporthoz és azóta is ezt teszem
- Mit jelent az ön számára a sport? - Elsõ sorban életformát. Jó dolog, remek érzés a gyõzelem, de számomra a sport elsõsorban a megfelelõ állóképességet, edzettséget jelenti. Edzetten a munkámat is nagyobb hatékonysággal tudom ellátni. Minden reggel 5-6 kilométert futok. Esténként, amikor az idõm engedi technikai edzéseket tartok. Itthon berendeztem egy kis konditermet, ami remekül megfelel az erõnléti edzéseknek. - Szécsényben több követõje akadt… - Így van. Elsõsorban Garamvölgyi Andreát szeretném megemlíteni. Tavaly Szécsényben rendeztük meg a veterán dobóatléták magyar bajnokságát, egy évvel korábban, pedig a nyílt szécsényi bajokságot, ami országos méretû volt. A sportpályán az edzéshez, a versenyzésekhez a feltételeket mi teremtettük meg. Örülök, hogy a pályán egyre többen csatlakoznak hozzám. Szenográdi Ferenc
