augusztus

JELENTÉS az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2006. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről 0725

J/3594

2007. augusztus

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-01-43/2007. Témaszám: 843 Vizsgálat-azonosító szám: V0339 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Simon Ákosné főigazgató-helyettes (a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységet érintően) Az ellenőrzést vezette: dr. Podonyi László igazgatóhelyettes A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Bátory Béláné számvevő tanácsos, tanácsadó Biró Endre számvevő tanácsos, tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Bátory Béláné számvevő tanácsos, tanácsadó

Biró Endre számvevő tanácsos, tanácsadó

Gálné Izsó Éva számvevő tanácsos

György Mária számvevő tanácsos

dr. Kemenczei Rezső számvevő tanácsos

Kun Eszter számvevő tanácsos

Lucza Anikó számvevő

Vati László számvevő tanácsos, tanácsadó

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

Jelentés az Állami Vagyonügynökség 1991. évi tevékenységéről

113

Jelentés az Állami Vagyonkezelő Rt. tevékenységének ellenőrzéséről

157

Jelentés az Állami Vagyonügynökség 1992. évi tevékenységének ellenőrzéséről

158

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

Jelentés az Állami Vagyonügynökség 1993. évi tevékenységének ellenőrzéséről

214

Jelentés az Állami Vagyonkezelő Rt. 1993. évi tevékenységének ellenőrzéséről

224

Jelentés az Állami Vagyonügynökség költségvetési cím pénzügyigazdasági ellenőrzéséről

239

Jelentés az Állami Vagyonkezelő Rt. által a Budapest Bank Rt.-nek juttatott tőketartalék-átadás ellenőrzéséről Jelentés az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. 1994. évi tevékenységének, valamint a jogutód szervezet megalakulási költségeinek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.nél végzett ellenőrzésről

285

Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1995. évi tevékenységéről

350

Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1996. évi tevékenységének ellenőrzéséről

401

Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos 1997. évi tevékenységének ellenőrzéséről

9830

Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről

9926

Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tevékenységének ellenőrzéséről, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működésének ellenőrzéséről

0031

Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2000. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről

0116


0233


0330


0444


0541


0629

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

5

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

8

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

16

1. A Társaság működésének szabályozottsága 1.1. A Társaság szervezeti és működési rendjét meghatározó szabályozás 1.2. A hozzárendelt vagyont érintő beszámolási rendszer

16 16 18

2. A központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenység 2.1. Az ÁPV Zrt. 2006. évi üzleti tervének teljesítése 2.2. A szerződésmenedzselés és a végelszámolási eljárások eredményessége 2.3. Az értékesítési és vagyonkezelési tevékenység 2.3.1. A MOL Nyrt. részvények értékesítése 2.3.2. A Vértesi Erőmű Zrt. privatizációjának folyamata, a kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzés lebonyolítása 2.3.3. A kisebbségi portfólió – ezen belül a Forrás Rt. – privatizációja 2.3.4. A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. privatizációja 2.3.5. A MALÉV Rt. privatizációjának előkészítése 2.3.6. A Bábolna Rt. vagyonkezelése 2.4. A hozzárendelt vagyon változása 2.5. A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások 2.6. A kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások 2.7. A privatizációs tartalék képzése és felhasználása

19 19

3. A Társaság saját vagyonának működtetése 3.1. A saját vagyon és az eszközállomány változása 3.2. Az ÁPV Zrt. 2006. évi üzleti terve és működési kiadásai

48 48 49

4. A társaság ellenőrzési rendszere, az ÁSZ javaslatok realizálása

52

21 22 22 26 27 31 32 34 38 40 44 45

1

MELLÉKLETEK

2

1. sz. melléklet

A jelentésre és a jelentéstervezetre tett észrevételek és az arra adott válasz

2. sz. melléklet

Az ÁPV Rt. 2006. évi bevételi tervének teljesítése

3. sz. melléklet

A hozzárendelt vagyonba tartozó erdészeti társaságok támogatása 2006. évben

4. sz. melléklet

Az ÁPV Zrt. 2006. évi forrásallokációja felhasználási forma szerint

5. sz. melléklet

A SZÖVÜR Kft. üzletrészének kormányhatározat szerinti átvétele és elszámolása

6. sz. melléklet

Tanúsítványok

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa Áht. ÁPV Zrt. ÁSZ átalakulási törvény BA Rt. BEI BÉT CÉGINFO ELMŰ EU ESA’95 EXIM FB ÉMÁSZ FHB Rt. GKM Gt. (régi) Gt. (új) HM IG KVI Költségvetési tv. MAHART MAFILM MALÉV MeH MEHIB MFB MMK MOL MVM NFA OGY PEH PIR PM Priv. tv.

általános forgalmi adó Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság Állami Számvevőszék A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény Budapesti Airport Zrt. Belső Ellenőrzési Igazgatóság Budapesti Értéktőzsde Complex Céghírek Elektromos Művek Rt. Európai Unió EU statisztikai módszertan szabálya Magyar Export-Import Bank Zrt. Felügyelő Bizottság Észak Magyarországi Áramszolgáltató Rt. Földhitel és Jelzálogbank Rt. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A gazdasági társaságokról szóló1997. évi CXLIV. tv. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi VI. tv. Honvédelmi Minisztérium Igazgatóság Kincstári Vagyoni Igazgatóság A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény Magyar Hajózási Rt. Magyar Film Részvénytársaság Magyar Légiközlekedési Vállalat Rt. Miniszterelnöki Hivatal Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. Magyar Fejlesztési Bank Magyar Mozgókép Közalapítvány Magyar Olaj és Gázipari Nyilvános Részvénytársaság Magyar Villamos Művek Rt. Nemzeti Földalap Országgyűlés privatizációs ellenérték hányad privatizációs információs rendszer Pénzügyminisztérium Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tv. 3

RJGY SZMSZ SZP Sztv. „va” Társaság Vig. VIR

4

Részvényesi Jogok Gyakorlója Szervezeti és Működési Szabályzat Számviteli Politika A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. végelszámolás alatt ÁPV Zrt. vezérigazgatói Vagyonkezelési Információs Rendszer

JELENTÉS az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2006. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Az ÁPV Zrt. egyszemélyes részvénytársaság elnevezése 2006. februártól változott Rt.-ről zártkörű részvénytársaságra. A részvényesi jogok gyakorlója (RJGY) 2002. májustól a pénzügyminiszter, kivéve azokat a jogokat, amelyeket az 1995. évi XXXIX. tv. (Priv. tv.) a Kormány – mint testület – hatáskörébe utalt. A Társaság működésére a privatizációs törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai vonatkoznak. A 2002-ben kidolgozott vagyonpolitikai irányelvek 2006. év vonatkozásában az intézményi privatizációt lezártnak tekintették. Ennek megfelelően 2006-ban az ÁPV Zrt. csak azokkal a tranzakciókkal számolt, amelyek előkészítése 2005. évben megkezdődött.

Középtávú privatizációs koncepció (éves célkitűzések és megvalósításuk)

350

325,3

310,1

300 245,1

Mrd Ft

250 200 150

166,5

160,3 200

268,7 261

154,9* éves bevételi cél tényleges bevétel éves befizetési cél tényleges befizetés

200

200

100 50

100 42,1

100

100 0

0 2003

2004

2005

2006

* A Budapest Airport Rt. értékesítésével összefüggésben használati jogok bérbeadásából származó, KVI-hez befolyt bevétel nélkül.

A Társaság 2006-ban az eredeti üzleti terv szerint összesen 245,1 Mrd Ft privatizációs és egyéb bevételre, valamint a költségvetés javára 261 Mrd Ft befizetéssel számolt. Az év közben módosított terv alapján az összes bevétel 325,3 Mrd Ft-ra növekedett, a központi költségvetésbe – osztalékbevételek nélkül – 268,7 Mrd Ftot fizetett be a Társaság. A 2006. évi költségvetési előirányzat által elvárt 8,95 Mrd Ft osztalékbevétellel szemben 14,7 Mrd Ft osztalékot fizetett be a költségvetésbe.

5

BEVEZETÉS

A Társaság hozzárendelt állami vagyonának 2006. évi nyitó értéke 760,7 Mrd Ft, év végi záró összege 825,2 Mrd Ft volt. A Társaság saját vagyona 12,7 Mrd Ft-ról 12,8 Mrd Ft-ra változott. A hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok száma az év elején 245 volt, amelyből 178 gazdasági társaság, 67 állami vállalat. Az év végére a társaságok száma 221-re csökkent. A Társaság tulajdonrészére jutó adózás előtti eredménye az előző évi 55,2 Mrd Ft-tal szemben 2006-ban 10,3 Mrd Ft volt. A hozzárendelt vagyon részeként az év végén 7,7 Mrd Ft követelést és 1114,2 Mrd Ft kötelezettséget tartott nyilván. A készpénzes tartalékfeltöltés következtében a tartalékszámla záróegyenlege 82,3 Mrd Ft volt. A Társaság átlagos állományi létszáma 2006-ban az előző évi 200-ról 184 főre csökkent. A Társaság hozzárendelt vagyonának nyilvántartási, elszámolási és beszámolási rendszerét a 2000. évi C. törvényben – a hozzárendelt vagyonnak a számviteli törvénytől eltérő kezelési sajátosságait – a pénzügyminiszter által kiadott 11/2006. (V. 17.) sz. 2006. január 1-jétől alkalmazandó RJGY határozatban foglaltak szerinti számviteli politika (SZP) szabályozza. A Priv. tv. alapján minden évben ellenőrizzük a Társaság tevékenységét. A 2005. évről készült jelentésünk alapján a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett a Kormánynak többek között az egységes vagyontörvény megalkotásával, az állami tulajdonnal rendelkező társaságok működési koncepciójának meghatározásával, a pénzügyminiszternek az állam vállalkozói és kincstári vagyona nyilvántartása és elszámolása egységesítésével, a felszámolási és végelszámolási eljárások szabályozásával kapcsolatban fogalmaztunk meg javaslatot. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: • a Társaság szervezeti és működési rendszere összhangban volt-e a feladatokkal, hogyan biztosította a kitűzött célok eredményes ellátását; • az éves költségvetési törvény előírásainak megfelelően teljesültek-e a Társaság tevékenységét érintő előirányzatok, kötelezettségek, garanciavállalások, célszerű és eredményes volt-e a Társaság hozzárendelt vagyonának változása és az egyes portfoliók kezelése; • a Társaság üzleti tervének megfelelően teljesültek-e a működés bevételei és ráfordításai, érvényesültek-e a szabályszerűségi és takarékossági szempontok a gazdálkodásában; • a 2006-ban végrehajtott ÁSZ ellenőrzések 1 megállapításai hogyan hasznosultak, a Társaság ellenőrzési rendszere összehangoltan működött-e a kormányzati-felügyeleti ellenőrzéssel, illetve a Társaság Igazgatóságával.

1

0611 Jelentés a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről, és a 0629 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2006. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről.

6

BEVEZETÉS

Jelen ellenőrzésünk társasági szintű átfogó vizsgálat volt, amely az ÁPV Zrt. működésére, valamint a saját- és a hozzárendelt vagyonnal történő 2006. évi gazdálkodásra terjedt ki. A korábbi évek megállapításai alapján vizsgáltuk a Bábolna Zrt. végelszámolási folyamatát. A helyszíni tapasztalatok alapján vizsgáltuk az ellenőrzés befejezéséig terjedő időszak pénzügyi eseményeit is. Ellenőriztük a jogszabályokban és a részvényesi jogok gyakorlója által elfogadott üzleti tervben meghatározott kötelezettségek, előirányzatok teljesítését, a privatizációs és vagyonkezelési tevékenységet, a működés szabályozottságát, a saját vagyonnal való gazdálkodást. A Társaságnál végzett helyszíni ellenőrzést dokumentális vizsgálattal, elemzéssel, a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenység ellenőrzését statisztikai mintavételen alapuló módszerrel hajtottuk végre. A helyszíni ellenőrzés befejezésekor még nem készült el az ÁPV Zrt. jelentése az RJGY számára, amely alapján a Kormány beterjeszti az OGY részére az éves gazdálkodásáról szóló jelentést, ezért az ÁSZ számára készített beszámoló alapján végzett helyszíni ellenőrzésünkkel teszünk eleget jelentési kötelezettségünknek. Az ellenőrzés jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (1) és (6) bekezdései, az ellenőrzés szempontjait, szabályait a 16. § (1) bekezdése, valamint a 17. § (1) és az (5) bekezdései, továbbá az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (Priv. tv.) 25. § (1) bekezdésében foglaltak képezik. A jelentéshez csatolt mellékletek részletes megállapításokat és kiegészítő információkat tartalmaznak a Társaság bevételi tervének teljesítéséről, az erdészeti társaságok támogatásáról, a forrásallokáció felhasználásáról, a SZÖVÜR Kft. üzletrészének elszámolásáról. A jelentést véglegezés előtt egyeztettük a pénzügyminiszterrel, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottságának elnökével, a Társaság vezérigazgatójával 2. Az észrevételeket és az arra adott választ az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2

Az ÁPV Zrt. igazgatóságával nem tudtunk egyeztetni, mivel a régi mandátuma lejárt, az új pedig nem kezdte meg tevékenységét a jelentés lezárásáig.

7


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Társaság az aktuális vagyonpolitikai irányelvekben megfogalmazott követelmények szerint látta el a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos tevékenységét. A vagyonpolitikai irányelv 2006. évre vonatkozóan az intézményi privatizációt lezártnak tekintette. 3 Az ÁPV Zrt.-nél a vagyonelemek számszerű csökkenése miatt előtérbe kerültek a vagyongazdálkodási feladatok. Ennek megfelelően 2006-ban a Társaság csak azokkal a tranzakciókkal számolt, amelyek előkészítése 2005-ben megkezdődött. Az ÁPV Zrt. saját döntése alapján az új vagyonkezelési feladatok befogadására készült fel a tulajdonosi jogok gyakorlójának felhatalmazása nélkül, döntése utólag megalapozatlannak bizonyult, miután az Országgyűlésnek benyújtott és megtárgyalt törvényjavaslat szerint új vagyonkezelő szervezetet kell létrehozni. Az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottsága szerint a Társaságnál 2006-tól a dolgozói létszám mérséklése már nem követte a feladatok csökkenését. A szervezet és az infrastruktúra még a tömeges privatizáció időszakának felelt meg. A Társaság a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételi tervét és a tartalékfeltöltést az előírt kötelezettségeknek megfelelően teljesítette. Az osztalék beszedése és befizetése a költségvetési terv előirányzatát meghaladta. Az ÁPV Zrt. tevékenysége igazodott a törvényekben és szabályzatokban előírtakhoz, egyes esetekben azonban kifogásolható módon járt el. A MOL Nyrt. részvényeinek értékesítésénél az önkötések kizárásának hiánya miatt több mint 5 Mrd Ft bevételkiesés keletkezett. A kárpótlási jegyek bevonására létrehozott Forrás Rt.-nél mintegy 4 Mrd Ft-tal kisebb volt a megtérülés a befektetett vagyonhoz képest, miközben a veszteség nem az alanyi kárpótlási jegyekkel rendelkezőknél jelentkezett. A MAHART Szabadkikötő Zrt. tulajdonában lévő csepeli szabadkikötő működtetés privatizációja valósult meg, a kikötő területének tisztább jogi környezetet, egyértelműbb feltételeket jelentő koncesszióba adása helyett. A MALÉV Zrt. privatizációjánál a közbeszerzési törvénytől eltérően alkalmaztak szakértőt. A Bábolna csoporttal kapcsolatos eredménytelen reorganizáció, az ellentmondásos döntések, a számonkérés és folyamatkövetés hiánya növelte az állami veszteségeket, melyek csökkentése érdekében a döntéseket a Kormány utólag jóváhagyta. Az ÁPV Zrt. a felelősség megosztására a saját hatáskörébe tartozó ügyeket is elfogadtatta a Kormánnyal. A megszüntetett végelszámolás utáni újabb megalapozatlan, kockázatos elemeket tartalmazó privatizációs stratégia tovább növeli az állami veszteségeket. A privatizációs tartalék felhasználása az előirányzatnak megfelelően történt, azonban hiányosságok voltak a belterületi föld ellenértéke és a kezességátválla-

3

1998-tól többször deklarálták, hogy a privatizációra szánt vagyon elfogyott és a hangsúlyt a vagyonkezelésre kell helyezni, de a költségvetés helyzete eddig a privatizáció folytatása irányába hatott.

8


lás elszámolásánál, illetve indokolatlan volt egy költség kifizetése és egy szerződéses kapcsolaton alapuló tartozáskiegyenlítés. A Társaság működését és szervezetét érintő törvényi szabályozás 2006. évben lényegében nem változott. A Priv. tv.-ben a vagyonváltozások elkülönítését és a bevételeket az OGY pontosította. A 2006-ban befejezett ellenőrzés óta a még ki nem hirdetett új Vagyontörvény 4 szabályozza az állami vagyon egységes kezelését. Az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonának sajátos nyilvántartási és beszámolási rendszere a Számviteli törvénytől eltérő számviteli politikája és gyakorlata nincs kodifikált jogszabályban szabályozva, hanem csak egy keretjellegű RJGY határozatban, mely szabályozást kormányrendelet utalja RJGY határozati hatáskörbe. A 2006. évi módosított költségvetési előirányzatok és az ÁPV Zrt. üzleti terve közötti összhang a tényleges folyamatokat követő előirányzat-módosítások eredménye. A Társaság 2006. évi módosított üzleti tervének bevételei az RJGY határozatokban kerültek meghatározásra, először 245,1 Mrd Ft-ban, végül 320,6 Mrd Ft-ban. Az ÁPV Zrt. 325,4 Mrd Ft bevételt realizált. A Társaságnak a hozzárendelt vagyon bevételek és kiadások egyenlege terhére – a privatizációs tartalékfeltöltés és a hozzárendelt vagyon záró pénzkészlete meghatározását követően – történő költségvetési befizetési kötelezettsége 268,7 Mrd Ft volt. Az előírt kötelezettségeket teljesítette. Az osztalék-befizetési kötelezettsége a ténylegesen beszedett osztalék alapján 14,7 Mrd Ft volt, meghaladva a Költségvetési tv. 9 Mrd Ft előirányzatát. Befizetési kötelezettségét a beszedéssel azonos értékben teljesítette. A legnagyobb privatizációs tranzakció a MOL Nyrt. részvényeinek értékesítése volt 277,1 Mrd Ft értékben, jelentős volt még a kisebbségi portfólió, 2,8 Mrd Ft (ezen belül a Forrás Rt. 2,4 Mrd Ft), a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt., 5 Mrd Ft, valamint a MALÉV Zrt. privatizációjának előkészítése, majd 2007-re áthúzódó értékesítése (200 M Ft). Az ÁPV Zrt. a MOL Nyrt. részvényeinek 2006. évi értékesítésénél sem járt el körültekintően 5, a részvény adás-vételi szerződésben az adásvétel alapjául szolgáló BÉT átlagárból az önkötések figyelembe vételét nem zárta ki. Korm. határozat írta elő az értékesítéshez a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) átlagárat, ez azonban az ÁPV Zrt.-t nem menti fel, mivel annak előkészítésében aktívan közreműködött. Az önkötések kizárásának hiánya miatt több mint 5 Mrd Ft bevételkiesés keletkezett.

4

A Kormány az állami vagyonról szóló új törvényjavaslatot 2007 júniusában nyújtotta be az Országgyűlésnek, ahol elfogadták az új vagyontörvényt, azt azonban a Köztársasági elnök 2007. július 3-án megfontolásra visszaküldte.

5

Az ÁSZ ÁPV Rt. éves tevékenységéről készített 1995. évi 350. sz., 2000. évi 0031. sz., 2005. évi 0541. sz. és 2006. évi 0629. sz. jelentéseiben a MOL-lal kapcsolatos korábbi tranzakciókat elsősorban az ármegállapítás miatt kifogásolta. 9


A részvények átlagárára a BÉT 21 760,4 Ft/db értéket közölt. Az átlagárat jelentősen befolyásolta, hogy 2005. december 29-én a MOL Nyrt. 146,4 Mrd Ft értékű önkötést hajtott végre. E nélkül az átlagár a BÉT igazolása alapján 22 239,9 Ft/db lett volna. Az opciós szerződésben nem rendelkeztek arról, hogy az önkötést az ár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az átlagárszámításnál a BÉT Kereskedelmi Kódexe szerint csak a fix- és aukciós ügyleteket kell figyelmen kívül hagyni, az önkötést nem, így eltérő jogszabályi, illetve szerződéses rendelkezés hiányában a felek a BÉT által közölt 21 760,4058 Ft/részvényárat fogadták el. Az ármeghatározási mód az eladási árat csökkentette, az önkötés kizárása magasabb bevételt eredményezett volna a Társaságnak. Az önkötés előre látható volt, hiszen a MOL rendelkezett saját részvényekkel már a tárgyi opciós vételt megelőzően is, amely körülmény a tulajdonos ÁPV Zrt. előtt ismert volt. A Gt. előírásai szerint viszont egy társaság saját részvényei névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át (a saját részvények aránya 6,8% volt). Az ÁPV Zrt. a korábbi megállapodás céljára hivatkozva a bevételkiesést eredményező hibát utólag, sikertelenül próbálta korrigálni. A Forrás Rt. 6 több lépcsőben történt feltőkésítése és privatizációja speciálisan teljesült. 7 A tranzakció vagyonvesztéssel járt. A részvényértékesítésekből összesen 11,2 Mrd Ft folyt be a kárpótlási jegy bevonást és a készpénzes értékesítést együttesen figyelembe véve az ÁPV Zrt. által invesztált 15 Mrd Ft értékű vagyonnal szemben. A vagyonvesztés nem az alanyi kárpótlási jeggyel rendelkezőknél jelentkezett. A döntően alanyi kárpótlási jeggyel vásárlók esetében az ÁPV Zrt.-nél elszámolt bevétel az értékesített saját tőkével egyenértékű. Az ARAGO 8 holding vásárlásánál a bevétel 1,5-szeresét, a Buda „C” Kft. vásárlásánál (mind a kárpótlási jegyek, mind készpénzes vásárlás esetében) pedig 2,8szorosát kapta a vevő saját tőkében, vagyis az ÁPV Zrt. befektetett vagyonának első esetben a 100%-a, második esetben a 67%-a, harmadik esetben a 37%-a térült meg. A MAHART Szabadkikötő Zrt. tulajdonába tartozó csepeli szabadkikötő területének közvetlen állami tulajdonba maradása esetén lehetőség lett volna a tisztább jogi környezetet, egyértelműbb feltételeket jelentő koncesszióba adásra. Az ÁPV Zrt. a kikötői működtetés privatizációját hajtotta végre. Az ÁPV Zrt. vezérigazgatói engedéllyel – a közbeszerzési törvénytől eltérően – a MALÉV Zrt. privatizációjához nem csak jogi tevékenység végzésére kért ajánlatot, illetve kötött szerződést a korábbi sikertelen privatizációs folyamatokban is részt vevő jogi irodával. Az ÁPV Zrt. a privatizációs tranzakció bonyolultságának és jogi sokrétűségének figyelembevételével szükségesnek tartotta, hogy

6

A Forrás Rt.-t az ÁPV Zrt. abból a célból alapította, hogy kínálatot teremtsen a forgalomban lévő kárpótlási jegyek bevonására.

7

Az ÁSZ az ÁPV Zrt. éves tevékenységéről szóló 2004. évi 0444 sz. és a 2005. évi 0541 sz. jelentéseiben korábban is foglalkozott a Forrás Rt.-vel.

8

Az ARAGO Befektetési Holding Rt. 2004. december 1-jén értékpapír-adásvétel útján közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett a FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaságban, ez alapján a szavazatok 87,96%-ával rendelkezik a CÉGINFO adatai szerint.

10


jogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételével történjen az értékesítés. Az elmúlt években az értékesítésre három kísérlet történt, és újabb körülmények nem következtek be a privatizációs stratégiában. A MALÉV Zrt. értékesítésére kiírt pályázatra beérkezett ajánlatok közül egyetlen pályázó ajánlata sem rendelkezett olyan banki garanciákkal, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglaltaknak. A hiánypótlásokat követően az AirBridge Zrt.-vel indultak meg a végső adásvételi tárgyalások, mivel az eljárásban részt vevő többi ajánlattevő a tárgyalásos szakaszban nem tudta az ajánlatát megfelelő banki biztosítékokkal alátámasztani. Az AirBridge Zrt. a versenyfeltételek között az eredetihez képest javította ajánlatát, amelynek eredményeként 2007-ben sikerült részükre értékesíteni a MALÉV Zrt.-t. A vagyonkezelések aránya a privatizációhoz viszonyítva előtérbe került, mivel az értékesítések száma jelentősen lecsökkent. A működő társaságok eredményei az előző évhez képest jelentős visszaesést hoztak (55,2 Mrd Ft-ról 10,3 Mrd Ft-ra), amelynek legfőbb oka az, hogy a privatizáció hatására több nyereséges társaságban csökkent az ÁPV Zrt. részesedése, elsősorban a MOL Nyrt.ben. A nyereséges társaságok számának és eredményének csökkenésén kívül a visszaeséshez jelentősen hozzájárultak a veszteséges társaságok, pl. a Bábolna csoport. A Bábolna Rt. végelszámolásának 2004. évi elindítása és 2006. évi megszüntetése újabb indokolatlan, elkerülhető költségeket eredményezett (pl. REORG Zrt. 60 M Ft-os végelszámolói díj). Az ellentétes irányú döntések gyakorlata tovább folytatódott. A gondos előkészítés- és folyamatkövetés hiánya a számonkérés következetlenségei is okozói a végelszámoláshoz kapcsolódó anyagi veszteségeknek. A Bábolna Rt. IG tagok a végelszámolás megindítását követően 2005. januártól 2006. január végéig nem vettek részt IG tagi minőségükben a társaság működtetésében, ugyanakkor a havi (egyharmadára csökkentett) megbízási díjat rendszeresen, indokolatlanul felvették a társaság javadalmazási szabályzatának megfelelően. A végelszámolás megszüntetése utáni újabb privatizációs stratégia megalapozatlan, kockázatos elemeket tartalmaz, amelyek tovább növelik az állami veszteségeket. A „HYFERP” beruházási hitel (tőke és kamat együtt (836 M Ft), a jogosulatlanul igénybe vett adósságrendezési támogatás (421 M Ft), az agrárfinanszírozási támogatás (597 M Ft) és az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. követelésének (6 Mrd Ft) elengedése az állami vagyont csökkenti, még akkor is, ha ezek az összegek nem jelennek meg közvetlenül az ÁPV Zrt. könyvelésében, mivel technikai társaságokon keresztül különböző tranzakciókkal a veszteségek nem válnak láthatóvá. Az ÁPV Zrt. a felelősség megosztására a saját hatáskörébe tartozó ügyeket is elfogadtatta a Kormánnyal. A Bábolna csoporttal kapcsolatos, 2006-ban hozott igazgatósági határozatok nem oldották meg a korábban felmerült gazdálkodási és vezetési problémákat. A felelős és megalapozott döntések elmulasztása egyre nagyobb terheket ró a tulajdonosra és azon keresztül az államháztartásra. A vállalatcsoport vagyoni és erkölcsi értékének zuhanása következtében az eddig befektetett támogatások megtérülése nem biztosított. A vagyonvesztés okai a piaci folyamatokon túl a vezetési és gazdálkodási mulasztások. Felelősségre vonás kezdeményezése sem a vállalatcsoporton belül, sem a tulajdonosi körben nem történt 2006-ban sem, 11


de személyi változások voltak mindkét területen. Az 1997-től indult reorganizációs folyamat eredménytelen volt, a veszteségek csökkentése érdekében hozott döntéseket a Kormány utólag jóváhagyta. 9 Az ÁPV Zrt. igazgatóságának hozzájárulásával, a végelszámolással megbízott Reorg Zrt. leányvállalatának értékesítették a Bábolna Zrt. 1,2 Mrd Ft-os lejárt kétes követelését 165 M Ft-ért, és egyben újabb 178 M Ft támogatást adtak a Bábolna Zrt.-nek, amelynek megtérülésére nem lehet számítani. Az intézkedés alkalmas arra, hogy a juttatott, és vissza nem térülő támogatások átláthatósága csökkenjen, valamint a veszteség ne az ÁPV Zrt. könyveiben jelenjen meg. Ezzel a Magyar Államnak közvetve ismét veszteséget okoztak. A tulajdonos vezető testületei éveken keresztül úgy intézkedtek és hoztak döntéseket a Bábolna csoporthoz tartozó társaságokkal kapcsolatban, hogy nem volt valós képük a csoport egymás közötti gazdasági összefüggéseiről. Sem a végelszámolás megindítása előtt, sem annak felfüggesztésekor, sem utána nem tartották szükségesnek, hogy a teljes átláthatóságot figyelembe véve összevont (konszolidált) beszámolót készíttessenek a vállalatcsoporttal. Az ÁPV Zrt. kiadási előirányzatát a 2006. évi költségvetésről szóló tv. 52 Mrd Ft-ban határozta meg. Az év során történt két módosítás alkalmával az előirányzat először 147,6 Mrd Ft-ra emelkedett, majd 78,6 Mrd Ft-ban került véglegesítésre, amelyből 66,2 Mrd Ft kifizetést teljesített. Az ÁPV Zrt. a kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások elszámolása során 31,5 Mrd Ft módosított költségvetési előirányzatot hagyott jóvá. A hozzárendelt vagyon értékesítésének költségein belül a szakértői, tanácsadói díjakban jelentős nagyságrendet képviseltek a Budapest Airport Rt., a Szabadkikötő Logisztikai Rt., és a MOL Nyrt. privatizációjának, illetve tőzsdei tranzakciójának lebonyolításáért kifizetett díjak. Az ÁPV Zrt. a közbeszerzési folyamatban kiválasztott tanácsadók szerződését néhány esetben közös megegyezéssel utólag módosította (a megnövekedett és új részfeladatok, az ismételt privatizációs kiírás, a potenciális pályázók felkutatása, stb. okok miatt), az eredeti szerződésben nem rögzített – előre nem látható – további közreműködői feladatok felmerülése miatt). Ennek következtében az eredeti megbízási díj 3040%-kal megnövekedett. Ez a gyakorlat a közbeszerzés előírásaival nincs összhangban. 10 A hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok informatikai és turisztikai fejlesztésére adott 783 M Ft, illetve 330 M Ft értékű támogatása nem reorganizációs célokat szolgált, ezért az indokolatlan volt.

9

A Kormány 2295/2005. (XII. 23.) Korm. hat. szerint utólag vette tudomásul a Bábolna Zrt. végelszámolásáról szóló beszámolót, és a szükséges veszteségmérséklés részeként tudomásul vette, hogy a társaságnak nyújtott 6500 M Ft kölcsön fejében a közbeiktatott technikai cég (opciós jogával élve) megvásárolta a Bábolna Takarmányipari Kft. üzletrészét. A kormányhatározat az FVM minisztert bízta meg a földhasználati jog rendezésével.

10

12

Például a MALÉV Zrt. tanácsadói tevékenysége esetében.


Az ÁPV Zrt.-nek a 2004-2006. években a tőkeemelés jóváhagyásával kapcsolatosan alkalmazott gyakorlata nem egységes (2004., 2005. években kért kormánydöntést). 2006-ban az ÁPV Zrt. a 23 volántársaságnál összesen 5 Mrd Ft, 18 erdészeti társaságnál összesen 2,5 Mrd Ft értékben tőkeemelést hajtott végre. A Kormány mozgásterét csökkenti, ha a portfólión belül azonos témában született döntést technikailag az ÁPV Zrt. 1 Mrd Ft alatti tételekre bontja fel. Az ÁPV Zrt. a SZÖVÜR Kft.-től megvásárolt szövetkezeti üzletrészek 14,3 Mrd Ft-os vételára esetében elmulasztotta beszerezni a pénzügyi rendezéshez szükséges kormányjóváhagyást. A privatizációs tartalékban rendelkezésre álló pénzösszeg 2006. évi záró állománya 98 Mrd Ft-ról 82,3 Mrd Ft-ra csökkent. A privatizációs tartalékot (amely a korábbi privatizációkból fakadó helytállási kötelezettségek anyagi fedezetét jelenti) a Költségvetési tv.-ben rögzített összeg figyelembevételével, az erre a célra megnyitott bankszámlán történő elkülönítéssel képezik, de a tartalék alátámasztására nem készül részletező analitika. A várható kockázatokra – a kockázatok beváltási valószínűséggel súlyozott átlaga arányában ugyanakkor – függő kötelezettségek címen céltartalékot képez az ÁPV Zrt. A céltartalék aktuális összege részét képezi a privatizációs tartalék költségvetési törvényjavaslatban előirányzott összegének. A privatizációs tartalékból történt kifizetések összességében megfeleltek az előírásoknak, néhány esetben azonban hiányosságok is előfordultak. (Utólagos szerződésmódosítás alapján 5 M Ft +áfa – a sikerdíjból fizetendő – költségtérítése egy irodának; 15,2 Mrd Ft kezességvállalás megtérülését korlátozó RJGY határozat; szerződés nélkül fizettek ki 25,7 M Ft-ot egy sportingatlannál; egy bírósági ítéletet alapján 336,6 M Ft késedelmi pótlék kifizetése egy önkormányzatnak.) Az ÁPV Zrt. saját vagyonának mérleg főösszege 2006 végén 12,8 Mrd Ft volt, a 2005. év végi 12,7 Mrd Ft-hoz viszonyítva 1,12%-kal emelkedett. A mérleg szerinti eredmény 156,8 M Ft-ot tett ki, amely az előző évhez viszonyítva 67,4%-kal mérséklődött. A beruházásoknál a tervezett gépjárműállomány cseréjének elmaradása miatt 68,1 M Ft költségmegtakarítás jelentkezett. Az ÁPV Zrt. saját tőkéje 2005. év végén 11,8 Mrd Ft volt, 2006. év végén 11,9 Mrd Ft-ra emelkedett, a jegyzett tőke és a tőketartalék összegei nem változtak, az eredménytartalék a mérleg szerinti eredménnyel növekedett. A 2006. évi saját vagyon üzleti terve kialakításakor a feladatok ellátásához, illetve a tevékenység változatlan keretek közötti folytatásához szükséges személyi és anyagjellegű ráfordításokat vették figyelembe. A Társaság 2006. évi gazdálkodása során a saját vagyon működési költségeire a Költségvetési tv.ben meghatározott, és a hozzárendelt vagyon privatizációs bevételéből átutalt 5,4 Mrd Ft forrás, valamint a saját vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, hasznosításából, bérbeadásából, és az egyéb szolgáltatásból származó bevételek nyújtottak fedezetet. Az összes bevétel 5,9 Mrd Ft volt. A 2006. évi költségvetési tv. 11 az ÁPV Zrt. működési költségei összegét 5,4 Mrd Ft-ban határozta meg, amelynek összegét az év során végrehajtott törvénymódosítások nem érintették. A felhasználás 5,8 Mrd Ft volt. Az ellenőrzött tételek kifizetése összességében

11

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 14. sz. melléklete I. d) pont 13


dokumentumokkal alátámasztott volt. A működési költség terhére egy magánszemélynek (külső társaság tisztségviselőjének) egyéb díjként kifizetett 5 M Ft folyósítása indokolatlan volt, mert nem az ÁPV Zrt. számára végzett tevékenységet. Az RJGY a Felügyelő Bizottság útján látja el az ÁPV Zrt. tevékenységének ellenőrzését. Az FB tájékoztatja az éves munkatervéről az RJGY-t, aki azt tudomásul veszi. A vizsgált időszakban 2006. augusztus 31-én egy esetben került sor visszahívásra és kinevezésre az FB tagok közül. A 11 felügyelő bizottsági tag mandátuma 2007-ben jár le. Az FB rendszeresen, havonta tájékozódik az Igazgatóság, az ügyvezetés különböző szintjeinek határozatairól. Az Igazgatóság rendszeresen beszámol az FB előtt. A Belső Ellenőrzési Igazgatóság az FB szakmai irányítása alá tartozik. Az FB és a BEI munkakapcsolata a jogszabályoknak megfelelően működik. A belső ellenőrzések összhangban vannak az éves tervfeladatokkal. Vizsgálatai között privatizációs tranzakciók és vagyonkezelési tevékenység is szerepeltek. Az ellenőrzési rendszerhez tartozott 2006-ban a Könyvszakértő és Ellenőrzési Igazgatóság, majd 2007-től ennek feladatát egy személyben látja el a vezetői ellenőr. Az Állami Számvevőszék 2006-ban az ÁPV Zrt. helyszíni ellenőrzése során tett megállapításai mellett a Kormány és a pénzügyminiszter részére ajánlásokat fogalmazott meg 12. A Kormány részére tett javaslatok többsége az új Vagyontörvény tartalmától függően teljesülhet. A Kormány határozatban intézkedett a lóversenyágazat eredményessé tétele érdekében. A pénzügyminiszter a veszteségforrások felszámolásáról intézkedett. A 2008. évi költségvetési Tervezési Köriratban a PM külön pontot iktatott be a közfeladatot ellátó, állami alapítású, illetve részesedésű szervezetekkel kapcsolatos tervezési feladatokról. A pénzügyminiszter utasítására az FB több vizsgálatot folytatott a Bábolna Rt.-nél, de személyi felelősség megállapítására eddig nem került sor. A pénzügyminiszter nem tartotta indokoltnak külön intézkedéseket foganatosítani a felszámolási és végelszámolási eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében. A KVI 2006-ban sem élt a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft.-ben lévő műemlékingatlan állami tulajdonba vétele érdekében kötött opciós adásvételi szerződésben rögzített visszavásárlási jogával. 13

12

0611 Jelentés a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről, a 0629 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2005. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről

13

Az intézkedést az Állami Számvevőszék korábban a pénzügyminiszternek javasolta, Az ingatlanra 2003-ban kötött opciós adásvételi szerződésben rögzített visszavásárlási jog határideje 2008-ban lejár, melyre a forrást 2007-ben a költségvetés tervezésekor figyelembe kell venni.

14


A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a pénzügyminiszternek 1.

vizsgáltassa ki az ellenőrzés során feltárt a MOL részvényeinek értékesítésénél elkövetett hibából keletkezett 5,4 Mrd Ft bevételkiesés körülményeit;

2.

tárja fel a Forrás Rt. feltőkésítéséből és privatizációjából keletkezett 3,8 Mrd Ft vagyonvesztés indokoltságát, figyelemmel arra, hogy a vagyonvesztés nem az alanyi kárpótlási jeggyel rendelkezőknél jelentkezett;

3.

kezdeményezze a Bábolna Rt. szükségtelen végelszámolása miatti veszteségek (Reorg Rt.-nek kifizetett díj) okozóinak személyes felelősségre vonását, tárja fel a végelszámolás alatt érdemi munkát nem végző igazgatóság tagjainak indokolatlanul kifizetett megbízási díjak okait, a végelszámolás alatt felhalmozott 1,2 Mrd Ft-os lejárt kétes követelés felhalmozásának és a végelszámolást végző társaság leányvállalatának 175 M Ft értékű eladása körülményeit;

4.

kezdeményezze a szükséges felelősségre vonást a privatizációs tartalék (költség 5 M Ft, sportingatlan 25,7 M Ft) és saját vagyon terhére (egyéb díj 5 M Ft) indokolatlanul kifizetett mintegy 35,7 M Ft esetében;

5.

vizsgáltassa meg a közbeszerzési szabályok figyelmen kívül hagyásával történt szerződéskötéseket és a szerződések megkötése utáni költségek növekedésének indokait;

6.

intézkedjen a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft.-ben lévő műemlékingatlan állami tulajdonba vétele érdekében.

15


II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZOTTSÁGA

1.1.

A Társaság szervezeti és működési rendjét meghatározó szabályozás Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság a privatizációról szóló 1995. évi XXXIX. törvény alapján működő egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁPV Zrt. alapítására és működésére a Priv. tv. eltérő rendelkezéseinek kivételével az új Gt. szabályai vonatkoznak. Működését – a mindenkor hatályos – az ÁPV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) jóváhagyó kormányhatározat szabályozza. A privatizációs tv. 2006. évi változása alapján elkülönítésre került az ÁPV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodás, a hozzárendelt vagyon, az értékesítésre, kezelésre átvett vagyon és az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások elszámolása. A Priv. tv. 1. § (9) és (10) bekezdése, valamint a 7. § (4) bekezdése szerinti a vagyon nyilvántartásának elkülönítését, valamint az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások elszámolását a kincstári vagyonra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

A törvény módosításával az értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonból befolyó bevételeket a szervezet elsősorban az átvett vagyon értékesítésével, valamint az értékesítése előkészítésével kapcsolatos kiadásokra, ráfordításokra, beszerzésekre fordíthatja. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 7. h ) pontja felkérte a pénzügyminisztert, hogy legkésőbb 2007. január 30áig készítsen javaslatot az állami vagyonnal való gazdálkodás új szabályozása keretében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egységes vagyonkezelő szervezetté alakítására, ennek keretében kerüljön sor a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet bevonásának vizsgálatára. A pénzügyminiszter 2006-ban felkérte az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottságát, hogy vizsgálja meg a Társaság szervezeti felépítésének összhangját a feladatokkal. Az FB 73/2006. (X. 25.) sz. határozatával elfogadta „az ÁPV Zrt. szervezeti felépítésének elemző vizsgálata a csökkenő privatizációs feladatoknak és a növekvő állami vagyonkezelési követelményeknek való megfelelés céljából” c. ellenőrzési jelentést. Az ÁPV Zrt.-nél a vagyonelemek számszerű csökkenése miatt 2005-2006. években előtérbe kerültek a vagyongazdálkodási feladatok. Az FB jelentése a 2006. augusztusi létszámadatok, és a kezelendő társaságok változásának ismeretében megállapította, hogy 2006. január 1-jétől a dolgozói létszám már nem követte a

16


feladatok csökkenését. A vizsgálat megállapította, hogy a szervezet és az infrastruktúra még a tömeges privatizáció időszakának felelt meg.

Az ÁPV Zrt. Igazgatósága 2007. január 18-i ülésén tárgyalta a „Döntés az ÁPV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata módosítását kezdeményező kormányelőterjesztésről, a szervezeti felépítés módosításáról” című előterjesztést, amely nem tartalmaz információt arra nézve, hogy a jelenlegi feladatok ellátásához szükséges létszámot és annak szerkezeti összetételét felmérték volna. Az ÁPV Zrt.-t a vizsgált időszakban nem bízták meg azzal, hogy a munkaszervezetét az egységes állami vagyongazdálkodás feladataiban való részvételre készítse fel, hanem az aktuális feladatok létszám és szakképzettségi igényét kellett volna felmérnie. Az ÁPV Zrt. olyan szervezeti struktúrát kívánt kialakítani, amely – figyelembe véve az ÁPV Zrt. 2007. évi ismert feladatait is –az egységes állami vagyongazdálkodás törvényi előfeltételének megteremtése esetén rugalmas, bármely vagyonelem kezelésére alkalmas legyen. A szervezet-átalakítás további célja volt – az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottságának az ÁPV Zrt. szervezeti felépítésének elemző vizsgálata alapján tett javaslatainak figyelembe vételével – egy alacsonyabb működési költségigényű szervezet kialakítása, összhangban az állami szférában elvárt létszám leépítési és költségtakarékossági követelményekkel.

A szervezet racionalizálására több lépcsőben került sor. A 2004-es záró létszám 219 fő volt, 2005 évben 189 fő, 2006. év végi 170 fő, jelenleg az új szervezeti felállásban 149 fő a Társaság állományi létszáma. A szervezeti felépítés módosításához és az SZMSZ változásához kapcsolódóan 2007-ben a teljes körű szabályzat aktualizálása befejeződött. Az SZMSZ-t és a Versenyeztetési szabályzatot kormányhatározattal módosították 14. Az ÁPV Zrt. a 262/2007. (VI. 14.) IG sz. határozattal jóváhagyta a saját és hozzárendelt vagyonára vonatkozó „Számviteli politika, Számlarend és Számlatükör” című szabályzatokat. A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős gazdasági társaságok körének az 1995. évi XXXIX. törvény alapján történő meghatározásáról szóló 62/1996. (VII. 9.) számú OGY határozatban szereplő társaságok privatizációs koncepcióját érintő ügyekben szintén a Kormány az illetékes döntéshozó. Az OGY hat. alapján 2006-ban érintett cégek a MOL Nyrt., MALÉV Rt., Bábolna Mezőgazdasági Termelő Fejlesztő és Kereskedelmi Rt., Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt., Magyar Villamos Művek Rt., valamint a Volán társaságok. Ezen cégek privatizációs koncepcióihoz az előző években készültek kormány-előterjesztések.

14

Az ÁPV Rt. Versenyeztetési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1057/1996. (V. 30.) Korm. Határozat módosítása 2006. XI. 30-tól hatályos, és kiegészült a koncessziós pályáztatásra vonatkozó részekkel.

17


1.2.

A hozzárendelt vagyont érintő beszámolási rendszer Az ÁPV Zrt. kezelésében lévő az állam tulajdonát képező hozzárendelt vagyon elszámolásának és nyilvántartásának legfontosabb sajátosságait 2006. évre a 11/2006. (V. 17.) sz. RJGY határozat rögzíti. A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos sajátosságok számviteli elszámolása – figyelembe véve az érvényben lévő, ÁPV Zrt. az éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/2000. (XII. 11.) Kormányrendelet és a Priv. törvény előírásait – nem tekinthető teljes körűen szabályozottnak. Az ÁSZ korábbi évek ellenőrzésein alapuló álláspontja szerint RJGY határozat az állami irányítás egyéb jogi eszközeként nem minősül jogszabálynak, ezért nem szabályozhat a Számviteli törvény illetékessége körébe tartozó gazdasági eseményeket, nem lehet azzal ellentétes sem. A 2006. évi vizsgálatunk megállapításai alapján a pénzügyminiszter felszólította az ÁPV Zrt. Igazgatóságát a számviteli elszámolások és az alkalmazott eljárások tekintetében a Sztv. elvi és tételes előírásaihoz történő közelítésre, amelyet a 2006. évi számviteli elszámolások során sem oldottak meg maradéktalanul. Az RJGY határozat a tartalmát és a szerkesztés módját illetően nem tekinthető teljes értékű számviteli szabályozásnak. Nem halogatható az állami vagyon kezelésével és értékesítésével kapcsolatos számviteli sajátosságoknak megfelelő normák megalkotása, a Számviteli törvénytől való eltérések kormányrendeletben történő rögzítése.

Az ÁPV Zrt. számviteli politikájának 2006. évi változása során – az ÁSZ előző évi vizsgálatainak javaslatára –a hozzárendelt vagyont vagyonelemenként eltérően értékeli. A nyilvántartás a hosszú, ill. rövid lejáratú állammal szembeni kötelezettségek között tartalmazza a vagyont. A kötelezettségként történő nyilvántartás miatt a hozzárendelt vagyon értékváltozása a mérlegben az ÁPV Zrt.-nél nem került bemutatásra, ami az átláthatóságot rontja. A vagyonváltozás a Kiegészítő Mellékletben kerül levezetésre (a mérleg mellékleteket kiegészítették a 4/b számú melléklettel). A tartósan állami tulajdonban maradó vagyont jegyzett tőke arányos saját vagyon értéken, a tőzsdén jegyzett társaságokat – korábbi ÁSZ vizsgálat javaslatára – tőzsdei súlyozott átlagáron mutatják ki. A rövid lejáratú privatizálandó vagyont a forgóeszközök között az állami részesedés nagyságának megfelelő csoportosításban, 2006. évtől – a korábbi beszerzési ár helyett – jegyzett tőke arányos saját tőkeértéken, a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeit, szintén a mérlegkészítést megelőző 180 naptári nap súlyozott tőzsdei átlagárán tartják nyílván. A nyilvántartás a változást követően jobban közelíti a valós értéket. A Társaság a 2006-ban a Gt. és a Priv. tv. alapján különleges tulajdonosi jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvényekkel rendelkezett. Az államnak többletjogokat biztosító részvényeket túlnyomórészt 1000 Ft-os névértéken tartották nyilván, ezeknek a részvényeknek a hozzájuk fűződő többlet jogok miatti magasabb értékét nem biztosították. A társaságok privatizációjánál ezek megléte a vevőknek diszkont árat biztosított, ennek alapján reális értékük az állami beleszólási jog miatti privatizációs forgalmi értékcsökkenéssel volt egyenértékű. A közösségi joghoz alkalmazkodás érdekében az aranyrészvények egyedi jogosítványainak eltörlése miatti várható jogszabály változtatási kényszer azt indo18


kolta volna, hogy az aranyrészvények értékesítési lehetőségét jogszabály módosítással biztosítsák. Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXVI. tv. előírásai (1. § (1)) szerint a szavazatelsőbbségi részvényekhez fűződő jogokat az érintett társaság közgyűlése köteles megszüntetni.

Az állam tulajdonában lévő ÁPV Zrt.-hez rendelt vagyon értékelésére és elszámolására vonatkozó legfontosabb számviteli alapelveket a Számviteli Politika az előző évekhez hasonlóan a számviteli törvény előírásaitól részben eltérően határozza meg. A befektetett eszközök között mutatják ki a tartós állami tulajdont képező részvények, üzletrészek értékét. A tartós és privatizálandó eszközöket a társaságok közgyűlése, taggyűlése által elfogadott mérlegben kimutatott saját tőke tulajdonarányos értéken mutatják ki. Ennek alapján a negatív saját tőkével rendelkező társaságok nyilvántartási értéke nulla. A felszámolás alatt lévő társaságok kivételével célszerű a társaságokat (a végelszámolás alatt állókat is beleértve) legalább a tulajdonarányos jegyzett tőkeértéken nyilvántartani, tekintettel a várható megtérülésekre. A tőkeemelések jegyzett tőkeemelés feletti értéke a tőketartalékot növeli, forrása a hozzárendelt vagyon. A jegyzett tőke feletti tőkeemelések ténye nem fogadható el, csak a 100%-ban állami tulajdonú társaságoknál, tekintettel arra, hogy az ázsió nem jelenik meg a hozzárendelt vagyon növekedéseként, illetve a részbeni privatizáció után a tulajdonostárs támogatását jelentheti.

2.

A

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TE-

VÉKENYSÉG A Kormány a 2003-ban (zárszámadási törvény indokolásában) mutatta be az Országgyűlésnek a középtávú privatizációs és vagyonkezelési koncepciót, amely az intézményi privatizációt lezártnak tekintette. Ennek megfelelően 2006-ban az ÁPV Zrt. csak azokkal a tranzakciókkal számolt, amelyek előkészítése 2005-ben megkezdődött.

2.1.

Az ÁPV Zrt. 2006. évi üzleti tervének teljesítése A 2005. évi CLIII. (költségvetési) tv. Társaságra vonatkozó rendelkezései évközben módosultak. Törvénymódosítás alapján az ÁPV Zrt. a SZÖVÜR Kft.-től opciós szerződés alapján megvásárolt szövetkezeti üzletrészek vételárát a törvény 14. számú melléklet II/2. pontja szerinti előirányzat terhére számolhatja el, valamint hatályon kívül helyezték azt az előírást, hogy a privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A privatizációért felelős miniszter a Költségvetési tv. 5. § (7) bekezdésének felhatalmazása alapján két alkalommal hajtott végre átcsoportosítást.

19


A Társaság bevételeit a hivatkozott Költségvetési tv. előirányzatként nem határozta meg. Ezért a bevételeket az üzleti tervet elfogadó RJGY határozat rögzítette. Az osztalék befizetés összege magasabb az előirányzatnál, azonban ebben az esetben a túllépést a törvény megengedi. A 2006. évi tényleges ráfordítások a többször módosított költségvetési tv.-ben meghatározott keretértékeken belül teljesültek. A 2006. évi módosított költségvetési előirányzatok és az ÁPV Zrt. üzleti terve közötti összhang a tényleges folyamatokat követő előirányzat módosítások eredménye. A Társaság 2006. évi módosított üzleti tervének bevételei (2. sz. melléklet) RJGY határozatokban kerültek meghatározásra, először 245 125 M Ft-ban, végül 320 604 M Ft-ban. Az ÁPV Zrt. kiadási előirányzatát a 2006. évi költségvetésről szóló 2005. CLIII. tv. 51 985 M Ft-ban határozta meg. Az év során történt két módosítás során az előirányzat először 147 577 M Ft-ra emelkedett, majd 78 548 M Ft-ban került véglegesítésre. Az ÁPV Zrt. 325 352 M Ft tényleges bevételt realizált és 66 154 M Ft tényleges kifizetést teljesített. A Társaságnak a hozzárendelt vagyon bevételek és kiadások egyenlege terhére – a privatizációs tartalékfeltöltés és a hozzárendelt vagyon záró pénzkészlete meghatározását követően – történő költségvetési befizetési kötelezettsége 268 696 M Ft volt. Az ÁPV Zrt. az előírt kötelezettségeket teljesítette. Az ÁPV Zrt. osztalék-befizetési kötelezettsége a ténylegesen beszedett osztalék alapján 14 748 M Ft volt, meghaladva a Költségvetési tv. 8950 M Ft-os előirányzatát. Az ÁPV Zrt. a befizetési kötelezettségét a beszedéssel azonos értékben teljesítette. A záró pénzkészlet 25 000 M Ft volt, amely megegyezik a Költségvetési tv.-ben meghatározott minimum értékkel, és azonos a 2/2006. (02. 28.) sz. RJGY, valamint a 17/2006. (IX. 6.) sz. RJGY határozatokban előírtakkal. A tényleges bevételek és kiadások összhangban voltak a módosított üzleti tervben foglaltakkal. A Társaság is része a kormányzati szektornak. Ezért a kiadási előirányzatait tartalmazó Költségvetési tv. 14. sz. mellékletének szerkezete az EU statisztikai módszertan (ESA’95) szabályaira épült. Az ÁPV Zrt. üzleti tervének módosítása – mely a törvénymódosításhoz kapcsolódott – a kormányzati szektoron belüli konszolidált egyenleg vonatkozásában 4,4 Mrd Ft hiánycsökkentést tartalmazott. A tényleges teljesítés -19,7 Mrd Ft, amely kedvezőbb volt a tervezettnél. A 2006. évi költségvetési törvény írta elő az osztalék bevétel nagyságát az ÁPV Zrt. részére. Az osztalékok portfóliónként, vagy egyedileg kerültek megállapításra az ÁPV Zrt. által kidolgozott és az RJGY által jóváhagyott tervezési irányelvek szerint. Az ÁPV Zrt. véglegesen a társaságok éves beszámolóinak elfogadása során döntött az osztalék elvonásokról. A Társaság a féléves tényadatok alapján elvégezte az üzleti tervének felülvizsgálatát. A tervfelülvizsgálat időpontjában a megállapított osztalék bevételek az ÁPV Zrt. részére már csaknem teljes mértékben megfizetésre kerültek. A módosított terv 14 748 M Ft-ban már ezt tartalmazta, és ugyanezt fogadták el az éves költségvetési törvény módosításakor is.

20


A Társaság az osztalék befizetési kötelezettségét teljesítette. A tényadatok azt támasztották alá, hogy az ÁPV Zrt. portfóliójában lévő cégek osztalékbevételei korlátok között tervezhetők. Az ÁPV Zrt. a tervezett osztalékkal megegyező öszszegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Az osztalék-befizetés az alábbi társaságok után kapott osztalékokból teljesült: M Ft Társaság megnevezése FHB Nyrt. Magyar Posta Zrt. MOL Nyrt. Richter Rt. Szerencsejáték Zrt. Budapest Airport Rt. Autóbusz-Invest Kft. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Egyéb Összesen

Kapott osztalék 1 000 3 000 4 108 2 796 2 000 822 500 229 293 14 748

A követelések kezelése az ÁPV Zrt. pénzügyi- számviteli rendszerében nyilvántartott követelések kezelésének szabályzata (1/2003. sz. vezérigazgatói utasítás) szerint történt. Az összes bruttó követelés a 2006. évi 40 223 M Ft nyitó állományról a záró állományban 30 718 M Ft-ra csökkent. A képzett értékvesztés a nyitó állományban 23 686 M Ft, a záró állományban pedig 22 899 M Ft volt. Az értékvesztések elszámolásának indokait az engedélyező igazgatóság az RJGY határozatokkal együtt tartalmazza a le nem járt követelések főbb tételeinek összetevőivel együtt. A lejáraton túl ki nem egyenlített követelések közül legjelentősebb a 10 233 M Ft végelszámolás, felszámolás és egyéb követelések tétele, amelyre az elszámolt értékvesztés 10 153 M Ft. A követelések behajtása érdekében szükséges intézkedéseket az ÁPV Zrt. egységes vagyon-nyilvántartási rendszerének működtetéséről és ellenőrzéséről szóló 1/2003. sz. Vig utasítás tartalmazza. Az ÁPV Zrt. kötelezettség állománya csökkent. A 2006. évi záró állomány a nyitó állomány 88,1%-a. Ezen belül a normatív kötelezettségeknél minden tételben csökkenés mutatkozik. A függő kötelezettségek állománya is minden tételnél csökken, kivétel az önkormányzati járandóság, mert itt 2 Mrd Ft növekedés mutatkozik. A céltartalékok a nyitó állományhoz viszonyítva 22,6 Mrd Fttal csökkentek. Ezen belül a normatív kötelezettségek kamata 0,6 Mrd Ft-tal, a függő kötelezettségek alapja és annak kamata 22 Mrd Ft-tal csökkent.

2.2.

A szerződésmenedzselés és a végelszámolási eljárások eredményessége A szakterület tevékenységét az ÁPV Zrt. és jogelődei által kötött szerződések menedzseléséről és a szerződéstár működéséről szóló 24/2003. sz. Vig. utasítás szabályozta. Az utasítás szerint 2005. december 31-éig minden olyan menedzselésre kötelezett szerződést le kellett zárni, amelynél a szerződésben foglalt

21


valamennyi kötelezettség és követelés ellenőrzése megtörtént. Ennek megfelelően 2005. évben 1732 db szerződés ellenőrzése fejeződött be. A 2006. évben elsődleges céllá vált a szerződő felek kötelezettségeinél a teljesülés elősegítése. A 2006. december 31-ig megkötött 3466 db privatizációs szerződés közül 156 db szerződésnél került sor a kötelezettség nem teljesítése miatti összesen 8,4 Mrd Ft követelés bejelentésére. Az év végén még összesen 3,7 Mrd Ft értékben állt fenn követelés. Az ÁPV Zrt. a szerződésekben foglalt kötelezettségeit teljesítette. A térítésmentesen átadott ingatlanok szerződéseiben az előírt felhasználási célok betartatására nincs meghatározva határidő és nincs megjelölve szankció sem. Így a jövőre vonatkozóan a térítésmentes átadások céljának teljesülése nem biztosított. Az ÁPV Zrt. kötelezettségvállalásainak maximális összegét, valamint a beváltási valószínűség szerinti összegét a 27/2004. sz. Vig. utasítás szerint kell a szakterületnek meghatározni. Erre a jogcímre céltartalékot kell képezni. Az általános jog- és kellékszavatossági kötelezettség maximuma 2006. december 31-én 517,5 Mrd Ft. A kötelezettségek beváltási valószínűsége 2006-ben 0,5%-ban alakult. Az ÁPV Zrt. a kisebbségi tulajdonú cégek végelszámolásánál (ahol hitelezőként van csak jelen) nincs döntéshozói helyzetben. A többségi tulajdonú cégek esetében viszont döntéseivel irányíthatja a végelszámolást. A hosszabb, több éven keresztül tartó, problémás ügymenetek egyedi vizsgálatánál az ÁPV Zrt. csak két esetben élt olyan intézkedési lehetőségekkel, mint a végelszámoló szerződéses kötelezettségeinek felülvizsgálata, jogszerű megváltoztatása, vagy esetenként az indokolt szerződésbontás. A végelszámolási eljárások eredményessége érdekében a többségi tulajdonban lévő társaságok végelszámolói negyedévente kötelesek beszámolni a tevékenységükről. Végelszámolás alatt az ÁPV Zrt. portfóliójában 2006. január 1-jén 13 cég volt. A végelszámolás alatt álló cégek záró állománya 20.

2.3.

Az értékesítési és vagyonkezelési tevékenység

2.3.1.

A MOL Nyrt. részvények értékesítése 15 A korábbi évek részvényértékesítéseit követően az ÁPV Zrt. tulajdonában a MOL Nyrt. „A” sorozatú részvényeinek 12%-a (12 792 002 részvény) és 1 db aranyrészvény maradt, mely a jegyzett tőke 0,00000092%-át képviseli. A Magyar Olaj és Gázipari Részvénytársaság ÁPV Zrt. tulajdonában maradt részvénycsomagjának értékesítéséről szóló 2272/2005. (XII. 6.) Korm. határozat az RJGY-n keresztül előírta az ÁPV Rt.-nek, hogy a még tulajdonában álló „A”

15

A korábbi évek részvényértékesítéseivel foglalkozott az ÁSZ ÁPV Rt. éves tevékenységéről készített 1995. évi 350., a 2000. évi 0031, a 2005. évi 0541 és a 2006. évi 0629 jelentés. A jelentések kifogásokat tartalmaztak többek között az alkalmazott lebonyolítói díjak nagyságával, a részvényallokáció módja, a privatizáció időpontjának bevétel szempontjából nem optimális megválasztásával, a privatizációs folyamat utólagos dokumentáltságával kapcsolatban.

22


sorozatú részvényeket értékesítse. A kormányhatározat a társaság függetlenségének megőrzése és regionális pozíciójának megerősítése, esetleges ellenséges felvásárlások esélyének csökkentése érdekében annak a lehetőségét biztosította, hogy a társaság saját maga vásárolja meg a részvényeket. A MOL Nyrt.-nek kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy az opciós tranzakció(k) során megvásárolt részvényeket 2015. december 31-éig csak a Magyar Állam hozzájárulásával ruházhatja át (az opciós megállapodásban rögzített esetek kivételével). A hivatkozott kormányhatározat előírásainak megfelelően kötött opciós megállapodást vételi jogra az ÁPV Zrt. a MOL Nyrt.-vel. Az értékesítéssel foglalkozó FB jelentés megállapította, hogy „A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az ÁPV Rt. Igazgatóságának a MOL Nyrt. részvények átruházásával kapcsolatban hozott határozatai összhangban voltak a vonatkozó kormányhatározatban és annak végrehajtására kiadott RJGY határozatban foglaltakkal. A 2005. december 1-jén aláírásra került Opciós Megállapodás, valamint a Letéti Szerződés az RJGY határozatban foglalt paramétereknek megfelelő rendelkezéseket tartalmazta.”

Az első opciós időszakban a vételi jog gyakorlására nem került sor. A bonyolító ING Bank 2006. május 8-án tájékoztatta az ÁPV Zrt.-t a MOL Nyrt. bejelentett vételi szándékáról. A már hivatkozott kormányhatározat az árra vonatkozóan BÉT átlagár alkalmazását írta elő. Az átlagárra a BÉT 21 760,4 Ft/db értéket közölt, amely később az elszámolás alapját képezte. Az átlagárat jelentősen csökkentette, hogy 2005. december 29-én a MOL Nyrt. 146,4 Mrd Ft értékű önkötést (részvényértékesítést) hajtott végre. E nélkül a tétel nélkül az átlagár a BÉT igazolása alapján 22 239,9 Ft/db lett volna. Az opciós szerződésben az ÁPV Zrt. a lehetőség ellenére nem rendelkezett arról, hogy az önkötést az ár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Erről az ügyletet tárgyaló előterjesztések és IG határozatok nem tettek említést. Az, hogy az elszámolás alapjául a már hivatkozott 2272/2005. (XII. 6.) Korm. határozatnak megfelelő árat (BÉT átlagár, amelynek megállapításánál az önkötést nem veszik ki az átlagképzésből) alkalmazták, nem menti fel az ÁPV Zrt.-t, tekintettel arra, hogy a Társaságra vonatkozó kormányhatározatok kidolgozásában a Társaság tevékenyen részt vesz. 16 Ezt támasztja alá többek között az is, hogy 2005. december 1-jén – már a kormányhatározat megjelenését megelőzően – aláírt, vételi jogról szóló letéti szerződések jóváhagyását az ÁPV Zrt. tranzakciós igazgatósága 2005. december 5-én, szintén a kormányhatározat megjelenése előtt kérte az Igazgatóságtól. Az ÁPV Zrt. a 2272/2005. (XII. 6.) Korm. határozat megjelenése előtt megkötötte az opciós szerződést és ezt megelőzően még elő is készítette.

A korábbiakban elkövetett, több, mint 5 Mrd Ft-tal kevesebb bevételt eredményező hibát az ÁPV Zrt. – a Korm. határozat előírásai mellett is – megkísérelte korrigálni, amikor utólag, az opció lehívását követően, 2006. május 10-én kez-

16

Erre bizonyíték pl. a jelen jelentés Bábolna Zrt.-vel foglalkozó fejezetében foglalt, IG ülés jegyzőkönyvéből származó idézet. 23


deményezte a MOL-nál az önkötés figyelmen kívül hagyását. Az ÁPV Zrt. vezérigazgatójának a MOL Nyrt.-hez e tárgyban írt levele szerint „Az önkötés figyelmen kívül hagyását indokolja továbbá az is, hogy annak esetleges figyelembe vétele ellentétes a MOL Rt. és az ÁPV Zrt. között 2005. december 1-én létrejött vételi jog alapításáról szóló megállapodás céljaival.” Az önkötés előre látható volt, hiszen a MOL rendelkezett a jelenleg tárgyalt opciós vételt megelőzően is saját részvényekkel – amely körülmény a tulajdonos ÁPV Zrt. előtt ismert kellett legyen – ,a Gt. előírásai (régi Gt. 226/A § (5), új Gt. 223. § (2)) szerint viszont egy társaság nem rendelkezhet a saját részvényei névértékének az alaptőke 10%-át meghaladó mennyiséggel. A társaság mérlege is tartalmazta a saját részvények mennyiségét a jegyzett tőkén belül, ami 2005. december 31-ei mérleg szerint 6,8% volt. (Így a MOL az opció szerinti 10% részvénymennyiséget csak azt követően vehet meg, ha a birtokában lévő mennyiséget eladja.) Az ÁPV Zrt. ármeghatározási módja az árat csökkentette. Az önkötés kizárása több mint 5 Mrd Ft-tal magasabb bevételt eredményezett volna. A 237 156 327 000 Ft vételár az ÁPV Zrt. számláján 2006. május 30-án jóváírásra, a részvények a MOL Nyrt. részére átruházásra került. A 10898525 db „A” sorozatú részvény értéke a különféle módokon megállapított részvényár esetén az alábbiak szerint alakul: Megnevezés

Részvény db szám

Megegyezett vételár szerint

Egységár Ft/db

Összeg M Ft

21 760,4058

237 156

22 239,9774

242 383

Az önkötés napjának (2005. dec. 29.) átlagárán

19 750,3164

215 249

Előző napi átlagár szerint

25 853,0000

281 760

Előző napi záróár szerint

26 200,0000

285 541

Az önkötés figyelmen kívül hagyása esetén

10 898 525

Mint a táblázat is mutatja, ha az adásvételt nem az opciós szerződésben kikötött 90 napos átlagáron, hanem az előző napi, – 2006. május 5-ei – átlagáron valósítják meg, akkor 25 853 Ft/részvény lett volna az ár. (A BÉT szabályzata szerint, pl. aukció esetén az előző napi záróár, azaz 26 200 Ft lett volna az irányadó.) Az ármeghatározási mód (az önkötés figyelembe vétele) a piaci árat csökkentette, ahogy az előző táblázat adatai mutatják, az önkötés kizárása több mint 5 Mrd Ft-tal magasabb bevételt eredményezett volna a Társaságnak. Az ÁPV Zrt. és a MOL Nyrt. 2006. május 29-i közös levélben utasította az ING Bankot, hogy az ügylet fix tőzsdei ajánlat formájában történjen. (BÉT Kereskedelmi Kódex II. rész 7. fejezet 18. pont.) Az üggyel kapcsolatban felmerült opciós díjat, az átlagár 0,003 szorosát, azaz összesen 691,5 M Ft-ot az eladó ÁPV Zrt. számlájára a MOL Nyrt. átutalta. Szintén a vevő kötelezettsége volt az ING Bankot illető bizományosi díj kifizetése is. A 2005. üzleti év után járó részvényenkénti 321,14 Ft, összesen 4,1 Mrd Ft osztalékot az ÁPV Zrt. 2006. május 18án megkapta. A 237,2 Mrd Ft vételár az ÁPV Zrt. számláján 2006. május 30-án jóváírásra került. 24


A vételi opció alapján értékesített, a jegyzett tőke 10%-át megtestesítő „A” sorozatú részvény 2006. május 30-i a MOL Nyrt. részére történt átruházást követően az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonában 1 893 476 db „A” (osztalékelsőbbségi) és 1 db ”B” sorozatú (szavazatelsőbbségi) részvény maradt. A 2272/2005. (XII. 6.) Korm. határozat rendelkezett arról, hogy a fenti darabszámú „A” sorozatú részvényt érintően az ÁPV Zrt. saját hatáskörben intézkedjen az egy vagy több részletben történő belföldi nyilvános értékesítésről, a kisrészvényesek tulajdon növelése érdekében. Az „A” sorozatú, törzsrészvények értékesítésének lebonyolítására az ÁPV Zrt. az Igazgatóság 279/2006. (VI. 15.) döntése alapján zártkörű pályázatot írt ki. A feladat elvégzésére a HVB Bank kapott megbízást.

A 406/2006. (X. 5.) IG határozat rendelkezett az értékesítés alapfeltételeiről. Eszerint a teljes pakett belföldi magánszemélyek részére nyilvános értékesítés keretében kerül felajánlásra és az általuk (esetlegesen) meg nem vásárolt részvények belföldi nyilvános tőzsdei aukció keretében kerülnek értékesítésre. Meghatározták azt is, hogy 260 000 db-ig 25% minimális készpénz hányad mellett kárpótlási jegy beszámításával személyenként korlátlan mértékben, kedvezményesen 75 db részvény nagyságig, teljes vételár megfizetésével 200 db részvény erejéig volt lehetőség kisbefektetői részvényjegyzésre. Az allokáció szerint első helyen a kárpótlási jeggyel fizetők, második helyen az árkedvezményt (2000 Ft/db) 17 igénybevevők, ezt követően a teljes vételárat (maximum ár: 25 500 Ft/db) 18 megfizető lakosság, majd az esetlegesen megmaradó részvényeket intézményi befektetők jegyezhetik le. Az allokációs szempontok meghirdetésre kerültek.

A 2006. december 1-jén zárult jegyzéssel nem kelt el az 1 893 476 db felajánlott részvénycsomag, ezért 2006. december 6-án aukciós értékesítés keretében került sor a megmaradt 1 733 566 db részvény értékesítésére. A tranzakciós bizottság az aukciós értékesítésre felajánlott részvények árát 21 592 Ft-ban állapította meg. Ezen az áron a nyilvános részvényértékesítés (aukció) keretében a felajánlott részvényeket közel háromszorosan túljegyezték. A tranzakció 2007. január 4-i lezárását követően az ÁPV Zrt. 40 Mrd Ft-ot meghaladó pénzbevételhez és 363 M Ft összcímletértékű kárpótlási jegy bevételhez jutott, a MOL Nyrt.-ben pedig az állami tulajdon 1 db „A” (osztalékelsőbbségi) és 1 db „B” sorozatú, szavazatelsőbbségi részvényre korlátozódott 19.

17

MOL V. Tranzakciós Bizottság 2006. nov. 16. jkv.

18

MOL V. Tranzakciós Bizottság 2006. nov. 16. jkv

19

Az 1 db „A” sorozatú részvény megtartását az indokolta, hogy az alapszabály szerint a „B” sorozatú részvényhez kapcsolódó előjogok minimum 1 db „A” sorozatú részvény tulajdonlása esetén gyakorolhatók.

25


2.3.2.

A Vértesi Erőmű Zrt. privatizációjának folyamata, a kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzés lebonyolítása Az ÁPV Zrt. a Priv. tv. 28. § (2) i) pontja értelmében a vagyont versenyeztetés nélkül közvetlen tárgyalásos eljárás útján is értékesíthette, azt követően, hogy 1995-ben és 1997-ben már történt nyilvános versenyeztetési eljárás, amelyek eredménytelenek maradtak. A Társaság ezeket követően 2003-ban tárgyalásos eljárásban szintén eredménytelenül kísérelte meg a Vértesi Erőmű Zrt. 29,96%os részvénycsomagjának értékesítését. Ilyen előzmények után az ÁPV Zrt. Igazgatósága 411/2005. (VIII. 26.) IG. sz. határozatában úgy döntött, hogy az MVM Zrt. számára megvételre ajánlja fel a Vértesi Erőmű Zrt. állami tulajdonú részvényeit. A szándékhoz a Kincstári Vagyoni Igazgatóság előzetesen hozzájárult. A részvények vételára vagyonértékelésen alapult, amelyet elfogadott a Vértesi Erőmű Zrt. és az ÁPV Zrt. Igazgatósága is. Az értékesítés a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Az értékesítést befolyásoló, a Vértesi Erőmű Zrt. működtetésére vonatkozó főbb célkitűzések (tervek) az alábbiak voltak: A Vértesi Erőmű Zrt. Márkushegyi bányájának „szénfillérrel” történő támogatását az Európai Unió Bizottsága elfogadta, amelynek köszönhetően a Vértesi Erőmű Zrt. középtávú önfinanszírozó, nullszaldós működtetése megoldódhat. Ezt a célt úgy kell elérni, hogy az ne igényeljen a rendelkezésre álló forrásokat meghaladó fejlesztéseket, és kezelje az oroszlányi térség foglalkoztatási problémáit. A Vértesi Erőmű Zrt. veszteségmentes működtetésének elérését segíti, ha az MVM társaság csoporthoz kötődik, a belső szinergiák jobb kihasználásával az eredményesebb működtetés már üzemi szinten is jelentkezhet. Az MVM Zrt. stratégiai terve az MVM csoport termelési portfoliójának, elsősorban kereskedelmi célú bővítését tartalmazta az erőművek teljes, illetve részbeni megvásárlásával.

Az ÁPV Zrt. a 29,96%-os részvénycsomagjából lehetőséget adott kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzésre a Priv. törvény 56. §-ában rögzített maximális mértékig, azaz a jegyzett tőke 15%-áig (419 513 db törzsrészvény). A részvények vételára független vagyonértékelő felmérése alapján megállapított ár, 946,4 Ft volt részvényenként. A kedvezménnyel csökkentett vételárat kárpótlási jeggyel és/vagy készpénzzel fizethették ki a munkavállalók. A kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzés zárása 2006. május 8-án történt meg. Az ÁPV Zrt.-nél a kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzésből megmaradt 5700 db Vértesi Erőmű Zrt. részvényt az MVM Zrt. vette át a részvény adásvételi megállapodásnak megfelelően. Az ÁPV Zrt. és az MVM Zrt. által kijelölt közös bizottság a fenti árat fogadta el vételárként az adásvételi ügyletben. A vételár a 6500 Ft/db névérték 14,56%-a, tekintettel a veszteséges gazdálkodásra. Az értékesítés a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Az értékesítésből származó ÁPV Zrt. bevétel 597,2 M Ft, ebből a kedvezményes munkavállalói részvényértékesítési bevétel 195,8 M Ft volt. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság bevétele 298,8 M Ft volt. A részvény adásvételi ügylet zárása 2006. március 1-jén megtörtént, a vételár a tulajdonosoknak befolyt. 26


2.3.3.

A kisebbségi portfólió – ezen belül a Forrás Rt. – privatizációja Az ÁPV Zrt. a 404/2005. (VII. 28.) IG sz. határozatával döntött a 25%-ot el nem érő, kisebbségi részesedések versenyeztetés nélkül történő értékesítéséről a Priv. tv. alapján. Ez a határozat rendelkezett arról is, hogy a Forrás Rt. 37,86%-os szavazati hányadot megtestesítő csomagja egyedileg kerüljön kezelésre. A határozatot később megváltoztatták. A 23/2006 (I. 26.) IG határozat szerint a Forrás Rt. 37,86% értékű pakettje mellett a Hungaroring Rt. 2,33%, a Rézkakas Kereskedelmi Vendéglátó és Szolgáltató Kft. 5,66%, az Alföldinvest Kft. 4,095%, a Szikra Lapnyomda 15,27%, a Dunaferr Vámügynökség Kft. 50,4%, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. 36,4%-át megtestesítő üzletrészeit egy csomagban kell értékesíteni. Szintén ebbe a csomagba került az ELMÜ 0,1%-os, az ÉMÁSZ 0,00003%-os részesedése is. A pályázaton való részvételt nem korlátozták, azon minden belföldi és külföldi jogi és természetes személy részt vehetett. A vételár legfeljebb 10%-ára a pályázó kárpótlási jegyben tehetett ajánlatot, amelyet a névérték 174,2%-án vettek figyelembe. A pályázatok értékeléséhez az ÁPV Zrt. bizottságot hozott létre, amelynek javaslata alapján a pályázat eredményéről az igazgatóság döntött. Az értékelés egyetlen szempontja az árajánlat nagysága volt. A részvénycsomagok piaci értékét az ÁPV Zrt. ad-hoc bizottsága állapította meg 180 napos BÉT árfolyam átlagnak megfelelő áron. Minimál árat részvénycsomagonként határozták meg. A részvény adás-vételi szerződés 2006. március 17-én lépett hatályba. Az egyetlen pályázatot benyújtó „BUDA C” Befektetési Holding Kft. 20 volt a vevő. A megajánlott vételár a nyilvántartott vagyonérték 94,4%-a, 3087 M Ft volt. A vevő a vételár kárpótlási jegyben fizetendő részét március 23-án, a készpénzben fizetendőt pedig március 29-én teljesítette. A pakettel értékesített részvények átforgatása 2006. május hónapban megtörtént. A Forrás Rt.-nek a csomagban szerepelt 37,86% részvényei szavazati jogot nem biztosító, osztalékelsőbbségi részvények voltak. A szavazó részvényeket az ÁPV Zrt. a korábbi privatizációk során már értékesítette. A korábbi privatizációkkal kapcsolatban az ÁSZ 2004. évi 0444 sz. és a 2005. évi 0541. sz. jelentése fogalmazott meg kritikát, elsődlegesen a Forrás Rt. feltőkésítéseit érintően. A Forrás Rt.-t az ÁPV Zrt. abból a célból alapította, hogy kínálatot teremtsen a forgalomban lévő kárpótlási jegyek bevonására az 1176/2002. (X. 10.) Korm. határozat alapján.

20

A cég új neve, a 2006. május 9-ei bejegyzés szerint Berito Befektetési Kft. 27


A Forrás Rt. több lépcsőben történt feltőkésítése az alábbiak szerint történt. Dátum

Saját tőke Mrd Ft

Jegyzett tőke Mrd Ft

2002. 12. 31

2 937

2145

2003. 12. 31

15 842

9000

2004. 12. 31

17 775

9000

2005. 12. 31

18 953

9000

A Forrás Rt.-nél a feltőkésítéseket és apportot úgy hajtotta végre a korábbiakban az ÁPV Zrt., hogy a saját tőke és jegyzett tőkearány megfeleljen a kárpótlási jegyek nominál értéke és beválthatósági ára közötti 174,2%-os aránynak. A korábbi évek privatizációját és a 2003. évi tőzsdére történő bevezetést követően az ÁPV Rt. tulajdonosi, illetve szavazati hányada a Forrás Rt.-ben az alábbi táblázatokban foglaltak szerint alakult. Tulajdonos*

Tulajdoni hányad %

Szavazati arány %

2004. 02.02. 2005. 12. 31.

2004.02.02.

2005. 12.31.

ÁPV Rt.

50,20

37,86

22,20

0,00

ARAGO Befektetési Holding Rt.

16,90

49,29

30,43

88,61

Bartolus-Invest Vagyonkezelő Rt.

11,12

-

20,23

-

Belföldi és külföldi magánszemélyek, intézmények

21,78

12,85

27,17

11,39

*Tulajdonosi összetétel 2005. végéig az ÁPV Zrt. adatai szerint a teljes alaptőkére vetítve Az ARAGO Befektetési Holding Rt. 2004. december 1-jén, értékpapír-adásvétel útján közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett a FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaságban, ez alapján a szavazatok 87,96%-ával rendelkezik a CÉGINFO adatai szerint.

A Forrás Rt.-től származó osztalék és a társaság eredményessége az alábbiak szerint alakult: E Ft Megnevezés

2001-ig

ÁPV Zrt. tul. hányadra osztalék 369 847 Mérleg szerinti eredmény

18 560

2002

2003

2004

2005

130 000

-

225 885

170 374

11 328

53 222

1 867 725

1 243 604

Az értékelő bizottság javasolta az ÁPV Zrt. vezetésének, hogy a Forrás Rt. részvényeinek értékeléséhez vegyen igénybe külső szakértőt, tekintettel arra, hogy az árfolyam az ÁPV Zrt. által értékesítendő csomaghoz képest jelentősen ala28


csonyabb darabszámot képviselő forgalom – napi átlag 2453 db – mellett alakult ki. A privatizációs hirdetmény megjelenését követően a korábbi időszakhoz képest erőteljesebb emelkedés volt megfigyelhető. A Forrás Rt. 2005. évi gyorsjelentését követően a részvények átlagára meghaladta a névértéket. Elemzők szerint az emelkedést – többek között – az a várakozás okozta, hogy a többségi tulajdonos a teljes pakettet felvásárolja, és a társaságot a tőzsdéről kivezeti.

Az ár megállapításához külső szakértő igénybevételére végül nem került sor, az ad hoc bizottság a forgalommal súlyozott napi átlagár az utolsó 180 nap (2005. június 21. - 2006. február 21. közötti időszak) alapján 790 Ft/db-ban fogadta el a részvénycsomag értékének megállapítását. A Forrás Rt. esetében a meghatározott BÉT átlagár alacsonyabb volt, mint az egy részvényre jutó saját tőkeérték, amelyen a társaságokat az ÁPV Zrt.-nél a 2006. évi módosítást megelőzően nyilvántartották. Így az előző évi nyilvántartási érték mellett még ugyanennek a tulajdoni hányadnak az előzőekben ismertetett áron történt értékesítése esetén az ÁPV Zrt.-nek az ügyleten a 7,6 Mrd Ft saját tőke (nyilvántartási érték) -2,7 Mrd Ft vételár = 4,9 Mrd Ft veszteséget kellett volna kimutatnia. (Vételár a saját tőke %-ában 35,77%.) A megváltozott nyilvántartás (átértékelés tőzsdei árfolyamra) következményeként a vételár a nyilvántartási értékhez viszonyítva – látszólagosan kedvezőbb képet mutatva – 77,6%-a lett. A kárpótlási jegyek felszívását kitevő eredeti cél a következők szerint teljesült: M Ft Részvényértékesítés megnevezés

2003. évi értékesítés* alanyi 2003. évi ért. nem alanyi ARAGO készpénzes 2006. Buda„C” Kft. kárp. jegy 2006. Buda„C” Kft. készpénzes

Részvény db szám

Bevétel Bevételre eső Kárpótlási jegy db szám saját tőke

3 571 830

3 571 830

6222

6266

512 254

512 254

892

899

1 110 218

-

1332

1984

165 037

165 037

288

804

3 242 455

-

2439

6818

*A kárpótlási jegyek felmért mennyiségével szemben felkínált részvénymennyiség közel felét sikerült kárpótlási jegy ellenében értékesíteni.

A fentiekben részletezett részvényértékesítésekből összesen 11 173 M Ft folyt be a kárpótlási jegy bevonást és a készpénzes értékesítést együttesen figyelembe véve az ÁPV Zrt. által invesztált 14 996 M Ft értékű vagyonnal szemben. Látható a táblázatban, hogy míg a 2003. évi értékesítésnél az ÁPV Zrt.-nél elszámolt bevétel az értékesített saját tőkével (a kis különbségtől eltekintve) egyenértékű, az ARAGO holding vásárlásánál a bevétel 1,5, a Buda „C” Kft. vásárlásánál mind a kárpótlási jegyek, mind a készpénzes vásárlás esetében 2,8-szorosát kapta a vevő saját tőkében.

29


A Buda „C” Kft. részére történt, utolsó értékesítés alkalmával az együttértékesített kisebbségi csomagra összesen 177 205 db kárpótlási jegyet fogadtak el 308,7 M Ft értékben. Ebből a Forrás Rt. ellenértékeként 165 037 db, 165 M Ft címletértékű kárpótlási jegy 288 Ft értékben számítható értékarányosan. (Ez utóbbi esetében ez az érték 802 M Ft saját tőke megvásárlását jelentette.) A 2003. évi értékesítésnél 4084 M Ft címletértékű, 4 084 084 db kárpótlási jegy került bevonásra ugyanennyi jegyzett tőke ellenében. A szerződéses érték (a kárpótlási jegyekre eső saját tőke) 7115 M Ft volt. A vásárlók közül alanyi kárpótolt volt 3 571 830 db részvény esetében, nem alanyi kárpótolt 512 254 db részvénynél. Az ARAGO holding nyilvános vételi ajánlatával történt részvényvásárlásnál kárpótlási jegyet nem használtak fel.

A bevétel összesen 4 249 121 db kárpótlási jegy bevonásával teljesült, amelyek közül alanyi kárpótlási jegy 3 571 830 db volt, összesen 6222 M Ft értékű vagyon ellenében. Saját tőkeértéken 1703 M Ft vagyont kaptak a 666 963 db nem alanyi kárpótlási jeggyel fizetők. A készpénz hányad 3,8 Mrd Ft volt. A privatizáció eredményeképpen az állami tulajdon mértéke a Forrás Rt.-ben nullára csökkent. A kisebbségi csomagban a Forrás Rt. részvényeivel együtt értékesített részvénycsomagok olyanok, amelyeket a korábbiakban az ÁPV Zrt. már megpróbált értékesíteni, de a kísérletek sikertelenek maradtak. Ezek pl. a Hungaroring Sport Rt. 2,33%-os csomagja. A részvények azért kerültek értékesítésre, mert az ÁPV Zrt. tulajdoni részesedését az állam képviselőinek, valamint a társtulajdonosoknak felajánlotta, de a felajánlást a tulajdonostársak elhárították. A tulajdonosi struktúra a csomag értékesítését megelőzően az alábbi volt: Tulajdonos/vagyonkezelő

Tulajdoni hányad %

Érték M Ft

Közvetlen állami tulajdon: Magyar Állam/Miniszterelnöki Hivatal

62,84

898,1

2,33

30,0

3,16

40,7

19,17

246,5

Hungarocamion Rt.

3,16

40,6

Magyar Autóklub

1,73

22,2

Kisrészvényesek

0,61

7,9

Magyar Állam/ÁPV Rt. Közvetett állami tulajdon: MALÉV Rt. Magántulajdon Ostermann Budapest Kft.

A Szikra Lapnyomda Rt. 15,27%-os csomagjának értéke 403,2 M Ft. Az ÁPV Zrt. az OEP megbízásából végezte a privatizációt. Az ELMÜ Rt. 0,1%-os részesedését az ÁPV Zrt. egy korábbi per miatt fedezetként tartalékolta a kisebbségi tulajdont, amely a per megnyerését követően nem volt szükség. A társaság 1 db tartós állami tulajdonú szavazatelsőbbségi részvénye a GKM miniszterének ke-

30


zelésében van. A csomag értéke a 180 napos átlagár figyelembe vételével a 61,2 M Ft névértékkel szemben 177 M Ft lett. Az ÉMÁSZ Rt. 0,0003% tulajdoni rész értéke 1 M Ft. Értékesítése és szavazatelsőbbségi részvényének helyzete, hasonló mint az ELMŰ Rt.-nél. A csomag értékét, tekintettel arra, hogy szintén tőzsdére bevezetett társaságról van szó, az értékelő bizottság a 180 napos átlagárnak megfelelő 10 814 Ft/db árban határozta meg. Így az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonban álló 1 M Ft névértékű csomag megállapított ára 1,1 M Ft lett. A Rézkakas Kft. üzletrész értékesítése korábban egy per miatt maradt el, értéke összesen 2 M Ft. A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. 36,37% tulajdonrész értéke jegyzett tőkeértéken 46 M Ft, saját tőkeértéken 112 M Ft volt. Korábbi privatizációja sikertelen maradt.

2.3.4.

A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. privatizációja A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. privatizálására – a 2005. évi két eredménytelen kísérlet után – az ÁPV Zrt. nyilvános pályázatot írt ki 2006 februárjában. Az ajánlatok kötelező tartalma volt: a pályázó szakmai tapasztalatainak ismertetése, üzleti elképzelések, munkavállalók foglalkoztatása, beruházási tervek, vételár és a garanciális elemek, kötbérek. Az ÁPV Zrt. 2005. május 26-án döntött a MAHART Szabadkikötő Rt. szétválásáról, kiválás formájában. A korábbi társaságból kiválás során létrejött egy új egyszemélyes zártkörű részvénytársaság, amely tovább használhatta elődje nevét. A fennmaradt cég nevet váltott, Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. név alatt folytatta tevékenységét. A kiválás célja az volt, hogy az átalakult MAHART Szabadkikötő Zrt. tulajdonában álló földterületek, a földterületeken álló felépítményekkel, a kapcsolódó infrastruktúrával együtt, valamint a vagyonleltár, illetve vagyonmérleg tervezetekben meghatározott bizonyos más eszközökkel együtt – amelyek tartósan állami tulajdonú társaság tulajdonában maradnak – külön társaság, a kivált társaság vagyonát képezzék. A fennmaradt társasághoz tartozik a kivált társaság tulajdonába került földterületekkel, és azokon álló felépítményekkel, valamint a kapcsolódó infrastruktúrával kapcsolatban a bérleti- haszonélvezet jog, a kiválás jogerős cégbírósági bejegyzésétől számított 75 évre. Ugyancsak itt maradnak az át nem került eszközök, szerződések, jogok és kötelezettségek, valamint a kiválással kapcsolatos költségek is. A Cégbíróság a kiválást 2005. augusztus 31-én jegyezte be. A létrejött és a fennmaradt társaság egymással üzemeltetési szerződést kötött a létrejött társaság tulajdonába került földterületeken működő kikötő, mint országos közforgalmi kikötő 21, fennmaradt társaság általi üzemeltetéséről.

21

A MAHART a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. (továbbiakban: átalakulási) törvényre hivatkozással saját tulajdonába íratta át – egyéb ingatlanjai mellett – a csepeli közforgalmú kikötőt. A hivatkozott törvényben az szerepel, hogy az átalakuló társaságok a korábban használatukban lévő ingatlanokat, stb. a társaság nevére írathatják. A MAHART viszont cégjogilag nem alakult át, korábban is részvénytársaság volt. 31


Az ÁPV Zrt. igazgatósága a 330/2005. (VI. 16.) határozatával elfogadta a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. részvényeinek 99%-át kitevő részvénycsomag értékesítésére vonatkozó pályázati felhívást. A pályázati felhívást a 420/2005. (VII. 26.) határozattal visszavonták, mert egyetlen érvényes pályázat maradt. A második pályázat, amelyet az 583/2005. (XII. 1.) IG határozat alapján indítottak, mindkét jelentkező pályázatának érvénytelensége miatt szintén eredménytelenül zárult.

A csepeli szabadkikötő területének közvetlen állami tulajdonban maradása esetén lehetőség lett volna a tisztább jogi környezetet jelentő koncesszióba adásra. Egyértelműbbek lettek volna a tulajdonviszonyok a koncessziós időszak lejártát követően, míg a privatizáció végrehajtott formája – a privatizációs szerződés szerint – csak azt biztosítja, hogy az állam a 75 év lejártával az addig megvalósított beruházásaival forgalmi értéken visszavásárolhatja az üzemeltetési joggal rendelkező társaságot. A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 80. § (3) bekezdése szerint országos közforgalmú kikötőt az állam az általa vagy részvételével e célra alapított gazdasági társaság útján működteti, illetve az országos közforgalmú kikötő földterületét bérbeadás útján hasznosítja. A törvénynek megfelelés érdekében tartott meg 1% 22 társasági tulajdonrészt az ÁPV Zrt. A 100%-os privatizációt követően a jogszabály alapján a működtető társaság ugyanis már csak bérleti jogot, és nem 75 éves haszonélvezeti jogot kaphatott volna.

Az ajánlattételre nyitva álló időben négy pályázó nyújtotta be ajánlatát, amelyből egyet kizártak (Rhenus AG ), mert nem fogadta el a kiírás mellékleteként csatolt részvény adás-vételi szerződés tervezetét. A szakmai és beruházási pontszámok, valamint a végső árajánlat alapján az értékelő bizottság az Erdért-Multicont konzorciumot nyilvánította nyertesnek. A részvénycsomag vételára 5 Mrd Ft volt, amely összeg az ÁPV Zrt.-hez a szerződéskötést követően befolyt. A pályázó 10 éven belül 13 Mrd Ft értékű beruházásra tett megvalósítási ajánlatot. A részvények átforgatása 2006. augusztus 7én megtörtént. A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. valós piaci értékelését a Neuner + Henzl Tanácsadó Kft. végezte és azt 3,6-4,1 Mrd Ft közötti sávban állapította meg.

2.3.5.

A MALÉV Rt. privatizációjának előkészítése A MALÉV Zrt. 3,5 Mrd Ft össznévértékű részvényeinek 99,92%-a volt állami tulajdonban 2006 elején, a társaság saját tőkéje ugyanezen időpontban 6398 Mrd Ft volt. Az állami tulajdonban lévő részvényeinek értékesítésére 2004. és 2005. években három alkalommal történt privatizációs pályázat kiírása. Az ÁPV Zrt. Igazgatósága a két nyílt pályázatot eredménytelennek nyilvánította, a tárgyalásos eljárást pedig az értékesítésre vonatkozó döntés nélkül lezárta, mert a 19 jelentkező közül a versenyben maradt 2 pályázó ajánlatainak egyike sem elégítette ki a pályázati kiírásban megfogalmazott elvárásokat.

22

32

A törvény nem határozza meg a kötelező állami tulajdonhányad mértékét,


A privatizációs koncepciót a 2192/2004. (VII. 29.) Korm. határozat, majd a 2306/2004. (XII. 3.) Korm. határozat hagyta jóvá, amelynek fő eleme volt a nyílt, egyfordulós pályázattal történő értékesítés. A pályázatnak tartalmaznia kellett a nemzeti légitársasági státusz fenntartására vonatkozó elképzeléseket, a társaság hitelállományáért való helytállás módját és a tőkeemelési garanciát. A hitelállományért való helytállás módjának, az ehhez kapcsolódó biztosítékok jellegének, a fizetőképesség megőrzésének, a tőkeemelés mértékének értékelése a pályázat során meghatározó súllyal kellett szerepelnie.

Az ÁPV Zrt. a 294/2006. (VI. 9.) Vig. sz. határozatával elfogadta a MALÉV Zrt. privatizációjának előkészítéséről készült előterjesztést, amelyben a 2004. évi kormányhatározatoknak megfelelően kívánták a pályázat lebonyolítását elvégezni. A társaság utolsó vagyonértékelése 2004. december 31-ei fordulónappal történt, amely szerint a részvények értéke akkor 968 M Ft volt. A vagyonértékelés érvényessége lejárt, ezért a megindítandó privatizációs eljáráshoz új vagyonértékelésre volt szükség. A 2006. június 30-i időpontra vonatkozóan a MALÉV Zrt., mint működő üzleti vállalkozás 100%-os tulajdonosi érdekeltségének jövedelem megközelítéssel megállapított valós piaci értékét a nemzetközi vagyonértékelő cég 0 Ft-ban állapította meg. A társaság 2006. évi eredménye a várakozásokkal ellentétben nem nyereség volt, hanem közel 10 Mrd Ft veszteség. Ezen kívül a 32,5 Mrd Ft hosszú lejáratú hitelekhez adott állami készfizető kezességvállalások 2007. december 31-ei kiváltási kényszere is rontotta az értékesítési pozíciókat. A privatizációs eljárás sikertelennek nyilvánítása esetén 2007. I. félévében 10 Mrd Ft körüli tulajdonosi tőkejuttatás vált volna szükségessé, ennek hiányában felszámolási eljárást kellett volna indítani a MALÉV ellen, amelynek vesztesége 52-56 Mrd Ft-os mértéket ért volna el. Ennek figyelembe vételével történt a privatizációs eljárás lefolytatása. A társaság munkavállalóinak a Priv tv. szerinti tájékoztató levelet a MALÉV Zrt. területén működő hét szakszervezet és a Központi Üzemi Tanács részére az ÁPV Zrt. a kiírás megjelentetésének dátuma előtt 30 nappal megküldte. Az érdekképviseletek által tett észrevételekre a szükséges válaszokat mindig megadták. Konzultációs lehetőség biztosításával és az értékesítési eljárásban a közvetlen részvétellel megoldották a munkavállalók érdekeinek érvényesíthetőségét. Az ÁPV Zrt. a 281/2006. (VI. 15.) IG sz. határozatával döntött a MALÉV Zrt. privatizációjának előkészítése érdekében szükséges intézkedésekről.

A privatizációs eljárás megkezdéséig nem rendeződött a Budapest Airport Rt. és a MALÉV Zrt. között a 2005. év végén kötött megállapodás, amely elősegítette a BA Rt. privatizációját és a MALÉV tőkehelyzetének javítását. A privatizációs tranzakció bonyolultságának és jogi sokrétűségének figyelembe vételével szükségesnek tartotta az ÁPV Zrt., hogy jogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételével történjen az eljárás. Három kísérlet történt az elmúlt években az értékesítésre, és újabb körülmények nem következtek be a privatizációs stratégiában. Ugyanazt a jogi irodát kérték fel ajánlattételre, versenyeztetési eljárás nélkül, amely a korábbi sikertelen privatizációs folyamatokban is részt vett.

33


ÁPV Zrt. vezérigazgatói engedéllyel, a közbeszerzési törvény feltételrendszerének kikerülésével, nem csak jogi tevékenység végzésére kért ajánlatot. A jogi tanácsadó ajánlatában jelezte, hogy ha az ajánlattételi felhívásban szereplő feladatokon túli munkákkal is megbízzák (nem kizárólag jogi, hanem ehhez kapcsolódó kiegészítő tranzakciós tanácsadó feladatokkal) az irodát, akkor 47 M Ft nettó megbízási díjért vállalják a többletfeladatot. A megbízott jogi iroda munkája során bevont más alvállalkozót is a megbízásba. A jogi tevékenységen kívül gazdasági tanácsadást, fordítást is tartalmazott az elvégzett munka. A közbeszerzésekről szóló tv. 153. § (1) bekezdése alapján csak olyan jogi tevékenység végzése miatt lehet a közbeszerzés alól mentesülni, amelyet kizárólag ügyvéd végezhet. A pályázatra beérkezett 7 ajánlat közül végül az 506/2006. (XII. 14.) IG sz. határozattal három ajánlattevővel indult meg a privatizációs eljárás tárgyalási szakasza. A beérkezett ajánlatok közül egyetlen pályázó ajánlata sem rendelkezett olyan banki garanciákkal, amelyek megfeleltek volna a pályázati kiírásban foglaltaknak. A hiánypótlások beérkezését követően az AirBridge Zrt.vel indultak meg a végső adásvételi tárgyalások, mivel az eljárásban résztvevő többi ajánlattevő a tárgyalásos szakaszban nem tudta az ajánlatát megfelelő banki biztosítékokkal alátámasztani. Az AirBridge Zrt. a versenyfeltételek között az eredetihez képest jelentősen javította ajánlatát, amelynek eredményeként 2007 márciusában 200 M Ft-ért értékesítették a társaságot. A részvények átforgatása május 4-én megtörtént.

2.3.6.

A Bábolna Rt. vagyonkezelése A 2295/2005. (XII. 23.) Korm. határozat a Bábolna Rt. tőkehelyzetének rendezését és privatizációját megelőzően szükségessé vált végelszámolás lezárásának feltételeire intézkedéseket tett. A kormányhatározat végrehajtására az ÁPV Zrt. a 653/2005. (XII. 25.) IG határozat alapján kezdte meg a végelszámolás megszüntetésének kidolgozását. Ha a 2004-ben elhatározott végelszámolás befejeződött volna, akkor az közel 600 M Ft-ba került volna a Bábolna Rt.-nek, amelyre nem volt meg a fedezete. A kormányhatározat hozzájárult ahhoz, hogy a Bábolna Rt. végelszámolásának befejezése nélkül a tevékenység folytatásának elve alapján a társaság tovább működjön, és ezzel egyidejűleg az ÉLIP Rt. (a Bábolna Rt. leányvállalata) végelszámolásáról pedig intézkedjen az ÁPV Zrt. A 25/2006. (I. 26.) IG határozattal az alábbi intézkedéseket hozta a tulajdonosi testület: „Alapul véve azt, hogy a Bábolna Rt. végelszámolása nem fejeződött be – annak ellenére, hogy az ÁPV Zrt. a Bábolna Rt. végelszámolásának megszüntetése érdekében már lemondott a társasággal szemben fennálló 18 Mrd Ft hátrasorolt követeléséről, és a végelszámolás likviditását jelenleg is kizárólag az ÁPV Zrt. biztosítja tulajdonosi kölcsönökön keresztül, továbbá a végelszámolási eljárásban az ÁPV Zrt. tulajdonosi elvárásai ellenére több jelentős és nem a társaság stratégiájába tartozó vagyonelem értékesítése elmaradt – felkéri az ÁPV Zrt. Vezérigazgatóját, hogy a Reorg Rt. Vezérigazgatójával az SZT/26012 számú, a Bábolna Rt. végelszámolói feladatainak ellátására megkötött Megbízási szerződést vizsgálja felül és a szükséges szerződés-módosítással, a felek közös megegyezésével tegyen javaslatot a végelszámoló megbízási díjára és a

34


szerződés megszűnésének feltételeire az ÁPV Zrt. Igazgatósága számára jóváhagyásra, és javasolja a Bábolna Rt. végelszámolási eljárása 2006. január 31-i fordulónappal történő megszüntetését.” A gondos előkészítés- és folyamatkövetés hiánya a számonkérés következetlenségei is okozói a végelszámoláshoz kapcsolódó anyagi veszteségeknek. A 2005. évi ÁSZ vizsgálat során részletesen kitértünk a Bábolna Rt.-vel kapcsolatos vagyonkezelésre. Ezt követően 0611 sz. jelentésünkben a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzése keretében is vizsgáltuk a társaság privatizációs folyamatát. Az ÁPV Zrt. 2005. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló 0629 sz. jelentésünkben több olyan szabálytalanságot feltártunk, amelynek kivizsgálására felkértük a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminisztert. 23

24

25

A 0611 számú, a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentésünkben javasoltuk a pénzügyminiszternek: tisztázza, hogy a Bábolna Rt.-nél az ellenőrzés által feltárt 17,9 Mrd Ft vagyonvesztésért, a Bábolna Élelmiszeripari Kft. 2004. évi 4 hónapos működése alatt felhalmozott 3,1 Mrd Ft-os veszteség kialakulásáért, valamint a Bábolna Tetra Kft. értékesítése során keletkezett 2,8 Mrd Ft veszteségért kit, milyen mértékben terhel felelősség, és ennek függvényében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

A korábbi ÁSZ jelentések alapján, valamint a pénzügyminiszter felkérésére az ÁPV Zrt. Felügyelő Bizottsága megvizsgálta a Bábolna Rt. végelszámolása megindításának körülményeit, összefüggésben a Bábolna ÉLIP Rt. féléves gazdálkodása alatt felhalmozott veszteség okaival, de nem tárt fel olyan mulasztást, amely miatt személyi felelősségre vonást kezdeményezett volna, annak ellenére, hogy nem minden esetben tartották be a törvényeket és rendeleteket. Korábbi ÁSZ vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a rendszeresen juttatott és átütemezett tulajdonosi kölcsönök megtérülésének esélye minimális. A végelszámolásból visszahozott társaság működőképessé tételének igyekezete is valótlan felméréseken alapultak. A hatékony tulajdonosi döntések rendre elmaradtak. Felelősségre vonás kezdeményezése sem a vállalatcsoporton belüli körben, sem a tulajdonosi körben nem történt 2006-ban sem, vezetőcserék azonban voltak. A végelszámolásból visszavont Bábolna Rt. az elmúlt másfél évben jelentős átszervezésen ment keresztül. A befektetések, az eszközök, a létszám tekintetében radikális leépítésre került sor. Gyakorlatilag a növénytermesztési üzletágra korlátozódott a tevékenység. Az ÁPV Zrt. igazgatósága 2006 év elején úgy vélte, hogy a leépítéssel megszabadult a társaság attól a teljes vertikumtól, integráci-

23

0541 Az ÁPV Zrt. 2004. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés. 24

0611 A tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentés. 25

0629 Az ÁPV Zrt. 2005. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés. 35


ótól, amelyben a legkülönbözőbb összefüggések mentén komoly eladósodás és vagyonfelélés valósult meg. Ez azt jelentette, hogy a főtulajdonos és a főhitelező ÁPV Zrt. hitelei nem térültek meg. A Bábolna Rt. IG tagok a végelszámolás megindítása után 2005 januárjától, nem vettek részt IG tagi minőségükben a társaság működtetésében, ugyanakkor a havi (egyharmadára csökkentet) megbízási díjat rendszeresen felvették. A 2295/2005. (XII. 23.) Korm. határozat tartalmazta azt a döntést, hogy az ÁPV Zrt. részben engedje el a hiteleket, részben szállítsa le a társaság tőkéjét, illetőleg nem az ÁPV Zrt. által nyújtott, de annak érdekcsoportjából származó 6,5 Mrd Ft-os hitelnek az átrendezéséről is történjen intézkedés. Az ÁPV Zrt. Igazgatósága 110/2006. (III. 07.) IG határozattal hozzájárult, hogy a Bábolna Zrt. fizetőképességének biztosítására, a felszámolási helyzet elkerülésére 287 M Ft kamatmentes tulajdonosi kölcsönt nyújtson 2006. december 30-ai lejárat mellett. Az ÁPV Zrt. kezdeményezte a Bábolna Zrt. rendkívüli közgyűlésének összehívását 2006. március 10-ére, a földhaszonbérleti kérdés rendezésére vonatkozó döntés tárgyában. A 110/2006. (III. 07.) IG sz. határozattal támogatta a Bábolna Zrt. földhasználatának módosítását. Javasolta a közgyűlésnek, hogy a Bábolna Zrt. földhaszonbérleti szerződéseit a 2295/2005. (XII. 23.) Korm. határozat alapján az NFA-val hosszabbítsa meg a működéshez szükséges és indokolt nagyságú termőföldterületekre úgy, hogy a 10 éves időtartamra megkötött földhaszonbérleti szerződést a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 13. §-a alapján – a megkötés időpontjától számított – 20 éves határozott időtartamra változtassa. Az ÁPV Zrt. szerint a földhaszonbérleti szerződés 10 évről 20 évre történő hosszabbítása esetén tud a Bábolna Zrt. mérlegébe bekerülni a termőföldek bérleti joga – mint vagyoni értékű jog – előzetesen 1,5 Mrd Ft-ra becsült értéken, tehát maga a hosszabbítás vagyoni többletet eredményez a társaságnak. A Bábolna Zrt. végelszámolása lezárását követően megvásárlásra kerülő lejárt és kétes követelések Reorg csoporton belüli tranzakcióhoz és a lezárt végelszámolási tevékenység elszámolásához kapcsolódó szükséges intézkedések tulajdonosi jóváhagyása keretében – hivatkozva a 2295/2005. (XII. 23.) Korm. határozatra, amelyet az ÁPV Zrt Igazgatósága javasolt a Kormány részére, a Bábolna Élip Rt.-vel összefüggésben hozott nem körültekintő intézkedések következményeként beállt vagyonvesztés és gazdálkodási hiányosságok részleges kiküszöbölése érdekében – az ÁPV Zrt. Igazgatósága a 219/2006. (V. 4.) sz. határozatával kívánta csökkenteni a veszteségeket. A döntéssel a bevont technikai társaságokon keresztül a Bábolna Zrt. 1,2 Mrd Ft-os lejárt kétes követelését értékesítették, és egyben újabb támogatást adtak a Bábolna Zrt.-nek, amelynek teljes megtérülésére nem lehet számítani. Az intézkedés alkalmas arra, hogy a juttatott és vissza nem térülő támogatások átláthatóságát csökkentse, valamint arra, hogy a veszteség ne közvetlenül az ÁPV Zrt. könyveiben jelenjen meg. Ezzel a Magyar Államnak újabb veszteséget okoztak.

36


Az ÁPV Zrt. Igazgatósága 2006. június 15-én tárgyalta a Bábolna Zrt. újabb (1997 óta már az ötödik) privatizációs stratégiáját, amelyhez a Kormány segítségét kérte, és egyben jóváhagyását az eddigi sikertelen privatizációs stratégiák által okozott károk szanálási kísérleteihez. A Kormány által elfogadott privatizációs stratégia nincs megalapozva. A HYFERP hitel (tőke és kamat együtt 836 M Ft), a jogosulatlanul igénybe vett adósságrendezési támogatás (421 M Ft), az agrárfinanszírozási támogatás (597 M Ft), és az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. (6 Mrd Ft) követelésének elengedése összességében csökkenti az állami vagyont, még akkor is, ha ezek az öszszegek nem jelennek meg közvetlenül az ÁPV Zrt. könyvelésében, mivel technikai társaságokon keresztül különböző tranzakciókkal egyelőre nem transzparensek. A privatizáció kockázatát tovább növeli, hogy – az ÁPV Zrt. szerint a privatizációs folyamatban az egyik legnagyobb értéket a társaság által használt több mint 18 ezer hektár mezőgazdasági terület – a földhaszonbérleti jog a Földhivatalnál nincs bejegyezve a 2295/2005. (XII. 23.) Korm. határozat szerint: „A Kormány … 4. Tudomásul veszi, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Bábolna Rt. kezdeményezése esetén elősegíti a működés és a vagyonbiztonság megteremtése érdekében a) a Bábolna Rt. által megkötött földhaszonbérleti szerződések földhivatali regisztrációját…”. Az ÁPV Zrt. Igazgatóságának javaslatára a 2135/2006. (VII. 27.) Korm. határozattal a Kormány tudomásul vette a 2295/2005. (XII. 23.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtásáról készült beszámolót, és a Bábolna Élelmiszeripari Zrt. részére nyújtandó 215 M Ft készpénzforrás és 130 M Ft kötelezettségátvállalás ÁPV Zrt. hatáskörében történő biztosítását. Ezekkel az intézkedésekkel folytatódott az a gyakorlat, hogy a tulajdonos hatáskörébe tartozó ügyekben kormányfelhatalmazást kért az Igazgatóság (Idézet IG ülés jegyzőkönyvéből: „a Kormánnyal jóváhagyattuk az összes intézkedést, azt is, ami hatáskörileg, illetékességileg nem feltétlenül oda tartozott”). Így a rossz döntések következtében előállt károkozásért megoszlik a felelősség a határozatokat megszavazó igazgatósági tagok és a Kormány között. A fő tulajdonos ÁPV Zrt. az általa előkészített 2135/2006. (VII. 27.) Korm. határozatot a vállalt határidőig nem hajtotta végre, aminek következtében a Bábolna Rt. helyzetének végső rendezése tovább húzódott, a veszteséget tovább növelve. A 2004. évi reorganizációs programban szereplő, gazdasági társaságokba apportált vagyonelemekkel kapcsolatos kockázatok az ellenőrzés lezárásáig nem oldódtak meg. A Bábolna Rt. Felügyelő Bizottságának 13/2004. (03. 30.) számú határozata alapján a Belső Ellenőrzés megvizsgálta a Bábolna Élelmiszeripari Rt.-be apportált eszközöket. Az 1/2005. számú jelentésében megállapította, hogy az 1900 M Ft értékű készletapportból 739,5 M Ft értékű eszközök tényleges átadása történt meg. A tárgyi eszközök apportátadásának könyvelési tételei sem egyeznek meg az apportlista szerinti értékekkel. A Bábolna Rt. végelszámolójának 2005. március 3-án a Bábolna Élelmiszeripari Rt. gazdasági vezérigazgatója által írt levélben rámutat arra a tényre, hogy a teljes készletapport után visszaigényelhető ÁFA

37


311 M Ft, amely összeggel szemben áll az aktuális elszámolási hónapban a befizetendő 185 M Ft.

A tulajdonos vezető testületei éveken keresztül úgy intézkedtek és hoztak döntéseket a Bábolna csoporthoz tartozó társaságokkal kapcsolatban, hogy nem volt valós képük a csoport egymás közötti gazdasági összefüggéseiről. Sem a végelszámolás megindítása előtt, sem annak felfüggesztésekor, sem utána nem tartották szükségesnek, hogy a teljes átláthatóságot figyelembe véve összevont (konszolidált) beszámolót készíttessenek a vállalat-csoporttal. Ennek igénye csupán az ÉLIP Rt. végelszámolási folyamatának biztosításához szükséges külső többletforrás előteremtésének igazgatósági vitájában merült fel, amikor az igazgatóság egyik tagja kifogásolta, hogy a támogatások áttételes csatornákon keresztül való kiutalása a Bábolna Zrt. leánycégeinek nem volt egyértelműen alátámasztva (Bábolna Rt. végelszámolójának téves számításai, a Bábolna Rt. igazgatóságának pontatlan kimutatásai, Bábolna ÉLIP Rt. végelszámolójának megalapozatlan számításai). Az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. által eladásra meghirdetett Bábolna Takarmányipari Kft. vételáraként 1 Ft-ot ajánlott fel a pályázó, ezért az eljárást a 482/2006. (XI. 30.) IG sz. határozattal eredménytelennek nyilvánította az ÁPV Zrt., mivel az üzletrész ajánlat szerinti eladása az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. részére üzletileg előnytelen. Az ÁPV Zrt. Igazgatósága új értékesítési eljárásról döntött, és elrendelte a Bábolna Takarmányipari Kft. 4005 M Ft (100%) névértékű üzletrészének értékesítését a legrövidebb időn belül meghívásos tárgyalás keretében, 2006. december 31-ei zárási időponttal. Az előző vizsgálataink során az ÁPV Zrt. a téves döntéseinek magyarázatával sorozatosan a kormány-felhatalmazások hiányára hivatkozott. A reorganizációs eljárások okozta károkat a Kormány utólagos döntéseivel próbálta csökkenteni.

2.4.

A hozzárendelt vagyon változása Az többször kifogásolta a nyilvántartási rendszer bonyolultságát, – amely csökkentette az átláthatóságot, a vagyon alakulásának nyomon követését – az állandóan változó saját tőkének megfelelő, a 4-5 féle módszer szerint történő nyilvántartás miatt. A vagyonértékelési, vagyon nyilvántartási rendszert az ÁPV Zrt. a 2006. évtől több lényeges ponton módosította, így • a tőzsdei társaságok nyilvántartási értéke a mérlegkészítés napját megelőző 180 nap súlyozott tőzsdei árfolyamából kerül megállapításra; • a nem tőzsdei társaságoknál megszűnt az a szabály, hogy a 2000. január 1je után vásárolt részesedések nyilvántartása beszerzési áron történjen, ezután itt is a tulajdoni hányadnak megfelelő saját tőkeérték kerül kimutatásra. A változásokat követően a társaságok nyilvántartásának módja egyszerűsödött, a jelentős értéket képviselő tőzsdei társaságok a piac ítéletét tükröző átlagos tőzsdei árfolyamon szerepelnek az ÁPV Zrt. kimutatásaiban. A nem tőzsdei

38


társaságok esetében az ÁPV Zrt. tulajdonrészre jutó saját tőke megközelíti a piaci értéket. Az ÁPV Zrt. vagyonváltozásának összevont adatait az 1. és 2. tanúsítvány tartalmazza. A befektetett eszközök között változott az immateriális javak értéke az induló 0-ról 184 M Ft-ra, a Dialóg Filmstúdiótól megvásárolt filmjogok ellenértéke miatt, amelyek térítésmentesen átadásra kerültek a KVI részére. Csökkent a termőföldek értéke 2,7 Mrd Ft-tal. A kincstári vagyonba tartozó földterületek átadása még nem zárult le. A Társaság ingatlanok állományának csökkenése 11,5 Mrd Ft volt, amely a KVI részére történő 0,9 Mrd Ft térítésmentes átadás és 10,6 Mrd Ft értékesítés következménye. Az egyéb privatizálandó eszközök értékének változása -1,1 Mrd Ft volt, amely 14 523 M Ft növekedés és 15 642 M Ft csökkenés eredménye. A hozzárendelt vagyonba tartozó álló társaságok számának változását az 1. sz. tanúsítvány adatai szemléltetik. A tartós állami tulajdonban lévő társaságok száma eggyel csökkent. A csökkenés abból származik, hogy a Zsolnay Porcelángyár Rt. 1 db szavazatelsőbbségi részvénye törvényi előírás alapján (2006. évi XLIV. tv.) a tartós állami tulajdonú körből törlésre került. A 2006. év zárásakor az ÁPV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó tartós állami tulajdonban működő társaságok az alábbiak voltak:

Tartós állami részesedés mértéke

Társaságok megnevezése

száma

100%

19 db erdőgazdaság, Tiszavíz Vízerőmű Kft. Szerencsejáték Zrt., Magyar Posta Zrt.

99 %

Magyar Villamosművek Zrt., Tokaj Kereskedőház Zrt.

2

50% + 1 szavazat

Hitelgarancia Zrt.

1

25% + 1 szavazat

Budapest Airport Zrt., Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., Eximbank Zrt., MEHIB Zrt., Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

5

aranyrészvény

CD Hungary Zrt., Hungaropharma Zrt., PICK Szeged Zrt., HERZ Szalámigyár Zrt., KAGE Zrt., OTP Bank Nyrt., MOL Nyrt.

7

22

A nem tartós állami tulajdonba tartozó (privatizálandó) társaságok részesedéseit, üzletrészeit, beleértve a végelszámolás alatt álló gazdasági társaságokat és az állami vállalatokat is az értékpapírok címszó alatt tartja nyilván az ÁPV Zrt. A privatizálandó gazdasági társaságok állományában növekedést jelentett a tranzakciós változások és a tőzsdére bevezetett társaságok, valamint a korábban beszerzési értéken nyilvántartott társaságok átértékelése. A teljes mértékben privatizálható társaságok száma nyolccal csökkent, az állomány-

39


változás az átértékelt nyitó állományhoz képest 270 Mrd Ft csökkenés. A gazdálkodás eredményessége miatti csökkenés 11,8 Mrd Ft, amely az FHB Nyrt és a Richter Gedeon Nyrt. tőzsdei értékre való átértékeléséből, valamint a Bábolna Rt. 2,6 Mrd Ft-os, és az Agrárgazdálkodási Vagyonkezelő Kft. 6,7 Mrd Ft-os nyilvántartási érték csökkentéséből adódik, a társaságok előzetes mérlegeinek saját tőke adatai alapján. A felszámolás alatt álló társaságok száma 43 db-ról 40 db-ra csökkent. A változás a felszámolások befejezésével 4 db cég törlése, valamint a SZÖVÜR Kft. felszámolásba kerülése miatt következett be. A végelszámolás alatt álló társaságok száma 2-vel csökkent. A működő társaságok eredményeinek alakulása 2006-ban 10 261 M Ft 26 volt, ami visszaesést mutat a 2005. évi 55 246 M Ft-os szinthez képest. Ennek oka, hogy bár 2006-ban a kiemelt társaságok közül a Richter Nyrt. eredménye tovább javult, de a privatizáció hatására több nyereséges társaságban csökkent vagy megszűnt az ÁPV Zrt. részesedése. Ezek közül a legfontosabb a MOL Nyrt., ahol az ÁPV Zrt. részesedése 47 db részvényre csökkent. A nyereséges társaságoknál a tulajdoni hányadra jutó nyereség a 2006ban 31,7 Mrd Ft volt, ami szintén elmarad az előző évben kimutatott 72,4 Mrd Ft-os nyereségtömeghez képest. A veszteséges társaságok összes vesztesége 2006-ban 21,4 Mrd Ft, a 2005. évhez képest növekvő tendenciát mutat. Jelentős veszteséget (ÁPV Zrt. tulajdoni hányadra eső veszteség nagyobb, mint 300 M Ft) kimutató cégek 2006-ban MALÉV Zrt., Bábolna Zrt., Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft., Nemzeti Lóverseny Kft., Tisza Cipő Zrt. és a Budapest Airport Zrt. voltak. A bázisévtől való elmaradást részben az összetétel változása magyarázza (a nyereséges MOL részvénycsomag kikerülése a portfólióból, valamint a Bábolna Zrt. visszakerülése a működő társaságok közé), részben olyan veszteséges társaságok miatt következett be, amelyek közül több az előző évben még nyereséges volt (Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft., Budapest Airport Zrt.).

2.5.

A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások A 2005. évi CLIII. törvény 14. sz. mellékletében 31,5 Mrd Ft módosított költségvetési előirányzatot hagytak jóvá az ÁPV Zrt. kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások elszámolásakor. A Társaság 2006. évi gazdálkodása során a törvény által engedélyezett keretet az osztalék-befizetési kötelezettség 5,8 Mrd Ft-tal történt megnövekedése miatt lépte túl. A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások azok, amelyek vagyonnövekedéssel nem ellentételezettek, pl. a hozzárendelt vagyon értékesítési előkészítésének költségei, illetve az értékesítéssel felmerülő kiadások, díjak, a vagyonkezeléssel összefüggő kiadások, a privatizációval és a vagyonkezeléssel összefüggő reorganizációs célú kifizetések egy része, és a környezetvédelmi ráfordítások stb., amelyek rontják e szektor egyenlegét. Ezek ellenkezője a hiányt nem érintő ráfor-

26

ÁPV Zrt. tulajdoni részre jutó adózás előtti eredmény

40


dítások, amelyek olyan kiadásokat tartalmaznak, ahol az érték - módosult formában – megjelenik. Pl. tőkeemelések, kölcsönök, üzleti célú befektetések, stb.

A hozzárendelt vagyon értékesítésének előkészítésére, illetve a privatizációval összefüggő kifizetésekre a módosított tervben meghatározott költség 3513 M Ft volt. A tényleges felhasználás 2698,7 M Ft értékben alakult. Ebből az ÁPV Zrt. által kibocsátott Richter Gedeon Nyrt. részvényre átcserélhető kötvény 2006. évi kamata 1746,7 M Ft értékben teljesült. A hozzárendelt vagyon értékesítésének költségein belül a vagyonértékelés és a szakértői, tanácsadói díjak együttes értéke 463,4 M Ft, a hirdetés és forgalomba hozatal költségei 234 M Ft, valamint az ügyvédi díjak és a bonyolítás költségei 202,2 M Ft értékben alakultak. A privatizáció előkészítésének költségein belüli részarányuk 48,7%, 24,6%, illetve 21,3%-nak felelt meg. A szakértői, tanácsadói díjak közül jelentős nagyságrendet képviseltek a Budapest Airport Rt., a Szabadkikötő Logisztikai Rt., és a MOL Nyrt. privatizációjának, illetve tőzsdei tranzakciójának lebonyolításáért kifizetett tanácsadói díjak. Az ÁPV Zrt. a közbeszerzési folyamatban kiválasztott tanácsadók szerződését többször közös megegyezéssel módosította (a megnövekedett és új részfeladatok, az ismételt privatizációs kiírás, a potenciális pályázók felkutatása stb. okok miatt), az eredeti szerződésben nem rögzített „előre nem látható” további közreműködői feladatok felmerülése miatt. Ennek következtében az eredeti megbízási díj 30-40%-al megnövekedett. Ez a gyakorlat a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 99. § (1) előírásának figyelembevételével, és a 303. §ában előírt feltételek nem körültekintő alkalmazásával az ÁPV Zrt. esetében nem megalapozott. A Budapest Airport privatizációs tanácsadója a Credit Suisse First Boston Ltd. (CSFB) európai szervezete volt, melyet közbeszerzési pályázat útján választott ki az ÁPV Zrt. A tanácsadói díj 224,5 M Ft, melyet tekintettel az Airport Partners Hungary Tanácsadó Kft.-nek a megkötött privatizációs szerződés semmisségének megállapítására irányuló perindítására, az ÁPV Zrt. jogfenntartó nyilatkozattal fizetett ki. A KPMG Tanácsadó Kft. nyilvános egyfordulós közbeszerzési pályázat nyerteseként végezte a Szabadkikötő Logisztikai Rt. részvénycsomagjának privatizációs előkészítését az SZT 25832 sz. szerződés 5.2. pontja szerint 74,5 M Ft+ ÁFA díjazásért. Felek a szerződést 2005. októberében (hivatkozva a szerződés 1.3. pontjában felmerült új részfeladatokra) módosították annak érdekében, hogy a 2005 augusztusában visszavont privatizációs pályázati felhívást követően a Szabadkikötő Logisztikai Rt. részvényeinek értékesítése tovább folytatódjon (új pályázati kiírás, a pályázók felkutatása, a privatizációs folyamat egyszerűsítése) és sikeresen lezáruljon. A pályázat második fordulója is sikertelenül zárult. A tanácsadó megnövelt megbízási díja (96,9 M Ft + ÁFA értékben) kifizetésre került, holott a privatizáció sikertelenül zárult (a tanácsadói szerződésben a privatizáció sikeréhez nem lett feltétel kötve). Az ÁPV Zrt. 2006 februárjában kiírt harmadik nyilvános pályázata az év májusában sikeresen zárult, a részvénycsomag ellenértékeként a befektető 5 Mrd Ft-ot fizetett, és 10 éven belül 13 Mrd Ft értékű beruházásmegvalósítási ajánlatot tett. A MOL Nyrt. 1.9 Mrd Ft névértékű törzsrészvény tőzsdei értékesítését a HVB Bank Hungary Rt. készítette elő, és bonyolította összesen 300 M Ft tranzakciós díjért,

41


amelyből a lakossági értékesítés díja: 16 M Ft, az intézményi értékesítés díja: 198,7 M Ft, valamint a jogi, PR és üzletviteli tanácsadás költsége: 85,3 M Ft volt.

A vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások módosított üzleti terv alapján meghatározott költsége 1388 M Ft volt. Az előirányzat tényleges felhasználása 799,8 M Ft értékben alakult. Az ÁPV Zrt. 2006-ban a Kormány és a privatizációt felügyelő miniszter határozata alapján 3000 M Ft értékű ingatlan átvételének vételárát előlegezte meg a Honvédelmi Minisztériumnak, továbbá 1999. év végén – a 1999. évi költségvetési törvény felhatalmazása alapján – a tárca vagyonkezelésében lévő felesleges ingatlanok értékesítésére 9,9 Mrd Ft előleget utalt át. Az ÁPV Zrt. 20002006. években az ingatlanok értékesítéséből (a felmerült költségek figyelembevételével) összesen mintegy 4,3 Mrd Ft bevételt realizált. Megállapítható, hogy az elmúlt 7 éves időszakban a HM által átadott eszközök értékesítéséből befolyt (költségekkel csökkentett) árbevétel nem érte el a tervezett értékesítés 62%-át. Az eszközök valós piaci értéke alacsonyabb volt a tervezett szintnél. A honvédelmi tárca részéről a felesleges ingatlanok átadása az ÁPV Zrt. részére befejeződött, a 2007-ben elkészített elszámolások egyeztetését követően fennálló 4,9 Mrd Ft HM kötelezettséget a tárca nem tudja visszafizetni a Társaságnak. A HM az eredetileg átutalt előlegekből fennmaradó kötelezettségének elengedését kezdeményezi a Pénzügyminisztériumnál. Ennek ismeretében az ÁPV Zrt. a követelés teljes összegére értékvesztést számolt el. A hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatására, forrásátadásra, kamatátvállalásra, válságkezelésre tervezett költség 2912 M Ft volt, amely teljes egészében felhasználásra került. A 19 erdészeti társaság 2006-ban a 3. sz. mellékletben bemutatott, összesen 2,9 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. A társaságok a támogatást az erdőművelési közmunkaprogramban való részvételre, a mátrai turisztikai fejlesztési program megvalósítására, az erdőgazdaságok 2006. évi természeti károkkal kapcsolatos kárenyhítési feladatok, az árvízkárok felszámolásának és a természeti károk felszámolásának rendezésére, valamint informatikai fejlesztésre használhatták fel. A társaságok informatikai fejlesztésére adott 783 M Ft támogatás, valamint a mátrai turisztikai fejlesztési program megvalósítására adott 330 M Ft támogatás (a Priv. törvény 23. § (1) bek. g) pont, valamint a 24/B. § szakaszai szerint) nem tekinthető a vagyonkezelés érdekében elengedhetetlenül szükséges reorganizációnak. A 2006. évi költségvetési törvény 14. számú mellékletének I./ 1. c) sorában meghatározott támogatás teljes összegét az erdészeti portfólió kapta. A törvény 5. § (8) bekezdése kimondja, hogy az hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatása esetében az ÁPV Zrt. 1000 M Ft feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. Az ÁPV Zrt. a korlátot társaságonként, és nem összesítve értékelte, ezért a Kormány jóváhagyását nem kérte meg. A Kormány a döntési jogosultságát veszíti el, ha a portfólión belül azonos témában született döntést technikailag az ÁPV Zrt. 1000 M Ft alatti tételekre bontja fel. Az ÁPV Zrt. működési költségei [a Priv. törvény 23. § (1) bek. h) pont, valamint a 24/B. § szakaszai szerint] nem lépték túl az előirányzott 5400 M Ft-ot.

42


A vagyontárgyak vásárlása a tervnek megfelelően teljesült, mely szerint, a Dialóg Filmstúdió Kft. saját előállítású filmjeihez kapcsolódó filmjogok kivásárlása történt. A filmekhez kapcsolódó szerzői vagyoni jogok, a film-előállítói szomszédos jogok, valamint a filmek negatívjain fennálló tulajdonjogok átruházásának ellenértékeként 152,6 M Ft + 30,5 M Ft ÁFA összeget fizetett ki az ÁPV Zrt. A fenti kivásárlás megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A Kötv. 14. mellékletének I./2. a) sorában 8950 M Ft osztalékelvonást irányzott elő, amit a Társaság módosított üzleti tervében 14 748 M Ft-ban határozott meg. Az ÁPV Zrt. a központi költségvetésbe ennek megfelelő összeget fizetett be (ugyanannyit, amennyi a bevételeiben megjelenik, illetve amennyit a társaságoktól elvont). A törvény 5. § (10) bekezdése csak arról rendelkezik, hogy a Társaság az állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesítsen a költségvetés felé. Sem a befizetés ütemezéséről, sem az osztalékelvonás módjáról nem rendelkezik. Az osztalék befizetésének keretösszege és ütemezése a költségvetés igénye, illetve deficitegyenlegének függvénye, amit a PM-mel történő egyeztetések alapján határoztak meg. A Kötv. 14. mellékletének I/2. b) sorában 7260 M Ft-ot irányzott elő a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetében az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatokra. A Társaság módosított üzleti tervében az átcsoportosítások miatt 7060 M Ft öszszeg szerepel, amit 7040 M Ft-ban teljesítettek. Jelentős összeget fizettek ki a Nitrokémia Rt. környezetvédelmi kárelhárítása és környezetvédelmet szolgáló beruházások megvalósítására (3486 M Ft), a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Rt. bányabezárás és rekultiváció végrehajtására (2450 M Ft), valamint a Volán társaságok környezetvédelmi átvilágításainak támogatására (184,5 M Ft) és a környezetvédelmi kármentesítési feladatok elvégzésére (556,8 M Ft). A Nitrokémia Rt. környezetvédelmi kárelhárításra felhasználható összege 2860,8 M Ft volt, környezetvédelmi beruházás megvalósítására az ÁPV Zrt. Igazgatósága további pótlólagos 626 M Ft forrást biztosított az év végén. A Nitrokémia Rt. 1999-2006. évek között összesen 22 163,6 M Ft támogatásban részesült. A munkálatok a középtávú és éves terveknek megfelelően haladtak, a kármentesítési munkák döntő része 2006-ban befejeződött, a talajvíz kitermelő rendszereket és a monitoring rendszereket azonban tovább kell üzemeltetetni. Az ÁPV Zrt. által megbízott REPÉT Kft. a környezetvédelmi feladatok elvégzésének műszaki ellenőri feladatait 22,8 M Ft + ÁFA megbízási díj alapján végezte. A volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárainak elhárítására fordított kiadásokra a Költségvetési tv. 14. sz. mellékletében 880 M Ft szerepelt. A Társaság módosított üzleti tervébe is ezt állította be, amelyből 595,8 M Ft teljesült. A Társaság felelősségi körébe utalt volt szovjet ingatlanok közül 2006-ban, a kiskunlacházai, kalocsai, kunmadarasi, mezőkövesdi, tököli repülőterek és a berettyóújfalui, polgárdi, ingatlanok kármentesítése volt folyamatban. A legnagyobb összeget a mezőkövesdi (203,6 M Ft), a tököli (188 M Ft), a kiskunlacházi (93,2 M Ft) és a kalocsai (61,5 M Ft) repülőterek kármentesítésére fizettek ki. A 2006. évi kármentesítési munkák döntő hányadát (95%-át) a közbeszerzési pályázat útján kiválasztott Geohidroterv Kft. összesen: 526,2 M Ft és az Insys Kft. 41,4 M Ft értékben végezte.

43


2.6.

A kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások A 2005. évi CLIII. törvény 2006. december 22-től hatályos állapotának 14. sz. mellékletében 47 020 M Ft költségvetési előirányzat lett jóváhagyva az ÁPV Zrt. kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások elszámolására. A módosított üzleti tervet jóváhagyó 17/2006. (IX. 6.) RJGY határozat a költségvetési törvény által megengedett előirányzat-átcsoportosítást is figyelembe vette. Az ÁPV Zrt. 2006. évi gazdálkodására, ezen a költségvetési soron a törvény által engedélyezett keretet és a módosított üzleti tervét sem lépte túl. A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetésekre a Költségvetési tv. 14. mellékletének II. 1. pontja szerinti előirányzat 400 M Ft. A Társaság módosított üzleti tervében ez a ráfordítás 1,3 Mrd Fttal szerepel, amely 763,3 M Ft értéken teljesült. Az üzleti terv K. 3. sora tartalmazza a tv. mellékletének I. 1. e) pontja szerinti 900 M Ft hiányrontó reorganizációs kiadások előirányzatát, továbbá a II. 1. pont alapján a hiányt nem rontó reorganizációs célú kiadások 400 M Ft összegű előirányzatát is. A Kormány 2034/2006. (III. 7.) Korm. határozata jóváhagyta, hogy az ÁPV Zrt. az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft.-től halasztott fizetéssel megvásárolja a Bábolna Gyógyfürdő Ingatlanfejlesztő Kft. 1193 M Ft név- és nyilvántartási értékű, 99,99% tulajdoni hányadot képviselő üzletrészét független vagyonértékelő által meghatározott vagyonértéken. A vagyonértékelést a Gordius Consulting Rt. összehasonlító módszerrel készítette el és 1 182 M Ft értéket határozott meg az üzletrész értékére vonatkozóan. Az ÁPV Zrt. az üzletrészt az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg szerezte meg. A vételár elszámolása a társasággal szembeni – a 2295/2005. (XII. 23.) Korm. határozat szerint 2006. december 31-ei lejárati határidőig nyújtott – 4,5 Mrd Ft összegű kamatmentes tulajdonosi kölcsönből származó ÁPV Zrt. követelés és a vételár fizetési kötelezettség összevezetésével történt. Az ÁPV Zrt. az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. felé fennmaradó 3320 M Ft követelését tulajdonosi kölcsön formájában tartja nyilván, amelynek visszafizetési határidejét a 482/2006. (XI. 30.) IG sz. határozata alapján 2007. december 31-ig meghosszabbította. A társaság a privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetések terhére számolta el többek között még a Bábolna Mezőgazdasági Termelő Fejlesztő Zrt. 287 M Ft reorganizációs hitelét, a Nemzeti Lóverseny Kft. részére biztosított 300 M Ft tulajdonosi kölcsönt, valamint a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. 50 M Ft, és a Pannóniafilm Kft. 21 M Ft értékű tőkeemelését. A tulajdonosi kölcsönök visszafizetési határideje az érintett társaságok esetében az ÁPV Zrt. Igazgatóságának jóváhagyásával – a szerződésben meghatározott visszafizetési határidő elmulasztása miatt – rendszeresen meghosszabbításra kerül. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy tulajdonosi kölcsön címén támogatást nyújtson az ÁPV Zrt. Üzleti célú befektetésekre a Költségvetési tv. 2006. december 22-től hatályos változata 14. mellékletének II/2. pontja 25,1 Mrd Ft-ot irányzott elő. A Társaság módosított üzleti tervében ez a ráfordítás 25,1 Mrd Ft értékben szerepel. A hoz-

44


zárendelt vagyon pénzforgalmi kimutatása alapján tényleges ráfordításként 24,5 Mrd Ft-ban valósult meg. A negatív eltérést szabály nem tiltja. Az ÁPV Zrt. a 23 volántársaság részére összese 5 Mrd Ft tőkeemelést hajtott végre. Az egyes társaságok 89-769 M Ft közötti tőkejuttatásban részesültek, amelyet – az ÁPV Zrt. tulajdonosi ellenőrzése mellett – korszerű autóbuszok beszerzésére, technológiai és egyéb beruházások megvalósítására használhattak, illetve használnak fel. A tőkeemelések kifizetéséhez nem kértek kormányhatározatot hivatkozással arra, hogy minden társaságnál egyedi döntést hozott, mely egyenként nem haladta meg a költségvetési törvényben meghatározott 1000 M Ft-ot. A Kormány a döntési jogosultságát veszíti el, ha azonos témában született döntést technikailag az ÁPV Zrt. 1000 M Ft alatti tételekre bontja fel. Az ÁPV Zrt. 18 erdészeti társaságnál összesen 2,5 Mrd Ft értékben hajtott végre tőkeemelést. Az egyes társaságok 45-330 M Ft közötti tőkejuttatásban részesültek, amelyet – az ÁPV Zrt. tulajdonosi ellenőrzése mellett – ökoturisztikai komplex programot szolgáló fejlesztési célú, technológiai és egyéb beruházások megvalósítására kaptak. A Társaság – a társaságonkénti egyedi döntésekre hivatkozással – a tőkeemelés kifizetéséhez ebben az esetben sem tartotta indokoltak a kormányhatározatot. A két portfólió összes állami támogatását a 4. sz. melléklet tartalmazza. Az ÁPV Zrt. a SZÖVÜR Kft.-től opciós szerződés alapján megvásárolt szövetkezeti üzletrészek vételárát a 2005. évi CLIII. törvény 14. sz. melléklet II. 2. pontja szerinti előirányzat terhére ún. üzleti célú befektetésként számolta el. A költségvetési törvény a kifizetés költségvetési forrását határozta meg. A kifizetéshez 14,3 Mrd Ft esetében a hivatkozott költségvetési törvény 5. § (8) bekezdése szerint szükséges lett volna a Kormány egyedi jóváhagyásának beszerzése. Az ÁPV Zrt. a kormányjóváhagyást nem szerezte be.

2.7.

A privatizációs tartalék képzése és felhasználása A privatizációs tartalék szükséglet meghatározásánál a legtöbb bizonytalanságot a korábbi privatizációból fakadó perek kimenetele és eredménye jelenti. A várható kockázatokra – a kockázatok beváltási valószínűséggel súlyozott átlaga arányában ugyanakkor – függő kötelezettségek címen nem privatizációs tartalékot, hanem céltartalékot képeznek. A Költségvetési tv. 5. § (3), valamint a Priv. tv. 23. § (2) bekezdése a tartalék felhasználás jogcímeként többek között a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással, átvállalt tartozással és konszernfelelősségből eredő kifizetéseket, az elvont vagontárgyak után beálló kötelezettségeket, szerződésen alapuló tartozások rendezését és a belterületi föld ellenértéke alapján történő fizetéseket rögzítette 2006. évre. A privatizációs tartalékot a Költségvetési tv.-ben rögzített összeg figyelembevételével, az erre a célra megnyitott bankszámlán történő elkülönítéssel képzik. A költségvetési befizetési kötelezettséget a Költségvetési tv. 5. §-a, a hozzá rendelt vagyon értékesítésének és kezelésének ráfordításait a 14. sz. melléklet részletezi. A központi költségvetésbe a privatizációs bevételből és kapott osztalékból

45


a ráfordítások levonása után 2006. évre összesen 268 696 M Ft-ot fizettek be. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának 2006. évi záró pénzkészlete 25 448 M Ft. A privatizációs tartalékban rendelkezésre álló pénzösszeg 2006. évi záró állománya 97 952 M Ft-ról 82 304 M Ft-ra csökkent. A tartalékot terhelő kifizetések közül a jótállással és szavatossággal kapcsolatos, a konszernfelelőség és elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség alapján járó, az önkormányzatokat a belterületi föld értéke után megillető kifizetések, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltása miatt járó kifizetések jelentik a legnagyobb tételt. A privatizációs szervezet nem mérte fel kellőképpen a 639 ezer euró névértékben – Richter részvényekre cserélhető – kibocsátott kötvények tulajdonosai felé a beváltás évében teljesítendő kötelezettséget és arra privatizációs tartalékképzéssel sem készült fel. A kötvénytulajdonosok felé az évi 1% kamaton felül 3% beváltási hozamot, esetleg a kötvény piaci értékének megfelelő készpénzt kell biztosítani.

2006-ban a privatizációs tartalék terhére a költségvetési törvényben szereplő jogcímek közül 9 célra kerültek felhasználásra az egyes ráfordítások. A különféle kötelezettségek miatt 21,1 Mrd Ft-ot számolt el és fizetett ki az ÁPV Zrt. – pénzforgalmi szemléletben – 2006. december 31-ig a privatizációs tartalék terhére. A vizsgált ráfordítások elszámolása alapvetően indokolt és dokumentumokkal alátámasztott volt. Jótállással, szavatossággal kapcsolatosan a Tesco Nemzetközi Együttműködési Tanácsadó Kft. részére történtek kifizetések, melyeket az ÁPV Zrt. a Kft.vel 2004. augusztusában – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvántartott két líbiai garancia lezárására, megszüntetésére – megkötött, később 4 alkalommal módosított megállapodás alapján teljesített. A szerződésben rögzített feltételek alapján a sikerdíj kifizetése indokolt volt, mivel a garanciák beváltására nem került sor. A két garancia nyilvántartásából történő végleges törléséről az MNB 2006. februárban és 2006. szeptemberben értesítette az ÁPV Zrt.-t. A Kft. tripoli irodája 2005. évi költségeinek (5 M Ft +ÁFA) kifizetetése indokolatlan a költségek utólagos (1,5 évet követően) megállapodás módosítás keretében történő elszámolása miatt. A megállapodás utólagos módosítását és a tervezett költségek megemelkedését csak a körülmények érdemi és jelentős változása indokolhatta volna. A kezességvállalásból, átvállalt tartozásból eredő 15,2 Mrd Ft összegű kifizetés az ÁPV Zrt. többségi tulajdonában álló MFB Üzletrészhasznosító Kft.-nek az MFB-vel szemben fennálló hiteltartozásához (tőke és kamat) kapcsolódóan történt. Az elszámolás a jogszabályi és a formai előírásoknak megfelelt. A 2001-2002-ben a SZÖVÜR Kft. által állami tulajdonba került külső szövetkezeti üzletrészek értékesítését a megfelelő kormányzati intézkedések halogatása, elhúzódása akadályozta, amely következtében a bevételek nélkül működő SZÖVÜR Kft. 2005-ben lejáró hiteleit nem tudta finanszírozni. A Kormány 2233/2005. (X. 26.) sz. határozatában az ÁPV Zrt. kezességvállalásáról rendelkezett.

A 18/2005. (XI. 14.) sz. RJGY határozatban foglaltak alapján 2006-ban a kezességvállalás ellenében az ÁPV Zrt. 14,4 Mrd Ft nyilvántartási értéken üzletrészt (470+1 db) vett át, amely összegben követeléséről a SZÖVÜR Kft.-vel szemben

46


véglegesen lemondott. Mindez azt jelentette, hogy az RJGY határozat korlátozta a kezességvállalás megtérülését. Az állami és később ÁPV Zrt. kezesség beváltását követően a SZÖVÜR Kft. – taggyűlési határozat alapján – 2006. február 1-je óta végelszámolás alatt állt. 2006 márciusában, miután az APEH megkezdte a társaságnál a végrehajtást, a végelszámoló a csődtörvény előírásainak megfelelően felszámolási eljárás megindítását kezdeményezte, melyről a bírósági végzés a Cégközlöny 2006. április 27-ei számában közzétételre került. A társaság két ismert hitelezője az APEH (10 Mrd Ft állami kezesség beváltása és kamatai összeggel) és az ÁPV Zrt. (813 M Ft és kamatai összeggel) volt. A hitelezői megállapodás alapján az APEH hitelezői igénye részleges kielégítése címén került átutalásra a SZÖVÜR Kft. fa. készpénz állománya. A SZÖVÜR Kft. üzletrészének kormányhatározat szerinti átvételét és elszámolását az 5. sz. melléklet tartalmazza. Konszernfelelősség alapján a vizsgált 4 peres eljárás alapján történt kifizetések és a költségvetési törvény előírásainak megfelelően mindegyik jogerős, végrehajtható bírósági végzésekhez kapcsolódott. A több évig elhúzódó perek, a bírósági eljárások időtartama következtében a késedelmi-kamat kiadások megnövekedtek. Szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése a Dunaferr Stadion Sport Létesítménykezelő és Szolgáltató Kft. részére történt, 25,7 M Ft összegben a Stadion Kft. kezelésében lévő Dunaferr sportingatlanok 2005. július 1-augusztus 31. közötti „igazolt üzemeltetési költségeinek” címén. A költségvetési törvény előírásaival ellentétben nem szerződés képezte a kifizetés alapját, hanem a Dunaferr Rt. részvényei adásvételének zárási jegyzőkönyve, illetve az igazgatóság 385/2005. (VII. 28.) sz. határozata. A kifizetés nem tekinthető szerződéses kapcsolaton alapuló kifizetésnek, hanem pénzeszköz térítés nélküli átadásának, ilyen formán pedig nem volt a privatizációs tartalék terhére elszámolható. Az önkormányzatokat megillető – 1989. évi XIII. törvény 27 alapján járó belterületi föld ellenérték – kifizetések ellenőrzésekor az Első Magyar Sertéshizlaló Rt. átalakulásával összefüggésben az ÁPV Zrt. mulasztása és ebből fakadó többletráfordítás keletkezése állapítható meg. A bírósági eljárás lezárását követően az ÁPV Zrt.-nek 148,3 M Ft tőkekövetelést és 336,6 M Ft-ot késedelmi kamatot kellett kifizetni. Az előzőekben szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos egyéb ráfordítások értéke 4,2 M Ft (+ÁFA) volt, amely rendezése a Tesco Kft. részére történt a 2006. évi költségek térítésére. A térítést az előzőekkel szemben nem a Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések között számolta el az ÁPV Zrt. Az elszámolás jogcímének módosulását a kifizetési bizonylatok nem indokolják.

27

A törvényt 1992. augusztus 27-étől hatályon kívül helyezték 47


A mérlegben szereplő ún. normatív és a privatizációs tartalékot terhelő kötelezettségek állománya egy év alatt radikálisan, a nyitó érték 17,6%-ára, 2092,2 M Ft-tal 446,5 M Ft-ra csökkent.

3.

A TÁRSASÁG SAJÁT VAGYONÁNAK MŰKÖDTETÉSE

3.1.

A saját vagyon és az eszközállomány változása Az ÁPV Zrt. nyilvántartásában elkülönítette a saját és a rendelt vagyont, valamint az értékesítésre, kezelésre átvett vagyont és az e vagyonelemek értékesítésével, hasznosításával összefüggő bevételeket, kiadásokat a Priv. tv. 21. § (1) bekezdése értelmében. Az ÁPV Zrt. saját vagyonának mérleg főösszege 2006 végén 12 804,1 M Ft volt, és a 2005. év végi 12 662,2 M Ft-hoz viszonyítva 1,12%-kal emelkedett. A mérleg szerinti eredmény 156,8 M Ft-ot tett ki, amely az előző évhez viszonyítva 67,4%-kal mérséklődött. Az ÁPV Zrt. az eredmény költségvetés részére osztalékként történő befizetésére tett javaslatot. A Társaság befektetett eszközei állománya 2006-ban 96,6 M Ft-tal (3,1 %) csökkent, ezen belül az immateriális javak 23,6 M Ft-tal, tárgyi eszközök 53,5 M Ft-tal, a befektetett pénzügyi eszközök 19,5 M Ft-tal csökkentek. A 2006. évi beruházási tervet 383,5 M Ft-ban hagyták jóvá, amely a módosított üzleti tervben 372 M Ft-ra mérséklődött, a beruházásokra fordított tényleges összeg 155,4 M Ft volt. A tervezett 202 M Ft ingatlan felújításból 77,7 M Ft valósult meg, mivel nem történt meg a Fehérvári úti ingatlanon tervezett nagy volumenű beruházás. Az irodatechnikai beruházásra tervezett összeg 20,4%-át használták fel, a tervezett gépjárműállomány cseréjének elmaradása miatt 68,1 M Ft költségmegtakarítás jelentkezett. 2006-ban a forgóeszközök állománya 149,9 M Ft-tal (1,56%) emelkedett, ezen belül a készletek (-3,2 M Ft), a követelések (-20,1 M Ft) állományai mérséklődtek, a pénzeszközök további 173,2 M Ft-tal növekedtek. A Társaság pénzeszközei záró állománya 2006 végén 9357,4 M Ft, ebből az MNB elszámolási számlán 9305,9 M Ft volt. A házipénztárban tartott 0,454 M Ft pénzeszköz az előző év zárókészletéhez képest 57,6%-os emelkedést mutatott. A 2006. év végén az aktív időbeli elhatárolások értéke 93 M Ft-ot mutatott. A költségek, ráfordítások elhatárolásánál kiemelt tétel volt a kilépési költségeknél 28 50,9 M Ft, bevételeknél a bérleti díj és üzemeltetési, közüzemi, egyéb díj címen összesen 26,8 M Ft. Az ÁPV Zrt. saját tőkéje 2005. év végén 11 757,3 M Ft volt, 2006 végére 11 914,1 M Ft-ra emelkedett, a jegyzett tőke és a tőketartalék összegei nem változtak, az eredménytartalék a mérleg szerinti eredménnyel növekedett. A munkaviszony megszűntetésből származó 2007. évi kifizetésekre a Társaság 227,3

28

48

Felmentési idő, szabadság megváltás, végkielégítés stb.


M Ft céltartalékot képezett, amely a 2007. évi üzleti tervben jóváhagyott öszszeggel várhatóan biztosítja az évi létszám-leépítési költségek fedezetét.

3.2.

Az ÁPV Zrt. 2006. évi üzleti terve és működési kiadásai A részvényesi jogok gyakorlója a 2/2006. (II. 28) sz. határozatával fogadta el az ÁPV Zrt. 2006. évi a hozzárendelt és a saját vagyonra vonatkozó üzleti tervét a Társaság Alapítói Okiratában 29 foglalt felhatalmazás alapján. A Társaság Igazgatósága a 2006. évi üzleti tervét a 18/2006. (I. 26.) sz. határozattal fogadta el a Szervezeti és Működési Szabályzatban 30 (foglalt hatásköre alapján, az RJGY-hez jóváhagyásra történő benyújtás mellett. A Felügyelő Bizottság az éves üzleti tervet véleményezte, annak soraira észrevételt nem tett. A 2006. évi saját vagyon üzleti terve kialakításakor a feladatok ellátásához, illetve a tevékenység változatlan keretek közötti folytatásához szükséges személyi és anyagjellegű ráfordításokat vették figyelembe. A terv az előző év költségfelhasználására épült, a szerződésállományból várható kifizetésekre, és tartalmazta a tervezett bér- és létszámintézkedések költségvonzatát. A bevételek tervezésénél a működési költségekre biztosított költségvetési előirányzatot, a kalkulált bérleti díjakat, az üzemeltetési költségek megtérüléséből és a gépjármű értékesítésből származó bevételeket vették figyelembe. Az éves üzleti terv részét képezte a munkavállalók 2006. évi javadalmazási elveinek rögzítése és a keretszámok meghatározása, amely az SzMSz 4. § (1) bekezdése alapján az Igazgatóság hatáskörébe tartozik. 2006-ban az éves keresetfejlesztési mérték 4,5% volt. Az RJGY a 17/2006. (IX. 6.) sz. határozatával jóváhagyta az ÁPV Zrt. rendelt és saját vagyona 2006. évi módosított üzleti tervét, amelyet az Igazgatóság a 344/2006. (VIII. 01.) IG. sz. határozatával fogadott el, és az FB véleményezett. A saját vagyon tervmódosítása 5 M Ft-tal csökkentette az értékesítés nettó árbevételét, az anyagjellegű ráfordításokat 35,4 M Ft-tal növelte meg. A személyi jellegű ráfordítások terve a módosítást követően 442,7 M Ft-tal emelkedett azzal, hogy a növekményből 415 M Ft kizárólag az eredeti éves üzleti tervben nem szereplő létszámleépítéssel kapcsolatos kiadásokra fordítható. Az ÁPV Zrt. jövőbeni helyzetét meghatározó kormányzati döntés várható időpontja nem tette szükségessé a személyi jellegű ráfordítások tervének 13,1%-os emelését (terven felül 31 fő kilépése). A 2006. évi saját vagyon üzleti terve módosítása nem volt szükséges. A gazdálkodási év tényleges adatai azt mutatják, hogy az eredetileg jóváhagyott tervhez viszonyítva a bevételek tervei teljesültek és a ráfordítások terven belül alakultak. A Társaság 2006. évi gazdálkodása során a saját vagyon működési költségeire az éves költségvetési tv.-ben meghatározott, és a rendelt vagyon privati-

29

A többször módosított 1047/1995. (VI. 17.) Korm. határozat melléklet 3.2. alpont

30

A többször módosított 1125/1999 (XII. 13.) Korm. határozat melléklet 4. § (2) bekezdés 49


zációs bevételéből átutalt forrás, valamint a saját vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, hasznosításából, bérbeadásából, és az egyéb szolgáltatásból származó bevételek nyújtottak fedezetet. A 2006. évi költségvetési tv. 31 az ÁPV Zrt. működési költségei összegét 5,4 Mrd Ft-ban határozta meg, amelynek öszszegét az év során végrehajtott törvénymódosítások nem érintették. A Társaság saját vagyon módosított értékesítési nettó árbevételi terve 5844,2 M Ft volt, amelyből a hozzárendelt vagyonból történő átvezetés 5400 M Ft-ot tett ki. A 2006. évi előirányzat és a Társaság egyéb bevételei fedezetet biztosítottak a részvénytársaság nyereséges működésére, az eredmény viszont mérséklődött, döntően az engedélyezett forrás előző évhez viszonyított csökkenése miatt. A bevételeknél a költségvetési tv.-ben biztosított forrás volt a meghatározó, amely 2006-ban a tényleges bevétel 92,2%-át képviselte. További 424,7 M Ft bevétel származott az ingatlanok (Pozsonyi út, Fehérvári út) bérbeadásából és az üzemeltetési költségek megtérüléséből, a TB és a KVI vagyon értékesítésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért. A személyi jellegű ráfordítások eredeti tervét 94,9%-ra, a módosított tervét 83,9%-ra teljesítette, a személyi jellegű ráfordítások összege 3206,9 M Ft volt, ez utóbbi ráfordítások az előző évhez képest 166,4 M Ft-tal csökkentek. A felsővezetők és az ügyintézők átlagkeresete az átlagot meghaladóan (9,75%; illetve 5,79%) emelkedett, átlag alatti fejlődés volt az ügyvezető igazgatók és a menedzserek esetében. A pénzügyminiszter felkérésére az FB az ÁPV Zrt. szervezeti felépítésének elemző vizsgálatát végezte el a csökkenő privatizációs feladatoknak és a növekvő állami vagyonkezelési követelményeknek való megfelelés céljából. Az FB megállapította, hogy a Társaság létszáma 2006. év elejéig igazodott a feladatokhoz, azonban 2006 első nyolc hónapjában csupán három fővel csökkent az átlaglétszám, így 2006 októberében az ÁPV Zrt. munkaerő ellátottságát túldimenzionáltnak, a vezetők számát magasnak ítélte meg. Az Igazgatóság a munkaerő szükséglet felülvizsgálatát arra az időpontra helyezte, amikor döntés születik a jövőbeni szervezetről, annak feladatairól. Az FB és az Igazgatóság azonos véleményen volt abban, hogy a jövőbeni feladatok tényszerű ismeretében lehetséges a feladatarányos létszám kialakítása, a szervezet racionalizálása.

Az ÁPV Zrt.-nél a munkafolyamatok áttekintése – figyelemmel a csökkenő, illetve megszűnő privatizációs feladatokra – nem történt meg, a végzett feladatokhoz szükséges létszámot nem határozták meg, így a létszámgazdálkodás feladatokkal való összhangja becsléssel állapítható meg. A 2006. évi havi átlagos állományi létszám alakulásáról megállapítható volt, hogy a létszámcsökkenés az év utolsó negyedévére koncentrálódott. A vezető és beosztotti létszám aránya 24%-76%-os megoszlást mutatott 2005. és 2006. év végén a záró létszámok (aktív állomány) alapján.

31

2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 14. sz. melléklete I. 1. d) pont

50


A Társaság záró létszáma 2006 végén 170 fő volt, amely az előző évihez viszonyítva 19 fő, és 10%-os mértékű létszámcsökkentést jelent. A Társaság 2007. év elején szervezet-racionalizálást hajtott végre, amelynek eredményeként a szervezeti egységek száma mérséklődött és a foglalkoztatott létszám 24 fővel csökkent, így a záró létszám 2007. március hó végén 146 fő volt.

2006-ban a létszámcsökkentés költsége 210,6 M Ft volt, az éves szinten számított megtakarítás 126,3 M Ft-ot ér el (bér, prémium, jutalom, egyéb személyi jellegű kifizetések, természetbeni juttatások adóvonzata és járulékok). A Társaság ösztönzési rendszerében az ÁPV Zrt. fő feladatai és kiemelt célkitűzései jelentek meg. Az éves prémium mérték 60%-a az üzleti terv teljesítéséhez rendelt – ebből 30% az osztalékfizetési kötelezettség teljesítése, 30% a hozzárendelt vagyon ráfordításai terven belüli alakulása – a privatizációs bevételek tervének teljesítését ismerte el. Az éves prémium 40%-a a szakmai prémiumfeladatokra egyedileg került meghatározásra. A jutalmazás rendszerében az éves jutalmazási keret biztosított fedezetet a prémiumra nem jogosult ügyintézők, ügyviteli munkatársak tevékenységének jutalmazására. A kifizetett jutalmak összege 113,9 M Ft volt. 2006. évi megbízási díjaknál a kifizetések összege 3 M Ft volt. A 2006. évi kifizetések eseti tanácsadói megbízások teljesítésére történtek, azok szabályszerűek voltak. A részletes főkönyvi kivonatban egy magánszemélynek kifizetett egyéb díjként 5 M Ft szerepel. Az eljárás, intézkedés megalapozatlan volt, mert nem létezett sem munkaviszony sem megbízásos jogviszony. Az FHB Rt. tisztségviselője részére nem az ÁPV Zrt. tevékenységével összefüggő kifizetés történt. A Társaságnál – a jogszabályban rögzített feladatok ellátása érdekében – 2006ban 5251,7 M Ft anyag- és személyi jellegű ráfordítás merült fel, az előző évi 5396,6 M Ft-tal szemben (csökkenés 144,9 M Ft), a működés ráfordításaiból az anyagjellegű ráfordítások 38,9%-ot, a személyi jellegű ráfordítások 61,1%-ot tettek ki. Az igénybe vett szolgáltatások kiemelt tételei a bérleti díjak, a székház üzemeltetés voltak, együttes összegük 946,5 M Ft volt, amely az anyagjellegű ráfordítások 46,3%-át tette ki. Megállapítható, hogy a helyiség bérleti díjak és a székház üzemeltetésének költségei 2005. évhez képest volumenében számottevően emelkedtek, összesen 102,9 M Ft értékben. A 4/2206. (III. 13.) RJGY határozat arról rendelkezett, hogy az ÁPV Zrt. a saját vagyonáról szóló 2005. évi beszámolójában az Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter felügyelete alá tartozó, az ÁPV Zrt. Pozsonyi úti székházában elhelyezett szervezetek által használt területek után 2005. márciusától 2005. december 31. napjáig esedékes 73,6 M Ft + ÁFA összeget, mint térítésmentes szolgáltatásnyújtást a rendkívüli ráfordítások között számolja el. A bruttó 92 M Ft elszámolása megtörtént.

A privatizációs szerződések utógondozásának (PRI-MAN Kft.) és irattárolásának, archiválásának (PRIV-DAT Kft.) költsége összesen 2006-ban az előző évhez 51


képest 44,7 M Ft-tal csökkent, ezeken a jogcímeken 2007-ben további költségcsökkentő intézkedéseket tett az ÁPV Zrt. A Társaság feladatainak mérséklődését követő létszámleépítésekkel párhuzamosan az anyagjellegű ráfordítások reálértéke csökkenést mutat. Abszolút értékben is csökkent 2006-ban a nyomtatvány és irodaszer; az utazás- és szállás; a fenntartási, javítási, karbantartási; a posta, telefon költségek. A költségmegtakarítási szempontok érvényesítését mutatja, hogy csökkent pl. az üzemanyag felhasználásra; a szakértői díjakra; a reklámra és a PR tevékenységre fordított kiadás 2005. évhez viszonyítva. A személygépjármű állomány 2005. év végén 43 db volt, az év során 13 db személygépjármű értékesítése valósult meg 22,334 M Ft + ÁFA, és egy db vásárlására került sor 11,7675 M Ft + ÁFA értékben egyszerűsített közbeszerzési eljárás keretében. A 2006-ra tervezett további beszerzéseket elhalasztották. A Társaságnál a személygépjárművek száma 2006 végén 31 db volt, amelyből 21 db személygépjármű volt személyi használatban. Az ÁPV Zrt. saját vagyonára vonatkozó, 2006. január 1-jétől hatályos számviteli politika, számlarend és számlatükör szabályzatát a 292/2006. (VII. 06.) sz. IG. határozat hagyta jóvá. A számviteli politikában rögzítettek összhangban állnak az Sztv.-ben foglaltakkal. A gazdálkodásra vonatkozó utasítások köre teljes volt. A költségelszámolások szabályszerűségét a működési költségek közül véletlenszerű mintavételi eljárással kiválasztott tételekkel ellenőriztük. A kifizetések a saját vagyont érintették, dokumentáltak, bizonylattal és egyéb dokumentumokkal (pl. szerződés) alátámasztottak voltak. A teljesítésigazolás és a belső szabályzat szerinti utalványozás megtörtént. Az egyes tételeknél számszaki egyezőség mutatható ki a könyvelt összegeket és az utalást megalapozó dokumentumok között, a költségtételek elszámolása a számlarendben, számlatükörben rögzített számlaszámon történt. A számítástechnikai eszközök beszerzése központosított közbeszerzéssel valósult meg. Az analitikus nyilvántartás és a főkönyv egyezőségét integrált, zárt rendszer biztosítja. A Társaság a Business Assistant pénzügyi-számviteli rendszert alkalmazza, amelyet 2006-ban is továbbfejlesztett.

4.

A

TÁRSASÁG ELLENŐRZÉSI RENDSZERE, AZ

ÁSZ

JAVASLATOK REA-

LIZÁLÁSA Az RJGY a Felügyelő Bizottság útján látja el az ÁPV Zrt. tevékenységének ellenőrzését. Az FB tájékoztatja az éves munkatervéről a RJGY-t, aki azt tudomásul veszi. A vizsgált időszakban 2006. augusztus 31-én egy esetben került sor visszahívásra és kinevezésre az FB tagok közül. A 11 felügyelő bizottsági tag mandátuma 2007-ben jár le. Az FB elnökének személyére az ÁSZ tesz javaslatot a Priv. tv. 14. § (2) bekezdés alapján. Az FB rendszeresen havonta tájékozódik az Igazgatóság és az ügyvezetés különböző szintjeinek határozatairól. Az Igazgatóság rendszeresen beszámol az FB előtt. Munkatervében szereplő feladatok között a Gt. a Priv. tv. és a Költség52


vetési tv. által előírt, az ÁPV Zrt. Igazgatósága részéről elfogadott beszámolók, jelentések véleményezése is szerepel. Az FB rendszeresen ellenőrzi az ÁPV Zrt. likviditási helyzetét. Az FB tervezett egyedi feladatai főként a hozzárendelt vagyonra korlátozódnak. A Könyvvizsgálóval folyamatos és rendszeres a kapcsolattartás. Az FB munkaterve tartalmaz célvizsgálatokat és rendszeres vizsgálatokat, és folyamatosan ellenőrzendő feladatokat, vagy beszámoltatásokat is. A határozatok alapján megállapítható, hogy ezeket a feladatokat az FB rendszeresen ellátja. 2006-ban 21 célvizsgálatot végzett el. Az első félévre tervezett 14 célvizsgálatból 3 maradt el, a második félévre tervezett 20 célvizsgálatból 7 készült el. Bizonyos témák ellenőrzésére nem került sor. Az elmaradt vizsgálatok szerepelnek a 2007 első félévi tervben. A BEI létszáma is csökkent az új szervezetben. Míg 2006-ban 9 fő, 2007-ben 7 fő látja el a belsőellenőrzési feladatokat.

A Belső Ellenőrzési Igazgatóság az FB szakmai irányítása alá tartozik, így elősegíti az FB Gt.-ben és a Priv. tv 14. §-ban meghatározott feladatainak ellátását. A Priv. tv. 1. § (7)-ben meghatározott feladatait a BEI ellátja. Az FB és a BEI munkakapcsolata a jogszabályoknak megfelelően működik. A belső ellenőrzések összhangban vannak az éves tervfeladatokkal. Vizsgálatai között privatizációs tranzakciók és vagyonkezelési tevékenység is szerepeltek. Az ellenőrzési rendszerhez tartozott 2006-ban a Könyvszakértő és Ellenőrzési Igazgatóság, majd 2007-től ennek feladatát egy személyben látja el a Vezetői Ellenőr. Míg a Belső Ellenőrzési Igazgatóság az FB megbízásai alapján, a vezetői ellenőr a vezérigazgató megbízásából végez vizsgálatokat. A vezetői ellenőrzés 2006-ban ad hoc vizsgálati feladatokat látott el, 2007-től alapvetően tervezett ellenőrzéseket végez. Az Állami Számvevőszék a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett 2006-ban a Kormány és a pénzügyminiszter részére fogalmazott meg ajánlásokat. A 0611 sz., a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzése c. ÁSZ jelentés négy javaslatot fogalmazott meg a Kormány és hármat a pénzügyminiszter felé. A Kormány részére tett javaslatok teljesülésére az új Vagyontörvény nyújthat lehetőséget. A pénzügyminiszternek tett első javaslat a veszteségforrások felszámolásáról szólt. Az elmúlt öt év adatsorából látható, hogy a veszteséges gazdálkodású cégek száma, illetve a veszteségtömeg mértéke csökkenő tendenciájú (2002-ben a cégek 29%-a, 2005-ben 22%-a volt veszteséges). 2006-ban az ÁPV Zrt.-re eső tulajdoni hányadra jutó veszteségtömeg 25%-kal nőtt. A 2006. év végi 21 411 M Ft veszteségtömeg 32 még nem végleges adat, mivel pl. a MALÉV Zrt. konszolidált adatai még nem álltak rendelkezésre.

32

A z ÁPV Zrt.-re jutó adózott veszteség legnagyobb összetevői: MALÉV Zrt. -7700 M Ft, Bábolna -4600 M Ft, Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. -7000 M Ft, Nemzeti Lóverseny Kft. -769 M Ft, Tisza Cipő Zrt. -316 M Ft, Budapest Airport -326 M Ft. 53


A jelenlegi ÁSZ vizsgálat megállapítja, hogy az ÁPV Zrt., mint tulajdonos élt a Gt. adta azon törvényi jogaival, lehetőségeivel, hogy a hozzá tartozó társaságok felügyelő bizottságaiban és az igazgatóságaiban képviseltetheti magát. Az ÁPV Zrt. az Igazgatóságokba és FB-be delegált dolgozóin keresztül is tájékozódik a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságokról. Második javaslatunk – mely szerint intézkedjen, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok költségvetési támogatásának megtervezésénél és az éves költségvetési törvényjavaslatban szerepeltessék az állami feladatellátás és a támogatások mértékének összhangját, a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb és ellenőrizhetőbb gazdálkodási viszonyok megteremtése érdekében – úgy valósult meg, hogy a 2008. évi Tervezési Köriratban a tárca külön pontot iktatott be a közfeladatot ellátó, állami alapítású, illetve részesedésű szervezetekkel kapcsolatos tervezési feladatokról. Ebben felhívta a figyelmet a támogatások mértékének, létjogosultságának vizsgálatára, különös tekintettel azoknál a szervezeteknél, amelyek működésének forrása alapvetően költségvetési támogatásból származik (útmutatást is adva az értékelés módjára). Ennek érvényesítésére törekedett a PM a fejezetek támogatási keretszámainak kialakítása során folytatott egyeztetéseknél. A tárca kezdeményezte az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet kiegészítését. Az új normaszöveg alapján a fejezeteknek az egyes gazdálkodó szervezeteknél indokolniuk kell a támogatás szükségességét és megfelelő felhasználását, a tevékenység ellátásának színvonalát, a gazdaságosságát, a jövedelmezőségét és a vagyonváltozást. Harmadik javaslatunk – tisztázza, hogy a Bábolna Rt.-nél az ellenőrzés által feltárt 17,9 Mrd Ft vagyonvesztésért, a Bábolna Élelmiszeripari Kft. 2004. évi 4 hónapos működése alatt felhalmozott 3,1 Mrd Ft-os veszteség kialakulásáért, valamint a Bábolna Tetra Kft. értékesítése során keletkezett 2,8 Mrd Ft veszteségért kit, milyen mértékben terhel felelősség, és ennek függvényében tegye meg a szükséges intézkedéseket – nem valósult meg. Az ÁPV Zrt. FB lefolytatta vizsgálatát. A jelentésben foglaltakat figyelembe véve a tárca további vizsgálatokat tartott indokoltnak a Bábolna Rt.-nél is, amelyek jelenleg is tartanak. Az FB a témával kapcsolatban 2006-ban három jelentést készített, és további vizsgálat van folyamatban. Az ÁPV Zrt. észrevétele szerint az FB vizsgálatok befejezését követően kerülhet sor felelősség megállapításra. Az ÁSZ a 0629 számú, az ÁPV Zrt. 2005. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentése a Kormánynak négy, a pénzügyminiszternek három javaslattal élt. A Kormánynak tett első három, valamint a pénzügyminiszternek tett első javaslat teljesülését szintén az új Vagyontörvény elfogadását követően lehet értékelni. A Kormánynak negyedik javaslatunk – mely szerint intézkedjen a lóversenyágazat fogadásszervezési tevékenysége koncessziós koncepciójának elfogadásával a magyar lóversenyvertikum eredményessé tételéről (egyben rendezze a lóversenypálya területén lévő mintegy 500 főt érintő bérlakás-helyzetet) – a Kormány 1115/2006.(XI. 30.) határozata szerint folyamatban van, az ennek alapján az ÁPV Zrt. felé kiadott RJGY határozat a bérlakásokkal kapcsolatos rendezési kötelezettséget is tartalmazza. A pénzügyminiszternek tett második javaslatunk – mely szerint intézkedjen az állami vagyonnal kapcsolatos felszámolási és végelszámolási eljárások elhúzó-

54


dásának megakadályozásáról, követelje meg a vállalkozói vagyonkezelőtől a végelszámolási eljárások szabályainak rögzítését – a szabályozás tekintetében változatlan maradt, mivel az ÁPV Zrt. álláspontja szerint a végelszámolás alatt álló cégek kezelése a hozzárendelt vagyonba tartozó többi céghez hasonló tulajdonosi kontroll alatt zajlik, és további intézkedést nem tartanak indokoltnak. A harmadik javaslatunk – mely szerint kezdeményezze a lóversenyágazat gazdaságos működési feltételeinek megteremtését a versenyszervezési és versenyrendezési tevékenység veszteségének megszüntetésével – a Kormány 1115/2006. (XI. 30.) határozata szerint valósult meg. Az Állami Számvevőszék 2004-ben a pénzügyminiszternek javasolta, hogy vizsgáltassa meg a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft.-ben lévő műemlékingatlan vásárlására kötött szerződésben rögzített árat, és a reális ár figyelembe vételével intézkedjen a szóban forgó ingatlan állami tulajdonba vétele érdekében. A HSZV Kft. és a Magyar Állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság között 2003. július 3-án, illetve 2003. augusztus 4-én aláírt szerződés az aláírástól számított 5 év határozott ideig terjedő visszavásárlási jogot biztosított a KVI-nek. A KVI a fenti ingatlan állami tulajdonba vétele érdekében kötött opciós adásvételi szerződésben rögzített visszavásárlási jogával még nem élt.

Melléklet:

6 db

23 lap

55

2. sz. melléklet a V-01-43/2007. sz. jelentéshez

Az ÁPV Zrt. 2006. évi bevételi tervének teljesítése

Megnevezés

Módosított terv

Tény

Teljesítés

M Ft

Privatizációs bevételek

(%)

282.201

292.165

103,5

71

93

131,0

1.955

1.106

56,6

284.228

293.364

103,2

Kapott osztalék, részesedés

14.748

14.748

100,0

Egyéb bevételek

21.628

17.240

79,7

320.604

325.352

101,5

Vagyonhasznosítási bevétel Privatizációs kárpótlási jegy bevétel Értékesítés és vagyonhasznosítás összesen

BEVÉTELEK ÖSSZESEN


A hozzárendelt vagyonba tartozó erdészeti társaságok támogatása 2006. évben (Kötv. tv. 14. sz. melléklet I. 1. c) Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Társaságok megnevezése Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Egererdő Erdészeti Zrt. Északerdő Erdőgazdasági Zrt. Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt. Ipoly Erdő Zrt. Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. KEFAG Zrt. Mecseki Erdészeti Zrt. NEFAG Zrt. NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. Pilisi Parkerdő Zrt. SEFAG Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt. Szombathelyi Erdészeti Zrt. Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazd. Zrt. Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. Zalaerdő Erdészeti Zrt.

Összesen

Közmunka program 21 600 32 800 33 200 32 800 19 600 35 600 8 400 33 200 22 000 19 600 42 000 17 200 30 400 12 000 9 200 6 400

Közmunka Erdőgazdaságok Mátrai program természeti károk turisztikai bővítés kezelése fejlesztés 20 000 154 000 10 000 330 000 16 000 70 000 30 000 332 000 23 000 8 000 35 000 44 000 14 000 12 000 15 000 72 000 60 000 23 000 30 000 18 000 26 000 -

24 000 400 000

700 000

312 000

330 000

E Ft Informa- Közjóléti tikai támogatás fejlesztés 30 000 4 000 53 000 5 000 24 000 29 000 47 000 35 000 66 000 68 000 59 000 7 000 30 000 89 000 10 000 9 000 26 000 26 000 0 7 000 63 000 8 000 87 000 10 000 30 000 43 000 19 000 7 000 12 000 13 000 48 000 6 000 75 000 20 000 84 000 783 000

Összesen 34 000 253 600 425 800 201 200 528 800 85 600 177 600 70 400 143 200 41 000 177 600 199 000 113 200 86 400 55 000 63 200 113 400

6 000 3 000 47 000 12 000 96 000 387 000 2 912 000


Az ÁPV Zrt. 2006. évi forrásallokációja felhasználási forma szerint adatok eFt-ban Forrásallokáció

Tőkeemelés Támogatás

Erdő csoport 2 500 000 Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. 330 000 DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. 45 000 Egererdő Erdészeti Zrt. 150 000 Északerdő Erdőgazdasági Zrt. 0 Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. 90 000 GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt. 90 000 Ipoly Erdő Zrt. 155 000 Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 100 000 KEFAG Zrt. 132 000 Mecseki Erdészeti Zrt. 250 000 NEFAG Zrt. 70 000 NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. 181 000 Pilisi Parkerdő Zrt. 325 000 SEFAG Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt. 182 000 Szombathelyi Erdészeti Zrt. 90 000 Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 130 000 VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazd. Zrt. 72 000 Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. 73 000 Zalaerdő Erdészeti Zrt. 35 000 Volán csoport 4 999 999,09 Agria Volán Zrt. 157 000 Alba Volán Zrt. 244 000 Bakony Volán Zrt. 137 000 Balaton Volán Zrt. 149 000 Bács Volán Zrt. 90 000 Borsod Volán Zrt. 455 000 Gemenc Volán Zrt. 242 000 Hajdú Volán Zrt. 197 000 Hatvani Volán Zrt. 89 000 Jászkun Volán Zrt. 143 000 Kapos VolánZrt. 182 000 Kisalföld Volán Zrt. 0 Körös Volán Zrt. 167 000 Kunság Volán Zrt. 199 000 Mátra Volán Zrt. 110 000 Nógrád Volán Zrt. 188 000 Pannon Volán Zrt. 286 000 Somló Volán Zrt. 120 000 Szabolcs Volán Zrt. 239 000 Tisza Volán Zrt. 205 999,60 Vasi Volán Zrt. 182 000 Vértes Volán Zrt. 252 000 VOLÁNBUSZ Zrt. 769 000 Zala Volán Zrt. 196 999,49 Privatizálható többségi cégek 21 000 Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. Bábolna Mg. Zrt. Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt. Mecsek ÖKO Zrt. Nemzeti Lóverseny Kft. Nitrokémia Vegyipari Zrt. Pannóniafilm Kft. 21 000 Tisza Cipő Zrt. Átadott társaságok 50 000 Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. 50 000 Végelszámolás alatt álló társaságok 0 Csavaripari Vállalat Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Összesen jogcímenként 7 570 999,09 Mindösszesen

Forrás: ÁPV Zrt.

2 912 000 34 000 253 600 425 800 201 200 528 800 85 600 177 600 70 400 143 200 41 000 177 600 199 000 113 200 86 400 55 000 63 200 113 400 47 000 96 000 0

0

KörnyezetKamat- Tulajdonosi védelmi támogatás kölcsön támogatás 230 000 0 0 89 420

30 870 21 240

13 950 15 020 14 810 30 000 14 690 556 800 10 400 11 200 19 600 7 200 15 600 33 700 19 700 25 700 1 900 67 000 71 200 24 600 16 000 9 800 2 400 37 400 41 400 8 800 6 900 4 300 31 500 29 300 29 400 31 800 5 988 000

0

0

0

687 000 287 000 65 000

2 450 000 7 000 3 486 000

300 000

0

45 000 0

0

0

0

0

2 912 000

6 774 800

0

35 000 0 5 270 1 070 4 200 692 270 17 950 069,09


A SZÖVÜR Kft. üzletrészének kormányhatározat szerinti átvétele és elszámolása

A SZÖVÜR üzletrészek átvételekor annak nyilvántartási értékét külső szakértő 2005. decemberi vagyonértékelése alapján vették figyelembe. A vagyonértékelés nem tudta megbízható módon alátámasztani az üzletrészek valós piaci értékének meghatározását a külső szövetkezeti üzletrészekhez kapcsolódó korlátozott tulajdonosi jogosítványok, valamint az értékelésre rendelkezésre álló szűk határidő miatt. A megbízható adatok hiányának az volt az oka, hogy a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény alapján a külső szövetkezeti üzletrészek tulajdonosai a közgyűlésen szavazati joggal, a gazdálkodásba való beleszólási joggal nem rendelkeztek. Az ÁPV Zrt. által vállalt kezesség beváltása során kifizetett (a 2233/2005. (XII. 26.) Korm. határozat szerinti 14,5 Mrd Ft tőketartozás + járulékai) 15,2 Mrd Ftnak a megtérülése minimális volt. A bevételek csekély mértékű realizálását főként az idézte elő, hogy a 2006. július 1-én életbe léptetett, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 104. §-a az ÁPV Zrt. tulajdonában álló üzletrészek szövetkezetek részére való térítés nélküli átadását írta elő. 2006. novemberig az ÁPV Zrt. a térítés nélküli átvételt elfogadó szövetkezetek részére átadta az üzletrészeket. A tranzakció 13,3 Mrd Ft értékben átvett üzletrészt érintett. A megmaradt üzletrészek esetében az ÁPV Zrt. gyors ütemben törekedett a hasznosítás eredményességének növelésére, de ezt korlátozták a szűkös értékesítési lehetőségek, az üzletrészek speciális jellege, illetve az, hogy ÁPV Zrt. az üzletrészek értékesítését tekintve tényleges múltbéli tapasztalatokkal nem bírt. A 2005. decemberi vagyonértéken 14,4 Mrd Ft összegben nyilvántartott 471 db üzletrészből 2007. május 31-ig összesen 104 M Ft térült meg. Ebből 51 M Ft értékesítésből, 44 M Ft átalakulás miatt kifizetett tulajdonrészből, 9 M Ft végelszámoláskori maradványvagyonból származott. Az értékesítést a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően bonyolította le az ÁPV Zrt. A korábbi vagyonértékelés aktualizálása egyedileg történt, de az elemzésre részben nem aktuális, illetve hiányos adatok alapján került sor. A felszámolási és végelszámolási eljárás alatti 17 szövetkezet esetében értékesítésre nem került sor, azonban a végelszámolások esetében a maradványvagyonból kielégítés várható. Az ÁPV Zrt.-nek az értékesítést kényszerhelyzetben kellett végrehajtania. Az üzletrészek korlátozott tulajdonosi jogokat testesítettek meg, amit a 2006. évi X. törvény rendelkezései tovább szigorítottak. (2007. májustól az üzletrészek olyan befektetési részjeggyé alakultak, amelyek tulajdonosai a korábbiakkal egyezően nem rendelkeztek szavazati joggal, illetve ettől az időponttól kezdődően a taggyűlésekre sem vált kötelezővé a meghívásuk.) 1

2006. márciusban elkezdődött a SZÖVÜR Kft. felszámolási eljárása. Az ÁPV Zrt. követelése ekkor – az üzletrészek átadását követően – 827 M Ft (813 M Ft és kamatai) volt. A részvényesi jogok gyakorlója 12/2006. (V. 24.) sz. határozata alapján az ÁPV Zrt. a SZÖVÜR Kft. felszámolási vagyona javára lemondott a követelésének a SZÖVÜR Kft. tulajdonában lévő mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek és társasági részesedések értékét meghaladó részéről. A társaság két ismert hitelezője az APEH (10 Mrd Ft állami kezesség beváltása és kamatai összeggel) és az ÁPV Zrt. (813 M Ft és kamatai összeggel) volt. A hitelezői megállapodás alapján az APEH hitelezői igénye részleges kielégítése címén került átutalásra a SZÖVÜR Kft. fa. készpénz állománya. A SZÖVÜR Kft. f.a. tulajdonában lévő, ÁPV Zrt.-t illető felszámolási vagyonba tartozó (a 2005. decemberi vagyonértékelés alapján) 410 M Ft nyilvántartási értékű 233 db üzletrész megtérülése 2007. május 31-ig 161 M Ft volt értékesítésből és átalakulásból. A végelszámolási maradványvagyonból még további megtérülés várható, mivel a végelszámolás alatti szövetkezetekre érkezett alacsony ajánlatot az ÁPV Zrt. nem fogadta el. Az üzletrészekre aktualizált vagyonértékelés nem készült, mivel azt a felszámoló „a költség-haszon elv érvényesítése miatt nem tartotta szükségesnek”. A vagyonértékelés elmaradása nem okozott bizonyíthatóan megtérülés-csökkenést, mivel az ÁPV Zrt. annak ellenére, hogy kényszerértékesítési helyzetben volt az üzletrészek 2007. májusi kötelező átalakulása (tulajdonosi jogok korlátozása) és a SZÖVÜR Kft. felszámolásának mielőbbi befejezési igénye miatt, a működő szövetkezetek esetében hatékonyabb megtérülést ért el, mint a hozzárendelt vagyonába került, saját értékesítésű működő üzletrészek esetében. A tényleges piaci értékkel bíró gazdasági társaságok esetében az ÁPV Zrt. által 2006. júniusban készíttetett vagyonértékelése (az értékelést egy másik tanácsadó végezte el, jövedelemalapú értékelés alapján) azonban a megtérülést segítette elő, mivel a tagoknak való 2006. áprilisi első felajánlást és a vagyonértékelést követően a társasági tagok által korábban ajánlott árak 8-10-szeresüket érték el. Az eredményesség másik tényezője az ÁPV Zrt. legalább 80%-os megtérülési elvárásának szigorú érvényesítése volt.

2

augusztus

Recommend Documents