atv.hu Kónya: az elküldött dolgozókat nem foglalkoztatták vissza : [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

atv.hu Kónya: az elküldött dolgozókat nem foglalkoztatták vissza 2012.07.19 08:01.24 - [23244670] Parragh László szavai kiverték a biztosítékot - mondta Kónya Péter azzal kapcsolatban, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a vállalkozóknak "dühítő" volt, hogy az adóbevételek "ostoba" célokra mentek el - az MKIK elnöke a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjára utalt, amelyet a Kamara mindig ellenzett. A Magyar Szolidaritás Mozgalom társelnöke elmondta: tudták, hogy több sebből vérzik a szolgálati rendszer, de ez nem azt jelenti, hogy el kell venni a dolgozók jogos járandóságát. Kónya Péter a vállalkozók részéről már korábban is voltak jelei annak, hogy ellenzik a korkedvezményes nyugdíj-rendszert, ugyanakkor nem sikerült elérni a célokat, az elküldött dolgozókat nem foglalkoztatták vissza. A cél az volt, hogy le lehessen bontani az erős rendvédelmi bástyát - tette hozzá a Szolidaritás társelnöke, aki szerint azon dolgoznak, hogy őszre létrejöjjön valamiféle ellenzéki összefogás. atv.hu

MTI

Barátok közt

Budapest, 2012. július 18., szerda (OS) - Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megköszönte Orbán Viktor személyes erőfeszítéseit a szakképzés reformjában, a miniszterelnök pedig Parragh Lászlónak mondott köszönetet, hogy hibátlanul felmondta a Fidesz kommunikációs csapatának mondatait. A miniszterelnök erőfeszítései nyomán ugyanis olyan ”eredmények” születtek, miszerint a szakképzésre korábban adott fejenkénti éves támogatást Orbán Viktor kormánya 700 ezer forintról 400 ezer forintra csökkentette. Az unortodox számtan szerint az is példátlan siker, hogy már az idén 15 százalékkal több kisvállalkozás ment csődbe, mint 2011-ben összesen. A KSH szerint 2011-ben 20 291 Magyarországon bejegyzett céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, ez 16,5 százalékkal több, mint a 2010-ben indított felszámolások száma, és jóval több mint duplája a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben indított felszámolások számánál. Nyilván külön köszönet jár a kormánynak a foglalkoztatottak számának csökkenéséért is. Merthogy a ”tíz év alatt 1 millió új munkahely” megteremtésével időarányosan lényegében sehol sem tart a kormány. A versenyszférában 1 804 ezren álltak alkalmazásban, 24 700 fővel, 1,3 százalékkal kevesebben, mint a múlt év azonos időszakában; ezen belül a teljes munkaidőben dolgozók száma ennél nagyobb mértékben, 35 200 fővel, 2,2 százalékkal csökkent. A költségvetési intézményeknél az első negyedévben 664 ezren álltak alkalmazásban, 16 900 fővel, 2,4 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a közigazgatás és védelem területén 0,5 százalékkal nőtt a létszám, míg az oktatásban 4 százalékkal, az egészségügyben és szociális ellátásban 2,4 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma.

-1-


Így beszélték meg dolgainkat Orbán Viktor és Parragh László. Ők félszavakból is értik egymást. A szakik meg érjék be félpénzzel Gúr Nándor, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke, az MSZP alelnöke

nepszava.hu MSZP: Zónapörkölt a vállalkozóknak? Matolcsy György újabb hagymázas ötletei láttak napvilágot- kezdődik Gúr Nándor, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnökének közleménye. A gazdaságpolitika Mekk Elekje tanulmányokat olvas, azonban nem tanulta meg a leckét. Ennek lehetünk tanúi a szabad vállalkozói zónákkal kapcsolatos tervénél is, mivel háromszor annyi forrást vesznek el a munkaadóktól, mint amennyit más formában vissza akarnak adni.

" Látnunk kell, hogy Magyarország hét régiójából Budapest kivételével mindet gazdaságilag elmaradott térséggé lehetne nyilvánítani a matolcsyzmus kétéves ámokfutásának következtében."- szögezi le a szocialista politikus közleményében. Az Orbán-kormány eddigi regnálása alatt a hátrányos kistérségek még kedvezőtlenebb helyzetbe jutottak. A rossz gazdaságpolitika meglátszik a számok alakulásán is, Parragh László korábbi állításával ellentétben a versenyszférában a foglalkoztatottak száma, valamint a munkavállalók reálbére is drasztikusan csökkent. Matolcsy György perverz vállalkozói zónája úgy működik, hogy háromszor annyi forrást vesznek el a munkaadóktól, mint amennyit más formában vissza akarnak adni. Ez a terv az elmúlt két év elkövetett hibáinak és vállalkozásellenes politikájának a részbeni kompenzációja lehet csakzárul a közlemény.

nepszava.hu Rossz után jó rendszer 2012.07.20 05:41.02 - [23251263] Már Orbán Viktor sem lenne az uniós pályázók helyében, ugyanakkor panaszra még sem lát okot, mert - mint mondotta, évente ezer milliárd forint áramlik be az országba közösségi forrásból. A kormányfő bejelentette: a jelenlegi bürokratikus uniós pályázati rendszert, a 2014-ben kezdődő, új hét éves ciklus kezdetére átszervezik, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségével, a miniszterelnök ugyanis elismerte: a feltételeinek kidolgozásához nem kérték ki a pályázatokon résztvevők véleményét. "Elismerésemet szeretném kifejezni azoknak az embereknek, akik uniós pénzekért jelentkeznek. Én biztos nem tenném, kötélidegek kellenek hozzá" - ezzel a felütéssel kezdte -2-


Orbán Viktor miniszterelnök az NFÜ Millenárisban tartott uniós rendezvényén tartott előadását. Egy kafkai uniós forráslehívási rendszert örököltünk, de "akármilyen nehéz ez az örökség, most már valahogy van" - tette hozzá Orbán Viktor, aki ezúttal sem mulasztotta el a megelőző kormány nyakába varrni azt a jelenlegi lehetetlen állapotot, hogy a 100 millió forint alatti pályázatok átlagos átfutási ideje 618 nap, az ennél magasabb értékűeknél, pedig 970. A kormányfő szerint még ennél is nagyobb kárt szenvedett volna el a magyar gazdaság, ha leállítják ezt a rendszert 2010-ben, így inkább a megjavítása mellett döntöttek. A jövőt úgy képzelik el, hogy 2013-2014-ben egy új rendszert állítanak fel, mely - Orbán Viktor szavaival "normálisan fog működni". De optimizmusra mindenképpen okuk van a pályázóknak, nem csak azért, mert "a borzalmas brüsszeli nyelvvel szemben ellenállóképesek voltak" hanem azért is, mert a hangulat, amiben ülünk, az is egyfajta magyar specialitás, mivel itt a problémákról beszélünk, miközben dől a pénz. Elvileg minden gyötrő nehézség ellenére nekünk itt ma jókedvűen kellene beszélgetünk, mivel évi 1 000 milliárd forintot meghaladó összeg érkezik a magyar nemzetgazdaságba" utalt a miniszterelnök örömünk forrásaira a kormányfő, aki bemutatta, hogy miért szükséges a gazdaságban a magyar tulajdonnak primátust adni. Orbán Viktor történeti levezetése szerint "a kommunista diktatúra visszavetette, szétzilálta a gazdaságot, amire a privatizáció átgondolatlansága mért döntő csapást . "Az első Fideszkormány idején, az ezredforduló táján arra jutott, hogy a magyar tulajdonú gazdaságot akarják újraalakítani. A magyar gazdaságot a magyar tulajdonú vállalkozások fogják fenntartani és működtetni, mi még meg fogjuk ezt érni" - emelte ki Orbán Viktor. Napjaink vészesen beruházásszegény időszakában is talált pozitívumot a kormányfő, amikor azt állította, hogy "az elmúlt másfél évben számos beruházás valósult meg, minden héten legalább egy gyárat átadunk. "Sőt percenként érkezik be egy új pályázat az NFÜ-höz valamilyen uniós támogatásra. A hatalomkoncentrációról a kormányfő kifejtette: "Minden felesleges bizottságot fel kell számolni. A döntéshozatalt centralizáltuk, de ez nem esett jól" - mondta Orbán Viktor, utalva arra, hogy már az uniós pénzek elosztásáról is ő maga dönt. Az indok pedig: ha nem centralizált a rendszer, akkor bennragadhatnak a források. Ígéretet tett arra, hogy létrehoz az állam egy önerő-alapot 50 milliárd forint értékben elsősorban az önkormányzatok és az egyetemek megsegítésére. Végül Brüsszellel való viszonyunkat úgy foglalta össze: "Magyarország rebellisnek tűnt, éles konfliktusokat vállalt, különösen uniós vezetőkkel. Ezekbe a vitákba azért ment bele a kormány, mert azt gondolta, hogy Brüsszelből nem lehet megmondani, hogy a magyaroknak mire van szükségük. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a válság elhúzódik és az EU nem képes ezt kezelni. A válság a nemzetgazdaságokban van és ezt nemzetgazdasági politikákkal lehet megoldani. "Mindannyian tudjuk, hogy míg a legtöbb uniós tagállamból negatív hírek jönnek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól." Konzultáció a bankunióról Az Európai Unió által javasolt bankuniónak a magyar gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásairól tárgyalt tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Járai Zsigmond, Surányi György és Bod Péter Ákos volt jegybankelnökökkel, Csaba László közgazdásszal valamint Szász Károllyal, a PSZÁF elnökével. A megbeszélésen részt vett Gottfried Péter miniszterelnöki

-3-


főtanácsadó is. A jelenlegi jegybankelnököt Simor Andrást nem hívták meg a találkozóra, míg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szabadságát tölti. *B. M.

-4-

Berlin, 2012. július 20., péntek (MTI) - Nagy szükség volt a németországi munkavállalás korlátozására az Európai Unió (EU) 2004-es bővítését követő hét évben, és a felkészülés időszakát nemcsak Németország, hanem az érintett közép-kelet-európai országok is jól kihasználták - fejtette ki a német munkaügyi és szociális minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a berlini magyar nagykövetség konferenciáján, amelyen a német munkaadói szervezetek szövetségének (BDA) képviselője ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A német munkaerőpiac liberalizációja - egy év után című konferencián Ralf Brauksiepe államtitkár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta: a munkavállalás nem kereslet és kínálat "technokrata jellegű kérdése", hanem az alapvető szabadságjogokkal összefüggő ügy. Ugyanakkor az is igaz, hogy "nincs szabadság biztonság nélkül". A német vezetés ezt a két szempontot mérlegelte, amikor az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc keletközép-európai ország állampolgáraira vonatkozó átmeneti munkavállalási korlátozásokról döntött. Németország ragaszkodott a korlátozásokhoz, és a nyitás után egy évvel látható, hogy jól tette - hangsúlyozta. A korlátozások feloldása, 2011 májusa és 2011 vége között a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget jelentő munkaviszonyban álló magyar állampolgárok csoportja nagyjából 9 ezer 400 fővel nőtt, így elérte a 29 ezer 500 főt. A növekedés nem teljes egészében a munkaerőpiac felszabadításának a hatása, nagyjából 800 ember már a nyitás előtt is Németországban élt, csak nem volt bejelentett állása. Az adatok azt mutatják, hogy alaptalannak bizonyultak a félelmek a kelet-európai munkavállalók rohamától és a bérdömpingtől. Ehhez azonban szükség volt a hétéves átmeneti időszakra - tette hozzá. Az államtitkár kiemelte: 2004 óta Németországban - ahol nincs kötelező minimálbér bevezették az úgynevezett alsó bérhatár intézményét egy sor területen, egyebek mellett az ápolás-gondozás és a munkaerő-kölcsönzés területén, így sikerült biztosítani, hogy ne alakuljon ki verseny abban, ki hajlandó a legalacsonyabb bérért dolgozni. E hét év alatt az új uniós tagoknál emelkedett az életszínvonal, előrehaladt a gazdasági felzárkózás és csökkentek a bérkülönbségek Nyugat-Európához képest, vagyis a kelet-középeurópai térség jól kihasználta az átmenetet, megelőzte a tömeges munkaerő-elvándorlást, amit megszenvedtek volna a régió országai - hangsúlyozta. Hozzátette: Németországban a jövőben demográfiai okok miatt egyre növekvő munkaerőhiánnyal kell számolni, a problémát azonban mindenekelőtt a belső tartalékok mozgósításával próbálják majd megoldani, ugyanakkor több hiányszakmában - például orvos, mérnök, informatikus - minden jól képzett szakembert várnak. Andre Müller, a BDA bértarifa-politikai osztályának munkatársa hangsúlyozta: a munkaadók üdvözölték volna, ha az uniós csatlakozással együtt a német munkaerőpiacot is megnyitják az új tagok előtt, mert annak nagy hasznát látta volna a német gazdaság. A

politika azonban a korlátozás mellett döntött, így a leginkább mozgékony, képzett munkaerő más országokba, például Nagy-Britanniába vándorolt, a korlátozások feloldása után pedig beigazolódott, hogy hibás volt a döntés, hiszen a várt roham elmaradt, és annál is jóval kevesebb munkavállaló érkezett, mint amennyit a német piac fel tudna szívni. A konferencián előadást tartott Komáromi Róbert, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója is. A szakember egyebek között kiemelte, hogy a magyarok németországi munkavégzése szempontjából nemcsak a személyek szabad mozgása, hanem egy másik uniós alapelv, a szolgáltatások szabadsága is kiemelkedően fontos. E szabadság révén az úgynevezett kiküldöttek és munkaerő-kölcsönzési konstrukciókban Németországban dolgozó magyarok száma eléri a százezret. Hozzátette: a Németországban nyugdíjjárulékot fizető magyar állampolgárok csoportja még ennél is jóval nagyobb, a német hivatalos adatok szerint összesen 150 ezer 803 magyar fizet rendszeresen nyugdíjjárulékot az országban, a magyarok így a lengyelek után a második legnagyobb csoportot alkotják a nyugdíjjárulékot fizető között. Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szakképzési rendszert modernizálják, és az új rendszer kialakítása során a duális német szakképzési modell példáját követik.

heol.hu Több kormánydöntéssel is egyetértenek a vezetők 2012.07.21 08:05.11 - [23258641]

Orbán Viktor szerint kormánya teljesen új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. Mik ezek?

A miniszterelnök ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével e héten tartott tárgyalásán mondta, ahol arról is beszélt, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de azt végig fogja vinni, és javasolta, hogy a bankrendszer fele kerüljön magyar kézbe.

Az új gazdasági modell elemei közé sorolta a munkát és a családokat támogató adórendszert, a munkát terhelő állami bevételek kiváltását forgalmi adókkal, az adósságtermelő rendszerek

átszervezését, állami nyugdíjrendszer építését, a szociális ellátórendszer, az újraiparosítás politikáját és egy új mezőgazdasági rendszer kialakítását.

Az elnökségi ülésen a Heves megyei vállalkozókat dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke képviselte, aki egyetért egyebek között a pályázati keretek hozzáférhetőségének meggyorsításával. Ennek figyelembe vételével rendezik meg jövő héten a kamara és a Norda közös egyeztető tárgyalását, amelynek célja, hogy a régiós operatív program megmaradt keretét minél hatékonyabban és gyorsabban használják fel.

A megbeszélésen Parragh László, az MKIK elnöke egyebek között kiemelte, hogy támogatják a vállalkozói terhek fokozatos mérséklését, mert az fehéríti a gazdaságot, növeli az adóbevételeket és a cégek versenyképességét. Problémát jelent viszont a folyamatosan szűkülő hitel- és forráskínálat, és a meglehetősen lassú az európai uniós pályázati rendszer. A kormány munkahelyvédelmi akcióterve szükséges, de nem elégséges feltétel a továbblépéshez. Forrásbővítésre, a finanszírozás javítására is szükség van.


Magyar Hírlap Önerőalap a fejlesztésekhez 2012.07.20 - 9. oldal - [4639642] *A kormány felgyorsítaná az Európai uniós pénzek kifizetését és egyszerűsítené a jogszabályi feltételeket Új rendszernek kell kiépülnie az uniós pénzek kifizetéséhez, mert ha az nem működik megfelelően, nincs magyar fejlesztéspolitika jelentette ki Orbán Viktor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tegnapi konferenciáján. A miniszterelnök bejelentette: létrehoznak egy ötvenmilliárdos alapot, amelyből a pályázati pénzek önerejét lehet előteremteni. Az uniós kifizetések tekintetében Magyarország az unió 27 tagállamából az ötödik helyen áll. Az Európai Unióból érkező támogatások a magyarországi fejlesztési pénzek mintegy kilencven százalékát fedik le. Ha tehát nincsenek európai uniós pénzek, nincs hazai fejlesztéspolitika sem hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tegnapi konferenciáján. A kormányfő kiemelte: át kell alakítani a mostani rendszert, mivel az uniós támogatásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük. Az új szisztéma kialakításában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz majd. A miniszterelnök kitért arra is, hogy a legtöbb pályázónak gondot jelent az önerő előteremtése, ezért létrehoznak egy ötvenmilliárd forintos alapot a költségvetésben, hogy a harmincszázalékos előleg kifizetését általánossá tegyék. Ugyanakkor a kormányfő szerint kötélidegzet kell a jelentkezéshez az uniós pénzekre, ráadásul a kifizetések átlagos átfutási ideje meghaladja a hatszáz napot. Orbán Viktor beszédében kiemelte: a kis- és mikrovállalkozások fejlesztésére fókuszáló Új Széchenyi-terv keretében még 1700 milliárd forintra lehet pályázni. A tapasztalat azt mutatja, hogy átlagosan percenként érkezik egy új pályázat az NFÜ-höz. A miniszterelnök úgy tartja, ez a gazdaságfejlesztési program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmánya, amely 2001-2002-ben a régió legversenyképesebb államává tette Magyarországot. A gazdaság helyzetéről azt mondta: amíg az Európai Unió legtöbb államából naponta jönnek a hírek durva megszorításokról, addig Magyarország a stabilitásról szól. Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke a konferencián azt emelte ki, hogy 2007 és 2013 között az uniós programok teljes keretösszege 8209 milliárd forint, amelyből eddig 2720 milliárd forintot fizettek ki mintegy 31 ezer projektre, és még nagyjából 1700 milliárd forint értékben lehet pályázni. Az NFÜ vezetője jelezte, az uniós kifizetések terén Magyarország az EU 27 tagállamából az ötödik helyen áll 6860 millió eurós nettó kifizetéssel. Ugyanakkor a problémákra is rámutatott Petykó Zoltán: a lehetőségekhez képest 550 milliárd forintnyi számla nem érkezett be a rendszerbe, és gyorsítani kell a kifizetéseket. Kiemelte, hogy a kedvezményezettek fele a költségvetési körbe tartozik, és esetükben nehézséget jelent az önerő előteremtése. Az elnök hozzátette, hogy a jogszabályokat is úgy kell alakítani, hogy az európai uniós pénzek felhasználását is gyorsítani, egyszerűsíteni lehessen. Brüsszel lezárta a jegybankügyet Hivatalosan is lezárta tegnap a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban januárban hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárását az Európai Bizottság (EB). A brüsszeli közlemény szerint a döntést azután hozta meg a testület, hogy a Magyar Országgyűlés - április huszonnegyedikén Orbán Viktor miniszterelnök José Manuel Durao Barroso bizottsági elnöknek tett ígéreteivel összhangban - július hatodikán elfogadta a jegybankról szóló törvény módosítását. Ugyanakkor a bizottság jelezte: ezután alaposan megvizsgálják majd a jegybank függetlenségének tiszteletben tartására tett ígéretek betartását. Továbbá górcső alá veszik azt is, hogy összeegyeztethető- e a szerződéssel az új pénzügyi tranzakciós illeték hatályának kiterjesztése az MNB egyes monetáris politikai eszközeire. (MTI) Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség konferenciáján


*Szajlai Csaba, MTI

==***==


Magyar Nemzet "Egy fillér EU-pénz sem ragadhat bent" 2012.07.20 - 1,11. oldal - [4639613] Spekuláció helyett munkára épülő, megalapozott fejlődést biztosító, magyar tulajdonon alapuló gazdasági modellt építünk. Olyan adórendszert alakítunk ki, amelyik a munkát és a családokat támogatja - jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) budapesti rendezvényén. A kormányfő hozzátette: mindez csak akkor sikerülhet, ha folytatódik a hazai ipar talpra állítása, nemzeti kézben marad a mezőgazdaság, a bankrendszer pedig felerészben magyar tulajdonba kerül. Az európai szinten alacsony hazai jövedelmek miatt nonprofit elven működő közszolgáltatókra van szükség. A miniszterelnök kiemelte, a közelmúltban indított munkahelyvédelmi program 300 milliárd forintjára sokaknak fáj a foga, ezért nemcsak hazai, de nemzetközi nyomásra is számít ebben a kérdésben. Miután a program jelképezi az új magyar fejlődést, azt minden körülmények között végrehajtják. Orbán Viktor úgy gondolja, csak idő kérdése, hogy az unió méltányolja ezeket az intézkedéseket. Hiszen egy év elteltével a szokatlan gazdasági megoldásokat is elismerte, sőt, azok jó részét már Európa-szerte alkalmazzák. [ÉPÜLŐ...] FOLYTATÁS A 11. OLDALON > Épülő magyar modell *Orbán Viktor: Egyetlen fillér uniós pénz sem ragadhat bent Sikereinket mutatja, hogy hazánk azon öt tagország egyike, amelynek az elmúlt két évben sikerült csökkenteni - 3,4 százalékkal - az államadósságot. A magyar példa arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetgazdasági szinten jelentkező válságot csak ugyanazon a szinten lehet hatékonyan kezelni. Az unió ezt egyelőre nem ismerte fel, ezért sikertelen a válság kezelésében. Emiatt kell a felemelkedőben lévő keleti régiók felé is nyitnunk - állapította meg Orbán Viktor. A sikerek elérése érdekében a hazai fejlesztéspolitika megújítására is szükség mutatkozik - jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor szerint az uniós pénzekkel kapcsolatban 2007-ben kialakított pályázati rendszer olyan, mintha egy őrült kafkai elme találta volna ki. - Gúzsba kötve pedig nem lehet táncolni - tette hozzá a miniszterelnök. - A pályázók és az NFÜ munkatársai szenvednek, mert alkalmatlan a támogatások gyors elosztására az előző kormánytól örökölt rendszer. A fejlesztési ügynökség működése bürokratikus, rugalmatlan és lassú. Miután még 5500 milliárd forint vár kiosztásra az elkövetkező másfél évben - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök -, jelentősen fel kell gyorsítani a pénzek kiutalását. Az uniós támogatásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, ebben "semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el". Ezért is hozták létre a kormányfő vezetésével a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot, amely felgyorsítja a pályázatokkal kapcsolatos döntéseket. Ugyanezt célozza, hogy általánossá teszik a harmincszázalékos előleg kifizetését a nyerteseknek. Az önkormányzatoknak pedig 50 milliárd forintos alapot hoznak létre ugyanerre a célra. - A következő uniós ciklusban ésszerűen kialakított és hatékonyan működő pályázati rendszert hozunk létre - emelte ki Orbán Viktor. A kormányfő felkérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy szakértőik vegyenek részt ebben a munkában. Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke arra hívta fel a figyelmet: a döntések felgyorsítása után mintegy 130 témakörben írnak ki pályázatokat, s ezeken keresztül összesen 1700 milliárd forintot osztanak szét.


KONZULTÁCIÓK Orbán Viktor tegnap az EU által javasolt bankunió magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól tárgyalt pénzügyi szakemberekkel. A találkozón részt vett Járai Zsigmond, Surányi György és Bod Péter Ákos volt jegybankelnökök, Csaba László közgazdász, valamint Szász Károly, a PSZÁF elnöke. A kormányfő a Nemzeti Fórum vezetőivel is megbeszélést folytatott. Lezsák Sándor elnök átadta az önfenntartó településekkel, a szociális szövetkezetekkel, a hungarikumokkal és a keleti nyitással kapcsolatos javaslatait Orbán Viktornak. Orbán Viktor: Őrült kafkai elme találta ki a rendszert FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ *HAJDÚ PÉTER

==***==


Heves megyei Hírlap Gyorsabb pályázati rend kell 2012.07.21 - 3. oldal - [4641554] Orbán Viktor szerint kormánya új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. A miniszterelnök ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével e héten tartott tárgyalásán mondta, ahol arról is beszélt, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de azt végig fogja vinni, és javasolta, hogy a bankrendszer fele kerüljön magyar kézbe. Az új gazdasági modell elemei közé sorolta a munkát és a családokat támogató adórendszert, a munkát terhelő állami bevételek kiváltását forgalmi adókkal, az adósságtermelő rendszerek átszervezését, állami nyugdíjrendszer építését, a szociális ellátás, az újraiparosítás politikáját és új mezőgazdasági rendszer kialakítását. A megbeszélésen Parragh László, az MKIK elnöke egyebek között kiemelte, hogy támogatják a vállalkozói terhek fokozatos mérséklését, mert az fehéríti a gazdaságot, növeli az adóbevételeket és a cégek versenyképességét. Problémát jelent viszont a folyamatosan szűkülő hitel- és forráskínálat, és a meglehetősen lassú európai uniós pályázati rendszer. A kormány munkahelyvédelmi akcióterve szükséges, de nem elég feltétel a továbblépéshez. Forrásbővítésre, a finanszírozás javítására is szükség van. Az elnökségi ülésen a Heves megyei vállalkozókat dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke képviselte, aki egyetért egyebek között a pályázati keretek hozzáférhetőségének meggyorsításával. Ennek figyelembe vételével rendezik meg jövő héten a kamara és a Norda közös egyeztető tárgyalását, amelynek a legfőbb célja, hogy a régiós operatív program megmaradt keretét minél hatékonyabban és gyorsabban használják fel.

==***==

atv.hu Kónya: az elküldött dolgozókat nem foglalkoztatták vissza : [ ]

Recommend Documents