Áts Júlia* VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS SZABÁLYAIBAN A PÁLYAHASZNÁLAT SZABADDÁ VÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN
Az EU közlekedéspolitikájának egyik f célkit zése a vasút térvesztésének megállítása . Ezt a célt szolgálja a vasúti személy- és teherforgalom liberalizálása. Korábban minden ország vasútvonalain a hazai vasúttársaság(ok) fuvarozási monopóliuma érvényesült. A verseny szabaddá tételét l a szolgáltatások színvonalának, ezáltal a vasút vonzerejének növekedését (is) várják a közúttal szemben. Ez a változás alapjaiban érinti az európai vasutak eddigi együttm ködésének kereteit és a fuvaroztatókkal kötött szerz dések általános feltételeit. Végképp feleslegessé válik pl. a fuvarozási kényszer érvényesítése és a díjszabások közzétételének kötelez vé tétele az árufuvarozásban (nem úgy a pályahasználatnál) de más változások is életbe léptek 2006. július 1-t l. El adásomban ezeknek a változásoknak a lényegesebb elemeit mutatom be, az árufuvarozási szerz dés egységes szabályait meghatározó CIM ‘99-re koncentrálva. BEVEZETÉS A fenntartható fejl dés feltétele Európában, hogy a közlekedési munkamegosztás jelenlegi arányai a környezetkímél bb fuvarozási ágak irányába tolódjanak el. Az eredetileg uralkodó vasúti fuvarozás a nyugat-európai országokban 1970 és 2000 között fokozatosan csökkent, az új tagországokban pedig 1990-t l hirtelen indult hanyatlásnak, s csak 2001t l stabilizálódott – a kívánatosnál alacsonyabb szinten. 2001 óta a vasút piaci részesedése lényegében nem változik a 25 tagú Közösségben. Bár 20032004-ben összesen mintegy 6%-kal növekedett a vasúti árufuvarozás átkm-ben, a közúthoz viszonyított részaránya nem javult. Mi több, napjainkban a kontinentális fuvarozások 72,3%-a bonyolódik már le közúton. A legjobb forgalmi mutatókat a vasúti reformot leghamarabb elindító országok (NagyBritannia, Németország, Svájc stb.) vasúttársaságai produkálják, mégis veszteségesek. Ennek okaként elemz k a (nagyarányú létszámleépítés ellenére) még mindig magas termelési költségeket és azt a körülményt jelölik meg, hogy a díjakat a közúti fuvarozók diktálják. A nemzetközi gazdasági környezet pedig kedvez a vasút helyzetének javításához: az Unió várható b vülésével tovább n a piac integráltsága, növekszik az áruforgalom, s t az 1500 km-t meghaladó távolságra vonatkozó fuvarozási igények is. A közutak zsúfoltsága és az energiaárak emelkedése is javítja a fajlagosan kisebb energia-felhasználással m köd vasút versenyképességét a közúttal szemben.
BGF Külkereskedelmi Fiskolai Kar, Nemzetközi Gazdálkodási Intézet, Gazdaságdiplomácia tanszék, fiskolai docens. *
100
ÁTS J.: VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS… Az Európai Bizottság a vasúti fuvarozás pozíciójának er södését várja az irányelvekben és a vasúti csomagokban célul kit zött egységes vasúti térség kialakításától, ezért szorgalmazza annak 2007-re történ megvalósítását. Az ezt támogató jogszabályi környezet megteremtésének egyik jelent s állomása az Vilniusi jegyz könyv 2006. július 1-jével történt hatályba lépése, amely a vasúti fuvarjogi egyezmény, a COTIF 1980 módosítását eredményezte. A VASÚTI FUVARJOG RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Az els vasúti árufuvarozásra vonatkozó egyezményt a 19. század végén 9 ország írta alá, majd folyamatosan csatlakoztak újabb országok is. A 20. század elejére általánosan elfogadott fuvarjog alakult ki, amely a változó körülmények miatt folyamatos felülvizsgálatra szorult. Az 1980-ban elfogadott és 1985-t l hatályba lépett COTIF már többedik volt a sorban, de az els olyan egyezmény, amely egy rendszerbe foglalta a vasúttársaságok együttm ködésének szabályozását az utasés poggyászforgalom, továbbá az árufuvarozás szerz déseinek egységes szabályaival. Az árufuvarozásra vonatkozó rész meg rizte a 20. század eleje óta alkalmazott elnevezést (CIM – Convention international concernant le transport des Marchandises par chemin de fer) a COTIF B függelékeként. Mellékleteit képezték a vasúti árufuvarozás egyes speciális területeit egységesít szabályzatok, éspedig: 1. sz. melléklet: RID a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásának szabályzata; 2. sz. melléklet: RIP magánkocsik nemzetközi vasúti fuvarozásának szabályzata; 3. sz. melléklet: RICo – „szállítótartályok” nemzetközi vasúti fuvarozásának szabályzata; 4. sz. melléklet: RIEx – express küldemények nemzetközi vasúti fuvarozásnak szabályzata;
1. ábra A COTIF 1980 felépítése (Forrás: www.otif.org) (Nem kapott helyet a COTIF-ban a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) gondozásában álló RIV – Nemzetközi Kocsiszabályzat, ami jelent s szerepet játszott a hazai pályán monopolhelyzetet élvez vasúttársaságok együttm ködésében.) A piacok megnyitása alapvet en változtatja meg a vasúti fuvarozás körülményeit, ami a fuvarjog kiigazítását igényelte. 1999. június 3-án 32 állam írta alá a Vilniusi jegyz könyvet, amely a COTIF lényegi módosítását eredményezte felépítésében és tartalmában egyaránt. (Az els vasúti csomag értékeléséb l tudjuk, hogy egyes államok nem alkalmazzák az „európai szabályok szellemiségét”, többek között bonyolult engedélyezési eljárásokkal, specifikus biztonsági el írásokkal igyekeznek elodázni a szabad pályahasználatot. Az új COTIF felépítése többek között arra enged következtetni, hogy a nemzetközi fuvarjognak is szerepet szánnak az európai vasúti térség kialakításának gyorsításában.)
101
ÁTS J.: VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS…
1. táblázat A COTIF 1999 felépítése (Forrás: www.otif.org)
COTIF Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény
A függelék CIV B függelék CIM C függelék RID D függelék CUV E függelék CUI F függelék APTU G függelék ATMF
A nemzetközi vasúti személyszállítási szerz désre vonatkozó egységes szabályok A nemzetközi vasúti árufuvarozási szerz désekre vonatkozó egységes szabályok Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó szabályzat Kocsihasználatra vonatkozó szerz dések egységes szabályai nemzetközi vasúti forgalomban Infrastruktúra használatra vonatkozó szerz dések egységes szabályai nemzetközi vasúti forgalomban Egységes szabályok a nemzetközi forgalomban engedélyezett vasúti járm vekre vonatkozó m szaki szabványok érvényesítésére és egységes m szaki el írások elfogadására Egységes szabályok a nemzetközi forgalomban használt vasúti berendezések m szaki engedélyeztetésére
Karunk szakjainak irányultsága miatt az oktatásban az új egyezményrendszer árufuvarozást szabályozó részének van a legnagyobb jelent sége, ezért a továbbiakban figyelmünket erre összpontosítjuk. A CIM 1999 LÉNYEGI ÚJDONSÁGAI A CIM ‘99 tárgyát a COTIF tagállamok között, díj ellenében végzett teherfuvarozásra kötött szerz dések képezik, függetlenül attól, hol van a szerz d felek székhelye és melyik állam illetékességi körébe tartoznak. A szerz déskötési szabadság abban is megnyilvánul, hogy – a korábbi szabályokkal ellentétben – az új CIM hatálya azokra a fuvarozásokra is kiterjed, amelyek esetében a feladási és a rendeltetési országnak csak az egyike tagállam, de a szerz d felek megegyeztek az alkalmazásában. Nem hatályos viszont, ha a két szomszédos országban fekv feladási és rendeltetési állomás között a nemzetközi fuvarozásra igénybevett infrastruktúrát ugyanaz a társaság üzemelteti. Az árufuvarozási piac liberalizálása új fogalmak használatát, illetve egyes kifejezések újraértelmezését tette szükségessé. Új fogalmak • fuvarozó: ⇒ szerz d fuvarozó, amellyel a fuvaroztató a fuvarozási szerz dést a CIM feltételeivel megkötötte; ⇒ további (vagy rész-) fuvarozó, amelyik a szerz désbe (kés bb) belépve ugyancsak közvetlen felel sséget visel a szerz désszegésb l ered károkért a fuvaroztatóval szemben – mint a monopólium id szakában, amikor minden állam pályáján más-más a (helyi) vasúttársaság felelt a küldemény továbbításáért. (A különbség a fuvarozói tevékenységmegosztás korábbi és jelenlegi lebonyolítása között, hogy most a vasúttársaságoknak a hazai pálya használatára is szerz dést kell kötniük a küldemény továbbításához.) ⇒ kivitelez (végrehajtó) fuvarozó (a hivatalos magyar fordítás szerint fuvarozás-teljesítési segéd): olyan fuvarozó, amelyik nem kerül közvetlen (szerz déses) kapcsolatba a fuvaroztatóval, de amelyik – a fuvarozóval kötött alvállalkozói szerz dés alapján, a feladó és az átvev közötti távolság egy részén vagy egészén – az árut ténylegesen fuvarozza. • Általános Fuvarozási Feltételek: a CIM szerinti fuvarozó Általános Üzleti Feltételei – a CIT (Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Bizottság) dolgozta ki az egységesítés szándékával, a korábbi DCU-k (a COTIF 1980 kiegészít határozmányai) helyett – amelyek a CIM szerinti fuvarozási szerz dés megkötésével annak részévé válnak.
102
ÁTS J.: VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS… A FUVAROZÁSI SZERZ DÉS A vasúti reformfolyamat egyenes következménye, hogy a CIM 1999-ben már nem szerepel a fuvarozási kényszer, ami az els nemzetközi szabályozás megszületése óta végigkísérte a vasúti fuvarjogot fejl désének különböz állomásain. A kényszer egyrészt arra vonatkozott, hogy a feladási állomáson illetékes vasúttársaság köteles volt átvenni minden – fuvarozásra felajánlott – küldeményt, amelynek • a továbbításához szükséges eszközökkel rendelkezett, illetve • az átvételéhez adott esetben el írt különleges feltételeket a feladó teljesítette. Másrészt a feladási ország vasútja a feladó által el írt útvonal további szakaszain illetékes vasúttársaságok nevében is kötelezettséget vállalt, s azoknak automatikusan át kellett venniük a díjszabási metszésponton (országhatáron) a továbbításra átadott küldeményt. A vasúti árufuvarozási szerz dés reálügylet jellegét a fuvarozási kényszer eltörlése megváltoztatta, ma már ugyanúgy a felek megállapodásán alapul, mint a közúti fuvarozási szerz dés. A megállapodás a fuvarozási szerz dés teljesítésének négy lehetséges változata közötti választást is feltételezi: 1) A fuvarozás önálló teljesítése idegen infrastruktúra használatával A szerz d fuvarozó arra vállalkozik, hogy saját maga végzi a küldemény továbbítását a feladás helyét l a kiszolgáltatás helyéig. Ehhez a fuvareszközökön túl a vontatáshoz szükséges eszközökr l és személyzetr l is gondoskodik, valamint pályahasználati szerz dést köt a fuvarozási útvonal valamennyi infrastruktúra-üzemeltet jével. A fuvaroztatóval szemben közvetlenül felel a szerz désszegésb l ered károkért (árukár, fuvarozási határid -túllépés).
2. ábra A fuvarozás önálló teljesítése idegen infrastruktúra használatával 2) A fuvarozás önálló teljesítése közrem köd szolgáltatásának megvásárlásával Ha a szerz d fuvarozó nem rendelkezik (szabad) kapacitással, azt (pl. vontatás, kocsihasználat) megvásárolhatja. Ebben az esetben is saját nevében köt pályahasználati szerz dést minden fuvarozási szakaszra, és közvetlenül felel a megbízójával szemben a szerz désszegésb l ered károkért. A közrem köd a saját szolgáltatásáért a szerz d fuvarozónak tartozik felel sséggel.
103
ÁTS J.: VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS…
3. ábra A fuvarozás önálló teljesítése közrem köd szolgáltatásának megvásárlásával 3) A fuvarozás teljesítése alfuvarozó bekapcsolásával A fuvaroztatóval történt el zetes megállapodás alapján a szerz d fuvarozó a teljesítést részben vagy teljesen másik vasúttársaságnak (végrehajtó fuvarozónak) kiadhatja alvállalkozásba. A fuvaroztató irányába f vállalkozóként a szerz d fuvarozó felel. Az alvállalkozó felel ssége a f vállalkozóval szemben áll fenn. A pályahasználatra az a vállalkozó szerz dik, amelyik az adott vasúti pályán a fuvarozást ténylegesen végzi.
4. ábra A fuvarozás teljesítése az n. szakaszon alfuvarozó bekapcsolásával
104
ÁTS J.: VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS…
4) A fuvarozás teljesítése „hagyományos” módon, további fuvarozó bekapcsolásával Ha a fuvaroztatónak nincs ellene kifogása, hagyományos munkamegosztás is érvényesülhet a fuvarozási szerz dés teljesítésében. El zetes megállapodás szükséges hozzá a partner vasúttársaságokkal is, hiszen a fuvarozási kényszer megsz nésével azoknak a szerz désbe való belépése már nem automatikus. A fuvaroztatóval szemben valamennyi rész-fuvarozó egyetemlegesen felel a szerz désszegésb l ered károkért. Az egyes pályaszakaszok használatára a részfuvarozó vasúttársaság szerz dik az adott infrastruktúra üzemeltet jével.
5. ábra A fuvarozás teljesítése az n. szakaszon további fuvarozó bekapcsolásával FUVARLEVÉL A megváltozott elvek és gyakorlat a fuvarokmány módosítását is szükségessé tette. A korábbi CIM fuvarlevélen csak a fuvarozó igazolta a küldemény átvételét. Az új okmány a feladó és a fuvarozó aláírását, továbbá a fuvarozási és a megállapodásnak megfelel (egyedi) kereskedelmi feltételeket is tartalmazza, ezért a fuvarozási szerz dés szerepét is betölti. Új rovatok teszik lehet vé, hogy a kiállítás helyét és idejét, a fuvarozó nevét és címét, az alvagy részfuvarozó nevét és címét (ha más, mint a szerz d fuvarozó), az áruátvétel helyét és id pontját, és a szerz dés további egyedi feltételeit – például megállapodás szerinti fuvarozási határid – is rögzítsék benne. Az egyezmény az elektronikus adatátvitellel el állított fuvarlevelet azonos érték nek tekinti a nyomtatott formátumúval. (A CIT kidolgozta mind a nyomtatott fuvarlevél kitöltésének útmutatóját, mind az elektronikus adatátvitelnél alkalmazható kódok gy jteményét. Ezeket az egyes vállalkozó vasúttársaságok az Általános Fuvarozási Feltételek részeként kezelik. A MÁV Cargo Zrt. pl. honlapján teszi elérhet vé a fuvaroztatók számára.) A FUVAROZÁSI SZERZ DÉS MÓDOSÍTÁSA A korábbi CIM-szabályok szerint a fuvarozási szerz dés módosítását kezdeményezhette a feladó és – ha a küldemény a rendeltetési ország területére ért – az átvev . Jelent s változás tehát, hogy a CIM ‘99 (18. cikk 3. §) szerint az átvev már a fuvarlevél kiállításától kezdve élhet az utólagos rendelkezés jogával, hacsak a feladó nem tett ezzel ellenkez bejegyzést a fuvarlevélen. A 105
ÁTS J.: VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS… feladó ugyanis csak utóbbi esetben kerül abba a helyzetbe, hogy a fuvarozási szerz dést az áru feladása után módosíthassa. A rendelkezési jog szállítási (ti. adás-vételi) szerz déssel való harmonizálását valósítja meg ez a változtatás, amennyiben: 1) a fuvarozási szerz dést eleve a vev ( vagy a nevében eljáró 3. személy) köti (EXW vagy FCA feladási vasútállomás paritáson kötött szállítási szerz dés); 2) CPT kiszolgáltatási vasútállomás a paritás, és a kárveszélyviselés – s vele az áru feletti rendelkezési jog – átszáll a vev re a küldemény fuvarozónak történt átadásakor; 3) a feladó csupán közrem köd (pl. kiköt i spedit r, aki más áruját adja át a fuvarozónak megbízás alapján). Amikor a szállítási szerz désb l fakadóan a feladót illeti meg az áru feletti rendelkezési jog 1) DAF klauzulánál a megjelölt határig, 2) DDU, DDP rendeltetési állomás esetén a kiszolgáltató vasútállomásig 3) tengerentúlra vízi klauzulával eladott áru vasúti el fuvarozásánál az elhajózási kiköt ig, akkor a feladónak ki kell zárnia a fuvarlevélen az átvev utólagos rendelkezési jogát ahhoz, hogy a fuvarozási szerz dést – szükség esetén – módosíthassa. Az utólagos rendelkezés gyakorlásának másik el feltétele (19. cikk), hogy a rendelkez –egyéb kötelezettségek mellett- a megfelel módosításokkal ellátott fuvarlevél-másodpéldányt a fuvarozónak bemutassa. A duplikát a feladó példánya, ezért az együttm ködését teszi szükségessé az átvev jogának érvényesítése – a kiállítást követ en, de még az áruérték inkasszálására történt felhasználása el tt. DÍJSZABÁS A versenysemlegesség érdekében a korábbi szabályozások kötelezték a vasutakat helyi díjszabás meghirdetésére és egységes alkalmazására. A vasúti fuvarozás egyik el nyös jellemz jeként tartottuk számon: a díjszabások érvényességi idejükön – általában 1 év – belül segítették a fuvarköltségek tervezését a fuvaroztatók számára. A vasúti fuvarozási piac liberalizálásával a díjszabások – hasonlóan a fuvarkényszer elvéhez – elvesztették jelent ségüket. A FUVARKÖLTSÉG VISELÉSE A CIM 1999-hez kiadott új fuvarlevél nyomtatvány bérmentesítési rovata jelent sen eltér a régebbit l. Annak az alapelvnek felel meg, hogy ellenkez értelm bejegyzés hiányában a feladó kötelessége a fuvardíj, pótdíjak, mellékdíjak és a fuvarozó készkiadásainak (vám, adók) megtérítése. A további feltételekben nincs érdemi eltérés a fuvaroztatók szempontjából a korábbi szabályozáshoz képest. A CIM feltételeiben bekövetkezett módosítások miatt a karunkon jelenleg használt tankönyv vasúti fejezete átdolgozásra szorul. A köztes id szakban fenti tanulmány remélhet leg segítséget nyújt abban, hogy a hallgatók az aktuális helyzetet megismerjék. FELHASZNÁLT IRODALOM DR. HORVÁTH TIBORNÉ (szerk.): Az európai vasutak reformja az ezredfordulón. Vezet i tájékoztató MÁV Rt. Dokumentációs Központ és Könyvtár 2002. DR. HORVÁTH TIBORNÉ (szerk.): Árufuvarozás az újjáalakuló vasúti piacon. Vezet i tájékoztató MÁV Rt. Dokumentációs Központ és Könyvtár 2003. Az Európai Közösségek Bizottsága – A Bizottság jelentése az els vasúti csomag végrehajtásáról – Brüsszel, 2006. 05. 03. EKB – Tartsuk mozgásban Európát – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára – Az EU Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálata Brüsszel 2006. 06. 22.
106
ÁTS J.: VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS… ANTAL DÁNIEL: A vasúti áruszállítási piac els évében tanulságai az újraszabályozás szempontjából – Közlekedéstudományi szemle. LV évfolyam, 9. szám, 322-332. oldal. DR. TÁTRAI ANNA: A vasúti fuvaroztatás gyakorlati teend i – el adás a BGF.KKFK. Logisztika szakirány KG. Nappali III. hallgatói számára 2006. szeptember 6-án Übereinkommen über den internationalen Eisenbahnverkehr (COTIF) vom 9.Mai 1980 in der Fassung des Änderungsprotokolls vom 3.Juni 1999 – www.otig.org./übereinkommen Einheitliche Rechtvorschriften für den Vertrag über die internationale Eisenbahnbeförderung von Gütern (CIM) – www.otig.org./übereinkommen CIM fuvarlevél-kitöltési kézikönyv, CIM adatkatalógus – www. mavcargo.hu
107
