Atradius Sajtóreggeli A számlák felét késve fizetik Magyarországon Az Atradius kutatása a vállalati fizetési szokásokról
2010. október 12. Vanek Balázs Atradius Hitelbiztosító Magyarországi Fióktelep vezető
Tartalomjegyzék
A felmérés háttere és célja Fizetési szokások értékelésének mutatói Halasztott fizetések Átlagos fizetési határidők Késedelmes számlák következményei Követelés-kezelési gyakorlatok Átlagos fizetési időtartam/ késedelmek Fizetési ütemezés A vevők fizetési szokásai Külföldi ügyfélkapcsolatok Következtetés Összefoglaló
A felmérés háttere
Az Atradius számos országban rendszeresen végez kutatásokat a vállalati fizetési szokásokról, melynek eredménye az „Atradius Fizetési Szokások Barométer”-en keresztül kerül bemutatásra.
2006 óta – amikor is hat európai ország 1,200 vállalata adott interjút, hogy bemutassák ügyfeleik fizetési szokásait -, évente kétszer kerül kiadásra az „Atradius Fizetési Szokások Barométer”.
A 2010-es év második felmérésében - 8. kiadás -, 22 ország* (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Kína, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Németország, Nagy Britannia, Hong Kong, Magyarország, Írország, Olaszország, Mexikó, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, és az USA) több mint 3900 vállalata került vizsgálat alá. * A jelentésben arra a 22 országra és szuverén államra utalunk, amelyekről a tanulmány készült.
A felmérés célja
Az Atradius Fizetési Szokások Barométer a következő kérdéseket teszi fel:
Milyen mértékben alkalmazzák a vizsgált országokban található vállalatok az áruszállítást halasztott fizetéssel?
Milyen kritériumok befolyásolják a döntéseket a halasztott fizetések vonatkozásában?
Milyen tényezők határozzák meg a követelés-kezelési gyakorlatot?
Milyen fizetési szokások jellemzik a vállalatok ügyfeleit?
Mennyi a kintlévőségek átlagos forgási sebessége (DSO) Magyarországon?
A fizetési szokások értékelésének mutatói
Halasztott fizetések
Magyarországon a hazai eladások tekintetében a halasztott fizetések becsült aránya 54%, a külföldre történő értékesítés során 72%.
A vizsgált országok egyharmadában az értékesítések több mint 70%-a halasztott fizetéssel történt (belföldi, nemzetközi egyaránt).
Magyarországon – Európa és a vizsgált 22 ország átlagát tekintve -, a külföldi partnerekkel bonyolított szállítói hitel volumene jelentősen magasabb, mint a belföldi piacon. A magyar vállalatoknak versenyképességi okok miatt nagyobb szüksége van a halasztott fizetési konstrukcióra külföld irányába.
A kelet–, és nyugat–európai megkérdezettek nagyobb arányban exportálnak halasztott fizetéssel a többi vizsgált államhoz képest.
Az értékesítés hány százaléka készpénzes, halasztott fizetésű?
készpénz
halasztott fizetés
készpénz
halasztott fizetés
A halasztott fizetési konstrukció
A „korábbi tapasztalataikat” sorolták a fontossági sorrend élére, miszerint ez az ismérv bír a legnagyobb befolyásoló erővel a halasztott fizetési döntések mellett.
A „bizalom”, valamint a „vevő pénzügyi helyzetéről rendelkezésre álló naprakész információ”. Ezen tényezők közül, egyedül az utóbbi ad részletes pénzügyi információt a vevőről. A másik két szempont inkább csak kiegészítő jellegű, melyek abban az esetben segítik a döntést, ha a pénzügyi helyzet a korábbi időszakokhoz képest változatlan.
Összességében ezen tényezők nem a vállalat fizetőképességének legmegfelelőbb mutatói, különösen ha a gazdaság gyenge és instabil.
Ezen tényezők relatív fontossága megegyezik mind az Európában, mind a globálisan megállapított szinttel, mely arra utal, hogy, a vevő fizetőképességére vonatkozó nem pénzügyi szempontok, világszerte ellensúlyozzák a számadatokat a halasztott fizetési konstrukció melletti döntés során.
Átlagos fizetési határidők (belföld/külföld)
A magyar válaszadók által hazai ügyfelekkel megállapodott átlagos fizetési határidő 27 nap, míg a külföldi partnerek esetében 35 nap. Az átlagos - belföldön alkalmazott – fizetési határidő 5 nappal, a külföldi 3 nappal rövidebb a többi Európában és globálisan mért átlaghoz viszonyítva.
A fizetési határidők meghatározói
A leggyakoribb szempontok: „a vevő pénzügyi stabilitása” (48%) „a vállalat által adott átlagos fizetési határidő” (42 %) „az ügyfél alkupozíciója” (41%)
A magyar válaszadók vevőik pénzügyi megbízhatóságára alapozzák a fizetési határidők meghatározását.
A külföldi partnerekkel szembeni halasztott fizetési konstrukció a piaci versenyképesség egyik ismérve.
Az „ügyfelek alkupozíciójának” befolyásoló ereje az európai és a globális szinthez viszonyítottan is jelentős. A magyar szállítók célja a külföldi vevőkkel való ügyletek számának növelése, mely javíthatja a vevők tárgyalási pozícióját, és rugalmasabb hitelezésre ösztönözné a szállítókat.
Mindezt párosítva a „vevők pénzügyi stabilitására” helyezett hangsúllyal, arra következtethetünk, hogy a szállító/vevő kapcsolatokkal összefüggő tényezők nagyobb szerepet kapnak a fizetési határidő meghatározásakor, mint sok másik országban.
Különböző fizetési határidők alkalmazása
A fizetési határidők megkülönböztetésekor a döntéshozatal során az ügyfél kockázati szintje a legmeghatározóbb. A magyar megkérdezettek 44 % - át főként a„vevő típusa” befolyásolja a fizetési határidők megkülönböztetése során, kevésbé befolyásolja az „ország” (23%), vagy az „iparág” (17%), melyben a vevő tevékenykedik. Ezen százalékos arány jelentősen alacsonyabb az európai és a globális felmérés eredményeihez képest.
Késedelmes számlák következményei
A magyar válaszadók többsége, (vállalat pénzügyi helyzetében, a szállítók, pénzintézetek felé) nem érzékelték a késedelmes számlák hatásait. A hatékony követelés-kezelés következményeként alacsony késedelmeknek, és/vagy az „erős fizetőképességnek” köszönhető. A késedelmes számlák hatása hasonló a vizsgált 22 országban. Akikre azonban nagyobb hatással voltak a késedelmes számlák, késedelembe estek a szállítókkal szembeni tartozásaik kiegyenlítésével (a lejárt számlák hatását észlelő válaszadók 42% - a), mivel az ügyfeleik szintén késedelmesen teljesítettek részükre. A lejárt számlák hatásait észlelő vállalatok 24% - a szintén „késedelembe esett a saját szállítóikkal szemben”, ezért néhányuknak „speciális lépéseket kellett tenniük a cashflow helyreállítása érdekében”.
Követelés-kezelési gyakorlatok változása
A vizsgált magyar cégek nagy része nem változtatott a követelés-kezelési folyamataiban az elmúlt évek során. Amennyiben mégis változtattak, az a gyakoribb fizetési felszólítások kiküldését (a megkérdezettek 53%-a), vagy a fizetési határidő kismértékű hosszabbítását jelentette (34%).
Átlagos fizetési időtartam
Magyarországon a belföldi vevők tekintetében az átlagos fizetési időtartam 30 nap volt, míg a külföldiek esetében 42 nap. Külföldiek esetében az átlagos 42 nap jelentősen hosszabb a többi vizsgált országgal szemben, ami arra utal, hogy a magyar szállítók kevésbé bizonyultak hatékonynak a követelésbehajtásban, mint a többi vizsgált ország.
Átlagos fizetési késedelmek
A belföldi vevők az átlagos fizetési határidőtől számított 3 napon belül teljesítik tartozásaikat, míg a külföldiek 7 napon belül. A magyar szállítók kevésbé sikeresek a külföldi vevők késedelmes számlák fizetésének motiválásában, mint más országbeli szállítók, akik szintén külföldi vevők számára értékesítenek.
Fizetési ütemezés
A magyar megkérdezett vállalatok számláinak (külföldi, belföldi egyaránt) megközelítőleg 66%-a időben fizetésre került. A számlák körülbelül 14%-a kisebb késéssel került kifizetésre, konkrétan az esedékességet követő 1 héten belül, 11%-a 1 hét és 1 hónap között, és 9%-a pedig igen későn került kifizetésre, ami több mint 1 hónapot jelent. A fizetési szokások országonként különbözhetnek. Például egy adott országban értelmezett kis késedelem, a másik országban már igen hosszú késésnek számít. Ennek kiküszöbölésére különböző kifejezéseket alkalmaztunk fizetési szokásokra vonatkozóan.
A vevők fizetési szokásainak értékelése
A magyar megkérdezett vállalatok 55%-a jelentette ki, hogy az elmúlt 6 hónap során vevőik előzetes megállapodás nélkül késleltették tartozásaikat, míg a megkérdezettek 64%-a a fizetési időtartam hosszabbítását kérte. A megkérdezett magyar vállalatok viszonylag kisebb hányada (24%) kérte a szállítói hitelkeretek növelését. Ezen adatok azt jelzik, hogy az elmúlt hat hónapban a megkérdezett magyar vállalatok nagy többsége tapasztalt már fizetési késedelmet, illetve kérést a szállítói hitelkeretek növelésére. Ezek az arányok jelentősen magasabbak mind az európai, mind a felmérésbeli szintnél.
Külföldi ügyfélkapcsolatok értékelése
A vizsgált magyar exportőrök állítása szerint a fő kereskedelmi partnereik az EU–n belül Németország (51%), Románia (44%), Ausztria és a Cseh Köztársaság (34 – 34%), valamint Szlovákia (31%). Az üzleti kapcsolatok kategorizálása során a megkérdezettek 38%-a a német partnereket tartja a legjobban fizető vevőknek.
Kintlévőségek átlagos forgási sebessége (DSO)
2010. első felében a magyar kintlévőségek átlagos forgási sebessége 43 nap volt. Ez megegyezik az átlagos európai adattal (43 nap) és a világátlaggal is, ami 46 nap. A megkérdezettek többsége (60%) nem tapasztalt változást ezen értékben az elmúlt egy év során. Amennyiben változás történt a DSO-t illetően, a megkérdezettek nagyobb részben tapasztalták a kintlévőségek forgási sebességének növekedését (28 %), mint a csökkenését (12%). Ez az érték megegyezik a vizsgált országok átlagos forgási sebességének értékeivel. A megkérdezett állítása szerint az átlagos növekedés 20 nap volt, míg a csökkenés 9 nap.
Külföldi ügyfélkapcsolatok értékelése
A vizsgált magyar exportőrök állítása szerint a fő kereskedelmi partnereik az EU–n belül Németország (51%), Románia (44%), Ausztria és a Cseh Köztársaság (34 – 34%), valamint Szlovákia (31%). Az üzleti kapcsolatok kategorizálása során a megkérdezettek 38%-a a német partnereket tartja a legjobban fizető vevőknek.
Kintlévőségek átlagos forgási sebessége (DSO)
2010. első felében a magyar kintlévőségek átlagos forgási sebessége 43 nap volt. Ez megegyezik az átlagos európai adattal (43 nap) és a világátlaggal is, ami 46 nap. A megkérdezettek többsége (60%) nem tapasztalt változást ezen értékben az elmúlt egy év során. Amennyiben változás történt a DSO-t illetően, a megkérdezettek nagyobb részben tapasztalták a kintlévőségek forgási sebességének növekedését (28 %), mint a csökkenését (12%). Ez az érték megegyezik a vizsgált országok átlagos forgási sebességének értékeivel. A megkérdezett állítása szerint az átlagos növekedés 20 nap volt, míg a csökkenés 9 nap.
Következtetések
A megkérdezett magyar vállalatok nagyobb arányban alkalmaznak halasztott fizetést a külföldi ügyfeleikkel szemben, és ez a hajlandóság a fizetési határidő hosszában is megmutatkozik, azonban az is kiderül, hogy azonos eljárást alkalmaznak mind belföldi, mind külföldi partnereik esetében.
A vállalatok elsősorban az osztrák és német ügyfeleket preferálják.
A megkérdezett magyar vállalatok a vevő típusok alapján különböztetik meg az alkalmazott fizetési határidőket, a legfontosabb meghatározó tényező a vevő pénzügyi stabilitása.
Megközelítőleg a számlák 50%-a késve kerül kifizetésre, habár ennek a késve fizetésnek nincs jelentős hatása a megkérdezettek pénzügyi helyzetére, illetve fizetőképességére, ami az erős pénzügyi helyzetüknek és hatékony követeléskezelési-menedzsmentjüknek köszönhető.
A válaszadók több mint felének vannak olyan ügyfelei, akik előzetes megállapodás nélkül késve fizetnek, illetve vevőik fele a fizetési határidő meghosszabbítását kérte.
Összefoglaló 1.
A megkérdezettek nagyobb hajlandósággal értékesítenek halasztott fizetéssel a külföldi ügyfeleik számára, mint a belföldi vevőknek. Legfontosabb döntési kritériumok, amelyek szerepet játszanak a halasztott fizetésű értékesítés meghozatalakor: „korábbi tapasztalat”, „bizalom” és a „vevő pénzügyi helyzetéről rendelkezésre álló naprakész információ”. Átlagos belföldi fizetési határidő: 27 nap / Átlagos külföldi fizetési határidő: 35 nap Elsődleges meghatározói a fizetési határidőknek Magyarországon: „a vevő pénzügyi stabilitása”, „a vállalat sztenderd fizetési határidője”, „a vevő alkupozíciója”. Legfontosabb tényező, amely megkülönbözteti a fizetési határidőket: „a vevő típusa”. A magyar megkérdezett vállalatok többsége ugyanazt az eljárást alkalmazza a külföldi és belföldi vevők halasztott fizetéseire vonatkozóan. Amennyiben különböző eljárást alkalmaznak, annak főbb oka, hogy a halasztott fizetési feltétellel rendelkező belföldi vevők részére gyakrabban kellett fizetési felszólításokat küldeni (a megkérdezettek 53 %-a), valamint a halasztott fizetési feltétellel rendelkező külföldi vevők részére az akkreditív gyakoribb használata (a megkérdezettek 17%-a).
Összefoglaló 2.
A késedelmes számlák nincsenek hatással vállalatuk pénzügyi stabilitására. A „késedelmes összegek kis összegeknek bizonyultak, ami a jó követelésmenedzsmentnek köszönhető”, illetve/vagy az „erős készpénzes pozíciónak”. Abban az esetben, ha a késedelmes számláknak mégis voltak következményei, az általában a „vállalatnak a szállítók felé történő fizetési halasztásában valósult meg” (a megkérdezettek 42 %-a). „követelésmenedzsmentben történt-e változás az elmúlt évben?” a leggyakoribb válasz az volt, hogy gyakrabban küldtek fizetési felszólításokat (a megkérdezettek 53 %-a). Átlagos belföldi fizetési időtartam: 30 nap / Átlagos külföldi fizetési időtartam: 42 nap A tapasztalatok szerint a belföldi vevők tartozásait az átlagos fizetési határidőtől számított 3 napon belül kifizették, a külföldi vevők pedig 7 napon belül. A megkérdezettek 55 % - a azt nyilatkozta, hogy partnereik az elmúlt 6 hónapban, előzetes egyeztetés nélkül estek fizetési késedelembe. A válaszadók 64%-ától kértek a vevőik fizetési haladékot, 24 % - tól pedig hitelkeret emelést. A magyar megkérdezettek, leginkább a német és osztrák üzleti partnereikkel elégedettek. A kintlévőségek átlagos forgási sebessége (DSO) 43 nap Magyarországon. Az elmúlt évben a megkérdezettek 60%-a nem tapasztalt változást, 28% növekedést, 12% pedig csökkenést észlelt.
Köszönöm a figyelmet!
