Kelebia Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
Átfogó értékelés az önkormányzat 2009. évben végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról
Tartalomjegyzék I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLYRA............................................................................................................................................... 5 II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA...................................................................................................................................................... 8 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészít? gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ........................................................................................ 8 1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény............................................................................................... 8 1.2. Kiegészít gyermekvédelmi támogatás.................................................................................................... 9 1.3. Óvodáztatási támogatás.......................................................................................................................... 10 2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás .................................................................................................... 11 3. Egyéb, nem a Gyvt-ben szabályozott pénzbeli ellátások.......................................................................... 11 3.1. Id skorúak járadéka ............................................................................................................................... 11 3.2. Aktív korúak ellátása.............................................................................................................................. 12 3.2.1. Rendszeres szociális segély (a továbbiakban: Res.) ........................................................................ 12 3.2.2. Rendelkezésre állási támogatás (a továbbiakban: Rát.)................................................................... 12 3.4. Lakásfenntartási támogatás .................................................................................................................... 12 3.5. Ápolási díj .............................................................................................................................................. 13 3.6. Átmeneti segély...................................................................................................................................... 14 4. A gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményekben részesül?kre vonatkozó statisztikai adatok............................................................................................................................................................... 14 4.1. A normatív gyermekétkeztetés............................................................................................................... 14 4.2. A nyári gyermekétkeztetés ..................................................................................................................... 16 III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA......................................................................................................................... 17 1. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, mDködésének tapasztalata ................................... 17 1.1. Az alapellátásban történ gondozások száma ........................................................................................ 17 1.2. A gyermekek veszélyeztetettségének okai ............................................................................................. 17 1.3 A véd n i tevékenység f területei, különös tekintettel a várandós anyák gondozására ........................ 18 1.4. A családból kiemelt gyermek szüleinek gondozása ............................................................................... 24 1.5 A jelz rendszer tagjaival való együttm5ködés tapasztalatai ................................................................... 24 2. A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása....................... 25 2.1. Az önálló helyettes szül i ellátás ........................................................................................................... 26 IV. A JEGYZEI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK ................................... 27 1. A személyi és tárgyi feltételek a gyámhatósági területen ......................................................................... 27 2. A védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye .................................. 27 3. Az ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye ..................... 27 V. A JEGYZEI GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ADATOK ............................. 29 VI. A FELÜGYELETI SZERVEK ÁTLAL GYÁMHATÓSÁGI, GYERMEKVÉDELMI TERÜLETEN VÉGZETT SZAKMAI ELLENERZÉSEK TAPASZTALATAI, TOVÁBBÁ A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZEK MHKÖDÉSÉT ENGEDÉLYEZE HATÓSÁGI ELLENERZÉSEK ALKALMÁVAL TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK....... 31 VII. A JÖVERE VONATKOZÓ JAVASLATOK, CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A GYVT. ELEÍRÁSAI ALAPJÁN ............................................................................................................................................................ 32 VIII. A BHNMEGELEZÉSI PROGRAM FEBB PONTJAINAK BEMUTATÁSA, VALAMINT A GYERMEKKORÚ ÉS A FIATAL BHNELKÖVETEK SZÁMÁNAK AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BHNCSELEKMÉNYEK SZÁMÁNAK, A BHNELKÖVETÉS OKAINAK BEMUTATÁSA.................... 34 IX. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMHKÖDÉS KERETÉBEN MILYEN FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT CIVIL SZERVEZETEK .................................................................................................. 36 Felhasznált jogszabályok, irodalom, beszámolók......................................................................................... 37
2
"A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részér l arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelel testi, szellemi és erkölcsi fejl déséhez szükséges. A szül ket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák."1
1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949. évi XX. TÖRVÉNY 3
Tisztelt Képvisel?-testület! Az Országgy5lés a jöv nemzedékért érzett felel sségt l vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésér l szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban alkotta meg a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, mely 1997. november 1-én lépett hatályba. A törvény értelmében az államnak és az önkormányzatnak minden segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy a szül k a gyermeket a családban nevelhessék fel, és az anyagi javak hiánya miatt ne váljon szükségessé az intézményi ellátás. A gyámügyi feladatok ellátásáról a település jegyz je, illetve a gyámügyi el adó gondoskodik a jelz rendszer tagjainak bevonásával. A Gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 96.§-ának (6) bekezdése minden települési önkormányzata számára átfogó értékelés elkészítését írja el .
4
I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLYRA Kelebia község lakónépessége 2009. december 31-én 2709 f volt, melyb l a feln tt korú lakosságon belül a férfiak száma 1284 f , a n ké 1425 f . Az adott évben elhunyt férfiak száma 26 f volt, amely az összlakosság 0.95 %-át tette ki. N k esetében ez az arány 0.55 %, amely 15 f t foglal magában. Ezzel ellentétben azonban, csupán 18 gyermek született, akik közül 9 fiú és 9 lány. Elmondható az is, hogy az összlakossághoz képest a 18 év alattiak aránya 21.88 % (593 f ), míg a 18 év felettieké 78.11 % (2116 f ). A 0-18 éves korosztály demográfiai mutatói (1.ábra): életkor (év) 0-2 3-5 6-13 14 15-18 összesen:
férfi n összesen 33 29 62 33 40 73 122 140 262 14 26 40 81 75 156 283 310 593
19-100 éves korosztály demográfiai mutatói (2.ábra): életkor (év) 19-25 26-30 31-39 40-50 51-60 61-70 71-80 81-100 összesen:
feln tt korosztály férfi n összesen 94 89 183 77 62 139 206 194 400 194 171 365 192 221 413 134 184 318 79 138 217 25 56 81 1001 1115 2116
Ha az adott évben születettek számát összevetjük az adott évben elhunytak számával, akkor elmondható, hogy a születési ráta értéke nem haladja meg a halálozási ráta értékét. Tehát az ezredforduló utáni Magyarországon ugyan úgy a társadalom jelent s mérték5 elöregedésének lehetünk tanúi, mint a fejlett világban bárhol, és mint az adatok is mutatják nincs ez máshogyan Kelebia vonatkozásában sem. A halálozási tendencia vonatkozásában a helyi adatok és a világ különböz
országainak
tapasztalatai rámutatnak arra is, hogy a n k a világ minden táján nagyobb átlagéletkort élnek meg, mint a férfiak.
5
2009-ben elhunytak és születettek számának alakulása (3.ábra):
6 5 4 3 2 1
születettek n
jú l iu s au gu sz tu sz s ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r
us jú ni
us m áj
ril is áp
ciu s
m ár
ru ár
fe b
ja nu
ár
0
születettek férfi
hónap n január február március április május június július augusztus szeptember október november december összesen
elhaláloztak n
születettek férfi 1 1 0 0 0 0 1 2 1 2 1 0 9
0 2 0 0 2 1 0 1 0 1 2 0 9
elhaláloztak férfi
elhaláloztak n férfi 1 0 0 3 1 0 1 2 2 2 2 5 0 3 3 1 1 2 0 2 4 4 0 2 15 26
"… a KSH által közzétett el zetes adatok szerint 2009. januárja és novembere között 88.568 gyermek született, ami 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 118.326 volt, ami közel azonos a 2008. január-novemberi adattal. A természetes fogyás 29.758 f , ami 2286-tal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezer lakosra 9,7 élve születés és 12,9 halálozás jutott. Az el bbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi azonos nagyságú volt, mint egy évvel korábban. Az ezer lakosra jutó házasságok száma 3,8 volt, ami 0,4-del maradt el az el z évit l. A születésszám csökkenése és a halálozások változatlan száma miatt a természetes fogyás a 2008. január-novemberi 27.472-vel szemben 2009 els
6
tizenegy hónapjában magasabb,
29.758 f volt. A nemzetközi vándorlás begyült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, 15.000 f vel csökkent. …"2: A születés és halálozás alakulása tíz évre visszamen?leg (4. ábra): 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 elhunytak száma
év 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
elhunytak száma 45 41 39 33 41 39 39 36 35 38 18
születettek száma
születettek száma 27 42 35 40 36 25 30 23 23 24 41
2
http://www.origo.hu/itthon/20100126-a-magyar-nepessegszam-2009-novemberben-10-millio-16-ezer-fo.html
7
II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészít? gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A gyermekek védelme a gyermek családban történ
nevelkedésének el segítésére,
veszélyeztetettségének megel zésére és megszüntetésére, valamint a szül hozzátartozói gondoskodásból kikerül
gyermek helyettesít
vagy más
védelmének biztosítására
irányuló tevékenység. A gyermek(ek) védelmét: a.) pénzbeli (pl.: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészít támogatás,
óvodáztatási
támogatás,
rendkívüli
gyermekvédelmi
gyermekvédelmi
támogatás,
gyermektartásdíj megel legezése) b.) természetbeni és c.) személyes
gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátások (pl.: gyermekjóléti
szolgáltatás), illetve d.) gyermekvédelmi szakellátások (pl.: otthont nyújtó ellátás), valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések (pl.: védelembe vétel, családba fogadás) biztosítják. E rendszer m5ködtetése állami és önkormányzati feladat. A pénzbeli ellátások részét képez rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészít gyermekvédelmi támogatás, az óvodáztatási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás jogszabályi alapjait a Gyvt., és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Továbbiakban: Gyer.) teremtette meg, és egyben felhatalmazta az önkormányzatokat a gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására. Kelebia Községi Önkormányzat Képvisel -testületének a gyermekvédelem helyi rendszerér l (Továbbiakban: R.) szóló rendelete rámutat arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeli ellátás formájában is nyújtható. 1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. vezette be, a törvény erejénél fogva a jegyz hatáskörébe tartozik. A jegyz egy évre megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,
8
amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy f re jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 125 %-át, 2009. szeptember 1. napjától 130 %-át, kivéve az alábbi esetekben, amikor a gyermeket gondozó családban az egy f re jutó havi jövedelem összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 135 %-át, 2009. szeptember 1. napjától 140 %-át: -
ha a gyermeket egyedülálló szül , illetve más törvényes képvisel gondozza, vagy
-
ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
-
ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek.
A jövedelem vizsgálata mellett a vagyoni helyzet vizsgálatát is el írja a jogszabály. A gyermekvédelmi kedvezmény alapján a kedvezményezett jogosult: -
a bölcs dés, az óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszer5 iskolai oktatásban résztvev gyermek 100 %-os intézményi térítési díj kedvezményre,
-
az el z bekezdés alá nem tartozó gyermek és tanuló 50 %-os intézményi térítési díj kedvezményre,
-
július és november hónapban 5.800,-Ft egyszeri támogatásra,
-
külön
jogszabályban
meghatározott
egyéb
kedvezmények
igénybevételére
(pl.:tankönyvtámogatás). Jegyz?i hatáskörben megállapított ellátásban részesültek száma (5. ábra):
ellátásban r. egyszeri támogatás száma összege 290 0 275 1.595.000 301 1.745.800 302 0
2008.12.31-ei állapot július november 2009.12.31-ei állapot 1.2. Kiegészít gyermekvédelmi támogatás
Az ellátás megállapítása jegyz i hatáskörbe tartozik. A támogatásra határozatlan ideig a rendszeres
gyermekvédelmi
kedvezményben
részesül
gyermek
gyámjául
rendelt
hozzátartozó jogosult, aki: -
a gyermek tartására köteles, és
-
nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszer5 rendszeres szociális pénzellátásban, vagy id skorúak járadékában részesül.
A kiegészít
támogatás havi összege- gyermekenként-az öregségi nyugdíj mindenkori
9
legkisebb összegének 22 %-a. 2009-ben kiegészít gyermekvédelmi támogatásban részesül gyermek nem volt. 1.3. Óvodáztatási támogatás A települési önkormányzat jegyz je annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül gyermeknek a szül je részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követ en els alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) az év els felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) az év els felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következ év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: els alkalom], b) a gyermek beíratását követ en második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szül i felügyeleti jogot gyakorló szül , illetve ha mindkét szül gyakorolja a szül i felügyeleti jogot, mindkét szül a jegyz i eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként els alkalommal húszezer forint, ezt követ n esetenként és gyermekenként tízezer forint. A pénzbeli támogatás az új jelentkez k részére els ízben annak a szül nek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követ en íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szül knek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je el tt már beíratták az óvodába, els alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot kell folyósítani. Jegyz?i hatáskörben megállapított ellátásban részesültek száma (6. ábra):
2009.06.10-ei állapot június december
els alkalommal második alkalommal els alkalommal második alkalommal
2009.12.31-ei állapot
10
ellátásban r. száma 16 16 0 1 5 6
egyszeri támogatás összege 0 160.000 0 10.000 50.000 0
2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A R. 5.§ (1) bekezdése értelmében: „A bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó család id szakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztet rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztet rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás.” Fentieket figyelembe véve a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a polgármester 2009-ben 46 kérelmet vitatott meg, és hozott határozatot, melyb l 15 esetben került sor elutasító határozat meghozatalára. Az elutasítások f okai között szerepelt: - az önkormányzat sz5kös anyagi helyzete, - a kérelmez nem került létfenntartását veszélyeztet rendkívüli élethelyzetbe stb. A természetben történ segítségnyújtás lehet ségével 1 esetben éltek. Az önkormányzatot terhel kiadás nagysága 249.000,- Ft volt. 3. Egyéb, nem a Gyvt-ben szabályozott pénzbeli ellátások Kelebia Községi Önkormányzat Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján megalkotta a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletét (Továbbiakban: Szoc. Rendelet), mely többek között magában foglalja, a nem a Gyvt-ben szabályozott pénzbeli ellátásokat. 3.1. Id skorúak járadéka A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkez id skorúak részére nyújtott támogatás. Ellátásban részesül részesültek havi szám átlagban: 6 f A kiadás összesen 1.683.900,- Ft, -
intézményi ellátásban nem részesül esetében 1.624.500,- Ft, melyb l az önkormányzatot terhel összeg nagysága 10 %, azaz 162.450,- Ft,
11
-
intézményi ellátásban részesül
esetében 59.400,- Ft, melyb l 100 % az állami
költségvetést terheli. 3.2. Aktív korúak ellátása 3.2.1. Rendszeres szociális segély (a továbbiakban: Res.) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki -
a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá
-
egészségkárosodott személynek min sül,
-
55. életévét betöltötte Ellátásban részesültek száma havi átlagban: 19 f .
3.2.2. Rendelkezésre állási támogatás (a továbbiakban: Rát.) Feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Ellátásban részesültek száma havi átlagban: 34 f Keres tevékenység melletti ellátás. Ellátásban részesültek száma havi átlagban: 4 f A kiadás nagysága összesen: Res 7.167.940,- Ft Összesen: 16.576.700,- Ft Rát 9.408.760,- Ft Az önkormányzatot terhel összeg nagysága: Res 716.794,- Ft Összesen: 2.598.546,- Ft Rát 1.881.752,- Ft 3.4. Lakásfenntartási támogatás A polgármester helyi vagy normatív lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez a szükséges feltételek együttállása esetén. c/1.) normatív lakásfenntartási támogatás:
10.517.800,-Ft
pénzbeli:
9.309.000,-Ft
természetbeni:
1.208.800,-Ft 12
c/2.) helyi lakásfenntartási támogatás:
135.000,-Ft
pénzbeli:
135.000,-Ft
természetbeli:
-
ellátásban részesültek száma: c/1.) ellátási forma esetében: pénzbeli:
átlag 139 f /hó
természetbeni: átlag 14 f /hó c/2.) ellátási forma esetében: pénzbeli:
átlag 5 f /hó
természetbeni: A kiadás nagysága: -
c/1.) esetében 10 %-ban, azaz 9.466.020 Ft az önkormányzatot terheli,
-
c/2.) esetében 100 %-ban az önkormányzatot terheli.
3.5. Ápolási díj d/1.) ápolási díjra jogosult-a jegyes kivételével-a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló havi átlagban: - súlyos fogyatékos vagy - fokozott ápolást igényl , súlyos fogyatékos
ellátásban részesült: 2 f 3
ellátásban részesült: 9 f
- tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. ellátásban részesült: 2 f d/2.) A települési önkormányzat rendeletben meghatározott feltételek esetén 2008. április 30ig ápolási díjat állapíthatott meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végezte. 2008. május 1-jét l ilyen jogcímen ápolási díj nem állapítható meg, azonban a 2008. április 30-án ellátásban részesül k részére az ellátás továbbfolyósításra kerül a feltételek fennállásáig. kiadás nagysága: 3
2005. szeptember 1. napjától 13
ellátásban részesült: 4 f /hó
-
d/1 ellátási forma esetén:
6.666.545,-Ft (+ 24 % nyugdíjbiztosítási járulék)
-
d/2 ellátási forma esetén:
1.115.140,-Ft (+ 24 % nyugdíjbiztosítási járulék)
önkormányzatot terhel összeg nagysága: -
d/1.) ellátási forma esetében: 10 %, azaz 732.388,-Ft (+ 24 % nyugdíjjárulék)
-
d/2.) ellátási forma esetében 100 %-ban az önkormányzatot terheli.
3.6. Átmeneti segély A gyermekek és családjuk életének fontos részét képezi a szociális biztonság megteremtése és meg rzése, melynek érdekében az önkormányzat a helyi sajátosságokat figyelembe véve, annak megfelel en alkotta meg Szoc. Rendeletét. Figyelemmel arra, hogy a gyermekek jólétét nagyban meghatározza a szül k jóléte is. A benyújtott kérelmek száma összesen 162 volt, melyb l a bizottság 50 kérelmet (31%) elutasított, többek között az alábbi indokok alapján: -
a kérelmez családjában az egy f re jutó jövedelem meghaladta a Szoc. Rendeletben meghatározott összeghatárt,
-
a bizottság minden kérelmet alaposan mérlegelt és megvitatott, de mivel az önkormányzat anyagi lehet ségei korlátozottak, így volt, akinek kérelme erre történ
hivatkozással
elutasításra került stb. -
élelmiszer, ruházat vásárlását.
A kiadás nagysága 574.000,- Ft, mely 100%-ban az önkormányzatot terheli. Ebb l az összegb l természetbeni támogatás 1.970,- Ft+t5zifa. Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segélyben 19 f részesült 711.000,- Ft összegben. 4. A gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményekben részesül?kre vonatkozó statisztikai adatok 4.1. A normatív gyermekétkeztetés A Gyvt. 148. §-ának (5) bek. értelmében gyermekétkeztetés esetén: •
a bölcs dés, az óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszer5 iskolai oktatásban részt vev
és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 14
gyermek után az
intézményi térítési díj 100 %-át. •
az el bbi alá nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át,
•
három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%át,
•
tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani.
A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehet igénybe. A táblázatban szerepl
adatok a 2007/2008. tanév II. félévében és 2008/2009. tanév I.
félévben igénybe vett étkezések alapján kerültek összeállításra. Ezen ellátásban részesül? iskolásokra vonatkozó adatok alakulása (7. ábra): Étkeztetés (iskolások száma)
hónapok január február március április május június július augusztus szeptember október november december
térítési díj fizetésének megoszlási aránya (f ) 0% összesen 50% 100% 9 9 35 53 9 11 32 52 3 13 36 52 3 13 35 51 2 11 33 46 2 10 35 47 0 0 0 0 0 0 0 0 10 9 9 9
14 15 14 14
37 42 44 45
61 66 67 68
menzát igénybe vev k térítési díjának megoszlása (f ) 50% 100% 0% összesen 15 13 39 67 16 10 38 64 5 22 34 61 5 23 39 67 6 23 39 68 4 17 39 60 0 0 0 0 0 0 0 0 14 17 17 17
14 12 14 13
33 33 33 34
Fentiek alapján az ellátásban részesül? óvodásokra vonatkozó adatok alakulása (8. ábra): Étkeztetés (óvodások száma) térítési díj (f ) hónapok 50% 100% 0% összesen január 11 36 51 február 10 30 48 március 10 35 51 április 9 32 46 május 11 36 51 június 2 20 23 július 0 8 12 augusztus 0 6 7 szeptember 8 32 47 október 7 26 35 november 8 32 45 december 6 25 40
15
98 88 96 87 98 45 20 13 87 68 85 71
61 62 64 64
4.2. A nyári gyermekétkeztetés A Szociális és Egészségügyi Bizottság 2009. június 16-t l 2009. augusztus 31-ig terjed id szakra vonatkozóan a nyári gyermekétkeztetés biztosítását Kelebia tekintetében az alábbiak szerint valósította meg: -
58 gyermek étkeztetése a Farkas László Általános Iskola Napköziotthonos Konyháján történt. Napi egyszeri meleg étkeztetést biztosított 54 munkanapon keresztül, és az étel elvitelér l a támogatott személynek kellett gondoskodnia.
-
9 gyermeknek (gyermekenként) 19.980,- Ft összegben felmelegíthet
konzerv és
melegíthet félkész ételek vásárlásáról gondoskodott. A jogosultak körét els sorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül k közül kellett megállapítani. Az állami támogatás mértéke 100%, azaz: 1.336.890,- Ft.
16
III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA 1. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, mDködésének tapasztalata Kelebia község közigazgatási területén a gyermekjóléti szolgáltató tevékenység 2008. január 1. napjától a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központja keretében m5ködik, mely tevékenységet Kelebia község közigazgatási területén Füzesi Eleonóra lát el egy személyben, teljes munkaid ben, aki szakirányú fels fokú végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A gyermekjóléti szolgálat rendelkezésére áll egy a Támogató Szolgálattal közös iroda, ahol biztosított az adminisztrációs munka elvégzéséhez szükséges számítógép, nyomtató, fénymásoló. 1.1. Az alapellátásban történ gondozások száma Az igénybevev? gyermekek száma nem és korcsoport szerint (f?) (9. ábra):
Nem életkor Fiú lány összesen
0-5 éves
6-13 éves
14-17 éves
összesen
9 3 12
10 7 17
3 7 10
22 17 39
2009. évben 39 f 18 év alatti (kiskorú) vette igénybe a gyermekjóléti szolgálat által nyújtott szolgáltatásokat. Ez a létszám, mozgó adatokat tartalmaz, mivel az ellátottak száma többször is változott az év folyamán. 1.2. A gyermekek veszélyeztetettségének okai A Gyvt. 5.§-a szerint a "veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl dését gátolja vagy akadályozza." A gyermekek helyzete sokat változott az elmúlt évszázadok alatt. Bántalmazásukat sokáig természetesnek, a nevelés eszközének tekintették. A gyermek testi fenyítését illet en az álláspontok még ma is nagyon eltér k egymástól.
17
Az Európa Tanács 2006-ban "Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel" címmel indított hároméves programot a gyermekek elleni er szak megfékezésére, megel zésére, jogaik védelmére. A gyermekek bántalmazása, elhanyagolása Magyarországon is nagyon sok családot érint. A téma egyre nagyobb aktualitásához tartozik az is, hogy az Országgy5lés elfogadta a családon belüli er szak megel zésére és hatékony kezelésére irányuló Nemzeti Stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 26.), valamint a társadalmi b5nmegel zés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) Országgy5lési határozatát. A veszélyeztetett körülmények között él gyermekek családjainál jelentkez problémák halmozottan fordulnak el . A veszélyeztetettség el fordulása nagyobb gyakoriságot mutat a hátrányos helyzet5 és a halmozottan hátrányos helyzet5 rétegekben. Kelebia vonatkozásában jelenleg is a legtöbb esetben az anyagi, a megélhetési és a lakhatással összefügg
problémák figyelhet ek meg a háttérben, de emellett jelent sek még a
gyermeknevelési és az életvitellel, életvezetéssel kapcsolatos nehézségek is. Az elmúlt évben mind az általános, mind a középfokú oktatási intézményekben az igazolatlan iskolai hiányzások száma nagymérték5. Ezek kezelése a helyi általános iskolában a jelz rendszer tagjaival való szoros együttm5ködésnek köszönhet en azonnali intézkedést von maga után. Ennek ellenére voltak olyan esetek, amikor az alapellátás keretében történ segítségadás nem volt elegend . A Farkas László Általános Iskolából 6 jelzés érkezett 3 kiskorúra. A nagyobb problémát, a középfokú oktatási intézményben történ
igazolt és
igazolatlan mulasztás kezelése okozza, mivel az intézmények általában már csak akkor értesítették a Gyermekjóléti Szolgálatot, mikor a hiányzások száma a több tíz-esetleg száz órát is meghaladta. 2009-ben a Gyermekjóléti Szolgálat felé 5 alkalommal érkezett ilyen jelzés, mely 4 kiskorút érintett. 1.3 A véd n i tevékenység f területei, különös tekintettel a várandós anyák gondozására A társadalom fejl déséhez elengedhetetlen a család és az egyén jó egészsége. Az egészségügyi program egyértelm5en kijelenti a prevenció jelent ségét, nagy figyelemmel a gyermekek ellátására. Ennek a programnak részét képezi a véd n i munka. Ez napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a sz5rések kiterjesztésének egy részét a véd n kre bízzák. Az el z évekhez képest, - mint minden másban is- sok változáson esett át a véd n i munka.
18
2009. januárjától bevezetésre került az önálló véd n i státus kötelez jelleg5 elkészítése. Ez azt jelenti, hogy 6 éves korig minden gyermeknél kilenc alkalommal kell részletes, a gyermek fejl dését nyomon követ vizsgálatot elvégezni, ami az érzékszervek megfelel m5ködését foglalja els sorban magába. Ez nagyobb önállóságot, felel sséget jelent minden véd n számára. Heti két alkalommal, két órában tudják ezeket a részletes vizsgálatokat elvégezni. Kiterjed a mozgás-, látás-, hallás-, testi fejl dés ellen rzésére. A szül k elfogadták ezt az új helyzetet, a véd n k hívására a gyermekkel maradéktalanul megjelennek. Havonta készítenek tervezetet a véd oltásokról és a státuszra behívandó gyermekek névsoráról. Ezt az ÁNTSZ rendszeresen ellen rzi. Az év folyamán több alkalommal jegyz könyvet készített a vezet véd n ennek a feladatnak az ellátásáról, aminek másolatát a munkáltató is kézhez kapott. Községünkben két véd n i körzet m5ködik. Az I. körzet 1645 ha, a II. körzet 5024 ha területet jelent. Ez a születések számának aránytalan eloszlásában jelentkezett, viszont a kisebb területhez nagyobb létszámú iskola- egészségügyi munka társul. Az I. számú körzetben a 2009. évi folyamán 54 család gondozása történt meg. Ebben a számban nicsenek benne azok a családok, illetve n k, akinek ugyan még- vagy már nincs 0-7 éves korú gyermekük, de n védelmi gondozását éppúgy elvégzi, mint bármely más család gondozását. Ezen felül a Farkas László Általános Iskola ellátása tartozik ide, ahol 13 osztályban 236 tanuló lett beíratva a 2009/2010-es oktatási évben. Az iskolaorvos Dr. Rigler László, aki a kötelez sz5r vizsgálatokat és az oltások beadását végzi. Az év folyamán 9 várandós volt nyilvántartva, melyb l 7 veszélyeztetett. A körzetben az élve születés 7 volt. Csecsem halott nem volt. Gondozottak kor szerinti megoszlása (10. ábra):
eü.okból vesz. szoc. okból vesz. eü+szoc okból vesz.
várandósok száma 9 5 0
csecsem k száma 14 2 6
1-3 évesek száma 11 1 3
2
1
0
3-6 évesek iskolások száma száma 39 236 2 20 12 39 0
7
otthon gondozott 3 1 0 2
A 2008. évhez a Gyermekjóléti Szolgálattal közös gondozottak létszáma 2009-ben 23-ra n tt, akikr l az oda-vissza jelzés szinte mindennapos. A II. sz. körzet háziorvosa Dr. Szabó Péter, aki a tanácsadások mellett az óvodai feladatokat látja el. A véd n i gondozásban lév családok száma ebben a körzetben: 82. Az újonnan nyilvántartásba vett várandós az év folyamán: 9 f . 19
A gondozottak kor szerinti megoszlása (11. ábra):
Veszélyeztetettek száma
Eü. ok miatt Szoc. ok miatt Eü+szoc.ok Összesen
Várandósok száma
Csecsem k száma
1-3 évesek száma
3-6 évesek száma
19 10 2 5 17
12 1 2 1 4
27 1 4 2 7
59 5 9 4 18
Otthon gondozott 7-18 éves 1 0 0 1 1
Jól lehet látni, hogy a 118 gondozott közül 48 fokozott gondozást igényel, ami igen magas szám. A véd n i tanácsadáson igen nagy létszámban jelennek meg a szül k, els sorban az édesanyák, s a n védelmi tanácsadáson való megjelenés is egyre gyakoribb. Ez a nem kívánt terhesség megel zését, a sz5r vizsgálatok fontosságát, tájékoztatását foglalja magában. A véd?n?i tevékenység f?bb területei: 1. Serdül -, n – és anyavédelem 2. Újszülöttek, csecsem k és kisdedek gondozása 3. 3-6 évesek ellátása, óvodai munka 4. Iskoláskorúak ellátása 16 éves korig 5. A véd n szociális tevékenysége 6. Menthalhigienés feladatok 1. Az anyavédelem lényege a várandós anyák gondozása. Ez részben otthonukban történik, családlátogatások alkalmával, részben tanácsadáson. Területünkön szervezetten m5ködik a várandós anyák szakorvosi ellátása, havonta egy alkalommal jár ki Dr. Horváth Attila n gyógyász MSZSZ /Mozgó Szakorvosi Szolgálat/ keretében Kiskunhalasról. A várandós tanácsadáson a véd n k végzik el a szükséges rutinvizsgálatokat: vérnyomásmérés, vizeletvizsgálat, magzati szívhang hallgatása, testsúly ellen rzése. Szeptembert l felmerült, hogy a kórházban jelentkezett orvoshiány miatt megsz5nik az ilyen jelleg5 tanácsadás. Volt is rá példa, hogy a jelzett id ben nem tudott kijönni a doktor. A kismamákat otthonukban látogatják, ahol személyre szabottan, egyéni gondjaikat, problémáikat beszélik meg. Megismerik a családi körülményeket, látják, hogy az új családtag hová születik. Ennek a környezettanulmány készítésénél is jelent sége van. Megbeszélik a kötelez vizsgálatok id pontját, gyakoriságát. Tájékoztatást adnak a szociális juttatásokról.
20
2. Az újszülöttek, csecsem?k és kisgyermekek gondozása 3-6 éves korig terjed. A gondozási munka tanácsadáson és családlátogatások alkalmával történik. A tanácsadást heti egy alkalommal háziorvos és gyermekgyógyász látja el. Kéthetente, szintén MSZSZ keretében, Dr. Szarvas Gyula gyermekorvos jár át Tompáról. Mivel nagyon sokan szeretnék megmutatni gyermeküket szakorvosnak, ez igen gyakran zsúfoltságot, hosszas várakozási id t jelent, ami miatt gyakori a háborgás, neheztelés a szül k körében. Ez az ellátás 2009. decemberében véget ért, így gyermekorvos nélkül maradt a település a következ
évet
illet en. Tanácsadásokon az orvosi vizsgálat mellett figyelemmel kísérik a gyermek testi-, lelki-, mozgás-, súlyfejl dését. Tájékoztatják a szül ket az oltási reakciókról, és az ezzel kapcsolatos teend kr l, átadják és aláírják az oltási idéz t, ami a legújabb rendelet szerint kötelez .
Otthonukban
történ
látogatások
alkalmával
beszélgetnek
a
betegségek
megel zésér l, a beteg gyermek ellátásáról, helyes táplálásáról, napirend kialakításáról. 3. Az óvodai beíratásról, beszoktatásról 3 éves kor után esik szó. Ilyenkor már ritkábbak az otthoni látogatások, mivel a gyermek az óvodában tartózkodik. Ami egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy rendkívül sok beszédhibás, egyre több esetben beszélni nem tudó 3 évessel találkoznak, de gyakori a nagyon rosszul beszél , iskolába men gyermekek száma is. Bár logopédiai fejlesztés történik 5 éves kortól, de a nagy létszámra való tekintettel kevés id jut egy-egy gyermekre. Feltétlen szükséges lenne ezt a szolgáltatást kib víteni, több id t biztosítani a logopédusnak. Ugyanis ezek a gyerekek óriási hátrányba kerülnek az iskola megkezdését követ en, mást hallanak, mást mondanak, s jönnek a tanulási nehézségek, ami újabb szakember igénybe vételét teszi szükségesé. Ha szakorvosi vizsgálatra irányítják a gyermeket - a véd n
szemészetre, gégészetre és
b rgyógyászatra küldheti a gyermeket orvosi beutaló nélkül - kérik a visszajelzést a szül kt l, így tudják nyomon követni a szakvizsgálat elvégzését. Szül i értekezleten err l tájékoztatást adtak az óvodába kerüléskor, illetve az iskolai beíratás el tt. Az egyéb fert z betegségek megel zésével kapcsolatban – például fejtet5 elleni küzdelem, bárányhiml elleni védekezés, influenza – tájékoztatták a szül ket, ismertették a teend iket, felel sségüket az ügyben. 4. Az iskoláskorúak véd n i ellátása kisebb részben családlátogatások alkalmával, nagyobb részben az oktatási intézményben történik. Sz5r vizsgálatok megszervezése, véd oltások el készítése, lebonyolítása a f 21
feladat. Sz5r vizsgálatok alkalmával a
gyermekek fizikális vizsgálata történik, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása. A kisz5rt betegek életvitelének segítése, állapotuk figyelemmel kísérése is véd n i feladat. 5. A véd?n? szociális tevékenységének lényege a családok szociális helyzetének felmérése, értékelése. A család harmonikus életvitelét bármely formában veszélyeztet helyzet megel zése, id ben történ felismerése, a probléma megoldásához segítség adása. Fontos a kapcsolattartás, információ áramoltatás. Kapcsolatot tartanak a Polgármesteri Hivatallal, a Gyámügyi el adóval, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával, Családsegít Szolgálattal. A Gyermekjóléti Szolgálat vezet jével esetmegbeszélések folynak, ahol a véd n kön kívül részt vesznek az óvoda és iskola ifjúságvédelmi felel sei is. A közös feladatokat, nehézségeket igyekszünk együttesen megoldani. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával szinte napi kapcsolatban állnak. A gondot, problémát jelezve azonnal teszi a dolgát. Tájékozódik a családdal kapcsolatos probléma iránt, meglátogatja ket és felénk is jelzéssel él a tapasztaltakról. Sajnos egyre több, problémával küzd
családdal találkoznak, sokszor szinte
tehetetlenül állnak, mert a gyermekbántalmazást, családon belüli er szakot nagyon nehéz bizonyítani. Gyakran ütköznek falakba, mert a kezükben nincs olyan eszköz, ami változtatásra kényszerítené a szül ket. Példa erre, hogy legközelebb nem engedem be a véd n t, mit okoskodik, stb. Azt pedig mindenki tudja, hogy éppen a problémás családot kell fokozott gyakorisággal látogatniuk. 6. A mentálhigiene a lelki egészséget jelenti, amihez természetesen elengedhetetlen a testi egészség is. Segítséget jelent a pszichológus munkába állása, de érdemes lenne a rendelés idejét kib víteni, mert nagy szükség lenne rá. Ebben szeretnék kérni a képvisel -testület segítségét! Most is vannak családok, akinek Kiskunhalasra kell heti gyakorisággal vinniük a gyermeküket a foglalkozásokra. Egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a szül knek beszélgetésre, meghallgatásra van igényük. A Baba- Mama Klubban kéthetente szoktak összejönni a kismamákkal, gyermekeikkel. Általában 3-4 édesanya jön el a csemetéivel. Örömükre szolgál, hogy az óvoda biztosít számukra egy csoportszobát, amiért külön köszönettel tartoznak. Itt egy kicsit kötetlenül beszélgethetnek az édesanyák, a gyerekek pedig élvezik a közös játékot. Oltásokról, a helyes táplálkozásról, mindennapi dolgokról beszélgetnek például: hol lehet olcsó pelenkát, gyermekruhát, bébiételt kapni. Különösen az óvodába készül , 2-3 éves gyerekeknek élmény ez a délután, mert k sokkal könnyebben szoknak be szeptembert l a közösségbe, hiszen 22
számukra már nem idegen a hely, megismerték az együtt játszás örömét. A közös beszélgetés, tapasztalatcsere, gyermekneveléssel kapcsolatos kérdések megvitatása, étkezéssel kapcsolatos teend k átbeszélése mindenki számára hasznosak. A véd n i munka során fontos a pozitív családmodell megvalósítására, tudatos családtervezésre és harmonikus életvitelre való ösztönzés. Szükséges a n védelmi tanácsadás, ami egyre jobban el térbe kerül a véd n i munka során. Tudatosítani kell a n kben a ráksz5rés fontosságát, az évenkénti n gyógyászati vizsgálat szükségességét. Itt kell megemlítenem Dr. Lehoczki Nyina megyei egészségfejleszt
által szervezett ráksz5rést.
Mobil sz5r busz érkezett Kelebiára, s az idézett 240 hölgy közül 91-en jelentek meg. Ebben a szervezésben sokat segítettek a Polgármesteri Hivatal dolgozói. Sor kerül még egy mammográfiás sz5résre is, hasonló módon mobil sz5r busszal. Ezzel a vizsgálattal kilenc hölgynél tapasztaltak ismételt vizsgálatra utaló jeleket, így ezt a sz5rést szintén sikeresnek mondhatják. Nem kellett elutazni, id pontot kérni a vizsgálatra jelentkez knek, ezzel könnyebb volt rábeszélni a sz5résen való megjelenés fontosságára. Megrendezésre került az Anyatejes Világnap, aminek megszervezése, szponzorok felkérése már hetekkel az ünnepség el tt szükséges volt. 20 édesanya kapott meghívót, ezek közül tizenhatan jöttek el, volt, aki 2-3 gyermekkel érkezett. Úgy gondolták, hogy a várandós édesanyákat is meghívják, ezzel is ösztönözve ket a születend gyermekük szoptatásának fontosságára. A kórházi ellátás rövidítése miatt egyre korábban adják haza a szülést követ en az édesanyát és gyermekét, ami nagyobb felel sséggel jár. Bár vannak családok, akik nehezményezik a születést követ en történt, túl gyakori véd n i látogatást, de el lehet gondolni a felel sséget, ami ez után a véd n re hárul, hiszen a kórházban 3 napig folyamatos ellen rzés, ellátás alatt álltak a szült édesanyák. Most nagyobb figyelmet kell fordítani az újszülött kori sárgaságra, anyatej elválasztásra, anya táplálkozására, pihenésére, a köldök gyógyulására stb. Sajnos nehezíti a munkát az, ha hétvégén, általában pénteken a kés délutáni órákban engedik ki a kórházból az édesanyát az újszülöttjével. Ilyenkor nem számít, hogy vége a munkaid nknek, vár a saját család, menni kell, mert igen sok kérdése, gondja lehet annak az anyukának, aki a hétvégére kerül haza az els gyermekével, s esetleg nincs szül i segítsége sem. A veszélyeztetettek száma évr l évre növekv
tendenciát mutat, ami természetesen több
munkát, nagyobb odafigyelést jelent. Éppen ezért a munkájuk nem csökken, hanem inkább nehezebbé, összetettebbé, bonyolultabbá válik.
23
1.4. A családból kiemelt gyermek szüleinek gondozása Az elmúlt évben két esetben került sor gyermek családból történ kiemelésére, ami 3 kiskorút érintett. Amennyiben ilyen irányú intézkedés válik szükségessé, akkor a családot a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és, ha szükséges a véd n is rendszeresen felkeresik, segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a gyermek miel bb visszakerülhessen saját családjába. Figyelemmel kísérik a család életkörülményeit, és az abban bekövetkez változást jelzik a gyámhatóság felé. Hiszen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyermeknek joga van testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl dését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetben történ
nevelkedéshez. Amennyiben sor kerül a gyermek
visszahelyezésére a gyermek fejl désének alakulását, valamint a szül
és a gyermek
kapcsolatát továbbra is figyelemmel kísérjük. 1.5 A jelz rendszer tagjaival való együttm5ködés tapasztalatai A gyermekvédelemhez kapcsolódó egyes szervek a Gyvt. 17.§-a értelmében, a Gyvt-ben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történ nevelkedésének el segítése, a gyermek veszélyeztetettségének megel zése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében. A gyermekvédelmi jelz rendszer tagjai: - egészségügyi szolgáltatást nyújtók (háziorvos, véd n ), - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (családsegít szolgálat), - közoktatási intézmények (ifjúságfelel s, nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó), - rend rség, - ügyészség, - bíróság, - a pártfogó felügyel i szolgálat, - az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, - menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, - társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, - bármely állampolgár (szomszéd, külön él szül stb.) Ezen személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történ nevelkedésének el segítése, a veszélyeztetettség megel zése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttm5ködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
24
A legtöbb esetben a jelz rendszer tagjai iskolai mulasztással kapcsolatban élnek hatóságom felé jelzéssel. A tavalyi évben a családgondozó jelzése alapján egy (3 gyermek) esetben indult meg a védelembe vételi eljárás. A beszerzett javaslatok és a védelembe vételi tárgyalás megtartását követ en három gyermek esetében került sor a védelembe vételre. Négy esetben pedig az eljárás megszüntetésére. Védelembe vétel felülvizsgálatára két alkalommal került sor, ami hat kiskorút érintett. Egy esetben megsz5nt, mert a gyermek 18. életévét betöltötte, öt esetben pedig további fenntartás volt szükséges. A munka eredményessége érdekében a jelz rendszer tagjai napi kapcsolatban állnak egymással. Szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat azonnali esetkonferenciát tart az érintettek bevonásával. Kéthavonta esetmegbeszélést tartunk, melyre meghívást kapnak a jelz rendszer tagjai. E megbeszélésen sor kerül a szolgáltatást igénybe vev
gyermekeket és családokat érint
információ cseréjére, azok rögzítésére, a feladatok meghatározására és azok felosztására a résztvev k között. 2. A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A településen az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodai és iskolai napköziben biztosítja. A gyermekek átmenetei gondozása megszervezhet helyettes szül nél, gyermekek átmeneti otthonában, családok átmeneti otthonában vagy gyermekek átmeneti házi gondozása keretében. Az önkormányzat az átmeneti gondozás fentebb említett formái közül (önálló) helyettes szül i ellátást m5ködtet. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl dését el segít
az életkorának, egészségi állapotának és egyéb
szükségleteinek megfelel étkeztetésér l, ruházattal való ellátásáról, nevelésér l, lakhatásáról kell gondoskodni. A gyermekek átmeneti gondozását–a szül i felügyeletet gyakorló szül vagy más törvényes képvisel
kérelmére vagy beleegyezésével–ideiglenes jelleggel, teljes kör5 ellátással kell
biztosítani, ha a szül egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. A külön jogszabályban erre a feladatra felkészített helyettes szül -a m5ködési engedélyben foglaltaknak megfelel en-két gyermek átmenetei gondozását biztosíthatja saját háztartásában. 25
2.1. Az önálló helyettes szül i ellátás Mindannyian kerülhetünk olyan élethelyzetbe betegség, váratlan távoli helyen végzend munka, egyéb válsághelyzet, amikor gyermekér l az ember minden igyekezete ellenére sem tud maga gondoskodni. Ilyenkor a nagyszül k, többi rokon, vagy éppen ismer sök segítségére, támogatására szorulunk, mert náluk biztonságban tudjuk gyermekünket. De alakulhatnak úgy is a körülmények, hogy rokonaink, ismer seink sem tudnak gyermekeink elhelyezésében, gondozásában segíteni. Kelebián gondos kiválasztás után olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészít program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben a - szül k és gyermekek számára egyaránt nehéz- helyzetekben képesek legyenek a gyermek(ek) fogadására, gondozására. Yk a helyettes szül k. A helyettes szül a családban él gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. Gondozó, nevel feladatot lát el, melynek középpontjában a gyermek áll. A munka alaptétele, hogy a gyermek érdeke mindenek felett álló. A helyettes szül i jogviszony – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – a m5ködtet és a helyettes szül között, a gyermek(ek) átmeneti gondozása-nevelése céljából, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejöv jogviszony. Az önálló helyettes szül i ellátás megszervezésére és m5ködtetésére Kelebia Községi Önkormányzat Képvisel -testülete 172/2003. (VIII.13.) számú határozatával kérte fel a Polgármesteri Hivatalt. Az ellátás igénybevételére 2009. évben nem került sor. A Kelebia Község Önkormányzata által fenntartott és m5ködtetett önálló helyettes szül i ellátás tevékenységet 2003. szeptember 1. napjától kezd d en határozatlan id re engedélyezte a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalának vezet je a 2003. szeptember 25-én kelt 813-3/2003. számú határozatával.
26
IV. A JEGYZEI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK 1. A személyi és tárgyi feltételek a gyámhatósági területen A gyámügyi el adó 2009. szeptember 1-t l látja el a gyámhatósági feladatokat. Fels fokú pedagógus végzettséggel, valamint közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. A munka végzéséhez önálló irodahelyiség, számítógép nyomtatóval, internet hozzáférés biztosított. A szükséges jogszabályok, segédanyagok írott formában állnak az ügyintéz rendelkezésére. Az ügyfelekkel való kapcsolat a rendszeres helyi ügyintézés útján biztosított. 2. A védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye A Gyvt. értelmében, ha a szül vagy más törvényes képvisel a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhet , hogy segítséggel a gyermek fejl dése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyz je a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vételr l hozott határozatban a jegyz kötelezi a szül ket és a védelembe vett kiskorú(aka)t a kirendelt családgondozóval való együttm5ködésre, és figyelmezteti az együttm5ködés megtagadásának jogkövetkezményeire, melynek következtében a gyermek családból történ kiemelésére is sor kerülhet. 2009. évben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma:
8
2009. évben megsz5nt, védelembe vett kiskorúak száma:
5
2009. december 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma:
5
családok száma, melyben a védelembe vett kiskorúak élnek:
1
védelembe vétel oka: -
tanköteles gyermek rendszeres iskolai mulasztása,
-
a szül helytelen életvezetése, magatartása miatt,
felülvizsgálatok eredményei: a védelembe vétel megszüntetésre három esetben (öt gyermek) került sor, de a családok alapellátásban történ gondozása tovább folytatódik. 3. Az ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye A 2009-es évben ideiglenes hatályú elhelyezésre két esetben került (3 gyermek) sor. Az els esetben (egy gyermeket érintett) az ideiglenes hatályú elhelyezés a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára indult, a súlyos szül i veszélyeztetettség miatt. Kiskunhalas Város Gyámhivatala (6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 1.) a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezését felülvizsgálva, a gyermeket átmeneti nevelésbe vételét rendelte el. 27
A második esetben (két gyermeket érintett) az ideiglenes hatályú elhelyezést az édesanya kérte, mivel a gyermekek életvitelének megfelel , biztonságos családi környezetet nem tudják biztosítani. Kiskunhalas Város Gyámhivatala az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgálta és a gyermekek átmeneti nevelésbe vételét rendelte el. Mindkét esetben a gyermekek nevel szül khöz kerültek.
28
V. A JEGYZEI GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ADATOK A települési önkormányzat jegyz jéhez: -
apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorú gyermekekkel kapcsolatban az adott évben 2 esetben érkezett megkeresés. A családi jogállás rendezése érdekében 4 esetben teljeshatályú apai elismer nyilatkozat felvételére került sor.
-
Környezettanulmány elkészítésére 6 esetben érkezett felkérés, f ként a Kiskunhalasi Városi Bíróságtól és Gyámhivataloktól. A legtöbb esetben: gondnokság felülvizsgálata, gyermektartásdíj megállapítása, felemelése gyermekelhelyezés megváltoztatása, ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata, stb. kapcsán érkeztek a megkeresések.
-
Kézbesítési ügygondnok kirendelésére nem kérték fel hatóságunkat.
-
Eseti gondnok kirendelésére nem került sor:
-
Gondnok(ok), gyám(ok) m5ködési jelentésének elkészítésében és továbbításában történ közrem5ködésre 1 esetben került sor.
-
Gondnokság alá helyezés iránti eljárás megindítására nem került sor.
-
Ideiglenes hatályú elhelyezéssel kapcsolatban (lásd IV/3. pont).
-
Védelembe vételi eljárással kapcsolatban (lásd IV/2. pont).
A jegyz i hatáskörben hozott határozatokkal szemben az ügyfelek közül senki nem élt jogorvoslati jogosultságával. Egy
esetben
érkezett
tájékoztatás
a
Bács-Kiskun
Megyei
Rend r-f kapitányság
Idegenrendészeti Osztályától, arra vonatkozóan, hogy egy ideiglenes hatállyal elhelyezett szerb állampolgárú kiskorút átadnak nemzetközi egyezmény szerint a szerb határ rizeti szerveknek. A Kiskunhalasi Városi Gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatok: -
Családi jogállás rendezésével kapcsolatban egy esetben került sor ügyirat áttételére. Egy
29
esetben képzelt apa megállapításáról, két esetben teljes hatályú apai elismer nyilatkozat letételér l értesített. -
Egy esetben gyámot rendelt.
30
VI. A FELÜGYELETI SZERVEK ÁTLAL GYÁMHATÓSÁGI, GYERMEKVÉDELMI TERÜLETEN VÉGZETT SZAKMAI ELLENERZÉSEK TAPASZTALATAI, TOVÁBBÁ A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZEK MHKÖDÉSÉT ENGEDÉLYEZE HATÓSÁGI ELLENERZÉSEK ALKALMÁVAL TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2009. év folyamán nem történt ellen rzés.
31
VII. A JÖVERE VONATKOZÓ JAVASLATOK, CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A GYVT. ELEÍRÁSAI ALAPJÁN A Gyvt. 94.§-a értelmében "A települési önkormányzat, f városban a f városi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és m;ködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése." A (2) bekezdés rámutat arra is, hogy a települési önkormányzat a Gyvt.-ben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehet ellátásokhoz való hozzájutást. Kelebia község önkormányzata a fentiekben foglaltaknak eleget tesz, és biztosítja a jogszabályban meghatározott ellátási formákat. Azonban az állampolgárok- ezen belül is különös tekintettel a gyermekek- megváltozott igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével kell átalakítani a régi szolgáltatások rendszerét, és új ellátási formákat kialakítani. A problémák f leg a tanítási szünetekben jelennek meg, mikor nincs aki vigyázzon a gyermekre és felügyeletét ellássa. A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a gyermekjólét területén tevékenyked k szakmai felkészültségét növelni kell, törekedni kell arra, hogy minél több tréningen vehessenek részt, amely nem csak a tapasztalatcserék, hanem önmaguk jobb megismerését is jelenti. A családsegít szolgálat(ok) tevékenységében egyre nagyobb és hangsúlyosabb szerepet kap és kell, hogy kapjon a prevenció, valamint a családok életvezetési képességének meg rzése, a problémák megszüntetéséhez adott segítség. A családsegít
szolgálatnak hozzá kell járulnia az egyének és a családok jólétéhez,
segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy életkörülményeik javuljanak. Nem mindegy, hogy a gyermeket fejl dése során milyen hatások érik, milyen szocializációs közegben kell feln nie, ezért is fontos: -
Az nevelési-oktatási intézményekben a diákok részére a teljes kör5 egészségügyi ellátás mellett kerüljön biztosításra a teljes kör5 szociális védelem (pl.: Farkas László Általános Iskolában és a Napköziotthonos Óvodában ifjúságvédelmi felel s biztosítása) is.
-
Folytatni kell a logopédiai fejleszt szolgáltatást, az óvodások és az iskolások rendszeres egészségügyi felügyeletét. Hiszen a kommunikáció segíti abban a gyermeket, hogy jobban megértesse, elfogadtassa magát és megértse társait.
32
-
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben él , veszélyeztetett gyermekek számára lehet leg 3 éves kortól az óvodai nevelést biztosítani, annak érdekében, hogy az iskolában eltöltend els éve(ke)t ne a kudarcokkal azonosítsák.
-
Továbbra is biztosítani kell a szociális helyzetük miatt rászoruló egyetemi és f iskolai hallgatók, továbbá a fels oktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok részére rendszeres pénzbeli támogatás nyújtását (Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer), és a Hátrányos Helyzet5 Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételt.
-
Folytatni kell a gyógypedagógiai nevelést, melynek során törekedni kell arra, hogy az általános iskola és az óvoda tárgyi feltételei tovább javuljanak.
-
Folytatni kellene a már több éve megkezdett drogprevenciót minél szélesebb körben, hiszen a család és az intézményes nevelés nem képes megbirkózni a tabutémákkal, de nehezen vagy egyáltalán nem képes lépést tartani a gyors társadalmi fejl déssel sem. A prevenció magában kell, hogy foglalja a szül k és a pedagógusok felkészítését is, annak érdekében, hogy a kábítószer-fogyasztásra utaló vészjelekre (magatartásbeli változások, testi tünetek, pszichés tünetek …) felfigyeljenek. Az, hogy a gyermek szenvedélybeteggé válik-e, bizonyos fokig gyermekkorának körülményeit l és fejl dését l is függ. A fejl dés szempontjából nagy odafigyelést igényel az átalakulások fázisa: óvodába kerülés, iskolakezdés, pubertáskor.
-
Meg kell el zni a gyermek bántalmazását (fizikai, érzelmi, szexuális stb.), a családon belüli er szakot. Az Európa Tanács4 számos ajánlása is fontosnak tartja, hogy a társadalmi szemlélet megváltozzon. Mindenki utasítsa el az er szakot a családban, és a társadalmi gyakorlatban egyaránt.
-
Gyermek- és fiatalkorúak b5nelkövet vé, áldozattá válásának megel zése. Hiszen a b5nöz szubkultúra egyre korábban bevonja a fiatal és a gyermekkorú népességet. A jogkövet
magatartásra
nem
kell képpen
szocializálódnak
a
gyermekkorúak.
Megváltoztak az életvezetési és életmódbeli szokások és ehhez kapcsolódóan a feszültség oldására, levezetésére szolgáló technikák is. Egyre gyakrabban, f leg az agresszív megoldási módokat helyezik el térbe a fiatalok, mind tanáraikkal, diáktársaikkal, szüleikkel szemben.
4
Ajánlások pl.: 2. számú a családon belüli er szak elleni társadalmi intézkedésekr l (1990) 33
VIII. A BHNMEGELEZÉSI PROGRAM FEBB PONTJAINAK BEMUTATÁSA, VALAMINT A GYERMEKKORÚ ÉS A FIATAL BHNELKÖVETEK SZÁMÁNAK AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BHNCSELEKMÉNYEK SZÁMÁNAK, A BHNELKÖVETÉS OKAINAK BEMUTATÁSA "A b;nmegel zés nemzetközileg elfogadott fogalma: Az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a b;nmegel zés minden olyan intézkedés, amelynek célja vagy eredménye a b;nözés mennyiségi csökkenése, az állampolgárok biztonságérzetének min ségi javítása, történjék az a b;nalkalmak csökkentésével, a b;nözést el idéz
okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás
megel zésével."5 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, melynek 8.§ (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatok a közbiztonsággal összefügg feladataikat saját maguk határozzák meg. Az önkormányzatnak tehát – az említett törvényi felhatalmazás alapján – jogában
áll
saját
b5nmegel zési-
és
közbiztonsági
koncepcióját
megalkotni,
és
megvalósításáról gondoskodni. Kelebia Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a 2005. évben elfogadta és 2009. évben aktualizálta Kelebia Község Közbiztonsági és B5nmegel zési Programját, mely a következ f bb részeket foglalja magában: I.
A település rövidített monográfiája.
II.
Kelebia község közbiztonsági és b5nügyi helyzetének értékelése. 1.) A települési közbiztonság alakulását befolyásoló tényez k a.) A közbiztonságot befolyásoló küls tényez k áttekintése b.) A közbiztonságot befolyásoló bels tényez k áttekintése 2.) A település b5nügy helyzetének konkrét értékelése 3.) F bb következtetések és a települési közbiztonság helyzetének általános prognózisa a.) F bb következtetések a település közbiztonsági és b5nügyi helyzetére b.) A település közbiztonságára vonatkozó általános prognózis ba.)A küls befolyásoló tényez k várható alakulása bb.)A bels befolyásoló tényez k várható alakulása
III. A közbiztonsági és b5nmegel zési program alapvet célja, id tartama és f irányai. IV. A települési közbiztonság és b5nmegel zés fenntartásának f bb célkit5zései. 5
115/2003. (X.28.) OGY határozat a társadalmi b5nmegel zés nemzeti stratégiájáról 34
V. A közbiztonság fenntartásának és a b5nmegel zés javításának feladatai. 1.) A lakosság szubjektív biztonságérzetének er sítése, a nyugodt magánélethez és munkavégzéshez szükséges lakókörnyezeti biztonság fenntartása. 2.) A gyermek- és ifjúsági korosztályok b5nelkövet vé vagy áldozattá válásának, valamint a családon belüli er szak és az egyedül él id skorúak sérelmére elkövetett támadások megel zése. 3.) A biztonságos közúti közlekedés feltételeinek fenntartása. 4.) Katasztrófa és környezetvédelmi veszélyhelyzetek kialakulásának megel zése. 5.) A település környezetvédelmének el segítése és a környezetszennyezés elleni hatósági fellépés feladatai. 6.) A rendvédelmi szervek és a közbiztonság fenntartását segít önkormányzati szervek és intézmények, illetve civilszervezetek együttm5ködésének koordinálása. 7.) A hely polgár rség jelenlétének és b5nmegel zési tevékenységének támogatása és er sítése. 8.) A település gazdasági, kereskedelmi, vendéglátó ipari egységeinek szerepvállalása a helyi közbiztonság fenntartásában. 9.) A szórakozóhelyek m5ködési rendjének és környezetének ellen rzése. A szórakozóhelyek közvetlen közelében él k nyugodt pihenéshez való jogának érvényesítése. 10.) A közintézményi objektumok vagyonvédelmének fenntartása. A magánlakások és érték rz ingatlanok technikai vagyonvédelmének népszer5sítése. 11.) Szomszédok, utcai lakóközösségek egymás közötti segítségnyújtásának szervezése. 12.) A külterületeken és tanyákon él k részére történ
segítségnyújtás feltételeinek
javítása. Tanyavédelmi Program kidolgozása és megvalósítása. 13.) A közbiztonság fenntartásában és a b5nmegel zésben való helyi összefogás és személyes szerepvállalás er sítése és elismerése. 14.) A közbiztonság fenntartásához szükséges szomszédos, kistérségi és határon túli együttm5ködés kialakítása. A partnerkapcsolatok m5ködtetése. VI. A program végrehajtásához szükséges tárgyi és pénzügyi alapok biztosítása, a finanszírozás rendje és rendszere. A gyermekkorú és a fiatalkorú b5nelkövet k számának b5ncselekmények számának, a b5nelkövetés okainak bemutatása:
az
Hatóságomhoz nem érkezett erre vonatkozóan jelzés a 2009. év folyamán.
35
általuk
elkövetett
IX. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMHKÖDÉS KERETÉBEN MILYEN FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT CIVIL SZERVEZETEK Kelebián m5ködik b5nmegel zéssel foglalkozó civil szervezet, a Polgár r Egyesület Kelebia személyében.
Kelebia, 2010. május 20. Oltyánné Kozla Erika jegyz
36
Felhasznált jogszabályok, irodalom, beszámolók A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949. évi XX. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény A gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól, valamint egyes kormányrendeleteknek a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre való jogosultság igazolásával összefügg
módosításáról, továbbá a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 126/2007. (VI. 1.) Korm. rendelet A szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Nemzeti Stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV.26.) Országgy5lési határozat A társadalmi b5nmegel zés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X.28.) Országgy5lési határozat Az Európai Unió Tanácsának 2. számú ajánlása a családon belüli er szak elleni társadalmi intézkedésekr l (1990) http://www.origo.hu/itthon/20100126-a-magyar-nepessegszam-2009-novemberben-10-millio-16-ezerfo.html
Kelebia Község Önkormányzatának Közbiztonsági és B5nmegel zési Koncepciója. Beszámoló a körzeti véd n k munkájáról Beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat munkájáról Önkormányzati nyilvántartások, statisztikák, beszámolók
37
