ATALANTA Üzleti Szakközépiskola, Gimnázium és Szakiskola

A Korszerű Oktatás Támogatásáért Alapítvány által fenntartott

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola, Gimnázium és Szakiskola (1083 Budapest, Jázmin u. 10.)

Pedagógiai programja 2015.

1

Tartalomjegyzék Az iskola bemutatása .............................................................................................................. 3 Nevelési program .................................................................................................................... 8 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei:....................... 8 I.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: ........................................................... 8 I.2.1 Kulcskompetenciák .................................................................................................. 14 I.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: .................................................... 20 I.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai: ................................ 21 I.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: .................................. 22 I.6 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:........................................... 22 I.7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: ........................................................... 25 I.8 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere:........................................................................ 28 I.9 A pedagógusok feladatai: ................................................................................................ 29 I.10 Az osztályfőnöki munka .................................................................................................. 30 I.11 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek .............................. 30 I.12 Vizsgák ........................................................................................................................... 32 I.13 A felvétel és az átvétel szabályai .................................................................................. 32 I.14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv ........................... 33 III. Helyi tantervek .................................................................................................................... 35 I.15 Választott kerettantervek ................................................................................................. 35 I.16 Pedagógus-választás ........................................................................................................ 38 I.17 A mindennapos testmozgás megvalósításának módja ................................................. 39 I.18 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja........................... 39 I.19 Csoportbontás szervezésének elvei ............................................................................... 40 I.20 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................ 40 I.21 Egészségnevelési program............................................................................................. 41 I.22 Környezeti nevelési program ........................................................................................... 44 I.23 A környezeti nevelés résztvevői és színterei ................................................................ 45 I.24 A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések ................................................... 45 I.25 A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek és intézkedések ..................................... 47 I.26 A tanulók otthoni felkészülésének elvei ....................................................................... 47 I.27 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ....................................................... 48 I.28 A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................. 49 IV. Szakmai program (a szakképzésekre vonatkozóan) ............................................................ 51 V. Záródokumentumok ............................................................................................................... 55 I. II.

2

I.

Az iskola bemutatása

Az intézmény alapítójának és fenntartójának neve: A Korszerű Oktatás Támogatásáért Alapítvány Az intézmény neve és székhelye: ATALANTA Üzleti Szakközépiskola, Gimnázium és Szakiskola 1083 Budapest, Jázmint u. 10. Az intézmény működési engedélyének száma: BPB--/012/03657-8/2013 Engedélyezte: Budapesti Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály, 2013. 09. 03-án. Működését a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, a 150/2012 (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szabályozza. Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Az iskola alapítása, működése: A Korszerű Oktatás Támogatásáért Alapítvány létrehozásáról 1994. szeptemberében határozott a kuratórium, a szakközépiskolai képzés megindításáról azonban csak 1997. májusában született döntés. A tényleges képzés 1997. szeptember 1-én kezdődött meg, az Atalanta Oktatási Kft. közreműködésével. A szakiskolai képzések engedélyeztetésére 2014-ben, a gimnáziumi képzés engedélyezésére pedig 2015-ben került sor. Az intézmény vezetési szerkezete: Az intézmény élén a kinevezett igazgató áll, aki egyszemélyben felel az intézmény irányításáért és működéséért. Az iskola igazgatója évente egyszer (, illetve az Alapítvány Kuratóriumának igénye szerint) beszámol az előző időszakról, valamint elkészíti és a Kuratórium elé terjeszti a következő tanévre vonatkozó terveit. A gazdasági vezető közvetlen irányítását az intézmény fenntartója látja el. A gazdasági vezető tervezi, szervezi és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását.

3

Az intézmény működésének tárgyi feltételei: Az intézmény az ATALANTA 3000 Kft.-vel 2006. november 14-én kötött bérleti szerződés szerint a Budapest VIII., Jázmin u. 10. alatti iskolaépületben működik. Az épület 34 tanteremmel rendelkezik, melyek között 8 számítástechnikai kabinet, 1 taniroda, 1 tankonyha, 1 pincérterem, 1 fitness terem és 1 nagyelőadó is található. A könyvtárban és a büfében elhelyezett számítógépekkel gondoskodtunk szabad hozzáférésű Internet használatról és elektronikus levelezési lehetőségről mind tanulóink, mind pedig tanáraink számára. Emellett rendelkezünk írásvetítőkkel, TV és videó készülékekkel, magnetofonokkal és hordozható CD-lejátszókkal. A korszerű oktatást laptopok és a hozzájuk tarozó hordozható projektorok, valamint a tantermekben elhelyezett SMART típusú interaktív táblák segítik. A tanári könyvtár és a diákkönyvtár, valamint a médiatár az intézmény székhelyén kapott helyet. A könyvállomány mintegy 10,000 kötetből áll. A működés rendje: Az intézmény működését, belső és külső kapcsolatait a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az SZMSZ és az azt kiegészítő belső szabályzatok – Házirend, Netikett – valamint igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi dolgozójára (nevelőtestület és a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók) és tanulójára nézve kötelező érvényűek. A tanév rendjét (szorgalmi időszak) a mindenkori miniszteri rendelet alapján a tanév megkezdése előtt a nevelőtestület határozza meg. Az intézmény vezetője és a nevelőtestület valamennyi tagja rendelkezik a közoktatásban előírt iskolai végzettséggel, illetve szakmai képesítéssel. Az intézmény hétfőtől péntekig 07.00-től 21.00 óráig tart nyitva, szombati napokon pedig 07.00től 13.00 óráig. Nappali munkarendben zajló oktatás: Nappali munkarendben tanuló szakközépiskolai diákjaink az OKJ-s szakképzések képzési programjaiban meghatározott óraszámoknak megfelelő oktatásban vesznek részt. Az Szakmai és vizsgakövetelményekben előírt összefüggő szakmai gyakorlatot egyéni megállapodás keretében végzik külső gazdálkodó szervezeteknél, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően.

4

Esti munkarendben zajló oktatás: Intézményünkben nagy gondot fordítunk arra, hogy tanulóink a legteljesebb mértékben megtalálják számításukat a munkaerő piacon. Esti munkarendben zajló képzésünk célja, hogy olyan tanulni vágyókat is ki tudjunk szolgálni, akik már a munka világának aktív tagjai. A „LLL” jegyében fontosnak tartjuk azon felnőttek képzését, akik már nem lehetnek tagjai a nappali munkarendben zajló oktatásnak, de érettségivel és/vagy szakmával még nem rendelkeznek. Az esti munkarendben résztvevő tanulók óraszáma a nappali munkarendben résztvevő tanulók óraszámának a felét teszi ki. Az iskola gazdasági munkaerő-piaci háttere: Mind a gimnáziumi, mind pedig a szakmai képzés a központi követelmények előírásai alapján folyik. Iskolánk profiljának sokoldalúvá tételével, az általunk nyújtott szolgáltatások, a megszerezhető végzettségek/szakképesítések bővítésével elégítjük ki azokat a speciális igényeket, melyek iskolánk közvetlen társadalmi, gazdasági környezetéhez tartozó beiskolázási vonzáskörzetéből adódnak. Törekszünk végzős tanulóink továbbtanulási, ill. elhelyezkedési esélyeinek növelésére, és figyelünk arra, hogy a munkaerő-piaci helyzet függvényében rendszeresen felülvizsgáljuk és módosítsuk szakképesítéseink körét. Az iskola tanulói közössége: Tanulóink zöme Budapesten, illetve Pest megyében lakik. Általában vidékiek is vállalják a bejárás nehézségeit, illetve a család anyagi helyzetétől függően albérletben vagy kollégiumban laknak. Beiskolázási lehetőségeink a hasonló profilú iskolák viszonylatában rendkívül kedvezőtlenül alakultak az elmúlt két év során, tekintettel az állami támogatás jelentős visszaesésére. Tanulóink egy része továbbtanul valamelyik egyetemen vagy főiskolán.

5

Képzési kínálati rendszerünk: A 2015/2016-os tanévben bevezetésre kerülő esti tagozatos és esti, ill. levelező munkarendben zajló gimnáziumi felnőttoktatás mellett iskolánkban elsősorban középiskolai érettségire épülő emelt szintű szakképzés zajlik, iskolai rendszerben, nappali, esti és levelező munkarendben. A megszerezhető szakképesítések a következők: A már engedélyeztetett szakok: Ágazat

OKJ szám

Szakképesítés megnevezése

Képzés ideje

Évfolyam

Munkarend nappali/esti/levelező

III. Szociális

54 762 02

Szociális asszisztens

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti

III. Szociális

55 762 06

Szociális, gyermekés ifjúságvédelmi ügyintéző

1 év

1 évfolyamos (1/14)

nappali/esti

III. Szociális

55 762 01

Foglalkozás-szervező

1 év

III. Szociális

55 762 03

III. Szociális

54 761 02

IV. Pedagógia

54 140 02

V. Képző-, iparművészet V. Képző-, iparművészet V. Képző-, iparművészet V. Képző-, iparművészet

Mentálhigiénés asszisztens Kisgyermekgondozó, - nevelő Pedagógiai és családsegítő

1 év 2 év 2 év

54 211 04

Grafikus

2 év

54 213 02

Kiadványszerkesztő

2 év

54 211 01

Dekoratőr

2 év

54 211 02

Divat- és stílustervező Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Gazdasági informatikus

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti

XII. Távközlés

54 481 03

XIII. Informatika

54 481 04

XIII. Informatika

54 481 02

XIII. Informatika

54 481 05

Műszaki informatikus

2 év

XIII. Informatika

54 213 05

Szoftverfejlesztő

2 év

XIII. Informatika

54 482 01

IT mentor

2 év

XIII. Informatika

54 481 01

CAD-CAM informatikus

2 év

XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás

54 850 01

Környezetvédelmi technikus

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező

XXIV. Közgazdaság

54 345 02

Nonprofit menedzser

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező

6

2 év

1 évfolyamos (1/14) 1 évfolyamos (1/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14)

2 év 2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező

Ágazat

OKJ szám

Szakképesítés megnevezése Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Vállalkozási és bérügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vám, jövedéki – és termékdíj ügyintéző

Képzés ideje

XXIV. Közgazdaság

54 343 01

XXIV. Közgazdaság

54 344 02

XXIV. Közgazdaság

54 344 01

XXIV. Közgazdaság

54 344 03

XXVI. Kereskedelem

54 341 01

Kereskedő

2 év

XXVI. Kereskedelem

54 345 01

Logisztikai ügyintéző

2 év

XXI. Közlekedés

54 841 04

Szállítmányozási ügyintéző

2 év

XXV. Ügyvitel

54 346 01

Irodai asszisztens

2 év

XXV. Ügyvitel

54 346 02

Ügyviteli titkár

2 év

54 811 01

Vendéglátásszervezővendéglős

2 év

34 811 03

Pincér

2 év

XXVIII. Turisztika

54 812 01

Idegenvezető

2 év

XXVIII. Turisztika

54 812 03

XXXVII. Sport

54 813 01

XXXVII. Sport

54 813 02

Sportedző (Aerobic)

2 év

54 212 03

Gyakorlatos színész (Színházi és filmszínész szakmairány)

2 év

XXVII. Vendéglátóipar XXVII. Vendéglátóipar

Szakmacsoport: Művészet, közművelődés, kommunikáció

Turisztikai szervező, értékesítő Fitness-wellness instruktor

2 év 2 év 2 év 2 év

2 év 2 év

Évfolyam

Munkarend nappali/esti/levelező

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező

2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti nappali/esti/levelező nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti

nappali/esti

Új szakképzést tehát nem tervezünk engedélyeztetni és indítani a 2015/2016-os tanévben, viszont szeretnénk bevezetni az esti tagozatos és esti, ill. levelező munkarendben zajló gimnáziumi felnőttoktatást.

7

II. I.1

Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei: —

humanista értékrendszer és tanulóközpontúság

—

differenciált, individualizált képességfejlesztés

—

kompetencia-alapú oktatás, az ismeretek megszerzésének eszközjellege

—

gyakorlat-orientáltság, gyakoroltatás-cselekedtetés

—

a tanítási-tanulási folyamat motiválása, önálló tanulásra nevelés

—

a tanítási-tanulási folyamat fejlesztő, ellenőrző értékelése és az önreflexió képességének kialakítása

Tanóráinkon rendet, figyelmet és a tanulók képességéhez mért komoly szellemi munkát kívánunk. Megértéssel fogadjuk a tanulók lüktetőbb életérzését, de óvakodunk attól, hogy minden túlzott elevenségben szándékosságot vagy rosszakaratot lássunk. Igyekszünk távol tartani magunkat a szélsőségektől és a megvalósíthatatlan célkitűzésektől. Nem minősítjük rossznak a tanuló munkáját, ha az nem a tanár stílusát tükrözi vagy érdeklődésének más az iránya. Tudomásul vesszük, hogy tanulóink különböző képességekkel érkeznek (általában egy megszakított középiskolai tanulmány vagy egy sikertelen felsőoktatási felvételi után iratkoznak be hozzánk). Igyekszünk, hogy az első perctől kezdve fokozatosan növeljük a terhelést, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a magasabb szintű, a hagyományos középiskolai követelményektől eltérő tanítási-tanulási módszerekhez, s ezeket próbálják meg elsajátítani, a követelményeknek feleljenek meg.

I.2

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai:

Legfőbb céljaink: - végzős tanulóink beilleszkedésének elősegítése a társadalomba - egyéni életútjuk felismerésének, megtervezésének és megvalósításának elősegítése - munkafegyelmük és munkavállalási esélyeik növelése - érettségire, ill. szakmai vizsgára, valamint nyelvvizsgára történő felkészítésük - kulcskompetenciáik fejlesztése

8

Ezen belül: Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus, szegregáció, kirekesztés, a 9

nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációja – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és 10

tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására.

Legyenek

képesek

lelki

egyensúlyuk

megóvására,

társas

viselkedésük

szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy történik, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes 11

feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A fiatal felnőtt tanulónak ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

12

Gazdasági és pénzügyi nevelés Tanulóinknak hasznosítható ismeretekkel kell rendelkezniük a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében intézményünk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló 13

testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

I.2.1

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

megfelelő szókincs



verbális és nonverbális kommunikációs képesség



funkcionális nyelvtan



életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek



hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása



különböző típusú szövegekben való tájékozódás



információk feldolgozása



segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)



érvelés képessége



empatikus képesség



esztétikai érzék



kíváncsiság



tantárgyra jellemző szaknyelv használata

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

14

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

megfelelő szókincs használata



megfelelő nyelvtani szerkezetek használata



megfelelő funkcionális nyelv használata



a különböző nyelvi stílusok ismerete



a szóbeli és írásbeli interakciók főbb típusainak ismerete



kulturális sokszínűség megismerése, etnikai másság elfogadása

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazásukra. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

megfelelő segédeszközök használata



az igazság tisztelete



a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése



mindennapokban használható tudás



problémamegoldó készség



lényeglátás



kíváncsiság



egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás



kreativitásanalízis - szintézis



matematikai fogalmak ismerete



alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján



összefüggések felismerése



érvelni tudás, az érvelése folyamatának követése és értékelése



az eredmények matematikai úton történő megindoklása



bizonyítások megértése 15



matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén



matematikai kommunikációs készség

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek

sokaságának

felhasználásával

magyarázatokat

és

előrejelzéseket

tegyünk

a

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul

a motiváció

hatásosabb felkeltéséhez, valamint

a

természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

összefüggések felismerése és kifejezése



lényeglátás



fogalomalkotás



esztétikai érzék



kreativitás



rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában



logikai képességek



rajzolási készség



tervezés és kivitelezés



kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása



kíváncsiság



környezettudatosság 16



környezet- és természetvédelem



egészséges életvitel



nemzeti tudat megalapozása



európai azonosságtudat



egyetemes kultúra



az egyén természettudományos és műszaki műveltségének mozgósítása a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során



bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe



az egyén a tudásának gyakorlatias felhasználása új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében



az egyén kritikus fellépése az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

eszközök megismerése, használata



szövegszerkesztési ismeretek



információkeresés és kezelés



kritikai gondolkodás az innováció területén



kreativitás



a munka világában való eligazodás



élethosszig tartó tanulás

Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit 17

helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

motiváció



saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása



önismeret



önértékelés, illetve mások objektív értékelése



figyelem



segédeszközök használata

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

egészséges életvitel



mentális egészség



magatartási szabályok alkalmazása



kommunikációs képesség



empátia



problémamegoldó képesség



európai tudat



a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallásinyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja



stressz és frusztráció kezelése



változások iránti fogékonyság



együttműködés 18



magabiztosság



érdeklődés



személyes előítéletek leküzdése



az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen



kompromisszumra való törekvés

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek



kihívások felismerése, értelmezése



a gazdaság működésének átfogóbb megértése



a pénz világában való tájékozódás



a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete



tervezés, szervezés, irányítás



vezetés



delegálás



az elemzés



a kommunikálás



a tapasztalatok értékelése



kockázatfelmérés és vállalás



egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely 19

minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészialkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. Különösen fontos az irodalom, a dráma, a bábjáték, a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép jelentőségének elismerése.

I.3

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai:

Iskolánkban egyrészt érettségivel még nem rendelkező tanulók juthatnak érettségi bizonyítványhoz, amennyiben az esti tagozat és az esti, ill. levelező munkarend kötöttségeit vállalni tudják, másrészt érettségizett fiatalok egy- illetve kétéves továbbképzés során államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést szerezhetnek. Az intézmény feladata tehát egyrészt (a felnőttek gimnáziumában, a

9-12. osztályban) az

általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés érdekében; másrészt (az iskolai rendszerű szakképzés keretei között), hogy a szakmai vizsgára történő felkészítés érdekében bővítse az érettségizett fiatalok részére a közoktatás rendszerében rendelkezésre álló szakképzési lehetőségek körét, ezáltal javítva a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit. A szakmai programokban közismereti tárgyak nem szerepelnek. A képzésenként előírt idegennyelvi óraszámot angol és német nyelvből teljesíthetik tanulóink. Célunk, hogy iskolánk olyan intézmény legyen, amely megfelel a jelenlegi foglalkoztatási struktúrának, és a fejlett országokban kirajzolódó trendeknek. Tanulóink életüknek olyan szakaszában kerülnek hozzánk, amikor adottságaik és érdeklődésük felismerhető, és a jó nevelő-oktató munka eredményeként teljesítményükben szerepet jelent motiváltságuk, tudásvágyuk. Keressük, szervezzük azokat a lehetőségeket, közös szakmai és kulturális programokat, amelyek erősítik a tanulókban az iskolához és az osztályhoz tartozás érzését. Preferáljuk és fejlesztjük a tanulói aktivitást, a kezdeményezőkészséget, a döntési képességet és az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, melyeknek birtokában a tanulók képesek 20

lesznek majd későbbi életüket irányítani. A külső megjelenés esztétikuma és a kulturált magatartás legfontosabb szabályainak betartása legyen követelmény a tanulók számára; ismerjék és alkalmazzák az alkalomhoz illő viselet fogalmát! Igyekszünk megakadályozni a divat szélsőségeinek követését. Törekszünk arra, hogy tanulóink ismerjék fel a hétköznapi élet és a művészetek szépségeit, s ez legyen segítségükre a szabadidő hasznos eltöltésében. Ennek érdekében művészi érdeklődésű diákjainknak délutáni klubrendszerben lehetőséget nyújtunk önképzésre és fejlesztésre; az osztályfőnökök a diákkönyvtárunk mellett népszerűsítik a különféle könyvtárak (BKE, OMIK, Szabó Ervin, Széchenyi) látogatását.

I.4

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai:

Nevelési módszereink: - közvetlen: a nevelő személyes kapcsolat révén hat a tanulóra - közvetett: a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül Az iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett eljárások: 1.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2.

Magatartási modellek bemutatás a, közvetítés e Tudatosítás (meggyőződé s kialakítása)

3.

Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Pedagógus személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés Tanulók önálló elemző munkája

21

Közvetett módszerek Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, Közös célok kitűzése, elfogadtatása Pedagógus részvétele a tanulói közösség tevékenységében Követendö egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita

I.5

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Diákjaink magatartását, szorgalmát - tekintettel arra, hogy nem tanköteles korú tanulók érdemjeggyel nem minősítjük. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem követeljük meg a kötelező udvariasságot, rendet, tisztaságot és megfelelő megjelenést. Ez utóbbira különös hangsúlyt fektetünk, hiszen az általunk oktatott valamennyi szakmában a pályakezdő fiatal sikeres

elhelyezkedését

a

munkáltató

első

benyomása

alapvetően

meghatározhatja.

Legfontosabb célunk és feladatunk a kompetencia-alapú oktatás és szakmai képzés (a hatékony munkavégzéshez szükséges és az adott szakmához nélkülözhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök fejlesztése által), valamint tanulóink felkészítése az élethosszig tartó tanulás folyamatára. (Részletesen lásd „Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai” c. fejezetben!)

I.6

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit!  az életkorral járó biológiai-pszichohigiénés tennivalókat;  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;  a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogramnak a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;  az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás);  a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében;  a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Szomatikus nevelés o higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés) o profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés o kondicionálás (rendszeres testedzés, sport) o baleset megelőzésre nevelés

22

Pszichohigiénés nevelés o önismeretre, önfejlesztésre nevelés o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés o környezeti hatások feldolgozására nevelés o emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés, az egészséges „fair–play” uralta versenyszellem kialakítása (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom fejlesztése, valamint a közösségbeli „én-szerep” felismerése) o abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés o érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés o kedvező társas miliő működtetése o kommunikációs nevelés o családi életre nevelés o az iskola mint munkahely pszichoklímájának alakítása o szerepfeszültségek felismerése, feloldása o a stressz- és feszültségoldás metódusai o társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés o egészségpropaganda

23

Cél Feladat Kritérium Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: egészséges alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges környezethez való - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális igény kialakítása soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát vonatkozó közérthető, de tudományos illetően; ismeretek átadása. - ismerjék és - Annak tudatosítása a tanulókban, alkalmazzák az hogy az élethossziglani öntevékeny egészség megóvásának testedzés, az önálló sportolás és a lehetőségeit és motoros önkifejezés fontos eszköze a alternatíváit; személyiség fejlesztésének és a lelki - legyen tudatos egészség megőrzésének. stratégiájuk - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos egészségük prevenció. megőrzésére! - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása.

24

Cél Feladat Kritérium Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes A tanulók: a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben szerinti viselkedés és magatartás legyen modell értékű. nyilvánuljon meg a pozitív gondolkodás - Tolerancia és empátia fejlesztése. tanárok és a társak kialakítása - A kapcsolatok, problémák tisztelete; konfliktusmentes megoldására való - ismerjék fel a jó és igény kialakítása, fejlesztése. rossz tulajdonságokat; - A stressz- és feszültségoldás alapvető - legyenek fogékonyak a fontossága az interperszonális tanárok által nyújtott kapcsolatok kezelésében. modellekre; - tudjanak könnyen alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez! A biztonságos - A fejlett technikai eszközök A tanulók: életvezetés szakszerű és biztonságos - ismerjék a KRESZ, az elsajátítása használatának bemutatása, elsősegélynyújtás és a megtanítása. munkavédelem reájuk - Rávilágítás a lehetséges vonatkozó szabályait veszélyforrásokra. és alapelveit! - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, a munkavédelem, az elsősegélynyújtás elsajátíttatása.

I.7

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:

A közösség a társadalom szerkezeti alapegysége, az emberek olyan egyesülése, amelyet közös érdekek és célok kapcsolnak össze. Iskolai közösséget alkotnak a közös cél elérése érdekében a nevelőtestület tagjai és a tanulók. A nevelőtestület a tanulókat a nevelési folyamat aktív résztvevőinek tekinti. Közös cél eléréséért közösen szervezett és végzett tevékenység jellemzi őket. A közösségi érzés olyan bizalmi viszonyulás, amely kifejezi a közösség érdekeinek, céljainak és normáinak elfogadását. Az ilyen érzéssel rendelkezők büszkék közösségük sikereire, ragaszkodnak hozzá, védik azt. Ez az érzés nem alakul ki magától, csakis együttes élmények, közös tevékenységek révén. Közösségi kapcsolatok a tagok viszonyulásait fejezik ki egymáshoz, illetve a közösséghez. Nem mindegy, hogy rokonszenv vagy barátság fűzi-e egymáshoz a tagokat, esetleg ellenszenv. Barátság, szimpátia motiválja-e tevékenykedésüket, formális vagy valódi-e a tagok 25

alkalmazkodóképessége, el tudják-e fogadni a normákat, szabályokat. A közösségfejlesztés tehát céltudatos pedagógiai törekvés. Alapja mindenkor az együttműködés megteremtése, gyakorlása, eredményessé tétele. Az együttműködés az alábbi magatartásformákat és képességeket igényli a pedagógustól: - érdeklődés a fiatalok iránt - partneri érintkezés a tanulókkal - türelem - lemondás a domináló szerepről - a tanulók támogatása a tanulói folyamatban. Színterei: a.) Pedagógus közösség Cél, hogy 

összeforrott, azonos módszertani alapokon nyugvó nevelő és oktató munkát végző közösség legyen;



követelményrendszere egységes legyen;



értekezletek, konferenciák, továbbképzések tapasztalatait, információit hatékonyan tudja felhasználni.

Céljaink elérésének érdekében vezetőtanári rendszert működtetünk. Vezetőtanáraink, valamint az azonos vagy hasonló tantárgyak/szakmák tanárai számára rendszeres szakmai megbeszéléseket tartunk. Tanárainkat havi rendszerességgel írásban tájékoztatjuk az iskolában zajló eseményekről (tanárlevél). Szükség esetén belső továbbképzést szervezünk egy-egy beazonosított probléma kezelésére (legalább félévente egyszer), vagy külső továbbképzésre, konferenciára delegálunk kollégá(ka)t. Tanév elején, félévkor, tanév végén és szükség esetén tavasszal is nevelőtestületi értekezletet tartunk, hogy az iskolára vonatkozó szabályokat közösen tudjuk megbeszélni. Hasonló rendszerességgel szervezünk informális programokat is a tanári kar számára. Mindemellett a vezetőség a „nyitott ajtók politikájának” a híve: tanáraink hétköznapokon reggel 7.00 és este 9.00 óra között bármikor felkereshetik a tanulmányi osztályt kérdéseikkel, problémáikkal. b.) Osztályközösségek Cél, hogy 

összetartó közösségeket alakítsunk ki, melyben a tanulók számíthatnak egymás segítségére;



a tanulók kialakíthassák és fejleszthessék személyes és szociális kompetenciáikat;



sikerélményhez juttatva őket felelősségérzésüket fejlesszük; 26



lehetőséget biztosítsunk a tanulói önszerveződésre.

A személyes és szociális kompetenciákon az alábbiakat értjük: 

éntudatosság (önismeret, önértékelés, önbizalom);



önszabályozás (önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás);



empátia (mások megértése és fejlesztése, szükségleteik felismerése, a sokszínűség értékelése, érzelmi feszültségek érzékelése);



motiváció (kezdeményezőkészség, optimizmus, elköteleződés, teljesítményösztönzés);



társas készségek (befolyásolás, kommunikáció, konfliktuskezelés, irányítás, kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem).

Ezek lehetséges megjelenési formái az iskolai életben a következők: 

Személyközi viselkedés: konfliktuskezelés, asszertivitás, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés másokon, viselkedés- és játékszabályok betartása, mások elfogadása.



Önmagunkkal szembeni viselkedés: következmények vállalása, etikus viselkedés, jó és rossz elkülönítése, érzelmek kifejezése, pozitív énkép, önelfogadás, felelősség a tanulásban, kapcsolatokban.



Feladattal kapcsolatos viselkedés: kommunikáció feladatvégzés közben, figyelés, csoporton belüli aktivitás, együttműködés, mások előtti szereplés vállalása.



Környezeti viselkedés: a környezet megóvása, étkezési viselkedés, közlekedés.

A hatékony együttműködés szintjei pedig így alakulnak: Alapszint: 

konstruktív ötletekkel hozzájárul a munkához;



aktívan vesz részt a csoport munkájában;



elfogadja a felajánlott segítséget.

Középszint: 

segít másoknak, ha kell;



elfogadja a tevékenységére irányuló kritikát, és annak alapján módosítja azt;



önként, szívesen vállal szerepet vagy a csoport által meghatározott feladatot;



a csoport feladatának befejezéséig folytatja a munkát.

Emelt szint: 

hasznos ötletekkel és javaslatokkal segíti a csoportmunkát;



érzékeny a csoporttagok igényeire vagy korlátaira, mind a saját szerepének vagy feladatának megválasztásában, mind azok csoporton belüli megosztásában; 27



vezetői készségeket mutat a választott szerepben, a tevékenységek koordinálásában;



szívesen elvállalja a csoport által kijelölt szerepeket.

Céljaink elérésének érdekében képzéseinket csapatépítő és tanulást segítő gyakorlatokkal, valamint önismereti tréninggel kezdjük. Ezeket a feladatokat a tanítási órákon is tovább gyakorolják tanulóink. Fontos továbbá, hogy módszertani szempontból változatosak legyenek a tanórák, azokon az önálló, a páros és a kiscsoportos munkaformák, valamint a kooperatív munkatevékenységek megfelelő súllyal szerepeljenek, s hogy ezeket tanári monitoring kísérje, ill. hogy ezeket tanári és/vagy az osztálytársaktól érkező visszajelzések kövessék. Ezen kívül az aktuális tananyag feldolgozása lehetőség szerint a tanulók személyes és szakmai tapasztalataira kell, hogy épüljön. Az osztálytársak közös e-mail címen és az iskola által biztosított belső internetes felületen (Korona Tudásközpont) is tarthatják a kapcsolatot egymással, valamint tanáraikkal. c.) Szülők A kapcsolattartás a szülőkkel szükség esetén megoldható az irodai fogadóórákon és a tanári fogadóórákon személyesen, de felnőttoktatásról lévén szó, tanulóink többnyire saját maguk intézik ügyeiket és képviselik érdeleiket; Szükség esetén a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldásában az iskola és a szülő egymást támogató együttműködése segítheti leginkább a tanulót. d.) Diákönkormányzat Intézményünkben a tanulóközösségek (osztályok) diákönkormányzatot (DÖK) működtetnek. Az iskola strukturális sajátosságából adódóan a diákönkormányzat tagjait és vezetőjét minden tanévben

újraválasztják.

A

DÖK

tagjai

az

egyes

osztályközösségek

delegáltjai

(osztálybizalmik); munkájukat az általuk felkért pedagógusok (általában az osztályfőnök) segítik. A kapcsolattartás a DÖK és az iskolavezetés között a tanulók által választott DÖKvezető feladata. Az intézmény biztosítja a jogszabály által előírt jogokat a DÖK számára.

I.8

Az iskola meglévő kapcsolatrendszere: - a fenntartóval (a Korszerű Oktatás Támogatásáért Alapítvány kuratóriumának elnökével) - napi szintű közös munka; - a Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztályának munkatársaival – működési engedély és szakképzési megállapodás kapcsán; - az Oktatási Hivatal munkatársaival; 28

- a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának vezetőivel és munkatársaival – OKJ-vizsgák szervezésekor; - a szakmai szövetségekkel és szervezetekkel (pl. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Marketing Szövetség, Magyar Reklámszövetség, PR Szövetség, Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége, Logisztikai Társaság, Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete, stb.) – OKJ-vizsgák szervezésekor, ill. tanárkeresés és gyakorlati hely szerzése esetén; - kapcsolat más intézményekkel - kollégáink rendszeresen részt vesznek és el őadnak az OH, a BKIK, valamint a szakmai szervezetek által rendezett konferenciákon, workshopokon, és különösen szoros kapcsolatot ápolunk a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával.

I.9

A pedagógusok feladatai:

Minden pedagógusunknak ismernie kell az intézmény alapdokumentumait (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, stb.). Ezen kívül tanárainkkal szerződésben rögzítjük a rájuk bízott oktatási feladatokat, s a szerződésnek az aktuális órarend(ek) is a mellékletét képezi(k). Elvárjuk a pontos órakezdést és –befejezést, a központi tematika követését, a tanmenet elkészítését, a tananyag kijelölését és megosztását a tanulókkal az iskola belső internetes felületén, a tanári munkával összefüggő adminisztráció elvégzését (pl. naplóvezetés) és a házirend, valamint a netikett betartatását a tanulókkal. Tanárainknak közre kell működniük az egyes szakképzésekben előírt egyéb tanulói feladatok elkészítésénél és értékelésénél (pl. szakdolgozat, portfolió, esettanulmány, összefüggő szakmai gyakorlatról szóló beszámoló), valamint az OKJ-vizsgák lebonyolításánál is. Számítunk továbbá részvételükre az iskola közös (formális és informális) rendezvényein, a szakmai megbeszéléseken, külső és belső továbbképzéseken, valamint hogy szükség esetén helyettesítéssel segítik az iskolában zajló folyamatos munkát. Szakmai elkötelezettségük záloga az önreflektív pedagógiai gyakorlat, jutalma pedig a sikeresen vizsgázó és az iskolából elégedetten távozó diákok minél magasabb létszáma.

29

I.10 Az osztályfőnöki munka Az osztályfőnök havi rendszerességgel találkozik osztályával. Fő feladata az iskola és szolgáltatásainak (Karrier iroda, Diákkönyvtár, Korona Tudásközpont, idegennyelvi konzultációk, stb.), továbbá a képzés és követelményeinek bemutatása, az egyéni kérdések és problémák kezelése, valamint az osztályközösség kialakítása, s ez által a tanulók intergrálása az iskola szervezetébe. Az órákon felmerülő témák – összhangban a nevelési célokkal és feladatokkal – a következők: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, szociális és állampolgári kompetencia. Közös filmnézés és –megbeszélés, valamint alkalmanként külső szakértő által tartott előadás vagy fórum is segíti az osztályfőnöki feladatok megoldását.

I.11 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű fiatal felnőttek esetében: 

osztályfőnöki órák



négyszemközti beszélgetések pedagógusainkkal, személyre szabott segítségnyújtás



a Diákkönyvtár szolgáltatásai



a Korona Tudásközpont szolgáltatásai



Karrier iroda szolgáltatásai



konzultációk

Sajátos nevelési igényű tanulók esetében: 

a tanórai és házi feladatok differenciálása



megfelelő szakértői bizottsági igazolás bemutatása esetén az idegen nyelvből az értékelés alóli felmentés (Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Szakmai és vizsgakövetelményekben előírt vizsgakötelezettségnek ilyen esetben is eleget kell tenni, pl. nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésével vagy OKJ-vizsgán idegennyelvi feladat teljesítésével.)



megfelelő szakértői bizottsági igazolás bemutatása esetén számonkéréseknél hosszabb gondolkodási idő és/vagy segédeszköz (számítógép, szótár) használatának biztosítása és/vagy szóbeli helyett írásbeli, ill. írásbeli helyett szóbeli beszámolás lehetővé tétele 30



a Diákkönyvtár szolgáltatásai



a Korona Tudásközpont szolgáltatásai



konzultációk

Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében: 

osztályfőnöki órák



négyszemközti beszélgetések pedagógusainkkal, személyre szabott segítségnyújtás



megfelelő szakértői bizottsági igazolás bemutatása esetén az idegen nyelvből az értékelés alóli felmentés



megfelelő szakértői bizottsági igazolás bemutatása esetén számonkéréseknél hosszabb gondolkodási idő és/vagy segédeszköz (számítógép, szótár) használatának biztosítása és/vagy szóbeli helyett írásbeli, ill. írásbeli helyett szóbeli beszámolás lehetővé tétele



tanulási technikák és stratégiák elsajátításának segítése



a Diákkönyvtár szolgáltatásai



a Korona Tudásközpont szolgáltatásai



Karrier iroda szolgáltatásai



konzultációk

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: Az iskola oktató-nevelő munkájának egyik fontos tényezője a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. Valamennyi szaktanár feladata, hogy tantárgyai tanítása során felkutassa a tehetséges tanulókat, segítse a tehetség maximális kibontakozását. Ebben nagy szerepet játszik az osztályfőnök integráló munkája, de ezt segíti elő az idegen nyelvek tudásszint szerinti csoportokban történő oktatása is. A tehetség, képesség kibontakoztatása történhet tanórai keretben, ahol a legkülönfélébb munkaszervezéssel teremthetünk alkalmat a kiemelt foglalkozásra: — team-munka, — páros munka, — egyéni foglalkozás. Tanórán kívül a szabadidő-szervező által rendezett programok, klubok programjaival kívánjuk a tehetség, képesség kibontakoztatását elérni.

31

I.12 Vizsgák Az egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálatok a Szakmai és vizsgakövetelményekben foglaltak szerint az egyes szakképzések megkezdésének előfeltételei, ezért ezek meglétét a beiratkozáskor ellenőrizzük. (A képzésenkénti részletes listát lásd a Helyi tantervek c. fejezetben!) Indokolt esetben haladékot kaphat a megfelelő igazolás bemutatására a tanuló vagy kérheti az iskolaorvos segítségét. Félévkor és tanév végén osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akinek hiányzása egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák 30%-át. Az igazgató által kijelölt napon és időpontban pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt hiányzik az osztályozó vizsgáról. Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javító vizsga augusztus 15. és 31. között zajlik.

I.13 A felvétel és az átvétel szabályai Esti tagozaton végezheti, folytathatja középiskolai tanulmányait minden olyan tanulni, érettségizni szándékozó, aki az adott tanévben betölti 16. életévét. (Nktv. 60. §. (3). bekezdés. A felvétel általános szabályai: 

Az iskola nem tart felvételi vizsgát.



9. évfolyamra vesszük fel a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezőket.



10. évfolyamra vesszük fel a hagyományos (régi) 3 éves szakmunkásképzőt, illetve a 2 éve szakiskolát végzetteket, a nem tanult tantárgyakból esetleg osztályozó vizsga előírásával.



Lehetőség van az új rendszerű szakképzésben (szakiskolában) a 9 -10. általánosan képző évfolyamot elvégzetteket a 11. évfolyamra felvenni, a nem tanult tárgyakból osztályozó vizsga előírásával.



A tanulmányaikat gimnáziumban, szakközépiskolában

megszakítottak iskolánkban a

megfelelő évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, tantárgyi eltérés esetén osztályozó vizsga letételével. 

Egyéni elbírálás, kérvény alapján mód van a fentiektől való eltérésre, általános esetben osztályozó (különbözeti) vizsgák letételével magasabb évfolyamra történő felvételre, a tanulmányi idő rövidítésére.



A tanuló kérésére, elsősorban a hosszabb időkihagyással folytatni kívánt tanulmányok esetén mód van a fentiektől eltérően alacsonyabb évfolyamra való belépésre, azaz 10. 32

évfolyamra kérheti felvételét a szakképzésben a 9 - 10. általánosan képző évfolyamot elvégzett tanuló, a 9. évfolyamra is kérheti felvételét a hagyományos 2-3 éves szakmunkásképzőt végzett tanuló. Másik középiskolából történő átvétel szabályai 

Amennyiben a tanuló írásban kezdeményezi, másik középiskolából történő átvételére a kilencedik évfolyam megkezdése után is lehetőséget biztosítunk.



Az átvételről az igazgató dönt. Ha szükséges, a tanulónak osztályozó vagy különbözeti vizsgát kell tennie.



A vizsga tantárgyait, témaköreit, a vizsga lebonyolítási rendjét időben ismertetni kell a tanulóval. A döntésnél figyelembe kell venni azt, hogy hány tanuló jár az érintett osztályba, valamint azt, hogy a kérelmező milyen tanulmányi eredménnyel rendelkezik.



Szakképzésre a tanulók érettségi bizonyítvány, valamint az általuk választott szakképzésre előírt egészségügyi és/vagy pályaalkalmassági igazolás birtokában a 13. szakképzési évfolyamra iratkozhatnak be.



Tanulóink a beiratkozáskor motivációs kérdőívet töltenek ki, valamint idegen nyelvi szintfelmérésen vesznek részt, utóbbin annak érdekében, hogy az angol vagy német nyelvi kompetenciáikat a képzés során a nyelvi szintjüknek megfelelő csoportban fejleszthessék tovább.

Másik szakközépiskolából továbbá akkor tudunk átvételt biztosítani, ha 

lezárt félévvel vagy tanévvel rendelkezik a tanuló, amit bizonyítvánnyal tud igazolni;



a tanuló tanulmányi előrehaladása megegyezett iskolánkéval (azonos tantárgyak és érvényes osztályzatok), beleértve az idegen nyelvet is;



(az előző feltétel hiányossága esetén) különbözeti vizsga letételével igazolni tudja, hogy adott tantárgyból lemaradását pótolni tudta, s így tanulmányi előmenetele az átvétel után is biztosított;



a választott szakképzési osztály létszáma lehetővé teszi a csatlakozást.

I.14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Az elsősegély-nyújtási alapismeret elsajátíttatásával az a célunk, hogy 

tanulóink felismerjék azokat a vészhelyzeteket, melyek során segítséget kell nyújtaniuk a rászorulónak; 33



fel tudják mérni, mi a legfontosabb teendő egy adott helyzetben;



tevőlegesen is hozzá tudjanak járulni egy baleset vagy egy rosszullét következményeinek csökkentéséhez, míg a szakszerű segítség megérkezik;



lehetőleg megakadályozzák a további egészségromlást.

Az elsősegély-nyújtási alapismereteket tanulóink alapvetően az osztályfőnöki órákon - az iskolaorvos közreműködésével – sajátíthatják el.

34

III.

Helyi tantervek

I.15 Választott kerettantervek 

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. melléklete



Az Országos Képzési Jegyzékben* szereplő szakképzések az adott szakképzésre vonatkozó o Szakmai és vizsgakövetelmények, valamint o Szakképzési kerettantervek alapján zajlanak.

Ez utóbbi dokumentumok a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságának honlapján érhetők el: www.nive.hu/Szakképzési dokumentumok. Az Atalanta Üzleti Szakközépiskola, Gimnázium és Szakiskola diákjait elsősorban a középszintű érettségi vizsgára készíti fel. Az iskola az előzetes igények felmérése alapján és a sikeres érettségi-felkészítés érdekében úgynevezett szabad sávban magasabb óraszámban tanítja a kötelezően választható és nem kötelező tárgyakat, ún. érettségi-felkészítő konzultációs órák formájában, az egyes tantárgyak érettségi követelményeinek és feladattípusainak figyelembe vételével. Iskolánkban választható érettségi vizsgatárgyak:  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  angol vagy német nyelv  biológia  földrajz  informatika Pedagógiai programunk 3. sz. mellékletet tartalmazza a felsorolt érettségi tantárgyak követelményeit és témaköreit. A gimnázium olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Ebből kiindulva afelnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet alapján 35 *

felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére.

Rehabilitációs

lehetőséget

biztosítanak

korábbi

iskolai

kudarcaik

kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. Az emelt szintű érettségire való felkészítés lehetőségét az intézmény vezetője az igényekhez és lehetőségekhez mérten, egyénileg bírálja el. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Pedagógiai programunk 1. sz. melléklete tartalmazza iskolánk gimnáziumának óratervét és tantárgyi követelményeit, a 2 sz. melléklet pedig a már engedélyezett szakképzésekre vonatkozó Szakmai és vizsgakövetelményeket, valamint a Szakképzési kerettanterveket. A szakképzésenkénti két dokumentum tartalmazza az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, valamint az előírt óraszámot, tananyagot és követelményeket. A Szakmai és vizsgakövetelményekben továbbá megtalálható az Eszköz- és felszerelési jegyzék, a Szakképzési kerettantervek egy részében pedig az egyes tantárgyak oktatásához előírt végzettségek. Ez utóbbi hiányában a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 30. és 31. §-ában foglaltakat, valamint a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. sz. mellékletét tekintjük irányadónak a pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeinek vonatkozásában. 36

Részlet:

6

9-12. évfolyam középiskolában/középfokú nevelés-oktatás

középiskolai tanár

8

Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza

tanár a szakmai elméleti oktatásban

9

Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza

szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató

egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár

a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakképzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat

Ezen kívül természetesen szakmai önéletrajzot is kérünk az iskolánkba jelentkező oktatóktól, és személyes elbeszélgetésen is részt vesznek, melyet az igazgató vagy egyik helyettese folytat le. A Szakképzési kerettantervek által biztosított szabad sáv minden képzés és évfolyam esetében külső és belső helyszíneken eltöltött órákat jelent, melyeken a megjelenés kötelező: - a képzés kezdetén önismereti és csapatépítő tréningen vesznek részt tanulóink, ahol nemcsak egymással, de az iskolával és választott képzésükkel is megkezdhetik a közelebbi ismerkedést; - a képzés során a képzésükhöz kapcsolódó külső programokat szervezünk számukra, pl. szerkesztőségekbe, kiállításokra, múzeumokba, éttermekbe, szállodákba, stb. - osztályfőnöki órák megtartására havi rendszerességgel kerül sor, s ezeknek meghatározott tematikája van (részletesen lásd a Nevelési programban!); - a képzés végén konzultációkat tartunk, melyek közvetlenül az OKJ-vizsga követelményeire készítik fel a tanulókat. 37

Élhetnek továbbá diákjaink a Karrier iroda és a Diákkönvytár kínálta önfejlesztő lehetőségekkel, de részt vehetnek heti rendszerességgel tartott idegennyelvi konzultációs órákon is.

I.16 Pedagógus-választás Elsősorban a konzultációs órák esetében valósul meg, mégpedig úgy, hogy az OKJ-vizsgára történő közvetlen felkészítésre vagy olyan tanárokat kérünk fel, akik az adott vizsgafeladatokhoz kapcsolódó tantárgyakat a képzés során már eleve tanították az osztálynak, vagy pedig olyanokat, akiknek az adott vizsgafeladatokhoz kapcsolódóan már van OKJ-vizsgán szerzett kérdező tanári tapasztalata. Másik esete a pedagógus-választásnak, ha egy osztály esetlegesen észrevételt tesz valamelyik tanár munkájával kapcsolatban. Ilyenkor az igazgató-helyettes feladata, hogy óralátogatás és az érintett tanárral történő megbeszélés útján kivizsgálja az ügyet, és ha indokoltnak látja, tanárváltást hajtson végre. Az egyes szakképesítéseknél és/vagy évfolyamoknál a különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges tankönyveket és munkafüzeteket, valamint tanulmányi segédleteket (pl. térkép, feladatgyűjtemény, stb.) a pedagógusok, illetve a szakmai munkaközösségek határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján. A kiválasztásnál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - melyek a nevelőtestületi tagok javaslatai, - melyek az adott szakképzéshez, ill. tantárgyhoz kapcsolódó legkorszerűbb, legfrissebb jogszabályokat és egyéb ismereteket tartalmazó szakkönyvek és kiadványok, - melyek rendelkeznek megfizethető vételárral, - melyeket lehet esetleg több szakképzéshez, ill. tantárgyhoz is felhasználni. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből minél több nyomtatott és digitális tankönyvet és tanulmányi segédletet szerezzen be a Diákkönyvtár számára. Ezeket a tanulók ingyenesen használhatják.

38

I.17 A mindennapos testmozgás megvalósításának módja Lehetőséget biztosítunk a mindennapos testmozgás iskolánkban történő megvalósítására is: fitness termünkben igény szerint aerobic és/vagy jóga órákat szervezünk, míg az iskola udvarán ping-pong asztalok állnak a sportolni vágyó tanulók rendelkezésére.

I.18 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja A tanulók tanulmányi munkáját írásbeli, szóbeli, ill. gyakorlati feladatok végeztetése során ellenőrzik pedagógusaink. Általános elvárás a folyamatos értékelés, mely tantárgyanként és félévenként lehetőleg és legalább 3 érdemjegy adását jelenti. Az adott félév során megszerzett érdemjegyek átlagából kell kialakítani a félévi, ill. évvégi osztályzatot. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. §-nak (2) a) pontjára hivatkozva az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A Szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 25. §-nak (3) pontjára hivatkozva az érdemjegyek kialakításának javasolt eredményszintjei: 0 – 50% = elégtelen (1) 51 – 60% = elégséges (2) 61 – 70% = közepes (3) 71 – 80% = jó (4) 81 –100% = jeles (5) A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése szóban történik a tanév végi osztályfőnöki órán az osztályfőnök által. A magatartás értékelésénél kifejezésre jut: —

a Házirendben szereplő tanulói kötelességek teljesítésének mértéke,

—

a tanulónak az osztályközösségért végzett munkája,

—

a tanuló személyiségének fejlődése.

A szorgalom értékelésénél kifejezésre jut: —

a tanulónak a képességeihez és előképzettségéhez viszonyított tanulmányi teljesítménye,

—

a tanuló órai aktivitása,

—

a tanuló munkavégzésének rendszeressége, megbízhatósága. 39

I.19 Csoportbontás szervezésének elvei Egyrészt az idegen nyelvek oktatása során szoktunk alkalmazni. Ezt a beiratkozáskor lebonyolított szintfelmérés teszi lehetővé, valamint a sávos rendszerű oktatás, melyeknek köszönhetően az azonos, ill. közel azonos angol vagy német nyelvi szinten álló tanulók egy csoportban tudnak tanulni. A csoportbontás másik esete, amikor az adott szakmához tartozó gyakorlati tananyag hatékony elsajátítása csak kontrollált kiscsoportos tevékenykedtetés útján valósulhat meg. Erre jó példa a Termelés gyakorlata és az Értékesítés gyakorlata tantárgy a Vendéglátásszervező, vendéglős szakképzésben, valamint a Színpadi mozgás gyakorlata és a Színészmesterség gyakorlata tantárgy a Gyakorlatos színész szakképzésben.

I.20 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának felmérése egyrészt a képzés megkezdése előtt, az előírt alkalmassági követelmények (lásd az alábbi táblázatban!) igazolásával történik, másrészt – szükség esetén – a tanulók igénybe vehetik az iskolaorvos szolgáltatásait.

Alkalmassági követelmények: KÉPZÉS CAD-CAM informatikus

ALKALMASSÁGI egészségügyi alkalmassági pályaalkalmassági egészségügyi alkalmassági pályaalkalmassági egészségügyi alkalmassági egészségügyi alkalmassági

Dekoratőr Divat- és stílustervező Fitness-wellness instruktor Foglalkozás-szervező Gazdasági informatikus Grafikus

40

KÉPZÉS

ALKALMASSÁGI egészségügyi alkalmassági Gyakorlatos színész pályaalkalmassági Idegenvezető I. éves egészségügyi alkalmassági Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Irodai asszisztens pálya alkalmassági IT-mentor Kereskedő egészségügyi alkalmassági Kiadványszerkesztő egészségügyi alkalmassági Kisgyermekgondozó, -nevelő Környezetvédelmi technikus egészségügyi alkalmassági Logisztikai ügyintéző egészségügyi alkalmassági Mentálhigiénés asszisztens Műszaki informatikus Nonprofit menedzser Pedagógiai-és családsegítő egészségügyi alkalmassági Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pénzügyi termékértékesítő Pincér egészségügyi alkalmassági Sportedző egészségügyi alkalmassági Szállítmányozási ügyintéző egészségügyi alkalmassági Szociális asszisztens Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szoftverfejlesztő Turisztikai szervező, értékesítő Ügyviteli titkár pálya alkalmassági Vállalkozási és bérügyintéző Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző Vendéglátásszervező, vendéglős egészségügyi alkalmassági I.21 Egészségnevelési program Elméleti megfontolások Iskolánk a holisztikus egészségnevelésben gondolkodik. Eszerint az egészség nem pusztán a betegség hiánya, hanem az egész emberre vonatkozik, életének egészét jellemzi: testét, lelkét, kapcsolatait. Így egészségnevelő tevékenységünknek magában kell foglalnia az emberi szervezet 41

működésével, a betegségek megelőzésével, de az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek átadását is. Fejlesztenünk kell az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos kompetenciákat is. Az iskola szerepe az egészségnevelésben több területre terjed ki: —

az életnek és az egészségnek mint alapvető értékeknek a tiszteletére;

—

annak tudatosítására, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti kapcsolatból fakad;

—

az egészségvédelemre vonatkozó modern ismeretek átadására;

—

a tanulók egészségvédő magatartásának kialakítására;

—

a helyes életvezetési döntések meghozatalának elősegítésére;

—

az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést biztosító iskolai környezet mint élettér megteremtésére;

—

a pedagógusok életvitelére, mely pozitív hatással kell legyen a tanulókra.

Az iskolába járó tanulók Iskolánkban korosztályukat tekintve esti tagozaton korhatár nincs, nappali tagozaton 18-tól 25 éves korig tanulnak diákok, vagyis egészségnevelő tevékenységünk tanulóink késő kamaszkorában kezdődik és átível a fiatal felnőttkorba. Így egészségnevelő tevékenységünkben figyelembe kell vennünk a kamaszkor problémáit és a fiatal felnőttkor jellegzetességeit. Tanu1óink a legváltozatosabb szociális és családi háttérből érkeznek, s mivel iskolánk vonzáskörzete kiterjed a főváros környékére is, sok a vidéken élő diákunk.

A legfontosabb problémák Érzékeljük, hogy értékrendi válság van a magyar fiatalok körében. Ez több területen jelentkezik:  az önmagukba vetett hit értékének válságát jelzi az italhoz, kábítószerhez történő fordulás; sokan dohányoznak a korosztályban és sajnos sokan depressziósok, illetve öngyilkosságot kísérelnek meg;  a tisztelet a másik ember személye és tulajdona iránti érték válságát mutatja a fiatalkorúak által elkövetett sok bűncselekmény;  a család értékébe vetett hit válságát tükrözi, hogy viszonylag magas a házasságon kívül született gyermekek száma, s ugyanakkor csökken a tartós kapcsolatok száma;  a társadalom egészébe vetett hit értékének válságát mutatja, hogy sok kamasz/fiatal 42

közömbös nem pusztán a társadalom, hanem egy szűkebb közösség ügyeivel szemben is. Az iskolai egészségnevelés kiemelt résztvevői, módszerei Az iskolai egészségnevelés módszerei elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák. Az egészségvédelem kiemelten feladata az osztályfőnöknek, a környezet gazdaságtant, illetve az áruismeretet tanító tanárnak, valamint az iskolaorvosnak. Az iskolai egészségnevelés színterei — egészségnevelés a tanórákon, — osztályfőnöki órák, — tanórán kívüli iskolai programok, — iskolán kívüli programok. a.) Egészségnevelés az intézményben Az egészségnevelés fontosságát az is mutatja, hogy minden évfolyam osztályfőnöki óra tervében szerepel valamilyen módon. Így természetesen kiemelten fontos a különböző szenvedélybetegségekről való beszélgetés vagy osztályfőnöki előadás. (A témakör bemutatását mindenki másképp szervezi meg, például szakembereket hívnak meg vagy olyan embereket, akiknek a családjában már előfordult valamilyen szenvedélybetegség.) Szerepel még a család témája, a különböző kapcso1atok bemutatása (barátság, párválasztás), a környezetvédelem, az életvezetési témák, korunk fontosabb betegségei, illetve a megelőzési lehetőségek. b.) Tanórán kívüli egészségnevelési lehetőségek, programok, színterek az iskolában Az iskolaorvos feladata az iskola tanulóinak igény szerinti vizsgálata. Az órák közötti szabadidő egészséges eltöltését az udvaron elhelyezett pingpong asztalok és a fitness teremben található sporteszközök is segítik. A mozgásszegény életmód mellé gyakran társul a dohányzás rossz szokása is; káros hatása elsődlegesen a légzőszervi megbetegedésekben mutatkozik, bár a szív- és érrendszer egyes betegségeink a kialakításában is komoly tényezőként szerepel. A dohányzáson kívül minden más szenvedélybetegséget (drog-, alkoholfogyasztás) és azok káros hatásait is bemutatjuk az osztályfőnöki órákon. Az iskola lehetőséget biztosít olyan kiscsoportos foglalkozások 43

tartására, amelyek során a diákok beszélgethetnek egyes életvezetési kérdésekről. A foglalkozás vezetőjének (osztályfőnök, meghívott szakember) feladata, hogy segítséget adjon a diákoknak helyes döntési alternatívák kidolgozásában, a helyes döntések megvalósításában. Az iskola kiemelten kezeli a drogprevenciót. Ezért lehetőséget biztosítunk egy külön drogprevenciós alkalom megrendezésére. Tudatosan figyelünk arra, hogy az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. Az iskolai élettér, illetve az osztálytermek alakításába, díszítésébe, rendben tartásába bevonjuk a diákokat is. Az iskolai környezet fogalmába beletartozónak értjük a pedagógusok életvitelét, egészségét is. Így kiemelten fontosnak tartjuk a pedagógusok példamutatását. Az iskolai orvos lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola dolgozói egészségügyi problémáikkal, kérdéseikkel felkeressek őt.

I.22 Környezeti nevelési program Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakításának elősegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem legfontosabb alapelveivel, - a környezetvédelem lehetőségeivel, - a Föld globális problémáival.

44

I.23 A környezeti nevelés résztvevői és színterei A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata.

Az iskolai környezeti nevelés formái Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenység-formák szolgálják:  a munka- és környezetvédelem tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;  környezetnevelés a tanórákon. A környezetnevelésre a következő tantárgyak tanításánál fektetnek tanáraink különös hangsúlyt: környezet gazdaságtan és áruismeret. a) környezet gazdaságtan - természet, gazdaság, piac, - a fenntartható fejlődés, - környezetszennyezés - externáliák kezelése, - a környezeti szabályozás gyakorlata a fejlett ipari országokban és Magyarországon, - vállalkozások környezeti kockázatai, - a környezet gazdasági értékelésének módszerei. b) áruismeret - a csomagolás fogalma és jellemzői, - a korszerű csomagolás követelményei, - a csomagolás környezeti hatásai, - csomagolások környezetkarosító hatásának csökkentése.

I.24 A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések Iskolánk célja, hogy biztosítsa az iskolában a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az iskolának törekednie kell arra, hogy a tanulási, beilleszkedési gondokkal küzdő tanulókat bevezesse a közösségi életbe, elősegítve ezzel integrációjukat a diák közösségben, elfogadóbb, toleránsabb tanulási környezetet biztosítva ezzel számukra. 45

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A nevelőmunka e területén a prevencióra helyezzük a hangsúlyt. A dohányzásra vonatkozó törvényi előírást betartatjuk, ill. drogmegelőző előadásokat szervezünk valamennyi csoport számára. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló nevelése érdekében az iskola együttműködik a gyámhatósággal, az ifjúság-egészségügyi szolgálattal, a fővárosi önkormányzattal. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása - Iskolánk minden olyan esetben, amikor a szakértői vélemény alapján a tanuló tanulási kudarcnak van kitéve, egyéni felzárkóztató foglalkozást szervez; - A tanulók felzárkózását segíti a tanári differenciálás, ami magában foglalja a tananyag és a követelmények differenciálását, az ismeretek számon kérésének differenciált követelményeit és formáit is; - Külön említést érdemel, hogy az idegen nyelvek oktatása szintfelmérés alapján kialakított csoportokban, sávos óraszervezéssel zajlik. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánk tanulóifjúsága az érettségizettek köréből kerül ki, zöme nem veszélyeztetett, túlnyomó többsége rendezett családi háttérrel rendelkezik. Mivel tanulóink nagykorúak és nem tankötelesek, az iskola és a szülői ház együttműködése csak alkalomszerű. Mindezekkel együtt fontosnak tartjuk az ifjúságvédelmet. A veszélyeztetettség lehetséges okai: — családi háttér (beteg, illetve szenvedélybeteg szülők), — környezeti okok, — egészségügyi okok (alkohol, drog, ill. rejtett mentális betegségek). A veszélyeztetett tanulók felderítése elsősorban az osztályfőnök feladata, de elengedhetetlen az osztályfőnök és a többi tanár együttműködése. Szükség esetén az iskola felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, az iskolaorvossal és/vagy a rendőrséggel. Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása, mely prevenciós tevékenység főként az osztályfőnöki órákon és megelőző, tanítási időn kívül szervezett programok keretében folyik, az alábbi kiemelt témákban: - egészséges életmód, - szenvedély-betegségek, 46

- bűnmegelőzés, - környezetvédelem. A szociális hátrányok enyhítése Iskolánk több, tanulást segítő szolgáltatást működtet, melyek az alábbiak:  Diákkönyvtár  Korona Tudásközpont (belső internetes felület információk és tananyagok megosztására, valamint a tanárokkal történő közvetlen kapcsolat-tartásra),  Karrier iroda  konzultációk A hátrányos helyzet felderítése elsősorban az osztályfőnök feladata, aminek formái: - tanulókkal történő folyamatos foglalkozás, - kapcsolattartás a szülőkkel (18. életévüket betöltött tanulóink esetében kizárólag személyesen)

I.25 A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek és intézkedések A pedagógusoktól származó, a tanulmányi előmenetelre vonatkozó szóbeli visszajelzések és a folyamatos értékelésből származó érdemjegyek adása, valamint a magatartással és a szorgalommal kapcsolatos osztályfőnöki értékelések mellett (lásd korábban!) fontosnak tartjuk, hogy a pozitív tanulói hozzáállást külön jutalmazzuk, ezzel is motiválva tanulóinkat a jó példák követésére. Ez az elv valósul meg az iskolánkkal szorosan együttműködő Wekerle Sándor Üzleti Főiskola (WSUF) által felajánlott ösztöndíj odaítélésénél: A WSUF elnöke tanulmányi ösztöndíjban részesíti azokat, akik az ATALANTA Üzleti Szakközépiskolában kiváló tanulmányi eredményt érnek el képzésük 3. félévében. Kiváló tanulmányi eredménynek számít a 4,5-es és az a fölötti átlag, illetve a 4,0-es vagy az a fölötti átlag (utóbbi a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó képzések esetén).

I.26 A tanulók otthoni felkészülésének elvei Az egyes tananyagrészek elsajátításához, illetve a tanultak elmélyítéséhez szükséges otthon elvégzendő feladatokat elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy jellegzetes csomópontoknál kapnak tanulóink Ezeknek a feladatoknak alapvető célja a tanulók közti tudásbeli különbségek feltárása és a különbségek kiegyenlítése, majd a mért eredmény 47

érdemjeggyé történő átalakítása. Az otthon elkészítendő feladatok sokszínűek, melyeket mindig az adott szakképesítés és tantárgy jellegzetességei határoznak meg. Ilyenek lehetnek p1. az önállóan elkészítendő marketing tervek; termékpozicionálás; piackutatás megtervezése; kampányterv és -költség tervezése, stb. A pénzügyi-számviteli, a kereskedelmi és a logisztikai szakképesítéseknél az egyes tantárgyak elsajátításához elengedhetetlen a számítási feladatok elvégzése, de ugyanígy fontos a rendszeres ismétlés és gyakorlás az idegen nyelvek esetében is. A nappali munkarendben biztosított magasabb óraszám lehetővé teszi az egyes szakképzéseknél szükséges készségek kialakítását a kontakt órákon, míg az esti munkarend feltételezi, hogy tanulóink a kontakt órákon kívül is rendszeresen ismételnek és gyakorolnak. E feladatok tanórán történő ellenőrzése és elemzése elengedhetetlen része a szakmai vizsgára történő felkészítésnek. Figyelembe kell vennünk továbbá a Szakmai és vizsgakövetelményekbe foglalt olyan nagyobb lélegzetvételű feladatokat is, melyek általában az OKJ-vizsgára bocsátás feltételeként jelentkeznek (pl. esettanulmány, portfolió vagy szakdolgozat készítése).

I.27 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot kapott. Ha a tanuló egy adott évfolyam végén egy vagy több tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha minden tantárgyból legalább elégségesre javít, megkezdheti a következő évfolyamot. A magasabb évfolyamba lépéshez, ill. a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha — az iskola igazgatója engedélyezte számára, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, — egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, — egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30%-ról hiányzott, és a tantestület képesnek tartja a hiányok pótlására.

48

I.28 A tanulói jogviszony megszűnése  A 20/2012 EMMI rendelet 50. § 4. és 5. pontja szerint a tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.  Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az iskola nyilvántartásából törölni kell.  A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 39. § 3., 4., 5. és 6. pontjai szerint a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja  Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.  Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.  Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de  a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy 49

 b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,  és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.

50

IV.

Szakmai program (a szakképzésekre vonatkozóan)

Beiskolázás Intézményünk kizárólag érettségire épülő iskolai rendszerű szakképzést folytat nappali, esti, ill. levelező munkarendben. A szakképzések megkezdésének szükséges előfeltétele tehát az érettségi bizonyítvány megléte, az alábbiakkal kiegészítve (a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. 22. § alapján): (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

Amennyiben egy adott szakképzés vonatkozásában pályaalkalmassági vagy egészségügyi alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, ennek szükségességéről az adott szakképzés konkrét ismertetésénél ejtünk szót (felvétel, átvétel és továbbhaladás esetében). Általában már a tavaszi időszaktól kezdődően intenzív marketing tevékenységet folytatunk annak érdekében, hogy képzésinket és intézményünket a célközönséggel megismertethessük (TV- és rádióhirdetések, írott sajtó, internetes felületek). Az iskola honlapját is folyamatosan frissítjük az érdeklődők megfelelő tájékoztatásának érdekében. A jelentkezés és a beiratkozás elsősorban a tanéveket megelőző nyári időszakban történik. Jelentkezni a honlapon található jelentkezési lap kitöltésével lehet, beiratkozni pedig 2 db igazolványkép beadásával, valamint az érettségi bizonyítvány, a személyazonosításra alkalmas valamelyik okmány, a TAJ-kártya és az esetlegesen már meglévő oktatási azonosító bemutatásával lehet. Beiratkozáskor töltjük ki a beírási naplót is, a tanulók pedig idegennyelvi szintfelmérőt és motivációs kérdőívet töltenek ki. Új beiratkozó osztályaink számára a tanévet tanévnyitó ünnepéllyel és csapatépítő tréninggel kezdjük. Az osztályok és csoportok kialakítása Az osztályok szakképzésenként és évfolyamonként kerülnek kialakításra, a megfelelő munkarend szerint. Ha a beiratkozók létszáma megköveteli, párhuzamos osztályokat is indítunk. Minden osztály 51

külön kódot kap, melyből megállapítható valamennyi fenti fontos információ. Angol és német nyelvi csoportjainkat a beiratkozáskor kitöltött szintfelmérők feldolgozása után alakítjuk ki. Szintén csoportbontásra kerül sor, ha az adott szakképzésen belül a gyakorlati képzés ezt szükségessé teszi. Ilyenkor csoportnaplókat vezetünk. Szakmai elméleti képzés A szakmai elméleti órákat kivétel nélkül az iskola Jázmin utcai központi épületében tartjuk a Szakképzési kerettantervekben megadott óraszámok és tematikák alapján. Nappali és levelező munkarendben általában 4-tanórás, esti munkarendben pedig 6-tanórás blokkokat alkalmazunk az órarendekben. Szakmai gyakorlati képzés Az iskolánkban zajló szakképzések egy részénél a gyakorlati órák is az iskola központi épületében zajlanak, amit az tesz lehetővé, hogy jól felszerelt számítástechnikai termekkel, valamint tanirodával, tankonyhával, pincérteremmel és fitness teremmel is rendelkezünk. Azoknál a szakképzéseknél, ahol az iskola épületében nem megoldható a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek biztosítása, együttműködési megállapodást kötünk más intézményekkel, és annak alapján külső helyszínen zajlanak a gyakorlati órák. Az iskola igazgatója személyesen győződik meg a gyakorlati képzőhely megfelelőségéről. Szintén külső helyszíneken zajlanak az egyes szakképzésekre előírt összefüggő szakmai gyakorlatok. A beszámíthatóság szabályai Ha egy új beiratkozó tanuló az adott szakképzés valamelyik tantárgyát vagy összefüggő szakmai gyakorlatát már sikeresen teljesítette egy másik szakképző intézményben, és ezt hivatalosan igazolni is tudja, az adott tantárgy látogatása alól, ill. a szakmai gyakorlat újbóli teljesítése alól – kérelem alapján – felmentést kaphat. A kérelmek egyedi elbírálása az igazgató feladata és felelőssége, de minden esetben kikéri az érintett szaktanár véleményét. Az idegen nyelvi órák látogatása alól kizárólag akkreditált komplex nyelvvizsga-bizonyítvány birtokában kérhető felmentés; az elfogadható bizonyítvány szintjét mindig a nyelvi munkaközösség vezető állapítja meg, figyelembe véve az adott szakképzésre vonatkozó idegennyelvi követelményeket. Szaknyelvi órák látogatása alól csak szakmai nyelvvizsga-bizonyítvány megléte esetén kérhető felmentés. Abban az esetben, ha a tanuló a tanév során szerzi meg a nyelvvizsga-bizonyítványt, felmentési kérelmét és a bizonyítvány másolatát annak átvétele után 3 napon belül kell benyújtania. Részlet a Házirendből: „Ha a tanuló érettségi utáni képzésben, az előző tanévben már tanulta valamelyik szakmai tantárgyat, s ebből jó (4) vagy jeles (5) osztályzata volt, akkor a tantárgy tanulása alól kérheti felmentését a 52

Titkárságon átvehető nyomtatványon. A tanártól felmentés kizárólag a tantárgy megkezdése utáni második alkalomig kérhető. A tanár által aláírt kérvényt - mely tartalmazza az érdemjegyet a Szakközépiskola Titkárságára kell leadni. A kitöltött kérvényhez csatolni kell a bizonyítvány fénymásolatát.” Mellékletek Pedagógiai programunk 1. sz. melléklete (lásd CD-n!) tartalmazza az iskolánk által az esti tagozatos gimnáziumi felnőttoktatásban alkalmazott Kerettanterveket. Pedagógiai programunk 2. sz. melléklete (lásd CD-n!) tartalmazza az iskolánk által korábban már engedélyezett

szakképzések

Szakmai

és

vizsgakövetelményeit,

valamint

a

Szakképzési

kerettanterveket. A már engedélyeztetett szakok: Ágazat

OKJ szám

Szakképesítés megnevezése

Képzés ideje

Évfolyam

Munkarend nappali/esti/levelező

III. Szociális

54 762 02

Szociális asszisztens

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti

III. Szociális

55 762 06

Szociális, gyermekés ifjúságvédelmi ügyintéző

1 év

1 évfolyamos (1/14)

nappali/esti

III. Szociális

55 762 01

Foglalkozás-szervező

1 év

III. Szociális

55 762 03

III. Szociális

54 761 02

IV. Pedagógia

54 140 02

V. Képző-, iparművészet V. Képző-, iparművészet V. Képző-, iparművészet V. Képző-, iparművészet

Mentálhigiénés asszisztens Kisgyermekgondozó, - nevelő Pedagógiai és családsegítő

1 év 2 év 2 év

54 211 04

Grafikus

2 év

54 213 02

Kiadványszerkesztő

2 év

54 211 01

Dekoratőr

2 év

54 211 02

Divat- és stílustervező Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Gazdasági informatikus

2 év

XII. Távközlés

54 481 03

XIII. Informatika

54 481 04

XIII. Informatika

54 481 02

XIII. Informatika

54 481 05

Műszaki informatikus

2 év

XIII. Informatika

54 213 05

Szoftverfejlesztő

2 év

XIII. Informatika

54 482 01

IT mentor

2 év 53

2 év 2 év 2 év

1 évfolyamos (1/14) 1 évfolyamos (1/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező

Ágazat

OKJ szám

Szakképesítés megnevezése CAD-CAM informatikus

Képzés ideje

Évfolyam

Munkarend nappali/esti/levelező

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező

XIII. Informatika

54 481 01

XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás

54 850 01

Környezetvédelmi technikus

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező

XXIV. Közgazdaság

54 345 02

Nonprofit menedzser

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Vállalkozási és bérügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vám, jövedéki – és termékdíj ügyintéző

XXIV. Közgazdaság

54 343 01

XXIV. Közgazdaság

54 344 02

XXIV. Közgazdaság

54 344 01

XXIV. Közgazdaság

54 344 03

XXVI. Kereskedelem

54 341 01

Kereskedő

2 év

XXVI. Kereskedelem

54 345 01

Logisztikai ügyintéző

2 év

XXI. Közlekedés

54 841 04

Szállítmányozási ügyintéző

2 év

XXV. Ügyvitel

54 346 01

Irodai asszisztens

2 év

XXV. Ügyvitel

54 346 02

Ügyviteli titkár

2 év

54 811 01

Vendéglátásszervezővendéglős

2 év

34 811 03

Pincér

2 év

XXVIII. Turisztika

54 812 01

Idegenvezető

2 év

XXVIII. Turisztika

54 812 03

2 év

XXXVII. Sport

54 813 01

Turisztikai szervező, értékesítő Fitness-wellness instruktor

XXXVII. Sport

54 813 02

Sportedző (Aerobic)

2 év

54 212 03

Gyakorlatos színész (Színházi és filmszínész szakmairány)

2 év

XXVII. Vendéglátóipar XXVII. Vendéglátóipar

Szakmacsoport: Művészet, közművelődés, kommunikáció

54

2 év 2 év 2 év

2 év

2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14) 2 évfolyamos (1/13, 2/14)

nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti/levelező nappali/esti nappali/esti/levelező nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti nappali/esti

nappali/esti

V. 1. A

Záródokumentumok pedagógiai

program

nyilvánosságra

hozatala,

a

jóváhagyott

pedagógiai

programhoz való hozzáférés lehetőségei Az iskola pedagógiai programját jóváhagyás után a szülők és a diákok számára is nyilvánosságra hozza, megkönnyítve ez által a tájékozódást, illetve az iskolaválasztást. A program részletes változatából 1-1 példány a fenntartónál, az igazgatóságon és a könyvtárban kerül elhelyezésre. A pedagógiai program szűkített változata elérhető az iskola belső internetes honlapján. 2. A pedagógiai program elfogadása A módosított Pedagógiai programot az ATALANTA Üzleti Szakközépiskola, Gimnázium és Szakiskola Diákönkormányzata véleményezte, a nevelőtestület pedig a 2015. március 23-án tartott értekezleten elfogadta. A jegyzőkönyvet mellékeltük (lásd a 3. sz. mellékletet!). 3.

A pedagógiai program hatálya

Jelen pedagógiai program az iskola igazgatójának jóváhagyásával lép érvényre, és határozatlan időre szól. A törvényi változásokat és a partneri igényeket figyelembe véve folyamatosan felülvizsgáljuk. 4.

Jóváhagyási záradékok: A Pedagógiai programot a nevelőtestület 2015. március 23-án tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta és elfogadta. Budapest, 2015. március 25.

……………………… aláírás Illés Marianna igazgató

A Korszerű Oktatás Támogatásáért Alapítvány az ATALANTA Üzleti Szakközépiskola, Gimnázium és Szakiskola módosított Pedagógiai programját elfogadta. Budapest, 2015. március 25.

……………………… aláírás Szakács Fülöp a kuratórium elnöke 55