Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai programja

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai programja

2013

" Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Fil 4,13)

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tartalomjegyzék A. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................... 4 I. Bevezetés ...................................................................................................................................................... 4 II. Jogszabályi háttér ...................................................................................................................................... 5 III. Az intézmény alapító okirata.................................................................................................................... 5 IV. Az iskola működésének általános jellemzői ............................................................................................ 10 IV. 1. Iskolánk múltjáról ................................................................................................................................ 10 IV. 2. Az iskola tárgyi feltételei ...................................................................................................................... 11 IV. 3. Az iskola tantestülete, személyi feltételei .............................................................................................. 12 IV. 4. A tanulók összetétele ............................................................................................................................ 13 IV. 5. Felvételi eredményeink ........................................................................................................................ 14 V. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. 14 V. l. Az iskola keresztény nevelési alapelvei ................................................................................................... 14 V. 1.1. Alapelvek .......................................................................................................................... 14 V. 1. 2. Nevelési céljaink részletezése .......................................................................................... 15 V. 2. Erkölcsi elvárások iskolánkban .............................................................................................................. 15 V. 2.1. Erkölcsi elvárások tanárainktól........................................................................................... 15 V. 2.2. Erkölcsi elvárások a tanulókkal szemben ........................................................................... 16 V. 2.3. Erkölcsi elvárások a szülőktől ............................................................................................ 16 V. 3. Az iskola alapvető célkitűzései ............................................................................................. 17 V. 4. Nevelési és oktatási stratégiáink............................................................................................................. 17 V. 5. Oktatási célkitűzések ............................................................................................................................. 17 VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 18 VII. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................. 22 VIII. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ..................................................................... 23 VIII. 1. A mindennapi testmozgás ................................................................................................................... 23 VIII. 2. A táplálkozás ...................................................................................................................................... 24 VIII. 3. A testi-lelki egészség ......................................................................................................................... 24 IX. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai .......... 25 IX. 1. A pedagógusok joga és kötelessége ...................................................................................................... 25 IX. 2. Az osztályfőnöki munka ....................................................................................................................... 26 X. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai............................................................. 27 tevékenység ................................................................................................................................................... 27 X. 1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk ................................ 28 X. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ................................................................................ 28 X. 3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .............................................................................. 29 X. 4. A tehetséggondozás és felzárkóztatás ..................................................................................................... 30 XI. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége .............................................................................. 31 XII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi rendje ............................................. 32 XIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok és az intézmény partnerei együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei........................................................................................................................... 33 XIV. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ............................................................................... 34 XV. A tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai ......................................................................... 36 XV. 1. A felvételi eljárás általános rendje ....................................................................................................... 36 XV. 2. Pontszámítás, értékelés, értesítés a felvételi döntésről .......................................................................... 38 XV. 3. A tanuló átvételének általános szabályai .............................................................................................. 38 XVI. Elsősegélynyújtási alapismeretek........................................................................................................ 38 XVII. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja........................... 39 XVII. 1. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ...................................................................................... 39 XVII. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban........................................................................... 41 XVIII. A közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek elsajátítása............................................................ 42 XIX. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és elsajátítása .................................................................. 43 XIX. Kollégium nevelési programja ............................................................................................................ 43 XIX. 1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései ......................................................................... 44 XIX. 2. A keresztény értékrend megjelenése a mindennapokban ...................................................... 44 XIX. 3. A kollégiumi tevékenység szerkezete ................................................................................................. 45 XIX. 4. A kollégiumi nevelés feladata: a fejlesztés kiemelt területei ............................................................... 46 XIX. 5. A csoportrfoglalkozások tanterve ....................................................................................................... 48 XIX. 6. A kompetencia-fejlesztés lehetőségei a kollégiumban......................................................................... 62 2

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------XIX. 7. Gyermek és ifjúságvédelem a kollégiumban ....................................................................................... 63 XIX. 8. Hagyományőrzés, ápolás és fejlesztés ................................................................................................ 64 XIX. 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, az együttműködés formái.................................................... 65 Kapcsolattartás a szülőkkel .......................................................................................................................... 65 B. HELYI TANTERV................................................................................................................................... 67 I. Az oktatás tartalma – prioritások ............................................................................................................. 67 I. 1. Az oktatás szerkezete - specialitások ....................................................................................................... 67 I. 2. A választott kerettanterv megnevezése .................................................................................................... 67 II. Kötelező tanórai foglalkozások, kötelező, kötelezően választandó és a szabadon választható foglalkozások megnevezése, óraszáma.......................................................................................................... 68 II. 1. Tantárgyi struktúra és óraszámok – helyi tantervi óraháló, felmenő rendszerben ...................................... 68 II. 2. Tantárgyi struktúra és óraszámok - helyi tantervi óraháló a 9-12. évfolyamon ......................................... 69 9–12. évfolyamán........................................................................................................................................... 69 Óraháló - nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés........................................................................................... 75 Óraháló - négy évfolyamos gimnáziumi képzés............................................................................................ 76 III. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................................................................................................... 78 IV. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................................................. 79 V. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......................................... 81 VI. A közép- és emelt szinten választható érettségi tantárgyak .................................................................. 83 VII. Az érettségi vizsgák helyi szabályai...................................................................................................... 83 VIII. A középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................................................................... 84 IX. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja ....................................................... 93 X. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ......................................................... 94 XI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................................. 95 XII. Az iskolai egészségnevelési program .................................................................................................... 95 XIII. Az iskolai környezeti nevelési program .............................................................................................. 96 XIV. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................... 97 XVI. A tanulók jutalmazásának, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei ...................................... 98 XVII. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei ..................................................................... 100 C. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................. 101 I. A pedagógiai program módosítása .......................................................................................................... 101 II. A pedagógiai program érvényessége, legitimációs záradékok .............................................................. 101

3


A. NEVELÉSI PROGRAM I. Bevezetés „Az egyház, mint Jézus Krisztus teste, híveinek közössége, Urától azt a feladatot kapta, hogy terjessze az evangéliumot, kereszteljen, és a keresztényeket istenfiúságuk tudatában nevelje az ahhoz illő életre.” (Mt. 28. 19-20) A szülők, keresztszülők a gyermek keresztelésekor ígéretet tesznek, hogy úgy nevelik és neveltetik őt, hogy “felnövekedvén, hitéről maga, önként tegyen vallást a gyülekezet előtt". Az egyházi iskola jó lehetőség az Egyház küldetésének és a szülők-keresztszülők fogadalmának teljesítésére. Sajátos értékrendjével és módszereivel részt vállal a különböző szemléletű iskolák kulturális párbeszédében, elősegíti, hogy a szülők gyermekük számára megválaszthassák azt az iskolát, amelyik legjobban megfelel a nevelési elképzeléseinek. Iskolánk több mint 280 éves tanintézet. Ez a múlt kötelez és eligazít. Tanárai, tanulói, diákjai sok dicsőséget szerezve, beírták nevüket a történelembe. Nemcsak a városnak, de a hazának is hasznos tagjává lettek. Évszázadok alatt sok gonddal, nehézséggel és vesződséggel járt az iskola fenntartása, de őseink soha nem tettek le róla. Az egyház megbízható patrónusnak bizonyult, hiszen saját egyháztagjainak gyermekeit neveltette itt. „Az iskola az egyház veteményeskertje". Ma is az kíván lenni. Innen kell, hogy kikerüljenek egyházunk jövő lelkipásztorai, világi vezetői és a templomjáró, egyházát, gyülekezetét szerető, építő tagjai. Az embert akarja e világnak nevelni, akinek neve: magyar evangélikus keresztyén. Az Evangélikus Egyház oktatási intézményei a Biblia szellemében, a lutheri tanítások szerint és évszázados iskoláztatási hagyományaihoz híven nevelik tanulóikat. Vállalják a felekezeti elkötelezettséget, de – az ökumenizmust szem előtt tartva – nyitottak más keresztyén egyházak felé is. Ezeket rögzíti törvényében a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE Törvényei VIII. tv. 19. §): Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, -evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, -más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, - a lehetőséghez képest saját egyházuk segítségével is - nevelje. n tanulóját az érvényes állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási cél kitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes intézménytípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki. A teljes és kiegyensúlyozott ember képét tűzte ki célul – és teszi ugyanezt ma is –, aki képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért, aki képes távlati célokért, értelmesen dolgozni és tanulni, és akiben megvan a képesség és a hajlandóság az új erőpróbákkal való szembenézésre. Ebben az új helyzetben kulcsfeladat, hogy megtanítsuk diákjainkat eligazodni az információk özönében. Segítsük megtalálni, saját tudásukba beépíteni mindazt, amire életük során szükségük lesz. Egyre nagyobb értéke van annak, ha valaki többször meg tudja tudását újítani, át tudja látni, új helyzetekben képes a megtanultakat alkalmazni Az aszódi evangélikus gimnázium az egyházi és a közoktatási törvényeknek megfelelően… átfogó célja olyan diákok nevelése, akik a 21. század kihívásainak a keresztény értékrend alapján akarnak megfelelni… [nyitott és fogékony korunk jelenségeire, értéke az ember…] 4

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Agricultura Dei estis! – Isten veteményeskertje vagytok! (Tóth Tihamér idézete.) A hit életünk gyökeréig leható kötelesség. (Perlaky Lajos) A földi vagyon könnyen elvész, a lelki kincs örök. (Böhme Jakob) Minden komoly embernek elsősorban valláserkölcsi és jellembeli megalapozottsággal kell bírnia és a természetében rejlő vagy az életkörülményei folyamán megszerzett ebbeli készségét kell kifinomítania. (Shaw)

II. Jogszabályi háttér Tartalmi szabályozás: · 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról · 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről · 36/2009.(XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.(XII. 22.) OM rendelet módosításáról · 100/1997 (VI. 13.) Korm.rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról112 · 40/2002 (V.24.) Korm.rendelet az érettségi részletes követelményeiről12 · 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 106/2012.(VI.10.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának módosításáról Törvényi szabályozás: · 2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről · 2011. évi CXCIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról · 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról · 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról · Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, a 2005. évi VIII. törvény különösen a 2012. évi VI. törvény (X. 1.) módosítása

III. Az intézmény alapító okirata Módosításokkal egybeszerkesztett ALAPÍTÓ OKIRAT (megelőző módosítás: 2008. március 27.) A Magyarországi Evangélikus Egyház (székhelye: 1085 Budapest, Üllői út 24.), az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium alapító okiratát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a belső egyházi szabályok szerinti, az egyház 5

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény (a továbbiakban: egyházi törvény) rendelkezései szerint – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva – a következők szerint határozza meg: 1. Intézmény neve hivatalos neve: rövid neve: rövidített neve:

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium Evangélikus Gimnázium Aszód EGA

2. Intézmény OM azonosítója:

032582

3. Intézmény feladat-ellátási helye székhely: 2170 Aszód, Régész utca 34. 4. Intézmény alapítása alapító neve, székhelye: alapítás éve: alapításról szóló határozat száma:

Magyarországi Evangélikus Egyház 1085 Budapest, Üllői út 24. 1994. 8/1994

5. Fenntartó és működtető neve: Magyarországi Evangélikus Egyház székhelye: 1085 Budapest, Üllői út 24. 6. Intézmény felügyelete felügyeleti szerv:

Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) A Magyarországi Evangélikus Egyház az intézmény feletti szakmai, törvényességi és gazdasági felügyeletet az egyházi törvényben meghatározottak szerint látja el. Az intézmény felett hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.)

7. Intézmény illetékességi és működési köre: Országos 8. Intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény, melyben - gimnázium és - kollégium működik. Az intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik. 9. Intézmény jogállása: Önálló jogi személyként működő egyházi fenntartású köznevelési intézmény (Ehtv. 12. § (1) bekezdés szerinti belső 6

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------egyházi jogi személy), amely fenntartójától elkülönült költségvetéssel rendelkezik. 10. Intézmény munkarendje: Nappali 11. Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám összesen: 850 fő gimnázium: 790 fő kollégium: 60 fő 12. Évfolyamok száma gimnázium:

4 évfolyam általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás 8 évfolyam általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás

13. Intézmény alapfeladata - gimnáziumi nevelés-oktatás - kollégiumi ellátás Általánostól eltérő program szerinti nevelés, oktatás: Az intézményben vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelés folyik. Tevékenységek felsorolása: 8520 Alapfokú oktatás 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 8531 Általános középfokú oktatás 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 8559 Máshova nem sorolható egyéb oktatás 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 470002 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 5629 Egyéb vendéglátás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 7

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------562917 Munkahelyi étkeztetés 68 Ingatlanügyletek 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 81.10 Építményüzemeltetés 811000 Építményüzemeltetés 85.51 Sport, szabadidős képzés 855100 Sport, szabadidős képzés 85.52 Kulturális képzés 855200 Kulturális képzés 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 9311 Sportlétesítmény működtetése 931101 Edzőtáborok működtetése és fejlesztése 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 9312 Sporttevékenység és támogatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 94 Közösségi, társadalmi tevékenységek 940000 Közösségi, társadalmi tevékenységek 94.91 Egyházi tevékenység Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 14. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó intézmény. Az intézmény által elkészített éves költségvetést az Igazgatótanács javaslata alapján a fenntartó egyház presbitériuma hagyja jóvá. 15. Feladatellátást szolgáló vagyon az intézmény alapításakor rendelkezésre bocsátott alapítói vagyon összege: Az alapításkor meghatározottak és rögzítettek szerint 718.128.010.- Ft összetétele: A könyvviteli nyilvántartásban rögzített ingó és ingatlan vagyon. ingatlan: 2170 Aszód, funkció: gimnázium és kollégium Régész utca 34. HRSZ: 24/3. alapterület: 23.791 m2 tulajdonos: Magyarországi Evangélikus Egyház ingó vagyon: Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 16. Vagyon feletti rendelkezés joga: ingatlan: A Magyarországi Evangélikus Egyház a fenntartásában működő intézmény számára térítésmentesen rendelkezésre 8

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------bocsátja a tulajdonában lévő ingatlant és vagyontárgyakat. Az intézmény a működéshez kapott eszközöket saját vagyonként tartja nyilván. rendelkezés a vagyonról az intézmény megszűnése esetén: A fenntartó – a jogszabályi kötelezettségek betartása mellett – az érintett személyek érdekeit és az anyagi javak védelmét figyelembe véve jár el, az egyházi törvényben meghatározottak szerint. ingó vagyon:

17. Intézmény képviseleti rendje Az intézményt az intézmény vezetője képviseli. 18. Intézményvezető megbízásának rendje Az intézmény vezetőjét az intézmény fenntartója választja meg a hatályos állami jogszabályi előírások és az egyházi törvényben meghatározott eljárás szerint. 19. Intézményvezető jogállása Az intézmény vezetője az intézmény pedagógus munkakörben, határozatlan időre, teljes munkaidőre foglalkoztatott alkalmazottja. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. 20. Intézményben foglalkoztatottak jogviszonya Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonyára a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint az egyházi törvényben meghatározott szabályok irányadóak azzal a kitétellel, hogy a pedagógus alkalmazottak estén az 1993. évi LXXIX. törvény 122. § (1) bekezdést is alkalmazni kell. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. 21. Mindaz, amit az alapító a jogszabályokban előírtakkal összhangban az intézményalapítás indokaival, céljaival és körülményeivel kapcsolatban rögzíteni kíván működési engedély: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma 1994. szeptember 1.-jén kezdte meg újra működését, kollégiuma pedig 1996. szeptember 1.-jén. Működési engedély száma: 2387-9/2008./ Pest Megye Önkormányzata

Dátum: Budapest, 2012. december

Kákay István Dezső országos irodaigazgató

9

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Nevelési és Oktatási Bizottsága az intézmény Alapító Okiratát a módosításokkal egységes szerkezetben a 85/2012. (XII. 21.) számú határozatával hagyta jóvá.

IV. Az iskola működésének általános jellemzői IV. 1. Iskolánk múltjáról Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium a Pest megyei Aszódon, a Galga-völgyében, Budapesttől 30 km-re az M3-as autópálya közelében található. A város lakóinak száma 6400 fő. Közúti, vasúti csomópont. A település első írásos említése 1404-ből való. A török korban elnéptelenedett. A 18. sz. elején a Podmaniczky-család szlovák jobbágyokat telepített ide. A 18. sz. közepétől számottevő zsidó és német bevándorlás segítette a város iparosodását. 1761-ben mezővárosi rangot kapott. Gimnáziumunk létrehozását a Pest megyei esperesség határozta el 1727-ben. Az iskola indulása 1728, első rektora Farkas András. Az 1766-os összeírás az aszódi iskolát az evangélikus kisgimnáziumok között említi. 1773-ban a középszintű oktatás különválik az elemi iskolától. 1833-1856 között Koren István az aszódi Schola latina rektora. Ő egyengeti 1835—38. között Petőfi Sándor aszódi diákéveit. 1912-ben nyolcosztályos főgimnáziummá bővül az algimnázium, s 1915-ben az iskola felveszi Petőfi Sándor nevét. Az első érettségi vizsgára 1916-ban kerül sor. A gazdasági világválság idején Schulek János tervei szerint megépül a gimnázium új épülete a Hatvani úton, amelyet Dr. Raffay Sándor püspök avatott fel. Ez az épület l948-ig adott otthont az evangélikus gimnáziumnak. Az egyházi iskolák államosításáról szóló XXXIII./1948. trv. alapján állami tulajdonba került. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló XXXII/1991. trv. megjelenését követően megkezdődtek a tárgyalások az aszódi evangélikus gimnázium újraindítása érdekében. Az önkormányzat a tanári karral együtt úgy döntött, hogy nem adják vissza a régi iskolaépületünket. A konfliktusokat elkerülendő az Evangélikus Egyház vezetői úgy határoztak, hogy harmadszor is felépíti iskoláját Aszódon. Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium „a régi név visszavételével vállalja Aszódon két és fél évszázadon át megvalósított oktatási tradícióit, és kifejezi a nagy költő iránti nagyrabecsülését is, aki az evangélikus gimnázium tanulója volt Aszódon, 3 éven át." (Idézet az alapító okiratból) Egy hatosztályos és egy négyosztályos gimnáziumi osztály indításával 1994. szeptember 1-jén megkezdte működését, 58 tanulóval és 2 főállású tanárral. Az újraindult gimnázium három éven át albérletbe kényszerült, az aszódi Csengey Általános Iskola alagsorában nyert elhelyezést. Az évente két osztállyal növekvő tanulók oktatási - nevelési feladatait lassan gyarapodó tantestületünk magas színvonalon oldotta meg. Az építkezés – Nagy Tamás, Ybl-díjas építész tervei alapján – 1996 júniusában kezdődött, s 1997. szeptember 6-án Dr. Harmati Béla püspök avatta fel. A gimnázium új épületébe már 5 hatosztályos és 4 négyosztályos évfolyamú gimnáziumi osztállyal – 206 tanulóval és 17 főállású tanárral - érkeztünk, s költöztünk be. Történt mindez az aszódi evangélikus középiskola alapításának 270. évében, amikor a negyedik tanévét kezdte az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnáziuma. Történelminek nevezhető határozatot hozott 1998 tavaszán az intézmény Igazgatótanácsa, amikor szülői kezdeményezést követően – az iskola hagyományait szem előtt tartva – a nyolcosztályos gimnázium indítása mellett döntött. A szervezőmunkát követően 1998/99-es tanévet a nyolcosztályos gimnáziumban is 2 ötödikes osztállyal 10

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------elindítottuk. Így az iskola tanuló létszáma 354 főre, főállású tanári állománya 27 főre emelkedett. A gyorsan növekvő tanulói létszám miatt egyre sürgetőbbé vált a tornacsarnok megépítése. Egyházunk támogatásával 2002. májusára elkészült, melyet D. Szebik Imre püspök úr istentisztelet keretében adott át a tanulóifjúságnak. A jelentkező igények következtében 2001-ben az emeltszintű angol és német nyelvi osztály indítására került sor . Ez viszont szükségessé tette a padlástérben 5 nyelvi szaktanterem kialakítását. A távolabbi településekről érkező tanulóinkat, szükségmegoldásként kisebb tantermekben és a szolgálati lakásokban helyeztük el Kollégiumba történő elhelyezésükre 2003-ban nyílott lehetőség, amikor átadtuk a 60 fh-es, épületegyüttesünkhöz szépen illeszkedő ovális alaprajzú kollégiumot. A megépített létesítményeket a 2004-ben elkészült kerítés, majd a 2006-ban kialakított iskolaudvar tette teljessé. A z elkövetkezendő tanévben a szakképzés felé kívántunk nyitni. Egyházi igényeket is kielégítő – szociális aszisztens, gyermek és ifjúsági ügyintéző - felsőfokú szakképzés bevezetését terveztük. Azonban végzett diákjaink döntő többsége bekerült a felsőoktatásba, államilag támogatott vagy a térítéses rendszerébe, illetve a felsőfokú szakképzésbe. Nem volt igény az általunk meghirdetett szakképzésekre. Ekkor a 2007/2008-es tanévet már 695 tanulóval és 56 főállású tanárral kezdtük el szeptember 1-én. 2006-ben sikeresen pályáztunk a HEFOP 3.1.3. a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kötődő Európai Unió által is támogatott „Felkészítés a kompetencia- alapú oktatásra”, a kompetencia-alapú oktatás bevezetésére. Ez nmódszertani megújulást jelentett, illetve lehetőséget teremt tanáraink és diákjaink számára is a versenyben maradáshoz, az élethosszig tartó tanulás alapjainak megteremtéséhez. Ennek folytatásaként 2009-ben TÁMOP 3.1.4 pályázatán Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben 23 millió Ft-ot nyertünk. Ez a pályázat 2010ben sikeresen befejeződött, ötéven át fenntartási kötelezettségünk van. 2010-ben 3 új pályázaton nyertünk:TÁMOP-3.2.9 az audióvizuális –történelmi emlékgyűjtés, TÁMOP 6.1.2 egészségnevelés és a TÁMOP 3.1.5 pedagógus továbbképzés terén, összesen mintegy 31 millió Ft értékben. Sikeres pályázattal 2006-tól ÖKOISKOLA címet kaptunk, melyet másodszor is elnyertünk 2008-ban, majd 2012-től ÖRÖKÖS ÖKOISKOLA cím és logo használatára vagyunk jogosultak A 2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, lehetővé tette, hogy hitet tegyünk a hagyományos aszódi evangélikus oktatásra jellemző nyolcosztályos gimnáziumi képzés fenntartása, s természetesen a négyévfolyamos képzés, ezen belül az emeltszintű képzések folytatása, illetve bővítése mellett. A szakképzés lehetőségének a megszüntetése maga után vonta az intézmény nevének a megváltoztatását. Ennek értelmében készült el, s került elfogadásra alapító okiratunk, melyben már az 1948-ban megszüntetett iskolánk nevéhez – Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - tértünk vissza A 2012/2013-as tanévnek 725 tanulóval és 57 főállású tanárral indultunk neki.

IV. 2. Az iskola tárgyi feltételei Az iskola épülete 24000 m2 területen fekszik, tervezett összalapterülete 7100 m2 szabálytalan háromszög alakú. Ebből 1997-ben megépült 5300 m2 Elmaradt az l700 m2-es tornacsarnok és kiszolgáló létesítményei /infláció következtében /. 11

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2002-ben, egyházi beruházásban megépült az 1150 m2-es tornacsarnok, pénzhiány miatt nem az eredeti terveknek megfelelő alapterülettel. Ugyanebben az évben, saját beruházásban, a tetőtérben az emeltszintű nyelvi képzés igényeihez igazodó 5 tantermet alakítottunk ki. 2003-ban, pedig elkészült egy 3 szintes, 540 m2-es kollégium, mely 60 tanulónak ad kényelmes elhelyezkedést. Jelenleg rendelkezünk 24 db tanteremmel, l0 db több célra használható kisteremmel (pl. csoportbontás, napközi). Elkészült 2 db számítástechnikai terem, egy nyelvi labor, négy nyelviterem, a fizikai előadó és a fizikai labor, kémia-biológia előadó és a labor. Rendelkezünk mintegy l000 főt befogadó aulával, l50 férőhelyes konferenciák tartására alkalmas díszteremmel. Csodálatos a kétszintes kör alakú, világos könyvtárunk, melynek kupolája planetáriumként is üzemelhet. Az igazgatási szárnyon 50 férőhelyes tanári, igazgatói és igazgatóhelyettesi irodákat a titkárság szolgálja ki. Gazdasági iroda és a stúdió is ezen a szinten lett elhelyezve. 140 férőhelyes étterem és melegítőkonyha szolgálja ki étkező gyerekeinket és tanárainkat. Az iskola épületében 6 db szolgálati lakás lett megépítve, melyek elsősorban pályakezdő fiataljaink anyagi gondjain igyekszik segíteni, iskolai beilleszkedésüket könnyíteni. Az épület berendezése korszerű, fejlesztése, bővítése folyamatos. Az osztálytermekben modern padok, székek, tábla lett elhelyezve. Minden teremben mosdó lett kialakítva. Az egyéb osztálytermi bútorokat folyamatosan vásároljuk meg, újítjuk fel. A szaktantermek bútorozottsága csaknem teljes (fizika, kémia, nyelvi labor). Korszerű, kényelmes az irodák és a tanári berendezése is. A szaktantermek műszerezettsége fokozatosan épül ki (anyagi lehetőségeink függvényében). A fizika és a kémia szertár műszerezettsége ma már a Galga térségének legjobban felszerelt egysége. 2l. századi a két számítástechnikai szaktanterem /l8+1, illetve 15+1 gép / és a nyelvi labor /20 férőhelyes /. Működik az Internet, a kábeltévé hálózatról több TV csatorna adása is fogható. Az iskolában jelenleg 60 db számítógép van üzembe állítva /tanulói, igazgatási, tanári, könyvtár /. Folyamatban van a planetárium vetítőjének a beszerzése, működik – hazánkban, középiskolában csak Aszódon - a meteorológiai főállomás. A HEFOP 3.1.3-as projekt keretében pályázati pénzből iskolánkban három tanteremet szereltünk fel digitális eszközökkel: személyi számítógéppekkel, digitális táblákkal, projektorokkal. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges bútorokat az iskola saját költségvetéséből elkészítette. Emellett beszereztünk eBEAM-ket, amelyek lehetővé teszik a digitális eszközök más tantermekben való alkalmazását. A programcsomagok sokszorosításához beszereztünk egy multifunkcionális fénymásolót. Beszerzésre kerültek a kompetencia-területekhez szükséges speciális eszközök (pl. matematika-logika- Lénárdgömbök) Folyamatban van az osztálytermek, szaktantermek oktatástechnológiai, informatikai eszközökkel történő fejlesztése. Jelenleg a 24 osztályteremből 14 van projektor és digitális tábla. A tanulói létszám növekedése, az osztálylétszámok növekedése, csoportbontások következtében, elképzelhető, hogy egy-két éven belül vándorolni leszünk kénytelenek. Ez viszont maga után vonhatja a szaktantervi rendszer kialakítását, amely jelentős mennyiségű tantermi bútorok beszerzését teszi szükségessé.

IV. 3. Az iskola tantestülete, személyi feltételei Az első tanévet, az l994/95-t 2 főállású tanárral /a két osztályfőnök / és l0 óraadóval kezdtük. Tanulóink létszáma 58 volt. Az l995/96-os tanévben már 5 főállású és l2 óraadó 12

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------tanárunk volt, tanulóink l04-es létszáma mellett. Az l996/97-es tanév főállású tanárainak száma 7, az óraadóké l4, a tanulóké l45 fő. Az új épületben már l7 főállású és 11 óraadó tanárral kezdtük a tanévet, tanulóink száma 205. Ettől az évtől kezdve az épület fenntartása is nagyobb létszámot igényelt, nem tanári állományunk 20 főre emelkedett. A 2000/2001-es tanévet 531 tanulóval indítottuk, tantestületünk főállású tanárainak a létszáma 40 főre nőtt. A 2006/2007-es tanévet viszont már 690 fő diákkal kezdtük, tantestületünk főállású tanárainak száma 56, óraadó 1 fő. A 2012/2013-as tanévet 725 diákkal indítottuk, tantestületünk főállású tanárainak a száma 57 fő, munkájukat megbízásos jogviszonyban 7 fő segíti. Tantestületünk főállású tagjai zömmel fiatalok, az átlag életkor 42 év. Tantestületünkre jellemző, hogy 58 %-a evangélikus, 32 %-a 30 alatti, 30 %-a férfi, a szolgálati évek átlaga 14 év. Egyetemet végzett 81 %, 3 fő tanul tovább egyetemi, illetve újabb diploma (szak) megszerzése végett. A szaktárgyi, műveltségi területek szakos tanári ellátottsága megfelelő, végzettségek a törvényi előírásoknak megfelelőek Továbbképzési terveinkben az a képzés kap prioritást, amelyik a műveltségi területek nevelő-oktató munkájához kell (pl. környezetvédelem, gazdálkodási ismeretek, tánc-dráma, médiaismeret) és további szakképesítést vagy másoddiplomát ad. A HEFOP 3.1.3. keretében hat kolléga és két vezető továbbképzését finanszíroztuk a projekt költségvetéséből. Így minden a projektben dolgozó kolléga elsajátította a Sulinet Digitális Tudásbázis kezeléséhez szükséges ismereteket, a kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges programcsomagok alkalmazását, számítógépes alapismereteket, valamint kibővítették módszertani ismereteiket. Részt vettek drámapedagógiai, szövegértésszövegalkotás, tanulói differenciálás heterogén csoportban, hatékony tanulómegismerési technikák, tevékenységközpontú tanítás, kooperatívtechnikák, projektpedagógiai módszerek továbbképzésein. A tanultakat belső továbbképzések keretében továbbadják kollégáiknak, és beépítik mindennapi gyakorlatukba. Tantestületünk jellemzője az is, hogy sok a fiatal tanárnő, ami munkaerő-gazdálkodási problémákat vet fel, amikor egymás után mennek szülési szabadságra (jelenleg 5 fő). A fiatal tantestülettel együtt jár a tapasztalatlanság egyfelől, de ugyanakkor sok energiával, újítással, kezdeményezőkészséggel másfelől. Pár éven belül tantestületünk beérik, gyakorlott, kiváló tantestületté válik. Pedagógus szakvizsgával 6 kolléga rendelkezik. Országos szakértői listán 4 tanár, érettségi elnöki listán 5 fő található.

IV. 4. A tanulók összetétele Az iskola tanulóinak 24 %-a aszódi, a 69 %-a bejáró (52 településről érkeznek) és 7 %-a kollégista. Fiúk-lányok aránya 38-52% Tanulóink 30 %-a evangélikus (195 fő), 8 % református 52 %-a katolikus vallású. A családok legtöbbje a középréteg képviselője, iskolázottságukat tekintve középfokú végzettségűek. Magas a „csonka családban” élő tanulók száma A tanulók egy nem kis része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság “farkastörvényeihez" nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan tartoznak a vegetáló, munkanélküli szegények közé, vagy a létminimum határán élő rokkantnyugdíjasok, vagy kisnyugdíjasok táborába. A közszolgálatban dolgozó, a vállalati munkát végző vagy kisvállalkozó szülők közül is többen munkanélküliek lettek, így alkalmi munkából, eseti megbízásos tevékenységből tartják el családjukat. A biztos egzisztenciát teremtők között a szorgalmas, a jól felkészült értelmiségiek és szakemberek éppúgy megtalálhatók, mint a gyermekeikkel keveset törődő „újgazdagok”. 13

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A családok nagy része – felekezetének megfelelően – a gyülekezetekkel nem tart fenn szoros, rendszeres kapcsolatot. Az egyház szolgáltatásait ritkán veszi igénybe. A hozzánk érkező gyermekre is értelemszerűen ez lesz a jellemző. Az ingerszegényes környezetből érkező hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására ad lehetőséget a kompetencia-alapú oktatás bevezetése.A kompetencia-alapú oktatásban felmenő rendszerben minden bejövő ötödikes és új kilencedikes tanulónk részt vesz.

IV. 5. Felvételi eredményeink Az első érettségiző osztályunk 1998-ban volt. 2002-ben már kettő, 2006-tól pedig már folyamatosan négy osztályérettségizik. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi nagyobb lehetőséget biztosít a felsőoktatásba való bejutásra. A felvételi eredményeink folyamatosan javulnak. Az első évi 20 %-ról először 55 %-ra, majd 65 %-ra, aztán már meghaladta a 80 %ot az államilag finanszírozott felsőoktatásba felvett tanulók aránya. Ennek ellenére valljuk, hogy mi sohasem szeretnénk egy nagysikerű versenyistállóvá válni, nem ez a célunk, de szeretnénk, ha diákjaink jó alapokkal kerülnének ki iskolánk falai közül, s az élet bármely területén megállnák helyüket. Az országos átlagnak megfelelő számban választanak diákjaink emeltszintű érettségi vizsgát. Örvendetes, hogy mind a jelentkezők száma, mind az érettségi vizsga tárgyak száma évröl-évre nő. Az emeltszintű vizsga eredmények nem maradnak el a középszintű eredményektől, sőt egyes tárgyaknál jobb eredményt mutatnak.

V. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai V. l. Az iskola keresztény nevelési alapelvei V. 1.1. Alapelvek „Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél” (I. Kor. 9. 26.) „A teljes és kiegyensúlyozott ember képét tűzte ki célul – és teszi ugyanezt ma is –, aki képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért, aki képes távlati célokért, értelmesen dolgozni és tanulni, és akiben megvan a képesség és a hajlandóság az új erőpróbákkal való szembenézésre.” (norvég iskola!) Az Evangélikus Gimnázium célja, hogy az evangélikus tanulóit evangélikus keresztény személyiséggé, evangélikus egyháztaggá, s a katolikus tanulókkal együtt, vallásosan erkölcsös magyar állampolgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelően általános gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa, ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra képessé tegye. Valljuk, hogy minden ember Isten teremtménye, akiknek Krisztus a megváltója, ilyen értelemben a gimnázium közösségének minden tagja testvér. Szeretnénk elérni, hogy minden tanítványunk segítőtársat és segítségére szoruló társat lásson a többiekben. Törekszünk arra, hogy tanítványaink szüleivel jó kapcsolatot alakítsunk ki, és hogy a szülők támogassák az iskolát nevelési és oktatási céljainak elérésében. Személyiségformáló erőnek tartjuk a széleskörű műveltséget, ami alkalmassá tesz arra is, hogy saját élethivatásában ki-ki küldetéséhez méltóan helyt álljon. E műveltség kialakításakor alapfontosságúnak tartjuk a nemzet kulturális örökségének átadását, a 14

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------hagyományok ápolását, a humán- és természettudományos műveltség megalapozását, fejlesztését és a művészeti nevelést. Célunk, hogy tanítványainkat önálló ítéletalkotásra neveljük, előkészítsük őket tehetségüknek, adottságuknak megfelelő pályaválasztásra, és kialakítsuk bennük a folyamatos önművelésre, megújulásra való igényt. Igyekszünk minden gyermeket tehetségéhez mérten fejleszteni, hogy a társadalomnak alkotó tagjává váljon, és munkáját kedvvel és örömmel végezze. A gyerekekkel való rendszeres foglalkozás erősíti a pedagógusainkban a keresztyén értékek elfogadását és gyakorlását. A személyre szóló szeretetteljes bánásmód, a következetesség, a türelem, a hitelesség, a pedagógusok egymás iránti szeretetének példája, a családokkal való összefogás által kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. Az oktató-nevelő munkánknak nem az elitképzés az elsődleges célja, hanem az, hogy egyházhoz hű, keresztyén hitet, erkölcsöt valló és gyakorló, a Galga völgyén lakó kiművelt emberfők megtartása. Gyülekezeteink, egyházunk tagjainak gyermekeit kívánjuk nevelni, tanítani, és segítjük tehetséges tanítványainkat adottságaik kibontakoztatásában. Szeretnénk, hogy az intézményünkből kikerülő fiatalok tiszta gondolkodású, szilárd erkölcsű felnőttek lennének, akik tudnak választani a jó és rossz, igaz és nem igaz, helyes és helytelen között, így egyházunknak és hazájuknak hű és értékes polgárai lesznek. Diákjainkat olyan személyiségekké kívánjuk nevelni, akik életigenlők, bizakodók, tudnak örülni, képesek feloldani konfliktusokat, akiknek fontosak a magyar és az egyetemes kultúra értékei, akik szeretik családjukat, iskolájukat, egyházukat, falujukat-városukat, hazájukat, értük cselekvésre és áldozathozatalra is készek, akik tisztelik mások értékeit, szolidárisak a hátrányos helyzetűekkel, akik tevékeny, alkotó és segítőkész emberként kívánják élni életüket. V. 1. 2. Nevelési céljaink részletezése A tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához. Sajátítsák el egyházunk hagyományait és szokásait, értsék meg és gyakorolják az istentisztelet rendjét, szokásrendszerükbe épüljön be az imádkozó élet és egyéb lelki tevékenység. Tanítványaink ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztyén egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését. Az iskola nevelje szeretetre tanítványait felebarátai iránt, tanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. Tanulóinkban derűs és magabiztos keresztyén világszemlélet kialakítására törekszünk, hogy legyen erejük és bátorságuk új és meglepő nézeteket, élethelyzeteket helyesen és szeretettel kezelni. Célunk, hogy a nevelés során tanítványaink sajátítsák el a Biblia tanításán alapuló keresztyén etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe, segítse őket arra, hogy az erkölcsi élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak.

V. 2. Erkölcsi elvárások iskolánkban V. 2.1. Erkölcsi elvárások tanárainktól A gyermek nevelése felelősségteljes, életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető felnőttekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyeneknek kell lenniük. 15

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A pedagógus legyen nyitott az értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába, hiszen minden pillanatban értéket közvetít. Élete példázza az általa és az iskola által képviselt értékeket, szavai és tettei legyenek összhangban egymással. Vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátaival együtt. Fontos, hogy minden tanár belső indíttatásból pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen, a diákoknak és kollégáinak tett ígéreteit megtartsa. Konfliktusait szeretettel, emberi módon kezelje, törekedjen megoldásra, tudjon megbocsátani. Családi élete legyen rendezett. Ezt a feladatot csak magasan képzett, hitükben elkötelezett, gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. Iskolánkban ezért csak olyan tanárok dolgozhatnak – felekezetre való tekintet nélkül – akik elfogadják az iskola evangélikus sajátosságait, tanulmányozzák a Biblia tanításait, munkájuk közben nem tesznek elmarasztaló, sértő megjegyzéseket az egyházra és annak tanítására. Tanítványaikkal együtt részt vesznek az intézmény hitéleti tevékenységében, az egyházi alkalmakon, rendezvényeken segítik a hitoktatók munkáját. Az iskolában dolgozó, más felekezetű hitoktatók is tartsák tiszteletben egyházunk tanításait és iskolánk rendjét. Az intézmény vezetésének meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek között a nevelőtestület az elvárások szerint dolgozhat. Fáradoznia kell a szeretetteljes, derűs légkör kialakításán. Egymás elfogadása, tisztelete, a türelem és empátiakészség területén példát kell mutatnia, törődnie kell kollégái szellemi, lelki épségével, gondjaikat, problémáikat kezelni kell. Alkalmat kell teremteni a lelki épülésre, a szakmai továbbfejlődésre, meghatározott rend szerint. V. 2.2. Erkölcsi elvárások a tanulókkal szemben A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, hogy minél jobban megközelítsük azt a személyiség-ideált, amely az emberi kiteljesedésre vezeti a tanulókat. Az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani az egyénre jellemző értékeket is. A legfőbb általános értékek keresztyén hitünkben a Biblia tanításában gyökereznek, de legteljesebben Jézus életében mutatkoznak meg. Ezért kell az Ő alakját – életkori sajátosságokhoz igazítva – állítani követendő példaként a diákok elé. A fentieket figyelembe véve az alábbi elvárásainkat fogalmazzuk meg diákjaink felé: · vegyenek részt az iskolai és a felekezetüknek megfelelő egyházi programokban, · tiszteletteljesen, kulturáltan beszéljenek a felnőttekkel és egymással, · alapos, rendszeres és pontos munkát végezzenek, · a rájuk bízott feladatokat lelkiismeretesen végezzék el, · a házirendet felelősen tartsák be, · vállalják hitüket, és ez fejeződjön ki tetteikben, · képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek el. V. 2.3. Erkölcsi elvárások a szülőktől Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülői társadalom igazolja. Iskolánk igazi keresztyén szellemisége csak akkor születhet meg, ha a szülői ház támogatja az egyházi nevelési elképzeléseket. Ennek érdekében meg kell ismertetni a szülői közösségekkel az iskola szellemiségét, nevelési alapelveit, a szülők jogait és kötelességeit. Foglalkozni kell személyesen a családi problémákkal, alkalmat kell adni arra, hogy a gyakorlatban is megismerjék az intézmény munkáját. Ugyanakkor elvárható, hogy a szülők elfogadják és tiszteljék az iskolánk evangélikus jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az ott dolgozó pedagógusokat. A családban is próbálják felelősen, a keresztyén értékrend szerint nevelni gyermekeiket. Erkölcsileg, 16

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------szükség esetén erejükhöz mérten anyagilag is támogassák az iskolát. A gyermekekkel kapcsolatos problémáikat beszéljék meg az érintett pedagógusokkal, és közösen keressenek megnyugtató megoldást.Nevelési céljainkat csak közösen, a családok és az egyház segítségével valósíthatjuk meg.

V. 3. Az iskola alapvető célkitűzései A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott céljainkat az alábbi ábra segítségével mutatjuk be

tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás. Ennek legfontosabb céljai: a./ a megcélzott értelmiségi pálya ismereteinek elsajátítása. b./ a felvételi tantárgyak magas szintű elsajátítása. Kétszintű érettségire való felkészülés! c./ A második idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása. Két idegen nyelv tanulása… d./ A társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése. e./ Kommunikációs képesség fejlesztése. SZERT-MATLOG fejlesztése (kulcskompetenciák: idegen nyelv, anyanyelvi kompetencia, digitális írástudás, vállalkozói, miegymás…) + keresztyén értékek!

V. 4. Nevelési és oktatási stratégiáink · · · ·

keresztyén értékközvetítő, szocializáló, személyiség, képességfejlesztő, ismeretközvetítő, képző.

Olyan korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép és értékrendszer kialakítása, mely a tanulókat felkészíti, és alkalmassá teszi saját - természeti és társadalmi - valóságuk viszonyrendszereinek megértésére, az aktív cselekvésformák alternatíváinak felismerésére. Az iskola a tudományra, a tudás közösségére akar nevelni a keresztyén hitben, mert ebben látja az emberi igazság, béke és boldogság lehetőségét. Az a hit, mely nem veszi figyelembe a tudományt, elveszti univerzális jellegét. Az a tudomány, mely elszakad a hittől, könnyen öncélúvá lesz, és puszta hatalomvágynak, igazságtalanságnak eszköze.

V. 5. Oktatási célkitűzések Az oktatási, képzési követelményeket a Nemzeti alaptanterv, s az azon alapuló kerettantervek két évfolyamonként határozzák meg. 17

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------· Általános fejlesztési követelmények, minden egyes műveltségi területen az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülve határozzák meg a követelményeket. · Részletes követelmények: részterületenként határozza meg a 6. a 8. és a l0. évfolyam végén elvárható tanulói teljesítményeket. A követelmények a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, elmélyítésére, elsajátítására s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezik a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, rutinszerűen, automatizáltan működő készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánják megalapozni. A követelmények műveltségi területek szerint három részre bontva jelennek meg: · A tanítandó tananyag, jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek ítélt tartalmak, törvények, elvek, szabályok, elméletek, tételek alapjai. · A fejlesztési követelmények magukba foglalják a különböző területek eredményes, hatékony döntéseihez, tevékenységeihez, teljesítményeihez szükséges felkészültség, hozzáértés alapvető ismérveit. · Minimális teljesítmény, a tanulók továbbhaladásához, tudásuk, ismeretszerzésük, tanulásuk eredményes folytatásához elengedhetetlen ismeretek, jártasságok, készségek, általános képességek alsó szintjei.

VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban, ezáltal a Kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt a tanulók személyiségének fejlődését szolgálják. a.) Értelmi nevelés A tanítás-tanulás folyamatában a tantestület arra törekszik, hogy a gyereket ne csupán az ismereteket kötelességszerűen befogadó lénynek tekintse, ne csak az ismeretek közvetítésére koncentráljon, hanem eközben ne tévessze szem elől azt a tényt, hogy a tevékenység elsősorban az egyén fejlesztését szolgálja és fontos cél a tanulás megszerettetése. b.) Érzelmi nevelés E területen kitüntetett fontosságú feladat: · a szellemi-, fizikai- vagy közéleti munka, felelősséggel járó feladatok · az értékóvó magatartás · a segítőkészség vagy kreativitás · a fegyelmezettség elsajátíttatása, gyakoroltatása. c.) Esztétikai nevelés: · a tanulóknak önmagukra irányuló esztétikai tevékenység fejlesztése · a környezetükre irányuló esztétikai tevékenység kialakítása · az egészséges életmód megismertetése és gyakoroltatása · az egészséget fenntartó mozgás szükségletének kialakítása, amit elősegít az uszodai foglalkozások, sportnapok, mindennapos testedzés, kerülve a monoton vagy kudarcélményekkel terhelt testgyakorlatokat, a hangsúly a differenciált, teljesítőképességhez igazodó, a játékszükségletet kielégítő mozgás-programon van 18

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------· az egészség karbantartásának, az egyéni esztétikának nélkülözhetetlen feltételeként a higiéniai szabályok betartatása. Feladatunk a tárgyi feltételek megteremtése, valamint a tanulók buzdítása, motiválása a fent megjelölt célok érdekében. Feladatunknak tekintjük, hogy a tanulókat tapasztalatokhoz juttassuk környezetük szépítésében, hogy élvezzék a környezet esztétikáját, törekedjenek saját munkájukban a szépségre, harmóniára. A hangsúlyt a tanulók tevékenykedtetésére helyezzük, kerülve a verbális esztétizálást. d.) Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért ésazok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsiés életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embertkörülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulókéletében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet ésa tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulástelősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuálisérdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukata munka világában is. e.) Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzáka jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni ésközösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a hazaés népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretetérzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme mindenállampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukatmegőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemesemberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. f.) Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgárirészvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok ésa közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélésszabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítjaa honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikaigondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önállócselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatjáka tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. g.) Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 19

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításánalapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segítenia tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának éskompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzákell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébetörténő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekreés tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítástanulás egész folyamatábantámogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat éséletpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéniés közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatokkialakításához.

h.) Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabbkörnyezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részénekműködésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemeléséta köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikuscsaládi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életresegítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolánakfoglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. i.) Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömtelimegéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyestáplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képeseklelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokásokkialakulásának megelőzésében. j.) Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűziki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítőmagatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik megezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyanképességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. k.) Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságáta természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogya természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság 20

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Azintézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek ésjogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági éstársadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. l.) Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kellnyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kellbiztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek azérdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekikmegfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyéka szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. m.) Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyiintézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket azértékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztásterületén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéniés közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelésiintézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. n.) Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsékaz új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokráciarészvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvűmegszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével éshatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. o.) Tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse azérdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabotttanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők éshívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudástkell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatoksokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen

21

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

VII. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok „A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti” A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének a megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolánknak, mint szervezetnek alapközössége az osztály, valamint a kollégium, amelyek színterei a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításának. Fontos a közösség egyéni arculatának, hagyományainak a kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Tanulók a mindennapi életük szervezése során váljanak képessé önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra, nézetek megvédésére. Tanulják meg az információs környezetben való eligazodás technikáit. Legyenek nyitottak más kultúrák, életviteli formák, szokások, állapotok, más vallások iránt. Őrizzék meg környezetük értékeit, közös tevékenységgel gyarapítsák azt, megtanulva a munkák szervezésének alapjait. Tanulják meg érdekeik helyes képviseletét, de kötelezettségeik teljesítése érdekében egymás segítésének módszereit, a kooperációs technikáktól, az egymásra utaltságon keresztül a szolidaritásig. Az iskolánk történetének írásos és tárgyi emlékei, a hagyományok teremtése és ápolása közösségformáló erőként legyen jelen intézményünkben. Az iskola legfontosabb közösségfejlesztési szinterei: · Az iskolaközösség – ünnepségek, áhitatok, istentiszteletek · Évfolyamközösség · Osztályközösség – tanórák, osztálykirándulások · Tanulócsoportok – nyelvi, informatikai, érettségi előkészítők · Kollégiumi közösség · Diákönkormányzat A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatai Iskolánkban működik diákönkormányzat, amelynek fontos szerepe van a közösségi élet, az érdekvédelem, a szabadidős szervezések, a demokráciára nevelés területén. A diákönkormányzat segítése, irányítása tanári feladat. A választott diákvezetőségnek szüksége van olyan felnőttre, aki segíti munkájában, aki rendelkezik az empátia készségével, aki fontosnak tartja a tanulókkal való folyamatos foglalkozást, aki tud érvelni, meggyőzni. Ha a tanár és a diákvezetőség egymásra talál, akkor az együttműködés mind pedagógiai, mind szervezeti, mind tevékenység-szervezési szempontból gyümölcsöző lehet.

22


VIII. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal.” Ottawai Charta Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek egészséges életvitel kialakítására, segítsenek a káros függőségekben vezető szokások (dohányzás, alkohol – és drogfogyasztás) kialakulásának megelőzésében. Felhívjuk a tanulók figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, s arra, hogy vegyék igénybe azokat. Az iskola fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet mint élettér biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

VIII. 1. A mindennapi testmozgás Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. ●

Célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele.

●

A tanulót a testnevelés órán sikerélményhez juttatjuk, hogy a mozgást örömmel végezze.

●

Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is.

●

Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító tornát iktatunk be.

●

A testnevelési tananyag egészében különös figyelmet kap a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.

●

Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban.

●

A gyógytestnevelést megfelelő létszám és igény esetén biztosítjuk.

●

A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében). 23

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------●

A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

VIII. 2. A táplálkozás Hazánkban kiemelkedően magas a cardiovasculáris és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása a helyes táplálkozással érhető el. Egy gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondoskodást követel. Itt a legfontosabbak az elméleti ismeretek, az iskolai étkeztetések milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság mértékével. A súlynövekedés a serdülőkor éveiben fokozódik, erre is gondolni kell. Szeretnénk elérni, hogy minden gyermek olyan táplálékhoz jusson, amire szervezetének szüksége van. A helyes táplálkozáshoz, mind az ételek mennyisége, minősége, valamint az elfogyasztás módja hozzátartozik. ● Szeretnénk

elérni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek.

● A mindenkori étkezést biztosító gyyermekélelmezési szervezet, válalkozó a

kornak megfelelően, szakmai szempontból optimálisan állítsa össze az étlapot. ● Lehetőségeinkhez mérten biztosítsuk a speciális étkezési igényű kollégista

gyermekek (cukor-, liszt- laktózérzékeny) étkeztetését. ● Kezdeményezzük, hogy gazdagítsák az iskolai büfé választékát /Gyümölcs,

joghurt, kefír, barnalisztbõl készült péksütemény…/ ● Osztályfőnöki órák keretében felvilágosító

órákat szervezünk, esetleg

kóstolókkal, mintaétrend bemutatásával.

VIII. 3. A testi-lelki egészség Tudatosítjuk tanulóinkban e kettő szoros kapcsolatát. Iskolalelkészünk, hitoktatóink, lelkészeink kiemelt feladatuknak tekintik a lelki gondozást. Erősítjük a pozitív egészség jegyeinek kiteljesedését a mindennapokban: ● Jó közérzet ● Kiegyensúlyozottság ● Megelégedettség ● Munkakedv ● Kreativitás ● Életöröm ● Pozitív társas kapcsolatok ● Empátia ● Problémaviselés, megoldási képesség ● Célszerű alkalmazkodás ● Terhelhetőség Erősítjük az önmegvalósítási szükségleteket: ● Tudásvágy ● Megismerés ● Önképzés ● Valakihez való tartozás ● Önbecsülés ● Mások megbecsülése 24


IX. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az iskola tanárai az egyházi törvényben meghatározottak szerinti pedagógusok lehetnek. A képesítési feltételeket a mindenkor érvényben lévő köznevelési törvény írja elő. Anyanyelvi lektorként szakképzett külföldi állampolgár, óraadóként tanárjelölt is alkalmazható. Hitoktatást lelkészi diplomával vagy hittantanári képesítéssel rendelkező személy végezhet. Pedagógusnak evangélikus vallású, elkötelezett keresztyén, erkölcsileg feddhetetlen, egyházhoz hű jelöltet lehet megválasztani, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik és a munkakörével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas. Amennyiben a pályázati szakaszban nincs megfelelő evangélikus jelentkező, úgy alkalmas minősítésű más felekezetű pedagógus is alkalmazható, ha vállalja az iskola értékrendjét és szellemiségét. A személyre szóló jog-, felelősségi-, hatásköri viszonyokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

IX. 1. A pedagógusok joga és kötelessége A pedagógusok joga, hogy: ● az iskolában elfogadott tanterv, és pedagógiai program, valamint a NATban megfogalmazottak alapján válassza ki a tananyagot, a tanítás módszereit és eszközeit, ● egyházi, szakmai testületek, egyesületek, kamarák, érdekvédelmi szervezetek tagja legyen, képviselőként részt vehessen a helyi, regionális és országos egyházi közoktatással foglalkozó testületek munkájában, ● részt vegyen szervezett továbbképzésen. A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy: ● irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse tudásukat. A pedagógus kötelessége, hogy: ● a rábízott tanulókat keresztyén szellemben nevelje, fejlődésüket figyelemmel kísérje és elősegítse, ismereteiket gyarapítsa, pozitív erkölcsi vonásaikat fejlessze, értékes jellembeli tulajdonságaikat erősítse, készítse fel őket önálló keresztyén életre, ● tartsa tiszteletben az általános emberi jogokat, beleértve a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat, ● az egyházi előírásokat, az iskola tanulmányi és munkarendjét megtartsa, szakmai és pedagógiai felkészültségét állandóan fejlessze, ● a tanulók szüleivel (gondviselőivel) a szükséges kapcsolatot fenntartsa, ● nevelje tanítványait - szaktárgytól függetlenül - a helyes és kulturált magyar beszédre és írásra, 25

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------●

tanmenete alapján haladjon a tanításban, s tantárgyának az egy tanévre előírt teljes óraszáma legalább 80 %-ának megtartására törekedjen, ● részt vegyen az iskola által szervezett ünnepélyeken és a nevelőtestületi értekezleten, ● a szakmai területén kiváló képességeket felmutató tanulókkal rendszeresen foglalkozzon.

IX. 2. Az osztályfőnöki munka Az osztályfőnök legfontosabb feladatai: ● az igazgató felkérésére az 5-8. évfolyamon, vagy a 9-12. évfolyamon (az osztály érettségijéig) lássa el feladatát, ● ismerje meg a tanuló személyiségét a tanulói tevékenység különféle formáiban (óralátogatás, szükség esetén családlátogatás, diákotthon, kirándulás, stb.) ● szóban és írásban tartson kapcsolatot a szülőkkel, ● kísérje figyelemmel a tanulók elfoglaltságát, képességeiknek megfelelően irányítsa pályaválasztásukat, ● kísérje külön figyelemmel a kollégiumban lakókat és a bejárókat.

Az osztályfőnök részletezett feladatai: 1. Neveléssel kapcsolatos feladatok: · A tanulók személyiségének alakítása · A közösségi élet kialakulásának elősegítése · A tanulók otthoni körülményeinek megismerése · A tanulók egyéni problémáinak megismerése · Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel · Közösségépítő és szabadidős programok szervezése · Szociális érzékenység fejlesztése 2. Adminisztrációs feladatok: · Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása · A mulasztások számontartása · Fegyelmi büntetés kiosztása · Az igazgató intézkedéseinek végrehajtása 3. Tanulást segítő feladatok · Tanulásmódszertani ismeretek fejlesztése · Továbbtanulás, pályaválasztás segítése · A tanulók tanulmányi előmenetelének segítése 4. Az iskola életéhez kötődő közvetítő feladatok · Az osztály és a tanárok közötti viszony koordinálása · Rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal · A tanulók érdekeinek képviselete az iskola előtt · A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről 26

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------5.

Tájékoztatási feladatok · A szülők tájékoztatása gyermekük iskolai előremenetekéről · A szülők tájékoztatása aktuális iskolai ügyekről · A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről · Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel 6. Tartalmi feladatok, célkitűzések · A tolerancia fejlesztése, a másság kezelése · A szolidaritás fejlesztése · A felelősségtudat és helyes önismeret kialakítása · A társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése · A demokratikus készségek kialakítása · Az igazságosság problémáinak megbeszélése · A viselkedéskultúra és az érzelmi intelligencia fejlesztése · A tanulók saját értékrendje kialakításának elősegítése · Az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése · A szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése · Váratlan események, élmények feldolgozása · Az erőszak egyéni és társadalmi veszélyeinek tudatosítása · A keresztény értékrend fejlesztése · A tanárok és a diákok közötti konfliktusok megbeszélése · Az osztály aktuális problémáinak megbeszélése · Az értékekre épülő tekintély és a becsületesség kialakítása · Állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása · A tanulók jog- és kötelességtudatának fejlesztése · A világban való tájékozódás elősegítése · A társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése · A tanulók saját értékrendje kialakulásának elősegítése

X. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 27


A pedagógus legfőbb munkaeszköze a saját személyisége. Empátiás készsége révén alkalmassá válik arra, hogy hamar felfigyeljen a gyermekek viselkedésében bekövetkezett változásokra. Bármilyen, a megszokottól eltérő magatartásforma azt jelentheti, hogy a gyermek életében olyan változás történt, amely megzavarta addigi helyzetét. Amennyiben ez kedvezőtlen hatású, abban az esetben törekedni kell a probléma megoldására. Meghatározó többletet jelent, hogy pedagógusaink a keresztyén értékrend mellett elkötelezett emberek. Olyanok, akik a Jézus Krisztusba vetett hitükből fakadóan, a felebarát iránti szeretettel, a türelemmel és megbocsátással fordulnak a rájuk bízott gyermekek felé. Ennek alapján érthető, hogy oktatási intézményünkben a pedagógiai munka részeként a gyermekek mentális, erkölcsi nevelésére is kiemelt figyelmet fordítunk. Tanulóink előmenetele, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése érdekében segítenünk kell, hogy optimális környezetben éljenek. Az osztályfőnökön, az ifjúságvédelmi felelősön keresztül nagy hangsúlyt fektetünk a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók közösségben betöltött szerepére. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat 12 éves korukig szakvizsgálatra küldjük. A törvényi szabályozás lehetőségein kívül eső tanulókat is méltányosan kezeljük.

X. 1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen nagy segítségünkre van a Pedagógiai Szakszolgálat. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakemberek biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulunk hozzá a témával összefüggő pedagógiai feladatok ellátásához. Feladataink: · · · · · · · · · · · · ·

diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, az okok felderítése, a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése, a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, fejlesztő programok megismerése, beillesztése speciális szakember segítségének biztosítása. szoros kapcsolat az iskolákkal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal; egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; differenciált oktatás a felzárkóztató órák; a tanulószoba a kollégiumban; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők, tanárok és a gyermekek személyes kapcsolatai; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, kapcsolatépítés és - tartás.

X. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 28

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az iskola feladata közé tartozik felderíteni, hogy vannak-e a tanulási kudarcnak – önhibájukon kívül – kitett tanulói, és javítani esélyüket a felzárkóztatásban. A szaktanár feladata, azoknak a tanulóknak a felderítése, akik valamilyen tanulási zavarral küzdenek és erről az osztályfőnök, illetve a szülők tájékoztatása. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a vélelmezett problémáról, és a lehetséges megoldásokat együtt mérlegelik. Az osztályfőnök felajánlhatja az iskolaorvos vagy más szakember, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét is. Természetesen bármilyen megoldás csak a diák és a szülő beleegyezésével lehetséges, az iskola csak a felismerésben és a szakemberhez irányításban játszik komoly, nem nélkülözhető szerepet. Amennyiben a probléma az iskolán belül, szakember segítségével is megoldható, akkor a szakórákon, illetve délutáni korrepetálásokon van mód a hiányok pótlására. Amennyiben a családi/szociális háttér bizonyul a tanulási kudarc okának, akkor az előbbiek szerint a gyermekvédelmi felelős segítségével próbál az osztályfőnök és az iskola segítséget nyújtani a tanuló számára. Igyekszünk továbbá - szaktanári szervezésben, de iskolai vagy osztály szinten – olyan feladatokat, versenyeket, rendezvényeket szervezni, amelyeken azok a tanulók is sikerrel vehetnek részt, akik tanulási kudarcaik miatt visszahúzódóak, vagy kevesebb a sikerélményük. Ezeken lehetőséget kapnak arra, hogy olyan oldalukról mutatkozzanak be a tanárok és a diákok közössége előtt, amelyben kiemelkedők (sport, művészetek, hobbi). Így elismerést tudnak kivívni maguknak, és a siker –mint tudjuk– gyógyít, és alkalmas arra, hogy átlendítse őket a nehézségek okozta gátlásos időszakon, javítsa felzárkózási – beilleszkedési lehetőségeiket. A bekerült diákok esetében idejekorán kell diagnosztizálni az esetleges tanulást gátló tényezőket, és fontos, hogy megfelelő szakember foglalkozzon az érintett tanulókkal. Folyamatosan nyomon követjük a fejlődésüket, és az osztályozó értekezleteken az osztályban tanító tanárok alaposan megvitatják a további teendőket, lehetőségeket. Fontos továbbá, hogy olyan hangulatot igyekszünk teremteni, amelyben a jó eredményeknek és az értékes személyiségeknek helyük van. A pusztán teljesítmény és jegycentrikus helyett az emberi értékekre is odafigyelő diákközösséget szeretnénk kialakítani. A kudarcokkal küzdő diákok éppen olyan fontosak számunkra, mint a könnyen és látványosan haladók. Érdekükben más intézmények eredményesnek mutatkozó tanfolyamait, kísérleteit is nyomon követjük

X. 3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A nehezen nevelhetőség gyűjtőfogalom, a különböző területeken megnyilvánuló magatartási rendellenességeket foglalja össze. Teendőink e területen két csoportba sorolhatók: A prevenció nem csak pedagógiai feladat, társadalmi összefogást igényel. Feladataink ezen a területen a következők: · Szorosabb kapcsolatot tartani az érintett szülőkkel · Szükség esetén jelezni az észlelt rendellenességeket a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak A korrekció már főleg az iskolai nevelés feladata. Tennivalóink: · A tünetek tanulmányozása, annak vizsgálata, hogy a rendellenes magatartás mikor, milyen szituációban zajlik · Okkeresés. Ehhez meg kell ismerni a gyermek élettörténetét. · Elemzés. A rendelkezésre álló anyag alapján megkíséreljük értelmezni a tünetek kialakulásának pszichológiai mechanizmusát. 29

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------· Átgondoljuk és kidolgozzuk, hogy milyen módon segíthetünk a magatartási probléma leküzdésében. · Kompetencia szintünket meghaladó esetekben megfelelő szakemberhez, intézményhez irányítjuk a tanulókat A szociális hátrányok enyhítését még az alábbi tevékenységek szolgálják: ● a tanulószoba-kollégiumban ● a diákétkeztetés ● a felzárkóztató foglalkozások ● az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ● a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai ● Sztehlo – ösztöndíj ● Tanulmányi ösztöndíj

X. 4. A tehetséggondozás és felzárkóztatás Az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek - a kötelező tanulási időn túl - az alábbiak: · · · · · · · · · · · · ·

konzultáció tanulási problémákról, illetve bármely, a tanulókat érintő problémáról, felkészítés versenyekre, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása szabadidős foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatások) iskolai könyvtár használata tehetséggondozó foglalkozások szakkörök, önképzőkörök sportudvar öntevékeny használata pályaválasztási tanácsadás emeltszintű érettségire felkészítés nyelvvizsga előkészítő énekkar sakk A fenti szolgáltatásokat a tanulók alanyi jogon vehetik igénybe. A program szerint haladó szolgáltatásokra október 1-ig jelentkezhetnek a tanulók. A tehetséggondozást, a képességek kibontakozását szolgálják az a „disputa”, a kémia szakkör, a rajz szakkör, rajz-kézműves szakkör, kerámia szakkör, a matematikai és fizikai feladatmegoldó verseny, valamint a “Tudomány fiataloknak” c. előadássorozat. Nyári tehetséggondozó táborok, pl. hittantáborok, természettudományi tábor, sporttáborok, angol- és német anyanyelvi táborok. A Comenius környezetvédelmi és sport témájú programjai és külföldi mobilitásai. A meteorológiai állomás megléte és működése is a speciális ismeretek iránt fogékony növendékek általános tudásszintjének növelését segíti elő. A hátrányokkal küzdő tanulók korlátozás nélkül igénybe vehetik a menzai szolgáltatást, szükség szerint térítési kedvezményben részesülhetnek. Az osztályozóvizsgára utalt tanulók folyamatos tanári konzultációt vehetnek igénybe. Az iskola céljai közt kiemelten szerepel a mindenkit valamely sikerhez juttatás elve. Ez hatékony eszköz lehet a beilleszkedési zavarok korrekciójára. Ez az elv valósul meg az iskola

30

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------jutalmazási eljárásai során alkalmazott elvben is, hogy ti. a relatív teljesítményt, a javítást is megdicsérjük. A beilleszkedést, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységeink: · felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások · a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai · szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, · a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

XI. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. A gyermekvédelmi felelős koordinálja iskolai szinten a teendőket. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget igyekszünk teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére: pl. · · · · ·

étkezési hozzájárulás tanszersegély alkalmi segély /osztálykirándulás költségének biztosítása / kollégiumi térítési költségek elengedése iskolai, alapítványi támogatás.

Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyermek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Lehetőségeink: · fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés, segítés a személyes problémák megoldásában. · iskolalelkész és az iskola pszichológus segítségnyújtása, · kapcsolattartás a családdal · hiányosságok pótlásában segítségnyújtás · korrepetálás · tehetséges tanulók külön segítése · a továbbtanulásuk biztosítása · családi életre történő nevelés · a tanulók szabadidejének szervezése Iskolánk nem elit képzésre törekszik. Különös figyelmet szentel és segíti a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni igyekszünk azt a tudatot, hogy 31

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől.

XII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi rendje 1. A tanulók joga részt venni az osztály és az iskola életében és annak alakításában, a Házirend keretén belül. A tanulók érdekképviseleti szerve az iskolai Diákönkormányzat. A tanuló a közösségi jogait a DÖK-ön keresztül gyakorolhatja. A tanulóknak jogukban áll részt venni az iskolai Diákönkormányzat ülésein. A tanuló a diák-önkormányzatban egyaránt választó és választható. A kollégium tanulói évente diákközgyűlésen vesznek részt, ahol megválasztják a kollégiumi diákönkormányzat tagjait. Ez a testület a diákok érdekeit képviseli, a tanulókat érintő valamennyi kérdésben. Véleményt nyilváníthat, vagy egyetértési jogot gyakorol a kollégiumban lakó diákokkal kapcsolatos ügyekben. Döntési jog saját működésével kapcsolatban illeti meg. 2 Diákkörök létrehozásának rendje a tanulók közös tevékenységének megszervezésére Diákkör létrehozását bármelyik tanuló kezdeményezheti legalább tíz érdeklődő diák esetén. A diákkör működéséhez az iskola alkalmazásában álló segítő, támogató tanár felkérése szükséges. A diákkörök megalakulásukkor alapszabályban rögzítsék tevékenységük körét, formáját, rendjét. Tevékenységük nem irányulhat a társadalom ellen, nem lehet politikai indíttatású és a keresztyén erkölcsi normáktól eltérő. Nem zavarhatja az iskolahasználókat jogaik gyakorlásában. Az alapszabály ismeretében működésüket a DÖK hagyja jóvá a tantestület egyetértésével. Az iskola tanulóinak részvételével mûködõ társadalmi szervezetek (pl. környezetvédõk, Vöröskereszt, Rákóczi Szövetség, stb.) kezdeményezhetik, hogy tevékenységük az iskolán belül diákköri keretekben folyhasson. 3. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása az iskolai diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának gyakorlásához Az iskola a szülői szervezet és a diákönkormányzat jogaival összefüggésben a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját 300 főben, illetve legalább 9 osztályban határozza meg. 4. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása A diákok véleményüket szervezett formában a diákközgyűlésen, a DÖK összejöveteleken nyilváníthatják ki. Írásos formában véleményüket fejezhetik ki az osztályfőnöknek, a szaktanárnak és az igazgatónak. Problémáikkal személyesen megkereshetik tanáraikat és az iskola vezetését. A diákoknak vélemény alkotási joguk van a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A diákok véleményét ki kell kérni: - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásakor, 32


a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a kollégiumi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveinek meghatározásakor, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor, az iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy tantestületi felhasználásakor, az iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor, az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, a diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendjéről, a mindennapi testedzés formáiról, a szociális ösztöndíj és támogatás elveinek megállapításakor, a tanulói véleménynyilvánítás rendszeréről, a tanulók jutalmazásának elveiről és formáiról és az ünnepélyek rendjéről, hagyományápolásról.

A diákönkormányzat működésére szervezeti és működési szabályzatot készít.

XIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok és az intézmény partnerei együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei 1. A tanulókat az iskola életéről, a munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnök és a diákönkormányzat vezetője tájékoztatják: · Az iskola igazgatója heti rendszerességgel tájékoztatja a tanulókat az aktuális feladatokról és eredményekről, legalább évente kétszer részt vesz a DÖK vezetőségének ülésén, · A DÖK vezetője havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságán keresztül, · Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőben írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, nevelőkkel, nevelőtestülettel vagy az igazgatótanács tagjaival. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnökök tájékoztatják: · Az igazgató legalább félévente egyszer az intézményi szülői munkaközösség ülésén, évente kétszer iskolai szintű szülői értekezleten, · Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálna: a.) Családlátogatás Kivételes esetekben a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 33

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------b.) Szülői értekezlet Feladata: · A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. · A szülők tájélkoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos egyházi és közoktatáspolitika változásairól o a helyi tanterv követelményeiről o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi mukájáról, neveltségéről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása c.) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ill. ezen keresztül 1-1 tanuló egyéni fejlesztésének segíése konkét tanácsokkal. d.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. e.) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulókkal és az iskolával kapcsolatos eseményekről. 6. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, vagy az igazgatótanáccsal. 8. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei, teendői: · A fogadóórák, illetve a tanárok-szülők személyes kapcsolata rendszerének tartalmi és formai megújítása úgy, hogy az működőképes legyen, s kizárólag a tanuló előrehaladását, fejlesztését segítse. · A hatékony és eredményes tanár-diák együttműködés elérése, fenntartása érdekében nemcsak a szervezeti formák egyértelmű szabályozása, hanem a nevelők módszertani felkészítése, továbbképzése is szükséges. · A kollégiummal az alkalomszerű kapcsolat helyett a tudatos, szervezett együttműködést kell kialakítani a vezetők, illetve az osztályfőnökök és nevelő tanárok szintjén.

XIV. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1. A tanulmányok alatti helyi vizsgák: javítóvizsga osztályozóvizsga különbözeti vizsga 2. Az intézményben folyó állami vizsgák: érettségi vizsga 34


3. Egyéb vizsgák: központi középiskolai írásbeli felvételi vizsga A középiskolai felvételi eljárás részeként iskolánk központi írásbeli vizsgát szervez a 8. osztályos tanulók számára. A központi írásbeli vizsgán a központilag kiadott, az általános kerettantervre épülő feladatlappokat használjuk. A központi írásbelire külön jelentkezési lapok kell jelentkezni a megadott határidőig. A központi írásbelire vonatkozóan az OH által kiadott forgatókönyv előírásai a mérvadók. 1. Vizsgaidőszakok A javító- és osztályozóvizsgák a tanév rendje szerint, augusztus 21-31. közötti időszakban zajlanak. Osztályozó vizsga szervezhető továbbá minden tanév február 15-ig, a tavaszi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgára jelentkezett tanulók részére. 2. A vizsgára való jelentkezés módja Javítóvizsgára a tanuló kötelezett, így arra jelentkezni nem kell. A javítóvizsga pontos idejét az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az osztályfőnök és az érintett szaktanár legkésőbb a bizonyítvány átadásakor tájékoztatja a tanulót a vizsga időpontjáról és a vizsgára kijelölt ismeretanyagról. A tanuló az igazgatónak címzett kérvénnyel fordulhat az osztályozó vizsga letételének engedélyezéséért. Az igazgató engedélyezés után továbbítja a kérvényt az általános igazgatóhelyettes részére, aki gondoskodik a vizsga megszervezéséről. A kérvény elutasítása esetén az igazgató írásban értesíti a tanulót. 3. A vizsgák előkészítésének módja A javító-, különbözeti-, és osztályozóvizsgák lebonyolítását (a tanév folyamán, illetve az osztályozó értekezleten hozott nevelőtestületi határozatok alapján) az általános igazgatóhelyettes végzi. Az érintett szaktanárok összeállítják a feladatlapokat és a tételsorokat és azokat átadják az ált. igh.nak. A különbözeti vizsgák szükségességéről a szaktanár (szükség esetén a munkaközösség vezető) véleményének meghallgatása után az igazgató dönt. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató határozza meg – figyelemmel a tantárgyra és kijelölt tananyag mennyiségére. A vizsgabizottságokat az igazgató jelöli ki.

4. A vizsgák lebonyolítása Egy adott vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagából is tehet osztályozó vizsgát, de minden évfolyam anyagából külön írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát tesz (a vizsgakövetelmény szerint), amely külön adminisztrálandó a vizsgajegyzőkönyvben. A vizsga napján az általános igazgatóhelyettes előkészíti a vizsgajegyzőkönyveket. A vizsgabizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek szabályos vezetéséért, és a vizsgák szabályszerű lebonyolításáért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a naplóba, törzskönyvbe és a bizonyítványba a megfelelő záradék alkalmazásával. A záradékot az igazgató írja alá. 35

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A vizsgák eredményének bejegyzése után a vizsgajegyzőkönyveket az iskolatitkár irattárba helyezi és gondoskodik az irattári terv szerinti megőrzéséről. 5. A vizsgák követelményrendszere Általános alapelvek: Arra a tanulóra, aki mulasztása miatt tesz osztályozó vizsgát, ugyanaz a követelményrendszer vonatkozik, mint aki előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni. A tantárgyanként külön meghatározott követelményrendszert a munkaközösség határozza meg. Osztályozó vizsgát az tehet, akinek a nevelő testület engedélyezte, vagy pedig az előrehozott érettségi vizsga miatt kérelmezte azt. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát, összhangban a helyi tanterv követelményeivel. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgákat az érettségi vizsga általános szabályai szerint kell lebonyolítani. 6. A vizsgázás módja A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák minden alkalommal írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből állnak. Az írásbeli vizsga időtartalma maximum 45 perc. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján zajlik, tartama max 15 perc.. A szaktanár minimum 10 tételt készít elő. Póttétel az előkészített tételeken kívül nem húzható. 7. Az osztályzatok megállapítása Az osztályzatok megállapítása az érettséginek megfelelően és annak arányában történik. Ugyanígy kerül megállapításra az írásbeli-szóbeli teljesítmény aránya. Azoknál a vizsgáknál, amelyeknél szóbeli és írásbeli vizsgarész is van, a szóbeli vizsgára bocsátás feltétele az írásbelin minimum 10 % teljesítése.

XV. A tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai Az iskolánkba jelentkező tanulók a KIFIR rendszeren keresztül kerülhetnek felvételre. Csak a szabályosan kitöltött és határidőre beérkezett jelentkezési lap alapján vehetünk fel tanulókat a középiskolai felvételi eljárás keretében. A gimnáziumi képzésre jelentkezők esetében iskolánk is csatlakozott a központi írásbeli felvételit szervező intézményekhez, mind az 5. mind a 9. évfolyamra jelentkezők esetében. Az iskola minden évben a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időben szóbeli felvételi vizsgát szervez a jelentkezőknek, kivéve a négyévfolyamos, általános képzésre jelentkezőket. . Az iskola beiskolázási tájékoztatójában jelenteti meg az induló képzéseket, tagozatkódokat, keretszámokat, a felvételi eljárás időpontjait, a szóbeli felvételi vizsgák időpontjait, a felvételi tárgyakat és követelményeket. Az iskola a felvételi eljárás rendjét és követelményeit, a beiskolázási tájékoztatót a honlapján, kiadványban és megyei kiadványokban teszi közzé.

XV. 1. A felvételi eljárás általános rendje

36


A tanulók felvételét az általános iskolai tanulmányi eredmény, a központilag kiadott egységes, kompetencia-alapú magyar nyelvi és matematika írásbeli vizsga, a szóbeli meghallgatás és a hitéleti elbeszélgetés eredménye határozza meg. Iskolánk az általános kerettantervi képzésre kiadott központi felvételi feladatsorokat alkalmazza.

2.

Az írásbeli dolgozatokat központi útmutató szerint, egységesen meghatározott pontszámok alapján értékeljük. Az elért eredményekről a tanulók hivatalos eredménylapot kapnak. A kiállított eredménylap minden középiskolában érvényes.

3.

A központi írásbeli vizsga bármelyik vizsgát szervező középiskolában teljesíthető. A központi írásbeli vizsgára az e célra rendszeresített jelentkezési lapon lehet jelentkezni.

4.

A felvételi vizsgán a sajátos nevelési igényű tanulóknak a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 51.§ (5) pontja alapján biztosítjuk az esélyegyenlőséget. A jelentkezési lapon előre jelezni kell, hogy a tanuló milyen külön eljárást igényel a vizsgán, ill. csatolni kell a szakértői véleményt.

5.

Csak az vehető fel az intézménybe, aki részt vesz a központi írásbeli és szóbeli felvételi vizsgán,

6.

Aki a kitűzött vizsganapon nem tud megjelenni, a megadott pótló napon teljesítheti vizsgáját. A távolmaradás okát a pótló napon való megjelenéskor igazolni kell.

7.

Az emelt szintű nyelvi képzésre jelentkezők célnyelvi meghallgatása az adott idegen nyelven történik (angol, német).

8.

A jelentkező több tagozatkódot is megjelölhet, de csak egy képzésre (tagozatra) vehető fel. A tantervi követelmények csak a négy éves képzéssel teljesíthetők.

9.

A tagozatok és tanulócsoportok kialakítása a jelentkezések és a felvételi eredmények alapján történik.

10. Az egyes emelt szintű képzések indítása (tagozatok) csak kellő színvonalú és számú rangsorolt tanuló esetén lehetséges. 11. A tanulmányi (hozott) pontok számítása a 8 évfolyamos képzésben a 3. osztály év végi és a 4. osztály félévi eredményei ( magyar, matematika, idegen nyelv, természetismeret, technika), a négy évfolyamos képzésben az általános iskolából hozott 7. osztály év végi és 8. osztály félévi eredményei alapján történik (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia) 12. Az emelt szintű képzésre jelentkező tanulók közül csak azokat rangsoroljuk, akik az adott emelt óraszámú tantárgyakból (emelt angol-német esetén: idegen nyelv + magyar nyelv, emelt történelem esetén:magyar+történelem, matematika: matematika, biológia: biológia jeles (5) osztályzattal rendelkeznek az 5-8. évfolyamon. 13. Iskolánkba az vehető fel, akit megkereszteltek, vagy vállalja, hogy tanulmányok első évében megkeresztelkedik. A jelentkezési laphoz csatolni kell a keresztlevél, keresztelési emléklap másolatát, illetve a kereszteléssel kapcsolatos nyilatkozatot, az 37

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Értékelő lap másolatát és csatolható vagy a szóbeli meghallgatáson leadható a lelkészi, plébánosi ajánlás.

XV. 2. Pontszámítás, értékelés, értesítés a felvételi döntésről 1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8.

A központi írásbeli vizsgán szerzett pontszámot 100 felvételi vizsgapontra váltjuk át (50+50 pont) Az általános iskolai közismereti tárgyakból hozott osztályzatokat 50 felvételi vizsgapontba számítjuk át. A szóbeli meghallgatáson és a hitéleti elbeszélgetésen összesen 50 pont szerezhető. Az összesített eredmények alapján (max. 200 pont) rangsoroljuk a tanulókat. A felvételi jegyzék tanulmányi területenként készül el és tartalmazza a rangsorba állított összes tanuló nevét és az elért eredményeket. Az elutasított tanulók „E” (elutasított) státuszt kapnak. Az ideiglenes felvételi jegyzékben, amit az iskola honlapján teszünk közzé, a tanulók tanulói azonosítóval szerepelnek A végleges rangsorolás során figyelembe vesszük az azonos összesített eredményt elérő tanulók előnyben részesítésére vonatkozó rendelet ide vonatkozó részét (20/2012.VIII.31. EMMI rendelet 40.§.) A felvételről szóló határozatot a tanuló címére postázzuk. A felvételt nyert és elutasított tanulók összesített listáját megküldjük az érintett általános iskoláknak. A végleges felvételi jegyzéket az iskolánk honlapján tesszük közzé.

XV. 3. A tanuló átvételének általános szabályai A tanulók átvételéről - a szülő írásos kérelme alapján, mérlegelve az indokokat, a tanuló korábbi előmenetelét, a tanult tantárgyakat, a tantárgyakban való előrehaladás szintjét, ütemét, a tanuló magatartását és szorgalmát, vallását – figyelemmel az osztály-és csoportlétszámokra, meghallgatva az érintett osztályfőnök véleményét – az intézmény igazgatója dönt. A szülő az írásos kérelemhez csatolja , illetve személyes megkeresés esetén bemutatja a tanuló bizonyítványának, ellenőrző könyvének másolatát, az előző iskolájában használt tankönyvek listáját, valamint a keresztelésről szóló igazolást, a lelkészi, plébánosi ajánlást. Az eltérő képzést folytató iskolából érkező, illetve egyes tárgyakat korábban nem tanuló, vagy azt kevesebb óraszámban tanuló diák különbözeti vizsgára kötelezhető. Az átvételi döntés előtt a tanuló és szülei nyilatkoznak arról, hogy megismerték és elfogadják az intézmény Házirendjét. Az átjárhatóság feltételei Az átjárás feltétele valamennyi esetben, a helyi tantervben megjelölt követelmények teljesítése. A nem tanult tantárgyakból osztályozó vagy különbözeti vizsgát lehet tenni. Az osztályozó, vagy különbözeti vizsga letételét – írásos kérelemre - az igazgató engedélyezi.

XVI. Elsősegélynyújtási alapismeretek Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: ● az élet megmentése ● a további egészségkárosodás megakadályozása ● a gyógyulás elősegítése Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. 38


Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: ● elméleti ismeretek megszerzése ● gyakorlati kézségek kialakítása Témakörök - elsősegélynyújtás fogalma - beteg állapotának felmérése, betegvizsgálat - eszméletlenség, stabil oldalfektetés - újraélesztés - sebzések, vérzések, kötözések - égés - rándulás, ficam, törés - ájulás - mérgezések - áramütés - csípések - meleg és hideg okozta egészségkárosodás pl. fagyás, hőguta - mentőhívás menete Eszközigény: ● szőnyegek, gyakorláshoz pl. laticell matrac ● újraélesztés gyakorlati elsajátításához ambu baba ● elsősegély láda: kötszerek, gyorskötöző pólya, mullpólya, mull-lap, háromszögletű kendő, ragtapasz A foglalkozásokat az iskolai védőnő, mentős tisztek, kórházi szakemberek, iskolai vöröskeresztes tanár tartja a szaktanárokkal egyeztetett tanórákon, szakkörökön: ● biológia ● testnevelés ● osztályfőnöki ● elsősegélynyújtó szakkör 5-8. évfolyam

XVII. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja A fogyasztóvédelmi oktatás célja: „A fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban .” (Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

XVII. 1. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és 39

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: · a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, · az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, · a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: · a tájékozódás képessége, · a döntés helyzet felismerése és · a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. 40


Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék és a szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

XVII. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban · Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák ); Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; Osztályfőnöki – tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Biológia – ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás, génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk; Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb; Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai; Tantárgyközi projektek ( pl.: Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?). · Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) · Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) osztályfőnöki órákon · Hazai és nemzetközi együttműködések ( más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) · Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 41

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Módszertani elemek, kompetenciaalapú fejlesztés Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokáskialakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és a közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. · Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól · Riportkészítés az eladókkal · Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika · Egyéni és csoportos döntéshozatal · Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása · Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában · Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel · Szimulációs játék, esettanulmány · Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) · Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

XVIII. A közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek elsajátítása 1. Tanítási órákon - osztályfőnöki órán: a közlekedés résztvevői, elemei, szabályai, területe - testnevelés órán: a közlekedés különböző típusainak gyakorlása 2. Az óraközi szünetekben való közlekedés - az iskola épületei között - az iskola épületeiben - a biztonságra való törekvés 3. Tanítási órán kívüli - tanulmányi kirándulások: a gyalogos, kerékpáros, autóbuszos és a vasúti közlekedés jellemzőivel való ismerkedés - közlekedési versenyeken való részvétel 42


XIX. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és elsajátítása Tanítási órákon osztályfőnöki órán: előadások meghallgatása, beszélgetések, viták, helyzetgyakorlatok, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatosan történelem órán: az erőszak szerepe a társadalmak történelmi fejlődése során minden tanítási órán - ha szükséges - az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal való ismerkedés Tanítási órán kívüli tevékenységek tanulmányi kirándulásokon, tanulmányi utakon vizsgálni, megismerni más települések, országok, rétegek és korosztályok helyzetét, viszonyulását

XIX. Kollégium nevelési programja 2003-ban került átadásra az a háromszintes épület, amely szerves része az iskolát alkotó épület-komplexumnak. A Kollégium a Gimnáziummal közös igazgatású intézmény, ahová csak saját diákjainkat vesszük fel. Az engedélyezett férőhelyek száma 60. Nevelőtestületünk tagjai szervezetileg a közös igazgatású intézmény teljes tantestületének azonos jogú tagjai. Maga az építmény ellipszis alaprajzú. Így az összes helyiség berendezésének kialakítása egyedi tervezést és kivitelezést igényelt. Mindezek megvalósításánál a praktikum és a kényelem szempontjai domináltak elsődlegesen. Tanulóink nemek szerint szintenként vannak elhelyezve, négy és három ágyas szobákban. A szobaközösségek kialakítása minden tanév elején az életkori sajátosságok figyelembe vételével történik. A közösségi helyiségeket (TV-szoba, teakonyha, tanulók stb.) diákjaink a Házirendben rögzített szabályok szerint vehetik igénybe. Mindhárom szinten találhatók a közös mosdók, amelyeket kollégistáink az általános higiénés szabályok betartásával használnak. A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel – szakképzettséggel rendelkező nevelőtanárok látják el. 4 fő kollégiumi nevelőtanár, közülük 1 fő a kollégium vezetésével megbízott 2 fő csoportvezető 1 fő iskolalelkész 1 fő szakköri vezető Elvárások a nevelőtanárral szemben: - elfogadja és gyakorolja a keresztény hitet, értékeket - képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártas a korszerű pedagógiai eljárások alkalmazásában - hitével, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt, megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői tevékenységében, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet közvetíti 43


személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel.

XIX. 1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései Céljaink:

· · · · ·

Keresztény értékrenden alapuló személyiség-és közösség fejlesztés A személyiség minél teljesebb kibontakoztatása A tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek fejlesztése A műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása Az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítása, meggyökereztetése

Alapelveink: · a keresztény erkölcsi elvek megismertetése és életté váltása · a tanulók személyiségjogainak tiszteletben tartása · felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben · az egyházi oktatás nevelési hagyományainak, a nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása · a tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység és a közösségi önszerveződés támogatása · tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése · együttműködés a szülőkkel, a partneriskolákkal · a környezet esztétikus kialakítása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése · változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása · integrált nevelés megvalósítása · egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével · nemzeti hagyományok, nemzeti önazonosság ápolása, fejlesztése · a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése, továbbképzéseken való részvétel · egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.)

XIX. 2. A keresztény értékrend megjelenése a mindennapokban · · · ·

Kollégiumi szinten biztosítani kell a keresztény gondolkodás jelenlétét, ezért döntő fontosságú, hogy az intézmény minden tagja szeme előtt tartsa ezt a világképet. Keresztény erkölcsi értékrend kialakítása és hitben való megerősítés. Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele. Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére.

44

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------· · · · · ·

A szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az eltérő hagyományú vallási közösségből érkezők tapintattal való fölkarolása és segítése a beilleszkedésben. A kollégium minden tagja tisztelje az emberi értékeket. A hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokban viselkedünk és gondolkodunk. A diákok azt az életstílust sajátítják el, amit a közvetlen környezetben látnak és tapasztalnak. A kollégiumi életben törekedni kell a keresztény értékek érvényesítésére. A nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, hanem jelenlétével megszólíthatóságával személyes példát ad és a tanulókkal való személyes törődést biztosítja.

XIX. 3. A kollégiumi tevékenység szerkezete A tanulók életrendjét a napirend határozza meg: · Ébresztő: reggel 630 , hétfőnként 645 · Reggeli teendők elvégzése, tisztálkodás, ágyazás, rendrakás: 700-720 · 720-ig minden diáknak el kell hagynia a kollégium épületét. · Reggeli: 700-740 · A kollégium hétközben 1300 - tól, péntekenként 1200 - tól van nyitva. · Szabad kimenő:1545-ig · Készülődés a szilenciumra: 1545-1600 (másnapi tanulnivalók, könyvek összekészítése). · Szilencium: 1600-1810 · Vacsora: 1815-1835 · Tájékoztató, közérdekű információk, napi aktualitások átadása: 1835-1850 45 00 · Szabad program, csoportfoglalkozások: 18 -21 · Esti teendők elvégzése: fürdés, ágyazás stb: 2100- 2200 · Villanyoltás, éjszakai pihenés: 2200 A foglalkozásszervezés alapelvei: · a foglalkozások időkeretét a közoktatási törvény és a fenntartó rendelkezéseit szem előtt tartva, a kollégium specialitását és munkatervét figyelembe vevő házirend rögzíti, · a foglalkozások témáját, időpontját, fakultatív vagy kötelező jellegét a diákokkal tudatni kell, · a foglalkozások lehetőség szerint a tanulók aktivitására épüljenek. A kollégiumban kötelező és kötelezően választható foglalkozásokat tervezünk. A). Tanulást segítő foglalkozások 1. Szilencium Egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztás szerint tanulnak. Szabadszilenciumot a kiváló és példamutató kollégisták kaphatnak. Ennek keretében folyik a · a napi felkészülés megszervezése, · kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás, · folyamatos segítés és ellenőrzés 2. Felzárkóztatás, korrepetálás 45

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Valamely tantárgyból lemaradt tanulók felzárkóztatása a napi ismeretelsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok alapján. Az eredményesség érdekében kislétszámú csoportokat hozunk létre, egyénileg foglalkozunk velük (pl. matematika, földrajz, fizika, magyar, történelem, angol). 3. Tehetséggondozás · ingergazdag környezet biztosítása a tehetség kibontakozásához · kreativitás fejlesztése B). A tanulókkal való törődést, gondoskodást biztosító foglalkozások 1. Tematikus foglalkozások konkrét célok, feladatok, módszerek, követelmények meghatározásával, lásd V. pont 2. Kötelezően választható: a. heti bibliaóra, amelyet az iskolalelkész vezet b. számítástechnika c. sportfoglalkozás A kollégisták nekik biztosított időben használhatják az iskola könyvtárát, számítógéptermét, tornatermét, udvarát, sportszereit, stb. 3. A kollégium és a csoport életével kapcsolatos feladatok megbeszélése, a végzett munka értékelése 4. Személyes törődést biztosító foglalkozások, amelyek lehetőségeket teremtenek arra, hogy tanulóink feltárják egyéni gondjaikat problémáikat. Ha a diák igényli, megszervezzük a segítségnyújtást. Szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének megismerését. C). A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló választható foglalkozások · versenyek, rendezvények · sportprogramok · városi rendezvények · kirándulások · mozi, színházlátogatások · kiállítások · zenei, irodalmi rendezvények

XIX. 4. A kollégiumi nevelés feladata: a fejlesztés kiemelt területei A csoportfoglalkozások éves óraszáma Témakörök

1-8. évfolyam 3

9. évfolyam 4

10. évfolyam 3

11. évfolyam 3

12. évfolyam 1

3

3

3

4

3

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3

3

3

2

4

Környezettudatosság

2

2

2

2

2

Testi és lelki egészség

4

4

4

4

4

Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció

46

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés

3

3

3

3

3

Hon- és népismeret

4

3

4

4

3

Összes óra

22

22

22

22

20

A csoportfoglalkozások tematikája 1. Tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, településről, családi környezetből érkeznek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. Kollégiumi alapfeladat a tanulási tevékenység figyelemmel kísérése. A kollégiumi tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás és hatékonyságának növelését szolgálja. Segíti a kollégistákat – elsődlegesen is az újonnan érkezetteket – abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés az iskolai siker alapja, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátítása a kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítását, az önművelés, önnevelés igényének kialakítását. 2. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése Az általános és középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt segítséget Az önismereti foglalkozások elsősorban a hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra A művészettel és művészetre való neveléssel a Kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. 4. Környezettudatos magatartás kialakítása A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat, a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, 47

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------lehetőségek szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. törekedjünk a kollégisták pozitív jövőképének kialakítására. 5. Testi-lelki egészség A kollégiumi életvitel, csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítsük a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A Kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljenek fel a lakókörnyezetük esztétikus és kellemes kialakítására. 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést. Ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége. Megismeri és gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket. Megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. A feladatok megvalósításában megfelelő teret kap a diákönkormányzati rendszer. Támogatjuk felkészülését a konstruktív életvezetésre, a családi életre, a családi munkamegosztásra. Figyelmet fordítunk a háztartási gazdálkodás és családi pénzgazdálkodásra. A témában fontos szerepet kap még a párválasztás, barátság és a szerelem. Segítsük a kollégistákat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. 7. Hon és népismeret A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásának fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, földünk és környezetünk) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. A témakörök feldolgozása során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait.

XIX. 5. A csoportrfoglalkozások tanterve 1.

Tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

5-8. évfolyam Célok, feladatok - Fokozatos önállóság

Témakör Tanulási módszere

Tartalmak, tevékenységek Jegyzetkészítés Szövegolvasás, szövegírás 48

Követelmények Tudja szervezni idejét, tevékenységét

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------megteremtése - Fontossági sorrend felállítási képességének kifejlesztése - Rendszeres és folyamatos tanulás igényének alakítása - Az önművelésre, az önnevelésre felkészítés - Az egyénre szabott, eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, a hatékony eljárások kiépítése - Az élethosszig tartó tanulás elfogadása.

9-12. évfolyam Célok, feladatok Fokozatos önállóság megteremtés e Fontossági sorrend felállítási képességéne k kifejlesztése - Rendszeres és folyamatos

k elsajátítás uk alkalmaz ásuk

Lényegkiemelés, Időterv Taneszközök Motiváltság Tanulási sorrend Segédkönyvek, katalógus Kézikönyvtár Különböző témák feldolgozása könyvtári segédeszközök, dokumentumok segítségével Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Egyéni tanulás, tanulás a közösségben Egyéni sajátosság megbeszélése Segítő tanulás Ellenőrzött tanulás Tanulási technikák, módszerek megismerése A tanulás egyéb feltételeinek megismerése Könyvtárhasználat Dokumentumismeret Nyomtatott dokumentumok Tájékozódás a könyvtárban Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatok segítségével a gyakorlatban A szellemi munka technikája

Tudja a tantárgyakhoz kapcsolódó ismereteket, a mondanivalóját szabatosan megfogalmazni szóban és írásban Tudjon „felelés-helyzetben” teljesíteni Tudjon szelektálni az információk tömegében Használja a rendszeresen a tanulást segítő hagyományos modern eszközöket Sajátítsa el a tanulási módszereket és alkalmazza azokat! A tanulási szokások tudatos alakítás, korrekciója Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás. Olvasásfejlesztés. Beszédművelés Legyen járatos a könyvtárhasználatban. Gyakorlatok a könyvtárban, önálló egyéni munkák kidolgozása Az információfeldolgozás technikáinak elsajátítása Etikai szabályok az információ felhasználásban

Témakör

Tartalmak, tevékenységek

Követelmények

Tanulási módszerek elsajátításuk alkalmazásuk

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása - egyéni tanulás, tanulás a közösségben - egyéni sajátosság megbeszélése - segítő tanulás - ellenőrzött tanulás - tanulási technikák, módszerek megismerése

Tudja szervezni idejét, tevékenységét Tudja a tantárgyakhoz kapcsolódó ismereteket, a mondanivalóját szabatosan megfogalmazni szóban és írásban Tudjon „feleléshelyzetben” teljesíteni Tudjon szelektálni az információk tömegében Használja a rendszeresen a

49

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------tanulás igényének alakítása - Az önművelésre , az önnevelésre felkészítés - Az egyénre szabott, eredményes tanulás módszereine k, technikáinak elsajátítása, a hatékony eljárások kiépítése - Az élethosszig tartó tanulás elfogadása.

-

a tanulás egyéb feltételeinek megismerése Könyvtárhasználat, dokumentumismeret - nyomtatott dokumentumok - tájékozódás a könyvtárban - az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatok segítségével a gyakorlatban - a szellemi munka technikája - tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek gyakorlása valóság közeli szituációban - kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok - anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés - irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat

tanulást segítő hagyományos modern eszközöket Sajátítsa el a tanulási módszereket és alkalmazza azokat! - A tanulási szokások tudatos alakítás, korrekciója - Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés . Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás. Olvasásfejlesztés. Beszédművelés Legyen járatos a könyvtárhasználatban. - Gyakorlatok a könyvtárhasználatb an, önálló egyéni munkák kidolgozása - Az információfeldolgo zás technikáinak elsajátítása - Etikai szabályok az információ felhasználásban

2. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése 5-8. évfolyam Célok, feladatok - személyiségfejlesztés - önismeret fejlesztése - konfliktusmegoldás - önbizalom erősítése - önértékelés fejl. - reális énkép - önelfogadás - közösségi tudat kiépítése - bizalmi légkör kialakítása - egyéni és közösségi

Témakör Ki vagyok én?

Tevékenységek, tartalmak. Önismereti készségek és képességek kialakítás, fejlesztése. Az ember külső és belső tulajdonságai (test, lélek, szellem). A személyiségprofil összetevői, tartalmai. Értelmi épességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia). Érzelmeink és indulataink 50

Követelmények Tanulja meg, hogy a családi, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen jellemzőket vár el tőle. Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, kollégiumáért. Értse miért van szükség az alapvető

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------értékrend kialakítása - tudatosítani a kamaszokban, hogy fejlődésükkel szerepeik, szerepeikkel kapcsolataik is módosulnak

Egyén és közösség

Pályaorie ntáció

9-12. évfolyam Célok, feladatok -

személyiségfejlesztés önismeret fejlesztése konfliktusmegoldás önbizalom erősítése önértékelés fejl. reális énkép önelfogadás közösségi tudat kiépítése - bizalmi légkör kialakítása - egyéni és közösségi értékrend kialakítása - tudatosítani a

(félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet). Belső mozgatóerőink (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szépség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról. A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban. Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. A konfliktuskezelés és lehetőségei. Az érzelmek az érzelmek szerepe. A motiváció és az értékrend. A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képesség) felismerése. Érdeklődési területek ismerete. Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban.

Témakör Ki vagyok én? Nem vagyok már gyerek

Tevékenységek, tartalmak. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenvellenszenv, őszinteség- hazugság, alkalmazkodásönállóság, előítéletnyitottság, gyávaság, bátorság). Nemiség, szerelem, házasság. 51

magatartási szabályok megtartására. Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit.

Követelmények A tanuló ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------kamaszokban, hogy fejlődésükkel szerepeik, szerepeikkel kapcsolataik is módosulnak

Egyén és közösség

Pályaorientáció

Társismeret. Barátság. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenvellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás, önállóság, előítéletnyitottság, gyávaságbátorság). Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. Értékek értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai és kötelességei. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése.

52

ember személyiségének a tiszteletére és megértésére. a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes párválasztásban, legyen képes felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Önállóság, autonómia, belső kontroll Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni a z álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------választott szakmájáról, hivatásáról, munkaerőpiaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 5-8. évfolyam Célok, feladatok - az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása - az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása, - más népek nemzeti érzésének kultúrájának tiszteletben tartása - Motiváció, a műv. alk. megismerése - Önálló véleményalkotás - nyitott szemléletmód - önkifejezés - rendelkezzenek tanulóink korszerű világképpel, legyen ismerete Magyarország Európai Uniós szerepéről - a világról kialakított képben kiemelt helyet kapjon Európában való kötődésünk - kapjon ismereteket az Uniós tagság nyújtotta lehetőségekkel,

Témakörök A mindennapok művészete

Tevékenységek, tartalmak Mi a szép? Miért tetszik? Mi divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás. A műveltség Műveltségi játékok, értéke vetélkedők. A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles hazai képviselőivel. A gondolatok Napi szintű tájékozódás a közlése beszélgetés a világban történtekről. A hírközlő médiumok figyelése. Megbeszélés véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel. Informatikai Informatikai és ism. számítástechnikai ismeretek gyakorlati gyakorlása, felhasználása. alkalmazása Európaiság Magyarország és az EU Az EU története, tagállamai Előadás aktuális témákról 53

Követelmények A tanuló kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Ismerje a művészet fogalmát. Ismerje fel az alapvető (irodalom, képzőművészet, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Alakítsa ki véleményét művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően tudatosan a rendelkezésre álló tárgyak, anyagok eszközök között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tudja saját és baráti köre kulturális programját megtervezni.

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------jogokkal kapcsolatban 9-12. évfolyam Célok, feladatok - az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása - az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása, - más népek nemzeti érzésének kultúrájának tiszteletben tartása - Motiváció, a műv. alk. megismerése - Önálló véleményalkotás - nyitott szemléletmód - önkifejezés - rendelkezzenek tanulóink korszerű világképpel, legyen ismerete Magyarország Európai Uniós szerepéről - a világról kialakított képben kiemelt helyet kapjon Európában való kötődésünk - kapjon ismereteket az Uniós tagság nyújtotta lehetőségekkel, jogokkal kapcsolatban

Témakörök A mindennapok művészete

Nemzeti kultúránk

Egyetemes műveltség

Informatikai és számítástechnikai ismeretek

Európaiság

Tevékenységek, tartalmak A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Élményszerzés kulturális események, rendezvények, produkciók során, az élmények megosztása társaikkal. A nemzeti kultúra kincsinek a megismertetése. A népművészeti megismerése. Tárlatok, kiállítások megtekintése. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internet használat. Multimédia.. Magyarország és az EU Lehetőségek feltérképezése, tanulás, ösztöndíjak, munkavállalás

54

Követelmények A tanuló ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt. Szerezzen művészeti élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát.


4. Környezettudatos magatartás kialakítása 5-8. évfolyam Célok, feladatok -

-

-

-

-

Témakörök

fenntartható környezettel kapcsolatos életvezetésre felkészítés természeti és emberi környezet értékeinek bemutatása az ember és környezet harmonikus kapcsolatainak feltárása aktív részvétel a környezetvédelem ben pozitív jövőkép kialakítása

9-12. évfolyam Célok, feladatok - Környezettel harmónikus életvezetés kialakítása.

Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

Témakörök Környezetün k állapota

Tevékenységek, tartalmak A kollégium külső és belső környezete. Az élő környezet alakítása, védelme (növény-, kertgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok gondozása, A hulladék kezelése. Vásárlási fogyasztási szokásaink alakítása, környezetbarát termékek. Részvétel környezetvédő tevékenységek (parkosítás, környezettakarítás, természeti és kulturális örökség védelme, gondozása) Közvetlen környezetünk állapota. A településen található problémás, veszélyes, szennyezett helyek. Értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek. Kapcsolatok építése helyi környezetvédő, településvédő civil szervezetekkel.

Tevékenységek, tartalmak Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a 55

Követelmények A tanuló váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alakította környezet esztétikumát. A környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások kifejlesztése. A környezetvédelmét célzó együttes cselekvésben részvétel.

Követelmények Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet,


-

-

Környezeti értékek megismerése Tudatos környezetvéd elemre nevelés Pozitív jövőkép kialakítása.

Közös felelősségünk

változásokból, környezetvédelmi szempontból? Hogyan változik környezetünk élővilága? A Föld mint egységes rendszer. Globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. Lehetőség és cselekvés. „Mit tehetnék, és mit teszek?” Mi befolyásolja a döntéseimet? Kapcsolat építése környezetvédő mozgalmakkal és szervezetekkel.

szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket. Környezeti szempontokat figyelembe véve alakítsa a kollégium belső és külső környezetét. Képes legyen környezettudatos döntések meghozatalára. Erkölcsi alapelvévé váljon a természet tisztelete, környezete megbecsülése Tekintse kötelességének a környezete védelmét.

5. Testi-lelki egészség 5-8. évfolyam Célok, feladatok Az egészségtudatos magatartás, életvitel kialakítása - személyi higiéné - egészséges táplálkozás - mindennapos testmozgás - stressz-tűrés - stresszkezelés - baleset megelőzés - prevenció: drog, alkohol, dohányzás

Témakörök

Tevékenységek, tartalmak

Követelmények

Élet a kollégiumban

Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a Kollégium szociokultúrális környezetével. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. helyes időbeosztás. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget. Veszélyes helyeztek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Kapcsolatok a sérült, fogyatékos embertársakkal. Balesetek veszélyhelyzetek

Ismerje az alapvető keresztény együttműködési normákat. A tanulók érezzék azt, hogy felelősek saját testi lelki egészségükért. Ismerjék az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, az életkorral járó életmódi tennivalókat, az egészségre káros szenvedélyeket.

Testi-lelki

56


-

-

tagadása egyéni környezettisz telet környezetvéd elem

egészségünk

9-12. évfolyam Célok, feladatok Keresztény értékek elsajátítása Aktív részvétel a gyülekezet életében. Az egészségtudatos magatartás, életvitel kialakítása - személyi higiéné - egészséges táplálkozás - mindennapos testmozgás - stressz-tűrés - stressz-kezelés - balesetmegelőz és - prevenció: drog, alkohol

elkerülése. A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban. A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról, szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A „virtuális valóság” hatása a viselkedésre.

Témakörök

Tevékenységek, tartalmak

Követelmények

Élet a kollégiumban

Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink (áhítatok, éneklések). Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jóllétéért”. Szabadidő-tervezés, szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget veszélyeztető veszélyforrásai. Teendők veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok.

A tanulókban az egészség értékként jelenjen meg. Tudjon a belesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek megelőzéséről. Ismerje fel azokat az élethelyzeteket, ahol a hit erejével úrrá tud lenni a nehézségeken.

Testi-lelki egészségünk

57


-

-

tagadása, dohányzás egyéni környezettisztel et környezetvédele m

Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Függőséghez vezető szokások megelőzése.

6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire 5.-8. évfolyam Célok, feladatok Témakörök Tevékenységek, tartalmak - az egyén találja Én és a A család története – családi meg helyét, család történetek. szerepét, Családfa készítése, családi feladatait a történetek gyűjtése. családi, az A család típusa, szerkezete, iskolai, a működése. kollégiumi Szerepek és szabályok a közösségben családban. - a kollégista Saját tapasztalatok beilleszkedésén feldolgozása: beszélgetések, ek elősegítése szituációs játékok vita - a társadalmi segítségével. érintkezés A kollégium Jogok és kötelességek. alapvető és az iskola A kollégium és az iskola írott szabályainak és íratlan törvényei, elsajátítása szabályai. - a társ. A szabályzatok szabályok szerkezetének megismerése és megvitatása és problémahelyzetek működésének segítségével. megismerése, Alapvető illemszabályok. megértése Szociális készségek - takarékos (empátia, kooperáció, gazdálkodás kommunikáció). alapvető Gyakorlás szituációs játékok technikái és csoportépítő tréning - munka, és segítségével. szabadidő A társadalom A másik ember szervezés megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. A háztartás Szerepek, feladatok a családban. Időterv készítése. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, 58

Követelmények A tanuló ismerje és tartsa be az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Legyen tisztában a vállalt feladatok felelősségével. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal is élhetnek mások. Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------hideg ételek készítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. Társas Beszélgetés, kapcsolatépítés, kapcsolataink közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Mások iránti figyelem. A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások elfogadása, a másság elfogadása. Segítség kérése, segítség nyújtása.

9-12. évfolyam Célok, feladatok - az egyén találja meg helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben - a kollégista beilleszkedésén ek elősegítése - a társadalmi érintkezés alapvető szabályainak elsajátítása - a társ. szerkezetének és működésének megismerése, megértése - takarékos

Témakörök Én és a család

A kollégium és az iskola

A társadalom

Tevékenységek, tartalmak Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és a kollégium működési rendjének és elvárásaink megismerése. Konfliktuskezelési technikák. A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Magánérdek és közérdek. (A társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia.) 59

Követelmények Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésnormákat a családban, az iskolában, a kollégiumban. Legyen kulturált a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együtt működésre az együtt élésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott,

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------gazdálkodás alapvető technikái - munka, és szabadidő szervezés

Az egyén jogai. (a szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei.) A háztartás Az alapvető lakossági szolgáltatások megismerése. Családi költségvetés készítése. Társas Harmonikus kapcsolatok kapcsolataink kialakítása. Élethelyzetek megbeszélése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok, a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás).

mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni.

7. Hon és népismeret 5-8. évfolyam Célok, feladatok - országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete - az anyanyelv szeretete, művelése igényes használata - a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete - hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása - nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, szózat,

Témakörök Helyismeret, helytörténet

Múltismeret, hagyományok

Tartalmak, tevékenységek A kollégium közvetlen környezete. a település vagy a környező tájegység nevezetességei. A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb. Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni kollégium stb.) megismerése és bemutatása kirándulás keretében a helyszínen. A múzeumlátogatás 60

Követelmények A tanuló ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek is élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait.

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------ünnepeink) - a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek nemzeti érzéseinek tiszteletben tartása

Szimbólumok

Jelenismeret

9-12. évfolyam Célok, feladatok -

-

-

-

-

-

országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete az anyanyelv szeretete, művelése igényes használata a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, szózat, ünnepeink) a hazánkban élő nemzetiségek,

kultúrája. Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltunkból. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kézműves technikák stb.) Nemzeti ünnepeink. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete. Magyarország nemzetiségei. A határainkon túl élő magyarok.

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek Helyismeret, A település vagy a helytörténet környező tájegység története, megismerése. Kulturális programok tervezése. Múltismeret, Magyarország és hagyományok Európa a múltban – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, európai és magyar impresszionisták stb.) A magyar kultúra és 61

Követelmények A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és – feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------kisebbségek nemzeti érzéseinek tiszteletben tartása

Jelenismeret

tudomány kiemelkedő eredményei és személyiségei A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzetiségek jellemzői. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat munkájában. A diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyeztek, konfliktushelyeztek. Nemzeti ünnepeinken való aktív részvétel. A határainkon túl élő magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzetiségeink etnikai kisebbségeink jellemzői, helyzete. Személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.

tájékozódni a könyvtárban. Legyen képes gondolatait, megállapításait, kifejezni nyelvileg szabatosan indokolni. A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamtok értelmezésében.

XIX. 6. A kompetencia-fejlesztés lehetőségei a kollégiumban Kollégiumi nevelési feladat Énkép, önismeret, szociális képességek

Kapcsolódó alapprogram témakör Önismeret. (Énkép, önismeret. 62

A fejlesztési területen megjeleníthető kulcskompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------fejlesztése A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

Pályaorientáció.) Tanulásmódszertan. (Tanulás.)

Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

Pályaválasztás. (Énkép, önismeret. Pályaorientáció.)

Kulturált viselkedésre nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése

Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság. Egyén és közösség. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek. Művészet és információs kultúra (Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra. Hon- és népismeret.) Életmód, életvitel, háztartási ismeretek. Környezeti nevelés (Testi és lelki egészség. Környezettudatosság.) Életmód, életvitel, háztartási ismeretek. Egyén és közösség (Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.)

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakulásának segítése

Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

A hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség A hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Szociális és állampolgári kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Digitális kompetencia

Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

XIX. 7. Gyermek és ifjúságvédelem a kollégiumban Hátrányos helyzetű tanuló az, akinek az alapvető szükségleteinek kielégítése korlátozott. Családja az átlaghoz képest jelentős elmaradást mutat, elsősorban szociális és kulturális téren. Okozati tényezők: · a család rossz anyagi helyzete · rossz lakáskörülmények · munkanélküliség a családban · sérült családszerkezet (válás vagy haláleset miatt) · tartós betegség a családban Veszélyeztetett tanuló az, akinek a testi, lelki, értelmi, erkölcsi, fejlődését a szülői vagy gondozói környezet negatívan befolyásolja. Okozati tényezők: · elhanyagolás, gondozás hiánya · családi devianciák előfordulása Az ifjúságvédelmi tevékenység célja: 63

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------· A hátrányos helyzet és a veszélyeztető körülmények időben történő felismerése. · Adekvált beavatkozás, intézkedési gyorsaság, mely növeli az esélyt a hatékony problémakezelésre. Fejlesztése, megfelelő életszemlélet kialakítása. Gyermekvédelmi feladatok csoportosítása: · Hátrányos és /vagy veszélyeztetett helyzetű tanulók felderítése, nyilvántartása, veszélyeztető tényezők feltárása, megoldása (problémák kezelése) · Anyagi támogatás (étkezési támogatás, kollégiumi díj támogatás stb.) · Családdal való kapcsolattartás, együttműködés. · Gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat igénybevétele (önkormányzatok, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családgondozó, pszichiáter) · A tanulmányi előmenetel figyelemmel kísérése, a hátrányok kompenzálására felzárkóztató foglalkozás szervezése. · A szabadidő hasznos eltöltésének segítése. · Beilleszkedési és magatartási zavarok leküzdését segítő tevékenységi formák biztosítása. · Mentálhigiénés programok. Felvilágosító előadások szervezése, melyek felkészítik a tanulókat az egészséges életmódra, a családi életre, a szenvedélybetegségek megelőzésére. Pedagógiai eljárások: · Külön foglalkozás a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulókkal. · Egyéni bánásmód. · Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások. · Pozitív tanár-diák kapcsolat kialakítása. · Felvilágosító munka. · Pályaorientációs tevékenységek. · Gyermeki jogokkal, kötelességekkel kapcsolatos tájékoztatás.

XIX. 8. Hagyományőrzés, ápolás és fejlesztés A valahová való tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösség teremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt a Kollégium mindennapi életében. Kollégiumunk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományit. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik a kollégiumhoz való tartozást. Célunk: ·

·

Tanulóinkban maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezettel. Tartsa meg azokat az értékeket, melyekkel környezete elküldte a kollégiumba és az új környezet értékei, épüljenek be személyiségébe. Erősítse a keresztyénséghez, egyházához való tartozását. Névadónkhoz, Petőfi Sándorhoz füződő hagyományok megismerése, ápolása és azok megbecsülésére való nevelés. 64

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------·

Művészi élmények szerzése és a rendezvényeken való részvételben és szereplésben rejlő örömök megtapasztalása. · A közösségi érzés erősítése a különböző kollégiumi rendezvények által · . Tevékenységek: Rendezvényeink a Kollégium egész életét átfogják a személyiségformálás fontos eszközei: A kollégiumi rendezvények hagyományai. · Az elsőéves kollégisták fogadása, beköltözés. · Ismerkedési est, gólyaavató · Adventi készülődés · Karácsonyi ünnepség, istentisztelet, műsor. · Március 15-ei fáklyás felvonulás · Ballagás · Év végi záró rendezvény A kollégiumi környezet alakításának hagyományai A külső-belső környezetünk esztétikus, igényes alakítása az ízlésnevelés része. · Szobák foglalkozási termek dekorálása · Szintek faliújságai · Követelmény a diákok felé: · Vegyen részt a Kollégium diákhagyományainak ápolásában. · Kapcsolódjon be a Kollégium rendezvényeibe, akár résztvevőként, akár szereplőként. · Ismerje meg a Kollégium legfontosabb értékeit, szimbólumait és ezáltal erősödjön benne az egyházhoz való kötődés tudata. · A Kollégium által közvetített normák váljanak belső értékrendjévé, és ennek szellemében képviselje kollégiumunkat.

XIX. 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, az együttműködés formái Kapcsolattartás a szülőkkel Célok:

·

A pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint Kollégium használókkal egyetértésben törekedjünk megvalósítani. · A szülőkkel való együttműködés eredményeképpen a tanulói személyiség pozitív irányba változzon, a gyerek érdekében történjen. · A nevelőmunka hatékonyságának segítése. · Kapcsolatteremtés Kollégium-szülő, szülő-szülő között. Feladatok:: · Építsük ki a kapcsolattartás formáit. · törekedjünk a szülői vélemény megismerésére. · Tájékoztassuk a szülőket az intézményünk életéről, működéséről. · Biztosítsunk alkalmat a szülőknek, hogy a kollégiumi közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. · Működjünk együtt a tanulókkal való problémák megoldása céljából. A szülő bekapcsolódási lehetőségei a Kollégium közéletébe: · A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője 65

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------· A szülő, mint a tanulási, nevelési folyamat segítője · A szülő, mint a kollégiumi közélet szereplője Kapcsolattartás formái: · szülői értekezlet · tanári fogadóóra · hetente az ellenőrzőbe való beírás útján. · napi kapcsolattartás sürgős esetekben telefonon. · családlátogatás (ha ezt a körülmények megkívánják) Kapcsolattartás az iskolával · Az intézmény nevelési értekezletein való részvétel. · Személyes látogatások (óralátogatások, foglalkozások látogatása) · Többoldalú beszélgetések (osztályfőnök, szaktanár- csoportvezető- tanuló-szülő) · Napi kapcsolatteremtés telefon útján (intézményvezetők, csoportvezetőkosztályfőnök szaktanár) · Ellenőrzőbe való beírás alapján.

66


B. HELYI TANTERV I. Az oktatás tartalma – prioritások Az intézmény nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára és felsőoktatási tanulmányokra felkészítő képzést folytat. Az intézmény tantervében biztosítja a NAT-ra és a kerettantervre épülő tantárgyi követelmények elsajátítását. A nyolcévfolyamos gimnáziumi képzés elvárásainak való minél magasabb szintű megfelelés. A több mint egy évtizedes hagyományokkal rendelkező angol és német emeltszintű képzés folytatása. Az emeltszintű gimnáziumi képzés kiterjesztése további tantárgyakra (matematika, bioplógia, történelem) a 9. évfolyamtól kezdődően. A 9. évfolyamtól induló emelt szintű képzés nem különül el a két képzési típus szerint. Az emelt szintű csoportok szervezése az igények, a jelentkezés és a feltételek függvényében történhet.

I. 1. Az oktatás szerkezete - specialitások · · · · · ·

nyolcosztályos gimnáziumi képzés: 5-12. évfolyam négyosztályos gimnáziumi képzés: 9-12. évfolyam emeltszintű angol, német nyelvi képzés: 9-12. évfolyam emeltszintű biológia-kémia 9-12. évfolyam (csak a 2013/2014-es tanévben) emeltszintű matematika, biológia, történelem 9-12. évfolyam kollégiumi elhelyezés és nevelés

A képzés szakaszai: Minden iskolai szerkezeti típusnál a képzés 2 éves ciklusokra bontható: Elsõ szakasz (5. 6. évf.): szintre hozó, alapozó Második szakasz (7. 8. évf.): elõkészítõ Harmadik szakasz -9. évf.- szintre hozó, alapozó – a bejövő osztályoknál -10. évf.- orientáló Negyedik szakasz (11. 12. évf.): intenzív felkészítõ, közép- és emeltszintű érettségire.

I. 2. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei közül a 3. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára, 5. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára Egyes tantárgyaknál az A változat, másoknál a B változat került átvételre. Ez az egyes tantárgyaknál kerül pontosan megnevezésre. Az emelt óraszámú kerettantervek – emelt idegen nyelvek, matematika, biológia, történelem - e rendelet mellékletei szerint került átvételre.

67


II. Kötelező tanórai foglalkozások, kötelező, kötelezően választandó és a szabadon választható foglalkozások megnevezése, óraszáma II. 1. Tantárgyi struktúra és óraszámok – helyi tantervi óraháló, felmenő rendszerben Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–12. évfolyamon Gimnáziumi kerettantervi óraterv az 5-12. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit és erkölcstan Latin örökségünk Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Dráma és tánc Művészetek* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen: Mindösszesen: Szabadon tervezhető órakeret Ebből felhasznált Rendelkezésre álló órakeret

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

5

4

4

4

4

4

4

4

3

3

3

3

4

4

4

4

4 3 4

4 3 4

4 3 4

4 3 4

2

2

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2

2

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2

2

2

2

2

2

3

3

2 2

2 1 1

1 1

1

1

1

1

5** 1

5** 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

28+2

28+2

31+2

31+2

33+2

34+2

30+2

29+2

30

30

33

33

35

36

32

31

2

3

3

3

4

4

6

8

4

4

4

3

2

2

2

2

28

28

31

31

35

36

35

35

68

1

1

1 1

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------* A 11. évfolyamon 1 óra ének-zene, 1 óra vizuális kultúra, a 12. évfolyamon 1 óra vizuális kultúra és 1 óra mozgókép és médiaismeret ** Az 5-6. évfolyamon átmenetileg 3 óra órarendbe épített testnevelés, 2 óra pedig tánc és mozgás foglalkozás

II. 2. Tantárgyi struktúra és óraszámok - helyi tantervi óraháló a 9-12. évfolyamon Kötelező tantárgyak és óraszámok a négy évfolyamos általános gimnáziumi képzés 9–12. évfolyamán Gimnáziumi kerettantervi óraterv 9–12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező alapóra: Összes óra: Mindösszesen: Szabadon tervezhető órakeret: Ebből felhasznált (hittan nélkül): Felhasználható Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4

2

2

3

3

2

2 2 2 2 2 1 1

2 2 2

2 2

2

2

5 1 29 30+2 32+fakt 6 2 4(fakt) 35

1 5 1 27 29+2 31+fakt 8 2 6(fakt) 35

2 2 2 1 1 1 1 5** 1 31 33+2 35 4 2 2 35

1 5** 1 32 34+2 36 4 2 2 36

* A 11. évfolyamon 1 óra ének-zene, 1 óra vizuális kultúra, a 12. évfolyamon 1 óra vizuális kultúra, 1 óra mozgóképkultúra és médiaismeret. ** A 9-10. évfolyamon átmenetileg 3 óra órarendbe épített testnevelés, 2 óra mozgás és sport

69

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Négy évfolyamos képzés: emelt szintű angol, német nyelvi képzés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 6 3 4

4 6 3 4

4 6 3 4

4 6 3 4

2

2

2

2

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv (angol/német) II. Idegen nyelv Matematika Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret (hittan nélkül) Rendelkezésre álló órakeret

2 1 1 1 1 5 1 35 35

70

2

2

2

2

5 1 32 35

1 5 1 31 35

1 5 1 36 36


Négy évfolyamos képzés: emelt szintű biológia-kémia természettudományos képzés

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4

2

2

3

3

2 2 2 2 1 1

2 3 3 2 1 1

2 3 3

3 3

2

2

5 1 34 35

1 5 1 33 35

1 1 5 1 35 35

1 5 1 36 36

Csak egyszeri a 2013/2014-es tanévi indítással és felmenő rendszerben.

71


Négy évfolyamos képzés: emelt szintű matematika képzés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 3 5 2

4 4 3 5 2

4 4 3 5 2

4 4 3 5 2

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret(hittan nélkül) Rendelkezésre álló órakeret

2 1 1 1 1 5 1 34 35

72

2

2

2

2

5 1 31 35

1 5 1 30 35

1 5 1 35 36


Négy évfolyamos képzés: emelt szintű biológia képzés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret(Hittan nélkül)

4 4 3 4 2

4 4 3 4 2

4 4 3 4 2

4 4 3 4 2

2

2

3

3

2 2 2 2 1 1 1

2 2 3 2 1 1

2

5 1 35

Rendelkezésre álló órakeret

35

1

73

4

4

2

2

5 1 35

5 1 32

1 5 1 31

36

35

35

1


Négy évfolyamos képzés: emelt szintű történelem képzés

Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf.

12. évf.

4 4 3 4 2

4 4 3 4 2

4 4 3 4 2

4 4 3 4 2 2

3

3

4

4

2 2

2 2 2 2 1 1

2

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Hit- és erkölcstan Filozófia Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret(Hittan nélkül)

5 1 34

Rendelkezésre álló órakeret

35

2 1 1 1 1

2

2

2

2

5 1 35

5 1 31

1 5 1 33

36

35

35

1

A szabadon választható tantárgyak megnevezése és heti óra számának a megadása, további kerettantervi ajánlások megjelenése után lehetséges. A nyolcosztályos gimnáziumi képzésben emeltszintű tantárgyi képzésre, megfelelő létszámú jelentkezés esetén a 9. évfolyamtól van lehetőség.

74


II.3. Tantárgyi struktúra és óraszámok – helyi tantervi óraháló- kimenő rendszerben Óraháló - nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés Tantárgy /évfolyam:

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

5

4

4

4

4

5

4

4

Történelem (2), (5)

2

2

2

2

3

2

4

3

Bevezetés a filozófiába 1. Idegen nyelv(*)

1 3

3

3

3

2. Idegen nyelv(*) Latin nyelv Matematika

2

2

4

4

4

4

3

3

3

3

4

4

4+1

4+1

4

4

4

4

Informatika(*)

1

1

1

1

1

1

Természetismeret

3

3

Fizika

2

2

2

2

2

2

Biológia és egészségtan

2

2

2

2

2

Kémia

2

2

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

1

1

1

1

Rajz (3), (6)

2

1

1

2

1

1

1

2

Testnevelés és sport (*)

3

3

2

2

3+2

3

3

3

Osztályfőnöki (4)

1

1

1

1

1

1

1

1

(0,5)

(0,5)

Tantervi modulok: Tánc és dráma (1)

2

Hon- és népismeret (5)

(1)

Ember és társadalomismeret (2) Mozgókép és médiaismeret (6)

(0,5)

(1)

Művészetek (3)

(0,5)

(1)

Technika és életvitel (4) Összes óraszám:

29

24

29

30

33

33

28

29

Kötelező hittan

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Emelt érettségi előkészítő + Megjegyzés: (*)bontásban ( ) modul + érettségi tárgyanként

75

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Óraháló - négy évfolyamos gimnáziumi képzés Tantárgy/ évfolyam:

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom (1)

4

5

4

4


3

2

4

3

Bevezetés a filozófiába

1

1. Idegen nyelv(*)

4

4

4

4

2. Idegen nyelv(*) Latin nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Informatika(*) Természetismeret

1

1

Fizika

2

2

2

2

2

2

2

Biológia és egészségtan Kémia

2

2


2

2

Ének-zene

1

1

Rajz (3), (6)

1

1

1

2

3+2

3

3

3

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Testnevelés és sport (*) Osztályfőnöki (4) Tantervi modulok: Tánc és dráma (1) Hon- és népismeret (5) Ember és társadalomismeret (2) Mozgókép és médiaismeret (6)

1

Művészetek (3)

0,5

0,5

Technika és életvitel (4) Összes óraszám:

33

333

28

29

Kötelező hittan

2

2

2

2

2

2

Emelt szintű érettségi előkészítő + Megjegyzés: (*)bontásban ( ) modul + érettségi tárgyanként

76

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Óraháló - négy évfolyamos emelt angol/ német nyelvi gimnáziumi képzés Tantárgy/évfolyam:

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom (1)

4

5

4

4


2

2

4

3

Bevezetés a filozófiába

1

Emelt Idegen nyelvi képzés(*)

7

7

5

5

2. Idegen nyelv(*)

3

3

3

3

4

4

4

4

Latin nyelv Matematika

1

Informatika(*) Természetismeret Fizika

2

Biológia és egészségtan

2

2

2

2

2

2

1

1

1

2

Kémia

2

2


2

2

Ének-zene Rajz (3), (6)

1

Testnevelés és sport (*) Osztályfőnöki (4)

3+2

3

3

3

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Tantervi modulok Tánc és dráma (1) Hon- és népismeret (5) Ember és társadalomismeret (2) Mozgókép és médiaismeret (6)

1

Művészetek (3)

0,5

0,5

Technika és életvitel (4) Összes óraszám

33

33

31

31

Kötelező hittan

2

2

2

2

2

2

Emelt szintű érettségi előkészítő + Megjegyzés: (*)bontásban ( ) modul + érettségi tárgyanként

77


III. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

tanulmányi

Tankönyv ● a tantárgyi program legfontosabb eleme ● középiskolában nélkülözhetetlen segédeszköz ● objektív mérce az ellenőrzéseknél

A kiválasztás elvei: ·

· · · · · ·

A tankönyvek egyaránt feleljenek meg a kerettantervi és az érettségi követelményeknek, Legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a tantárgyak tanítására rendelkezésre álló órakeretben, A tantárgy kerettantervében megadott fogalomrendszer jól tanulható, elsajátítható legyen, időszerű információkat közvetítsen korszerű pedagógiai, módszertani elvekre épüljön a szerkezete megfeleljen a tanulók életkorának (stílus, közérthető magyarázat) a szükséges képességek, kézségek fejlesztésére alkalmas legyen tartós, jó minőségű kivitel elérhető ár

·

Ha tartós tankönyv, akkor legalább 5 évig tudjunk használni egy tankönyvcsaládot.

· ·

A taneszközök kiválasztásának alapelvei: ● javítsák az oktatás feltételrendszerét ● tegyék eredményesebbé az ismeretek elsajátítását ● reprezentálják a tudományos és technikai fejlettségi szintet

További elvárások: ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

segítse a tananyag megértését begyakorlásra is adjon lehetőséget korszerű ismeretek átadását tegye lehetővé illeszkedjen a szak, a tantárgy fejlesztési céljaihoz hordozzon kellő információt igény szerint reprodukálható legyen legyen esztétikus működése legyen megbízható megfeleljen a szabványoknak, előírásoknak gazdaságosan üzemeltethető legyen legális forgalomból származzon elérhető ára legyen

78


IV. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. 79

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. 80


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

V. A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások

és

Az iskola a tanuló számára a tantárgy- és foglalkozásválasztás jogát a következő keretek között és időszakokban biztosítja: Emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozás választását a képzés kezdetét megelőző tanévben május 20-ig, 81

a

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A nem tanorai foglalkozás választását a tanév kezdetén, szeptember 20-ig. A pedagógusválasztás lehetőségét csak a délutáni foglalkozásokon tudjuk néhány tantárgy estében biztosítani. A választott pedagógus legyen ● megfelelő végzettséggel rendelkező ● szakmájának magasszintű művelője ● a diákok körében is elismert nevelő 1. Hagyományőrző tevékenységek · Petőfi Nap – Iskolánk névadójának, Petőfi Sándor emlékének ápolása · Az Iskolamúzeum működtetése, a múzeumi anyag gyarapítása · Iskolánk volt tanárai sírjainak az ápolása · Diákcsendesnap · Sportnap, Diákgála 2. Tanulószoba Amennyiben a szülők igénylik 5-8. évfolyamon megszervezzük. 3. Diákétkeztetés Lehetőség szerint minél több gyermek vegye igénybe. Szociálisan rászorultak támogatása . 4. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, felkészítését sportversenyekre. 5. Szakkörök, nyári táborok A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek a fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek szaktárgyiak, technikaiak, művésziek. Indításukról minden tanév elején az iskola vezetése dönt. Éjszakai irodalomóra, színjátszó, színjátszó-találkozó, művészeti tábor Kompetencia alapú oktatás: „C” modul: irodalmi önképző, erdei iskola 6. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle szaktárgyi /szavaló, matematika/, sport, művészeti versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente megrendezünk. /pl. Diákgála/ 7. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényeknek megfelelően a tanárok szabadidős programokat szerveznek, pl. színház-, múzeumlátogatás, túrák, diákbálok, klubdélutánok, stb. 8. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

82

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------9. Énekkar Az iskolai rendezvények mellett a környező gyülekezetekben való szolgálat is fontos feladata az énekkarnak. 10. Hitéletünk · Iskolai istentiszteleteken osztály keretek közötti részvétel, úrvacsora. · Áhítatok, csendesnapi alkalmak, hittanversenyekre történő felkészülés, · Egyházi ifjúsági nyári táborokban való aktív részvétel ( Szélrózsa) · Tanulók gyülekezeti tevékenysége.

VI. A közép- és emelt szinten választható érettségi tantárgyak A 11. és 12. évfolyamosok érettségire előkészítő foglalkozásokat választhatnak a nem kötelező tanórai órakeret terhére. Az előkészítő keretében oktatott tantárgyak tananyagát és követelményrendszerét a kerettantervekről szóló kormányrendelet alapján határoztuk meg. Emelt- és középszintű érettségire felkészítő foglalkozások: magyar nyelv és irodalom matematika történelem idegen nyelv: angol, német A érettségire felkészítő foglalkozásokat jellemzően az alapórával összevontan, külön csoportokban szervezzük. A középszintű érettségire történő felkészítő foglalkozásokat a tehetséggondozás keretében,szakköri formában tartjuk, az alábbi tantárgyakból: biológia kémia fizika informatika földrajz testnevelés rajz és vizuális kultúra ének hittan Az érettségire felkészítő foglalkozások legalább 10 fő jelentkezése esetén indíthatók. A felkészítő foglalkozások heti óraszáma 2 óra/hét. A testnevelés, rajz és vizuális kultúra, hittan és ének-zene tantárgyak esetén minimálisan 5 fő jelentkezése esetén szervezzük meg a középszintű érettségi vizsgára előkészítő foglalkozásokat.

VII. Az érettségi vizsgák helyi szabályai Az érettségi vizsgák szervezéséért, lebonyolításáért az igazgató a felelős. Az érettségi vizsgákat a hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint szervezzük. Érettségi vizsgát az iskola a tavaszi vizsgaidőszakban szervezhet. Az érettségi vizsgán vizsgáztatói, felügyelői, illetve jegyzői feladatok ellátására az igazgatójelöli ki a szaktanárokat. Az érettségi szoftver használata kötelező, használatára az igazgatón kívül az ált. igh, és a jegyzők jogosultak. 83

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az iskola külsős vizsgázókat csak közismereti tárgyakból fogad. Középszintű érettségi vizsgára iskolánk tanulói valamennyi, a helyi tantervben szereplő, oktatott tantárgyból jelentkezhetnek. Előrehozott érettségi vizsga a jogszabályban rögzített tantárgyakból és feltételekkel tehető a tavaszi, rendes vizsgaidőszakban. Jelentkezni a rendes érettségi vizsgára való jelentkezés időpontjában lehet.

VIII. A középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga általános és részletes vizsgakövetelményeit a 100/1997. (VI.13.) kormányrendelet és a 40/2002.(V.24.) OM rendelet tartalmazza. Ezen jogszabályok mind az interneten, mind az iskolában nyomtatott formában megtalálhatók. ( Speciális, egyedi tantárgyat az iskola nem oktat.) A középszintű érettségi vizsga szóbeli témakörei megegyeznek aOktatási Hivatal által kiadott tantárgyi témaköri ajánlásokkal. Idegen nyelvek Angol nyelv 1. Personal particulars, family 2. Man and Society 3. Our Environment 4. The School 5. The World of Jobs 6. Way of live 7. Free Time, Culture, Entertainment 8. Travelling, Tourism 9. Science and technics 10. Sport Német nyelv 1. Persönliches, Familie 2. Gesellschaft und Mensch 3. Umwelt 4. Schule 5. Arbeit 6. Lebensweise 7. Erholung, Freizeit 8. Reise, Tourismus 9. Wissenschaft und Technik 10. Sport Magyar nyelv 1. 2. 3. 4.

Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom 84

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------5. 6. 7. 8.

A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés

Magyar irodalom 1. Életművek -

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila

2. Portrék -

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Választandó 4 portré

3. Látásmódok -

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos Választandó 3 szerző

4. A kortárs irodalomból - választandó 1 szerző az 1980-tól napjainkig tartó időszakból Javasolt szerzők: Békés Pál, Bodor Ádám, Dragomán György, Esterházy Péter, Háy János, Kertész Imre, Lázár Ervin, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina, Varró Dániel. 5. Világirodalom az antikvitás, a Biblia, a romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása Választandó 2 6. Színház- és drámatörténet – Szophoklész Shakespeare Molière Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Választandó 2 7.

Az

irodalom

határterületei –Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei. Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei. Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai. 85


Interkulturális

megközelítések és regionális kultúra – Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása. A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. Javasolt tételek: A reformáció magyar irodalmából, Petőfi és Aszód.

Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Helytörténet (Aszód, gyülekezet, templom, iskola)

A témakörökön belül a tételek meghatározása korszakonként történik és egyes problémákat korszakokon átívelve kell meghatározni. Földrajz 1.

2.

3.

4.

5.

Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérkép Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.2. A levegőburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 86


A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamata 6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátossága 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európa Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe 10.2. Általános földrajzi kép 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem Kémia 1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 87

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyensúly 4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia 4.9. Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3. Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 88

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.5. Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolució 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetikai és evoluciós folyamatok 6.4. A bioszféra evoluciója Fizika 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.4. Munka, energia 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4. Sugárvédelem 4.5. Elemi részek 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek 89


Matematika Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika A valószínűségszámítás elemei Informatika 1. Hardver alapismeretek 1.1. Fogalmak helyes használata 1.2. Eszközök ismerete 1.3. Lemezpartíciók használata 2. Szoftver alapismeretek 2.1. Fogalmak helyes használata 2.2. Programok telepítése 2.3. Operációs rendszer használata 2.4. Állományok kezelése 2.5. Segédprogramok használata 3. Szövegszerkesztés 3.1. Szövegszerkesztő használata 3.2. Grafikai kiegészítő ismeretek 4. Táblázatkezelés 4.1. Táblázatkezelő használata 5. Informatikai alapismeretek 5.1. Számábrázolás, számrendszerek 6. Hálózati ismeretek 90

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------6.1. Hálózati alapok 6.2. Bejelentkezési környezet kialakítása 6.3. Hálózati operációs rendszer használata 6.4. Kommunikáció a hálózaton 7. Programozási alapismeretek 7.1. Programozási alapismeretek 7.2. Algoritmusok 7.3. A programkészítés környezete 7.4. Programnyelv ismerete 7.5. Programozási tételek 7.6. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság 7.7. Az objektumorientált programozás alapjai 8. Adatbázis kezelés 8.1. A relációs adatbázis kezelés alapfogalmai 8.2. Adatbázis-kezelő használata 8.3. Alapvető adatbázis kezelési műveletek 8.4. Az SQL nyelv használata Testnevelés A/ Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési- és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok

B/ Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika (Futások, Ugrások, Dobások) Torna (talajtorna, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika, gyűrű, nyújtó, korlát) Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési- és sportjátékok (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) Ének-zene 1. 2. 3. 4.

A népdalelemzés szempontjai A régi és új stílusú népdalok jellemzése Az ókori kelet nagy kultúráinak zenei öröksége A középkor egyházi és világi zenéje 91

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------5. A reneszánsz művészetek általános jellemzése, a reneszánsz zene műfajai és kiemelkedő zeneszerzői 6. A barokk művészet általános jellemzése, a barokk korban kialakult énekes és hangszeres műfajok 7. J. S. Bach munkássága 8. A bécsi klasszikus zene formai sajátosságai, műfajai 9. A három bécsi mester munkásságának rövid ismertetése 10. A zenei romantika általános jellemzői 11. Liszt Ferenc és a programzene 12. Az impresszionizmus és a zene kapcsolata. Debussy munkássága 13. Kodály és Bartók jelentősége a magyar zene történetében 14. Zenei irányzatok a XX. században Memoriter: zenetörténeti és napzenei szemelvények A tanult zenetörténeti művek felismerése rövid részletekről Többszólamú éneklés: egyszerűbb zenetörténeti szemelvények, Kodály biciniumok, … Vizuális kultúra A/ Alkotás 1. Vizuális eszközök 1.1. Vizuális nyelv 1.2. Vizuális technikák 2. Tevékenységszintek 2.1. Ábrázolás, látványértelmezés 2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás B/ Befogadás 1. Vizuális eszközök 1.1. A megjelenítés sajátosságai 1.2. Technikák 2. Tevékenységterületek 2.1. Vizuális kommunikáció 2.2. Tárgy-és környezetkultúra 2.3. Kifejezés-és képzőművészet 3. Műtárgylista (Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet szerint) 4. Szakkifejezések (Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet szerint)

Hittan 1. Biblia Ószövetség Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek Újszövetség Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek Kortörténeti ismeretek 2. Egyháztörténet Krisztus egyházának története A saját felekezet története 3. Dogmatika 92

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az egyház tanítása 4. Az egyházi esztendő Ünnepek, ünnepi időszakok 5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet – etika A kereszténység/keresztyénség erkölcsi tanítása 6. Világvallások A nagy világvallások alapvető gondolatai 7. Kompetenciák Szövegértelmezés Esetelemzés

IX. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja A reális értékeléshez szükséges és alkalmazott eljárások: folyamatos szóbeli ellenőrzés, szóbeli és írásbeli számonkérés, tanári munka, gyűjtőmunka, tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, tanulmányi versenyek, a tanuló személyiségének minél alaposabb megismerése, családi hátterének feltárása. Az ellenőrzött tanulói teljesítményeket mindenkor értékeljük. Az értékelés szempontjait a tanulók előre megismerik. Az osztályzatok kialakításakor a megtanult anyagot, a kialakított készséget, a tanultak felhasználását, alkalmazását, az önálló megfogalmazást, a stílust, írásbeli munkáknak a dolgozat küllemét is értékeljük a diák életkorának megfelelően. Az iskola fontosnak tarja az igényességre nevelést az írásbeli munkák kivitelezésében is, ezért a tanár érdemjegyet adhat az írásbeli munkák külalakjára. Természetesen év elején meg kell beszélni a tanulókkal ennek módját, súlyát, és ez az értékelés csak segítheti a megfelelő osztályozást, de nem írhatja felül a tantárgy szakmai tartalmait. A dolgozatokat általánosan, a feleleteket egyénre szabottan szóban is minősítjük. A feleleteket, a kis- és nagydolgozatokat, esetenként az otthon készült munkákat (pl. kiselőadásokat) osztályozzuk. A házi feladatokat és a kisebb feleleteket szóban vagy pontozással is lehet értékelni. Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyból mutatott többletmunkáját. Helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása (pl. házi feladat) miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Az írásbeli-szóbeli feladatok arányát az adott tantárgy határozza meg, azonban törekedni kell a helyes arány betartására. Hétvégére, tanítási szünetekre csak annyi feladat adható, amennyit egyébként egyik óráról a másikra kapnak a diákok. A kötelező olvsamányok listáját a feldolgozást megelőző tanév végén kell ismertetni a tanulókkal. A röpdolgozatokat egy, a nagydolgozatokat kettő, a magyar irodalmi dolgozatokat legkésőbb három héttel a megírást követően kijavítva kiosztjuk. A hibákat jelöljük, a nagydolgozatokat pontozzuk, a pontokat osztályzatokra váltjuk. Az átváltás mértéke :

Teljesítmény 0-33% 34-50% 51-70% 71-85% 86-100%

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5) 93


Indokolt esetben a tanár ettől eltérhet. Időnként szóban értékeljük az osztály vagy a csoport munkáját is (pl. csoport-foglalkozásos óra). Ha a tanár pedagógiailag hasznosnak tartja, az írásbeli dolgozatok értékelésébe bevonhatja a diákokat is. Minden tárgyból, amelyből heti két órát tartunk, félévenként minimum havi egy osztályzat szükséges a jegy lezárásához. A heti három órás tárgyakból legalább hét, négyórásokéból legalább tíz osztályzat szükséges a félévi osztályzat kialakításához. A tanuló akkor osztályozható, ha elegendő számú érdemjegyet szerzett félévenként. A félévi, illetve év végi osztályozásnál a nagydolgozatok, témazárók jegyei nagyobb súllyal szerepelhetnek. A félévi osztályzat tájékoztató jellegű, az év végi eredménybe nem számít bele. Év végén a teljes év érdemjegyeit kell figyelembe venni. Az év végi osztályozáskor figyelembe vesszük a változás tendenciáját is. A jegyek átlag alapján történő megállapításakor a következő kerekítéseket kell alkalmazni: elégtelen –

0---1,7 tizedes átlagig

elégséges – 1,71 – 2,5 tizedes átlagig közepes –

2,51 – 3, 5 tizedes átlagig

jó –

3,51 – 4,5 tizedes átlagig

jeles –

4,51 – 5,0 átlagig

A tanuló tantárgyi értékeléséről, félévi és év végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus dönt, de az osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, és szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától, s a fennt jelzett kerekítési átlagoktól, a tanuló osztályát tanító tanárok közössége az osztályozó konferencián szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztatja.

X. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 1. A csoportbontások általános elve: Iskolánk az alábbi tantárgyak oktatása szervezésénél alkalmaz csoportbontást, figyelemmel a tanulócsoportok létszámára, a tantárgy specifikumaira és a tárgyi, technikai feltételekre: - idegen nyelvek - informatika - testnevelés - emelt-,ill. középszintű érettségi előkészítő foglalkozások Az idegen nyelvek bontásánál elsődleges szempont a tanulók nyelvi szintje. Ennek alapján un, nívócsoportban zajlik az idegen nyelvek oktatása. Az informatika tantárgy oktatására két gépterem áll rendelkezésre. A tanulócsoportok kialakításának alapelve, hogy minden tanuló gépen (laptop) dolgozhasson. A testnevelés csoportok kialakításának általános elve a fiúk-lányok szerinti bontás, de a bejövő 5. és 9. évfolyamon – csapatépítési céllal - az osztályok nemre és létszámra való tekintet nélkül egy csoportot alkotva vesznek részt a testnevelés órán. A testnevelés órák – az 94

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------időjárás függvényében – vagy a tornacsarnok két egyenlő részre való elválasztásával külön térben zajlanak, vagy jó pedig a sportcentrum szabadtéri pályái a foglalkozások helyszínei. Ha az emelt-, vagy középszintű foglalkozásokra jelentkezők száma egy tantárgyból meghaladja a 11. évfolyam osztályainak átlaglétszámát, a foglalkozásokat– figyelemmel a továbbtanulási szándékokra, motivációra, tudásszintre és az érettségi vizsga tervezett szintjére – csoportbontásban szervezzük meg. 2. Az egyéb foglalkozások szervezésének elve Az egyéb foglalkozások, tevékenységek az iskolai éves munkatervben, a munkaközösségi munkatervekben és az osztályfőnöki, ill. tantárgyi tanmenetekben rögzítettek. A hagyományos egyéb foglalkozásaink, tevékenységeink: - sportnap, házi bajnokságok, Mikulás kupa, Petőfi kupa, 24 órás foci, - tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, múzeumpedagógiai foglalkozások - idegen nyelvi nyári táborok, sítábor - erdei iskola (5-6. évfolyam) - színház-és mozilátogatások, közösségerősítő programok - Comenius projekt mobilitásai, foglalkozásai - Testvériskolai csereprogramok ( Uffenheim, Tisovec) A tanítás időn kívül szervezett egyéb foglalkozásokra, tevékenységekre a tanulók jelentkezése önkéntes. A tanulók a szervezőknél, ill. az osztályfőnököknél jelentkezhetnek. Az iskola éves munkatervében rögzített és engedélyezett, a tanítás időben szervezett üzemlátogatások, múzeumpedagógiai foglalkozások a tanulók számára ingyenesek. A sítáborba való jelentkezést, miután tanítási időben zajlik, az igazgató korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti. A jelentkezéshez szükséges a szülők nyilatkozata. Egyéb kirándulások, közösségépítő programok tanítási időben nem szervezhetők. Országjáró, határon kívüli kirándulásokat, külföldi utakat, cserelátogatásokat kiegészítő csoportos tanuló balesetbiztosítás kötése mellett és a szülők nyilatkozatával lehet szervezni. A testvériskolai programokat az iskola a költségvetéséből finanszírozza. A csereprogramokban résztvevőket az osztályfőnökök, szaktanárok, szervezők projektfelelősök felelősök javaslata alapján az igazgató választja ki.

XI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai teljesítményét két alkalommal – ősszel és tavasszal – mérjük a tanév során, melyről összesítő adatlap készül. Az összesítő adatlapon szerepel a tanulók neve, születési ideje, a felmérés ideje, az összesített pontszám, a minősítés, az egyes próbákban elért teljesítmény és azok pontszáma. Így mind a tanulóink, mind az osztályt tanító testnevelő képet kap a tanulók fizikai állapotáról. A teljesítendő próbák a következők: · -egészségügyi szolgálat felé. Aerob állóképesség (Cooper teszt), · Helyből távolugrás, · Fekvőtámaszban karhajlítás-és nyújtás, · Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés, · Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel. · Minden tanév végén eleget teszünk jelentési kötelezettségünknek az iskola

XII. Az iskolai egészségnevelési program 95

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: · a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; · tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; · a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel Ø a táplálkozás, Ø az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás, Ø a családi és kortárskapcsolatok, Ø a környezet védelme, Ø az aktív életmód, a sport, Ø a személyes higiénia, Ø a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: · a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az ötödik-hatodik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; sítábor · A természetismeret, egészségtan, a biológia, a testnevelés tantárgyak, valamint az ötödik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészséggel kapcsolatos ismeretek, az egészséges életmódra nevelés, életmodellek : táplálkozás, mozgás, napi tevékenység közérzet tudatosítása. Az egészséges életmód kialakítása, a felnőtt és a családi életre, az önálló életvezetésre való felkészítés. · az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (csecsemőápolási, táplálkozási, túra); bekapcsolódás különböző egészségnevelési programokba, az egészséges életvitelt propagáló pályázatokon, versenyeken, rendezvényeken való részvétel, minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödiknyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; ·

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: Ø évente egy alkalommal az ötödik-tizenkettedik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; Ø a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. kétévenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton való részvéte.

XIII. Az iskolai környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: · a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő 96


· ·

szokásrendszer megalapozása, s mindezek ÖKOISKOLAI keretek, feladatok, programok, rendezvények keretében valósulnak meg.; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: Ø a környezet fogalmával, Ø a földi rendszer egységével, Ø a környezetszennyezés formáival és hatásaival, Ø a környezetvédelem lehetőségeivel, Ø lakóhelyünk természeti értékeivel, Ø lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: · A természetismeret, a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika tantárgyak, valamint az ötödik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; · a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; a szárazelemgyűjtés, pedpalackgyűjtés megszervezése az iskolában; · évente a karitatív hét keretében papírgyűjtés. · az ötödik és a hetedik évfolyamon látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. · ötödik és hatodik évfolyamok minden évben egyhetes erdei iskolában vesznek részt, ahol hazánk nemzeti parkjaival ismerkednek meg részletesen, tanórai és szabadidős keretekben. · a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a terepi munka során: táborok, tanulmányi kirándulások, sportnapi akadályversenyek, városismereti játékok. Látogatások múzeumokban, botanikus kertben, nemzeti parkokban, hulladékégetőben, szennyvíztisztítóban, stb. Iskolai, nemzetközi projektekben -–diákcsere révén.

XIV. A gyermekek, intézkedések

tanulók

esélyegyenlőségét

szolgáló

- A tanulók felvételét nem befolyásolhatja a szülők anyagi helyzete vagy a társadalmi rang. A nagycsaládosok gyermekeit előnybe részesítjük, különösen akkor, ha a testvérek már intézményünk tanulói - A felvételi vizsgán a sajátos nevelési igényű tanulóknak a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 51.§ (5) pontja alapján biztosítjuk az esélyegyenlőséget. (A jelentkezési lapon előre jelezni kell, hogy a tanuló milyen külön eljárást igényel a vizsgán, ill. csatolni kell a szakértői véleményt.) 97

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A felvételi vizsgán a vizsgák befejezése után a rangsorolás során az azonos összesített ered ményt elérő tanulók közül az NK tv. 40. § (3) pontja szerint előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

XVI. A tanulók jutalmazásának, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei 1.

Tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki kitűnő, példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan kimagasló tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, az iskola, a gyülekezete érdekében kimagasló közösségi, gyülekezeti munkát végez, iskolai illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, az énekkari és a karitatív munkában aktív, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. A jutalmazás alapja: tanulmányi munka terén elért kimagasló eredmények, példás magatartás és segítőkészség, példás szorgalom, közösségért, gyülekezetben végzett tevékenység, versenyeken, vetélkedőkön elért kimagasló eredmény, az iskola hírnevét öregbítő eredmény, tett. A jutalmazás fokozatai : szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. A tanuló jutalmazásként oklevelet, emléklapot kaphat, könyvjutalomban, alapítványi tanulmányi ösztöndíjban vagy Brouth János-díj kitüntetésben részesülhet. A jutalmak és díjak átadására a ballagáson és a tanévzáró ünnepségen, vagy jeles alkalmakkor, illetve a házi versenyek díjazására a hétfői áhítatokon, vagy a versenyt követően kerül sor. 2.

A magatartás és szorgalom értékelése

Magatartás A magatartás minősítésének fokozatai:

példás jó változó rossz

(5) (4) (3) (2)

5 (példás) Iskolai és iskolán kívüli, templomi, csendesnapi valamint más spirituális alkalmakon való viselkedése példamutató. Az iskola keresztyén szellemiségét és hagyományait méltó módon képviseli. Magatartása megfelel a HÁZIREND követelményeinek. Képességeinek és körülményeinek figyelembevételével tanulmányi munkája jó. Kezdeményező, segítőkész. A felnőttekhez, tanáraihoz és társaihoz követésre méltóan tisztelettudó és udvarias. Önkéntesen többletfeladatot is vállal. Igazolatlan óra és elégséges félévi, illetve év végi osztályzat esetén nem lehet példá s amagatartás jegy. 4 (jó)

98

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ha a rábízott feladatokat a követelményeknek megfelelően elvégzi, s ezzel segíti, támogatja az órai munkát. Az iskolai, iskolán kívüli és egyházi alkalmakon viselkedése megfelel a HÁZIREND követelményeinek. Magatartása tisztelettudó, udvarias. 3 (változó) Változó a magatartás több osztályfőnöki figyelmeztetés és intés esetében, amennyiben nincs(enek) mellette dicséret(ek). A rábízott feladatoknak csak ösztönzésre, akkor is csak részben tesz eleget. Iskolai és iskolán kívüli, egyházi eseményeken magatartása elfogadható, esetenként vét a HÁZIREND szabályai ellen. Nem lehet rá biztosan számítani. 2 (rossz) Tantestületi, igazgatói figyelmeztetés és megrovás esetében. A HÁZIRENDET többször megsérti. Iskolai, iskolán kívüli, spirituális alkalmakon viselkedése erősen kifogásolható. Többszörös figyelmeztetés ellenére is zavarja a közösséget, hátráltatja munkáját. A rábízott feladatoknak részlegesen sem tesz eleget. Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai:

példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2)

5 (példás) A tanuló tanulmányi munkáját képességeihez és körülményeihez mérten példamutatóan elvégzi. Talentumaival jó lelkiismerettel sáfárkodik. Érdeklődésének megfelelően eredményesen képzi magát. Céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját. Tevékenységét a tudás megszerzésének igénye hatja át. Munkavégzése pontos, megbízható. Órai aktivitásával nagy segítséget nyújt a szaktanárnak. 4 (jó) Tanulmányi munkáját képességeihez és körülményeihez mérten jól végzi. Érdeklődésének megfelelően esetenként meg lehet bízni feladattal. Lelkiismeretesen készül, de az önkéntes vállalás nem jellemző rá.

3 (változó) Tanulmányi munkája elmarad képességei és lehetősége mögött. Nem tanul rendszeresen. Időnként figyel, dolgozik, de ez figyelmetlenséggel, pontatlansággal párosul. Önállótlan. Külön fel kell hívni a figyelmét a teendőkre. Több tantárgyból elégséges osztályzata van. 2 (hanyag) Valamely tárgyból elégtelen félévi, illetve év végi osztályzatot szerző tanuló szorgalma cask hanyag (2) lehet. Képességeihez és körülményeihez mérten nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességeit elmulasztja, munkájában megbízhatatlan a figyelmeztetések ellenére is. Tanulmányi munkáját érdektelenség, közömbösség jellemzi.

99


XVII. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból legalább az “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele az, ha a tanuló a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez “elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A javító vizsga eredményének értékelésére az érettségi vizsgán alkalmazott pontszámítási módok az irányadóak. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: 1. az iskola igazgatója felmenti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; 2. az iskola igazgatója engedélyezi, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; 3. egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; 4. a tantárgyra előírt éves óraszám 30%-nál többet mulasztott; 5. magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó- vizsga tantárgyai azonosak a naplóban szereplő, osztályozott tantárgyakkal. Az osztályozó vizsga eredményének értékelésére az tanév során az írásbeli számonkérésnél alkalmazott pontszámítási módok az irányadóak. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola kezdő évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

100


C. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK I. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai programot csak a nevelőtestület módosíthatja, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartói jóváhagyáshoz szükséges az intézmény Igazgatótanács véleménye és támogató javaslata. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti: · a fenntartó, · a nevelőtestület, · az iskola igazgatója, · az SZMK Szülői Választmánya, · a DÖK iskolai vezetősége. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai rogram a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától válik érvényessé.

II. A pedagógiai program érvényessége, legitimációs záradékok Az intézmény módosított pedagógiai programja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, felmenő rendszerben és visszavonásig érvényes. A pedagógiai program 3 eredeti példányban készült. A szabályzat jellege: nyilvános Megtalálható: - az iskola fenntartójánál, - az iskola igazgatójánál, - az iskola könyvtárában, - az iskola honlapján: www.aszevgim.hu

101


Legitimációs záradék

Az Aszódi Evangélikus Petõfi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai programját a szülői szervezet 2013. március 25 –én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során gyakorolta.

Kelt: Aszód, 2013. április 5.

……………………………………………… Sághy András szülői szervezet elnöke

Az Aszódi Evangélikus Petõfi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai programját az intézmény diákönkormányzata 2013. március 27. napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte. Kelt: Aszód, 2013. április 5.

……………………………………………… Péter László diákönkormányzat elnöke

Az Aszódi Evangélikus Petõfi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai programját az intézmény nevelőtestülete 2013. március 25.-én tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta.

Kelt: Aszód, 2013. március 26. ……………………………… Dr. Roncz Béla igazgató

102

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium - Pedagógiai Program ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Aláírásommal tanúsítom, hogy az Aszódi Evangélikus Petõfi Gimnázium és Kollégium igazgatótanácsa a Magyarországi Evangélikus Egyház Az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvényének 14. § d) pontjában meghatározottaknak megfelelően az intézmény Pedagógiai programját 2013. áprílis 5.-én tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte. Az igazgatótanács az intézmény Pedagógiai programjának rendelkezéseivel egyetért.

Kelt: Aszód, 2013. április 5.

……………………………………………… Benczúr László igazgatótanács elnöke

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32.§ (1) i) pontja, valamint Az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 7. § (1) b) pontjában meghatározottak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház, mint az Aszódi Evangélikus Petõfi Gimnázium és Kollégium fenntartója, az intézmény Pedagógiai programjának rendelkezéseit jóváhagyja. Kelt: Budapest, 2013. ………. hó ……….. nap

……………………………………………… fenntartó képviselője P.H.

103

Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai programja

Recommend Documents