ÁRUSZÁLLÍTÁSI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

ÁRUSZÁLLÍTÁSI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: • Közúti áruszállítás, • Vasúti áruszállítás, • Vízi áruszállítás, • Légi áruszállítás, • Csővezetékes áruszállítás, • Kombinált áruszállítás. Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): • Közúti szállítás – 75%, • Vasúti szállítás – 17%, • Vízi szállítás – 8%. Tendencia a közúti szállítás növekedése, fejlesztési cél a kombinált szállítás részarányának növelése lenne. Áruszállítási módok kiválasztási szempontjai • Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges közlekedési útvonalak), • Termékspecifikációk, • Szállítási határidők, • Rendelkezésre álló szállítási lehetőségek, • Szállítási költségkorlátok. 1

Áruszállítási módok kiválasztásának lépései • Lehetséges változatok felírása, • Szállítási mód specifikációk hozzárendelése (ER. Idő, stb.), • Célfüggvény kiválasztása, • Áruszállítási módok minősítése, • Optimális Áruszállítási mód kiválasztása. KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Az országutakat igénybe vevő rugalmas szállítási mód. Bár a közúti áruszállítás elsősorban a viszonylag rövid távú helyi és körzeti (regionális) forgalomban gazdaságos, számos előnye miatt azonban a távolsági (belföldi és nemzetközi) forgalomban is gyakran alkalmazzák A közúti áruszállítás főbb előnyei: • a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik (nincs szükség átrakásra) • viszonylag rövid az áruk eljutási ideje • szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi • nagymértékű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez • aránylag kicsi a szállítás közbeni áru-igénybevétel és az ebből származó károk • rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás

2

Közúti áruszállítás főbb hátrányai: • nagymértékű függőség a környezeti hatásoktól, előre nem látható eseményektől, az időjárási hatásoktól, a forgalmi viszonyoktól • vasúti

szállításhoz

képest

nagyobb

a

szállítás

fajlagos

energiaigénye és környezetszennyező hatása • kisebb árumennyiség továbbítására alkalmas • leginkább élőmunka igényes és balesetveszélyes • útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják • a nemzetközi forgalom engedélykontingensekhez kötött Közúti áruszállítás eszközeinek felosztása: • Tehergépkocsik o Általános célú ƒ Nyitott rakfelületű ƒ Zárt szekrényes o Speciális ƒ Önürítő

(ömlesztett

anyagok

szállítására

pl.

billenőszekrényes) ƒ Önrakodó (pl.: forgódarus) ƒ Tartálykocsik

(folyékony

áruk

(tej,

sör,

bor)

szállítására) ƒ Hűtőgépkocsik (romlandó áruk szállítására) ƒ egyéb különleges (bútorszállító, betonszállító, stb.)

3

• Vontatók o normál (trélerek vontatása) o nyerges (félpótkocsik vontatása) • Pótkocsik o Általános célú ƒ normál pótkocsik (rögzített szekrényes) ƒ nyerges félpótkocsik (normál) o Speciális ƒ billenőszekrényes pótkocsik ƒ trélerek ƒ speciális célú nyerges félpótkocsik • cementszállító • tejszállító • üzemanyag-szállító ƒ utánfutók Teherbírás szerint megkülönböztetünk: • kis- (0.75…2,5 t), • közepes (2.5…6.1 t) és • nagy teherbírású (6 t felett) gépkocsikat.

4

Mercedes Axor vontató félpótkocsival A globális szállításban elsősorban a vontatók, félpótkocsis és pótkocsis szerelvények játszanak szerepet. A trélerek nagy teherbíró képességű és nagy felületű, - normál vontatókkal vontatható – speciális pótkocsik, amelyekkel nagy méretű és tömegű terhek szállíthatók. A közúti szállítójárművek maximális méretei: • Szélesség: 2,5 m, • Magasság: 4 m, • Hosszúság: előírás szerint.

5

Közúti szállítójárművek megengedett maximális hosszai [m]: Járműfajta

12 16

EU normatíva 12 15

Egyéb országok 7-13 15-24

18

18

18-24

Magyarország

Szóló jármű Nyerges szerelvény Pótkocsis szerelvény

A rakfelület szélességi mérete 2,42-2,44m (két EUR elfér rajta). A legnagyobb megengedhető össztömegekre vonatkozó előírások országonként változnak. Magyarországon a • maximális tengelyterhelés: 10 t, • maximális összgördülő tömeg: 38 t (pótkocsival együtt) lehet. Közúti szállításához használható nagykonténerek lehetnek: • Normál rakfelületű járművek, • Speciális alvázkeretű járművek.

6

ACL standard félpótkocsi A kocsik rakfelületén mindenképpen rögzíteni kell az ER-t. Oldalrakodó berendezéssel felszerelt gépkocsik az alsó, vagy a felső sarokelemet fogják meg, és saját maguk képesek le-, illetve felrakodni a konténert (max. 20 láb hosszú konténerhez használható). Huckepack rendszerű szállításnál a félpótkocsik lehetnek • Daruzhatóak, • Nem daruzhatóak. Bimodális szállítás (közúti-vasúti) Kiegészítő elemekkel lehet közúton és vasúton is vontatni a félpótkocsit.

7

Közúti szállítás megválasztási szempontjai: • ER típusa, sajátosságai (pl. rögzítési mód, rakfelület mérete, stb.), • Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges közlekedési útvonalak), • Termékspecifikációk, • Szállítási határidők, • Szállítási költségkorlátok, • Rendelkezésre álló szállítóeszközök, • Rendelkezésre álló átrakodási módok, rakodóeszközök, • Rendelkezésre álló átrakodási helyek, • Lehetséges útvariációk. Közúti szállítás megválasztásának lépései: • Lehetséges eszközök összegyűjtése, • Szállítási út kiválasztása, • Eszköz sajátosságok feltárása, • Átrakodó helyek számának, helyének meghatározása, • Terminál sajátosságok feltárása, • Visszfuvar lehetőségének megvizsgálása, • Célfüggvény kiválasztása, • Eszközváltozatok minősítése, • Optimális változat kiválasztása. 8

Szállítási útvonal kiválasztása: • Légvonalban szállítás: egyszerű számítás, de nem ad reális adatokat, inkább csak viszonyszámnak használható, • Útvonal szerinti szállítás: o Figyelembe veszi az utak típusát, minőségét, o Nem veszi figyelembe az utak típusát, minőségét. Terminál sajátosságok: • Rakodási módok, • Rakodási követelmények, • Várakozási idők, • Várakozási helyek, • Stb. Visszfuvar lehetőségének figyelembe vétele: ƒ Van-e lehetőség rá, ƒ Mely pontok között, ƒ Milyen időpontokban, ƒ Mekkora kapacitással.

9

Költség függvény elemei: ƒ Átrakási költségek, ƒ Esetleges tárolási költségek, ƒ Szállítási költségek, ƒ Egyéb költségek (autópálya díj, hídvám, komp díj, stb.) A célfüggvény n

m

n

m

i =1

j =1

i =1

j =1

K = ∑ K Ri + ∑ K sj + K ü + ∑ K Ti + ∑ K Ej − KV ahol KRi – összes átrakodási költség terminálonként, KTi – tárolási költség terminálonként, n – az átrakodó terminálok száma, KSj – összes szállítási költség útvonal-szakaszonként, KEk – egyéb költség útvonal-szakaszonként, m – az útvonal-szakaszok száma, Kü – üresjárat költsége, Kv – visszfuvar bevétele.

10

VASÚTI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Adott nyomvonalú sínpályát igénybe vevő kötött pályájú szállítási mód. A vasúti áruszállítás elsősorban nagy árumennyiségek (tömegáruk) viszonylag nagy távolságra való továbbítására alkalmazható előnyösen.

Vasúti áruszállítás eszközeinek felosztása: • Általános célú o Pőre o Nyitott ƒ magas oldalfalú ƒ alacsony oldalfalú o Fedett ƒ normál ƒ eltolható oldalfalú ƒ eltolható tetejű ƒ eltolható oldalfalú és tetejű • A kombinált szállításhoz alkalmazott o Konténeres-, illetve csereszekrény-szállító o Zsebes o Lengőhidas 11

o Kis átmérőjű kerekekkel ellátott, alacsony rakfelületű • Speciális o Élőállat-szállító ƒ szarvasmarha szállító ƒ sertésszállító o Romlandó árut szállító ƒ hűtő kocsik ƒ szellőztető rendszerű o Tartálykocsik ƒ gázszállító ƒ kőolajszállító ƒ cementszállító ƒ borszállító ƒ tejszállító o Mélyített rakfelületű kocsik o Önürítő kocsik ƒ gondolakocsi ƒ tölcsérkocsi ƒ nyeregpadlós kocsi ƒ garatkocsi ƒ Talbot-kocsi ƒ billenőkocsik

12

A vasúti áruszállítás főbb előnyei: • viszonylag független a külső környezeti (pl. időjárási) hatásoktól, • a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, • szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsi típusok széles választéka, • a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása, • előre jól kalkulálható a tarifarendszer. A vasúti áruszállítás főbb hátrányai a kötött pályából származóan • viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje, • viszonylag kicsi a hálózatsűrűség, esetleg az áruk átrakására van szükség, • viszonylag nagy dinamikus igénybevételek, különösen tolatás közben, • kevésbé

rugalmas

alkalmazkodóképesség

a

fuvaroztatói igények változásaihoz. 13

A vasúti áruszállítás történhet • hagyományos forgalomban, • kombinált forgalomban. Kombinált

forgalomban

termékek

szállítása

irányvonatokkal a

történik

kombiterminálok

a

között.

Irányvonatról akkor beszélünk, ha a teljes szerelvény egy szállítási feladathoz van hozzárendelve. A

hagyományos

forgalomban

a

vasútra

feladott

küldemények szállítása történhet: • Kocsirakományú

áruként

(azok

a

küldemények,

melyek továbbításához egy kocsi teljes rakterét kizárólagos használatra igénybe veszik, illetve melyek egyedi tömege az 5000 kg-t meghaladja), • Darabáruként küldemények,

(az

5000

melyek

kg-nál

továbbítása

kisebb

tömegű

nem

igényel

kizárólagos kocsihasználatot), • Expressz áruként (a kisméretű [1200x800x700 mm] és kis tömegű [1000 kg/db alatti] darabáruk adhatók fel, és a szállítás személyvonatokon, poggyászszállító kocsikban történik). 14

Hagyományos forgalomban a termékek továbbításának rendszere A

vasúti

teherkocsikat

un.

csomóponti

rendszerbe

szervezve továbbítják. Ennek az a lényege, hogy egy adott körzet kis forgalmú un. vonali középállomásai (szatellitek) egy csomóponti állomáshoz kapcsolódnak, és azzal együtt egy csomóponti körzetet alkotnak. A csomóponti körzetek a szállítási

folyamat

során

meghatározott

rendező-

pályaudvarokhoz kapcsolódnak, azok gyűjtő és elosztó körzetét képezve. A csomóponti körzetek közötti szállítást irányvonatokon keresztül valósítják meg. A hálózatban közlekedő vonattípusok: • Toló tehervonatok a szatellitek és a csomóponti állomások között (gyűjtő-elosztó forgalom), • Körzeti tehervonatok a csomóponti állomások és a rendező-pályaudvarok között, • Irányvonatok

a

rendező-pályaudvarok

közötti

forgalomban.

15

A csomóponti rendszer modellje Nagykonténerek vasúti szállítása történhet • Zárt

konténervonatokon

(egyszerű,

könnyűszerkezetű

különleges vasúti kocsik, amelyek a terminálok között, rendezés nélkül közlekednek), • Normál tehervonatokon (olyan lökéscsillapító berendezéssel ellátott vasúti kocsik, amelyek a konténerre 2g-nél nagyobb lassulást nem adnak át sem a kocsitovábbítás, sem a rendezés során).

16

Lgss vasúti konténerszállító kocsi A konténerszállító vasúti kocsikat konténerrögzítő készülékkel kell felszerelni. Vasúti szállítás megválasztási szempontjai: • ER típusa, sajátosságai (pl. rögzítési mód, rakfelület mérete, stb.), • Földrajzi elhelyezkedés (lehetséges közlekedési útvonalak), • Termékspecifikációk, • Szállítási határidők, • Szállítási költségkorlátok, • Rendelkezésre álló szállítóeszközök, • Rendelkezésre álló átrakodási módok, rakodóeszközök, • Rendelkezésre álló átrakodási helyek, • Lehetséges útvariációk. 17

Vasúti szállítás megválasztásának lépései: • Vasúti áruszállítási mód meghatározása, • Lehetséges eszközök összegyűjtése, • Szállítási út kiválasztása, • Eszköz sajátosságok feltárása, • Átrakodó helyek számának, helyének meghatározása, • Terminál sajátosságok feltárása, • Célfüggvény kiválasztása, • Eszközváltozatok minősítése, • Optimális változat kiválasztása. Terminál sajátosságok: • Csatlakozási lehetőségek (vízi, közúti), • Rakodási módok, • Rakodási követelmények, • Várakozási idők, • Várakozási helyek.

18

Költség függvény elemei: ƒ Átrakási költségek, ƒ Esetleges tárolási költségek, ƒ Szállítási költségek, ƒ Egyéb költségek (rendezési költség, stb.). A célfüggvény n

m

n

m

i =1

j =1

i =1

j =1

K = ∑ K Ri + ∑ K sj + ∑ K Ti + ∑ K Ej ahol KRi – összes átrakodási költség terminálonként, KTi – tárolási költség terminálonként, n – az átrakodó terminálok száma, KSj – összes szállítási költség útvonal-szakaszonként, KEk – egyéb költség útvonal-szakaszonként, m – az útvonal-szakaszok száma.

19