Aranyi Lászlóné AZ INGA ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Aranyi Lászlóné

AZ INGA ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Aranyi Lászlóné Az inga elmélete és gyakorlata

BioTer Bt. kiadásában Levélcím: 1464 Bp. 94. Pf. 1342 Tel.: 217-9075 Bővített kiadás 2002. november

ISBN 963 400 538 1

3 AZ INGA ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA „ ...napvilágra fog még jönni sok olyan vonatkozás és rokonság, mi szervetlen testek között, valamint szerves és szervetlen testek között fennáll, de előt­ tünk mindezideig rejtve maradt. " (Goethe: Wahlverwandtschaften II. rész II. fejezet)

A füzetsorozatunk mottójául választott Goethe-i idézet fejezi ki talán a legjobban az ingázás rejtelmeit. Az ingázás rövid története Párizsban a XVII. században egy kapitány egyszer egy gyerme­ ket látott játszani egy labdával, amely fából készült és gabonasze­ mek voltak benne. Ezt a labdát a gyermek egy fonalra függesztet­ te fel és a fonal végét az egyik ujjára tekerte. Minden alkalom­ mal, amikor a gyermek kitartotta a karját, a labda előbb néhány lengést tett, majd szabályos köröket formált, amely mind na­ gyobb lett. A kapitányt ez a jelenség előbb szórakoztatta, majd hosszasan figyelve többször megismételtette a mozgásokat. A kapitány megfigyelésének hamarosan híre ment, amely el­ jutott a Strasbourg-i Orvosi Főiskola professzorához, Gerboinhoz is, aki kedvelte a szellemes különlegességeket. O maga szemé­ lyesen is meggyőződött a jelenség valódiságáról, majd készített egy ingát és elkezdett kísérletezni. Meglepetten tapasztalta, hogy az ő ingája is ugyanazokat a mozgásokat végzi, mint a gyermeké. Megfigyelései alapján levonta a következtetést: ha a kezei között tartja, az inga különleges parancsoknak engedelmeskedik. Az 1770-es évek felé már számosan tanulmányozták az inga működését. Ettől az időponttól sorolják az ingát a radiesztéziai „műszerek" közé. Ugyanebben az időben az Olasz Nemzeti Intézet egyik tagja, Fortis abbé is felfigyelt az inga mozgására. Vaspiritbői készített egy kockaingát, melyet egy 30 cm-es szálra függesztett fel, és tapasztalta, hogy amikor jobb keze két ujja közé fogva egy má-

I

SÍk Iá így, test felé közelített vele, az inga körző mozgásokat vég­ zett. Németországban 1809 körül Guillaume Ritter fizikus folytat­ ta Fortis abbé kísérleteit, és arra a következtetésre jutott, hogy az inga mozgásait egy új, addig még nem tanulmányozott erő hozza létre, amelyet sziderizmusnak nevezett el. 1810-ben tették közzé Gerboin kutatásainak az eredményeit „hygroszkopikus inga" címmel. Ezzel az inga versenytársa lett a varázsvesszős kutatók addig használt eszközeinek. Működésének további kutatásához különféle ingakészülékeket terveztek és készítettek a zavaró tényezők kizárására. így pl. 1838 körül a Loire-menti prefektúra vezetője, F. de Briche alko­ tott egy ingakészüléket, hogy bemutathassa, nem az izmok moz­ gásától működik a készülék. De Briche felismerte, hogy az inga az ingázó akaratának, parancsainak megfelelően működik. De Rutter magnetoszkópot készített. Üveglappal vette körbe az in­ gát, hogy lélegzetvétel ne befolyásolja a mozgását. Úgy vélte, hogy a vizsgálandó test mágneses sugarai közvetlenül hatnak az ingára.

De Rutter ingakészüléke

5 Számos kísérletet, megfigyelést végeztek, majd különféle elmé­ letek születtek az inga működésével kapcsolatosan. Például: E.K. Müller megfigyelései alapján az élő emberi test kisugár­ zásairól a következőket állapította meg: • „az ujjakon kifelé sugárzik; • ez az energia valójában a vér kisugárzása, ami függ a vér mi­ nőségétől; • e kisugárzást át lehet adni (elég rövid idő alatt) fémnek, ebonitrúdnak, rézhuzalnak stb.; • ez a kisugárzás áthalad különféle szerves és szervetlen anya­ gokon: üvegeken, állatbőrön, papíron stb., de a réteges vas­ tag parafin megfogja; • hatást gyakorol a folyadékokra." Müller mérnök szerint ez a kisugárzás nem azonosítható az is­ mert elektromos energiával, inkább emberi „erővonal-nyaláb­ ként" fogható fel, aminek különféle elnevezései vannak: idegerő, emberi atmoszféra, ideghullámok, emberi kisugárzás, aura, élet­ erő, OD, odikus áramlás, életfolyam stb. Dord úr szerint: „a fenomének az eredményeiket a kalorikus effektusaiktól és egyéni érzékenységüktől nyerik." Paul Serre szerint: „a kisugárzások és hullámok nincsenek km-hez kötve" (tehát bármilyen távolságból érzékelhetők). Leon Joly a „Radiesztézia a tudomány előtt" című művében úgy fogalmaz, hogy „az ember szervezete egy galvanoplasztizált erőteljes készülék, vagyis az emésztésünk annak különféle vari­ ánsaival, keringéseivel, az izmok és ármozgások következtében elektromosságot és energiát termel." Mrae Curie: „a radiesztézia tüneményes egyetemesség, része a természet sugárzásának." Bouly abbé szerint „a radiesztézia a környezetsugárzás tudo­ mánya". Mermet abbé a következőket állapította meg: „Minden anyag­ nak megvan a sajátos, egyéni alapsugárzása, amely jellemző az anyagra." A századfordulóra az ingázás tudományát közös alapokra hoz­ ták.

6 Radiesztéziai sugárzások Alexis Mermet abbé, a Genf melletti Jussy Chapelle de Sainte Madeleine rektora a következő sugárzásokat, energia adásokat különböztette meg: a.) alapsugárzás b.) vertikális sugárzás c.) összekötő sugárzás d.) fénysugárzás e.) fej sugár. Ez a sugárfogalom több, mint a materiális-fizikális ingázás lé­ nyege. Itt minden sugárzás akarattal oda hozható, ahová az ingá­ zó akarja. Mermet abbé munkásságában több materiális jelleg volt, mint pl. vízkeresés, vagy eltűnt személyek felkutatása, a megtalálás módszere azonban szellemi volt. a) Alapsugárzás: minden dolognak, tárgynak, élő szervezetnek a sajátos, egyéni sugárzása. Az alapsugár segítségével valamely anyagot pontosan meg lehet határozni minőségileg, helyileg. Az alapsugár iránya változatlan minden egyes testre nézve és azt tévedhetetlenül jellemzi. így pl. az ezüst alapsugárzása ke­ leti irányba halad, a rézé délnyugati irányban. b) Vertikális - anyagsugárzás: minden tárgy tömegének megfele­ lő sugárnyalábot bocsájt ki függőleges irányban felfelé vagy lefelé a testből. A függőleges sugárzás megadja a rejtett test dimenzióit, behatárolja a tárgy teljes szélességét, alakját, hoszszúságát. c) Összekötő sugárzás: Mohlberg tanár szerint: „minden test küld a vele azonos jellegű testnek egy radiesztéziai sugarat, ez azt jelenti, hogy két test között, melyek azonos alapanyagból vannak, egy radiesztéziai sugár mindkét testet összeköti." Az összekötő sugárzás anyagsugárzás néven is ismert, és a mód­ szert „anyagvizsgálati" módszernek is nevezzük. Ez az alapja az anyagok radiesztéziás módszerrel történő összehasonlító vizsgálatának, valamint az anyag keresésének, melynél kereső ingát használunk.

7 d) Fénysugárzás: ennek a sugárzásnak az elvét Bouly abbé fedez­ te fel. O rayon solaire-nek nevezte, mivel azt gondolta, a fény­ sugár csak nappal létezik és a Naptól függ. Mermet abbé sze­ rint a fénysugár radiesztéziai sugár, elektromagnetikus termé­ szetű. Egy fényforrás (Nap, vagy mesterséges eredetű, pl. vil­ lanyégő, gyertya) minden testet egyenes vonalban összeköt. e) Fej sugár (rayon mentale): Mermet abbé azt a sugárzást, mely a tárgyból kilépve a radiesztéta agyával kapcsolatba lép, fej­ sugárnak nevezte el. Szerinte az agy a radiesztéziai sugárzás (bioenergia) vevő állomása. A fej sugárzás tehát az az ener­ getikai sugár, mely az ingázó agya és a keresett tárgy között észlelhető. Közömbös, hogy a radiesztéta lakószobában, sza­ badban, autóban vagy repülőgépben tartózkodik. A fej sugár megadja a radiesztétának a keresett tárgy fajtáját, irányát, tá­ volságát, víznél és ércnél a körülbelüli mélységét is. A fej­ sugár jelzi, hogy a keresett tárgy hol található. Ingaképesség Rudolf Spring „Inga tankönyv"-ében a következők szerint cso­ portosította az embereket az ingázás szempontjából: rajzolt egy kört és ebbe egy egyenlőszárú háromszöget. A három leeső fél­ hold megfelel a felnőtt emberek három olyan csoportjának, akik nem ingaképesek: • az első csoportba tartozó 20% tagjai a szellemileg na­ gyon gyenge, testileg töré­ keny, ideges vagy beteg em­ berek, • a második csoportba tarto­ zó 20% tagjai túlsúlyos emberek, a nagy izomerővel bírók, a nagyon gorombák, ők a radiesztéziához túlfűtöttek,

• a harmadik csoportba tartozó 20% az intellektuális, a dog­ matikus, a tudományos, a kritikus, az előítéletekkel bíró, a felfuvalkodott, és aki híján van az intuíciónak. A fennmaradó 40% az ingaképes. Ebbe a csoportba tartoznak a lelkileg kiegyensúlyozott és egészséges józan ésszel bíró embe­ rek. A legjobb ingázók azok az emberek, akik fejlett tudatalatti­ val rendelkeznek. Ezt a képességet fejleszteni lehet. Szorgalom­ mal, gyakorlással és fegyelemmel lehet elérni a jó inga eredmé­ nyekét. Rudolf Spring a fennmaradó 40%-ot képviselő három­ szöget tovább osztotta három szintre: • a felső rész jelképezi, hogy a 40%-nakaz 1/10-e rendelke­ zik szellemi, spirituális ké­ pességgel, • a középső rész jelképezi, hogy a 40%-nak a 3/10-e rendelkezik mentális, intel­ lektuális képességgel, • az alsó rész jelképezi, hogy a 40%-nak a 6/10-ébe tartoz­ nak azok az ingázók, akik nem tudják átlépni a materi­ ális, fizikális ingázás határát.

Ingaérzékenység Az ingához való érzékenységünket ki lehet ingázni. Ehhez egy 360 fokos ingadiagramot használunk. Saját magunk érzékenysé­ gét kiingázni azonban nem érdemes, mivel a szubjektív óhajhogy minél nagyobb legyen az érzékenységünk - befolyásolhat­ ja az eredményt. Az ingaérzékenység kiingázása a szellemi ingá­ zás csoportjába tartozik. Minél magasabb a szellemi fejlettségi fokunk, annál nagyobb az érzékenységünk az ingázáshoz. Egyes emberek nem tudják, hogy ezzel a tehetséggel rendelkeznek, má-

9 sok - és ez a nagyobb szám - szellemi önhittségben szenvednek és jó ingázónak adják ki magukat.

50° - tisztán materiális, fizikális ingázáshoz való érzékenységet jelez 60° - a betegségek megállapításához való érzékenységet jelzi 80° - jelzi, hogy erős akarattal, türelemmel és kitartással az in­ gázáshoz való érzékenység továbbfejleszthető 100° - jelzi, hogy ingadiagramokkal dolgozni tudunk, kivéve a szellemi ingázást 300° -jelzi képességünket a szellemi ingázáshoz.

Az ingázóképesség próbája a) Kössünk fel egy tárgyat, pl. egy gyűrűt kb. 15-25 cm hosszú fonalra. Minél könnyebb a tárgy, annál hamarabb bekövetke­ zik az inga mozgása. Ennél a kísérletnél ne támaszkodjunk a könyökünkre, ez késlelteti az inga kilengését. b) A fonalat a hüvelyk- és mutatóujjunk között tartjuk. A ke­ zünknek melegnek kell lennie (tehát megfelelő vérellátással

10

bírjon). A meleg kéz az ingázás legfontosabb tényezőinek egyike. e) Tartsuk az ingát a bal tenyerünk fölé. A balkezesek fordítva járjanak el. d) Mondjuk az ingának, ill. a mi tudatalattinknak, hogy az inga mozduljon meg, mindegy, hogy hogyan. Az inga ezután a reá ható legerősebb erőnek engedelmeskedik. Ha nem kapunk eredményt, tenyerünkkel melengessük meg az ingát, majd is­ mételjük meg a kísérletet, a következő utasítással: • férfi esetében: szeretnék a bal tenyerem felett egy jobb körzést • nő esetében: szeretnék a bal tenyerem felett egy bal körzést. Figyeljük a függő tárgyat (inga csúcsát), amely kb. 2-4 cm-re van a bal kezünk felett. Mozgassuk meg az ingát függőleges vagy vízszintes irányba, ezzel elősegítjük az inga körkörös mozgásának kialakulását. e) Ha sikerült a gyakorlat, két dolgot állapíthatunk meg: • ingázóképességgel bírunk, • az inga akarat, gondolat és tekintet által befolyásolható.

Az inga helyes tartása

11 Az inga Az ingát elsősorban a fizikában, építészetben alkalmazták a min­ dennapi életben. A gravitációs inga:

ha valamely testet szilárd ponton felfüg­ gesztünk, úgy az a nehézségi erő törvénye­ inek engedelmeskedve mindaddig nyuga­ lomban marad, amíg arra valamilyen külső erő nem hat. Három részből tevődik össze: a felfüggesztő pont, a felfüggesztő szál és a tetszőlegesen kialakított ingatest. Az elektromos inga: az előbbi ingától abban különbözik, hogy szigetelve kell felfüggeszteni, az ingatest mivel csak igen kicsi erők működtetik könnyű anyagból, rendszerint bodzabéiből készül. Működtetéséhez elektromos töltés szükséges. Mozgásait a gravitáción kívül elektromos törvények is befolyásolják. A mágneses inga: külsőleg a gravitációs ingával azonos, az ingatest mágneses. Működését a Föld mág­ neses tere befolyásolja. A sziderikus inga: külsőleg azonos a gravitációs ingával. Mű­ ködését befolyásoló „tér", „erő", „sugár­ zás" mindmáig ismeretlen, azonban hatását a szenzitív test érzékelni tudja. A radiesztéziában használatos sziderikus ingázásnak a tényezői: • az ingatest, • ingafonal, amely lehet lánc, selyemszál, lószőr, hajszál stb., • vizsgálati tárgy, • az ingázást végző személy. A sziderikus ingatest anyagául legjobb a sárgarezet választani, de sokan a hegyi kristályt részesítik előnyben.

12

Vannak, akik a csillagjegyüknek megfelelően (asztrológia sze­ rint) választják meg az ingatest anyagát. Itt azonban vigyázni kell, hiszen van, akinek ólom vagy higany a féme, ami mérgező. Az ingatest alakja, mérete, formája változó, függ a felhaszná­ ló egyéntől és a felhasználás céljától. Van olyan inga, amely egy­ szerű, a tanulás, gyakorlás kezdetén alkalmazhatjuk, pl. a „csepp" alakú vagy a „mimóza" inga. A mélyebb, komolyabb vizsgálódásokhoz alkalmazhatjuk az úgynevezett „mesteringákat", pl. „Isis", „Karnak" egyiptomi ingákat. Az elveszett tár­ gyak, ásványok keresésére az ún. „tanú" ingák az alkalmasak, pl. szelencés inga vagy Mermet abbé kereső ingája. A spirituális in­ gázáshoz a „spirál" ingát alkalmazhatjuk. Súly szerint: a nőknek a könnyebb, a férfiaknak a nehezebb ajánlott. Az inga alkalmazási területei: a) szervetlen anyagok, pl. fémek, vegyszerek összetételének vizsgálata, drágakövek valódiságának megállapítása stb. b) szerves anyagok, pl. élelmiszerek, élvezeti cikkek vizsgála­ ta (így választhatjuk ki, hogy számunkra melyik alkalmas) c) emberek jellemének megállapítása d) vízkutatás, ingersávok megállapítása e) eltűnt személyek, elveszett tárgyak felkutatása, megkeresé­ se. Hogyan ingázzunk? 1. Üljünk Dél felé fordulva. 2. Mindkét lábunk laposan érintkezzék a talajjal, egymástól 25-40 cm távolságban 3. A vizsgálati tárgyat, ami lehet fénykép, gyógynövény, viselt de nem mosott ruha, sál, kesztyű stb. a bal oldalra tesszük, melyre a bal kezünket laposan ráhelyezzük. 4. A vizsgálati asztalra, annak fiókjába más tárgyat ne tegyünk. 5. Minden fémet, pl. órát, gyűrűt, láncot stb. vegyünk le ma­ gunkról a vizsgálat időtartamára. 6. Kezünket ökölbe zárva, jobb lábunkat zsámolyra téve ingáz­ ni nem lehet.

13 7. Az inga fonalát (a láncot, szálat stb.) a jobb kezünkbe lazán a hüvelyk- és mutatóujj között fogjuk. 8. A kézhát közel vízszintes tartásban legyen; a kar szabadon vagy könyökben alátámasztottan. 9. Az ingafonal hosszát úgy állíthatjuk be, hogy • vagy a tenyerünk szélességét vesszük figyelembe és ez az ingafonal hossza, • vagy az inga fonalát a mutató- és hüvelykujjunk között la­ zán eresztjük lefelé és ahol az inga elkezd jelezni, az a hosszúság szükséges. Ezt egy csomóval megjelöljük. 10. A fölösleges fonalhosszat vagy a tenyerünkbe zárjuk úgy, hogy abból a vége ne lógjon ki, vagy a mutatóujjunkra rácsa­ varjuk. 11. Az inga távolsága a vizsgálati tárgytól kb. 2—4 cm. 12. A komoly vizsgálatokat mindig egyedül - külön szobában végezzük; ha valaki mégis a szobában tartózkodik, az leg­ alább 2 m távolságban legyen tőlünk. 13. Ha a kezünk meleg és a kedélyállapotunk kiegyensúlyozott, az inga hegye és a vizsgálati tárgy között hamarosan létrejön a kapcsolat, amit az inga a megfelelő mozgásával jelezni fog. 14. Minden vizsgálatnál koncentrálni kell. 15. Mindig a vizsgálati tárgyra nézzünk és ne az ingára. 16. Mindig passzívan koncentráljunk, amit fokozatosan ki kell alakítani magunkban. Ez azt jelenti, hogy kezdetben 5 mp-ig, majd 10 mp-ig, végül 30 mp-ig nem gondolunk semmire. Eb­ ben az állapotban az agyunk a „vevő" és várja a kívülről jö­ vő hullámokat, sugárzásokat. 17. Az ingát könnyen befolyásolhatjuk. Ezért igen fontos, hogy soha ne fogalmazzuk meg előre a választ, amit kapni szeret­ nénk, hiszen így feleslegessé tesszük a kérdést. Az inga moz­ gását más személy is befolyásolhatja, így lehetőleg társaság­ ban ne ingázzunk. 18. Az ingázó saját magára vonatkozó kérdéseket nem tehet fel, ilyenkor mást kell megkérnünk a ránk vonatkozó kérdések kiingázására. 19. Türelemmel várjuk ki, amíg az inga mozgásba jön.

II 20. Fáradtan, kiegyensúlyozatlanul, betegen ne ingázzunk!

Az ingaválaszok helyessége függ: a) az ingázó képességétől, b) a kívánságmentes passzív koncentrálástól, c) a feltett kérdés erkölcsi felelősségérzetétől. A kérdés feltevésének minden esetben világosnak és egyértel­ műnek kell lennie. Az inga IGEN-nel és NEM-mel tud válaszol­ ni. Vizsgálat alatt a tárgyra és a feltett kérdésre kell koncentrálni, mert minden gondolatszökkenés hibás eredményt ad.

Az ingázás gondolati előkészületei A jelentősebb radiesztéták szerint - mint pl. Emil Christophe és Candi (Prof Dr. Cunibert Leo Mohlberg) - háromféle gondo­ lati előkészület szükséges az inga gyakorlatokhoz: • IM = Interrogation Mentale - szellemi kérdésfeltevés. Az ingázás művelete agyi funkció, melyet a szellemi kérdés­ feltevés vezet be. Mohlberg tanár szerint „mindenki, aki va­ lamely problémához nekifog, bensőleg kérdezi: hogyan fo­ gom azt végrehajtani?" Nem jutunk célhoz, ha az ingát vala­ mely tárgy fölé tartjuk és ezalatt semmire sem gondolunk. Az ingázó agysugaraival igen sok hullámhosszon tud adni és venni, de mindig csak egy feltétel mellett: kérdés nélkül nincs felelet. így fontos tehát, hogy az inga által megvála­ szolható, egyértelmű, pontos, határozott kérdést intézzünk a tudattalattinkhoz. A szellemi tudatalatti megállapodás nem más, mint a feladat tudatos körvonalazása: Miről van szó? Mit akarok? Hogyan keressem meg? Milyen módszert alkal­ mazzak? Mire van még szükségem: fényképre, kéziratra, rajzra, térképre, antennára? A szellemi kérdésfeltevés, az IM

I•

tehát nem más, mint szellemi felkészültség, a gondolniuk szellemi rendezése. (A kérdések logikus sorrendjének ím r állapítása.) • OM = Orientation Mentale - szellemi beállás. OM alatt azt a szellemi beállást értjük, amikor az ing;i/o l. ladata tudatában szellemileg azt kívánja, hogy bizonyos ki sugárzásra - minden más sugárzás kikapcsolása mellri térzékennyé váljék és arra szellemileg ráálljon. Az ilyen mó­ don irányított figyelem olyan szellemi szelektivitást eredmé­ nyez, amely a kitűzött cél érdekében minden zavaró körül­ ményt kikapcsol. „Szeretnék" vagy „kívánom" és sohasem „akarok" valamely tárgynak vagy dolognak a kisugárzására érzékeny lenni. Az OM nem azonos a szuggesztióval, mert az inga mozgása az ingázó tudatos akarata nélkül megy végbe. • CM = Convention Mentale - szellemi megállapodás. Előre meg kell állapodnunk arra vonatkozólag, hogy a kér­ désekre kapható válaszokat milyen mozgásokkal jelezze az inga.

Az ingázás munkamódszerei Mermet abbé és Mohlberg tanár ingázási munkamódszerüket há­ rom főcsoportra osztották fel. • Fizikai vagy passzív módszer: a vizsgálat alapját valamilyen kézzel fogható tárgy, pl. ásvány, fém, növény stb. képezi. A módszer szigorúan tárgyilagos, amelyhez az ingázó semle­ ges szellemi közreműködése szükséges. Alkalmazási területe: a tárgyak fizikai tulajdonságainak megállapítása megfelelő szellemi beállás után. • Szuggesztív, vagy aktív módszer: ezzel a módszerrel megha­ tározott tárgyat vagy annak valamely tulajdonságát keres­ sük. Itt a tudatalattink játssza a fő szerepet. Alkalmazási területe: a diagramingázás minden fajtája.

16 • Spirituális vagy tisztán szellemi módszer: ebben az esetben az ingázó anyagi tárgy nélkül, tisztán szellemi és lelki fi­ nombeállítással dolgozik. Az ingázó részére elegendő vala­ mely tárgy vagy személy nevének említése, hogy az arra vo­ natkozó kérdésre az inga lengéssel válaszoljon. Mohlberg ta­ nár szerint e módszer alkalmazása egészen különleges tehet­ séget, sok tapasztalatot és gyakorlatot kíván.

Általános ingamozgások A kör Két különféle körbefutó mozgást ismerünk. Az egyik a jobbra körző, amely megegyezik az óramutató járásával, a másik a bal­ ra körző, amely az óramutató járásával ellentétes irányú. • Jobbra futó kör: A nemzetközi gyakorlatban a szellemi megállapodásnál (CM: convention mentale) a jobbra futó kör jelentése: igen, pozitív. Tágabb értelemben: Férfi, egészség, élő, harmoni­ kus, jó, helyes. (J.K. Báhr professzortól származik az a meg­ jelölés, hogy ha a kör forgása az óramutató járásával meg­ egyezik, akkor az pozitívként értékelhető.) A fent felsorolta­ kon kívül még jelképezi: a lüktető életet, a vitalitást, ez akti­ vitást, az egészséges életkedvet, a pozitív beállítottságot, tel­ jes életösztönt, bőséget, hatalmat, valamint a férfiasság szimbólumát is. • Balra futó kör: A nemzetközi gyakorlatban a szellemi megállapodásnál (CM: convention mentale) jelentése: nem, negatív. Tágabb értelemben: női, passzív, beteg. Johannes Boite plébános balra forgást figyelt meg azoknál a gyógynövényeknél, ame­ lyek földsugárzás felett nőttek, sőt a száraz rőzsénél is. A gyógyításnál a balra körzés jelentheti a testháztartás zava­ rát is.

17

Körbe futó mozgás: • jobbra forgású • balra forgású Ellipszis: jobb és bal forgású: • álló (függőleges) • fekvő (vízszintes) • jobbra és balra dőlt • csillag vagy rozetta formájú Vonalas mozgás: • függőleges • vízszintes • ferde vagy haránt • jobbra és balra dőlt Az inga nyugalmi állapota: • amikor az inga nem mozdul és nem ad jelzést

18

Az ellipszis Az ellipszis a legváltozatosabb ingafigura. Meg tudja közelí­ teni a köralakot; lehet teljes kör, átlós, széles vagy keskeny. Kü­ lönböző ferde helyzeteket vehet fel. Testünk síkjára lehet merő­ leges (függőleges) vagy párhuzamos (vízszintes). Az ellipszis szimbolizálja a nőiességet, a lelket, a kedélyállapotot, a vegetatív idegrendszert. Az asztrológiában a Holdat, a Vénuszt, a Neptunt. • Jobbra tartó függőleges ellipszis: iránya az óramutató járásával megegyező. A nőiességet jel­ képezi. Polaritása pozitív. Minőségileg a jobbra futó körrel egyenértékű, de a nőiességre érvényes. • Balra tartó függőleges ellipszis: iránya az óramutató járásával ellentétes. Jelentése a szellemi kiegyensúlyozottság, a stabilitás hiányát mutatja. • Vízszintes ellipszis: helyzete vízszintes, kelet-nyugat irányú. Forgásiránya jobb­ ra körző vagy balra körző lehet. Jelentését illetően az egyes ingaszakértők másképpen határozták meg: pl. Glahn szerint: szerelmi képességet, Vöckler szerint: általános emberszere­ tetet, Kollenbach szerint: morális sérülést jelent. • Jobbra dőlő ellipszis: helyzete észak-nyugat irányú. Jelentése: környezet, jövő, TE, lélek, szellem, kedély • Balra dőlő ellipszis: helyzete észak-kelet irányú. Jelentése: ÉN, múlt, lélek, szel­ lem, kedély. • Ellipszis csillag és ellipszis rozetta: ellipszisekből összeálló csillagkép. A csillag ellipszis azt mutatja, hogy a lelkierő minden lehetséges irányba hatni ké­ pes. Magasan képzett embereknél, mint szellemi vezető, te­ remtő művész, zseni, látnók, gyakran eredményez az inga kép csillag ellipszis lengés formákat. Mats Sperlings: „Die Diktatur des Atoms" című munkájában az emberi intelligen­ ciát egy ellipszisekből összeállított csillagképpel tükrözte le.

19 Szerinte egy átlagember kb. 4 és 1/2 csillaggal bír, a 6 már ritka. (De pl. Bismarck 9, Nagy Frigyes 9, Napóleon 11 és Goethe 17 csillaggal rendelkezett.)

Ellipszis rozetta

Ellipszis csillag

A vonalak A vonalak az ingának azon mozgásai, amelyek legtöbbször a négy világtáj felé mutatnak. • Függőleges irányú mozgás: tágabb értelemben: férfias elv, aktivitás, pozitív polaritás. Ebből a szemszögből nézve a vonal a körrel analóg, a kör és a függőleges vonal a CM-nél (convention mentale) egy jel­ párt alkot, azonos jelentéssel. (Báhr megállapítása szerint minden észak-dél irányú mozgás pozitív, minden kelet-nyu­ gat irányú mozgás negatív.) • Vízszintes irányú mozgás: a szellemi megállapodásnál (CM) a vízszintes vonal és a bal körzés egy jelzés párt alkot. Tágabb értelemben: kedvezőt­ len, nem egyező, női, passzív. Ebben az összefüggésben a vízszintes vonal analóg a balra forgó körrel.

20 • Ferde vagy haránt vonalú mozgás: jelentése: igen is - nem is, is - is. Ilyen válaszokat az inga akkor ad, ha a kérdés feltevésünk nem volt egyértelmű és az inga nem tud igennel vagy nemmel válaszolni. A ferde vo­ nalú inga mozgás esetén a kérdést újból, egyértelműen meg­ fogalmazva kell feltenni. Inganyugalom Az inganyugalomnak különböző jelentése lehet, például: • válasz megtagadás a feltett kérdésre • lehetetlen a keresett objektum sugárzásának érzékelése. Ez azt jelenti, hogy ha pl. személyről van szó, az illető már nem él * • vége a figurációnak • átmeneti üresség • megzavart összeköttetés, a kérdésre adott módon nem lehet válaszolni, más formát kell választani. Straniak szerint a fizikai ingázásnál inganyugalom áll be az olyan anyagok vizsgálatánál, amelyiknek nincs kisugárzása, pl. gyapjú, gyanta, vatta stb. Az előzőekben a nemzetközi megállapodás szerint elfogadott ingamozgásokat ismertettük. Akik elmélyülten akarnák foglal­ kozni az ingázással, azoknál a gyakorlás során kialakul az „egyé­ ni ingabészéd" is. Az ingalengéseket csak úgy lehet gyakorlatilag helyesen kiértékelni, ha a vizsgálatokat mindig azonos körül­ mények között hajtjuk végre, és az ellenőrzések során is ugyan­ azokat az ingajelzéseket kapjuk. Példaként Csalányi Ferencnek ingajelzéseiből adunk közre néhányat. Ezeknek a jelzéseknek az értelmezése az ő egyéni meghatározásai, tehát nem jelenti azt, hogy mindenkinél ugyanaz a jelzés ugyanazt az eredményt fogja adni. „Az óramutató járásával egyező kör - aszerint, hogy mire in­ gázunk és mit vizsgálunk - jelentheti a férfmemet, az életerőt, életörömöt, harmóniát, szimpátiát, biztonságot, szerencsét, hűsé-

21 get, szeretetet stb. Kérdéseknél „igen"-t. A kisugárzás értéket kedvezően emeli az inga élénk és nagy ívben történő mozgása. Az ellipszis nem olyan kedvező, mint a kör. Az elnyúlt, hosszú ellipszis igen kedvezőtlen, míg a körhöz simuló a szenzitivitást, a jóságot ábrázolja. A fekvő ellipszis a vizsgált egyén ösztöni oldalát, míg az el­ nyúlt ellipszis a szexualitást és szerelmi készséget domborítja ki. A merőleges ellipszis a nőiességet, az érzékiséget, energiát, szellemi képességet, a tudást, az akaratot és az „EGO"-t jelképe­ zi. A ferde ellipszisek negatív beállítottságot, gyengeséget, beteg­ séget, szomorúságot, levertséget, antipátiát, akaratnélkűliséget, gyászt jelentenek. A vonalszerű összekötő lengés negatív beállítottságot, laza kapcsolatot, szegénységet, nyomorúságot, kicsinyességet jelent. A merőleges lengés az értelem, az „EGO", az akarat vonala. Szaggatott merőleges lengés egoizmust, keményszívüséget, ura­ lomra vágyást értékel. Inganyugalom a szív vagy fej felett halált jelent, más szervek felett működési kiesésre utal."

Az ingázás eredménytelenségeinek okai • Türelmetlenség, hiányzó koncentrálóképesség, hibás szelle­ mi magatartás, görcsös előítélet blokkolja az ingát. • Rossz egészségi állapot, túl hideg kezek, éhségérzet. • Az ingázó alkalmatlan volt tudatalattijának pontos útmuta­ tást adni. • Nem kedvező az ingázó bioritmusa, meg kell várni a jobb al­ kalmat. • Az ingázó nyugtató hatása alatt van, ide tartozik az altató is. • Ékszer, kvarcóra zavarólag hat. • Elektromos vezeték vagy nagyobb fémtömeg van a közel­ ben. • Szándékos akarat minden ingamozgást a gondolati koncent­ ráció hatására a kívánt irányba kimozdíthat.

Túl nehéz az inga, gyenge a sugárzás. Ha kezdő ingázó nehéz vizsgálatba kezd. Vannak, akikre a Hold változásai (pl. telihold, újhold) befo­ lyással van, így vagy hibás lesz az eredmény, vagy éppen ilyenkor képesek a legjobb eredmények elérésére. Kedvezőtlen befolyással lehetnek a különféle geopatikus su­ gárzások. Hosszantartó ingázás fárasztó és kimerítő.

MERMET abbé

23 „ALAPOZÓ" GYAKORLATOK A következő néhány egyszerű gyakorlattal útmutatást kívá­ nunk nyújtani a kezdő ingázónak. Természetesen, ha valaki ma­ gasabb szinten kíván később ingázni, a kellő gyakorlat megszer­ zésével sokkal mélyebb és összetettebb kérdésekre is képes lesz választ kapni az ingától. Figyelmeztetni szeretnék azonban mindenkit, hogy amikor személyre vonatkozó kérdéseket ingázunk, azok válaszai marad­ janak meg a mi „öncélú szórakoztatásunkra". Az emberek tűrő­ képessége nem egyforma, van, akinek már egy „kötőszótól" is felborul a lelki egyensúlya és nem tudhatjuk, hogy milyen lelki­ folyamatokat, reakciókat indítunk el válaszainkkal. Egyetlen he­ lyes inga-eredmény sem éri meg, hogy embertársainknak kelle­ metlen perceket, órákat okozzunk vele. A jövőnkre, sorsunkra vonatkozólag ne ingázzunk, hiszen tu­ datalattinkban ott a válasz, amit „hallani" szeretnénk. De máso­ kat se kérjünk erre, mivel a kapott választ hosszú évekre elraktá­ rozzuk és így vagy úgy befolyásolja tetteinket. Ne ragaszkodjunk görcsösen ahhoz, hogy mi is minden áron meg akarjuk tanulni az ingázást. Ez a „nagy akarás" blokkolja az inga szabad mozgását. Kezdetben csak játékként, szórakozásként használjuk, ismerkedjünk vele. Figyelgessük mozgását 1-2 per­ cig, majd tegyük el. Próbáljunk ki több különböző formájú, mé­ retű és anyagú ingát, hogy kiválaszthassuk a nekünk legmegfele­ lőbbet. Amikor már határozott lengést vagy pl. a tenyerünk fölött körbe futó mozgást kapunk, akkor kezdjük el az egyszerű kérdé­ seket feltenni. Az ingázás során a „pozitív-negatív" polaritást a számunkra „jó-rossz" meghatározásként is megfeleltethetjük. A polaritás vizsgálata fontos lehetne számunkra, mivel a bennünket körbeve­ vő ún. „elektroszmog"-ból (pl. különböző elektromos készülékek kisugárzásai) elég sok negatív sugárzás ér bennünket, amit pl. po­ zitív kisugárzású élelmiszerekkel, folyadékokkal valamelyest el­ lensúlyozhatunk. Az „Altalános ingamozgások" című fejezetben részletesen ismertettük a nemzetközileg elfogadott ingamozgá-

24 sok meghatározásait. Kezdetben csak az igen egyszerű ingamozgásokat figyeljük meg és gyakoroljuk be. A későbbiek során úgyis ki fognak alakulni az összetettebb, más irányú inga jelzé­ sek is, amit az egyéni tapasztalatainknak, megfigyeléseinknek megfelelően értelmezhetünk. Kérdésünk mindig világos és egyértelmű legyen, amire az in­ ga igen-nem, illetve jobbra vagy balra körbe futó választ tud ad­ ni. Kérdésfeltevésnél - minden esetben - a következő lépéseket alkalmazzuk: a) kérdésfeltevés: érzékeny kívánok lenni ... kisugárzására, minden más sugárzás kizárása mellett. b) megállapodás: ha a kisugárzás ..., úgy az inga e z t . . . (vala­ milyen mozgással) jelezze. Ha az ingánk „igen" és „nem" válaszainak jelzéseire vagyunk kíváncsiak, akkor azt először a fenti módszer segítségével állapít­ hatjuk meg. Tehát: érzékeny szeretnék lenni az ingám „igen" vá­ laszának jelzésére, minden más sugárzás kizárása mellett. Az in­ gám valamilyen mozgással adja meg a választ. Néhányszor ismé­ teljük meg a próbát. Természetesen a „nem"-re is kérjük meg a jelzést. Mielőtt az ingázáshoz kezdünk, kérdezzük meg az ingától, hogy alkalmasak vagyunk-e erre a feladatra. Lehet, hogy napo­ kon, heteken keresztül ingázásra alkalmatlanok vagyunk. Ezt fo­ gadjuk el. A diagramokat a következők szerint használhatjuk: 1. a vizsgálati anyagot (pl. fotó, növény stb.) a diagramban je­ lölt helyre tesszük. Ingánkat a tárgy fölé tartjuk és úgy álla­ podunk meg vele, hogy annak a kiírásnak az irányába vé­ gezzen lengő mozgást, amely megfelel a kérdés feltevésünk válaszának. 2. a vizsgálati anyagot a diagramban kijelölt helyre helyez­ zük. A bal kezünk mutatóujjával vagy a bal kezünkben tar­ tott „antennával" (pl. ceruza) lassan haladunk a diagramban

25 felsorolt szavak fölött, ill. az egyes szavakra rátesszük egy rövid időre az ujjúnkat, mindaddig így haladunk körbe, amíg a jobb kezünkben tartott inga a megállapodás szerinti jelzést nem adja. Ha más számára kívánjuk megállapítani pl., hogy igyék-e csa­ lánteát, akkor a bal kezünkkel megfogjuk a másik személy kezét és ingánkat a csalántea fölé tartva megfelelő kérdés feltevéssel és megállapodással kérhetjük a választ. Ha terepen vagy lakásban elvesztett tárgyat keresünk, célsze­ rű más radiesztéziai eszközzel (pl. lengyelbottal) a keresés irá­ nyát és helyét meghatározni, majd az ingával folytatni a keresést. Az inga is alkalmas a geopatikus ingersávok meghatározására, de erre a célra is inkább más radiesztéziai eszközt ajánlunk alkal­ mazni. Az ingával meghatározhatjuk, hogy a föld alatt milyen mélységben folyik vízér. Lengyelbottal megkeressük a föld alatti vízér helyét, majd az ingával megmérjük a mélységét. (Egy kör­ befordulás 1 métert jelent.) Először ott gyakoroljunk, ahol ismer­ jük a kút mélységét. Az ingánkat természetes anyagból készült (pl. bőr) tokban tartsuk. Sohase hordjuk a szív feletti zsebben. Vizsgálatainkhoz saját ingánkat használjuk, mivel az idegen OD leküzdéséhez többlet energiára van szükség. Ingakísérleteinknél mindig törekedjünk arra, hogy a legrövi­ debb, legegyszerűbb úton jussunk el az eredményhez. Az ingázás is, mint a többi radiesztéziai vizsgálódás, csökkenti bioenergiánkat, napi tizenöt percnél többet összefüggően ne ingázzunk. Gyermekeinket ne engedjük ingázni! „Csak akkor menjünk tovább kísérleteinkben, ha a találatok száma a hibás eredmények számát magas százalékban felülmúl­ ják." (Mohlberg)

26 1. Gyakorlat: ábrák polaritásának meghatározása A túloldalon látható egyszerű vonalakon, ábrákon keressük meg a pozitív és negatív pólusokat. Találunk olyan helyeket, ahol az inga nyugalomban marad, nem ad jelzést. Ezek a semleges pontok, ahol a pozitív és negatív sugárzások kiegyenlítik egy­ mást. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni (pl.) a vonal pozitív és negatív kisugárzására, minden más sugár­ zás kizárása mellett: b) megállapodás: ha a kisugárzás pozitív, az inga az óra mutató­ járásával megegyezően, ha negatív, az óramu­ tató járásával ellentétesen körözzön. c) ingaválasz: jelöljük be a kis körökbe az inga jelzésének megfelelően a „ + " és „-„ jelzéseket. Egyéni megfigyelések, vizsgálódások:

27

28 2. Gyakorlat: növényi részek polaritásának vizsgálata Ahogy az előző gyakorlatnál tapasztaltuk, egy egyszerű, álta­ lunk húzott vonalnak érzékelhetjük a pozitív és a negatív pontját, ugyanígy minden élettelen tárgynak, dolognak, élő szervezetnek ingával megállapíthatjuk a pozitív, ill. a negatív oldalát. Régen pl. a városfalakat úgy építették, hogy minden egyes építőelemnek megállapították a polaritását, és a város felé a pozitív kisugárzá­ sú oldal került, míg a negatív kisugárzás a városon kívülre. Ingázzuk meg pl. a pitypangot. Nézzük meg a levél színének, a levél hátoldalának, a gyökérzetnek, a virágnak, a termésnek, az egész növénynek a polaritását. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni (pl.) a pitypang kisu­ gárzására, minden más sugárzás kizárása mel­ lett. b) megállapodás: ha pozitív a kisugárzás, az inga az óramutató járásával megegyezően, ha negatív a kisugár­ zás, az inga az óramutató járásával ellentéte­ sen körözzön. c) ingaválasz: jelöljük be a kis körökbe az inga jelzésének a „ + " és „-„ jelzéseket. Egyéni megfigyelések, vizsgálódások:

30 3. Gyakorlat: az emberi kéz, az ujjak polaritásának vizsgála­ ta Ingázzuk először a kezünket: a tenyerünket, majd a kézhátat, mind a két kezünket. Azt tapasztaljuk, hogy a tenyér és a kézhát ellentétes jelzést mutat. Amikor az ujjaink polaritását vizsgáljuk, találhatunk olyanokat, amelyek fölött az ingánk nyugalomban marad, nem ad jelzést. Ezeket az ujjakat nevezzük „meddő", töl­ tés nélküli ujj aknák. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni (pl.) a tenyerem ki­ sugárzására, minden más sugárzás kizárása mellett. b) megállapodás: ha pozitív a kisugárzás, az inga az óra mutató­ járásával megegyezően, ha negatív a kisugár­ zás, az inga az óramutató járásával ellentéte­ sen körözzön. c) ingaválasz: jelöljük be a kis körökbe az inga jelzésének megfelelően a „ + " és „-" jelzéseket. Egyéni megfigyelések, vizsgálódások: (ajánlott a másik nem, fér­ fi vagy női kezek polaritásának vizsgálata)

31

32 4. Gyakorlat: különféle vizek polaritásának megállapítása Vizsgáljuk meg a következők polaritását: forrásvíz, ásványvíz, csapvíz. Előfordulhat, hogy a csapvíz felett az ingánk nem ad jel­ zést, tehát „közömbös" vagy negatív jelzést ad. Ezt a „negatív" vizet tegyük ki kb. egy óra hosszára a napra, majd újból ingázzuk meg és ízleljük meg. Mit tapasztalunk? a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni (pl.) a forrásvíz pola­ ritására, minden más sugárzás kizárása mel­ lett. b) megállapodás: ha pozitív a kisugárzás, az óramutató járásával megegyezően, ha negatív, az óramutató járá­ sával ellentétesen körözzön az inga. c) ingaválasz: jelöljük be a kis körökbe az inga jelzésének megfelelően a „ + " és „-„jelzéseket. Egyéni megfigyelések, vizsgálódások:

csapvíz

polarizált csapvíz

34 5. Gyakorlat: gyógytea vizsgálata Készítsünk gyógyteát pl. csalánból. Ingázzuk ki „igen-nem" kérdés feltevésével, hogy szüksége van-e a szervezetünknek erre a gyógyteára, vagy nem. Ha „nem" választ kapunk, célszerű a gyógytea polaritását megvizsgálni, mivel lehet, hogy ennek a po­ laritása negatív, és ezért kaptuk a nemleges választ. Negatív lehet a teánk attól, hogy a csalán olyan helyről származik, ami a szer­ vezetünkkel nincs összhangban. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni a csalántea kisugár­ zására, hogy szüksége van-e a szervezetem­ nek rá, vagy nem, minden más kisugárzás ki1 zárása mellett. b) megállapodás: ha szükséges, akkor az inga az „igen" jelzés­ nek megfelelő mozgást, ha nincs rá szükség, akkor a „nem" jelzésnek megfelelő mozgással jelezzen. c) ingaválasz: jelöljük be a kis körökbe a megfelelő inga vá­ laszokat. Egyéni vizsgálódások, megfigyelések:

/

Gyógytea vizsgálata

36 6. Gyakorlat: teakeverék kiválasztása Néhány egyszerűbbnek tűnő betegség kezelésére (pl. köhögés csillapítására) több, különböző alapanyagú teakeverék van forga­ lomban. Ezek közül melyik az, amelyik adott esetben a mi szer­ vezetünkkel legjobban összhangban van és a legjobban segítsé­ günkre lehet, azt ingánk segítségével választhatjuk ki. Ausztriá­ ban, Németországban már léteznek olyan műszerek, amivel mér­ ni tudják ezeket a rezgéseket és ennek alapján választják ki a megfelelő összetételt. Fontos! Minden esetben forduljunk orvoshoz, bármilyen egy­ szerűnek is ítéljük meg egészségügyi problémánkat. Hiszen pl. a székrekedés, amiben igen sok ember szenved, igen súlyos beteg­ ség előjelzése is lehet. A pontos diagnózis ismerete elkerülhetet­ len ahhoz, hogy kiegészítő kezelést folytassunk önmagunkon. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni az itt lévő teakeveré­ kek közül arra, amelyikre a szervezetemnek szüksége van, minden más sugárzás kizárása mellett. b) megállapodás: amelyik teakeverék összhangban van a szer­ vezetemmel, az inga az óra mutatójárásával megegyezően (vagy az igen jelzést is kérhe­ tem) jelezzen. c) inga válasz: Egyéni vizsgálódások, megfigyelések: (ezt a módszert alkal­ mazhatjuk gyümölcsök, zöldségfélék, élelmiszerek kiválasztásá­ nál)

37 Teakeverék vizsgálata Rápóti-Romváry: Gyógyító növények (1980)

Maria Treben: Egészség Isten patikájából (1990)

(súly­ arányok) Akácvirág 5 Cickafarkfű 5 Édeskömény 5 Fehérmályvagyökér 5 Izlandi zuzmó 5 Kenderkefü 5 Ökörfarkkóró virág 5 Somkórófű 5 Bodzavirág 5 Édesgyökér .5 Fehérmályvalevél 4 Hársvirág 5 Kakukkfű 5 Martilapulevél 5 Pipacsszirom 5 Tüdőfűlevél 5

(súly­ arányok) Martilapuvirág 1 Martilapulevél 1 Ökörfarkkóróvirág 1 Tüdőfű 1 Lándzsás útifűlevél 1

Lukácsné gyógyteái (1990) Kankalin Ökörfarkkóró Ibolya Kakukkfű

40% 30% 15% 15%

Megjegyzés: amennyiben valamelyik keverék felett az inga nega­ tív jelzést, adna, ez nem azt jelenti, hogy rossz a keverék. Lehet, hogy csak az egyik alkotóeleme nem megfelelő a számunkra. Ezt kikereshetjük az ingánkkal, és hasonló hatóanyagú gyógynö­ vénnyel helyettesíthetjük.

38 7. Gyakorlat: ötvözetek vizsgálata Ha kíváncsiak arany vagy ezüst ékszerük ötvözésére és ennek százalékos összetételére, úgy a túloldalon lévő diagram segítsé­ gül szolgálhat. Az aranyat leggyakrabban ezüsttel, rézzel vagy mindkettővel ötvözik. Az aranyötvözet színe a különböző ötvöző anyagoktól függ. Az ékszeripar a század eleje óta a fehér színű aranyötvöze­ tet is használja. A fehér színt a nikkel vagy palládium hozzáadá­ sával érik el. Minél több a réz az ötvözetben, annál vörösebb, mi­ nél több az ezüst, annál zöldebb az arany. Az ezüstöt rézzel, pal­ ládiummal, ónnal, nikkellel, platinával, horgannyal ötvözik. Magyarországon az 1937 óta érvényben lévő fémjelzési tör­ vény az arany, ezüst finomsági fokot ezrelék tartalomban hatá­ rozta meg. Ezt a túloldalon közöljük. Az aranyat karátban, az ezüstöt latban fejezték ki. A vizsgálódás során először állapítsuk meg az ötvöző anyago­ kat, majd ezek százalékos összetételét. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni (pl.) arra, hogy a gyűrűm hány %-ban tartalmaz rezet, minden más sugárzás kizárása mellett. b) megállapodás: a „százalékos" táblázat felett annál az értéknél adjon (vagy körkörös vagy függőleges) jelzést az inga, amelyik megfelel a réz százalékos összetételének. c) ingaválasz: Egyéni vizsgálódások, megfigyelések: (hasonló módon állapít­ ható meg más ötvözet összetétele is)

40 8. Gyakorlat: drágakövek vizsgálata A gyakorlatlan szem a tiszta, átlátszó kristályokat, pl. a hegyi kristályt üvegnek nézheti. Az utóbbi évtizedekben az ékszeripar a drágaköveket, kristályokat mesterséges úton is előállítja. Az igazi drágakövek gyógyító hatásúak. A túloldalon lévő diagra­ mok segítséget nyújthatnak a drágakövek, kristályok „milyensé­ gének" és valódiságának megállapításához. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni (pl.) a gyémánt kisu­ gárzására, valódiságának megállapításához, minden más sugárzás kizárása mellett. b). megállapodás: az inga azon mező felett adja a (körkörös vagy függőleges) jelzést, amelyik meghatározás megfelel a valódiság megállapításának. c) ingaválasz: Egyéni vizsgálódások, megfigyelések: (A felsorolt drágakövek, ül. féldrágakövek közül kiingázhatjuk a saját „szerencsekövün­ ket". A kérdésfeltevés után az ingánkkal lassan a kördiagram fö­ lött haladunk, és amelyik mező felett adja a jelzést az inga, az a „kő" harmonizál velünk - ez lehet két-háromféle is.)

Drágakövek vizsgálata Kördiagram a drágakövek, féldrágakövek meghatározásához

Diagram a drágakövek, féldrágakövek eredetének megállapításához

42 9. Gyakorlat: időpont meghatározása Ha horoszkópot kívánunk készíttetni, ahhoz feltétlenül szük­ séges tudnunk születésünk pontos óráját, percét. Ennek megálla­ pításához nyújt segítséget a túloldalon látható ábra. De természe­ tesen más időpont behatárolásához is felhasználhatjuk. Ingánkat az órát vagy percet ábrázoló kör szélén lassan körbe visszük, ahol az inga adja a jelzést, abban az órában vagy másodpercben szü­ lettünk. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni a (pl.) születésem másodpercének kisugárzására, minden más sugárzás kizárása mellett. b) megállapodás: az inga az ábra felett ott adja a (körkörös vagy függőleges) jelzést, amikor a születés megtör­ tént. c) ingaválasz: Egyéni megfigyelések, vizsgálódások:

44 10. Gyakorlat: időrend meghatározás Előfordulhat, hogy olyan régi vagy réginek tünő tárgy kerül a kezünkbe, melynek időbeli származását szeretnénk megállapíta­ ni. Koncentráljunk pl. az évszázad megállapítására: az ingánkat lassan vigyük a vonal diagram felett és figyeljünk a jelzésre. In­ gázás alatt a bal kezünket ráhelyezzük a tárgyra. Külföldi kirán­ dulásaink során szívesen hozunk haza számunkra idegen kultúrá­ kat képviselő kultikus tárgyakat. Nem vagyunk tisztában ezeknek a tárgyaknak a jelentésével, számunkra és környezetünk számára idegenek (pl. az ősi áldozati helyekről származó tárgyak igen ne­ gatív kisugárzással bírnak, ezek a sugárzásokra érzékeny embe­ reket zavarják). a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni ... tárgynak a kisu­ gárzására, hogy melyik (pl.) évszázadból szár­ mazik, minden más sugárzás kizárása mellett. b) megállapodás: az inga ott adja a (körkörös vagy függőleges) jelzést, amelyik időpont a fenti kérdésnek megfelel. c) ingaválasz: Egyéni vizsgálódások, megfigyelések:

46 11. Gyakorlat: geopatikus sugárzás megállapítása Azt, hogy rokonunk, ismerősünk geopatikus vagy egyéb mes­ terséges sugárhatásoknak ki van-e téve, Béky László természet­ gyógyász által megrajzolt diagram alapján kiingázhatjuk. (Ezek­ ről a sugárzásokról itt most részletesebben nem írunk, mivel az megtalálható az előző füzetünkben, „A varázsvessző történeté"ben.) a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni arra, hogy ... milyen sugárártalomnak van kitéve, minden más su­ gárzás kizárása mellett. b) megállapodás: az inga a fölött a mező fölött adja a jelzést (körkörös vagy függőleges) amelyik megfelel a sugárhatásnak. c) ingajelzés: Egyéni vizsgálódások; megfigyelések:

Béky László természetgyógyász diagramja a geopatikus sugárhatások megállapításához

természetes sugárzások

mesterséges sugárzások

48 12. Gyakorlat: elveszett tárgy megkeresése Akik sokat utaznak - üzletkötők, üzletemberek stb. - elhagy­ hatják útközben pl. a számukra kedves tollúkat. Inga és térkép se­ gítségével kiválaszthatják azt a várost, helységet, ahol „vár rájuk" a toll. Ilyen esetben már nincs közvetlen, kézzel fogható tárgy a kezünkben, amit ingázunk. így a képzeletünkben kell megjelení­ teni az elveszett tárgynak a képét és ennek segítségével végezzük a keresést. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni a ... kisugárzására minden más sugárzás kizárása mellett. b) megállapodás: az inga (pl.) a térkép fölött ott adja a jelzést (körkörös vagy függőleges), ahol a keresett tárgy megtalálható. c) inga válasz: Egyéni vizsgálódások, megfigyelések:

50 13. Gyakorlat: egyszerű karakter-diagram Kíváncsiságból - „öncélú használatra" - kiingázhatjuk mások karakterét. Ehhez szükséges egy fotó, de ha már elég gyakorlot­ tak vagyunk, elegendő az illető nevére gondolnunk, hogy az in­ formációt kiingázzuk. Megvizsgálhatjuk azt is, hogy a diagram­ ban felsorolt karakterek milyen százalékban dominálnak. a) kérdésfeltevés: érzékeny szeretnék lenni... . karakterének ki­ sugárzására, minden más sugárzás kizárása mellett. b) megállapodás: az ingám ott adja a jelzést (körző vagy lengő), amely válasz a legjobban tükrözi az illető ka­ rakterét. c) ingaválasz: Egyéni vizsgálódás, megfigyelés: