ÁRA 1 PENGŐ L ÉVFOLYAM = 4. SZÁM. = JUL 25

L ÉVFOLYAM = 4 . SZÁM. = 1928. JUL 25.

TASNÁDY-SZÜCS ANDOR állam titk ár, a M agyar M ozgóképengedélyesek Orsz. E g y esületének elnöke, a film- és mozikiállitás fővédnöke

ÁRA

1

PENGŐ

>5

5 /<

i 4

r

IN Y E R S F I L M

|

K j|

i 4

| j|

p o z it ív , n e g a t ív e r e d e t i g y á r i K IN E C H R O M , PA N K IN E , S U P E R P A N (éjjeli felv ételek re). SZÍN ES POZITÍV, ANILIN FESTEKEK.

á r o n

V e z é rk é p v is e lő M a g y a ro rs z á g r é s z é r e :

L

a j t a

A

n d o r

B u d a p e s t , V I I ., E r z s é b e í = k ö r u í 3 0 . T e l e f o n i J . 3 6 3 = 7 6 .

^3^flr^ara3riar^^flra3r49r43g;3g5& ar4a(F3P3^3Fa^^P3FiFSFSFjiFjPsr1^

ETHM Mechanikai Rt. BUDAPEST,

V„ VftCZI - ÚT 6. SZÁM. T e l e f o n : T e r é z 120-35.

MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB K I N Ő TECHNIKAI GYÁRA ELVÁLLAL MI NDEN E S Z A K ­ MÁBA VÁGÓ J A V Í T Á S T IS!

Kérjen á r a j á n l a t o t !

Gyárt:

FILMGYÁRI G ÉP EKET ISKOLAI, EGYE­ SÜLETI É S HÁZI F I L M VE T ÍT Ő G É P E K E T Ú JD O NS ÁG U NK az

Eternola portable filmvetítőgép (mint az ábrán látható, de tűzvédő dobozokkal felszerelve) dobozból, mely kézibőröndképen szállítható, 1 perc alatt vetítésre kész állapotba emelkedik ki. Elektrom os és kézi haj­ tással, izzólámpa fény­ forrással.

I. É V F O L Y A M .

=

4. SZÁM. =

1928. JU L IU S 25.

GYÁRFÁS GYULA, a M agyar M ozgóképüzem engedélyesek Orsz. E g y esü letén ek ü gyvezető a le ln ö k e :

AZ UJ ÉVAD KILÁTÁSAI m agyar film szakm a v e ­ zetői az új évadban is a legnagyobb körültekin­ téssel és gondossággal állították össze film szín­ házaik m űsorait. Nem kis m unka volt a rendelkezésre álló meglehetős nagy anyagból a szüksé­ ges m űsorokat Összeválogatni és első­ hetes színházaink vezetői ebben a te­ kintetben nemcsak idehaza, hanem külföldön is, nevezetesen Berlinben, kutattak olyan m űsor után, amely tel­ jesen m egfelel a m agyar film színhá­ zak közönségének. E gyik -m á sik film ­ színházi igazgató heteken keresztül szemlélte a berlini film vállalatok iro­ dáiban vetített film eket és bizony ala­ posan m eg kellett rostálni a bemuta­ tott anyagot. Á ltalában véve az új évadban valam ivel jobb és finomabb m inőségű am erikai film anyag került Európába, — - bár a tavalyi nagy fil­ mek valóban eseményei voltak a kinem atográfiának — emellett term észe­ tesen az európai film gyártás is igen jó an yaggal szerepel az idei produk­ ció terén. < A z európai film gyártásban term é­ szetesen N ém etország vezeti de igen szép an yaggal képviselteti m agát a piacon A nglia, Franciaország, sőt

A

1

Ausztria is, ahol új erőre kapott a g yártás és ahol valóban igyekeznek az új ízlésnek m egfelelő film eket előállí­ tani. Ebben a hatalmas produkcióban természetesen csak kellő gondosság­ gal és felelőssége teljes tudatában vá ­ logathat a film színházi igazgató, mert erős harcra van kilátás az új évadban. M eg kell küzdeni a n agy pénzszűké­ vel, a szom orú gazdasági viszonyok­ kal, bizonyos mértékben a közönség közönyével és íg y csakis elsőrendű műsorral, csakis kifinom ult zenével és elsőrendű színházvezetéssel tudjuk a közönséget a film színházak szám ára m egnyerni. A z új idényben a film színházak mellőzni fo gják a túlhosszú m űsoro­ kat és ezt elsősorban is á n agyk ö­ zönség érdekében teszik. K étségtele­ nül m eg vannak az előnyei a hosszú m űsornak is, de vannak h átrányai is, ezek azonban főleg technikai term é­ szetűek. A film ek rongálódnak, a gé­ pek sem b írjá k a nagy iram ot, de — last nőt least — a közönség sem bírja szemmel, ideggel. A z aránylag rövidebb m űsor biztosítja a nyugodt ve­ títést, amely nem iritálja a szemet, nem bántja az ideget és amellett tö­ kéletes m űvészi élményt jelent a kö­ zönségnek. E z okból természetesen

emelkedik m ajd a film színház nívója, ami viszont a film színház látogatott­ ságát fogja fokozni. A m űsorok m egválogatásán kivül film színházaink a nyár folyam án ala­ post restauráláson mentek keresztül. Ú g yszó lván valam ennyi budapesti el­ sőhetes film színházban végeztek át­ alakítási m unkálatokat, de renoválta­ to k a legtöbb közép- és kisszínház is, mert rájöttek arra, h o g y nemcsak a jó m űsor a fontos, hanem az abszolút tiszta, kényelmes és külső csínnal be­ rendezett helyiség is. A film színházak gépházait is a technika újdonságával szerelték fel, amellett természetesen úgyszólván valam ennyi film színház gondoskodott a zenekar kiegészítésé­ ről, a zenei repertoárok felújításáról és felfrissítéséről, ami nem csekély anyagi áldozattal járt, de viszont a közönség is észre fo g ja venni, hogy új szellem, új célkitűzés hatja át a film színházak vezetőségeit. D e tovább menve, egyéb újításokat is vettek program m jukba a film szín­ házak. A látszólag m egrövidített program m okat kiegészítik ism eretter­ jesztő és kultúr film ekkel. Tu dvalevő dolog, h o gy a közönség igen tekinté­ lyes része, csak akkor m egy film szín­ házba, ha az abszolút m űvészi m űsor mellé tudom ányos és ism eretterjesztő film eket is iktatnak a műsorba. F ő ­ leg a lateiner-osztály az, am ely köve­ teli az ism eretterjesztő film ek beikta­ tását és a film színházak szám olnak is ezzel, azért e tekintetben is jóleső változások következnek be az új évad­ ban. Budapesten talán i — 2 esetben fo r­ dul elő — kivételesen — h ogy egy és ugyanazt a m űsort 4— 5 film színház

fo gja játszani, de a m egállapodás az, h o gy legföljebb 2 elsőhetes nagy film ­ színház és eg y elsőhetes kis m ozgó­ képszínház fo gja ugyanazt a m űsort játszani. K ialaku lt az az erősebb tö­ rekvés, h ogy monopolban játszanak e g y m űsort és ezt egyik-m ásik első­ hetes film színháznál a közönség csak­ hamar észre fo gja venni, m ert akad m ajd műsor, am ely 4— 6 hétig e g y ­ folytában fo g menni. Vidéken hasonló lázas felkészült­ séggel indul m eg az új idény. A kö­ zönség ízlése ott is kifinom odott, ott sem lehet m ár derüre-borura értékte­ len film eket játszani. A vidéki film ­ színházak tisztában is vannak ezzel a ténnyel, és ezért ott is — nem csak a nagy városokban, hanem a m ezőváro­ sokban és kisebb m egyeszékhelyeken is — restaurálták a m ozgóképszínhá­ zakat, kibővítették a zenekarokat és film kötési politikájukban is örvende­ tes változás állott be. A z augusztusban m egtartandó or­ szágos kongresszus hivatva van sok­ sok problémát m egtárgyaln i és m eg van a remény arra, h ogy a m agyar film kultúra terén olyan örvendetes javulás és fejlődés álljon be, amely föltünést fo g kelteni alkalm asint a külföldön is. H iszen N yugaton am úgy is sokszor példaként állítják oda a m agyar film szakm át, ezt látjuk a kü lföldi lapok egyik-m ásik cikkéből, v a g y olykor-olykor elhangzó tosztok során is. (M int m ájusban pl. M ün­ chenben.) A z augusztusi kongresszus valójában szorosan vett egyesületi kérdéseket fo g tárgyalni, de ezek a kérdések szorosan összefüggnek a jövő idény problémáival, a nagykö­ zönség érdekeivel és az egész film ­ szak ma struktúrájával.

GUTTMANN MANÓ az O rszágos M agyar M ozgóképipari E gyesület titk á r a :

ÁLLAMI ÉRDEK A MAGYAR FILMKULTÚRA MEGTEREMTÉSE

A

Sok olyan film et m utatnak be a külföldi m ozgóképszínházak gyakran nagy sikerrel, am elyek nálunk nem kerülnek bemutatásra, m ert a mi ké­ nyesebb igényű és fejlett, m űvészi íz­ lésű közönségünknek nem felelnének m eg és csak arra lennének alkalm a­ sak, h ogy a közönség szim pátiája a film iránt csökkenjen. T eh át a javának csak a legjavát szabad film kölcsönző-vállalatainknak vásárolni, ami nagy anyagi áldozatot igényel, a jo g d íja k fizetése tekinteté­ ben, ezenfelül vám , cenzúra, film ipari alap és m ég egyebek terhelik, ú gy hogy a közterhekkel agyonsujtott m ozgóképszínházaktól m ár alig lehet ezeket a költségeket behozni. E z az oka annak, h ogy m indkevesebb lesz az olyan film kölcsönző vállalatok szá­ ma nálunk, am elyek valam ely külföldi gyártól függetlenek és ez lesz az oka annak is, h ogy igazi m agyar film ­ kultúra, dacára sok-sok kiváló tehet­ ségeinknek — addig, am íg ez az álla­ pot m eg nem szűnik — nem lesz. A r ra pedig, h ogy ez az állapot m eg­ szűnjön, egyelőre kevés kilátás van. Igazi m agyar film kultúra csak ame­ rikai v a g y legalább is német méretű tőke bekapcsolódása mellett fejlődhet­ ne ki és ha az ilyképpen meginduló film gyártás a külföld minden részé­ ben elszórt és a külföldi film gyártás­ nak dicsőséget és világh írn evet szerző m agyar tehetségeket hazahozná és je­

zzal kell kezdenem, h ogy M agyaro rszágn ak a szó igazi értelmében vett

film kultúrája nin csen. Ott, ahol nincsen film ­ gyártás, nincsen film kul­ túra, nálunk pedig film gyártás nin­ csen, csak film gyártási alap van. N álunk a film kultúra csak abban jut kifejezésre, h ogy film kölcsönző válla­ lataink nagyszerű hozzáértéssel tud­ ják a nem zetközi film gyártás itt fió k­ teleppel nem rendelkező film gyárak termékeiből a legjobbat kiválogatni. M ozgóképszínházaink pedig ezeket a nagyszerű film eket m űvészi zenekísé­ rettel és egyéb olyan fényes külsősé­ gek keretében m utatják be, h ogy bát­ ran m ondhatjuk: a legjobb film ek, leg­ jobb technikai, zenei és egyéb felké­ szültséggel nálunk kerülnek bemuta­ tásra. E z a mi film kultúránk, m ert az a néhány pedagógiai, ism eretterjesztő és aktuális film, am ely nálunk ké­ szül, nem m erítheti ki a film kul­ túra fogalm át. A m agyar film kölcsön­ zőknek, m ozgóképszínházak vezetői­ nek, de a nagyközönségnek is rendkivül fejlett m űvészi ízlése van a film ek megítélésében és elzárja annak lehe­ tőségét, h o gy a nem zetközi film g y á r­ tás gyen ge és silány termékei nálunk bem utatásra kerülhessenek, holott a külföld szerényebb igényű film köl csönzői, m ozgóképszínházai és a nagy közönség szívesen fogadják.

Hébel

nemzetközi szállítmányozó és elvámolási vállalata

V I . , V á c í = u f 1. ( W e s f e n d = p a l o f a )

3

—

T e l e f o n i A u f . 1 5 9 «4 7 .

les íróink m üveit dolgozná fel — e g y ­ nyári vendéglő. H a szép az idő, jól szeriben m egdőlne az a sokszor han­ m egy az üzlet, ha rossz az időjárás, akkor dacára legjobb főztjeinek, defi­ goztatott tét.e-1, • h ogy film gyártás csak cittel jár. azokban az országokban lehetséges, H a jó a film, akkor tekintet nélkül, ahol a befektetett tőkét a saját o rszág h ogy melyik országban készült, a v i­ tudja am ortizálni. lág minden tájára el lehet adni, ha D e ekkor nemcsak igazi magyar rossz, akkor a g yá rtó nyakán m arad film kultúra fejlődne, hanem hallatlan és üzlete deficittel jár. A Film ipari gazd asági fellendülés is következne be, m ert ezrek és ezrek jutnának te­ A lap pedig csak olyanoknak nyújt film gyártás céljaira kölcsönöket, akik hetségüknek m egfelelő fo glalkozás­ annak záros határidőn belül történő hoz. Szám talan külföldi eredetű film ­ visszafizetését /bankszerüen garantálni ért most fizetendő jo g d íj itth o n . ma­ radna az országban, a külföldre tör­ tudják. E z pedig nem iparpártolás, ténő jogd íj-elad ások révén n agy tő­ hanem egy fejlődni akaró és a fejlő­ kék vándorolnának ide és a bekapcso­ déshez szükséges tehetségekkel m eg­ áldott iparm űvészeti ág jóhiszem ű lódott tőke anyagi szám ítását annyira gúzsbakötése. kitünően találhatná m eg, h o gy bizo­ H a ez az állapot tovább fenmarad, nyára fájó szívvel állapítaná meg, h ogy kár volt a m agyar film g yártá s­ annak látható, de szom orú eredménye ból 10 évet elszalasztani és tehetsé­ csak az lesz, h ogy az a néhány hazai film kölcsönző-vállalat, am elyik ma geinket a külföld gazd agítására k i­ ■ m ég független valam elyes külföldi vándor 1ásra kényszeríteni. A ma fennálló film alap kezdem é­ film gyártól, rövid, de nagyon rövid nyezői látták ezt a helyzetet m ár évek­ időn belül szintén m eg fo g szűnni és kel, ezelőtt, bizonyára a legjobb szán­ az am erikai film gyárak itteni fiókte­ dék vezette is őket annak m egterem ­ lepei egyedül fo gják ellátni a m agyai tésekor és egészen bizonyos, h ogy a o rszági m ozgóképszínházak film szük­ legjobb szándék vezeti annak mai irá­ ségletét. A z állam feladata tehát a mai F ilm ­ nyítóit is. D e a film gyártáshoz nem­ csak jó szándék szükséges, hanem el­ ipari A lap fentartása helyett csak az sősorban pénz, továbbá pedig bürok­ "lehet, h ogy éppen úgy, mint ahogy fogyasztási szövetkezeteknek, vá lsá g ­ ratizmusm entes irodalmi, művészi, kereskedelmi, technikai és gazdasági ba került bankoknak, T r ix i és más ipari és közlekedési vállalatoknak ha­ hozzáértés. - Á llam i szervezettel nem lehet m űvészi és kereskedelm i felada­ talmas Összegeket bocsájtott rendelke­ tokat m egoldani. M űvészettel páro­ zésre, mert országos érdekűnek látta, éppúgy lássa országos érdeknek azt sult kereskedelm i feladatok sikeres is, h ogy m agyar film gyártásra a te­ m egoldása egyéni ráterm ettséget, gyo rs elhatározást, személyes össze­ hetségeknek és reáterm etteknek — de csak ezeknek — hatalmas összegeket köttetéseket stb. igényel, ami állami szervezetben m egoldhatatlan és ezért bocsásson rendelkezésre és ezenfelül hiába is szedi el a Film ipari A lap vám , közlekedési és minden egyéb rendelkezésre álló kedvezm énnyel tá­ a film im portőrök forgótőkéjét, mert abból m agyar film gyártás kifejlődni m ogassa. A k k o r lesz magyar film ku l­ túra, lesz hatalmas arányú gazdasági soha nem fog. A film gyártás éppen olyan kockázatos üzlet, mint a jónevü fellendülés az országban.

4

LAKNÉK ARTÚR Royal Apollo és a Décsi Mozi sajtó o sztály án ak v ezető je:

MILYEN H IR D ETÉS CSÁBÍTJA BE A KÖZÖNSÉGET A FILMSZÍNHÁZBA? arra vigyázzon , h ogy az együttesből ne rikoltson ki valam i disszonáns, konkurrenciát v a g y bárkit is m eg­ bántó hang. M inden tőkés arra törekszik, hogy necsak a film színház, hanem a fentvázolt reklám zenekarát is a m ini­ m um ra csökkentse. E rre való m ind­ két zenekar élén a karm ester, nekik kell m eghatározniok, h ogy a teljes si­ ker mellett is, m ilyen szólam ok m a­ radhatnak el. A reklám ból mit hagy­ junk ki? E z ismét olyan fogaskérdés, am elyre évekkel ezelőtt a közönségtől kértem feleletet. N yom tatott kérdőíven m egkérdez­ tem a m ozgóképszínházba jövőket, válaszoljanak arra, h ogy milyen m oz­ gató erő bírta őket arra, h ogy aznap este a m ozgóba jöjjenek? M i volt az indító ok: a nagy plakát? a kis plakát? az 'újságreklám ? az újság m űsor rovat a? valaki ajánlotta-e a film et? vaktában tévedt-e be? ezen a napon szokott m ozgószín­ házba menni? röplap, reklám kocsi, vagy mi volt az, ami rábírta öt arra, hogy a vendé­ günk legyen? Sajnos, a statisztikai adatok helyett csak hum oros válaszokat kaptam s íg y nem okulva, visszatértem a régi szisztém ára: mindenütt hirdetni, ahol emberek m egfordulnak — s term é­ szetesen — annál erősebben hirdetni, minnél több közönséget akarok. A hir­ detésnek olyannak kell lenni, mint a bogáncsnak, bele kell kapaszkodnia az em berek ruhájába, kell, h ogy a közön­ ség akaratlanul is m agával vig ye őket.

indjárt az elején kijelen­ tem, h ogy a fenti cim nem válasz e g y örökké ] nyitva levő kérdésre, ha­ nem egy olyan kérdés, I l i i ü l ! amelyre nincs felelet. E nnek a tém ának a tejtestvére a m eg­ oldatlan aranyosinálás — mert, ha a fenti kérdésre valaki válaszolni tud, egyszersm ind felfedezte az aranyké­ szítés titkát.

M

M ozgó fényképszínházat film nélkül inkább el tudok képzelni, mint reklám nélkül — hiszen igen sokszor a sem ­ m ivel egyenlő film ekhez kell beinvi­ tálni a nagyérdem ű közönséget. A rengeteg reklám, rengeteg költséget emészt föl. A z a kérdés tehát, milyen eszközökkel, milyen síppal-dobbal hir­ dessük afilm et? M aradjunk m eg a sípnál és a dobnál s m indenekelőtt ke­ ressünk — egy jó karm estert! A rek­ lám irán yítását is egy ember vegye kézbe, aki ráterm ettséggel d irigá lja a hirdetési zenekart. i\z orchesterben a síp és a dob mellett minden hangszer helyet kaphat s igen fontos, h ogy m in­ den szólam tökéletes legyen. Olcsó, vásári film eknél olyan rek­ lám ot fejtsünk ki, amelynél legnagyobb han gja van a nagydobnak, a frá z is­ puffogtatásnak, m ert az unintelligens közönség legjobban a lárm ára reagál. Finom , társadalmi drámáknál szólal­ jon m eg nevesebb írónak a gordonka­ szólója, akinek han gjára szívesen hall­ gat a közönség s tudja, h ogy az aján­ lott mű bizonyára emelkedettebb nívót jelent. Hatalmas tömegekre szám ító film eknél szólaljon m eg az egész zene­ kar, dübörögjön a nagydob, sírjon a hegedű, csalogasson a klarinett és h í­ zelegjen a cselló. A karm ester csak

5

A film címe olyan súllyal esik a latba, h ogy minden esetben a reklám ­ főnökkel együttesen kellene m egálla­ pítani. M i érdekeset tételez fel a kö ­ zönség egy olyan film ről, am elynek az a címe A névjegy, A bánatos aszszony v a g y T ig risek ?! Éppen olyan szerencsétlen az az ötlet is, h ogy ide­ gen cím et adjunk a film nek! K i tudja Pesten, (pláne vidéken), h ogy mi az a „Sepherd D a ylig h t", kit érdekel e g y ­ általán a „Sepherd D aylight“ ?!

E g y szem bogáncsot észrevétlenül is m agam m al hurcolok, elég tehát egy név: pl. C irku sz, am ely szinte titkon bújik m eg az a g y redőiben. H a a közönség mindenhol a példá­ nak felvetett C irku sz szóval találko­ zik s este a társaság mulatni óhajt, okvetlen lesz valaki, aki önkéntelenül a C irku szt ajánlja. V a g y , ha az újsá­ gok m üsorrovatában keresi valaki a látnivalók jegyzékét, okvetlenül azon akad m eg a szeme, amit m ár napok óta lát hirdetve. B öngészés közben m egakad a szeme a C irkuszon és kijelenti: N ézzü k meg ezt, a Cirkusz, hallom, nagyon jó film ! . ..

H a valaki m égis betéved egy ilyen nevű film hez, másnap nem csinál „szájreklám ot"1 a filmnek, m ert nem meri elmondani, h ogy hol volt, attól tartván, h ogy a helytelen kiejtés m iatt blam álja m agát!

P ed ig nem hallotta!

A m ilyen veszedelem az idegen cím, éppen olyan szerencse a jó, kézenfekvő olyan cím, am ely m ögött m indjárt sejti a közönség, h ogy egészen első­ rangú dolgot kap.

C sak az agyában jár valam i kusza emlék, am iről m ár nem tudja, h ogy hallotta-e v a g y pedig valam elyik ü gye­ sen m egírt kommünikében olvasta . . . A reklám főnöknek feltétlenül tisz­ tában kell lenni azzal, hogy mit hirdet, m ert máskülönben üres frázisokat p u ífogtat, am elyeket az első szónál felism er a közönség. A m egnézett filmben okvetlen van valam i, ami m ég nem volt, ami valam i rendkívüli, ha más nem, közism ert író, rendező v a g y színész, akinek szem élyét állít­ hatja a reklám középpontjába. V an n ak témák, am elyeket okvetle­ nül el kell hallgatni, ilyenek a feleke­ zeti v a g y háborús film ek. M ivel egyet­ len film sem azért készült, h ogy fele­ kezeti érzékenységet bántson va g y háborús sebeket tépjen fel, legjobb ezeken átugorni, mert ezek a témák am úgyis csak háttérül szolgálnak a filmben.

KURCZ ÉS p h o

Ilyen könnyű feladat volt ez: Bíró Lajos: H otel Im periál: Tála N egri. H asonló könnyű eset a világ sik er­ től hangos Chaplin, H arold L lovd, Zigotto stb. nevek reklám ozása, ilyen ,,ziccer" pl. ,,A mayerlingi tragédia“ , a „S ze n t Scarabeuszfí, Alraune s más olyan film, amelyben belül v a g y amely körül ism ert esem ények játszódtak le. A jó reklám főnök mindenkit meg­ hallgat, mindent megnéz és minden alkaim a t felhaszn ál. íg y én sem tudtam elzárkózni attól, h ogy e cikk keretében — önzetlenül bár, — ne kövessek el eg y kis reklá­ mot — a C irkusz érdekében.

MAGYAR M O Z G Ó F É N Y K É P K E Z E L Ő K ORSZ. S Z Ö V E T S É G E

L A JT A

;t o c i n k o g r a f i a i

m í j i n t é z e t

M IÉ N K K Á V É H Á Z

Telelőn: J. 311—38.

BUDAPEST, VIII., VÍG U. 3. TELEFON:

JÓZSEF

M unkaközvetítő: BŐGNEK GYULA, a m unkaközvetítés d í j t a l a n .

353-18.

6

A BESZÉIŐFUM A z utolsó hónapokban visszhangzik a z egész világ a beszélő^ film nevétől. A m erikában m ár a legnagyobb gyárak is meg­ je le n te k a láthatáron a m ovietonokkal, a beszélőfilm ekkel. N ém etországban is folyn a k kísérletek gazdasági alakulások toborzására, am elyek a heszélőfilm nyújtotta lehetőségeket k i akarják használni, A szaksajtó a külföldön oldalakon keresztü l foglalkozik a beszélőfilm érdekes, de bizonytalan jö v ő jű problém ájával. E z é r t tartottuk szükségesnek, hogy a beszélőfilm m el kapcsolatban két összefüggő cik k e t hozzu n k, de jö v ő ben is állandóan napirenden fogjuk tartani e z t a kérdést. VACZI DEZSŐ ;a F anam et Film forgalm l Rt. d ra m a tu rg ja :

A FILM FORRADALMA telmében akarju k g yakorlatilag alkal­ mazni, ú g y csak lokális értékű film e­ ket tudunk előállítani. A z abszolút l)eszélő film m egvalósulása elé többek között m ég az az akadály is tornyo­ sul, h ogy az egyes film ek szerepeit a legkülönbözőbb nem zetiségű színé­ szek játszák, akiknek orgánum a talán nem is üti m eg a színpadi jóhangzás követelm ényeit. A felsorolt akadályok, am elyek a beszélő film százpercentes keresztül­ vitelét m egnehezítik, csak egyelőre állanak fenn és minden valószínűség amellett szól, h ogy a film nek különö­ sen technikai téren m utatkozó előre­ törése rövidesen legyőzi azokat. H a m ajd minden ország berendezkedik hazai nyelvű beszélő film felvételekre, ú gy a m ovitone tökéletes m egvalósu­ lása alakjában fo g ja betölteni h iva­ tását. E z esetben azonban m ég m in­ dig nem lesz m egoldva az a problé­ ma, h o gy például a H ollyw oodban készült angol nyelvű beszélő film nem szám íthat forgalom bahozatalra mond­ juk M agyarországon . A rró l pedig m ég képzeletben sem álmodozhatunk, h ogy az A m erikában készülő beszélő film ek az összes kultúrnyelveken is felvétessenek.

m odern kor legnépszerübb ipara és m űvésze­ te: az állandó és gyo rs fejlődésre predesztinált film világában, ahol úgyszólván naponta sziietnek az új ideák, valósággal fo rra ­ dalmi hatást keltett a movitone, a be­ szélő film. A beszélő film ötlete mond­ hatni egyidős m agával a filmmel, sőt az évtizedek óta folyó kisérletezések igen kom oly eredm ényt is m utatnak. A m ovitone azonban gyökeresen oldja m eg a beszélő film problém áját és ál­ talános bevezetésére olyan előkészüle­ tek történnek, amelyek, m int em lítet­ tem, revolúcióra vezetnek a film éle­ tében. A nagyobb am erikai film gyárak g e ­ nerális átalakítást rendeztek m űter­ meikben beszélő film ek előállítására, am elyet m ost a m ozik átalakítása kö­ vet. A zo k felvilágosítására, akik a m ovitone alatt az abszolút beszélő film et értik, m eg kell jegyeznem , hogy ez utóbbi m ég távol áll tőlünk és a m ovitone csak arra szorítkozik, hogy a film felvételeivel egyidőben a kisérő zenét is felvegye, illetőleg leadja. Az abszolút beszélő film különben is illu­ zórikus, m ert ha azt a szó szoros ér­

A

7

N yilván való tehát, h o gy a m ovitone jóidéig csak a kiséró zenét ölel­ heti fel, illetőleg csak lokális jellegű film eket produkálhat. A m ovitone ha­ tárok közé szorított jelenlegi stá­ diuma azonban olyan perspektíváját nyitja m eg a film roham osan haladó útjának, am ely keresztül-kasul gázol m ajd a film hatalmas birodalmában. A m i ma m ég nehezen m egoldhatónak v a g y m egoldhatatlannak látszik, az talán a közeljövőben, mint K olum busz tojása fo g állni előttünk. E n n yit a beszélő film okozta fo rra ­ dalomról. É s most térjünk át azokra a további jelenségekre is, am elyek rö­ vid idő alatt felvetődtek a film vilá­ gában és ugyancsak forradalm i hatá­ snak. A modern film rendezési, film ­ szcenikai és film fotográfiai ötletek és találm ányok kim eríthetetlen lehetősé­ get nyújtanak a íilm darabírók szá­ mára, ennélfogva a film sziizséje az, am ely gyökerében fo g m egváltozni. A z eljövendő idők film író ja nem fog regényekhez és színdarabokhoz nyúl­ ni, h ogy azokat film re ültesse. E z a m egkötöttség, amelyet az ilyen term é­ szetű film ek m egírásánál a dram a­ turg, rendezésénél a rendező és levetítésénél a közönség érez, teljesen el fo g esni. A jövő film írója ab ovo film re képzeli el m ajd gondolatait, a cselekményét, amelyet a vásznon akar viszontlátni és am elyet a vásznon ke­ resztül akar dem onstrálni a közönség előtt. A regényből v a g y színdarabból készülő film sohasem lehet egységes és nagyon sokszor csak a m agvát adja vissza az eredeti műnek, m ely eset­ ben profán m unkát végez mindenki, aki az ilyen film ek előállításánál kö z­ reműködött. M int ahogy a szobrász plasztiku­ san, a festő színekben, a rajzoló v o ­ nalakban, a zeneszerző hangokban, a regén yíró epikusán, a színdarabíró dialógusokban, a költő ritmusban és rím ekben képzeli el és valósítja meg gondolatait, — a film jövendő író já ­

nak film szerűen, azaz perdülő akciók­ ban, rendezési és fotográfiai trükkök felhasználásával, képszerűen, szim bo­ likusan, általában ú g y kell elgondolnia darabját, hogy az m ár elgondolásá­ ban, m egvalósításában azonban telje­ sen m agán viselje a filmillusztrálássajátosságait. A film darabírónak ez az új stílusa természetesen m aga után von ja majd. azt, h ogy a film m ankói: a film felíra­ tok vég leg eltűnnek a film ből és ezek a cselekm énym egállító állom ások: a film szövege szintén képszerűen fo g megelevenedni a vásznon. A z igazi; film írónak tehát nem csak írónak kell lennie, hanem rendezőnek, színésznek, fotográfu snak is, aki az eddigi idővel, térrel, feliratokkal és helyzetekkel m egszakított jelenetezési m unka he­ lyett ideális film et gondol el és ír m eg olym ódon, h o gy szcenárium ából a rendező, a színészek és az operatőr, mint zenész a kottát, lejátszák a fil­ met. A jövő film je a dédelgetett és nép­ szerű starok világában is forradalm at fog előidézni. A jövő film je u gy a n is más játékstílust követel, mint az ed­ digi és ha az arcjátéknak ma talán a legfontosabb szerepe van a filmnél, ú g y a jövőben ez a szerep sikerdöntő jellegűvé fog emelkedni. A jövő film ­ írója és rendezője a m im ikái nüánszok egész arzenálját használja m ajd fel eszközül, h ogy minél hatásosab­ ban juttassa érvényre gondolatait. Éppen ezért az új film színészgenerá­ ciónak, lelket, szívet, érzelm eket és gondolatokat az eddiginél sokkal fo ­ kozottabb mértékben visszatükrözni tudó em berábrázoló m űvészgárdán ak kell lennie. Mindezeken kivül forradalm i ha­ tással fenyeget a jövő film jének az a dekórum a is, am ely plasztikussá és színessé teszi a filmet. A plasztikus és színes film, mint a legtöbb techni­ kai probléma, szintén nem tartozik a m egoldhatatlanok közé és vísszate-

hisznek a filmben, am ely ma még tör­ tetőbb lépésekben száguld jövője felé. E z a jövő m ár nincs m essze és kiépí­ tésén m illiók dolgoznak, h ogy a film ­ kultúra mielőbb elérkezzék a nagy célhoz: hiány nélkül egyesíteni az irodalom , m űvészet és technika min­ den nagyszerű értékét és lehetőségét.

leintve a film fejlődési útjára, jogosan rem élhetjük, h ogy az abszolút beszélő •és film re írt feliratnélküli film a jö ­ vőben plasztikától és színektől is ékes lesz. A film lelkes művelői, a film ideálisták öröm m el harcolnak a film je­ lenlegi forradalm i korszakában, m ert .SZÉKELY SAXDOR, oki. g ép észm érn ö k :

A BESZÉLŐ FILM ELMÉLETE ÉS TECHNIKÁJA

m erikában, N ém etországban, F ran ciaországban előkészületeket tesznek a „h an gfilm ek“ , beszélő­ film ek bevezetésére. A hangfilm ekkel akarják pótolni a m ár-m ár unottá vált „Spielfilm “ -eket. K érd és azonban, h ogy ha a term észet hangjának utánzása és visszaadása teljesen sikerülne is, ki

fogja-e szorítani a beszélő film a néma film etf N em lesz érdektelen tehát a hang­ film az u. n. „ T o n film “ , v a g y „M o v i­ ét őri ‘ lényegét és fejlődésének mai helyzetét ismertetni. A hangfilm nek — előállítási m ód­ jai szerint — két vá llfája van: A gram m ofon megoldás, amelynél a hanghullám ok egy m echanikai véső-

A

A F o x - M o v ie to n fe lv e v ő k észü lé­ k én ek vá zla tra j za.

Jl

F o x - M o v ie to n

lea d óberen d e­

zésén ek vá zla tra j za.

9

szerkezet m ozgatásával a hanghullá­ m oknak m egfelelő rezgéseket e g y ko­ rongra vésik és a telefon megoldás, amelynél a h an g­ hullám ok fényhatásokat, fényrezgése­ ket idéznek elő és ezek a fén yrezgé­ sek fényképészeti úton m agán a film ­ szalagon rögzíttetnek meg. A gram m ofon m egoldást E dison kezdem ényezte, Goldschm iedt és M esster tökéletesítette; ilyen m egoldású beszélőfilm et m utatott be Gaumont, legtökéletesebb form ája azonban az am erikai „ Vitaphon“ , legújabban pe­ dig a „L ig n o se-H ö rfilm “ . E dison „ K inetophon“ -jánál a g ram ­ m ofon és vetítőgép egyidejű m űködé­ sét, synchronizm usát kézzel szabá­ lyozták. E g y m echanikus figyelte a vetített képet és közben a kép tempó­ jához szabályozta a gram m ofon lemez forgását. Ennek a m egoldásnak hibái közis­ mertek. A z egyidejű indítás nehézkes volt, a gram m ofonlem ezek korlátolt nagysága ( i lemez csak 5 percig tartó hang, v a g y beszéd m egrögzítésére al­ kalm as), a lemezek rovátkáinak korai elkopása — ami a hang visszaadását rövid használat után élvezhetetlenné teszi — azt m utatják, h ogy a hang m egrögzítésének más m egoldási m ód­ ját kellett keresni. A m ásik m egoldás a telefonm egol­ dás volt. Graham Bell, a telefon fel­ találójának 1893-ban sikerült a hang­ hullám okat e g y ezüstözött üvegm em ­ brán rezegtetésével fényrezgésekké átalakítani, am ely fény rezgések egy üvegcsőben lévő parafagöm böcskét tá­ gítottak, v a g y azt összehúzódásra kényszerítették. A z üvegcsőben lévő levegő változó nyom ásai hang alakjá­ ban e g y hallgatón jól voltak kivehe­ tők. Ebhői a fény tele ionból fejlődött a beszélőfilm mai m egoldása, amelynél a hanghullám ok fényhullám ok alakjá­ ban m agán a film szalagon rö gzíttet­ nek meg.

A német R uhm er kísérletezett v e le először, amidőn a Bell-féle fénytele­ font egy olyan készülékkel egészítette ki, am ely a fényhullám zásokat egy keskeny nyíláson keresztül a film sza­ lagra vezetve, azon a hangot szinte lefényképezte. Ennek a m egoldásnak is rengeteg hibái vannak és voltak. A feltalálók egész légiója foglalkozik olyan szer­ kezetek m egoldásával, am elyek e g y egy hibát kiküszöbölve a kérdést a végleges m egoldáshoz közelebb hoz­ zák. H ib afo rráso k vannak m ár a felvé­ telnél, kom plikációk vannak a film sza­ lagok m ásolásánál, a levetítés is szá­ mos nehézséggel jár, a hang vissza­ adása is sok kívánnivalót h agy hátra, van tehát m it javítani és tökéletesí­ teni. A Ruhm er-féle kísérletek alapjánindult el M ihály D énes m agyar m ér­ nök, aki m ár 1916-ban be is m utatja első beszélőfilm jét. 1919-ben kezdik m eg gyakorlati kísérleteiket Josef M assol, V ogt és D r. Engel, a „ T n E rg on -F on film “ fetalálói. N a g y lé­ péssel vitte előre a kérdést Dr. Lee de F o rest, a „ P hono-film “ feltalálója és ma m ár ott tartunk, h ogy m aga a probléma olyan m egoldást nyert,, am ely a beszélőfilm rendszeres üzleti kihasználását is lehetővé teszi. A beszélőfilm mai m egoldásánál a következő fizikai folyam atokról vanszó: 1. A hanghullám ok átalakítása elek­ trom os rezgésekké, ezeknek az elek­ trom os rezgéseknek több százezersze­ res felerősítése. 2. A z elektrom os rezgések átalakí­ tása fényrezgésekké e g y fotoelektrikus cella közbeiktatásával. A fény rez­ gések film re vitele olyképen történik,, h ogy a fényérzékeny filmen a v ilá g o ­ sabb és sötétebb fénybehatások egész:, sora keletkezik, 3. A film előhívása,

10

gal. E g y hangrezgésnek a film szala­ gon való m egrögzítésére tehát 1:'50-ed m illim éter hely áll csak rendelkezésre. M a m ár a fejlődésben odáig jutot­ tunk, h ogy ez a kérdés is teljes m eg­ oldást nyert. D e ha feltesszük, hogy a term észet hangjának utánzása és visszaadása teljes tökéletességgel si­ kerül is, a néma film fejlődésének a beszélő film fejlődése útját állni nem fogja; m indegyik a maga útján fog továbbhaladni; a beszélőfilm a néma­ film et kiszorítani nem fogja. A beszélőfilm nek azonban a film távirati továbbításával kapcsolatban látom óriási jelentőségét és nagy sperspektiváját. Legutóbb ugyanis a fran kfu rti szikratávírón eg y T riergon-film hangbeli részét sikerült to­ vábbítani, amelynél a film re fotograíált hanghullám ok, am elyeket a T r ie r gon vetítőgép fotocellája elektrom os áram m á alakít át, nem eg y m ikrofon közbeiktatásával váltak hallhatóvá, hanem ezek az elektrom os hullám ok közvetlenül a rádió továbbítójába ve­ zettettek. E zen az alapon a beszélőfilm re fel­ vett aktuális híradók a legtávolabbi zugban lévő rádiókészülékhez juttat­ hatók el és a beszélőfilm en m egörökí­ tett jelenetek a késő utókor szám ára éltévé bárm ikor rádión továbbíthatok lesznek. E z irányban látom én a be­ szélőfilm igazi jelentőségét.

4. A film másolása, 5. A film szalagra fényképezett hanglm llám ok átvilágítása és íg y fény rez­ géssé való visszaalakítása, 6. a fényrezgések átalakítása élek trom os rezgésekké ismét egy fotoelektrom os cella körbeiktatásával, 7. ezeknek az elektrom os rezgések­ nek sok ezerszeres felerősítése, az elek­ trom os rezgések elvezetése a hangszó­ rókhoz és végül 8. a hangrezgések felerősítése. A különböző hangfilrntypusoknál m ár m ost a feltalálók, v a g y a hang felerősítését, v a g y a fényrezgések film revitelét tökéletesítették és ja v í­ tották. K ülönösen n agy nehézségbe ütkö­ zött a m ásodpercenként keletkező h angrezgések teljes m ennyiségének a m ásodpercenként leszaladó íiim szalagra való felvétele. A film norm ális felvételi sebessége önm agától szabja m eg azt a határt, am ely a hangrezgések felvételére ren­ delkezésre áll. A norm ális felvételi se­ besség m ásodpercenként 16— 18 kép­ kocka, tehát 30— 33 centiméter. A m á­ sodpercenként keletkező h an grezgé­ sek szám a pedig átlagban 15.000. E z t a 15.000 han grezgést tehát 33 centi­ m éterre kell felvenni, m ert csak ú gy eg yezik a felvett cselekm ény a hang­

1 ^

örökítse meg családiát PA TH É „ B A B Y “ a m a tő r - m o z ig é p p e l! ——

Egy t e k e r c s á r a P 2*17 — -— —

M a g y a r o rs z á g i ve zé rk é p v ise le t:

Danubius Mozgóképipari RT. P a th é B a b y osztálya

VIII., Ü llő i-u t 4. szá m .

T e le fo n : J ó z s e f 461-98.

11

EADÓ ISTVÁN :

FILM ÉS GONDOLAT bban a versenyben, am ely elméletben és gyakorlat* bán az amerikai és euró* pai film gyártás között az elmúlt évben, sőt lap* pangva bár, de régebben megindult, nagy térelőnnycl indul az európai film gyártás. Ez a térelőny ne:n más, mint a gondolat, az eszmei tar* talom, am ely az európai filmben meg* található, de nincs az a Diogenes, aki az amerikai produkcióban m egtalálja. K étségtelen és elvitázhatatlan, hogy az amerikai filmterm elés produktumai kellem esebb, rokonszenvesebb, jólesőbb szórakozások, mint az európai filmter* mékek. C súnya emberek, aljas kör* nyezetek, sötét és rossz témák, amc* Ivekben vigasztaló momentumok ne lennének, alig találhatók az amerikai film ek között, de viszont m élységet és gondolatot is hiába keresünk. C ecil B. de M iile és D. W . G riffith azok, akik az amerikai film gyártás dsungeljébc gondolatokat, eszméket, m ély tém ákat és ideális m otivum okat plántáltak. M egilletődést, m élységet, nagyvonalúságot, egész em beriséget, vagy csak az emberiség egyes rétegeit átkaroló tém ákat csak az európai, fő* leg a német filmeken találunk meg. És ezeknek a gondolatoknak, a nagy* vonalú tém áknak valóságos mestere Fritz Láng. A M etropolissal tette le Fritz Láng az érettségi vizsgát ezen a téren, amikor a m indnyájunk lelkében nyugvó fantasztikum ot, a jövő iránti vágyat tükrüztc vissza filmen. Most, az idei szezonban megint olyan témát fogott meg a Spionban, am ely minden újságolvasó, intelligens, tehát moziláto* gató ember lelkében állandóan forr. Európa és a világ veszedelm ét, örök nyugtalanságát jelenti a bolsevizm us és jelenti az a földalatti rendszer, am ely át és átszövi az egész közéletet. A Spion főhőse, H aghi bankár —

akit Rudolf Klein*/^ogge az emberáb; rázoló jellenszínész csodálatos kész* ségével elevenít meg — szurrogátuma, összefoglalása a mai ember énjének, am ely titokzatosan, rejtett gondolatok* kai igyekszik az élet hatalmas harcá* bán a helyét m egterem teni és ember* társainak titkait azért kiszedni, hogy a maga érvényesülését elérje.

A

Fritz Láng ragyogó tehetsége abban nyilvánul meg, hogy egy tulajdonké* pen szokásos eszközökkel felépített, elejétől végig lenyűgözően izgalmas kalandordrám ának a mai igazi életet tudta háttérül odaállítani. A kalandor* drámák nevetségessé válnak azzal, hogy az élettel semmi közösségük nin* csen, hogy alakjaik épp olyan papir* masék, mint a díszleteik, de a Spiom bán él minden és mindenki. A bank* ház, a bankár, a diplomata, a kémfő* nők, az orosz diáklány, akit a bosszú kerget a kém kedésre, a kis félvilági macska, aki egy gyön gynyakékért vál* lalja a kém sötét szerepét, a japán kö* vet, aki keleti fanatizm ussal dobja oda az életét az elárult titokért cserébe és a bizonytalan kalandor, aki viszont az elárult titok kedvéért a pénzzel együtt szökni akar, mindenki és minden itt m ozog körülöttünk, talán a szomszé* dunk a filmszínházban, a villamoson... A kém valam ikor titokzatos exisz* tencia volt és így mint exotikum érdé* kelt. A kém ma itt él, mozog körülöt* tünk, a Dunapart hoteljeiben lakik, a bankok irodáiban dolgozik és a mula* tóban charlestonozik . . . A Spionban Fritz Láng felfedezett egy színésznőt, G erda Maurust, aki* nek nevét meg kell jegyezni és felfe* dezett egy embertípust, a kémet, aki az élet minden m ozzanatán rajta tartja a szemét és a kezét és am ely ember* típussal egy új világháborúig mind gyakrabban fogunk ta lá lk o zn i. . .

12

A "ILM ŐSKORA ZSITKOVSZKY BÉLA (ÖNVALLOMÁS) arm inckét évvel ezelőtt keriilt első ízlxm M agyarországra a film, ame­ lyet akkor m ég „élőkép­ nek" neveztek. A milleneumi kiállításon, 1896ban a sokszorosítási és fényképészeti pavillonban m utatták be nálunk az első m ozgóképet. E z a bemutatás azonban m ég nem volt olyan, mint ma, az első élőképet nem nézte v é g ig „táblás" ház, hanem az E dison-féle stereoscop-szekrény m ódjára a filmet egyszerre csak egy ember nézhette meg. Ebbe a szekrénybe a néző 1 ko­ ronát dobott be, azután a kép auto­ m ataszerkezettel, villam os kapcsolás­ sal m egindult és lepergett előtte az első filmkép. N éhány évvel később L um iére föl­ találta a falra való vetítést és rövide­ sen rá m ár nálunk is a falra való v e ­ títéssel m utatták be az első élőképe­ ket. A z első film ek 20— 40 méteres tekercsekből állottak, semmitmondó jeleneteket tartalm aztak, leginkább

H

J e le n e t az első magyar film b ő l a „ T á n c ” -ból. Csárdás.

Z s itk o v s z k y B éla , a leg első magyar film op era tőr.

J elen et a T á n cbó l. N ik ó L in a , V en d rey F e r e n c , H eg ed ű s G yula, S z e r é íny Zoltán .

13

tájképeket, ahol legalább 2 füstölgő vonat, v a g y más közlekedési eszköz volt felvéve. A z első film felvételt M a gy a ro rszá ­ gon 1896-ban, ugyancsak a m illenáris kiállítással kapcsolatban készítették. A z első fölvételt a Lum iére-cég ké­ szítette a milleneumi díszm enetről, ami akkor n ag y szenzációt keltett. K á r, h ogy ú g y a negatív, mint a m eg­ m aradt kópiák elpusztultak! E zt a m illenáris fölvételt 2— 3 évvel később a vándorm ozik m utatták be szerte az országban. 1898-ban az U rán ia szín­ házban a spanyol bikaviadalokról ké­ szült m ozgóképeket m utattak be. A z első magyar film 1901-ben ké­ szült. P ékár G yula írta ezt az első m agyar filmet, am ely a táncról szólt és a századok folyam án divatban volt táncokat elevenítette m eg. M a­ gán ak a film nek „T á n c " volt a címe. A fölvételeket sem amerikai, sem francia fölvevőgépen nem csinál­ hattuk, m ert abban az időben felvevő gépet kapni nem lehetett. Ú g y a fran ­ cia, mint az am erikai g yá ra k n agy titokban kezelték az akkori fölvételi gépeket és így magamnak kellett olyan fölvételi gépet konstruálnom , amellyel fölvételt tudtam csinálni. E z a szer­ kezet sikerült is, amennyiben bemu­ tatógépből átalakított fölvételi géppel csináltuk az első m agyar film fö lv ételt Saját konstrukciójú kopirozógéppel m ásoltuk a filmet. K ilen c évig áll­ tam az U rán ia szolgálatában, m ajd távozásom után teljes egészében a film technikának szenteltem m agam . E rr e az időre esik a film őskorának 2 legérdekesebb film fölvétele: R ákóczi Ferenc koporsójának Budapestre való elhozataláról készült fölvétel, a m áso­ dik pedig B lériot első fölszállása a rákosi repülőtérről.

A film gyártás m ár a háború előtt m egkezdődött és az akkori idők első film jeit, valam int a háború alatt ké­ szült m agyar film eket jórészt én fotografáltam . H o g y a nevezetesebb m agyar film eket fölem lítsem , ezek a következők voltak: K orda

S án d or ren d ezéséb en :

A n épfölkelő. L io n L e a , A fa lu ro ssza . K e r té s z M ih á ly ren d ezéséb en : A K a rth a u si. R a s z k o ln ik o v . K le in S á n d or vá lla lkozásáb an : S im o n Ju d it. K is s S á n d or r e n d e zé sé b e n : O d e tíe . Lá zár L a jo s dr. ren d ezéséb en : A d ró to stó t. A k o ld u s g r ó f. T a ifu n . A z A strá n a k B alogh B éla ren d ezéséb en : Az A A A

o b sitos. v e n g e rk á k . to p rin i nász_ P á l u ccai fiú k.

A kom m ün után a film gyártás fo­ kozatos visszafejlődést m utat fel, ú g y hogy a további felvételi m unkáktól visszavonultam . A Paedagógiai film ­ gyárban vállaltam állást és ott Á gotái Béla vezérigazgató úr irányítása mel­ lett ma is az ifjú sá g i szemléltető ok­ tatás céljait szolgáló képeket készítem . B üszkeséggel állapítom m eg, h o g y 1— 2 nemzedék került ki a kezem alól és boldog va g yo k , h ogy m egterem ­ tője va g yo k annak a m agyar film kul­ túrának, am ely fennállásának három évtizede alatt nemcsak világh írű m ű­ vészeket, rendezőket adott a világn ak, hanem sok m agyar film technikust is, akik hirdetik a kinem atografia dicső­ ségét szerte e világon.

14

F izessü nk

elő a ,,Film knltúra“ -ra.

K

A

z

-O K T A T Ó F IL M

A MOZIEGYESÜLET ÉS AZ OKTATÓFILMEK M a g y a r o r s z á g m in d ig hálás ta la j

v o lt

a k u ltú r film e k részére, jó lle h e t film s z ín ­ h á za in k

a z u tó b b i é vek b en

n é m ile g e l­

h a n y a g o ltá k a z o k ta tó film ü g y é t. A

kö­

zö n s é g k ív á n ja a z is m e re tte rje s z tö fi m et i

és ennek a k ív á n sá g n a k eleg et k ell tenni a

m o z g ó k é p s zín h á za k n a k

is.

Ebben

az

ü g y b e n a M agyar M ozg ó kép ü zem etig ed ó ly e se k O rszá g o s E g y esü letétiek e ln ö k sé ge a k ö v e tk e ző összes,

fö lh iv á st

m a gy a ro rszá gi

b o c s á jto tta

ki a z

m o z itu la j do n o-

so kh o z:

A z üzleti lelem ényesség minden időben rátalál arra az alkalom ra, am i­ kor a gazd asági, társadalm i v a g y ku l­ turális életben, a m aga érvényesülé­ sének teret biztosíthat s nem rajta m úlik, h o gy an yagi és erkölcsi hasz­ not ne arasson. H a vetélytársa nincs, könnyű a m unkája, ha pedig van, fel­ veszi a versenyt nyíltan, v a g y oly esz­ közök, m ódok kihasználásával, mely leplezi az üzleti célt, de végeredm é­ nyében m égis m eghozza a leleményes tevékenységnek a gyüm ölcsét. A film kultúra fejlődése, a film ek a népmüvelődés, oktatás, ism eretter­ jesztés szolgálatába való beállíthatása, a film feltartóztathatatlan . népszerű­ sítő ereje és hatása, a legkézenfek­ vőbb lehetőséget n yú jtják ahhoz, h ogy m indazt akár külön vállalkozások, akár társadalm i egyesületek, intézm é­ nyek üzletileg és erköcslileg kihasz­ nálhassák. É s ma ott tartunk, h ogy éppen a m ozgóképszínházak m űködé­ sének gazd asági érdekeinek rovására m ár ki is használják, szinte észrevét­ lenül olyan konkurrencia jut erőhöz és veti m eg a lábát, m ely ham arosan

elháríthatatlan csapást m ér a m ozgó­ képszínházakra. E urópai jelenség és M a gy a ro rszág sem kivétel, h ogy a film em lített népm űvelődési, oktató, ism eretterjesztő és tudom ányos célokra történt hasz­ nálhatósága vállalkozásokat kelt élet­ re. K ü lön szigetek keletkeznek a film ­ kultúra óceánjában. E zek a vállalko­ zások rászabadulnak az iskolai film ­ oktatásra, az iskolán kívüli ismeretterjesztés propagálására, egyesületek, körök, társulatok m űködési területé­ nek kiterjesztésére és valam ennyien tulajdonképen a m ozgóképszínház kö­ zönségének sorait ritk ítjá k m eg, szánják jobban és jobban körül, eg y re szűkítve a m ozgóképszínházak érvé­ nyesülésének talaját. Fellépésük szim ­ patikus, m ert akciójuk közérdeket érint. A m agyar m ozgóképszínházak ezt nem nézhetik tétlenül két okból: lét­ fen tartásuk jövőjéért és annak a bá­ zisnak a m egvédéséért, m elyen h iva­ tást betöltők s erre predesztinálva let­ tek. A mód adva van, csak fel kell eszmélni. E gyesületün k vezetősége nem egy alkalom m al hangsúlyozta, h ogy a m ozgóképszínházak m ég áldozatok hozásával is, törekedjenek arra, h o g y m űsoraikban a m űvelődés, oktatás, is­ m eretterjesztés jusson szóhoz a szó­ rakoztatás mellett, eltekintve attól, h o gy ez irányban engedélyokiratok­ ban foglalt kikötések, kötelességeket is rónak az engedélyesekre. A m ulasztást jóvá kell tenni hala­ déktalanul, m ert a fenyegető veszede­ lem mellett, ott settenkedik a m ozgó­

15

képszínházak elleneinek az a sokasága is, m ely kétségbe von ja hangos szó ­ val, sajtóban, propagandában a m oz­ góképszínházak kulturális szükséges­ ségének jogosultságát. M egállítani pedig a folyam atot csak ú g y lehet, ha bizon yságot szolgáltatunk arról, h ogy a m ozgóképszínházak az ifjúságnak, a nép különböző rétegeinek, a nem­ zeti gondolat m élyítésének, kulturális és erkölcsi értékek szállítói. E gyesületün k vezetősége e téren is

a tagok tám ogatója kíván lenni s a társegyesülettel /karöltve lehetősége­ ket fog találni, h ogy elsőrangú, de m indenesetre olcsó oktató, ism eretter­ jesztő, kulturális film ekkel tehessék változatossá a m ozgóképszínházak m űsoraikat. A térzett, m egfontolt, a jelenségek­ ben felism ert a g g á ly o k m agukkal hordó intő sorainkat veg yék ta g ­ jaink fontolóra valam ennyien, legyün k egyek a jövő n ag y m unkájában.

A BERLINI FILMKONGRESSZUS PROGRAMMJA Augusztus 21#től 24 #ig nagy arányú kongresszust rendez a Reichsverband# Deutschcr#Lichtspieltheaterbesitzer (a németbirodalmi m ozgóképszínház tu# lajdonosok egyesülete), amelyre Ma* gyarországból is sokan vesznek részt. A m agyar küldöttséget a M M O E ve* zetősége: Tasnády-Szüts A n d o r állami titkár, elnök, D écsi G yu la társelnök, Gyárfás G yula ü gyvezető alelnök, Fe# nyő Sándor alelnök fo gják vezetni. A kongresszuson körülbelül 1000 külföldi résztvevő jelenik meg és így ez a bér* lini m ozikongresszus valóban hatalmas m anifcsztációra készül. A kongresszus program m ja a következő: Augusztus 21, kedd:

Augusztus 23, csütörtök: d. e.: A N ém etországi Film vállalatok K özponti Szövetségének köz# gyűlése és film ek bemutatása, d. u.: a résztvevőket különvonat vi# szí Babelsbergbe az ottani mű# term ek m egtekintése céljából.

d. e.: a birodalmi szövetség közgyü# lése a kereskedelm is és ipar* kam ara nagyterm ében (csak szövetségi tagok számára), ■este: a porosz tartom ánygyülés épü# létében a berlini moziegyesü# let vacsorát rendez.

Augusztus 24 , péntek: d. e.: a Spitzenorganisation ülése, film ek bemutatása, d. u.: a külföldi vendégek kirándu# lása Potsdamba, este: díszvacsora a Zooban és ezzel zárják is a 4 napos közgyűlést.

A z o k t a t ó f i lm S z á s z o r s z á g b a n . D re zd á b a n 3 m ú lt n ap o kban o r sz á g o s k ö z g y ű lé s t ta rto tt a S a ch sisc h er L a n d esv erb an d tű r B ild - und .F ih n ew sen , am elyen ig e n érd ekes b e szá m o ló t ta rto tta k az o k ta tó film sz e rv e zé sé rő l és g y a ­ k o r la t i je le n tő sé g é rő l S z á s z o r s z á g b a n . A z o r s z á g o s k ö zp o n t S z á s z o r s z á g terü letén 38 k e rü le ti fió k o t lé te sített, h o g y az o k ta tó fil­ m et a z e g é sz o rszá g b a n n ép szerű sítsék . 1927. é v fo ly a m á n 7 ta n fo ly a m o t ta r to tta k tanítók é s tanárok részére, a m ely ek en 640 ta n ító t Icép eztck k i m o zg ó fén y k ép -g ép k ezelő v é. E z e k

a ta n á ro k g é p é s z v iz s g á t te tte k le, u " v h o g y a jö v ő b e n m a g u k tu d já k a film e k e t v e títe n i. A S z ö v e ts é g n e k k ö rü lb e lü l 20,000 d ia p o zit i v j a van , a fö ld ta n i- és n é p r a jz i fén y k ép fe lv é te le k szám a k b . 8000, m ig az o k ta tó ­ film e k h o ssza m e g h a la d ja a 70,000 m étert. A z is k o la i elő a d á so k so rán összesen k é tm il­ lió m éter o k ta tó - és tu d o m á n y o s film e t v e t í­ tettek. A z o r sz á g o s sz ö v e tsé g n e k kb . 300 ta n te s tü le t-ta g ja van , a m e ly ek a k ö z g y ű lé s e n h o z z á já r u lta k ahh oz, h o g y a sz á sz o r s z á g o s o k ta tó film -k ö z p o n to t (L a n d e s b ild -S te lle t) á l-

Augusztus 22, szerda: d. e. nagy díszközgyűlés az Urak* házában az összes külföldi de# legátusok bevonásával, a höl# gyek kivételével, akiket nagy kiránduló#autókon Berlin lég# szebb környékére visznek ki, d. u.: az új produkció bemutatása, este: díszvacsora Krollnál.

la m o s its á k . A k ö z g y ű lé s e n e zu tán m é g b e ­ sz á m o lta k a h á g a i m á so d ik o k ta tó film -k o n ­ fe re n c iá ró l is.

I s m e r e t t e r j e s z t ő film a N o b i le -e x p e d ic ió r ó l. Az é s z a k s a rk i k a ta s z tr o lá lis k u ta tá s o k k a l k a p cso la tb a n a p é te rv á ri S o w k in o k ü lö n o p e­ ra tő rö k e t k ü ld ö tt a z é sza k i sa rk ra , h o g y az otta n i ese m é n ye k rő l m in den ré s zle tre k ite r ­ je d ő film fe lv é te le k e t k é szítse n ek . A z e g y ik op e ra tő r ín ár v is s z a is é rk e ze tt és több sz á z m éter n e g a tív o t h o zo tt m a g á v a l. a z é s z a k ­ s a rk i fe lv é te le k rő l. A K r a s s z in -jé g tö r ő n s z in ­ tén ré s z tv e tt e g y o ro s z film o p e ra tő r, a k i a m e g ta lá lt N o b ile -c so p o rt m in den m o z z a n a tá ­ ról n a g y o n érd ek es fe lv é te le k e t k é szíte tt.

A z U f a D o b r u d z sa - f ilm je . H e te k ó ta n a g y film -e x p e d ic ió ta r tó z k o d ik G a la cb a n , h o g y a z U fa ré szére a D o b ru d z s á r ó l film fe lv é te le ­ k e t k é szítse n ek . A z e x p e d íc ió dr. S c h u lz v e ­ ze té sé v el b e já rta m ár a D o b ru d z s a h e g y e it, ő s e rd ő it és o tt re n d k ív ü l értékes és szép fe l­ v é te le k e t k é szíte tte k . A fe lv é te le k a la tt az ex p e d íc ió v a ló s á g g a l s á to rtá b o rt ü tö tt a h e ­ g y e k k ö rü l, h o g y o tt a felv ételek e t a zu tán te lje s n y u g a lo m m a l k é szíth e ssék . A te rm é ­ sz e ti felv ételek e n k iv ü l a z á lla tv ilá g b ó l, az á lla tv ilá g re jte lm e ib ő l k é s z íte tte k n a g y s z e rű fe lv é te le k e t. í g y re n d k ív ü l sik e r ü lt a s a s o k ­ ró l k é szü lt felv étel, a m e ly n em csak tu d o m á ­ n y o s szem p o n tb ó l szép és érté k e s, hanem m in t film lá tv á n y o s s á g is feltű n é st f o g k e l­ teni. A n g o l — b e l g a o k t a t ó f i lm - s z ö v e t s é g . B e lg i­ u m ban hires a „ C in c g ra p h ic B e lg ia n U n iv c r s ity “ n evű n a g y k ite rje d é s ű o k ta tó film -s z e r ­ veze t, a m e ly n e k ö tv e n e z e r t a g j a van B e lg i­ um ban, F ra n c ia o rs z á g b a n , H o lla n d iá b a n , az E g y e s ü lt-Á lla m o k b a n , In d iáb an és e g v é b o r ­ sz á g o k b a n . E z a ha ta lm a s sz e r v e z e t m o st a z angol ta n ü g y i é rd e k e ltsé g e k k e l tá rg y a lá so k a t fo ly ta t, h o g y az o k ta tó íilm -c s e re fo rg a lm a t A n g liá v a l is m e g k e z d je . A tá rg y a lá s o k e re d ­ m én nyel k e cseg te tn ek , ú g y h o g y ez a b e lg a o r g a n iz á c ió rö vid ese n A n g liá b a n is t e r je s z ­ k e d n i fo g .

A n em zetközi o k tató film -in tézet sz a b ály ­ z a t a . Jú liu s 25-én G en fb e n ö sszeü lt a sz e lle m i e g y ü ttm ű k ö d é s n e m ze tk ö zi b iz o ttsá g a , a m e ­ ly e n 20 á llam b ó l k ö rü lb e lü l 50 m e g b íz o tt j e ­ len t m eg. A b iz o tts á g e g y ik le g fo n to sa b b te e n d ő je , a m ely b en n ü n ket k ö z e le b b rő l é rd e ­ kel, a R ó m á b a n létesíten d ő n e m ze tk ö zi o k ­ ta tó film -in té ze t a la p s za b á ly a in a k és s z e r v e ­ z e ti sz a b á ly a in a k k id o lg o z á s a . A ró m a i in té ­ ze t, a m ely a ligh a n em a bern i n e m ze tk ö zi o k ­ ta tó film -k a m a r a h elyét f o g ja e lfo g la ln i, nagyszerep et fo g já ts z a n i a jö v e n d ő o k ta tó film p o litik áb an .

A n é p s z ö v e t s é g i o k t a t ó f i lm - i n té z e t új v e ­ z e tő je . A N é p s zö v e tsé g e ln ö k sé g e a N é p s zö ­ v e tsé g o k ta tó film -in té z e te ré szé re dr. D e F e o - 1, a L . U . C . E . e d d ig i v e z e tő jé t n e v e z te k i a z in té ze t ig a z g a tó já v á . E n n e k az o k ta tó ­ film -in té ze tn e k s z é k h e ly e a jö v ő b e n R ó m a le sz és D e ‘ F e o R ó m á b ó l f o g ja az in tézetet irá n y íta n i. D r . D e F e o tá v o z á s á v a l a L . U . C . E . e g y ik le g je le n tő se b b szem ély é t v e s z ­ tette cl, a ki le g u tó b b a L U C E — U F A s z e r ­ ző d é si tá rg y a lá s o k a t irá n y íto tta és tető alá h o zta . D r. D e F e o O la s z o r s z á g e g y ik le g k i­ v á ló b b o k ta tó film -s p e c ia lis tá ja , a k ib en a n e m ze tk ö zi o k ta tó film -m o z g a lo m igen é rd e ­ m es v e z e tő t n yert.

161 k u l t ú r f i l m k é s z ü l t N é m e t o r s z á g b a n á p r i l i s — j ú n i u s h ó n a p o k b a n . 1928 m á so d ik n eg y ed éb en a n é m e to rszá g i m o z g ó fé n y k é p v iz s g á ló b iz o tts á g o k 161 is m e re tte rje s z tő - és o k ta tó film e t c e n zu rá zta tta k , összesen 78,427 m. h o sszú sá g b a n . A z év első n eg yed éb en 198 k u ltú r film k é s z ü lt N é m e to rs z á g b a n 110,493 m , h o sszú sá g b a n , e sze rin t tehát a k u ltú r film p ro d u k ció a m á so d ik é vn e g y ed b e n v is s z a ­ esett. A g y á r tó k k ö z ü l az U F A áll a z első helyen 17 film m el 8500 m . h o sszú sá g b a n , a m á so d ik helyen k ö v e tk e z ik az E M E L K A 12 film m e l 4870 m . h o sszú sá g b a n , a h a rm a d ik h elyen áll a N a tio n a lfilm 9 o k ta tó film m e l. J e lle m ző a n é m e to rszá g i o k ta tó film -m o z g a ­ lo m ra , hogy- e g y fél e szten d ő le fo rg á s a a la tt 350 k u ltú r film k é szü lt.

Nyaralók figyelmébe! P E N Z IÓ K ,

FIÚ- ÉS L E Á N Y O T T H O N O K .

H eíi 4 0 p e n g ő e llá t á s i díj a k ö v e tk e ző e lő k e lő p e n z ió k b a n : London, Velence-Lido, Abbázia, San Remo, St. Moritz, Lugano, Genf, M ontreux, Mentőn, Nizza, Cannes, Monte-Carlo, Biarritz, Chamonix, Grenoble, Deauville, Paris, Bad-Isclil, Bad-Aussee. — Tanulóknak heti 88 pengő. — Szeptem bertől 30 pengő. — P rospektus (válaszbélyeg). — Ezren felüli referencia. — 25% társasutazási kedvezmény.

PESTALOZZI-IRODA, BUDAPEST V., ALKOTMÁNY-UCCA 4 , I I .

17

—

T elefon : A ut. 2 4 2 -3 6 .

ILMTECHNIKA R o v atv ezető i SZÉK ELY S Á N D O R , oki. g ép észm érn ö k

A YETITŐFAL ÉS VETÍTŐGÉP HELYES ELRENDEZÉSE gazd asági depresszió, a film színházak rossz üz­ letmenete, nem akadálya annak, hogy m indég újabb és újabb m ozgó­ II képszínházakat ne épít­ senek. Régebben a m ozgóképszínházak építésénél a gépházakkal nagyon m os­ tohán bántak, a gépkamrát egy fölös­ leges rossznak tekintették, a világítóberendezéseket, veti tőkerendezéseket m agasan a színpad n ívója fölött he­ lyezték el, h ogy minél kisebb helyet foglaljon el és minél több hely jusson a z ülések szám ára. M a m ár lassankint rájönnek arra, h ogy egy m ozgó­ képszínháznál a fősú ly elsősorban a .vetítés jóságára fektetendő. Öröm m el állapítom meg, h ogy erre vonatkozó cikkeim , ismertetéseim ter­ mékeny talajra találtak. M a m ár a leg­ távolabbi vidékekről is az építeni szán­ dékozók először a szakem berekhez fordulnak tanácsért, felvilágosításért és csak azután bízzák m eg az építésze­ ket a tervek elkészítésével.

film színházépítésénél — vagy átépíté­ sénél — figyelem be veendő. A vetítőfal szélessége ne legyen na­ gyobb, mint a vetítési távolság negyed része, de ne legyen kisebb, m int a ve­ títési távolság hatod része. A z alábbi táblázat a vetítési távolság és kép­ mező szélesség közötti leghelyesebb arányt m utatja:

A

A z elmúlt napokban is három nagy vidéki város m egbízottai és tervezőépí­ tészei kerestek fel szakvélem ény adása céljából, ami arra indít, h o gy néhány olyan g yako rlati adatot ismertessek meg az érdekeltekkel, mely minden

(leütési távolság in.

16

18

20

24

28

30

35

40 45

50

tiépmezé szélesség 3-2 3-6 4 ’0 4 8 5 6 6 0 7 0 8 0 9 0 io -o m.

A m i az első széksornak a v etítő fa l­ tól való távolságát illeti, az is szoros összefüggésben van a képm ező széles­ ségével, m ert az első sorban ülő né­ zőknek is alkalm at kell adni arra, hogy az egész képet teljes szélességé­ ben akadálytalanul és zavartalanul te­ kinthessék át. Hépszélesség 3 0 m.

4*0 5 0

60

7-0

8-0

90

100

Hz első sor távolsága 5*10 6-15 7-20 8-25 9-33 10 35 11 4 0 12 45 m.

A vetítőfaln ak a vetítőgéphez való elhelyezkedése szintén lényegesen be­ folyásolhatja a vetítés tisztaságát és

18

helyességét. Nagyon magas helyről éles szögben történő vetítésnél, v a g y nagyon oldalról történő vetítésnél olyan képeltorzulásoka t, el rajzoláso­ kat észlelhetünk, m elyek a kép za va r­ talan élvezését lehetetlenné teszik. E zért a színház tervezőinek erre a körülm ényre különös gondot kell fo r­ dítani ok. A z ideális vetítés az volna, ha a v e ­ títőfal közepén elképzelt m erőleges vonal egyszersm int a vetítőgép opti­ kai tengelye volna, v a g yis a vetítőgép objektívjén és a fényforráson átmenő vonal m eghosszabbítása a vetítőfalat pontosan a középen metszené. E z az eset akkor áll elő, ha a vetítőfal fü g ­ gélyes, a vetítőgép pedig vele szem ­ ben pontosan a középen van elhe­ lyezve. E z az eset azonban vajm i ritka. Legtöbbször az erkélyek m iatt a v e ­ títőkam ra m agasan az erkély fölé kerül és íg y a vetítőgép optikai ten­ gelye és a vetítő falra m erőleges ten­ g e ly néhány fok elhajlást fog m u­ tatni. M ár m ost aszerint, h o gy az el­ hajlás m ilyen m értékű kell a vetítő ­ falon, v a g y a lám parendszeren olyan változtatásokat eszközölni, amelyek az eltorzulásokat elim inálják. v a g y csökkentik. A m íg az elhajlás a o°— 150 között van, a gép kezelése egyszerű, a v e tí­ tés norm ális. 150— 200 géphajlásnál m ár a tükörlám pák változtatásával

kell a vetítésnél előálló nehézségeket leküzdeni, 25°-on felül pedig tükör­ lám pák nem használhatók. 150 lám pahajlásig bárm ily gyú jtótávolságú tükörlám pát használhatunk a vetítéshez, legfeljebb a m egenge­ dett m axim ális áram erősség változik. 150— 20° lám pahajlásnál m ár csak 100 és 110-es gvu jtótávolságú tükörlám pa alkalm azható, 25°-on felül pedig m ár csak rendes ívlám pa tartható üzem ­ ben. A kép eltorzulásának csökkentésére a vetítőfalat kissé m egdöntjük, h ogy a h ajlásszöget relatíve csökkentve, ezzel a torzulást kisebbítsük. U gyan ­ ezt kell tennünk abban az esetben is, ha a vetítés oldalról történik, m ert akkor a vetített képnek az a fü g g é ­ lyes éle, am ely a géphez közelebb van rövidebb lesz, mint a külső éle. Ilyen esetben a vetítőfalat fü ggélyes tenge­ lye körül e g y kissé a vetítőgép felé ford ítju k és ezzel csökkentjük a kép eltorzulását. M ég eg y fontos körülm ényre aka­ rom a figyelm et felhívni és ez a gép­ kamra nagysága, ő rizk ed jü n k a kis gépházaktól. Ma, am ikor kettős v etí­ téssel dolgoznak a színházak, rendkí­ vül fontos a gépek jó elhelyezése, a kényelmes kezelési lehetőség. K é t gép esetén a gépkam ra széles­ sége 3.80 méter, a két gép tengelytá­ volsága legalább 1.20 méter, a gépház m élysége pedig legalább 2.60 méter.

B U D A P E S T S Z E N T 1K A R 0 IT -S Z IG E T . Százötven holdas festői szépségű park, é v s z á z a d o s fák, g y ö n y ö r ű v ir á g o k . SZANATÓRIUM - SZENT MARGIT GYÓGYFÜRDŐ NAGYSZÁLLODA - STRANDFÜRDŐ l é g z é s n apfürdők, g y ó g y to rn a Ú s z á s , e v e z é s v ito r lá z á s , m o to r c s ó n a k , — g a la m b lö v é s , — lo v a s sp o r to k , po o t e n n is z . — V e r se n v e k , bajnoki m é r k ő z é s e k , r e g a ttá k . 211T ÍV 7

W

Á

Mag3S s z í n v o n a l ú h a n g v e r s e n y e k , tá n c .

AUTÓJÁRATOK A KOHÁRY-UCCÁBÓE.

19

m

+ MARICS ISTVÁN, a Magyar M ozgófényképgépkezelők Orsz. Szövetségének elnöke :

A MOZGÓFÉNYKÉPGÉPKEZELŐK SZOCIÁLIS ÉS TÁRSADALMI HELYZETE népiesen elnevezett m ozigépész a kinemato# grafia kezdetekor dilié# táns, ízig#vérig bohém ember, aki az újdonság varázsát a maga javára igyekezett kihasználni. A zonban a ki# nem atográfia fejlődése állandóan kény# szeritette, hogy tudását mindinkább gyarapítsa. íg y érkeztünk az 1910#hcz, amikor már szükségét érezték, hogy jogos igényeik kielégítése céljából egyesületben töm örüljenek. Így szüle# tett meg a M agyar Mozgófényképke# zelők Egyesülete, am elynek keretében az akkor nagy lendülettel induló mozgó# képüzemekben már saját kebelükben tartott szakvizsgát sikeresen elvégzett gépészeket közvetített. Jellemző a ma# gyár akaraterőre, dicséretes munkát végzett az akkori vezetőségünk, amely# nek egyik kim agasló elnöke a nemrég szerencsétlen körülm ények között el# hunyt néhai Farkas J. József volt, aki a m unkaközvetítést is végezte és nem# csak N agym agvarországon, hanem a Balkán egész területére közvetített. Még ma is Belgrádban dolgozik az egyik dorozsmai m agyar gépész s an# nak idején még Ceylon#szigetére is tő# lünk vittek gépészt. A nyugati államok gépészítestülctcivcl is fenntartottuk a kapcsolatot, am ely nem egy esetben tőlünk kért és kapott szakem bereket. A z akkori gárdának egyes tagjai ma

már mint tulajdonos, bérlő, üzletve# zefő, nagy vállalat igazgatója stb. a szakm ában előkelő pozíciót biztosított magának. A z 1912. év végén az egye# sülét csatlakozott a M agyarországi Vas# és Fémmunkások K özponti Sző# vétségéhez, am elynek 1928. március hó 30#ig volt egyik szakcsoportja. Ebbe az időbe a nagy háború is beleesik, amelyben a gépészek 80 %#a teljesített katonai szolgálatot. Ezeknek 15%#át veszítettük hősihalottakban. A hábo# rús idők alatt és az azt követő fórra# dalmi időkben a szakmai élet teljesen a szakszervezet befolyása alá került. Ez alatt az éra alatt történt egyik na# gyobb gépészm ozgalom, am ely 1 órai m unkabeszüntetés után, teljes meg# egyezéssel végződött. Ez a m egegyezés rég hatályát veszítette s azóta, bár minden igénynek m egfelelő és szak# tudással rendelkező tag áll rendelke# zésre, a fizetések terén mindannyian mostoha elbánásban részesülnek. Ez és egyéb okok szolgáltak alkalmul arra, hogy 1928 március 30 #án a Ma# gyarországi Vas# és Fémmunkások K özponti Szövetségéből az Egyesület kiváljon és szaktudásuk gyarapítása, valam int életnívójuk békés úton valófeljavítása érdekében az önálló és füg# getlen Magyar M ozgófényképgépkeze# lök Országos Szövetsége keretében töm örüljenek.

A FILM T Ö R T É N E T E S Z Á M O K B A N 1863-ban született Charles Pathé, aki E m il fivérével társulva meg­ vette L ou is Lum iére első vetítő­ gépét. 1 877-ben fedezi fel Graham B ell a telefont, a m ikrophont, a hang­

20

rezgéseknek elektrom os rezgésekké és az elektrom os rezgéseknek hanggá való átváltoztatására szolgáló be­ rendezést. Ugyanebben az évben mutatja be H ughes az ő mikro pilon­ ját, de hasonló készüléket szerkeszt Edison is. A mikrophon a beszélo-

film mai rendszerénél lényeges fon ­ tosságú. 1893-ban hozzák forgalomba E d i­ son „ K inetoscop“ -ját. E z a film gép tulajdonképen egy kis szekrény, amelybe egy pénzdarabot dobva egy nyíláson keresztül, film re felvett je­ leneteket lehetett látni. A film et egy kis izzólámpa világította át. * 1893-ban fed ezi fel B ell a fénytelefont. * 1893 március 22-én L ou is L u ­ miére photokém ikus m eghívott szakközönség előtt egy általa szer­ kesztett gépen levetíti az első kó­ piáját egy általa felvett film nek. A film L um iére édesapja lyoni, gyárá­ nak udvarából távozó munkásokat ábrázolta. * 1893 december 28-án Párisban L ou is Lum iére először vetít a ,,Le Ciném atograph"-al, amely összekö­ tő kapocs az ugrásszerűen mozgó képsorozat és vetítő készülék kö­ zött. * 1896-ban alakult a „P a th é Cinema“ cég és a „C in éih éá tre". % 1898-ban K am in bemutatja „B ioscop“ készülékét Angliában. * 1899-ben Albert S m ith és Charles Urban oly felvevőgépet szerkeszte­ nek, amelyen két zárólap van az objektív előtt, egy rendes és egy vö­ rös és zöld szűrővel ellátott lap. E z a második, fele olyan gyorsan fo ­ rog, mint az első zárólap. A z így felvett film szalagon a vörös és zöld képkockák változnak. A z így előál­ lított film a „ K inem akoloP \ & 1899-ben foglalkozik Edison Alva Tamás először azzal a gondolattal,

hogy olyan film et készítsen, amely egyszersmind beszél. * 1900-ban szerkeszti Ruhm er a „P hototelephon“ -t, mely a mai- be­ szélőfilm m ódszerek tulajdonképem alapja. * 1900-ban M esster és Goldschmiedt a synckronizm ust azzal érik el, hogy a 5vetítőgépet és a gram ofont synckron m űködő m otorokkal hajtják meg, melyek ellenállással szabályoz­ hatók. *

1902 november 2-án Léon Gaumont a párisi photographiai társu­ latnak egy olyan készüléket mutat be, amely a vetítőgép és fonográf teljes együttm űködését biztosítja és így a beszélőfilm problémáját a tö­ kéletesedés felé viszi. * 1902-ben K o m tanár tökéletesíti Backewall képtovábbító készülékét. A készülék neve „Teleautograph“ . * 1903-ban szerkeszti meg H einrich Ernemann az „A m a tő r Kinemaiograph“ -ot, a keskeny filmszalagra alkalmas egylyukú gépet. * 1903-ben szerkeszti meg M esster a synckron készülékét, amellyel a vetítőgép és fonográf egyidejű mű­ ködését megoldotta. * 1903-ben M urger az objektív mö­ gött olyan sokszögű prizmát alkal­ maz, amely tükrökkel van bevonva„ & 1909-ben a francia Pineaud java­ solja először a hangnak film re való felvételét olyképen, hogy a hanghullámokat egy tűvel a kilágyított celluloidba úgy karcolja be, mint egy grarn ofonlem ezbe.

MIRODALOM SZAKSAJTÓ G u id o B a g ie r : D é r kom m en d e F ilm . V e r la g : D e u tsch e V e rla g s a n s ta lt, S tu t tg a r t— B e r lin — L e ip z ig . A ném et sz a k iro d a lo m m á r so k szép k ö n y ­ v et p ro d u k ált, de B a g ie r köny've a jö v ő film ­ jé rő l o lya n esem én ye a n ém et k ö n y v p ia c n a k , a m ely té n y leg m egérd em el m inden fig y e lm e t és érd e k lő d é st. N em is sz ó lv a a k ö n y v g y ö ­ n yörű , n y o m d a tec h n ik a i k iá llítá sá ró l, am i m a g á b a v év e is sz e n zá ció szá m b a m e g y , a k ö n y v ta rta lm á n a k k ü lö n le g e s fe lo sztá sa és tá rg y a lá si m ó d ja az, am ely lek ö ti a s z a k e m ­ b erek m inden fig y e lm é t. É rd e k e se n v e ze ti be a z o lv a só t a sz e rző . E lő s z ö r a zt k é rd i, h o g y mi v o lt, azu tán rá m u ta t a m ű v é szet je le n ­ legi á llására, v a g y is a rra , am i v an és ebből k ö v e tk e z ik a k o n k lú zió , m i le sz? M i le sz a film b ő l szelle m i tekin tetb en , m ű v é s z e tile g és te ch n ik aila g . K ö v e tk e z ik a sz e rző szerin t a d e fin íció és a film c é ljá n a k az ism ertetése. N em e g y h o sszú feje ze tb e n , érd ektelen s t í ­ lusban , hanem ebből a három a lap kérd ésbő l k iin d u lv a : m i v o lt, m i v a n és m i lesz, több ízb en , nagy- sz a k é rtele m m el, h allatlan szép és friss stílu sb a n fe jte g e ti n ézeteit a sz e rző a film rő l. E fe jte g e té s e i so rá n term észetesen kü lön fe je z e te t szen tel a sz erző a k u ltu r fllm nek, a já té k film n e k , a film d ra m a tu rg iá n a k , a film tu d ó sitá sn a k és film te ch n ik á n a k , a szín h áz és film s z ín h á z k ö z ti v is z o n y ta g la lá ­ sán ak, sz ó v a l e z a k ö rü lb elü l 120 old alas n a g ya la k ú k ö n y v m in den v o n a tk o zá sb a n m e g ­ v ilá g ít ja a m odern k u ltú ra e g y ik je le n té k e n y e sz k ö z é t: a film e t és helyes é rzé k k e l v e ze tt rá b en ő n k et a jö v ő film jé n e k az ism e rte té ­ sére. A ra g y o g ó a n k iá llíto tt k ö n y v n e k k ü lö ­ nös é rd e k e sség e a z a 203 kép és fo to , a m e ly e ­ ket példakép á llíto tt od a és m in d e g y ik k é p ­ nél rö v id m a g y a rá z a to t fiiz az illető film h e z. K ü lö n ö se n é rd e k e se k a zo k a képek, am elyek a k ü lö n b ö ző em b e rtíp u so k a t á b r á z o ljá k , r á ­ m u ta tv án a rra , hogy* m ily en n ek kell lenni az ig a zi k é p á b rá zo lá sn a k a film en . U rb a n G ad óta ilyen szép és é rtékes k ö n y v e t nem igen írtak és a z é r t ez a kön yv, kell, h o g y helyet fo g la ljo n a film m in den b a rá tjá n a k a z a s z ­ talán.

Dr. R u d o l f H a r m s : K u ltu rb e d e u tu n g und K u ltu rg e fa h re n des F ílm s . V e r la g G. B rau n , K a rls ru h e . Á r a M 1.80. A W is se n und. JV irken cim íi so ro za ta 44-ik fü ze te dr. R u d o lf H a r m s könyvvé, a m e ly a film k u ltu r á lis je le n tő sé g é rő l, de e g y ú tta l a film k u ltu r v e s z é ly e irő l is é rte k e zik . A sz erző rö v id v issza p illa n tá st v e t a k in e m a to g r á fia tö rtén etére, a k ö z ism e rt C a m e ra -o b sc u ra tó l a stro b o sk o p o n k e re sztü l a m a i n ap ig, m a jd rö v id s ta tis z tik á t so ro l fel a n ém et film s z ín ­ há za k fe jlő d é stö rté n e té rő l és lá to g a to tts á g á ­ ról. Ig e n érd ekes ö s sz e fo g la ló ré szle te z é s a k ö n y v n e k az a része, a m ely a film b első- és kü lső s tr u k tú r á já r ó l szól. N a g y o b b fe je z e te t szen tel a sz erző a nagy7 e lte rje d ts é g re szert tett film re k lá m n a k . M in t a le g tö b b szerző , dr. H a rm s is a film és a szín h á z k ö z ö tti v i ­ sz o n y t p e rtra k tá lj a, a v ég é n p e d ig az o k ta tó és a k u ltu r film e k n e k szen tel e g y iv et. A sz e r ző a v ég é n a rra a k o n k lú z ió r a ju t, h o g y a film a le g fo n to sa b b k u ltu r e s z k ö z ö k e g y ik e , de ó v a k o d n i k e ll a ttó l, hogy' tú lzá sa i ne le ­ gy e n ek k á ro s hatással a k u ltu ré le tre . H a rm s dr. helyes ú tra tereli a z o lv a só t, a m ik o r m e g ­ ism e rte ti v e le a zo k a t a tö rv én y e k et, a m elyek révén a film te lje síte n i tu d ja k u ltu r á lis fe l­ ad atát és e g y ú tta l rá m u ta t a zo k ra a z u ta k ra is, a m e ly ek re a film n ek lépnie nem szab ad .

D é r F ilm als L e h r m i tt e l . H e ra u sg e g e b e n v o n F ilm - und B ild se m in a r des S ch u lk in o bu n des u n ter M itw ir k u n g dér F ilm - und L ic h tb ild a r b e its g e m e in s c h a ft der M itte lsch u lleh rer ö s te rr c ic h s . W ie n , D e u tsch e r V e r la g fiir J u ge n d und V o lk . G . m. b. H . T a n á r o k írta k ebbe a b e szá m o ló sze rü 7 2 o ld alas fü ze tb e, ta n áro k , a k ik az iskolá b a n fo g la lk o z ta k a film m e l, é v tize d e k a latt m e g ­ ism erték a g y e rm e k g o n d o la tv ilá g á t, de f ö l­ ism erték a film ó riá si je le n tő sé g é t az is k o ­ lai o k ta tá s terén is. A z o s ztr á k k u ltu s z m i­ n isztériu m 1926 jú n iu sá b a n ren d eletet adott k i a z isk o la i film o k ta tá s k érd éséb en . E z a ren delet irá n y t sz a b o tt a z o s z tr á k o k ta tó film m o zg a lo m n a k , a m ely a zó ta h a ta lm a s le n d ü ­ letben fe jlő d ik . E g y e s o s z tr á k ta n erő k ja v a s ­

22

la to k a t d o lg o z ta k k i az o s z tr á k film o k ta tá s C h a r lie C h a p li n in „ Z i r k u s “ . T e x tz e ic h k érd éséb en és e ze k e t a ja v a s la to k a t ta r ta l­ nungen v o n A d o lf U z a r s k i. V e r la g Jós. S c h o lz , M a in z. Á r a M 1.25. m a zza az a k ö n y v e c sk e , am e lyet dr. O . R aM ese k ö n y v , re n d k ív ü l k e d v es és m ókás sch a u er, a z isk o la i o k ta tó film s z ö v e ts é g s z e ­ m in á riu m á n a k a v e z e tő je és dr. H . F u c h s ig illu sz trá c ió k k a l. G y e re k e k n e k v a ló „m e s e ­ k ö n y v " , a C irk u s z ta rta lm á v a l, v e rse s f o r ­ tanár, a B é c sv á r o s i p a e d a g ó g ia i in tézet f ilm ­ m ában , k ép ek k el, m in t a ffé le ig a z i g y e re k ü g y i e lő a d ó ja á llíto tta k össze. A z érdekes m e se k ö n y v , am e ly et k a rá c s o n y k o r v á s á r o ­ k ö n y v e c sk e e g y é b k é n t a k ö v e tk e z ő k e t t a r ­ lu n k k ic sin y e in k n e k . Ig e n ötletes, fig y e lm e s ta lm a zza : rek lá m , a m ely a ném et k ö z ö n sé g köréb en 1. A film m in t o k ta tó e szk ö z. A z elem i is ­ a ligh a té v e s zte tt célt. A cím lapo n p ersze k o la i és p o lg á ri is k o la i film ta n te rv e k k id o l­ C haplin arcképe. M in d en esetre e red eti ötlet, g o zá sa . h o g y a n a g y film e t a g y e re k e k u tjá n a k a r ­ 2. A film az elem i isk o la i o k tatásb a n . A já k a n a g y k ö z ö n s é g g e l m e g k e d v e lte tn i. m esefilm a z elem i isk o la le g a lsó ta g o za tá b a n . 3. A film a p o lg á ri isk o lá b a n . A film fe l­ ad ata a fö ld r a jz o k ta tá s terén , a tö rtén elem o k ta tá sb a n , a te rm é sze ttu d o m á n y o k o k ta tá ­ sában, a r a jz - és g e o m etria o k ta tá sb a n . 4. A film a k ö z é p isk o lá k b a n . k ö z é p isk o la i o k ta tó film e lő a d á so k

J a v a s la t a ü gyéb en .

A z e g y ik sz e rző ism ertei az o s z tr á k o k ­ ta tó fii m ü g y tö rtén etét, e g y m á sik sz e r ző pe­ d ig az is k o la i-m o zg ó k é p s zin h á za k b e ren d e­ zésérő l é rte k e zik , m a jd a v id é k i és tan yai isk o lá k film e lő a d á sa iró l ta lálu n k benne é rte ­ k e zést. A k ö n y v e t e g y 3 old alas sz a k ir o d a lo m je g y z é k z á r ja be, am ely je g y z é k azon ban term észetesen hián yos.

F izessü nk elő a „ Film kultúra"-ra.

—

P r a k t i s c h e r W eg vve iser f ü r F i l m r e g i s s e u r e , A r c h i t e k t e n u n d R e q u i s i t e u r e . B erlin ,

V e r la g : B au m an n & B a s e d o w , B e r lin -O b e rsch ön ew eid e. I l - i k k ia d ás. K is z s e b k ö n y v , c ím tá rra l és a d attá rra l. B e rlin i se gé d re n d ező k , szín é szek , s ta tisztá k sz á m á ra n élk ü lö zh etetlen 'ez a k is fü ze t, a m ely m inden cim et, a d atot felso ro l o ly a n o k ­ ró l, a k ik n e k k ö z re m ű k ö d é se a film n él e lm a ­ ra d h atatlan . Ig e n h a szn o s a k ö n y v „ B e s z e r ­ zési fo r r á s o k " cim ii ro v a ta , m éh ' a sz ü k s é ­ ges tu d n iv a ló k a t ta rta lm a zza . A k ik B u d a ­ p estről B e rlin b e m en nek és a z otta n i f ilm ­ sza k m á b a n tá jé k o z ó d n i a k a rn a k , nem n élk ü ­ lö zh e tik e zt a k is fü ze te t, a m ely n ek ára 2 M . ( A k ö n y v e k m e gren d e lh ető k a F ilm k u ltú r a ú tján is.)

PROSPEKTUSOK F O X : I fjú s á g . S zé p sé g . M ű v é sze t. K ö z ö n ­ sé g s ik e r a F o x -m á r k a je g y é b e n ! jE zz e l a felirá ssa l k ü ld te szét a F o x a zt a z albu m át, a m e ly 10 F o x -m ű v é s z jó l sik e r ü lt és m ű v é ­ szies k iá llítá sú fén y k ép e it k ö z li. K e z ü n k b e k e rü lt a F o x am erika i p ro g ra n m ifü ze te is. A F o x m á r évek óta h a lla t­ lanu l szép és érd ek es p ro sp e k tu so k a t b o c s á jt k i a szezo n e lejé n és ig y m ár nem m e g le ­ petés szám u n k ra , a m ik o r e zt a sz á z s z in ü p ro sp ek tu st a k e zü n k b e v e ttü k . A z a m e rik ai c in k o g r á fia és n y o m d atech n ik a b ra v u rm u n k á ja a F o x a m e rik a i fü ze te , a m ely disze m inden s z a k k ö n y v tá rn a k .

M ű v é sz film : A z első p illa n a tra is feltű n ő a M ű v é sz film idei p ro sp ektu sa. A z em ber a zt hinné, h o g y v ala h o n n a n A m e rik á b ó l h o ztá k e zt a so k szín ű , so k fén yképp el e llá to tt, re n d ­ k ív ü l d ísze s a lb u m ot, p e d ig id eh aza k é szü lt, a m a g y a r n y o m d atech n ik a ig a z i d icső sé gé re és e zért e lism erés illeti a B ir ó - fé le n yo m d át. M a g a a 28 o ld alas fü zet igen szép o lv a s n i­

v a ló t n y ú jt és a szem n ek is igen so k n ézn i­ v a ló t ad. M a g y a r c é g részérő l m a való b a n áld ozat ilyen pom pás és re m e k p ro sp e k tu s­ sal a p ia cra jö n n i, de ez an n ak a jele, h o g y a reklám — a szép és n iv ó s rek lá m — é rté ­ két k e z d ik m á r n álu n k is felism e rn i és n a g y ra b ecsü ln i. A c é g re ze rv á lta n „s z e ré n y " a l­ bu m n ak n ev ezi a fü ze te t, jó lle h e t fö lv e s zi a v e rse n y t b á rm e ly ik k ü lfö ld i p rosp ektu ssal és e zé rt k ü lön öskép en m eg kell b ecsü ln i az olyan m a g y a r v á lla la t tö re k v é sét, am elv a film re k lá m ra enn yi m u n kát és pénzt k ö lt. U F A : A m a g y a r fió k idei p ro d u k ció já t k ö z li ez a pro sp ektu s, a m elyn ek szellem es be v eze té sét, de az e gé sz fü ze t ö tletes ta r ta l­ m át P á szto r B é la és K is s Jenő irtá k . A te t­ szetős a lak ú fü z e t n éh án y ,,S c h la g w o rt" -b a n ism e rte ti a z U fa u j p ro d u k c ió já t és fe ls o ­ ro lja az U fa re n d e ző it, iró it, o p e ra tő re it és sz tá r ja it. A fü ze t fe jlé c e it és b etű típ u sa it G raw a tsch O ttó , a k itű n ő te rv e ző m ű v é s z r a jz o lta . A p ro sp ektu s e g y é b k é n t a T h á lia szép m u n k á já t d icséri.

TARTALOMJEGYZÉK: Gyárfás Gyula: A z új évad kilátásai. Guttmann Manó: Állam i crdek a m agyar filmkultúra megteremtése. Lakner Artúr: M ilyen hirdetés csábítja be a közönséget a filmszím házba? BESZÉLÖ tFILM . Váczi Dezső: A film forradalma. Székely Sándor: A beszélőfilm elmélete és technikája. Radó István: Film és gondolat. A film őskora. Z sitk o v szk y Béla (önvallomás.) A M oziegyesület és az oktatófilm ek. — A berlini film kongresszus programm ja. — O ktatófilm hirck. Székely Sándor: A vetítőfal és vetítőgép helyes elrendezése. Marics István: A m ozgófényképgépkezelők szociális és társadalmi helyzete. A film története számokban. Filmirodalom, szaksajtó.

LAJTA

A N D O ID

S zerkesztőség és k iad ó h iv atal t B U D A P E S T , VII., ER ZSÉB ET=K Ö R U T 30. — T E L E F O N : J. 363—76. M e g je le n ik h a vo n fa. M i n d e n c ik k é r f a sz e rz ő felel.

A FILM K U LTÚ RA 5. SZÁMA 1928. S Z E P T E M B E R 1-ÉN JELEN IK M EG . E lőfizetési á r az 1928. évre 7 pengő (8 szám .) A szerk esztésért és kiad ásért felelős: L ajta Andor — O tthon-nyom da (Kis Iván) B udapest, V III.,“Mária-u. 42.

A

• i ”' v

? ^ „ óv

“

■’ " < ?% *% ^ ^ < ?

^ Í? E ^

kulfur-, oktató-, expediciós- és Ismeretterjesztő filmjei: Mexikói őskultura ^ Németalföld ^ Jeruzsálem ^ Hispánia ^ Illatszerek ^ Aranyásók ^ Bretagne-i ten­ gerpart ^ Baromfitenj^észtés ^ Aranyhalak ^ Az amerikai farm ^ Nafta-források ^ Prém vadászat ^ A világ nagy egyetemei ^ Öt-ujj tavak ^ India táncos leá­ nyai ^ Iguazui vízesések ^ Tánc a világ körül ^ Bajor hegyek közt ^ Montana hegyvidéke ^ Kávé és kender termelés ^ Falkavadászat ^ A kutya és a fiastyuk ^ Mese a jégről ^ Délamerika hegyvidéke ^ A v í z kőrútja ^ Fűrészhal-fogás ^ Japán iskola ^ A mai Egyiptom ^ Kirándulás Alaszkába ^ A legszebb tájkép ^ Mexikó őslakói ^ K erám iagyártás ^ Ebek és egyebek ^ Z. R. III. útja Amerikába ^ A Bremen útja '"■> A segitőexpedició Greenly Islandon ^ Ilühnefeld, Kohl kapitány és Fitzmaurice newyorki fogad­ tatása ^ Tanulságos Fox-hiradók. A Fox ismeretterjesztő filmjei az élei iskolája!

•

F

I

L

V

K

U

L

i m

JiU:-

L ÉVFOLYAM = 4 . SZÁM= 1928.JUL25.

G EIG ER RICHÁRD, m. kir. korm ányfőta­ nácsos, a Star-film gyár v ezérigazgatója, a filmés m ozikiállitás fő­ védnöke.

f

A raI pengő