AQUILA A M A G Y A R MADÁRTANI INTÉZET (AZ ORSZ. T E R M É S Z E T V É D E L M I MADÁRTANI
HIVATAL
INTÉZETE)
ÉVKÖNYVE ANNALES INSTITUTIORNITHOLOGICI
HUNGARICI
MEGINDÍTOTTA
ZE
H E R M Á N OTTÓ
STERBETZ ISTVÁN
EDITOR
FUNDAVIT O.
RKESZTI
STERBETZ
HERMÁN
L X X X — L X X X I . É V F O L Y A M . T O M : 80—81
BUDAPEST,
V O L U M E : 80—81
1975
AQUILA
MAY
27
1975
AQUILA A M A G Y A R MADÁRTANI INTÉZET (AZ ORSZ. T E R M É S Z E T V É D E L M I H I V A T A L MADÁRTANI
INTÉZETE)
ÉVKÖNYVE ANNALES INSTITUTIORNITHOLOGICIHUNGARICI 1973-1974
MEGINDÍTOTTA H E R M Á N OTTÓ
FUNDAVIT O. H E R M Á N
L X X X — L X X X I . É V F O L Y A M , T O M . 80—8]
11ÜDAP E S T 19 7 5
V O L U M E : 80 — 81
Megjelent—Erschienen: 1975
Kérj/}/: Szerzőinket. hogy közleményeiket írógéppel írva, az alábbi formában szíveskedjenek az Aquila szerkesztőjének küldeni: 15aI o l d a l o n
5 cm-es
m a r t i n , (5(1 b o l ü l i e l y e s s o r o k , 2-es o l d a l a n k é n t 30 sor terjedőiéin.
sortávolság
ós
T A R TA LOM J E G Y Z É K
Dr. AradiCsaba: Bajszos sármány (Emberiza cia) fészkelése S/.ar\ as-kőn 295 Dr. Aradi Csaba: AKiskörei-vízlépcső és a madárvilág 297 Banki iries Attila: Ujabb adat ok a halvány geze (Hippolais paliida ) költéséhez 293 Barbácsy Zoltán: A d a t o k a sárvári járás madárvilágáról 299 Barta Zoltán : Vörösfejű. gébics ( Lanius s o i a l or) a Bodrog — Tisza-zugban 294 Bechtold István: Hőcsik (Picoides t ridactylus) Kőszeg környékén 290 Bechtold István: K o r m o s varjú hím (Corvus c. corone) és dolmányos varjú (Corvus c. cornix) 1969. évi fészkelése Kőszegen 291 Bécsy László: Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucolos) költése a Börzsöny-hegy ségben 290 Dr. Bozskó Szvetlána: A ma< lárurbanizáció néhány alapvető kérdése 177 Csernavölgyi László: M a d a r a k által okozott mezőgazdasági kiírok, és csökkentésük nek néhány lehetősége 239 Dr. Endes Mihály: Terekcankó (Xenus cinereus) és sárjáró ( L i m i c o l a falcinellus) a Hortobágyon 2S6 Dr. Endes Miluily: Sarkantyús sármány (< 'alearius lapponieus) a I lorlobágyon 296 Dr. Fábián Gyula — Dr. Nayy Mária: Ujabb adatok a japán fürj (Coturnix coturnix japonica) caryotípusának megismeréséhez 33 Dr. Fodor Tamás: A t úzokpopuláciúk létszáim állozása Magyarországon 1973-ig . . . 121 Hajtó Lajos: A d a t o k az Osze-széki-szik madárvilágához 298 Dr. Horváth Lajos: A fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) biológiája Magyarországon 73 Dr. Horváth Lajos: Fakókeselyű (' íyps fuh us) Budapest közelében 284 Dr. Horváth Lajos: R i t k a mocsári madarak előfordulása 2S6 Dr. Horváth Lajos: A d a t o k a bajszos sármányról ( E m b e r i z a cia) 296 / van its István Viktor: A sarlósfecskék (Apus apus) költőállománya Pécsett 1973-ban 2S9 Dr. Jánossy Dénes: Faunakicserélődések a Bering-hídon át 88 /)/•. Keve András: A c s ü l l ő Magyarországon 139 Dr. Keve András: A madarak eltérő viselkedési formái különböző földrajzi t örületeken 171 Dr. Keve András: Oszvégi vízimadár-vonulás a keszthelyi móló körül 284 KissJ. Botond: Gulipán (Recurvirostra avozetta) szokatlan magatartása 287 Lőriucz István: K i s kócsag ( E g r e t t a garzetta) és üstökös gém (Ardeola ralloides) fészkelése Tiszasüly mellett 281 Lőrinez István: Faunisztikai adatok Szolnok megyéből 298 Dr. Marián Miklós: N a g y kócsagok (Egretta alba) a fülöpházi K o n d o r - t a v o n 281 Dr. Marián Miklós: Kékcsőrű réce ( O x y u r a leucocephala) a fülöpházi Sz.appanosszék-tón 284 Moskát Csaba: K e r t i sármány ( E m b e r i z a hortulana) költése a Medvesben 295 Mödlinger Fái: A zárt téri tenyésztés m i n t a veszélyeztetett fajok megmentésének egyik járható útja — az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) tenyésztése 189 Mödlinger Fái: Borzas gödények a Zab-széken 283 Mödlinijer Pál: Szélesfarkú halfarkasok Felsőgödön 287 Mödlinger Pál: Szajkók (Garrulus glandarius) a Budapesti Állatkert felett 292 Dr. Nagy Mária: vide Dr. Fábián Gyula Dr. Orosz Miklós: Madártragédiák .' 299 Dr. Pátkai Imre: N y o l c v a n év 13 Puskás Lajos: Téglagyári kubikgödrök madárvilágáról 296 Dr. Rékási Jihsef: Újabb adatok a házi veréb (Passer dornest icus) t áplálkozásbiológiájához 199
5
Dr. Rékási József: Fehér gólya (Ciconia ciconia) fészkében gyűjtött köpetek elemzése Dr. Rékási József: Napraforgótáblákról begyűjtött balkáni gerlék (Streptopelia decaocto) tápláléka Dr. Rékási József: Molnárfecskék (Delichon urbica) fészkelése a t i h a n y i komphajón . . Dr. Rékási József: A d a t o k a vetési varjú (Corvus frugilegus) táplálékához Bácsal más környéki mezőgazdasági területeken Dr. Rékási József: A halvány geze (Hippolais paliida) megjelenése Bácsalmáson Dr. Rékási József: Ritkább madarak Bácsalmás környékén 1960— 1973 közötti években Dr.Rékási József — Dr. Sterbetz István: A d a t o k a Dél-Alföld természetvédelmi terü letei környékén telelő téli kenderikék (Carduelis flavirostris) táplálkozásáról . . . Réthy Zsii/mond: További adatok a Hármas-Körös menti kis kócsag fészkelő telepé hez Réthy Zsigmond: F i a t a l réti fülesbaglyok (Asio flammeus) Réthy Zsigmond: Holló- (Corvus corax) fészkelési adatok Schmidt Egon: A novemberi és januári réceszámlálások néhány eredménye Magyar országon. I. Anas platyrhynchos Schmidt Egon: A z erdei fülesbagoly (Asio otus) táplálkozása Európában Dr. Símig Lajos: Tövisszúró gébics (Lanius coílurio) kései előfordulása Dr. Siroki Zoltán: Költésparazitizmusra való hajlam a Napóleon szövőpintynél (Euplectes afra) fogságban Dr. Sólymossy László: K i s őrgébics (Lanius minor) csapatos őszi vonulása Dr. Sterbetz István: A kardoskúti természetvédelmi terület madárvilága 1952— 1973 időközében Dr. Sterbetz István: A d a t o k néhány Magyarországon r i t k a vadlúd- és récefaj táplál kozásáról Dr. Sterbetz István: Kontyosréce ( A y t h y a fuligula) fészkelése Hódmezővásárhelyen Dr. Sterbetz István: Nyugtalanított túzokcsapat (Otis tarda) viselkedéséről Dr. Sterbetz István: Vide Dr. Rékási József Szabó Imre: Apácalúd (Branta leucopsis) megfigyelése Fejér megyében Szabó Imre: üstökös réce (Netta rufina) és pehelyréce (Somateria mollissima) előfor dulásai Szabó Imre: Fakókeselyű (Gyps fulvus) megfigyelése Seregélyesen Szabó Imre: Siketfajdkakas (Tetrao urogallus) megfigyelése Sopronban Szabó István : A magyarországi madarak Siphonapteráinak határozója Szabó László Vilmos: Feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni) fészkelése a H o r tobágyon Szabó László Vilmos: Dürgő túzokkakas (Otis tarda) érdekes viselkedésformája Szabó László Vilmos: Réti fülesbagoly (Asio flammeus) fészkelése a Hortobágyon . . . . Szentendre;/ (lé-.a: Fekete réce (Melanitta nigra) T a h i határában Dr. Tapfer Dezső: Dolmányos varjú (Corvus cornix) fészkelése Budapest belterületén 1973 tavaszán Varga Ferenc: E r d e i szalonka (Seolopax rusticola) kései költése Zagyvarónán I 'arga Ferenc: U h u (Bubo bubo) a Medves-fennsíkon Vanja Ferenc: Vízirigó (Cinclus cinclus) költése a Z a g y v a forrásvidékén Varga Ferenc: Rendellenes színezetű erdeipityer- (Anthus t rivialis) tojások Varja Ferenc: Sárgafejű királykák (Regulus regulus) és süvöltő ( P y r r h u l a pyrrhula) megfigyelése a Bükk-fennsíkon Dr. Vertse Albert: Megalakult a Magyar Madártani Egyesület Zágon András.: Bíbic (Vanellus vanellus) az erdőben Zágon András: K i s lile (Charadrius dubius) fészkelési adatok Zágon András: Érdekes sárgarigó- (Oriolus oriolus) fészek Zágon András: Függőcinege (Remiz pendulinus) szokatlan fészkelése akácfán Rövid közlemények I n memóriám Könyvismertetés Index alphabetieus a v i u m
6
282 287 290 291 293 297 215 281 289 290 149 235 295 185 294 91 198 283 285 283 283 284 284 249 55 235 288 284 291 286 288 292 294 293 23 285 285 290 292 281 315 319 327
INHALT — CONTENTS
Dr. Aradi, Cs.: B r u t des Zippammers (Ernberiza cia) i n Szarvas-kő Dr. Aradi, Cs.: D i e Wasserkraftwerk Kisköre und die Vogelwelt Haiikorics. A.: Stand der Verbreitung des Blasspötters (Hippolais pallida) i m 1972 und 1973 der D o n a u und Theiss entlang Barbácsy, Z.: D a t e n über die Vogelwelt des Kreises Sárvár Barta,Z.: R o t k o p l \\ ärger (Lanius Senator) i n dem B o d r o g — Tiszazug Beclitald, 1..: Dreizehenspecht (Picoides tridactylus) i n der Nähe v o n Kőszeg Bechtold, I.: B r u t v o n Rabenkrähenmännchen (Corvus c. corone) u n d Nebelkrähen weibchen (Corvus c. cornix) i n Kőszeg Bécsy, L.: Weissrückenspecht-Brut (Dendrocopos leueotos) i m Börzsöny-Cebirge . . BOMCKO, C. II. HeKOTopwe ocnoBHbie Bonpocw ypöaHH.jaiiHH n r a g Csernavölgyi, L.: Agrieult ural losses caused b y birds and some 2~>ossibilites for their reduction Dr. Endes, M.: Terekwasserläufer (Xenus cinereus) und Siunpfläufer ( L i m i c o l a falcinellus) auf der Hortobágy Dr. Endes, M.: Spornammer (Calcarius lapponicus) aufder Hortobágy Dr. Fábián, Gy. — Dr. Nagy, M.: N e w e r d a t a to the recognition of caryotype of the Ja panese q u a i l (Coturnix coturnix japonica) Dr. Fodor, T.: Bestandsänderung der Grosstrappenpopulationen i n U n g a r n bis z u m J a h r e 1973 Hajtó, L.: Daten über die Vogelwelt d e r ősze-széki-szik Salzgebiete Dr. Horváth, L.: Gänsegeier (Gyps fulvus) i n der Nähe v o n Budapest Dr. Horváth, L.: V o r k o m m e n v o n seltener Watvögel Dr. Horváth, L.: The Life H i s t o r y of the W i l l o w Warbier (Phylloscopus trochilus) in Hungary Dr. Horváth, L.: D a t e n über den Z i p p a m m e r ( E m b e r i z a cia) Ivanits,I. V.: D e r Bestand der brütenden Mauersegler (Apus apus) i n Pécs, i m 1973 . . Dr. Jánossy, D.: Some new d a t a o n faunistical exchanges through the B e r i n g - B r i d g e Dr. Keve, A.: Wasservügelzug i m Herbstende i n der Nähe der Mole v o n K e s z t h e l y . . . Dr. Keve, A.: D i e Dreizehenmöwe i n U n g a r n Dr. Keve, A.: E i n i g e A n g a b e n zu den geographischen Verschiedenheiten i m V e r h a l ten der Vögel Kiss, J. B.: Ungewöhnliches V e r h a l t e n d e s Säbelschnablers (Recurvirostra avozetta) l.i'iri.ncz, I.: Seidenreiher (Egretta garzetta) und Rallenreiher (Ardeola ralloides)Brutplätze bei Tiszasüly Lörincz, I.: Faunist iscbe D a t e n aus B e z i r k Szolnok Dr. Marián, M.: Silberreiher (Egretta alba) auf dem Kondor-See v o n Fülöpháza Dr. Marián, M.: Ruderente ( O x y u r a leucocephala) a m Szappanos-See v o n Fülöpháza Moskát, Cs.: B r u t des Gartenammers ( E m b e r i z a hortulana) i m Medves-Gebirge Mödlinger, P.: K r a u s k o p f p e l i k a n e (Pelecanus crispus) a u f d e m Zab-szék-See Mödlinger, P.: M i t t l e r e Raubmöwen (Stercorarius pomarinus) i n Felsőgöd Mödlinger, P.: D i e Zucht i n der Gefangenschaft, als einer der gehbaren Wege für die R e t t u n g der gefährdeten A r t e n : Z u c h t der T r i e l (Burhinus oedicnemus) Mödlinger, P.: Eichelhäher (Garrulus glandarius) über den Zoo-Budapest Dr. Nagy, M.: vide Dr. Fábián, Gy Dr. Orosz, M.: Vogel tragedien Dr. Pátkai, I.: 80 Y e a r s Puskás, L.: Über die Vogelwelt der L e h m g r u b e n bei Szeged
310 312 309 313 310 300 307 30(5 184 244 303 311 38 132 312 302 304 79 310 30ü 81 302 145 174 304 300 312 300 302 301 305 195 308 313 13 311 7
Dr. Rékási, J.: A n a l y s e der i n Weisstorchnestern (Ciconia ciconia) gesammelten Gewölle Dr. Rékási, J'.: N a h r u n g der v o n Sonnenblumenfeldern gesammelten Türkentauben (Streptopelia decaoeto) Dr. Rékási, J.: Brütende Mehlschwalben (Delichon urbica) auf der Fähre v o n T i hany Dr. Rékási, J.: U b e r die N a h r u n g der Saatkrähe (Corvus frugilegus) auf den landwirt schaftlichen Gebieten i n der U m g e b u n g von Bácsalmás Dr. Rékási, J'.: Erscheinung des Blasspötters (Hippolais pallida) i n Bácsalmás Dr. Rékási, J.: Neuere D a t e n zur Ernährungsbiologie des Haussperlinges (Passer domesticus) Dr. Rékási, J.: Seltenere Vogelarten i n Bácsalmás und i n seiner Umgebung i n den Jahren i 9 6 0 - 1 9 7 4 Dr. Rékási, J. — Dr. Sterbetz, I.: D a t e n über die Ernährung von Carduelis flavirostris, die sich i n zwei südöstlichen Naturschutzgebieten v o n U n g a r n überwintern Réthy, Zs.: Weitere D a t e n über die B r u t k o l o n i e der Seidenreiher (Egretta garzetta) bei Hármas-Körös Réthy, Zs.: Junge Sumpfohreulen (Asio flammeus) Réthy, Zs.: D a t e n über die B r u t der K o l k r a b e (Corvus corax) Schmidt, E.: E i n i g e Ergebnisse der November- und Januar-Zählung der E n t e n i n U n g a r n . I. A n a s platyrhynchos Schmidt, E.: Die Ernährung der Waldohreule (Asio otus) i n E u r o p a Dr. Simig, L.: Spätvorkommen des Neuntöters (Lanius collurio) Dr. Siroki, Z.: Brutparasitische Neigung bei Euplectes afra in der Gefangenschaft. . . . Dr. Sólymossy, L.: Herbstzug des Schwarzstirnwürgers (Lanius minor) i m Truppen . . Dr. Sterbetz, I.: D i e Vogelwelt des Naturschutzgebietes Kardoskút i m Zeitraum 1952 -1973 Dr. Sterbetz, I.: E i n i g e Angaben zur N a h r u n g mancher i n U n g a r n seltener vorkom menden Gänse- und E n t e n - A r t e n Dr. Sterbetz, I.: B r u t von Reiherente ( A y t h y a fuligula) in Hódmezővásárhely Dr. Sterbetz, I.: Verhalten eines beunruhigten Grosstrappenflügels (Otis tarda) Dr. Sterbetz, I.: vide Dr. Rékási, J Szabéj, I.: Weisswangengans (Branta leueopsis) i n Bezirk Fejér beobachtet Szabó, I.: Kolbenenten (Netta rufina) und Eiderenten (Somateria mollissima)-Vorkommon Szabó, I.: Gänsegeier (Gyps fulvus) i n Seregélyes beobachtet Szabó, I.: Auerhahnbeobachtung (Tetrao urogallus) in Sopron Szabó, I.: Identification of Fleas on Birds i n H u n g a r y Szabó, L. V.: Das Brüten des Seggenrohrsängers (Acrocephalus paludicola) i n der Hortobágy Szabó, L. V.: Nesting of the B l a c k - W i n g e d Pratincole (Glareola nordmanni) i n Hor tobágy Szabó, L. V.:Interessantes Verhalten beim balzenden Grosstrappenhahn (Otis tarda) Szabó, L.: B r u t der Sumpfohreule (Asio flammeus) in der Hortobágy Szentendrey, 67.: Trauerente (Melanitta nigra) i n der Umgebung von Tahi Dr. Tapfer, D.: B r u t der Nebelkrähe (Corvus cornix) i m Stadtinneren von Budapest, Frühling 1973 1 'arga, F.: Spätbrut der Waldschnepfe (Scolopax rusticola) in Zagyvaróna Varga, F.: U h u (Bubo bubo) auf der Medves-Hochebene Varga, F.: B r u t der Wasseramsel (Cinclus cinclus) i m Quellengebiet des Z a g y v a Varga, F.: Ungewöhnliche Färbung von Baumpieper-Eier (Anthus triviális) I '
8
300 305 307 308 308 213 312 220 300 30b 307 165 221 310 186 309 118 197 301 302 301 301 302 302 278 41 66 303 305 302 307 304 305 30* 309 309 303 303 307 308 300 315 319 327
ÁBRÁK JEGYZÉKE -
LIST OF I L L U S T R A T I O N
-
VERZEICHNIS DER ABBILDUNGEN
1. A AI agy ni • Madártani Kgyesület megválasztott elnöksége (Fotó : K a p o c s y ) — Die Presidäntschaft der U n g . O r n i t h . Gesellschaft 2. Japán fürj (Coturnix coturnix japonica) karyotípusa — K a r y o t y p e of the Japanese Quail 3. Japán fürj (Coturnix coturnix japonica) karyotípusa 9 ~~ K a r y o t y p e of the Japanese Q u a i l 9 4. M a k r o - és mikrokromoszomák térszerkezete — The space-structure of the macro and microchromes 5. M a k r o - és mikrokromoszomák térszerkezete — The space-structure of the macro and microchromes (5. Seggenrohrsänger (Acrocephalus paludicola) m i t F u t t e r im Schnabel. H o r t o bágy-Halaskút J u n i 1972 ( P h o t o : L . V . Szabó) 7. D i e Brutverhältnisse v o n Acrocephalus paludicola. Hortobágy, Wiese „Madaras" 1972. D i e gefundene Nester: 1 — 5, die warscheinliche Nester: 0 ? 8. Balzflüge v o n A . paludicola (a) u n d A . schoenobenus (b) 9. A feketeszárnyú székicsér fészkelőhelye a Madarasi pusztán (Fotó: Szabó L . V . ) — N e s t i n g place of the black-winged pratincole i n Madaras steppe of H o r t o bágy . . . . ... . 10. Feketeszárnyú székicsér 9 fészkén (Fotó: Szabó L . V . ) — B r o o d i n g 9 bird of the Glareola nordmanni 11. Feketeszárnyú székicsér jellegzetes figyelő állásban (Fotó: Szabó L . V . ) — Glare ola nordmanni i n t y p i c a l look out position 12. A Glareola pratincola (a) és a G . nordmanni (b) kiáltásának ábrázolása 13. A feketeszárnyú székicsór fészekalja. Madarasi-Puszta 1973. V I . 17. Nest of the Glareola nordmanni w i t h eggs (Fotó: Szabó L . V . ) 14. A Glareola nordmanni fészkelési viszonyai a Madarasi-pusztán (llajz-sketch : Sza bó L . V . ) — N e s t i n g place S c h e m a of the G . nordmanni i n Madaras steppe I 5. Recent distribution of the E u r a s i a t i c and A m e r i c a n species of R o c k ptarmingans (Lagopus mutus ami leueurus), the Lower Pleistoeene localities of Lagopus and the hypotetical sketch of the intrusion of m a n to N o r t h A m e r i c a (tbc lat I er one according to Müller-Beek 1965) 16. R a t i o of length and w i d t h of e x t r e m i t y bones of the R o c k — and W i l l o w ptarmigans of Hurasia (Lagopus lagopus and mutus). Messurements of widths of the bones taken as follows: c. metacarpus: ]>roximal; humerus: diaphysis (at the middle of the bone); femur: the same; tibiotarsus; d i s t a l ; tarso — metatarsus: diaphysis I 7. R a t i o of length and w i d t h of ext remi! v bones of the E u r a s i a n and A m e r i c a n H a z e l ben v i z . Ruffed grouse (Tetrastes bonasia and Bonasa umbellus). ( E x p l a n a t i o n of measurements as i n fig. 16) 18. R a t i o of length and w i d t h of extremity bones of the A s i a t i c and A m e r i c a n Spruce grouse (Faleipennis falcipennis and Canachites canadensis). (Explanation of measurements as i n F i g . 1(5) 19. Recent d i s t r i b u t i o n and some fossil data ón the E u r a s i a n and A m e r i c a n H a z e l hen v i z . Ruffed grouse (Tetrastes bonasia and Bonasa umbellus) and the recent and the recent and hithero k n o w n fossil d i s t r i b u t i o n of the E u r a s i a n and A m e rican Sage — brush voles (Lagurus lagurus and Lagurus eurtatus) 20. Occlusal view of the lower first and last upper molar of the E u r a s i a n and A m e r i can Sagebrush vole (Lagurus eurtatus and lagurus)
24 34 353(5 36 42 44 46 56
a
57 59 60 62 63
82
83 84 85
86 86 9
21. A kardoskúti természetvédelmi terület térképvázlata — D i e K a r t e n s k i z z e des Naturschutzgebietes Kardoskút (Rajz — Skizze: D r . Sterbetz I.) 92 22. Félmagas füvű rét, a kardoskúti táj uralkodóeleme (Fotó: D r . Sterbetz I., M a i . 1969) — Die Wiese m i t halbhohen Gräsern, das herrschende Element der K a r d o s kuter Landschaft 93 23. Vízállásos szolonyecpuszta a természetvédelmi területen 1973. május 1-én — (Fo t ó : Dr. Sterbetz I.) Solonetz-Steppe m i t Stauwasser a m 1. M a i 1973 95 24. A kardoskúti Fehér-tó nádas zónája (Fotó: D r . Sterbetz I.) — D i e Röhrichtzone von Kardoskuter-Fehértó. 6. J u n i 1970 96 25. Tömeges Anser erythropus vonulás Kardoskúton (Fotó: D r . Sterbetz I.) — Masenhafter Zug von A . eryhtropus bei Kardoskút. 15. März 1973 105 26. Vonuló darvak Kardoskúton (Fotó: D r . Sterbetz I.) — Ziehende K r a n i c h e über Kardoskút, Október 1973 109 27. Őszi récegyülekezés Kardoskúton (Fotó: D r . Sterbetz I.) — Herbslicher Sammel platz der Knten bei Kardoskút. Sept. 1971 110 28. Át nyaraló pólingok és pajzsoscankók (Fotó: D r . Sterbetz I.) — Übersommernde Brachvögel u n d Kampfläufer. 15. August 1969 112 29. A túzok magyarországi elterjedése — Die Verbreitung der Grosstrappe i n U n g a r n 131 30. Telelő túzokcsapat Dévaványán (Fotó: D r . Sterbetz I.) — E i n T r u p p von Grossfcrappen i m Winter. Dévaványa, N o v e m b e r 1973 150 31 - 4 0 . A tőkésrécék mennyiségi megoszlása Magyarországon — D i e mengenmässige Verteilung des Stockenten i n U n g a r n 151—160 41. A tőkésrécék mennyiségi megoszlása százalékban kifejezve a Dunántúlon (fehér) és az Alföldön (satírozott). A = N o v e m b e r ; B = Január. — Die prozentuelle Verteilung der Mengen der Stockenten i n Pannonién (weiss), und i n der Tiefebene (schraffiert). A = N o v e m b e r ; B = J a n u a r 161 42. Dürgési ceremónia. A hím apró kavicsokat csipeget fel. (Fotó: K a p o c s y Gy.) — D i e Zeremonie der B a l z : das Männchen nimmt kleine Steine a u f 190 43. A hím fenyegető testhelyzetben (Fotó : K a p o c s y Gy.) — Drohendes Männchen . . 191 44. A z ugartyúk tojásán már látható a kivágás helye (Fotó : K a p o c s y Gy.) — A u f dem E i des Triels ist schon das L o c h ersichtlich 192 45. Ugartyúkcsibe felszáradás közben, 8 órával a kelés után (Fotó: K a p o c s y Gy.) — E i n Küken des Triels sich trockcnd, 8 Stunden nach der Schlüpfen 192 46. A csibék testsúlynövekedése 194 47. A házi veréb növényi tápláléka — Die Pflanzennahrung des Haussperlinges 202 48. Die prozentuale Verteilung von Microtidae und Muridae aus europäischen W a l d ohreulengewöllen 223 49. Die prozentuale Verteilung der Wühlmäuse, die i n der N a h r u n g der Waldohreule einander gegenüber mit mehr als 10% repräsentierten 225 •50. Die prozentuale Verteilung der l i c h t e Mause, die in der N a h r u n g der W a l d ohreule einander gegenüber m i t mehr als 10 % repräsent ierten 226 51. Dasypsyllus g. gallinulae: hím fogója — clasper of male 252 -52. Dasypsyllus g. gallinulae: a nőstény 7. hátlemeze, 7-ik haslemeze és ondótartója — female: tergum, 7, sternum 7 and spermatheca 252 -53. Ceratophyllus rusticus: utótor — metathorax 253 54. Ceratophyllus rusticus: a 8. hátlemez tüskés mezője — mimenmale: spiculosa area of tergum 8 254 55. Ceratophyllus rusticus: a hím fogója — clasper of male 255 56. C e r a t o p h y l l u s h . h i r u n d i n i s : utótor — metathorax 256 57. Ceratophyllus h . h i r u n d i n i s : a hím fogója — clasper of male 256 58. Ceratophyllus s. s t y x : a 8. hátlemez tüskés mezője a hímen — male: spiculosa area of tergum 8 257 59. Ceratophyllus s. s t y x : a hím fogója — clasper of male 258 60. Ceratophyllus f. farreni: a hím fogója — clasper of male 259 61. Ceratophyllus r. rosittensis: a h í m fogója — clasper of male 260 62. Ceratophyllus a. affinis: a hím fogója — clasper of male 261 63. Ceratophyllus pullatus: a hím fogója — clasper of male 262 64. Ceratophyllus g. gallinae: a hím fogója — clasper of male 263 65. Ceratophyllus g. gallinae: a hátulsó láb utolsó lábfejíze — m a l e : last b i n d társai segment 263 66. Ceratophyllus fringillae : a hím fogója — clasper of male 264 67. Ceratophyllus fringillae: a hátulsó láb utolsó lábfejíze — m a l e : last h i n d társai segment 264 10
68. Ceratophyllus t r i b u l i s : a hím fogója — clasper of male 69. Ceratophyllus t r i b u l i s : a 8. haslemez hátulsó csúcsán levő v e x i l l u m — V e x i l l u m o n the h i n d a p e x o f s t e r n u m 8 70. Ceratophyllus c o l u m b a e : a hím fogója — clasper of male 71. Ceratophyllus g a r e i : a 8. hátlemez tüskés mezője a hímen — m a l e : spiculosa area of tergum 8 72. Ceratophyllus g a r e i : a hím fogója — clasper of male 73. Ceratophyllus borealis: a 8. hátlemez tüskés mezője a hímen — m a l e : spiculosa area of tergum 8 74. Ceratophyllus borealis: a hím fogója — clasper of male 75. Ceratophyllus rusticus: a nőstény 8. hátleme/.ének hátulsó éle — female: outline of h i n d part o f tergum 8 76. Ceratophyllus rusticus: a nőstény 7. haslemezének hátulsó széle és az ondótartó — female: sternum 7 and spermatheca 77. ('erat ophyllus h . h i r u n d i n i s : a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az ondótartó — female: sternum 7 a n d spermatheca 78. Ceratophyllus f. farreni: a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az ondótarló — female: sternum 7 and spermatheca 79. Ceratophyllus s. s t y x : a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az ondótartó female: sternum 7 and spermatheca 80. Ceratophyllus a. affinis: a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az ondótartó — female: sternum 7 and spermatheca 81. Ceratophyllus t r i b u l i s : a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az ondótartó — female: sternum 7 and spermatheca 82. Ceratophyllus fringillae: a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az ondótartó — female: sternum 7 a n d spermatheca 83. Ceratophyllus gallinae és C . p u l l a t u s : a nőstény 7. hátlemezének légzőnyílása — female : spiracle of tergum 7 84. Ceratophyllus gallinae és C . p u l l a t u s : a nőstény 7. hasleniezének hátulsó éle és az ondótartó — female: sternum 7 and spermatheca 85. Ceratophyllus r. rosittensis: a nőstény 7. hátlemezének légzőnyílása — female: spiracle o f t e r g u m 7 86. Ceratophyllus r. rosittensis: a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az ondótartó — female: sternum 7 and spermatheca 87. Ceratophyllus borealis, C . garei, C . columbae: a nőstény ondóvezetéke — female: genital ducts 88. Ceratophyllus borealis: a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az. ondótartó — female: sternum 7 and spermatheca 89. Ceratophyllus g a r e i : a nőstény 7. haslemezének hátulsó éle és az ondótartó — fe m a l e : sternum 7 a n d spermatheca 90. Ceratophyllus columbae: a nőstény haslemezének hátulsó éle és az ondótartó — female: sternum 7 and spermatheca 91. A gémtelep és a fészkelő fajok elhelyezkedése - Die Heiherkolonie m i d die V e r t e i l u n g der einzelnen A r t e n 92. A halvány geze előfordulási helyei 1972 és 1973-ban a D u n a és a T i s z a mellett — B r u t v o r k o m m e n des Blasspötters i n 1972 und 1973 entlang der D o n a u und der Theiss
265 265 266 267 268 269 269 270 270 271 271 272 272 273 274 274 275 275 275 276 276 276 280 282 293
1 1
A q u i l a L X X X — L X X X I . 1973—1974.
80 ÉV Pátkai
Imre
A .Madártani Intézet 1893— 1973 között eltelt n y o l c évtizedes fennállása alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésünk e g y b e n számvetés is azok ról a törekvésekről, a m e l y e k munkálkodásának m i n d e n k o r i irányát megadták és az eléri eredményekkel hozzájárult a m a g v a r tudományos kultúra fej leszt őséhez. A z Intézet múltjában hűen tükröződnek a m a g y a r társadalom változásait formáló hatások. Megalakulása idején a kiegyezés utáni m e g g y o r s u l t g a z d a sági fejlődés pezsdítőleg h a t o t t a tudományos életre is. A gazdasági, társadal m i és a p o l i t i k a i körülmények hatásai 80 év távlatából jól n y o m o n követhető ek a fellendülések és visszaesések s z a k a s z a i b a n . A sok v i h a r t megért Intézet életében a z o n b a n nincs egyetlen o l y a n időszak sem, amelyből ne m a r a d t v o l n a v a l a m i figyelemre méltó. L e g f o n t o s a b b felfigyelni a r r a , hogy 80 évvel ezelőtt o l y a n g o n d o l a t o k jegyében k e z d t e m e g működését, a m e l y e k a jelen kor utolsó évtizedében világméretű problémaként kerültek a tudományos kutatás és a közvélemény érdeklődésének középpontjába. H E R M Á N O T T Ó elévülhetetlen érdeme a B u d a p e s t e n 1891-ben megrende zett I I . Nemzetközi Madártani K o n g r e s s z u s , m e l y n e k nagy sikere hozzájá rult az a k k o r i Vallás- és Közoktatásügyi M i n i s z t e r elhatározásához, h o g y fel kérje H E R M Á N O T T Ó T a M a g y a r Ornithológiai K ö z p o n t szervezésére és vezet ésére. A tervezet elkészült, és az 1893. n o v e m b e r 25-én kelt 30.071 V K M sz. m i n i s z t e r i leirat engedélyezte a . M a g y a r Ornithológiai K ö z p o n t megalakítá sát, személyzet alkalmazását stb. E z t az o k i r a t o t H E R M Á N O T T Ó — m i n t A L A P O K M Á N Y T — december 4-én i k t a t t a az intézmény működésének 1/1893. sz. aktájaként az első m u n k a n a p o n . Másnap már J A B E O N O W S K Y J Ó Z S E F asszisztens i k t a t t a a m a g y a r ornithológusokhoz intézett felszólító kör levelet az új intézmény támogatására. Hasonló tartalmú körlevél tájékoztatta a hazai és külföldi szakembereket az új létesítmény megalakulásáról. Mai szemmel nézve az Intézet a maga nemében az első; a n y a g i a l a p j a i ! és keretéi t e k i n t v e egyelőre szerény. A z alapítás költségeire a Magvai-Tudomá nyos Akadémia egyszeri 500 F t , a Természettudományi Társulat évi 500 Ft járadékot szavazott meg. A N e m z e t i Múzeum két szobájában H E R M Á N OTT»') az igazgató és J A B L O N O W S K Y J Ó Z S E F asszisztens képviselték a tudományos és az adminisztrációs státust. E z t az Intézetet úgy kell felfognunk, m i n t a H E R M Á N O T T Ó által 1890 ta vaszán megszervezeti országos megfigyelőhálózal központi irodáját. E z a hálózat H E R M A N N O T T Ó V A L együtt 1<> kiváló ornitológust tömörített, ez m a lii
gyarázza a m a g y a r ornitológia n a g y aktivitását, hatékonyságát és nemzet közi elismertségét, a m i a I I . Nemzetközi Madártani Kongresszus sikerében és az Intézet létrehozásában realizálódott. E csoport tagjai A L M Á S S Y G Y Ö R G Y , BUDA
ÁDÁM,
CHERNÉL
FORGÁCH JÁNOS,
ISTVÁN,
FRIWALDSZKY
CSATÓ JÁNOS, JÁNOS,
GAÁL
CZYNK GANTON,
E D E , FÁSZL
ISTVÁN,
MADARÁSZ
GYULA,
és S Z I K L A G Á B O R v o l t a k . Rájuk támaszkodva vált lehe tővé, hogy az Intézet már működésének h a r m a d i k napján megtegye az első lépést saját folyóiratának megindítására, melynek jelképéül H E R M Á N O T T Ó a sast választotta, s így a folyóirat címe az A Q U I L A lett. Előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kiadvány nemcsak m a g y a r u l , hanem egyidejűleg világ n y e l v e k e n is megjelenik. És valóban, munkatársai segítségével alig féléves fennállás után k i a d t a az A Q U I L A 1 — 2 . egyesített füzetét. A K ö z p o n t fel a d a t a ez időszakban elsősorban a madárvonulási megfigyelésekre összponto sult. A z A L A P O K M Á N Y szervezeti szabályzatában 4 . pontként szereplő A gazdasági g y a k o r l a t i madártan művelése" felvetette a m a d a r a k gazdasági jelentőségét tárgyaló m u n k a megírásának szükségességét. H E R M Á N O T T Ó N A K sikerült D A R Á N Y I I G N Á C földművelésügyi minisztert meggyőzni a mű fontos ságáról és biztosítani kiadásának költségeit. A megbízást C H E R N É L I S T V Á N k a p t a meg, s 1 8 9 9 - b e n megjelent: Magyarország madarai — különös t e k i n tettel gazdasági jelentőségökre — " címmel, a m a i időkben is alapozó forrás munkaként használható mű. E z t követte 1 9 0 2 - b e n H E R M Á N O T T Ó : ,,A ma darak hasznáról és káráról" címmel megírt rendkívül népszerű és közismert műve, melyet angol és német kiadók is megjelentettek. Ötödik m a g y a r k i adása 1 9 6 0 - b a n Intézetünk kezdeményezésére jelent meg. E z a könyv m a is példája a tudományos népszerűsítő i r o d a l o m n a k . A gazdasági madártannal való egyre intenzívebb foglalkozás felveti a Föld művelésügyi Minisztérium ügykörébe kerülés lehetőségét. Ú g y tűnik, hogy a további fejlődésre nézve kedvezőbb helyzet a l a k u l k i . A két szűk és sötét mú z e u m i szobából átköltöznek a József körút 6 5 . ház I. emeleti négy tágas és világos helyiségébe, a h o l már mód nyílik a gyarapodó könyvtár és gyűjtemé n y e k elhelyezésére. 1 9 0 1 . január 1-én lépett életbe a Földművelésügyi M i nisztérium 7 7 5 / 1 9 0 0 ein. sz. rendelete a „ K ö z p o n t " áthelyezése tárgyában. A z Intézet munkaprogramjában jelentős változást, bővítést o k o z o t t a Földművelésügyi Minisztérium ügykörébe kerülés. Előtérbe került a m a d a r a k táplálkozásának vizsgálata, azok mezőgazdasági hasznának v a g y kárának megállapítására. A z új pozícióból vált lehetségessé az az annak idején való sággal korszakalkotó lopós, melynek eredménye a madárvédelmi korrendelet megalkotása. A z 1879-ben életbe lepett erdőtörvény után a hazai természel védelmi törekvések fontos alapdokumentumának tekinthető a Földművelés ügyi Miniszter 2 4 . 6 5 5 / V I I . 1 — 1 9 0 1 sz. madárvédelmi rendelete. Hatása túl m u t a t o t t az ország határain, m i v e l ennek alapján készült 1 9 0 2 - b e n a párizsi nemzetközi konvenció a mezőgazdaságilag hasznos m a d a r a k védelméről. A nemzetközi k a p c s o l a t o k az 1 9 0 0 - a s évek elején külföldi tanulmányutakra is kiterjednek. C S Ö R G E Y T I T U S Z Németországban szerzi t a p a s z t a l a t a i t a m a dárvédelmi telepek berendezéseiről. Hazatérve, kezdeményezésére 1 9 0 5 - b e n termelni kezd az Első Magyar Fészekodúgyár. A z Intézet propagandája nagymértékben hozzájárul a fészekodvak és etetők elterjesztéséhez. A z állami kezelésben levő erdők két és félmillió hektárján intézeti j a v a l l a t r a , kezdő lépésként a Földművelésügyi Minisztérium 6 0 0 0 mesterséges fészekodút és nagyszámú téli etetőt rendel a Fészekodúgyártól. MEDRECZKY ISTVÁN
1 I
A g y a k o r l a t i madárvédelem hatékonyságát óriási mértékben fellendítette az ország összes elemi iskolájában 1 9 0 6 tavaszán érvénybe lépett közoktatás ügyi m i n i s z t e r i körrendelet a m a d a r a k és fák napjának megtartásáról. A kez deményezés országos mozgalommá fejlődött, az ifjúság ezrei v e t t e k részt a faültetés, a téli madárvédelem és az odúkészítés természetismeretet és ember séget formáló munkájában. A z 1 9 0 6 - o s esztendő az Intézet életében döntő jelentőségű v o l t . Tizenkét évi fennállás után D A R Á N Y I I G N Á C földművelésügyi m i n i s z t e r 8 . 9 9 0 / e l n . I / B — 3 . 1 9 0 6 leiratával véglegesíti a M a g y a r Ornithológiai K ö z p o n t o t . E l n y e r i önálló státusát a Földművelésügyi Minisztérium keretében és rendezi a sze mélyi állomány kérdését. A m i n i s z t e r i leirat a következő állásokat rendszere sítette: igazgató, titkár, a d j u n k t u s , asszisztens, két g y a k o r n o k , egy altiszt laboráns. H E R M Á N O T T Ó tiszteletbeli állásként fogadta el az igazgatói állást, P U N G U R G Y U L A titkár, C S Ö R G E Y T I T U S Z a d j u n k t u s , S C H E N K J A K A B asszisztens, D R . G R E S C H I K J E N Ő g y a k o r n o k i állásra neveztetett k i . A fejlődés következő lépése v o l t , a m i k o r 1 9 0 9 - b e n D A R Á N Y I az 1 . 4 1 1 / 1 9 0 9 sz. rendeletével az álla m i intézetek sorába o s z t o t t a be a K ö z p o n t o t és nevét „Magyar Királyi O r n i thológiai K ö z p o n t " - r a változtatta. E n n e k a lépésről lépésre felfelé ívelő k o r s z a k n a k egyetlen t e r v e hiúsult meg. D A R Á N Y I külön épület emelésére töreke dett, ezért felszólította H E R M Á N O T T Ó T , h o g y t e g y e n j a v a s l a t o t a Kertészeti Tanintézet területén, a Gellérthegy déli lejtőjén építendő intézet elhelyezésésére. E z t H E R M Á N O T T Ó a l k a l m a t l a n n a k minősítve elutasította. H e l y e t t e a M a r g i t s z i g e t e t jelölte meg, a h o l már egy jól bevált kísérleti telepünk m ű k ö dött. A z elhúzódó tárgyalások során a sziget rendeltetéséről k i a l a k u l t más elhatározás következtében végül elvetették a tervet, és az önálló épület n e m valósulhatott meg. A Madártani Intézet első 2 0 évének felfelé ívelésében kétségkívül igen n a g y szerepe v a n H E R M Á N O T T Ó markáns egyéniségének. 1 9 1 4 decemberében be következett halála, az első világháború kitörésének évében, válságos időben fosztotta meg az Intézeteit n a g y befolyású vezetőjétől. A m i utána követke zett, arról m a már nehéz eldönteni, h o g y m e n n y i írható a háború rovására, v a g y a vezetés színvonalában beállt csökkenésre. A z intézet személyi állo mányát ritkítják a behívások. Helyiségeit hadikórházzá alakítják. A z idő közben állandóan gyarapodó könyvtárát, gyűjteményeit a m u n k a számára hozzáférhetetlen raktárakba zsúfolják. A z évtizedek óta mintaszerűen mű ködő erdészeti megfigyelőhálózat feloszlik. A Tanácsköztársaság idején egyetlen életjel a Vörös K ö z l ö n y 1 9 1 9 . évi 7 2 2 . füzetében megjelenő természetvédelmi emlékirat: , , A z őstermészet kincsei nek védelme m a g y a r földön" S C H E N K J A K A B tollából. A z első világháború a m a g y a r történelemben is lezárt egy gazdaságilag fellendülő k o r s z a k o t . A válságos évek szűkítették a működési kört, melyről később az 1 9 1 9 — 1 9 2 5 közötti évekről S C H E N K az 5 0 . évfordulóra k i a d o t t emlékezésben sommásan megállapította: ,, . . . az Intézet nemkívánatos önállóságban, elszigeteltségben tengődött, erősen redukált költségadomány nyal." A gazdasági válság leépítései idején a Földművelésügyi Minisztérium kísér letügyi intézeteit egy osztály keretében v o n t a össze. E b b e 1 9 2 5 - b e n sorolták be az Intézetet. E z e k az évek a B E T H L E N - Í konszolidáció idejére estek és így m ó d nyílt némi előrehaladásra az intézeti m u n k a tekintetében is. Jellemző 15
az a k k o r i közállapotokra, hogy az intézet új munkatársait o l y a n feltétellel alkalmazták, hogy „ . . . önkéntes munkájuk sem nyújt s e m m i alapot arra, hogy a jövőben állandó alkalmazást igényelhessenek, . . . ". E b b e n az időben oldódott meg az Intézet megfelelő elhelyezése az a k k o r i Szőlészeti Intézet főépületének I I . emeletén. A 10 helyiségből álló, kellő alap területű épületrész végre biztosította a könyvtár, a gyűjtemények rendelte tésszerű használatát, a munkaszobák pedig a tudományos m u n k a feltételeit. W A R G A K Á L M Á N főleg a k i s - b a l a t o n i gém- és batlajelölésekkel öregbíti az 1908 óta gyarapodó madárvonulási a d a t o k a t . D R . V A S V Á R I M I K L Ó S pedig megkezdi az ugyancsak félbeszakadt madártáplálkozás-vizsgálatokat gém fajaink, ragadozóink és b a g l y a i n k gazdasági jelentőségének reális megítélése érdekében. Egyúttal hatalmas szervezőkészséggel az ország m i n d e n részéből egyre t ö b b önkéntes megfigyelőt, anyaggyűjtőt és munkatársat v o n be a gazdasági madártan, a faunisztika célkitűzéseinek szolgálatába. 1925 és 1935 között, h a adományokból is, de megjelenhetett C S Ö R G E Y nép szerű művének a „Madárvédelem a kertben" négy kiadása, a továbbiakat már a Földművelésügyi Minisztérium fedezte. A z A Q U I L A - k ö t e t e k átlag négy évenként u g y a n c s a k segélyakciók h o l l a n d i forintjai és az A u d u b o n Society dollártámogatásával jelentek meg. A z A Q U I L A - a l a p szűkös kereteit az inté zet áldozatkész tisztviselői kiszállási napidíjuk önkéntes lemondásával igye keztek bővíteni. A z A Q U I L A fenntartásával lehetett egyedül fejleszteni szakkönyvtárunkat. Csak az 50. évforduló jubiláris kötetében került sor an nak a ténynek a megállapítására, hogy az A Q U I L A további megjelentetése a felettes hatóság részéről biztosítva van. L943-a1 írtunk a k k o r , és ez! a ju biláris kötetet — a teljes megsemmisülésünk után — hét évvel követte az 51. kötet. 1944 decembere Intézetünk félévszázados történelmében végzetes dátum. A z ostromgyűrűbe zárt Budapestről a tudományos értékű a n y a g o k mentésére kidolgozott tervek eleve meghiúsultak. A vezető körök teljes zavarodottság gal Budára mentették a Minisztériumok a n y a g a i t . Könyvtárunk, gyűjtemé nyeink értékeit alagsori helyiségekbe zsúfoltuk, de befalazásukra már n e m kerülhetett sor. December 23-án búcsúztunk az Intézettől. .Másnap a felszaba dító szovjet előőrsök északnyugat felől elérték az Intézet vonalát. Épület csoportunkat német SS kötelékek szállták meg, és három hétig tartó tűz párbaj dúlt az egyes épületeket összekötő központifűtés-hálózat alagútjaiban. A z Intézetünket is magában foglaló főépület I I . emeletének falai kiégtek és leomlottak. A z alagsorban pedig a könyvtár és gyűjtemény vált a tűz martalé kává, (ifi tuMi kötet könyv, irattár, 32 000 madár táplálékát bizonyító vizsgálati anyag, 8000 prepaiáit madár, melyből 1200 madárvilágunk teljességét d o kumentálta, a C E R V A - f é l e pelyhesfióka-gyűjtemény és A L E X A N D E R B A U 7500 db-os tojásgyűjteménye. Gyűrűzési törzskönyveink 170 000 a d a t a és kartotékjainak összessége pusztult e l . E m b e r magasságú h a m u , o l v a d t üveghalmok fájdalmas látványától megrendülve kezdtük meg februárban az újjá építés küzdelmes munkáját, R o m o k a t b o n t v a és tömegsírokat ásva a jobb jövő reménvével b i z t a t t u k egymást. 1945 áprilisában D R . V E R T S E A L B E R T k i d o l g o z t a újjáépítési tervezetünket, az öt évtized madártani eredményei, a madárvédelem, a természetvédelem ós a széles körű nemzetközi k a p c s o l a t o k b a n elért eredményes munkásságot bizonyító Madártani Intézet támogatását kérő beadványát a Földművelés ié
ügy kormányzatához benyújtotta. Fölöttes hatóságunk a tervezetet jóváhagy t a és feladatait az ország felemelkedése érdekében meghatározva megkezd hettük munkánkat a mezőgazdasági kísérletügyi intézmények sorában. Miután további f o l y a m a t o s működésünket biztosította, megbízta D R . V E R T S E A L B E R T E T az Intézet vezetésével. L e g n a g y o b b g o n d u n k az elhelye zés v o l t . A .Mezőgazdasági Múzeum, melyet u g y a n nem r o m b o l t le a háború, de súlyos károkat szenvedett, mégis helyet a d o t t , a h o l két szoljában dacos akarással vágtunk n e k i szeretett intézetünk újjáépítésének. A körülmények némileg az 1893-as kezdéshez hasonlítottak. K é t földönfutó két szobában, semmiből próbálja újjáteremteni az Intézetet. V E R T S E a legnehezebb időszak ban e sorok írójával k e z d e t t munkához. K E V E A . saját kérésére a Természet tudományi Múzeumhoz kérte ideiglenes beosztását. U D V A R D Y M . pedig az Oktatásügyi Minisztériumba távozott. A Mezőgazdasági Múzeum egyetlen feltétele v o l t , hogy ideiglenes elhelyezésünket csak a kísérletügyi telep helyre állításának idejére és régi székhelyünkre visszaköltözésünkig biztosítja. V E R T S E negyedszázados vezetésének évei a l a t t az Intézet személyi létszáma, felszerelése, gyűjteményei és könyvtára o l y a n mértékben g y a r a p o d o t t , hogy a reá háruló részben hagyományos, de az új feladatokat is el t u d t a látni. Is mét k i a l a k u l t a megfigyelők és önkéntes munkatársak baráti tábora, m e l y n e k a kezdet m i n d e n nehézségének leküzdésében tevékeny része v o l t . Nélkülük az eredmények felmutatásánál szerényebb számokkal kellene beérnünk. Első f e l a d a t a i n k az állami kézben központosított vadászat és vadgazdaság madártani kérdések iránt tanúsított fokozott érdeklődéséből adódtak. A szárnyasvad-állomány növelésére irányuló erőfeszítések s z a k m a i tanácsadói ként részt vettünk elsősorban a vízivad védelmét elősegítő intézkedések k i dolgozásában. Indítványaink a madártani jelentőségű természetvédelmi te rületek kijelölésénél megvalósultak. A vadászterületek rendezése során az állami védterületek közül a K i s - B a l a t o n és a Velencei-tó m i n t hazánk két legjelentősebb vízimadár-tenvészőbelyén, a Madártani Intézet kutatási és gyűjtőterületeként rendeleti úton biztosította a kócsag és nyári lúd utolsó néhány párjának létfeltételeit. A Földművelésügyi M i n i s z t e r 160.700/1946 V . 3. számú rendeletével szabályozta a k i s - b a l a t o n i , dinnyési és a SzegedFehér-tavi rezervátumok felügyeleti jogát. M i n d e n területen különválasztva a vadászatra teljesen t i l a l m a z o t t , háborítatlanságot követelő költőhelyeket, a m e l y e k őrzésére az Intézet költségvetése terhére külön őrző személyzetet alkalmazót t. Hasonló megértéssel és segítőkészséggel támogatta munkánkat a M a g y a r Állami Erdőgazdasági ("zeniek ( M Á L L E R D ) Központi Igazgatóságának va dászati osztálya. N a g y b a n hozzájárult a vadgazdálkodásnak a madár- és természetvédelmi érdekekkel való egyeztetéséhez. A vadászati felügyelők és az állami vadőrök h a v i jelentései országos adatgyűjtésükkel rendkívüli m ó d o n hozzájárultak a háború évei alatt megváltozott v i s z o n y o k felméréséhez és a reánk váró feladatok megoldásához. Megfigyelőhálózatunk értékes új munkatársakkal g y a r a p o d o t t , a k i k nemcsak a vadászható szárnyasvadról, hanem az egyes országrészek természetvédelmi értékük m i a t t szánion t a r t o t t egyéb madárfajainak viszonyairól is beszámoltak. L e l k e s odaadással végzett jelentéseik alapozták meg számos védett terület későbbi létesítését. A d a t gyűjtésük révén a fácán, a f o g o l y , a vadrécék és a s z a l o n k a helyzetéről kiválóan használható tájékoztatást k a p t u n k . U g y a n c s a k a M Á L L E R D biztosította pusztuló ragadozó m a d a r a i n k fészkelőállományának helyszíni ellenőrzéssel 2
Aquila
17
egybekötött felvételezését, Hasonló természetvédelmi célkitűzés szolgálatá b a n végeztük a kártékonyirtás vizsgálatát a lőjelként beszolgáltatott csőrök és lábak ellenőrzésével. A szerzett t a p a s z t a l a t o k a t a vadászati felügyelők és vadászok számára rendszeresített t a n f o l y a m a i n k keretében hasznosítottuk. Vadásztársaságaink körében kifejtett propagandánk nagymértékben segí tette a természetvédelem gondolatának erősödését. A z érdekellentétek és ér dekazonosságok a mezőgazdaság számos területén igényelték azt a madártani s z a k m a i tájékoztatást, amelyet az egyes madárfajok táplálkozásvizsgálatá v a l lehet eldönteni és megadni. A z új módszereket alkalmazó mezőgazdaság nemcsak tájátalakító tevékenységével, h a n e m egyúttal faunákat változtató hatásával is új helyzetet teremtett. Számos madárfaj táplálékából a korszerű vegyszeres növényvédelem k i v o n j a a mezőgazdaság tömegkártevőit, de ve lük együtt a gazdasági szempontból közömbös táplálékféleségeket is megsem misíti. A biológiai védekezésben jelentős madárfajok állománycsökkenése szükségszerűen megváltoztatta hasznosságuk értékelését is. Sőt az idők vál tozásának, a biológiai egyensúly felborulásának klasszikus példájaként k e l l h i v a t k o z n u n k a vetési varjú szerepére. H E R M Á N O T T Ó idejében szó sem esett mérgekről . . . ,,a földben rágódó kártékony férgek e l l e n " . . . a z o k a t m i n t a m a d a r a k természetes táplálékát a varjúra és társaira bízták. A z ő szavait idézem: . . . „amig Magyarország alapja a mezőgazdaság, a m i g még m i n d i g sok a parlagja, legelője, u g a r a : a fekete varjú nélkül c l sem lehetünk." . . . A változás bekövetkezett. A varjú t a v a s z i táplálékából k i m a r a d t a k a boga rak. Fészekrabló, tojás- és fiókapusztít ásra kényszerülő káros madár l e t t a vadtenyésztők számára a vetési varjú. És a m i k o r védettségét meg kellett szüntetnünk, ismét H E R M Á N O T T Ó k o m o l y , és Intézetünk munkájának m i n d e n k o r irányt mutató g o n d o l a t a i segítettek a döntésben Nálunk a m a dárvédelem nem szentimentalizmusból fakadó m o z g a l o m , hanem küzdelem azok tudatlansága ellen, a k i k a legnagyobb brutalitással gázolnak a madár és természet közötti v i s z o n y b a , és az ember és madár között fennálló helyes v i s z o n y l a t o t megzavarják. E z utóbbi v i s z o n y l a t n a k a n y a g i v a g y p r a k t i k u s o l d a l a is v a n , a m i t s o k a n n e m t a r t a n a k méltónak a magas tudományhoz. E z a z o n b a n n a g y tévedés: m i n d e n tudásnak, a m a g a összes t h e o r e t i k u s és p r a k t i k u s következményeivel, az ember szolgálatában kell állnia, azon egyedüli lény szolgálatában, amely a tudományt műveli és f e j l e s z t i " . . . í g y került revízióra a fogoly, a gólya és a seregélv táplálkozásának vizsgá l a t a és a legutóbbi időkig a baglyok nagy hagyományú, rendszeres kutatása. A madárvédelem gondolatának ébren tartására hívatott Intézet a gazda sági felemelkedésért küzdő országban szerény keretek között, főleg mezőgaz dasági szakiskolákban t a r t o t t előadásokon ismertette a g y a k o r l a t i madár védelmet. 1!I4S b a n a ,,Madárvédelem a k e r t b e n " c. útmutató 10. kiadásával sikerült enyhíteni a sokéves hiányt. M a j d a madárismeret érdekében színes plakátok előállítási költségeit is sikerült biztosítani. Propagandánk hatására a madárvédelmi eszközök, a mesterséges fészekodúk és madáretetők beszer zési igényét kielégítő Fészekodúgyár isméi megkezdte működését. Időközben a madárismeret megszerzésére törekvő új munkatársak, önkén tes megfigyelőink részére t a n f o l y a m a m o k a t rendeztünk. Bevezettük az „utol só szerdákat", ezeken az esti összejöveteleken gyűrűző munkatársaink v e t t e k részt, és n a p i munkájuk végeztével, fáradtságukkal küzdve vállalták a faji bélyegek alapvető követelményként megszabott ismereteinek elsajátítását. K e z d e t b e n az énekes m a d a r a k , majd múzeumunk gyarapodásával lépést tart18
v a a vízimadarak, récék, ragadozók kerültek sorra. M i n d e n összejövetel egy ben a l k a l m a t a d o t t a madártan szerteágazó témaköréből választott s z a k m a i tájékoztatók tartására is. A h o g y növekedett az Intézet önkénteseinek tábora, egyre szűkebbé váltak helyiségeink a három kutató és két segédszemélyzet munkakörülményeinek biztosítására. Költöztetésünk újra küszöbön állt. E g y k o r i székhelyünk, a Hermán Ottó úti kísérleti telep újjáépítése 1 9 5 0 b e n befejeződött. Átszervezések új intézmények elhelyezését követelték. A k i s létszámú Madártani Intézet önálló intézményként való gazdálkodása n e m látszott célszerűnek, ezért a Növényvédelmi K u t a t ó Intézethez csatol ták m i n t a n n a k tudományos osztályát 1 9 5 0 . január 1-én. A I I . ker. G a r a s u . 1 4 . sz. v i l l a emeletén az előző állapothoz viszonyítva tágasabb helyiségekben láttunk munkához. A 1 0 helyiségben már m ó d nyílt a könyvtár, az időközben jelentősen g a z d a g o d o t t gyűjtemények és felszere léseink rendeltetésüknek megfelelő használatára. B i z o n y o s i d e i g a fejlesztés lehetőségét is m e g a d t a . A Növényvédelmi K u t a t ó Intézet keretében töltött évek alatt az Intézet személyi állománya 7 kutató és 3 segéderő személvében fennállása óta a leg n a g y o b b létszámát érte e l . Áz Intézet hagyományainak megfelelően egymást segítve, de az egyes ága z a t o k a t felosztva, fokozott erőfeszítéssel igyekeztünk a madártani problémák tömegével megbirkózni. A madárvédelem m i n d e n problémája V E R T S E A L B E R T vállaira nehezedett. Mesterséges madártelepítési kísérleteit, főleg a széncinege kultúrterületek környéki költését meghiúsító veréb elhárítására összpontosította, a továbbiakban p e d i g a k i s termetű kék- és barátcinegének legjobban megfelelő odútípus kialakításával ért e l számottevő eredményeket. Működésének idejére esik az 5 9 / 1 9 5 4 / I X . 9 . / M . T . sz. madárvédelmi rendelet megjelenése és az 1 9 6 1 . évi 1 8 . sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról i n tézkedő 1 2 / 1 9 7 1 ( I V . 1.) sz. kormányrendeletnek. „ A v a d o n élő m a d a r a k v é d e l m e " c i k k e l y kidolgozása. Intézetünk természetvédelmi tevékenysége mindinkább előtérbe került. A Nemzetközi k a p c s o l a t o k újrafelvételét K E V E A N D R Á S intézte. H a t a l m a s levelezése nyomán megsemmisült intézetünk újjáépüléséhez a világ m i n d e n tájáról érkeztek a társintézetek, múzeumok, madártani társaságok és magán személyek szakkönyvajándékai. M a is csak m e g i n d u l t s z a v a k k a l t u d u n k k ö szönetet m o n d a n i a nemzetközi összefogás nemes megnyilvánulásáért. Újra bekapcsolódtunk a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság (the I n t e r n a t i o n a l C o u n c i l for B i r d P r e s e r v a t i o n — ( I C B P ) és a Nemzetközi Vízivad K u t a t ó I r o d a ( I n t e r n a t i o n a l Wildíöwl R e s e a r c h B u r e a u — I W R B ) munkájába. 1 9 5 0 óta f o l y a m a t o s a n részt veszünk a vízivad-állományok s z i n k r o n megfigyelésé ben, a vadrécék és v a d l u d a k számlálásának statisztikáiról, hazánk m i n d e n jelentős vizes területéről a vonukS vízivad háborítatlanságát biztosító intéz kedések állásáról és eredményeiről az I C B P konferenciáin a d t u n k számot. 1 9 6 8 - b a n a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság hazánkban t a r t o t t a m e g európai szakosztályának I X . konferenciáját (Balatonszemes, 1 9 6 8 . május 15-19.)
A M a g y a r Népköztársaság K o r m á n y a nevében D r . D I M É N V I M R E mező gazdasági és élelmezésügyi m i n i s z t e r konferenciát megnyitó beszéde egyben nevezetes történeti dátum, i t t jelentette be a Hortobágyi Nemzeti Park védet té nyilvánítását. A z 5 2 0 0 0 h a kiterjedésű területen a puszták sajátos tájjelie gének megőrzése egyben állatéletük fenntartását is célozza. A vadászat hát2*
19
térbe szorítása a vonuló vízimadarak tömegei számára végre megteremtette a nemzetközi elismerést kiváltó intézkedést, — a vonulási útvonal háborítat lan gyülekező- és pihenőhelyek magyarországi centrumát. Bár n e m t a r t o z i k a Hortobágyi N e m z e t i P a r k h o z , mégis jelentős madárvédelmi terület a T i s z a I I . víztározó tiszafüredi 2 5 0 0 ha-os felső szakasza, melynek vadréce-szaporító helvkénti fenntartásával u g y a n c s a k hozzájárulunk a vízivad-állomány életlehetőségeinek javításához. A pusztakócsi mocsarak 2 8 0 0 ha-os, a tiszacsegei TIMI ha-os ártéri füzesek és a Vajdalapos 1 1 5 ha-oserdeje, amelyek m i n d a Parkot övezik, a m a g u k 6 1 0 0 ha-t meghaladó területeikkel a madárés természetvédelmi törekvések eredményeit tükrözik. H a visszatekintünk a 80 év madárvédelmi törekvéseinek folyamatára, tényként kell megállapítani, hogy a kezdeti célkitűzés az ifjúság iskolai ok tatásában is k o m o l y nevelőértékű és szemléletalakító m o z g a l m a a két világ háború gazdasági válságaiban elsorvadt. Kellő p r o p a g a n d a hiányában széles társadalmi rétegek m a d a r a k iránti érdeklődése mindinkább az egyes fajok és nem az egyetemes madárvilág felé fordult. A v i s z o n y o k változására érzéke n y e n reagáló m a d a r a k világszerte bekövetkező állománycsökkenése egyre t ö b b fajt a pusztulás határára sodort. Ezért mindinkább előtérbe került az Intézet természet védelmi tevékenységének fokozása. A mezőgazdaság szoci alista átszervezése új, fejlettebb agrotechnikája e t e k i n t e t b e n egészen új kö vetelményeket állított elénk. Éles határt kell v o n n u n k a mezőgazdasági k u l túrák és az emberi beavatkozás környezet változtató hatásaitól megóvandó, fenntartásra érdemes tájak közé. A tájátalakítás hatásainak ellensúlyozása, j o b b esetben megelőzése a korszerű védelem fő feladata. 1 9 6 1 -ben megjelent a legmagasabb szintű jogszabály a természetvédelemről. Önálló főhatóságként életre hívták az Országos Természetvédelmi H i v a t a l t . A madárvédelmi kérdésekben már eddig is szoros kapcsolat még erősebbé vált. .Minthogy a jogszabály felhatalmazása alapján a természetvédelmi területek többségének kezelését az állami erdőgazdaságokra bízták, a madár tani védeti területek és egyéb madárvédelmi kérdések megoldását a Madár t a n i Intézet végezte. Természetesnek és jó megoldásnak tűnt az a gondolat, hogy a Madártani Intézet a bővülő munkakörű és fejlődő Országos Termé szetvédelmi H i v a t a l kötelékébe kerüljön. Garas utcai ..ideiglenes" helyiségeinkben 1 5 év alatt újabb könyvtári és múzeumi a n y a g gyűlt, melynek célszerű elhelyezése már csak egy végleges és rendeltetésének megfelelő épületben volt kívánatos. A főhatóságok közötti tárgyalások eredményeként a Földművelésügyi Minisztérium 5 5 . 0 4 3 / 1 9 6 3 sz. rendeletével 1ÍMÍ4. január 1-én a Madártani Intézet az Országos Természet védelmi H i v a t a l h o z került. Isméi a helyhiányt megoldó épület megszerzésének gondjai t o r n y o s u l t a k elénk, de ebbe már új főhatóságunk hatékony segítségét érezve bizakodással lógtunk, hogy mielőbb végleges helyére költözhessen sok megpróbáltatást kiállt Intézetünk. A szabadsághegyi romos J Ó K A I - v i l l a és a hozzátartozó park megszerzésével eldőlt a kín/.i') bizonytalanság. H a m a r o s a n megkezdődött az építkezés is. 1968 márciusában megkezdtük a beköltözést, 1 9 ( 3 8 . május 4-én az Országos Természetvédelmi H i v a t a l és a Madártani Intézet új székházát átadták ren deltetésének. A főépületben (i, a melléképületben 4 helyiségben láttunk mun kához. Könyvtárunk az emeleti tanácsterembe került. K . E V E A N D R Á S inté zetünk t u d . főmunkatársa igen nagy gonddal kezelte hosszú éveken át az 20
összegyűjtött 4800 szakkönyvet és az A Q U I L A cseréje révén érkező 443 féle külföldi madártani kiadvány évfolyamait. Hazánk madárvilágát bemutató múzeumi gyűjteményünk a földszinti gyűjteményterembe került, az 1971-ben véglegesen kialakított elrendezésben jól szolgálja az ismeretterjesztés madártanra háruló követelményeit. A kiállí t o t t 284 fajával jól megközelíti a teljességet, 188 fészkelőnket és a 96 vendég fajt 437 példányon tanulmányozhatja az érdeklődő. U g y a n i t t került elhelye zésre a M Á T É LÁszLÓ-féle tojásgyűjtemény, a m e l y n e k t ö b b m i n t 4000 d a r a b j a 334 faj fészekalját t a r t a l m a z z a . A z intézet hagyományainak megfelelően, önkéntes munkatársak bevoná sával végeztük a madárjelöléseket. Hosszú ideig nagy nehézségekkel kellett megküzdeni, m i v e l gyűrűkészítő gépet is csak az önkéntes munkatársak se gítségével t u d t u n k munkába állítani. A madárjelölésekben résztvevők száma állandóan bővült és v o l t o l y a n időszak, a m i k o r elérte a 60 főt. E n n e k köszön hető, hogy túlszárnyaltuk az intézet korábbi éveiben elért legmagasabb szá m o t is. A z elmúlt húsz évben 172 ezer a jelölt m a d a r a k száma, míg 1908 és 1944 között 163 ezer volt 36 év a l a t t . S o k lelkes munkatárs nevét kellene meg említeni, a k i k szabadidejükben hozzájárultak az eredményhez. Közülük is k i e m e l k e d i k C S Ó K A L A . T O S a B K V nyugdíjas munkása, a k i húszéves műkö dése során közel 30 ezer m a d a r a t jelölt, és a visszajelentésekből g y ő z ő d t ü n k meg k o r r e k t , pontos tevékenységéről. Ezúton is köszönetünket fejezzük k i önzetlen és igen eredményes munkásságáért. A munkatársi gárda tevékenységének eredményeit az A Q U I L A - b a n köz r e a d o t t jelentésekben d o l g o z t u k fel. A nemzetközi állományfelvételek s z i n k r o n — megfigyeléseit 1950 óta f o l y a m a t o s a n végeztük és jelentéseinkkel az I C B P és I Y V R B feldolgozó köz p o n t j a i n a k munkájában részt vettünk. A z intézet munkatársai ez időszakban is foglalkoztak madártáplálkozási vizsgálatokkal, bár m i n d nyilvánvalóbbá vált, hogy a mezőgazdaság szocia l i s t a átszervezésével alkalmazásra került új, fejlettebb a g r o t e c h n i k a e t e k i n t e t b e n egészen új követelményeket állított elénk. Intézetünk természetvédelmi tevékenysége mindinkább előtérbe kerül, a madárvédelmi szempontból különös jelentőséggel bíró területek Kis-Ba l a t o n , Velencei-tó, szegedi Fehér-tó, Sasér, Kardoskút, Pusztaszer — védelme és felügyelete reánk hárult. Itt k e l l megemlékeznünk kiváló néhai munkatár sunkról: Dr. B E R E T Z K P É T E R orvosról, a biológiai tudományok kandidátusá rt')!, a k i a szegedi Fehér-tavi védterület létrehozója és haláláig gondviselő tudományos munkása v o l t . A z Országos Természetvédelmi H i v a t a l r a háruló rendkívül széles körű és egyre gyarapodó feladatok közül a madárvédelem hatékonyságának fokozá sát szolgáló tevékenységet a körzeti természetvédelmi felügyelői hálózat se gíti. A természetvédelmi törvény végrehajtása a madárvédelem tekintetében is jótékonyan érezteti hatását. A társadalom erőinek mozgósítása érdekében hívtuk életre a M a g y a r M a dártani Egyesületet, a m e l y n e k tevékenységéhez sok reményt fűzünk, mert szakosztályai már a kezdeti lépéseknél is az érdeklődők nagy számával bizo nyították az ilyen irányú társadalmi igényt. A közelmúltban búcsúztattuk el n y u g a l o m b a vonult) munkatársainkat, D R . V E R T S E A L B E R T E T , a k i 25 éven át vezette az [ntézetet, sok nehézséget át h i d a l v a biztosított a a mélypontról i n d u l v a a fejlődést. N a g y szakértelmére, 21
munkájára a M a g y a r Madártani Egyesület t b . elnökeként, intézeti munkatárs ként egyaránt számítunk. D r . K E V E A N D R Á S a biológiai tudományok k a n d i dátusa, neve négy évtized alatt összeforrt a m a g y a r madártan ügyével. R e n d szertani kutatásaival nagymértékben hozzájárult elsősorban a hazai varjú félék megismeréséhez. Munkájára továbbra is számítunk. A természet- és környezetvédelem világviszonylatban előtérbe kerülő problematikája a jövőben meghatározza azt a feladatkört, a m i t az ornitológusoknak el k e l l látniuk. Bízunk a b b a n , hogy Intézetünk az elkövetkező évek ben is a múlthoz hasonlóan megtalálja a megfelelő tevékenységi területet és szervesen be t u d illeszkedni az Országos Természetvédelmi H i v a t a l fejlesz tési programjába.
22
