MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE

MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISZTER MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI

GYÖRGYI KÁLMÁN

m

XXVIII. ÉVFOLYAM 1925 BUDAPEST KIADÓTULAJDONOS AZ 0 . M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT

A

MAGYAR

IPARMŰVÉSZET

1925. É V I

TARTALOMJEGYZÉKE:

SZÖVEG JEGYZÉKE: ÖNÁLLÓ

CIKKEK:

Elek Artúr: A művészetek apja Nádai Pál: A középosztály és lakása Andocsy György: Megemlékezés Szamovolszky Györgyről • • Györgyi Dénes: A debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem . . . Bor Pál: A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás . . . . Ybl Ervin: A premontreiek gödöllői főgimnáziuma Végh Gyula: Apponyi Sándor gróf t • • Bánóczi László: Az első magyar színpadművészeti kiállítás Gerely Jolán: A háziszőttesek reneszánsza Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat jubiláris ünnepi díszközgyűlése Nádai Pál: Színpadművészet és iparművészet Györgyi Kálmán: Külföldi iparművészeti kiállítások. Páris— Monza Bor Pál: A párisi iparművészeti kiállítás stíluskritikája . . • Schauschek Árpád: Magyar iparművészeti és iparrajzoktatási kiállítás Ybl Ervin: Az Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása • • Nádai P á l : Bécsi ízlés PÁLYÁZATOK: Jókai síremlékére hirdetett pályázat Az 1925. évi nemzetközi vásár plakátpályázata Meddő pályázat Kari József és Fia Székesfehérvár, likőrös-rumos palackok, majohkakorsók es címkék tervei hirdetési pályázata . . . Diechsel A. sodronykötélgyár Miskolc, reklámlap-pályázata . Soproni hadiemlékműpályázat Iparművészeti pályázatok . . . . • , . . KRÓNIKA: Alpár Ignác ünneplése Orsz. Magyar Iparművészeti Részvénytársaság Gróf József Irsai István Reményi József Végh Gusztáv Zilzer Hajnalka A Petőfi Társaság Jókai emlék-bélyegei Magyar Anno Santo-érmek Több kultúrát! Divatirányok küzdelme . . . . • A reklám szelleme íJnoleum • Új motívumkészletek gyűjtése Jubileum Alpár Ignác Kádár Livia Muhits Sándor Kirakatok Molnár Farkas Kertek feltámadása Köszönet Regionális iparművészet A jövő grafikusnemzedék feladatai Kirakat-emberkék Az új magyar pénz Belső építész, vagy építő iparművész? Magyar művészek külföldi sikerei KIÁLLÍTÁSOK: Tavaszi iparművészeti kiállítás Művészet a nemzetközi vásáron Monza ." ' \ Az idei párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás Egyházművészeti kiállítás Rómában Magyar szoba a monzai nemzetközi iparművészeti kiállításon Tavaszi kiállítás Az osztrákok részvétele a párisi kiállításon Kiállítások nyara Németországban A konzervatív Amerika Francia képzőművészet Bécsben Kislakásos házak és berendezéseik Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása • • A hazai iparművészeti oktatást bemutató kiállítás

Plakátkiállítás Az új háztartás 1 Közlekedési kiállítás Münchenben 3 Kiállítások nyara Németországban 5 Az 1926. évi filadelfiai nemzetközi világkiállítás Az idei párisi nemzetközi iparművészeti kiállításról 6 Német vélemény a párisi kiállításról 8 Zutt R. A. kiállítása 41 Klasszikusok a maguk köntösében 43 A müncheni kiállítás 45 Wembley kudarca 47 A villamosság a háztartásban 81 101

131 132 132 132 187 187 • • • • 187 188 189 189 189 189

SZAKIRODALOM:

103 Budapest műemlékei 22 125 Régi német bútorok 22 A magyar hímzések • . . 24 137 Két fiatal építész munkái 24 159 Ars Una 24 173 A rajzoktatás 24 Tapis turcs de Transylvanie 24 Kabáuschens Traumreise 33 Ybl Ervin: Savoyai Jenő hg. ráckevei kastélya 60 Régi német bútor (II.) 60 35 Művészetszemlélet a gyakorlatban 61 35 Könyv a modern bécsi kerámiáról 61 35 A könyv története és felépítése 61 A Studio évkönyve 61 38 Magyar Művészet 128 131 Asszonyi pompa 128 131 Magyar népművészet • 128 128 190 Az Innendekoration Kuhnel Ernst: Islamische Kleinkunst 129 Bossert, H. Th. Das Ornamentwerk 129 Nádai Pál : Asszonyi pompa 185 Díváid Kornél: Felvideki séták 185 19 A Magyar Népművészet 186 19 A Stickerei und Spitzen 186 19 Art & Publicity Fine Printing & Design . . . 186 19 1000 Ideen 186 20 Dussault 187 20 20 20 M Ú Z E Á L I S Ü G Y E K : 20 34 21 Órakiállítás 21 A berlini Darmstádter-gyűjtemény 34 35 21 Egy csipkemúzeum 21 Az Iparművészeti Múzeum órakiállítása 77 77 22 Egy mintaszerű vidéki múzeum 58 Liszt-múzeumok 77 58 Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum e/évi szerzeményei . . • 191 58 Benczúr Gyula textilgyűjteményének kiállítása . . . . • . . . 191 58 58 59 IN M E M Ó R I Á M : 59 37 127 Bakst 131 127 Kéméndy Jenő 191 127 Margitay Ernő 127 176 176 S Z A K O K T A T Á S : 185 A nők iparművészeti oktatása 36 Az iparművészeti oktatásügyi kiállítás 76 A Székesfővárosi Iparrajziskola 76 Lakásberendezés, mint egyetemi tárgy 76 A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás 77 33 190 33 Az iparművésznemzedék érdekében 190 34 Anglia megreformálja az iparművészi nevelést 190 34 A Dessaui Bauhaus 62 62 63 A Z 0 . M . I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T K Ö R É B Ő L : 63 36 63 Jubileum • 64 63 Választmányi ülés jegyzőkönyve 81 64 Zárószámadás 64 Az O. M. Iparművészeti Társulat XV. rendes közgyűlése . - 130 • • 189 131 Karácsonyi iparművészeti vásár 189 131 Iparművészeti tárgysorsjáték

A SZÍNPAD MŰVÉSZETE: Divat és színpadi kosztüm Kaufmann Oszkár új színháza A Duenna A műkedvelők feladatai

. . . .

77 78 78 88

KÜLFÖLD: Bútor A korszerű építőforma Puvis de Chavannes A művészeti irodalom hanyatlása Mintha nekünk is szólna Gyáripar — kézműipar A dísztelenség és a forma Fényűzés és takarékoskodás A díszítő vasművesség A beuroni templomfestők Városi művészet Kitüntetett asztalos Chamber of Horror Rajnai kiállítások Amerikaiak és németek Chileház Kétféle kultúrfilm A kisiparos és az export Hamburgi iparművészet Cserépjtélyhaverseny A kutak szoborművészete

37 37 37 37 38 38 38 38 39 39 39 39 39 40 40 78 79 79 79 79 80

Színes lepedők Reklámok hazája Tükör a kertben Drian Vége a csipkekonjunktúrának Keresztrejtvényhímzések Primitív lakások Egy müncheni kirakatverseny Színes építészet Einstein-torony Európai műkincsek Amerikában Barry Parker Utrillo . . . • A „Lusta javak" adója Parasztbútorok Londonban Kézi- és gépcsipke

132 132 133 133 133 133 133 134 134 134 134 135 191 191 192 192

KÜLÖNFÉLÉK: Egy nagyvárosi vendéglőberendezés Vendégasztal és rangsor . . . Egy pár jótanács lakásberendezőknek A lyuk és a cifraság A velencei csillár A negyvenen inneni építészek Régi vitrin, modern üvegszekrény A művészeti helyek megszentségtelenítése A különlegesség Parfümcsomagolások Viegeland

80 80 80 135 135 135 135 136 136 136 136

KÉPEK JEGYZÉKE: BÚTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS:

Bruckmann P. és Fiai, Heilbronn: Domborított ezüst dísztárgyak 123 M Kir. Iparművészeti Iskola ötvös-szakosztálya tanítványainak 26 munkáiból 156 27 A Székesfővárosi Iparrajziskola ötvös-osztályának munkáiból 168, 169 28

Gróf József: Intarziával díszített ruhaszekrény Ajtós szekrényke Úri dolgozószoba Mázolt és fényezett gyermekszobaszekrény és diófa tálaló székekkel 29 Konzolasztalon álló ó r a . . . (Paris 1780) 55 Pogány Móric: Festett írószekrény és óra • • 68 Ugyanaz az írószekrény nyitva 69 Szemelvények H. Schmitz: Deutsche Möbel d. Barock u. Rokoko c. könyvéből 70, 72 Deutsche Möbel des Klassicismus c. művéből . . . . 71 Bútorok a párisi nemzetközi iparművészeti kiállításból: Selyem- és aranyhímzéssel borított szekrény az osztrák pavillonban 91 Bútorok a dán csoportból 95 Dufréne M.: Női hálószoba . . . . 94 Maróti Géza olvasóasztala és székei 122 Székesfővárosi Iparrajziskola: Szalonszekrény 166 Bodon Károly: Hall sarka 171 Tóth Gyula: úriszobarészlet 177 Kozma Lajos: Üvegezett, mázolt fenyőfaszekrény 178 Commode és fűtőtest 179 Menyhért Miklós: Ebédlő 180 Ebédlő sarka a tálalóval 181 Tóth Gyula: Úriszobaszekrény 182 Lakatos Artúr: Szalonrészlet 184

TEXTIL: Mildova-Palikova: A prágai háziipariskolában készült tűcsipke M. Kir. Iparművészeti Iskola textil-osztályának munkái . . . Budapesti Áll. Nőipariskola: Ú. n. elefántcsonthímzés, terv.: Rucsinszky Anna Ú. n. elefántcsonthímzés, terv.: Kovács Erzsébet • • Hímzett legyező, terv.: Rucsinszky Anna . . . . . Kendő széle, terv.: Kovács Erzébet Tüllaplikációs párnák Hímzett párnák, terv.: Kovács Erzsébet Székesfővárosi Iparrajziskola textil-osztályának munkáiból 167,

107 151 162 162 163 163 164 165 170

SZOBRÁSZAT, KISPLASZTIKA:

Teles E d e : Alpár Ignác bronz emléktáblája 9 Szamovolszky Ödön + és Gách István első pályadíjjal jutalmazott szabadságharcszobor-terve 10, 11 Irsai István : elefántcsont domborművek 12 Plasztikus díszítmény a Premontreiek gödöllői főgimnáziumában • 41. 42, 43, 44 Sidló Ferenc: Boldog Hermann Norbert és Szent Imre szobrai 50 Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Patrona Hungáriáé mintája . . . 51 Relief 52 AGYAG-, ÜVEG-, MOZAIK- és PORCELLÁNMÜVEK: Szentgyörgyi István : Relief 52 Zilzer Hajnalka: Festett majolikavázák és Madonna áttört Jézus Szent Szíve, kőszobor 54 koszorúban 13 Kuna Henrik: szobor 93 Szemelvények a Darmstádter-féle porcellángyűjteményből • • 32 Maróti Géza szabadságszobrának részlete 121 Vértes Rezső tanár vezetésével a Székesfővárosi Iparrajziskola M. Kir. Iparművészeti Iskola : Karyatida . . . . 148 műhelyében készült majolikák 67 Két kisebb szobor 148 Reliefek 149, 150 A svéd Orrefors-üveggyár vésett virágtartója 91 Kostka F . : Szlovák tányérok 106, 107 S. Gate: A svéd Orrefors-üveggyár vésett csészéje 108 Malinovszky: A kopenhágai kir. porcellángyár szobrocskái • 108 E R M E S Z E T : Hennig: A kopenhágai kir. porcellángyár szobrocskája . . . 109 Hald E . : A svéd Orrefors-gyár „GraaP-csészéje 110 Berán Lajos : A Steindl-Céh Alpár-érme 9 A cseh üvegipari szakiskolában készült díszüvegmunkák 111 Rejőd Tiborc és Berán Lajos: A Szent év alkalmából készült Gádor István majolikái 122 pápai érmek 13 M. Kir. Iparművészeti Iskola kerámikái 150 Reményi József újabb érmei 30, 31 Székesfővárosi Iparrajziskola, tanítványmunkák a kerámiai osztályból 168, 169

ARCHITEKTÚRA, INSTALLÁCIÓ: Korb Flóris: A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem klinikai csoportjának betegfölvételi épülete és A Székesfővárosi Iparrajziskola műhelyében készült ötvöskocsibejárója 14 művek 66, 67 Ravatalozóépülete és annak belseje 15, 16 Petrus A n n a : domborított ónlemez 109 Kertész K. Róbert és Sváb Gyula: A premontreiek gödöllői főgimnáziuma és annak alaprajza 49 A bázeli iparművészeti iskolában készült tombakszelence • • 110

ÉKSZER-, ÖTVÖS- ÉS ZOMÁNCMÜVEK:

Részletek néhai Apponyi Sándor grófnak, a Nemzeti MúzeumFÉMMUNKÁK: nak hagyományozott lengyeli könyvtárából 65 Kis P á l : Kovácsolt vasajtó Czajkowski József: A lengyel pavillon a párisi nemzetközi kiállításon 89 Hoflmann József: Kovácsolt vasrács Hoffmann József: Az osztrák pavillon udvarának részlete • • 90 Stadtherr Angéla és Flesch Elza: Az osztrák pavillon fémek terme 92 A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás angol pavillonjának FAFARAGÁS: egyik fala 105 Peche Dagobert: Faragott, lakkozott és aranyozott fakeret • • M. Kir. Iparművészeti Iskola belső építészeti osztályának munkái . . . . 152, 153 A prágai iparművészeti iskolában készült faragott ajtó . . . . Jan Szcrepkowszky: Kápolnarészletek 104, 113, 114, A zakopanei ipariskolában készült fafaragvány Gyermekjátékok a „Krakkói műhelyekéből GRAFIKA: Haranghy J e n ő : Ex librisek 1, 2. 4. 6. 8. 17. 18. 23 Jókai emlékbélyeg 20 Lakatos Artúr: Ex librisek 38, 40 Baja Benedek: Jelenet Bemard Shaw Szent Johanna c. színművéből 45, 46 Irsai István: Ex librisek 49 Kovács Erzsébet: Záródíszek 100, 120, 158 M. K. Iparművészeti Iskola: Díszítmények tervezése' • • 145, 175 Könyvillusztrációk 146, 192 Plakátok 147 M. Kir. Képzőművészeti Főiskola: Iparművészeti rajzok . . . 161 Székesfővárosi Iparrajziskola grafikai osztályából szemelvények 167 M. Kir. Iparművészeti Iskola védjegyterve 138, 139 Villaterve 141 Budapesti Áll. Nőipariskola: Tüllaplikáció terve • • . • 143, 144

112 117

90 96 115 116 118

FESTÉSZET: Végh Gusztáv: Festett díszítmény 25 Nagy Sándor: Hadak útja 53 Stryjenska Zsófia: Festett díszítmény 106 Magyar Kir. Iparművészeti Iskola: Díszítőfestészeti osztályának munkái 154, 155

VEGYESEK:

Részletek néhai Apponyi Sándor grófnak, a Nemzeti Múzeumnak hagyományozott lengyeli könyvtárából 65 Az Iparművészeti Múzeum órakiállításából 86 Bucher Herta : Porcellánóra 90 KÖNYVKÖTÉSZET: A monzai kiállítás német csoportjának egyik vitrinája . . . . 123 124 Székesfővárosi Iparrajziskola könyvkötészeti szakosztályából • 170 Krüger Max: Csillárok

A MUVESZETEK APJA ÍRTA ELEK ARTÚR a n n a k régi m o n d á s o k , szaknak példájától? A monumentális műmelyeknek — miközben vészét törekvései nálunk sohasem tudtak nemzedékről - nemzedékre erőre kapni megfelelő feladatok és az általok öröklődnek — kipereg az kínálkozó gyakorlat és hagyományfejlődés eredeti értelmük és csak híján. Székely Bertalan legszebb kartonjai az ü r e s f r á z i s s á csépelt vázlatoknak maradtak. Es néhai Kőrösfői héjuk marad meg. Ilyen az Kriesch Aladárnak, ki a reneszánsz míveaz ősi mondás, hogy az építészet a művé- seire emlékeztető mesterségbeli alaposságszetek apja. Apja annyiban, hogy föltétele gal és művészetünkben szinte példátlan áhiminden művészetnek. Mert először volt a tattal készült egész életével a monumentális ház, azután lett mindaz, ami külső és belső festés feladataira, h á n y ilyen feladatban díszítése: a szobor, a festmény, az egész jutott része ? Közvetetlenül a háború előtt iparművészet. Az épület a határok közé volt néhány évi időszaka művészetünknek, fogott tér, minden egyéb művészet a tér melyben a főváros nagy építőprogrammja kitöltője vagy tagozója. Olyan nyilvánvaló a különböző művészeteknek is juttatott érez, mint a sarkigazságok s mégis meg- tékes feladatokat. De az ilyen összedolgoeshetett, hogy jó egy évszázadon át meg- zásban járatlan építészetünk azok számára feledkezett róla a művészet egész gyakor- sem tudott megfelelő építészeti keretet terlata. Száz év óta a szobrászat és festés vezni. Véletlenül simának maradt falfelüleelszakadt az építészettől. S ha különösen tekre kerültek a freskók és az épület egéünnepélyes feladatok — egy-egy színház, szével össze nem függően helyeződtek el a minisztérium, törvénykezési palota stb. épít- szobrok. kezése — egybe is térítették őket, egyesüígy volt ez a múltban és így lesz a jövőben lésük csak amolyan alkalmi összebékülés is, ha építőművészetünk szelleme meg nem volt s a művészeti eredmény nem logikus változik. Az építészetnek feladata, sőt önelőzményekből fejlett, hanem mestersége- maga mivoltából következő kötelessége, sen, sőt sokszor erőszakos módon. hogy a maga koncepcióinak keretében A hibás ebben az építészet volt s hogy helyet juttasson a t ö b b i művészetnek, a helyzet máig sem javult, az is az ő Hiszen nélkülök el sem lehet. Bizonyság mulasztása. Az építőművészek azok, akik erre, hogy szurrogátumaikról soha le nem a művészet virágzó korszakaiban a többi mondott. A gipsz és újabban a műkő a művészet számára az alkotó alkalmat és s z o b r á s z a t hatóeszközeinek bevonását a számára való feladatokat megteremtették, akarja jelenteni, de a szobrászművész, Valamikor büszkesége tehát a tulajdonképpeni volt az építés művészeialkotó kihagyásával. Volt nek, hogy építményeikkel idő, amikor legvirágzóbb koruk más kiváló művéművészetünk — a gipszszeit f o g l a l k o z t a t t á k . Es öntés volt. B i z o n y á r a nyilvánvaló, hogy például gazdasági okai is voltak az olasz reneszánsz óriási annak a tartózkodásnak, f e s t ő i és s z o b r á s z i temely a tulajdonképpeni hetségpotenciája önmagáművészeket nem bocsában fulladt volna meg azok totta az é p í t é s z e t felnélkül az alkalmak nélkül, adataihoz. A tervező épímelyeket az építőművétészek m i n d i g is azzal szet adott neki a széttágu- (5 í z fíbre, l í b r o 1x210 védekeztek a n é h a fellásra és alkotásokban ki- 'De U33 x o a n o s d e t í i b r e r o hangzó vád ellen, hogy Que cuaacío to esísá. a l c L b c a u d o fejeződésre. költségvetésükben nem E n t o n o z s í e esiÓLV'ericíxencLo^ fértek el a monumentális Hol vagyunk annak a szobrászat és festés költ nagyszerű művészeti korHaranghy Jenő: Ex libris. Magyar iparművészet. 1925.

ségtételei. Sok esetben nyilván így is volt. De még több esetben az építész jóakaratán múlott a dolog. Mert pontos számvetéssel nem nehéz bebizonyítani, hogy a szobrászi vagy festői díszt pótló vakolat-, műmárvány-, keramika- és egyébfajta dísz sem terheli kisebb tételekkel az építőköltségvetést, mint a szobrász, vagy a festőművész számlája. Ami pedig a művészek személyes igényeit illeti, sok tehetséges szobrász- vagy festőművész boldogan érné be azzal a munkabérrel, melyet a jobb „díszvakoló" munkás kap. Még a mai építési pangásban is óriási szolgálatokat tehetne az építészet azoknak a művészeteknek, melyeknek apja volna, Elvégre kinek van módja az építtető befolyásolására, áldozókészségének megindítására, ha nem az épület tervezőjének ? Mihelyt be tudja bizonyítani neki, hogy az igazi művészet sem drágább, mint a talmi, már meg is győzte. Monumentális művészetünk és egész iparművészetünk jövőjét építőművészeink tartják kezükben. Tőlük függ, hogy szobrászaink komoly szobrászi, festőink igazi monumentális feladatokhoz jussanak. Igaz, hogy a háború óta vajmi kevés új épület épül az országban. __ De épp oly tagadha--„ —„ tatlan, hogy nagyobbszabású állami építmények bújnak ki a földből s az annyi milliárdra felrúgó költségvetésből mit sem szánnak az alkalmazkodó művészetek számára. Sivár falak szomorítják el a várost, holott olcsó pénzért milyen könnyű lenne őket szemet üdítő és utcaképet vidító festett ábrázolásokkal beborítani. De többet mondunk. Újépületek sem kellenek művészeink foglalkoztatásához, mert alig nagyobb költséggel, mint amekkorába egy-egy megkopott bérház homlokza-

tának újrafestése kerül, néhány jól elhelyezett freskóval művészies hatásúvá lehetne átváltoztatni a szomorú bérkaszárnya ábrázatát. A homlokzatok figurális vagy ornamentumos kifestése iránt építészeink körében meglehetősen nagy az ellenérzés. Azt vetik ellene, hogy a mi éghajlatunk alatt a levegőnek kitett falfestmény — még ha nedves falra festett freskó is — hamarosan elpusztul. El még az olyan időálló technikájú faldíszítési mód is, mint a sgraffitto. Elrettentő példának a Képzőművészeti Főiskola Andrássy-úti épületét szeretik idézni. De az egész okoskodás nem helyes. Mert csak a kíméletlen nyugati és északi szeleknek kitett homlokzatokat viseli meg az időjárás (a Képzőművészeti Főiskola északnak fordítja homlokát). Néhány évvel ezelőtt egy ismertnevű hangszerkereskedő cég Rákóczi-úti székházának homlokzatára két jeles dekoratív festőnkkel életnagyságúnál jóval nagyobb színes alakokat festetett. Azon a festésen az elmúlt évek nyomot nem hagytak. A ház tudniillik homlokával délnek fordul. Némi tapasztalat az építészt ilyen és hasonló tanulságokra hamar rávezetheti. Viszont elképzelni is gyönyörűség, milyen érdekes és eredeti képet kapna a buda- . pesti utca kopársága, ha színekkel és tet- i szetős alakzatokkal díszítenék föl tehetsé- * ges művészek. Mennyi tehetséges fiatal művész jutna munkaalkalmakhoz. A magyár festőművészet monumentális stílusa is kifejlődhetnék kísérletezés és a tanulságok helyes felhasználása útján. S a főváros példáját nyomban követné a vidék is. És megszínesednének kisvárosaink és megszínesednének falvaink is. Még egyszer: építőművészeink hatalmában a magyar monumentálisművészetsorsa!

I

'i-G-'l Haranghy Jenő: Ex libris.