MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE SZERKESZTI FŐMUNKATÁRS

MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE

A

VALLÁS-

ÉS

KÖZOKTATÁSÜGYI

M.

KIR.

MINISZTÉRIUM

MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

FITTLER

KAMILL

FŐMUNKATÁRS

GYÖRGYI K Á L M Á N

XI. ÉVFOLYAM J908 LZZ1 BUDAPEST LZZ) KIADJA

AZ ORSZÁGOS M A G Y A R IPARMŰVÉSZETI

TÁRSULAT

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

ÖNÁLLÓ CIKKEK, Oldal

Dr. Koronghi Lippich Elek: A finnek Stjernschantz Torsten: A finn művészet és ipar­ művészet Zsolnay Vilmos emlékezete P . : Modern egyházi művészet Dr. Koronghi Lippich Elek: A művészetek és a stílus Czakó: Fiatal építészek Lengyel Géza: Magyar középületek H . B . : Berlini levél Gróf Hadík-Barkóczy Endre beszéde a közgyűlésen Dr. Czakó Elemér : Nyomdászatunk jövője Tátray Lajos: A wieni nemzetközi építészeti kiállítás : : Csányí Károly: A modern érem- és plakett­ művészetről Dr. Kelen Béla: Országos fényképkiállítás a

1 27 57 63 97 120 125 I3J Ml 143 148 162

Műcsarnokban ... 165 h. b . : A Nemzeti Szalon grafikai kiállítása 167 Bunker J. R . : Soproni ajtókopogtatók 168 Fíeber Henrik: A modern vallásos művészet ... 185,225 Radisícs Jenő: A londoni magyar kiállítás _ 206 Mfhalik Gyula: Népművészeti kiállítás 218 Népies technikai elnevezések 221 Lukács Zsolt: Egyházművészeti kiállítás S z . : Egy szentgellérthegyí űriház

257 259

G y . K . : Külföldi iparművészeti kiállítások Divald Kornél: Régi bakacsinszövetek

259 262

Margítay: A >Műhely* kiállítása Csizík G y u l a : A keramika és üveg

347 művészeté­

hez

350

PÁLYÁZATOK. Művészeti pályázat két római magyar festőművészet! és egy szobrászművészet! díjra •• ~ 50 Eldőlt pályázat 50, 179, 222, 337 Képeslevelezőlap-pályázat 50 A „ K g l . Akademíe für grafische Künste u. Buchgewerbe" látogatójegy-pályázata 50 Három pályázat ~ 72, 303 A Magyar Orsz. Képzőművészeti Tanács pályázatai 72 A „Művészet" szerkesztősége pályázata 73 Pályázat padlóburkolatnak való cementlapok díszí­ tésére 136 Pályázat magyar jellegű emléktárgyakra 179 Pályázat Kossuth Lajos szobrára 180 Helyreigazítás 180, 338 Pázmány síremlékének pályanyertese 180 Pályázat képeslevelezőlapokra 222 Pályázat könyvtáblákra és bőrdíszmővekre 263 Szobrászművészet! pályázat 263 Pályázat oklevélre Eldőlt plakátpályázat... „ Pályázat versenydíjra

302 303 337

KÜLÖNFÉLÉK. Zsolnay Miklós kitüntetése Vaszary Kolos hercegprímás a hazai művészetért ...

44 44

Feichtinger József György -JMaróti Géza Mexikóban A magyar iparművészet gyarapodása A kultuszminiszter elismerése a Magyar Iparművé­ szeti Társulatnak

44 44 69

Gróf Hadik Barkóczy Endre Kinevezések és előléptetések Mihalik József A Halmos-féle ex-líbris pályázat

69 69 69 69

Maróti Géza sikere

70

321

A M . Iparművészeti Társulat debreceni fíókbizottságának megalakulása

70

323 345

Lessing Gyula Deutscher Werk-Bund

70 79

Zsolnay Miklós: Állandó kiállítási parkot Buda­ pestnek ... Ascher Alajos: A magyar háziipar és az ipar­ művészeti iskola Várnai Sándor: A magyar iparművészet úttörői... 270, Holló Géza: Beszélgetés a művészetről ... - ... ... M . : Virágos Budapest Csizík Gyula: Színes vas h, b . : Párizsi levél , Radisícs Jenő: A z Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményének gyarapodása Gíneverné-Győry Ilona: Angol bútorstílusok

267 325 281 286 286 288

Egyházművészeti tanfolyam Iparművészeti tervek díjazása Németországban Lyfca Károly: A székesfőváros Iparrajzískoláj a

265

305 311

69

Oldal

Grafikus építeszek (Cz.) 134 Kőrösfői Aladár uj freskói (Cz.) 135 A vízjegyekhez J35 A Ház című építőművészeti folyóirat 136 A z iparművészet fogalmához Í78 Pozsonyi iparművészet „ Í78 Antal-vasaló 178 Oesterreíchische Gesellschaft zur Förderung der Medaillenkunst und Kleinplastik 179 Iparművészet a javítóintézetben " Í79 A z utca művészete 179 A Gellérthegy művészi kiképzése J79 Saarinen Elíel látogatása Budapesten 179 Horti Pál holttestének hazaszállítása 179 A Székesfővárosi Iparrajzískola 179 Horti Pál temetése 222

Arnhold Nándor

„

222

Oldal

A magyar kereskedők vásárja A z idei londoni magyar kiállítás Háziipari munkakiállítás A z 1910. évi brüsszeli nemzetközi világkiállítás Iparművészeti kiállítás Debrecenben Művészeti rajzok és tárgyak kiállítása A népművészeti kiállítás látogatói Karácsonyi kiállítás A z Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat karácsonyi vására A » Műhely* kiállítása az Urániában A z Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat jövő évi tavaszí lakberendezési kiállítása A z iparművészeti karácsonyi kiállítás Szegeden Gyermekrajzok az Orsz. Iparművészeti Múzeumban

73 73 73 74 74 74 223 223

Werner Sombart könyve (Cs. Gy.)

181

341 341 342 342 342

Nyomdászatí tanműhely 264 Olbrich József Mária 264 A z Orsz. Iparművészeti Múzeum plakátkíállítása ... 264 A m. kír. államépítészeti hivatal és a patina 297

W . Doenges, Meissner Porzellan} seíne Geschichte und künstlerische Entwicklung (Csízik Gyula) 182 Díe Grundlagen bewusster Stílempfindung 183 Wohnung und Hausrat 183

Nemzetközi rajzoktatásí kongresszus A kereskedelemügyi m. kir. miniszter érme Horti Pál hagyatéka

297 298 298

„Textilé Kunst und Industrie" c. új folyóirat 183 A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének jelentése 298

ífj. Bodon Károly rajzaihoz Károlyi-emlékserleg Helyreigazítás Thék Endre kitüntetése

298 298 298 343

A Studio a magyar íparművészetről 298 Hans Cornelius: Elementargesetze der bíldenden Kunst 302 Alexander Bernát: Művészet 338 Kozma Lajos ex-libris kötete _ 339

343 343 343

Mutató az új ípartörvényhez 339 A z Istenfa. írta t Huszka József 872 Kelet művészete és műízlése. írta: gróf V a y Péter... 372

343

Könyvek a japán művészetről

Jungfer Gyula f A z öntött vas a művészi iparban Ismeretterjesztő előadások

„

Angol iparművészet ~ A

lakás berendezése

és

művészi

díszítése

_

373

közötti

KÜLFÖLD.

rokonság Budapest épületeinek virággal való díszítése Iparművészeti előadások a vidéken Magyardíszfi levélpapírok Aki >elvből< nem vesz magyar árút

344 344 344 344 344

Róma Berlin München

184 184 184

Sorsolás Budapest mint vírágváros Matlekovits Sándor ünneplése

344 369 370

Bécs Hamburg Düsseldorf

184 184 184

Teles Ede kitüntetése Alpár Ignácz sikere Nádler Róbert rajzai

371 371 371

Stockholm 184 A z ezídei darmstadti iparművészeti kiállítás 184 A z amerikai nyilvános múzeumokra fordított összegek 339

Osztrák csípkebolt Budapesten Vásárlások a király számára

372 372

Műtárgyak lopása Nemzetközi művészeti tőzsde Művészeti célokra fordított összegek

339 339 340

Jelmezbabák és plasztikus karikatúrák kiállítása

340

Német népművészet

340

KIÁLLÍTÁSOK Thoroczkai (Wigand) Ede Marosvásárhelyen

50

A * Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat lakásberendezési kiállításának elhalasztása

Hamisított műkincsek

340

Lichtwark Alfréd

375

50

A szász törvényhozás törvényjavaslata

375

Műhely

50

A párisi Louvre gyűjteményének gyarapodása

375

Orosz műíparí kiállítás Parisban ( H . B.)

51

Corrado Ríccí rendelete

375

Régi mesterségek ismertetése

375

Egyházművészeti kiállítás

_

73, 223

Stockholm 1909-ífcí művészeti kiállítása A párisi Mtisée Galliera zsűrijének határozata A >Punch« c. folyóirat kiállítása Londonban

Oldal

Oldal

375 375 375

Uj alapító tagok. 1. X . , 4. X I L , 5 . I X . , 6. I X . , 8. I X . Karácsonyi sorsolás eredménye 1. X I . , 9. I X .

MUZEÁLIS ÜGYEK.

A z Orsz. gyűlése

-

52 74

A z Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum ismeret­ terjesztő előadásai a lefolyt évadban A múzeumi alapeszme (Czakó) „ ~

74 74

~ ...

6. I X .

~ ... 7. I X . 8. I X .

KÉPEK JEGYZÉKE.

53

BÚTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS.

Mesterség és művészet a nyomdászatban (Sz. G.) ...

49

Napoleon-képek » Jubiláló nyomdászegyesület (Czakó) Merkantil grafika A nyomdász művészete (Czakó).

49 49 70 70

- -

LAKÁS-MÜVÉSZET. A z otthon művészete (Margitay Ernő) A „Műhely" kiállítása

53 75

Lakásdíszek Japán ház Parisban A „Műhely" kiállítása (Margitay)

75 75 180

FÉMMŰVESSÉG. Új formák a fémművességben (Csizifc Gyula)

54

Ékszerészet « A „Koch-monográfia" ujabb kötete (Cs. Gy.) Fémjelzés és művészet A fémdiszítésnek egy új technikája

56 76 223 374

A vaskályha

374

»

NÉPMŰVÉSZET. Unterfranken

Gyula) ~ Két új magyar népművészeti munka Gróh István könyve ~

Rabi munka

4. I X .

Felhívás Jóváhagyott alapszabályok

GRAFIKA.

-

Csere a finnekkel ~ A Társulat népművészeti gyűjteménye

Társulat köz­

A z Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat egyház­ művészeti kiállítása 6. I X .

KERAMIKA. Keramika (és kő)

A „ T h e Craftsman" cikke Népművészeti kiállítás

Iparművészt!

A lakásberendezési kiállítás elhalasztása

Hamisítványok (Czakó)... Ismeretterjesztő előadások „

Gerlach-Schwíndrazheim:

Magy.

A

„Merijokí" villa uri szobája. Tervezte:

4

A „Hvittrask" villa ebédlőjének részlete. Tervezte: Gesellius _ ...

19

A „Merijokí" villa egyik fülkéje. Tervezte: Eliel Saarinen ... „ Műterem részlete. Tervezte: A . Gálién Kallela

21 22

Asztal berakott díszítéssel. Tervezte: Eliel Saarinen Pamlag karfájának faragványos része. Tervezte: Loja Saarinen Szekrény. Tervezte: Eliel Saarinen ... Ebédlő. Tervezte: E . Saarinen

24

Kőrösfőí szoba sarka. Kós Károly fölvétele

99

Torockói szoba sarka. Kós Károly fölvétele Torockóí szoba részlete. Kós Károly fölvétele Műterem. Tervezte: Kós Károly

24 33 53

100 101 108, 109

Hali-ebédlő a művészházhoz. Tervezte: Kós Károly 110 Hálószoba a művészházhoz. Tervezte: Kós Károly 111 Hálószoba sarka. Tervezte: Kozma Lajos 121 Zeneszoba. Tervezte: Kozma Lajos 122 Ebédlő. Tervezte i Lakatos Arthur. Készült a kassai kír. javítóintézetben » 174 Uri dolgozószoba. Tervezte: Fehérkuthy Készítette: Hosszú István

(Mihallk

Eliel

Saarinen

és Dósa. 174

56 56 76

Leányszoba. Tervezte: Fehérkuthy és Dósa. Készí­ tette : Mocsaí József 175

76 Í83

Nándor fölvétele « 224 Szt.-gellérthegyí villa ebédlője. Tervezte: Hoepfner Guidó és Györgyi Géza... 254 Szt-gellérthegyi villa uri dolgozószobája. Tervezte:

- 183 184 184

A Z ORSZ. M A G Y A R IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KORÉBÓL. A z Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat választ­ mányi ülése I . I X . , 2. I X . , 3 . I X „ 4. X „ 7. I X . . 9. X . UJ tagok. 1. X „ 2 . X I . , 3 . X . , 4 . X I . , 5 . I X . , 6. I X . , 7 . X I I . , 8. I X .

Ormánsági thékaszekrény és törülközőtartó. Arnhold

Hoepfner Guidó és Györgyi Géza

255

Fogadószoba és ebédlő részlete. Tervezte: íf j . Bodon Károly. Készítette: a darmstadti Alter-cég 276 Ebédlő és előcsarnok részlete. Tervezte: ifj. Bodon Károly 277 Fogadó- és uri szoba részlete. Tervezte: ífj. Bodon Károly Uri szoba és lépcsőcsarnok Bodon Károly

278 részlete. Tervezte: ífj. 279

Oldal

Fogadóterem. Tervezte: ífj. Bodon Károly Á g y és ruhaszekrény. Tervezte: ífj. Bodon Károly Szalonrészlet. Tervezte: ífj. Bodon Károly. Készítette: a darmstadtí Alter-cég A Dékáni-féle csípkebolt részlete. Tervezte: Fehérkuthy és Dósa. Készítette: Kuczora Flórián Ruhaszekrény. Tervezte: ífj. Bodon Károly. Készítette: a darmstadtí Alter-cég Kisebb könyvszekrény és írópolc. Tervezte : Hortí Pál Ormánsági székek. Arnhold Nándor rajza Ormánsági „szekrény". Arnhold Nándor rajza Bethlen Kata keíengyeládájának részlete (1695) Faragott láda. Skócia 1653 Tölgyfa pohárszék 1695. Angol bútor Asztal, gótikus magyar, X V I . század Párnázott karosszék 1710 Queen Anne (1715) korabeli szék Berakottdíszű diófaszekrény 1687 Chíppendale terve után készült könyvszekrény 1765 Tölgyfa pohárszék 1690 Fiókos szekrény diófából Chippendale terve után készült írószekrény 1770 ... A z Orsz. Iparművészeti Múzeum kiállításának részlete Pohárszék és könyvszekrény. Sz. főv. Iparrajzískola Ablakfülke. Tervezte: Nádler Róbert

280 289 290 291 291 293 304 304 308 310 311 319 322 323 324 325 326 327 328 329 360 368

149 214 215 235 237 238

295 308 314 314 314 315 315 316 317 317

Ónmázas kancsó „ _ 317 Fedeles tál és teás kanna, porcellán. Bécsi gyárt-

AGYAG-, UVEG-, MOZAIK- ES PORCELLÁNMŰVEK. Üvegmozaik ablak. Tervezte: Walter Jung A „Hvíttra'sk" nyaraló egyik ablaka. Tervezte: Ottó Ehrström „ Üvegmozaik ablak. Tervezte: Axelí Gálién Kalela Eozin-vázák 60, Vírágváza és kancsó „ A hetvenes évek elején készült Zsolnay-edények

Oldal

Fayence-edények. Készültek Vértes (Vögerl) Rezsó' szaktanár vezetése mellett a székesfó'városí íparrajziskola agyaglparí tanfolyamán Színes ablak. Tervezte: Rusztí Gyula és Király Jenő Szines üvegmozaik. Tervezte: Ruszti Gyula és Hönígschmid Oszkár A Megváltó. Eosin-szobor. Készítette: a Zsolnay-gyár Üvegfestmények. Készítette: Róth Miksa Mozaik kép. Készítette: Róth Miksa A veszprémi szinház részére készült színes mozaikablak. Tervezte: Nagy Sándor. Készítette: Majoros (Mayböhm) Károly Szines kályhafíók Mária királyné arcképével. X V . század _ Három csésze. Porcellán. Bécsi gyártmány X V I I I . és X I X . század Porcellán fedeles edény és porcellán tányér, bécsi gyártmány, X V I I I . század Japáni porcelláncsészék Mázas majolika tálak. Magyar, X V I I . század Majolikatál. Készítette: Zsolnay Vilmos Két asztaldísz, tatai és holicsí gyár. Mázas majolikakupa. Magyar, X V I I I . század Mázas cserépedények, régi mexikói munkák Füles edény, mázatlan cserép, népvándorláskorí

m á n v

18 40 45 80 77 78

Lakodalmas menet. Tányér. Mintázta: Klein J 79 Porcellán-fayence edények _ 80 Eozin-edények 81, 83, 84, 85, 92 Magyar népies cserépedények mintájára készült majolikák „ _. ... _ _ 81 Pyrogranít griff. Mintázta: Nagy Mihály 80 Mázas porcellán fayence-relíefek 83 Kristálymázú kancsó 85 Eosín- és grés-edények 86, 87, 89 Majolifca-relief „ ... „ 86 Falburkoló edények máz alatti festéssel 88, 89 Eosin-kép. Abt Sándor műve 90, 91 Gres-edények „ 90, 91 Krisztus. Eosln-szobormű 92 Porcellán-fayence váza cloisonné-szerfí díszítéssel ... 93 Gres-vírágtartók 93 Áttört díszítésű váza 93 Virágváza. Tervezte : Gróh István 95 Zeneszoba ablaka. Tervezte: Kozma Lajos Í18 Hall ablaka. Tervezte: Kozma Lajos 121

>

X V I I L

s z i z a d

3 , 9

Tál, herendi porcellán 1843 Kávéskanna, mázas, kemény cserép. Bayreuth, X V I I I . század „ Majolika edények. Sz. Főv. Iparrajziskola 557, Színes ablakok. Sz. Főv. Iparrajzískola Kandalló - cserépkályha. Székesfővárosi Iparrajziskola 362,

320 320 366 358 363

ÉKSZER-, ÖTVÖS- ÉS ZOMÁNCMŰVEK. írókészlet domborított ezüstből. Tervezte: Eliel Saarinen és Erié Ehrström Ezüstserlegek és ostyatartó. Tervezte: E . Ehrström Ezüst övcsat. Tervezte: E . Ehrström Ékszerek, domborított ezüstből. Terv. E . Ehrström Kehely, ostyatartó és borkancsó. Terv. E . Ehrström Ezüst mellcsat. Tervezte : E . Ehrström Serlegek, Kovács Ferenctől és Lindmayer Jánostól ... Nyakláncok és násfák. Tervezték: Gruy Mária, Jakó Géza, Király Jenő és Rusztí Gyula Ciboríum, feszület, gyertyatartó és kehely aranyozott bronzból. Tervezte: Hendrich Antal. Készítette: Bittner János A z Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület gróf Károlyi Sándor emlékserlege. Tervezte: Muhícs Sándor. Készítette : Herpka Károly ... ~ Pohár, serlegek és kupa, aranyozott ezüst. Magyar X V I , és X V I I . század

24 34 36 36 37 38 199 212

236

296 316

FALFESTÉS.

TEXTIL.

Oldal

Oldal

Szövött fali szőnyeg. Tervezte: V . Blomstedt Applikációs vánkosok. Tervezte: Axelí Gálién Kalela. Készítette: Mary Gálién Szövött falíszőnyeg. Tervezte: Ollí Ehrström Applikációs munkával díszített gallérok és kézelők. Készültek özv. Mirkovszky Gézáné tanárnő veze­ tése mellett a sz. főv. Iparrajziskola női munka­ termében Applikációs munkával díszített terítő és függöny. Készültek özv. Mirkovszky Gézáné tanárnő veze­ tése mellett a sz. főv. Iparrajziskola női munka­ termében 151, Zacskó. Tervezte: Rauscher Julianna Hímzett misemondóruhák. Tervezte: Hollósy Mária. Készült a pozsonyi Izabella háziipar egyesület cífferi himzőiskolájában Szepességi bakacsin-kendő részlete. X V I I . század Sárga gyapjúval átszőtt szepességi oltárkendő töre­ dékkel. X V — X V I . század Bakacsín-abrosz részletei. X V I I . század A z Orsz. Iparművészeti Iskola háziipari osztályában készült vert csípkemunkák. Tervezte: Szendrői D . és Örkényi J

40 45 4é

150

152 213

239 242 243 243

294

354 Tervezte: Lakatos Arthur. Sz.

Főv. Iparrajziskola

355 357

Gobelin ellenző. Tervezte: Mayer Antal. Sz. Főv. Iparrajziskola » Csomózott szőnyeg. Tervezte: Nádler Róbert

356 368

KÖNYVKÖTÉSZET. Imakönyvfedelek. Készítette: Gottermayer Nándor... 236 Könyvtáblák a londoni Arts and Crafts Schools-nak a rajzoktatási kongresszuson volt kiállításából Borjúbőrkötés. X V I . század

274 320

SZOBRÁSZATI MŰVEK, KISPLASZTIKA. 38

nyomán készült terracotta Verseny díj. Mintázta: Fílippinyi Sámuel Feszület. Mintázta: Fekete Oszkár Kútrészlet. Mintázta: Ruff András

77 87 Í99 199 200

Kútrészlet. Mintázta: Gnadíg Sándor 201 Dombormű a londoni Royal College of Artnak a

Gyetvai guzsalyszár Kalotaszegi sulyok Sóváradí guzsalyszár

139 210 240 241 275

94 94 94

Ivócsésze Zalathnáról Kalotaszegi kapatísztító Zólyomi ivócsésze füle Ivócsésze Krassószörény megyéből Kapuzábék Parajdon. Kós Károly felvétele

95 95 95 95 102. 103

Kis kapu Paraj don. Kós Károly felvétele 104 Új kiskapu Bözöduj falun. Kós Károly fölvétele 105 Ormánsági „szökrény" és ködmön. Festette: Arnhold Nándor ... Festett kancsó. Péterffy Lajos tulajdona Cseréptál. Dr. Balázs István tulajdona Vésett

díszítésű kancsó

(1847).

184 193 193

Györgyi Kálmán

tulajdona - ... 193 Cserép oromdísz a derzseí unitárius parókiáról. Gróh Régi cserépedények Puskaporozott és faragott só- és paprikatartó szaru­ ból és fából. (Somogy megye.) K . Líppich Elek

193 193 .

tulajdona 194 Faragott sótartó fából. (Somogy megye.) Marótí Géza tulajdona _ 194 Spanyolozott sótartó szaruból. (Somogy megye.) Marótí Géza tulajdona 194 Faragott szoborfülke diófából. (Somogy megye.) K . Lippich Elek tulajdona 194 Faragott pápaszemtok. (Somogy megye.) K . Lippich Elek tulajdona

rajzoktatási kongresszus kiállításán volt csoport- . jából. Tervezte: Miss Winter

138

tulajdona 194 Faragott állótükör. (Somogy megye.) Marótí Géza

Zsolnay Vilmos szobra Pécsett. A főalakot Horvai János, a mellékalakokat Abt Sándor mintázta; pyrogranit alapzatát tervezte: Schulek Frigyes ... A Mennyek Királynéja. Szécsi Károly mintája

140

Sablonozott fríz és faliminta. Sz. főv. Iparrajzískola 359

István tulajdona

Gipsz dombormű. Mintázta: A . Gálién K

47

NÉPMŰVÉSZETI MUNKÁK.

Faliszőnyeg színes gyapjúból, flamand X V I . század 318 Gazé legyező. Applikációs gallér és kézelők. Sz. főv. Iparrajzískola ... Csomózott szőnyeg.

Kullervo a bosszú útjára indul. A helsíngforsí diák­ otthon falfestménye. Festette: Axeli Gálién Kalela Freskó a fehér kereszt kórház várótermében. Fes­ tette: Undí S. Mariska 137. Egyházi körmenet a X V I . századból. Falfestmény az Orsz. Zeneakadémia földszinti előcsarnokában. Festette: Kőrösfőí Aladár A művészet forrása. Falfestmény az Orsz. Zene­ akadémia első emeleti előcsarnokában. Festette: Kőrösfőí Aladár Fali frízek. Tervezték: Rusztí Gyula és Rombauer Erzsébet A balázsfalví érseki székesegyház freskódíszéhez készült tervezet. Festette: Schmigelschí Oktáv A gróf Vigyázó Sándor-féle rákoskeresztúri mauzó­ leum freskóinak kartonjai. Festette: Kriesch Aladár A párizsi École des Beaux-Arts-ban készült dekoratív festmény „. J.

273

Plasztikus állattanulmányok. Sz. Főv. Iparrajziskola 364

195

Spanyolozott tükörfa. (Somogy megye.) Maróti Géza tulajdona

195

Oldal

Fából faragott kapatisztító. (Kalotaszeg.) K . Lippich Élek tulajdona ., Faragott tükörfa. (Somogy megye.) A z Orsz. Magy. Iparm. Társulat tulajdona Puskaporozott tükörfa. (Somogy megye.) Festett ónfedeles kancsó, cseréptál, festett kancsó. Bó'hm János tulajdona » Hímes sulykoló. (Kalotaszeg.) Lajta Béla tulajdona 196, Fából faragott gyertyatartó. (Kalotaszeg.) Maróti Géza tulajdona Szaruból készült paprikatartó,spanyolozottdíszítéssel. (Ormánság.) Tálosok festett díszei. (Ormánság.) Á g y festett díszitménye. (Ormánság.) Mángoriófa Tolna megyéből. Arnhold Nándor fölvétele Sulykok. (Ormánság.) Arnhold Nándor fölvétele ...

195 195 195 196 197 197 198 198 198 198 198

FAFARAGÁS

Oldal

Zsolnay Vilmos sírboltja Pécsett. Tervezte: Sikorsky Tádé Szászlónaí gör. kath. templom. Kós Károly fölvétele Kibedí ház. Kós Károly fölvétele Kis udvarház. Tervezte : Kós Károly Kis udvarház műteremmel. Tervezte: Kós Károly Kis udvarház udvara. Tervezte? Kós Károly Udvarház a domboldalban. Tervezte: Kós Károly Zebegényi r. kath. templom. Tervezte: Kós Károly Elemi népiskola és népkönyvtár. Tervezte: Györgyi Dénes Kis kastély Nógrádban. Tervezte: Györgyi Dénes Ev. ref. templom, iskola és paplak. Tervezte: Mende Valér Lakóház. Tervezte: Kozma Lajos Fürdőszoba-ablak. Tervezte: Kozma Lajos./. Kert ajtaja. Tervezte: Kozma Lajos Ablakkíképzés. Tervezte: Kozma Lajos Hall. Tervezte: Kozma Lajos 2

^ ** *' Gellérthegy művészi kiképzésének

Fafaragvány. Tervezte: Axelí Gálién Kalela 39 Érrovásos faragások. Tervezte: Gruy Mária 209 Faszekrényke érrovásos faragással és fémverettel. Tervezte: Rombauer Erzsi 211 Papirkések. Tervezte: Marschalkó Etelka 213 Fából faragott dombormű. A birminghami művészeti iskolának a londoni rajzoktatásí kongresszuson volt kiállításából

290

főkapuja. Tervezte: Ehrström Lakóház kapuzata Wiborgban. Tervezte: Lindgren

eszményi

H

e

g

y

i

f

o

í

r

á

s

y

<

g r á n í t b o

A

>

é

U

g

M

ő

h

e

s

y

I

t

ö f g y

a

n

i

u

.

faalI

252, 256

Kalela A „Hvittrask" villa előcsarnoka. Tervezte: Saarinen A kőbányai r. k. templom főoltára. Tervezte: Tandor Ottó. Készült a Zsolnay-gyárban

GRAFIKUS MUNKÁK 1 9 10 10 lí 12

A helsíngforsi bank belseje. Tervezte: Lars Sonck és Walter Jung „ _ Wíborgi lakóház belsejében levő fali fríz részlete. Tervezte: Armas Lindgren Mőteremház egyik ajtaja. Tervezte: Axelí Gálién

117 118 119 119 120 123

2 5 3

Armas

Wíborgi lakóház főbejárata. T e r v . : Armas Lindgren Banképület Helsíngforsban. Tervezte: E . Saarinen Helsíngforsi bank belseje. Tervezte: Lars Sonck és Walter Jung

115 116

terve. Tervezte: Medgyaszay István 169 építészeti megoldása. Faragott szürke i . Tervezte: Nóvák Lajos... 217 kápolnája. Tervezte : Tátray Lajos ... 244 Szentgellérthegyí uríház. Tervezte: Hoepfner Guidó Gy i Géza 250 Ugyanaz ; oldalnézet meUé'kbej ároval I "... ' ! I "... "... 251 Ugyanaz : főbejárat, előkert és terrasz hídja 252

ARCHITEKTÚRA, INSTALLÁCIÓ. A „Merijokí" villa előcsarnoka. Tervezte : Gesellius, Lindgren és Saarinen A z 1900. évi párisi világkiállítás finn épülete. Tervezte: E . Saarinen A helsíngforsi új kórház. Tervezte: Lars Sonck A „Hvittrask" villa Helsíngfors mellett. Tervezte: Gesellius, Lindgren és Saarinen A tammerforsí szt. János templom. Tervezte: Lars Sonck A helsíngforsi banknak domborított sárgarézből készült

96 97 98 106 107 1J2 113 114

13 14 15 16 17 18 19 23 82

Axelí Gálién Kalela 26 A . Gálién Kalela rajza 27, 28, 29, 31, 41, 43 A „Kivitt" (a hét testvér) c. regény plakátja. Tervezte: Axelí Gálién Kalela 48 Ex-líbrisek. Rajzolta: Muhits Sándor 64 Ex-líbrisek 65, 66, 67, 68, 75 Könyvillusztrációk. Tervezte : Kozma Lajos 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136 Szedéshez rajzolt vígneta és keret. Készült a düsseldorfi iparművészeti iskola nyomdász-szakosztályában ... 142 Könyvoldal. Készült a bécsi államnyomdában 143 Hibás mesterszedésí fogások 144 Téves felfogású tervezet a nyomdász-szakiskolából... 144 Iskolai feladat a magdeburgl nyomdásztanfolyamon ; széteső és kevert szedést miként kell egységessé szerkeszteni Címlap. Készült a Chikago Inland Printer nyomdásziskolájában 146, Címlap. Készült a berlini nyomdász-szakiskolában... Norvég példa: a szedés és keretdísz elrendezésére ...

145 147 146 147

Amerikai példa a rajz és szedés összhangjára 148 Oldallapok az egységesen kiállított könyvből. Rajzolták, maratták, nyomták és kötötték a lipcsei nyomdász-szakiskolának növendékei

161

Oldal

Címszedés és keretdísz összhangja egy X V I . század­ beli francia nyomtatványon , 162 Arányok tanítása a csíkágóí nyomdászískolában, épí­ tészeti részletek után „ 163 Angol plakátok ismeretlen szerzőktől 330, 331 Angol plakátok. Tervezte: John Hassal 330, 332, 333, 3 3 4 , 3 3 5 , 336 Angol plakát. Tervezte: Bushel

331

Bükkerti Mariska rajza 344 Nádler Róbert rajza 349, 352, 370, 371, 373, 376 Homlokdísz. Székesfőv. Iparrajziskola 362, 363 Akttanulmányok. Székesfőv. Iparrajziskola 365

FÉNYKÉPEK. Pihenés. Weísz Hugó felvétele

156

Szénásszekér. Izabella főhercegnő felvétele Cápafogás. József kír. herceg felvétele

156 157

Téli táj. Nagyréví Haranghí György felvétele

157

Felhőtanulmány. Matusík Márton felvétele

158

Éj a Balatonon. K . Lippich Elek felvétele

159

öregasszony. Révész Zoltán felvétele Körösfői A . és neje. Székely Aladár felvétele

160 160

FÉMMUNKÁK. Bútorvasalások és hamuveder Tervezte : E . Ehrström

domborított

rézből. _

35

Rézlemezből domborított óralap. Tervezte : E . Ehrs­ tröm ... ... Hamutartó domborított rézből. Tervezte s A . Gálién K . Domborított bútorveret. Tervezte: E . Ehrström

36 39 39

Virágváza domborított rézlemezből. Tervezte: Vértes (Vögerl) Rezső. Készítette: Jancsurák Gusztáv rézműves. Kovácsolt vasállványát készítette: Sárváry János „ 155 Soproni kovácsolt vasból készült X V I . , X V I I . , X V I H . század

Oldal

Tarsoly bőrből. Készült ugyanott

„

155

Zsolnay Miklós Pécs városától kapott díszpolgári ok­ levelének borítómappája. Tervezte és készítette: Nádler Róbert 249 A z Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület gróf Károlyi Sándor-emlékserlegének tokja. Tervezte Muhics Sándor. Készítette : Fischhof Jenő 296 Vésett bőrmappa. Székesfőv. Iparrajzískola

355

ÉRMÉSZET. Ezüstből domborított plakett. Tervezte: E . Ehrström 38 A bruxeltesí St. Michel et Gudule templom. Tervezte; Wiener Jakab ... .„ ._ 170 A z aacheni monostor-templom. Tervezte: Wiener Jakab „ A művész anyja. Tervezte: Max Dasío

170 170

Szt. Márton. Tervezte: Max Dasío Ijjazó Diana. Tervezte: M a x Dasío

Í70 J70

Esküvői emlékérem. Tervezte: Max Dasio Gróf Széchenyi István. Tervezte: Loránfí Antal

170 ... 171

Popper Dávid. Tervezte: Teles Ede A húsipari kiállítás plakettje. Tervezte : Juhász Gyula A balesetügyí kiállítás érme. Tervezte : Juhász Gyula A kereskedelemügyi m. kír. mínister iparművészeti érme. Tervezte: Berán Lajos A sütőipari kiállítás plakettje. Tervezte: Murányi

171 171 171 Í72

Gyula 172 Thaly Kálmán emlékérme. Tervezte: Berán Lajos 172 Anyóka. Tervezte: Beck Ö . Fülöp 173 Plakett. Tervezte: dr. Greiner Dániel 173 Zsolnay Miklós emlékplakett. Tervezte: Beck Ö . Fülöp 173 Európa bikával. Tervezte: Franges Róbert 173 A kereskedelemügyi m. kír. mínister a vidéki kiállí­ tások részére készült érmének mintája. Tervezte : Marótí Géza 292

ajtókopogtatók. 176

Vasrács. Tervezte: Mánczos Zoltán

VEGYESEK.

218

Rézbői domborított keresztelőmedence. Tervezte: Lajta Béla. Készítette: Galambos Jenő 233

Síremlékek. Tervezte: Tátray Lajos

Keresztelőmedence. Tervezte: Tátray Lajos. Fedelét vasból kovácsolta: Imregh Pál. Műkő-alapzatát készítette: Hammerle és Társa 234

Síkdíszítmény. Tervezte: Rombauer Erzsébet

214

Síremlékek. Tervezte: Vucak Mihály

216

Mozaikkép terve A „Műhely" kápolnája. Tervezte: Tátray Lajos ... Zománcolt keretek terve. Tervezte: Horti Pál Cementlapokra való díszítések. Tervezte: Horti Pál Könyv- és cserépdíszítések. Tervezte: Horti Pál ...

238 244 292 299 300

Könyvdíszek. Tervezte : Horti Pál Alabástrom óra. X I X . század eleje Cimeres aranylakkdoboz, japán A berlini Hohenzollern-Kunstgewerbehaus baba - kiállításából. Rajzolta: Szirontaí

301 313 318

örökmécses. Tervezte: Vértes Rezső. Rézlemezből domborította : Jancsurák Gusztáv. Állványát vasból kovácsolta: Sárváry János 235 Kovácsolt vaskapuk. Sz. Főv. Iparrajziskola

361

BŐRMUNKÁK. Borbatik-munkák. Szék támlája és ülőlapja. Készültek az Orsz. Mintarajziskola és Rajztanárképzővel kap­ csolatos s Nádler Róbert tanár vezetése alatt álló iparművészeti gyakorló osztályban 153 Ebédlőszék, ugyanott

fényképkeret,

pamlagpárna. ~

Készültek 154, 155

_

Síkdíszítmények. Tervezte: Gruy Mária

124 213, 214

jelmez­ Lhotka

István 339, 340, 341 Vírágtanulmányok. Székesfőv. Iparrajzískola 353 Pillangó tanulmányok. Székesfőv. Iparrajzískola

353

Inkrusztált díszítmények. Tervezte: Nádler Róbert 367

Athenaeuro fáaavénYtársulat nyomása-

I

I

MAGYAR IPARMŰVÉSZET 1908. XI. ÉVFOLYAMA.

I. MELLÉKLET.

Athenaeum r.-t. nyomása.

A FINNEK. I R T A : K O R O N G H I LIPPICH E L E K D R . ÖRTÉNELMET

ÍROK,

ami látszólag nem ide való. De megírom, mert az a hitem, hogy nem elegendő, ha folyton csak szakbelí részletügyeívei foglalkozunk a mű­ vészeteknek, de szük­ séges, hogy a művészeti szellemet néha az ő világtörténelmi nagy szerepében is szemügyre vegyük. Egy népről írok, mely létének évezres khaoszából a szemünk láttára alakult ki kultúrnemzetté s amely nép kialakulásának leg­ mélyebbre ható és legmesszebbre tündöklő vezető fénye — a m ű v é s z e t i s z e l l e m . Ennél az emberiség történetében nincs szebb tanulsága annak, hogy a nemzetek sorsát intéző titkos erők között — ott a művészet is!

•

•

Fenn éjszakon, a skandináv államok és a rengeteg Oroszbirodaíom közé ékelődve, van egy nagy ország s ebben á nagy országban egy kicsi nép. Finnország nagy ország és fölötte érde­ kes. A Keleti tenger mossa lennső partjait, melyeken, sziklás kis kertekben, nyaratszaka, még nyílnak a rózsák; a smaragdszínű kis gazdaságokban, nyírfáktól és fenyvektől elhódí­ tott területeken, megérik a sovány fajta gabona is: árpa, rozs, zab; — a felső vége pedig oda nyúlik az éjszaki jeges tengerhez, hol néha olyan nagy a világosság, hogy éjfélkor is süt a nap, néha meg olyan igazi a sötét, hogy még délben sem kel fel a nap. S ez a néha-néha éppen fél-fél esztendőt jelent. Fölfelé nyúlásában olyan nagy ez az ország, hogy tíz szélességi fok pántolja át keresztbe, a területe 373.604; négyzet kilométer (a Magyar­ birodalomé csak 279.759 négyzet kilométer). Felső részeiben apró kis lapp emberek viaskod­ nak a minden tenyészetet leborotváló jeges Magyar I p a r m ű v é s z t .

viharokkal, dél felé pedig egy hős nép sürögforog gyönyörű kultúrájának épülő várfalai körül, nép, melynek vasakaratát lánglélek edzi acéllá — s mely a mi egyetlen rokonunk Európában. Iskoláink és világtörténelmi gondolkodá­ sunk fogyatékosságának egyik bizonysága az a sajátos valóság, hogy társadalmunk a fínnségről vagy éppen semmit sem tud konkrét értelemben, vagy itt-ott legfeljebb csak annyit, amennyi homályosan az emlékezete valamely Zugában porlepetten megmaradt, nyelvtani könyvek bevezető fejezeteiből. Finn . . . ez a szó milyen fogalmakat vált ki magyar agyvelőből? Legtöbbnyíre valóban semmifélét, — gondolat nélkül megyünk el a finn név mellett. Egyikünkre-másikunkra ránk legyez a finn-ugor nyelvhascnlításról való emlékeink tétova árnya, egy pillanat töredékrészéig mintha hallanók ezeket a kétes értelmű szókat: Sajnovíts, Reguly, Budenz . . . medve, fóka, bálna, rénszarvas, zuzmó, hóm e z ő k . . . s mintha lengén átsuhanna szagló idegeinken a halzsír émelygős illata . . . Finnek . . . okvetetlenkedő, apró, szőke, bundás halevők . . . talán csak arra valók, hogy néha megcsiklandozzák az orrát a nagy, lomha orosz medvének, ki aztán rájuk csap időnkint az ormótlan mancsával — s aztán egy ideig megint békesség. Egy publicistánk, valami »szabadgondol­ kodó*, meg is írta most nem rég: »Egészben véve furcsa, hogy ez a kis nép oly súlyt vet arra, hogy a világon legyen. Mit szeret azon a n y e l v e n , mely nem jelent egyebet, mint egy kényelmetlenséggel többet ? Mit mond neki a m u z s i k á j a , mely nem mond semmit? Mit félt azon a k u l t ú r á n , mely halovány leöntés-tea a nyugat főzetéből? Mit veszítene nemcsak a vílág, de ő maga is, ha átolvadt volna a svédségbe, vagy elvegyülne abba a nagyszerű tengerbe, melynek vizei felett a Tolsztojok s a Dosztojevszkik lelke lebeg ? Igen, igen, ez így van. Érthetetlen erőlködés . . .« 1

í?y is gondolkodnak tehát a finnekről nálunk olyanok, kik egyátalán gondolkodnak róluk. Meg kell azonban nyugtatnom finn barátainkat és testvéreinket afelől, hogy itt ily szuverén gőggel mégis kevesen szólanak róluk, talán csak éppen ez az egy. Ránk nézve lenne ördöngös baj, ha a tárgybelí ismeretnek és az ideális lendítő elemeknek ily nagy hiá­ nyában szenvedő világfelfogás foglalna tért a magyarul gondolkodók között. Egyátalán nem tudni valamiről . . . erre kapható a magyar; de váltig nem kapható az afölött való csodál­ kozásra, hogy miképpen szeretheti egy sokat szenvedett, ős nemzet a saját nyelvét, zenéjét és miképpen csügghet a saját kultúráján, — különösen akkor, ha olyan megszentelt az a nyelv, ha olyan magas fejlettségű az a zene s oly ép és erős gerincű az a kultúra, mint aminő a finneké. Ellenkezőleg: éppen a magyarság az, mely — ha ismernie adatik — egész lényét átjáró együttérzéssel vesz részt a létökért viaskodó és fajbeli hivatásukért lelkesülő népek küz­ delmeiben, olyannyira, hogy még a saját biro­ dalmában élő idegen néptöredékek faji érzé­ seível és sokszor államellenes törekvéseivel is inkább elnéző alkura lép, semhogy ellenök az erősebb fél természeti jogát ridegen alkal­ mazza. Csakhogy a magyar éppen azt a remek kis testvérnépet ismeri legkevésbbé, mely szinte példátlan erényekkel vívja szakadatlan harcát, léte ostromolt alapjainak védelmében. Pedig őt ismerve, sokat érő tapasztalatokkal gyarapíthatnók a saját lelkünk arzenálísát. A fínnség múltja olyan mint egy komor mese, jelene pedig nagyszerű epopoea, melyben azonban nem a deus ex machínák, hanem az emberi lélek mélységeiből feltörő valóságos energiák mozgatják az eseményeket.

•

•

Időszámításunk kezdetkoraiban a finn-ugor népcsaládok még egymás mellett laktak az Ural vidékein; s a történelem színpadán mozgó népek ugyancsak jól ismerték a hatalmas f i n n és mordvin, valamint a szilaj urg, urog, ugor nép nevét. E népek és szomszédaik elszaporo­

dása folytán mozgolódások és eltolódások állot­ tak be a közös ősi területeken. A tömeges, együttes irányú népvonulásokat lehetetlenné tették egyrészt a nagy hegyek, másrészt az előnyomuló índo-germán népek áradatának zavaró hatásai. A finn-ugor népcsoportnak nyugotí tömege voltak a l a p p o k , a s z u o m í a k (finn, é s z t , l í v , k a r j a l a í ) , mord­ v i n és c s e r e m i s z törzsek. Ezeket a népi eltolódások hullámai éjszak felé szorították, mind feljebb és feljebb. A népcsoport keleti tömege, úgymint a z ű r j é n , vogul, votják, o s z t y á k és m a g y a r zöm szétfoszlottJ a v o g u l és o s z t y á k csoportok az Urai-hegy­ ség keleti felére, a z ű r j é n és v o t j á k az Ural nyugotí oldalára húzódtak, a m a g y a r ­ s á g pedig az Ural déli nyúlványainál helyez­ kedett el, honnét a szomszédos türk és szláv néptörzsekkel való folytonos dulakodás közben végre is ide tolódott a mai Magyarországba. Nyelvünk egyező alkatát és ősi fogalmakat jelző szavait hoztuk fel korunkig emlékéül a finnekkel hajdanta való együttélésünknek, ama nyelvgazdagodással együtt, mely a turkokkal és szlávokkal való állandó keveredéseknek a természetes következése. A finnek előbb (már a VII. században) értek mai hazájukba, mint mi a miénkbe. Mi még Etelközben legeltettük a nyájainkat, mikor ők, útközben hosszabb-rövidebb időre megszállva egy-egy területet s ott el is hagyo­ gatva egy-egy törzset (lívek, kúrok, észtek), főtömegükkel már letelepedtek a mai Szuomí országban. Mint mi itt a Tisza-Duna mentén, ők ottfenn az ezernyi tavak vad vidékein vadásztak, halásztak és legeltettek. Nomádkodtak és pogánykodtak, éppen úgy mint mi; velünk egy istent imádtak, a miénkkel egy alkatú nyelvet beszéltek. De mi már a X . században áttértünk a keresztény vallásra, őket csak a XH-ben törték bele. Mi már tekintélyes állam voltunk és II. Géza királyunk éppen akkor írt az ő büszke önérzetében eképpen a francia királynak: »Én csak Istentől félek, embertől nem!« — mikor Szent Erik svéd király (ÍÍ60 táján) legázolva az óriási területen elszórtan élő finn pogányokat, orszá­ gukat is hatalmába kerítette s a megmaradt

fínnséget megkeresztelvén, bekebelezte. Ekkor veszítették el finn testvéreink a szabadságukat és sorsuk lőn, hogy hazájuk állandó csatatere legyen az egymásra törő svéd és orosz fegy­ vereknek. Finn nemzet, finn állam, finn kul­ túra nem keletkezhetett, mert a csekélyke számú szegény finn nép felett 7 0 0 e s z t e n ­ d e i g a hatalmas svéd erő és svéd kultúra súlyosodott. Hét évszáz elteltével egy I. Napóleon neve­ zetű Akarat uralkodott a világon s kedvtelése lévén Európa térképének korrigálása, a tílsítí békekötés alkalmával í807-ben azzal lepte meg IV. Gusztáv svéd királyt, hogy Finnországot I. Sándor muszka cárnak ajándékozta . . . I. Sándor azonnal jelentkezett az új birtokért, de Gusztáv hadai töltött puskával fogadták. A hadak természetesen finnekből állottak, kik szegények eképpen, Isten tudja hányadszor, ontották vérüket azért, hogy az ő hazájokat megoltalmazzák a svéd uralom részére. Ezúttal hiába volt a vérontás, a régi geníalitásban meg­ fogyatkozott svéd hadvezetés elhibázta a dolgot: a finn katonaság minden legendás hősíeskedése ellenére is elveszítette a véres játékot s Finn­ ország az 1809. évi szeptember hó í7-én Fredríkshammban megkötött békeszerződéssel az orosz birodalomhoz csatoltatott. Ilyen világtörténelmi nagy esetnek kellett bekövetkeznie, hogy a fínnség gondolkodóba merjen esni afölött, hogy voltaképpen van-e hát ő a világon, vagy nincsen? csak a föld­ rajzi területe tesz-e számot, avagy az ő fajbeli lénye is bátorkodhatík magát a nagy világ­ egyetem egyik alkotórészének tekinteni? A helyzet valóban természetszerűleg paran­ csolta egy lelki válság megindulását. Fokozta a helyzet talányos kényességét az a nagy elő­ zékenység, mellyel a cár e sokszor kipróbált hősíességű és igen intelligens új népelemet kezelte. A cár egy darab súlyos svéd kultúrá­ val találta magát négyszemközt s érezte, hogy vele csínyján kell bánnia. Kínevezte magát Finnország nagyfejedelmének, az ország kivált­ ságait: autonómiáját, alkotmányát megigérte, összehívta a finn országgyűlést . . . amelyen — megjegyzem — senki sem tudott finnül beszélni, mert minden intelligens finn ember

svéd nyelvű volt, még S p r e n g p o r t e n is, a finn függetlenség eszméjének tűzőrzője. A finnek természetesen a svéd uralom alatt sem voltak önálló nemzet, de a faj értelmisége a svéd protestantizmus szabad szellemében és a magas svéd műveltség áldásos hatásai között kulturelemmé edződött. Műveltségben és viszony­ lagos szabadságban elérték a finnek a legtöbbet, amit egy oly sokszor megtizedelt maroknyi nép elérhetett. A fredríkshammí béke után azonban a kis nép boldogulásának minden feltételében óriási változás állott be. A fínnség egy teljesen új, döntő erejű tényezővel került szembe: az orosszal. Mindenki érezte, hogy az orosz hatalom túlsúlya a finnek svéd kultúrájának pusztu­ lását jelenti. De a finn értelmiség egész szel­ leme tiltakozott az orosz befolyás ellen, amely a megszokottnál alantasabb erkölcsöket hordo­ zott nem egészen tiszta hullámain, amelynek tartalma míndenuntalan elárulja Byzanc etikai hagyományait, az orosz életet szabályozó val­ lás pedig ellenkezik a lelki világosság princí­ piumaival. Érezte a fínnség, hogy szakítania kell a svéd kultúra közösségével, de érezte azt is, hogy az orosszal lépni közösségbe nem tud. Mit tegyen? Mibe kezdjen? A finnek előtt egyre világosabban kezdett kialakulni az a dacos öntudat, hogy hiszen ők nem is svédek . . . hanem finnek! Mint vil­ lámlás az éjszakában, a felcíkázó f a j b e l i g o n d o l a t úgy világosította be előttük azt az évszázakíg sötétben kúszó utat, melyre — ha meredek, ha járatlan — okvetlenül és eltökélten rá kell lépniök, hogy a svéd művelődést elha­ gyandó s az oroszt elkerülendő, létöket biztos­ ságba helyezhessék. Érezték, hogy az óriás barbár medve átöleli és megfojtja őket, hacsak mellének nem szegezik az egyedül biztos védő fegyert: a n e m z e t i ö n t u d a t o t , a saját fajbeli magasabb műveltségöket.

•

•

Nehéz idők következtek a fínnségre: láza­ san kereste önönmagát s bizony — nem találta meg sokáig. A finn kultúrának semmi tradíció­ jára nem akadtak j a legműveltebb finnek, kik-

nek vezetníök kellett a nemzeti áramlatot, még finnül sem tudtak; — hiszen 700 esztendőn keresztül a műveltek nem beszéltek finnül, minélfogva ki sem épülhetett az a finn nyelv, amelyen most 700 esztendő múlva egyátalán ki lehetett volna fejezníök a magasabb gondo­ lataikat . . . Finn irodalom, finn művészet, finn tudo­ mány, finn társadalom nem volt. Csak egyet­ len erőforrásra támaszkodhattak tehát a nagy cél felé induláskor: a finn akaratra! Ezzel az akarattal lehatoltak aztán abba a rétegbe, ahol még élt az. ősi finn nyelv és vele az ősi finn szellem, lehatoltak — a n é p rétegébe. Ráemlékeztek a H. G. Portban és az R. Becker régi figyelmeztetéseire, hogy a finn nép körében még igen-igen sok, gyönyörű ős népéneket tudnak az öregek. Míg az idősebb finn urak a nemzet köz­ jogi politikájának és adminisztratív berendez­ kedésének a szálait szőtték-fonták, a fiatalok az ő ideális fellángolásukban türelmetlen hév­ vel kutattak a fínnség múltjában rejlő erők után. Egy alig 2Í éves fiatal ember, úgy hívták, hogy L ö n n r o t , mint a népmesék­ ben a tündérkisasszony felszabadítására világgá menő tarisznyás legény, elindult, hogy felku­ tassa azokat az ősi népdalokat, amelyektől valami csodát várt az ő fiatal ösztöne. 1823-tól kezdve bejárt nagy vidékeket, meglakta a finn parasztok faházait, elüldögélt a hosszú estéken tűzhelyeik mellett, velők evett, velők aludt, velők búsult. . . s amit hallott, feljegyzett min­ den népéneket. Mikor ezeket az énekeket ren­ dezgette, összeilleszthette, kisült belőlük a finnek bámulatos nemzeti eposza: a világhíres K a l e ­ v a l a , melynek első kiadása azután 1835-ben jelent meg 25.000 strófában. Kalevala . . . ez az irodalmi csoda! A finnek őskorbelí közműveltségének zengő adatgyűjte­ ménye. A művelt Nyugat sokáig nem hitte el, hogy Európát lakó nép hagyományaiban maíg is éljen egy olyan remek népi eposz, mint aminő a Kalevala. Lönnrotot mint valami geniális hamisítót tárgyalták. De ma már a finn művelődés legelső apostolául tiszteli őt a világ, neve szent foga­

lom a nemzete érzületében s a Kalevala a finn nemzeti kultúrának csodatévő forrása és élő evangéliuma. L ö n n r o t kutatásainak eredményén fel­ buzdulva, a fiatal kultúrfínnek egész kis had­ serege gyülekszik a Kalevala körül. Megala­ kítják Í831-ben a finn irodalmi társaságot s az e társaságban megbeszélt irányító elvek szerint nemcsak a Kalevala bővítése és teljessé tétele céljából, de a nép szájhagyományaiban meg­ őrzött minden más emlék összegyűjtésére is elindulnak lelkes férfiak az ő kutató útjaikra. Cajan, Castrén, Europaeus, P o r k k a nagy eredményekkel tértek vissza. E u r o ­ p a e u s átkel Oroszországba s ott, a biroda­ lom szívében, a tverí kormányzóságban föl­ keresi azt a csöppnyi fínnséget, mely a de la Gardia hadai elől még a XVII. század elején menekült oda. Ott köztük megtalálta a remek K u 11 ervo-epízódot. P o r k k a pedig Ingerlandban egymaga 70.000 strófát gyűjtött össze. A fajbeli önmegismerés vágyától áthatott lélekkel, az irodalmi társaság organízáló veze­ tése mellett, a nép között való nyelvi és nép­ költési kutatásra mind többen és többen vállal­ koznak s megindul a Kalevala interpretálásá­ nak és az összegyűjtött népköltészeti anyag kiadásának munkája. Mindez nagy költséggel is járt, de a pénzt összehordta a parányi finn társadalom. Abban a szegény országban, amely­ nél szegényebb talán nincsen ís, egy pék, W . Blomberg, Í06.000 frankot, egy Ahlgren nevű kereskedő pedig Í86.000 frankot hagyományo­ zott a finn irodalmi társaság akciójára . . . ! A Kalevalának és az egyéb finn népköl­ tési emlékeknek kiadása, elemzése és magya­ rázata létre hozta azt, ami a század első évtizedeiben még egyátalán nem volt: a f i n n i r o d a l m i n y e l v e t . — S ezzel megindult a nyelv tudományos búvárlata is. S j ö r g e n kezdte meg a nyelvtanulmá­ nyozást. Nagy és örökszép jelenség volt az, amint a nyelvbúvárlat során egyre több és több finn-féle népet födöztek fel Oroszország területén, — azokat, amelyek a népvándorlás során itt-ott elmaradoztak — s amint példátlan mohósággal e népek nyelvének és történetének kífürkészésére vetették magukat. Megható az

MAGYAR

i908.

xi.

ÉVFOLYAMA.

URI SZOBÁJA,

E. SAARINEN : A ,,MERIJOKÍ" VILLA

IPARMŰVÉSZET

Athenaeum r.-t

nyomása.

MERIJOKÍ".

SALLE DE TRAVAIL DE LA VILLA

II.

MELLÉKLET,

a határtalan lelkesedés, mely a finnek legjobb­ jainak egész lelkét a népük létalapjait képező ethnológíkus viszonyok búvárlatához forrasz­ totta. C a s t r é n egymaga végigkutatta az éjszaki Jegestengertől a kinaí határszélig terjedő rengeteg területet. C a s t r é n után A h l q u í s t vette át a finn és a többi finn-féle nép nyelvé­ nek ügyét s Ahlquisttal már egy egész fényes nemzedék dolgozott együtt azon az óriás mun­ kán, melynek nagyszerűségét ernyedt idegekkel és kozmopolita észjárással valóban lehetetlen még csak mérlegelni is. Szögezzük le itt véglegesen, hogy ezek a gigászi erőfeszítések egy k ö l t e m é n y b ő l , a Kalevalából merített ihlet alapján építették meg a szép és gazdag finn irodalmi nyelv — s az oly átható és mély finn-ugor összehasonlító nyelv­ tudomány organizmusát. Csodálatos volt a Kalevalának az ős idők mélységeiből való felbukkanása s mindvégig csodálatos a finn nemzet kialakulására való hatása. A Kalevala nyelvének és a finnek ősműveltségét kifejező tartalmának elemzése közben sok­ szor állottak meg egy-egy ködös, homályos érthetetlenség előtt. A zengő nyelv és a festői képlet ezer és ezer talányt rejtett méhében, amely talányok megfejtésére való lázas törekvés ismét teremtett valami nagyot és becseset: a finn-ugor archaeologíát. Itt fűződik a L ö n n r o t és C a s t r é n nevéhez egy harmadik messze sugárzó, hal­ hatatlan név, az A s p e l i n neve. A s p e l í n a Kalevala zengő adatait tárgy­ hoz kötni kívánta. Elindult Oroszországba, át­ kutatta az orosz régíséggyűjteményeket s rájött, hogy azok óriás arányokban tartalmaznak oly leleteket, melyek a fínn-ugorság ősi múltjára (tehát a magyarságéra is) mind több és több világosságot deríteni alkalmasak. E leleteket feldolgozta, aztán neki állott s a finn népvonu­ lás útján lévő ősi sírokat és kurgánokat fel­ ásatta, a talált anyagot a finn régiségleletek anyagával egybevetette, majd í887-től kezdve három expedíciót is vezetett az Altaí és a Jenísszeí vidékeire . , . gyűjt, elemez, kőfelíratokat másol s e valóságos hősi munka alapján irja meg alapvető, örökbecsű műveit. A geníálís

T h o m s e n megfejti az ősi írás titkait. H e í k e l , M u n k , A p e l g r e n , E r v a s t í stb. stb. stb., a fiatal tudósok egész légiója tódul az Aspelín nyomába, oly lelkes fölkészüléssel és hittel, melyet lehetetlen bámulat és megillető­ dés nélkül néznünk. Mindez az óriási munka sem volt azonban elegendő arra, hogy a Kalevalában rejtőző min­ den titokra világosság derüljön. Igen sok fejezet, sok szó, sok kép maradt benne megfejtetlenül! Ezt a finnek, kik oly lángésszel ismerték fel azt az igazságot, hogy nemzet csak ö n m e g ­ i s m e r é s alapján keletkezhetik és állhat fenn, nem hagyták annyiban. A néptől kapták a Kalevalát, elhatározták tehát, hogy a néphez fordulnak végleges megfejtéseért is. Hamar meg is győződtek, hogy titkot rejtő sajátos szavak zára felpattan, példázat, képlet valósággá bon­ takozik ki, egész jelenetek megelevenülnek, ha sikerült valamely ősi népszokáshoz, vagy oly apró alkotásokhoz kapcsolníok, melyeket a nép ősi ösztöne és fantáziája hozott létre. Rávetették tehát magukat a nép életének, szokásainak és művészkedésének a tanulmányozására. Ez ala­ pon — ismét csak a Kalevala csodatévő ere­ jéből — megszületett a f i n n - u g o r e t h n o g r a p h í a , a fajbeli önmegismerésnek ez újabb hatalmas faktora. A népi élet, a népi művészet búvárlata valósággal kultusz tárgya lett. De amily sok örvendetes adatot szolgáltatott a népélet tanul­ mányozása, épp oly megdöbbentő volt az a szomorú tapasztalás, hogy a finn nép ethnikuma már pusztulóban, kihalóban van . . . Kiadták hát a jelszót, hogy menteni kell, ami még menthető! D o n n e r Ottó (szintén apos­ toli név!) a helsíngforsí egyetemen kurzust alapit, hogy az ifjúságot megtanítsa a nép­ pel való bánásra, a népi adatok és a nép­ művészeti maradványok összegyűjtésére. Donner átlátta, hogy a népélet felkutatásában egyetlen ember csak szízífusí munkát végez­ hetne. Kész társai pedig nincsenek, — ezért fordult az egyetemi ifjúsághoz. Elsőben húsz lelkes fiú kítanításán kezdte. Ezek a tanul­ mányi szünet alatt szétszéledtek az országban. Pénzök nem volt, csak fanatizmusuk, hítök a dolguk nagyszerűségében és igazságában. Gyűjtő

útjok fényes eredménnyel járt. Az eredményt bemutatták kiállításon és a szegény finn fiúk mindazt a sok becses, szép dolgot, mit nagy fáradozással és utolsó pénzecskéjök felélésével összeszedtek, — n e m z e t ö k n e k a j á n d é ­ k o z t á k , hogy alapját vessék meg egy finn néprajzi múzeumnak (mely azóta páratlan gaz­ dagsággal és a legpéldaszerűbb tudományos rendszerben létesült is és 1893-ban állami keze­ lésbe vétetett, egyszersmind pedig már kilenc vidéki múzeummal gyarapodott). Megértette az ügyet a piciny finn társa­ dalom is, mely már az első esztendőben 30.000 frankot adakozott össze krajcáronkínt a további gyűjtésekre és a múzeumra. A kurzusok az egyetemen tovább folytak, a fiatalság meg­ alakította a >hangyák« társaságát, mely tár­ saság a nemzeti önmegismerés ideáljára föl­ esküdve, megható lelkességgel él a nép kul­ tuszának. Akik az egyetemről mint ügyvédek, jegyzők, orvosok, tisztviselők, tanárok kerül­ nek ki az ország vidékeire, valamennyien a nép szeretetében nevelt emberek s a néppel, mint ősforrással, való szívbéli kapcsolatban működnek nemzetök jövendőjének kulturális megépítésén. Míg a finn politikusok egyik kezökkel a brutális muszka erőszak rémeível való szakadatlan harcot vívják, másik kezök­ kel pedig a nemzet gazdasági megerősödésén munkálnak, a n e m z e t i e s z m e jegyében élő kis társadalom minden elképzelhetőt meg­ tesz a finn kultúra teljes kiépítéséért. De ennek a kis társadalomnak is megvan a maga »németje« — a s v é d elem, mely még ma is csak lassan kopik a finn nemzeti szellem hullámcsapásaínak szakadatlan ostromában. Igen nagy teret kívánna az irásom, ha el akarnám beszélni mindazt a sok lelkes és lelkesítő munkát és áldozatkészséget, melyet a finn társadalom, egyesek és kicsinyke városok, a népi alapokra támaszkodó nemzeti művelő­ désért lényök egész odaadásával kifejtenek. Azért olyan demokratikus, azért olyan ősi zamatú s azért olyan megvívhatatlan erősségű hatalom a fiatal finn nemzeti kultúra, mely (2i/ millió ember kultúrája!) réme a Í00 mil­ liónyi rabszolgát lenyügző rettentő Oroszbírodalomnak. 2

A Kalevalából kisugárzó eszme, a finn nemzeti tudomány (megmutatták a finnek a n e m z e t i t u d o m á n y lehetőségét is!), a finn nép kultusza, dalai, művészeti apró, de ősi gyökérzetű művei csodát tettek: kialakí­ tották a nemzeti gondolatot, mely áthatja a finnség egész valóját, politikáját, társadalmát, művészetét.

•

•

A Kalevala és a néplélek felébredése szülte a f i n n m ű v é s z e t e t , mely oly messze sugárzó nagy fényességeível, mint aminő G a l l é n - K a l l e l a , az óriási regíszterű festő, — S a a r i n e n , fajának és korának is leg­ nagyobb építő zsenije — és S í b e l í u s , az ős vizek és erdők zúgásától megihletett zene­ költő, valóságos világító tornya lehet a világműveltség óceánján tétova célok után bolygó művészeteknek. Ez a három lánglelkű és őserejű művész, a körülöttük felsarjadó finn művészgenerácíóval — viszi ma a finn kultúrát győzelemről győzelemre s áll őrt acél mellel a finn szellem lebírhatatlan szabadsága felett. Küldhet a cár zsarnok kormányzókat és vad kozákokat a finnekre, a Gálién, Saari­ n e n és S í b e l i u s művészete erőt és halha­ tatlanságot biztosít nemzetének. E sorokat írván, kerül hozzám egy levél a felől a tenger felől, amelyen »Tolsztoj és Dosztojevszkí lelke lebeg* s amely tengerben — a mi publicistánk szerint — kár volt a finneknek el nem vegyülníök. A levelet senki más nem írja, mint éppen a Tolsztoj és Dosztojevszkí lelkének egyik örököse: Maxim Gorkij. Most, hogy a cári kormány újabb merény­ letet követett el Finnország szabadsága ellen, Oroszország nagy fia, G o r k i j , nyílt levelet intézett egy német világlaphoz, amely levélnek egy részét (minthogy nálunk valószínűleg ígen kevesen olvasták) ide iktatom. Nézzük, hogyan gondolkodik a finnekről egy nagy kultúr-orosz, — úgy-e, mint a mi publicistánk ? avagy úgy, mint én, ki áhítattal csüggök a finn szellem nagyságán, ki szerencsés voltam meglátni a finn művészet nemzetvédő és fentartó hatal-

mát s kinek legszentebb óhajom, hogy bár mi magyarok fel tudnánk emelkedni a maroknyi finn testvérnemzet nagyszerű példájához? íme a Gorkij levelének néhány fejezete: >Sötét hírek érkeznek Oroszországból: az orosz kor­ mány már megint barbár hadjáratot indított a kis Finn­ ország ellen. Ez a kis ország, harmadfél millió lakosságá­ val, tetterős embereivel, akik vagyonra szegények, de érzésre és észre gazdagok, csodálatos kuiturmagasságra emelkedett. A z utolsó esztendőkben Finnországban tör­ vényerőre emelték az általános választójogot, még az asszonyai is élhetnek ezzel a joggal és élnek vele fényes sikerrel; az egész országban általános az iskolai kötele­ zettség, az egész nép egyértelemben és lelkesen küzd az alkohol ellen és a kereskedelem és az ipar virágzásba pezsdült. Minden téren megmutatják a finnek, hogy milyen óriási erő a demokrácia és a gondolatszabadság. Finnországnak az utolsó esztendőkben való kulturális fej­ lődése csodálatot és elragadtatást kelt az emberekben. Ámde a művészet terén még mindennél feltűnőbb Finnország haladása. Olyan művész, mint G á l i é n K a 11 e 1 a Akseli, aki magában egyesíti az ősember eredendő erejét a tökéletesség felé való titáni törekvéssel és a szép iránt lobogó szeretettel, olyan férfiak, minők Hallonen, Jaernefelt, Rissanen ésSimberg (ezek mind festők) minden ország díszévé és erejévé válnának. Ott él és ott működik S a a r i n e n , a jelenkornak talán legorigínálísabb és legtehetségesebb architektusa, S í b e l í u s , a csodálatraméltó muzsikus, Eíno L e y n o , a költő és a zenevilág és költészet sok más jelese. Vala­ mennyien gyorsan fejlődnek, valamennyien csodálatos teljességre értek: jóllehet, hogy csak egy kis éjszaki országnak a fiai ők, mégis, nemes ideáljaikkal és meg­ tisztult törekvéseikkel minden kultúrnemzetek bámula­ tára és megbecsülésére érdemesek. Én ebben a kis o r s z á g b a n m á s orszá­ gok j ö v ő b e l i képét s z e m l é l e m , mert itt látom legelőször megvalósítottnak, amit a m ű v é s z e t r ő l és a z é l e t r ő l m á s u t t m é g csak álmodnak.*

így ír G o r k i j , az orosz. •

•

Száz esztendeje, hogy Finnország kivált a svéd politika közösségéből, de csak mintegy hűsz esztendeje (nem több), hogy a svéd kul­ túra organizmusából a finn nemzeti gondolat kiszakíthatta magát s önálló életét megkezd­ hette. A múlt évszáz egész folyamán már a finn eszmétől vajúdott az idő méhe, de az eszme első megérzői és hirdetői svéd kultúrában nevel­

kedett férfiak voltak. R u n e b e r g , éjszak nagy költője, még svéd nyelven írta a finnek hősi dalait és svéd nyelven a finn nemzet gyönyörű himnuszát. Ő és az ő generációja még nem tudott finnül, de már föllobbant lelkükben a nemzeti gondolat lángja. Egyáltalán az elő­ kelőek svéd műveltségűek voltak s közülök származtak a finnek első politikusai, írói, művé­ szei. Első nagy festőművészök, E d e l f e l t is még a svéd művelődés gyermeke volt. — A nép k u l t u s z á b ó l k i a l a k u l t köz­ é r z é s szülte meg a finnek legelső fajbeli nagy talentumait; most nem rég, a legutóbbi két évtized alatt. Az 1900. évi párisi világkiállításon mind­ annyiunkat fascínáló erővel ragadott meg a finnek csarnoka. E csarnokot egy fiatal építő­ művész építette: S a a r i n e n (szül. 1873.) s egy fiatal festő látta el monumentális, csoda­ szerű hatású falképekkel: G a l l é n - K a l l e l a Akseli (szül. 1865). Itt hallottam legelőször a nevét ennek a két művésznek, kik ugyanekkor megszerezték maguknak a világhír dicsőségét és hazájuk kulturális eszmekörében a vezető hatalmat. Olyan nagy láng, a tudásnak és a tehetségnek olyan korláttalan átfogó ereje s a hős léleknek akkora hite, mint aminő a Gallén-Kallela nevét mintegy fogalommá avatja: teremtő indí­ tékokat hord magában. Az a nemzedék, mely véle egykorú s mely az ő tehetségének körében most bontakozik, bár külön-külön nagy egyé­ niségeket revelál, a G a l l é n - K a l l e l a szellemi hatalmának bűvöletében él s a finn nemzeti ideál kultuszának csatlakozó folyamatát alkotja. Pekka H a 1 o n e n (szül. 1865.), E. J a e r n e f e l t (szül. Í863.), H. Sím­ be rg (szül. 1873.), J. R i s s a n e n (szül. 1873.), K. M. É n e k e l i (szül. 1870.), G. E n g b e r g (szül. 1872.) stb. stb. festők, — E. " W í k s t r ö m (szül. 1864.), V . M a l m b e r g (szül. 1864.), E. H a 1 o n e n (szül. 1875.) stb. stb. szobrászok, — a geníálís S a a r i n e n (szül. 1873.), L i n d g r e n (szül. 1874.), G e s e l l i u s (szül. 1874.), T h o m é (szül. 1874.), Líndahl (szül. 1874.), Sonck (szül. 1870.) stb. építőművészek, — W. J u n g (szül. 1879.), V. Blomstedt (szül. 1871.), E. Ehrström (szül. 1881.)iparművészek, —J. S í b e l í u s (szül.

1865.) zeneköltő s még egész sorozata a csak­ nem egy nemzedékből származó finn talentu­ moknak, minden egyéni eltéréseik mellett is valami sajátos egységben mutatják a finn művészetet. Valamennyit a járatlan utak bátor keresése és az a tünet jellemzi, hogy a járat­ lan utakat nem külön-külön irányokban kere­ sik, mint ahogy kapkodó, hiú kis generációk szokták tenni, — hanem a felismert közös nagy ideál felé együttesen törtetnek? az ő vonulásukat nem cserkésző erdővágások és bujkáló, tétova kis gyalogösvények jelzik, de hatalmas országúttá tarlódík alattuk a vadon, hogy egy egész nemzet utánuk roboghasson rajta — a közös nagy ideál felé. A finn művészek könnyelmű művészeti kalandokba, idegen dívatbálványok utánzá­ saiba még kísérletképen sem bocsátkoznak, hanem fáradást nem ismerő, szorgos, pedáns tanulmányokkal (amiket nálunk »akadémíkus«nak csúfolnak az ískolakerülő zsenik) készül­ nek fel egy közös cél szolgálatára, amely közös cél: el nem szakadva a hazai földtől, a b s z o l ú t m ű v é s z i e s z k ö z ö k k e l szol­ g á l n i a n e m z e t i ideált. Tanulni szívesen tanulnak mindenütt, az idegenben is, de alkotni csak otthon tudnak. A múlt esztendőben vendégül járt nálunk G a l l é n - K a l l e l a Akselí s megdöbbentő volt az ő lobogó talentumának egy-egy haragos fel­ villanása, mikor ott, hol magyar művészetet mutattunk neki,—ő azt meg nem találta! A tech­ nikai apró különcködések, szolgai természetlefestések, a művészi gondolat és fantázia nél­ kül szűkölködő kis színes dölyfök s mindazok a fontos >irányzatok*, melyeken ő a fölénk boruló égbolt költészetét, a körülölelő termé­ szet, emberek, élet nagy stílusát föl nem ismerte, fájdalmas keserűséggel töltötték el. De gyermekes örömmel tört ki olyas valami láttán, amiből kiérezte az »egész megoldás« varázsát s a szellemi nagyság sajátosságának illatát. Elküldtem őt vidékre, bejárta Kalota­ szeget s népünk — mely annyira emlékeztette őt, alkatánál és természeténél fogva, az ő népére — csodálattal töltötte el. Mondottam neki: ha úgy érdekli a népünk, üljön meg közte és fessen valamit, fesse meg úgy, ahogyan

ő látja. Ekkor azt válaszolta, hogy ő palettát másutt nem vesz a kezébe, mint csak otthon, mert kötelességének tartja az ő finn művészi mivolta szüzességének a megőrzését... De mert népünkben oly sok ősrokon vonást fedezett fel s a magyar levegőben rezgő sugallatok annyira megihlették a lelkét, azt mondja, újra eljön közénk s akkor talán már ecsettel és palettával. Ha ilyesmit kis ember beszél, talán lehet fölötte mosolyogni, de a G á l i é n szájából hallva, érdemes rajta komolyan elgondolkodni. A G a l l é n - K a l l e l a hatalmas szelleme nem szorítkozik csupán a festésre, hanem a művészet egész területén uralkodik. Épít, bútort tervez, fát farag, plakettet mintáz, meghono­ sítja Finnországban a művészi szőnyegtechníkát, a grafika terén új fölfedezésekkel lepi meg a világot stb. stb. Ezért az ő hatása kortársaira szinte természetes. Kongeníálís társai: az épí­ tésben S a a r í n e n , a zenében S í b e l í u s . Ez a három ember valósággal szentháromsága a finn nemzeti kultúrának. Hogyan lehessen röviden megmondani, mi jellemzi a finn művészetet? Valami ős ösztön és szűzi erő a formák meg­ alkotásában . . . szintetikus festés . . . stílusos egyszerűség... új és izgató kifejezési energiák... valami nehézkesség, zord hangulatok s mégis az érzések monumentális lendülete . . . az atmoszférának a színeket közömbösítő fátyola... plasztikát adó erős megvilágítások helyett ko­ moly, egységes, derengő félvílágosság . . . kevés szóval súlyos beszéd . . . nyugalom, mely ném alvás, hanem a féken tartott erők hatalma . . . Kalevala fantasztikus nagyszerűsége . . . ős elemek hangulatába ringató elképzelés . . . a lényeget kifejező nagy formák szuverén tudású uralma és a kolorítnak szinte elvont­ sága . . . Művészetök nem korlátozódik sem a »szín­ értékek «-kel való játékra, sem az illusztratív formakultuszra . . . a technika soha sem céljok, hanem mindig csak eszközük . . . látá­ suk nem a begyakorlott szem, hanem a lelki műveltség és a céltudástól felmagasztosult érte­ lem látása. Vénájok nem csupán a szemidegek káprázataíból, hanem főleg lelki élmé-

Magyar Iparművészet.

2

LE PAVILLON F1NLANDAIS Á L'EXPOSITION DE PARIS Í900.

KUKSTHANDWERKBŐL.

(. E. SAARINEN : AZ 1<>00. ÉVI PÁRISI VILÁGKIÁLLÍTÁS FINN ÉPÜLETE.

A KUNST U.

2.

LARS

SONCK : A

HELSINGFORSI

3.

GESELLIUS,

A

„HVITTRASK" VILLA

LINDGREN

ÉS

ÚJ

KÓRHÁZ.

SAARINEN :

HELSINGFORS

MELLETT.

L'HÖPITAL

NOUVEAU

LA

Á

VILLA

PRÉS

DE

HELSINGFORS.

„HVITTRASK" HELSINGFORS.

4 LARS S O N C K : A TAMMERFORSI S Z T . J Á N O S - T E M P L O M .

ÉGLISE S T . JEAN A TAMMERFORS.

5. E H R S T R Ö M : A HELSINGFORSI B A N K N A K D O M B O R Í T O T T S Á R G A R É Z B Ő L K É S Z Ü L T FŐKAPUJA.

P O R T É D ' E N T R É E EN CUIVRE REPOUSSÉ DE L A B A N Q U E DE HELSINGFORS.

6.

ARMAS

LAKÓHÁZ

LINDGREN

:

K A P U Z A T A

PORTÉ W1B0RGBAN.

D'UNE

MAISON

Á

COCHÉRE WIBORG.

7. A R M A S LINDGREN : WIBORGI L A K Ó H Á Z F Ő B E J Á R A T A .

P O R T É COCHÉRE D'UNE MAISON Á WIBORG.

8. E . S A A R I N E N : B A N K É P Ü L E T HELSINGFORSBAN.

NORDSKE B A N K Á HELSINGFORS.

9. LARS SONCK ÉS WALTER JUNG : HELSÍNGFORSI BANK BELSEJE.

HALL DE LA BANQUE DE HELSINGFORS.

10. L * R S SONCK ÉS WALTÉR JUNG : A HELSINIIFORSI B
GRANDÉ SALLE DE LA EANQUE DE HELSINGFORS.

12. A R M A S L I N D G R E N : WIBORGI L A K Ó H Á Z BELSEJÉBEN L E V Ő F A L I FRIZ R É S Z L E T E .

FRISE DANS L ' I N T E R I E U R D'UNE MAISON DE WIBORG.

13. AXELI G A L L É N - K A L L E L A : MŰTEREKHÁZ EGYIK AJTAJA.

PORTÉ ü'ENTRÉE D'UN ATEL1ER DE PEINTRE.

14. GESELLIUS : A „HVITTRASK" VILLA EBÉDLŐJÉNEK RÉSZLETE.

DRESSOIR DE LA SALLE Á MANGER DE L A VILLA ..HVITTRASK".

15. GESELLIUS, LINDGREN ÉS S A A R I N E N : A „MERIJOKÍ" VILLA ELŐCSARNOKA.

HALL DE LA VILLA „MERIJOKÍ".

l é . ELIEL S A A R I N E N : A „MERIJOKÍ VILLA" EGYIK FÜLKÉJE.

NICHE DANS LE HALL DE LA VILLA „MERIJOKÍ".

17. A. GALLÉN-KALLELA: MŰTEREM RÉSZLETE.

INTÉRIEUR D'UN ATELIER DE PEINTRE.

Í 8 . SAARINEN: A „HVITTRASK" VILLA ELŐCSARNOKA.

VESTIBULE DE LA VILLA „HVITTRASK".

19. ELIEL S A A R I N E N ES ERIÉ E H R S T R Ö M ! ÍRÓKÉSZLET DOMBORÍTOTT EZÜSTBŐL.

20. E. S A A R I N E N : ASZTAL BERAKOTT DÍSZÍTÉSSEL. TABLETTE EN M A R Q U E T E R I E .

ECRITOIRE E T G A R N I T U R E DE B U R E A U E N A R G E N T REPOUSSÉ.

21. LOJA S A A R I N E N : PAMLAG KARFÁJÁNAK FARAGVÁNYOS RÉSZE. S C U L P T U R E E N BOIS D'UN M E U B L E .

nyékből táplálkozik. Ők is járják a világot, ismerik Paris művészetének is az időszaki tüneteit, de az ő nagy egészségök és biztos­ ságuk a roncsolt idegek időnként felbukkanó perverzitásaival szemben teljesen immúnis. Horribíle díctu: a finn művész — k o m ­ p o n á l is! Vagyis: abban, amit csinál, tevé­ keny részt vesz az ő szép műveltségének ren­ dező és fegyelemtartó ereje is. Művészetének a beszéde nem csupán különös szóknak ritmusba sorakozása, de ezeknek a szóknak, a zengésen túl, mondanivalójuk is mindig akad. Mind­ azáltal nem fecsegnek, nem csevegnek, de igenis komolyan ejtik a szót. Lyka Károly találóan jellemezte a múlt esztendei kiállításunkon levő finn termet: >Mínden festés, minden szobor csupa szófukar­ ság. Mintha csak akkor ejtenének ki egy-egy mondatot, ha abba belefoglalhatnak egész hónapra való mondanivalót. Az egész terem rendületlenül komoly. De nem komor. Az egész teremben egyetlen egy mosolygó arc sem látható. Jó kedv nincs itt, de alig van bánat is. Valamely férfias elhatározottság az alapvonás.* Úgy van. A finn művészet egész emberek művészete s alapvonása az elhatározottság. Ismeri a saját eszközeit, határait és céljait. Egyszóval nagy és erős művészet, amely azért nagy és erős, mert nem beolvadó hangja idegen művészetek szimfóniájának, hanem az önönmaga vérénél fogva éli a saját önálló életét. Nemcsak a festés, de az é p í t ő m ű v é ­ s z e t is megtalálta Finnországban a saját kulturnyelvét. Idegenek, magukat kiélt idegen formákkal kezdték a múlt század során teleépítení az új Finnországot. Míg aztán az evo­ lúciónak az az árja, melynek a G a l l é n K a l l e l a f öltünése köszönhető, felszínre vetette a S a a r i n e n fajbeli zsenijét is. A klasszikus oszloprendek s majd a gípszpompával ékte­ lenkedő szokvány architektúra korát a S a a r i ­ n e n föllépése lezárta. O és lelkes társai már az úttörő alkotásokra ihlető új szellem szülöttei. S amit alkotnak, azt elismeréssel nézi az egész művelt világ s bizony immár utánozni is törek­ szik, az utánzás sánta logikájával. M a g y a r IparmCveszEt.

Éghajlathoz, tájhoz, lakossághoz, történeti szellemhez alkalmazkodóbb architektúrát a középkor óta nem szült a világszellem. A Saarínenék finn modern házainak alap­ rajza az angol >otthon* kényelmét egyesíti a finn szellem és lélek kívánta sajátosságokkal; a kiképzések anyaga a finn föld termékeível függ össze (gránit és fa); a megoldások forma­ nyelve úgy beszél, mint ahogy az éghajlat természetének és a táj jellegének legmegfelelőbb i komoly, nehéz, de nem nehézkes tömegek, — nagy falfelületek — a tompa levegőbe és fenyvek hátterébe rajzolódó szigorú, el nem aprózott silhouette-k, — a síkok tagolását nem henye dekoratív pótlékok végzik, hanem művészi harmóniát tartó komoly profílozások, — ornamentálís díszek raja nem terheli a tréfára nem hajlandó homlokzatokat, de annál gazdagabban osztják tudásuk és fantáziájuk kincseit Saarínenék a homlokzat ama részein, melyeket hangsúlyozni kívánnak s melyek elbír­ ják a pompadíszt, mint például kapuzatokon, ormokon s egy-egy zárt erkélyen. Ha természe­ tesnek tartjuk és megbocsátjuk egy-egy túlfíatal művész szertelenségre hajló kedvét, a finn építőművészetről elmondhatjuk, hogy a modern megoldásoknak talán legtökéletesbíke, de min­ denesetre igen nemes és eredeti. A finn tem­ plomépítés különösen módfelett érdekes. Ha elemezni akarnók, azt mondhatnók, hogy Saarinenék, felhasználva az angol otthon előnyeit s áthatva a finn földön fennmaradt románkorbelí emlékek formáitól, a finn nép­ művészeten nevelt fantáziával s egyúttal a Kalevala ős mesehangulataítól ihletett lélek­ kel, a G a l l é n - K a l l e l a Akseli forradalmi temperamentumával együtt rezgő idegekkel alkották meg a maguk architektúráját. Egészen friss hajtása az új finn művészet­ nek az i p a r m ű v é s z e t . Még nem is kiala­ kult, még át nem érett, de épp azért ránk nézve igen érdekes. A használati tárgyak művészi kialakulását a társadalom ízlésbeli fejlettségén túl a vagyoni viszonyok szabályozzák. A finnek szegények. Használati célt szolgáló tárgyak költségesebb előállítására a közszellem nem sok ihletet nyúj­ tott eddig a finn művészeknek. E művészek 4

26

A FINNEK

azonban nem olyan húsból és vérből valók, hogy az ő ideális céljaik felé törekvésekben sokáig késleltetni engednék magukat. Nem nézik összetett kezekkel, hogy az olcsón kínál­ kozó külföldi hatások fojtsák bele a finn ipar­ művészeti termelésbe az önállóság reményeit; azért G á l i é n és köre, valamint S a a r í n e n é k élére állottak egy modern és nemzeti szellemű áramlatnak ezen a téren is. Megren­ deléseket vállalnak csaknem ingyen s a sovány fizetségért örökbecsű műveket adnak hazájoknak. G á l i é n - K a l l e l á n a k az iparművé­ szeiét is, az ő üvegfestményeit, fém-trébeléseít, bútor- és szőnyeg-terveit, grafikáját stb. az a dacos, monumentális eredetiség, azok a míthíkus, mély hangulatok, az az ős népi zamat s az a heroikus vonalfantázia jellem­ zik, melyek az ő művészetének egészét. Olyan ez az ember, mint egy viharzó géniusz: kitör­

26

deli és elsöpri a korhadó tenyészetet s szá­ guldva hinti el új és friss vegetációk magvát. Saarínen, Líndgren, Gesellius, L í n d a h l , T h o m é , az ő építkezéseikbe komponált lakberendezésekkel, B l o m s t e d t az ő sajátos költészetű szőnyegeível, Y u n g az ő modern bútoraival, E h r s t r ö m az ő ötletes sokoldalúságával — viszik diadala felé a finn iparművészeiét. Megilletődéssel állhat meg a kultúrember e fáradhatatlan, nagylelkű férfiak apostoli munkája fölött s lehetetlen Isten áldását nem kérnie hittel és bizalommal teljes, önfeláldozó törekvéseikre. Ami pedig minket magyarokat illet, minél gyakrabban fordítsuk figyelmünket a távoli kis testvérnemzetre, lánglelkű, hős, nagy fiaira, kik­ nek példája úgy világít felénk, mint sötétségben botorkáló vándor elé jégország gyönyörű cso­ dája : a bíztatva lobogó északi fény . . .