tű
r
f
AQUILA A M A G Y A R MADÁRTANI INTÉZET (AZ O R S Z . K Ö R N Y E Z E T - É S T E R M É S Z E T V É D E L M I H I V A T A L MADÁRTANI INTÉZETE)
ÉVKÖNYVE ANNALES INSTITUTIORNITHOLOGICI HUNGARICI 1985
SZKHKKS/TI
BANKOVICS ATTILA
EDITOR
\.
XCII. ÉVFOLYAM. T O M . 92.
BANKOVICS
V O L U M E : 92 B U D A P E S T , 1986
AQUILA
AQUILA A M A G Y A R M A D Á R T A N I INTÉZET (AZ O R S Z . K Ö R N Y E Z E T - É S T E R M É S Z E T V É D E L M I
HIVATAL
MADÁRTANI INTÉZETE)
ÉVKÖNYVE ANNALES INSTITUTIORNITHOLOGICIHUNGARICI
B U D A P E S T , 1986
Megjelent
-Published
1986
Kérjük
Szerzőinket,
hogy közleményeiket
írógéppel, három példányban,
nőségű papírra írva, az alábbi formában szíveskedjenek az Aquila
jó mi-
szerkesztőjének
küldeni. B a l oldalon 5 cm-es margó, 60 betűhelyes sorok, 2-es sortávolság és oldalan ként 30 sorterjedelem. A táblázatokat ne a szöveg közé, h a n e m külön oldalra, címfelirattal ellátva készítsék. A táblázatok feliratai alatt bőségesen hagy junk helyet a később elkészülő idegen nyelvű címszavak elhelyezésére. F o r rásmunkák
idézésénél
az Aquilában rendszeresített forma az irányadó.
Újragépeltetés esetén a költségek a szerzőt terhelik. Kérjük a közlemények végén a szerző postacímét feltüntetni. Lapzárta január 30. A szerkesztő
I S S N 0374-5708
TARTALOMJEGYZÉK
A q u i l a szerkesztőbizottsága: Felhívás szerzőinkhez Dr. Bankovics Attila: A Balaton átvonuló és telelő vízimadarainak állománybecslése Dr. Bankovics Attila: A daru (Grus grus) különös repülésmódja Dr. Bozsko Szvetlána: A városi avifauna összehasonlító vizsgálata Magyarországon Gzájlik Péter: A császármadár (Tetrastes bonasia L . ) élőhelyei az 1976-os országos kér dőíves felmérés és annak ellenőrzése alapján Dr. Faragó Sándor: A túzok (Otis t. tarda L . , 1758) fészkelésökológiai vizsgálatai a Dévaványai Tájvédelmi Körzetben 1 Haraszthy László - Schmidt Egon: Külföldi gyűrűs madarak kézrekerülései. X X X V I I . gyűrűzési jelentés Dr. Jánossy Dénes: D r . K e v e András Dr. Kalotás Zsolt: A vetési varjú (Corvus frugilegus L . ) táplálkozása és gazdasági jelentősége Magyarországon Dr. Kárpáti László: E g y kiemelkedően sapadékos időszak jelentősége a Fertő madár világában Dr. Kovács Gábor: Csörgő réce (Anas crecca) fészkelése a Hortobágyon Dr. Kovács Gábor: A z aranylile (Pluvialis apricaria L . ) a Hortobágyon ( 1 9 7 5 - 1984) Kuitunen, M.: Elterjedtebb a hegyi fakúsz Magyarországon, mint korábban hitték? Lees-Smith, D. T.: A holarktikus madárspeciáció atlasza munkatervének vázlata . . . . Mag László - dr. Kovács Gábor: Szerecsensirály (Larus melanocephalus) fészkelése a Hortobágyon Magyar Gábor - Waliczky Zoltán: Füles vöcsök (Podiceps auritus) megfigyelése a Dunán Magyar Gábor - Waliczky Zoltán: A d a t o k az északi sárga billegető (Motacilla flava thunbergi) előfordulásához Magyarországon Dr. Marián Miklós: Aszatban fennakadt barátcinege (Parus palustris) Márkus Ferenc: K o r m o s varjú (Corvus c. corone) megfigyelése a Szigetköz keleti részén Matyikó Tibor: A z erdei szürkebegy (Prunella modularis) áttelelése Schelken Pálma: A m i Hermán Ottó legutolsó madaras könyvéből kimaradt Schmidt Egon: A havasi szürkebegy (Prunella coliaris) Magyarországon Schmidt Egon-Schmidt András: A d a t o k a szirti csúszka (Sitta neumayer) etológiájá hoz és ökológiájához Schmidt Egon-Schmidt András: A d a t o k Thassos és Kefalinia szigetek (Görögország) madárvilágához Dr. Sterbetz István: A kisülik (Anser erythropus L . , 1758) fiatal példányainak száza lékaránya magyarországi gyülekezőhelyeken Dr. Sterbetz István: A rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus Baillon, 1833) Magyar országon Dr. Sterbetz István: Újabb pártásdaru (Anthropoides virgo) előfordulása Magyaror szágon
307 55 292 19 113 167 263 13 175 297 292 97 261 309 293 291 296 294 294 296 271 105 295 298 88 91 292
5
Szenek Zoltán: K a l a n d r a pacsirta (Melanocorypha calandra) előfordulása a K i s k u n ságban Székely Tamás: Táplálkozási niche-átfedések a cinegék (Parus ssp) és a sárgafejű királykák (Regülus regulus) között Széli Antal: Vörösnyakú lúd (Branta rufieollis) adatok a szegedi Fehér-tóról Széli Antal: Ritkább madárfajok előfordulása Szeged környékén Széli Antal— Zsótér László: A szerecsensirály (Larus melanocephalus) fészkelése a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben Rövid közlomónyok In memóriám Bejelentések Könyvismertetések Index alphabeticus a v i u m
6
293 241 291 298 49 291 305 307 311 313
CONTENTS—INHALT
Dr. Bankovics, A.: Estiinate of water-fowl population passing across L a k e Balaton . . Dr. Bankovics, A.: T h e extraordinary flight of the C o m m o n Crane (Grus grus) Bergh, L. M. J. van den — Philippona, J.: T h e occurrence of geese (manly bean geese) at T a t a in the West of H u n g a r y Dr. Bozsko, Sz.: Comparative study o f the avifauna of towns Czájlik, P.: Hazelhen (Tetrastes bonasia) habitats in H u n g a r y according to a 1976 questionnaire survey Dr. Faragó, S.: Investigations on the nesting ecology of the Great B u s t a r d (Otis t. tarda L . , 1758) in the Dévaványa Nature conservation District 1 Fischer, K.: E i n Brief v o n J . S. Petényi an C . L . B r e h m wurde aufgefunden Haraszthy, L. -Schmidt, E.: Records of birds ringed abroad 37th report of birdbanding Dr. Jánossy, D.: D r . András K e v e Dr. Kalotás, Zs.: Feeding habit and eeomomic importance of the R o o k (Corvus frugilegus L . ) in H u n g a r y Dr. Kárpáti, L.: Significance of an exceedingly rainy period for the avifauna at L a k e Fertő Dr. Kovács, G.: Nesting of Teal (Anas crecca) on the Hortobágy Dr. Kovács, G.: T h e Golden Plover (Pluvialis apricaria L . ) on the Hortobágy (1975-1984) Kuitunen, M.: Is the C o m m o n Treecreeper (Certhia familiáris L . ) more widespread in H u n g a r y than has been previously believed ? Lees-Smith, D. F . ; Holarctic A v i a n Speciation Atlas a Synopsis Mag, L. - Dr. Kovács, G.: Nesting of the Mediterraneon Gull (Larus melanocephalus) o n the Hortobágy N a t i o n a l P a r k Magyar, G. — Waliczky, Z.: D a t a on the presence of the Grey-headed Wagtail (Motacilla flava thunbergi) in H u n g a r y Magyar, G. — Waliczky, Z.: Slavonian Grebe (Podiceps auritus) on the Danube Dr. Marian, M.: A Marsh T i t (Parua palustris) snagged in a thistle stand Márkus, F.: Observation of a Carrion Crow (Corvus c. corone) in the eastern part of Szigetköz Matyikó, T.: Wintering of the D u n n o c k (Prunella modularis) Schmidt, E.: T h e Alpine Accentor (Prunella eollaris) in H u n g a r y Schmidt, E. — Schmidt, A.: Contributions to the ethology and ecology of the R o c k N u t h a t c h (Sitta neumayer) Schmidt, E. — Schmidt, A.: D a t a on the avifauna of the islands Thassos and Kefalinia (Greece) Dr. Sterbetz, I.: Percentage of juveniles Lesser W h i t e - F r o n t e d Geese (Anser erythropus L . , 1758) in H u n g a r y Dr. Sterbetz, I.: T h e Pink-footed Goose (Anser brachyrhynchus Baillon, 1833) in Hungary Dr. Sterbetz, I.: A new record of Demoiselle Crane (Anthropoides virgo) in H u n g a r y
64 300 55 41 130 133 283 263 15 237 302 299 103 255 310 300 302 299 301 301 302 109 301 303 81 96 300
7
Szenek, Z.: Presence of the Calandra L a r k (Melanocorypha calandra) in the Kiskunsúg National P a r k Székely, T.: Interspccific competition between tits (Parus ssp.) and Goldcrest (Regulus regulus) in winter and spring Széli, A.: D a t a of the Red-breasted Goose (Branta ruficollis) on the Fehér-tó near Szeged Széli, A.: Presence of rare bird species in the environs of Szeged Short Notes Reportings Books Index alphabeticus a v i u m
301 250 299 303 299 307 311 313
ÁBRÁK
JEGYZÉKE — LIST OF ILLUSTRATIONS
I I / l . A városi ornitofauna szisztematikai összetétele Magyarországon. — A teljes ornitofauna, B — fészkelő ornitofauna. - S y s t e m a t i c composition of úrban avi fauna H u n g a r y . A —complet, B - n e s t i n g avifauna. II/2. A z egyes szisztematikai rendek részarányának összehasonlítása az országos és a városi költő orintofaunában. — Comparison o f the share of various sys tematic Orders in national and úrban nesting avifauna. II/3. A z egyes szisztematikai rendek részarányának összehasonlítása a teljes városi és országos ornitofaunában. — Comparison of the share of individual systematic Orders in complete úrban and national avifauna. II/4. A városi és az országos ornitofauna állatföldrajzi tagolódásának összehasonlí tása. — Comparison of Zoogeographie proportions of úrban and national avi fauna. II/5. A magyarországi városok és Szófia ornitofaunája állatföldrajzi összetételének összehasonlítása. — Comparison of Zoogeographie avifauna of towns in H u n g a r y and Sofia. II/6. A magyarországi városok ornitofaunájának fajazonossága (SQ). A —fészkelő, B —teljes fauna, B p —Budapest, D b —Debrecen, Sz —Szeged, N y —Nyíregy háza, G y — G y u l a , K s z - Keszthely, D v — Dombóvár. — Trueness to species (SQ) of avifauna of towns in H u n g a r y . A - n e s t i n g , B - t o t a l ornithofauna, B p - B u d a p e s t , D b - D e b r e c e n , S z - S z e g e d , N y — Nyíregyháza, G y - G y u l a , K s z — Keszthely, D v — Dombóvár. H / 7 . A fészkelő ornitofauna hasonlóságai a magyar városok között. A körben levő számok a faunanagyságot, az összekötő vonalakon levő 6 z á m o k a két város közös madárfajainak számát jelzik. A városjelzések, mint a 6. ábrán. — Similitudes o f nesting avifauna between towns in H u n g a r y . Figures in cirele indicate fauna size, ones on connecting line show number of bird species being c o m m o n in two towns. T o w n signs as in F i g . 6. II/8. A fészkelő ornitofauna hasonlóságai a magyar városok között. A Simpson-index és a Schilder-index értékei a városokat összekötő vonalakon vannak feltün tetve, a nyíl a kisebb fauna felé mutat. — Similitudes of nesting avifauna between towns in H u n g a r y . Values of <Siwp«on-index and of Schilder-index are indicated on lines connecting towns, arrow points towards slimmer fauna. H / 9 . A fészkelő fajok konstanciájának (C) eloszlása a magyar városokban. — Repartition of constancy (C) of nesting bird sp. in towns of H u n g a r y . I I I / l . A szerecsensirály-telep elhelyezkedése a Csaj-tavi szigeten. III/2. Szerecsensirályok a Csaj-tavi szigeten (Fotó: Széli A . ) . V / l . Position of the area of T a t a . In " T h e area of T a t a " . V / 2 . Position of the roost (S) and the feeding grounds In "Ecology of the Beán Geese at T a t a . " V / 3 . F l i g h t lines of geese during morning flights in 1981 - 1 9 8 4 . L e n g t h of bars indicates importance of different directions. I n "Rosting behaviour and ecol ogy".
9
V / 4 . T h e use of Öreg-tó by the geese. In " R o s t i n g behaviour a n d ecology". V / 5 . K n o w n localities of wintering B e a n Geese in H u n g a r y a n d in frontier areas of A u s t r i a and Y u g o s l a v i a . V / 6 , öreg-tó (Photo: Bergh, L . M . J.) V / 7 . Maize stubble with B e a n Geese near K o c s , M a r c h , 1981. ( P h o t o : Philippona, J.) V / 8 . B e a n Geese o n maize stubble near K o c s , M a r c h , 1981. (Photo: T h i l i p p o n a , J.) V I / 1 . Lesser White-fronted Geese. Kardoskút, 31. 10. 1969. (Photo: D r . I . Sterbetz). Kislilikek Kardoskúton. 1969. okt. 10. ( F o t o : D r . Sterbetz I.) V I / 2 . A d u l t Anser erythropus. (Photo: D r . I. Sterbetz) I X / 1 . A havasi szürkebegy előfordulási helyei Magyarországon. — H a b i t a t s of Prunella coliaris in H u n g a r y . I X / 2 . A havasi szürkebegy előfordulási adatai Magyarországon 1940 — 1984 időközé ben. — D a t a on the presence of Prunella coliaris in H u n g a r y from 1940 to 1984. X I / 1 . Soil temperatures i n m a i n nesting habitats. — A legfontosabb fészkelőhabitátok talajhőmérsékletének mérésenkénti alakulása. X I / 2 . Cardinal values of soil surface temperature. Dévaványa, measurings 1—4. — A talajfelszín-hőmérséklet kardinális értékei. Dévaványa, 1—4. mérés. X I / 3 . Differences i n soil surface temperature. — A talajfelszín-hőmérséklet differen ciáinak mérésenkénti alakulása. X I / 4 Differences in soil surface temperature during measurings 1—4 in meadow-lucerne, meadow — wheat a n d lucerne — wheat relations. — A talajfelszín-hőmérsék let differenciáinak alakulása az 1 —4. mérés során, rét —lucerna, rét —búza és lucerna —búza viszonyításban. X I / 5 . Graphic plotting of power functions of soil surface temperature. Dévaványa, measurings 1—4. — A talajfelszín-hőmérséklet hatványfüggvényeinek grafikus ábrázolása. Dévaványa, 1—4. mérés. X I / 6 . Graphic plotting of power functions of soil surface temperature. Dévaványa, measurings 5 — 6. — A talajfelszín-hőmérséklet hatványfüggvényeinek ábrázo lása. Dévaványa, 5 — 6 mérés. X I / 7 . A b o v e g r o u n d air temperature in m a i n nesting habitats. — A legfontosabb fész kelőhabitátok talajmenti léghőmérsékletének mérésenkénti alakulása. X I / 8 . Cardinal values of aboveground air temperature. Dévaványa, measurings 1—4. — A talajmenti léghőmérséklet kardinális értékei. Dévaványa, 1—4. mérés. X I / 9 . Differences i n air temperature. — A léghőmérséklet differenciáinak mérésen kénti alakulása. X I / 1 0 . Differences in air temperature during measurings 1—4 i n meadow —lucerne, meadow — wheat a n d lucerne — wheat relations. — A léghőmérséklet diffe renciáinak alakulása az 1 — 4. mérés során, rét — lucerna, rét — búza és lucerna — búza viszonyításban. X I / 1 1 . Graphic plotting of power functions of air temperature. Dévaványa, measurings 1—6. — A léghőmérséklet hatványfüggvényeinek grafikus ábrázolása. Déva ványa, 1—6. mérés. X I / 1 2 . Graphic equalization of air temperature in meadow — lucerne a n d meadow — wheat during meosuring N o . 1. — Rét —lucerna és rét — búza léghőmérséklet összefüggéseinek grafikus kiegyenlítése az 1. mérés során. X I / 1 3 . Relative air h u m i d i t y in main nesting habitats. — A legfontosabb fészkelőha bitátok relatív légnedvességének mérésenkénti alakulása. X I / 1 4 . Cardinal values of relative air h u m i d i t y . Dévaványa, mesaurings 1—4. — A relatív légnedvesség kardinális értékei. Dévaványa, 1—4. mérés. X I / 1 5 . Differences in relative air h u m i d i t y . — A relatív légnedvesség differenciáinak mérésenkénti alakulása. X Í / 1 6 . Differences in relative air h u m i d i t y during measurings 1 —4 in meadow —lu cerne, meadow — wheat a n d lucerne — wheat relations. — A relatív légnedves ség differenciáinak alakulása az 1—4. mérés során, rét — lucerna, rét — búza és lucerna — búza viszonyításban.
10
XI/17.
XI/18. XII/1.
XII/2.
XII/3.
XII/4.
XII/5.
XII/6.
XII/7.
Graphic plotting of power functions of relative humidity. Dévaványa, meas urings 1—6.—A relatív légnedvesség hatványfüggvényeinek grafikus ábrázo lása. Déványa, 1—6. mérés. Great bustard ben rising from its nest. (Photo: D r . S. Faragó) - Fészkéről kelő túzoktyúk. Dévaványa, 1981. május. (Fotó: D r . Faragó S.) A vetési varjú kárképe kelő kukoricában. H a r c , 1978. m á j . 25. (Fotó: D r . K a lotás Zs.) - Damage b y rooks in sprounting maize. H a r c , 25 M a y 1978. (Photo: D r . Zs. Kalotás) A varjúszántás őszi búzavetésen. Dévaványa, 1980. ápr. 8. (Fotó: D r . Kalotás Zs.) - Rook-ploughing in field sown to winter wheat. Dévaványa, 8 A p r . 1980. (Photo: D r . Zs. Kalotás) A vetési varjú kárképe görögdinnyén. K a j d a c s , 1980. júl. 24. (Fotó: D r . Kalotás Zs.) - Damage b y rooks in water melón. K a j d a c s , 24 J u l y 1980. (Photo: Zs. Kalotás) A vetési varjú kárképe érő napraforgóban. Jánoshalma, 1980. nov. 6. (Fotó: D r . Kalotás Zs.) — Damage by rooks in ripening sunflower. Jánoshalma, 6 N o v . 1980. (Photo: D r . Zs. Kalotás). A vetési varjú kárképe érő kukoricában. Sárbogárd, 1980. I X . 14. (Fotó. D r . Kalotás Zs.) — Damage b y rooks in ripening maize. Sárbogárd, 14 Sept. 1980. (Photo: D r . Zs. Kalotás) Összegyűjtött, a vetési varjak által kikopácsolt dióhéjak. Fácánkert, 1980. okt. 18. (Fotó: D r . Kalotás Zs.) — Collected walnut-shells pecked b y rooks. Fácán kert, 18 O c t . 1980. (Photo: D r . Zs. Kalotás) A vetési varjú táplálékának változása az év folyamán, 1408 gyomortartalomm i n t a analíziséből. — A n n u a l Variation in the foods of the rook on the basis of 1408 crop contents.
X I I I / 1 . A vizsgált fajok relatív gyakoriságai a magassági kategóriákban. (0 — 2,9 m , 3 - 5,9 m , 6 - 8,9 m , 9 — 11,9 m , 12 - 14,9 m , 15 m). A három időszak a követ kező hónapok adatait tartalmazza: I. — n o v . , d e c , jan., II. — f e b r . , m á r c , III. — ápr., m á j . A z n a megfigyelések számát jelenti. — T h e relative frequencies of the studied species i n the foraging height categories (0 - 2,9 m , 3 - 5,9 m , 6 — 8,9 m , 9 — 11.9 m , 12 — 14.9 m, 15 m). T h e R o m a n numbers mean the periods: I (winter) - N o v . , D e c , J a n . , II (lato winter) - Febr., M a r c h . , III (spring) A p r . , M a y . T h e n means the number o f the observations. X I I I / 2 . A vizsgált fajok relatív gyakoriságai a táplálkozási hely kategóriáiban, a) ágvastagság: 0 - 0 , 9 c m , 1 - 1 , 9 c m , 2 - 2 , 9 c m , 3 - 3 , 9 c m , 4 - 4 , 9 c m , 5 c m ; b) hely: levél, termés, hó, avar (lásd még az 1. ábrát). — T h e relative frequen cies o f the studied spec. in the foraging place categories. a) branch diameter: 0 - 0 . 9 c m , 1 — 1.9 c m , 2 - 2 . 9 c m , 3 - 3 . 9 c m , 4 - 4 . 9 c m , 5 c m ; b) leaf, crop, snow, ground (see F i g . 1). XIII/3.
A vizsgált fajok relatív gyakoriságai a táplálkozási irány kategóriáiban (víz szintes tartásban fejjel felfelé, vízszintes tartásban fejjel lefelé, vízszintes tar tásban függőleges ágon, vízszintes tartásban talajon, lebegve) (lásd még az 1. ábrát). — T h e relative frequencies of the studied species in the foraging posture categories (head upwards, hanging upside down, horizontal on a perpendicular twig, horizontal on the ground, hovering) (see F i g . 1).
XIII/4.
A vizsgált fajok relatív gyakoriságai a táplálkozási mód kategóriáiban (kopácsolás, keresés, csipegetés, hántás) (lásd még az 1. ábrát). — T h e relative fre quencies of the studied species in the foraging method categories (pecking, searching, gleaning, peeling) (see F i g . 1). X I I I / 5 . A vizsgált fajok relatív gyakoriságai a téplálkozási növényfajok kategóriáiban (Qu. petraea, Qu. cerris, cserjék) (lásd még az 1. ábrát). - T h e relative fre quencies of the studied species in the tree species categories (Qu. petraea. Qu. cerris, Shrubs) (see F i g . 1). X 1 Y / 1 . T h e special nestbox for Treecreepers designed in F i n l a n d . A - nestbox section
11
from above; B — another variety of the nestbox; C — side view; D — view. X I V / 2 . T h e study area in the Pilis mountains. T h e numbers of boxes are shown. X V I / 1 . Kézirattöredék Hermán Ottótól. X V I I / 1 . Sitta neumayer - biotop (Photo: E . Schmidt). X V I I / 2 . M y k e n e (Photo: E . Schmidt).
I. D R . K E V E A N D R Á S írta: Dr. Jánossy
(1909-1981) Dénes
Dr. Keve András az elmúlt évtizedek m a g y a r tudományos madártanának legkiválóbb képviselője, 1909. n o v e m b e r 10-én született B u d a p e s t e n , és 1984. március 30-án h a l t m e g u g y a n o t t . A t y j a Kleiner Gyula a P e s t i H a z a i Első Takarékpénztár tisztviselője, a n y j a Wagner Mária, Wagner János építőmű vész g y e r m e k e . Középiskolai tanulmányait a b u d a p e s t i p i a r i s t a gimnáziumban végezte, a h o l 1927-ben érettségizett, m a j d szülei kívánságára a b u d a p e s t i egyetemen jogra i r a t k o z o t t be, a h o l 1932-ben doktorrá avatták. 13
Érdeklődése a z o n b a n o l t h a t a t l a n u l a természettudományok és elsősorban a madártan felé irányult. Ezért már 18 éves korától rendszeresen bejárt a Madártani Intézetbe, a h o l Schenk Jakab — a k k o r i igazgató — rövidesen rá\> ízta a könyvtár kezelését. A madártan területén végzett s z a k m a i tevékenys égének elismeréseképpen 1930-ban az intézet „rendes megfigyelői" oklevelét n y e r t e e l . 1933-ban b e i r a t k o z o t t a b u d a p e s t i egyetemre, és 1935-ben másod ízben doktorált, a m i n e k során geológia-őslénytan-állattan tárgykörökből vizsgázott, témája p e d i g a h a z a i sárga billegetők r e n d s z e r t a n i helyzetének a vizsgálata v o l t . A Madártani Intézetnél k e z d i h i v a t a l o s pályafutását 1934-ben, a h o l egé szen nyugdíj ázásáig teljesít szolgálatot. Bár d o k t o r i értekezését Dudich Endre és Greschik Jenő irányításával készítette, i g a z i tanítómesterének a szakterületen Vasvári Miklóst t e k i n t e t t e . A z intézetben az első években i d e i g lenes kisegítő napidíjas, m a j d 1939-től asszisztens, 1940-ben a d j u n k t u s és 1942-ben főadjunktus. E k ö z b e n 1941-ben egy évig dr. Entz Géza meghívására a t i h a n y i Biológiai Intézetben d o l g o z i k , a h o l a B a l a t o n madáréletének r i t m u sosságát vizsgálja, 1942-ben p e d i g állami ösztöndíjasként a bécsi N a t u r h i storisches M u s e u m b a n feldolgozza Almásy két t i e n - s a n i gyűjtésének anyagát. A z intézetben munkaköre egyebek m e l l e t t a következő témákat ölelte f e l : — — — — —
a h a z a i madárfauna f i n o m r e n d s z e r t a n i vizsgálata, B a l a t o n - , D u n a - , Bakony-kutatás, a m a d a r a k csiga- és kagylótáplálkozása, a madár- és természetvédelmi jogszabályok előkészítése, végül az intézeti k ö n y v t á r kezelése.
Családi nevét 1942-ben Kleiner-röl Kevé-re változtatta. A háború megszakította s z a k m a i munkáját kétszeri k a t o n a i behívással (1941 és 1944) és hadifogsággal (1945). A fogságból hazatérve a Természet tudományi Múzeum felkérésére a háborús károkat s z e n v e d e t t madárgyűjte m é n y helyrehozatalát vállalta. A Madártani Intézet a I I . Világháború a l a t t teljesen megsemmisült, és így a n n a k a l a p j a i t k e l l e t t xijból m e g t e r e m t e n i . A Mezőgazdasági Múzeum k e r e t e i n belül alakuló új intézet újjáépítésében és elsősorban nemzetközi k a p c s o l a t a i n a k helyreállításában v e t t részt. A Madártani Intézetben d o l g o z o t t 1974. évi nyugdíjazásáig, m a j d utána haláláig a Természettudományi Múzeumban. Dudich Endre ajánlására 1946-ban a P á z m á n y Péter T u d o m á n y e g y e t e m k e r e t e i n belül e g y e t e m i magántanárrá habilitálták, m a j d e cím megszünteté sével az E ö t v ö s Loránd T u d o m á n y e g y e t e m e n összesen négy éven át Madár tan címen speciális kollégiumot t a r t o t t . A Mezőgazdasági Múzeum vezetését 1948—1949-ben ideiglenes megbízottként v e t t e át. 1946-tól k e z d v e munkájának súlypontja a Balaton-kutatásra t e v ő d ö t t át. E m e l l e t t a szegedi Fehér-tónál végzett vizsgálatokat, Beretzk Péterrel együtt. M i k r o s z i s z t e m a t i k a i vizsgálatait csak j ó v a l később f o l y t a t h a t t a , a m e l y e k élete főművét jelentették. A d d i g i t u d o m á n y o s munkássága elismeréseképpen 1953-ban megvédés nélkül e l n y e r t e a biológiai t u d o m á n y o k kandidátusa címet. Rendkívül k i t e r j e d t külföldi k a p c s o l a t a i t még vázolni is nehéz feladat. Már az 1930-as és 1940-es években részt v e t t külföldi madártani és madárvé d e l m i konferenciákon és k o n g r e s s z u s o k o n , és i l y e n e k r e meghívásban része sítették egészen nyugdíjazásáig, 1974-ig. 1930 — p a d u a i X I . Zoológiai K o n g 14
resszus; 1934 és 1938 — O x f o r d i és l i o u e n i Madártani K o n g r e s s z u s ; 1945 — L o n d o n és E d i n b o u r g h , Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság, i l l . az A n g o l Madártani Társaság közgyűlései; 1956 — Leningrád, Menzbier-ülés; az N D K K u l t u r b u n d j a által rendezett madártani összejövetelek vendége öt a l k a l o m m a l : 1958 - H a l l e , 1960 - N e s c h w i t z , 1978 Karl-Marx-Stadt, 1979 — B a d S c h a n d a u és 1980 — K o t h e n . H á r o m ízben a Csehszlovák A k a démia és Madártani Egyesület vendége 1962-, 1963- és 1964-ben. 1957 - a Naumann-emlékülés vendége, H a l l e — B e r l i n ; 1959 — Seebachi V o g e l s c h u t z w a r t e j u b i l e u m i ülése; 1963 — N e s c h w i t z i V o g e l s c h u t z w a r t e j u b i l e u m i ülése; 1964 — I C B P - k o n f e r e n c i a , N e w c a s t l e . Ezenkívül részt v e t t a h a z a i I C B P - k o n ferencián B a l a t o n s z e m e s e n 1969-ben és Romániában ( M a m a i a ) 1972-ben. T u d o m á n y o s és madárvédelmi munkásságának elismeréseképpen az angol, az osztrák és a bajor madártani egyesületek levelező, az I n d i a i A g r a i Akadé m i a választmányi tagjává választják. Ezenkívül a l o n d o n i Faunavédelmi Egyesület és a Dél-Finn Természetvédő Egyesület konzultatív külföldi tagja. A h a z a i madárvédelemben is kimagasló szerepet játszott. E n n e k első lépését a z o k az összejövetelek jelentették, a m e l y e k e t az 1940-es években a „Madártani Intézet Munkatársai" részére szervezett. A z 1974-ben a l a k u l t M a g y a r Madártani Egyesület alapító, m a j d örökös t a g j a lett, és elsőnek n y e r t e el közvetlenül halála előtt az egyesület Petényi Salamon János-emlékérmét. Madárvédelmi tevékenységének elismeréseképpen n y e r t e e l 1977-ben a Pro iVaíiíra-emlékérmet. Rendkívül szerteágazó tudományos és madárvédelmi tevékenységének m i n d e n részletét közreadta, k e r e k e n 530 tudományos és ismeretterjesztő publikációban. 1949. évi s i k e r t e l e n házassága után 1954-ben elvette Rátz Erzsébetet, a k i haláláig hű segítőtársa m a r a d t , és akitől két g y e r m e k e született. Keve András a madártan szaktudományának nemzetközi vérkeringésében haláláig aktívan részt v e t t . M i n d i g hangsúlyozta, h o g y az ornitológia m a sem e l a v u l t tudomány, a szakterület számos ágának perspektívái m a is sokat ígérőek, tartalékai kimeríthetetlenek a biológia többi tudományágához h a sonlóan. N a g y o n lényegesnek t a r t o t t a , h o g y a m o d e r n szellemben kialakított madárvédelmi tevékenységnek az a l a p j a is csak a megfelelő tudományos megalapozottság lehet. A madártan m i n d e n területét felölelő magánkönyv tára a m a g a nemében egyedülálló. E m b e r i magatartását a kimeríthetetlen segítőkészség, jóindulatú támogatni akarás jellemezte, bárki f o r d u l t hozzá, a l e g f i a t a l a b b kezdő diáktól k e z d v e a nemzetközileg elismert s z a k m a i kollégáig. A m a i m a g y a r , madártannal fog lalkozó s z a k e m b e r e k zöme őt t e k i n t i tanítómesterének. Példája, emléke min den területen tovább él köztünk.
Dr. András Keve (1909-1984) Dr. D.
Jánossy
Dr. András Keve, the most outstanding representative of Hungárián omithology, was born in Budapest on lOth N o v e m b e r 1909 a n d died in the same town on 30th M a r c h 1984. H i s father, Gyula Kleiner, was a n employee o f the savings bank Pesti H a z a i Első Takarék pénztár in Budapest, his mother, Mária Wagner, was the daughter of János Wagner — the architectural artist.
15
H e made his secondary school studies at the Piarist G r a m m a r School in Budapest where he graduated in 1927, later he studied law at the U n i v e r s i t y i n Budapest where he took his doctor's degree i n 1932. Nevertheless, it was the natural sciences, ornithology in particular, that were the centre o f his interests. Therefore, at the age of 18 he constantly visited the Institute of Ornithology where Jakab Schenk (Director at that time) entrusted hím with the management of the library. In appreciation of his professional a c t i v i t y i n the field of ornithology, in 1930 he was awarded the d i p l o m a "Regulär Observer" o f the Institute. In 1933, he entered the U n i v e r s i t y in Budapest a n d in 1935 took the doctor's degree for a second time. H e passed exams in geology, palaeontology, and zoology. I n the latter, his subject was the taxonomic position of the Blue-headed Wagtails. H e started his official career in 1934 at the Institute of Ornithology where he served until official retiremcnt. A l t h o u g h he prepared his doctoral dissertation under Endre Dudich and Jenő Greschik, in the field o f ornithology he considered Miklós Vasvári his true master. A t the Institute, i n the first years he was auxiliary temporary clerk, then from 1939 onwards assistant, in 1942 first assistant. Meanwhile, o n the invitation of Dr. Géza Entz in 1941 he worked for a year at the Biológiai Institute at T i h a n y where he studied the avifauna of L a k e B a l a t o n , while in 1942 as holder of a State scholarship he worked at the Naturhistorischns M u s e u m in V i e n n a processing the matériái of two collections from Tien-San set up by Almásy. H i s scope of activity at the Institute embraced among others the following subjects: fine taxonomic study of the avifauna of H u n g a r y , research on L a k e B a l a t o n , the D a n u b e , the B a k o n y mountain, the snail and shell feed of birds, drafting o f bird protection a n d nature conservation rules, and management of the Institute L i b r a r y . I n 1942, he changed his family name from Kleiner to Keve. H i s professional work was interrupted b y the war due to active service on two occasions (1941 and 1944) and c a p t i v i t y (1945). H a v i n g returned from captivity, upon request of the M u s e u m for N a t u r a l Sciences, he undertook the restoration of the bird collection which had suffered war damage. D u r i n g W o r l d W a r 11, the Institute of Ornithology was completely destroyed, thus its fundamentals had to be recreated. K e v e took part i n the rebuilding of the Institute that was about to be förmed in the framework of the Agrieultural M u s e u m , and firstly in the reconstruction of its interna tional relations. H e worked at the Institute for Ornithology until his pensioning in 1974, thereafter, until his death, at the M u s e u m for N a t u r a l Sciences. U p o n the recommendation (1946) of Endre Dudich, he was qualified as a private-docent in the scope of the Pázmány Péter U n i v e r s i t y of Sciences, Budapest, then, on annulment o f this title, for four years he gave courses of special lectures under the title Ornithology at the Eötvös Loránd U n i v e r s i t y of Sciences i n Budapest. In 1948/49, he took over manage ment o f the Agrieultural M u s e u m as temporary Director. F r o m 1946 onwards, his m a i n a c t i v i t y was the research of L a k e B a l a t o n . I n addition, he carried out investigations, together with Péter Beretzk, at the L a k e Fehér-tó (Szeged). O n l y m u c h later could he resume his microsystematic investigations that were the principal work of bis life. In recognition o f his scientific activities he was awarded the title Candidate o f Biological Sciences. It is difficult even to outline his far-reaching foreign relations. A l r e a d y i n the 1930's and 1940's he took part in ornithological and bird protection Conferences a n d congresses abroad, and received invitations until his pensioning in 1974. 1930 — l l t h Zoological Congress at P a d u a (Padova); 1934 a n d 1938 - Ornithological Congresses at Oxford and R o u e n ; 1945 — L o n d o n a n d E d i n b u r g h General Assemblies of the International B i r d Protection Committee and o f the E n g l i s h Ornithological Society; 1956 — L e n i n g r a d , Menzbier sessions; he was the guest on five occasions of ornithological meetings arranged b y the K u l t u r b u n d of the G D R : 1958 - H a l l e , 1960 - Neschwitz, 1978 - K a r i - M a r x Stadt, 1979 — B a d Schandau and 1980 — K o t h e n . O n three occasions he was guest of the Czechoslovakian A c a d e m y a n d the Ornithological Society in 1962, 1963 and 1964. 1957 — he was a guest of the N a u m a n n memóriái Session, H a l l e — B e r l i n ; 1959 — jubilee Session of the Seebach Vogelschutzwarte; 1963 — jubilee session of the Neschwitz Vogel schutzwarte; 1964 — I C B P Conference, Newcastle. In addition, he took part i n the I C B P Conferences at Balatonszemes (Hungary) in 1969 and in M a m a i a (Románia) in 1972. I n recognition o f his scientific work and bird protection activities, he was elected corresponding member of the E n g l i s h , A u s t r i a n and B a v a r i a n Ornithological Associations as well as committee member o f the Ágra A c a d e m y i n India. H e Avas also consultative
IG
