APRÓK FALVA ÓVODA SZABÁLYZATA

Székhely: 1185 Budapest, Barcika tér 8.

OM azonosító: 034652 E-mail cím: [email protected] Honlap:www.aprokfalva.hu

APRÓK FALVA ÓVODA

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Hatályos: Határozatlan időre Hatálybalépés időpontja: 2013. március 15. Készítette: Minkolényi Ilona óvodavezető Kelt: 2013. március 14.

APRÓK FALVA ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzat

2013.

2


2013.

Tartalomjegyzék 1. Bevezető rendelkezések ........................................................................................................ 4 2. Az óvoda általános jellemzői ................................................................................................ 7 Forrása: A tevékenység során a meglevő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevételek. ...... 9 Feladatmutatók: leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak ...................................................... 9 3. Az SZMSZ hatálya ............................................................................................................. 10

4. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás……………… 4.1. Az óvodavezetés szerkezete ......................................................................................... 13 4.2. Az intézmény vezetője ................................................................................................. 15 Kizárólagos jogkörébe tartozik: .............................................................................................. 17 4.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás ......................................... 17 5. Az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje: ................................................................................................................ 19 5.1. Helyettesítés rendje: .................................................................................................... 19 5.2. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje ........................... 19 6. A gazdasági feladatok ellátása. ........................................................................................... 23 6.1.Feladatellátás: ............................................................................................................... 23 6.2. A költségvetési belső ellenőrzés................................................................................... 23 6.3. Az intézmény működését segítő óvodatitkár- óvodai ügyintéző feladata és jogköre ..... 23 7. Az intézmény közösségei, kapcsolattartásuk rendje ............................................................ 25 7.1. Az alkalmazotti közösség ............................................................................................ 25 7.2. A nevelők közösségei .................................................................................................. 28 7.3. Szakmai munkaközösség ............................................................................................. 30 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartás ...................................................................... 34 7.4. A szülői közösség ........................................................................................................ 35 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 39 8.1. Szervezése .................................................................................................................. 39 8.2. Általános követelmények ............................................................................................. 39 9. A működés rendje és a nyitva tartás .................................................................................... 42 9.1. Általános szabályok .................................................................................................... 42 9.2. Az óvoda nyitvatartási rendje ....................................................................................... 42 9.3. Ügyeleti rend ............................................................................................................... 43 10. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával. ............................................................................................................................... 44 11. Az igénybe vehető egyéb szolgáltatásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok ............ 46

3


2013.

11.1. Hit és vallásoktatás ................................................................................................... 46 11.2. Kirándulások, egyéb programok, helyszíni foglalkozások szervezésének, megvalósításának szabályai: ............................................................................................... 46 11.3. Egyéb szabályozások ................................................................................................. 48 11.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére ............................................................ 48 12. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................. 50 12.1. Feladatok .................................................................................................................. 50 12.2.Az óvodában folytatható reklámtevékenység .............................................................. 50 12.3. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai .................................................. 49 13. Az intézményi védő-óvó előírások .................................................................................... 52 13.1. Gyermek- és ifjúságvédelem ...................................................................................... 52 13.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................... 53 13.3. Az óvoda egészségvédelmi szabályai ......................................................................... 54 14. Intézményi védő, óvó előírások ........................................................................................ 55 14.1. Feladatok ................................................................................................................... 55 14. 2. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok ......................................................... 56 15. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén ............................................................. 58 15.1. Feladatok: .................................................................................................................. 58 15.2. Bombariadó esetén követendő eljárás: ....................................................................... 58 16. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ............................................... 60 16.1. Fenntartóval való kapcsolat........................................................................................ 59 17. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, szabályozások ........................................................................................................................ 65 18. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága ............................................................... 67 18.1. Közérdekű adtok megismerésének rendje………………………………………….65 18.2. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága……………………………………….65 18.3. A különös közzétételi listáról………………………………………………………66 18.4. Vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettség……………………………………………...66 19. Aláírási és pecséthasználati jogkör ................................................................................... 69 20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványaink…………………………….68 20.1. A csoportnapló………………………………………………………………………68 20.2. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni dokumentációs naplója……………….68 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. .......................................................................................... ……69 Legitimációs záradék………………………………………………………………………….71 Nyilatkozat…………………………………………………………………………………….73 Mellékletek…………………………………………………………………………………….74 Munkaköri leírásminták………………………………………………………………………..75 Adatvédelmi szabályzat………………………………………………………………………...87

4


2013.

5


2013.

1. Bevezető rendelkezések A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről biztosítja, a gyermeki

jogok

érvényesülését, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítését. Mindezek alapján, az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása érdekében az Aprók Falva Óvoda nevelőtestülete a 20/2012. (VIII.31.) EMMI a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § -ának (1-6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Aprók Falva Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 25.§ (1) bekezdése tartalmazza a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, melyeket a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozunk meg. Megtartásáért

az

intézményben

dolgozók

fegyelmi

felelősséggel

tartoznak.

Az

alkalmazottakkal szemben az óvodavezető illetve a helyettese- munkáltatói jogkörében eljárvahozhat intézkedést. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban illetve a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A nevelőtestület által jóváhagyott SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával / Házirend, óvodai Pedagógiai Program / az óvoda könyvtárában (nevelői szoba) - a mindenki által elérhető közös helyiségben- található, valamint az óvoda honlapján is megtekinthető. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatni kell. Kérésre bármikor a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda vezetőjének, minden pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége,

akik

kapcsolatba

kerülnek

az

óvodával,

részt

vesznek

feladatainak

megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

6


2013.

A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése eljárást von maga után: 

az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést;



a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét.

Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok. Különösen: a) Budapest Főváros XVIII. Ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának – mint fenntartó – 682/2008.(IX. 4.) számú testületi határozataival módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat; Jogszabályok: 

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve



363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról



2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről



2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról 

368/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára



2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről (Ktv. Gyv. tv. módosul)



2008. évi CV. tv. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról



37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófavédelemről



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.



1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; és módosításai

 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról

7


2013.



1999. évi LXVIII. törvény a reklámtevékenység szabályozásáról.



26/1997. (IX.3.).NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról



132/2000.évi kormányrendelet- A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről



119/2003.(VIII.14.)

Kormányrendelet

az

általános

gyermek-és

ifjúsági

balesetbiztosításról 

32/2008.(XI.24.) OKM rendelet



12/2009.(IV.16.) EüM rendelet a tanulóifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről

b) A „Csemetekert” Integrált Óvodai Pedagógiai Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg. c) A munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével.

8


2013.

2. Az óvoda általános jellemzői Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás

Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 15/1996. (I.18.) sz., a 188/1996. (II.29.) sz., a 430/ 1997.(IV.24.) sz., a 431/ 1997.(IV. 24) sz., a 1487/1997.(XII.18.)sz., a 1385/1999.(XII.16.) sz., a 154/2001.(II.08.)sz. a 1094/2003. (XII.18.) sz., a 288/2005.(IV. 28.) sz., a 506/2006.(III.30.)sz., a 370/2007.(IV.25.) sz., a 1156//2007.(XII. 20.) sz. és a 670/2008.(IX.4.) sz. 315/2009.(IV.23.) sz. és a 506/2009. (V.21.) sz. és a 741/ 2009.(VI.18.) sz. és a 1068/2009.(IX. 17.) sz. és a 1511/2010. (XII.16.) sz. és a 470/2011. (V.26.). sz. és a 771/2011.( XI.10.) sz. és a 652/2012.(XII.13.) számú határozataival módosított 563/1994.(IV.28.)sz. határozata a 1185 Barcika tér 8. sz. alatti óvoda alapító okiratáról egységes szerkezetbe foglalva. 1. A költségvetési szerv neve: Aprók Falva Óvoda

OM azonosító: 034652

2. Székhelye: 1185 Budapest, XVIII. Barcika tér 8. Telephelye(tagintézménye): 3. Az alapító neve: XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe: 1181 Budapest, Városház u.16. Az alapítás éve: 1947. 4. Az alapító jogokkal felruházott irányítószerv neve és székhelye: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 1184 Budapest, Üllői út 400. Fenntartó és működtető neve és székhelye: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat 5.

A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.

6.

A költségvetési szerv típusa: Csoportjainak száma: Maximális gyermeklétszám:

óvoda 4 108 fő

A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 7. A költségvetési szerv alapfeladata, tevékenysége (szakágazat - szakfeladat száma és megnevezése): a) Alapfeladata: - óvodai nevelés, - a többi gyermekkel, együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, Szakágazat száma és megnevezése: 851020 óvodai nevelés

9


2013.

Szakfeladat szám és megnevezés: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés b) Az intézmény ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, fegyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek fejlesztését 2008. szeptember 1-től. 2006. szeptember 01-től – a kerület közigazgatási határán belül – látássérült, gyengén látó -, valamint enyhén értelmi fogyatékos gyermekek nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közösen történő együttnevelése. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. sz. törvény alapján – óvodai nevelés. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 8. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a./ ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyen lévő 2177 m 2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. b./ ingóságok: Rendelkezésre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 9. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 1. Gazdálkodási jogkör alapján: Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest, XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el a GESZ és az Intézmények közötti Megállapodás alapján. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 11.Foglalkoztatási jogviszony: foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, illetve munkaviszony, melyre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó.

Budapest, 2012. december 15.

Ughy Attila polgármester 10


2013.

Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás

Az alaptevékenységet meghatározó jogszabály: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint a 368/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára, azon kívül az intézmény jóváhagyott Óvoda Pedagógiai Programja alapján látja el. Az alapfeladat forrása: Normatív állami költségvetési hozzájárulás, fenntartói támogatás Feladat mutató: Az óvodai nevelést igénylők létszáma. Teljesítménymutató: férőhelyek száma. A vonatkozó jogszabály: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, 368/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról, 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról, A mindenkori költségvetési törvény, Helyi szociális rendelet. A kiegészítő tevékenységek (egyes szakfeladatok) forrása: Térítési díj bevétel, normatív állami költségvetési hozzájárulás, fenntartói támogatás. Feladatmutató: Az intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma Teljesítménymutató: évi élelmezési napok száma Intézményi vagyon működtetése: A vonatkozó jogszabály: 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról Az önkormányzat helyi vagyonrendelete Forrása: A tevékenység során a meglevő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevételek. Feladatmutatók: leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak A köznevelési intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el. Az óvodavezető távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli.

11


2013.

3. Az SZMSZ hatálya 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési és egyetértési jogot gyakorolt az óvoda szülői közösségének vezetősége, továbbá véleményezési jogot gyakorolt az óvodában működő közalkalmazotti tanács. 2. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetője készíti el, a fenntartónak jóváhagyásra abban az esetben kell benyújtani, ha működtetése további költségeket jelent. A 2013. év március hó 28. napján történt jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: 

az óvodába járó gyermekek közösségére,



a gyermekek szülei, törvényes képviselőire,



a nevelőtestületre,



az intézményvezetőre, vezetés tagjaira,



a nevelőmunkát segítőkre,



az óvodának szolgáltatást nyújtókra,



az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre,



egyéb munkakörben dolgozókra.

Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: 

az óvoda épülete, udvara,



az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre,



az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra.

Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed: 

az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira,

12


2013.

4. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 4.1. Az óvodavezetés szerkezete: Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, és helyettese látják el. A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározása azon alapelv érvényesítésével, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A szervezeti egységek kialakítása a munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével történik. Szervezeti rendszerábra

ÓVODAVEZETŐ

Óvodavezetőhelyettes

Szakmai mk. vezető

NEVELŐTESTÜLET Érdekvédelem: KT

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK

Óvodatitkár

13


2013.

4.1.1. Vezető beosztású közalkalmazottak, az óvoda vezetősége: Jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott: az óvodavezető, és az óvodavezető-helyettes. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak. Vezető beosztású közalkalmazottak: 

óvodavezető-helyettes,



szakmai- munkaközösség-vezető.

Az óvodavezetés tagjai: Az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes, Az óvodavezetés kéthetente ülést tart, illetve szükség szerint. A kibővített óvodavezetés: -

a fentiek és

-

munkaközösség vezető.

A kibővített óvodavezetés a megbeszéléseket havi-kéthavi rendszerességgel tartja. Az óvodavezetés – kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetőségi értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetőségi értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetőségi értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

14


2013.

Az óvoda vezetőségének tagjai kötelesek: - Az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. - Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetősége felé. - A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

4.2. Az intézmény vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: o az intézmény szakszerű és törvényes működtetése,- kiemelve az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód elvét, o a különös közzétételi lista kiírása, aktualizálása, o a jogszabályok, rendelkezések alapján a minősítések elvégzése, o a takarékos intézményi gazdálkodás, o az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat), o a nevelőtestület vezetése, o a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével, valamint a SOFI-EGYMI- vel való együttműködéssel, o a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, o a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o a pedagógus továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése, o a pedagógusok továbbképzésének megszervezése,

15

APRÓK FALVA ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzat o a rendelkezésre álló

2013.

költségvetés alapján a nevelési intézmény

működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, o a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, o a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés, o a

nemzeti

és

óvodai

ünnepek

munkarendhez

igazodó,

méltó

megszervezése, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, o a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, o kötelezettségvállalás, o a

munkáltatói

jogkör

gyakorlása,

(munkaviszony

létesítése,

megszüntetése, fegyelmi és kártérítési ügyek, a közalkalmazottak minősítése a szabályozások alapján: szempontok értékelése, „Minősítési lap”) o a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint kertész (karbantartó) munkájának közvetlen irányítása. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: -

gyakorolja a munkáltatói jogokat,

-

dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,

-

egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében,

-

a közalkalmazottak minősítése.

Felelős: 

a pedagógiai munkáért,



a szakszerű és törvényes működésért, (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód)



az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,



a FEUVE működtetéséért,



a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,



a

nevelő

és

oktató

munka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek

megteremtéséért,

16


2013.



a gyermekbaleset megelőzéséért,



a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,



rendkívüli szünetek elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható.

Kizárólagos jogkörébe tartozik: 

az intézmény képviselete,



a nevelőtestület vezetése,



a tanügy-igazgatási döntések meghozatala,



a munkáltatói jogok gyakorlása,



a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása,



a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása,



a kiadmányozási jogkör gyakorlása.

4.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt egy helyettes segíti az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. A vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – pályáztatás alapján az intézményvezető adja. A megbízás 5 évre, illetve visszahívásig szól. 4.3.1 Az óvodavezető-helyettes A vezető közvetlen munkatársa a vezetés felelős tagja, aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat, az irányítása alá eső szervezeti egység vezetését. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az óvodavezető írásban meghatároz. A vezetőt tartós távollétében helyettesíti, és teljes jogkörrel ellátja a vezetői feladatokat. A vezető távollétében képviseleti és aláírási joga van. Az óvodavezető helyettes nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzi. Heti váltásban dolgozik, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető.

17


2013.

Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre 

A nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását.



A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését.



Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munka-körülményeire vonatkozó kérdések tekintetében.



A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését.



Felelősök, megbízottak ellenőrzését.



Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését.



Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését.



Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését.



Az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét.



A HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését.



A pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezését.



Az intézmény kockázatkezelési folyamatainak figyelemmel kíséréséért, tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az óvodavezetőnek minden esetben, amikor az szükségszerű.

Felelős még: o a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, o a szülői közösségek, munkaközösség működésének segítéséért, o a társintézményekkel való kapcsolattartásért (iskola, bölcsőde). A vezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. A vezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. Munkaidejét, kötelező óraszámát, a megillető juttatásokat, (helyettesi pótlékát) a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége – figyelembe véve a munkaköri leírását – az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. 4.3.2. Szakmai munkaközösség vezető Az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára legfeljebb 5 évre. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan munkaköri leírás alapján végzi.

18


2013.

Megbízásának elvei az óvodában: 

legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység,



a nevelőtestület által elismert tekintély,



továbbképzéseken való aktív részvétel,



jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező,



az óvodavezető szakmai, módszertani segítője.

Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: 

a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését,



a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését,



az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését.

A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata: 

az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése,



a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,



a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,



a tervező munkában segítségadás,



a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése,



aktív részvétel a pályázatok készítésében, innovációk létrehozásában,



összeállítja az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, (a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek neveléséhez szükséges segítségnyújtás módjainak kiegészítésével)



módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tart és szervez,



irányítja, segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését,



segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását,(SNI-s, TMB-s területen is)



ellenőrzi a munkaközösség tagjainak nevelési terveit, szakmai munkáját, esetenként kontroll megfigyelést végez,



javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését,



képviseli a munkaközösséget szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül.

19


2013.

A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége: 

A szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, minőségi nevelés érdekében.



A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása.

Elvárások: 

Elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával.



Kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség foglalkozásain, segítse a beépítésüket a napi munkába.



Önként vállaljon feladatokat-pl. módszertani értekezlet, bemutatók, stb.



Beszámolót összefoglaló elemzést, értékelést, készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve

szerinti

teljesítéséről,

a

fejlesztési

folyamatról,

a

munkaközösség

tevékenységéről. 

Irányítja

a

munkaközösség tagjainak

szakmai fejlődését,

segíti a szakirodalom

tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését. 

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, a vizsgálatok, értékelések eredményeiről.



Javaslatot tesz a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére.



Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül.



Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját.

20


2013.

5. Az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje A magasabb jogszabály alapján az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes tartózkodási ideje alatt. Törvényi előírás hogy, a vezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. 5.1. Helyettesítés rendje: A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesítési feladatokat ellássák: Az óvodavezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az óvodavezető-helyettes képviseli. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a gazdasági szervezet értesítése mellett történik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik: A megbízás nevelési évre szól, délelőttös és délutános műszakrendben dolgozó két – két óvónő részére. Az intézkedési jogköre a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni: a kifüggesztett éves munkarend tartalmazza a megbízottak nevét, és az intézkedési területet. (A megbízott hiányzása esetére is van kijelölt óvodapedagógus- ezért műszakonként két fő a megbízott.) 5.2. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az óvodavezető munkáját, a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.

21


2013.

Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás stb.) Kötelező óraszámát, melyet a 2011. évi CXC törvény a köznevelésről szabályoz, gyermekcsoportban köteles letölteni. Munkaidő beosztását, a napi benntartózkodás rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendje című fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. 

Az óvodavezető-helyettes munkaidő-beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda működési idejében az óvodavezetőt is beszámítva valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani.

22


2013.

6. A gazdasági feladatok ellátása 6.1. Feladatellátás: Az óvoda önállóan működő, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Budapest XVIII. kerület Gazdasági Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el. (GESZ) Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik: 6.2. A költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, c) a kockázatkezelés szabályainak működtetése d) szabálytalanságok kezelése. A belső ellenőrzés részletes szabályait a GESZ szabályzata tartalmazza. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása: Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette a vezető - helyettes írja alá. 6.3. Az intézmény működését segítő óvodatitkár feladata és jogköre Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak.

23

APRÓK FALVA ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzat Feladatai:



az

intézmény

gazdasági,

ügyviteli

és

2013. adminisztrációs

feladatainak

jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása, 

az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése,



az alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek intézése,



gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése,



dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése,



a nyilvántartások pontos, naprakész vezetésével segíti a vezetőt, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen,



fegyelmi felelősséggel tartozik a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért,



gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről,



részt vesz, a GESZ- szel történő rendszeres egyeztetésen,



a vezető utasításának megfelelően a selejtezés,

leltár

megszervezése,

előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása, 

az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyviteli lebonyolítása,



étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, magasabb jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lemondások nyilvántartása intézése.

24


2013.

7. Az intézmény közösségei, kapcsolattartásuk rendje Az intézményi közösség 

Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja.



Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik képezik.

Az óvoda szervezeti egységei: A nevelési feladatok megvalósítását biztosítják: -

óvodavezetés

-

szakmai munkaközösség,

-

nevelőtestület,

-

nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák)

A működést biztosítják: -

óvodatitkár,

-

kertész – fűtő - karbantartó,

-

konyhai dajka.

Az óvoda szolgáltatásait igénybe vevők: gyermekek és szüleik. 7.1. Az alkalmazotti közösség a)

Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó

(közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló dolgozó) alkotja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Köznevelésről szóló törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Az óvoda dolgozóit

a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított

munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megkérésével részükre átad. A munkaköri leírás tartalmazza ~ A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését. ~ A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását. 25


2013.

~ A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét. ~ Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat. ~ A munkaköre szerinti ellenőrzését. ~ A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazott/ak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. ~ gyermekvédelmi felelős, ~ tűz és munkavédelmi felelős, ~ könyvtáros, ~ munkaközösség vezető, ~ egyéb. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével),

feladatának

megváltozásával,

nevének

megállapításával,

költségvetésének meghatározásával és módosításával, valamint az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. c) Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az óvodavezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet: 

éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal,



illetve a jogszabály által előírt időpontban,



vagy az óvoda működését érintő kérdések tárgyalásakor.

Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A vezető az alkalmazottakat érintő minden érdemi döntés meghozatala előtt kapcsolatot tart a közalkalmazotti tanács vezetőjével. Az óvoda vezetőjének és a Közalkalmazotti Tanács munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A KT elnökének véleményét kötelezően ki kell kérni az SZMSZ elkészítésénél.

26


2013.

7.1.1. Az alkalmazotti közösség jogai, kapcsolattartási rendje Az óvoda különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: 

értekezletek,



megbeszélések,



fórumok.

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az értekezlet jegyzőkönyvét a levezető elnök által felkért, kijelölt alkalmazott vezeti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. 

Részvételi jog

illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. 

Javaslattételi és véleményezési jog

illeti meg az óvodánkkal közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. 

Egyetértési jog

az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. 

Döntési jog

a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben

27


2013.

- testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 7.2. A nevelők közösségei 7.2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési- kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 7.2.2. Nevelőtestület jogköre Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: -

nevelési program és módosításának elfogadása,

-

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

-

az óvoda éves munkatervének elkészítése, elfogadása,

-

az óvoda intézményi munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, feladatok átruházása,

-

a házirend és módosítása elfogadása,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

-

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában,

-

a vezető-helyettes megbízása, megbízásnak visszavonása előtt,

-

a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról,

-

arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át,

-

jogszabályban meghatározott más ügyek.

.A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: -

az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, 28


2013.

-

csoportbeosztás,

-

az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,

-

az óvoda költségvetésében - szakmai célokra- rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,

-

az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,

-

jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 7.2.3.

Nevelőtestületi

értekezlet

előkészítésével

és

lefolytatásával

kapcsolatos

rendelkezések Egy nevelési év során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletet tart. Rendes nevelőtestületi értekezlet: -

a nevelési évnyitó értekezlete,

-

a nevelési évzáró értekezlete,

-

továbbképzési nevelési értekezletek.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet: -

az óvodavezető elhatározásából, ha azt valamely fontos érdek szükségessé teszi,

-

a nevelőtestület egyharmadának kérésére,

-

szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta.

A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető szükség esetén – a napirend 3 nappal előbb történő közlésével - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének.

29


2013.

Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletet – annak témájától függően – a vezető, s a felkészülő pedagógus készíti elő. A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. A nevelőtestületi értekezletre – a témától függően- meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló Szülői Közösség vezetőjét (képviselőjét). A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van; A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt: 

akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel,

 aki a meghívás ellenére nem jelenik meg -

a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza,

-

a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet,

-

titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt.

A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. Mikró értekezlet szükség szerint bármikor tartható a nevelőtestület aktuális problémáinak megoldására. A mikró értekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti a felelősökkel, és ezen csak az adott pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel, melyről emlékeztető készül. A nevelőtestület írásos előterjesztése alapján tárgyalja: 

Az óvoda pedagógiai programját.



A szervezeti és működési szabályzatot.



A házirendet.



Az éves munkatervet.



Az óvodára vonatkozó átfogó elemzéseket.



A beszámolókat.

30

APRÓK FALVA ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzat 

2013.

A mérések, értékelések elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül az óvodatitkár gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyv-vezető és a jelenlévő óvodapedagógusok közül két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet, melynek fejlécén is szerepel a dátum és az értekezlet témája. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. 7.2.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület bizottságot hozhat létre feladatkörébe tartozó ügyek: - előkészítésére, eldöntésére, - meghatározott időre, vagy alkalmilag. Az intézmény nevelőtestülete – feladatkörének részleges átadásával – állandó bizottságot is hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, vizsgálatok, értékelések, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait, a szakmai munkaközösséget, is megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

31


2013.

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: 

az óvodai pedagógiai program elfogadását,



a szervezeti és működési szabályzat elfogadását,



a házirend elfogadását,



az évek munkatervek elfogadását,



az óvodára vonatkozó átfogó elemzések elfogadását,



a beszámolók elfogadását.

A nevelőtestület a következő jogköreinek gyakorlását átruházza a szakmai munkaközösségre: 7.3. Szakmai munkaközösség Az óvodapedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül saját tevékenységének irányítására, vezetésére évenként munkaközösség-vezetőt választ, akit az óvoda vezetője bíz meg. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja a Köznevelési törvényben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi jogosultságait. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható, melynek jogkörét, működési rendjét maguk határozzák meg - a jogszabályok alapján. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményi szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség vezetője az évzáró nevelőtestületi értekezleten számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóban szükség szerint, írásban évente egyszer. A munkaközösség célja: 

az óvodai pedagógiai program célkitűzéseinek a kiemelt figyelme igénylő gyermekek integrált nevelésével kapcsolatos célkitűzéseivel kiegészítve- megvalósításában való aktív részvétel,



az intézményen belüli követelményrendszer és értékrend összehangolása,



a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése, 32


a minőségelvű nevelőmunkánk hatékonyságának növelése, fejlesztése,



új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása,



a munkaközösségi tagok önképzésének elősegítése.

2013.

7.3.1. Jogköre: 

meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét,



vezetőjét az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján, a megbízás többször meghosszabbítható.

Dönt szakterületén: 

működési rendjéről,



a nevelőtestület által átruházott kérdésekről.

Véleményezi szakterületén: 

az óvodai pedagógiai programot,



a pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésre,



a házirendet,



a nevelőmunkát segítő eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztását.

A szakmai munkaközösség feladatai: a) szakmai, módszertani kérdésekben segíti az intézmény munkáját, javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, b) részt vesz az óvoda nevelőmunkájának belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés, tökéletesítés, esetenként innovációs tevékenység) c) szervezi a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújt a nevelők önképzéséhez, d) javaslatot tesz a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, e) segíti a pályakezdő pedagógusok munkáját, véleményezi a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó munkáját, f) segítséget nyújt a munkaterv, valamint elemzések, értékelések elkészítéséhez, segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzi, g) a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez javaslatot tesz, h) végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatot tehet az óvodai

33


2013.

pedagógiai program módosítására, a jutalmazási szempontokra, i)

helyi szakmai, módszertani programok összeállításában,

j) programok megvalósításához szükséges eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztásában, k) az egyes munkaközösségeket

irányító vezető

beosztású közalkalmazottak

munkájának véleményezése l)

a

munkaközösségek

tagjainak

jutalmazására,

kitüntetések

felterjesztéséhez

javaslattétellel. A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény nevelési programja és az éves munkaterve tartalmazza. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: -

Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján.

-

Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az óvodavezető bízza meg.

Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása: Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület  A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg.  A kapcsolattartás fórumai: -

az óvodavezetőség ülései,

-

a különböző értekezletek,

-

megbeszélések, pedagógiai eszmecserék, melyek időpontját az óvodai munkaterv határozza meg.

 Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról írásban, (közlemény, értesítés, stb.) a hirdetőtáblán és szóban értesíti a nevelőket.  Az óvoda egészének életéről, az aktuális feladatokról. A nevelők és a szülők: Az óvodavezető a Szülői Közösség vezetőségének ülésein és a szülői értekezleteken, valamint a hirdető táblán tájékoztatja a szülőket.

34


2013.

Az óvodai csoportok pedagógusai: - az óvodai csoport szülői értekezletén, - fogadóórán, alkalmi beszélgetésen, - valamint a csoportszoba melletti hirdetőtáblán tájékoztatják a szülőket. A nevelési évben minden csoport legalább 3 szülői értekezletet tart (nevelési év elején, közepén és végén), amelyen az óvónők csoportszinten tájékoztatják a szülőket mindennapi életükről, tevékenységükről. Itt

a

szülők

kérdéseikre

érdemi

választ

kapnak

a

gyermekükkel

foglalkozó

óvodapedagógusoktól. A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A szülő a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, stb. eljárást kezdeményezhet az óvodavezetőnél, a fenntartónál, jegyzőnél, Oktatási Hivatalnál minden olyan esetben, amikor nem állapítható meg a jogaiban sértettek köre, személye. A szülőnek saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igénybejelentés során jogában áll igénybe venni az oktatásügyi közvetítő szolgálatot.

7.4. A szülői közösség A köznevelési törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői közösség, szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleg ügyrendjéről tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról. A szülői közösség tagja minden szülő, akiknek gyermeke(i) az óvodánkba jár(nak). A szülők képviseletét a Szülői Közösség választmánya látja el külön-külön 2 vagy 3 szülő csoportonként, ez az óvodai választmány. A csoport szülői közösségének tagjai alkotják az intézmény Szülői közösséget, élükön a független elnökkel. Az szülői közösség képviselőivel, illetve a tagokkal a vezető és a helyettese tart kapcsolatot. 7.4.1. Szülői közösség jogai Az óvodában a szülőknek a köznevelésről szóló törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében szülői közösség (SZK) működik. A csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják.

35


2013.

A csoportok szülői közösségei a szülők köréből a következő SZK tisztségviselőket választják: (javaslat)  elnök, elnökhelyettes, tag Az óvodai csoportok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az SZK elnök, vagy az óvodapedagógus segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

esetleges

ügyrendjéről,

tisztségviselőinek

megválasztásáról

és

képviseletéről. A szülői közösség képviselőit az óvodavezető nevelési évenként legalább két alkalommal hívja össze és tájékoztatja az óvoda tevékenységéről, valamint meghallgatja a szülői közösség, szervezet véleményét és javaslatait.

Az SZK-nek véleményezési, javaslattételi jogköre van - a munkaterv, ezen belül az óvoda által befolyásolható nevelési év rendjének kialakításában, -

az SZMSZ szülőket érintő rendelkezéseiről,

-

az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (irányítás, vezető személye, óvoda egésze, v. a gyerekek nagyobb csoportját érintően),

-

az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,

-

a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában,

-

a fakultatív foglalkozások óvodai programjának kialakításában,

-

a szülőket anyagilag érintő ügyekben,

-

beszámoló elkészítésekor,

-

az óvodai SZK kialakításában,

-

a pedagógiai program kialakításakor.

-

A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, stb.

36


2013.

Az óvodai Szülői Közösség egyetértési jogot gyakorol 

az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben (gyermekeket, szülőket érintő területen),



a Házirend elfogadásakor,



a különböző szolgáltatások igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

A Szülői közösség– véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva – írásban teszi meg nyilatkozatát. 7.4.2. Az óvodai Szülői Közösség képviselői A választott szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai SZK képviselőiből álló vezetőség. Az óvodai SZK vezetőségének munkájában az óvodai csoport szülői közösségek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvodai SZK (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SZK alábbi tisztségviselőit:  elnök,  elnökhelyettes Az óvodai Szülői Közösség vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az 50%-a jelen van. Az SZK vezetősége döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A vezetők és a SZK vezetőség kapcsolattartási rendje. Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési jogot gyakorolhat, a szülői közösség véleményét ki kell kérni. Az óvodai SZK elnökével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. Az óvoda a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekeik fejlődéséről a szülők számára, évente kétszer. Amennyiben a szülő nem él a felkínált lehetőséggel, óvodavezetői hivatalos meghívás alapján próbálják legalább egyszer a tájékoztatást, a javaslatokat megadni az óvodapedagógusok.

37


2013.

Közvetlen tájékozódás: A fentieken túl, minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen, és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke nevelőivel, illetve az intézmény vezetésével. Az időpontot szükség esetén a gyermek pedagógusával, telefonon vagy írásban előre kell egyeztetni. Az óvodai Szülői Közösség képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodai Szülői Közösség elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának 8 nappal korábbi átadásával történik. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Közösség, jogainak gyakorlásához szükséges információs bázist, a szükséges dokumentumokat biztosítsák. Az óvodai Szülői Közösség lehetősége, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával. Segítse az intézmény hatékony működését. Támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Véleményezési jogának gyakorlásához az óvodai pedagógiai program elfogadásakor, az óvoda vezetője – vagy az általa kijelölt óvodapedagógus – köteles tájékoztatást adni a programról. A Szülői Közösség joga, hogy a Házirend elfogadásakor a nevelőtestület összehívását kezdeményezze. E kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az Szülői Közösség részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni, s az iktatástól számított 30 napot követő ülésen döntést kell hozni az SZK képviselőinek.

38


2013.

8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az óvodai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát, valamint szempontokat szolgáltat a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítéléséhez. 8.1. Szervezése A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője felelős. Az ellenőrzési tervet az óvoda vezetője készíti el a vezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzött közalkalmazott nevét, az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. (Fő feladatokban szerepel az éves munkatervben, részleteiben havonként a vezetői munka ütemezésében.) A tervezett, bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Erről az óvoda vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: -


-

a szakmai munkaközösség vezetője,

-

szülők közössége is.

Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során,(írásban) aki arra írásba észrevételt tehet. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetve az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 8.2. Általános követelmények Az ellenőrzés:

39


2013.

- segítse elő az óvoda feladatkörében az oktatás-nevelés minél teljesebb megvalósítását, - a nevelési terv követelményeinek megfelelően kérje számon a pedagógustól az eredményeket, - segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a közös tulajdon védelmét, - legyen a fegyelmezett munka eszköze, - támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, hibákat, hiányosságokat is, - segítse a vezetői utasítások végrehajtását, - járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzést elsősorban az óvodavezető végzi. Egyes nevelési terület ellenőrzésébe bevonható: - óvodavezető-helyettes, - a szakmai munkaközösség vezető, - gyermekvédelmi felelős, Az ellenőrzés területei: -

pedagógiai,

-

szervezési,

-

időszakos,

-

állandó,

-

kiemelt és

-

speciális ellenőrzések.

40


2013.

Az ellenőrzés formái: -

foglalkozások látogatása,

-

beszámoltatás,

-

eredményvizsgálatok, felmérések,

-

a pedagógiai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése, stb.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeinek meghatározását az SZMSZ melléklete tartalmazza.

41


2013.

9. A működés rendje és a nyitva tartás 9.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg, mely szeptember 01től a következő év augusztus 31-ig tart. A munkatervhez ki kell kérni: -

az óvodai Szülői Közösség véleményét a gyermekeket érintő területeken.

A nevelési év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: -

az óvodai foglalkozás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

-

a szünetek időtartamát,

-

a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,

-

a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. 9.2. Az óvoda nyitvatartási rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, esetenként karácsony és újév között szünetel. Az óvoda nyári zárva tartásáról jogszabályban előírtak szerint legkésőbb február 15.-ig a szülőket hirdetmény formájában tájékoztatni kell. Az óvoda épületében bekövetkezett balesetveszély, rendkívüli esemény miatt az óvodavezető a fenntartó tájékoztatásával és engedélyével technikai szünetet rendelhet el. Az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, nagytakarítása lehetőleg a nyári hónapokban történik. Óvodazárást megelőző 30 napon belül-illetve az adott időszakra történő étkezési díj befizetésekor- össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket, s a szülőket a fogadó óvodáról értesíteni kell.

42


2013.

Nyitvatartási idő: -

jelenleg: napi 12 óra, Hétfő- Péntek: 6,00 - 18,00-ig.

-

A nyitvatartási idő a szülői igényeknek és fenntartói döntésnek megfelelően változhat.

Az óvodát reggel és este a munkarend szerint beosztott dajkák nyitják és zárják. Munkaköri leírásukban meghatározott feladataikat, munkájukat végzik a hivatalos nyitvatartási időben. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Egy óvónő ügyel (heti váltásban) 6.00-tól 7-ig, és 17-18.00-ig. A felügyeletet az ügyeletért felelős pedagógus biztosítja beosztása szerint, mely beosztás az óvodavezető irodájában, és minden szülő által jól látható helyen kifüggesztve megtalálható. Az ügyeleti rend beosztásáért és betartásának ellenőrzéséért az óvodavezető-helyettes a felelős. Az ügyeleti idő kijelölése és ezzel összefüggésben az óvoda nyitása és zárása, mindenkor a szülők munkahelyi elfoglaltságától függően módosítható, melyet az óvoda vezetője a fenntartó engedélyével rendel el. Napközben az óvoda főbejáratát biztonsági okokból 8.30.-ig nyitva, ezt követően 15.00.-ig zárva tartjuk. Napközbeni csengetésre, szülői érkezésre, távozásra elsősorban a dajkák kötelesek figyelni. Csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit ajtót, aki a külső látogatót az óvodatitkárhoz vezeti, annak irodájában történik a hivatalos ügyek intézése. 9.3. Ügyeleti rend Ügyeletet tartunk: A fenntartói előírás szerinti nyári záráskor, fenntartói utasítás szerinti időpontokban. Nevelési évenként 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk, amelyen szülői igény szerint – ügyeletet biztosítunk. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak (legkésőbb 7 nappal a nevelésnélküli munkanap előtt). A mindenkori nevelési év törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és tavaszi szünet idején a lecsökkent létszámú csoportokat (max. 25 főig) összevonjuk. Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol zárlattal járó fertőző megbetegedés van. Összevont csoportokkal működünk a nyári élet alatt, június 1. és augusztus 31. között is.

43


2013.

10. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával. A látogatás rendje a) A gyermeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. b) Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. c) A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás főként - a kivételtől eltekintve- az óvodavezetővel történő egyeztetés szerint történik. d) Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. e) Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezhet. Ez esetben az óvoda zárása mindig legalább két személlyel történik. Ilyenkor ők felelnek a biztonságos zárás előírásainak betartásáért. f) Kulccsal rendelkező dajkák- hiányzásuk esetén - kötelesek intézkedni a kulcs társuknak történő átadásáról. g) A riasztó működésével kapcsolatos feladatok megbízás alapján történnek. Az SZMSZ alkalmazása szempontjából idegen Minden természetes személy, aki nem áll - közalkalmazotti, vagy - egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban az óvodával. Az idegenek közül speciális idegennek minősül az óvoda nevelésében álló gyermek szülője, törvényes képviselője – a továbbiakban szülő - aki e mivoltának kellő igazolása után tartózkodhat az intézmény erre kijelölt területén. Szankciók a.) Ha a szülő e szabályt megszegi az óvoda bármely alkalmazottja - figyelmezetés után – jogosult a szülőt az óvoda helyiségeiből kiutasítani és ellene a szükséges hatósági eljárást kezdeményezni. b.) Az egyéb engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli eseménykor követendő szabályokat, illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését.

44


2013.

Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után - az óvoda bármely közalkalmazottja jogosult és köteles!

45


2013.

11. Az igénybe vehető egyéb szolgáltatásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok Azok a rendelkezések, amelyek meghatározását jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem lehet szabályozni 11.1. Hit és vallásoktatás A hit- és vallásoktatáson való részvétel a gyermekek számára önkéntes. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy egyházi személy által szervezett, fakultatív hit- és vallásoktatáson vehessenek részt, amennyiben erre a szülőknek igénye van. Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet. - A vezető kötelessége a fakultatív szolgáltatások színvonalát folyamatosan ellenőrizni. - Az óvoda együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Az óvoda biztosítja a hit és vallásoktatás idejének, helyének megállapításához a szülői közösség véleményezési jogát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. - Az illető egyház igénye szerint a megfelelő létszámú foglalkozáshoz helyiséget biztosít az intézmény nevelési rendjéhez igazodva. - A gyermekek hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. - Óvodánkban, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. 11.2.

Kirándulások,

egyéb

programok,

helyszíni

foglalkozások

szervezésének,

megvalósításának szabályai: Az óvodában csak olyan szolgáltatás megszervezése lehetséges, amely összeegyeztethető az óvodai pedagógiai program szellemiségével, a nevelőtestület által elfogadott értékrenddel, kiegészíti a nevelőmunkát, és szülői igényt elégít ki. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermeket abban, hogy az óvoda által biztosított alap-szolgáltatásban részt vegyen. Amennyiben a szolgáltatás az előbbieknek

46


2013.

megfelel, megszervezhető. A szolgáltatások formáját, tartalmát, időpontját hirdetmény formájában tesszük közzé. A nevelési időben szervezett programokkal kapcsolatos szabályok: A szülők tájékoztatása a programokról, (helyszíni foglalkozás, kirándulás, séta, színház, múzeum-látogatás, kulturális és sport programok, iskolalátogatás, családos program stb.). Az egyeztetés, megbeszélés, a szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzésével kezdődik valamennyi program előtt. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy gyermeke részt vehet-e az óvoda által szervezett külső (kirándulások) és belső (művészek, együttesek) programokon. Amennyiben a szülő nem járul hozzá gyermekének a csoport programján való részvételéhez, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A szülőknek joga meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelyet a gyermekcsoport egy nevelési évben, gyermekenként költhet az óvoda által szervezett programokhoz kapcsolódó speciális

szolgáltatásokra.

A

Szülői

Közösség

a

csoportok

szülői

közösségének

felhatalmazásával erről évente dönt. A csoportok faliújságjain keresztül, a kitűzött havi program keretében ismételten tájékoztatást kell adni a szülők felé. Az éves programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor – az esedékesség előtt 5 nappal – az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében. Az óvodavezető tájékoztatása, engedélyének kérése: 

a tervezett projekt, foglalkozás, kirándulás előtt 5 munkanappal szóbeli tájékoztatást kell adni az óvodavezető részére a kirándulás, színház stb. feltételeiről.



Az engedélyezési dokumentumnak tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás témáját, célját, időpontját, helyszínét, a közlekedés útvonalát, eszközét, a foglalkozás költségvonzatát.



Egyeztetés után a foglalkozás engedélyezési kérelmének írásbeli benyújtása a kísérők aláírásával, hitelesített formában, a külső foglakozás megkezdése előtt.



Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha az óvoda vezetője a programot ellenjegyezte.

Az óvodavezetői engedélyezés feltétele: – 25 fős gyermek-csoportnál a kíséretet minimum két óvónő és egy dajka látja el, –a csoportnaplóban rögzített külső foglakozások szervezésének szabályaival történő egyezőség a szóbeli, írásbeli tájékoztatóban, –a csoport felkészítésének megléte (hogyan kell biztonságosan közlekedni), 47


2013.

–a megfelelő szülői engedélyek megléte, A pedagógus kötelessége a külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi az előzőekben felsorolt és részletezett feltétel biztosítása. 11.3. Egyéb szabályozások Hivatali titok megőrzése: Az óvoda minden alkalmazottja köteles a hivatali titkot megtartani, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Óvodánk esetében: hivatali titoknak minősülnek a következők: 

amit a jogszabály annak minősít,



a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,



a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatok,



továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.

11.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió, az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az óvoda dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: 

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az óvodavezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.



Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon.



A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

48


2013.

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire.



Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében, működésében zavart, anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a

döntés

nem

a

nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 

A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

49


2013.

12. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok 12.1. Feladatok Az intézmény épületét címtáblával és Magyarország címerével kell ellátni. Az épület lobogózása, a zászlók állapotának nyomon követése a kertész feladata. Az intézmény létesítményeiről és vagyonáról az alapító okirat rendelkezik. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok: Az intézmény minden dolgozója felelős: -

a közösségi- és magántulajdon védelméért,

-

az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-

az energia-felhasználással való takarékosságért,

-

az intézmény dolgozóinak mindent meg kell tenni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. Úgy kell kialakítani a gyermekek környezetét, hogy abban az esetleges balesetforrások a lehető legrövidebb idő alatt kiküszöbölhetők legyenek.

12.2.Az óvodában folytatható reklámtevékenység A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az óvodában a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: -

a gyermekeknek szól, és

-

a következő tevékenységekkel kapcsolatos:

-

egészséges életmód,

-

környezetvédelem,

-

kulturális tevékenység,

-

sporttevékenység,

-

feltéve, hogy a kultúráról szól, és az óvodai pedagógiai program szellemének megfelel.

A reklámtevékenység engedélyeztetése: A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az óvodavezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: -

a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét,

-

a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját, 50

APRÓK FALVA ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzat -

2013.

a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartami kikötéseket.

Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az óvoda őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az óvodavezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az óvodavezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: -

a nevelőtestület,

-

a szülői közösség, bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az intézményvezető köteles -

a pedagógusoktól,

-

a szülőktől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai -

újságok terjesztése,

-

szórólapok, plakátok,

-

szóbeli tájékoztatás, stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az óvodavezető által kiadott engedély határozza meg. 12.3. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője, illetve az általa megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes, kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése.

51


2013.

13. Az intézményi védő-óvó előírások 13.1. Gyermek- és ifjúságvédelem Feladatok, kötelezettségek:  Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, a hátrányos helyzet feltárásában, megszüntetésében- figyelembe véve az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód elvét, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.  Minden pedagógus kötelessége, hogy segítse a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek, felzárkóztatását.  Abban az esetben, ha a feladatok ellátásában alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek nem vezettek eredményre, segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól.  Az óvoda vezetőjének kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekvédelmi felelős munkájának feltételeit, és ellenőrizze munkáját.  A pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amelyik arra utalhat, hogy a gyermekkel gond van: családi élet negatív változásai, idegesség, fáradtság, étvágytalanság.  Haladéktalanul értesítik a gyermekvédelmi felelőst, aki személyes találkozást, beszélgetést, közös vagy egyedüli családlátogatást kezdeményez, majd a gyermekjóléti szolgálattól kér segítséget, megoldást a felmerülő problémára.  A szülőket a nevelési év elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, és hogy hol s milyen időpontban kereshető fel.  Az óvoda gyermekvédelmi felelőse telefonon, írásban és személyes találkozások keretében tartja a kapcsolatot a kerületi gyermekjóléti szolgálattal.  Kölcsönösen tájékoztatják egymást tapasztalataikról. Az óvoda központi hirdető tábláján ki kell függeszteni: -

az óvodai gyermekvédelmi felelős nevét, felkereshetőségének idejét, helyét

- a kerületi Gyermekjóléti Szolgálat, - a Nevelési Tanácsadó, - a gyermekek átmeneti otthona címét és telefonszámát. Az óvoda kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:- személyekkel, 52


2013.

intézményekkel és - hatóságokkal. (Gyámhivatal, Kormányhivatalok) Az óvoda segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői, vagy más ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni. Az óvoda a további intézkedés szükségessége esetén javaslatot kér a Gyermekjóléti Szolgálattól a gyermekvédelmi rendszer keretein belüli intézkedésekre. Az óvoda a Gyermekjóléti Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn, a gyermekvédelmi felelős óvónő által. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: -

a szolgálat értesítése – ha az óvoda a beavatkozását szükségesnek látja,

-

esetmegbeszélés – az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,

-

a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának óvodában való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

-

előadásokon, rendezvényeken való részvétel az óvoda kérésére.

13.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvoda dolgozóinak rendszeres egészségügyi ellenőrzése az év során l alkalommal kötelező. Az gyermek- egészségügyi ellátást a fenntartó által alkalmazott orvos és védőnő látja el. Az orvos, valamint a védőnő a fenntartóval kötött megállapodás alapján látogatja az óvodát, és végzi feladatát. Az óvodavezető feladata biztosítani az egészségügyi munka feltételeit. A fenntartó által biztosított feltételek mellett- a jogszabályi előírásoknak megfelelően, azok változásait követve- szűrés történhet. Szabályozások Betegséggyanús, lázas, hasmenéses gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni, mentőt kell hívni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Ez annak a pedagógusnak a feladata, akinek műszakbeosztásában a gyermek megbetegedett. Középső és nagycsoportos kortól logopédusi segítséget kapnak a gyerekek. Az ortopédorvos által kiszűrt gyermekekkel gyógytornász foglalkozik. Szükség szerint fejlesztő pedagógus és pszichológus is foglalkozik gyermekeinkkel. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekeinknek utazó gyógypedagógus segít. A szakértői papírral rendelkező gyermekekkel a többi gyermekkel történő együttnevelése során az óvodapedagógus tervezett formában napi szinten 2 órát

53


2013.

foglalkozik, valamint a szak specifikus gyógypedagógusi tanulástámogatás időtartamát szintén a szakértői pappíron meghatározott időtartamban szervezzük. A szakemberek a felmérést és a terápiát a szülői beleegyező nyilatkozat alapján végzik.

13.3. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat /továbbiakban ÁNTSZ/ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani /fertőtlenítés, takarítás, mosogatás stb./. Az intézmény egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval az óvodavezető tart kapcsolatot. A dolgozók egészségvédelmi szabályai 

Az óvoda konyhájában csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.



Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek.



Az intézménybe ittasan és kábítószer hatása alatt belépni tilos!



Az étkezés igénybevétele a törvényi előírásoknak megfelelően történik.



A mosogatás, tálalás, tisztasági előírásokat, valamint az ételkiosztás, az ételtárolás, ételminta eltevést és ezek dokumentálását a HACCP előírásainak megfelelően kell elvégezni.



Ételt, ételmaradékot az óvodából kivinni tilos. A maradék tárolása az egészségügyi szabályoknak megfelelően történhet.

A szülőktől elvárt egészségügyi szabályok 

Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat /munkadélelőttökdélutánok, ünnepélyek, szülői értekezlet, stb./.



Az óvoda egész területén tilos a dohányozni.



Az intézményen belül, továbbá az intézmény előtt szeszesital fogyasztása tilos!

54


2013.

14. Intézményi balesetvédelmi előírások

14.1. Feladatok A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. - Az intézmény vezetőjének feladata olyan munkafeltételek megteremtése, amelyek a baleseteket, vészhelyzeteket kizárják. - Minden balesetveszélyes eseményt (pl. lógó elektromos vezeték vagy kapcsoló, ablaktörés, sérülést okozható pad, szék, tárgy, kiálló szög stb.) a dolgozó köteles azonnal jelenteni az óvodavezetésnek. - Az intézmény technikai dolgozói a munkájuk során észlelt bárminemű rendellenességet kötelesek jelenteni az óvodavezetésnek, és amennyiben lehetséges, a balesetveszélyt azonnal megszüntetni (pl. betört ablakból kiszedni az üvegszilánkokat, kiszakadt kapcsolót szigetelő szalaggal leragasztani, kiömlött folyadékot feltörölni stb.). - Az óvoda valamennyi dolgozója baleset esetén elsősegélyt kell, nyújtson a balesetet okozó veszélyforrást tőle telhető módon azonnal megszüntetni. - Az óvodavezetést azonnal értesíteni kell, amennyiben szükséges, orvost, mentőt kell hívni. - A gyermek szüleit értesíteni kell, ha lehet, ő kísérje el, vagy menjen gyermeke után az orvoshoz. - A pedagógus kíséri el a gyermeket az orvoshoz, vagy a mentővel. - Az óvoda vezetőjének minden balesetet ki kell vizsgálnia, ami az óvodában történt. Tisztáznia kell a kiváltó okokat, az elkerülés lehetséges módjait, a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A legkisebb sérülést is be kell írni a baleseti naplóba, amely az óvodavezetői irodában található. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Minden óvodapedagógus feladata, hogy: -

a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,

-

azok elsajátításáról meggyőződjék, továbbá

-

ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

55


2013.

Ezért: - minden nevelési év kezdetén, kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. Ennek megtörténtét a pedagógusok a csoportnaplóban rögzítik. - Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat, az óvodapedagógus köteles a használati utasítás szerint alkalmazni a játékokat. Ha gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus köteles elsősegélyben részesíteni. A pedagógusok feladata, hogy: -

haladéktalanul jelezzék az óvodavezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzéséért az óvodavezető felelős,

-

gondoskodjanak a gyermekek biztonságáról.

Az óvoda vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: -

az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető,

-

az óvoda területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet.

Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: -

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,

-

a veszélyforrást jelentő eszközöket, anyagokat mindig zárják, stb.

14. 2. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az óvodavezető feladatai: Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: -

intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak,

-

valamint a baleset napján bejelenti az eseményt a KIR-be, 56


2013.

a jegyzőkönyv egy példányát átadja a gyermek szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik,

-

ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: -

súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartójának,

-

jelenti a történteket a KIR- információs rendszerbe,

-

gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

Lehetővé teszik az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. Az óvodapedagógus feladata: Az óvodavezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az óvodavezető utasítására: -

közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,

-

a balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

-

jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható.

Súlyos balesetekkel kapcsolatban: -

a balesetet azonnal jelenti az óvodavezetőnek, illetve az óvodavezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

-

közreműködik a baleset kivizsgálásában.

Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre, az óvodavezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: -

az óvodavezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

Elsősegély-doboz helye: - Titkári iroda (orvosi kisszekrény)

57


2013.

15. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén

15.1. Feladatok A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az óvodavezetőt. Az óvodavezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: -

az érintett hatóságokat,

-

a fenntartót,

-

a szülőket.

b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen (A bombariadó kívüli) az intézmény rendes működését átmenetileg, vagy tartósan akadályozó vagy megzavaró esemény, amelyet előidézhet előre nem látható természeti esemény (vis major) vagy előre

nem tervezhető

emberi tevékenység,

függetlenül attól,

hogy konkrét

veszélyhelyzetet idéz-e elő. Ha a rendkívüli esemény veszélyhelyzetet is előidéző vészhelyzetről beszélünk. Vészhelyzet esetén a bombariadóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amelyet a tűzriadó tervnek megfelelően kell végrehajtani. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az óvodavezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

15.2. Bombariadó esetén követendő eljárás Az óvodát fenyegető bejelentés vagy ismeretlen eredetű tárgy felfedezése után riasztó jelzést kell leadni. A riasztás jelzésének módja: folyamatos csengetés, hangjelzés (kiabálás).

58


2013.

Az óvodát fenyegető bejelentés vagy ismeretlen eredetű tárgy felfedezése után, azonnal és mérlegelés nélkül értesíteni kell az intézkedésre jogosultak egyikét. Azonnal

intézkedésre

jogosultak

köre:

az

óvodavezető,


akadályoztatásuk esetén a helyettesítési rendnek megfelelő személy. A kiürítés időtartama: 5-8 perc A kiürítés módja: a tűzriadó tervben foglaltak szerint. Az épület teljes és azonnali kiürítését haladéktalanul megkezdik a dolgozók elsőként a gyermekekkel vonulnak ki az udvarra, és az utcára, oly módon, hogy figyelembe veszik a romhatárokat. Szükség esetén elhagyják az óvoda külső-belső területét és átmennek a Kassa utcai Általános Iskolába. A kivonulás rendje: A gyerekek elhelyezéséről – az iskola igazgatójával kidolgozott együttműködésnek megfelelően - az óvodavezetés intézkedik. A kivonulással egy időben az intézkedésre kijelölt személy értesíti a rendőrséget és a fenntartót. Az intézkedésre jogosult személy utolsónak hagyja el az épületet miután meggyőződött annak kiürítéséről. A rendőrség helyszínre érkezéséig a kertész-karbantartó ügyel arra, hogy az épületbe senki ne lépjen be (amennyiben még munkaideje tart).

59


2013.

16. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az óvodát külső kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Ezt a feladatát megoszthatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően az óvodavezetés tagjaival és más személyeknek is eseti megbízást adhat. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az óvodavezető a felelős. Az intézmény külső kapcsolattartása a következő: – a fenntartóval, – az egészségügyi szolgáltatóval, – a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, SOFI- EGYMI, – a nevelési tanácsadóval, – bölcsődékkel, – óvodákkal – általános iskolákkal, – a gyermekjóléti szolgálatokkal, – az egyházak képviselőivel. A kapcsolattartás formái: szóbeli, hivatalos levelezés, elektronikus, szakmai előadások, közös értekezletek, módszertani bemutatók, sérülés specifikumnak megfelelő utazó gyógypedagógus biztosítása, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász, pszichológus fogadása. Az óvodához legközelebb lévő bölcsőde és az általános iskolák képviselőjével a vezető helyettes tart közvetlen kapcsolatot. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a kapcsolattartás formáit, időpontjait az óvoda éves munkaterve rögzíti. A kapcsolattartás erősítése érdekében együttműködési megállapodások készülhetnek.

60


2013.

16.1. Fenntartóval való kapcsolat

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: -

az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,

-

az intézmény tevékenységi körének módosítására,

-

az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),

-

az intézmény ellenőrzésére, gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,

-

az intézmény ellenőrzésére szakmai munka eredményessége tekintetében,

-

az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre,

-

a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzésére,

-

az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.

A fenntartóval való kapcsolattartás formái: -

szóbeli tájékoztatás,

-

írásbeli beszámoló adása,

-

egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,

-

fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

-

speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

Kapcsolattartó személy az óvodavezető. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek, szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: -

rendezvények,

-

versenyek,

-

látogatások.

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.

61


2013.

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: -

a Gyermekjóléti Szolgálattal,

-

a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart Gyermekjóléti Szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: -

a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése

-

ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, jelzés

-

esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

-

a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

-

előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás kiterjed: -

a Pedagógiai Intézet éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítás,

-

könyvtárának, médiatárának használata,

-

megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése,

-

szaktanácsadó,

-

munkatársak meghívása szakmai napjainkra.

A Nevelési Tanácsadóval az óvoda vezetője tart kapcsolatot. A Nevelési Tanácsadóval való kapcsolattartás kiterjed: -

a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére,

-

az iskolára való alkalmasság, felkészültség megállapítására,

-

a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására,

-

az óvodába heti rendszerességgel kijáró fejlesztőpedagógus és pszichológus munkájához a megfelelő feltételek és a rendszeres konzultáció biztosítására,

-

szülői értekezleteken előadások tartására,

62


2013.

az óvodavezető, és a vizsgálatot végző óvodapszichológus konzultációs kapcsolatot tarthat a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.

A SOFI- EGYMI –vel az óvoda vezetője tart kapcsolatot, melynek formái: -

hivatalos megkeresés,

-

utazó gyógypedagógus, logopédus biztosítása – és fogadása,

-

személyes beszélgetés,

-

konzultáció.

Az óvoda ingyenes logopédiai, gyógypedagógiai szolgáltatását a SOFI-EGYMI biztosítja, a törvény által megállapított óraszámban, és alkalommal,- a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sérülés specifikumának megfelelően. A logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógytornász, gyógypedagógus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, az óvoda vezetőjével. A gyermekek rendszeres egészségügyi ellátását, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény – a fenntartó által kötött szerződésben foglaltak szerint - biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás az óvodaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Kapcsolattartó az óvodavezető. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás kiterjed: -

a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra,

-

az iskolába készülő gyermekek általános belgyógyászati, szemészeti és hallásvizsgálatára,

-

az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra,

-

munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése,

-

időszakos orvosi vizsgálatokra.

Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti (a szomszéd) iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás formái: -

együttműködési terv kialakítása,

-

pedagógusok szakmai programjai,

-

óvodások iskolával való ismerkedése,

-

volt óvodások fejlődésének, nyomon követése, követéses vizsgálat,

-

ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel,

-

iskolások, óvodások közös játéka, ünnepe jeles napokon,

-

értekezletek. 63


2013.

Az óvoda vezetője, pedagógusai kapcsolatot tartanak a bölcsőde vezetőjével, gondozónőivel. Kapcsolattartás formái: -

Tájékoztatás a volt bölcsődésekről (látogatás).

-

Szülői értekezlet tartása a bölcsődében az óvodai életről (óvodai beiratkozást megelőzően).

-

Látogatás a leendő óvodások csoportjában, ismerkedés.

-

Bemutató tartása kölcsönösen –kölcsönös, vagy egyoldalú meghívás.

Az óvoda eseti kapcsolatot tart egyéb általános iskolákkal, a kapcsolattartó a vezető helyettes.(Vakok és Gyengén látók Általános Iskolája és Kollégiuma) Egyéb intézményekkel: Kulturális és Közművelődési Intézményekkel, valamint Sport Intézményekkel. Kapcsolattartás módja, kialakításának rendje nevelési évenként az éves munkatervben jelenik meg (éppen melyik intézménnyel kívánunk kapcsolatot teremteni). A programért felelős óvodapedagógus feladata a kapcsolattartás felvétele- a program lebonyolítása. Előzetes igényfelmérés készül, mely érinti a szülők közösségét, óvónők véleményét, ötleteit, gyermekek érdeklődési körét, aktualitásokat, évfordulókat, ünnepeket, óvodai hagyományokat. Az igényfelmérést követi a közművelődési intézmény kiválasztása, a következő szempontok alapján: -

az intézmények közelsége,

-

előadások ideje, témája,

-

belépőjegyek ára,

-

finanszírozási lehetőségek.

A kapcsolattartás területei: -

színházlátogatás,

-

kiállítások megtekintése,

-

könyvtárlátogatás,

-

múzeumlátogatás.

A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el. A történelmi egyházak hitoktatójával a kapcsolattartó személy: az óvodavezető. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az óvoda „Testvér-óvodai” kapcsolatot kezdeményezhet, építhet ki más kerületben, városban, országban lévő óvodával szakmai tapasztalatcsere céljából.

64


2013.

17. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, szabályozások Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda pedagógiai programja, tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepek megemlékezések, hagyományok lehetnek csoport és óvodai szinten, minden óvónő saját dokumentációjában tervezi meg az ünnepekre való ráhangolódást, a feladatokat. A csoportszobákat, a gyermekek által használt helységeket az ünnepnek megfelelő dekorációval kell hangulatossá tenni. Az óvónők felelőssége, hogy a gyermeket az életkoruk, fejlettségük, személyiségük figyelembevételével „szerepeltessék”. Az ünnepek, hagyományok megvalósításának módja- nyílt, zárt- a helyi program céljainak figyelembevételével történik. Az ünnepek megrendezésében adódó rendkívüli probléma esetén az óvodavezető dönt. Az óvodai szinten szervezett ünnepeket egy-egy megbízott felelős fogja össze és szervezi meg. Munkáját a vezető helyettes óvónő ellenőrzi. A felelős(ök) a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint felelősen szervezik meg az ünnepségeket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: Az óvoda hivatalosan használt logója: 

Jelkép használatával.



A gyermekek, felnőttek ünnepi viseletéve.



Az intézmény belső dekorációjával.



Közös készülődés az óvodai pedagógiai programban meghatározott ünnepekre.

A gyermekek műsorral ünnepelnek az óvodai ünnepélyek alkalmával. A hagyományos megünnepléseket az éves munkaterv tartalmazza.

65


2013.

1. Csoportok ünnepei Az ünnepek nyilvánosan és zártan, azonos időpontra is szervezhetőek. Az óvodai és nyilvános ünnepélyeken a gyermekek és az óvoda dolgozói ünnepi öltözékben jelennek meg. 2. A gyermeki élet hagyományos ünnepei - a Mikulás ünnep, - a karácsonyi ünnepkör, - a farsang, - a húsvét, - Anyák napja, - a gyermeknap. 3. Megemlékezés Március 15.- csoportonként. 4. A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeink - család bevonásával, - intézményi szinten is kerülnek megrendezésre. Tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkatervnek megfelelően történik. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Új hagyományunk a muskátli-nap. Ezen a napon ültetjük tele az óvoda ablakait díszítő virágládákat egynyári növényekkel. Ezen a rendezvényen a gyermekek, szülők, és az óvoda valamennyi dolgozója aktívan tevékenykedik annak érdekében, hogy szép virágdíszes legyen intézményünk.

66


2013.

18. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága

18.1. Közérdekű adatok megismerésének rendje Közérdekű adat: közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésében keletkezik. A személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre,

illetékességre,

szervezeti

felépítésre,

szakmai

tevékenységre,

annak

eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Mindenki jogosult minden olyan közérdekű adat megismerésére, amely nem más személyes adata, és nem tartozik a törvények által meghatározott szolgálati titkok vagy hasonló adatfajták közé. 18.2. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága A Köznevelési törvény a gyermek és a szülő jogaként fogalmazza meg, hogy a szükséges információkhoz hozzájuthasson, tájékoztatást kapjon a gyermek nevelését érintő kérdésekről, valamint megismerhesse az óvoda nevelési programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Az óvoda hirdetőtábláján, és honlapján közöljük a dokumentumok elhelyezését. Honlapunk elérhető a: www.aprokfalva.hu címen. 1) Az óvodavezető és óvodatitkár szobájához közeli (belső folyosón) polcon található: a „dokumentum tárolóban” -

az óvodai pedagógiai program,

-

a házirend megtalálható minden csoport „Információs füzetében”, és a honlapon,

-

az SZMSZ megtalálható a honlapon, és az óvoda vezetőjénél, - a szülőket, gyermekeket érintő területek kivonata a központi faliújságra felfüggesztve.

Ezeket a szülők helyben tanulmányozhatják. 2) A házirend egy példányát minden szülőnek átadjuk az óvodába lépést követően.

67


2013.

3) A különös közzétételi lista megtalálható a faliújságon. 4) Évente egy alkalommal az óvodavezető szervezett formában ismerteti a dokumentumok tartalmát. (első szülői értekezletek) 5) A szülők szóbeli tájékoztatást is kérhetnek az óvodavezetőtől, vagy helyettesétől a dokumentumok tartalmát illetően. 6) Az óvodai törzskönyv megtalálható a vezetői iratszekrény külön dossziéjában, mely tartalmazza továbbá: -

az alapító okiratot,

-

a hivatalos szervek ellenőrzési jegyzőkönyveit,

-

a vezetői pályázat anyagait.

18.3. A különös közzétételi listáról Az intézményi működés nyilvánosságának erősítése érdekében különös közzétételi listát szerkesztünk. Nyilvánosságra hozzuk: o az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, o a dajkák számát, szakképzettségét, az óvodai nevelési év rendjét. o

az óvodai csoportok számát, illetve

o az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felülvizsgáljuk. Az adatokat a helyben szokásos módon hozzuk nyilvánosságra. 18.4. Vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettség Célja: „Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamin a közélet tisztaságának biztosítása a korrupció megelőzése.” Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek intézményünkben: o óvodavezető, o óvodavezető-helyettes. Az a személy, aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb állami pénzeszközök felett rendelkezik, annak kétévente esedékes a vagyonnyilatkozat beadása. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményét, kötelezettségének esedékességét, őrzését, a hozzátartozók körét a vagyonnyilatkozat szempontjából törvény szabályozza.

68


2013.

19. Aláírási és pecséthasználati jogkör 1) Az óvodát elhagyó dokumentumok aláírására egy személyben az óvodavezető jogosult. 2) Az óvodavezető távolléte esetén az óvodavezető-helyettesnek van aláírási jogosultsága. 3) Az óvoda cégszerű aláírásakor az aláírók: -

óvodavezető

-


4) Saját területükön aláírási joga van az óvodavezető-helyettesnek, és az óvodatitkárnak. 5) Az óvodai pecsét használatára is a fentiek ill. esetenként az óvodavezető által megbízott óvodai közalkalmazottak jogosultak pl. postai átvétel. 6) Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni.

69


2013.

20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványaink 20.1. A csoportnapló Az óvodai csoportnaplót elektronikus úton szerkesztjük, alakítjuk az óvodai pedagógiai programunkhoz és a változó jogszabályi környezethez igazítva. A „kötelező oldalak” tiszteletben tartása mellett olyan tartalmakkal töltjük meg melyek óvodai pedagógiai programunk megvalósításához ad adminisztrációs szaktámogatást. A napló valamennyi oldala számozott. A kinyomtatott oldalakat spiráloztatjuk, tehát így oldal nem szedhető ki belőle, és nem bővíthető. Piros-fehér-zöld cérnával átfűzzük a spirálos oldalát középen. A cérnát összecsomózzuk, kör alakú ragasztópapírral a napló fedőlapjára ragasztjuk, majd az óvoda hivatalos körbélyegzőjével lepecsételjük. Az így hitelesített dokumentumot nevelési év elején megnyitjuk, és a nevelési év végén lezárjuk. Tárolására az iratkezelési szabályzatban megfogalmazottak vonatkoznak. 20.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni dokumentációs naplója Ebben a naplóban dokumentáljál az óvodapedagógusok a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel történő napi szintű 2 órás felzárkóztató foglalkozások anyagát. Szintén ide írnak be az utazó gyógypedagógusok. Ezt a naplót is számítógéppel szerkesztjük, alakítjuk a törvényi megfelelőség alapján. Valamennyi oldala számozott. Nyomtatás után spirálozzuk, piros fehér zöld cérnával átfűzzük oly módon, hogy valamennyi lapján keresztül fűzzük a cérnát, és a fedőlapján összekötözzük. A kötözött cérnát kör alakú ragasztószalaggal leragasztjuk a fedőlapon, majd az óvoda körbélyegzőjével lepecsételjük. a spirálozott fedőlapon. A dokumentumot év elején megnyitjuk, illetve akkor, amikor a szakértői papír meghatározza, a gondozásba vétel idejét. Minden nevelési év végén lezárjuk. Tárolásának és kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatnak megfelelően végezzük.

70


2013.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület által történt elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, lehetséges. 2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti – a fenntartó, – a nevelőtestület, – az óvoda vezetője, – a Szülők Közössége. 3. Az Aprók Falva Óvoda SZMSZ-nek elfogadása: A szervezet felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. 4. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot a Szülők Közössége gyakorol. 5.Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése : A jelen szabályzat az intézmény nevelőtestületének jóváhagyásával lép hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. 6. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: – az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, – azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják a helyiségeket. 7. Nyilvánosságra hozatalának és elhelyezésének módja: Az SZMSZ 18. pontjában leírtak szerint történik. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell a jóváhagyást követő első szülői értekezleten.

71


2013.

8. Az intézmény önálló szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket az önálló szabályzatok és óvodavezetői utasítások tartalmazzák. A szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Mellékletek: 1. Munkaköri leírásminták 2. Adatvédelmi Szabályzat

Budapest, 2013. március. 14.

Készítette:

Ph ................................................... Minkolényi Ilona óvodavezető

72


2013.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Az Aprók Falva Óvoda SZMSZ-t készítette:

........................................... ............ Minkolényi Ilona óvodavezető

Az óvoda SZMSZ-ében foglaltakkal kapcsolatosan véleményezési jogával élve a dokumentumban foglaltakról véleményt alkotott az óvoda Közalkalmazotti Tanácsa:

Budapest, 2013. március 14.

...................................................... Közalkalmazotti Tanács elnöke

Az óvoda SZMSZ-ében a gyermekeket, szülőket érintő pontokban – a jogszabályban meghatározott egyetértési jogával élve, egyetértését megadta az óvoda Szülői közössége:


...................................................... Szülői közösség képviselője

73


2013.

Az Aprók Falva Óvoda nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2013. év március hó 16 napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta.

Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő

aláírásukkal tanúsítják. Budapest, 2013. március 14.

.............................................

................................................

nevelőtestület képviselője

nevelőtestület képviselője

Ph. ................................. …….. óvodavezető

74


2013.

NYILATKOZAT

A Közalkalmazotti Tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat

elkészítése

során

biztosított

véleményezési

jogunkat

korlátozás

nélkül

gyakorolhattuk.


...................................................... Közalkalmazotti Tanács vezetője

NYILATKOZAT

A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt magasabb jogszabályban biztosított egyetértési és véleményezési jogunkat korlátozás nélkül gyakorolhattuk, és a Szülők Közösségét érintő pontokhoz egyetértésünket adtuk.


...................................................... Szülői közösség képviselője

75


2013.

Mellékletek

Munkaköri leírásminták Adatvédelmi Szabályzat

76


2013.

Óvodapedagógus munkaköri leírás minta I. rész MUNKÁLTATÓ NÉV, CÍM: APRÓK FALVA ÓVODA 1185. Budapest, Barcika tér 8. JOGGYAKORLÓ: Intézményvezető MUNKAVÁLLALÓ NÉV:

FIZETÉSI OSZTÁLY:

KULCSSZÁM: MUNKAKÖR BEOSZTÁS: ÓVODAPEDAGÓGUS

FEOR –SZÁM: 2432

CÉL: A rábízott gyermekek egyéni és közösségi nevelése, fejlődésük sokoldalú elősegítése, tevékenységük életkoruknak megfelelő irányítása a pedagógiai programban meghatározottak, és a minőségirányítási programban megfogalmazott elvárások alapján. KÖZVETLEN FELETTESE: Minkolényi Ilona HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: intézményvezető - helyettes, műszaknak megfelelő rangidős óvodapedagógus MUNKAVÉGZÉS: HELY: a gyermekintézmény területe SZERVEZETI EGYSÉG: a XY csoport, és az intézmény területe HETI MUNKAIDŐ: 40 óra MUNKAIDŐ BEOSZTÁS: délelőtt - délután MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: 2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról SZMSZ és mellékletei II. RÉSZ: KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Szakirányú felsőfokú, főiskolai iskolai végzettség, és szakképzettség ELVÁRT ISMERETEK: Az óvodapedagógiára vonatkozó szakmai és jogi előírások, a belső szabályzatok ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: A gyermekek kérdései, nehézségei iránti érzékenység, példaadó viselkedés gyakorlata.

77


2013.

SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Pedagógiai elhivatottság, pontosság, megbízhatóság, türelem, vidámság, játékosság, empátia. KÖTELESSÉGEK Feladatkör részletesen: 1.) Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásait, szakszerűen végrehajtja a pedagógiai feladatokat. 2.) Egészséges napirendet állít össze, betartatja a közösségi élet magatartási szabályait és az egészségügyi előírásokat. 3.) Gondoskodik a gyermekek testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlődéséről, képességeik fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül /dajkára). 4.) A pedagógiai program alapján a gyermekek személyiségét, képességeiket eltérő kezdeményezésekkel – foglalkozásokkal (mozgásos és énekes játék, vers –mese, rajzolás, kézi munka, torna, gyermeki munkatevékenység, utánzásos tanulás, stb.) fejleszti. 5.) Készíti és alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. 6.) A gyermekeket neveli, tárgyilagos ismereteket nyújt, játékos, de eredményes módszerekkel (fejlesztő pedagógia). Segíti az egyéni képességek és a tehetség kibontakoztatását. 7.) Figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütemet, a hátrányos családi helyzetet, a más nevelési igényt, közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. 8.) Megismeri a gyermekek értelmi, pszichés, szociális állapotát, fejlődésüket ismeretei alapján, akiknél indokolt speciális gondoskodással befolyásolja. 9.) Irányítja és értékeli csoportját, folyamatosan méri, ellenőrzi a gyermekek teljesítményét, erről a személyiséglapon feljegyzést készít. 10.) Felkészülten és aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának értékelésében, módosításaiban, a nevelési értekezleteken, az ünnepélyeken, rendezvényeken. 11.) Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítja. Ismereteit megosztja a nevelőtestület tagjaival. 12.) Bemutató foglalkozásokat tart. Az óvodavezető kérésére intézményi, kerületi fővárosi szintű bemutatókat tart abban a korcsoportban ahol dolgozik. 13.) Tájékoztatja a szülőket gyermekükről, együttműködik a családokkal (családlátogatás), óvja a gyermek jogait, tiszteli emberi méltóságát. 14.) Anyagi felelősséggel tartozik az általa használt audiovizuális (fényképezőgép, videokamera, CD lejátszó, projektor stb.) eszközökért, azon felül a csoport és óvodai leltárban szereplő valamennyi eszközért, háztartási gépért. 15.) A sajátos nevelési igényű gyermekeket fejlettségüknek megfelelően integrált nevelésben részesíti. 16.) Az adminisztrációs feladatait napra készen vezeti. (csoportnapló, SNI-s napló, mulasztási napló, gyermekek fejlődésének nyomon követése) 17.) A csoportszobában és a közös helyiségekben esztétikus környezetet teremt, amely harmonizál az óvoda többi helyiségeivel. 18.) Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. Munkaköri kapcsolatok: A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival tart kapcsolatot. 78


2013.

FELELŐSSÉGI KÖR: Felelős kijelölt csoportjában a pedagógiai program megvalósításáért, a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. III. RÉSZ EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… A munkaköri leírást kiadta: ……………………………… munkaadó Kelt:………………………………..

A munkaköri leírásba foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok.

…………………………….. munkavállaló Kelt: …………………………………

79


2013.

Dajka munkaköri leírás minta

I. rész

MUNKÁLTATÓ NÉV, CÍM: APRÓK FALVA ÓVODA 1185. Budapest Barcika tér 8. JOGGYAKORLÓ: intézményvezető MUNKAVÁLLALÓ NÉV:

FIZETÉSI OSZTÁLY:

KULCSSZÁM: MUNKAKÖR BEOSZTÁS: DAJKA

FEOR –SZÁM: 5320

CÉL: A rábízott gyermekek gondozása, felügyelete, nevelése a helyi program szerint, és az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása. KÖZVETLEN FELETTESE: óvodavezető - helyettes MUNKAVÉGZÉS: HELY: a gyermekintézmény területe SZERVEZETI EGYSÉG: a süni csoport, és területei HETI MUNKAIDŐ: 40 óra MUNKAIDŐ BEOSZTÁS: délelőtt - délután MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 2011. évi CXC törvény: a nemzeti köznevelésről 2012. július 01. új munka törvénykönyve 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről SZMSZ és mellékletei

II. RÉSZ: KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: dajka képzettség ELVÁRT ISMERETEK: Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete, HACCP alapismeretek. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Szeretetteljes és példaadó viselkedés gyakorlata. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Pontosság, megbízhatóság, türelem, higiéné, segítőkészség.

80


2013.

KÖTELESSÉGEK Feladatkör részletesen: A gyermekek gondozása, felügyelete, nevelése: 1.) Betartja a munkafegyelmet: a belső szabályzatokat, a közösségi élet magatartásainak szabályait és az egészségügyi előírásokat. 2.) Ellátja a gyermekek gondozását: szükség szerint segíti az öltözködést, vetkőzést, a tisztálkodást, az étkezést, a lefekvést, a felkelést; segíti a szokások kialakítását. 3.) Részt vesz a gyermekek felügyeletében, a nevelésben, a rendezvényeken, alkalmazotti értekezleteken. 4.) Gondoskodik a gyermekek testi épségéről, a balesetek megelőzésében (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül). 5.) Türelmes, halk, szeretetteljes hangnemben beszélget a gyermekekkel, felügyel napközben a megbetegedőre. 6.) Munkaidejét, ha étkezéssel és takarítással kapcsolatos teendőit elvégezte a gyermekek között a saját csoportjában, (udvaron) tölti. Az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása: 7.) Az óvoda helyiségeit tisztán és rendben tartja az óvodavezető,(helyettes), által megjelölt területen. 8.) Naponta végez fertőtlenítő takarítást, portalanító lemosást. 9.) Előkészíti az óvodai napirend eszközeit, a pihenő időre megágyaz, étkezéskor tálal (váltott köpenyben), használat után helyre rakja a felszereléseket. 10.) Gondozza az óvoda virágait, óvja az óvoda tárgyait. 11.) Elvégzi a nagytakarítást: ablakokat, ajtókat, bútorokat, játékokat tisztít; fertőtlenít, a textíliákat kimossa, vasalja, javítja. 12.) Gondoskodik a reggeli, ebéd, uzsonna csoportonkénti szétosztásában. 13.) Étkezés után az edényeket leszedi, mosogatni viszi, a csoportszobát feltakarítja, szellőztet. 14.) Esti záráskor áramtalanít, riasztót bekapcsolja, ellenőrzi, hogy az épület ajtói, ablakai zárva vannak. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait, hatásköre munkaterületére terjed ki. Munkaköri kapcsolatok: A munkatársakkal és a gyermekek szüleivel tart kapcsolatot. FELELŐSSÉGI KÖR: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. II. RÉSZ EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK:

81


2013.

…………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… A munkaköri leírást kiadta: …………………………………… munkaadó Kelt:……………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok.

………………………………… munkavállaló Kelt:…………………………………

82


2013.

Óvodatitkári munkaköri leírás minta

I. rész MUNKÁLTATÓ NÉV, CÍM: APRÓK FALVA ÓVODA 1185. Budapest Barcika tér 8. JOGGYAKORLÓ: intézményvezető MUNKAVÁLLALÓ NÉV: KULCSSZÁM: MUNKAKÖR BEOSZTÁS:

FIZETÉSI OSZTÁLY: FEOR –SZÁM: 4193 ÓVODATITKÁR

CÉL: Az óvodai ügyvitel, iratkezelés, és a tanügyi nyilvántartás vezetése, valamint az óvodavezető adminisztrációs teendőinek ellátása KÖZVETLEN FELETTESE: Minkolényi Ilona - intézményvezető MUNKAVÉGZÉS: HELY: a gyermekintézmény területe SZERVEZETI EGYSÉG: titkári iroda HETI MUNKAIDŐ: 40 óra MUNKAIDŐ BEOSZTÁS: délelőtt 8. 30.- 16. 30.-ig. MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 2011. évi CXC törvény: a nemzeti köznevelésről 2012. július 01. új munka törvénykönyve 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről SZMSZ és mellékletei II. RÉSZ: KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: szakképzettség ELVÁRT ISMERETEK: Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete. SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: A számítógép felhasználói gyakorlata, precíz és gyors gépírótudás, problémamegoldó képesség. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Pontosság, megbízhatóság, nyugodt viselkedés, vidámság, racionalitás, segítőkészség. Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok, betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza.

83


2013.

Munkakörébe tartozó óvodai irattárazási, gazdasági, ügyviteli feladatok s ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak! KÖTELESSÉGEK Feladatkör részletesen: 1.) Az intézmény irattárazási, gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak, jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása. 2.) Az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése. 3.) Alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek dokumentálása a KIRprogramon keresztül, ezek intézése. 4.) Gyermeklétszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése. 5.) A nyilvántartások pontos, naprakész vezetésével segíti a vezetőt, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen. 6.) Dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése. 7.) Fegyelmi felelősséggel tartozik, a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességért. 8.) Gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről 9.) Részt vesz a munkánkat segítő mindenkori gazdasági szervezet közös értekezletein, melyekre meghívást kap. 10.) Feladata, a vezető utasításának megfelelően a selejtezés, a leltár megszervezése, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása. 11.) Az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyviteli lebonyolítása. 12.) Étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, számlázása, magasabb jogszabályban előírtak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lebonyolítások nyilvántartása intézése. 13.) Ismeri és alkalmazza a tanügy-igazgatási, étkezési számítógépes programokat, törvény, rendelet, végrehajtási utasítás alapján, és szükség esetén naprakész adatokat szolgáltat a KIR- felé, a fenntartónak és az intézményvezetőnek. 14.) Vezeti, és napra készen információt biztosít az alkalmazottak munkaruha juttatási idő nyilvántartó lapjairól. 15.) Vezeti, adminisztrálja, figyelemmel kíséri az alkalmazottak cafetéria nyilvántartását, bonyolítja a programnak megfelelő adatszolgáltatást a gazdasági ellátó szervezet és a dolgozók között. 16.) Gondoskodik, hogy posta napokon az intézményi posta pontosan kész legyen. Küldi, fogadja, továbbítja, iktatja a belső postán keresztül érkező anyagokat. JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait, hatásköre munkaterületére terjed ki. Jogosult és (köteles) az óvodavezető figyelmét felhívni, ha valaki nem felel meg a szabályoknak, belső utasításoknak. Munkaköri kapcsolatok: Az óvodavezető gazdasági feladatkörében a társintézmények munkatársaival kapcsolatot tartani. FELELŐSSÉGI KÖR: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, 84


2013.

a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. II. RÉSZ EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… A munkaköri leírást kiadta: ……………………………………. munkaadó Kelt:……………………………………..

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és megtartásáért felelősséget vállalok.

…………………………………… munkavállaló Kelt:…………………………………

85


2013.

Kertész – fűtő - karbantartó munkaköri leírás minta

I. rész

MUNKÁLTATÓ NÉV, CÍM: APRÓK FALVA ÓVODA 1185. Budapest, Barcika tér 8. JOGGYAKORLÓ: intézményvezető MUNKAVÁLLALÓ NÉV KULCSSZÁM: MUNKAKÖR BEOSZTÁS:

FIZETÉSI OSZTÁLY: FEOR –SZÁM: 6118 KERTÉSZ – FŰTŐ - KARBANTARTÓ

CÉL: Kertészeti feladatokban: Az intézményi kert udvar és a hozzá tartozó utcarész esztétikumának megteremtése, folyamatos gondozása és tisztántartása, az egyedi ápolást igénylő növények szakértelemmel való kezelése, a kerti berendezések balesetmentes használatának karbantartással való biztosítása. Fűtő feladatokban: Az intézmény fűtési idénye alatt az épület helyiségeiben az előírt hőmérséklet (20-22 oC) biztosítása, a kazánok, vezetékrendszer, fűtő berendezések szakszerű kezelése, üzemeltetése. Karbantartói feladatokban: A munkaköri leírás alapján. KÖZVETLEN FELETTESE: óvodavezető-helyettes HELYETTESÍTÉSI ELŐÍRÁS: kertészeti teendők ellátásában az óvoda dajkái. MUNKAVÉGZÉS: HELY: Budapest, XVIII. kerület postázási útvonala, Barcika tér 8. HETI MUNKAIDŐ: 40 óra MUNKAIDŐ BEOSZTÁS: 6.00 -14.00-ig. MUNKAVISZONYT ÉRINTŐ SZABÁLYOK: 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról SZMSZ és mellékletei

II. RÉSZ: KÖVETELMÉNYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS: Szakközépiskolai végzettség és szakirányú szakképzettség. ELVÁRT ISMERETEK: A szakmai és műszaki jártasság, munka- és tűzvédelmi előírások, a belső szabályzatok ismerete.

86


2013.

SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK: Kézügyesség, esztétikai érzék, a szabványok és műszaki előírások gyakorlati alkalmazása. SZEMÉLYI TULAJDONSÁGOK: Precizitás, gondosság, megbízhatóság, gyorsaság. KÖTELESSÉGEK Feladatkör részletesen: Kertész munkakörben: 19.) Gondoskodik arról, hogy a munkaköri feladatainak ellátásához szükséges mennyiségű és alkalmas minőségű anyag, szerszám, gép, alaprajz és egyéb felszerelés a rendelkezésére álljon. Az árkalkulációs igényt az óvodatitkárnak adja át a megrendeléshez, beszerzéshez. 20.) Munkavégzéséhez köteles védőruhát viselni! Balesetveszélyes cipőt, papucsot nem használhat. 21.) Tavasztól őszig gondozza az udvarokat: az intézményvezetővel való megbeszélés alapján kijelöli és elkeríti a csoportok kis kertjeit, elvégzi a talaj-előkészítési műveleteket, biztosítja a talaj termőképességét (tápoldatok). 22.) Időben elülteti az egy- és kétnyári virágokat, valamint évelő növényeket telepít, azokat folyamatosan öntözi, gondozza. Rendszeresen gyomtalanít, a kertekben, az épület előtti előkertben, és az udvarokon, a pázsitot fűnyírással és locsolással karban tartja. 23.) Esztétikai igénnyel és szakértelemmel cserjéket és fákat ültet, a meglévő fás szárú növényeket metszi, a sérüléseket lekezeli, rendben tartja a fákat, bokrokat. 24.) Söpréssel, gereblyézéssel, locsolással tartja rendben az udvarokat. Száraz időben naponta locsolással portalanít. A kicsik játszóhomokját rendszeresen felássa, fertőtleníti. 25.) Az őszi lehullott lombot összegyűjti, a virágágyakat ősszel felássa, gereblyézi, az évelő növényeket fagyvédelemben részesíti. 26.) Használati előírás szerint, balesetmentesen működteti a karbantartó gépeket (fűnyíró, stb.) 27.) Az udvari eszközöket, szerszámokat karbantartja, és javítja, tárolókat, pincét, padlást, takarít, és rendben tartja, a szemetes kukákat kiürítésre viszi, majd fertőtlenít. 28.) Téli időszakban havat lapátol, csúszásmentességgel biztosítja az intézmény teljes járdafelületén (a közterületen is) a balesetmentes közlekedést. 29.) Az épület előtti járdát, lépcsőket, az udvart minden évszakban tisztán és rendben tartja, szükség szerint sepregeti. 30.) Figyelmet fordít az anyagok és az energia hatékony és gazdaságos felhasználására, a technológiai rend betartására. 31.) Részt vesz az intézményvezető munkavédelmi és tűzrendészeti bejárásain; intézkedik a kifogásolt állapotok azonnali megszüntetéséről. Fűtő munkakörben: 1.) A fűtő köteles folyamatosan, egyenletesen biztosítani a kazánok fűtését, hogy a csoportszobákban, az irodákban és egyéb helyiségekben előírás szerinti legyen a hőmérséklet. 2.) Felelős a tűzrendészeti előírások betartásáért, biztosítja a kazánházban elhelyezett tűzoltó készülék hozzáférhetőségét, ismeri annak szakszerű kezelését. 3.) Nyilvántartást vezet a naplóban a gáz felhasználásáról, és az intézményben mért reggeli és délutáni hőmérsékletről. 4.) Adminisztrációs feladatait napra készen elvégzi. 5.) Havonta adatokat szolgáltat az óvodatitkárnak a gáz, víz, villany, fogyasztásról. 6.) Fogadja és kíséri a külső szerelőket, megfigyeli munkavégzésüket, részt vesz a műszaki bejárásokon és ellenőrzéseken. 7.) Elvégzi az aktuális és az előre nem tervezett postázással kapcsolatos teendőket.

87


2013.

Karbantartói munkakörben: 1. A nyílászárók (ajtók, ablakok, kapuk) a kerítéseket, kilincseket, zárakat javítja vagy cseréli, kisebb mázolásokat végez. 2. Biztonságosan felszereli a polcokat, dekorációs anyagokat, faliújságokat, karnisokat, szemléltető képeket. 3. Cseréli az izzókat, fénycsöveket, a világítótestek buráit. 4. Ellenőrzi az elektromos berendezések érintésvédelmi állapotát. 5. Javítja a bútorokat (padok, székek, asztalok, szekrények), csavarokat pótol, csiszol, fest. 6. Szükség esetén javítja a csöpögő csapokat. 7. Beszerzi a karbantartó szerszámokat, műszaki berendezéseket, használati előírás szerint balesetmentesen működteti a karbantartó gépeket (elektromos fűnyíró, fúrógép, csiszoló gép, stb). 8. Az udvari játszóeszközök intézményi szintű karbantartását elvégzi. 9. Gondnoki feladatokat lát el. Kukák ürítésére, évszak szerint az utcai frontokon a hó eltakarításra figyelmet fordít - ünnepnapokon is. 10. Részt vesz az intézményi szintű nagy rendezvényeken.(Gyermeknap, Föld napja stb.) JOGKÖR, HATÁSKÖR: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait, hatásköre kiterjed teljes munkakörére. Jogosult és köteles közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre.. Munkaköri kapcsolatok: Kapcsolatot tart az intézmény munkatársaival, a szállítókkal. FELELŐSSÉGI KÖR: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. II. RÉSZ EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK: A munkaköri leírást kiadta: ……………………………… munkaadó Budapest, 2012. szeptember 03. A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és megtartásáért felelősséget vállalok. ………………………………. munkavállaló Budapest, 2012. szeptember 03.

88


2013.

Budapest Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat

Aprók Falva Óvoda OM 034652

Adatvédelmi szabályzat a nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokra vonatkozóan

2013 89


2013.

Az Aprók Falva Óvodában nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok 41. § (1) Az óvoda köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. (2) Óvodánk nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.

1. Az óvoda a gyermek, alábbi adatait tartja nyilván: (4.a) A gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, o

szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,

o

a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,

o

a gyermek óvodai jogviszonyával, kapcsolatos adatok,

o

felvételivel kapcsolatos adatok,

o

az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,

o

jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,

o

a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok,

o

kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, vonatkozó adatok,

o

a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

o

a gyermek, oktatási azonosító száma,

(5) A (2)–(3) bekezdésben foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet

végző

közigazgatási

szervnek,

a

munkavégzésre

vonatkozó

rendelkezések

ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

90


2013.

1.1. A gyermek, tanuló adatai közül: A neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma. Jogviszonyának kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak számának összefüggésében a fenntartó, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, az önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerve, a nemzetbiztonsági szolgálat részére, adhatja ki az óvoda a felsorolt nyilvántartott személyes adatokat. Továbbá az óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához. A gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, feladatot ellátó intézménynek adhatók ki. Az óvodás neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének

feltárása,

megszüntetése

céljából

a

családvédelemmel

foglalkozó

intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, továbbítható. Az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére.

A gyermek sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,

Az óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, át kell adnia.

Kedvezmények, jogosultságok: Az óvoda nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

91


2013.

Intézményünk nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

1.2. Az alkalmazottak személyes adatai Az óvoda az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. (42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. (2) A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. (3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvoda vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek,– más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A fentebb felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

92


2013.

2. A köznevelés információs rendszere a (KIR) 44. § (1)64 A KIR központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. (2) Az óvoda, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be.

2.1. Az oktatási azonosító szám A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak, o

aki óvodai jogviszonyban áll,

o

akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,

o

akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,

o

akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,

o

akit óraadóként foglalkoztatnak.

Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet, ennek biztosítása érdekében a KIR személyi nyilvántartása, valamint a felsőoktatási információs rendszer hallgatói és alkalmazotti személyi törzsének adatállománya összekapcsolható.

2.2. A gyermekek nyilvántartása (5) A (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: tanulói nyilvántartás) a gyermek, tanuló o

nevét,

o

nemét,

o

születési helyét és idejét,

o

társadalombiztosítási azonosító jelét,

o

oktatási azonosító számát,

o

anyja nevét,

o

lakóhelyét, tartózkodási helyét,

o

állampolgárságát,

93

APRÓK FALVA ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzat o

sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,

o

jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,

o

nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,

o

jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,

o

nevelésének, oktatásának helyét,

o

tanulmányai várható befejezésének idejét, tartalmazza.

2013.

2.3. Az alkalmazotti nyilvántartás Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: o

nevét,

o

anyja nevét,

o

születési helyét és idejét,

o

oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

o

végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,

o

munkaköre megnevezését,

o

munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,

o

munkavégzésének helyét,

o

jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,

o

vezetői beosztását,

o

besorolását,

o

jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,

o

munkaidejének mértékét,

o

tartós távollétének időtartamát.

Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

94


2013.

A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje Az iratkezelési szabályzat mélységében nem szabályozza az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Adattovábbításra az óvoda vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az Aprók Falva Óvodában az adatkezelésre és-továbbításra meghatalmazott alkalmazottak a következők: o óvodavezető-helyettes, o óvodatitkár, o gyermekvédelmi felelős. Az adatkezelés és-továbbítás történhet elektronikus és papír formátumban egyaránt.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az Aprók Falva Óvoda Adatvédelmi Szabályzatát készítette: ........................................... ............ Minkolényi Ilona óvodavezető Az óvoda Adatvédelmi Szabályzatában foglaltakkal kapcsolatosan véleményezési jogával élve a dokumentumban foglaltakról véleményt alkotott az óvoda Közalkalmazotti Tanácsa: Budapest, 2013. március 06. .......................................................... Közalkalmazotti Tanács elnöke

95


2013.

Az óvoda Adatvédelmi Szabályzatában a gyermekeket, szülőket érintő pontokban – a jogszabályban meghatározott egyetértési jogával élve, egyetértését megadta az óvoda Szülői Munkaközössége: Budapest, 2013. március 06. .......................................................... Szülői Munkaközösség képviselője

Az Aprók Falva Óvoda nevelőtestülete az Adatvédelmi Szabályzatot 2013. év március hó 06. napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Budapest, 2013. március 06. ............................................. nevelőtestület képviselője

................................................ nevelőtestület képviselője

Ph. ...................................................... óvodavezető

96

APRÓK FALVA ÓVODA SZABÁLYZATA

Recommend Documents