APRAJA - FALVA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BORDÁNYI APRAJA - FALVA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„TŰZ – ben fa parazsa volnék. VÍZ - ben puha moha volnék LÉG - ben jegenyefa volnék FÖLD - ön anyám fia volnék.” (Weöres Sándor)

APRAJA - FALVA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2014. szeptember 1. 1


TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................2 1. BEVEZETŐ .....................................................................................................................4 2. ÓVODÁNK ADATAI: .......................................................................................................5 3. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA.............................................................................................7 4. ÓVODAKÉP, ÓVÓNŐKÉP, GYERMEKKÉP .................................................................12 5. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ......................................................................................15 6. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ CÉLJAI........................................................21 7. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE.......................................................24 8. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG.......................................................................36 9. TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG ................................................................42 10. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE ......................................................44 11. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉG ..........................................................................60 12. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI ..............................................................64 13. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE, ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, MÉRÉSE ...........................................................................................67 14. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI ........................70 15. GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÜNK ...............................................................74 16. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ........................................................................................78 17. AZ ÓVODÁBÓL AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ..............................................83 18. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, ÉS LEHETŐSÉGE ÓVODÁNKBAN ..........................................................................................................85 19. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ELLÁTÁSA, FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...............................................................88 20. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS.....................................................105 21. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ......................................................................106 LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK .........................................................................................107 IRODALOM JEGYZÉK: ..................................................................................................108 MELLÉKLETEK: .............................................................................................................109

2


A nevelő és oktató munka az óvodában pedagógiai program szerint folyik, mely Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendeletre épül. Programunk felülvizsgálatára a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendelet alapján került sor. A felülvizsgálatban részt vevő óvodapedagógusok névsora:

Bán Lajosné Kádár - Németh Gyuláné Lázárné Borbola Márta Mészárosné Gyuris Zsuzsanna Papp Gáborné Rózsa Anita Rózsa Krisztina Rabiné Szabó Ágnes Szilágyiné Tari Gyöngyi Tóth Zsanett

A pedagógiai programot az Apraja-Falva Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete fogadta el és az intézményvezető hagyta jóvá. Az Óvodaszék véleményezési jogot gyakorolt. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többlet kötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

3


1. BEVEZETŐ Az Apraja - Falva Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete, saját rendszerének megfelelő pedagógiai programot készített, mely összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal, és a hazai neveléstörténet hagyományaira épít. A programunk elkészítésénél figyelembe vettük eddigi nevelési gyakorlatunkat, valamint a kompetencia alapú nevelés programjának alapelveit. Nevelési programunkba beépítésre kerültek a nyertes, TÁMOP pályázat által támogatott, kompetencia alapú óvodai nevelés programcsomag elemei, melyet folyamatosan bevezettünk óvodánk minden csoportjában. A programcsomag elemeinek beépítését lehetővé tette, hogy korábbi nevelési programunk, a Játékkal, mesével c. program, sokban közelít a kompetencia alapú nevelési programhoz, melynek megvalósításával kívánjuk megalapozni, előkészíteni az élethosszig tartó tanulás folyamatát. A játék és a mese segítségével biztosítjuk, hogy a gyermekek életkoruknak leginkább megfelelő légkörben szerezhessenek minél több élményt, tapasztalatot az őket körülvevő világról. Játszunk, de játékunk tele van a valósággal való ismerkedés lehetőségeivel. A rendszeres mesehallgatás, a külső világ „tevékeny” megismerése által fejlődik pozitív irányba a gyermekek személyisége. A gyermeki jogokat tiszteletben tartva, azt erősítve törekszünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására. A hozzánk járó gyermekeket gondoskodással, és különleges védelemmel neveljük. A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve olyan gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört alakítunk ki, melyben a személyiségfejlesztés, az egyéni képességek, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, az egyenlő hozzáférés biztosításával folyik. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását. Az integrált, befogadó nevelésünkkel, a különböző képességű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelését is fel tudjuk vállalni. Pedagógiai programunkba beépítettük saját innovációnkat, valamint a kompetencia alapú nevelés moduljait, fogalmait. Nevelőmunkánkra jellemző a gyermekközpontúság, a képesség differenciáltság, a komplex fejlesztés, valamint az átmeneteket megkönnyítő nevelés. A kompetencia alapú programcsomag specialitásainak felhasználása tartalmában és értékrendjében megújította pedagógiai programunkat.

4

szerkezetében,


2. ÓVODÁNK ADATAI: Az óvoda hivatalos elnevezése:

APRAJA-FALVA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

Az óvoda működési helye:

Bordány, Rákóczi u. 32. – 36. szám

Az óvoda címe:

6795 Bordány, Rákóczi u. 32. – 36. szám

Telephely címe:

6795 Bordány, Dózsa György tér. 1.

Az óvoda típusa:

Napköziotthonos Óvoda

Csoportjaink: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

Vuk Pillangó I. Pillangó II. Őzike Tücsök

Óvodai férőhely:

95 fő, telephelyen 45 fő

Telefon:

06 - 62 - 588 - 075

E-mail cím:

[email protected]

Honlap cím:

bordany.hu

Az intézményvezető neve:

Lázárné Borbola Márta

Az óvoda fenntartója:

Bordány Község Önkormányzata

A fenntartó címe:

6795 Bordány, Benke Gedeon u.44.

Alapító és felügyeleti szerv:

Bordány Község Önkormányzata Képviselőtestülete

Az óvoda OM azonosítója:

202677

Az óvodai és bölcsődei nevelés nyelve:

magyar

Hit-és vallásoktatás:

Az SZMSZ-ben szabályozottak szerint

5


Törvényi háttér: 2011. évi CXC. Törvény A nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet alapprogramjának kiadásáról szóló

Az

Óvodai

nevelés

országos

A kormány 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

1997. évi XXXI. tv. A Gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény esélyegyenlőségének biztosításáról

a

fogyatékos

személyek

2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól

Alapító okirat 16/2013. (II. 14.) Önkormányzati határozat alapján Legitimizációs szám:

6

jogairól

és


„ A gyermeknevelés: nevelés a pillanatnak, nevelés a jövőnek. Tegyük meg, ami tőlünk telik, s őrizzük meg a gyermekek nevetését.” ( Herman Alice)

3. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Óvodánk az Alföld déli részén, Szegedtől 20 km-re, egy 3000 fő feletti lélekszámú községben található. Lakóinak egy része mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik, másik része Szegedre jár, ill. helyi vállalkozásban tevékenykedik. A környező tanyákról számos kisgyermeket hordanak be óvodánkba. A családok változó anyagi háttérrel rendelkeznek. Megváltozott az értékszemlélet, egyre inkább az anyagi értékek dominálnak. A szülők idejét, és energiáját leköti az anyagi biztonság megteremtése a család számára, s így kevesebb idejük marad örömteli, biztonságot adó nevelő hatásokat biztosító együttes élményszerzésre, beszélgetésre, mesélésre. Ezért fokozottabban előtérbe kerül az óvoda szociális funkciója, de a gyermekek nevelése elsősorban a család joga, és kötelessége. Nagy figyelmet fordítunk a hátrány kompenzálására és az esélyegyenlőség kezelésére. Nevelőtestületünk megérti a családok gondjait, mentális és szociális problémáit, ezért ezek megoldásában együttműködünk a helyi Családsegítő Szolgálattal. A gyermekvédelmi felelős, az óvónők és a Családsegítő Szolgálat együttes szakmai kapcsolattartása által segíteni tudjuk a hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, és családok körülményeinek javítását. A gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását, a nevelési folyamat egészén belül, az egész napos óvodai ellátás keretein belül valósítjuk meg. Kiemelt helyet kap nevelőmunkánkban, az egészséges életmódra való igény kialakítása, és a mozgásfejlesztés, valamint a néphagyományok ápolása. Szem előtt tartjuk a gyermekek eltérő fejlettségi szintjét, annak ütemét, és különös figyelmet fordítunk a differenciált fejlesztésre, az oktató - nevelő munkákban. Nevelőtestületünk nyitott az új módszerek, nevelési eljárások fogadására, az innovatív, inkluzív pedagógiánkkal elősegítjük a gyermekek minél harmonikusabb fejlődését. Nagyfokú, szociális érzékenységgel, szakmai hozzáértéssel, és a gyermeki jogok tiszteletben tartásával dolgozunk. Programunk a gyermekek egyéni adottságaira épít, ezért a kompetencia alapú készség, képesség fejlesztést bátran magunkénak vallhatjuk.

A) Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda épülete: Az óvoda épülete a község kevésbé forgalmas, de jól frekventált részén helyezkedik el. Az óvoda épületével egybeépített bölcsőde, külön bejárattal rendelkezik. A bölcsőde és óvoda között az átjárhatóság biztosított, a dolgozók számára. A bölcsőde átadása 2010. május 22.-én megtörtént; szeptemberben megkezdte rendeltetésszerű működését. Az épület korszerű, esztétikus a XXI. századi oktatási intézményeknek megfelelő körülményekkel rendelkezik. A gyermekek biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését, és fejlesztését, e tárgyi feltételek között 7


biztosítani tudjuk. Az épület belső elrendezése, az óvodában folyó munka, és gyermekellátás igényeihez igazodik, ahol lehetőséget tudunk biztosítani a szülők fogadására is. A különleges ellátást és kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására az épület megfelelően felújított, és eszközökkel ellátott.

Az óvoda udvara:

Az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Nagysága optimális, hiszen egy gyermekre 3,2 m2 terület jut. Ezen a nagy, tágas területen az árnyékolást hatalmas platán, bükk, és fűzfák biztosítják. A gyermekek szabad, biztonságos mozgását, edzését változatos tevékenységét megfelelő méretű mászókák, hinták, fejlesztő játékok teszik lehetővé. Ezek nagyrészt beépített mozgásfejlesztő eszközök, melyek megfelelnek az Európai Uniós előírásoknak. Esztétikus udvari játékok szolgálják a gyermekek kényelmét, mozgás-és játékigényének kielégítését Kialakításra került egy esztétikus fedett pavilon, ahol a gyermekek rossz idő esetén is tudnak szabad levegőn tartózkodni, illetve nyáron az erős napsugárzástól védi őket. Miden csoportszobának külön nagy terasza van, ahol mozgásos és csoportszobában megkezdett tevékenységeket lehet folytatni.

A csoporttermek: Megfelelnek az előírásoknak. A zsúfoltság csökkentésére, és a kuckósítás érdekében, galériákat hoztunk létre. A csoportszobák három funkciót töltenek be, a mozgás, a játék, valamint a napi háromszori étkezés színterei. Három csoportszobába modern új bútorok kerültek, a többi csoport bútorzata a következő időszakban kerül felújításra. A csoportok megvilágítását az esztétikus, nagy ablakok, valamint a korszerű világítótestek biztosítják. A gyermekek által használt tárgyak, eszközök, játékok, a gyermekek számára elérhető módon kerülnek elhelyezésre.

A gyermekek öltözői: A folyosóról nyílnak. Két öltöző új, fából készült bútorral van berendezve, mely biztosítja a gyermekek számára a kényelmes öltözködést. A többi öltöző bútorzata szerényebb színvonalú, de az előírásoknak megfelelő.

A folyosó: Innen nyílnak a csoportszobák, illetve az öltözők. Itt van lehetőségünk a gyermekek munkáinak kiállítására. Ebből nyílnak más helyiségek, mint például a melegítő konyha, a tárgyaló, az iroda, a fejlesztő szoba, és a mozgáskorlátozottak részére kialakított mellékhelység.

A tárgyaló helyiség: A nevelőtestület szakmai megbeszéléseinek színtere. Itt kerültek elhelyezésre az informatikai, és audiovizuális eszközeink.

A fejlesztő szoba: Megfelelő bútorzattal, és fejlesztő játékokkal felszerelt helyiség, ahol a fejlesztő pedagógus és logopédus nyugodt körülmények között végezheti munkáját. Terveinkben szerepel a teljes-test tükör felszerelése, mely szükséges a testséma fejlesztés gyakorlásához.

A melegítő konyhánk: Modern technikai eszközökkel van felszerelve: mosogató gép, nagyteljesítményű 3 szintes sütő, mikrohullámú sütő, és gáztűzhely.

A mosókonyha: Automata mosógéppel felszerelt; vasalásra és szárításra is itt nyílik lehetőség.

8


A telephelyi óvoda: 2012. szeptember 1. óta lehetőségünk nyílt két óvodai csoport kialakítására a telephelyen. Bordány Község Önkormányzata kialakított tálalókonyhát és gyermekmosdót is. A gyermekek öltözése a folyosón és a felnőttek öltözőjéből kialakított részben történik. Az iskola közelségét is figyelembe véve, a mindenkori nagycsoportosok elhelyezését tartjuk indokoltnak a telephelyi óvodában.

B.) Az óvoda személyi feltételei

Az óvoda dolgozói Felsőfokú végzettségű teljes munkaidős pedagógus Felsőfokú végzettségű részmunkaidős pedagógus Középiskolai végzettségű pedagógus Pedagógiai asszisztens teljes munkaidős Pedagógiai asszisztens részmunkaidős Óvodatitkár (Élelmezésvezető) Szakképzett dajka Közfoglalkoztatott Bölcsődei szakgondozó Bölcsődei konyhai dolgozó

Fő: 23 Fő: 6 Fő: 4 Fő: 1 Fő: 1 Fő: 1 Fő: 1 Fő: 5 Fő: 1 Fő: 2 Fő: 1

Programunk megvalósítását minden nevelési évben a fenntartó által engedélyezett csoportok, illetve a gyermekek létszámához mérten megfelelő számú pedagógus, és a nevelőmunkát segítő dajka, valamint egyéb munkakörben dolgozó közalkalmazott, esetenként közhasznú munkás látja el. Összehangolt munkánk az óvodai nevelés eredményességét hivatott fenntartani. A nyitva tartás teljes idejében az óvodapedagógus a nevelőmunka kulcsszereplője. Az óvodapedagógusok heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által – a törvény szerint- meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását maga jogosult meghatározni. Pedagógiai munkánkra jellemző a tudatos, és folyamatos felkészülés. Empatikus hozzáállásunk feltételezi a gyermekek problémáival való azonosulás képességét. A nevelés szempontjából barátságos, megengedő (de nem szabados), megértő (de nem bíráskodó), elfogadó (de nem mindent elnéző), együtt érző, támogató attitűdöt tudunk kialakítani. Felkészültünk az etnikai, a migráns gyermekek óvodai nevelésének ellátására is. Az eredményes nevelőmunkánk, feltétele a főiskolai, vagy felsőfokú szakirányú végzettség és a szakmai ismeretek tudatos, tervszerű, sokoldalú alkalmazása. Elvárjuk óvodapedagógusainktól, 9


hogy ismerjék meg az alternatív pedagógiák lényegét, s egyéni érdeklődésük függvényében, pedagógiai programunk szellemében igyekezzenek azt megvalósítani. A 120 órás kötelező továbbképzés követelményeit minden óvodapedagógus teljesíti, hiszen 1997 óta mindenki folyamatosan bekapcsolódott a szakmai továbbképzésekbe.

A következő képzésekben vettünk részt az utóbbi évek során: Vezető óvodapedagógus - szakvizsgás képzés ÁBPE-képzés Zsoldos: Sindelar – program alkalmazása c. komplex fejlesztő Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére, oldására Drámapedagógia Technikák a tanítással, tanulással kapcsolatos pszichés gátlások oldására Agykontroll, stressz kezelő és elmefejlesztő módszer Kompetencia alapú oktatási program alkalmazása Számítógép alapfokú használata – informatikai képzés Integrációs pedagógiai program alkalmazása Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Hatékony gyermek megismerési technikák A relaxációs módszer felhasználási lehetőségei a pedagógus mindennapi munkájában

1 fő 1 fő 2 fő 6 fő 1 fő 4 fő 2 fő 2 fő 4 fő 8 fő 1 fő 2 fő 2 fő 2 fő

A nevelőmunkánk minősége megkívánja, hogy a különböző okok miatt (nyugdíjazás, lakóhelyváltozás) megüresedett állásra alkalmazott új dolgozó kiválasztásánál előnyben részesüljön a programunkkal azonosulni tudó, megfelelő felkészültséggel rendelkező óvodapedagógus. A XXI. század kihívásainak nevelőtestületünk folyamatos felkészüléssel, önképzéssel és innovatív munkával kíván megfelelni. Pedagógiai nevelő munkánkra jellemző a gyermekközpontúság, a képességdefiniáltság, a komplexitás, és az átmeneteket megkönnyítő nevelés. A képzéseken, tréningeken, szakmai konferenciákon hallott információkat, ismereteket, nevelőtestületi értekezleteken, munkaközösségi megbeszéléseken osztják meg egymással az óvodapedagógusok. Lehetőség szerint a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak is részt vesznek szakmai képzéseken. Fontos számunkra a folyamatos önképzés. Tervezett továbbképzési irányultságunk: o Módszertani képzések o Nyelvi képzés o Számítástechnikai ismeretek bővítése o Mozgásfejlesztés o Mentálhigiéné

10


Elvárásaink, hogy minden óvónő elkötelezett legyen a kompetencia alapú program magas színvonalú megvalósítása, a minőségi munka iránt Szakmai munkánkban, munkatársi kapcsolatainkban őszinte, nyílt véleménynyilvánítást váruk el.

C) Óvodánk eszközrendszere A játéktevékenység eszközei: A költségvetés keretein felül, óvodánk minden évben jelentős összeget fordít játékeszközök beszerzésére (pályázati úton, alapítványi felajánlásokból, szülői, szponzori adományokból), így biztosítjuk a játékhoz szükséges eszközök, bábok, képességfejlesztő játékok cseréjét és bővítését. Eszköztárunk kiegészült a Kompetencia alapú programcsomag speciális eszköztárával.

Az óvodai tanulás eszközei: A szakmai eszközök beszerzése részben költségvetésből, másrész pedig a már említett támogatásokból történik. Bővítésük minőségi és mennyiségi szempontból folyamatos. Jelentős mértékben bővült a mozgáskultúrát, mozgásigényt, és az értelmi képességeket fejlesztő eszköztárunk. A kreativitást fejlesztő és ábrázoló tevékenységekhez szükséges anyagok folyamatos pótlására megoldott

Mese- és szakkönyv ellátottság: A mesekönyv ellátottságunk elfogadható. A szakkönyvek és az elhasználódott verses könyvek bővítése, illetve pótlása is folyamatos, melyet szintén pályázati forrásból próbálunk fedezni.

Oktatástechnikai, informatikai és audiovizuális eszközök: Minden csoportszobának van saját CD lejátszós rádiója. Egy televízió, egy videó magnó, egy DVD lejátszó, egy fényképezőgép, és egy videó kamera áll rendelkezésünkre, melyeket a csoportok igény szerint használhatnak. Rendelkezésünkre áll két új számítógép, mely a fénymásoló segítségével (fekete-fehér) nyomtatásra alkalmas. A programunk megköveteli az új informatikai eszközök alkalmazását, ezért ezek nélkülözhetetlenek a mindennapi munkánkban. Az eszközök beszerzése, részben pályázati forrásból valósult meg.

„ A mi feladatunk,hogy hagyjuk szabadon megnyilvánulni, a lehető legkevesebb kényszerrel, hogy éreztessük vele gazdagságát, és felismertessük vele értékeit.” ( Célestin Freinet)

11


4. ÓVODAKÉP, ÓVÓNŐKÉP, GYERMEKKÉP „Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben.” (Rousseau)

a.) Óvodaképünk Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek harmadik életévétől, az iskolába lépésükig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és a tárgyi környezet biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Fontosnak tartjuk, hogy olyan óvodai életet szervezzünk, amely a szabadság és az ésszerű korlátok rendszere alapján biztonságot nyújt a gyermekeknek. Ez az alapja a testi, érzelmi, és szocializációs fejlődésüknek. Biztosítjuk az önérvényesítés, az alkalmazkodás harmóniájának kialakulását, ezzel fejlesztjük a gyermekek pozitív énképét. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezettudatos magatartásának kialakulását.

környezete

biztosítja

a

gyermekek

Nevelésünk átfogja a kiemelt figyelmet igénylő, és a különböző fejlettségi fokon álló gyermekek komplex nevelését, fejlesztését. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális, és az értelmi képességek egyéni, és életkor-specifikus alakításáról. Különös figyelmet fordítunk - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak, és fejlettségnek megfelelő tevékenységekre - a mással nem helyettesíthető játékra. A tevékenységeken keresztül nagy hangsúlyt kap, az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítése, és a gyermekek egészséges fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtése. Feladatunk az esztétikus, élményekben gazdag óvodai környezetet megteremteni minden gyermek számára. Nyitottságunkkal biztosítjuk, hogy a szülők, gyermekük mindennapi óvodai életébe betekintést nyerhetnek. Olyan otthonos környezetet alakítunk ki, ahol mód van együttlétre, de az elkülönülésre is.

b.) Óvónőképünk Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelés kulcsszereplője az olyan óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára, akit a gyermekszeretet, a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértés, és a segítőkészség jellemez, valamint: Felkészíti a gyermekeket az óvodából az iskolába való minél zökkenő mentesebb átlépésre. Megvalósítja a pedagógiai, integrációt, és elfogadja az inkluzív pedagógiát. Differenciáltan értékeli, és fejleszti a gyermekeket, mert hiszi, hogy minden gyermek 12


fejleszthető. Tiszteletben tartja a gyermekek egyéniségét, személyiség jegyeiket, és másságát. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt jelent a gyermekek számára. Megfelelő eszköztárral rendelkezik ahhoz, hogy cselekvéseken keresztül fejleszteni tudja a készségeket, képességeket. Segítő odafigyeléssel együtt él a gyerekekkel, vidámságban, szeretetben, feltétel nélküli elfogadásban felismeri bennük az értékeket, tehetséget. Legyen önálló, tevékeny, leleményes, rugalmas, figyelmes, kitartó, őszinte, kreatív, és minden jóra nyitott.

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy (szükség esetén) megteremtsük annak lehetőséget, hogy a migráns gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, és anyanyelvét. Ezen tulajdonságokat óvodánk filozófiájának, alappillérének tekintjük.

c.) Gyermekképünk Közös szemléletünk alapja, hogy minden gyermek a felnőttektől függő, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Az Alapprogram a nevelésünk alapja. Mindig a gyermek személyiségére alapozva végezzük nevelő munkánkat, amely gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányai csökkenjenek Az egyénre való figyelés elengedhetetlen, hiszen a gyermekek különböző genetikai adottságokkal születnek, különböző körülmények között nevelődnek. A különbségek természetesek, melyeket tudomásul kell vennünk, akár érésük sajátos törvényszerűségeit, élményeiket, érzelmeiket, magatartásukat, értelmi képességeiket tekintve is, ezért a velük való bánásmód sem lehet azonos. A gyermekeinket életkori sajátosságaik, egyéni képességeik figyelembe vételével differenciált módon, játékosan, főként tapasztalati úton szerzett megfigyeléseikre építve neveljük. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Hisszük, hogy így kialakul az óvodás gyermekek tartása, önállósága, tevékennyé, önállóvá válnak. Jó érzéssel tölti el őket a felfedezés, a kreatív gondolkodás, ás a rácsodálkozás öröme. Olyan személyi és tárgyi feltételeket biztosítunk, melyeknek meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségének szabad kibontakoztatásában, és elősegítik a környezettudatos szemlélet, és magatartás megalapozását. Nevelőmunkánkkal segítjük a gyermekeket az iskolai közösségbe, majd a társadalomba történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlesztésében. Óvodai nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Segítjük, és támogatjuk azon gyerekek fejlődését, akiknek fejlettségi szintje elmarad az átlagostól.

13


Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni: ☺ Akik, képesek eligazodni környezetükben, bátran, szívesen, folyamatosan kommunikálnak, együttműködésre törekszenek; ugyanakkor megőrzik egyéniségüket, a közösség szolgálatában ☺ Akik, képesek a másság elfogadására, a különbözőségeket természetes módon élik meg. ☺ Akik, a személyi és tárgyi környezet iránt nyitottak, tisztelik, óvják és védik azt.

A gyermekek jogai: ☺ Biztonságos, egészséges környezethez, ☺ Szeretethez, bizalomhoz, tisztelethez, ☺ Elfogadáshoz, megértéshez, ☺ Játékhoz, mozgáshoz, igényeinek megfelelően, ☺ Egyéni tempót figyelembe vevő fejlesztéshez, ☺ A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek az integrálódáshoz

14


5. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Alapvető azonosságok mutatkoznak pedagógiai programunk, az Óvodai nevelés játékkal, mesével és a kompetencia alapú óvodai programcsomag alapelvei között. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést. Joga van a szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, saját fejlődési üteméhez. A gyermek ennek érdekében olyan nyitott, rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni személyiségének fejlesztéséhez, képességeinek kibontakoztatásához. A gyermekek mindenek felett álló érdekét mindenkor figyelembe vesszük, és együttműködünk a szülőkkel a megvalósításban. A játék a gyermek legelemibb pszichés szükséglete, életformája. Olyan óvodai életet szeretnénk megteremteni, ahol a gyermekeknek igazi gyermekkoruk van, meghagyva a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. Játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerezzen ismereteket, tanuljon, jusson sikerélményekhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség - képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A legváltozatosabb játéklehetőségekkel, tapasztalások, megfigyelések sorozatával, ötleteik megvalósításával, önállóságuk, szervezőképességük kipróbálásával teremtődjenek meg az iskolára alkalmas életmódra való felkészítés alapjai. A munka jellegű tevékenység felfogása játékos, önkéntes. Az óvodás korú gyermek, munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, melyet a gyermekek önmagukért és a közösségért végeznek. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megéli a közösségért való tevékenykedés örömét, ami normák, értékek, szabályok, kialakulásához vezet.

A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által. Nem tanítjuk őket, viszont minden lehetőséget megadunk, hogy felfedezőként, kutatóként szerezhessenek ismereteket, tapasztalatokat. A játékba integrált önkéntes, cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. A gyermekeknek csak saját tapasztalatai alapján alakul ki annak a tudata, hogy a siker valószínűbb a kudarcnál, és a felnőttek segítőkészek, de senki nem tesz meg helyettük semmit, amire maguk is képesek. Az óvodában komplex nevelés folyik. A különböző tevékenységek összefonódnak, kiegészítik egymást. Ennek megfelelően a cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.

Az óvónő az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket, jelenléte indirekt a csoportban. 15


Tevékenységek által, és tevékenységeken keresztül történő fejlesztést valósítunk meg. Nem döntünk a gyermek helyett, alternatívákat kínálunk, megteremtjük annak a lehetőségét, hogy saját tevékenységein keresztül kísérletezzen, próbálkozhasson, újra kezdhesse cselekvéseit. Ne adja fel a tevékenységet, hanem maga akarja megoldani a problémákat, s ez a személyiségjegy a sikeres élet egyik kompetenciája. A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Fontos, hogy más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatuk során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék a gyermekeket, bennük társra, természetes támaszra találjanak. Ha ismerjük, átérezzük és képesek is vagyunk kimutatni, hogy megértjük a gyermekek helyzetét, problémáit, ha értő figyelemmel fordulunk a gyerekek felé, „úgy fogadjuk el, amint van, nem, mint lennie kell”. Az egyéni, differenciált bánásmód minden gyermeket megillet. A gyerekek más-más előélettel, kompetenciákkal jönnek óvodába. A gyermek saját szintjéhez viszonyított fejlődése a lényeges. Folyamatosan figyelemmel kísérjük egyéni fejlődésüket, ehhez igazítjuk az elvárásokat.

Az anyanyelvi nevelés hassa át az óvodai nevelést, legyen tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.

Az emberek közti kommunikáció legfontosabb eszköze az anyanyelv. Ha a gyermekeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban beszélnek, hanem gondolkodásuk is fejlődik. Anyanyelvi nevelésünk komplex folyamat, amely jelen van minden nevelési folyamatban. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. A komplexitás érvényesül a gyermek személyiségében, amikor megteremtjük annak a lehetőségét, hogy ne csak a csoport, a közösség tagjaként élje mindennapjait, hanem mint önálló személyiség. Akkor fejlődik énképe, ha módja van az óvodai élmények egyedi megélésére, feldolgozására, s ezek az egyedi vonások mindenki által tiszteletben tartandók és elfogadandó. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, rugalmas szokásrendszer. Segít nekik abban, hogy a gyermekek a körülöttük lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassák – fejlődik normarendszerük, mely további fejlődési szakasznak az alapja. Alapelv a megfelelő életvitel, egészséges életmód iránti igény kialakítása. Rendszeres életritmus, megfelelő napirend, a felfokozott mozgásigény kielégítése. Környezettudatos viselkedés megalapozása. 16


A gyermek tisztelje a környezetét, bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne. A környezet megszerettetése, tisztelete, óvása, sok megfigyelés, kísérlet, tapasztalat, összefüggések keresése hassa át mindennapjainkat. Épüljenek be a népi megfigyelések. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus példája elengedhetetlen. Fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai szokásokhoz. Korrekt, partneri együttműködés, a családok segítése, erősítése közös ügyünk, a családok belső szokásait tiszteletben tartjuk. Napi kapcsolatban állunk a szülőkkel, így az együttnevelés, együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított.

Inkluzív pedagógiánk alapelvei A)

Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással- a gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. A gyermek joga, hogy állapotának megfelelő segítséget kapjon, személyisége védelméhez, fejlesztéséhez, hátrányai kiegyenlítéséhez. A nevelési eszközök az adott gyermek szükségleteihez történő alkalmazhatósága. Fontos a gyermek folyamatos megfigyelése. Differenciáló, önértékelésre is alkalmas módszerek megléte. Mikro csoportos, három szintre történő tervező munka. Folyamatos visszacsatolás, nyomon követés.

1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő, halmozottan hátrányos helyzetű társaikat, a segítőkészség legyen természetes számukra. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iránti elvárásainkat a gyermek szociokulturális helyzete, a sajátos nevelési igényű gyermekek iránti elvárást, a fogyatékosság jellege, súlyossága határozza meg. Példamutató emberi magatartást és nagyfokú toleranciát mutatunk minden helyzetben, az esélyegyenlőség elvét betartva. Feladatunk: - rendszeres óvodába járás mellett, folyamatos megfigyelésük, gondozásuk, hátrányuk csökkentése. - Elhanyagoló bánásmód csökkentése - Ingerszegény környezet ellensúlyozása 2. Migráns gyermek A hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Lehetőséget teremtünk a magyar nyelv elsajátítására. Nyitott és 17


elfogadó magatartást tanúsítunk más anyanyelvű gyermekek kultúrája iránt. Feladatunk: - A családra is kiterjesztett befogadás, beillesztés - Oldott, beszélő környezet megteremtése - Hagyományokhoz való kötődés biztosítása - Differenciált nevelés és egyenlőség pedagógiájának megteremtése 3. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek Az óvoda felvállalja a pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral küzdő gyermekek integrált nevelését, a szakemberek javaslata alapján. Feladatunk: - Minden gyermek fejleszthető - Képességekre épülő egyéni bánásmód - Differenciált fejlesztés - Szükségletek kielégítése - A gyermek meglévő képessége a kiindulási alap - A teljes élethez való jog - A pedagógus a nevelési feltételeket teremti meg - A z óvodapedagógusok érzelmileg azonosulnak a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel 4. Nemzetiségi kisebbség Feladatunk: - A társadalomba való befogadás - Egyéni autonómia tisztelete - Másság tisztelete - Esélyegyenlőség biztosítása - Multikulturális szemlélet kialakítása - Humanizmus - Előítéletek megszüntetése - A tudáshoz, tanuláshoz való jog biztosítása 5. Kiemelten tehetséges gyermek Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikrocsoportos tevékenységszerve– zés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében. A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik. Ez lehet intellektuális (különböző tudományterületeken kimagasló: matematika, nyelv), művészi (képzőművészet, zene), pszichomotoros (sport, tánc) vagy szociális tehetség (szervező, irányító). A tehetségfejlesztés módjai: - Gazdagítás, dúsítás: A nevelés, tanulás a többi gyermekkel együtt történik, de a tevékenységek során megjelenik a differenciálás és különleges tehetséggondozásban részesülnek az intézményben vagy az intézményen kívül. - elkülönítés, szegregáció: külön tanulnak más tehetségekkel. 18


- gyorsítás, léptetés: a tehetséges gyermek társainál gyorsabb tempóban halad az ismeretek elsajátításában. Lehetőségek az óvodában:  Mozgás ( ovi-foci, néptánc, görkorcsolya )  Vizuális nevelés ( vizuális alkotások készítése pályázatokra )  Anyanyelvi nevelés ( helyi és kistérségi vers- és mesemondó verseny )  Gondolkodás fejlesztése (vetélkedők)  Környezetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés )  Drámajáték (mesedarab előadása falurendezvényeken )

B) Individualizálás Az individualizáló nevelés, fejlesztés, olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az életkori szakaszonként megjelenő általános jellemzők mellett, az ember egyediségére irányul a figyelem. Az individualizáció érdekében az óvodapedagógus érzékenyen reagál a gyermekek különbözőségeire. Az individualizáló nevelés erősíti az egyediséget, de ugyanakkor támogatja a gyermek szocializációját is; áthatja az egész óvodai nevelést, annak minden tevékenységét. Az individualizált neveléshez elengedhetetlen a gyermek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve. Az erősségek vagy hátrányok figyelembe vételével az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése. Fontos a személyes kontaktus biztosítása a különböző tevékenységekben, a gyermek testi- lelki szükségleteinek figyelembe vétele. Szükség szerint, egyéni igényekhez igazodva az időleges szeparáció biztosítása, a személyesség biztosítása, a gyermek munkáinak tárolásánál, megőrzésénél. A gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése. Az individualizálás lehetőségei a játékban: Kiemelt szerepe van a szabad játéknak. A gyermek valódi játszótársa kezdetben a felnőtt. Fontos a köztük lévő személyes kontaktus, mely megnyilvánulhat kommunikációban, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermeket a felnőtt utánzására, a minta követésére a társakkal való kapcsolat kialakításában. A szocializáció elsődleges színtere a család, majd kialakulnak a kortárs kapcsolatok. Az egészséges személyiség, megőrzi egyediségét, de ugyanakkor megtanulja az együttműködést. A közösségi szabályok kialakításában nagy szerepe van az óvodapedagógusnak.

C) Differenciálás A gyermekek fejlődésbeli eltéréséhez való alkalmazkodás a differenciálás. Az óvodapedagógustól tudatos, tervszerű felkészülést igényel az egyes tevékenységek megszervezése, így biztosítva a gyermekek számára a választás és döntés lehetőségét. Ha a gyermek az általa kijelölt feladatot teljesíti, sikerélménye lesz, amely tovább motiválja, míg a kudarc kedvezőtlenül befolyásolhatja további tevékenységeit. 19


Eszközei: -

Technikai megoldások, eszközök

-

Szervezeti keret, tartalom

-

Munkaformák

-

Képességszintek

D) Interkulturalizmus és multikulturalizmus A migráns gyermekek óvodáztatásukra ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a magyar gyermekekre. A nem magyar állampolgárságú gyermekek, a magyar gyermekekkel azonos feltételekkel kell, hogy igénybe vehessék az óvodai ellátást. Nyelvi, kulturális hátterük, korábbi szocializációjuk miatt, különleges pedagógiai munkát igényelnek. Feladatunk, hogy felkészítsük őket az iskolai életre, elősegítsük társadalmi integrációjukat. Kiemelt feladat a magyar nyelv megismerése, más népek kultúrájának elfogadása. A hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek nevelése, egyéni fejlesztési terv alapján történik, a többi gyermekkel együtt. A nyelvi és kommunikációs, a szociális kompetenciák fejlesztése, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, játékba ágyazott tevékenységek közben történik. Az interkulturális, kultúrák közötti kapcsolatot jelent, a multikulturális pedig az elkülönülő kultúrák együttélését,egymás mellettiségét, egymásra gyakorolt hatását jelenti. Ez mikro szinten érinthet kisebb csoportokat, vagy akár egy egyént, aki több kultúrát hordoz. A multikulturalizmus, azaz a társadalom különböző csoportjainak együttélése, különféle elvárásokat és stratégiákat alakított ki a többség és a kisebbség részéről. A multikulturális nevelés, demokratikus nevelési rendszert feltételez, ahol a gyermeknek joga van saját kultúrájának megtartása mellett, a társadalmi integrációra.

20


6. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ CÉLJAI ☺ Alapvető célunk, hogy elősegítsük a 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kialakulását, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. ☺ Gyermekeink az életkoruknak leginkább megfelelő légkörben, számunkra legfontosabb tevékenységformában, a játékban szerezhessenek minél több élményt, tapasztalatot az őket körülvevő világról. ☺ Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, környezetében jól tájékozódó, nyitott, fogékony, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó személyiséggé válik. ☺ A kompetencia alapú nevelésnél célunk az alapkészségek, és a kulcskompetenciák fejlesztése. ☺ Komplex személyiségfejlesztés, a sajátos nevelési igényű gyermekek fogyatékosságaikból eredő hátrányok csökkentése, teljes értékű gyermek nevelése az esélyegyenlőség megteremtésével. ☺ Olyan nyelvi kommunikációs, önértékelő képességgel rendelkező, kreatív gyermekek nevelése, akik rendelkeznek majd az iskolai élet megkezdéséhez szükséges kompetenciákkal. ☺ Tudatosabb együttműködés a családokkal, hogy kialakulhasson a gyermekek fejlődését elősegítő, fejlesztő családi beállítódás. Fontos a gyermeki aktivitás, motiváltság kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, a kompetenciaérzés kialakítása és fenntartása, gondolataiban, érzelmeiben egyaránt érzékeny, boldogulni akaró, értéktisztelő, a megtalált harmóniát megtartó, élvező emberré váljon, tiszteletben tartva a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, segítenünk kell önkifejezésükben, személyiségük természetes fejlődésében, a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek és halmozottan hátrányos gyermekek hátrányainak kompenzálása, személyiségfejlődésük, szocializációjuk megtámogatása, a hátrányok kompenzálása az esélyegyenlőség biztosításával, az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentességének megvalósítása.

Feladatunk: Az óvodás gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. ☺ A gyermekek

személyiség fejlődésének 21

megfelelő

óvodai

környezet

biztosítása,


kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör, egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe vevő szokás-és szabályrendszer kialakítása. ☺ A szabad játék feltételeinek biztosítása. ☺ Gyermekközpontú nevelésünk tegye lehetővé a gyermekek testi, szociális, értelmi, érzelmi és erkölcsi képességeinek egyéni alakulását. ☺ Fontos feladatunk, hogy az ismeretközpontú nevelésről, oktatásról a kompetenciákra - az ismeret, attitűd, képesség - hármas egységére fektessünk hangsúlyt. ☺ A kiemelt figyelmet igénylő gyermek és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált, differenciált nevelésének kialakítása, az előítéletek maximális mérséklése. Ezek a gyermekek elsősorban gyermekek, és csak másodsorban sajátos nevelési igényűek. A személyiség komplex fejlesztése kiemelt feladat, jelen van valamennyi tevékenységünkben. ☺ A gyermekek az óvodáskor végére váljanak alkalmassá az iskolai élet sikeres megkezdésére testi, lelki, erkölcsi, értelmi, szociális téren, egyaránt. ☺ A szülők fokozott bevonása az óvodai életbe, a gyermekek fejlesztésébe. Óvodánk a környezetünk igényihez igazodva azok által befolyásolva, szakmailag önálló intézményként a családi nevelést kiegészítve végzi a gyermekek nevelését. A társadalmi változásokat követve fontossá vált az inkluzív pedagógiai szemlélet, a teljesítmény képes tudás, ezért fontossá vált óvodánkban, hogy alkalmazzuk a kompetencia alapú nevelést. Ennek jelentősége, mássága abban áll, hogy a tanulási - tanítási folyamatnak aktív részesévé válik a gyermek. Megalapozza, előkészíti az élethosszig tartó tanulás folyamatát. Programunkat elsősorban a szokásokon, a környezettel való élményszerű kapcsolatokon és a hétköznapok történésein keresztül valósítjuk meg. E mellett fontos szerepet kapnak a mesék, dalok, versek, gyermeki játékok, kreatív alkotások, amelyek természetes módon kapcsolódnak élethelyzetekhez, gyermeki szükségletekhez, cselekvésekhez. Nevelésünk során figyelembe vesszük, hogy a gyermeket érzelmeik irányítják. Ennek érdekében, befogadó, élményekben gazdag nevelő környezetet alakítunk ki. Ennek összetevői: Társas élmények A családból a kisgyermek az óvoda társas közegébe kerül. A társas élmény az együttes cselekvésekben kap indítékot, tartalmat és örömet. Az együttléttől, az együttműködésig vezető úton a gyermekek sokféle, sokszoros kapcsolatban tapasztalják meg az együttes élmény örömét. Sokszintű tevékenység élménye Óvodai életünk a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez, fejlettségi szintjéhez igazodva nap, mint nap sokféle tevékenységet kínál, amelyből ki-ki a saját választása alapján élheti át, a neki legmegfelelőbb érzéseket s dolgozhatja fel kellemes, vagy kellemetlen élményeit. A felfedezés élménye A gyermekek számára élményt jelent a személyes énjének felfedezése és a világ apró csodáinak birtokba vétele. A világra rácsodálkozó kicsi, mindent a meglepetés erejével él át, így sajátítja el az érzelmek széles skáláját. 22


Önkifejezés élménye A komplexitás érvényesül a gyermek személyiségében is, mely magában foglalja azt is, hogy az egyes gyermek ne csak a csoport, a közösség tagjaként élje mindennapjait, hanem mint önálló személyiség. Akkor fejlődik én-képe, ha módja van az óvodai élmények egyedi megélésére, feldolgozására, s ezek az egyedi vonások mindenki által tiszteletben tartandók. Együttérzés élménye Óvodánkba különböző szociokulturális helyzetből, más-más kompetenciákkal érkeznek a gyermekek. A társadalmi változások átmenetileg vagy hosszabb távon nehéz helyzetbe hozhatnak egyes családokat, melynek hatásait a gyermekek is magukkal hozzák az óvodába. Érdekükben képviseljük azokat az értékeket, amelyek önzetlenségben, segítőkészségben, a másság elfogadásában nyilvánulnak meg. Az együttélés során e humánus emberi érzelmek átélésére minden lehetőséget kihasználunk.

23


7. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: a) az egészség és környezeti nevelés alapelvei- Az egészséges életmód alakítása b) a környezettudatos magatartás megalapozása c) az óvoda egészségvédő programja d) az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása, e) az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

a.) Az egészség és környezeti nevelés alapelvei. Az egészséges életmód alakítása „A természet hatalmas, az ember parány. Ezért az ember léte attól függ, hogy milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti és használja fel erőit a saját hasznára. (Szentgyörgyi Albert)

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermekek személyiségfejlődésének megfelelő, óvodai környezetet biztosítunk. Tevékenységekben, és élményekben gazdag óvodai életet szervezünk, mely keretein belül a gyermekek pozitív megerősítést kapnak. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a szűkebb és tágabb környezetük szépségeire, hangsúlyozzuk annak védelmét és tisztán tartásának fontosságát. a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, egészségmegőrzése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, biztonságos környezet biztosítása; a környezettudatos magatartás megalapozása. megfelelő szakemberek bevonásával – szülővel, óvodapedagógussal együtt működve, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

24


Az egészséges életmódra nevelés célja: A gyermekek testi - lelki fejlődésének elősegítése, a nevelési hatások kedvező feltételeinek megteremtése. Pozitív kapcsolat kialakítása, a természeti és társadalmi környezettel.

Az egészséges életmódra nevelés feladata: ☺ az egészséges életvitel kialakítása. ☺ a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése ☺ mozgásigényük kielégítése, mozgásos kompetenciák fejlesztése ☺ egészséges, gondozott környezet kialakítása ☺ életmódformálás a családokkal együtt.

Az egészséges életmód kialakításának színterei: Csoportszobák, és egyéb helyiségek Az udvar A tornacsarnok (iskolai) A játszótér A természetes környezet (erdő- mező) A gyermekeknek minden nap lehetőséget adunk az edzésre. ☺ Sokat tartózkodunk a szabadban, növelve ezzel a gyermekek ellenálló képességét. ☺ Tudatosan törekszünk a mozgásigényük folyamatos kielégítésére a jól megválasztott inger gazdag környezetben, ahol mászásra, ugrásra, egyensúlyozásra, futásra van lehetőség. ☺ Kiemelt figyelmet fordítunk a koordinációs kompetenciák fejlesztésére ☺ Arra törekszünk, hogy az udvar játszóhelyei biztosítsák a több órás kinn tartózkodás lehetőségét a megfigyeléshez, tapasztalatszerzéshez.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek is van igénye a mozgásra, ám a sorozatos kudarcélményekkel, sikertelenségekkel esetleg motiválatlanná válhatnak. Ezért fontos feladatunk a biztatás, a gyermekek helyes módon, és mértékben történő segítése. A gyermekek alvásigényének egy részét, óvodánk biztosítja. A nyugodt pihenés feltétele a csend, a biztonság hangulatát az intimitással, a testközelséggel, a mindennapi mesével, halk altatóval biztosítjuk.

25


Az egészség megőrzéséhez szükség van az ellenálló képesség fokozására, a szervezet edzésére. Az időjárási viszonyoktól függően rendszeresen tartózkodunk a szabadban. A levegőzést rossz idő esetén, az udvari fedett pavilonban biztosítjuk. A napfürdőzésre, az időjárási, és sugárzási viszonyokhoz alkalmazkodva teremtünk lehetőséget. Télen megfelelő feltételek esetén szánkózást szervezünk. Igyekszünk minél több olyan eszközt beszerezni, amivel a napi 10-30 perces intenzív mozgás lehetővé válik (labda, trambulin, mozgáskotta, Wesco elemek, tini kondi, stb.) Célunk: elérni, hogy a gyermekek legyenek igényesek testük, ruházatuk tisztaságára, rendezettségére. A testápolás, gondozás, mint szükséglet intim kapcsolatot feltételez, időigényes. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Az egyéni sajátosságoknak, és a gyermekek eltérő fejlettségének megfelelően nyújtunk segítséget, esetlegesen szükség lehet tárgyi segédeszközökre, a gyermek állapotától függően. A még nem elsajátított tevékenységeket, el kell végeznünk a gyermek helyett, miközben új sémákat tanítunk egy-egy önkiszolgálási lépéshez, ez azonban nem jelenti azt, hogy ők nem képesek ezeket megtanulni. Az óvodába lépéstől kezdve ösztönözzük az önálló testápolást. Megteremtjük a feltételeket, az intimitást, a kézmosáshoz, a WC használatához, fogmosáshoz, fésülködéshez. Minden gyermeknek saját jellel ellátott törülközője van. A megfelelő öltözék nagyon fontos a gyermekek számára. Igyekszünk elérni, hogy az, praktikus, kényelmes és az időjárásnak megfelelő legyen. Az öltözőben a gyermekek cipőt váltanak, erre a célra szobacipőt vagy szandált tartunk alkalmasnak. A növekedés, fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. Óvodánk az ételt a középső és nagycsoportos korú gyermekek részére készen kapja, de a kisebb korcsoportoknak helyben főz a bölcsődei szakács. Lehetőségünk van a tej, tojás és liszt érzékeny gyermekek diétás étkeztetésére. Rendszeresen fogyasztunk zöldségeket, gyümölcsöket, melyek előkészítésében a gyermekek is részt vesznek. Az étel elfogyasztására nem kényszerítjük a gyerekeket, igyekszünk elérni, hogy mindent megkóstoljanak. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. Ennek megszervezési módját a csoportok szokás, és szabályrendszere tartalmazza. A személyiség fejlesztéséhez egészséges, biztonságos környezetre van szükség. Az óvoda épületében és udvarán betartjuk a közegészségügyi előírásokat. A dajkák rendszeresen takarítanak, elvégzik a szükséges fertőtlenítést. Megteremtjük a személyes higiénia feltételeit mind a gyermekek mind az óvoda dolgozói számára. Az óvodai egészségnevelést közvetlenül az egészségügyi szakszolgálat (orvos, védőnő), és a speciális korrekciós feladatot ellátó személyek (logopédus, pszichológus) segítik.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Kompetenciák: ☺ Kialakul a gyermekek tisztaság igénye. ☺ Egyre bővebb ismeretekkel rendelkeznek testükkel, mozgással, a táplálkozással, egészség megóvással kapcsolatban 26


☺ A testápolási szokásoknak megfelelően önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fésülködnek. ☺ A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. ☺ Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot a kancsóból, a nagycsoportosok önállóan szednek maguknak az ételből. ☺ Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, kést, villát. Étkezés közben halkan beszélgetnek. ☺ A hőmérsékletnek megfelelően, önállóan begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

öltözködnek,

vetkőznek,

ruhájukat

ki-

☺ Levetett ruháikat esztétikusan összehajtva teszik a helyére. ☺ Környezetükben igyekeznek rendet rakni, rendet tartani. ☺ Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. ☺ Megtanulnak, alkalmazkodni környezetükhöz, környezetükben biztonságosan mozognak, jól tájékozódnak. ☺ Mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését képesek szándékosan irányítani.

b.) A Környezettudatos magatartás megalapozása „Csak ha megértjük a világot, akkor tudunk aggódni érte. Ha már aggódunk, akkor segíteni is fogunk rajta. Ha segítünk is, azzal mindent megtettünk a megmentéséért.” (Jane Goodall) Az egészségünket, az életünk minőségét meghatározza a bennünket körülvevő természeti és társadalmi környezet minősége. Az elmúlt évtizedekben kedvezőtlen változások történtek, mint például a klímaváltozás, a nagyfokú erdőirtások, fajok kihalása. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk elengedhetetlen egyfajta szemléletváltás. A környezettudatos magatartás kialakítását, már egészen kisgyermekkorban el kell kezdeni. Az óvoda ehhez optimális feltétteleket biztosít, építve a gyermek érdeklődésére, tudásvágyára és nevelhetőségére. Mindehhez elengedhetetlen az óvodapedagógusok tudásának elmélyítése a környezettudatos nevelés elméleti és gyakorlati megvalósításáról, illetve a környezet- és természetvédelemről. Magyarországon a Környezetvédelmi Törvény ( 54. 1. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól) cikkelye rögzíti, hogy minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. Cél: A környezeti értékek megbecsülése, a környezettudatos szemlélet kialakítása, a hagyományok ápolása, az erkölcsi értékek alakítása. A környezettudatos szemlélet kialakítása, csak az erkölcsi normák betartásával, szokásrendszerek kialakításával valósulhat meg.

27


Feladat: olyan változásokat eszközölni a gyermekek viselkedésében, magatartásában, mely során természetessé válik a környezet védelme. A gondolkodásmód, az életmód, a szokásrendszer helyes alakítása Az élet tiszteletére nevelés Az elődeinktől átvett hagyományok őrzése és átadása az utódoknak változást elérni az óvodapedagógusok nevelőmunkájában, értékmegtartó és értékátadó tevékenységeikben. Módszertani segítséget adni a pedagógusoknak az ökoszemlélet kialakításához. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy úgy elégítsük ki a jelen szükségleteit, hogy ne csorbítsuk a jövő szükségleteit. A jövő érdekei szerint kell formálnunk a gyermekek szokásrendszerét, mentalitását, érzelmi viszonyulásait és kapcsolatait. Kapcsolatát önmagával, más emberekkel, az életmódjával és szokásaival, kapcsolatait a fogyasztással, az energiával, a levegővel, a vízzel, a hulladékkal. Mindezeket a feladatokat csak a családokkal együtt tudjuk megvalósítani, élethosszig tartó folyamatban. A környezettudatos magatartás kialakítására lehetőség van az óvodában, a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma keretein belül is. Ez a folyamat valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. A természeti és társadalmi környezet témaköreivel minden korcsoportunk megismerkedik. Témáinkban építünk a családból hozott tudásra, élményekre. Csökkentjük a hátrányokat, hiszen mi is élményekhez, tapasztaláshoz jutatjuk azokat a gyermekeket, akik ingerszegényebb környezetből érkeznek. A differenciált fejlesztés elvét alkalmazzuk sokszínű tevékenységeinkben, szem előtt tartva a fokozatosság elvét is. A közvetlen környezet megfigyelésétől haladunk a tágabb környezetünk megismerése felé. A komplexitás megjelenik itt is. - Az élményeit, tapasztalatait megjeleníti, ábrázolja a gyermek. - Fejlődik nyelvi kifejezőképessége. - A környezettel való ismerkedés közben alakulnak társas kapcsolatai. - Környezetéből szerzett élményeit, ismereteit felhasználja játékában. - A testünk témakör feldolgozása kapcsolódik a testnevelés foglalkozáshoz. - A környezet alakítása, szépítése közben érvényesül a gyermek munkája. - Élményei, hangulatai megjelennek a versekben, mesékben, esetleg mesébe fogalja a gyermek az érzéseit. - A dalok, énekes játékok kapcsolódnak a népi hagyományok őrzéséhez. - Pozitív érzelmi viszony alakul ki környezete, lakóhelye, szülőföldje iránt. - Környezetében felfedezi a szépséget, tisztaságot, ezáltal fejlődik esztétikai érzéke. - A tárgyak, jelenségek mennyiségi viszonyai, megfigyelései megalapozzák matematikai ismereteit, fejlesztik logikus gondolkodását.

Tevékenységeink: • LEVEGŐ: helyes légzés, helyes orrfújás alakítása • Akváriumi halak telepítése, gondozása • Autómentes világnap • TŰZ: Télen a madarak etetése • Adventi készülődés- hagyományok ápolása (Luca napi búzaültetés) • VÍZ: Húsvéti népszokások • Téli játékok: szánkózás, hógolyózás, hóember építés • Farsangolás • FÖLD: Növények gondozása a csoportban, illetve az óvoda előkertjében • Kirándulások szervezése a közeli nádasba, a szegedi Vadasparkba 28


• • • • •

Látogatások a közeli tanyákon, ismerkedés a háziállatokkal Pünkösdi ünnepek Gyümölcsnapok szervezése Családi nap-a mozgás jegyében Szelektív hulladékgyűjtés

c.) Az óvoda egészségvédő programja Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a gyermek kiegyensúlyozott lelki fejlődését, segítse a gyermek környezethez való alkalmazkodását, felkészítse őket a környezetből érkező káros hatások kivédésére. Olyan gyermekeket nevelünk, akik egyedi személyiséggel és más-más egészségi állapottal rendelkeznek, ezért életvitelük is különböző. A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, melyben a szülők és pedagógusok együttes munkája révén, a gyermek egészségi állapotának kedvező változása áll elő. Az óvoda mindennapos működését áthatják az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek. Pl.: Egészséges táplálkozás Mindennapos testnevelés, mozgás Személyi higiéné Testi-lelki egészség fejlesztése Bántalmazás, erőszak megelőzése Cél: Az egészséges életmód - (megfelelő táplálkozás, mozgás), környezettudatos magatartás és életvitel alakítása, a gyermekek testi és mentális egészségének megőrzése, valamint környezetük megóvása váljon kiemelt fontosságúvá. Ezen ismeretek segítségével fejlődjenek testi, értelmi és szociális képességeik. Tanulásszervezési és tartalmi elemek: Élményszerző napok szervezése Az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása Környezeti és egészségnevelési témák feldolgozása Óvodánk egészségnevelési alapelvei:  Nevelésünk célja a prevenció  Kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés  Kerüljük a megkülönböztetést, az előítéletet  Minden nevelési helyzet feszültségcsökkentő jellegű  Tiszteletben tartjuk a gyermekek és szüleik világnézetét. Az egészségnevelés, ezen belül a szomatikus, szociális és pszichés nevelés, mely meghatározza nevelési rendszerünk irányultságát. Egészségnevelési programunk célja, feladata és tartalma szorosan összefügg egymással. Programunk az egészséges életmód kialakítására törekszik, így minden nevelési területet át kell hatnia. Nevelőtestületünk úgy ítéli meg, hogy kiemelten kell foglalkoznunk a mentálhigiénés területekkel. Mindennapi munkánk elengedhetetlen velejárója a lelki gondozás. Igyekszünk megtalálni minden gyermekben azt a sajátos vonást, azt a többletet, ami csak benne van meg, ami segít a gyermeknek a „pozitív énkép” kialakításában. A mentálhigiénés nevelés gyakorlati megvalósítása a gyermek viselkedésének folyamatos megfigyelésére épül. Az óvodapedagógusoknak a következő jelekre mindenképpen fel kell figyelniük. 29


Lelki problémákra utalhat: - nem érdeklődik a játékok, tevékenységek iránt, elhúzódik társaitól. - Hangulata gyakran változik, időnként szélsőségesen viselkedik vagy túlérzékeny - Kapcsolatigénye fokozott - Gyakran beteg, tartósan rossz a hangulata - Személyes tárgyaihoz nagyon kötődik, alig tud megválni tőlük - Nincs mesetudata - Hiányzik a játék öröme - Nincs önbizalma, nem mer játékot kezdeményezni - Jó értelmi képesség mellett, gyengén teljesít. Személyiségproblémákra utalhat: - nyugtalan, túlmozgékony, hipermotilitás jellemzi - figyelmetlen, szétszórt, túlzottan fáradékony, szorong - félelmek - önmagát „bántja”, tikkel, gyakran fáj a feje - rongál, bohóckodik, nem beszél társaival, rágja a körmét Mentálhigiénés nevelés területei a) egészséges életvezetés Legtöbbször nincs megfelelő rendszer, rendszeresség a gyermek életében. Az ember szokásrendjének alakítása, szokások kialakítása a korai gyermekkorban alakíthatók a legjobban, elsősorban a családi nevelés keretein belül. A gyermek biztonságérzetét az anya- gyermek kapcsolatnak kell megalapoznia. A szociális biztonságérzés nem csak a „valakihez tartozást” jelenti, hanem az önállóságot is. A túl sok korlátozás rombolja a gyermek önálló törekvéseit. Az egészséges napirend kialakításának alapja a gyermek bioritmusa. Az aktív és pihenéssel töltött időszakok megfelelő aránya esetén lesz a gyermek fizikai és lelki fejlődése megfelelő. b) családi életre nevelés Mintát kell adni a helyes szerepekhez, hiszen sok családban felbomlottak a család kulturális tradíciói. c) stressz elhárítás Stresszt okozhat az óvodában a folyamatos zaj, vibráció, fény, a gyermek mozgásának korlátozása. Ezek kiküszöbölése, megelőzése a gyermekekkel foglalkozó felnőttek feladata. d) Egészségre káros szenvedélyek megelőzése - dohányzás - alkoholfogyasztás - egészségtelen táplálkozás - mozgásszegény életmód A program megvalósításának feltétele:a képzett, rátermett és odaadó, segítőkész óvodapedagógus. Az óvodapedagógusok és dajkák feladatai ⇒ Egészségvédő, pozitív mintaadás ⇒ Kulturált étkezés biztosítása ⇒ Egészségnevelés-, fejlesztés ⇒ Testi épség védelme ⇒ Környezeti, tárgyi feltételek biztosítása ⇒ Elemi higiénés viselkedésre szoktatás ⇒ Elegendő idő biztosítása a tevékenységekhez (öltözködés, tisztálkodás) ⇒ Nyugodt pihenés biztosítása (csend, kiszellőztetett csoportszoba) ⇒ Szülőkkel való együttműködés

30


Készségfejlesztési területeken biztosítani a tapasztalatszerzési, cselekvési, gyakorlási lehetőséget: ⇒ Érzelmek feldolgozása ⇒ Feszültségkezelés, társasági alkalmazkodás, véleményalkotás, problémamegoldás ⇒ Döntéshozatal, célkitűzések, magabiztosság. ⇒ Hatékony kommunikáció és kifejezőkészség fejlesztése

d.)Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása „Az ember úgy is nő, mint a fa, gyökereivel szerteágazó, rostjaival minél több, épebb kapcsolattal szívja, a világot annál magasabb lombot vethet.” (Németh László)

A gyermekek alapvető szükséglete az érzelem, amely szubjektív állapotát, környezetéhez való viszonyát fejezi ki. Az együttjátszás élménye, a szabályok, a szituációk, közös tevékenységek során jönnek létre, így a játék egyben a szocializáció fő színtere. Ezek biztosítják az egymásra figyelés, együtt érzés, önzetlenség, a másság elfogadása, a tisztelet képességének kialakítását.

Minden gyermek másként igényli a szeretetet, minden gyermek más érzelmekkel közelít a felnőttekhez, társaihoz. Ennek meghatározója az otthonról hozott érzelmi attitűd. A gyermekek szocializációja a családban kezdődik, és az óvodában folytatódik. Ez alapja lehet az új megértésének, az élmény feldolgozásának, az önkifejező, önérvényesítő törekvései kibontakoztatásának. Az óvodai gyermekközösség a tevékenységek rendszerén keresztül alakítható ki.

Célunk: Olyan légkör kialakítása melyben megvalósul a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, a közösségen belül a csoport normáinak elfogadásával. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a gyermekekben, az őket körülvevő környezet értékei, az emberi kapcsolatok, és saját maga iránt. „Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.”(ONAP) Érzelmi biztonságához szüksége van arra, hogy óvodába érkezésétől hazamenetelig elfogadó, szeretetteljes légkör vegye körül. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen fontos az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Feladatunk: ☺ Mindig vegyük figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, eltérő szokásait. ☺ Fontos, hogy már az első pillanattól kedvező érzelmi hatások érjék őket a gyermekgyermek, óvónő-gyermek, gyermek-dajka, egymás közötti kapcsolatát pozitív érzelmi viszony attitűd jellemezze. 31


☺ Mivel a gyermekek személyiségében az érzelmek dominálnak elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a családias, nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteli, derűs légkör megléte. ☺ A gyermekek viselkedéskultúrájára legyen fejlesztő hatással a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete. Az intézmény valamennyi alkalmazottja modellértékű szerepet tölt be. ☺ Fontos feladatunk a csoport normáinak kialakítása, és elfogadtatása az intellektuális érzelmek kielégítése, ébrentartása (kíváncsiság, felfedezés). Tudjon rácsodálkozni az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, és megbecsülje azokat. ☺ Neveljük a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. ☺ A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl.: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, szokásés kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődése, normarendszerének megalapozása. ☺ A játék során hangsúlyozni kell a társas kapcsolatok jelentőségét. ☺ Kommunikációt fejlesztő játékokkal színesítjük tevékenységeinket. ☺ Minden esetben hangsúlyoznunk kell a pozitív tulajdonságokat.

A kapcsolatfelvétel, a beiratkozással kezdődik, amelynek során lehetőséget adunk a szülőknek, hogy beszéljenek elképzeléseikről, elvárásaikról, ugyanakkor bepillanthassanak az itt folyó munkába, megismerkedhetnek a helyi nevelési programmal, az óvodai elvárásokkal. Érezzék, hogy „én és a gyermekem fontosak vagyunk, számítanak ránk.” Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermekek beszokását megkönnyíti, ha már rövidebb, hosszabb ideig el tud szakadni az anyától. Az anyukás beszoktatás biztonságot ad a gyermekeknek az új körülmények elfogadásához. Fontos, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. A befogadás a gyermek, a szülő, és óvodai dolgozók számára is nagy erőpróba. A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük a barátságok kialakulását, a különbségek elfogadását. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. Szükséges, hogy az intézmény alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak között kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemeze. Munkánk akkor, hatékony, ha a feladatokat az egyéni, és életkori sajátosságokat figyelembe véve, mindenki számára érthetően fogalmazzuk meg, és azokat vonzóvá tudjuk tenni.

Hagyományaink ápolása: A születés - névnapok megünneplése, ünnepek, néphagyományok, népszokások megjelenése tevékenységeinkben - jelzik azt, hogy fontosak vagyunk egymásnak a meglepetés izgalmával, készülődünk, együtt örülünk, ünnepelünk. A népszokásokkal megéreztetjük a gyerekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság 32


örömét, gyakoroltatjuk a viselkedés, és illem különböző formáit. Az ünnepek előkészületeinél érdekes, izgalmas előkészületek adódnak, amiből minden gyermek életkora, saját képességei, ötletei alapján veheti ki a részét. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti hozzá a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötödés alapja.

A fejlődés eredményei óvodáskor végére: Kompetenciák: ☺ A gyermekek szívesen járnak óvodába, játszanak együtt, képesek lesznek más csoportokkal való együttműködésre. ☺ A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek rész. ☺ A gyermekek személyiségét egyéniségüknek megfelelően a nyitottság, a barátságra való hajlam jellemzi. ☺ Figyelemmel, türelemmel hallgatják a felnőtt, társaik közléseit, érdeklődnek társaik iránt. ☺ Segítenek egymásnak, együtt éreznek, a közösségért szívesen dolgoznak, ébredezik bennük a közösségi öntudat. ☺ Az énkép, önismeret, önértékelés fejlődése révén képessé vállnak az önálló helyzetmegoldásokra, bíznak önmaguk képességeiben, önérvényesítésük, a társas kapcsolatban elfogatható módon történik. ☺ Örülnek a közösen elért sikereknek a közös élményeknek. ☺ Érzelmileg elfogadják egymást, társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják. ☺ Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása, az udvariasság, megjelenik szóbeli és magatartásbeli megnyilvánulásaikban. ☺ Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.

e.) Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés „ Az értelem fejlődése a mozgással, cselekvéssel kezdődik, sőt végső soron azzal is fejeződik be. A legmagasabb szintű absztrakció, vagyis az elméleti gondolkodás próbáját is a gyakorlat biztosítja. Az elemi és bonyolult alkotás folyamata egyaránt valamilyen gyakorlati eredményben jut kifejezésre. „ / Salamon Jenő/

Az óvodáskorú gyermek – legyen ép, vagy sérült – érdeklődő, kíváncsi. Rendezőelv nélkül szerez ismereteket, tapasztalatokat. Érzelmeit, vágyait sok esetben valósnak éli meg. 33


Célunk: ☺ Egyrészt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerbe foglalása; másrészt a belső érést segítő külső ráhatások az inger, és élmény gazdag környezet biztosítása, melyben az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás, valamint a mozgás fejlődése folyamatosan zajlik. ☺ A cselekvő kísérletezés, tapasztalatszerzés biztosítása, ezáltal fejleszthetők a kognitív funkciók. ☺ Olyan tapasztaltszerzést kell biztosítanunk a gyermekeknek, amellyel egyrészt a kiemelt figyelmet igénylő, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében feloldhatjuk az akadályoztatás miatti korlátokat, másrészt teret biztosíthatunk az egyéni érdeklődésre és fejlettségi szintre épülő tevékenységeknek.

☺ Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Feladatunk: Érzelmi indíttatású, játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül sokszínű élménnyel, tapasztalatszerzéssel a természeti, emberi, tárgyi környezet iránti érdeklődés felkeltése, a tudásvágy ébrentartása. A programunk élménykörök, tematikai csokrok, projektek formájában tervezi és szervezi a gyermekek megismerési folyamatait, óvodai életet. ☺ Az anyanyelv gyakorlásának egyik nagyon fontos eszköze az anyanyelvi játékok mindennapos beépítése tevékenységeinkbe. ☺ Fontos, hogy a játékok gyakorlása során törekedjünk arra, hogy a különböző beszédkészséggel rendelkező gyermekek mindegyike sikerélményhez jusson. ☺ Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. ☺ A gyermek életkorából adódó érdeklődésének kíváncsiságának figyelembe vételével biztosítjuk a változatos tevékenységeket, melyben elősegítjük értelmei képességeik fejlődését. Lehetőséget teremtünk a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlására, mely által fejlődhetnek értelmi képességei (észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás). ☺ A sokféle tevékenység folyamán, melyben a gyermek egyéni érdeklődésének, kíváncsiságának megfelelően vesz részt, lehetőséget teremtünk a tapasztalatszerzés örömének átélésére. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismeretinek rendszerezése, bővítése a kognitív képességeinek fejlesztése. ☺ A mese, vers, bábozás, dramatizálás, mint élménynyújtás igen pozitív hatással bír, ezért mind a fejlesztés területeiben, mind a tevékenységeikben gyakran kell alkalmaznunk

34


A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Kompetenciák: ☺ Érzékszerveiken keresztül, tapasztalati úton ismerik meg, az őket körülvevő világot. ☺ A múltbéli tapasztalataira építve felfogja a környezet jelenségeit, eseményeit. ☺ Kialakul a tér - és idő észlelésük. ☺ Sokoldalú tevékenységük során formálódik és tökéletesedik megfigyelésük, megértésen alapuló emlékezésre képesek, meglátják a dolgok közötti összefüggéseket, általánosításokra képesek. Ok - okozati összefüggéseket felismernek. ☺ Önkéntelen figyelmük a szándékos és tartós figyelem felé halad, problémamegoldó képességükre, az önálló problémamegoldás jellemző.

35


8. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG

„Minden egészséges kisgyermek, amikor csak teheti, játszik” ( B. Méhes Vera)

A 3-7 éves gyermek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képesség fejlesztés leghatékonyabb módja. A játék a gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, amely a lehető legnagyobb mértékben hat, szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális komponensre. A játék –szabad –képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A játék fejleszti a gyermek mozgását, egész személyiségét, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. E tevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri meg önmaga lehetőségeit, és korlátait. A játék közben jönnek létre a gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelem- világa, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztő hatással van a játék a nagy és a finom mozgásokra, a figyelemre, megfigyelő képességeire is. A játék közben adódó nehézségek, leküzdése hozzájárul a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez. A döntésre váró helyzetek a gyors váltások, a helyzetfelismerés, a kivitelezés mikéntje a kreatív gondolkodásuk feltétele. A gyermek játékában önmagát adja, önmagát fejezi ki, azt, amit magában hordoz, tud, érez, amit környezetéből magába szív. Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, melynek az óvoda napirendjében, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett az igény szerinti együttjátszással, támogató, ösztönző magatartásával, és nem direkt reakcióival éri el.

A játék célja: Célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-7 éves gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy minél többet, minél elmélyültebben játszhassanak a gyermekek.

A játék feladata: A gyermekek játékjellemzőinek ismeretében megteremteni a folyamatos, önfeledt, szabad játék feltételrendszerét. Olyan élménygazdag óvodai élet megteremtése, amely több forrásból táplálkozik, így a gyermekek sokszínűbb játékmegoldásokkal találkozhatnak. Megfelelő játszóhelyek kialakítása, a különböző jellegű játékok kibontakozása 36


érdekében, a csoportszobában és az udvaron. Pedagógiai és pszichológiai ismereteink alapján fejleszteni és segíteni a gyermekeket különböző játékfajták megismerésében és gyakorlásában. Megfelelő mennyiségű, és minőségű anyagok, játékszerek biztosítása, melyek a gyermeki fantázia kibontakozását segítik elő.

Nagyon fontos, hogy mindezeket a tevékenységeket természetes úton éljék meg a gyermekek.

A játék fajtái: Gyakorló (konstrukciós) játék Szimbolikus, és szerep játék: színlelő, szerep, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotó játék és barkácsolás. Szabályjáték

Gyakorló játék: A manipulációs, gyakorló játékokban ismerkednek meg az őket körülvevő világgal, annak tárgyaival. Megismerik, megtapasztalják az anyagok tulajdonságait: színét, formáját, felületét. Az egyéni, illetve adott szabály szerinti rakosgatással vizuális memóriájuk fejlődik. Hatással van a szem-kéz koordinációjukra, erősen hat a laterális dominancia kialakulására. Bátorítjuk a cselekvések megismétlését, az együttes játék során mintát adunk az eszközök használatához. Kicsiknél a rakosgatás, a felismerés, az azonosítás is örömet jelent már, és kitartásra ösztönöz. A nagyobbak serkentője az eredmény elérése, ehhez kell megtanulni az önuralmat, a toleranciát társaikkal szemben. Az adódó nehézségek leküzdése, hozzájárul a problémamegoldó gondolkodásuk fejlesztéséhez. A verbális gyakorló játék biztosításával erősítjük gyermekeink beszélő szándékát, segítjük, hogy beszédgátlásuk feloldódjon, fejlesztjük ritmusérzéküket. Figyelemmel kísérjük a gyerekek halandzsázását, a többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa pozitív érzelmet kelt bennük. A konstrukciós játékban minél gyakrabban éljék át a gyermekek az „én készítettem” alkotás örömét. Ezt tovább lendíti őket, és ennek eredményeként alakul ki a sokféle játékelemből álló forma, szín, és tér-variált gazdagság. Ehhez kapcsolódva jelenik meg a barkácsolás melynek produktumait a gyermekek aktív részvételével hozzuk létre, Pl.: bábkészítés közben a ”segítők” sok-sok tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról. Fejlődik kreativitásuk, átélik az alkotás örömét.

37


Szimbolikus és szerepjáték: A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma. Két fajtája közül egyik, amikor a gyermek saját cselekvését viselkedését úgy utánozza, hogy mással végezteti el (játék kutya sétáltatása); másik, amikor másoknál megfigyelt cselekvést utánoz (pl.: söpröget, mint az anyukája). A szerepjáték pozitív irányba befolyásolja a gyermekek erkölcsi ítéleteit, szabálytudatát, önuralmát, alkalmazkodó képességét, kudarc és siker tűrését. Ezek azok a közös tevékenységek, melyek gazdagon kínálják a részvétel számtalan lehetőségét, az összedolgozás és együttjátszás bensőséges hangulatát.

A gyermeki személyiség fejlődésében igen nagy jelentőséggel bír. Szociális tanulással sajátítják el a felnőtt mintát, tanulják az erkölcsi értékeket, és a társadalmi együttélés szabályait. A gyermekek újra alkotnak, kreatívan egy - egy átélt eseményt, gyakorolják a társakkal való együttműködést, átélik az alá-fölérendeltségi viszonyokat. A szerzett ismeretek gyakorlására is lehetőség nyílik, miközben újakat tanulnak. A játék közbeni folyamatos beszéd az anyanyelv fejlődését biztosítja, és a kapcsolatok kialakításának elengedhetetlen kelléke. A szerepjátékban a fejlődés lehetőségeinek széles skálája van jelen, de ez mindig attól függ, hogy milyen mélységben élik meg a játékot. Nevelési feladatunknak tűztük ki a népi hagyományok, népszokások felelevenítését, ápolását, hogy minél több népi játékkal tudjuk megismertetni a gyermekeket.

Szabályjáték: Rendszeresen beillesztjük szabadidős tevékenységeink közé a mozgásos, gyakorló és szabályjátékokat. Itt különösen hangsúlyt kap az érzelmek összerendezettsége, az indulatok féken tartása. Meg kell tanulniuk a siker, és kudarc tűrést. Fejlődjön közösségi érzésük, s jellemző tulajdonságaik alapján sajátítsák el, a helyes magatartási formákat, mint például a türelem, a kitartás, az akaraterő, a mértéktartás, a szerénység, a segítés, a lemondás, stb. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, kívánságait, és a csoport összetételét.

Az értelem fejlesztő szabály játékok: társas játékok, dominók, kártyák, logikai játékok, barkóba, és nyelvi játékok, stb., fejlesztik a logikus gondolkodást, a szociális és érzelmi érettséget. Ezek a játékok az észlelés fejlődését, a rész-egész összefüggéseinek felismerését, a vizuális memória, a sorba rendezés a különbözőségek, azonosságok felismerését szolgálják. A nyelvi játékokat közvetlen beszédfejlesztő céllal alkalmazzuk. A gyermekek spontán játéka, és az általunk kezdeményezett játékok együttesen töltik ki, az egész napos óvodai játékteret. Ezek hasznos információt nyújtanak az egyes gyermekek fejlődéséről, érzelmi hangulati állapotáról, a társas kapcsolatok, a beszéd és értelmei képességek alakulásáról.

Udvari játékok: Az udvarunk, a gyermeki játék megélésének létfontosságú területe. A szabad a mozgás 38


kielégítésének elengedhetetlen színtere. Fontos szempontnak tartjuk a megfelelő tér, és idő, valamint a megfelelő játékeszközök biztosítását. A gyermekeknek módot adunk arra, hogy ne csak jó idő esetén, hanem csapadékos időben, és télen is ki tudják élni mozgásigényüket. Minderre kitűnő lehetőséget nyújt az udvari fedett pavilonunk.

A játék feltételei: A játék feltételeiről a családnak és az óvodának egyaránt gondoskodnia kell. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők elismerjék a játék elsődlegességét, a családon belül is. A játék feltételeinek biztosításakor figyelembe kell vennünk a gyermekek igényeit, ismerni kell mi a jellemző a korosztály fejlettségére, észlelésére, érzelmi, akarati életére, gondolkodására. Programunk a játékot alapszükségletként kezeli, és minden lehetőséget megad ahhoz, hogy ez természetes körülmények között érvényesüljön. Ennek legfontosabb feltételei: a nyugodt légkör az idő a megfelelő hely az eszközök Nyugodt légkör: Az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele, ezért biztosítása érdekében nagyon fontos az együttélés alapvető szabályainak kialakítása. A megfelelő, nem túl sok szabály betartása nem jelent gondot a gyermeknek, sőt inkább fokozza biztonságérzetét, segíti őt az eligazodásban. Fontos azért is, mert be tudja mérni saját és társai tevékenységének határait, ez pedig segíti a szocializációs folyamatot. A túl sok szabály a gyermekekben zűrzavart, feszültséget esetleg agressziót okozhatna. Az idő: Mivel a játék a gyermek alapvető tevékenysége, ezért természetes, hogy a napirendben erre kell a legtöbb időt biztosítani. Fontos, hogy nyugodtan, elmélyülten játszhasson, legyen ideje elképzeléseit megvalósítani, a nap folyamán. A délelőtti és délutáni, csoportszobai és udvari játéknak azonos értékűnek kell lenni. Minél több tartalmas játékot játszhatnak a gyermekek, annál jobban, és gyorsabban érik el fejlődésük optimális szintjét. A megfelelő hely: A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában, és az udvaron is fontos szerepet kap. A csoportszobákban kuckósítással vannak elhatárolva a játékterületek; melyek áttekinthetőek, ugyanakkor biztosítják az elkülönülést, a játék intimitását.

A mozgást igénylő játékokhoz Építéshez, konstruáláshoz. Szerepjátékhoz, kicsiknek az elhúzódáshoz Udvari játék helyeit tovább bővíthetjük, pl.: pancsolóval, babaházzal, sövényekkel, homokozókkal, csúszdákkal, egyensúlyozó játékokkal, hintákkal, mászókákkal, stb. 39


Az eszközök: A tudatos játéktervezésnek, irányításnak fontos eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása, mivel az, hogy a gyermek mikor és mivel játszik, meghatározza, hogy milyen eszközökkel találkozik. A természet élő és élettelen anyagait a gyermek játékeszközként használja fel: fa, ág, kavics, levél, termések, csigaház, stb. Játszik a környezetében lévő tárgyakkal: szék, asztal, fa, bokor, kötél, stb. A természet kincseiből a gyermekek játékeszközöket készítenek: dióbölcső, csutka baba, társasjátékok, stb. Fontos, hogy a játékszerek motiválják a gyerekeket a játékra, „csináljanak” kedvet a különböző szituációs játékokhoz, vagy szellemi erőpróbákhoz, mint a kártya, dominó, labirintus, stb. Ezek az eszközök fejlesszék kreativitásukat, fantáziájukat, finom mozgásukat, térbeli tájékozódásukat, és fontos pszichikus funkcióikat. A játékszerek ösztönözzék a gyermekeket a sokféle felhasználására, új ötlet megvalósítására. Az ehhez szükséges eszközök álljanak a rendelkezésükre: félkész anyagok, tárgyak, termések, textíliák, kiegészítők, barkácsolási eszközök, stb. A játék eszközök szabad használatáról, a hely, az idő, és a meg állapított szabályok szerint maguk dönthetnek. A játékeszközöket a csoportok számára mi, óvónők választjuk ki. Nagyrészt vesszőből, háncsból készült játéktárolókat használunk.

Az óvónő szervező munkája: A gyermekek életének megszervezésében a játék kiemelt szerepet kap. Biztosítjuk a megfelelő helyet, időt, eszközt, a játékra inspiráló pozitív élményeket, hisz a játék a kisgyermekkori tanulás igazi színtere. Felismerjük a játék szerepét, és egyeduralmát a pszichikus funkciók fejlődésében. Korrekciós és kompenzációs céllal a tapasztalt hátrányok leküzdésére, a problémáknak megfelelő játékot iktatunk be. Igyekszünk minél több olyan játékot, és technikát, alkalmazni, amelyek a gyermek és környezete közötti kommunikációban jól hasznosítható. Ezek a játékok megtanítják a gyerekeket érzékenyen észlelni, ráérezni a természet ritmusára, meglátni a szépet, az értéket és védeni azokat. Az gyermekek megismerését, jellemzését a játék segítségével végezzük, az így kapott sokrétű információt kellő empátiával, és tapintattal elemezzük. Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő támogató jelenlétünkkel biztosítjuk a megfelelő feltételeket, a pedagógiai optimizmusunk mindenkor töretlen. Potenciális partnerei vagyunk a gyermeknek, olyan társ a játékban, akit érdekel, hogy a gyermekek mit játszanak, és tesznek. Csak abban az esetben avatkozunk be, hogyha az, szükséges.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Kompetenciák: Változatos tevékenységek gyakorlásával fejlődik a gyermekek önismerete, kialakul bennük 40


az együttjátszás igénye. A játszócsoportok között jó társas kapcsolatok alakulnak ki, ahol egymás játékát kiegészítik, segítik, problémahelyzetek megoldására vállalkoznak. Megismerkednek a játékok, építő elemek tulajdonságaival, bonyolult építményeket lesznek képesek létrehozni. A gyermekek játékában dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez önállóan alakítják ki a teret, eszközöket biztosítanak, képesek szerepeket vállalni, megosztani, esetleg arról lemondani. Az ismert meséket többször dramatizálják és bábokkal is el tudják játszani azt. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a szabályok betartására.

41


9. TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG Célja: A gyermek tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségletéből kiindulva vezeti a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok a készségek, képességek, a szükségletek olyan rendszerét próbálja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalom élete a társadalmi gyakorlat jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok, és a közös tevékenységek kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyének alkotják még pedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambíciójukat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is meg valósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között kiélhetjük, hogy nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az adott lehetőségek között, többet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széles körű kifejlődéséhez. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén, a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartása mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit, ha mindehhez még a nyitott légkör, demokratikus, és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása, és döntési képességeinek kibontakoztatása irányában. A nevelő közösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet.

A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait, és igényeit, mint, ahogy a gyermektől is elvárja a szokások és szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban a legfontosabb időszak talán az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérő környezet a szülőktől való elszakadás az új helyzet, sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógusokat egyaránt.

Az óvodapedagógus faladata: Végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosítson fokozatos átmenetet, és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. 42


Biztonságos, nyugodt félelemmentes óvodai mindennapokat biztosítson, amelyben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a felnőttek és gyermekek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre. A felnőttekkel és társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítására, és gyakorlása természetes szituációkban. ☺

A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együtt játszás, az együtt dolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.

☺

A konfliktusok kezelése.

☺

A társak és a csoport iránti felelősségérzet kialakítása.

☺

A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.

☺

Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak társaik irányában.

Az óvoda nyitottsága nem csak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez minkét fél számára (szülő – óvodapedagógus) megnyugtató, és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermekek érdekében, kétoldalúan lehet hasznosítani Az óvoda nyitottsága hagyományok teremtésével, nyilvános közös programok, ünnepek szervezésével tovább növelhető.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Kompetenciák: ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

Megfelelő önállósággal, önbizalommal, és önértékelő képességgel rendelkezik Képes önálló probléma megoldásra, az esetleges kudarcélmény elviselésére Képes kapcsolatot teremteni a gyermek és felnőtt viszonylatban egyaránt Igénye a helyes viselkedési szabályok betartása A helyes”én-kép” kialakulásával párhuzamosan kifejlődik kritikai érzéke, képes a másság iránti toleranciára Erkölcsi érzelme fejlett, akarata és kitartása erősödik, megszilárdulnak a pozitív akarati tényezők Társadalmi szerepkésztetése sokrétű Az egyéni sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere büszkeséggel tölti el Meg tanulja irányítani mások által magát, és hogy érzelmein kívül egyéb vezérlő szempontok is vannak Készen áll az iskolai élet elfogadására

43


10. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE A komplex foglakozások lényege: •

Komplex rendszereket, folyamatokat értelmezünk az óvodás gyermek szintjén.

•

A különböző tevékenységek összefonódnak, kiegészítik egymást, többféle módon megközelítve adnak lehetőséget arra, hogy minél változatosabb módon juttassuk gyermekeinket élményekhez, tapasztalatokhoz, ismeretekhez.

•

A tevékenységeket probléma centrikusság, és egy - egy vezető szempont megléte jellemzi.

„A mese örömforrás, szórakoztat, tanít, nevel, segít levezetni indulatainkat, megvigasztal és elringat. (Brunó Bettelheim)

Mese, vers, dramatizálás, bábozás A vers, mese, dramatikus játék, mondókázás, bábozás, a mondókákkal kísért játékok, a dúdolók az óvodai nevelésünk legfontosabb eszközei, melyek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A ritmusokkal, mozdulatokkal, szavak egységével érzéki, érzelmi élményeket adunk. Megalapozzuk a későbbi felnőttkori irodalmi műveltségüket. A vers, mese nélkülözhetetlen a gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá. Az óvodai anyanyelvi, irodalmi, zenei nevelés szorosan összefonódik egymással, az egész óvodai életet átható, komplex folyamat. Meséinket, verseinket, mondókáinkat, elsősorban a magyar gyermekköltészet és meseirodalom tölti ki, de jelen vannak más népek gyermekirodalmi anyagai is és a kortárs irodalom is. A népmese fontos eleme a mindennapjainknak. A mindig a gyermek valóságos lelki, és érzelmi szintjén fejti ki hatását. A gyermek kilép a valóságból, képzeletével, kettős tudatával átlép a mesék birodalmába. Nemcsak szereti, hanem hisz is a meséken, és nagyon jól tudja mi a mese, mi a valóság. A cselekményével él, velük örül, izgul, szomorkodik, szeret és fél. Azonosul a szereplőkkel, ezért döntő szerepe van a gyermekek erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődésében. A mese egy „marék varázslat”. A mesék – képi és konkrét formában- feltárják a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.

Célunk: Az irodalmi élmények alkalmasak a gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. A mese visszaigazolja az óvodás szorongásait és feloldja azokat. Az anyanyelv megismertetése, helyes hangképzés, kiejtés, szókincsbővítés, folyamatos kifejezőkészség fejlesztése, ennek hatására személyiségük, nyelvi képességeik kibontakoztatása.

44


A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek érzékeljék az irodalmi alkotások hangulatát. Adjunk tájékoztatást a külvilág és az ember legfőbb érzelmi viszonyairól, a megfelelő viselkedésformákról. Minden gyermeknél, de kiemelten a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében, az auditív és vizuális észlelés, a beszédmotorika fejlesztésére, a gátlások leküzdésére kell törekednünk.

Feladatunk: Az életkoruknak megfelelő, változatos, igényes irodalmi anyag segítségével az emberi kapcsolatok megismertetése. A gyermekek önismeretének elmélyítése, szókincsük gyarapítása, a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése. Olyan együttes élmények biztosítása (bábozás, dramatikus játék, közös mese, vers feldolgozása), amelyek a belső aktivitásukat serkentik. A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése. Korosztályoknak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. A báb segítségével, pozitív személyiségfejlesztő hatásával a társas viszonyok alakítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással való kisérése, az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mesélővel való személyes kapcsolatban, a mesehallgatás intim állapotában a gyermek belső képvilágot jelenít meg, mely a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A feldolgozás tartalmi lehetőségei: Az éves irodalmi anyagunk összeállítása során a TŰZ, VÍZ, LEVEGŐ, FÖLD modulok tématerv javaslataiból, illetve az évszakokhoz, ünnepeinkhez csoportosított éves tervünkből válogatjuk meséinket, verseinket. A feldolgozás sorrendjét a motívumgazdaság, az epizódok összetettsége, a szerkezeti bonyolultság foka határozza meg. Mindenkor alkalmazkodunk az adott helyzetekhez. A verselés, mondókázás lehetőségét a játékban kialakuló helyzetek spontán módon teremtik meg, ezen alkalmak számát tudatosan tervezni nem mindig tudjuk. Még varázslatosabb világba „kirándulhatunk” a népmesék által. 45


A családból hozott irodalmi élményeket (mesék, mondókák, versek, mesekönyvek) beépítjük a mindennapokba. A gyermekek behozhatják kedves meséiket, és azokat elmondjuk a többi gyereknek is. Alkalmat adunk arra, hogy a kedvenc meséiket maguk, a gyerekek elmondhassák. Amikor a játékhelyzet úgy kívánja, fantázia meséket játszunk. Közösen alkotunk mesét. Mindenki beleviheti, saját fantáziáját, élményét és ez által közösen dolgozunk fel egy történetet, az egyéni fantáziaszabadságuk, kreativitásuk és egyéni élményeik alapján. A közös élmény, közösséget alkot. Mesét minden nap kétszer hallhatnak a gyermekek, a délelőtt során, illetve a délutáni elalvás előtt. A mesének állandó helye van. Minden óvónő a gyermekcsoport szokásainak, a pillanatnyi helyzetnek az ismeretében dönti el, hogy minden gyermek csendben vagy néhány gyermeknek, játék mellett kívánja elmondani a kiválasztott anyagot. A mese külső nyugalmat, csendet, míg a vers, mondóka inkább mozgást igényel. Fontos a mesék, és egyéb irodalmi anyagok feldolgozásánál a csoportban lévő gyermekek szemléletmódjának, életkorának, érdeklődésének és világképének milyensége. Ezért mindig az adott „csoporthoz”, és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez alkalmazkodunk, természetesen szem előtt tartva a mindenkori éves tervünket. Minden csoportban más - más mesére hívogató formaságok alakultak ki. Van ahol mesecsengővel, van ahol, zenével hívogatunk, van ahol gyertya ég, amíg a mese véget nem ér, és van „mesekuckó”, és van ahol „mesepárna” a mesélés színtere. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek az együttlét intimitását hangsúlyozzák. Természetesen a játékos verseket nem előzi meg „szertartás készülődés”, azt az adott játékhelyzet határozza meg. Szemléltetés nélküli meséléssel fejlesztjük gyermekeinkben a belső kép kialakításának a képességét, amely további életükben is jelentős szerepet játszik. A mese hallgatása során visszaigazolódik a kisgyermek szorongása, s egyben feloldást és megoldást is kínál. A tárgyi világot is megelevenítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú, ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltoztatásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésre. A kedvenc meséket eljátsszuk. A gyermekeknek megadjuk azt a lehetőséget, hogy saját képességeik szerint formálják meg a szerepeket, a mese gondolatait saját szavaikkal is kifejezhetik, így fejlődik önkifejezésük. A meséket sokszor rajzaikba is beépítik, kifejezéseikben is alkalmazzák. A mese és a játék szoroson egymáshoz kapcsolódó elemek. A mese dramatizálásoknál az ”eljátszásokhoz” az eszközöket közösen készítjük el, de vannak olyan spontán esetek is amikor a gyermekek saját maguk által kezdeményezett, illetve készített eszközöket építenek be a dramatizálásba. Megjelenik az improvizáció a mozdulatokban, gesztusokban, mimikában, magában a cselekvésekben. A párbeszédek során a gyermekek között olyan érintkezés valósul meg, mely révén erkölcsi értékek cserélődnek. A mesékben megjelenő problémaszituációkat több szempontból elemezve-játszva, lehetőségünk nyílik az erkölcsi tartalmak (jó győz a rossz felett, misztikus segítség az arra érdemesnek, idősebbek bölcsessége, a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz megbűnhődik) mélyebb átélésére, megértésére, szorongások feloldására. 46


A dramatikus játékok megkönnyítik a szocializációs folyamatokat, a gyermekek zökkenőmentesebben szoknak össze, harmonikusabban alakulnak társas kapcsolataik. A meséket, verseket, mondókákat elsősorban a magyar népi költészetből válogatjuk. A sokszor átélt irodalmi élményeken keresztül a gyerekekben kialakul az esztétikai, irodalmi fogékonyság, megalapozódik anyanyelvünk, illetve szülőföldünk szeretete. Beépítjük a klasszikus és a kortárs irodalmi műveket, illetve más népek irodalmi anyagát is, azzal a céllal, hogy segítse a gyerekeket a fejlődésben a testi, és szellemi épülésben. Fontos, hogy az egész tevékenység játékos formában történjen. Ezekre a felnőtt és a gyerek meghitt bensőséges kapcsolata jellemző. Telve vannak gyengédséggel, vidámsággal, biztatással. Az irodalmi anyag kiválasztásánál nagyon fontos szempont, a csoport összetétele. A kisebbek inkább azokat a meséket szeretik, és értik, amelyeknek cselekménye egyszerű, nyúlfarknyi rögtönzött történeteket. Ezekben, a mesékben sok az ismétlés, alliteráló kifejezés és ezeket nagyon kedvelik a gyerekek. Fontosak a testközelség teremtő simogatók, lovagoltatók, amelyek ritmusa, dallama, lüktetése megnyugtatóan hat a gyermekre. Megjelennek az egyszerűbb szerkezetű tündérmesék és igen kedveltek a verses - mesék.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Kompetenciák: A gyerekek szívesen mondanak mesét, verset, mondókákat a „befogadó” gyermeki „előadóvá” válnak. Tisztán, érthetően, az életkoruknak megfelelő fejlettségi szinten beszélnek. Kialakul a belső képalkotásuk képessége, ami az olvasás alapja. A mese, vers hatása megjelenik a játékban, rajzban, beszédben, az egymásra hangolódásban. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban is megjeleníteni. Életkoruknak megfelelő a szókincsük, választékos a beszédük. Megtanulják megbecsülni a könyveket, megismerik a mesekönyvek használatát. Szívesen részt vesznek dramatizálásban, közös műsorok készítésében. Várják és kérik a mesemondást. Figyelmesen, csendben képesek végighallgatni a mesét.

a.)

Ének-zene, énekes játék, tánc

1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek - néptáncok és népi játékok, a hagyományok

47


megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik, a felnőtt minta spontán utánzásával.

.

Célunk: Az ének és a zene iránti érdeklődés felkeltése, a befogadásra, a gyakorlásra való képesség megalapozása. A közös éneklés örömének felfedezése. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus mozgásának fejlesztése.

Feladatunk: A komplexitásra törekszünk, kapcsoljuk dalainkat, mozgásanyagunkat a többi gyermeki tevékenységhez. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközei a gyermek zenei képességeinek (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitás fejlesztésében. A néphagyományok és az azokhoz tartozó dalok, népi játékok, néptáncok megismertetését és megszerettetését kiemelt feladatnak tekintjük.

A megvalósítás lehetőségei: Az énekes népi játékok, fejlesztik a társas kapcsolatokat, egymás elfogadását és közösségi érzéseik megalapozását. Fontos, hogy érezzék a gyermekek az együtt éneklés az együtt játszás, a közös zenehallgatás jótékony hatását. Valaki, ha szomorú felvidíthatjuk egy dallal, ha jó kedvünk van, akár táncra perdülhetünk. A nap folyamán bármikor nyílhat lehetőség éneklésre, a csoportszobában és a szabadban egyaránt. A dalokat, mondókákat hozzá kapcsoljuk a különböző tevékenységekhez.

Az éneklést vagy az óvónő kezdi, vagy a gyermek. Az éneklés a spontán játék egyik lehetősége is. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyerekek mindennapai tevékenységének. A zenei képességfejlesztés, a mondókákhoz, dalos játékokhoz természetes módon kapcsolódnak. Az óvodai mindennapjainkban a játék során biztosítjuk, hogy a következő képességek fejlődjenek: 48


Hallás Ritmusérzék Mozgás Hallásfejlesztés: Elsődleges területe az éneklési készség fejlesztése, amely óvodánkban a gyermekek utánzási vágyán alapszik. Hallás után tanítjuk a dalokat, dalos játékokat. A gyakorlásnak, ismétlésnek kiemelt szerepe van. Fontos, hogy hagyjunk időt a megtanult dal leülepedésére, belsővé válására. Az éneklési készség fejlesztésénél fontosnak tartjuk a megfelelő hangterjedelmű dalok kiválasztását, a megfelelő hangmagasságban kezdett, tiszta óvónői éneket. Ezzel szoros összefüggésben van az éneklési kedv felkeltése és ébrentartása. A megfelelő érzelmi alapozás a kezdő hang átvételét és a bátor egyéni éneklés felvállalását segíti. A hallásészlelés fejlesztését célozza a környezet zörejeinek felismerése, egymás hangjának megismerése, melyből alakítható a magas és mély hangok, valamint a halk, hangos hangok felismerése. Ritmusérzék fejlesztése: A mondókák, dalok szövegének hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejező erejét. A népi játékok régies szavai alkalmat adnak a szókincs bővítésének. A mondókák énekek ismételgetése, segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos ejtését. Mozgásfejlesztés: A dalanyag hangkészletét, a mozgásformákat, mindig a gyermekek életkorának megfelelően választjuk ki, igazodva a csoport fejlettségi szintjéhez. A kicsik számára nagyon fontos a testközelséget, biztonságot nyújtó ölbeli játékok, mondogatása, énekelgetése. A nagyobb gyermekek szabálytudata már lehetővé teszi bonyolultabb, párcserés, kapus, hidas, fogyó - gyarapodó játékok játszását, és a népi tánc, egyes elemeinek gyakorlását is. Amikor a gyermekek felszabadultan, örömmel énekelnek, ha önállóan kezdeményeznek kedvelt, dalos játékokat, mondókákat, akkor remélhetjük, hogy az általunk közvetített zenei alap megfelelő.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Kompetenciák: A gyermekek felszabadultan, örömmel játszanak dalos játékokat, önállóan is kezdeményezik azokat. Tisztán énekelnek, tevékenységeiket dallal, mondókával kísérik. Zenei képességeik (egyenletes lüktetés, dalritmus, zenei fogalmak, stb.) – egyéni képességükhöz mérten - megfelelő alapot jelent az iskolai zenei neveléshez.

a)

Vizuális nevelés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, a kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a 49


gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotások, a gyermekben megjelenő a belső képekre épülnek. A vizuális tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek térforma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

Vizuális neveléshez köthetők: szabad rajz mozgásos önkifejezés technikai alkotások vizuális alkotások Ezekben a technikákban spontán és önálló kifejezési módokról van szó, melyek indítékaikban, és megjelenési formáikban a gyermekek játékát idézik. Az óvodás gyermek sajátossága, hogy az ábrázoló tevékenységben nem a tevékenység eredménye, hanem maga a tevékenység a fontos számára. Nem gondoljuk ki előre, hogy mit kell tudni a gyermeknek, kivárjuk, mit alakít ki magától, hiszen ez az ő saját alkotó munkája. Abban segítjük, hogy az általa létrehozott alkotást minél részletesebbé, minél tökéletesebbé fejleszthesse, s ez által, magának okozzon minél több örömöt. Az öncélú rendet elutasítjuk, a puritán formai rend merev életellenes, célellenes.

Céljaink: A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, vizuális gondolkodás megalapozása. A változatos ábrázoló tevékenység iránti igény kialakítása. A gyermek fedezze fel, hogy a világon minden ábrázolható, megjeleníthető. Gazdagodjon a gyermeki élmény és fantázia világuk, a tér, forma, színképzetük, képi kifejező képességük. Alakuljon, fejlődjön az esztétikum iránti érzékenységük, igényességük. Az óvodánkba járó gyermekek megfigyelő, ábrázoló, alkotó képességeinek magasabb szintre emelése.

Feladatunk: Olyan légkört teremteni, amelyben a gyermek szabad megnyilvánulásait a bizalom és az 50


elfogadás övezi. Megfelelő tér, hely, idő, és eszköz biztosítása, az ábrázoló tevékenységhez az egész nap folyamán. Tervszerűen, átgondoltan, esztétikusan berendezett környezet kialakítása. Bevonni a gyermekeket minél inkább, kicsi koruktól kezdve a környezet szebbé tételébe. Megismertetni a gyermeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás, kézimunka különböző technikáival és eljárásaival. Biztosítani a vizuális kiteljesedéshez a gazdag élményforrásokat. Fejleszteni a vizuális képességeket, mely magában foglalja: ~ ~ ~ ~

vizuális megismerés képességének vizuális élmény befogadásának az alkotó fantáziának az esztétikus tárgy, és környezet alakítás környezetfejlesztését.

Feltétel nélkül elfogadni a gyermeki alkotásokat. Csak a technikát bemutatni, hogy a gyermekek tehetsége szabadon kibontakozhasson. Különös tekintettel vagyunk az egyéni és életkori sajátosságokra, valamint hagyjuk, hogy önmagához képest fejlődjön, lépjen előre minden gyermek. Bemutatni, hogy az eszközökkel hogyan kell bánni (ecset olló, ragasztó, különböző típusú festékek, stb.), hagyni, hogy a szabályok jól rögzüljenek. Biztosítani a tevékenységekhez a jó minőségű eszközöket, szerszámokat. Tág teret engedni a migráns gyermekek kreativitásának is, az esetleges sajátos élményeinek kifejezéséhez. A felhasználható anyagok folyamatos gyűjtése és megfelelő tárolása. Az alkotó munkához állandó műhely biztosítása. Vizuális technikák, népi kézműves technikák megismerése és megismertetése. Változatos alapanyagok, minél több természetes anyag biztosítása. Albumok összeállítása, művészeti alkotások reprodukcióiból. Állandó, folyamatos kiállítás biztosítása a gyermekek munkából. Esztétikus, motiváló élményt nyújtó környezet biztosítása.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Kompetenciák: A képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. 51


Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak. Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozícióknak. Tér alakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. Szívesen rajzolnak, festenek, kézimunkáznak, és bátran jól használják az eszközöket. A vizuális önkifejezés kiteljesedéseként kialakul a testséma, a testfogalom, a kinesztetikus észlelés, tér percepció, a vizuális ritmus, a vizuális memória, a vizuális időrendiség. Magasabb szintre fejlődik a finommotorika, és a kereszt csatornák fejlettsége. Megjelenik képeikben a személyek, tárgyak térbeli ábrázolása. A vizuális képességeik az életkori sajátosságoknak megfelelően alakulnak: ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

b)

vizuális megismerő képesség, vizuális élmény befogadásának képessége, alkotó fantázia, kreativitás, vizuális információ közlése és értelmezése, esztétikus tárgy és környezet alakítás képessége, képességeikhez mérten alkalmazzák a megismert technikákat, képesek egyszerű, kiegészítő játékok, eszközök elkészítésére.

Testnevelés, mozgás

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek az optimális fejlődésüket eredményezik. 52


Céljaink: Az elemi mozgásigény kihasználásával, a mozgás megszerettetése, a gyermekek harmonikus mozgásának, testi képességeinek, mozgáskultúrájának fejlesztése. Differenciált terheléssel, a megfelelő edzettség kialakításával, egészségük megóvása. Fontos személyiségjegyek, mint pl.: a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, erősítése. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése, a gyermekek szabad mozgáskedvének fenntartásával. A motoros képességek: kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség); koordinációs képességek: (egyensúlyérzék, téri tájékozódó, reagálási, kinesztetikus differenciáló képesség fejlesztése. A testséma megismertetése, fejlesztése. A versenyszellem kialakítása, alkalmazkodó képesség fokozása, ügyesség fejlesztése. A nagy és finommozgások, valamint az érzékelés fejlesztése.

Feladatunk:

A gyermekek mozgásigényének, fejlettségének, terhelhetőségének megismerése. A mozgás és mozgásigény különbözőségeinek figyelembevételével, az egyéni mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával, a gyermekek énhatárainak, a társak észlelésének, valamint az önfegyelem, az alkalmazkodás, a kooperációs képesség fejlődésének segítése. Elősegíteni a gyermekek, önkifejező, önérvényesítő törekvéseit. A megfelelő hely, a fejlesztéshez szükséges egészséges, és biztonságos környezet megteremtése. Az udvari, tornatermi, csoportszobai mozgáslehetőségek, fajátékok, mászókák, egyensúlyozó játékok, medence adta lehetőségek kihasználása. A gyermekek által használt eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezése. A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének, a szókincs bővítésének, a keresztcsatornák fejlődésének segítése, a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakítása. 53


A mozgásfejlesztés lehetőségei: A mindennapos, szervezett szabad mozgás: Az időjárástól függően, legtöbbször az udvaron, télen, és rossz idő estén a csoportszobában végezzük a mozgásos tevékenységeket. Úgy állítjuk össze e néhány perc anyagát, hogy felfrissülést, edzést, igazi örömet jelentsen a gyermekek számára. Kihasználjuk a falusi környezet lehetőségeit. Sokat sétálunk, a nagyobb gyermekekkel a falu környéki mezőkre, erdőkbe is. Megismerkedhetnek a gyermekek a természet erőivel, a napfény, a víz, a levegő, a föld, a környezetünk védelmének fontosságával. A helyi Sportcsarnokban lehetőségünk van hetente egyszer tornázni.

A testnevelés foglalkozás: A mozgásos napokon a gyermekek átöltöznek tornaruhába, tornacipőbe. Folyamatos edzésre van lehetőségük, egyéni tempóban, szabadon választott eszközökkel (Wesco, Mozgáskotta, stb.) lehet gyakorolni, próbálkozni, egyénileg, párosan vagy csoportosan. A gyermekek oldottan, félelem nélkül, a próbálkozás örömével, egymást segítve tölthetik az edzések idejét. A foglakozások tervezésénél mindig figyelembe vesszük a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Különböző nehézségű, differenciált feladatok kitűzésével segítjük elő, hogy minden gyermek saját képességeinek, egyéni tempójának megfelelően mozoghasson. Helyes mintát mutatunk, segítünk, ösztönözzük és biztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra, ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tesszük. A nagymozgások fejlesztésére különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Ebben a korban tökéletesedik tovább a járás, finomodik a futás. Tevékenységek közben ismerkednek testrészeikkel, és azok funkcióival, melyek elengedhetetlenül fontosak az énkép megszületéséhez. Ezzel együtt megismerkednek különböző járás-, futás-, ugrás,- támasz,- egyensúlygyakorlatokkal. Gyakorolják a különböző függéseket, megismertetjük őket a labdával, a tornaszerrel végezhető játékos mozgásokkal. Fontosnak tartjuk a szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatokat, melyekkel a gyermekek alaklátása, formaállandósága fejlődik. A mozgássort gazdagítják a különböző ugrások; felugrások, célba ugrás; a gurulóátfordulás és a dobások, melyek a pontosabb szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztik. Eszközmozgatással, egyensúlyozó játékokkal bővítjük tér-érzékelésüket. Nagy szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok, olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat, és különböző formákat, tereket mozognak be. Ezen kívül, előtérbe kerül még az egyensúlyérzék fejlesztése. A testséma fejlesztésében kiemelt helyet kap az „oldaliság” tanítása. Használjuk a jobb-bal kifejezéseket, a csuklójukon jelzett szalagok színéhez igazodva.

Az eszközök használata, a támaszgyakorlatok segítik a kéz fogóizmainak erősítését. A gyermekek terhelhetősége nagyobb lesz; erő, és állóképességük, gyorsaságuk jobban fejlődik.

54


Elsajátítják a biztonságos mozgáshoz szükséges szabályokat, meg tanulnak alkalmazkodni egymáshoz. Versenyjátékokat is játszunk, amelyekkel fejlesztjük közösségi érzésüket, és segítjük az egészséges versenyszellem, az önfegyelem, a figyelem megerősödését.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Kompetenciák: Igénylik, szeretik a mozgást, kitartóak a mozgásos játékokban, jó az állóképességük, teherbírásuk. Elfogadják, betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban, tudnak sikert és kudarcot is megfelelően kezelni; önfegyelmük, figyelmük megerősödik. Kialakul testsémájuk, „oldaliságuk”. Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük, és mozgásuk összerendezetté válik.

c.) A külső világ tevékeny megismerése Célunk: Elősegíteni azt, hogy a gyermek rácsodálkozhasson a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Juttassuk a gyermekeket minél több tapasztalathoz (mozgásos, érzékszervi), az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, életkoruknak megfelelő szinten. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A néphagyományok megismerésével, az évkörön, a négy elemen (víz, föld, levegő, tűz) keresztül ismerjék meg a gyermekek a kistérségünk néphagyományait, nevezetességeit, biztonságot, nyújtó gyökereit. Megismertetni a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, hogy megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

Feladatunk: A gyermekek önálló tapasztalatszerzését elősegítő változatos lehetőségek biztosításával a környezet megismertetése, ápolása, valamint az egészséges életmódra nevelés. Meglévő ismeretek mélyítése, rendezése. A környezeti nevelés is tevékenységekben jelenik meg. A feladatrendszer elemei, a játékba ágyazott tanulás, a társas és közösségi munka, valamint a szabadidős tevékenységek átszövik egymást. Módszereink között megtalálhatók a hagyományos pedagógiák (beszélgetés, elbeszélés, szemléltetés, bemutatás, stb.), valamint a természettudományos ismeretszerzés sajátos módszerei (megfigyelés, leírás, vizsgálódás, kísérlet, mérés, összehasonlítás, stb.). 55


A környezet megismerésére nevelésünket segíti, hogy az óvodánkba járó gyermekek az állat és növényvilágról az első tapasztalataikat, ismereteiket az otthoni környezetben szerzik meg. A változatos tevékenységeken keresztül a környezetben életkorának megfelelően eligazodó, kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre és a társadalomba való beilleszkedésre alkalmas gyermeket nevelni. A környezettel való ismerkedés az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Segíti a spontán, és irányítottan szerzett tapasztalatok feldolgozását, fejleszti értelmi képességeiket. A gyermekek közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangok, színek, illatok, formák, az élet ritmikussága. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést Nagy hangsúlyt fektetünk a környezet és természetvédelemre, a környezettudatos magatartás megalapozására. A gyermek a környezetből szerzett ismereteit felhasználja a játékban, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza (pl. babázás, boltos, orvosos, fodrászos, bábszínház stb.). Fontosnak tartjuk a megfelelő természetsarkok kialakítását a csoportszobákban, melyek alkalmasak a folyamatos és alkalomszerű megfigyelésekre. Környezeti nevelésünk része a hagyományos, a néphagyományokhoz kapcsolódó és a nemzeti ünnepek, az élő és élettelen természet nevezetes napjainak megünneplése (pl. a Föld, és a Víz napja, stb.). A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások sok esetben, a szabadban, az óvoda környezetében, az udvaron zajlanak. Az életfolyamatok újrajátszása feszültségfeloldást is jelent, valamint elősegíti a társadalomba való beilleszkedést, szocializálódást. E komplex foglalkozások témakörei magukba foglalják a következőket: testápolást, családot, munkahelyet, lakcímet, helyes viselkedést, közlekedést, az orvos gyógyító munkáját, jeles napok előtti előkészületeket, rendszeres környezetmegismerő sétákat, kirándulásokat, valamint, mindazt, ami támpontot nyújt a társadalmi szabályok megismeréséhez. A komplex foglalkozások hagyományos értelemben nem is nevezhetők foglakozásnak, hiszen játékidőben, vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatóak a következő feladatokkal.

Az óvodapedagógus feladatai: Olyan feltételek biztosítása, megteremtése, melyek lehetővé teszik a környezet tevékeny megismerését. Tudatosan törekedjünk arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyermekek szűkebb 56


és tágabb természeti és társadalmi környezetükből. Biztosítani elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket, a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára, és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A gyermekek önálló véleményalkotásának elősegítése, lehetővé tétele. Segítse elő a gyermekek döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Mindezek mellett lehetőségünk van az arra, hogy a kompetencia alapú nevelés által rendelkezésünkre álló modulokból, tématerv javaslatokból, tetszés szerint válogatva, azokat beépítsük a mindennapi tevékenységeinkbe.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Kompetenciák: Megismerik tágabb környezetüket. Meg tudják nevezni családtagjaikat, rokoni kapcsolataikat. Testüket, testrészeiket pontosan megnevezik, ismerik érzékszerveik használatát, azok ápolásának fontosságát. Az időjárás változásának megfigyeléseivel, az összefüggések keresésével meg tudják nevezni az évszakokat. Hasznosítható ismereteik vannak a környezetvédelemről, a környezetszennyezés ártalmairól – a környezettudatos magatartás megalapozása. Meg tudják nevezni az állatokat, ismerik azok életmódját, hasznát, védelmét. Felismernek minél több növényt, zöldséget, gyümölcsöt, azokat meg tudják nevezni, megkülönböztetni egymástól, és ismerik azok felhasználhatóságát. Megismernek minél több munkaterületet, és azok eszközeit. Tudják a gyalogos közlekedés szabályit, ismernek minél több vízi, szárazföldi, és légi közlekedési eszközt.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 57


2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

A környező valósággal való ismerkedés (Matematika) A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jutnak a gyermekek, és azokat tevékenységeikben is alkalmazzák: felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík, és mennyiségszemléletük. A környező világgal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi, jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika, pl.: játékukban párosítanak: csésze – csészealj, ló-lovas, stb. Halmazokat képeznek: baromfiudvar benépesítése, játékválogatás, stb. során. Ismerkednek a mennyiségekkel, pl.: terítéskor a naposi munka során, társasjátékok játszásakor, fejlesztő játékokkal történő játékok alkalmával, stb. Összehasonlító méréseket végeznek pl.: ki ugrott nagyobbat, kinek nehezebb a hátizsákja, stb. Sorba rendezik egymást, a tárgyakat, adott tulajdonságok, szabályosságok szerint. A geometriai világból tapasztalatokat szereznek síkbeli, térbeli alakzatokról pl.: különféle építések során, papírvágás, puzzle kirakások alkalmával, stb. A tükörrel való játék során figyelik tükörképük mozgását, utánozzák egymás tükörképét. Festékfolttal tükrös, szimmetrikus alakzatokat hoznak létre. Gyakorolják a térben és síkban történő tájékozódást.

58


Az óvodapedagógus feladatai: Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és a természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését; csoportszobában, udvaron, séták, kirándulások során. A komplex matematikai ismeretszerzésnek, kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, a játékba építetten valósítjuk meg.

59


11. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉG

„ A munka az egyes gyermek szempontjából lehet utánzás, identifikáció (azonosulás), játék, a mindennapjainak szokásrendje, együttérzés, gondoskodás, barátság, élmény és még sok minden más.” ( Dr. Páli Judit)

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, a játékból bontakozik ki, melyet a gyermekek önmagukért, a közösségért önként vállalnak. Örömmel végzik, ha a körülöttük lévő felnőttek helyesen motiválják és irányítják őket.

Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését. A gyermekek a mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információt és pontosabb tapasztalatot szereznek az őket körülvevő tárgyi világról.

Feladatunk: A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Megalapozzuk a munka iránti tiszteletet, eredményeinek megbecsülésére, fontosságának tudatosítására törekszünk. Az önként, örömmel végzett játékos munkavégzés során közösségi kapcsolatokat alakítunk ki. ☺ Fokozatosan kell az egyes munkafajtákat bevezetni, a munka mennyiségét növelni. A gyermekek először csak önmagukért végeznek munkajellegű tevékenységet, később alakul ki a közösségért végzett munka. Eleinte sok segítséget igényelnek, később teljesen önállóan igyekeznek végrehajtani. ☺ Akkor célszerű bevezetni a közösségért végzett munkákat, amikor a gyermekek már készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét. ☺ A gyermeknek mindig látnia kell a munkavégzés célját, éreznie kell a munka szükségességét, nélkülözhetetlenségét. ☺ A gyermek csak akkor végzi szívesen a munkát, ha az, sikerélményhez is juttatja, ezért fontos, hogy egyéni fejlettségének megfelelő munkafeladat elé állítsuk és ennek 60


megfelelően, reálisan értékeljük. ☺ A munkavégzéshez szükséges készségek, csak munkavégzés közben formálódnak, ezért minél több lehetőséget kell biztosítani a gyakorlásra. Mindazokat a feladatoknak, amelyeknek ellátására képesek végezzék is el a gyermekek. ☺ A munkavégzés rendszeres és folyamatos tevékenység legyen, a mindennapi élet szükségleteiből kiinduló természetes feladatot jelentsen a gyermekek számára. A munka jellegű tevékenységek fajtái ☺ A gyermek saját személyével kapcsolatos munkafajták. ☺ Csoportközösségben végzett munka. ☺ Alkalomszerű munkák. ☺ Felnőtteknek nyújtott segítség. ☺ A környezet gondozásában való részvétel. Megteremtjük a gyermekek számára az életkorukhoz, és erejükhöz mért munkalehetőségeket. Tartalmilag gazdag, változatos feladatok közül választhatnak, ehhez igyekszünk megteremteni a nyugodt légkört és a kellő tárgyi feltételeket. A gyermek saját személyével kapcsolatos munka jellegű tevékenységek: ☺ Önkiszolgálás: öltözködés, testápolás, étkezési szokások. Kialakításuknál figyelembe vesszük a fejlődés egyéni ütemét, mindez megkívánja az óvónő gondoskodó részvételét. A csoportközösségben a társakkal és a társakért végzett munka jellegű tevékenységek: ☺ A csoportok életrendjébe harmonikusan illeszkedő rendszer, a naposi munka. A naposok tevékenységi köre a csoportok adottságaitól függően változó lehet. A naposság az óvodában végzett közösségi munka legáltalánosabb formája. Az ehhez szükséges képességek (feladattudat, figyelem, összpontosítás) fokozatosan alakul ki. A munka fontos eszköze az önállóságra nevelésnek, része a közösségi kapcsolatok építésének. ☺ Az aktuális eseményekhez természetesen igazodó munkatevékenységek: ünnepi előkészületek, befőzés, sütés, főzés, stb. Az alkalomszerű munkák: Ezek egy része időről időre szabályosan ismétlődik, tehát tervezhető másik része esetleges. Végezheti az egész csoport egyidejűleg, vagy megbízatásként egyes gyerekek teljesítik. Az alkalomszerű munkák szervezésénél teret adunk a gyermeki kreativitásnak serkentjük őket ötleteik elmondására, megvalósítására. A felnőtteknek nyújtott személyes segítség: Az önként felajánlott segítő közreműködés során a gyerek érezze meg ”így hamarabb készül el valami”. 61


A környezet gondozásában való részvétel: A tisztaság, a rend, a szép környezet, a jó közérzetünket segíti. Az ebben való közreműködés biztonságérzetet, önbizalmat nyújt a gyermekeknek. Ide tartoznak az élő sarok, a virágok gondozása, a kerti munka, az évszakokhoz kötött udvari munkák (levél söprés, szüret, hólapátolás, stb.). Minden csoportszobában élősarkot rendeztünk be, az évszakok aktualitásait figyelembe véve megjelenik a csíráztatás, rügyeztetés, és a virág nevelgetése. Óvodánkban akvárium is van ahol, figyelemmel kísérhetjük a halak etetését, gondozását, mozgását, viselkedését. Az óvónő szervező munkája: ☺ A gyermek munkája tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. ☺ Az óvónő mindenkor hagyja szabadon próbálkozni a gyerekeket, figyelembe véve teherbírásukat, közben ismerje meg alapvető készségeiket, irányultságukat. ☺ Adjon maga is követhető mintát, de vonja be a tapasztalatok körébe a szülőket, érdekes munkahelyeiket, az otthoni állat és kertgondozó tevékenységet. ☺ Fontosnak tartjuk a tárgyi biztonságérzet kialakítását. ☺ A gyermek ismerje ki magát az óvoda életrendjében, aktív részese legyen a beilleszkedés, berendezkedés folyamatának. ☺ A gyermek tudjon tájékozódni a helyiségek és berendezések között, átrendezésükre késztetést és lehetőséget is kapjanak. ☺ Legyenek keze ügyében az eszközök, hogy használatukkal próbálkozhasson és gyakorlással abban, biztonságot szerezzen (kerti szerszámok, különböző barkácsoló eszközök, stb.).

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Kompetenciák: ☺ Ismerik a környezetükben élő felnőttek munkáját, szüleik foglalkozását, van fogalmuk a foglalkozás céljáról és eredményéről, ez vezeti a gyermeket, a munkát végző ember tiszteletéhez. ☺ Megismerkednek a környezetükben adódó munkalehetőségekhez eszközökkel, azok balesetmentes célszerű használatával.

szükséges

☺ Szeretnek, közösen dolgozni, átélik az ”együtt könnyebben és gyorsabban megy” élményét, próbálkoznak a munkamegosztással, és közben felfedezik saját és társaik értékeit, teljesítő képességét. ☺ Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére is.

62


☺ Önállóan és igényesen végzik a megbízatásokat, teljesítik vállalásaikat. ☺ Betartják a környezet rendjének, épségének, tisztaságának fenntartásának érdekében hozott szabályokat, szokásokat. ☺ Aktívan kapcsolódnak be a növények gondozásába az évszaknak megfelelő udvari munkákba. ☺ Örülnek munkájuk sikerének, hozzászoknak tevékenységük ellenőrzéséhez. ☺ Munkavégzés közben figyelnek saját, és társaik testi épségére, betartják a balesetmegelőzés érdekében kialakított szokásokat. ☺ Kialakul a gyermekekben a belső késztetés a munkavégzésre, felismerik környezetükben a munka szükségességét, tiszteletét.

63


12. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI a.) Napirend, hetirend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend, az a szervezeti keret, amely biztosítja a gyermekek számára az érzelmi biztonságot, kiegyensúlyozott kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A napi- és hetirendet az óvodapedagógusok alakítják ki, szem előtt tartva a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását és a játék kitüntetett szerepét. A hetirend kialakítását befolyásoló tényezők: ☺ A csoportszobák közti nagy áthallás miatt, a nagyobb zajjal járó tevékenységek összehangolása, ☺ Tornaeszközök, hangszerek használatának időbeosztása. ☺ A megfelelő időtartamú és párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek csak tervezéssel, szervezéssel valósulhatnak meg. A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek, a szabad játék kibontakozását. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, igényeihez, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat is. Napirendünk pontosan visszatérő, és változtatható elemekből áll. Folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A tízórai, az ebéd, a pihenés, és a délutáni uzsonna kezdete állandó, de a befejezés rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek életkorához, tempójához, és igényeikhez. A mindennapos testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó, és egészséges. Az 5-10 perces testmozgást általában a tízórai előtt végezzük, de a nap folyamán bármikor végezhető. A nap folyamán, ha szükséges, rövid megbeszélésre – „kupaktanácsba”- hívjuk a gyermekeket. Itt röviden fontos eseményeket, közös dolgainkat beszéljük meg, és máris folytatható az, amit félbehagytunk, vagy éppen kezdődhet a megbeszélt esemény. Szokásrendszerünk csak kevés szabályt tartalmaz, de azokat következetesen be kell tartanunk, ahhoz, hogy a mi kis közösségünkben együtt tudjunk élni! Hetirendünk, az általunk szervezett fejlesztő tevékenység napját határozza meg, de ehhez más tevékenységek komplex módon kapcsolódnak. A tevékenységek együttesen, egymásba fonódva jelennek meg. Itt is megfigyelhető a rugalmasság, bármikor a gyermekek érdeklődéséhez, hangulatához, aktuális eseményekhez, és a külső körülményekhez – pl. időjárás változásai – igazodunk, alkalmazkodunk. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a rugalmasság nem okozhat, és nem is okoz munkánk során tervszerűtlenséget. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.

64


b.) A nevelés tervezése, írásos dokumentumai: A tervezés tudatos, átgondolt folyamat, melynek során számításba kell vennünk, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme más-más lehet. A nevelés és játékba integrált tanulás egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. Komplex folyamat, a gyermeket érő élmények, tapasztalatok egyszerre, egy időben, sokrétűen vannak jelen. A négy évszak, és ünnepeink köré csoportosított éves tervünk, és a kompetencia alapú óvodai programcsomag, komplex fejlesztési tématerv javaslatainak beépítésével, saját módszertani szabadságunk érvényesítése mellett tervezünk. A helyi sajátosságokat is szem előtt tartjuk, pl. nádas, folyó, tó viszonylagos közelsége, mezőgazdasági munkák, állatok közvetlen megfigyelhetősége Tervezésünket anyaggyűjtés és élményszerzés előzi meg. Dokumentációvezetésünket elektronikus úton valósítjuk meg. Egy hétre tervezünk, tervezésünkben elválik a saját programunk, ill. kompetencia alapú programcsomag tématerv javaslatainak adaptálása. Játék Mozgásra nevelés Zenei nevelés Mese-vers, dramatikus játék, bábozás Vizuális nevelés Környezeti nevelés – ezen belül matematikai vonzat. Tématervünkben megjelenik: tevékenység célja tevékenység feladata szervezeti keretek eszközök rövid vázlat A fejlesztési területeket három differenciálási szintre dolgozzuk ki. Csoportnaplónk tartalmazza: Éves tervet, A gyermekek nevét és jelét, Fiúk-lányok számának összesített adatait, életkoruk szerint Napirendet, a tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket A gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit Hetirendet, napi bontásban Kiemelt figyelmet igénylő, fejlesztő pedagógiai ellátásban részesülő gyermekek nevét, Játékba ágyazott komplex tevékenységek tématervét, Feljegyzést a csoport életéről Negyedéves nevelőmunka tervezését, – ennek értékelését 65


Éves,- negyedéves esemény, és feladattervet. A bölcsődéből érkezett gyermekek számát A tanköteles korú gyermekek számát Tervezett programokat, azok időpontját A hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét, beosztását, a látogatás szempontrendszerét és eredményét Az intézmény OM azonosítóját Az óvoda nevét, címét Nevelési évet, csoport megnevezését A csoport óvodapedagógusait Pedagógiai program nevét

Óvodapedagógiánk megújulását eredményezheti: Négy őselem (űz, víz, föld, levegő) modulok rendszere. Projektekre, korcsoportokra, fejlettségi szintekre kidolgozott tématerv javaslatok Az ajánlások négy képességfajtára: ~ ~ ~ ~

szociális értelmi, verbális, testi képesség

A három differenciálási szintre történő tervezés, előtérbe helyezi inkluzív, differenciáló pedagógiánk gyakorlati megvalósítását. I. II. III.

szint: sajátos nevelési igényű gyermekek szint: standardhoz közelítő képességű gyermekek szint: tehetséges, kreatív gyermekek

A kooperatív technikák alkalmazása Az óvodai programcsomag: „A világ befogadásának elérhetőségei” c. füzetsorozat és eszköztár beépítése tevékenységeink rendszerébe.

66


13. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE, ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, MÉRÉSE

Célunk: A gyermekek érésének, folyamatos fejlődésének, nyomon követése. Minden gyermek saját kompetenciákkal rendelkezik, ezért a kompetencia alapú programcsomag elveihez hasonlóan alapértékként vesszük figyelembe a gyermekek saját ütemét és önmagukhoz viszonyított fejődését; differenciált fejlesztésüket, mérésüket, úgy, hogy az ne gátolja a gyermekek szabad fejlődését.

A mindennapok során folyamatosan a gyermekek személyiségfejlesztését végezzük annak érdekében, hogy minél sikeresebb legyen az iskolára alkalmassá tétel, hogy minél jobban megfeleljenek a gyermekek a szülők elvárásainak. Három éves kortól folyamatosan nyomon követjük a gyermek fejlődését. A mérés, értékelés során meghatározzuk a szükséges fejlesztési feladatokat, rendszeresen végezzük a fejlesztést. A fejlesztés egyik alapfeltétele a megismerés - vagyis a reális helyzetkép a szükséges prevenció megtervezése. A megismerést tényszerű, objektív adatgyűjtéssel, méréssel segíthetjük. Óvodás gyermekeknél a megfigyelés az elsődleges eszköz. Nagy szerepe van a játéknak, hiszen a gyermek legfontosabb tevékenysége közben figyelhetjük, közvetlenül jelezhetik a tanulási zavarok, illetve egyéb lemaradások veszélyét. Minél több oldalról közelítjük meg a megfigyeléseinket, annál kevésbé tévedhetünk. Szükség van direkt mérési helyzetekre, melyeknél követelmény: ~ ~ ~ ~ ~

objektivitás – tényszerű adatgyűjtés érvényesség – azt mérje, amit mérni szeretnénk megbízhatóság nem szabad, hogy megpecsételés legyen az óvodai mérés nem vonhatja el a gyermeket a játéktól.

Fontos eszköz az elemzés, és értékelés. Meg kell állapítanunk, hogy a gyermek, önmagához képest, 5 illetve 7 éves korában a kimenethez képest (iskolakészültség) mely területeken fejlett, hol van lemaradása. Az adatokból kapott értékek elsősorban az adott állapotot tükrözik. Mindig figyelembe kell vennünk a gyermekek életkorából adódó sajátosságokat, érzelmi befolyásoltságukat, pillanatnyi állapotukat. Ebben a korban rohamosan fejlődnek a szenzomotoros képességek, de igen egyenlőtlenek is lehetnek. A lemaradó funkciók egyik napról a másikra beérhetnek, különösen, ha a gyermekeknek megfelelő, ösztönző környezetet biztosítunk. Minden óvónő saját csoportjában végzi megfigyeléseit, rendszeresen vezeti azokat a gyermek Fejlődési naplójában. A gyermekek objektív megismerése szempontjából minden képességterületet egyforma súllyal 67


kezeljük: ☺ Értelmi képességek ☺ Érzelmi képességek ☺ Erkölcsi képességek ☺ Szocializációs képességek ☺ Anyanyelvi képességek ☺ Testi képességek A rendelkezésünkre álló adatok elemzésére, értékelésére épül a fejlesztési terv, ez határozza meg a fejlesztés irányát. A gyermek fejlesztő programja egy „esélydiagnózis”, mely segíti tudatos fejlesztő munkánkat. Az óvoda, a fejlesztési tervben a gyermek fejlődésének eredményét, a gyermek értelmi-, beszédhallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét szükség szerint, de legalább félévenként írásban rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, javaslatokat. Kijelöljük az adott gyermek fejlesztési irányvonalát, meghatározzuk, hogy a gyermek mely képességek, részképességek területén fejlett, és rögzítjük a fejlesztendő képességeket, részképességeket, az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően. A nyomom követés rendszerében is különös hangsúlyt kap a differenciálás, hiszen csak akkor válhat a gyermek kompetenssé, ha megkapja a hozzá vezető és neki szükséges életlehetőségeket. Kiemelten kezeljük a kiemelt figyelmet igénylő, és halmozottan hátrányos gyermekek fejlődésének nyomon követését. A szülő, és a mi felelősségünk, hogy a gyermekek az óvodába lépéstől az iskolába lépésig kiegyensúlyozottan és önmagukhoz képest optimálisan fejlődjenek. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A megfigyelésekhez, értékelésekhez használt segédanyagok: Kissné Takács Erika – Rákóczi Zoltánné: Óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere, eszköztára. Értelmi képességek Érzelmi-erkölcsi képességek Testi képességek Szociális Anyanyelvi képességek A 2014. szeptember 1-től az induló kiscsoport Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése elnevezésű formanyomtatványt használja a Mód-Szer-Tár Kiadó szervezésében, majd minden új csoportunknál ez kerül bevezetésre. A már folyamatban lévő fejlődési lapok végig kísérik a gyerekeket nagycsoportos korukig. A célzottan elvégzett továbbképzésekkel, helyben, kellő szaktudással tudjuk elvégezni a gyermekek felmérését, fejlesztését a következő módszerekkel: Sindelar módszer Delacato módszer 68


A felmérések előtt, minden esetben kérjük a szülők írásbeli engedélyét! A gyermekek személyi anyagába kerülő dokumentumok: Mérés, értékelés megnevezése Anamnézis Beszoktatás tapasztalatai Folyamatos megfigyelések Fejlődési napló Játszó lapok, rajzok Célzott felmérések Sindelar

Módszer kérdőív megfigyelés

Feldolgozás Ideje módszere elemzés 1 év szeptember elemzés október vége

Vizsgálatot végző személy csoport óvónői csoport óvónői

megfigyelések elemzés mérések

folyamatos

csoport óvónői

mérések

elemzés

folyamatos

csoport óvónői

mérések

elemzés

folyamatos

Szilágyiné Tari Gyöngyi szakpedagógus intézményvezető

elemzés

folyamatos tanköteles korú gyermekek részére április május

csoport óvónői

nagycsoportosok február

fejlesztő pedagógus

Szakvélemények Óvodai szakvélemény

Visszamaradó tanköteles mérések gyermekek fejlesztési útmutatója Iskolaérettségi mérések felmérések

elemzés

69


14. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI

Falusi óvoda révén, a környékünkön egyre jobban feledésbe merült szokások, hagyományok felelevenítését, megőrzését, azok fenntartását fontos feladatunknak tekintjük. Azért is, hiszen a népszokás közösségi magatartás, és cselekvési mód, amelynek a közösség tagjai alávetették magukat. Egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, művészet, költészet, színjátszás, mítosz és mágia. A kultúra hagyományozódásának spontán formája, amelyben a nép ünnepei és hétköznapjai lejátszódtak. A népszokásokkal megéreztetjük a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét, megismertetjük a különböző életmódokat, gyakoroltatjuk a viselkedés és illem különböző formáit. Az átvett Jó-gyakorlat mintájára (Népi hagyományok a mindennapjainkban), ebben a tanévben bevezetésre kerül óvodánkban a Dióverés hagyománya. Elkezdjük gyűjteni a régiségeket, valamint felelevenítjük a Pünkösdi népszokásokat, és az ehhez tartozó népi viselet beszerzését a gyermekek részére (kékfestő szoknya, nadrág, stb.). Mindennapi életünk során nemzeti, kulturális és vallási hagyományokat jelentő ünnepekkel találkozunk. Az óvoda nem veheti át a család szerepét, kiegészítő és támogató feladatot látunk el, mely a gyerekekkel való közös készülődés, hangulatteremtés folyamán valósul meg. Fontosnak tartjuk az ünnepek, hagyományok felidézését, hiszen ezek által a gyermekek számára áttekinthetőbbé válik a természeti környezet. Elfelejtett kultúránk felelevenítésével a közösségi életre nevelünk, a személyiséget formáljuk, ez segít jobban megismerni az élethelyzeteket, a viselkedési és magatartási formákat. Nagyon lényeges, hogy maga az ünnep a külsőségével együtt se legyen erőltetett, betanított, hanem vidám, felszabadult. Érzelmi nevelésünk egyik fő alapját képezi a születés, és névnapok megünneplése. Ez erősíti a szeretetteljes, családias légkör kialakulását, elősegíti a gyermekek kapcsolatainak alakulását, az érzelmi kötődések formálódását a csoportban.

Az ősz jeles napjai: A szüret: az őszi évszak kiemelt hagyománya az óvodánkban. Ilyenkor a szülőktől kapott szőlőt felkötözzük az udvaron, a legalkalmasabb játékszerekre, és onnan szüreteljük le közösen a gyermekekkel. Szemezgetjük, kipréseljük a levét, mustot készítünk, kóstolgatunk. Kedvünk szerint énekelgetünk, játszunk szüreti játékokat; táncolunk. Bevonjuk az iskolát, illetve a helyi népdalkör egy- egy tagját e néphagyomány felidézésébe (néptánc, népdal, népi hangszer).

A sütőtök fesztivál: hagyománnyá vált óvodánkban. Ilyenkor töklámpásokat készítünk, a szülők által hozott tököket feldolgozzuk, megsütjük, finomságokat készítünk belőle (tökgolyó), a magját megpirítjuk és megesszük. Közben őszi énekeket énekelgetünk, 70


mulatságos mondókákat, versikéket, mesét hallgatunk, mondogatunk. A töklámpások fényénél eljárjuk a régi, misztikus tűztáncot. Ennél az ünnepnél alkalom kínálkozik más népek hagyományainak megismertetésére is: (pl.: dél- amerikai indiánok, szintén valós régi tűztánca), a gyerekek különböző nagyságú és formájú tökökből, csörgőkből, ritmus botokból zenekart alkotnak, majd a táncosok körültáncolják a lámpásokat.

A tél jeles napjai: Advent (karácsonyi négy hetes előkészület időszaka) Mikulás, Luca nap, Karácsony A kicsik ismerkednek az advent jelképeivel a nagyobbak, már segítenek ezek elkészítésében (koszorú, adventi naptár, stb.) Az adventi zsákocskák, dobozkák minden napra meglepetéseket rejtenek: meséket, énekeket, mondókákat, apró ajándékokat. A Mikulás legendát felelevenítjük, énekelünk, verselünk, mondókázunk, és meséket mondunk. Mikulás játék közben, fantáziálunk, képzelődünk, izgalommal várjuk az első hópelyheket, a Mikulás eljövetelét. A Mikulás érkezése mindig nagy örömet jelent a gyerekek számára. Minden évben a szülők közül vállalja fel valaki, a mikulás illetve a huncut manók hálás szerepének betöltését, és teszi még élményszerűbbé az ünnep hangulatát, oldja a gyermekekben a feszültséget. Luca-napján a hagyományoknak megfelelően pogácsát sütünk, Luca- búzát ültetünk, melynek fejlődését figyelemmel kísérjük, naponta öntözzük. Felelevenítjük az ehhez kapcsolódó népi hagyományokat is (Luca széke, Lucázás). A Karácsony a családé, fontosnak tartjuk ennek tudatosítását, az óvodában csak készülődünk, ráhangolódunk az ünnepre. Gyertyát öntünk, mézeskalácsot sütünk, asztali díszeket készítünk, festünk az ablakra, rajzainkkal díszítjük a csoportszobánkat, betlehemi jászolt barkácsolunk. Ismerkedünk a karácsonyi népszokásokkal, az ünnep jelentéstartalmával. Rávezetjük a gyerekeket az ajándékozás örömére azzal, hogy titokban ajándékot készítünk a családnak. Finomságokat csemegézünk, diót, mogyorót, mézet. Almát, citromot, narancsot aszalunk és ismerkedünk a karácsonykor fogyasztott hagyományos ételekkel. A készülődés közben versekkel, dalokkal, mesékkel, hangolódunk rá az ünnepre. Szilveszter - Újév jó alkalom a hónapok, hetek, napok, évszakok gyakorlására. Köszöntőket, mondókákat, jókívánságokat hallgatunk, mondogatunk. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör záró napja és egyben a farsang kezdő napja is. Ezen a napon szokás lebontani a hagyományok szerint a karácsonyfát. A Farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart, a télbúcsúztatás, és a tavaszvárás ősi örömünnepe. Mókás, bolondos tevékenységek, táncok sorozata. A farsang köszöntésére mulatságos énekeket, verseket, mondókákat, bálba hívogató rigmusokat, csúfolódókat tanulunk, amelyeken jókat nevetünk. Farsangi álarcokat, szemüvegeket készítünk, ezeket különböző technikákkal díszítjük. A farsang lezárásaként jelmezbe bújunk, átrendezzük és feldíszítjük a termeket, és kezdődik a táncos mulatozás. Közben mindenki bőségesen, csemegézhet a szülők által hozott gyümölcsökből, süteményekből. Ezen a napon állandó vendégeink a nagymamák, akik segítenek feleleveníteni a népszokásokat, és finom, hagyományos, szalagos fánkot sütnek az óvoda „lakói”, és vendégei részére. 71


A tavasz jeles ünnepei: Március 15. Ezen ünnep keretein belül megismertetjük a gyerekeket a Magyar Nemzet jelképeivel, szimbólumaival. Nemzeti színű zászlókat, kokárdákat, huszár sapkákat, pártát készítünk, díszítünk változatos technikákkal. Vonulós katonás játékokat játszunk, Kossuth nótákat énekelünk. Közösen megkoszorúzzuk a Kossuth emlékművet, virágokkal, zászlókkal díszítjük a teret, elénekeljük a Himnuszt. A Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Az ünnepi előkészületekhez hozzátartozik, hogy nagytakarítást végzünk a termekben és a babaszobákban is. A húsvétvárás elengedhetetlen része, a népi hagyományok elemeinek beépítése a mindennapi tevékenységünkbe. különböző technikákkal, eszközökkel készítjük el a húsvéti jelképeket (tojás, nyuszi ,bari, üdvözlő lap, virágok,stb.) és a tojásfát. Felelevenítjük a húsvéti népszokásokat: locsoló verset tanulunk. Közösen eljátsszuk a locsolkodást, tojáskereső játékot játszunk, a nagyszülők illetve anyukák kalácsot sütnek. ☺ Anyák napja, igazán a család ünnepe, de óvodánkban is köszöntjük az édesanyákat. Már hetekkel előtte ráhangolódunk, és készülődünk az édesanyák, nagymamák köszöntésére. A gyermekek az általuk készített ajándékkal, verssel és virággal kedveskednek nekik. Személyesen, négyszemközt köszöntik az anyákat, nagymamákat, meghitté, bensőségessé téve ezáltal az ünnepet.

A Gyermeknapot május utolsó hetében szervezzük. Meghívjuk az első osztályosokat vendégségbe, illetve a következő tanévre beiratkozott gyermekeket szüleikkel együtt. Ezen a napon mindenki megtalálhatja a számára szimpatikus elfoglaltságot. A gyermekek szüleikkel együtt, játszhatnak, versenyezhetnek, énekelhetnek, verselhetnek, részt vehetnek kézműves tevékenységeken. A nap folyamán lehetőség nyílik az ugráló vár kipróbálásra is. Hagyomány, hogy minden évben zenés, vagy meseelőadást nézhetnek, illetve hallgathatnak meg a gyermekek. A nap fénypontja, a szülők által elkészített palacsinta elfogyasztása. Minden évben részt veszünk, a mindenkori nagycsoportosokkal a kistérségi gyermeknapon. A Pizsama-parti-t a nagycsoportosok a búcsúzást megelőző héten, pénteken tartjuk. Egy egész éjszakát tölthetnek a gyermekek az óvodában. Átváltozunk kalózokká, és izgalmakkal teli kincskereső túrán veszünk részt. A kincs megtalálását követően mindenki megkapja a megérdemelt jutalmát. Az est további részében, közösen énekelünk, táncolunk, történeteket mesélünk. Zárásként átöltözünk pizsamába és meghallgatjuk az esti kalózos altató mesét. A Nagyok búcsúztatása, minden évben a tanév végén zajlik. Ebből az alkalomból csokorba kötjük az egész évben megkedvelt dalokat, verseket. Mesét dramatizálunk, táncolunk, énekelünk, a szülőknek, vendégeknek, így búcsúzatjuk el nagycsoportosainkat az óvodai élettől. A Tanévzáró ünnepség, szintén a tanév végén kerül megrendezésre, ahol minden csoport, az általa választott időpontban, műsorral kedveskedik a meghívott vendégeknek. A műsort az egész évben tanult versek, mesék, dalok, játékok, táncok gyűjteményéből állítják össze az óvodapedagógusok. Tanévzáró ünnepséget a nagycsoportosok nem tartanak, hiszen ők a búcsúztató ünnepségen mutatják be műsorukat.

72


A néphagyományok, népszokások átszövik a mindennapi tevékenységeinket. A népszokásokkal való ismerkedés bővíti a gyermekek ismereteit, a népi gyermekköltészet bővíti szókincsüket, fejleszti beszédkészségüket. Elősegíti, olyan magatartásforma kialakulását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés a népi kultúra a nemzeti értékeinek megbecsülése.

Időszakos ünnepeink ☺ Az állatok világnapját (október 4.) minden évben megünnepeljük. Ebben az időszakban, a tevékenységeinkben és a mindennapjainkban az állatok védelme, illetve az állatok gondozása játszik főszerepet. A víz napja (március 22.), mellyel a rohamosan fogyó természetes vízkészlet védelmére, megőrzése kívánjuk nevelni gyermekeinket. A Föld napján (április 22.) a szülők támogatásával az óvodánkban virágosítunk. Minden csoport elülteti a szülők által felajánlott növényeket és az ezt követő időszakban, folyamatosan gondozzuk azokat. Madarak-fák napja (május. 10) alkalmából kirándulásokat teszünk a helyi erdőben, ahol megfigyeljük a környezetünkben élő fa fajtákat, és az ott élő madarakat.

73


15. GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÜNK

Minden óvodapedagógus, és dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. A gyermekvédelmi felelős a gyermek és ifjúságvédelem alapellátáshoz tartozó jelzőrendszer szerves része. A feladat két nagy területre bontható: alapellátás, és szakellátás. Munkánk során megelőzni, elhárítani, enyhíteni igyekszünk a károsító hatásokat. A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermekek iránti felelősség ébren tartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy nyilvánvaló segítségre szorulnak. A gyermekvédelmi munkát a humánum, a segítőkészség, a megértés, és támaszadás jelenti. A gyermekvédelmi munkánk a fő céljának, és feladatának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetettségi státusz kialakulását. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások, egyre több családban érzékelhető életvezetési problémákat okoznak. E miatt növekszik a feszültségszint, és csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családi otthonokban érezteti hatását, és leggyakrabban a gyermekeken vezetődik le. A fentiek káros hatása, megjelenik az óvodában is, a gyermekek teljesítmény, magatartás és kapcsolat-zavarainak formájában. Az óvodai gyermekvédelem az egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongásai, hiányzásai) itt értékelhetők először.

A gyermekvédelmért felelős személyét az óvodavezető választja ki, és bízza meg a munkakör ellátásával. Az alapellátás feladata a megelőzés és a prevenció. A községünkben élő családok gondjait az óvodába járó gyermekek helyzete is jelzi, ezért fontosnak tartjuk, hogy a családlátogatást, és a napi munkánk során szerzett tapasztalatokat; melyeket megbeszélünk a gyermekvédelmi felelőssel. Minden év elején felmérjük a veszélyeztetett és a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A gyermekek védelméről, és gyámügyi igazgatásáról szóló törvény meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: ”Olyan magatartás, mulasztás, vagy olyan körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését, gátolja, vagy akadályozza. Amennyiben a fejlődéshez szükséges életkörülményeket a szülő, vagy a környezete nem biztosítja, a gyermek veszélyeztetetté válhat.”

A veszélyeztetettség nyilvántartásba vételének szempontjai óvodánkban: Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó, elhanyagoló nevelés. Elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi, lelki bántalmazás. A felbomlott, és ez által talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke. 74


Az alkoholista, züllött, elmebeteg, krónikusan beteg szülő gyermeke. A tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek. Súlyos érzékszervi károsodás, illetve tartós betegség. A hátrányos helyzetű gyermekeknél, a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben. Kialakulásához vezető tényező lehet: az alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmény, a szülők alacsony iskolázottsága, művéltségi szintje. A gyermeki jogok érvényesülése a nevelésben résztvevőkön múlik. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért az intézmény vezetője felel. Kötelezettségeit a közoktatási törvény fogalmazza meg. A csoportvezető óvónőktől kapott információk alapján a gyermekvédelmi felelős nyilvántartást vezet minden hátrányos, illetve halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekről. A védőnő, és gyermekjóléti szolgálattal egységben havi rendszerességgel esetmegbeszéléseken keresik a megfelelő megoldást, mellyel a családok, főként a gyermekek segítségére lehetnek. A tőlünk kapott jelzések alapján a családsegítők és a védőnők családlátogatást tesznek, és megoldást keresnek a problémára. Az óvodai gyermekvédelmi felelős javaslatot tehet a pénzbeli ellátás folyósítására, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra. A gyermekvédelmi munka legfontosabb feladata figyelemmel kísérni a gyermek testi, lelki fejlődését. Megtervezni a felzárkóztatás módját, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Segíteni a szülőknek nevelési kérdésekben, problémáik könnyítésében. Törekszünk arra, hogy minden veszélyeztetett és hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek rendszeresen járjon óvodába, ezáltal személyiségük pozitív irányba fejlődhessen.

Gyermekvédelmi tevékenységünkben a feladatok megjelölése az alábbiak szerint: Óvodavezető Óvodapedagógusok Gyermekvédelmi felelős

Óvodavezető feladatai: A közoktatási törvény, az óvodavezető fő feladatává teszi a gyermek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését, és az érvényesülés ellenőrzését. A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka, egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl, a gyermek balesetek megelőzésre is. Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása (ortopédia, hallás, látás, stb.) 75


Egészséges életmód feltételeinek biztosítása. Fontos feladat, hogy minden gyermek bekerüljön az óvodában, legalább abban az évben, amikor az 5. életévét betölti. A vezető felelőssége, hogy senki ne maradjon le, az óvodai beiratkozás lehetőségéről. Szükség esetén, a családon belüli körülmények figyelembe vételével javaslattétel a család szociális segélyezésére. Hivatali titoktartási, és adatvédelmi kötelezettség betartása.

Óvodapedagógusok feladatai: Elősegíteni a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését. Biztosítani, a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő, óvó intézkedésekre javaslatot tenni. Az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportban minél inkább zökkenőmentessé tenni. A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez mérten minél jobban megismerni. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges szakember segítségét igénybe venni. Az egyéni lemaradásokat csökkenteni, a tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni. Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni. Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni. A szűrést, szükség esetén, soron kívül javasolni. Az integrált nevelést elősegíteni a gyermek problémái szerinti, súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájárulást, javaslattétellel elősegíteni. Minden, rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését. A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése. A prevenció minden gyermekre való kiterjesztése. Folyamatos kapcsolattartás a z óvodai gyermekvédelmi felelőssel. 76


A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesüljön. A gyermekvédelmi munka koordinálását, a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a nevelőtestület tagja. Az intézményvezető megbízásából képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat. Szervezi, irányítja, személyes részvételével elősegíti, ezen szempontok érvényesülését.

A gyermekvédelmi felelős feladatai: Összehangolja a gyermekvédelmi óvodapedagógusok között.

tevékenységet

az

óvodában

dolgozó

Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről. Feljegyzi a nyilvántartásba vett gyermekekkel, illetve családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményeit. Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait. A nevelési év elején gyermekvédelmi munkatervet készít, az adott évre. Segíti a csoportvezető óvónők munkáját, szükség esetén közös családlátogatást szervez. Kapcsolatot tart az önkormányzat szociális felelősével, és a gyermekjóléti szolgálattal. Rendszeresen részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein. Környezettanulmányt készít, szükség esetén, a hatóság felkérésére. Fontos faladata, hogy segítse a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet, illetve a halmozottan hátrányos helyzet, kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Munkájáról, az ügyek intézéséről, az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatja, illetve időszakonként beszámol, a nevelőtestületi értekezleten.

77


16. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

Az óvoda és a család: A család a szocializáció első színtere. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Korrekt, szoros együttműködés elengedhetetlen a gyermekek megfelelő fejlesztéséhez, neveléséhez. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során, a segítségnyújtást a családhoz illeszti. Fontosnak tartjuk óvodánk tartalmi munkájának, programjának szakszerű ismertetését, a gyermekek egyéni fejlődési jellemzőinek, a fejlesztés érdekében tett segítségnyújtás módjainak ismertetését. A napi kapcsolattartással, és az általunk összeállított kérdőívekkel igyekszünk felmérni a szülők igényeit, véleményét, elvárásaikat. Nyílt napot, játszó délelőttöt, szervezünk, ahol a szülőknek alkalmuk nyílik arra, hogy jobban megismerjék az óvodánkban folyó munkát. A közös családi nap elősegíti az oldottabb szülőpedagógus viszony kialakulását. A szülői értekezletek témái elősegítik a szülők pedagógiai témájú ismereteinek gyarapodását. Vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett, a szemlélet formálás direkt módszereit is (előadás, cikk). Az óvoda és a család kapcsolatának erősítésében fontos szerepet tulajdonítunk a Szülői munkaközösség, és az Óvodaszék munkájának. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben feladatunk, a családgondozás által a meglévő funkciók támogatása, további szakmai támaszrendszer keresése, kiépítése.

Feladatunk: Személyes, és korrekt kapcsolat kialakítása a családokkal. Szakszerű segítségadás a szülőknek a gyermeknevelésben, ezzel elősegítve a gyermekük iránti felelősségérzet mélyülését. A családok eltérő szociokultúrális hátteréből adódó, esetleges hátrányok kompenzálása. A közös nevelés érdekében, a bizalomra épülő kapcsolattartás fenntartása. A hagyományos kapcsolattartási formák mellett törekednünk kell új, a szülők igényeihez igazodó lehetőségek kialakítására. A szülők rendszeres, naprakész tájékoztatása. 78


A gyermekeket érintő fontos kérdésekben, kikérjük a szülők véleményét, bevonjuk őket a döntéshozatalba. Törekszünk az eltérő nevelési igények közelítésére. A beszoktatási időszak folyamatos, és fokozatos, mindannyiunk számára megfelelő megszervezése. A családlátogatások lehetőségét felajánljuk, szükség esetén kezdeményezzük azt.

Az óvoda és az iskola kapcsolata Nevelési programunk céljainak megvalósításával szeretnénk elérni, hogy megteremtődjenek az iskolakezdéshez alkalmas életmódra való felkészítés alapjai.

Célunk: Az óvoda - iskola közötti átmenet megkönnyítése, együttműködés lehetőségeinek keresése a két intézmény között. Fontos, hogy legyünk továbbra is nyitottak az iskola felé. Belátható, megismerhető és elismerhető legyen a munkánk. Az átmenet nehézségeinek csökkentésére törekszünk, de felelősséget nem tudunk vállalni a gyermekek iskolai magatartásáért, előmeneteléért. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően lehetőséget adunk az elsős tanítóknak arra, hogy megismerkedhessenek az óvodánk mindennapi életével, nevelési módszereinkkel, eszközeinkkel, a kompetencia alapú program csomag beépíthetőségével, megismerjék a leendő első osztályosokat. Az elsősöket vendégül látjuk az óvodai gyermeknapon. A nagycsoportos óvodásaink bekapcsolódhatnak az iskolai művészeti oktatásba.

Feladatunk: Kölcsönös nyitottság, nevelőtársi viszony, bizalom kialakítása és fenntartása. A tanítók fogadása óvodánk megismertetése céljából.

személyiség

-

képességfejlesztő

tevékenységének

Az iskola előtt álló gyermekek iskolai látogatásának; tanítókkal, az iskola helyiségeivel, eszközeivel való ismerkedésének megszervezése. Óvodai nevelésünk folyamatában megalapozni a szociális, értelmi, verbális és testi képességeket. Változatos játéklehetőségekkel, tapasztalások, megfigyelések sorozatával, ötletek megvalósításával megteremteni az iskolára alkalmas, életmódra való felkészítés alapjait. 79


Segíteni a szülőket az „iskolára késszé tétel” feladatainak megvalósításában.

Az óvoda és bölcsőde kapcsolata: A bölcsődéből jött gyermekek előbb alkalmazkodnak az új környezethez, de számukra is új, ismeretlen tényezőt jelent az óvoda; ezért a bölcsődéből az óvodába való átmenet gondos előkészítése, zökkenőmentes megvalósítása fontos feladat. Kapcsolattartásunkban a kölcsönös nyitottságnak, folyamatosságnak kell érvényesülnie. Mivel esetünkben a bölcsőde és az óvoda egy épületben található, megvalósítható az a gyakorlat, hogy az óvónő már a bölcsődében megismerkedik a gyermekekkel, a szülőkkel. A bölcsődés kisgyermekeknek is lehetőségük van az óvodával, óvoda dolgozóival való közvetlen ismerkedésre.

Feladatunk: ☺ A gyermekek meglátogatása a bölcsődei csoportjukban. ☺ A gyermekek fokozatos szoktatása óvodapedagógusokkal, dajkákkal.

az

óvodai

környezethez,

ismerkedés

az

☺ Közös programok az óvodásokkal (pl.: koncert, bábelőadás, közös rendezvények). ☺ Részvétel az óvodába készülő gyermekek bölcsődei szülői értekezletén. ☺ Szakmai találkozások szervezése a gondozónőkkel, az egymással szemben támasztott elvárások közelítése érdekében.

Kapcsolat a civil szervezetekkel: Folyamatosan, szoros, építő jellegű kapcsolatot tartunk fenn, a helyi civil szervezetekkel. A nyugdíjas klub, és az óvoda évek óta részt vesz közös rendezvényeken, ahol a néphagyományok, ápolása fontos szerepet kap. A helyi népdalkör bevonásával a népzene, és a népzenei kultúra megjelenítése hatással van a gyermekek zenei, kulturális fejlődésére. Megismerkednek a népi hangszerekkel és a helyi zenei kultúra hagyományaival.

Feladatunk: A meglévő kapcsolatok fenntartása, és új lehetőségek keresése.

Óvodánk egyéb kapcsolatai ☺ Fenntartó: Óvodánk fenntartója: Bordány Község Önkormányzata 80


A kapcsolattartás formái: Az Önkormányzat által meghatározott módon, képviselőtestületi ülések, intézményvezetői megbeszélések, óvodavezetői beszámoló, kölcsönös tájékoztatás, egyéni beszélgetések. Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű.

☺ Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági ideggondozó, Tanulási képességeket vizsgáló bizottság: A kapcsolattartás formái: A gyermekek problémáinak feltárása a nevelési év elején, az óvodában történik. A nagycsoportos gyermekek esetében szeptembertől kezdve folyamatos a képességek szűrése, fejlesztése. A szakszerű, speciális foglakoztatás a szakintézményekben történik; nagyobb létszám esetén, helyileg az óvodánkban, utazó pedagógus (logopédus és fejlesztő pedagógus) végzi a fejlesztéseket. Az iskolaérettségi vizsgálatok is szakintézményekben történnek, de nagyobb létszám esetén szintén megoldott a helyi vizsgálatok lebonyolítása.

☺ Egészségügyi szervek: védőnő, orvos, családgondozó, ÁNTSZ A kapcsolattartás formái: Az időszakos szűrések, és az iskolaérettségi vizsgálat az óvodában, illetve a tanácsadóban történik. Közös előadások, fórumok szervezése az egészséges életmóddal kapcsolatban. Ezen a fórumokon közösen a szülőkkel, pedagógusokkal illetve a meghívott szakemberekkel, együttesen járjuk körbe az éppen aktuális témákat.

☺ Gyermekjóléti Szolgálat: A kapcsolattartás formái: Folyamatos a gyermekek problémáinak feltárása érdekében, az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős személyében. Az SZMSZ tartalmazza, a kapcsolattartás részleteit.

☺ Faluház, Könyvtár A kapcsolattartás formái: Gyermekműsorok, gyermekfoglalkozások, különböző rendezvények, a gyermekek által készített alkotások kiállításának színhelye, a faluház. A könyvtár látogatása folyamatos, kialakítottuk a kölcsönzés rendszerét. A könyvtárlátogatások során, különböző irodalmi anyagok, bemutatására kerül sor, a könyvtáros közreműködésével.

☺ Óvodák Kistérségi Egyesülete Az egyesület legfontosabb célja az óvodavezetők vezetői tevékenységének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációja, és a tehetséggondozás. Az egyesület gondoskodik továbbképzési lehetőségekről és hospitálási lehetőségekről elsősorban az óvodapedagógusok, de a dajkák számára is. Minden évben részt veszünk a nagycsoportosok számára rendezett, közös gyermeknapon, ahol kb. 81


300 gyermek számára szerveznek sport és kulturális programot; évente más-más község szervezésében.

Feladatunk: Az együttműködési megállapodást kötött intézményekkel, a megállapodások betartása, azok fejlesztése. Kapcsolattartási formák bővítése, újak felkutatása. A kapcsolattartásban rejlő nevelési, tapasztalatszerzési lehetőségek tudatos tervezése.

82


17. AZ ÓVODÁBÓL AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az óvodába lépés feltételei A gyermekek óvodai felvételét a mindenkori tanügy-igazgatási feladatoknak megfelelően végezzük. Lehetőségünk nyílik azon gyermekek óvodai ellátására is, akik a felvételtől számított fél éven belül betöltik a harmadik életévüket. Bölcsődei ellátásra is biztosítunk lehetőséget, a 2. életévét betöltő gyermekek részére. Az óvodás, 3. életévét betöltő gyermekek esetében figyelembe vesszük a szobatisztaságot, mint alapvető közlési képességeket. Jelenlegi feltételeink lehetővé teszik, hogy az enyhe, mozgás- és érzékszervi károsodásban szenvedő gyermekeket is tudunk fogadni, integrálni.

Az iskolába lépés feltételei A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, elérik az iskolai élet megéléséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az egészségesen fejlődő gyermek jellemzői az óvodáskor végére: A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Testarányai megváltoznak, elkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan tudja irányítani. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. ~ Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik, a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellet egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. ~ Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik annak tartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. ~ A cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. ~ Össze tudja kapcsolni a látott, hallott, tapintott információkat ~ Érthetően, folyamatosan beszél, érzelmeit mások számára érthető módon, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ. Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. 83


~ Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat; felismeri az időjárás és az öltözködés összefüggéseit. Ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. ~ Ismeri a viselkedési alapvető szokásokat, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természet és társadalom, környezet megismeréséhez, megóvásához szükségesek. Elemi, mennyiségi ismereti vannak. Az óvodáskor végére a gyermek szociálisan is éretté válik az iskolára. Kialakul együttműködése a felnőttekkel, gyerekekkel; készen áll a tanító és az iskolai élet elfogadására. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; szükségleteit képes késleltetni. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében: folyamatos speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munkával érhető el a fentiekben felvázolt fejlettségi szint.

84


18. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, ÉS LEHETŐSÉGE ÓVODÁNKBAN

Célunk: ☺ A prevenció ☺ A gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése ☺ A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, segítségnyújtás ☺ Együttműködés a szakemberekkel

Az óvoda egész működésének a gyermekek érdekeit kell szolgálnia. A gyermeki jogokat a gyermekképnél már felsoroltuk. Minden életkornak megvannak az alapvető életszükségletei. Az óvodáskorú gyermek csak szeretetteljes, biztonságos, derűs légkörben tud fejlődni. Hangsúlyozzuk, hogy a pedagógiai gyakorlatban a gyermekek emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása, biztosítása alapvető követelmény. A területi gyermekvédelem fontos egysége az óvoda, mivel a gyermekek napjaik nagy részét itt töltik. A gyermek megfigyelője, és példaképe is az óvodapedagógus. Nagyon fontos, hogy észrevegyük a gyermek megváltozott szokásaitól való eltérő magatartást, melyről a szülővel beszélni kell. Tudnunk kell, hogy egy-egy tünet mögött a háttérben probléma állhat, és a gyermeknek segítségnyújtásra van szüksége. Nagy odafigyelést kívánnak a hátrányos helyzetű gyermekek is, mert ha a hátrányok halmozódnak, könnyen veszélyeztetetté válhatnak. Hátrányos helyzetű gyermeknek tekintjük azokat, akiknek az alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségeik korlátozottak, de fejlődésük nem veszélyeztetett. Óvodánkban fontos szerepe van a gyermekvédelmi felelősnek és minden óvodapedagógusnak a gyermekek érdekeinek érvényesítésében. A gyermekvédelmi felelős feladatait a gyermekvédelmi tevékenységeknél már felsoroltuk. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, melynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: Felvételi kérelmek elbírálása Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele Az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport Jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben vagy csoportban

85


Olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, melynek színvonala nem éri el a szakmai követelményekben meghatározottaknak, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak.

Szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Hátrányos helyzetű gyermek, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, melyről a területileg illetékes jegyző határozatot hozott. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes szülője/gondviselője, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint, óvodás gyermeke hároméves korának időpontjában, az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is,akit tartós nevelésbe vettek. A gyermekvédelmi törvény meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát, miszerint: „olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza”. A hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett gyermek értelmi képességei nem tér el az átlagtól, csak a környezeti tényezők akadályozzák eredményes kibontakozását. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Szociális hátrányokat előidéző tényezők:  Gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok  Hiányzik a család által nyújtott biztonság, védettség  Tisztálkodási lehetőségek -, elemi higiénés szokások hiánya  Tartós betegség a családban  Szülők alacsony iskolai végzettsége  Ingerszegény környezet  Munkanélküliség  A család nem megfelelő erkölcsi magatartása  Alacsony az egy főre eső jövedelem  Lakókörzet negatív hatása  Elvált szülők gyermeke, árva, félárva gyermek Az óvoda feladata, hogy ezeket a helyzeteket minél előbb feltárja és a gyermekeket differenciált fejlesztéssel segítse a hátrányok kompenzálásában, a hátrányok felszámolásában

86


A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatási lehetőségei: ~ Fontos, hogy ne sztereotipizáljunk, hanem az egyes gyermekre koncentráljunk (egyéni bánásmód) ~ A rendszeres étkezést és orvosi ellátást ellenőrizzük. ~ Segítsük a baráti- és társas kapcsolatok kialakulását és fenntartását. ~ Biztosítsuk számukra a gazdag tapasztalatszerzést. ~ Motivációjukat folyamatosan fejlesszük pozitív megerősítéssel. ~ Szociális ellátások igénybevétele.

számbavétele,

szükség

szerint

szakemberek

segítségének

~ A szülők megfelelő tanáccsal való ellátása, családi nevelés támogatása, családlátogatás, illetve fogadóóra keretében. ~ Szülők tájékoztatása az igénybe vehető ellátásokról, kedvezményekről.

87


19. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ELLÁTÁSA, FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A sajátos nevelési igény nemzeti kategóriái Kiemelt figyelmet igénylő gyermek a) különleges bánásmódot igénylő gyermek aa) sajátos nevelési igényű gyermek ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek ac) kiemelten tehetséges gyermek b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Pedagógiai szempontból az értelem, a látás, a hallás, a mozgás, a beszédszervek hibás működése vagy az érzelmi élet súlyos zavara által okozott eltérő fejlődést értjük sajátos nevelési igény alatt. Az az állapotot, amikor a gyermek egyedi sajátosságai oly mértékben térnek el az átlagostól, hogy annak alapján a lehetséges fejlődés csak sajátos (gyógy)pedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosításával érhető el. A sajátos nevelési igény megállapítására kizárólag a szakértői bizottságok jogosultak,- orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai- vizsgálat alapján.

Az uniós oktatáspolitikai – a kompetencia alapú óvodai programcsomagnak is – fejlesztések célkitűzése: Minden gyermek számára olyan tanulási kínálatot biztosítani, amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik a gyermek egyéni állapotához, individuális igényeihez, képességeihez, hozzáférhetővé tenni számukra a többségi nevelési-oktatási rendszer kínálatát. Ennek megfelelően kiemelt feladatunk az esélyteremtő, együttnevelő pedagógiai környezet megteremtése, melyben hangsúlyozott fontosságú a speciális fejlesztés és együttnevelés gyakorlatának általánossá tétele. Az, hogy milyen módon viszonyulunk a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő családokhoz, meghatározó a nevelési-oktatási folyamat eredményességében. Ahhoz, hogy nevelési segítséget tudjunk adni, nemcsak megfelelő kompetenciákkal kell rendelkeznünk, hanem olyan elfogadó attitűddel, ami segíti a gyermekek fejlődését. A sajátos nevelési igényű gyermek inkluzív óvodai nevelésének sikere a másságot elfogadó környezet, a sérülés specifikus személyi, tárgyi feltételek, megteremtésével szolgálja, elősegíti a harmonikus személyiségfejlődést. Az esélyteremtő óvodánk funkciójánál fogva nem szegregáló, hanem befogadó intézmény. 88


A törvényi megfeleltetés értelmében, óvodánkban a fogyatékosság súlyossága szerinti gyermeket lehet integrálni, mely intézményünk Alapító okiratában került rögzítésre. A fogyatékos gyermekek joga, hogy állapotuknak megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy a fogyatékosságot megállapították. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, a sajátos nevelési igényű gyermek esetében is az általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk. Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. A habilitációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus, a gyermeket nevelő óvónők és dajkák vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az óvodai pedagógiai programban, így a napi óvodai életbe beágyazottan valósulnak meg, a gyermekek szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő, fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. Az egyéni fejlesztési tervben, a végrehajtásában közreműködő pedagógus, évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük –így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. A habilitáció általános célja: · a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása · a sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése · amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: · az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése · a motoros készségek fejlesztése · a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával · a szociális készségek fejlesztése · a kognitív készségek fejlesztése · az önellátás készségeinek fejlesztése A habilitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg A habilitációs, rechabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: - A gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota - képességei, kialakult készségei 89


- kognitív funkciói, meglévő ismeretei - családi háttere Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, taktilis, akusztikus, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékosságok függvényében más- más terület kap nagyobb hangsúlyt.

Az integrálás célja: Szegregációmentes nevelési környezet megteremtésével, komplex terápia alkalmazásával a gyerekek korai leszakadásának megakadályozása. A speciális szükségletű gyerekek élete, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelés egészébe. Minden gyermek joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben fejlődjön. A gyermekeknek joga, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést. Olyan nyitott rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Nevelési programunkban az inkluzív pedagógia, integráló nevelési mód, differenciált tevékenység szervezés kiemelt hangsúllyal jelenik meg. Pedagógiai gyakorlatunkban természetes a másság elfogadása. A 3-7 éves sajátos nevelési igényű, Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján integrálható gyermekek normál óvodai nevelés során – részükre biztosított speciális fejlesztés mellett – gyermeki jogaikat is gyakorolva, szociálisan, értelmileg, érzelmileg az iskolai életre éretté váljanak. Mind az ép, mind az SNI gyermekek számára adjon lehetőséget az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására.

A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásának alapfeltételei: PEDAGÓGIAI FELTÉTEL: • Pedagógiai programunkba illeszthetőség • A szakellátást biztosító gyógypedagógus, logopédus, mozgásterapeuta jelenléte. • Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához • Együttműködés a sérült gyermek szüleivel • Az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadásáról

KÖRNYEZETI FELTÉTELEK: • foglalkoztató csoportszoba • tornaszoba 90


• akadálymentes bejáró • parkosított, mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelt udvar

TÁRGYI FELTÉTELEK: • Képességfejlesztő eszközkészlet • Képességfejlesztő játékok • Mozgásfejlesztő játékeszközök – udvari és tornaszobai Óvodapedagógus feladatai: •

Együttműködik a szakemberekkel, a szakemberek javaslatait, iránymutatásait beépíti a pedagógiai folyamatokba

•

Egy- egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatív megoldásokat tervez

•

Alkalmazkodik az eltérő képességekhez

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek befogadásának elvei: Minden gyermek fejleszthető A fejlesztés során a gyermekek meglévő képességeiből kell kiindulnunk A részleges zavart szenvedett és késve jelentkező képességek fejlesztése segítő, támogató szemléletet igényel A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek elsősorban gyermekek, és csak másodsorban kiemelt figyelmet igénylő, ezért részfunkcióik fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztésre is szükségük van A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek ugyanúgy joguk van az érzések és tapasztalatok átéléséhez. Szükségleteiket csak ők tudják érzékeltetni, értő figyelemmel kell feléjük fordulni A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért, az óvodapedagógus a feltételek megteremtésében segíthet. Csak abban segítsük a gyereket, amiben tényleg kell, különben hagyjuk érvényesülni önálló törekvéseit. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, mely bizonyos speciális életmóddal jár együtt A gyermekek képességstruktúrája a különböző területeken más-más szinten állhat, e szintek ismeretei képezik az egyéni bánásmód, differenciálás, a feladatorientált fejlesztés alapjait Az általános elvek megtartása mellett az óvónő érvényesíti azt az elvet, hogy ahány kiemelt figyelmet igénylő gyermek, annyi személyiség, és ahány személyiség, annyi személyes élmény és integráló fejlesztés

AZ INTEGRÁLÁS MÓDJA: Az integrálás mindenkor az aktuális igényekhez és lehetőségekhez igazodva történhet. 1. Részleges integrációval illeszkedik az óvodai hálózatba: 91


A gyerekek a nap egy részében szakellátás keretében logopédus, beszédfejlesztő pedagógus és mozgásfejlesztő terapeuta rásegítésével irányított, egyéni fejlesztési terv alapján állapotuknak megfelelő ellátásban részesülnek A nap többi részében természetes módon kapcsolódva vesznek részt az óvodai életben.

2. Az óvodai csoportokba teljes integrálással: A gyerekek óvodai tartózkodásuk teljes idejét a működő csoportokban töltik, fejlesztésük saját csoportjukban történik Mindkét mód biztosítja azt a gyerekek számára szükséges speciális fejlesztést, amely a következő életszakaszban (iskolában) történő eredményes továbbfejlődéshez szükséges.

KIMENETI SZINTEK: 1. Pedagógiai programunkban meghatározott „Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére” –szint teljesülése. 2. TKVSZRB Szakvéleménye együttesen határozza meg.

A FEJLESZTÉS TERÜLETEI: ~ PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI MAGATARTÁSZAVAR: A viselkedészavar olyan speciális gyűjtőfogalom, amely mindazon viselkedésbeli módozatokat magában foglalja, amelyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak. A súlyos beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kórosan felfokozott mozgástevékenység vagy kóros aktivitászavar és figyelemzavar, pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége, vagy mindezek halmozódása áll. Formái: - hiperkinetikus zavar, - viselkedési zavar, - kevert magatartási és emocionális zavarok, - jellegzetesen gyermekkorban kezdődődő emocionális zavarok, - tic-zavarok. Tünetek: - ülés közben babrál, fészkelődik, - nehézségei vannak a nyugodt játéktevékenységben, - sokat beszél, 92


-

állandóan mozgásban van, mozgása céltalan, keveset, nyugtalanul alszik, nem várja meg a kérdést, instrukciót, hanem előbb válaszol, gondot jelent a várakozás, gyakran félbeszakít másokat, kiszámíthatatlanul viselkedik, ok nélkül agresszív,

-

nem figyel a részletekre, figyelme hullámzó, elkalandozó, az elkezdett tevékenységet nem fejezi be.

Okok: - genetikai háttér, - biokémiai tényező: veleszületett temperamentum probléma, - a szervezet alacsony izgalmi, készenléti szintje, - részleges érési zavar, - szociális, környezeti tényező. Cél: A magatartászavarral küzdő gyermekek legyenek képesek elfogadni a norma és szokásrendszert, alakuljon ki egészséges énképük, önelfogadásuk, erősödjön kudarctűrő képességük, önállóságuk. A fejlesztés feladatai A sérülés alapsajátosságainak megismerése. A pedagógiai korrekció lehetséges módszereinek feltérképezése. A gyermek személyiségjegyeinek alapos megismerése. Az integráló munka során folyamatos kapcsolattartás a segítő szakemberekkel. A csoport felkészítése a gyermek fogadására. Magas fokú tolerancia, problématűrő képesség, elfogadó attitűd kialakítása. Szemkontaktus elérhetőségének biztosítása. Szabályok közös felállítása. A „MI-tudat” erősítése. Társas viszonyok erősítése, viselkedésterápia alkalmazása. Egyéni szükséglethez igazított mozgásigény kielégítése. Az ismeretszerzés motivációjának kimunkálása. A gyermek érdeklődési körének feltérképezése. A figyelem, a dicséret, a kedvezmények preferálása, a szeretet kinyilvánítása. A túlterhelés elkerülése. Családdal együttműködő, interaktív, egymást támogató kapcsolat kialakítása.

93


~ PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI RÉSZKÉPESSÉGZAVAR: A tanulási zavarok speciális alcsoportja. Azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak.

A tanulási zavar, tanulási nehézség, tanulási akadályozottság kifejezéseket egyaránt használjuk, azonban ezek nem egymást helyettesítő fogalmak, együtt alkotják a tanulási korlátok körét. Tanulási nehézség: átmeneti jelleggel jelentkezik, csak egyes helyzeteket érint, külső körülmények megváltozása miatt következik be. Tanulási akadályozottság: több területet érint, mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai problémáról szól. Tanulási zavar: ép értelmi képesség, normál intelligenciahányados esetén mégis nehézség lép fel az olvasás-írás, számolás technikájának elsajátításában. A motorikus és a megismerő funkciók területén megmutatkozó hiányt nevezzük részképesség zavarnak, amely az intelligenciaszinttől független. A tanulási zavarok típusai: - részképesség zavarok, - komplex tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), - a viselkedés, az önértékelés zavarai. A részképesség zavar karakterisztikus jegyei: - hiperaktivitás, - érzékelő-mozgásos zavarok, - érzelmi bizonytalanság, - általános koordinációs deficitek, - figyelemzavar, - impulzivitás, - gondolkodás és memóriazavarok, - beszéd és hallás zavarai, - kétséges neurológiai jelek, és EEG-rendellenességek. Tünetek: - a gyermek későn kezd ülni, állni, járni, nagymozgásai ügyetlenek, - lábujjhegyen jár, - ingerekre szélsőségesen, nem adekvátan reagál, - alvása felszínes, - viselkedése kiszámíthatatlan, - elemi mozgások összerendezetlenek, - gyenge távolságfelmérés, - kialakulatlan szem-kéz koordináció, - rossz koncentráció, - téves irányfelismerés, - szűk terjedelmű és pontatlan memória, - helytelen ceruzafogás, - tárgyakkal nem szívesen manipulál. 94


Okok: - minimális agykárosodás, - a központi idegpályák kapcsolatában jelentkező kisebb-nagyobb zavar. Cél: Erősödjön a gyermekek önértékelési szintje, ezáltal váljon stabillá szociális pozíciójuk. Fejlődjön motiválhatóságuk, megismerő aktivitásuk, tanulási képességeik fejlesztése.

A részképességzavarok rendszere A kognitív funkciók zavarai: - percepció zavarai, - figyelem zavarai, - emlékezeti problémák, - gondolkodás zavarai. A motorium zavarai: - nagymozgások zavarai, - finommotorika zavarai, - cselekvés irányításának zavarai, - hiperaktivitás.

A fejlesztés feladatai: A befogadás feltételeinek megteremtése. Az óvodapedagógustól, a technikai dolgozótól és a gyermekcsoporttól elvárható magatartásformák betartatása. A részképességbeli elmaradások minél korábbi felfedezése.( 2 pedagógus Sindelar tanfolyamot végzett) Ösztönző környezet biztosítása a lemaradó funkciók fejlesztéséhez. Az együttnevelés sajátos pedagógiai feladatainak megoldásához szükséges személyi feltételek biztosítása. A pedagógiai célokhoz igazodó fejlesztési területek megkeresése. A hibás funkciók leépítése, helyes irányba terelése. A részképesség-zavar alkalmazása.

pozitív

elmozdulását

segítő

differenciált

képességfejlesztés

A fejlődés folyamatos nyomon követése.

Grafomotoros percepció A kéz finommozgásának kondíciója teszi lehetővé, hogy e képesség kialakuljon. Az írásmozgás koordinációja a finommozgás olyan területe, ahol pontos észlelésre és szem-kéz koordinációra van szükség.

95


Ahhoz, hogy e készség kialakuljon szükséges a megfelelő agyi vezérlés kialakítása, a vizuális megfigyelő és elemző képesség fejlesztése. Cél: a rajzoláshoz, íráshoz szükséges finommozgások kialakítása, vizuális megfigyelő és elemző képességek fejlesztése. Feladat: fejlesztjük a gyermekek vizuomotoros koordinációját Az érési folyamat felgyorsítása nélkül kialakítjuk a kézmozgás helyes technikáját. Hozzásegítjük a gyerekeket a téri tájékozódás, testséma, alak-forma, alak-háttér fogalmának megértéséhez, ezek gyakorlati alkalmazásához. Laterális dominancia kialakulásának elősegítése Lehetőséget biztosítunk az írás-vonalvezetés kivitelezésének megalapozására A gyermekek a plasztikusabb anyagokkal való manipulációtól a szilárdabb anyagokig, nagy felületről a kisebb, behatárolt felületig eljussanak. Ismerkedjenek meg a nagylendületű mozgásokon kívül a finomabb, célirányosabb mozgásokkal.

Pszichomotoros fejlesztés Mozgásfejlesztés: Tünet: a gyermekek mozgása nem életkorának megfelelő szintű Okok: Fejlődési rendellenesség Agyi funkció zavar Pszichés neurotikus tényezők Helytelen szülői nevelés /túlféltés/ A mozgásfejlesztés célja: Szívesen kapcsolódjanak be a mozgásos tevékenységekbe Sikertelenségeiket, kudarcaikat, félelmeiket győzzék le Érezzék a bizalmat, segítőkészséget, elfogadást a pedagógus és a gyerekek részéről is. Feladat Tegyük lehetővé, hogy a mozgásfejlődésben lemaradt gyerekek saját érési tempójukban fejlődjenek. Biztosítjuk a fejlődésükhöz szükséges eszközöket(Mozgáskotta, Ayres) Szakember segítségével elkészítjük az egyénre szabott fejlesztési tervet, hatékony módszerekkel segítjük a fejlesztést ( Delacato, steresszoldás, mozgáskotta) 96


Törekszünk arra, hogy kialakuljon testtudatuk, testképük, testsémájuk Biztosítjuk a vesztibuláris rendszer fejlődését (hinta, hintaló, füles labda, rugós játék) Megismertetjük a gyermekeket, a mozgáskoordinációt fejlesztő speciális alapmozgásokkal Erősítjük az észlelési csatornák információ áramlását (kinesztetikus, vesztibuláris, taktilis, vizuális) A két test fél, agyfélteke mozgásának összerendezésével, kineziológia gyakorlataival biztosítjuk a fejlett finom és nagymozgások létrejöttét, dominancia kialakulását. (2 pedagógus Agykontroll tanfolyamot végzett.)

AUTIZMUS: Fogalma: az autizmussal élő személy problémájának lényege a szociális – kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja és általában fogyatékos állapothoz vezet. Tünetek:

• • • • • • • • • • • • •

beszédfejlődés zavara magány szeretete szűk körű érdeklődés szimbolikus játék hiánya sztereotip mozgásos tünetek: kezek röpködő mozdulata, bizarr tartások, grimaszok szenzoros viselkedés furcsaságai: szagolgatás, vizuális ingerek keresése szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvető fogyatékossága: nem kezdeményez kapcsolatot, tárgyakat figyelmen kívül hagyja, átgázol rajtuk, fél tőlük, agresszív, veszélyeket nem ismer fel düh és szorongásos rohamok jobb értelmű gyermekeknél a szűk körű sztereotip érdeklődés funkcionális értelmétől elvonatkoztatott témákra irányul: térképek, közlekedés, járművek, országok rugalmatlan ragaszkodás sajátságos, nem funkcionális rutinokhoz, tárgyak részleteiben való elmélyedés, az életkorának megfelelő spontán szerep-, és imitatív játék hiánya spontán törekvés hiánya (az örömnek, érdeklődésnek, sikernek)

Okok: az idegrendszert károsító hatások interakcióit is feltételezik. A genetikus meghatározottság igen erős. Az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal és fejlődési zavarral. Cél: Legyenek képesek beilleszkedni a közösségbe, érezzék biztonságban magukat, tudjanak bizonyos tevékenységeket önállóan is elvégezni. Fejlődjön kommunikációs készségük, értsenek néhány metakommunikációs jelzést. A fejlesztés feladatai: A sérülésből adódó szükségleteknek megfelelő ellátás biztosítása. Az elemi adaptív viselkedés kialakítása. Az autizmusból és a társuló fogyatékosságból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása. 97


A fogyatékosság-specifikus környezet, eszközök, szokásrendszer kialakítása. Speciális módszertani eljárások kimunkálása. Egyéni, differenciált fejlesztési lehetőségek megteremtése. A gyermek biztonságérzetének alapozása. A vizuális támpontokkal szolgáló tárgyi környezet megfelelő kiépítése. Más személyek jelenlétének felismerése, elfogadása. Utánzási készség fejlesztése. Folyamatábrák használata. A gyermek szabad játékának segítése, a játékban való részvétel megtanítása. A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése. A kortársak közé való beilleszkedés segítése. A szokásrendszer kialakítása, következetes betartása. A segítségkérés módjának megtanítása. Figyelemeltereléssel az új sztereotípiák kialakulásának megakadályozása. A megismertek szinten tartása. Új készségek megalapozásához ingerszegény környezet biztosítása. A zökkenőmentes, önálló tevékenységváltás megtanítása. Az azonosságokhoz való ragaszkodás csökkentése. A változások elfogadtatása. A szociális és kommunikációs készségek fejlesztése. Szorosabb együttműködés a családokkal, egészségügy intézményeivel, a szakszolgálattal. A gyermekcsoport felkészítése a befogadásra.

BESZÉDFOGYATÉKOS: Fogalma: A beszédfejlődési zavar súlyos formája. A beszédzavar területei:

- a beszéd és nyelvi fejlődés zavarai - az artikuláció zavarai - a beszéd folyamatosságának zavarai - a hangadás rendellenességei - a kialakult beszéd zavarai - teljesítményzavar

Tünetei: (egyértelműen megnyilvánuló tünetek, látens tünetek, kommunikációs nehézségből fakadó másodlagos pszichés tünetek): - verbális kommunikáció gyengesége, - bizonytalan, zavart mozgásos észlelés, 98


-

egyensúlyzavarok, auditív észlelés zavarai, auditív differenciáló képesség gyengesége, hangazonosítási problémák, vizuális észlelés zavarai, testséma zavarai, nagymozgások zavarai, finommozgások zavarai, lateralizáció zavarai, nem tudatos együttmozgások, hiperaktivitás, mozgásos gátoltság,

-

türelmetlenség, kedvetlenség, figyelem, koncentráció gyengesége,

Cél: A speciális megsegítés, az egyénre szabott fejlesztési módszerek hatására csökkenjen a gyermekek beszédproblémája. Az akadályozott beszédfejlődésű gyermekeket az egyéni érési folyamat figyelembevételével speciális módszerek alkalmazásával eljuttatjuk a kimeneti szintre. Általános feladat Az anyagok, témák igazodjanak a HOP témaköreihez A fejlesztés feladatai: A gyermek beszédállapotának megfigyelése. A fejlődési sajátosságok alapos megismerése A megnyílást serkentő, elfogadó kíváncsiság jelenlétével a gyermek beszédgátlásának oldása. Nyelvi környezet kialakítása. Redukált szövegkörnyezetben csökkentett beszédtempó alkalmazása. A spontán megnyilatkozások, az aktivitás legapróbb jeleinek elismerése. Egyéni haladási ütem biztosítása. Az anyanyelvi nevelést központba állító, intenzív, komplex – az egyéni szükségleteket, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezet megteremtése. A meglévő képességek, adottságok megerősítése. A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása. A pszichikus funkciók egyensúlyának kialakítása Az azonnali értékelés alkalmazása a sikerélmény megélése érdekében. A segítő odafigyelés, a tényleges segítségnyújtás szituációkhoz kötött megvalósítása. Hangok korrekciója, fonémák differenciálása Hallási észlelés fejlesztése Asszociációs képesség kialakítása Gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógussal való folyamatos szakmai kommunikáció Szülőkkel való pozitív együttműködés kialakítása, szülői ház felelőssége, helytelen szemlélet, nevelési módszer, hibás követelményrendszer átformálása. 99


TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT: Fogalma: A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és/vagy környezeti hatások eredőjeként kialakult népesség átlagától számottevően elmaradó mentális képesség.

Tünetei:

• • • • • • • • • • •

érzékelés és észlelés differenciálatlansága lényeges és lényegtelen közötti különbség észlelésének hiánya látási észlelés folyamata beszűkült beszédhangok megkülönböztetési képességének hiánya figyelem szűk terjedelme alacsony IQ szint korlátozott és szűkös tapasztalatszerzés gondolkodási tevékenység fejlődésének zavara alapmozgások koordinálatlansága izomtónus zavara fejletlen testséma

Cél: A tudatos együttnevelés során - a gyermekek sajátos szükségleteinek maximális figyelembevételével – a szociális tanulás elősegítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek a gyermekek megismerő funkciói, kommunikációs képességei, szociális érettségük és játéktevékenységük, alapvető önkiszolgálási szokásaik. A kis lépések elvét alkalmazva valósuljon meg a képességfejlesztés. Az eltérő fejlődési képet mutató területek fejlesztése segítségével, a gyermekek spontán szerzett és irányított tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Komplex módon játékba ágyazottan – a gyermekek szükségleteit maximálisan figyelembe véve – a szociális tanulás elősegítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek a gyermekek megismerő funkciói, kommunikációs képességei, szociális érettségük és játéktevékenységük.

A fejlesztés feladatai: A mozgásfejlődés során kimaradt, kevésbé begyakorlódott, vagy hibásan rögzült fázisok (alapmozgások koordinációjának javítása) fejlesztése. A gyermekek saját testük megismeréséhez, a térben történő biztonságos tájékozódáshoz való hozzásegítése. Az érési folyamatok figyelembe vételével finommozgásuk fejlesztése, dominanciájuk kialakulásának segítése (szem – kéz – láb koordináció).

laterális

A gyermekek támogatása abban, hogy valamennyi észlelési tevékenység bevonásával, soksok cselekvésen keresztül tapasztalatokat, ismereteket szerezhessenek. 100


Játékos formában gondolkodási funkcióik kialakítása, fejlesztése. Az emlékezet és a figyelem fejlesztése. A gyermekek beszédészlelésének, beszédértésének, kifejezőképességének alakítása, szókincsbővítés. A beszédszervek izomzatának erősítése.

A hallási figyelem fejlesztési feltételeinek biztosítása: o hangszerek, tárgyak, társak, felnőttek hangjának felismerése o állathangok utánzása o halk – hangos, magas – mély, hosszú – rövid hangok differenciálása A harmonikus és reális énkép kialakulásának segítése, az egészséges önbizalom, a szociális érzékenység fejlesztése, a helyes viselkedési és magatartási szokások kialakítása. Az akarati élet helyes irányba terelése (önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat)

ÉRZÉKSZERVI FOGYATÉKOSSÁG LÁTÁSSÉRÜLT: Fogalma: A gyermek látásteljesítménye (vízusa az ép látáshoz (100%) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveg) is 0-33% közötti. Pedagógiai szempontú csoportosítás: 33-90% gyengén látók ( látó-halló–tapintó életmód) 90% alig látók ( fényt érzékelő, ujjolvasó, nagytárgy látó ) 100% vakok. Tünetek:

• • • • • • • • • •

Bizonytalan járás, gyakori elesés, elbotlás Mellényúlás, melléöntés, felborítás Ügyetlenség a labdajátékokban Közelről néz meg mindent Fejletlen finommotorika Vizuális figyelme pontatlan Vizuális emlékezete pontatlan Fegyelmezetlennek tűnő mozgás Félénk, visszahúzódó Lehet agresszív is.

Ok: a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése. Cél: A sérülés arányában alakuljon ki a gyermek közösséghez való alkalmazkodó képessége, együttműködése, erősödjön akaratereje, önállóságra, törekvése. 101


A fejlesztés feladatai: A gyermek élettörténetének megismerése, a specifikus módszerek feltérképezése, speciális eszközök használatának megismerése. A gyermekcsoport és a szülők felkészítése a befogadásra. A gyermek sérülésének megfelelő környezeti feltételek megteremtése. Elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. Egyéni fejlesztési terv készítése szakember segítségével. A sérült gyermek nevelése során a játék kiemelt szerepének biztosítása. A tevékenységek során a szükséges és a még elégséges segítség nyújtása a gyermek számára, hogy önállóan tudjon cselekedni, sikerélményhez jusson. látásnevelés, nagymozgás fejlesztése, finommozgás fejlesztése, látás- mozgáskoordináció fejlesztése. Felkészítjük az alig és gyengén látó gyermekeket a tapintó-halló életmódra, az iskola sikeres megkezdése érdekében. Az önkiszolgálás- sérülésük és életkoruk mértéke szerint- kialakítása a cél

Hallássérült: Fogalma: A súlyosan hallássérült - siket – és enyhébb hallássérült –nagyothalló- gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. Pedagógiailag 30 Db feletti hallás veszteségnél beszélünk hallássérülésről. Tünetek:

• • • • • • • •

Nem a beszédre, hanem a gesztusra, mimikára figyel Szókincse lassan gyarapszik Nem jól használja a ragokat Beszédhibás Élénken gesztikulál Kiabálva beszél Sokszor figyelmetlen, gyakran visszakérdez Ha nem értik dühös, dacos

Ok: veleszületett (genetikai faktorok, fertőzések, Rh - inkompatibilitás) szerzett (gyulladásos betegség). Cél: A halló gyermekközösség, a hangos beszéd, a gazdag nyelvi környezet állandó jelenlétével erősödjék a hallássérült gyermek beszédfejlődése, törekedjen gondolatainak nyelvi formában történő megfogalmazására. A fejlesztés feladatai: A nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. 102


A gyermekek életútjának megismerése A hallókészülék kezelésének elsajátítása. A gyermek sérülésének megfelelő környezet biztosítása. A beszéd tartalmi és formai jegyeinek fejlesztése, az aktív nyelvhasználatra való ösztönzés o beszédértés o szájról olvasási készség o érthető kiejtés o maradékhallás fejlesztés o szókincsfejlesztés Egyéni fejlesztési terv készítése a szurdo pedagógus irányításával. – Klúg Péter Általános iskola Speciális Szakiskola által kiküldött.

MOZGÁSKORLÁTOZOTT: Fogalma: A mozgató szervrendszer morfológiai és funkcionális zavara. Tünet: A gyermekek mozgása nem az életkorának megfelelő szintű Ok: A mozgató szervrendszer különböző eredetű sérülése vagy hiánya.

Cél: Szívesen kapcsolódjanak be a mozgásos tevékenységbe, sikertelenségeiket, kudarcaikat győzzék le, legyen lehetőségük számtalanszor a próbálkozásra, gyakorlásra, játékra. A fejlesztés feladatai: A mozgásfejlődésben lemaradt gyermekek saját érési tempójukban történő fejlődésének elősegítése A sajátos igényükből adódó fejlődésüket elősegítő eszközök biztosítása A tevékenységhez szükséges szokásrendszer és viselkedésforma kiépítése Testképük, testsémájuk kialakítása A vesztibuláris rendszer fejlesztése (hinta, hintaló, füles labda). A gyermekek megismertetése alapmozgásokkal.

a

mozgáskoordinációt

fejlesztő

speciális

Az észlelési csatornák információ áramlásának (kinesztetikus, vesztibuláris, taktilis, vizuális) segítése. A fejlett finom és nagymozgások kialakulásának megerősítése

létrejöttének

elősegítése,

dominancia

Az óvodáskorú, mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja meg az óvodai nevelés minden területén:

103


•

Önkiszolgálás, önellátás fejlesztése

•

Játéktevékenység feltételeinek megteremtése

•

Ének-zenei nevelés

•

Nyelvi fejlesztés

•

Mozgásfejlesztés

•

Rajzolás, kézügyesség fejlesztése ENYHE FOKBAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó, ha nem fogyatékos gyermekekkel nevelődik együtt. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyet a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integráló nevelés feltétele a gyógypedagógus folyamatos jelenléte a gyermek életében.

104


20. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

Közalkalmazotti tanács 1. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvényben /Kjt./ foglalt előírásokat kell az intézményben figyelembe venni és alkalmazni. 2. A közalkalmazotti tanácsot az alábbi jogosultságok illetik meg: ~ ~ ~ ~

Egyetértési jog Véleményezési jog Javaslattételi jog Egyéb részvételi jogok

Óvodaszék Tagjai a szülői körből önként jelentkező szülők és a nevelőtestületből önként jelentkező pedagógusok. Tagjai egy évre vállalnak tisztséget, az Óvodaszék minden tanév elején újraalakul. Az Óvodaszékben képviselteti magát a fenntartó. Óvodaszék feladata az óvoda: ~ mindennapi életének koordinálása, ~ a költségvetés monitorozása, ~ az intézmény működése közben felmerülő problémák megoldása. Az Óvodaszék értekezleteit az intézmény vezetőjének közreműködésével nevelési évenként 2-3 alkalommal össze kell hívni, melyen tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységéről. Az ülésen jegyzőkönyv készül, amely minden szülő számára hozzáférhető, olvasható. Az Óvodaszék döntésit a szülők közössége elfogadja. Óvodaszék véleményezési, egyetértési jogokkal rendelkezik.

105


21. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján 2013. szeptember 1.-től visszavonásig.

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: Hálózatbővítés, leépítés. Szervezeti átalakulás. Ha a nevelőtestület a program változtatásáról, illetve más program bevezetéséről dönt. Ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol. Törvényi, jogszabályi változás esetén.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségéhez. Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

Folyamatosan tervezett programelemző, értékelő vizsgálatok (fejlesztést, szinten tartást biztosító). Minden negyedik nevelési év végén a nevelőtestület által kidolgozott szempontrendszer alapján értékeljük a programot. Minden nevelési év végén az óvodát befejező 6-7-8 évesek körében elemezzük, értékeljük a fejlődés jellemzőit.

106


LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK

Véleményt nyilvánított:

dátum: 2013. augusztus 28. Óvodaszék / Szülői Munkaközösség elnöke

Elfogadta:

dátum: 2013. augusztus 27. A nevelőtestület nevében

Jóváhagyta:

dátum: 2013. augusztus 29. intézményvezető

Egyetértését kinyilvánította:

dátum: 2013. augusztus 30. Bordány Község Önkormányzata nevében

A nyilvánosság biztosításának módja: Kifüggesztés

107


Irodalom jegyzék:

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az óvodai nevelés országos alapprogramja (Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1996.) Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – Dr. Ráczné dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével (Budapest 1997.) Balázsné Szűcs Judit, Szaitzné Gregorits Anna: Szabadon, játékosan, örömmel (Budapest 2003.) Drámajátékok Óvodásoknak (Veszprém 2003.) Dr. Hegyi Ildikó. Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban (Budapest, OKKER 1998.) Dr. Kovács György – Dr. Bakosi Éva: Játék az óvodában (Debrecen 1995.) Dr. Kovács György – Dr. Bakosi Éva: Óvodapedagógia (Debrecen 2004.) Kövér Sándorné Dr.: Helyi Óvodai programok beválási vizsgálata (Hajdúböszörmény 2001.) Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (Szolnok 1996.-2002.) Óvodai Nevelés folyóirat számai Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Az óvodáskor fejlesztőjátékai (OKKER 1998.) Dankó Ervinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Csoma Gyula: Pszichológiai alapismeretek (1995.) Fábián Katalin: A tevékenységeken alapuló szokásrendszer kialakítása. A gondozás és egészséges életmódra nevelés az óvodában (1998.) B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék (1982.) Bakonyi Anna: A család, mint óvodahasználó meghatározó szerepe a gyermeknevelésben Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztőprogramja Márai Sándor: Füveskönyv (Akadémia Kiadó – Helikon Kiadó Budapest 1993.) Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan (Gondolat Kiadó Budapest 1978.) Dr. Páli Judit: Játék, tanulás, játékos tanulás Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában (Alex-Typo Kiadó 1992.) Salamon Jenő: Az értelmi fejlődés pszichológiája (Gondolat Kiadó 1983.) ÓVODAI NEVELÉS KOMPETENCIATERÜLET. ELMÉLETI ALAPVETÉSEK. ÓVODAI KOMPETENCIA TERÜLET –Tématerv javaslatok (Tűz, Víz, Föld, Levegő) Fehér Anna. Játszunk? Természetesen! - A Világ befogadásának elérhetősége 1. Reikort Ildikó: Zenevarázs. - A Világ befogadásának elérhetősége 2. Dr. Balázs Anna – Ószi Patrícia – Prekop Csilla: Pedagógiai irányelvek az autista, autisztikus, pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek fejlesztéséhez, neveléséhez, tanításához. Villányi Györgyné (szerk.): A környezettudatos állampolgári magatartás megalapozása az óvodában (Iskolafejlesztési Alapítvány) 2009

108


MELLÉKLETEK:

I. ESZKÖZJEGYZÉK: A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek, és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás, stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

Felszerelések

Mennyiségi mutató

Jelenlegi állapot 5 db

Csoportszoba

Gyermekcsoportonként 1

Tornaszoba

Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

-

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba


1 db

Játszóudvar

Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként 1

1 db

Intézményvezetői iroda Intézményvezetőhelyettesi szoba

Óvodánként (székhelyen és telephelyen, ha intézményvezető helyettes alkalmazása kötelező) 1 Ha az óvodában óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1

Óvodatitkári iroda

Nevelőtestületi könyvtárszoba

1 db

Közös az óvodatitkárral.

1 db

Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1

1 db

Orvosi szoba, elkülönítő szoba


-

Gyermeköltöző Gyermekmosdó, WC

Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 WC-nemenként 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1

5 db 5 db

Többcélú (szülők

helyiség fogadásra,

A csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő A tornaszoba kialakítása kötelező. Sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai,konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani. Korszerű az EU szabályoknak megfelelően felújított 4 csoportos óvoda esetén indokolt

1 db

és

Általános szertár/raktár

Megjegyzés

4 db --

109

Ha az óvodában a NKT. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt. A feladatellátáshoz szükséges hely az intézményvezető- helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki, a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete engedi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez. Az orvosi szoba kialakítása nem kötelező, ha a közelben van egészségügyi intézmény. 2 felújított, 3 felújítandó 5 felújított A tevékenységekhez szükséges eszközök elhelyezésére. A nevelői szobát használjuk a szülők fogadására, rendezvényeket az

BORDÁNYI APRAJA - FALVA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség.)

összenyitott két csoportszobában tartunk vagy az udvaron.

Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző

Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként 1

-

Főzőkonyha Melegítőkonyha Tálaló-mosogató, ezen Belül felnőtt étkező Felnőtt mosdó

Óvodánként 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1

1 db 1 db


2 db

Felnőtt WC


3 db

Felnőtt zuhanyzó


1 db

Mosó, vasaló helyiség

Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen)1

1 db

Szárító helyiség Ételhulladék tároló Szárazáru-raktár Földesáru-raktár főzőkonyha Melegítő konyha Tálaló- mosogató Éléskamra Felnőtt étkező Kerekesszék tároló Karbantartó műhely

-

Nincs. A felnőttek a szertárban helyezik el a ruhájukat. Nincs külön biztosítva, a fejlesztő szobában van lehetőség az elkülönítésre Nem főznek helyben Felújított

Kialakításánál figyelembe kell venni, hogy férfi dolgozók is alkalmazásba kerülnek. Ebből egy mozgáskorlátozott. Kialakításánál figyelembe kell venni, hogy férfi dolgozók is alkalmazásba kerülnek. Kialakításánál figyelembe kell venni, hogy férfi dolgozók is alkalmazásba kerülnek.

Nincs külön helyiség erre.

1 db

1 db

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. Telephelyen.

1 db

Székhelyen.

1 db

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. A tálaló konyhában tudnak étkezni a felnőttek. Ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában.

-

-

110


II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Jelenlegi állapot

Megjegyzés

Óvodai fektető

Gyermeklétszám szerint 1

100 főre 110 db

Gyermek szék


Gyermek asztal

Gyermeklétszám lembevételével

100 főre 110 db 100 főre 33 db

Fényvédő függöny

Ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretekben Gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben Csoportszobánként 2, Sajátos nevelési igényű gyermekek esetén további 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 (Valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1 helyiség Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1

Ebből 30 db korszerű, a többi felújításra, cserére szorul. Hiányzik: mozgássérült esetén kemény ágybetét, decubitus matrac szükség szerint. Látássérülés esetén védőszegély (rács) Hiányzik: mozgássérült esetén állítható magasságú lábtartóval és ülőkével Hiányzik: mozgássérült esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, Egyszemélyes óvodaasztalok Megfelelő mennyiségű, számú redőny van felszerelve a csoportszobákban

1. Csoportszoba

Szőnyeg

Játéktartó vagy polc

szekrény,

Gyermekágy/Fektető tároló helyiség

Élősarok állvány Textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény Edény- és evőeszköz tároló szekrény Szeméttartó

figye-

Megfelelő mennyiségben és méretben

Megfelelő mennyiségben és méretben

-

4 db tároló, valamennyi gyermekágy tárolásához. Elhelyezve a csoportszobákban, külön helyiség a tárolásra nincs.

-


4 db


8 db

2 1 2 1

6 db 2 db 1 db

Három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

-

Szelektív hulladék gyűjtésére alkalmas is rendelkezésre áll minden csoportban

2. Tornaszoba Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

111

Wesco mozgásfejlesztő eszközök is rendelkezésre állnak

Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint.


3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba A fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök Tükör (az asztal szélességében) Asztal Székek Szőnyeg Játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc

-

1

1 db

1 2 1 1

1 db 4 db

Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 2 Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 Homokozónként 1

1 db -

Pedagógiai szerint.

Programban

foglaltak

Egy gyermek,egy felnőtt.

1 db

4. Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló

Mozgáskultúrát, moz- Gyermeklétszám figyelemgásfejlődést segítő, be vételével mozgásigényt kielégítő eszközök

13 db

5. Intézményvezetői iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal székekkel Fax Telefon Könyvszekrény Iratszekrény Elektronikus adathordozó szekrény Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal Számítógépasztal és szék

1-1 1

-

1 1 1 1 1

-

-

1 felszerelés

1 db

1-1

1 db

6. Intézményvezető-helyettesi, Óvodatitkári iroda Íróasztal és szék Iratszekrény Számítógépasztal és szék Telefon Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1-1 1 1-1 1 1

-

felszerelés

1 db 1 db

112

A homokozó használaton kívüli letakarásához Megfelelő

BORDÁNYI APRAJA - FALVA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 7. Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal, ami egyben eszköz előkészítő munkaasztal is Szék Könyvtári dokumentum

Pedagóguslétszám szerint 1

-

Pedagóguslétszám szerint 1 500

17 db

Könyvszekrény

2

Tükör Fénymásoló

1 1

Pedagógiai szakirodalom, folyóirat, szabálygyűjtemény, mesekönyvek, óvodapedagógusok felkészülését segítő irodalom Legalább 500 könyv tárolására alkalmas.

8. Orvosi szoba Nincs az intézményben! 9. Gyermeköltöző Öltözőrekesz, ruhatároló, fogas Öltözőpad

Gyermeklétszám figyelelembevételével Gyermeklétszám figyelelembevételével

Öltözőrekeszen cipőtároló

belül

elkülönített

10. Gyermekmosdó, WC Törölközőtartó Falitükör Hőmérő Rekeszes fali polc (fogmosótartó)

Gyermeklétszám figyelembevételével Mosdókagylónként 1 Helyiségenként 1 Gyermeklétszám figyelembevételével

18 db -

11. Többcélú helyiség Tárgyalóasztal székekkel

1

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések Egyéni tisztálkodó szerek Tisztálkodó felszerelések Fésűtartó Törölköző Abrosz Takaró Ágyneműhuzat, lepedő

Mennyiségi mutató

Jelenlegi állapot

Megjegyzés

gyereklétszám szerint 1

Fésű, fogkefe, fogmosó pohár

Mosdókagylónként 1

Körömkefe, szappantartó, ruhakefe

Csoportonként 1 Felnőtt és gyereklétszám szerint 3-3 Asztalonként 3 Gyereklétszám szerint 1 Gyereklétszám szerint 3-3

-

-

113

A gyermekek otthonról hozott ágyneműt használnak


IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Szennyesruha-tároló Mosott ruha-tároló Mosógép Centrifuga Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Takarítóeszközök Kerti munkaeszközök, szerszámok Hűtőgép Porszívó

Mennyiségi mutató

Jelenlegi állapot

Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1

Megjegyzés

Ha a mosás helyben történik -

Ha a mosás helyben történik

Ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna

V. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Jelenlegi állapot

Megjegyzés

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) Különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás,

Gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

Csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével Gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Az óvoda pedagógiai programja szerint






114

BORDÁNYI APRAJA - FALVA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA kézimunka) anyagok, eszközök A természeti-emberitárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok Munka jellegű tevékenységek eszközei





2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Videó Televízió Magnetofon/CD lejátszó/hangfalak Diavetítő vagy projektor Vetítővászon Hangszer (pedagógusoknak) Hangszer (gyermekeknek) Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések Projektor vagy írásvetítő

Óvodánként 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Három csoportonként 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben Gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben 1

Elhasználódott, cserére szorul Az óvoda pedagógiai programja szerint Az óvoda pedagógiai programja szerint Sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodákban a pedagógiai program alapján

VI. SNI GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Jelenlegi állapot

Megjegyzés

1. Beszédfogyatékosok Tükör 120x180 cm Logopédiai alapkészlet

Csoportonként 1 Csoportonként 1

-

2. Hallási fogyatékosok Dallamíró

Csoportonként 1

-

Hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés


-

Vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, ill. csoportos adó-vevő készülék A különböző nyelvi kommunikációs szintnek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó


-


-

115

A sérült gyermek óvodába érkezése esetén kerül beszerzésre Abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri a 13,az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében. A sérült gyermek óvodába érkezése esetén kerül beszerzésre

Abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri a 13,az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő


Nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszközök


-

Szurdologopédiai eszközök

Csoportonként 1

-

együttműködés keretében. Abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri a 13,az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében. A sérült gyermek óvodába érkezése esetén kerül beszerzésre

3. Látási fogyatékosok Olvasó televízió

Gyermeklétszám figyelembevételével

-

Hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda


-

A sérült gyermek óvodába érkezése esetén kerül beszerzésre. Gyengénlátók, aliglátók számára A sérült gyermek óvodába érkezése esetén kerül beszerzésre

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Ételminta-vétel (üvegtartály) készlet Elsősegélyláda

Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógyszerszekrény (zárható) Amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha

Jelenlegi állapot

Amennyiben étel kiosztása folyik A közegészségügyi előírások szerint A közegészségügyi előírások szerint Külön jogszabályban meghatározottak szerint

Amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, védőruha

Tűzoltó készülék

Megjegyzés

Külön jogszabályban meghatározottak szerint

5 db

116

Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint


II. HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT

Húsvéti projekt Napköziotthonos Óvoda Bordány

Készítette: Mészárosné Gyuris Zsuzsanna Papp Gáborné

Az óvoda adatai 117


Neve: Bordány Napköziotthonos Óvoda Címe: 6795 Bordány Rákóczi u. 32-36. Intézményvezető: Illés Istvánné Telefon: 62/ 588-075 A projekt szervezése: Tervezett időtartam: 15+1 nap 2010. március10-től 2010. április 1-ig Intézmény szintű (mind a négy csoportban) A projekt célja: - A húsvéti ünnepkör megismerése, ünnepi hangulatkeltés, - Népszokásokkal és néphagyományokkal való ismerkedés, - Tavaszi természet megfigyelése, - Motiváció megteremtése, - Megismerés öröme és a sikerélmény biztosítása, Pedagógiai cél: - Együttműködés, kommunikációs képesség fejlesztése, - Megfigyelőképesség és szókincs fejlesztése, - Környezetvédelem, - Esztétikai érzék fejlesztése, - Játék, munka, tanulás komplex megjelenítése által ismeretgazdagítás, Fejleszthető képességek: - kreativitás - rajzkészség, manuális kézügyesség - matematikai készség - környezeti ismeretek - ritmusérzék - emlékezet - szókincs - érzelmek kifejezése - egymásra figyelés - türelem, tolerancia - együttműködési képesség

Megjelenő produktumok: 118


-

versek rajzok képek tablók ünnephez kapcsolódó ajándéktárgyak dekorációk

Várható eredmények: -

A gyermekek megismerkednek a tavaszi ünnepkörrel kapcsolatos népszokásokkal, hagyományokkal, nemzeti ünnepekkel. Bővül szókincsük, szövegalkotási képességük. Csoportmunkákon keresztül javul együttműködési képességük, empatikus képességük Erősödik hagyománytiszteletük a hagyományok felelevenítésén, megismerésén keresztül

Módszertani ajánlás: A projekt olyan tevékenységből áll, melyeken keresztül fejlődik a gyermekek ünnepek iránti érzékenysége. Bővülnek ismereteik a népszokások, hagyományok megismerésén keresztül. A pedagógus képet kap arról, hogy a családokban milyen szerepet töltenek be az ünnepek és az ezekre való felkészülés. Dokumentáljuk a folyamatot és a produktumot. A technikai tevékenységek során lemérheti a pedagógus, hogy a gyermek mennyire igényes saját munkájára, és valóban örömet akar-e szerezni az elkészült alkotásokkal. A projekt során az óvoda csoportjai önállóan készülődnek és hangolódnak rá a húsvéti ünnepkörre. 1. Csoport Készülődés a húsvétra. Beszélgetés a családon belüli szokásokról. Népszokások és hagyományok gyűjtése. Rajzos beszámolók az ünnepi készülődésről. Népi gyermekjátékok gyűjtése és eljátszása. A húsvéti jelképek megismerése és lerajzolása. Ajándékok készítése: tojásfestés, üdvözlőlap készítés, ünnepi dekorációk készítése. Húsvéti versek: Osváth E.: Itt a tavasz Húsvét hétfőn Osváth E.: Három cimbora Húsvét előtt 2. Csoport A húsvéti jelképeinek felsorolása, dalok gyűjtése, megtanulása. Népszokások gyűjtése. Hogyan készülődik a család, kinek mi a feladata? Kifújt tojás díszítése különböző technikákkal, üdvözlőlap a család tagjainak. Termi dekoráció készítés. Élményrajzok a készülődésről. A fiúk hogyan tervezik meg a locsolkodást? A lányok mivel várják a locsolkodókat? Önálló locsolóvers írása. Nyuszi-falu építése, 119


Tojástartó kosárka készítése, Húsvéti versek: Weöres S. : Ha a nap süt a réten Csirke mondja /népköltés/ Locsoló vers /Berencs, Zaboralja/ Üdvözlöm e szent ünnepen…. / Nagypetri / Énekes játékok: Beültettem… Kinn a bárány, benn a farkas… Zene hallgatás: Tavaszi szél… Mi szél hozott kis futár… Játék: Héjázás! /eredeti változat/ Hová mégy Nagyapó? 3. Csoport Népszokások gyűjtése. Kiknek a legnagyobb ünnepe a húsvét és miért? /beszélgetés/ A húsvét jelképeinek megjelenítése rajzban, térbeli alkotásokban. / pl. gyurmából nyuszi, csibe, tojás/ A családon belül hogyan készülődünk az ünnepre? Ajándék készítés, tojások díszítése különböző technikákkal, üdvözlőlapok készítése, húsvéti kalács sütés. Termi dekoráció készítés, locsolóversek gyűjtése. Dalok, játékok eljátszása. Látogatás a helyi templomban. Húsvéti versek: Mentovics Éva: Tavaszi mondóka Mentovics Éva: Meglocsolhatlak? Tapsifüles nyuszikának… Mesék: Zelk Zoltán: A három nyúl Énekes játékok: Bújj, bújj, zöld ág… Nyuszi ül a fűben…. Komatálat hoztam… Zene hallgatás: Tavaszi szél… 4. Csoport Rajzos beszámolók a családon belüli ünnepi készülődésről. KI mit csinál, mi a feladata? Locsolóversek gyűjtése. Milyen jelképek kötődnek a húsvéthoz? Tojások különböző technikával való díszítése, üdvözlőlapok készítése. Bari, nyuszi, kacsa készítése krepp-papír gombócból és ezek felhasználásával tavaszi kép készítése. A locsolkodás hagyományaival kapcsolatos jelenet megtervezése, eljátszása. Húsvéti versek, mesék: Tapsifüles nyuszikának… Nyuszi fülét hegyezi /mondóka/ K. László Szilvia: Húsvét Lendvai Ilona: Húsvéti készülődés Zelk Zoltán: A három nyúl Tojásfestés bökkenőkkel /mese/

Kompetencia alapú óvodai programcsomagból átvett anyagok: 120


Dr. Tóth Tiborné: Néphagyományok FÖLD Téma-1. Téma-2. Téma-3. Locsolóversek Zóka Katalin: Kóstolgató

Lázár Ervin: A Nyúl mint tolmács Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez Játékajánló: Ki lakik a tojáshéjban? Utazás a Föld körül Tavaszi zsongás Húsvéti tojáskeresés

„Húsvétváró Nyuszinap” A projekt záró rendezvényét április 1-én tartottuk meg. Sokan elfogadták meghívásunkat, bárki eljöhetett a gyerekek ismerősei közül. Ezen a kis találkozón kedvükre barkácsolhattak gyerekek és a szülők. Mi óvodapedagógusok sok-sok alapanyagot biztosítottunk a munkákhoz, az egész csoportszoba egy nagy kreatív helység volt. Közben vidám zene szólt, és mindenki megkóstolhatta a szülők által készített kalácsot. Ebéd előtt különböző mozgásos versenyek zajlottak az udvaron, ahol a gyerekek közben répát és uborkát rágcsálhattak. Délutáni program tojáskereséssel kezdődött, majd a Kiállítás megnyitójára került sor. Zárásként Táncházban táncolhattak, játszhattak az érdeklődő gyerekek és felnőttek. Ezzel a jó hangulatú összejövetellel zártuk az Húsvéti projektet. Célunk: - Gyermek- szülő közötti kapcsolat erősítése - Esztétikai érzék fejlesztése - Értelmi képességek fejlesztése Feladat: - Sokoldalú tapasztalatszerzés - Kreativitás fejlesztése - Sikerélményhez juttatás - Kifejezőképesség fejlesztése

Összegzés, tapasztalatok, értékelés: Elmondhatjuk, hogy nem csak a gyerekek, hanem mi felnőttek is jól éreztük magunkat az eltelt hetekben. A projekt ideje alatt a szülők is figyelemmel kísérték óvodai életünket, mindenben együttműködőek voltak. Sok segítséget kaptunk tőlük. Gyermekeink felszabadultan, örömmel és boldogan kapcsolódtak be a napi tevékenységekbe. 121


Kitűzött céljaink és feladataink megvalósultak Projekt munkánk során sikerült a kitűzött céljainkat a kompetencia alapú módszerekkel megvalósítani.

Húsvét Rajzolás,mintázás, kézi Gondozási tevékenységek munka - Üdvözlőlap készítés - A környezet rendje és - Tojáskifújás megóvása - Tojásfestési technikák - Kézmosás és higiénia - A ruha - Nyuszi rajzolás, festés és színezés rendezettsége, - Gyurmázás tisztasága - Agyagozás - Időjárás, öltözködés - Növények, állatok gondozása - Az egészséges táplálkozás

Matematikai tartalmak: -

-

-

-

Játék - Népi játékok

Tevékenységek -

Húsvéti szokások

-

Szerepjátékok

-

Dekorációk készítése

-

Szabadtéri mozgások, versengések

-

Tojásfesték, díszítés

-

Tojástartó készítés

-

Locsolóvers tanulás

-

Kalácssütés

-

Sonkafőzés

-

Üdvözlőlap készítés

-

Kiállítás rendezés

-

„Nyulak a bokorban”

-

„Keresd a tojást!”

-

Egyensúlyozó játékok

122

Számlálás, többkevesebb, kisebbnagyobb Tömeg, űrtartalom mérés, összehasonlítás Síkidomok, testek tulajdonsága Házi állatok megismerése, csoportosítása Az eszközök, szerszámok, anyagok méretbeli tulajdonságaik

Munka jellegű tevékenységek - Nagytakarítás -

Virágültetés, gondozás

-

Sonkafőzés, kalácssütés

-

Dekorálás


Környezeti tartalmak - Növények és állatok tavasszal - A vidéki udvar - A nyúl, a csibe, a bárány - Húsvéti szokások - Húsvéti ételek ( kalács, sonka) hozzávalói Az időjárás és hatása Mozgás - Mindennapi testnevelés - Az állatok mozgásának utánzása - Fogó játékok - Akadályversenyek

Mese-vers - Üdvözlőlap - Locsolóversek - Húsvéti versek és mesék - pl. : Zelk Zoltán: A három nyúl, Kormos István: a nyulacska csengője, A három csibe

Ének, zene, énekes játék - Mondókázás - Zenehallgatás - Énekes játékok pl. : Komatálat hoztam, Bújj, bújj, zöldág, stb.

„ Nyusziváró húsvétolás „ Projekt célja:

Projekt pedagógiai célja:

- Ismerjük meg a húsvéti ünnepkört sokféle tevékenységen keresztül. - Helyi és környékbeli húsvéti népszokások megismerése és felelevenítése. - közös barkácsolás, együttes munka öröme - népdalok és népi játékok megismerése - környezet ismeretek gazdagítása, környezetvédelemre nevelés - esztétikai érték fejlesztése - kommunikációs képességek fejlesztése A gyermekek együttműködve, összedolgozva legyenek képesek a feladatok megoldására, közben a 123


Fejlesztett kompetenciák:

Célcsoport: Erőforrások:

Időtartam

kompetencia területek fejlesztése történik. - zenei nevelés - vizuális nevelés - mese-vers és beszédkészség fejlesztése - környezetismeret - matematika - mozgás - erkölcsi, etikai nevelés Óvodás korú gyermekek. (2,5-7 éves) Személyi: óvodánkba járó gyermekek, óvodapedagógusok, dajkák, szülők, a projekthez kapcsolódó helyi intézmények és szervezetek dolgozói és segítői, meghívott előadók. Tárgyi : papírok, festék, zsírkréta,ragasztó, olló, sablonok, tojás, gyertya, hagymalevél, íróka, levelek, harisnyadarabok, fazék, fakanál, tojásfesték, húsvéti ételekhez ( kalács, sonka, tojás) való hozzávalók. 15+1 nap

124


Projekt folyamat

március 10.

március 11.

március 12.

Nyitó nap „KEZDŐDJÖN A VARÁZSLAT” Bűvész előadás 1. Kezdeményezés

2. Beszélgetés a tavaszi ünnepekről (nemzeti ünnep és népi ünnepek) 3. Más népek hagyományai Dettai kirándulás 4. Múzeum látogatás

5. Más népek hagyományai” Látogatás a Somogyi könyvtárban

125

március 16.

március 17.

március 18.

március 19.


6.

Gyűjtőmunka (séta a faluban, tanyasi udvar megtekintése, szülőktől és nagyszülőktől régi történetek meghallgatása)

Projekt folyamat 7. Vizuális tevékenységek

március 22.

március 23.

március 24.

március 25.

8. Óvoda és teremdekoráció 9. Népszokások (vers, mese, játék) 10. Kiállítás megszervezése 11. Zárónap „Húsvétváró nyuszinap” - kiállítás megnyitó - kreatív-kuckó - Táncház 12. Lezárás 13. Értékelés

126

március 26.

március 29.

március30

március 31.

április 1.


III. Egyhetes projekt: Témahét Projektterv 2009. 10. 19.-től - 2009.10.22.-ig

Tökfilkó Tökkobakján tökfedő, Azt hiszi, hogy nagymenő, Tökéletlen keze-lába, Töknehéz a felfogása, Egyszer egy vagy egy meg egy, Ez számára tökmindegy. Nem okul, nem gyúrható, Tökéletes tökfilkó.

A projekt címe: Tökfesztivál A projektet készítették: Németh Józsefné óvónő Bán Lajosné óvónő A projekt létrejöttének szükségessége: Közös barkácsolás, süteménykészítés, az együttes munka öröme Az együtt zenélés, táncolás öröme A gyerekek ismeretinek bővítése, mélyítése Kapjunk bepillantást más népek szokásaiba, kultúrájába Egészséges táplálkozásra nevelés A témahét célja, feladata: Az őszi természet változásainak megfigyelése Megfigyelőképesség és szókincs fejlesztése Audio-vizuális, taktilis készségeik, ízérzék fejlesztése 127


A természetes környezet értékei és szépségei iránti pozitív beállítódás kialakítása, erősítése Környezetvédelemre nevelés Más népek kultúrájának, szokásainak megismerése Kommunikációs képesség, együttműködés fejlesztése Esztétikai érzék fejlesztése Játék, munka, tanulás komplex megjelenítése által ismeretgazdagítás

Sikerkritériumok: A projekt végén a gyerekek képesek lesznek: Kiválasztani az őszi zöldségek közül a tököt – megkülönböztetni a dísz és étkezési tököt Tapintás alapján kiválasztani a tökfajtákat Sorba rendezni szempontok szerint Elmondani a tök felépítését, formáját Elmondani, hogy mely részei ehetőek, mit tudunk belőle készíteni Elmondani a tökgolyó összetevőit, készítésének menetét Nagyságát, formáját figyelembe véve kreatívan alkotni belőle Számlálgatni, csoportosítani szempontok szerint Meg tudják különböztetni az étkezési és dísztököt egymástól Egyenletes lüktetés, egyszerű ritmus követésére Egyszerű táncmozdulatok, örömteli mulatság a tűz körül Zenekar-táncosok csoportjának önálló kialakítására Segítséggel elmesélni a Dinnye és Tök c. mesét Felelevenítés után segítséggel ill. önállóan elmondani, eljátszani az Iciri-piciri mesét Elmondani, elénekelni az Elment Vilmos c. dalt, Csiteri-csütörtök, Sütőben a tökmag, Tökfilkó, Tök-tök sárga tök c. verseket, mondókákat A tűz jótékony hatásai – főzünk, sütünk vele Tűzzel kapcsolatos szocializációs játékok, a tűz, az összetartozás melege, mozgásos játékok

A projekt megszervezése Tervezett időtartam: 1 hét Időpont: 2009.10.19.-től 2009. 10. 22-ig Előismeretek: (amit már tudunk) Középső csoport lévén a gyermekek tudják, hogy a tök a zöldségfélék közé tartozik, már az előző évben is készült töklámpás, készítettünk és ettünk tökgolyót. A téma vázlata: (Mit szeretnénk megtudni?) Milyen formája, felépítése, tapintása van a töknek? Milyen a színe? Hol terem, miből lesz? Milyen fajtái vannak – étkezési, dísztök Hogyan használjuk fel? Milyen részeit tudjuk fogyasztani? Tökkel kapcsolatos versek, mesék, dalok, mondókák megismerése A tűzzel kapcsolatos ismeretek bővítése A Dél- amerikai indiánok tűztánca 128


Módszertani tevékenység: 1. Kapcsolódó foglalatosságok, kidolgozandó fogalmak: Beszélgetés a projektről a szülőkkel, kolléganőkkel, gyerekekkel Ismertető Levélküldés a szülőknek A tökszüret megszervezése – kinél, mikor, hogyan A projekt tervezése, lefolyása Kérjük a szülők segítségét a tevékenységek előkészítéséhez. Gyűjtögethetnek anyagokat a gyerekekkel – képek, versek, mondókák, találós kérdések Olyan szavak gyűjtése, melyekben szerepel a tök szó Egyszerű receptek tökből Különböző méretű, fajtájú tökök begyűjtése Annak megszervezése, hogy hova mehetünk tököt szüretelni Képek indiánokról 2. Az információszerzés lehetőségei: Helyszínek: csoportszoba, az óvoda konyhája, otthon Személyek: óvónők, gyerekek, szülők, nagyszülők, mikro-makro környezet beszélgetés megfigyelés gyakorlati, manuális tevékenységek felfedeztetés, következtetések könyvek, újságok, képek, lexikonok Módszertani könyvek: Balázsné Szűcs Judit: Szabadon, játékosan örömmel Varga Katalin: Gőgős Gúnár Gedeon Óvodai nevelés: Ősz Találós kérdések gyűjteménye Kreatív ötletek-ötlettár Informatikai ötletek, www.töklámpás.hu 3. Anyagszükséglet: Az anyagi feltételeket a szülők és az óvoda, óvónők biztosították: ~ Tök, különböző méretben, ~ Héjas, hántolt tökmag, egyéb magok, termések ~ Színes papírok, fogpiszkáló, gombostű ~ Ragasztó, kartonpapír ~ Kisebb-nagyobb kosarak ~ Színes ceruzák, gyurma, zsírkréták ~ Kifestők ~ Méz, dió, kókuszreszelék, liszt, cukor, fűszerek, ~ Vers, mese találós kérdés, mondóka, zene gyűjtemény ~ Csengők, dobok, ritmusbotok, tollak, színes papírcsíkok, CD, kazetta 129


4. Felelősök, segítők: feladat

felelősök résztvevők tök beszerzése- tökszüret a gyerekekkel óvónők, gyerekek, szülők együtt képek beszerzése szülők gyerekek szavak gyűjtése szülők gyerekek eszközök, kellékek csoport beszerzése óvónők versek, mesék, mondókák óvónők zene, CD, kazetta süteményekhez szükségek óvónők alkotórészek beszerzése barkácsoláshoz szükséges anyagok óvónők folyamatos besegítés dajka, konyhai dolgozó

A Projekt térképe:

130

tervezett időpont időintervallum október 19.-ig folyamatos a héten október 19.-ig folyamatos a héten október 19.-ig folyamatos a héten október 19.-ig október 19.-ig október 19.-ig október 19.-ig folyamatos


Megvalósítási szakasz Zenei nevelés

Vizuális nevelés

- ritmikus szövegmondás a témához kapcsolódó mondókák tanulása - ritmikus járás, taps, ének, mozgás egyidejű alkalmazása - zenére egyszerű tánclépések - ismerkedés a ritmushangszerekkel - halk-hangos - hangjátékok, minek a hangját hallod? - új ének tanulása, a szöveg memorizálása - zenehallgatás: Vivaldi: A négy évszak Ősz - dalos játékok: Zöld paradicsom, Bújj bújj, Süssünk,süssünk valamit,Szita szita, Elment Vilmos - ritmus zenekar alakítás különböző tökökből,a zenekar a tűztáncosokat kíséri - a töklámpás fényénél indián tűztánc, a táncosok kezében a tüzet jelképező szalagok /citrom-narancssárga, piros/ dél- amerikai indián zene

- barkácsolás töklámpás, Manócska háza-tökváros, tökállatok, tökhintó készítése, - magok kiszedése, megmosása, ragasztás - magok válogatásaHamupipőke válogat - ismerkedés háztartási munkákkal - gyúrás, sodrás, gömbölyítés - különböző tevékenységek-tapintás, rakosgatás, rendezgetés, - gyurmából formaalakítások - kivágott figura/tök/ színezése, festése ecsettel, ujjbeggyel - színezés boszorkány, madárijesztő - tökkosár készítés mozaikkép - ismerkedés a szalvéta technikával-ragasztás

Környezetismeret - ismerkedés a tök tulajdonságaival, részeivel, héja,magja,húsa, Színe, formája, termőhelye - a tök fajtái: sütőtök, disznótök, dísztök, lopótök /régi hagyomány, hogy bort loptak vele/ - tapintás fejlesztése, felismerés bekötött szemmel

Matematika - válogatás, halmazalkotás, a tökök csoportosítása nagyság-súly, kisebbnagyobb, becslés - sorrendiség kialakítása, sorba rendezés, számlálás, - fogalomalakítás: milyen a formája, mire hasonlít? (kerekded, gömbölyű, hosszúkás, lapos, tarka131

Mese-vers- beszédkészség fejlesztése - óvónő és gyermek kapcsolatának elmélyítése - mondókák, találós kérdések a témához kapcsolódó versek megtanulása.Sütőben a tökmag, Tökfilkó, Csiteri csütörtök - vásári kikiáltók - mesehallgatás(Iciri-Piciri, Téli lakoma, A dinnye és a tök - irodalmi felolvasás: A rátóti csikótojás - képek, könyvek nézegetése, beszélgetés - szógyűjtés –csötörtök, tökfilkó, nézelődtök stb(szülői segítséggel)-szókincsbővítés - helyes mondatalkotás gyakorlása - hangsúly, hanglejtés fejlesztése - helyes légzés - tiszta hangképzés

Mozgás - a mozgásigény kielégítése - gyűjtögetés mozgásának utánzása - járások, gyors-lassú - ugrás páros lábbal - belegyorsuló futás -szaladj a zsákig, ki szed több tököt a zsákba - tökmaggyűjtés vödörbe


- tökhöz kapcsolódó más őszi zöldségek, termések megnevezése - ízek, színek, zamatok,illatok - szilárd, folyékony anyagok összehasonlítása - töksütés - tökgolyó, tökös muffin sütése - tökkompót készítése - a tűzhely használata, a sütés folyamata

barka, sima-érdes felület stb. - Mi van a zsákban? Tapintás alapján - Keresd a másik felét? puzzle

Játékok Gyűjtsd a tökmagot A tevékenység célja: Értelmi képességek figyelem, fegyelem, látásérzékelés Szociális képességek fejlesztése társas magatartás, együttműködési képesség, alkalmazkodás Nagymozgások, mozgáskoordináció, motoros képességek, téri tájékozódás fejlesztése Szív és keringési rendszer edzése A tevékenység feladata: Nagymozgások fejlesztése, iránykövetés Szem-kéz-láb koordináció fejlesztése Pozitív énkép formálása a sikerélményhez juttatással Több, kevesebb, ugyanannyi megállapítása összehasonlításokkal, méréssel A résztvevők kört alakítanak. Mindenki kap kisvödröt és poharat. A kör közepén egy nagy vödör tele tökmaggal. Ebből kell megadott jelre mindenkinek a poharával gyűjteni a saját vödrében a tökmagot. A győztes, aki a legtöbbet gyűjti – becslés, mérés.

Váltóverseny A tevékenység célja: Nagymozgások fejlesztése Egészséges versenyszellem, versenyhelyzet megtapasztalása Figyelem, téri irányok fejlesztése, iránykövetés Siker-kudarc megtapasztalása, szabálytudat Összetartozás élményének átélése A tevékenység feladata: A játék szabályainak betartása Mozgásügyesség fejlesztése

132


Két csapatot alkotunk: Futás „tökfedővel”, székkerülés és átadás társnak Futás tökkel a kézben székkerülés, majd átadás társnak Csőszöltöztető verseny: A csapatokból egy-egy gyermek a csősz, aki szemben ül a széken a társaival. Minden gyerek, amikor rákerül a sor, kivesz a kosárból egy csősz kelléket, odafut a csőszhöz neki, adja, megkerüli, majd visszafut. Így a játék végére minden kellékkel el van látva a csősz / tarisznya, kulacs, bekecs, kucsma, bot, hagyma, kenyér/ Állatetetés: Kistalicskába rakott tökökkel futás, székkerülés, majd átadás társnak Tökterelgető: A tevékenység célja: Szem-kéz-láb koordináció Szemfixáció fejlesztése Téri orientáció Nagymozgások és finommotorika Sikerélmény nyújtása, önbizalom növelése A tevékenység feladata: Szem-kéz-láb koordináció fejlesztése megadott sávban mozgással Finommotorika fejlesztése a seprű megfelelő irányításával Kötelekből kialakított kacskaringós úton tököt terelgetünk seprűvel. Tüzes golyó A tevékenység célja: Figyelem fejlesztés Gyors reagálókészség fejlesztése Siker-kudarc tűrő képesség fejlesztése Improvizációs játék: A tevékenység célja: Finommotorika fejlesztése Képzelet fejlesztése Szem-kéz-láb koordináció Mimikai izmok fejlesztése Nagymozgások A tevékenység feladata: Mozgásügyesség fejlesztése Sikerélményhez juttatás Szociális érzékenység fejlesztése a közös játék során A gyerekek körben állnak hátra tett kézzel. Mindenki kap egy meglepetést – egy kártyát /színes kártyák a tűz színei, piros, narancs-citromsárga/. Ez a csoport alakítás módja. Az egy színű kártyások alakítanak egy-egy családot. Minden családnak megsúgom a feladatát, amit el kell játszani. Szalonnasütés a szabadban Tűzoltás Szülinap tortával, gyertya elfújással Tökgolyó készítés stb. 133


Összetartozunk. A tevékenység célja: A gyerekek szocializációjának erősítése Összetartozás melegségének kiemelése Szemfixáció fejlesztése Meggyújtok egy gyertyát, vigyázzunk a lángjára! Lassan sétáljon oda a gyermek ahhoz a társához, akihez szeretne. Adja a kezébe a gyertyát, nézzen a szemébe, mutatkozzon be és mondja: szeretettel hoztam neked a lángot! A társ átveszi, megköszöni és viszi tovább. Tűzoltóverseny A tevékenység célja: A versenyhelyzet megtapasztalása Nagymozgások, téri orientáció A tevékenység feladata: A játék szabályainak betartása Két csapat alakul. Tűzfészek kialakítása szalagokból, kékből a víz. Kék szalaggal elfutás a tűzhöz, kék otthagyása, egy piros szalag kivétele, visszafutás társhoz. Nagyszerűen beiktathatók Göbel Orsolya: Varázsjátékok c. köteteinek játékai. Ezek a játékok stresszcsökkentő, önértéknövelő, integrációt elősegítő fantáziajátékok óvodások számára. Nagyszerűen használható SNI gyermekek integrációja, beszédhibás, hátrányos helyzetű, hiperaktív, érzelmi és szociális téren sérült gyermekek esetében is. A témahéthez kapcsolódóan pl.: Tűzlégzés Illatok a konyhából A gyertya

Tapasztalatok, megjegyzések, értékelés:

Az óvónők, gyerekek részéről: A projekt folyamán sok segítséget kaptunk a szülőktől, a tökfélék számos fajtáját hozták el folyamatosan. Konkrét tapasztalatokat gyűjtöttünk a természetről, tevékenyen részt vettünk a tök betakarításnál. Egy különlegesen nagy tök a” Tökfilkó” nevet kapta. Konkrét tevékenységeken keresztül tapasztaltuk meg a színeket, ízeket, formákat, bizonyos dolgok felhasználási lehetőségeit. Meghatározott szempontok szerint válogattunk, csoportosítottunk. Megpróbáltunk gyűjtőfogalmak alá besorolni tárgyakat, növényeket /növény, termés, gyümölcs, zöldség, étel, sütemény stb./. Megfigyelhettük, hogy a növények fejlődéséhez rendszeres gondozásra van szükség. Észrevettük, óvtuk a környezet szépségét, környezettudatos magatartás. Annyit vettünk el a természet adta termésből, amire szükségünk volt. Sokat fejlődtek a gyerekek, hiszen cselekvések hosszú során át, élettevékenységekben minden téren gazdagodtak. 134


A hét teret adott a váratlan változásoknak, kihasználva a motivációs állapotokat. A gyerekek örömmel, jókedvvel dolgoztak, tevékenykedtek, együttműködően, a közösségi szellem pozitív irányba fejlődött. A közös zenélés, és misztikus „tűztánc” egzotikumként hatott a gyerekek tevékenységeinek sorában. A saját készítésű játékokat beépítettük játékainkba és közösen alkalmazott szabályokat alkottunk hozzá. Megpróbáltunk egymáshoz és a közösen alkotott szabályokhoz alkalmazkodni. Megbeszéltük és a gyerekek kinyilváníthatták, hogy mi volt, ami nagyon tetszett nekik, ill. mi volt az, amit nem igazán szerettek.

A szülők részéről: Csak pozitív visszajelzést kaptunk, elégedettek voltak, szívesen segítettek. Folyamatosan figyelték a tevékenységeket, értékelték a gyerekek munkáit, a délelőttök eseményeit. Aktívan bekapcsolódtak a gyűjtőmunkába.

IV. ÁTVETT „JÓ GYAKORLAT” NÉPI HAGYOMÁNYAINK A MINDENNAPJAINKBAN (ÓVODA: NAGYBÁNHEGYES) A népi hagyományainkhoz kapcsolódó jeles napjaink óvodai életünkben • • • • •

Dióverés Adventi készülődés – Mikulás – Karácsony Farsang Húsvét Pünkösd

A hagyományok feldolgozása, „beágyazása” a mindennapi életünkbe:

Dióverés Szeptember végén már érett a dió. Óvodánkban 4 termő diófa található. A karbantartó és a szülők segítségével, hosszú bottal leverjük a diót. A már előkészített kosarakkal, kis kasokkal, szakajtókkal elkezdődik a lehullott diók gyűjtése. A gyerekek találgatnak: Kinek a kosarába fér majd több? Melyik kas, kosár lesz majd nehezebb? Ki tud többet gyűjteni? Munka közben az őszről szóló dalokat énekelünk, a dióverésről szóló mondókákat mondunk. Találunk zöld burokban megbúvó diószemeket. Ezeket vajon hogyan lehet kiszabadítani? Rálépünk, lehetőleg a sarkunkkal, vagy a járda kövezetéhez koppintjuk. Rálépéskor egyensúly érzékük fejlődik. Mindenki együtt tevékenykedik – közösen dolgozunk. A dióverés szertartása közösséggé kovácsolja a csoportot. 135


Következik a diótörés, a termés megkóstolása. Ehhez kalapácsot, diótörőt használunk. A törés során fejlődik a szem-kéz koordinációs mozgása, a gyermekek finom mozgása csiszolódik. Az összegyűjtött terméseket száraz, szellős helyen helyezzük el, mivel egy ideig száradásra van szükség. A foglalkozásokon beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy mi készülhet a dióból? Étel és sütemény. A fák alját a dióverés után kitakarítjuk, kis gereblyékkel felgereblyézzük, kis seprűkkel felseperjük, kupacokba gyűjtjük a lehullott faleveleket, dióburkokat, ágakat. A gyerekek kisebb csoportokban dolgoznak. Az összegyűjtött kupacokat megsaccolják, kié a nagyobb? Hol van több levél, burok? A kupacokat kasba tesszük és felnőtt segítségével az udvar szeméttárolójába hordjuk. A dióverés élménye napokig lázban tartja a gyermekeket, beszélgetnek róla, le is rajzolják az átélt élményeket. A kisebbekkel barkácsolunk is: teknőst és katicát. A „diós” dalok, versek, mondókák sokáig népszerűek és sűrűn felemlegetik őket a gyermekek. Elalváskor több napon keresztül a mesék témája a dióverés.

Adventi készülődés – Mikulás – Karácsony November utolsó hetében Adventi naptárat készítünk. Ekkor a gyermekek időérzékét fejlesztjük: Már csak 4 hét van Karácsonyig. Az Adventi naptárban sorra vesszük, milyen teendőink lesznek a 4 hét alatt. Beszélgetünk a közelgő ünnepről, sorrendbe tesszük a „feladatokat”. Minden napra kijelölünk 1 elvégzendő „feladatot”: verstanulás a Mikulásnak, Luca napi készülődés, mézes kalácskészítés, fenyődísz készítés, adventi gyertyagyújtás. 24 „feladatot” jelölünk ki és kis kártyákon rajzos formában be is mutatjuk. Adventi naptárunk 24 kis fiókjába jut 24 kis „feladat”. Az utolsó napra kerül a fenyő ünnep. Az előre megismert „feladatok” a 24 nap során egyszer csak kibújnak a zsebecskékből. A gyermekek emlékezetfejlesztésére alkalmas a „feladatok előbújtatása”. A 4 hét tevékenységei: • Minden héten adventi gyertyagyújtás. • Mikulás ünnepségre készülődés. Levélírás a Mikulásnak, levél feladása Nagykarácsonyba. Alkalomhoz illő versek, dalok tanulása. Mikulásról szóló mesékre pihenés délutánonként. Ajándékkészítés- egymásnak, Mikulásnak, krampuszoknak. • Luca napi népszokás- a lucázás. A gyerekekkel eljátsszuk, majd átmegyünk a másik csoportba és a napközi otthonos konyhára is előadni. Luca napi búzavetés - folyamatos megfigyelés, gondozás. • Karácsonyi készülődés: meghívó készítése, fenyődíszek, mézeskalácssütés, ajándékkészítés, teremdíszítés. Karácsonyi versek, dalok tanulása. Karácsonyi történetek mesélése. Karácsonyi ünnepségünkre vendégeket hívunk: a volt nagycsoportosokat és a tanító nénijüket, szülőket, támogatóinkat. Alkalomhoz illő műsorral és saját készítésű mézeskaláccsal kínáljuk a vendégeket. Tevékenységekbe jelentkező műveltségtartalmak: • Külső világ tevékeny megismerése: anyagok gyűjtése sütéshez, fenyődíszek készítéséhez, ajándékkészítéshez. • Rajzolás – kézimunka – sütemény készítése: gyúrás, gömbölyítés, sodrás, lapítás, formák szaggatása, lekenése tojással. • Fenyődíszek készítése, ajándékkészítés, meghívók készítése. • Ének-zene: mikulásdalok, Luca napi jókívánságok, karácsonyi dalok.

136


Munka jellegű tevékenységek: • Takarítás, söprés, mosogatás, díszítés. Mese-vers: • mesék, versek Télapóról, Karácsonyról, szeretetről. Karácsonyi történet-dramatikus játék.

Farsang Télbúcsúztató, tavasz váró ünnep. Az ünnep feldolgozása itt is komplex módon történik. Népszokás felelevenítése. Versek, dalok, tánclépések tanulása. Környezetünk közös díszítése, báli előkészületek, álarcok készítése. Az egyszerű technikát és a bonyolultabbakat is alkalmazzuk. Farsangi álarcok díszítése: színezés, festés, mozaik kirakás, kasírozás. Jelmezek tervezése – egyszerűbbek megvalósítása. Kiszebáb készítése szalmából. A jellegzetes farsangi sütemény, a fánk sütése. A szlovák klub részvételével – a jellegzetes szlovák sütemény, a „párnacsücske” elkészítése. Hagyományápolás.

Húsvét A népszokások felelevenítésén és a hangulati előkészítésen van a hangsúly. Dalokat, locsolóverseket tanulunk. Megfigyeljük az ébredő természetet, figyelemmel kísérjük a barka fejlődését, a csoportszobában aranyesőágat rügyeztetünk. Baromfiudvarba látogatunk. Megnevezzük az ott található állatokat – külső jegyeiket felsoroljuk, segítünk etetni kukoricával, búzával és zöldfélékkel. Megnézzük milyen tojásokat tojnak. Ellátogatunk olyan helyre, ahol birkát és nyulat tartanak. Megfigyeljük, hol élnek ezek az állatok: nyúl ketrecben, birka a füves udvaron. Hogyan táplálkoznak, ki gondoskodik róluk? Érzékeljük a szőrük selymességét, melegségét. Népszokáshoz tartozó néphagyomány, a tojásfestés. Díszítő technikákkal ismerkednek a gyerekek, az egyszerűbbeket ki is próbálják. Tojásfestési eljárások során természetes festőnövényekből készítünk főzetet. A megfőtt, kihűlt tojásokat szalonnabőrrel fényezzük. Tojásfát díszítünk, melyre az előző évről eltett díszes tojások is felkerülnek.

Pünkösd Tavaszköszöntő, nyárhívogató ünnep. A nagy nyári munkák előtti utolsó nagy ünnep. Elterjedt szokás a május 1-jei májusfa-állítás. Színes papírcsíkokkal feldíszítünk egy oszlopra helyezett tornakarikát, melynek a tetejére orgonacsokrot teszünk. Az elkészült májusfa körül közösen az egész óvoda együtt ünnepel. Tavaszi dalokat énekelünk és körjátékokat játszunk. A pünkösdi néphagyomány szerint a lányok és a legények együtt jártak házról-házra. Jókívánságaik mellett pünkösdi királyt és királynét is választottak, miközben körjátékokat játszottak. A pünkösdölő játékot vidám hangulata miatt szívesen játsszák a gyerekek. A sok verses rigmus mellett ügyességi játékokat és népi körjátékokat is nagy kedvvel játszanak. A szereplés során fejlődik emlékezetük, előadó képességük, bátorságuk. A közösség jól érzi együtt magát, szívesen vállalkoznak szerepek eljátszására. A pünkösdölő játék által felelevenedik a néphagyomány, hogy régen a fiatalok miképpen szórakoztak. Fejlődik énekes előadásmódjuk. Rajzaikban megjelennek az átélt élmények.

137


V. HELYI INNOVÁCIÓ Integrált nevelés óvodánkban Óvodánkban mi is tapasztaljuk, hogy a társadalomban végbemenő történések megváltoztatják a családok körülményeit. A családok többség egyre nehezebb anyagi háttérrel rendelkezik, a hátrányos helyzet több oldalról is szorítja a gyermekek egy részét. Az SNI és hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése miatt felerősödött a szükségletek kielégítésének szerepe, a differenciált fejlesztés igénye, a családi szocializáció mulasztásaiból eredő redukció, a családgondozás, a gyerekek képességbeli szintre hozása, hátrányaik kompenzálása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sajátos, egyéni bánásmódot kívánó fejlesztési igénye mögött döntő többségben nem értelmi fogyatékosság áll, hanem az előbb említett hátrányos szociokultúrális vagy ingerszegény környezet tényezőiből adódó elmaradás. Hangsúlyozottan jelenik meg munkánk során az egyéni haladási ütemet segítő differenciált, egyéni fejlesztés. Az integrációs gyakorlatot folytató óvodában az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amelynek során úgy avatkozunk be a gyermek fejlődési menetébe, hogy a külső környezeti feltételek a gyermek egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazítottak legyenek. Külön válik a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ettől eltérő, más jellegű, hátránykompenzációt célzó egyéni fejlesztési dokumentációja. Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell és az óvoda rendelkezésére kell bocsátani a következőket: Orvosi diagnózis vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolások Megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai vélemények, vizsgálati eredmények Szakértői vélemény – Szakértői Bizottság

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése „Először tedd, ami szükséges, aztán ami lehetséges, És máris megtetted a lehetetlent!” Sajátos nevelési igény fogalma Az a gyermek, aki a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető enyhe, tartós vagy súlyos rendellenességével küzd a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető enyhe, tartós vagy súlyos rendellenességével küzd

138


Integrált, inkluzív nevelés feltételei: a feladat szerepeljen az óvoda alapító okiratában és az intézmény fel is tudja vállalni – normál óvodai csoportban enyhe rendellenesség esetében integrálhatunk - . meglévő tárgyi feltételek biztosítottak legyenek, különös tekintettel a mozgáskorlátozott és érzékszervi sérüléssel élő gyermekek számára a fogyatékosságtól függően az intézmény hozzáférhetőségének biztosítása, akadálymentesítés megfelelő személyi feltételek adottak legyenek, az óvónő átérezze, hogy a fogyatékos gyermeknek is joguk van arra, hogy tehetségüket a legmagasabb szinten kibontakoztassák a képességek és hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtése, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére. Olyan intézmény megléte, ahol a pedagógusok innovatívak, készen állnak pedagógiai szemléletük korszerűsítésére, amely vállalja, hogy struktúráját a korszerű, kompetencia alapú oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően átalakítsa, bevezesse azokat a fejlesztéseket, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy pedagógiai programját átalakítsa. a nevelési, ill. pedagógiai program tartalmazza a szükséges sérülés specifikus pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs feladatokat a fogyatékossági típusnak megfelelő szakos gyógypedagógus indokolt esetben fejlesztő pedagógus megléte A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai: különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani ezeknek a gyerekeknek nevelése-oktatása eredményességének érdekében az óvodai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást kell biztosítani

A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége: A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa. A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvei. Az óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében: Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermek is fejlődik az alkalmazkodó készség, akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges. 139


az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljanak meg a sajátos nevelési igényű gyermekeket a fejlesztés ne terhelje túl a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer-és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodákban – mint a miénk is – történő együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó aktuális jogszabályok határozzák meg. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye.

Figyelembe kell venni óvodai nevelőmunkánk során, hogy: A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti A gyerek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg A gyermek terhelhetőségét biológiai állapota, fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta közreműködése szükséges

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai, feladatai: A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása Az ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása Egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

Fontos tényező. A fogyatékosság típusa, súlyossága A gyermek képességei, kialakult készségei Kognitív funkciói, meglévő ismeretei

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztését. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek számára Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális eszközök beszerzése 140


A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy a kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak és a szülők megfelelő tájékoztatása az SNI gyermekek befogadására, együttműködés a gyermekek családjával

Cél A 3-7 éves sajátos nevelési igényű, Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján integrálható gyermekek normál óvodai nevelés során – részükre biztosított speciális fejlesztés mellett – gyermeki jogaikat is gyakorolva szociálisan, értelmileg, érzelmileg az iskolai életre éretté váljanak. Mind az ép, mind a sajátos nevelési igényű gyermek számára adjon lehetőséget az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására. Építünk, arra hogy: a sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz, ez spontán húzóerőt jelent. énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata az ép gyermekeknél a gyermeki előítélet mentességre építünk, a természetes, elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, a pozitív tulajdonságok értékelése Az óvoda a fejlesztés során akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha a fejlesztő tevékenység mindig több funkciót érint egyszerre, a gyermek mindig a lehető legtöbb „csatornáját” használja tevékenységei során, függetlenül attól, hogy ép, vagy sérült gyermekről van szó. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. Intézményünk az Alapító okirat értelmében a sajátos nevelési igényű gyermekek – pszichés fejlődés zavarai (részképesség zavar, magatartás zavar), grafomotoros percepció, pszichomotoros fejlődés(mozgásfejlődés), autizmus, beszédfogyatékos, tanulásban akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgáskorlátozott - gyermekek integrált, inkluzív nevelését vállalja fel.

Tanulási problémák kezelése az óvodában 141


A vizsgálat után a gyermek óvónője értékelő, elemző vizsgálati eredményt kap a szakembertől, s ennek megfelelően a szabad játék során egyénileg, vagy mikrocsoportos formában kezdeményezhetjük a különböző fejlesztő játékokat. Feladatunk az alapvető szokások, hagyományok kialakítása, a hagyományos óvodai tevékenységek vezetése elfogadó, szeretetteljes légkörben, kiemelten figyelve arra, hogy a problémás gyerekek aktívan, szívesen vegyenek részt az egyes tevékenységekben. Az egészséges életmódra nevelés A felnőtt-gyermek kapcsolatban meghatározó ereje van a gondozásnak. A gondozás során - testápolás, étkezés, öltözködés - a siettetés negatív hatást, a minőség romlását, a gyermek ellenállását válthatja ki. A még nem elsajátított tevékenységekben segíteni kell a gyermeknek, esetleg el kell végezni a gyermek helyett, miközben új sémákat tanítunk egy-egy önkiszolgáló lépéshez. Szakember segítségével meg kell határozni, hogy mit tesz lehetővé a gyermek állapota, mi legyen a következő lépés, illetve mi az, amit egyáltalán nem lehet elvárni. Több időt kell rászánni a sérült gyermekre, hogy képes legyen elsajátítani azokat a feladatokat, melyekre minden gyermeknek szüksége van, de ügyelni kell arra, hogy a többi gyereket ne „hanyagoljuk el”. A tevékenységek elvégzésénél tekintettel kell lenni a sajátos nevelési igény jellegére, ez azonban nem jelenti azt, hogy ők nem képesek ezeket megtanulni. Érzelmi nevelés A sérült gyermekek szocializációja gyakran elmarad kortársaikétól, sajátos pedagógiai segítséget igényelhet. Kevesebb felelősség hárul rá, kevesebb tapasztalatot képes gyűjteni a kapcsolatteremtésben. Akadályozottabb lehet a verbális és nonverbális kommunikációja. Az esetleges akadályozottság a kudarc, sikertelenség érzését válthatja ki. Fontos biztosítani: Megértő, szeretetteljes légkört – ép gyermekek esetében is meghatározó szempont A szociális kapcsolatok tudatos bővítését A tapasztalatszerzések lehetőségeinek bővítését A játék során a társas kapcsolatok jelentőségének hangsúlyozottságát Kommunikációt fejlesztő, szocialaizációs játékok beépítését a tevékenységek során A gyermekek egyéni érzékenységének toleranciáját Differenciált követelményszintek meglétét

Nagyszerűen alkalmazhatók Göbel Orsolya: Varázsjátékok c. köteteiben szereplő varázsjátékok. A gyermekek elcsendesednek, megtalálják belső képeiket, és egyre szívesebben mesélnek arról az egyedi és mással össze nem hasonlítható világról, ami bennük bontakozik ki, a gyermeki lelket gazdagítva. A játékok mind az ép, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, beszédhibás, dadogó gyermekek kiegészítő terápiája, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, hiperaktívak, érzelmi és szociális téren sérültek / beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők/, gyakran betegeskedő gyermekek esetében is nagyszerűen alkalmazható.

Értelmi nevelés, fejlesztés 142


Az óvodás gyermek ép, sérült egyaránt érdeklődő, kíváncsi. Rendező elv nélkül szerez ismereteket, tapasztalatokat, érzelmeit, vágyait sok esetben valósnak éli meg.

Feladatunk, hogy: Olyan tapasztalatszerzést biztosítsunk a gyermekek számára, amely egyrészt feloldja az akadályoztatás miatti korlátokat, határokat. Tág teret biztosít az egyéni érdeklődésre és fejlettségi szintre épülő tevékenységeknek Szükség esetén a gyermekek fejlesztése speciális módszerek, eszközök, felhasználásával egészüljön ki.

Anyanyelvi, verbális kommunikáció Az anyanyelv az óvodai élet egészét átszövi, kiemelt a gyermekek tevékenységeiben. Így nem beszélünk külön anyanyelvi nevelésről, ez mindennapjainkat áthatja. A beszéd, az egymáshoz beszélés a sajátos nevelési igényű gyerekeknél gyakran nehezített. A meghallgatás nagyobb hangsúlyt kap. Feladatunk: Az anyanyelv gyakorlásának egyik fontos eszköze – az anyanyelvi játékok – mindennap jelenjenek meg tevékenységeink sorában. Nagyon fontos a nevelés folyamatában a gyermekek beszédfejlődésében mutatkozó zavarok minél korábbi felismerése és korrigálása. A játékok során arra törekedjünk, hogy a különböző beszédkészséggel rendelkező gyerekek mindegyike egyaránt sikerélményhez jusson. Arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy minél többet beszéljenek, - a sokat és jól beszélők a problémás társakhoz. Feladatunk sokszor a közvetítő szerep. Az anyanyelvi nevelés speciális segítője a logopédus, ezért fontos a rendszeres logopédiai ellátás-mely kibővült a részképesség-zavarral küszködő gyermekek (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) megsegítésével. A mese, vers, bábozás, dramatizálás igen pozitív hatású ezért tevékenységeinkben és az egyéni fejlesztések esetében is gyakran kell alkalmaznunk. Ösztönözni kell a gyerekeket, hogy egymással szembefordulva, egymás szemébe nézve beszéljenek, segítve a megértést,a helyes artikulációt. Külön jelentőséggel bír az ép gyermekek nyelvi mintaadása, motiválja a sérült gyermekeket az egymás közötti kommunikációra. Az ép gyermek kommunikációja is fejlődik, mert lehetőséget kap, hogy önkifejezése magasabb szintet érjen el, mivel több síkon kommunikál.

Mese – vers A mondóka, vers, mese a gyermek legtermészetesebb igénye. A gyermeknek örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség. Az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb eszköze. Ezek hangokhoz, mozgáshoz és érzelmileg a pedagógus személyéhez kötődnek.

143


Óvodai programunk kiemelt szerepet tulajdonít a mesének, versnek, dramatikus és drámajátékoknak. A mesék, történetek mindennaposak, fontos az előadásmód személyes varázsa A gyermekek érzékeljék az alkotások hangulatát, éljék meg a humort, játékosságot. Minden gyermeknél az auditív és vizuális észlelés, beszéd motorika és az artikuláció fejlesztése, a gátlások leküzdése fontos Az óvónő feladata biztosítani a feltételeket, szituációkat, helyzeteket teremteni, hogy a hatások érvényesülhessenek. Feladat a beszédkedv, hallási figyelem felkeltése Hangutánzó gyakorlatok, kapcsolatteremtő játékok beépítése a tevékenységeinkbe Artikulációs készség, ritmusérzék, beszédértés fejlesztése Értelmi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék Szókincsbővítés Nyelvi jelek befogadása, feldolgozása Énekes játékok, zenei nevelés A különböző zenei készségek, képességek a gyermek életében az egyik legkorábban, megmutatkozó, felismerhető affinitások. A zenei érzék megnyilvánulási területe elsősorban a mozgás és a hangadás, és mint ilyen, már csecsemőkorban jelen van. A mozgás és a hangadás differenciálódása pedig egyre több zeneileg értelmezhető megnyilvánulásra teremt alkalmat. Erre az óvoda minden más környezetnél alkalmasabb, hiszen a nap bármely szakában énekelhetünk, mondókázhatunk, mozoghatunk, táncolhatunk A sajátos nevelési igényű gyerekek többségénél a zene nyugtatólag hat, figyelemfelkeltő, motiváló. A zenei nevelés fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus mozgását, szoros kapcsolatban áll a beszéddel, a gyermek számára különös erővel bír az érzelmi hatása.

Feladat a zenei érdeklődés felkeltése, esztétikai fogékonyság, zenei anyanyelv kialakulásának segítése A zene megszerettetése, befogadására való képességek megalapozása,a különböző zenei képességek, készségek fejlesztése A mozgásokhoz kötött dalokkal a közös játék örömét alapozhatjuk meg. Az énekek, mondókák napi szinten történő alkalmazásával a helyes beszédritmus, ritmusfejlesztés gyakorlását segíthetjük. Elsődleges az egyenletes ritmus hangoztatása, érzékeltetése. Megkésett beszédfejlődés esetén, ha nem is beszélnek a gyerekek, felkelthető a beszédkedvük, kommunikációra késztethetők, amelyek jelzés értékűek. A gyermekeket hangok, zörejek, zajok veszik körbe, figyeljük meg ezeket, maguk is kelthetnek játékaik során zörejeket, szólaltassanak meg ritmushangszereket A zene, ritmus örömet kelt, feszültséget old Fontos feladat a zene, játék, mozgás, beszéd összekapcsolása A mozgástempó gyorsítására is ösztönözzük a gyerekeket, de erőltetni nem szabad Ezekkel, a tevékenységekkel a sérült és ép gyermekek érzelmi életét alakíthatjuk, gazdagíthatjuk.

Manuális tevékenységek, rajzolás, mintázás, kézi munka 144


Az ábrázolás elsődlegesen kifejezési eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, az ábrázoló tevékenység során a gyermek alkot, létrehoz, amelynek során az örömteli cselekvés, az önálló munka a fontos. Előfordulhat, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek mindezen tevékenységekre önállóan még nem képes, a saját képességeihez mérten meg kell ezekre tanítani. Fontos, hogy az ábrázoló tevékenység nagy része beépüljön a spontán játékba Teremtsük meg az egész napos tevékenykedés lehetőségét Az alkotásra felnőtt irányítására, segítségére van szükség, fontos gyakorlatban bemutatni az elsajátítandó feladatot Változatos anyagokkal, eszközökkel ismertessük meg őket, a technikákat, munkafogásokat alaposan gyakoroltassuk be A sérült gyermekek is szívesen ábrázoljanak, az eszközökkel szembeni tartózkodásukat, esetleges félelmüket oldjuk fel. A problémás helyzetben használhatunk segédeszközt,- vastagabb rajzeszközt, csúszásgátló alátétet, papírlefogót, vastagabb papírt-, de lehetőleg csak akkor adjuk ezeket a gyermekeknek, amikor valóban szükséges és indokolt. Más-más mozdulatokat igényelnek a különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, használatuk során a gyerekeknek különféle mozdulatokat kell alkalmazniuk, szükség szerint felnőtt segítségadásával. Különböző fejlesztő játékokkal tudjuk ügyesíteni a finommotorikájukat. gyurmázással, festéssel, rajzolással, tépéssel bontakoztatjuk ki alkotó kedvüket, ügyesítjük kézhasználatukat. Fejlesztjük szem-kéz- és mozgáskoordinációjukat. Feladat testséma fejlesztésük, helyes ceruzafogás kialakítása, szükség szerint ceruzavastagító használatával. Mindig legyen elegendő idő, feltétel. Eszköz, megfelelő hely és türelem. Fokozottan figyelembe kell vennünk az egyéni képességbeli különbségeket. A gyerekeket el kell juttatnunk arra a szintre, hogy képességeikhez mérten örömmel, oldottan tevékenykedjenek. Mozgásos tevékenységek A mozgás a gyermek természetes reakciója, aktivitása. A mozgás fejleszti a gyermekek motoros képességeit, kedvező hatással van az idegrendszerre, fejlődnek az értelmi, szociális képességei. A mozgás örömforrás, biztosítja a gyermek motiváltságát. A sérült gyermek mozgása eltérő fejlődést mutat az ép társakhoz viszonyítva. Mozgásukra jellemző az ügyetlen, kevésbé harmonikus, bizonytalan, mozgás, járás. Nagymozgásaik összerendezetlenek, finommozgásaik fejletlenebbek, kialakulatlanabbak. Éppen ezért előfordulhat, hogy a sorozatos kudarcélmény, sikertelenség előbb-utóbb motiválatlanná teheti e sérült gyerekeket. Ezért: Sokszor kell bíztatni, helyes módón és mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgásos tevékenységekben. Növekedjen önbizalma, és jusson el oda, hogy a tevékenység öröméért, tudatosan tudjon cselekedni, alakuljon ki mozgásigénye. A mozgásos fejlesztésekben tevékenyen, örömmel vegyenek részt. Az ép gyermekeket a természetes élethelyzetekre neveljük és arra, hogy figyeljenek társaikra, épekre és sérültekre egyaránt. Minden gyermek számára,- de főleg a sérült gyermekek esetében – kiemelt a térbeli tájékozódás, a nagymozgások és a mozgáskoordináció /szem-kéz-láb/ fejlesztése. A gyakori, gazdag mozgáslehetőség biztosítása. 145


Fejlesszük utánzókészségüket, testsémájukat. Játékos formában fejlesszük általános izomerejüket. Mozgásos önállóságuk fejlődjön. Használjuk a speciális fejlesztő eszközöket, tornaszereket az ép gyermekek esetében is. – Mozgáskotta elemei, gólyalábak, egyensúlyozó eszközök, Ayris háló stb. Tevékenységeink mindig tartalmazzanak olyan elemeket, amelyek a helyes testtartás kialakítását célozzák, ugynis minden sérült gyermek szomatikus állapota veszélyeztetett a törzs statikájának és dinamikájának megbomlása miatt. Az egyes feladatok végrehajtását, a gyakorlatok kivitelezését szüntelenül ellenőriznünk és korrigálnunk kell, ugyanis csak a tudatos korrekció, a pontos izommunkával kivitelezett mozgás lehet eredményes. Nagy jelentőséggel bír a zene alkalmazása, fejleszti a mozgáskoordinációt. Hangulati és érzelmi úton fokozza a mozgásos tevékenységek motivációját, nyugtató hatása is jelentős. Terápiás célzattal is beépíthetjük a tevékenységekbe a pszichomotoros funkciók fejlesztésére (melyek az észlelési, a tér-tájékozódási, mozgásszervezési, koordinációs, egyensúlyozási készségek, képességek növelését célozzák) irányuló gyakorlatokat. A mozgásos tevékenységek követelménye is a játékosság, sok-sok játék, melynek szintén kiemelkedő terápiás célja van, ugyanis a játék alkalmas a tanult mozgások alkalmazására, a koordináció, az egyensúlyérzék, a mozgástudat, a téri orientáció, a szabálytudat, mozgásos önfegyelem, a szocializáció, alkalmazkodás a társakhoz feladathelyzetben, az általános mozgáskészség, a fizikai képességek fejlesztésére. Építsük be mindennapjainkba és a mozgásos tevékenységekbe is a Mozgásterápia gyakorlatait, a havi lebontású Fejlesztő torna gyakorlatait. Alkalmazzuk minél többet a Stresszoldó, agykontroll /kineszteziológia/ mozgásos gyakorlatokat, melyek a sajátos nevelési igényű, de az ép gyerekek esetében is jól, hatékonyan alkalmazhatóak.

Külső világ tevékeny megismerése A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében előfordulhat, hogy hiányzik a természetes kíváncsiság, ezért a környezetével való kapcsolat felvételére és megismerésére felnőtt segítségére van szükség, általa valósul meg a közvetlen környezetében történő tájékozódás. Testsémájuk, testük ismerete a koordinálatlan mozgások, bizonyos esetekben a mozgásszegény életmód miatt módosul, megváltozik, fejletlen lehet. A közlekedési eszközök ismerete hiányos lehet – az ép gyerekeknél is -, mert jórészt autóval utaznak a gyerekek. A környezeti jelenségek megismerése hasonló, mint az ép gyermekeknél, sőt, ezek hatása időnként erősebben érvényesül. Az időjárás, és annak hatását az öltözködésre, programjaink, tevékenységeink megváltozását érzékelik.

Feladatunk A környezet valóságszerű megismertetése konkrét tárgyakkal, cselekvésbe ágyazottan történjen, mert a sajátos nevelési igényű gyerekek erre képesek A megismerés minden mozzanatát a közvetlen környezetből kell indítani és a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira kell alapozni.

146


Az állatokkal és növényekkel való ismerkedést sérült kisgyermek esetében alacsonyabb szintről kell indítani, mert sokszor kevesebb a megelőző tapasztalatuk. Általában elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását, egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már biztosan meg tud oldani. Apró lépésekre bontjuk a témákat Hagyjunk időt az események és a megtapasztalt jelenségek feldolgozásához, és egy-egy témakört alaposan, minden oldalról megközelítve és nagyon sokféleképpen dolgozzunk fel. Keltsük fel érdeklődésüket a szűkebb-tágabb környezetük iránt Legyenek képesek közvetlen környezetük elemi szintű megfigyelésére Tekintsük elsődleges feladatnak, hogy a gyermekek önmagukat és környezetüket részletesen megismerhessék, mert személyiségük, társas kapcsolataik, ezzel együtt tud helyesen alakulni. Építsünk a kíváncsiságra, szükség szerint motiválhatunk irányítottan – az események, jelenségek és tárgyi környezet felé. Fejlesszük, alkalmazzuk a kialakult közlési formákat. Egyéni bánásmóddal segítsük a gyerekeket, súlyozottan figyeljünk arra, hogy a matematikai tevékenységet egyszerre kevés gyermekkel végeztessük. A matematikai képességek elsajátításához fejleszteni kell a percepciót /vizuális, kinesztézia, taktilitás/, a kézügyességet, logikai készséget, a szám-és mennyiség fogalmat, téri-síkbeli orientációt, analóg gondolkodást, emlékezetet. Feladat a figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése. Fontos a természet szeretetére, óvására nevelés, környezettudatos magatartás megalapozása.

Munka jellegű tevékenységek A munka a többi tevékenységi formához hasonlóan játékos jellegű, önkéntes, az örömteli játék hatja át a gyermeket. A munka során a konkrét cél kerül előtérbe és a gyermek a tevékenységet az óvónő irányítása mellett, végzi. A gyermek megfigyeléseket végez, tapasztalatokat szerez környezetéről. A sajátos nevelési igényű gyermekek általában kevésbé tudnak részt venni a munka jellegű tevékenységekben, de szívesen végeznek egyszerű feladatokat és képesek is rá. Feladatunk: Az egy-egy mozdulatot igénylő „hozd ide”, „vedd fel” feladatoktól fokozatosan juttassuk el a gyerekeket az összetett tevékenységek végzéséig. Elsődleges a gyermek saját személyével kapcsolatos önkiszolgálási teendők elsajátítása. Legyenek együttműködők az önkiszolgálásnál. Napirend kialakítása, szokások kialakítása. Alapvető higiénés szokások kialakítása. Helyes viselkedési formák elsajátítása. Lehetőség szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenkit képességei szerint a környezet- növény- és állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyre ők maguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk időt a munka elvégzésére. A szülők figyelmét hívjuk fel arra, hogy gyermekük önállóságának érdekében fontos az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása, ill. ők is annyit segítsenek, amennyi éppen szükséges. Amit a gyermek már el tud végezni egyedül, végezze is önállóan.

A játék 147


A gyermeki fejlődés velejárója a játék, a gyermek élményeit, vágyait dolgozza fel, amelynek során ismereteket szerez szűkebb-és tágabb környezetéről. Az értelmileg gyengébben is sérült gyermek legfontosabb tevékenységi formája az örömszerző játékos tevékenység, játékát fejlettségi szintje határozza meg. Előfordul, hogy hiányzik a kíváncsiság, kreativitás, alkotókészség, kezdeményezés, jobban igénylik felnőtt segítségét, irányítását. Feladatunk: Fontos a minél hosszabb, megszakítás nélküli játékidő biztosítása. A sajátos nevelési igény következtében estenként kialakult kommunikációs zavarokkal küszködő gyermeket minél hamarabb résztvevővé kell tenni az épekkel való közös játékban. Nagyon fontos, - ha sajátos nevelési igényű gyermek kerül a csoportba - , az egymás játékának, alkotásainak megbecsülése, a lehetőség megadása a pozitív és negatív élmények „kijátszására”. Az egészséges versenyszellem speciális kialakítására kell törekedni, és arra, hogy a sérült gyermek is lehetősége szerint mindenfajta játéktevékenységben részt vehessen. Mindenfajta játékban nagy szerepe van az utánzásnak, melyben a sérült gyermek részére az ép gyermek megfelelő példát tud nyújtani. Tanulás Óvodáskorban a tanulás és a játék nem különíthetőek el egymástól, a gyermek úgy tanul, hogy játszik. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tanulás sokszor akadályokba ütközhet, lassabb tempóban történhet. Az érzékelés és észlelés nehezítettsége, az energiáknak a mozgásra való összpontosítása, a rövidebb idejű koncentrációs készség, a manipuláció akadályozottsága problémákat okozhat. A tanulás folyamata, mozzanatai a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében sem térnek el a normáltól, inkább minőségében és mértékében, a felhasználható eszközökben, módszerekben módosulhatnak. Feladatunk: A tevékenységi formák a gyermekek számára olyanok legyenek, hogy a minimális erőfeszítést igényeljen a gyermektől, de játékosan és sikerrel meg tudja oldani. Legyen központi helyen az együttjátszás, együttélés megismerése A tanuláshoz meg kell keresni az egyéni adottságokat figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. A sajátos nevelési igényű gyermekek tanulása egyrészt spontán történik, de fontos, hogy játékos formában megszervezett tevékenységek legyenek. A tanulás szerves részét alkotja a nevelés folyamatának, amely alapját képezi a gyermek és a vele foglalkozó felnőtt kölcsönös kapcsolatának. A játékos tanulás áthatja az óvodai nevelés tevékenységeinek minden területét, a képességek, a magatartás, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzést egyaránt. A tanulási folyamat során jusson nagy szerep az utánzásnak. Gazdagodjon érzelmi életük, kapcsolatteremtő képességük. Figyeljünk az értelmi képességek kibontakoztatására, fejlesztésére. Sok esetben a csecsemő és kisgyermekkori fejlődés hiányosságait próbáljuk meg pótolni azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az óvodai nevelés programjába. A gyermekek továbbhaladását tekintve szükséges az alapok hiányának pótlása. 148


Az egyes módszerek alkalmazásakor figyelembe kell vennünk a gyermek életkori sajátosságait és fogyatékosságának mértékét. Speciális terápiára szükség van, de sokszor az apró megsegítés is elegendő. Feladatunknak tekintjük, hogy folyamatosan felkészülve eleget tegyünk a fenntartó és a törvény által meghatározott elvárásoknak, a sérült gyermekek fogadásával kapcsolatban. a törvény által meghatározott egy csoport/2 felsőfokú végzettségű óvónő, 1 dajka mellett szükséges a speciális fejlesztési tervben rögzítettek szerint a speciális szakember részvétele a fejlesztésben a fejlesztés a csoporton belül a tevékenységek keretében (kölcsönös konzultáció alapján) az erre a célra kialakított fejlesztő foglalkoztató szobában, egyéni vagy mikro csoportos szervezési formában. az óvodapedagógus az átfedési időkeretet használhatja fel az egyéni fejlesztésre, a szakpedagógus szempontjai szerinti differenciált felzárkóztatásra, megfigyelésekre.

Tervezés: Az óvónők a csoportonkénti terv készítéséhez megkapják: Speciális szakembertől és logopédustól a csoportba felvett sajátos nevelési igényű gyermekek csoporton kívüli fejlesztési tervének időbeosztását. Személyre szólóan, gyermekekre vonatkozóan szükséges tervezni a mindennapos feladatok összesítését Szervezés: Az óvónők a speciális szakemberrel közösen alakíttatják ki a legmegfelelőbb feltételeket a sajátos nevelési igényű gyermekek csoporton belüli tevékenységeihez. Javaslatot tesznek az eszközök, berendezési tárgyak beszerzéséhez a fenntartó felé. A szakemberek felkészítik az óvónőket, dajkát a SNI gyermekek fogadásához szükséges gyakorlati teendőkre, melyet a napirendben rögzítenek. A speciális szakember fejlesztését kiegészítve, a szakember elvárásainak, fejlesztési tervnek megfelelően tervezi meg az óvónő a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztési tervét. Alapvető cél olyan értelmi és személyiség-tulajdonságok kialakítása, amely nemcsak az ismeretek eredményes elsajátítását teszi lehetővé, hanem a különböző élethelyzetekben az egész személyiség jellemzőiként nyilvánulnak meg ( pl. kitartás a cselekvésben, egymás iránti türelem, tolerancia stb.) A fejlesztés áthatja az egész nevelőmunkát. Meg kell ismerni a gyermek személyiségjegyeit, felkutatni a részképességek elmaradásának okait, felmérni a gyermekek testi, érzelmi, értelmi képességeit, kidolgozni az egyéni fejlesztési terveket – SNI gyermekek esetében szakpedagógus útmutatásai mellett – meghatározni a tevékenységi formákat, kiválasztani a megfelelő eszközöket, játékokat, feladatgyűjteményeket és motiválni a gyermekeket.

A kommunikáció formái: 149


megbeszélés tanácsadás írásbeli rögzítések foglalkozásokon való segítés szakmai konzultáció A sajátos nevelési igényű gyermekek értékelése, a fejlődés mutatói: a SNI gyermekek megfigyelési ill. Fejlődési lapja kiegészül. Fejlődésük mutatóit két szinten kell vizsgálni, vizsgáltatni: óvodán belül - folyamatosan, ill. meghatározott időszakonként óvodán kívül – szakértői hálózat segítségével Kapcsolatrendszer kibővülése a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében Az óvónők és a speciális szakemberek kapcsolattartása folyamatos. Gyógypedagógus: felméri a gyerek képességeit, részletes vizsgálatot végez, amely alapján elkészíti a fejlesztési tervet, meghatározva a legfontosabb feladatokat. Segíti a gyermek fejlesztését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, segíti az óvodapedagógus munkáját, folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel. Logopédus: a részképességek körében is kiemelt jelentőségűek a beszédészlelés és beszédmegértést, a hangzó-differenciálás, a fonológiai tudatosság, figyelmi és emlékezeti teljesítmények, az észlelési szerveződés, a soralkotás és más megismerő funkciók. E funkciók hiányos vagy zavart működése indokolja személyének, jelenlétének fontosságát, hiszen e részképességek működési következményeként értelmezik a diszlexiát.

Család és óvoda a szülőknek mind az ép, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében lehetőséget kell adni, hogy gyermekükkel a beszoktatás előtt ellátogathassanak óvodánkba a beszoktatás a szülővel közösen és fokozatosan valósítható meg. Időtartalmát az óvónő és a speciális szakember határozza meg a szülővel egyetértésben. Fontos, hogy a mindennapi, gyermeket érintő eredményekről, problémákról állandó, folyamatos tájékoztatás történjen mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Kirándulások, kulturális és sportesemények az integráció elfogadásának egyik eszközei lehetnek. Lehetőséget teremt pl. a családok problémáinak, értékrendszerének, nevelési elveinek kölcsönös megismerésére. Olyan meghatározó élményt kell nyújtani, amely felerősíti az emberi kapcsolatok ápolásának igényét, a másság természetes elfogadását.

Egyéb kapcsolatok: 150


Orvosok: neurológus szakorvos Fenntartó: A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása, fejlesztése, az óvoda és a fenntartó szoros együttműködésére épül. Utazótanári Szakszolgálat: abban az esetben, ha kevés számú integrált gyermekkel foglalkozunk, illetve nincs állandó speciális szakember státuszra lehetőség Móra Ferenc ÁMK Pedagógiai Szolgáltató Intézményegység - Nevelési Tanácsadó 6782 Mórahalom, Barmos György tér 2.

Egyéni fejlesztési terv (minta) Fejlesztési ciklus: szeptembertől decemberig Kiinduló állapot és diagnosztikus mérése

Fejlesztés eredménye

Konzultáció szülővel fejlesztő pedagógussal

Gyógypedagógiai vizsgálat és csoportban történő megfigyelés alapján a következő területek kerülnek fejlesztésre: 1. Nagymozgások 2. Kommunikáció 3. Manipulatív tevékenységek 4. megismerőtevékenységek fejlesztése

A gyermek figyelme Játékos mozgásos Feladatokkal leköthető. 1. Önkifejezése: bővült az aktív szókincs, egyszerű mondatok megjelenése beszédében 2. Tárgyak szempont szerinti csoportosítása 3. Alapszínek azonosítása, segítséggel megnevezése 4. Nagyobb kedvvel történő manuális tevékenységek, egyszerűbb formák(kör, egyenes vonal)másolása. 5. Nagymozgások,egyensúly érzék fejlődése

Szeptember Konzultáció a szülővel, óvónővel-éves fejlesztés irányának megbeszélése (eszközök)

A nagymozgások fejlesztését az óvodai csoport is vállalja, a szülők úszásra vihetik heti rendszerességgel Mórahalomra. A beszédindítást, aktív szókincsbővítést logopédus segítheti, ill. az óvodai tevékenységek során az óvónő

Október Konzultáció óvónőkkel-a gyermek fejlettségének, képességeinek megbeszélése November Konzultáció óvónőkkel-a gyermek fejlesztésének lehetőségei a csoportban, óvónők fejlesztési lehetőségei(mozgásterápia, stresszoldás,varázsjátékok, Sindelar) December Konzultáció óvónőkkel, Szülőkkel a gyermek fejlődéséről

151


Éves fejlesztési terv Név: Születési idő: Csoport: Kontroll időpontja:

Fejlesztendő terület:

Cél:

Finommotorika Kézhasználat ügyesítése Koordináció fejlesztése Kéz izmainak fejlesztése

Feladatok:

- varrás - csomókötés - masnikötés, cipőkötés - nyírás ollóval - tépés - origami - gyöngyfűzés, nyaklánc készítése

- hármas fonás - mozaikkép ragasztása - asztali díszek szárazvirágból

- üvegfestés

Grafomotorika

A ceruza eszközszintű használata.

- formamásolás - rajzolás minta után - spontán rajz, színezés

152

Eszköz:

- hímzőtű - előlyukasztott kartonlap - cipőfűző, szalag - olló - színes papír - origami papír - különböző színű, nagyságú és alakú gyöngyök - fonal - előrajzolt forma, színes papír, ragasztó - szárított virágok, örökzöld ágak, tartó - üveg, kontúrfesték, üvegfesték, sablon - feladatlap, színes ceruza, zsírkréta


Vizuomotoros koordináció

Szem-kéz koordináció fejlesztése.

- labdagurítás egyenes, és görbe vonalon, alakzatokon - célba gurítás, dobás vízszintesen, függőlegesen - alakzatok átírása, kirakása

- Melyik mihez tartozik? - összekötések, labirintus - pontok összekötése Szem-láb koordináció fejlesztése.

- labdavezetés labdával egyenes, görbe vonalon, alakzaton - célba rúgás - „belépés” - „átlépés”

Vizuális percepció

- labda, kijelölt út

- kosár, labda, babzsák, karika - előrajzolt alakzatok, feladatlap, kréta

- feladatlap, ceruza - előrajzolt alakzatok - labda

- labda, „cél” - kirakott tárgyak - kijelölt területek

Ismerje fel az ugyanolyat, az azonos formákat, ha nagyságuk vagy színük különböző.

- Keresd az ugyanolyat! - Dominó - Színezd azonos színűre az azonos alakúakat

- tárgyak, képek, feladatlapok - dominó

Ismerje fel a részegész viszonyokat.

- kép részeinek megkeresése - képkiegészítések kirakással, rajzzal - összevágott kép

- tárgyak, képek

153


kirakása - puzzle

Auditív percepció

Ismerje fel és fogalmazza meg két hasonló között a különbségeket.

- Mi a különbség?

- tárgyak, képek

Tudjon folytatni egyszerű sorozatot a szabály megbeszélése után.

- sorozatok folytatása tárgyakkal, képekkel

- tárgyak, képek

Vegyen észre hibás sorozatot és javítsa azt.

- hibás sorozatok javítása

- tárgyak, képek

Rövid távú emlékezetfejlesztés.

- memória játék - Mi változott meg? - Melyik tünt el?

- memóriajáték - tárgyak, képek

Ismerje fel és mutassa meg, hogy melyik irányból hallja a hangot.

- honnan hallod? - „hangtérkép”Menj a hang után!

- hangszerek, tárgyak

Ismerje fel környezetünk hangjait.

- Minek a hangját hallod? - Ki beszél?

- magnó

Rövid távú emlékezet fejlesztése.

- hangszerek, tárgyak megszólaltatása a hallott sorrendben - szavak, mondatok ismétlése

- hangszerek, tárgyak

Hosszútávú emlékezetfejlesztés

- verstanulás hallás után 154


Téri orientáció

Ismerje az irányokat saját testéhez, és egymáséhoz viszonyítva.

- alatt, fölött, mellett, előtt, mögött, között, jobbra, balra használata - mozgásutánzás - eldugott tárgyak keresése irányok megjelölésével - sor, oszlop fogalma - tájékozódás négyzethálón - formamásolás négyzethálón - „csoszogó” utasítások alapján rajz a négyzet-hálón

- tárgyak - négyzethálós lapok - képek

Időbeli orientáció

Ismerje fel az idő körforgását.

- évszakok, a hét napjai, napszakok megnevezése, sorrendjük - előtte, utána kifejezések használata - cselekvéssel sorrend érzékeltetése /pl. lufi fújás, olvad a gyertya/ - képek sorba rendezése időbeli történés szerint

- képek, tárgyak

- mondat bővítések kérdések segítségével - analógiára épülő képolvasás

- képek, képsorok

Tudja eldönteni, hogy mi volt előbb.

Beszéd

A gyermek szókincsének bővítése. Bővített mondatok használata.

155


Grammatikailag helyes beszéd kialakítása.

kérdések segítségével - önálló szövegalkotás - spontán beszéd, történet elmondása képek és kérdések segítségével. - szerepjátékok

156

- báb, jelmezek, képsorok


Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációja, tervszerű egyéni fejlesztése Törvényi háttér: Kt. 121.§(1)bekezdés 14. pontja szerint: - Hátrányos helyzetű: a jegyző védelembe vette, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosul, e csoporton belül. - Halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamon folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagy tartós nevelésbe vették. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodáztatása: Kt.65.§(2) A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét. Óvodánkban is egyre többször tapasztaljuk, hogy az integrált csoportokba járó gyerekek között óriási különbségek mutatkoznak. A családok egy része, egyre nehezebb anyagi háttérrel rendelkezik, a hátrányos helyzet több oldalról is szorítja a gyermekek egy részét. Ezért felerősödött a szükségletek kielégítésének szerepe, a differenciált fejlesztés igénye, a családi szocialazáció mulasztásából eredő redukció, a családgondozás, a gyermekek képességbeli szintrehozása, személyiségfejlődésük, szocializációjuk megtámogatása, a hátrányok kompenzálása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sajátos, egyéni bánásmódot kívánó fejlesztési igénye mögött döntő többségében nem értelmi fogyatékosság áll. Amikor a mérések eredményei az alacsonyabb képességi mutatókat tükrözik, akkor a háttérben a hátrányos szociokulturális, vagy ingerszegény környezet tényezőiből adódó elmaradást kell látnunk. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyakran a tanulási zavar tüneteit mutatják, pedig nehézségeiket általában a kulturális elmaradottság okozza. Ezeknek a gyerekeknek fejlesztési igénye következetes, célzott pedagógiai támogatással az átlagos fejlesztési igényekhez igazítható. A tanulási nehézségek előjelei, köztük a tanulási zavar tünetei az óvodáskorban mutatkozhatnak, és jó, ha már ekkor felfigyel rá a környezet, mert 3-6 éves korra esik az iskolai készségek kialakulásához szükséges fontos képességcsoport, az un. szenzomotoros képességek, és pszichikus funkciók érzékeny periódusa, ekkor fejlődnek a legnagyobb mértékben, ekkor fejleszthetőek a leghatékonyabban. A hátrányos helyzet pedagógiai szempontból: A hátrányos helyzet anyagi szempontból és érzelmi szempontból is adódhat. A hátrányos helyzetű gyermekek elemi alapkészségeinek fejlettsége már az óvodában jelentősen elmarad a kedvező körülmények között nevelkedő társaikéhoz képest, motiváltságuk alacsonyabb társaikénál. Hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyermek, ha helyzete a szokásosnál nehezebb körülményeket mutat, ami kihathat személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Ezek a gyermekek gyakran fáradtan, kialvatlanul, éhesen, nem megfelelő tisztasági állapotban érkeznek óvodába, de csak úgy „isszák” magukba az információkat. Nagyon fontos a tevékenységekbe épített szociális mintaadás, a beszélgetések alkalmával gyarapodó szókincs. 157


A környezet károsító hatása megnyilvánulhat: a testi fejlődésben, az értelmi fejlődésben, az érzelmi élet zavarában, az erkölcsi élet zavaraiban. A környezeti ártalom okai: ingerszegény környezet, elhanyagoltság, hibás nevelés, gazdasági szegénység.

A hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életében a legfőbb problémák, amelyek kihatnak későbbi tanulmányaikra: a család életének strukturálatlansága, időélmény, időfogalom nem vagy alig alakult ki, hiányos szókincs, gyenge beszédkészség, irodalmi élmény hiánya /nincs otthon könyv, mesekönyv, képeskönyv/ manuális tevékenységek kialakulatlansága /nincs színes ceruza, a gyermek még sosem rajzolt, gyurmázott, nem vett a kezébe ollót stb./ kialakulatlan, helytelen testkultúra elhanyagoló szülői magatartás ingerszegény környezet / nincs TV, vagy pl.: képek a falon stb./ Integráló, inkluzív pedagógiánkban hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységek köre, az egyéni fejlesztés. A differenciálás fő eszköze a képességek, részképességek hiányának ismeretéből kiindulva a játékos feladatok sora. A fejlesztéshez elengedhetetlen, hogy a gyermek az éppen aktuális egyéni fejletségi szintjének megfelelő tevékenységeket végezhesse az óvodában. Az integráció akkor valósulhat meg, ha az egyéni fejlesztés során úgy avatkozunk be a gyermek fejlődési menetébe, hogy a külső környezeti feltételek a gyermek egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazítjuk. A fejlesztés tervszerű, következetes megvalósításához a vezérfonalat az egyéni fejlesztési terv adja. Bemeneti mérések, helyzetelemzés: Az integrációs tevékenységeink keretében végzett egyéni fejlesztő munka a tanév elején helyzetfelméréssel, ún. bemeneti mérésekkel kezdődik. Célunk, hogy információkhoz jussunk a csoportunkba járó gyermekek aktuális képesség – és képességszintjéről, és az eredményeket figyelembe véve meg tudjuk tervezni az éves munkánkat. A megfigyelések a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek estében kiterjedhetnek az: alapkészségek kommunikáció szocializáció társas kapcsolatok, együttműködés 158


viselkedéskultúra emocionális tényezők énkép, önértékelés stb. vizsgálatára Az eredmények értékelésekor ne csak a fejlesztésre szoruló területeket emeljük ki, hanem a gyermekekben meglévő erősségeket is, melyekre fejlesztő munkánk során építhetünk. Mindenkiben van értékes, jó tulajdonság, melynek gondozásával hatékonyabbá tehetjük a személyiség más területeinek fejlesztését is. A gyermekek játéka, mozgása, beszédkészsége már közvetlenül jelezhetik számunkra a magatartási, tanulási ill. egyéb fejlődési zavarok veszélyét. Mint már említettük, fontos információkkal szolgálhatnak a társas kapcsolataik alakulása, emocionális megnyilvánulásaik, melyek fő megnyilvánulásait szintén a játék során figyelhetjük meg. A gyermekekről teljesebb, hitelesebb képet kaphatunk, ha felkeressük otthonában, beszélgetünk a szülőkkel, megismerkedünk a családi háttérrel. Igyekszünk a szülőket partnerként megnyerni a fejlesztéshez, célunk, hogy velük együttműködve az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű, és fejlettségű gyermekek együttnevelése, fejlesztése és az esélyegyenlőség megteremtése. A szülők lehetnek együttműködők, de előfordul, hogy elutasítók. A mi feladatunk, hogy a szülők együttműködési fokát, és a saját kompetenciánk határait figyelembe véve elfogadjuk a gyermeket olyannak, amilyen és fejlődésében, felzárkóztatásában minden segítséget megadjunk számukra. Mindennek feltétele, hogy a szülő valóságot, tükröző információt kapjon gyermeke aktuális fejlettségi szintjéről, a fejlesztés fontosságáról. Részképesség zavarral küzdő gyermek szinte minden csoportban található. A befogadás, a pedagógustól elvárható magatartásformák és a csoport többi tagjának elfogadó magatartása kézenfekvő. Óvodában nagy előny: hogy a célpopuláció, az óvodás gyermek képlékenyebb, fejlődési üteméből adódóan több lehetőség nyílik a beavatkozásra. Ha olyan gyermekkel találkozunk, akinél vizsgálataink, megfigyeléseink alapján részképességhiányokat fedezünk fel, bármilyen enyhék a tünetek, foglalkoznunk kell vele. Óvodánk pedagógusai a célzottan elvégzendő továbbképzésekkel helyben, kellő szaktudással tudják elvégezni a gyermekek felmérését, fejlesztését /Sindelar, Delacato, Stresszoldó/. Minden óvónő saját csoportjában végzi megfigyeléseit, azt rendszeresen vezeti a Fejlődési naplóban. Az alap fejlesztő-kompenzáló tevékenység az óvodai csoportokban, egyénileg, ill. mikro csoportosan történik, ez alkalmat ad szociális érettségük megfigyelésére is. Minden óvónő a megfelelő szintű szocializációval elősegíti a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe, fejlesztési tervet készít az indulási hátrányok leküzdésére. Fontos felismernünk a tanulási zavar, veszélyeztetettség óvodáskorban megfigyelhető jelző tüneteit. A tünet felismerését követi annak eldöntése, hogy kompetensek vagyunk-e a probléma megoldásában. Ha igen, a fejlesztéseket a kompetens óvónők irányításával az egyéni bánásmód elvét szem előtt tartva tervezzük meg egyénre szabott tervek alapján. Az óvodapedagógus kompetens a bizonytalannak ítélt készségek, ill. feladatsor bizonytalan megoldásainak tökéletesítésében és az egyes részképességek, ill. az egyes gyenge megoldások fejlesztésében. 159


Pontosan dokumentálni kell, hogy a megfigyelt gyermeknél melyek az életkori szintjétől elmaradt készségek, képességek, és meg kell határozni a fejlesztési célt; azt, hogy hova szeretnénk eljuttatni a gyermeket, milyen módon, játéktevékenységen keresztül. Felzárkóztató, fejlesztő munkánk során a játék kap központi szerepet, hiszen ez a gyermek alapvető szükséglete, melyben összefonódik a tanulás és a játék. Ebben a korban rohamosan fejlődnek a szenzomotoros képességek, de igen egyenlőtlen is lehet a színvonaluk. A lemaradó funkciók egyik napról a másikra beérhetnek, különösen, ha a gyermeknek megfelelő ösztönző környezetet biztosítunk. Ha a részképesség gyengeség összetett, tehát egy területhez tartozó több részfeladat megoldása sikertelen, vagy több területen tapasztalható lemaradás, esetleg egyéb (értelmi, beszéd, magatartás) fogyatékosság, vagy zavar merül fel; javasolt szakemberhez fordulni a gyermek komplex vizsgálatát, az oki háttér feltérképezését kérve. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság és a Kistérségi Szakszolgálat segíti munkánkat. A gyermek fejlesztési tervét ebben az esetben a szakpedagógus készíti el, mi pedig az ő instrukcióinak megfelelően egészítjük ki a fejlesztés folyamatát, általunk kezdeményezett játékos fejlesztésekkel.

Az egyéni fejlesztés terve A tapasztalatszerzést, a megfigyelések, esetleges mérések elemzését követően kerül sor az óvodai fejlesztő folyamat egy speciális tervezési dokumentumának, az egyéni fejlesztési tervnek az elkészítésére. A terv az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudatosan, tervszerűen segíti az egyénre szabott fejlesztést. Ötvözi a fejlesztési folyamatban résztvevő valamennyi szereplő munkáját, a pedagógusok és más szakemberek együttműködését. A terv tartalmára, formájára, terjedelmére nincsenek kötelező előírások. A fejlesztési tervben általánosan megjeleníthető tartalmi elemek lehetnek: a gyermek adatai bemeneti mérési és megfigyelési tapasztalatok fejlesztési célok fejlesztési területek területenként a konkrét fejlesztési feladatok meghatározása feladatonként: - módszerek, eszközök - a megvalósulás keretei - bevont szakemberek - határidők - elvárható eredmények A fejlesztés tervét ismertetni kell a szülővel, akik nyilatkoznak annak elfogadásáról. Az integrációs pedagógiai programunkban a fejlesztési folyamatot, annak eredményeit három havonta értékeljük, így ehhez igazítva célszerű három hónapra készíteni a fejlesztési tervet is. A terveket menet közben módosíthatjuk, hiszen egy-egy bekövetkező változás ezt indokolttá teheti.

160


A fejlesztő foglalkozások A fejlesztés /mindenféle nevelés-oktatás/ leghatékonyabb módja az életkori sajátosságok figyelembevételével történhet, óvodás korban a legmegfelelőbb erre a játék. Különböző fejlesztő játékokkal korrigálható a részképességekben történt lemaradás. A fejlesztés egyénre szabottan, a gyermek képességeinek ismeretében történik. Ez nem jelent külön megterhelést a gyermeknek, lényegében olyan játékokról, tevékenységekről beszélünk, amelyek hozzátartoznak a gyermekkorhoz. A fő területek, amelyek a fejlesztésben jelentős szerepet játszanak: szenzomotoros, és pszichikus funkciók, testséma észlelés, tér-irány észlelés, időben, térben való tájékozódás, egyensúlyérzék, látás, hallás, tapintási észlelés, érzelmek, emlékezet, stb. A fejlesztő játékokat, tevékenységeket a gyermek mindennapjaiba építjük be. A fejlesztést, fejlődést követő dokumentum Az elkészített tervhez kapcsoljuk a megvalósulás folyamatát, tapasztalatait, eredményeit. Feljegyezhetők benne: az egyéni fejlesztések milyen módon, milyen tevékenységgel fejlesztettünk időpontok elért eredmények, megfigyelések, tapasztalatok esetleges eredménytelenségek – ezek korrigálása javaslatok megvalósító pedagógusok, szakemberek neve A dokumentációt kiegészíti a gyerekek által elkészített produktumok, rajzok gyűjteménye.

A tanulási nehézségek megelőzése Nagyon fontos szerepe van a megelőzésnek. Az óvoda szociális színtér, a gyermek társas kapcsolatokat alakít ki, szocializálódik, szociálisan éretté válik. Fontos a tanulási nehézségek megelőzése szempontjából az óvoda rendszeres látogatása, az óvodai tevékenységek minőségi megvalósítása. A problémát, lemaradást mutató gyermekeknél a tevékenységek, fejlesztések segítségével behozhatók, csökkenthetők a hátrányok. Lehetőség szerint biztosítani kell a gyermek észlelési és mozgási képességeinek fejlődését. Ingergazdag környezettel, a gyermek minél sokfélébb, apró kihívással teli elfoglaltság biztosításával a legtöbb esetben megelőzhetjük a későbbi tanulási nehézség kialakulását, de legalábbis csökkenthetjük annak súlyosságát.

161


Sok ének, vers, mese, mondóka környezetünk megtapasztalásai által – szókincse gyarapszik, emlékezete, figyelme, fantáziája fejlődik, sorban követi az eseményeket, igényt alakít ki az írott világ iránt, ritmusérzéke fejlődik, ismerteket szerez saját testéről, közvetlen-közvetett környezetéről, kísérletezgethet. Mozgásfejlesztés – kúszik, mászik, ugrik, játszik, sportol, mindezek közben megismeri testét, megtanulja a téri viszonyokat. A népi játékok legtöbbje a testséma kialakulását, a térorientáció fejlődését elősegítő elemeket tartalmaz. Egyensúlygyakorlatok, amelyek során a gyermek mozgását, gondolkodását összpontosítja, fejleszti figyelmét. A célzó játékok fejlesztik az észlelés, a mozgás összehangolódásának képességét. Fontosak a társas készségek kialakításához pl.: a társas-és kártyajátékok, amelyek a finommotorikát, logikát, irányok megismerését, társas kapcsolatok alakulását, toleranciát is fejlesztik.

Sajátos nevelési igényű, részképesség zavarokkal küzdő gyermekek, differenciált fejlesztésének elősegítése óvodánkban Kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége, a személyiség valamennyi szegmensét fejleszti. A mozgásos játékok tervezett pedagógiai kompetenciával, nagyon hatékonyak a gyermeki képességek és készségek egyéni ütemű fejlődésének elősegítésében, ez értelmi fejlődésük alapja. Fejlesztik a szociális készségeket, a logikát, javítják a finommozgásokat, és közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását. A játék során fejlődik a figyelemkoncentráció, a helyzet-felismerési és döntési képesség, a gyors gondolkodás, a kezdeményező, és szervezőkészség, találékonyság, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás. S ami a legfőbb; a játék, ami mulatságos, vidám dolog. A 4-5 évesek mozgása egyre stabilabb, ez a középsős gyermekek mozgásigényét megsokszorozza. Kiemelt feladat: Testséma fejlesztése, a test részeinek megismerése, mozgatása, megérintése, behatárolása, megnevezése A nagymozgások bővülnek, a pontosabb szem-kéz-lábkoordinációt igénylő mozgásokkal, gyakorlatokkal. A bal- és jobboldaliság kettéválik, hangsúlyt kap az egyensúlyérzék fejlesztése, mert ez kihat a mozgásszervezés és mozgásvégrehajtás minőségére. A figyelem és a tanulási zavarok a nem megfelelő mozgásfejlődésből, a testséma és térérzékelés zavaraiból, az agyi kapcsolatok kialakulatlanságából is adódhatnak. A háttérben állhat a családokban egyre jobban eluralkodó mozgásszegény életforma is. Sajnos óvodánkban is egyre emelkedik a részképesség és magatartászavarokkal, küzdő, gyermekek száma, gyakoribb az SNI gyermekek és a halmozottan hátrányos gyermekek befogadása intézményünkben. Fontosnak tartjuk, mind a prevenció, mind az észlelet zavarok differenciált feladatokon, ügyességi, mozgásos játékokon, keresztüli módszertani, gyakorlati megoldását is. Amennyiben magatartás-zavaros, sajátos nevelési igényű gyermek van a csoportban, feltétlenül szükséges, hogy az aznapi, aktuális érzelmi, hangulati állapotához igazítsuk a mozgásos játékokat. 162


Magyar Gábor Mozgáskotta Módszer – Komplex, mozgás-és személyiségfejlesztő program 3-7 éves gyerekeknek

A mozgáskotta bevezetése már kiscsoportos korban megkezdődik. A mozgáskotta módszer gyermekközpontú pedagógiai alapelvek, pszichológiai alapokon nyugvó módszerek, pontosan megfogalmazott, mérhető célok és részcélok ötvözete. Olyan gyerekeknek is élvezetes és hasznos fejlesztési alternatívát kínál, akik a mozgásos tevékenységekben kevésbé jeleskednek, esetleg elfordulnak attól. Miközben a gyerekek napról napra ügyesebbek, okosabbak lesznek, egyetlen percre sem felejtik el a nevetést, vidámságot. Az öröm, sikerélmény megsokszorozva erejüket a sutából ügyeset, a gyengéből erőset, a zárkózottból nyitott gyermeket, felnőttet nevel.

Mozgásterápia – Delacato módszere alapján A fejlődés két időszakában is fontos szerepet kap a mozgás. Az első egy év a mozgásos tanulás időszaka. Ha ebben a korban a mozgás akadályozott, az érzékszervek fejlődése is tökéletlen lesz, ami később tanulási nehézség kialakulásához vezethet. A mozgás szempontjából a másik kritikus időszak a 3-6 éves kor, amikor megtörténik a mozgás és az érzékelés finom összehangolódása. Ha ebben az időszakban akadályozott a mozgás, ez a finom összehangolódás nem történik meg, következményei az iskolai tanulásban realizálódnak. Akadályozza a fejlődést, ha túl korán kezdik az intenzív fejlesztést, ha túl sokat ül a tv, számítógép előtt vagy korlátozzák mozgásigényét. A képességek, kialakulásának megvan az optimális ideje. Ha ebben az időben nincs a gyermeknek módja az adott képesség megalapozására, később sokkal több idő és energiaráfordítással történhet csak meg, ha pótolható. A mozgásterápia segítségével viszonylag rövid idő alatt teljesítménynövekedést lehet elérni napi 20-30 percnyi időráfordítással. A terápia során a fejlődés már a második, harmadik héten beindul. A módszer Henry Delacato neurológusról kapta a nevét. A mozgás fejlődése és az idegrendszer érése között szoros összefüggés van, minden életszakaszban a mozgás és észlelés fejlődését a gyermek központi idegrendszerének egy-egy meghatározott területe irányítja. Amennyiben kimarad a mozgásfejlődés valamelyik szakasza, vagy nem rögzül be eléggé, akkor az ehhez kapcsolódó érzékelő-és irányító központok nem fognak megfelelően kifejlődni, differenciálódni. Ha ez több területen is bekövetkezik, tanulási nehézséget, viselkedési és magatartás-zavart vonhat maga után. Az idegrendszer területeinek fejlettségét az alapvető mozgások alapján lehet felmérni, pl. kúszás, mászás, hason és háton fekve történő fej emelése. A módszer lényege, hogy a gyermekek mozgás szinten újraélhetnek az életükből egy korábbi szakaszt, ezáltal azok a területek, amelyek lemaradtak az érésben, így behozhatják a lemaradásukat. Természetesen az SNI gyermekek esetében nem lehet nagyon nagy ugrást elérni, de a határeseteket a terápia felhozhatja a normál szférába. Csak a meglévő adottságok, kibontakoztatását lehet segíteni.

163


A mozgásterápia kiegészítő Fejlesztő tornája mindennap, minden korcsoportban bátran alkalmazható a gyerekek fejlesztésére Kollektívánkban 5 fő kompetens a módszer alkalmazására.

A Sindelar-program Ez egy komplex fejlesztő program, a neurogén, az idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok befolyásolásának egyik lehetséges eszköze. A tanulási és magatartási zavarok hátterében – több más lehetséges ok mellett – viszonylag nagy gyakorisággal figyelhetők meg nem kielégítően fejlett kognitív, „megismerési” képességek, részképességek. A Sindelar-eljárás a problémakör újfajta értelmezéséből indul ki, alapul véve a részképességek egymásra épülését. Ez egy kognitív terápia, amely funkcionális gyakorlási helyzetek sorozatából áll. A tréningprogram a következő részképességek fejlesztésére terjed ki: ~ Vizuális differenciálás, ~ vizuális alak-háttérdifferenciálás, ~ auditív differenciálás, ~ auditív alak-háttérdifferenciálás, ~ vizuális emlékezet, ~ auditív emlékezet, ~ intermodális szerialitás, ~ téri orientáció ~ Mindig a legalacsonyabb szinten, a „gyökereknél”kell kezdeni a gyakorlást, ahol még megfelelően működik a kognitív képesség. Akkor is innen indul a foglalkozás, ha ez a szint a gyermek életkorához igen alacsony. Olyan komplex módszer, amelyben a feltáró, illetve a terápiás tervet kijelölő vizsgálóeljárás, a fejlesztési periódus és a hatékonyságot ellenőrző ismételt vizsgálat szerves egységet alkot a fejlesztési diagnosztika koncepciójának megfelelően. A program a szülő és a pedagógus aktív együttműködéséről szól. A tréningprogram a részképességek fejlesztését szolgálja pontosan meghatározott gyakorlási tevékenység keretében. A vizsgálati rész: - a vizsgálat nem csak a hibás funkciókra koncentrál, hanem az összes többi képesség megismerésére is törekszik. A fejlesztés: - a fokozatosság elvét követi, így az első fokozat feladatai a legkönnyebbek és a harmadiké a legnehezebbek. A gyakorlatok játékosak, a napi, max. 10 perc. Lehetőség van egyszerre több képesség fejlesztésére is, de egy napon csak egy képesség fejlesztésével lehet foglalkozni. A gyakorlatok kombinálhatók egyéb fejlesztő eljárással. Összehasonlító vizsgálat: - az eredményességet a program kezdetén ill. befejezésekor készített felmérések összevetésével lehet a legjobban alátámasztani. Kollektívánkban 2 pedagógus kompetens a program alkalmazására.

164


165


Játékgyűjtemény Gólyák a tóban Játszhatja: 6-25 gyermek 3 éves kortól. A gyermekek a „gólyák”, a tó körül járkálnak, a gólya mozgását utánozva, jelre repülnek majd a tóban, járkálnak tovább. Tó lehet egy szőnyeg, vagy körkötél. A fejlesztés lehetőségei: Egyensúlyérzék fejlesztése, térészlelés, tájékozódás térben. Gyors reagáló képesség alakítása, figyelem fejlesztése. Eszköz: szőnyeg vagy körkötél. Fészekrakó Játszhatja: 6-25 gyermek 3 éves kortól. A gyermekek babzsákkal a kezükben szaladgálnak, jelre leülnek a babzsákra, amely a fészket jelenti a játékban. Az az ügyes, aki elsőként ül nyugodtan a babzsákján. A fejlesztés lehetőségei: Egyensúlyérzék fejlesztése, gyors reagáló képesség alakítása, erőnlét fejlesztése, figyelem, akarat formálása. Eszköz: A játszó gyermekek létszámával megegyező babzsák.

Kötéltáncos Játszhatja: 3 éves kortól 3—25 gyermek Bottal vagy krétával hosszú vonalat rajzoljunk a földre, ez melyen a kötéltáncosnak végig kell sétálnia. A haladás lassan és történjék, különben a „mélybe” esik az egyensúlyozó. A különböző feladatokat egymás után végzik a gyermekek, a többiek sorba ülve figyelnek, mintha cirkuszban volnának. A kötéltáncos mehet: egyszerű lépésekkel, láblendítéssel, felhúzott térdekkel, oldalazva, lábujjhegyen, sarkon, hátrafelé stb. Mint az igazi kötéltáncosok, két karját kitárhatja, hogy könnyebb legyen egyensúlyozni. Egyenes vonal helyett hullámos, cikcakk, kör alakú pályán is haladhatnak a mutatványosok. Ha elég hosszú a bejárnivaló, akkor megbeszélhetjük azt, hogy ha bizonyos helyre elért az egyik gyermek, akkor már Jöhet a következő. Így folyamatosan többen végezhetik egyszerre a feladatot.

166


Patakátugrás Játszhatja: 3 éves kortól 3—25 gyermek A patakot a földön két párhuzamos vonallal jelöljük meg (pl. két bottal). A patak szélességét, Vagyis a botok távolságát a gyermekek korától és ügyességétől tesszük függővé. A gyermekek álljanak sorba, és egymás után ugorjanak az egyik partról a másikra. Vízbe ugrani nem szabad, aki beugrik, az „befullad”. Ha van bőven helyünk, akkor legyen bosszú a patak, Így mindenki egyszerre ugorhat. Többféle módon ugorhatnak: nekifutással, helyből, páros lábbal, fél lábon, dobbantással, hátrafelé Séta a babzsákkal Játszhatja: 3 éves kortól 6—40 gyermek A gyermekcsoportot két egyenlő részre osztjuk. Mindegyik csoportban az első gyermek egymással szemben kb. 20 lépésre helyezkedik el. A többiek mögéjük sorakoznak. Egyik csapat első gyermeke babzsákot helyez a fejére, majd óvatosan elindul a másik csoporthoz. Ha megérkezett, akkor a babzsákot átnyújtja az ott álló elsőnek, ő maga pedig beáll a sor végére utolsónak. Most ez a gyermek indul a másik oldalra, ahol megint csak átadja a zsákot. Így sétálnak ide-oda, míg mindenki sorra nem kerül. Menet közben a babzsákhoz nyúlni nem szabad. Ha az mégis leesne a fejéről, akkor azon a helyen vissza lehet helyezni és úgy kell folytatni az utat. Jó hátegyenesítő gyakorlat ez, mert csak egyenes tartással marad a babzsák a fejen. Inkább lazábban tömött zsákot használjunk, hogy a fejhez jól idomuljon. Nehezebb a feladat, ha babzsák helyett építőkockát vagy papírdobozt használunk.

Várostrom Játszhatja: 3 éves kortól 1—25 gyermek Kellék: 6, 10 vagy15 konzervdoboz, 1 labda A konzervdobozokat helyettesítheti építőkocka, erős papírdoboz vagy hasonló tárgy. Ezeket várszerűen úgy helyezzük el, hogy előbb állítsunk fel egy vonalban hármat, ezekre kettőt, majd a tetejükre egyet. Ezt a várat kell egy labdával eltalálni. A távolságot a gyermekek korától és dobási készségüktől tegyük függővé. Ha valakinek sikerül a dobozokat eltalálni, akkor a gyerekek nagy mulatságára azok hangos robajjal szétgurulnak. Aki szétverte, az állítsa fel a várat, és engedje, hogy a soron levő pajtása következzék.

167


Árvíz Játszhatja: 3 éves kortól 4—25 gyermek A gyermekek tágas körben ülnek. A játékvezető különböző vezényszavára a játszóknak más és más feladatokat kell elvégezniük. „Árvíz”-nél mindenki feláll a székére, nehogy vizes legyen a lába. „Tűz”-nél a földre guggolnak, hogy tábortüzet gyújtsanak. „Hó vihar”-nál mindenki hazamegy, vagyis a székére leül, és felhúzott lábát átölelve melegszik. „Jön a medve” kiáltásnál pedig a játékvezetőhöz futnak védelemért. A játék megismertetésénél csak két vezényszót használjunk. Ha már ezeket jól ismerik, bővítsük először három, majd később négy szavasra a játékot. A vezényszó elhangzása után ne beszéljenek, hanem cselekedjenek. Egymást ne figyelmeztessék, ha hibáznak, hanem mindenki a saját elhatározásából gyorsan tegye azt, amit jónak lát. Ügyes vezetéssel élénkké és változatossá tehetjük a játékot, mely kis helyen, rövid idő alatt jól megmozgatja a gyermekeket. Érdekes változata ennek a játéknak a következő: A játékvezető behunyja a szemét mintha aludna, és azt mondja, hogy „Behunyom a szemem és azt mondom, hogy p1. árvíz”. Ekkora gyermekek, nehogy a játékvezetőt felébresszék, egészen halkan és óvatosan mozognak. Amikor teljes lesz a csend, kinyitjuk a szemünket, és csodálkozó arcot mutatunk, mintha nem értenénk, hogyan kerültek pl.: „árvíz”-ből „tűz”-be. A „jön a medvé”-nél pedig úgy csinálunk, mintha megijednénk a körülöttünk álló gyermekektől. Fegyelmezett mozdulatok begyakorlására és figyelemösszpontosításra jó ez a játék. Tűzoltóparancsnok Játszhatja 3 éves kortól 6—25 gyermek A gyermekek nagy körben ülve helyezkednek el, vagy földre rajzolt karikába állnak. Egy széket középre helyezünk, ide ül a tűzoltóparancsnok, aki a következő verset mondja: A faluban tűz ütött ki, Siessünk azt eloltani, Szaladj pajtás, szaladj! Tőlünk el ne maradj! A vers mondása közben a játszók a körön kívül szaladnak. A „maradj” szóra a tűzoltóparancsnok tapsol egyet, mire mindenki gyorsan keres magának széket vagy kört, a tűzoltóparancsnok is. Aki legelőször ül le a középső székre, az lesz az új tűzoltóparancsnok.

Karika pörgető Játszhatja 3 éves kórtól 3-25 gyermek A gyermekek körbe állnak. Egy gyermek középen megpörgeti a karikát és közben mondja: „ Pörög, pörög karika, kapja el a Katica!”- ekkor a gyereknek el kell kapnia a karikát és folytatódik a játék más gyerekkel. A karikának nem szabad megállnia.

Kacsintós Játszhatják 5 éves kortól 7-25 gyermek A gyerekek páronként kört alkotnak. Egynek nem jut pár, ő lesz a kacsintós. A belső körben állók a kacsintóra néznek, aki a szemével jelez. Akire kacsintott, annak el kell hagynia a helyét és a kacsintó mögé áll. A külső körben álló gyerekek a kezüket maguk mellett tartva az előttük álló játékosok lábát figyelik (kacsintóra nem nézhetnek). Amikor az előttük állót mozdulni látják, a kezükkel elkapva a társukat megakadályozhatják, hogy a helyét elhagyja. (utánuk futni nem szabad). Ha sikerül elfutni, akkor az egyedül maradt játékos lesz az új kacsintó.

„Huss ki a rétről” 168


Játszhatják 5 éves kortól 15 - 25 gyermek ugar

rét

ugar

10 méter 10 méter 10 méter Játékosok: 2 csősz (kiolvasással választjuk őket) A csőszök a réten, vagyis a középső mezőben helyezkednek el. A többi játékos párokat alkotva, kezüket szorosan fogva az ugarnak nevezett részen helyezkednek el. A párok ugrándozva ingerlik a csőszöket. Be-be ugrálnak a rétre, és taposó mozdulatokat tesznek. A két csősz zavarja őket: „Ki a rétről!”. Közben megpróbálnak egy párt elfogni, illetve közülük legalább az egyiket megérinteni. A játékosok, ha tudnak, visszaugranak az ugarra. A kezüket közben nem engedhetik el. Ha a két csősz valamelyiküket elfogja, vagy legalább az egyiket megérinti: csősszé válnak. Ha valamelyik pár elengedi egymás kezét, akkor is csősszé válnak. A játék akkor ér véget, ha a csőszöknek már nincs kit elfogniuk. Hatos futás Játszhatják 5 éves kortól 15-25 gyermek Két csapatot alakítunk, egy játékos lesz a fogó. Az egymással szemben álló játékosok azonos számot kapnak (vagy virág, állat nevet, vagy ami éppen aktuális). A fogó kiált egy számot (vagy amit kijelöltünk). A két játékos elindul egymással szembe és megpróbálnak kezet fogni. Ha ez sikerül, akkor visszamennek a helyükre és a fogó, új számot kiált (vagy amit kijelöltünk). Akit a fogónak sikerül elkapnia fogóvá válik. A régi pedig beáll a helyére és felveszi a számát, vagy a megbeszélt jelét.

Ugra-bugra Játszhatja 3 éves kortól 2-25 gyermek Rajzoljunk a földre két sorban köröket olyan távolságra, hogy az egyikből a másikba a gyermekek át tudjanak ugrani. Ha van hajtókarikánk, akkor azokat is elhelyezhetjük a földön. Különböző módon ugorhatnak egyik karikából a másikba: páros lábon fél lábon váltott lábbal oldalazva hátrafelé stb. A gyermekek korának és ügyességi fokának megfelelően növelhetjük az ugrótávolságot. Sohasem baj. ha egy kis nehézséggel kell megküzdeniük, az magabiztosságot és önbizalmat kölcsönöz a gyerekeknek. A köröket cikcakk alakban is elhelyezhetjük, így érdekesebb lesz a játék.

Továbbító Játszhatja: 3 éves kortól 12—40 gyermek A gyermekek körbe állnak (esetleg ülnek) egészen közel egymáshoz. Minden 5—6 gyermek kezébe babzsákot nyomunk, melyet indítójelre jobb irányban továbbítanak. A babzsákot kézből kézbe adják, dobni nem szabad. Mihelyt valaki az egyik babzsákot továbbította, várnia kell a következőt, nehogy az készületlenül érje. Bizonyos idő után tapsjelre mindenki bedobja középre a zsákot, és lehet pihenni. Ha már az egyirányú adogatás jól megy, akkor meg lehet beszélni, hogy vissza szóra mindenki a másik irányba adogatja tovább. Gyakori irányváltoztatással és középre dobással igen változatos és érdekfeszítő lesz a játék. Horgászós 169


Kellékek: parafa dugó, „U” szegek hurka pálcák zsineg gem-kapocs (kihajtása horognak) nagyobb tál víz Parafa dugóból és „U” szegből halakat készítünk. Hurkapálcikából, zsinegből, gem-kapocsból horgászbotot. A tálba vizet öntünk, belehelyezzük a halakat és kezdődhet a horgászat. Az győz, aki adott idő alatt több halat fog ki. Nehezítés: az egyik kezet a hát mögé kell tenni, fél lábon kell állni.

170


VI. NEVELŐTESTÜLETI JEGYZŐKÖNYV

171


VII. SZÜLŐK KÖZÖSSÉGÉNEK JEGYZŐKÖNYVE, A NEVELÉSI PROGRAM ELFOGADÁSÁRÓL

172

APRAJA - FALVA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents