APRÓ KÖZLEMÉNYEK. A füsti fecske föl vonulása. Vannak a tapasztalati tudományok körében és kiváltképen időhöz kötött olyan tanulságok,

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. A füsti fecske föl v o n u lása. Van nak a tapasztalati tudományok körében és kiváltképen időhöz kötött olyan ta nulságok, a melyekhez a társadalom szé lesebb rétegeinek közreműködése nélkül nem juthatunk. Ilyenek bizonyos, ala kot úgyszólván csak hálózatos megfigye léssel öltő jelenségek, ezeknek pedig kü lönösen az a része, a melynek alapfölté tele úgy állítható föl, hogy minél sűrűbb a hálózat, tehát minél jobban borítja azt a területet, a melynek valamely jelen sége megállapítandó, annál jobb az eredmény is.

A sűrű hálózat, mint alapföltétel, első helyen áll a meteorológiában és természetesen főfeltétel marad mind azokban a jelenségkörökben is, a me lyek a meteorológiával szorosan egybe függnek. A madárvonulás terén eddig végre hajtott magyar megfigyelések tisztára ki mutatták azt a szoros kapcsolatot, mely a madárvonulás és a meteorológiai je lenségek között van ; a villásfarkú füsti fecskére {Hirundo rustica) nézve pedig a magyar megfigyelések útján, a melyeket közel háromszáz királyi kincstári erdő hatóság és mintegy 50 szakornithológus végez, másnemű tanulságok olyan sorá hoz is jutottunk, a minőket eddig Európa egyetlen más területe sem nyújtott. így ma már tudjuk, hogy a villás farkú füsti fecskének legkorábbi érkezés napja márczius 15 ike és hogy ez a ma

gyar Alföldre esik ; hogy az ismert leg későbbi érkezésnap május 2-ika, mely eddig csupán Hágiról — Szepes-megye, Batizfalva fölött és átlag 1000 méter magasban — ismeretes, hol e fecske fészkéhez érkezik; hogy tehát a villás farkú füsti fecskének hazánk területén való felvonulása, vagy fészkelő területé nek megszállása, délről északra értve, átlag 48 napig tarthat e l ; hogy a meg szállás, jellem szerint, a magyar földet négy jól megkülönböztethető területre osztja, ú. m. a síkságéra, mely viszony lag a legkorábbi s föl Ungvárig is érez hető ; utána következik a Dunántúl, ezután az erdélyi magaslat; végre a Kár pát, aljával együtt, a 48 ik szélességi foktól véve északnak. Hogy már ezek a megállapítások is sok és igen érdekes viszonyítást enged nek meg, könnyen beláthatja bárki is. így tudva, hogy Európa egész területé nek megszállására a villásfarkú füsti fecskének 105 napra van szüksége, ezzel szemben Magyarország megszállására 48 n apra; hogy a legkésőbbi magyar érkezésnap, május 2-ika, megfelel Livland azon pontjainak, hol a fecske ér kezésének középnapja szintén május 2-ika, hogy tehát a magyar északi zóná nak 1000 méternyi magassága a fecske vonulásában megfelel az északi széles ség 58-ik fokának, a mi viszont azt szemlélteti, hogy a magasságok életjelen ségei sokszorosan találnak, egyáltalában


76

A PR Ó KÖZLEM ÉNYEK.

megfelelnek az északi szélességek hala dásának. Azonban, noha a magyar megfigyelő hálózatok jelenleg a legteljesebbek, a füsti fecske felvonulásának finomságait még sem deríthetik ki, mert ezt csak a lehető legsűrűbb hálózat nyújthatja s ennek megalkotása e soroknak tulaj donképeni ezélj a. Társulatunk az országnak számszerint egyik legnagyobb testülete, szá mával és, tegyük hozzá, értelmiségével, legjobban és sűrűn borítja Magyarország területét — noha igaz, hogy akad né hány területcsücsök, a mely pusztán marad, a melyet azonban talán a taní tóság segítségével hódíthatunk meg. Mint a Magyar Ornithológiai Köz pont vezetője, tisztelettel és bizodalommal fordulok társulatunk buzgó tagjai hoz azzal a kéréssel, legyenek szívesek a Közlönyünk jelen füzetéhez mellékelt kérdő lapot, úgy, a mint a füsti fecske érkezését 1898. tavaszán észreveszik, kitölteni s a lapot, mely portomentes és kellőképen czímezve is van, a legköze lebbi postahivatal gyüjtőszekrényébe be dobni. A kitöltésre nézve álljon itt a követ kező. Az eddigi tapasztalás azt bizo nyítja, hogy a füsti fecske a határban megjelenve, csak napok múlva mutat kozik a helységben és még valamivel későbben a háznál, illetőleg fészkénél. Budapesten a határban és a város ban való megjelenése közt 8, néha 11 napi időkülönbség is mutatkozik. A kitöltésre legfontosabb az, hogy kiki csak azt a mozzanatot jegyezze be, a melyet maga figyelt meg. Ne zavar tassa magát senki se az által, hogy mások talán korábban vagy későbben vették észre ezt vagy azt a mozzanatot, mert ebben sok az egyéni s a közepet, tehát a megközelíthető pontosságot majd az intézet dönti el.

Magától értetődik, hogy a 8000 kérdőlapra lejegyzett adatoknak ered ményét itt fogom közölni. Ismerem Társulatunk szellemét s épen azért tudom, hogy kérésemnek lesz foganatja. H erm án Ottó.

Alföldünknek másod aratása.* J ó k a i tapasztalatát, hogy az Alföldön egy esztendőben kétszer is aratnak, ugyan nem ismerem, de fizikai lehetősége való ban van, s lehet, hogy a költemény leple alatt valóság lappangott. Hogy Alföl dünkön ugyanazon a düllőn egy évben két aratás lehetséges, ennek 1881. év nyarán magam is szemtanúja és vizsgá lója voltam. 1881. junius 6-ikán Vésztőn, Bé kés-vármegyében, mindjárt a falu mel lett, Papfok és a mostani vasúti állomás hoz vezető szekérút között, az egész nagy táblaföld repczével volt bevetve, csak itt-ott az alacsonyabb helye volt gazos, a hol Scirpus supinus és Cardamine parviflora stb. nedves vagy isza pos helyet kedvelő növényt gyűjtöt tem. A repeze akkor már csaknem egész érett volt. Ugyanazon év augusztus elején na gyon meglepett, hogy a megjelölt düllőn kukoricza zöldellik, s a kukoricza szára már alig volt alacsonyabb, mint azé, a melyet tavaszkor, rendes időben ültettek. A késő ültetés egész tábláján volt satnyás külsejű szár, de a nagyobb rész ió erőben és színben látszott. Augusztus végén több kukoriczacsövet felhasítot tam. A cső ekkor még elég vékony volt és gyenge, de a magvak növekedőben voltak. A nevezett düllőn a bibiezrepezét** * Felelet a 7. számú kérdésre. ** Említésre méltó, hogy itt a német B iew itz (B rassica Rafia oleifera) szóból bibiezrepeze támadt. A bibiezmadár különben gyakori a vidéken, könnyen átformálódha tott ismeretes nevére a Sárrét Biewitz-e.


A PR Ó KÖZLEM ÉNYEK.

vagy bánsági repczét junius közepén betakarították, junius végén a váltógaz daság alapján, a helyére tengerit vetet tek. Ekkortájban a vidéken eső nem esvén, a tengeri hamarjában nem kelt ki, s eleinte kellő módon nem növekedett, de később megázván, augusztus végén nagyságra és termetére nézve a koraibb tengeri-ültetést már utólérte. Szeptember hónapban tartós eső érte, azért a számí tott időre, a hó végére teljesen meg nem érhetett. De azért letörték és betakarí tották, mert a düllőt más termék részére szántani kellett. Október első felében a másod kukoricza bizonyosan megért volna. A vésztői boldogult tiszteletes, C sák J ános értesítése szerint a másod vetés ből harmadfél holdon 80 véka tengeri termett s a hízó sertés szívesebben ette és szemlátomást jobban hízott tőle, mint a teljesen érett tengeritől. Másod aratásnak különben Békésés Bihar-vármegye Sárrétjén a nádvágást is szokás nevezni. Ez történik karácsony idejében. Bizonyosan ez a Jókai másod aratása. Ily értelemben a békésmegyei gazda évenként háromszor is arathat. Boldog föld, ha a Körösök haragja ára dással nem fenyegeti, vagy teljesen el nem ö n ti! Az alföldi kukoriczatermés ugyan abban az esztendőben repcze után a kanaáni termékenységnek és tejjel-mézzel folyó országunknak egyik nevezetes vívmánya. Repcze után különben jófizető kö lest (Pám’cum miliaceum L.) ugyanabban az esztendőben vetni szokottabb, sőt a köles a tavaszi áradás és leapadás után is nyújt némi kárpótlást. A kölestermesztés azonban a klima tológiai és talajbeli viszonyok kedvező voltának megítélésére nem nagyon al kalmas mérték, mert az alacsony köles, a termesztés körülményeit tekintve, nem

77

valami kényes teremtés, s évi életműkö désének befejezésével, a bőven fizető terméssel még repcze után is hamar ké szen lehet. Mint másod aratás a tengeri sokkal nevezetesebb, mert évi életműködésének teljesülésére hosszabb időköz szükséges. Ezért a tengerit új hazájában, Európá ban, kiválóan a melegebb tájakon ter mesztik. Németország északi részén a kukoriczaszem rendesen már meg nem érik, hazájában, Amerikában pedig az évi életfolyása a teljes magérésig, a vi dék éghajlata szerint, hét hónap, másutt, melegebb vidéken kevesebb mint három hónap közt változik, tehát Amerika né mely táján kétszernél többször hosszabb ideig is fejlődhetik, mint másutt. Nálunk pl. az Ipoly melegebb völgyeiben a ten gerit áprilisban ültetik és szeptember közepén törik, tehát körülbelül öt hó nap alatt fejlődik és érik meg töké letesen. Hazánknak sok más vidékén körülbelül ugyanennyi a tengeri nyári fejlődésének ideje, a korai és száznapos fajták kivételével. Száznapos tengerifajtát szintén az Alföldön emlegetnek; az elnevezés az időtől ered, a mennyi idő alatt ez a fajta évi életműködésével, csírázásától kezdve magérleléseig elkészül. A termőföldből évenként másod áldást húzni különben hazánkban má sutt is megkísérlik. Vas-vármegye he gyes vidékén rozs-aratás után a mező tatárkától (hajdina, pohánka) virágzik, vagy pedig a tarlórépától zöldellik, a miből másod haszna van a szorgalmas lakosságnak. Az alföldi másod aratásnak vagy szü retelésnek nemcsak gazdasági haszna van, mert pl. a korai vagy száznapos kukoriczafajtával a kísérlet gyakran sikeres lehet, hanem klimatológiai és növény földrajzi értéke is van. Bizonysága, hogy az Alföldön az az idő, a mennyi alatt a


78

APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

növények, kivált a hosszabb ideig fej lődők, vagy a fák évi életműködésökkel és gyümölcsök megérlelésével elkészül hetnek, korántsem oly kevés, hogy Al földünknek középtája felé, a folyóvizek től távol levő, nem halmos rónaságon az erdőtenyészet lehetetlen lenne. Ezt a hosszabb vegetácziót kivánó tengerinek repcze után való megérése is megczáfolja. Hogy az alföldi rónaságon csak a hátasabb helyen (a Tisza és Duna közt) vagy a folyóvizek mentén (Körös, Ma ros, Temes) van az erdő jó karban, az Alföldnek középtáján pedig erdő nincs, ennek oka nem az éghajlat, hanem sok más fizikai erő összejátszása. A gyümölcsös kert itt is szép mindenütt, ha a ter mesztéssel járó nehézséget eltávolítjuk. Az alföldi másod aratás is egyik meg győző bizonyítéka, hogy hazánk Alföldje növénygeografiai tekintetben nem az orosz steppe tagja, se nem szigetje ha zánk erdőrengetegében, mert a steppén a kiima, valamint az évszak egészen más, s az évszak mereven szokta egymást követni; ott a nyári termesztést meg a fatenyészetet a kiima kizárja, nálunk pe dig gondos kezeléssel évenként kétszer is húzhatunk áldást a termőföldből. A másod aratás hazánkban elméleti leg lehetséges, sőt, mint a példa igazolja, valóban sikerül is. Hogy azonban Al földünk mezőgazdaságát nagyjában évi kétszeres vetésre és aratásra változtassuk, vagy egészen olyanná alakítsuk, a minő pl. Delhié Kelet-Indiában, hol az őszi aratást téli vetemény, búza, zab, paszuly, len stb. követi, mely a vidéknek európaias színt kölcsönöz, ennek számos fizi kai, gazdasági, társadalmi, termesztés beli stb. nehézsége van, melyet vájjon legyőz-e valaha nálunk az emberiség : a jövendő titka. Egyik fizikai gátja az, hogy az Alföld 1881. óta a sok lecsapolással és szabályozással rendkivül szárad. Idáig az Alföldnek egy aratásbeli áldása

is elegendő. A gazdálkodásnak egyik szerencséje még, hogy a legtöbb termesz tett növény évi munkájának a legszüksé gesebb szakaszát junius végéig befejez heti, továbbra már leginkább gyümölcs érés marad. Ha a nyári szárazság oly mér tékben gyarapodik, a hogy a nyolczvanas és kilenczvenes években megindult, ked vező helyen, bizonyos növényekkel a másod aratás még majdan is sikerülhet, de eljöhet az idő — persze ezt mi már nem érjük meg — a midőn az Alföldön csak tavaszi gazdálkodás és termesztés lesz lehetséges. D r . B o r b á s V i n c z e .

j

Illato s fanem ek. Az idegen világ részekből származó fanemek közül az illatosak mind nagyobb és nagyobb je lentőségre tesznek szert; nagyon szíve sen veszik a belőlük készült finom búto rokat, már a kiáradó illat kedvéért is. A legkedveltebb még mindig a rózsafa , mely korántsem idős rózsa tövekből való, mint nevéről talán so kan hiszik, hanem többnyire a különféle hüvelytermő fák (Leguminosae) szolgál tatják. Legjobbnak tartják az angolok a brazíliai rózsafát (Physocalymna florij bunda Pohl.), mely Rio de Janeiro, Bahia ; és Para tartományokból ered. A vörö ses barna, feketésen sávozott és ugyan ilyen árnyalatban erezett fa kemény, I nehéz és szépen fényezhető. E mellett j gyengén keserű és balzsamos ízű, illata ! pedig a rózsáéhoz hasonló. Gyantatar talma miatt persze nehéz megmunkálni. , Ára a színárnyalat és erezet szerint vál tozik. Mennél gazdagabb ellentétekben a színárnyalat, és mennél szabálytala nabb az erezet, annál nagyobb a fa értéke. A braziliai rózsafa kivitele évről évre nö vekedik és jelenleg másfél millió forintra tehető. Az indiai rózsafa , melyet az ango lok »Blackwood

APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

növény fája, mely Malabáron honos. A fa 15 m hosszú, i m átmérőjű használ ható törzset ad. A sötétbarna, majdnem fekete árnyalatú fa sokszor szépen ere zett. Mivel a fa nagyon kelendő, az indiai erdőkezelőség nagy ültetvények ben termeszti. Újabban Guianából a francziák is hoznak egy illatos fanemet Európába, mely valószinűleg a Licaria odorát a fája. A belőle kiáradó pompás illat a bergamott-olajéra emlékeztet. Felhasználni azonban csak éteres olaj készítésére lehet. A sárga, durva rostú fa szaga olyan illó, hogy csak közvetetlenül az olaj készítés előtt aprítják szét. Ibolyaszagú fanemet szolgáltat a ke leti Ausztráliában termő myall (Acacia homolophylla); ez gyenge növésű fa, melynek törzsvastagsága alig haladja túl a 30 cm-t. A sötétbarna, kemény és nehéz fa az erős ibolyaillatot sokkal tö kéletesebben tartja meg, mint bármely ismert fanem a magáét. Ausztráliában különösen a belőle készült pipákat ked velik. A londoni kiállítás óta, a melyen Queensland mutatta be, Európában is keresett. Ausztrália általában nagyon gazdag illatos fanemekben. Nyugat-Ausztráliában málnaillatú fa terem, a mely szintén ákáczféle (Acacia acuminata). Fája igen alkalmas finom bútorok készítésére és Angol országban kedvelik is. Ausztráliá ban van továbbá a mosuszfa, melynek illata megfelel nevének; fája szépen tarkázott színezetű. Igen kellemes, de múló illatú az ausztráliai Bursaria spinosa. Kiterjedt alkalmazása van a szántál/a-nak, melyet a Santalum nemnek különböző fajai szolgáltatnak. Ázsiá ban, Ausztráliában és Polinéziában él nek, és külsejűkre nézve a mirtushoz hasonlítanak. Legnagyobb jelentőségű a fehér szantálfa (Santalum album), mely, rokonaihoz hasonlóan, száraz halmokon

79

és hegyeken terem. Alföldre átültetve, fája elveszti értékét. A fa 30 cm törzs átmérőt és rendesen 7— 8 m magassá got ér el; 20— 25 éves korában a fát kivágják, mert később korhadásnak in dul. A kivágott törzseket lehámozzák és körülbelül 60 cm hosszú darabokra osztják. Ezeket több hónáp tartamára a földbe ássák, hol a termesz-félék teljesen leeszik a hársréteget, a nélkül, hogy a fa keményét bántanák. Azután elzárt szé rűkbe teszik szárítás végett, a mi az illat finomodását segíti elő, de egyúttal a fának szakadásra való hajlamát is csök kenti. A színnek vöröses árnyalatú sö tét sárgának kell lennie. Mennél sötétebb a szín, annál erősebb az illat és értékesebb a fa. Az illat éteres olajtól származik, mely a fa keményében és nagyobb gyökereiben van m eg; a hársrétegben és fiatalabb fákban nem talál ható. A kivágás helyén a forgácsot és erősebb gyökereket gondosan össze gyűjtik, és olajat desztillálnak belolök. A legnagyobb darabokat főleg Khína szerzi meg, a kisebbeket Arábia, a középnagyokat pedig India használja föl. Khínában a fát füstáldozatokra és a lakás füstölésére használják; mindenféle faragott tárgyakat is készítenek belőle, pl. Indiában bálványszobrokat. Jómódú hinduk szantálfa tömböket vetnek a tetemégetésre szánt máglyákra, hogy gazdagságukat fitogtassák. Iparilag a fát fényűzési czikkek, legyezők, berakott munkák készítésére használják. A hulla dékokból kapott olaj, mint illatszer igen elterjedt. Mivel rózsaolajjal könnyen ve gyül, sokszor ennek hamisítására hasz nálják. A legtöbb szantálfa Indiából kerül, a hol kormánymonopólium, s azért a fát csak bizonyos tisztviselők vágathatják ki és árúsíthatják el. Az erdőkezelő ség rendszeresen ülteti. India évenként 1200 tonnát szállít, a mi 600 ezer


A PR Ó KÖZLEMÉNYEK.

forint értéket képvisel. A jobb fajta fának tonnája 140 — 170 frtba kerül. Az'illatos fákhoz tartoznak a czédrusok is. E névvel ma gyakran olyan fákat is jelölnek, melyeket általában nem illet; ilyen a thujafa, a boróka és a Cypressus fajok. A bermuda-czédnis, mely a nyugotindiai czédrusfát szolgáltatja, borókafa (Juniperus).. Nagy hírét ez a fanem a Libanon czédrusától kapta. E hegységnek előbb jelentékeny czédruserdeiből ma már csak csekély maradványok vannak meg. A libanoni czédrus vöröses-fehér fája ugyan illatos, de sokkal gyengébben, mint az északamerikai czédrusfa. Kü lönben a biblia eredeti nyelvén hasz nált kifejezés nemcsak a Libanon czédrusát jelenti, hanem a fenyőt és boró kát is és P 1i n i u s, ki elpusztíthatatlan czédrusfáról és czédrusolajról beszél, t alkalmasint a boróka fáját és olajátérti. Illatos czédrusfának nevezik ma a Kuba, Mexikó és Középamerikában ho nos Cedrela. odorata fáját. Ebből készítik a szivarládákat; de az asztalosok is szí vesen használják. Amerikában használ ják vasszerszámok tartására szánt szekré nyek készítésére, mivel az olaj, melyet a fa kiizzad, megóvja a szereket a rozs dától. Illatos czédrusfának nevezik to vábbá a kereskedésben a vörös- vagy czeruza-czédrus (Juniperus virginiana) fáját is. Élesebb* illatúak a babérfélékhez tartozó szasszafrasz-iák, melyek közül az északamerikai a legfontosabb ( Sassafras officinalis). Habár e fa nagyon puha, szívesen használják fel, mert a rovarok nem bántják. Ágyak, ládák, szekrények készítésére is alkalmazzák. Forróövi tájakon újabban utazó ládákat és egyéb tartókat bélelnek ki vele rovarok távol tartása végett,.azért jelentékeny menynyiségben szállítják oda.. j Rovarok rágása ellen a sivatagi szán- I

darak-fenyőt ( Callitris verrucosá) is meg védi illata. Ez a fa Ausztráliában, a Murray-folyó partjain honos. Mivel a kámforillatú sötét fa szép, szívesen hasz nálják kisebb asztalosmunkákra. (A Jahrbuch dér Naturwissenschaften XI. évfolyamából.) K ö zli

CSEMEZ JÓZSEF.

E ső u tá n z á s a p o h árb an . 20 cm magas és legfölebb 1o cm átmérőjű hen geres poharat félig megtöltünk 92%-os alkohollal. A poharat porczelláncsészével befödve, vízfürdőben lassan hevítjük, hogy az alkohol magasabb hőfokra te gyen szert, a nélkül, hogy forrna. Me legítés után a befödött poharat kivesszük a vízfürdőből és hülés végett valami falapra állítjuk. A folyadék még erősen párolog, de a porczelláncsészé nem sokára annyira lehűl, hogy rajta a gőzök megsűrűsödnek. Látható felhőcskék kép ződnek és számtalan apró esőcsepp esik függőlegesen, meglehetősen sebesen a folyadékba. Átmérőjűk átlag 40— 50 ezredrész milliméter. Eleinte a gőzök majdnem a porczelláncsészéig emelked nek, de fokozódó lehűléssel a sűrűsödő zóna szintája sülyed és a felhőréteg fö lött teljesen tiszta réteg látszik. Ez képe a víz kőrútjának a levegő ben. A párolgó folyadék jelzi az óczeánt, fönt kék ég van, alatta esőt adó felhők bocsátják vissza a vizet a tengerbe. Ha a porczelláncsészét mindjárt a lehűlés kezdetekor hideggel cseréljük fel, a pohárban viharos időjárás áll be. Az oldalfalak egyenlőtlen lehűlésekor forgatagok keletkeznek. (Zeitschrift für den phys. u. chem. Unterricht. 1897.) Cs. J. A F ö ld ö sszes v ízm en n y isége. Mai nap szeretnek mindent számokba foglalni és a statisztika szabályai szerint rendezni. Dr. K a r s t e n ily szándék tól vezérelve, nem sajnálta a fáradságot


A PR Ó KÖZLEMÉNYEK.

és, földrajzi tudásunk mai állására tá maszkodva, kiszámította, hogy hány köbméter víz is van a mi Földünkön. A számok, jóllehet csak kerek összegek,

j ! !

Világtenger

mégis érdekesek a közlésre, mert némi támasztékot nyújtanak az összehasonlí tásra. K a r s t e n számításai szerint:

Terület Közepes mély ség méterben négyzet-km-ben

Köbtartalom köbméterben

! Csendes-óezeán.. ................................ ' Atlanti-óczeán..................... ... ... Indiai-óczeán......... . ___ .................. Északi-sark-tenger ......................... Déli-sark-tenger. ................................ Összes beltengerek együttvéve __

4083 3763 3650 818 1500 1060

így hát a Föld valamennyi tengeré nek felszine együttvéve 3 6 7 9 0 0 0 0 0 0 km2 és köbtartalma 1 286 000 000 m3. Akkora vízmennyiség ez, hogy ha a tengerből kiemelkedő összes száraz földeket és magaslatokat a hullámokba szórnák, mélységűknek csak egy huszad részét töltenék ki. Sz. U tazás a F ö ld körül. Mióta J ule s V e r n e 80 nap alatt utaztatta kö rül a Földet, azóta nem állapodott meg a közlekedő eszközök fejlődése, hanem egyre kevesebb és kevesebb napra szo rította le az utazás tartamát. Legújabban C h i 1k o v herczeg, az orosz vasúti mi niszter, összeállította a Föld körül való utazás tartamát, a hogyan és a mennyi idő alatt teheti majd meg az ember, ha egyszer a szibériai nagy vasút teljesen kiépül. Egyedül a leggyorsabb vasúti

Természettudományi Közlöny. XXX. kötet. 1898.

161 79 72 12 15 30

137000 776 000 536 000 563 000 630 000 748 000

685 300 265 10 23 32

000 000 000 000 000 500

000 000 000 000 000 000

vonatokat és óczeáni hajókat használva, egy. utazásra a Föld körül a következő idő kell: Brémától Szt.-Pétervárig................ 1V2 nap Szt.-Pétervártól Vladivosztokig... 10 » Vladivosztoktól San-FranciscóigJ. 10 » San-Franciscótól N ew-Yorkig 4V2 » » New-Yorktól Brémáig .................. 7 Összesen 33 nap.

Az orosz miniszter ilyetén számítá sában a szibériai vasúton 48 kilométer óránkénti menetsebességet tételez fel. Feltéve, hogy idővel óránként a 60 kilo métert ott is el fogják ^rn i és mivel már most is kísérleteznek olyan hajók kal, melyek New-Yorktól Brémáig 5— 6 nap alatt jussanak el: a Földet 30 nap alatt körül fogjuk utazhatni. Meddig ér jük be azután a 30 nappal, annak az — elektromosság a megmondhatója. L. F .


82

A CSILLAGOS EG. B o lyg ó k : M e rk ú r m int hajnalcsillag februárius második és márczius első felében a B ak és Vízöntő csillagképeken halad át. Fényesebb csillagok nem jelzik jelenleg a bolygó útját, mely különben is, a Naphoz való nagy közelsége miatt, csak nehezen lát ható. — Vénus februárius 15-ikén együttáll a N appal és nem látható. A zután ugyan alkony csillag, de még egy hónappal későbben is csak egy órával nyugszik naplem ente után.

A z A quarius és a Pisces csillagkép nyugoti részében található. — M a rs körülbelül egy órával kél a N ap előtt a Capricornus csillag képben. — J u p ite r esti 8b körül kél és a y Virginis tőszomszédságában tartózkodik ; egész éjjel látható. — S a tu rn u s márczius 2-ikán negyedfényben áll a N a p p a l; éjféli ih körül kél és középütt áll az a Scorpii és az rj Ophiuchi között. — U ranus februárius 22-ikén áll negyedfényben a N a p p a l; az a

ZENITH

A csillagos ég északi fele 1898. márczius i-én Budapesten este 9 órakor. I . U rsa m in o r ; 2. Cepheus ; 3. Cassiopeia ; 4. Camelopardalis ; 5. Ursa maior ; 6. D r a c o ; 7. L y r a ; 8. C y g n u s; 9. Androm eda ; 10. T ria n g u lu m ; 11. Perseus ; 12. A uriga ; 13. Canes v enatici; 14. Bootes ; 15. Corona (borealis) ; 16. Serpens ; 17. Ophiuchus ; 18. H ercules; 19. A q u ila ; 20. D elphinus ; 21. Pegasus ; 22. Pisces ; 23. A ries ; 24. Cetus. és $ Scorpii között van, tetemesen közelebb az utóbbi csillaghoz, és, mint Saturnus, reg geli ib körül kél. Márczius 7-ikétől fogva retrográd. T ü n em én yek: Februárius 15-ikén reggel 6b-kor a Saturnus együttállásban a Holddal. Ugyanaznap e. 1 ib-kor a Vénus felső együtt állásban a N appal.— 19-ikén éjfél után ib-kor a Mars együttállásban a Holddal. U gyanaz nap délben a M erk ú r együttállásban a H o ld dal. — 20-ikán r. 3b i6m 27s-kor a Ju p iter I I I . holdjának fogyatkozása ; belépés a bolygó árnyékkúpjába. R öv id en azután, r. 5b 58™

l5s-kor ugyanezen hold kilépése. — 21-ikén r. 2b-kor a Vénus is együttállásban á H o ld dal. — 22-ikén r. 2b-kor az U ranus negyed fényben a Nappal. — Márczius 2-ikán d. u. ib-kor a Saturnus negyedfényben a Nappal. — 10-ikén r. 2b-kor a Jup iter együttállásban a Holddal. Ugyanaznap r. 8b-kor a Neptunus negyedfényben a N appal. — 13-ikán este iob-kor az U ranus együttállásban a H o ld dal. — 14-ikén r. 4b 58m-kor az a Scorpii geoczentrumos együttállásban a Holddal, rá következő födéssel. Ugyanaznap d. u. ib-kor a Saturnus is együttáll a Holddal.


A C S IL L A G O S ÉG .

Ú jdonságok: A W i n n e c k e-féle pe riodikus üstököst, mely 5*82 évenként vissza tér, P e r r i n a Lick-csillagvizsgálón 1898. januárius i-én újra fölfedezte. A z égi test fénye egyelőre még nagyon gyenge ugyan, de a számítás szerint jelenlegi értékének több mint négyszeresére emelkedik majd s ennélfogva hihető, hogy sokkal tovább lesz látható, mint utolsó megjelenése alkalm á val. A z üstökös pályája az asteroidák övé nek közepéig nyúlik és exczentrumossága közel 3/ 4 -del egyenlő.

A pulkovai csillagvizsgáló 13 hüvelykes távcsövével sikerült múlt évi deczember h ó napban a Mars külső holdjának fotografozása. A hold helyzete a bolygó közzéppontjához képest e fényképekről kényelmesen lem érhető és a mérések teljes összhangzatban vannak a 30 hüvelykes távcsövön vég zett m ikrométeres észleletekkel. M inden év újabb és újabb asteroida föl fedezését hozza, és nemcsak fogy az a re mény, hogy pályájokat a kellő gonddal meghatározhatják, hanem előreláthatólag még

ZENITH

KELET

A csillagos ég déli fele 1898. márczius i-én Budapesten este 9 órakor. 25. T au ru s; 26. G e m in i; 27. Canis minor ; 28. C a n c e r; 29. H y d r a ; 30. L e ó ; 31. Coma Berenices ; 32. V i r g o ; 33. L ib r a ; 34. Scorpius ; 35. Sagittarius ; 36. C a p e r ; 37. A quarius ; 38. Eridanus ; 39. Orion ; 40. Lepus ; 41. Canis maior ; 42. Crater ; 43. Corvus ; 44. L upus ; 45. Piscis austrinus ; 46. C olum ba; 47. A r g ó ; 48. Centaurus.

számuk sem mondható meg. Nem úgy áll a dolog ez apró testecskék összes tömegével, mely végre is a Mars és a Jup iter bolygó pályaelemeiben olyan háborgást fog elő idézhetni, melynek alapján ezt a tömeget, ha az alkotórészek számát nem is, ki fogják puhatolhatni. E ddig azonban csak fényméré sen alapuló becsléssel rendelkezhetünk és ezek értelmében a jelenleg ismert asteroidák együttvéve a H o ld tömegének V 27 részét teszik. Csupán a Ceres tömegét, helyesebben térfogatát sikerült pontosabban megállapítani, mely a H o ld é m k Vsi-ét teszi, tehát a Ceres és

a Hold tömege között közel ugyanazon viszony van, m int a H o ld és a F ö ld tömege között. A többi asteroida együttvéve e szerint a Ceres tömegének háromszorosával ér fel. A z 1893. április 16-iki teljes napfogyat kozás alkalmával egyéb méréseken kivül a korona fényerejét is meg próbálták mérni. A z eredmény, teljes megegyezésben a k o rábbi tapasztalatokkal, arra vall, hogy a fényerő a sötét holdkorongtól kifelé kisebb, m it a fényerőnek a távolság négyzetével való fogyása követelné. Ú jabban sikerült a N a p chromoszférá-

6*


84

T Á R SU L A T I ÜGYEK.

ját, a Nap testét borító, aránylag igen cse kély magasságú szines légburkot, a fogyat kozásoktól függetlenül is fotografálni. A z eljárás elve azon alapszik, hogy a nap fénynek előzetesen rövid időre kitett lem e zek érzékenyebbek a chromoszférának ke vésbbé hatásos sugarai számára, mint a nap korong közepétől kiáramló fény. A z ered mények eddig legalább még nem teszik

fölöslegesekké a teljes napfogyatkozások meg figyelését. A nizzai csillagvizsgálón a múlt évi deczember 18— 19-iki éjjelén fotográfiái úton nem kevesebb, mint három új asteroidát fe deztek f e l ; ezekkel a kis bolygók száma 433-ra emelkedett s C h a r l o i s maga 94-et talált. K. R.

TÁRSULATI ÜGYEK. V á la sz tm á n y i ü lé s 1898. évi januárius 19-ikén. Elnök : Hőgyes Endre. J e g y z ő : Melczer Gusztáv. Jelen vannak: Borbás Vincze, Csapodi István, Chyzer Kornél, Daday Jenő, Entz Géza, Fröhlich Izidor, H eller Ágost, Hermán Ottó, Horváth Géza, Ilosvay Lajos, K ale csinszky Sándor, K lein Gyula, K och Antal, K övesligethy Radó, Krenner J. Sándor, Laufenauer Károly, Lóczy Lajos, Pertik Ottó, PethŐ Gyula, Schilberszky Károly, Schmidt Sándor, Schuller Alajos, Staub Mó ricz, Than Károly és Wartha Vincze, választ mányi tagok; Lengyel István pénztámók-igaz gató, R áth Arnold könyvtárnok, Paszlavszky József első és. Csopey László másodtitkár. L e n g y e l I s t v á n pénztárnok-igazgató előterjeszti a Forgó Tőke állását az 1897. év végén. — Örvendetes tudomásul szolgál. Bemutatja továbbá a M. Földhitelinté zetnek időközben érkezett iratait és a félévi elismervényt. — Tudomásul vétetik. Jelenti, hogy b á r ó P o d m a n i c z k y G é z a alapító tagul ajánlja g r ó f D e g e n f e 1 d- S c h o m b u r g P á l főrendiházi tagot Tégláson, továbbá, hogy Dr. A u j e s z k y A l a d á r orvos Budapesten 100 frttal papír ban az örökítő tagok sorába lépett. — Ör vendetes tudomásul szolgál. A pénztárnok-igazgatóbemutatja az újab ban megjelent munkákat, nevetesen »A Craspedomonadinák szervezete« czíműt F r a n c é R e z s ő-től, mely németül is megjelent, to vábbá a magyar faunából a Coleopterák-at felölelő kötetet és a Chemiai Folyóirat m ellék letéül megjelent, » A törvényszéki chemia elem ei« czímű munkát Dr. F e l l e t á r E m i l és J á h n J ó z s e f-től. — Tudomásul vé tetik.

A pénztárnok-igazgató elszomorodva je lenti, hogy a múlt választmányi ülés óta 9 tag elhunytáról értesült. Ezek a következők : G e r b e r F r i g y e s bányagondnok S.-Tarjánban, M o k o s K á r'o 1 y tanár Pancsován, N i t s I s t v á n főpénztámok Győrött, P ó l y a J a k a b e. m. tanár Budapesten, P ü n k ö s t i F e r e n c z ev. ref. .lelkész Úzon, R é t y i Z s i g m o n d erdész BorgóPrundon, R i e d l T i v a d a r könyvelő Esz tergomban, S z o m j a s I g n á c z birtokos Tisza-Lökön és Dr. T a v a s s y L a j o s or vos Jolsván. — Szomorú tudomásul van. A könyvtárnok bemutatta az újabban érkezett ajándékkönyveket, nevezetesen: A foldmívelési m. kir. miniszternek 1896. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése, a fo ld m ívelési m. kir. m inisztérium ajándéka; Positiv aesthetika, Dr. Pekári K árolytól, H o r n y á n s z k y V. kiadó ezég ajándéka és egy különlenyomat A . F 1 a 11 K á r ó l y-tól. — K öszönettel vétettek. K ilépésöket jelentették 95-en. — Tudo másul szolgál. Törlésre ajánltatnak, mint régi adósok, 79-en. — Kitöröltetnek. Tagválasztásra kerülvén a sor, új tago kul ajánltatnak: Uj ta g ;

A jánló :

Ajtay Gyula bányahivatalnok, Ferenczi I. Ambrus Andor tkp. főkönyvelő, NeulánderM. Arday A lbin gazd. s.-tiszt, Spinka J. Aufricht ^Vilmos hivatalnok, Jakab E. Azary Miklós tanárjelölt, Bartoniek G. Babka György tanító, Lengyel I. Bajcs György s.-jegyző, Benkó Á . Bajmóczi József erdőmester, Bajmóczi I. Ballauer K ristóf rk. plébános, Aistleitner H . Balogh Tódor oki. gazda, Jablonowski J. Baltay János tanító, Demeter E. Báthori László mérn.-gyak., Báthori B.

APRÓ KÖZLEMÉNYEK. A füsti fecske föl vonulása. Vannak a tapasztalati tudományok körében és kiváltképen időhöz kötött olyan tanulságok,

Recommend Documents