Áprilisi új könyveinkből
.
Vecsenyi János: Kisvállalkozások indítása és működtetése Budapest, Perfekt, 2010. "Kalandtúrára hívom az Olvasót. A túra végállomása egy jól működő vállalkozás és egy elégedett vállalkozó. Ez a könyv leendő és gyakorló vállalkozóknak, valamint egyetemi, főiskolai hallgatóknak szól, és arra bíztat, hogy az ösztönösséget egyre jobban egészítse ki a tudatos felkészülés, amivel a kockázatokat jobban lehet kezelni, és a vállalkozást sikeresebbé lehet tenni." (A szerző)
Joanne Harris: Aludj kislány Budapest, Ulpius-ház, 2009. Henry Chester, a vagyonos, de nem különösebben tehetséges festő szüntelenül keresi a tökéletes modellt, mígnem egy nap megakad a szeme egy kilencéves kislányon, Effie-n. Éveken át csak őt festi, majd tizenhét éves korában elveszi feleségül. A lány számára Chester minden szempontból csalódás, így hamar elhidegülnek. Effie szeretőre lel egy Mose Harper nevű szélhámos szerencselovagban, és megismerkedik a sötét bűbáj mesternőjével, Fanny Millerrel, aki évek óta üldöz egy titokzatos gyilkost… Bosszú és intrika, zsarolás és szellemidézés szövődik mesévé ebben a rémregények hangulatát idéző Harris-könyvben.
Csóri Sándor: Föld, nyitott sebem: Összegyűjtött versek CD- melléklettel Budapest, Nap K., 2010. Csoóri Sándor a Műfajok őrségváltása című esszéje végén jutott arra a következtetésre, hogy a vers háttérbe szorulhat ugyan az olvasók, de még a költők gondolkodásában is, ám "a nyelv nem mond le róla". És azzal fejezte be írását, hogy "Még az se lesz baj, ha a költő már csak a maga számára ír verset. A költészet még az ínséges állapotában is megőrzi a világ újrateremtésének személyes titkát." Csoóri Sándor most kézbe vehető gyűjteményes kötetéhez biztatóbb ajánlást aligha adhatnánk e gondolatoknál. A költő több mint öt évtizedes harca a versért, a világ újrateremtéséért éppolyan hősies vállalkozás volt, mint amit közéleti küzdelmeiben, politikai szerepvállalásában csodálhattunk
Graham Greene: A vesztes mindent visz Budapest, Holnap, cop. 2010. Bertram és Cary fényűző mézeshetüket töltenék Monte-Carlóban, ám a friss párocska boldogságát beárnyékolja, hogy - Bertram főnökének ígérete ellenére - nászútjuk költségeiről maguknak kell gondoskodniuk. A férfi, hogy elkerülje a lebukást, a pénztelenség szégyenét, kidolgozza a nyerő rulettszisztémát, és játszani kezd... Ahogy az elbeszélő Bertram kíméletlen iróniával beszámol a kaszinózás világáról, kibontakozik Greene fanyar humora. Főhősei a jól ismert kisemberek, gyengéikkel, luxuspózaikkal mindennapjaink tükörképei. Előttünk a keserédes parafrázis a játékszerencsétől fejreálló szerelmi sikerről -a vesztes mindent visz. Kinek mi a tét? Házasság, nő vagy szisztéma? Mire pörög a rulettkerék és mire a női lélek?
Ljudmila Ulickaja: Életművésznők Budapest, Magvető, 2009.cop. 2004. Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól megszoktuk.
Paszternák Ferenc: Az ezerarcú tönkölybúza Budapest, Mezőgazda, cop.2009. A tönkölybúza már 8000 éve terem a Kárpátmedencében, de a XIX. században a feledés homályába veszett. Az új búzafajták kiszorították ezt a télálló, szárazságtűrő, a mostoha körülményeket is elviselő növényt, de szerencsére napjainkban újra felfedezték. Legendás élettani hatásokat tulajdonítottak a tönkölynek, amit ma már kísérletekkel, vizsgálatokkal igazoltak. A könyvből megismerhető ennek a sokoldalú, a biotermesztésbe jól beilleszthető növénynek a története, termesztésmódja, felhasználási lehetőségei, táplálkozásunkban betölthető szerepe, természetes gyógyító hatása.
David Cottrell: Hétfő reggeli döntések: 12 lépés a kiválóságig Budapest, Bagolyvár, 2009. Mától kezdve képes leszel jobb döntéseket hozni, hogy holnapra megvalósítsd, amire az életedben vágysz! Mindnyájunknak különböző elképzelései vannak a sikerről. Akár a pénz a törekvéseid célja, akár a hatalom, a boldogság vagy a szerelem, e cél elérését személyes döntéseid, az általad választott lépések és azon kapcsolatok tehetik lehetővé, melyekbe az idődet és energiádat fekteted. Vannak jellembeli döntések, melyek meghatározzák, hogy milyen személyiséggé fejlődsz a siker felé vezető úton. Cottrell elmagyarázza neked, hogyan hozd meg a Nem esek áldozatul döntést, hogy leküzdd az utadban álló akadályokat, és a Feddhetetlenség döntését, hogy figyelj a megérzéseidre és akkor is helyesen cselekedj, ha nem ez a legkönnyebb kínálkozó megoldás.
Raskó István : Honfoglaló gének Budapest, Medicina, 2010.cop.2009. A gének elfoglalták méltó helyüket mindennapi gondolkodásunkban. Eljutottunk oda is, hogy őseink genetikájával érdemben foglalkozhatunk. Ezért a kettősen értelmezhető cím. A szerző felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy elsősorban a gének honfoglalásáról lesz szó e kötetben és csak másodsorban honfoglalóink génjeiről. Ismerteti a populációk genetikai alapú geográfiai eredetvizsgálatának, jellemzésének mai lehetőségeit, valamint azt a kezdeti stádiumban lévő, de úttörő munkát, amit mi a honfoglaló magyarok eddig rendelkezésünkre álló genetikai jellemzői feltérképezésével végeztünk. Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek?
Daniel Vernet: Berlin regénye Budapest, General Press, 2010. Berlin alapítását a hivatalos történetírás 1237-re teszi, de a város eredete a 8. századra vezethető vissza. A kezdeti időkben két településből állt, és a 20. században újra a megosztottság kényszerű helyzetébe került; a két időszak között eltelt századok alatt Berlin világvárossá fejlődött, Európa és a történelem meghatározó helyszínévé vált. A „Spree-parti Athén”, a „megkésett főváros” vagy a „20. század epicentruma” nevekkel illetett város viharos történelmét jeles személyiségek életének egy-egy epizódján keresztül ismerhetjük meg. Színes, sodró lendületű események tanúi lehetünk: megismerjük a kicsiny mezővárosból birodalmi székhellyé, majd a német egyesülés után újra egységes, meghatározó európai fővárossá alakuló metropolis eddigi életét.
Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza Piliscsaba, PPKE BTK Finnugor Tanszék, 2009. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem finnugor szakos hallgatói számára készült tankönyv az uráli nyelvcsaládba tartozó népekről ad gazdag néprajzi leírást. A népekre lebontott, a magyarokkal való rokonság fokai szerint haladó fejezetek a szerző kutatási körének megfelelően mindenekelőtt nyelvrokonaink kereszténység előtti hitvilágára koncentrálva nyújt gazdag képet a manysik, hantik, udmurtok, finnek, észtek vagy épp a nyenyecek, enyecek és szölkupok szokásairól, hitvilágáról, viseletéről, népköltészetéről. A Zaicz Gábor bevezetőjével ellátott vaskos kötet részletgazdag és szakszerű, ugyanakkor olvasmányos - bátran ajánlható a téma iránt érdeklődő nagyközönségnek is. Az érdeklődők az egyes népekről szóló fejezetek végén a magyar és a nemzetközi szakirodalomból válogatott ajánlott bibliográfiát találnak.
