AOSZ „Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet és közösségfejlesztő program az AOSZ -nál” Szeleczki István: Kérdőíves felmérés – szervezetfejlesztői összefoglaló (kutatási melléklet) A kérdőíves felmérés adatainak feldolgozásáról szóló összefoglaló a felmérés fő tanulmányában olvasható. Jelen kiegészítés az adatsorok rövid, szervezetfejlesztési szempontú elemzésére vállalkozik.
1. Általános rész A kérdőív kitöltésében az AOSZ a rendelkezésére álló címlista alapján 84 tagszervezetére támaszkodott. A megkeresett szervezetek közül végül 22 (26,2%) töltötte ki a WEB-alapú kérdőívet, amely 5 fő kérdéscsoportot tartalmazott: jogi háttér pénzügyi háttér kommunikáció belső szervezeti működés külső kapcsolatrendszer A kérdéscsoportok mindegyikének vannak szervezetfejlesztési vonatkozásai, így jelen összefoglalóban ezek mentén igyekszem haladni.
2. Jogi háttér A jogszabályoknak való megfelelés – azon kívül, hogy ez fontos kötelezettség - a szervezetek legitimitását, szabályszerű és hatékony működését, átláthatóságát is szolgálja. Szervezetfejlesztési szempontból fontos, hogy a kérdőívet kitöltő szervezetek alig több, mint felének van az új jogszabályi környezethez illeszkedően átalakított létesítő okirata (13 szervezet, 59,1%). Ennél is fontosabb azonban, hogy a célok között az „autizmus” a szervezetek 77,3%-ánál jelenik meg, vagyis majd 23% esetében a szervezet céljai között nem szerepel az autizmussal élők érdekképviseletével, ellátásával kapcsolatos megfogalmazás. Ugyanez az arány (77,3%) mutatkozik a közhasznú jogállás esetében is, ami a nyilvántartásba vételi szabályok megváltozása miatt nem állandó arány.
„Fontos rendelkezésnek kellett eleget tenniük a szervezeteknek 2014. május 31. napjáig. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény előírásának megfelelően a törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet a törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezhette a törvénynek megfelelő új szabályok szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától csak a módosult törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.”1
Szervezetfejlesztési szempontból mindenképpen fontos annak vizsgálata, hogy az együttműködésbe bevont szervezet céljai között az autizmus spektrumzavarral élő emberek, családjaik képviselete szerepel-e, illetve a szervezet megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, valamint közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétele megtörtént-e? Amennyiben ezen feltételek valamelyike nem teljesül, a szervezetfejlesztési folyamat konkrét, szervezetre vonatkozó fejlesztési céljai között prioritást kell adni a fent felsorolt feltételeknek való megfelelést célzó tevékenységeknek.
3. Pénzügyi háttér Saját bevétel
Ebből: állami támogatás
ebből: adomány
ebből: tagdíj
ebből: 1%-os felajánlás
ebből: pályázat
ebből: vállalkozási bevétel
ebből: befektetés
ebből: egyéb
Szervezetek száma (összes: 22) 20
9
16
10
18
19
4
2
3
% 90,9 45,0 80,0 50,0 90,0 95,0 1. táblázat: Bevételek megoszlása a válaszadó szervezeteknél
20,0
10,0
15,0
Szervezetek bevételei állami támogatás adomány tagdíj 1% pályázat vállalkozás 1. ábra: bevételi források megoszlása 1
Idézet a főtanulmányból
A válaszadók közül 20 szervezetnek (90,9%) vannak saját bevételei. Ezek megoszlását az 1. ábra mutatja. A vezető bevételi források: pályázat (95%), 1%-os bevétel (90%), adomány (80%). A szervezetek tehát jelentős részben pályázati és 1%-os bevételekre, valamint adományokra támaszkodnak. Összefüggéseit tekintve mindezen forrásokhoz való hozzáférés nagyban függ a szervezet kommunikációs tevékenységétől, kapcsolati hálójának kiterjedtségétől és nem utolsó sorban a pályázatírással, projektmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységétől – ideértve a szükséges kompetenciákat, belső erőforrásokat, információkhoz való hozzájutást is.
Szervezetfejlesztési szempontból fontos, hogy a szervezetek gazdasági aktivitását, működését biztosító fő tevékenységek területén szükséges kompetenciák fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen. Lényeges továbbá, hogy a pályázatok tekintetében – a szűkös források miatt – gyakran versenyhelyzet alakul ki a szervezetek között. Ezeket a helyzeteket szervezetfejlesztési eszközökkel kiküszöbölni aligha lehet, ugyanakkor olyan esetekben, ahol erre mód van, lehetőség szerint preferálni kell az együttműködést, ki kell használni a konzorciumban, vagy belföldi, nemzetközi partnerek bevonásával történő pályázatbenyújtás előnyeit. Az 1%-os kampány és az adománygyűjtés hatékonyságát a szervezeti kommunikáció, a kapcsolatrendszer „működtetése” jelentősen befolyásolja. Ezen a területen a szervezeteket segíteni kell abban, hogy a kommunikációs folyamatokat és kapcsolatrendszerüket tudatosan kialakított „profi” koncepció, stratégia mentén szervezzék, tervezzék.
4. Kommunikáció A kommunikáció területére csak röviden térek ki, hiszen ez a fejlesztés külön szakterülete. Szervezetfejlesztési szempontból azonban igen fontos, hogy a szervezetek nem tekintik a kommunikációt kulcsterületnek. Erre mutat rá, hogy a szervezetek nagy része a személyes, illetve telefonos kapcsolattartási formákat preferálja. A Facebook – amely főként a fiatalok körében igen népszerű (Magyarországon jelenleg 4.600000 felhasználót tartanak nyilván) a szervezetek 68,2%-ánál jelenik meg a kommunikációban. A nagyobb erőforrás befektetést igénylő rendszeres hírlevél előállítása csupán 9,1%-ban jellemző. Kommunikációs csatorna: személyes
telefon
e-mail
Facebook
saját honlap
rendsz. hírlevél
szóróanyagok
egyéb
19
18
18
15
16
2
11
3
9,1
50,0
13,6
86,4 81,8 81,8 68,2 72,7 2. táblázat A szervezetek által használt kommunikációs csatornák
Szervezetfejlesztési szempontból lényeges, hogy a kommunikáció tervezett és rendszeres legyen. A partnerek számára kulcsfontosságú, hogy a támogatások felhasználásáról pontos, lehetőleg képes beszámolókat kapjanak. A szemléletformálás területén szintén lényeges, hogy a szervezeti partnerekkel való kapcsolattartás és kommunikáció megfelelően rendszeres, ugyanakkor felesleges információktól mentes legyen. Mivel a szervezetek többségében nem alkalmaznak kommunikációs munkatársakat, így ezen feladatok ellátásával kapcsolatban – eleinte biztosan – külső segítséget kell nyújtani számukra. Fontos továbbá, hogy az AOSZ, mint hálózati koordinátor az országos kampányok összehangolásában, illetve a helyi akciók nyilvánossá tételében is jelentős szerepet kap, hiszen (mint azt később látni fogjuk) a szervezetek kapcsolati és kommunikációs hálózatában előkelő helyet foglal el.
5. Működés és belső kapcsolatrendszer vezetői értekezletek 11
közgyűlések
munkaértekezletek szervezetek száma (össz.:22)
12
partnertalálkozók
18
14
81,8
63,6
% 50,0 54,5 3. táblázat Értekezletek, megbeszélések gyakorisága
vezetői ért.
közgyűlés
munkaért.
partnertalálk.
2. ábra Megbeszélések megoszlása a válaszadókon belül
Vezetői és vezető testületi értekezletek a szervezetek alig több, mint 50%-ára jellemzőek. Ez rámutat arra, hogy a szervezeteknél valószínűleg gyenge a stratégiai tervezés – hiszen a stratégia mentén kidolgozott cselekvési tervek értékelésére, esetleges módosítására mindenképpen rendszeres (legalább havi) találkozók szükségesek.
A szervezetek – mint azt a táblázatból láthatjuk – alapvetően igyekeznek megfelelni a kötelezettségeknek (közgyűlést csak az egyesületek tartanak, ennek köszönhető az alacsony érték), ugyanakkor munkaértekezletekre a feladatok függvényében (vagyis eseti jelleggel) kerül sor. A partnerekkel való találkozásokra szintén jellemző ez az eseti jelleg. Úgy gondolom, hogy a szervezeti működés – még a civil szervezetek esetében is – bizonyos fokú szervezettséget feltételez. Ennek egyik eleme, hogy a működés során rendszeres egyeztetésre, a vezető és végrehajtó testület tagjainak belső együttműködésére van szükség. A szervezetek egy részénél feltételezhető, hogy a döntéshozatal és a végrehajtás egyszemélyes feladat, illetve szűk közreműködői kört érint, az érintettek között pedig hierarchikus viszony van, így egyeztetés nélkül is biztosítható a működés. A szervezetek 13,6 %-a egyáltalán nem tart találkozókat partnereivel, míg 36,4% csak az aktuális feladatok függvényében szervez ilyen jellegű eseményt.
Fontos, hogy a szervezetek működésének formális elemei a különböző szereplők számára is ismertek legyenek. A minőségirányítás – amely jelenleg a humán szférában visszaszorulóban van, ugyanakkor a profit szektorban virágzik, fejlődik, számos módszert, eljárást kínál a partnerekkel való együttműködés formalizálására. Fontos, hogy a tervezés, értékelés, visszacsatolás ciklusai nem megkerülhetők, ahogy a partnerek igényeinek felmérése, a visszajelzések fogadása, beépítése sem lehet közömbös egy szervezet számára. Szervezetfejlesztési szempontból fontos tehát a működéssel kapcsolatos belső folyamatok áttekintése, a hatékony és célorientált tárgyalási technikák alkalmazása. A legtöbb szervezetnél ugyanis ezek hiánya jelenti a legnagyobb problémát – az értekezletek, megbeszélések parttalanok, sokszor magánbeszélgetésekké alakulnak, hatékonyságuk csekély, rengeteg időt (erőforrást) pazarolnak. A szervezetfejlesztés során át kell adni a szervezeteknek azokat az ismereteket, amelyek birtokában képessé válnak a hatékony, célorientált megbeszélésekre, tárgyalásokra.
félévente
negyed-évente
nem tartanak
nem válaszolt
9
0
3
6
8
3
1
4,5
13,6
27,3
9,1
40,9
0,0
13,6
27,3
36,4
13,6
4,5
feladatok függvényében
nem tartanak
2
feladatok függvényében
6
hetente
3
havonta
negyed-évente
partner-találkozók:
1
félévente
nem tartanak
munka-értekezlet: egyéb gyakoriság
havonta
negyed-évente
félévente
évente
közgyűlés:
nem tartanak
egyéb gyakoriság
havonta
negyed-évente
félévente
vezetői értekezlet:
szerezetek száma (összes: 22) 3
7
2
5
1
7
6
1
0
0
7
13,6
31,8
9,1
22,7
4,5
31,8
27,3
4,5
0,0
0,0
31,8
%
4. táblázat Megbeszélések gyakorisága
6. Külső kapcsolatrendszer A szervezetek tevékenységüket (szemléletformálás, szülők, partnerek bevonása) leginkább rendezvényeik segítségével tudják láthatóvá tenni. A rendezvények, társadalmi események szervezése segíti az adománygyűjtést és a szemléletformálást is – amellett kommunikációs céljai is vannak: megmutatják a szervezet erejét, mozgósító képességét, tömegbázisát. legnagyobb rendezvény: 1049 fő
legnagyobb rendezvény: 5099 fő
3
8
legnagyobb legnagyobb rendezvény: 100- rendezvény: 250249 fő x fő Szervezetek száma (összesen 22) 4
legnagyobb rendezvény: nem volt
rendezvények forrása: önerő
3
3
2
13,6
13,6
9,1
% 13,6
36,4
18,2
5. táblázat Rendezvények mérete
A rendezvények nagyságára vonatkozó kérdésekből kitűnik, hogy egy-egy szervezet alapvetően 50-100 embert képes mozgósítani rendezvényeivel (a szervezetek nagy részének ehhez bérelt, vagy kölcsönzött helyszínre van szüksége). 13,6% egyáltalán nem tart rendezvényeket. Fontos, hogy csak 2 szervezet szervez önerős rendezvényeket, a többiek pályázati és egyéb forrásokat is igénybe vesznek – amelyek bizonyos mértékig kiszámíthatatlanná teszik ezt a tevékenységet. Viszonylag ritkák a nagy, 250 fő feletti résztvevővel zajló rendezvények. Együtt-működés területei: érdekképviselet
Együttműködés területei: pénzügyi támogatás
Együttműködés területei: ügyintézés
Együttműködés területei: információszolgáltatás
Együttműködés területei: rendezvényszervezés
Együttműködés területei: közös kampányok
Együttműködés területei: közös pályázatok
Együttműködés területei: egyéb
Szervezetek száma (összesen 22) 17
9
6
77,3
40,9
27,3
16
19
9
15
2
72,7
86,4
40,9
68,2
9,1
% 6. táblázat Együttműködés területei
A szervezeti együttműködések tartalmi részét nem vizsgáltuk. A mennyiségi mutatók alapján már jelenleg is vannak stabil együttműködések – amelyek főként helyi szervezetekkel valósulnak meg. A kapcsolati háló elemzése rámutat, hogy az AOSZ az együttműködések központi szereplője, centrális helyzetéből adódóan sokszor túlzóak a vele szemben támasztott elvárások. A hálózati projekt ezt a centrális szerepet kívánja megváltoztatni azzal, hogy decentrumok létrejöttét segíti. Partnerek: saját településen
Partnerek: saját járásban
Partnerek: saját megyében
Partnerek: szomszédos megyében
Partnerek: Budapesten
Partnerek: az ország egyéb területén
Partnerek: külföldön
Szervezetek száma (össz.:22) 16
7
12
72,7
31,8
54,5
9
19
9
2
40,9
86,4
40,9
9,1
%
7. táblázat Együttműködések területi megoszlása
Az együttműködések tekintetében tehát elsősorban azok tartalmi kérdéseire, gyakoriságára nézve kell további információkat gyűjteni a partner szervezetektől. A szervezeti partnerségek mellett kulcsfontosságú, hogy a szervezetek milyen módon és gyakorisággal érik el az érintett családokat, képesek-e számukra segítséget, szolgáltatást nyújtani. Itt a tartalmi kérdések vizsgálatára nem volt lehetőség, ugyanakkor kiemelhető, hogy a szervezetek 18,2%-a tart kapcsolatot rendszeresen 50-nél több érintettel. Összességében a kérdőívben jelzett arányok alapján a szervezetek látókörében lévő személyek száma kb. 700-800* fő lehet. Közülük konkrét segítséget a szervezetek maximum kb. 5-600* főnek nyújtanak. * Becslésen alapuló számítás a megadott adatok alapján ebből rendszeres kapcsolat: 110 fő 4
ebből rendszeres kapcsolat: 11-25 fő 6
ebből ebből ebből rendszeres rendszeres konkrét kapcsolat: kapcsolat: segítség: 26-49 fő 50-x fő 1-10 fő Szervezetek száma: (össz. 22) 5
ebből konkrét segítség: 11-24 fő
ebből konkrét segítség: 25-49 fő
ebből konkrét segítség: 50-x fő
4
6
7
3
2
18,2
27,3
31,8
13,6
9,1
% 18,2
27,3
22,7
8. táblázat Kapcsolat és segítségnyújtás – autizmus spektrumzavarral élő személyek elérése
Rendszeres kapcsolat
10 fő 11-25 fő 26-49 fő 50+ fő
3. ábra Autizmus spektrumzavarral élő személyek elérése a nyilatkozó szervezeteknél
Látható, hogy a válaszadó szervezetek 18,2%-a 10 fővel, vagy 10 főnél kevesebb személlyel tart rendszeres kapcsolatot. Ennek okai sokfélék lehetnek – ezek vizsgálatárához további adatok szükségesek. Az elérés és segítségnyújtás tekintetében szintén további, konkrét, az együttműködésbe bevont szervezetek megkérdezésével nyert adatokra van szükség ahhoz, hogy további fejlesztési irányokat lehessen meghatározni, hiszen jelen kérdőíves felmérés csupán a gyakoriságra kérdezett, a tartalomról nem gyűjtöttünk információkat.
A nagy, tematikus, több települést, járást vagy megyét érintő rendezvények szervezésére való képesség kulcsa az együttműködés. A közös programok mozgósító ereje – főleg országos kommunikációs kampánnyal támogatva – lényegesen nagyobb lehet, mint a szervezetek helyi programjaié. A kapcsolatrendszer tekintetében elsődleges fejlesztési cél a tudás és információ megosztás hatékonyabbá, rendszeresebbé tétele. A szervezetek közötti tudástranszferek beindítása országos szinten a nyújtott szolgáltatások színvonalának, minőségének kiegyenlítődéséhez vezethet, hiszen a szervezetek sokféle szolgáltatást nyújthatnak, ezek minősége pedig területenként, régiónként változó lehet. A fejlesztés célja tehát az együttműködések tematizálása, rendszeressé tétele, a tapasztalatcserék és tudásmegosztás lehetővé tétele. Ennek érdekében az együttműködésbe bevont szervezetek számára tapasztalatcseréket, workshopokat kell szervezni –hazai és külföldi szervezetek, szakemberek bevonásával. Ezen események eredményeinek továbbadására helyi hálózatokat kell létrehozni.
