SZALONNAI MODELL PROGRAM

Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális munka szak

SZALONNAI MODELL PROGRAM

2010.

TARTALOMJEGYZÉK

I.

BEVEZETÉS, TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA

2

II.

A CIGÁNYSÁGGAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ISMERETEK

4

2.1. Betekintés a romák történetébe és történelemébe

5

2.2. A magyarországi cigányság

10

2.3. Oktatási helyzet kiemelése, mint társadalmi integráció legfőbb eszköze

14

III.

A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ CIGÁNYSÁGGAL KAPCSOLATOS ADATOK

IV.

V.

ISMERTETÉSE

19

3.1. Település általános bemutatása, lakossági adatok

19

3.2. Település roma lakosságára vonatkozó adatok

26

A TELEPÜLÉSEN VÉGZETT KUTATÁSOM ISMERTETÉSE

30

4.1. Az empirikus vizsgálat alapja, módszertana

30

4.2. A kutatásból nyert adatok, információk bemutatása

31

4.3. A kutatási eredmény összegzése

37

SZALONNAI TELEPES (2008) PROJEKT LEÍRÁSA

40

5.1. A pályázati dokumentumok elemzése

40

5.2. Helyi civil szervezet bemutatása, községben megvalósuló fejlesztések projekt

VI.

VII.

gazdájának bemutatása

41

5.3. Telep-felszámolási program megvalósulása a településen

46

ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK

55

6.1. A roma-nem roma ellentétek befolyásoló tényezői

56

6.2. Cigányok elkülönülésének, a szegregáció felszámolásának szükségessége

59

IRODALOMJEGYZÉK

60

VIII. MELLÉKLETEK

61

-

Interjú Arday Zsolttal, a szalonnai telepes projekt részprojekt-vezetőjével

62

-

Interjú Horváth Zsolttal, az egyesület alapító tagjával

66

-

Interjú kivonat M. telepről kiköltözött családdal

69

-

Interjú kivonat L. telepről kiköltözött családdal

71

-

Interjú kivonat K. telepről kiköltözött családdal

72

-

Projekt tervezett és megvalósított eredményeinek összevetése

74

1

I.

BEVEZETÉS, TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA

„… egyaránt vendégei vagyunk a világnak, mégis számon tartjuk, hogy mikor, hol és miért születtünk. Így hát boldog az, ki megjelölheti helyét születésének, mert van egy pont a földön, ahová leütheti karóját az emlékezésnek.” (Lakatos Menyhért)

Az Európai Unióhoz való csatlakozásig a hazai jogrendszerben az esélyegyenlőségi szempontok nem kaptak fontos szerepet. A csatlakozást követően a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált.

Szakdolgozatom témája a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonna községben megvalósított Telep-felszámolási program, azaz a magyarországi cigányok megélhetési stratégiáinak alakulása. Azért választottam ezt a témát, mert ez áll hozzám a legközelebb.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Szendrőben laktam négy kilométerre Szalonnától. Mivel egy kisvárosban nőttem fel, így szerettem volna betekintést nyerni a kistelepülésen megvalósított, illetve megvalósítani kívánt uniós projektekbe.

Kérdések fogalmazódtak meg bennem a szegregáció jelensége ellen küzdő pályázati projekttel kapcsolatban. Hogyan történik a program megvalósítása, lebonyolítása? Miért van szükség telepfelszámolásra? Milyen problémák merülnek a program során? Milyen a program megítélése az önkormányzat, iskola és a helyi lakosok szerint? Hogyan, illetve mennyire segíti a mélyszegénységben élő embereket a további életvitelük folyamán?

A korábbi évszázadokban a magyarországi romákat asszimilálni és letelepíteni akarták (hazánkban a cigányság több mint 50%-a vándorolt a II. világháborúig). A kádár korszakban több alkalommal kíséreltek meg cigány telepeket felszámolni, de elsősorban a „CS” (csökkentett komfortfokozatú) lakások építésével a telepeket többnyire újra termelték. A rendszerváltást követően szociális bérlakás-építésre volt lehetősége az önkormányzatoknak, de ezt telepek felszámolására nem használták. 2004-ben indult a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által újabb telep-felszámolási program a 10.000 fő alatti településeken. 2

A média által többször bemutatásra került telep-felszámolási programokról gyakran „nem valós” képet festenek, vagy nem mutatják be objektíven azokat. A legtöbb esetben a társadalom tagjaival való ellentéteket szítja, ezáltal a cigányok megítélése még inkább negatív irányba mozdul el. Szalonnán a nem roma lakossággal való beszélgetéseim során az a „megítélésem” igaznak bizonyult, hogy a „parasztok” a telepről a településre történő beköltözést nem nézik jó szemmel. A programban csak a negatív oldalt látják, például „…már megint a cigányok jutnak ingyen házhoz…”. Miközben ezek a lakások bérlakásként szolgálnak a családok számára, ha viszont nem tudnak érvényesülni a munkaerő-piacon (különböző okok miatt pl.: iskolai végzettség, származás stb.), akkor a fenntartás veszélyeztető tényezőként jelentkezik.

Azt gondolom, hogy a kialakult negatív és előítéletes képet csak társadalmi szemléletváltással lehet megváltoztatni. Valós képet kell adni és kapni, összefüggésekkel és minden oldalról megmutatva. Az emberek talán nem irigykednének, ha megtapasztalnák azt, hogy a mélyszegénységben élő családok számára a mindennapi létfenntartás mennyire el tudja bizonytalanítani a felnőtt embereket.

Szakdolgozatom tartalma az alábbi módon épül fel: -

A II. fejezetben a cigányok történelmébe nyújtok betekintést, a magyarországi romák általános helyzetéről.

-

A III. fejezetben bemutatom Szalonna községet, a lakossági összetételt, a helyi települési jellemzőket.

-

A IV. fejezetben Szalonna községben végzett empirikus kutatásom során tapasztaltakat írom le: telepen élő családokkal folytatott kötetlen, nem rögzített beszélgetések és szubjektív tapasztalatok, illetve diktafonnal rögzített interjúk alapján.

-

Az V. fejezetben ismertetem a helyi roma civil szervezet 2008-ban készült pályázat benyújtását követően, 2009-2010-ben megvalósított telep-felszámolási programját. Bemutatom, a civil szervezet eddigi tevékenységeit, a pályázati dokumentumok elemzését és, hogy hogyan valósult meg a program a településen.

-

A VI. fejezetben összegzem szakdolgozatomat.

3

II.

A CIGÁNYSÁGGAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ISMERETEK

A magyarországi romák alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét, nemzetiségét. A hazai nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket.1 A 2001. évi népszámlálás adatai alapján, Magyarországon 190 046 fő volt a roma/cigány lakosság lélekszáma.2 A szociológusok felméréseinek eredményeitől a népszámlálási adatok eltérnek a KSH adataitól, 1994-ben végzett kutatásaikból nyert adataik szerint több mint 500 000 fő a cigány lakosság lélekszáma, itt azt vették alapul, hogy a nem cigány környezetben élők kit tekintenek cigánynak.3 „A szociológusok között több nézőpont alakult ki arra vonatkozóan, hogy Magyarországon kit tekintünk cigánynak. A kutatók többsége önbesorolás alapján tekint valakit cigánynak.”4 A roma politikusok, szakemberek becslései 800 ezer fő körüli cigány lakosságról tesznek említést. A cigány értelmiségi fiatalok szerint az a cigány, aki annak vallja magát.

Kik is a cigányok, és szabad-e ezt a szót mondani, használni?! Mi a helyes kifejezés, honnan jöttek, hova mennek? Miért is ilyenek, miért nem asszimilálódnak, mint ahogy Európa elvárná?! Miért élnek teljesen más értékrendet, mint a nem roma emberek? - Ezek mind olyan kérdések, melyek meghatározzák a hétköznapi viszonyulást ezen kisebbséghez; téves, vélt és valótlan következtetések, torzított vélekedések és cselekedetek nehezítik meg az egymás mellett élést.

A feszültségekkel teli hétköznapjainkban kell energia és érdeklődés, hogy a másság megismerésének, a kultúrák elfogadásának lehetőségét megadják. Ezáltal az ellenségeskedés és folyamatos egymás elleni „háborúskodást” valahogyan megszüntessük. Nem azt szeretném ezzel kifejezni, hogy minden embernek szeretnie kell egymást, hanem azt hogy elfogadják. Elfogadni a cigányságot olyannak amilyen: megérteni a roma értékrendet, a dolgokhoz való viszonyulást. Megérteni, hogy miért „mások”, miért alakult ki az egyre ellenségesebb helyzet. A cigány fiatalok lezüllenek, nem szereznek megfelelő iskolai végzettséget.

A problémák megoldásához a társadalomnak emlékeznie kell a rendszerváltás előtt a többséggel együtt dolgozó romákra. És tudnia: cigányság tömeges elszegényedése az egyre csak erősödő kirekesztettség eredménye.

1

http://hu.wikipedia.org http://hu.wikipedia.org 3 http://hu.wikipedia.org 4 http://elib.kkf.hu 2

4

2.1.

Betekintés a romák történetébe és történelemébe

Már a megnevezéskor nincs könnyű feladatunk, és több országra nézve is problémát jelent, hogy meghatározzák: „mi is, ki is a cigány”. 1993-as kisebbségi törvénnyel hazánkban honos népcsoport, kisebbség lett.5

Mielőtt a cigányokról részletesen írok előtte fontos, hogy tisztázzam a cigány szó definícióját. Ugyanis amikor a cigányokat, romákat próbáljuk meghatározni, akkor az emberekben kialakul némi fogalomzavar a szóhasználattal kapcsolatban, a cigány szó használata cigány és nem cigány emberek között akár sértő is lehet, ha viszont cigány és cigány emberek között ugyanez hangzik el, akkor már teljesen elfogadott. Az 1960-as évekről párthatározatban is rögzítve volt, hogy a „cigány” egyenlő egy negatív szegénységi állapottal. A szó pejoratív értelmet kapott.

A cigányság nem egységes, különböző romák között csoport-megnevezéseket akkor használunk, amikor a cigányságon belüli a különböző jellemzőkkel, értékekkel rendelkező közösségről beszélünk, például romungró, oláh cigány, kelderás, csurári, lovári, beás, szintó, xoraxano stb. Vannak, akik vándorlás, vannak akik a hazánkba érkezés és vannak akik foglalkozás csoportok szerint különböztetik meg az eltérő cigány közösségeket. Természetesen a csoportok között vannak különbségek, pedig a többség többnyire tévesen egy egységes kisebbségnek tartja a cigányságot. Szuhay Péter a hazai romológia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Néprajzi Múzeum cigány gyűjteményének vezetője. Szuhayt a roma értelmiség és politika gyakran bírálja megközelítés módja miatt, főképp a roma kultúra, a nemzetiség meghatározása miatt. Ugyanis ő azt állítja, hogy nincs egységes cigány kultúra, hanem kis vertikális csoportok vannak, akik sajátos jegyekkel rendelkeznek, melyek a történelmi események által alakultak ki, az adott térben és környezetben. A cigány kultúra indiai eredetű, de a többirányú vándorlás és a különböző asszimilációs és integrációs történések miatt, a közös kulturális alapokon túl, nem beszélhetünk autentikus egységes, minden településre-közösségre illő jellemzőkkel.6 A magyarországi cigányság leginkább használatos differenciálása szerint csoport van: romungró vagy magyar-cigány, oláh cigány és beás. A beások és az oláh cigányok többsége még mindig követi az autentikus cigány hagyományokat, ellentétben a romungrókkal, akik már nem beszélnek cigányul (romani); és még ha szegregáltan telepeken is, de életüket már nem e szerint élik. 5

1993.évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Szuhay Péter: A magyarországi Cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája PANORÁMA Budapest, 1999 6

5

Ez nem azt jelenti, hogy a magyar-cigányoknál nincsenek jelen roma tradicionális kulturális jegyek, például a halállal kapcsolatos szokások, babonák. A beások ős-román anyanyelvűek, főként Baranya megyében élnek, és kronológiailag az utolsó hazánkba érkező cigány-közösség.

Sir Angus Fraser Cigányok című könyvében több irányból írja körül a romákat: „Sok idő eltelt már azóta, hogy a cigányság egykor népnek volt nevezhető. Az egykori cigány nép a századok folyamán sokféle lett- mint ahogy a jelentés is, amely a „cigány” megnevezéshez tapad, és amely nyilvánvalóan nem a cigányok saját ízlését követi. Ez a szó az a nevük, amelyet a külvilág aggatott rájuk. Az elnevezéssel kapcsolatos zavar különösen elmélyült a huszadik században. Eredetileg a „cigány” megnevezésnek világosan érzékelhető etnikai konnotációja volt. Fénylő sötét bőrűek, fekete hajúak. Kosárfonásból, lókereskedésből, jövendőmondásból stb. élnek, és kezdettől fogva bizonyos ellenszenv kíséri őket nomád szokásaik és életmódjuk miatt. Nyelvük (a romani nyelv) a hindi nagyban eltorzult dialektusa, amelyet számos európai nyelv szavaival vegyítenek. Emellett a szót további, tágabb értelemben is használják. Ma gyakran alkalmazzák válogatás nélkül a népesség vándorló életmódot folytató, nem okvetlenül csavargó tagjaira. A „cigány” név helyett ugyanakkor a szóban forgó közösségeken belül és kívül is elterjedt a „vándorló” (traveller) megjelölés, mellyel több nyelvben is találkozhatunk (pl. Franciaországban voyageur-nek nevezik az ilyen csoportokat).”7

A cigányság nagy része nem illeszkedett be a többségi társadalomba. Ennek egyik oka, hogy életformájuk, hagyományaik, eltérő szociális felfogásuk gátolja őket, „elutasítják” a számukra idegen kultúrát és elvárásokat. A társadalmi megítélés, a közvélekedés – főként az egyre erősödő társadalmi és gazdasági feszültségek hatására – az előítéletek erősödésével a romákat eleve olyan csoportnak tartja, mely nem akarna a többséghez alkalmazkodni, így eleve törvényen kívüli a társadalmat hátráltató, a nehézségekét okolható „bűnös” csoport. De mi is a különbözőség valós alapja? Az indiai és az európai kultúra közti különbség, mely más alapokon, hagyományokon nyugszik, a tárgyias-materiális javakhoz való viszony és a közösség fogalma eltérő értelmezést nyer.

Akkor kit tekintünk cigánynak, mi alapján soroljuk be őket valamely népcsoporthoz? Kultúra? Szokás? Hagyomány? Indiától kezdve, Thaiföldön, Amerikán, Afrikán és Európán át mindenhol megtalálható a cigányok, megtartva etnikus közösségükre jellemzőket, a roma kultúra alapjait.

7

Sir Angus Fraser: A cigányok Osiris Kiadó Budapest, 1996 10.old.

6

A cigányságról szóló viszonylag gazdag magyar vonatkozású irodalom áttekintése során észrevehető, hogy ezek az írások bár sok témát érintenek, de alig találni köztük olyan elemzést, mely magára a cigány kultúrára a többségi társadalmon belül működő, önálló szabály-rendszerre tekint. Ennek a követelménynek a kulturális antropológiai megközelítés próbál megfelelni. Magyarországon először Michael Sinclair Stewart végzett ilyen mélyreható antropológiai terepmunkát. Stewart, angol szociálantropológus feleségével, Szegő Judittal és gyermekeivel 15 hónapot élt egy általa „Harangos”-nak nevezett Heves megyei kisváros (Gyöngyös) egyik cigánytelepén.8 A terepmunkát követően születtek olyan művek, amelyek elsőként mutatják be antropológiai szemlélettel a cigányok életét (Igaz beszéd valóság- 1987, Játék a lovakkal-1989, A jó élet képei-1990-1992, A magyarországi cigányok halotti szokásai Cigányfúró- 1994, Daltestvérek- 1994). Műveiben elsősorban arra vállalkozott, hogy a magyarországi cigányok mindennapi életét ábrázolja. Minden műve a „harangosi” oláh cigányok „világáról” szól, amit egyrészt öntörvényű kultúrának tekint, amelyben az egyes intézmények kulturális egésszé kapcsolódnak össze. Másrészt csak egy másik kulturális rendszerhez viszonyítva tartja megmagyarázhatónak. Így az összehasonlító módszert alkalmazza munkájában. Az elemzéseiben két utat követ, egyszerre vizsgálja a közösség belső elrendeződését, szerveződését és a külvilággal fenntartott kapcsolatait. A munkásságára jellemző még, hogy értekezéseiben mindig jelen van az adott történelmi-politikai háttér, vagyis a „harangosi” romákat is ennek vonatkozásában mutatja be. Miközben arra kereste a választ, hogy kik ők és mi által lesznek a „a harangosi” cigányok.

A cigány identitás alapvetően fontos kérdés. Sir Angus Fraser kutatásai is bizonyították, hogy „mióta a cigányok egyáltalán megérkeztek Európába- komoly vitát váltott ki”.9 A letelepedett cigányok (az eddigi életmódot hátrahagyva) melyik népcsoporthoz sorolhatják magukat? „Nyilvánvaló, hogy a biológiai és genealógiai kritériumok egyoldalú hangsúlyozása egyenesen abszurd eredményekre vezetne: a cigány népesség, hasonlóan a többi népcsoporthoz, eredetét tekintve roppan kevert. Rövid matematikai számítás bebizonyíthatja, hogyha az alatt az időszak alatt, amióta a cigányok Európában vannak, százból csak minden negyedik házasság cigány és nem cigány között köttetett volna, a jelenlegi cigány népesség kb. 70%-ig nem cigány jegyeket hordozna. S ha csak a házasságok 3%-át gondoljuk vegyes házasságnak, a mai népesség vérében akkor is 60%-nyi nem cigány rész halmozódott volna fel.”10 Ezek természetesen fiktív, hozzávetőleges számolások, hiszen pontosan nem tudjuk a cigány lakosság számát még 8

Prónai Csaba: Michael Sinclair Stewart példája. In A világ népei. Szerk. Kézdi Nagy Géza Sir Angus Fraser: A cigányok Osiris Kiadó Budapest, 1996 12.old. 10 Sir Angus Fraser: A cigányok Osiris Kiadó Budapest, 1996 13.old. 9

7

Magyarországon sem, nem hogy világszerte, azon kívül arról sincsenek konkrét adatok, hogy hol mennyi vegyes házasság köttetett.

Stewart szerint az oláh cigányok kifejlesztettek egy közösségi eszköztárat, a „romanes”-t, ami egyszerre jelenti a cigány nyelvet és a tevékenységek végzését. Ezáltal egy sajátos stílust hoztak létre. Ennek a sajátos stílusnak a lényegét a közösség minden tagja számára elfogadott tevékenységek sorában találja meg. A hétköznapi tevékenységek például az étkezés, a tisztálkodás, vagy az élettér megszervezése, a tárgyak elhelyezése ebben a térben stb. A közös gyakorlathoz, tevékenységekhez való ragaszkodással magyarázza az összetartozás érzésének tovább élését.

A cigányok identitás fennmaradásának három területet állapított meg (kiemelve az oláh cigányokat): sajátos felépítést, a javak megszerzését és olyan közös nyelveket és dalokat, amelyet az a közösség használ. Ezek a területek szorosan összefüggnek egymással, kölcsönhatással vannak egymásra. A „harangosi” oláh cigányok megfogalmazásai alapján, aki feladja a cigány életmódot, az nem számít cigánynak (pl.: nem cigánnyal házasodik össze), ha pedig egy nem cigány ember cigánnyal házasodik össze, az átveszi a szokásokat, hagyományokat, ezáltal ő is „cigánnyá” válik. Ennek az identitásnak az egyik eleme Stewart szerint a közösség szervezeti felépítésében rejlik, amely az osztozkodás, segítségnyújtás, valamint az „igazi roma élet” (öltözködés, konyha, vendéglátás) eszméjén keresztül valósul meg. Ezek mind részt vesznek a közösség szimbolikus érdekérvényesítésében is. A szimbolikus határok nemcsak a jellegzetes oláh cigány öltözetből, konyhából állnak, hanem a közösség sajátos felépítettségéből is, amelynek jellegzetessége például az „osztozkodás” elvének általános érvényesülése. Az angol szociálantropológus a Daltestvérek című munkájában leírja, hogy ez a közösség miként tárul fel előtte: „Egy ideig megpróbáltunk konzervekkel és fűszerekkel tele kamrára és mindenféle jóval feltöltött hűtőszekrényre berendezkedni. Így aztán gyorsan híre ment, hogy jól el vagyunk látva, és egymás után jöttek hozzánk különféle apróságokért. Egyre inkább úgy éreztük, hogy könnyen kiszámítható baleknak tartanak minket. Mindazonáltal egyre kevésbé pótoltuk a kifogyott készleteket, és csak amikor ezzel párhuzamosan a romák is felhagytak a kölcsönkéregetéssel, akkor jöttünk rá kezdeti tévedésünkre. Nem arról volt szó, hogy elvárták volna, hogy ingyenes vedd-és-vidd szolgáltatással viszonozzuk a romák vendéglátását. Egyszerűen bárkitől, aki valamiből nagyobb mennyiségre tesz

8

szert, a többiek kisebb adagokat kérnek, amit nem lehet visszautasítani. Saját tudatlanságunk áldozataivá váltunk, mert nem ismertük az osztozkodás logikáját.”

11

Stewart szerint a javak megszerzésének sajátos módja szintén az identitás fennmaradását, erősödését szolgálja. A munka aktusa teszi lehetővé, hogy a „gádzsó” rom-má váljon és fordítva, ezért a „rom” ellenáll annak. Mindenki, aki bizonyos típusú munkát végez, a cigány számára „gádzso”. Ahhoz, hogy a cigány, cigány maradhasson, el kell utasítania azt a fajta munkát, ami őt is gádzso-vá tenné. Stewart abból indul ki, hogy a cigány identitás kialakulása és átöröklődése szorosan kötődik a független mesterségek gyakorlásához. Arra keresett választ, hogy mi történik, ha a romák akaratlanul belesodródnak a bérmunka világába. A magyarországi cigányok egyrészt továbbra is olyan „munkások”, akik csak a munkaerejüket tudják áruba bocsátani. Másrészt azonban Stewart azt is megfogalmazza, hogy a „harangosi” cigányok saját helyzetüket másként látják, mint a külső szemlélő, amely csak szegény munkásnak látja őket. A „harangosiak” ugyanis úgy látják, hogy ők sikeresen ellenálltak a proletarizálódásnak (ipari-munkássá válásnak). Számukra a szocialista társadalomban a független életmódot leginkább a ló-kereskedelem jeleníti meg. Ez egy különleges munkamorált is jelent számukra. Stewart szerint a ló-kereskedés tekinthető a cigányság szimbolikus érdekérvényesítő eszközének is. Ez a gazdasági tevékenység így a kulturális elhatárolódás törekvésében is komoly szerepet kap, és így illeszkedik bele az „egészbe”.

Munkásságában központi helyen szerepel a közös nyelv és közös dalok megjelenési terepeként megjelölt mulatságok bemutatása. Ez volt a „harangosi” romákról megjelent első antropológiai értekezésének témája is. A Daltestvérek 6. címadó fejezetében írja le a saját nyelv és a saját dalok identitást biztosító szerepét. „A dalok arra tanítanak, hogy a testvérekkel együtt énekelni a cigányság legsajátabb jegye”- írja Stewart.12. Megerősítette ebben a közösségben is más kutatások eredményeit, hogy létezik egy külön dalcsoport, amely cigánynak tekintendő. Másrészt azt is, hogy az oláh cigány népdalok gyakran a közösség által átélt eseményekről, vagy a mesélő, illetve énekes egyéni sorsáról, érzelmeiről, életének konkrét eseményeiről szólnak. Eléneklésük alapvetően együttműködésen alapuló tevékenység, amit erős párbeszédes stílus, valamint beszéd és ének közelsége jellemez.

11

Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek- Az oláh cigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon T-Twins Kiadó, MTA Szociológiai Intézet, Max Weber Alapítvány, 1994 12 Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek- Az oláh cigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon T-Twins Kiadó, MTA Szociológiai Intézet, Max Weber Alapítvány, 1994

9

Stewart megállapítása, hogy a „harangosi” cigányok önálló csoportot alkotnak, ezért nevezhetők cigányoknak, mert számukra a kultúra, hagyomány jellegzetes érték és közösség-összetartó erő. A kutató érdeme, hogy Közép és Kelet-Európában elsőként mutatott be „bentlakásos” élményekre alapozva egy cigány közösséget. A kulturális jegyeket társadalmi és közösségi kontextusba helyezve magyarázza, így megérthető miként volt képes ellenállni a világ behatolásainak. Megismerhetők az autentikus roma kultúra, illetve hagyományvilág széles és színes jellemzői, fellelhető az ind alapú örökség.

2.2.

A magyarországi cigányság

Magyarországra a XV. század végén és a XVIII. század elején vándoroltak be nagyobb cigánycsoportok. Ezt követően voltak kisebb-nagyobb létszámú vándorlások, a szomszédos országokban eltöltött idő után Magyarországot választották hazájuknak. A létszámok megállapítására összeírásokat szerveztek, elsőként 1724-ben összeírták a kóbor cigányokat (azaz akiknek nem volt földesuruk). Pomogyi László szerint Magyarországon, 1880-ban 78759 személy volt cigány anyanyelvű, míg 1941-ben összesen 1866 fő. Ezek az eredmények azzal magyarázhatóak, hogy mindenki maga vallhatta meg az anyanyelvét. 13 A cigányság a XV. századtól van jelen Európában, a XVIII. századi abszolutista uralomig komoly gazdasági funkciókat töltöttek be. Mária Terézia törvényei alapvetően társadalmon kívül helyezte őket, de tulajdonképpen az 1993-as kisebbségi törvényi jogilag ez az állapot határozta meg magyarországi helyzetüket. A hazai cigányság többsége 1950-es évekig nomád-vándorló életformát élt, és a holocaust mészárlás is nagyban érintette. Majd a kommunista párthatározatot hozott a „szocialista-ember” kialakítása végett. Így a kommunista rendszer ideológiája szerint minden ember egyenlő volt, s a múlt rendszerben a „cigány” szó jelentése nem volt több egy életformánál, egy szegénységi jellemzőnél, társadalmi státusznál (pl. munkakerülő). Az úgymond kommunista időszakban, a negyven év alatt az iparosító politika a többségében vidéken élő kisipari tevékenységet végző romákat tömegesen irányították az ipari –centrumokba, hogy ott asszimilálják őket, „újproletariátust” formázva. Ennek egyenes arányú következménye volt a felgyorsult nyelv és autentikus kultúra és hagyományvilág elvesztése, ezáltal sajátos félasszimilált roma népesség kialakulása. A gazdasági érdekek szétfeszítették a hagyományos közösségi-családi köteléket, a generációváltás során vesztettek a kulturális összetartozási alapjaikból, sérült az identitástudatukat. A régmúlt kultúra-pusztító folyamatai ellenére Európában

13

Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon Osiris-Századvég, Budapest, 1995

10

egyedülálló, hogy a cigány kultúra még mindig élő, gyarapodó folklór, miközben el nem ismerve az adott ország hagyományait őrző-felelevenítő és megtartó erő.

A cigányság helyzetével, életviszonyaival kapcsolatos kutatások Magyarországon hosszú múltra tekinthetnek vissza. E kutatások különböző forrásokra támaszkodva kíséreltek meg eredményt elérni, és számos értékes következtetésre vezettek. A viták azonban mind a kérdéskör egészét, mind részleteit tekintve nem szűntek meg, sőt az utóbbi időben felerősödtek. A cigányság helyzetének megismerésére, a tárgyilagos kép felvázolására irányuló igények ugyanis napjainkban egyre sürgetőbben jelentkeznek. Kielégítésük viszont a kutatás elvi, módszertani gondjai és a rendelkezésre álló anyagi eszközök szűkössége miatt szinte áthidalhatatlan akadályokba ütközik. A cigányságra vonatkozóan más nemzetiségekhez, etnikai csoportokhoz hasonlóan a népszámlálások kínálhatják az egyik legfőbb információs forrást, hiszen a nemzetiség és az anyanyelv, illetve a nyelvismeret a népszámlálások hagyományos kérdései közé tartoznak. E kérdések általában támpontot nyújtanak az adott népességcsoport jellemzőinek megállapításához. A cigányság esetében azonban speciális helyzettel állunk szemben. E népcsoporthoz tartozó nemzetiség tagjai már nem beszéli az eredeti nyelvét. Az 1971. évi reprezentatív felmérések14 során azt a közösséget tekintették cigánynak, akit a környezete is annak tartott.

A KSH 1993. szeptember-októberben végzett kutatásaiban számlálóbiztosok az életvitel szerint soroltál be (27 ezer magánháztartásban végezték el a felmérést- jó helyismeretekkel rendelkeztek). Ennek alapján kimutattak egyértelműen „cigány életvitelűnek” minősített „átmeneti (bizonytalan)” és „nem cigány életvitelű” háztartásokat.15 Az első kategóriába sorolt háztartásokban élők száma közel 394 ezer főt tett ki. A felvételben nem szereplő intézeti háztartások lakóira vonatkozó becsléssel kiegészítve e szám némileg növekszik. Megállapítható

tehát,

hogy

az

egyértelműen

cigány

életvitelű

népesség

lélekszáma

Magyarországon 1993-ban16 elérte, sőt valamivel meg is haladta a 400 ezer főt. E kör a bevallás alapján kimutathatónál jóval tágabb, nagyságrendileg közel áll más tudományos igényű felvételek eredményeihez, viszont nem támasztja alá azokat a helyenként napvilágot látó feltételezéseket, amelyek a hazai cigányság létszámát 700-800 ezer főre, sőt 1 millióra becsülik. Az „átmeneti” csoport viszonylag csekély, kereken 86 ezer fős az intézeti háztartásokban élőkkel együtt is 90 ezer fő alatt maradó létszáma a nagyságrendet érdemben nem módosítja. 14

Jóri András- Zombor Ferenc- Nyilván tartanak. Fundamentum 1998/1-2. Ladányi János-Szelényi Iván- Ki a cigány? Kritika, 1997. 16 Kertesi Gábor- Az empirikus cigánykutatások lehetőségeiről, Replika, 1998. 29.sz. 15

11

Az „átmeneti” háztartások népessége a fontosabb mutatók nagy részét tekintve nem is sorolható fenntartások nélkül a cigánysághoz, hanem ténylegesen köztes helyet foglal el a cigány és nem cigány háztartások népessége között. Népszámlálások történtek a nyelvismerettel (anyanyelv, anyanyelven kívül beszélt nyelvek) és a nemzetiséghez tartozók számáról. A hazai cigányság népszámlálási információk alapján a nemzetiséghez és a nyelvismerethez való tartozás meghatározása problematikus. Akik leginkább elvesztették az ősi nyelvüket az a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozók. A romungrók (magyar cigányok) közül nagyon kevesen beszélik a cigány nyelvet, ők általában csak a magyar nyelvet beszélik, akik pedig két vagy több nyelvet beszélnek azok a környező nemzetek őseinek a nyelve, ők a betelepülést megelőzően több időt töltöttel el más országokba.

Alapvetően a népszámlálás problémája, hogy nem az együtt élő közösség szokásait, életmódját, hagyományait, népszokásait veszik figyelembe, hanem egyénekre vonatkozóan vannak a válaszok. Ezért célszerű a népszámlálási vagy népszámlálási jellegű felvételek adatait más közösségre, annak szokásaira, életmódjára kiterjedő vizsgálatok adataival együtt értékelni. A Magyar Királyi Statisztikai Hivatal ezt felismerve cigányösszeírás szervezett 1893.január 31-i időponttal,17 amely a korábbiaktól eltérően a cigányszármazásúak teljes számát igyekezett megállapítani (az ezt megelőző felvételek vagy csak a letelepedett, vagy csak a vándorló életmódot folytató cigányok számára keresték a választ). Ezt követően sor került egy átfogó cigányösszeírásra, számos kutató, intézmény, társadalmi szervezet foglalkozott az adatforrások felkutatásával, eredmények összegzésével és elemzésével. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportja 1971-ben végzett 2%-os reprezentatív felvételre alapozta, hogy a cigányok lélekszáma 320 ezer fő.18 A megyei tanácsok 1977-1978-ban végzett felmérése szerint Magyarországon 325 ezer cigány élt.19

Önkéntes bevallások alapján népszámlálások történtek a cigány nyelvet beszélők körében, megállapították, hogy az 1990-es években kb. 71 ezer ember beszéli a cigány nyelvet. Ma megfigyelhető, hogy a cigányságnak több mint a fele nem beszéli a nyelvet. Feltételezve, hogy a cigány nyelvet döntően azok sajátítják el, akik a cigánysággal vérségi vagy életviteli kapcsolatban állnak az 1990. évi népszámlálás20 nemzetiséggel összefüggő

17

1893 január 31-i cigányösszeírás eredményei. (1-81. MSK Új f. 9.) Országos Statisztikai Hivatal, Bp. 1895. Havas Gábor- Kemény István: A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle 5. 1995. 3. (3-20) 19 Ladányi János 1996. Romák Közép-Kelet Európában. Társadalmi Szemle, 4. 20 www.ksh.hu 18

12

kérdéscsoportja alapján a cigányság népszámlálásából kimutatható létszámát a következő táblázat mutatja be.

Nyelvismeret Beszél cigányul anyanyelvenként Beszél cigányul anyanyelvén kívül Beszél cigányul összesen Nem beszél cigányul Összesen

Összesen 48072 22933 71005 93401 164406

Nemzetisége (fő) Cigány (fő) Nem cigány (fő) 43393 4679 5889 17044 49282 21723 93401 142683

A népszámlálási adatok alapján nem becsülhető meg azoknak a cigányoknak a száma, akik nemzetiség, nyelvi asszimiláció vagy egyéb ok miatt nem jegyeztették be vagy nem vallották magukat cigánynak, illetve nem beszéli a nyelvet. A cigányság helyzetének, problémáinak, életkörülményeinek az objektív kép feltárása iránti igény felerősödött. Az egyik követhető módszer a legutóbbi népszámlálásból rendelkezésre álló információk hasonló jellegű, frissebb adatokkal való kiegészítése, összehasonlítása. Erre módot ad a magánháztartásban élőkre országos reprezentációt biztosító Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) mintakeretén folytatott rendszeres felvétel.

A számlálóbiztosok, akik kérdőívek alapján a cigányok anyanyelvi és nyelvismereti információktól függetlenül rögzítették az életvitel, életforma alapján három csoportba sorolta az összeírt lakásban lakók összességét: -

akkor tekinti cigány életvitelűnek a közösséget, ha cigány származásúak, kultúrát, hagyományokat ápolnak

-

átmeneti életvitelű közösség, ha egyértelműen nem állapítható meg, hogy a tagok között vérségi, illetve életviteli kötődés van

-

akkor tekintenek valakit nem cigány származásúnak, ha az ott lakó közösség nem folytat cigányokra jellemző életmódot21

A meghatározásban élők megoszlását az ismertetett kategóriák szerint (azaz a felvétel során összeírt személyek számát az ELÁR - felvételek teljeskörűsítéséhez kidolgozott súlyszámokkal felszorozva) a következő táblázat tartalmazza.

21

Jóri András- Zombor Ferenc: Nyilván tartanak. Fundamentum, 1998/1-2.

13

Az összeírt személyek életmód, életvitel szerint Cigány életvitelű közösség tagjai Átmeneti életvitelű közösség tagjai Nem cigány életvitelű közösség tagjai Összesen

népesség (fő) 393715 86368 9690171 10690171

Az „átmeneti” kategória alkalmazása lehetőséget biztosított az életvitel szempontjából kétesnek minősített háztartások kiszűrésére. A cigány életvitelű népesség száma tehát csak a határozott állásfoglalással idetartoznak minősített háztartásik tagjait tartalmazza. A vélelmezésből eredő egyedi hibák természetesen nem zárhatók ki teljesen. Megállapítható azonban, hogy a felszorzás után kapott népességszám az érintett népesség időközbeni gyarapodását is mérlegelve jól illeszkedik az MTA Szociológiai Kutatócsoportja 1971. évi becslésének eredményéhez.22

2.3.

Az oktatási helyzet kiemelése, mint a társadalmi integráció legfőbb eszköze

Életpályánk során a szocializáció, a társadalmi lénnyé válásnak fontos állomása az iskola. Minden ott dől el. Ha segít, sikeresek lehetünk, ha nem, a kudarc örökké elkísér. A cigánygyermekek nagyobb eséllyel indulhat az oktatási intézményekbe, ha megismerik egyéniségét, kultúráját, ha a teljesítmények mellett elismerik kulturális másságát, megértetik ennek a megismerésének a fontosságát. A cigánygyermekek oktatásával régóta foglalkozik az állam - véleményem szerint -, ami problémát jelent, hogy a befogadó intézmény és a cigány családok/közösségek között, nincs kommunikáció, ezáltal nem értik meg egymást vagy félreértések lehetnek, ami általában konfliktusokhoz vezet. A tanító/tanárképző főiskolákon nagyon fontos lenne beépíteni a tanrendbe a romológia tudomány oktatását, mert a végzett hallgatók többsége nagyon ritka esetben kap betekintést a cigányság világába. A pedagógusok többsége a különbözőségekkel, pályájuk során akkor találkozik először a problémával, ami felkészületlenül érheti őket (nem megfelelően vagy egyáltalán nem tudja használni az angol WC-t). Ebből következik, hogy nem megfelelően reagálják le a helyzetet, ami tovább mélyíti a „szakadékot” a cigány családok/közösségek és a társadalmi intézmény között.

Szülés utáni időszak A kórház intézménye a cigányasszonyok számára elviselhetetlen, mivel nem szeretik, ha mások osztják be az idejüket (azt szeretik, ha akkor szoptatják a gyereket, amikor ők szeretnék). 22

http://www.socio.mta.hu

14

Itt szembesül a többségi társadalom megítélésével, egy hierarchizált közegben, ahol idegenekkel van és alkalmazkodni kell az intézmény szabályaihoz. A kórházi intézményből kikerülve a saját törvényeiknek megfelelően kezdik el nevelni a gyerekeket (nincs meghatározott idő). A szoptatás időszaka is kitolódik, mivel a cigányasszonyok többsége addig szoptatja gyermekét, amíg van tej. A cigány családoknál nagyon fontos, hogy csak anyatejjel táplálják gyermekeiket, ha az anyának nincs teje, akkor éppen a szomszédban szülő nő szoptatja a saját és a más gyermekét is. A gyermek felnövekvését követően fontossá válik a keresztelés, ami egyúttal jelenti azt is, hogy a szülők „rábízzák” gyermeküket a keresztszülőkre, ha valami gond történne. Nagyon sok cigánynak van beceneve, amit általában kiskorában kap a helyi közösségtől, és ezt a nevet felnőtt korában is viseli, alapvetően a gyermek talpra-esettségével, a közösségben való aktivitásával, személyiség-jegyeivel kapcsolatos az elnevezés.

A cigányasszonyok kiskorú gyermekeiket mindenhová magukkal viszik. Az anya-gyermek kapcsolat elmélyülése figyelhető meg, általában együtt alszik az anyukájával. Napközben a gyermekek szabadon mozoghatnak, nem akadályozza őket senki sem addig, amíg felügyelet alatt vannak (akár a szomszéd is lehet a „felügyelő”). Nem csak a szülők nevelik gyermeküket, hanem a közösség is pl.: ha a szomszéd család valamilyen rendezvényre látogat el, akkor szívesen elviszik magukkal a másik család gyermekét is, és ugyanúgy gondoskodnak róla, mint a saját gyermekükről. A cigányasszonyok (romnyi) a gyerekek cselekedetétől függően hol „átkozzák”, hol pedig dédelgetik/szeretgetik őket az egy fontos momentum lehet, hogy ez a kettő hogyan illeszkedik össze, miközben a két cselekedet között néhány perc telik el. A többségi társadalom megítélése alapján ez a kettős viselkedési forma nem fér össze, hiszen az hogy az egyik pillanatban szidja, a másikban pedig szeretgeti, szerintük ez nem igazán célratörő, mert a gyermek sem tudja felmérni azt, hogy milyen rosszat, illetve jót tett. A gyermekek viszont ez idő alatt is érzik a szülők óvóvédő szándékát, tudja, hogy a szidás az ő érdekében történt, és nem okoz benne frusztrációt, ezért „kéri” a következő pillanat a szülők szeretgetését. Viszont a többségi társadalom ezeket a megnyilvánulási formákat a legtöbb esetben elítéli, mondván, hogy „a gyerekek nem nőhetnek fel rideg állattartásnak megfelelő módon”. Pedig megfigyelhetjük, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz, hiszen akkor nem szeretgetné ismét a gyermekét. Több generáció él egy lakásban élettérben, azaz egy szobában (akár nyolc-tíz), így általában a kiskorú gyermekek is részesei a családi vitának, a szülők intim életének (bár a szexualitás a cigány családoknál tabu téma). Tehát a gyermekek már kiskorukban elsajátítják a későbbi felnőtt 15

életükhöz szükséges szerepköröket, a nevelés mintaadással történik. A gyermekeknek azért fontos figyelniük, mert a szülők „nem nevelnek”, általában nem ismételnek el semmit, hanem csak egyszerűen élik az életüket. Az utánzás, a felnőttek viselkedésének lemásolása, mint alapvető nevelési-szocializációs gyakorlat, a cigányoknál mai napig fennmaradt és a legfőbb működési elv. Ezzel együtt, nincsenek a cigány családoknál „receptek” a gyermekek nevelésére vonatkozóan. A kiskorú és a kamaszkorú általában utánozza a felnőttek életvitelét pl.: a játszásánál figyelhető meg, hogy ugyanazt csinálják, amit a szülők. Annál inkább „életrevalóbb“ a cigánygyermek, minél inkább „csibész”, vagyis ügyesen kalandozik, találja fel magát a felnőttek világában.

Az iskolás korban a választóvonal a tizenkettedik év, ebben a korban otthon már felnőttként kezelik őket, részt vesznek a családi folyamatban (önállóan főznek, mosnak, takarítanak). A tizennegyedik év betöltésével már férjhez mennek, megnősülnek, nem alakul ki nagyon erős kötődés, mivel a kisgyermekkorban nem csak a család, hanem az egész közösség vigyázott rájuk.

A cigánygyermekek iskolai teljesítménye nem megfelelő, mivel nem tudnak alkalmazkodni a fegyelmi (frontális oktatásszervezés) elvárásnak, és az addig kötetlen szabályoktól mentes életformájuk miatt, akár beilleszkedési nehézségekkel is szembe kell nézniük. Az iskolák többsége nem tolerálja a gyermekek „nem megfelelő” viselkedését (érzelmi túlfűtöttsége pl.: a cigánygyermekek többsége igényli az otthon már megszokott közvetlenséget, amit általában az iskola nem tud nyújtani), és büntetésekkel kell szembenézniük. A szokásos pedagógia rendszer nem képes kezelni ezt a másfajta nevelési igényszükségletet (a telepeken nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy a szomszédok mikor látogatják meg egymást). Állandó dinamizmus, mozgás és aktív interakció jellemző, nem a kötött, fegyelemre épülő szabályrendszer. Ennek a következménye, hogy a többi társaihoz képest nem tud alkalmazkodni a frontális intézményrendszerhez, gyakran frusztrációt él meg, így keletkezett konfliktusok miatt lemarad, gyengébb képességűnek titulálják vagy áttanácsolják a eltérő tantervű (kisegítő) osztályba, ahonnan sokkal kevesebb a „felkapaszkodási” esélye és nagyobb hátrányokkal indul.

A saját általános iskolai élettapasztalatomból szeretnék leírni egy példát. Vidéki iskolába jártam, ahol már nyolcadik évfolyamosok voltunk és nagyjából mindenki tudta, hogy milyen irányba szeretné folytatni tanulmányait (persze volt egy-két olyan tanuló is, aki nem szeretett volna továbbtanulni). Kémia óránk volt, a tanárnő bejött és azt mondta, hogy „akik továbbtanulnak 16

szakközépiskolába és gimnáziumba, azok üljenek előre, akik szakmunkásképzőbe vagy nem tanulnak tovább, azok pedig üljenek hátra egyenek vagy igyanak maradjanak csendbe és ne zavarják a többieket.” Természetesen ez azt jelentette nála, hogy a cigánygyermekeket hátraküldték, had legyenek el ott, ne zavarják a tanítást. Mi ez, ha nem eleve beteljesítő hozzáállás, ami nem veszi figyelembe a másságot, a különbözőséget, nem koncentrál a tehetséggondozásra. A gyermekre nem, mint megismételhetetlen egyediségben rejlő erőforrások és értékek birtokosára gondol, így a nevelés-oktatás alapcéljainak érvényesítése komoly deficiteket szenved. Csoda, hogy ilyen közegből indulva egy cigánygyermek eljuthat az érettségiig: a családoktól többszörösen több erőt, kitartást, és befektetést igényel, mely területen az élethelyzetből adódva a telepi szegénycsaládok éppen a legtöbb hiányosságot szenvedik. A példámból kiindulva összességében azt gondolom, hogy ez a pedagógia módszer nem megfelelő a gyermekek együttnevelésére, a hátrányból indulók esélyeinek növelésére. Ez a többségcigányság közt feszülő egyre mélyebb ellentétek és széthúzás erősödéséhez vezet, a „gádzsó” gyerekek korán megtapasztalhatják, hogy a romákat külön kell kezelni, mert ők buták. A nevelésoktatás alapcéljai eltorzulnak, és fordítva sül el. Itt rögtön meg kell jegyezni, hogy az elmúlt 6-8 év erőltetett felülről jövő integrációs kísérlete is kudarcot vallott, a részleges jogszabályi intézkedések nem a helyi speciális helyzetekre reagáltak, nem járultak hozzá a valós integrációhoz, és több esetben (pl. gyerekek más iskolába hordása, ezáltal vidéki iskolák teljes „elcigányosodása”) a problémák növekedését eredményezte. A vidéki általános iskolákban a pedagógusok nehéz helyzetben vannak abból a szempontból is, hogy mivel a szülők gyermeküket a környező település általános iskoláiba hordják el, ezért általában a mélyszegénységben élő családok gyermekei maradnak a helyi általános iskolába, akik többnyire hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetűek. Miközben az ott dolgozó tanárok társadalmi elismertsége is csökken, hiszen ők „csak egy cigányiskolában tanítanak”.

A serdülő korban nagy változás történik a cigánygyermekek életében. A kicsi gyermekből egyhamar lesz „kicsinyített felnőtt”, elkezdődik a párválasztás, gyermekszülés, lakásszerzés stb. Ekkor előkerülnek a lányoknál a magas sarkú cipő, felnőttes ruhadarabok, megváltozik a korosztálybeli társakkal való viselkedésük (az egyik interjúalanyomnál is tapasztaltam ugyanezeket a megjelenéseket, aki jelenleg 17 éves és 7 hónapos gyermeke van, elmondása szerint már nem szeret a korosztályának megfelelőekkel beszélgetni, hanem inkább az idősebb asszonyokkal kerül közelebb kapcsolatba). A serdülő kor bekövetkeztével a cigánylányok „szégyenlősebbé” válnak, nem vetkőzne le testnevelés vagy úszás órán, a pedagógus pedig nem értik a „miért”-re a választ. A tanuló félév vagy évvégén osztályozhatatlanná válik (aznap nem 17

jelenik meg az iskolába, vagy csak arra az órára nem megy be, kifogásokat keres), az iskola pedig év ismétlésre kötelezi.

A kimaradásoknak, akár prózaibb okai is lehetnek, ha a szülők elmennek dolgozni és nincs, aki vigyázzon a kisebbik gyermekre, ekkor a család elvárja tőle, hogy részt vállaljon az otthoni feladatokban vagy akár az is előfordulhat, hogy ő maga megy el dolgozni. Következménye, hogy ha nem járnak kellő ideig iskolába (életritmus, közösségben vállalt feladataik nem engedik), akkor a szegénység és a munkanélküliség több generáción keresztül öröklődik, ami a cigány népesség aluliskolázottságát továbbnöveli a nem roma emberekkel szemben (érkező rejtett és nyílt diszkrimináció). A közoktatásban jelen lévő szegregáció növeli a társadalmi rétegek között a különbségeket és az egyenlő hozzáférést a megfelelő oktatáshoz. Mindemellett a cigány szülők, ezáltal a gyermekek nem tartják fontosnak az iskolába járást, a felnövekvő gyermekek alulkvalifikáltak lesznek, nem tudnak megfelelni a befogadó társadalom elvárásainak (gazdasági és szellemi tekintetben), emiatt tovább fokozódik a negatív diszkrimináció és a sztereotípiák sokasága figyelhető meg. A mai oktatási intézményekben nagyon fontos lenne a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek számára az esélyegyenlőség biztosítása, ezáltal a hátrányok kompenzálása. Ha mindezek nincsenek biztosítva, akkor ezek a tanulók a felnőtt életükben is a társadalom leszakadt rétegeihez tartoznak, ahol a szegénység, munkanélküliség generációkon keresztül tovább öröklődik.

18

III.

A

TELEPÜLÉSEN

ÉLŐ

CIGÁNYSÁGGAL

KAPCSOLATOS

ADATOK

ISMERTETÉSE

3.1. Település általános bemutatása, lakossági adatok

Az adatok forrását a következő dokumentumok adják: -

KSH és önkormányzati statisztikák

-

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kimutatásai

-

OFA-SZMM Telepes (2008) program szükségletfelmérése

-

Szalonna Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése

-

ÁFSZ Edelényi Munkaügyi Kirendeltség kimutatásai

-

Edelényi kistérség helyzetelemzés és operatív program

-

Edelényi kistérség komplex fejlesztési stratégiája

-

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Középtávú Stratégia és Operatív Program

-

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány lakosság életkörülményeit feltáró helyzetelemzés, és az életkörülményeket javító középtávú operatív program

-

Észak-Magyarországi regionális fejlesztési- és akcióterv

Szalonna az Észak-magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén, az Edelényi Kistérségben található. A község szép természeti környezetben, a Bódva-folyó völgyében, a Rakaca-tó és víztározó szomszédságában terül el. A 27-es számú úton érhető el, Szendrőtől 7 km-re, míg Edelénytől 21 km-re, északra található. A község területe 2008 hektár. A rendszerváltást követően körjegyzőségi központtá vált. A megyeközponttal és a szomszédos kistérségekkel

összekötő

közutak

zsúfoltak

és

rossz

minőségűek.

A

vasútvonalat

kihasználatlansága miatt nem fejlesztik, bár van vasútállomás, de többségben a távolsági autóbuszjáratot használják. A határnyitást követően Tornadáska felől megnövekedett a közúti teherforgalom, ami tovább nehezíti a közlekedést. A természeti, domborzati viszonyok a természet turisztikai és közösségi funkciókra, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági művelés számára kedvezőek. Környezeti terei, közterületei nem kihasználtak. Lehetőséget rejt magában a környezet

és

a

természet

megismerésében,

a

közösségi

fejlesztésben.

A

település

elhelyezkedéséből adódóan, a természeti adottságainak köszönhetően meglévő alternatív, természetes energia-források nincsenek kihasználva. A magasabb beruházási költség ellenére, középtávon, többszörösen megkönnyíthetné a családok terheit (növekvő energia árak).

19

Szalonna Község a 311/2007. Korm. rendelet szerint leghátrányosabb hátrányos helyzetű kistérség és 240/2006. Korm. rendelet szerint az országban leghátrányosabb hátrányos helyzetű települések közé sorolható.

SZALONNAI közszolgáltatások elérhetősége a településen élők számára: Helyben elérhetők •

Polgármesteri Hivatal

•

Óvodai nevelés (ÉMOP keretében 2009-2010-ben lett felújítva)

•

Általános iskolai oktatás 1-8. osztály, Fejlesztő felkészítés, Logopédiai ellátás, Gyermekjóléti szolgálat, Intézményi étkeztetés

•

A Körzeti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Bódvaszilas központtal működik. A szolgáltatási központ 22 községet lát el, 5 fő létszámmal. 1fő látja el a családgondozói feladatokat Szalonna, Martonyi, Meszes, Szuhogy településeken. A telephely jelenleg a szalonnai kastély egy irodájában működik minimális infrastruktúrával és korlátozott nyitva tartással.

Más településen (társulási szerződés alapján) elérhető: •

Gyógypedagógiai tanácsadás, Nevelési tanácsadás, Gyógytestnevelés

•

Anya-gyerek átmeneti otthon (1 éve a Rakacai tónál, de csak távolabbról kerülhetnek be szülők, így Szalonnáról nem)

Hiányzó közszolgáltatások: •

Korai fejlesztés, gondozás,

•

Bölcsőde

•

Családi napközi

•

Házi gyermekfelügyelet

•

Iskolai napközi

•

Családok átmeneti otthona

Helyi civil szervezetek: •

Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület (SZAKE)

•

Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete

•

Lungo Drom

Szalonnán korábban nagyon sok házban nem volt vezetékes ivóviz és csatorna. A telepen az ellátottsága elenyésző (10 db szocpolos ház), szinte nem elérhető, mivel 3 kút biztosította a családok számára a vizet. 2008 őszén kettőt leszerelnek, viszont 2009 tavasz-nyár folyamán a 20

telepes(2008) projekt keretében több mint 350 ingatlanba be lett kötve a vízellátás. Gázpalackal (nehéz beszerezni: távolság, szállítás, stb.), vagy fatüzeléssel kell melegíteni a vizet, a fűtés is hagyományos módon megoldható. A gáz ellátás a telepen egyáltalán nem megoldott, alternatív energiát nem használnak a településen, így elsősorban fával tüzelnek.

Szalonna község lakásállományának elavultságát, és egyben a tradicionális építkezés fennmaradását is mutatja, hogy a házak 28%-a 1945 előtt épült. A lakások 1/12 része viszont 1990 óta épült (telepen is több ütemben). Ez a lakásépítési ütem megyei szinten kedvezőnek mondható, ám az új lakások többsége „szocpolos” támogatással épült és nem a jólét növekedését, hanem sok esetben a szegénység konzerválódását jelenti.

A Gedeon Kastély műemlék épületben van a teleház, az elavult állományú könyvtár, a családsegítő-gyermekjóléti iroda, és a SZAKE Információs és Szociális Iroda. Szalonna központtal működő körjegyzőség közigazgatási közszolgáltatási feladatainak ellátásában érintett önkormányzatok: Szalonna, Martonyi, Meszes.

Az önkormányzattal munkaerő-piaci szolgáltatások területén többek közt a közfoglalkoztatásban („Út a munkához” program”), a munkanélküli regisztrációban együttműködő partner: ÁFSZ ÉMRMK Edelényi Kirendeltség. Szalonna község demográfiai mutatói: Szalonna Állandó népesség száma

1086

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

52

Állandó népességből a 3-5 évesek száma

43

Állandó népességből a 6-14 évesek száma

127

Állandó népességből a 15-18 évesek száma

62

Megfigyelhető a településen a fiatalok nagyfokú elvándorlása, ezáltal a település egy elöregedő községgé válik. A 15-18 évesek között is megfigyelhető, hogy a középfokú tanulmányok befejezését követően már nem térnek vissza a településre, számuk mindösszesen 62 fő, aránya pedig 6,73%.

21

Szociális helyzet a településeken Szalonna 148

Ebből tartósan munkanélküli

54

Rendszeres szociális segélyhez jutó háztartások száma

57

Rendszeres szociális segélyt kapók száma

96

Gyermek után igényelt rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

182

ebből

Munkanélküliek száma a településen

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak hhh-

43

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

139

Forrás: közoktatási esélyterv 2008 A községben a gyerekek több mint fele után igényelnek gyermekvédelmi támogatást. Magas tehát a HH, de viszonylag magas a HHH arány is. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szülei kis arányban nyilatkoztak, illetve a nyilvántartás egységesítése hiányzik. A községben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma így nem pontosan meghatározható.

Szalonna Lakónépesség (18-59 év)

640

Regisztrált munkanélküliek száma a településen (fő)

172

Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúak között (%)

97

Ebből tartósan munkanélküli (fő) Tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek között (%) Háztartások száma (db) Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (db)

26,88%

56,40% 373 117

(a nyugdíjas családok nélkül) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

31,37% Forrás: www.terport.hu/2007-es adatok

Magas a munkanélküliség aránya, a 18-59 év közötti lakosságot tekintve a munkanélküliek becsülhető száma 172 fő regisztrált, illetve kb.20-30 fő nem regisztrált, összesen kb. 200 fő, mely az aktív korú lakosság közel egyharmada. A regisztrált munkanélküliek közül a 180 napon túli munkanélküliek aránya 26,88%. A foglalkoztatottak nélküli (a nyugdíjas családokat nem számolva) háztartások aránya 31,37%.

22

Település

Lakónépesség száma

Szalonna

1086

Legfeljebb ált. iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 44,6

Alacsony státuszú Rendszeres lakosok aránya (legfeljebb munkajövedelemmel ált. iskolai végzettséggel nem rendelkezők rendelkezők, rendszeres aránya az aktív munkajövedelemmel nem korúakon (15-59 rendelkezők aránya az évesek) belül aktív korúakon belül) 58,3 37,2 Forrás: NFÜ LHH adatbázis

A táblázatban jól látható, hogy az általános iskolai végzettségű aktív korúak aránya magas 44,6%. A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül a községben rendkívül magas. A környező településekhez képest a legkedvezőbb a helyzet Szalonnán (a legrosszabb az arány Martonyiban, közel 72 %-al). Országos viszonylatban a munkaerő-piaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján, 2010. szeptember (ÁFSZ): - A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is ÉszakMagyarország (20,1%) és Észak-Alföld (19,5%) esetében a legmagasabb. - Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 22,3%, miközben a fővárosi arányszám csak 5,8% volt. - A negatív munkaerő-piaci helyzet egyre romlik, így a családok megélhetése a szociális rendszer megcsonkításával még inkább alapvető fenntartási nehézségekbe ütközik, ezáltal is növelve a „megélhetési bűnözés” Szalonna ellátásának adatai Esetszám Alapellátás Védelembevétel Átmeneti nevelés Családba fogadás Pártfogói felügyelet Lezárt esetek száma Új esetek száma Összes eset

2005 62 9 0 1 4 39 6 76

2006. 38 6 0 0 2 37 4 46

2007 11 6 0 2 2 9 2 19

2008 6 4 0 0 2 0 0 12

2009 8 5 1 0 2 0 1 17

2010 7 5 1 0 2 0 3 18

23

Családsegítés ellátásának adatai Családsegítős esetek

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

Családok száma Felnőttek Gyermekek száma Új esetek száma Lezárt esetek száma Összesen család Szünetel Lezárt esetek száma Összes személy Összes eset

34 52 50 0 18 16 0 0 0 0

16 46 48 14 21 9 38 8 66 112

9 28 29 10 10 9 9 5 112 116

9 17 28 0 0 9 2 1 121 121

10 15 27 2 1 10 2 119 115

9 18 25 1 0 9 1 0 122 112

A szolgáltató által az adat-halmazból levont következtetések: •

nőtt a stabil munkanélküliek száma,

•

nőtt a halmozott, problémás családok száma,

•

változott a probléma megoldás,

•

egyre inkább felkeresik a szolgálatot a problémákkal és kevésbé van idő családlátogatásra

•

minőséget tekintve, többet ér egy családlátogatás, mert komplexen lehet a helyszínen kezelni a ügyet

•

a megelőzést tekintve, kevesebb idő jut a családokra,

•

csoport indításával nagyobb hatást lehet elérni, melyre korábban volt is kezdeményezés: idő, szakember és forrás hiányában 1 év után abbamaradt

Lakosság képzettség szerinti megoszlása A regisztrált munkanélküliek között a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát (41%), majd a szakmunkásképzőt végzettek (26,3). A szakközépiskolát végzettek teszik ki a munkanélküliek 3%-át. A nyolc általánost el nem végzettek aránya a munkanélküliek között (19%) jóval magasabb, mint a megyei (11%) átlag.

Szakmunkás; 237 fő; 22%

Ált. iskola; 325 fő; 31%

Gimnázium vagy szakközép; 87 fő; 8%

Egyetem vagy főiskola; 16 fő; 2% 8 ált.-nál kevesebb; 394 fő; 37%

24

Az alacsony képzettségi fokú népesség döntő hányada a roma lakosság köréből kerül ki. A rendszeres szociális segély sok családnak egyik meghatározó jövedelme. Egy térség település munkaerő-piaci szempontjának vizsgálatakor, fontos szerepe van. A rendszeres szociális segélyben részesülő férfiak gyakran a feketegazdaságban vagy alkalmi munkavállalással történik a jövedelemszerzés, ezzel kiegészítve a „családi kassza” bevételét. A település súlyos problémája, hogy a munkanélküli népesség jelentős hányada, helyzeténél, képességeinél fogva, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben van másokkal szemben. A problémát kiváltó okok: sok a képezhetetlen munkanélküli, (befejezetlen 8. osztály), a szakképzetlen munkanélküli (vagy nem piacképes

szakmával

rendelkező),

hátrányos

helyzetű

álláskeresők

diszkriminatív

megkülönböztetése figyelhető meg munkáltatói részről. Idős és fogyatékos emberek számára akadálymenetesítés, a közlekedés, a kommunikációra alkalmassá tett környezet hiánya teljes kiszorulást jelent a helyi közösségi életből, a munka világából: idejük nagy részét a lakásban töltik.

Családszerkezet Szalonna Családok száma

298

Háztartások száma

373

Sokgyermekes (3 és több) családok száma

26

Sokgyermekes (3 és több) élettársi kapcsolatok száma

4

5 év alatti gyermeket nevelő családok száma

47

Egyszülős, 5 év alatti gyermeket nevelő családok

14

A településen a 3 és ennél több gyermeket nevelő családok száma 26. Az 5 év alatti gyermeket nevelő családok és egyszülős családok száma 61, amely a családok számának arányát tekintve 20,46%.

Az általános iskolát az önkormányzata társulás formában működteti. Az iskola székhelye Szalonnán van. Az intézményben 191 tanulóból 140 hátrányos helyzetű (HH), 92 halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), de látható hogy a szülői nyilatkoztatás részleges, nem beazonosított az összes HHH tanuló. Ezáltal a tanulók rendkívül nagy szocio-kulturális hátránnyal érkeznek az iskolába. Az iskola a hátrányok leküzdése érdekében cigány kisebbségi nevelést és oktatást szervez, továbbá képesség-kibontakoztató programot működtet. A pedagógiai munka során az HHH tanulóknál hangsúlyt fektet az intézmény az egyéni fejlesztésre. 25

A tanulók motiválása céljából az iskola részt vesz az „Útravaló” pályázaton (4 tanuló). 1. osztályos tanuló: 18 fő, ebből 17 HH, 12 HHH tanuló, az évfolyamon 1. osztályban történik az oktatás.

A bölcsődei szolgáltatás és az óvodai férőhely hiánya (több az óvodás korú) miatt a szocializációs problémákból eredő hátrányok a közoktatásban fokozódnak. Nőnek a társadalmi távolságok, a feszültségek és konfliktusok, egymás meg nem értése. Az adott népességben a hátrányos helyzetűek aránya 74%, a HHH 42%. A családok egy hányadának nem jó az óvodával a kapcsolata, a bizalom és együttműködés hiányzik. Minden évben sok (5-15) cigánygyermek maradt ki az óvodából.

Az iskolába eleve hátránnyal érkező gyermekek beilleszkedése megoldatlan, az alapismeretek hiánya negatív szocio-kulturális jellemzőkké, szegénységi kultúrává válik. A gyermekek többsége számára feloldhatatlan problémát jelent a frontális oktatási rendszerben gondolkodás, mely túlzottan teljesítmény-orientált, ezért gyakori a lemorzsolódás, az alacsony teljesítmény, a „burkolt” eredménytelenség. A hátrányos hátterű családok nem képesek biztosítani gyermekeiknek a készségeket és jártasságokat a sikeres iskolai pályafutáshoz. Nincs esélyegyenlőség a középiskolához való hozzáférésben sem. Továbbtanulást nehezíti a rossz közlekedés, az intézmények elérési lehetősége így korlátozott. Nyelv és számítástechnikai oktatás nehezen elérhető.

Közoktatás problémája, hogy a családok bizalmatlanok az iskolával és a pedagógusokkal szemben. Nincs partneri kapcsolat, hiányzik a modern pedagógiai szemlélet és eszköztár. A munkanélküli családokban nincs stabilitás, nem adott a társadalmi integrációhoz szükséges támogató háttér. A középosztálybeli és tehetősebb szülők – főként nem roma – szülők más településre viszik tanulni gyermekeiket, így az iskola létszáma csökken, és 90%-ban roma tanulókat tanít.

3.2. Település roma lakosságára vonatkozó adatok

A halmozottan hátrányos helyzetűek nagy arányban etnikailag szegregált lakókörnyezetben él Szalonnán, számuk azonban csökken, tendencia, hogy a családok a falu „vegyes” lakosságú részébe költöznek. Ezt a cél szolgálta a Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület

26

(továbbiakban: SZAKE) 2009.03.01-én indult és 2010.10.31-ig tartó telepes (2008) programja, mely során a szalonnai Újtelepről költözhettek ki fiatal párok, akiknek 0-18 éves gyermeke van. A telepi lakókörnyezet súlyos problémaként jelentkezik és fokozza a gyermekek hátrányait. A SZAKE a Szalonna községben és az Újtelepen részletes felmérést készített. A szegregátumban többségében különböző állapotú „CS”lakások vannak, melyek több ütemben épültek: 1972 (7 db), 1980 (6 db.), 1982 (8 db). A telepen új lakás csak „szocpolos” találhatók, melyek megjelenése nem sokban különbözik a „CS” lakásoktól, illetve a környezet is rombolja az összhatást.

Az Újtelep többnyire (különböző ütemben épített) „CS” lakásokból (21 db.) áll, párhuzamosan két sorban egymással szembe építve. Jellegzetessége, hogy elkülönülnek a komfortosabb „szocpolos” házaktól. A „sornak” nincs összeköttetése a szemben lévő iskolával, és kúriával, így a település központi részével. Kerülővel, az elhasználódott úton lehet „kijutni” az Újtelepről. A „CS” lakások jelentik a telep legrosszabb részét, teljesen korszerűtlenek, rossz állapotúak 1-2 helységben több generáció él együtt. A „CS” lakások minimális „telkén” nem lakás céljára szolgáló barakkok vannak, melyekben fiatal párok, gyerekek élnek. Az épületek életvitelre alkalmatlanok. Földpadozat, komfort-nélküli szükséglakás, melyben nincs külön szoba. A lakások kicsi ingatlan terület, „kertek”, kocka épületek, alacsony közműellátottsággal. Az épületek többsége elavult, rossz állapotú. Nincs bent víz, csatorna, fűtés és melegvíz (gáz). A környezet elhanyagolt, közösségi tér és játszótér nincs (csak az utca), szomszédsága rendezetlen tarló.

A telepi lakások túlzsúfoltak, több generáció lakik együtt, a házak jellegéből fogva („CS”) folyamatosan amortizálódnak. A családok többsége nem képes (nincs forrás) otthonuk karbantartására, így toldozgatják/foltozgatják. Nagyobb szél esetén a háztetők komolyan megrongálódnak, amikor a helyi roma vezetők krízis kezelésére, és érdekérvényesítő képességére van szükség a probléma megoldáshoz. Az újtelepi cigányok többségénél a harmadik generáció születik bele munkanélküliségbe, a „feketemunkás életre”. A szakképzettség és a munkakultúra hiányai, illetve a szocio-kulturális hiányok rontják helyzetüket. Iskolázottság és szakképzettség alacsony, ami eleve szűkíti, az amúgy is rossz munkaerő-piaci lehetőségeket.

A hátrányos helyzetű családok aktuális szükségleteire reagáló, integrációs és esélyegyenlőséget elősegítő család-integrációs program nincs. A felnőtt lakosságra jellemző alacsony képzettségi szint a segéd és betanított munka betöltésére teszi alkalmassá a hátrányos helyzetűeket, a romákat. Konzerválja a szegénységet, a társadalmi kirekesztettséget. A szociális rendszer, az alacsony 27

minimálbér, az alacsony bérezés szegénységi csapdába sodorja az egyéneket. Aktív korúak többsége munkanélküli, a családok főleg segélyekből élnek, természetes életformává vált. Szalonnán a cigányság szociális helyzete a rossz országos szinthez képest, is jóval súlyosabb. A kistérségben a roma népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. Szalonnán a roma kisebbség aránya 31% az összlakossághoz viszonyítva, ami a kistérségi átlagnál (24%) magasabb. A telepen 99%-os. A családsegítő és gyermekjóléti feladatokat ellátó (utazó) szakembernek voltak kezdeményezései, kisebb pályázatai, de a társulási formában működő intézmény nem motiválja alkalmazottait az innovációra. Az egyszemélyes próbálkozások elhaltak: forráshiány, és szakember (eszköz és módszer) hiány.

Számszerűsített, konkretizált helyzet: • A romák körében 76 %-os a munkanélküliség • 190 fő nem megfelelő képzettségű • 133 fő nem képes megfelelni a munkaerő-piac másodlagos elvárásainak • 29 fő nem rendelkezik általános iskolai képesítéssel, ebből 14 főnek van 4 osztálya, 15 főnek van 6. osztálya • 150 fő nem rendelkezik szakképzettséggel, 40 főnek nem piacképes szakmája van Roma családok aránya Szalonna Lakónépesség (fő)

1048

Roma népesség (fő)

188

Roma népesség aránya (%)

17,94%

A 2001-es népszámlálás adatai alapján23 17,94%-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó 2001-es népszámlálási adatok önbevallásra alapulnak, a nemzeti hovatartozásra vonatkozóan nem volt adatszolgáltatási kötelezettség, ezért a kutatók egybehangzó véleménye szerint a népszámlálási adatok nagyon alábecsülik a roma lakosság arányát, országos szinten a 2003-as országos cigánykutatás adatai szerint a romák valós száma kb. háromszorosa a népszámlálásban található értéknek. Ez alapján a KSH kimutatás alábecsli a valós értékeket, a helyi szakemberekkel való egyeztetés alapján valósabb arányérték állapítható meg.

23

www.ksh.hu

28

Kamatos-pénz, uzsorakamat: szegénységi csapda egyik fontos tényezője. A családok széthullása: főként a fiatalok körében (korai gyerek-vállalás) a csonka család általános jelenség, ami az alapvető szociális biztonságot ássa alá, és konzerválja a szegénységi helyzetet. A korai gyerekvállalás miatt kimaradnak a középiskolából, ami meghatározza szociális helyzetüket.

Szalonnán 2000. január 01-től működik Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, négy kisközségi önkormányzat társulásaként, integrált intézményként. Martonyi, Meszes, Szalonna, Szuhogy településeken ellátva a házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést, 5 fő létszámmal. Intézmények vezetője: K.I.Irén, aki családgondozói feladatokat is ellátott.

Az aktív korú, rendszeres szociális segélyen élők létszámnövekedése, és a központi forráscsökkenése a családgondozók túlterheltségét eredményezte. A gyermekjóléti szolgálat az alapellátáson belüli az ellátandó ügyfél/eset létszámot csökkentette, és többségében maradt a védelembe vétel. Az átmeneti elhelyezés területén az esetszám nagyon megemelkedett. A családok romló állapota, a szocializáció hiánya vezetett a negatív tendenciához. A Családsegítő Munkacsoportba tartozó eseteket egy részét lezárták, és az alapellátás egyes esetei maradtak, akik rendszeres szociális segélyen élnek. A rendszeres szociális segélyen élők létszám növekedése mutatója a családi problémák sokszorozódásának, ami a gyermekek közoktatási teljesítményében is megmutatkozik.

Közösségi, kulturális hiányok: •

a roma hagyományok, autentikus értékek kihalóban vannak,

•

iskolai nyári táborok, programok nem elérhetőek a családok számára

•

az iskolában nincs napközi

•

baráti körök szűkülnek, a kapcsolatok felületessé, „egyszerűvé” vállnak,

•

egyedül nyugdíjas klub működik (roma nélkül),

•

nincs művelődési ház, a kúria jelenleg nem alkalmas rá, műemlék és 3 önkormányzat tulajdona,

•

munkaerő-piaci szakember, szolgáltatás, program távolabbi, nagyobb városokban érhető el,

•

a korábbi kulturális kezdeményezések elhaltak,

•

nincs hagyományőrző művészeti csoport.

29

IV.

A TELEPÜLÉSEN VÉGZETT KUTATÁSOM ISMERTETÉSE

Szalonna olyan község, ahol hiányoznak az alapvető-, a társadalomban elvárható köz- és egyéb szolgáltatások, az információ elzárt, az oktatás-nevelés feltételei korlátozottak, a fiatalok továbbtanulási lehetőségei behatároltak. Alapvető kompetenciák, társadalmi ismeretek, a munkaerő-piaci integrációhoz szükséges foglalkoztathatósági tényezők hiányoznak, melyeket az egyénnek lehetősége lenne elsajátítani. Szalonnán egyedüli integráló erő, a leszakadó vidék kirekesztett helyzete ellen tevékenykedő Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület. A szakdolgozatban a SZAKE projektjein keresztül kívántam vizsgálni a roma integráció kérdését, így a kutatásomat az „Otthon akarunk élni” c. telepes(2008) pályázathoz kapcsolódva készítettem el.

4.1. Az empirikus vizsgálat alapja, módszertana

A kutatás előkészítése: • Empirikus vizsgálatot megelőzően adatok és dokumentumok elemzését valósítottam meg. Az adatokat összegeztem, hogy felkészüljek az interjúkra. • Feltérképeztem a szalonnai programban dolgozó személyek körét, a programokkal érintett lakosságot, a célcsoportot.

A kutatás módszertana: (1) Dokumentum és adatelemzés, szekunder információszerzés: a meglévő adatbázis, településre vonatkozó információk összegyűjtése és elemzése, az empirikus interjús vizsgálat elméletei megalapozása, hipotézisek felállítása. (2) Saját adatgyűjtés – primer információszerzés: adatfelvétel a célcsoportba tartozó gyerek, serdülő és fiatalokkal, szülőkkel, és helyi humán szakemberekkel folytatott interjús adatfelvétel.

A kutatás során: egyéni interjúk, fókuszcsoportos interjú, kérdőív és adatlap és szervezeti adatbázis feldolgozása, összevetése az interjúkkal: • Nem formális beszélgetések: települési lakosok, önkormányzati dolgozók, telepi családok • Célzott interjúk és azok feldolgozása: költöző családok, nem helyi részprojekt-vezető, helyi roma vezető

30

4.2. A kutatásból nyert adatok, információk bemutatása

A kutatás hipotézise: A szalonnai cigányság életviszonyaira a társadalmi integráció sajátos helyzete jellemző, melyet nagyban befolyásolta a községben 2002-ben megindult önszerveződés, majd az azt felfedező, és fejlesztő külső humánerő-forrás belépésével megvalósuló komplex vidékfejlesztési program.

Ezáltal a kutatás célja: • a szalonnai helyi közösség, a cigányság sajátosságainak feltárása és bemutatása • a szalonnai programok fejlesztéseit megvalósító különböző státuszú és érintett személyekkel készített interjúk alapján a fejlesztések bemutatása • a szalonnai programok fejlesztésével érintett, főként a telepes program által a szegregált életkörülmények közül kiköltözött családokkal készített interjúk alapján a fejlesztések bemutatása

A kutatás során az alábbi SZAKE dokumentációt vizsgáltam: • UNDP Cserehát Program szalonnai projektdossziéja, a „BABA-HÁZ” családi Integrációs Központ kialakítása pilot-projekt dosszié • az „Otthon akarunk élni” c. projekt (2008-ban készült) pályázati dokumentációja • Telepes projekt megvalósítása során nyert adatok, információk, szükséglet- és helyzetfeltárások • Telepes projektet bemutató egyéb releváns dokumentumok, a pályázat negyedéves beszámolói • A tervezett vagy megvalósítás alatt álló fejlesztések dokumentumai A kutatás során az alábbi személyekkel, és családokkal interjúztam: • M. család: a telepes program eredményeként integrált környezetbe költöző 8 fő (2 felnőtt, 6 gyerek) • L. család: a telepes program eredményeként integrált környezetbe költöző 3 fő (2 felnőtt, 1 gyerek) • K. család: a telepes program eredményeként integrált környezetbe költöző 3 fő (2 felnőtt, 1 gyerek) • Arday Zsolt lakhatási, szociális és egészségügyi részprojekt-vezető

31

• Horváth Zsolt önkormányzati képviselő, helyi roma vezető, a SZAKE alapító tagja, a helyi roma futball csapat edzője, a fejlesztési projektek „atyja”.

Az interjúk készítéséhez szempontrendszert alakítottam ki, mind a megvalósító mind a célcsoport számára hasonló tartalmat feltárva, ezáltal biztosítva a fókuszcsoportos vizsgálatot. A családokkal az interjúkat a saját életterükbe vettem fel, tehát az integrált lakhatási környezetbe, illetve megtekintettem a régi „otthonokat”, a zsúfolt és lelakott „CS” lakásokat.

Egyesületi dokumentumok alapján Az Újtelepen fokozottan jellemző volt az alacsony iskolai végzettség, mely a munkaerő-piacra való bejutást nehezíti: gimnázium/szakközépiskolát végzett (érettségizett) két fő volt a telepen, több a nyolc általános iskolai végzettségnél kevesebbel rendelkező, és kevés a szakmával. A szakképzési programok (HEFOP, Lépj egyet előre) valamit javítottak a helyzeten, de a munkaerőpiacra nem jelentenek egyértelmű érvényesülési lehetőséget. A szakközépiskolába kerülők lemorzsolódtak. Az alacsony képzettségi szint segéd és betanított, alkalmi és fekete munka betöltésére teszi alkalmassá a romákat, tehát konzerválja a szegénységet, a társadalmi kirekesztettséget. A szalonnai telepes(2008) pályázati program ezen a helyzeten javított, mivel jelenleg 6 fő érettségizett van, további 4 fő jár levelező érettségi képzésre, több mint 20 fő piacképes szakképzettséget szerzett.

A foglalkoztathatósági szint javításához több személyiség tényező is közrejátszik. Azt tapasztaltam, hogy a személyiségkép, képességek és készségek alapvetően meghatározzák nem csak Szalonnán, hanem az egész országban a szegregált körülmények közt élő szegénycsaládok, cigányok életlehetőségeit. A hátrányos helyzetűeknél, így szalonnai telepi cigányok többségénél harmadik generáció születik bele munkanélküliségbe: munkakultúra- és szociokulturális hiányok rontják helyzetüket, a vidéki kirekesztettség pedig eleve megakadályozza a munkaerő-piaci integrációt, az információkhoz való hozzáférést. A kulcsképességek-fejlesztése több éves folyamat, melyet a SZAKE elkezdett és az eredményei már meglátszanak. A telepről kiköltöző családokat segítik továbbra is, munkát biztosítanak számukra, a projektben létrejött Kft.-én keresztül.

A szalonnaikra általában jellemző, hogy alacsony a kommunikációs készség, sok a visszahúzódó, önbizalomhiánnyal küzdő személyiség. A kisebbségi lét negatív vonzatai (pl. előítélet), a sorozatos kudarcok bizalmatlanná, bizonytalanná tették a hátrányos helyzetű embereket. 32

A szalonnai programokban a közvetlen bizalmi légkör hatására a célcsoport tagjai nyitottabbá váltak, mernek megnyilatkozni, önmagukat próbára tenni. Az információhoz való hozzáférés javult, így bővültek a társadalmi kapcsolatok.

Az újtelepiek életvezetési stratégiáját a biztonsághiányos kötődési minta idézte elő: az ismeretlennek és veszélyesnek hitt helyzetek elhárítása jellemző. Számukra az iskolai és munkahelyi közeg szociális elvárásai nehezen teljesíthetők, hiszen többségüktől távol állnak az ismert, követett és elfogadott szociális minták. A SZAKE munkagyakorlatot és különböző fejlesztő felkészítést és tréninget tartott a célcsoport számára, és pozitív példákat tud felmutatni, mely motiválhatja a közösség többi tagjait is.

Az iskolai, és a munkaerő-piaci sikertelenség a teljesítmény, teljesítés hiánya a „feleslegesség” érzését kelti, mely az előítéletekkel és a diszkriminációval koncentrálódva az „önhibás” életforma és életmód megerősítését eredményezheti. A személyiség torzul, az értékrend teljesen eltávolodik a társadalmi elvárásoktól, és a szegénységi kultúra sajátos egyéni-közösségi pszichés állapotot, érzékenységet alakít ki. Identitás-zavar és a konzerválódott negatív társadalmi helyzet a személyiség leépüléséhez vezethet, így a hátrányos helyzetű családokba születő gyermekek eleve korlátozott esélyekkel indulnak neki életpályájuknak.

Interjúk 1. Arday Zsolt A szalonnai telepes programban nem vett részt a tervezésben, az indulást követően 5 hónappal csatlakozott. MTA Gyerekszegénység programjában dolgozik, a telepes programban a szociálisegészségügyi és közösségfejlesztési, valamint a lakhatási részprojekt irányítása volt a feladata szociális munka eszközrendszerével. Az interjú megállapításai: - Megalapozott program: egy telepes pályázat akkor lehet hatékony és sikeres, ha elő van készítetve. A szalonnai pályázatot jól előkészítették, több éves munka van benne. Nagyon fontos, hogy a helyiek magukénak is érezzék a fejlesztést. - Családok és a közösség: a szalonnai projektben több ponton résztvevő a helyi közösség, és nem csak célcsoportként. A helyi közösség erős, a személyes kapcsolatnak jelentőség a közösség életébe való bekapcsolódást is jelenti. A program innovatív és tényleg vidékfejlesztő, mivel a szakmai stábba több helyit, telepi romát, bevon, és tulajdonképpen szakemberekkel együtt hozzák meg a döntéseket. Fiatal érettségizett, aki eddig sikertelenül próbált belépni a munkaerő-piacra, a program által kapott lehetőséget. 33

A telepi résztvevőknek viszont nagyon nehéz ez a szerep. A közösségi programok jelentősége kiemelendő, hiszen ezen térben kompetenciák fejlesztése valósul meg, eddig nem tapasztalt élmények, miközben a szakmai stáb tagja a lakossággal együtt vesz részt a programokon. - Kommunikáció, szociális munka: Nyílt és őszinte kell, hogy legyen, elfogadó és partneri, csak így lehet a közösséggel elfogadtatni. Fontos a tájékoztatás, a fórumok, összejövetelek, a közvetlen beszéd. A telepiek, de a vidékiek is korlátozottabb nyelvi kóddal kommunikálnak, és az információktól elzárva élnek. A szociális munka során az egyének és a közösségek helyi szükségleteit kell alapul venni, ugyanis vannak területek ahol meglepően nagyobb támogatás kell (pl. űrlapok kitöltése, értő olvasás), de vannak, ahol (pl. felkészítő foglalkozásokon aktív részvétel), könnyebben megy az együttműködés. - Pályázati rendszerek tönkre teszik az eredményeket, bizonytalan a finanszírozás, nincs központi módszertan és együttműködés szervezése a telepes pályázatok közt. A civilek helyzete amúgy is rossz, főként egy ilyen roma egyesületnek, akinek nincs más támogatója csak a pályázat, és egyre több a felvállalt feladata. - Önkormányzat együttműködés: a partnerséghez nyitott vezetők kellenek, mely Szalonnán részben meg van. A polgármester szerepe volt a döntő, aki támogatta a programot, még ha tartott is tőle. Sokan irigyei az eredményeknek.

2. Horváth Zsolt A SZAKE egyik alapítója, a szalonnai futball csapat edzője, önkormányzati képviselő, a célcsoport foglalkoztatója a telepes(2008) projektben létrehozott Nádas-Tranzit Kft. ügyvezetője. Emellett több éve segíti nem csak a helyiek dolgait, és 28 éve dolgozik a MÁV-nál vasutas kocsi ellenőrként. Az interjú megállapításai: - A futball volt az alapja mindennek, a fiatalok fegyelmezettségét kellett javítani, a sportszerűségre nevelés az élet más területén is hatással volt: a cigány fiatalok egyre inkább tudtak alkalmazkodni a környezetükhöz -

A UNDP cserehát Program segített elindulni, ez volt az első komoly pályázat. Ennek a hatására sikerült szakemberekkel közösen kidolgozni a telepes programot. Eredményes akkor lehet pályázat, ha a helyiek és a külső szakemberek együtt valósítják meg.

- Saját élményből való indíttatás is volt a telepes program, hiszen a saját gyerekein is érezte a különbséget, a telepen és az integrált környezetben felnőtt között. A pályázat mégis nagy dilemma volt, mert nem tudták elképzelni milyen egy ilyen pályázat, hogy kell megvalósítani, és egyáltalán mit fognak az emberek hozzá szólni. 34

-

A helyiek viszonyulása először ellenséges volt, nem nézték jó szemmel, hogy cigánycsaládokat költöztetnek be a nem roma emberek mellé. Nagyobb volt a pletyka, és a félelem, mint amit el tudott érni a pályázat. Igazából ennyi pénzből, főként a „szoc.pol.” eltörlését követően nem lehet telepet megszüntetni.

- Lakossági fórumok, konfliktusok kezelése nagy kihívás volt. A családok, a telepiek is támadtak és az önkormányzat a többség oldala se volt elfogadó. A lakossági fórumoktól félt, de nagyon jó tapasztalat volt, és utólag fontosnak tartja. - A pályázatban eredetileg 10 újépítésű házat tervezek, viszont megszüntették időközben a „szoc.polt” és az ÁFA is nőtt, így ennyi házra már nem volt lehetőségük. A kiválasztás nem volt egyszerű feladat, végül a legsűrűbben élők, a legrosszabb lakó-állapotú fiatal házaspárokat, gyerekeseket költöztették ki. - Megfigyelhető, hogy a mélyszegénységben élő családok számára mit is jelent a házhoz való jutás lehetősége, nagy ugrás, amúgy semmi esélyük nem lenne, tovább élnének a nyomorúságban, a lecsúszás és a bűnözés felé. A képzéssel és a munkával teljesen megváltozik minden. Nehézség, hogy nem mindent tudnak, hogy kell élni (pl. takarékosság problémája, hitelt vesznek fel bútorra) ilyen új lakásokba. - Összesen 40 főt vontak be a programba, de több embernek segítettek, az iroda senkit sem küldött el. Sikerült képzésbe vonni és szakmát szerezni több területen: burkoló, hegesztő, dajka, falazó-kőműves, fodrász. A képzés sikeres elvégzését követően a Nádas-Tranzit Kft. 17 főt foglalkoztatott munkaszerződéssel. - A tanoda program most indult, nagyon nagy-dolog, ahogy a lerobbant csűr épületet teljesen átalakították tanodává. Általános és középiskolás tanulók egyaránt részt vehetnek, ami segítséget nyújt számukra a továbbtanulásban. Helyi cigány is van a tanárok közt, aki a telepen lakik: az önkormányzattól az iskolában nem kapta meg a tanítás lehetőségét – mert roma- „de mi megadtuk neki, így bizonyíthat a falu számára.” - Babaház: a gyerekeknek kicsiknek szeretnének programot indítani, miközben az anyák elmehetnek dolgozni és tanulni. Később ők maguk is dolgozhatnak a gyerek programban, ahol a legkisebbek is korán nevelést kapnak. -

A telepes pályázat végére nagyban változott a helyi lakosok hozzáállása, megítélése a program iránt, mert látták azt, hogy nagyon sok mindent az ő érdekükben tesznek. Bár sok dologban bizalmatlan a település egy része, mert cigányok csinálják a programot. Visszajelzés, hogy van olyan paraszt néni, aki a lakásához feljött megköszönje: rajta a vízbekötés nagyon segített.

35

3. M. család A telepről való kiköltözéshez más lehetőségük nem lett volna, nagyon zsúfolt, szinte élhetetlen körülmények közt éltek. A szülő és 6 gyerek költözött fel a parasztházba, amit teljesen komfortosítottak és felújítottak, így kapták meg bérlakásként. A bérlakás azt jelenti, hogy nyitottak egy takarékkönyvet, amibe havonta kell befizetni 2.500 Ft-ot, és az az övék marad, ha kell valami a házra. - A telepiek közül a legrosszabb körülmények közt éltek, a két gyereknél krónikus betegség is jelentkezett emiatt. - A családfő 8 iskolát szerzett, majd a telepes programban szerzett csőhálózat szakmát, és dolgozott az egyesületnél és a Kft.-nél is sokáig. - A feleségnek kevés iskolája van, az egyesület korábbi programja során szerezte meg a 8 osztályt. Szeretne később tanulni, de jelenleg a gyerektől nem tud. A szociális munkás győzködi, hogy menjen el levelező érettségire. A cigányok nem szereznek elég iskolát, mert korán kell az életet elkezdeniük, otthon segíteni, párt választani a megélhetés miatt. A családban együtt könnyebb volt boldogulni. Ha nincs segítség nem lehetett volna nekik sem előbbre jutni. - Nincs munkalehetőség a térségben nagyon nehéz és sokszor a feketemunka jobban megéri, egyedül az egyesület és a Kft. tudott rendes munkát adni. - „Szoc.pol.” támogatással becsapták annak idején a családjukat, így ők nem tudtak volna annak segítségével kijönni a telepről. Nem tudták, hogy a pályázati programba beférhetnek. - Lakossági fórumon tájékoztatták a telepen élőket a programról. Személyesen is felkeresték őket tájékoztatót tartottak a családoknál, és, felmérést készítettek a helyzetükről. - Szociális munkások és az iroda nagy segítséget jelentett. Nem csak a lakáshoz jutásban, hanem minden téren, főként az ügyintézésekben. - Az új lakásnál a szomszéd nem fogadta el őket, még a lakását is meghirdette, főleg a gyerekekkel volt gondja, de aztán megbékélt és most már minden rendben van. - A gyerekek nehezen integrálódtak és közösségi kapcsolatok szűntek meg. Nem volt olyan, hogy bárki bármikor átjöhet, nem volt olyan sok gyerek a környéken, nehéz volt a telepi élet után egy másikra át állniuk.

4. L. család A telepen egy fészerben, azaz egyhelységes „putriban” laktak az egyik „CS” lakás udvarán, egy 7 hónapos gyerekük van. Az ikerház egyik lakásába költözhettek be, nagyon szépen berendezték otthonukat. Az új lakást bérlakásként használják 36

-

Istvánnak volt szakmája, de főként a közmunkából és feketemunkából volt keresete. A futball csapat játékosa.

-

Amanda korán abba hagyta az iskolát, a megszokott szalonnai történet, miszerint nem szerzett szakmát, érettségit, korán gyereket vállalt.

-

István központi és vízhálózat szerelő tanfolyam elvégzését követően a Nádas-Tranzit Kft.nél dolgozott. Amanda érettségi képzésbe kapcsolódhatott be, és önkéntesként joginformációs asszisztensként is dolgozhatott a SZAKE irodában.

-

A szociális munkások mindenben segítségükre voltak, az ügyeiket képviselték. Mindig, minden problémával a telepesben dolgozók a rendelkezésükre álltak, de jelenleg még nem tudják milyen munkaehetőségük, megélhetésük lesz.

5. K. család A telep egyik „szoc.pol.” házában laktak, a második legtöbben éltek a komfort nélküli házban. Egy helységben többen, nem tudták a fiatal házasok életét élni. A telepes program által az ikerház egyik lakásába költözhettek be, teljesen modern lakásba, ahol új életet kezdhettek. -

Gábor munkagyakorlatot szerezhetett, és OKJ a hidegburkoló tanfolyam elvégzését követően a Nádas-Tranzit Kft.-nél dolgozott a telepes program ideje alatt.

-

A telepes program segítsége nélkül semmi esélyük nem lett volna kiköltözni.

-

Judit nem roma, így nehezen fogadták el, hogy cigányhoz ment férjhez. A szüleivel nem tartja a kapcsolatot.

-

Gábor úgy érzi, hogy sikerült komolyodnia amióta a programban vesz részt.

-

A sokáig nem tudták, hogy ők költözhetnek be, a költözés után a bérlakást berendezték, és nagyon szeretnek most már itt lakni.

-

A szociális munkások nagyon készségesek. Az iroda jó hogy létrejött, mert mindenben segítenek, és könnyebb a dolgokban előre jutni, eligazodni. Az önkormányzattal is jobb így az együttműködés, ott is segítenek az érdekképviseletben.

4.3. A kutatási eredmény összegzése

A hiányok, a megfosztottság, a negatív megítélés és a kirekesztettség, mind determinálják az óvodai-iskolai sikertelenséget, a megfelelő képzettség megszerzését. Szalonnán és így a vidéki, nagyobb lélekszámban romák lakta településeken csökkennek a szolgáltatások, a továbbtanulás lehetőségei. A lányok nem végzik el a középiskolát, hamar családot és gyereket vállalnak. A fiúk egy része szerez szakmát, de az sem piacképes, és főként a közmunka és a feketemunka jelent 37

lehetőséget. A személyiség-központú, a gyerekek szükségleteihez alkalmazkodó oktatással lehetne a fiatalok életpályáját megalapozni. A civil programok, mint a SZAKE telepes programja kiugrási lehetőség a családok számára. Jelenleg a HH/HHH fiatalok a nevelési intézmények társadalmi elvárás-rendszerének hatására folyamatosan kudarcélményeket élnek meg, így a születéskor jellemző hátrányok csak tovább fokozódnak, és gyűrűződnek: •

a nem megfelelő iskolázottság

•

a szakmanélküliség

•

foglalkoztathatóság alacsony szintje,

•

másodlagos munkaerő-piaci készségek és kompetenciák hiánya

•

az alapvető társadalom ismereti információk hiánya
ezek által az elsődleges munkaerő-piacra való belépés esélye egyre inkább csökken.

A szocializáció hiányai, a személyiség “torzulásait” eredményező okok: • Gyermeknevelés, gyermek elhelyezés hiánya miatti otthon maradó szülők, anyák inaktivitása • Iskolából kimaradó fiatal leánygyermekek korai gyermekvállalása • A családjukról gondoskodni akaró apák iskolából való kimaradása, lemorzsolódása – feketemunka • szegénységi csapda: minimálbérnél magasabb legális jövedelem nem érhető el, a szociális juttatások inaktivitásra ösztönöznek • “kamatos pénz”, uzsora-kamat • Beilleszkedési, tanulási, viselkedési nehézségek az iskolában fokozódnak, a hiányosságok felhalmozódása,

iskolai

továbbvitele

negatív

élményeket,

visszaigazolásokat

eredményeznek • Közösségi tér és segítő, támogató háttér hiánya • Helyi alap- és szakképzést megvalósító képző intézmény, együttműködő partnerek hiánya • Információ, helyi szolgáltatások hiánya • Forrás hiány, negatív szociális helyzet növeli, mely a kirekesztettséget, az elzártságot, a társadalmi távolságot • Motiválatlanság, önbizalom hiányos környezet, jövőkép nélküliség, tehetetlenség a kitörési pontok hiánya • Alacsony a képezhetőségi szint, hibás egyéni döntések, befolyásolják az életpályát • Alacsony foglalkoztathatósági állapot • Nem érhetőek el a piacképes szakmák és a minőségi oktatás 38

• Munkanélküliség magasabb, ill. a foglalkoztatás színvonala alacsonyabb, a szintén kedvezőtlen megyei átlagtól • Aktív korú lakosság több mint felének nincs munkaviszonya • Munkahely, helyi vállalkozás alig van, alacsony a foglalkoztatási/ jövedelemtermelő képesség • A munkaerő-piacról tartósan kirekedt, vagy be sem kapcsolódott emberek önértékelési problémákkal küzdenek • A munkanélküliség és tartós otthon levők nincsenek tisztában a képességeikkel, és készségeikkel, a jövőkép nélküliség nagyban hozzájárul motiválatlanságához • Közösségi tér és a segítő, támogató háttér hiánya nem biztosít lehetőséget a szegénységi kultúrából való kitörésre • A munkanélküli családokban nincs stabilitás, nem adott a társadalmi integrációhoz szükséges támogató háttér • Beilleszkedési, tanulási, viselkedési nehézségek az iskolában fokozódnak, a hiányosságok felhalmozódása,

iskolai

továbbvitele

negatív

élményeket,

visszaigazolásokat

eredményeznek • A családokra a tehetetlenség, a motiválatlanság, a jövőkép nélküliség jellemző adódóan az önbizalom hiányos környezetből és a kitörési pontok hiányából • A családokra jellemző az alacsony képezhetőségi szint, és a hibás egyéni döntések rossz irányba befolyásolják az életpályákat • A családokban 18 éve csak fokozódó problémái, a sajátos szocio-kulturális hiányok (szegénységi

kultúra)

alapvető

lelki,

pszichés

problémák,

kompetenciák,

és

kulcsképességek hiányát eredményezik • Kitörésre lehetőség a helyi szükségletekre épített közoktatási esélyegyenlőség biztosítása és elősegítése, az érettségihez és szakképzettséghez juttatása • Egyéni és csoportos fejlesztés, tapasztalati tanulás célzott alkalmazása a feltárt hiányosságok mentén, így a fiatalok munkavállalásra kész állapotba hozása, munkába helyezése és bennmaradásának támogatása

39

V. TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ PROJEKT LEÍRÁSA 5.1. Pályázati dokumentumok elemzése

A Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület (SZAKE) 2008-ban konzorciummal nyújtotta be pályázatát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt Telepszerű környezetben élők lakhatási integrációjának elősegítése – Telepes(2008) című pályázatra. A pályázat két komponensből állt, azaz két finanszírozó által szinte két külön pályázat egy program megvalósítás érdekében. Az SZMM finanszírozta a lakhatási, egészségügyi, oktatási, és közösségfejlesztési, illetve az OFA támogatta projektirányítás és konzorcium, a munkaerő-piaci és foglalkoztathatósági, illetve szociális részprojekteket.

A projekt tervezett SZMM időszaka 2009.02.01-2009.09.15. volt, az OFA 2009.03.01.-2010.10 31. A projektet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 88 433 700 millió forint támogatásban részesítette, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól összesen 51 326 000 ezer forinttal támogatta. A konzorcium vezetője a miskolci Szikra Alapítvány, mely a helyi Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület felkérésére vállalta fel a gesztori szerepet: a pályázati kiírás értelmében vagy önkormányzat, vagy közhasznú szervezet pályázhatott. A község önkormányzata 2008-ban tárgyalta, majd elutasította a pályázaton való indulást, így csak konzorciumi partnerséget vállalt. A SZAKE nem közhasznú egyesület, így nem lehetett pályázó, viszont 2006-tól tervezte a telep-felszámolási programot.

A pályázat szakmai megvalósítói: • 1 fő projektmenedzser, • 1 fő szakmai vezető, munkaerő-piaci és foglalkoztathatósági részprojekt vezető, • 1 fő szociális-egészségügyi, közösségfejlesztési és lakhatási részprojekt-vezető, • 1 fő közösségi szociális munkás, aki 2010.05.01-től a szalonnai tanoda szakmavezetője, • 1 fő szociális munkás, • 1 fő képzési tanácsadó, • 1 fő foglalkoztatási tanácsadó, • 1 fő irodavezető, 1 fő telepi képviselő, • 1 fő projektasszisztens, • 1 fő roma koordinátor, munkavezető, • 1 fő szervezetfejlesztő tréner 40

5.2. Helyi civil szervezet bemutatása, községben megvalósuló fejlesztések projekt gazdájának bemutatása

A Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesületet 2001-ben a helyi roma közösség alapította azzal a céllal, hogy a településen élő hátrányos helyzetű roma tehetséges fiataloknak segítsen felzárkózni a társaihoz, ezáltal erősítse a roma identitást. Az egyesület elsődleges szerepe a sport szemlélet, de ezen kívül több tevékenységet is ellát (térségfejlesztés, hátrányos helyzetűek, romák integrációja). A hátrányos helyzetű kistérségben élők élethelyzetének javítása érdekében. 2006-tól több pályázati programot megvalósít, több nem csak telepi önkéntes segíti az egyesület munkáját. A helyiekhez gyakorlott szakemberek (szociális munkás, pedagógus, romológus) csatlakoztak.

Egyesület alaptevékenységei: • Helyi focicsapat működtetése, közösségi programok, krízishelyzetek megoldása. • Összetett társadalom- és közösségfejlesztés az életminőség javítása, munkaerő-piaci esélyek, foglalkoztathatóság szint növelése érdekében.

Egyesület céljai: • A hátrányos helyzetű térség fejlesztése, a hátrányos helyzetű lakosság, kiemelten a romák integrációjának elősegítése. • Az egyesület tagjai és nem tagjai részére különböző programok, szolgáltatások biztosítása, a civil szervezet működési területén élők társadalmi helyzetének javítása. • A társadalom- és közösség-fejlesztő programok, projektek megvalósítása, a lakosság munkaerő-piaci esélyeinek és a foglalkoztathatóság szintjének emelése. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások megvalósítása. • Megfelelő sporttevékenység biztosítása (pl. szabadidősport, versenysport, természetjárás stb.), a testkultúra fejlesztése, utánpótlás nevelési feladatok ellátása, a helyi, illetve a szervezet egész működési területén a sporthagyományok ápolása, sportszerű életmódra és magatartásra való nevelés

Tevékenységek • Szalonnai futball és szabadidősport működtetése: 2001-től körzeti bajnokságokban, 2007től a B.A.Z megyei I. osztályban 50 fő hátrányos helyzetű, főként roma fiatal 4 korosztályban való versenyszerű sportolása 41

• 2002-től folyamatosan bővülő szociális és közösségi akciók pl.: ruhaadomány gyűjtéseosztása; élelmiszerbank adományainak eljuttatása rászorulókhoz; szociális földprogram; érdekképviselet, ügyintézések; ösztöndíj hátrányos helyzetű roma tanulóknak • 2006-tól az edelényi munkaügyi kirendeltség HEFOP 1.1. és a „Lépj egyet előre” szakképzési programjai keretében pl.: vagyon-, biztonsági őr, kőműves, hidegburkoló, gipszkarton-szerelő, bolti eladó szakképzések szervezése, 140 fő végzettséghez juttatása Szalonna, Rakaca, Szendrő településeken Pályázatok összefoglaló táblázata: Operatív Program megnevezése UNDP mikro projekt, a Futball csapat közösségfejlesztése UNDP makro-projekt: MP-9 UNDP makro-beruházási projekt MP9-2 "Otthon akarunk élni" c. Telepes(2008) projekt Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 8232/40. sz. (Főpályázó Szikra Alapítvány, konzorciumi partner, szakmai megvalósító SZAKE) "Otthon akarunk élni" c. Telepes(2008) projekt Szociális és Munkaügyi Minisztérium (Magyar Kormány 2008 évi költségvetés) SZMM ROM-TP-08-0003 (Főpályázó Szikra Alapítvány, konzorciumi partner, szakmai megvalósító SZAKE) Működési fenntartási költség Nemzeti Civil Alprogram, NCA-EM-07-P-0013 a megyei 1-es futball csapat Működési fenntartási költség Nemzeti Civil Alprogram, NCA-EM-08-P-0535 a megyei 1-es futball csapat Működési fenntartási költség Nemzeti Civil Alprogram, NCA-EM-09-0645 a megyei 1-es futball csapat Szociális és Munkaügyi Minisztérium "Otthon akarunk élni" 2. c. ROM-TP-09-B0008 azonosító számú projekt, a Telepes(2008) program folytatása, fóliasátras termelés kialakítása. "Szalonnai Tanoda létrehozása" c. projekt, TÁMOP-3.3.5/A-08/1-2009-0070 azonosító szám. ESZA Nonprofit Kft. „Baba-ház”- családi integrációs szolgáltatás". TÁMOP-5.1.1-09-2-2009-0004 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Kisebbségi Bizottsága, „Cigány Vakaró Ünnepe” c. pályázat Magyar Éjféli Sportbajnokságok Egyesülete (MÉSE) pályázat 2009 évi. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Magyar Éjféli Sportbajnokságok Egyesülete (MÉSE) pályázat 2010 évi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium IFJ-GY-EM-10-TA-0120 azonosító számú táboroztatási pályázat, szalonnai általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 112/2009 (VIII.29) FVM rendelet alapján Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) létrehozása 2070588691 számú pályázat “Szalonnai Kalász László Roma Tehetségműhely” című: NTP-OKA-XI /1-051 „Roma tehetségműhelyek és fiatal roma tehetségsegítők támogatása” c. pályázat

Megítélt támogatás 1.000.00 Ft 99.130 USD 24.325 USD

88 433 700 Ft

51 326 000 Ft 208 000 Ft 295 000 Ft 780 000 Ft

10 000 000 Ft 21 942 098 Ft 32 947 240 Ft 50 000 Ft 200 000 Ft 200 000 Ft 220 000 Ft

54 084 000 Ft 1.000 000 Ft 42

BABA-HÁZ

Családi

Integrációs

Szolgáltató

Központ

Megalapítása”

című

projekt

megvalósításhoz került megkötésre az Egyesület Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP United Nations Development Programme) és a SZAKE között. A 2008. május 28-tól érvényes megállapodás előzménye, a 2006-ban indult Cserehát Program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) közreműködésével, mely megalapozta a Szalonnán 4 éve megkezdett fejlesztést. Pilot-projektnek alapvetően két fő támogatott tevékenysége van: „Menedzsment” és a "Beruházás: a szolgáltató központ létrehozása és működtetése”.

2008-tól a menedzsment tevékenység megvalósításának eredménye, hogy több támogatást nyert pályázat benyújtásra került. A sikeres pályázat tervezéséhez, majd megvalósításhoz a UNDP program nagyban hozzájárult. A telepes(2008) program szakmai szolgáltatás-rendszere és tevékenységi köre a UNDP MP-9 Pilot-projekt tervezett céljainak és tevékenységeinek teljes mértékben megfelelt. Információs és szociális iroda létrehozása, működtetése által minden vállalt feladatnak megpróbáltak megfelelni, gyakran a támogatási források folyósításának hiányában.

A társadalmi fejlesztési pályázatok általános feltételeinek teljesítéséhez (pl. NFT, UMFT) a pályázó szervezetnek saját ingatlannak, járművel kellett rendelkeznie a pályázatok beadásához, a szolgáltatások és a fejlesztések megvalósításához. Az MP-9 Pilot-projekt orvosolni kívánta ezt a problémát, mivel az LHH kistérségben a roma civil szervezet nem rendelkezett semmilyen önrésszel, ingatlannal. Az integrációs szolgáltató központ létrehozása működtetése céljából ingatlan-vásárlást valósítottak meg. A fejlesztés teremtett lehetőséget tartalmi szolgáltatások, projektek megvalósításához, a közösségi tér létrehozásához.

A beszerzésre került ingatlan területén több program valósul meg. Itt épült fel a „Tanoda-Csűr” épület, és fóliasátor kerül kialakításra a kert területén. A romos parasztházból pedig az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) kerül kialakításra. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 112/2009 (VIII.29) FVM rendelet alapján a SZAKE 2011-ben fogja felépíteni az IKSZT-t. A fejlesztés a térség szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

Szalonnai Integrált Közösségi Szolgáltató Tér szolgáltatásai, tevékenységei: • Közösségi és közművelődési programok szervezése; • ifjúsági információs pont működtetése; • közösségi internet hozzáférés biztosítása; • Lakosság, vállalkozások információhoz való hozzájutás elősegítése 43

• szociális és információs iroda; • kiállítótér és olvasókönyvtári szolgáltatások; • közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése; • helyszín biztosítása közösségi kezdeményezések és civil szervezetek számára; • Egészségfejlesztési programok; • Elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatás biztosítása; • Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi információs pont; • Tanoda és családi napközi létrehozása; • Gyermekek foglalkoztatását és fejlesztését nyújtó pl. biztos kezdet program TANODA program 2010.05.01-én indult és nagyon fontos szolgáltatás a hátrányos helyzetű, főként roma tanulók iskolai sikerességének elérésében. Szalonnai tanoda személyes oktatási igényeihez alkalmazkodó nevelési-oktatási forma: a gyerekek és szüleik saját elhatározásból választhatják a nem-formális tapasztalati tanulást. A személyesbizalmi viszony által teljes mértékben feltárásra kerülnek az egyéni motivációik, nehézségek, egyedi/sajátos működési mechanizmusuk. Megteremtődik azon családias miliő, ahol a szülők és a gyerekek egyaránt „biztonságban” érzik magukat, és megkapnak minden olyan társadalmi integrációs feltételt, melyekhez élethelyzetükből fogva nem férnek hozzá.

A projekt általános célja az iskolarendszeren kívüli támogató-segítő program modelljének működtetése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyermekek számára. Az iskolai sikertelenségét okozó családi, közösségi és szociális deficitek pótlása, kiegészítve a SZAKE szülőknek szóló munkaerő-piaci programjaival. Konkrét célja: a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a roma, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulók általános iskolai és középiskolai tanulmányi sikerességének

elősegítése,

az

iskolai

lemorzsolódás

csökkentése,

továbbtanulási

utak

megerősítése. •

40 fő tanulási nehézségekkel küzdő a szalonnai iskolába járó 3 körjegyzőségi településen élő felső tagozatos, illetve középiskolai tanulók bevonása a tanoda programba

•

egyénhez igazodó személyiségközpontú segítő háttérszolgáltatás, a szocio-kulturális és kommunikációs szülői háttér, és a szocializációs készségek javítása

•

Iskola melletti támogató program, társadalmi minták, tanulási és munkavállalási készségek elsajátítása, a tanulók szükségleteihez igazított egyéni fejlesztési tervek megvalósítása

44

•

Kiegészítő programtevékenységes színes, és helyi igényekre történő bevezetése: szabadidős tevékenységek szervezése: játszóház, kézműves foglalkozások, digitális írástudatlanság megszüntetése, alap-készségeinek fejlesztése melyek hozzájárulnak a koncentrációs és logikai készségeik javulásához, és ezek meg jelenjenek a magatartási és szorgalmi osztályzatokban

•

Tanulók erősségeinek, érdeklődési területeinek feltárása, támogatása, melyek befolyásolják továbbtanulási lehetőségeiket, az érettségihez való hozzáférésben

Az iskolai előrehaladás segítését valósítják meg, hogy érettségit nyújtó középiskolába, vagy, elhelyezkedési lehetőséget biztosító piacképes szakma irányába tudják folytatni tanulmányaikat. Támogatják a középiskolába járó diákokat az iskolai előrehaladás segítése, és a lemorzsolódás megakadályozása érdekében, hogy a fiatalok sikeres érettségi vizsgát tegyenek, vagy piacképes szakmát szerezzenek, vagy felsőoktatási intézménybe tanuljanak tovább.

A tanoda hétköznapokon minden nap 13 órától 18 óráig van nyitva, szombaton 9-14-ig. A napi program kötetlen foglakozással kezdődik, majd egyéni és mikro csoportos tantárgyi oktatás. Emellett kirándulások, szabadidős és egyéb programok (pl. szép-kiejtő verseny, karácsony).

Tanoda tevékenységek 1. Iskolai műveltségi területekhez, tantárgyakhoz igazodó fejlesztés: Idegen nyelv, történelem, magyar nyelv és irodalom, (értő) olvasás, írás készség-fejlesztés, matematika, számítástechnika, társadalomismeret, egyéb, a szükségletek szerint. 2. Tehetség és képesség-kibontakoztatás: a tanuló előzetes felmérési eredményei alapján a fejlesztési terv, a tanodai a tanulok „hozott” (családi, regionális, kisebbségi stb.) kulturális szokásaira építve, azokból kiindulva fejleszti a résztvevők tudást és kompetenciáikat. A képességfejlesztés nemcsak a tantárgyak mentén történik, hanem a játékok, a projektek, ill. a közösségi tevékenység során. Nyelvi-kommunikációs kompetencia, ill. a tanulási képesség fejlesztés. Olvasási - szövegértési - szövegalkotási gyakorlatokkal a fiatalok a különféle tantárgyak önálló tanulásához szereznek készségeket, jártasságot. 3. Személyiségfejlesztés: a tanulási hátrányok csökkenése az önismeret fejlődik, reális önértékelés alakul ki, megerősödik a személyiség, pozitív énkép alakul ki. Önismereti, kulcsképesség,

készség

és

személyiség-fejlesztő

tréning,

Művészetpedagógiai

foglalkozások, Fejlesztőpedagógus foglalkozások 4. Közösségfejlesztés: táborozás, kirándulások, roma népismeret, rendezvények, szabadidős tevékenységek 45

5. A családi háttér erősítése, gyermek- és ifjúságvédelem, szociális és információs iroda: 2009ben létrehozott egyesületi szolgáltatás 6. Továbbtanulás közvetlen segítése: érettségit, piacképes szakképzést biztosító középiskolába

Szalonnán 2010.12.01-én indul „Baba-ház”- családi integrációs szolgáltatás” elnevezésű, és TÁMOP-5.1.1-09/2-2009-0004. azonosító számú program, mely biztosítja a telepes programban elért fejlesztések fenntartását, a szakmai stáb további működését. A projektben gyermekjóléti fejlesztés valósul meg, a kistérségben jelen lévő érintett szervezetek és intézmények részvételével.

2010-től a SZAKE fő civil szakmai partnere a Nógrád Megyei Cigány Szószólók és Képviselők Szövetsége: Roma Közösségi Ház, Jogvédő Iroda, Nógrád Megyei Cigány Fiatalok Művészeti Fesztiválja, Bátonyterenyén 2000.02.01.-től működött Hétvégi Kollégium, majd 2005. április hó 1-től napi rendszerességgel a Tanoda azoknak a gyermekeknek, akiknek iskolai teljesítményükben lemaradás jelentkezik.

5.3. Telep-felszámolási program megvalósulása a településen

A telep-felszámolási programok célja, a társadalmi kirekesztettség csökkentése, a hátrányos helyzetű emberek felemelkedésének segítése. A projekt indítása során a támogatási szerződés későn került megkötésre ennek egyik oka volt, hogy a pályázati forrás első részének átutalására a harmadik hónap végén került sor (2009.05.25én). Az eredeti költségvetés ütemezés szerint a beszámoló időszakára tervezett forrásfelhasználáshoz képest a tényleges támogatás-felhasználás sokkal kevesebb lett. A projekt környezetének változásával a szakmai program is változott. Az eredeti költség-felhasználási ütemezés teljesen felborult. A szakmai program tartalmi tevékenységeit nem tudták véglegesíteni, így a hozzá rendelt költségeket sem, pl. szakképzés indul-e vagy nem szinte naponta-hetenként változott, viszont a tranzit és munka-gyakorlat hossza, résztvevők száma ettől is függött. A pályázat második szakaszára ez komoly likviditási problémákat eredményezett. Konzorcium vezetője a Szikra Alapítvány Partnerek: • Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület (SZAKE) • Szalonna Község Önkormányzata 46

A projekt szervezeti, strukturális felépítése:

„Otthon akarunk élni” részprojektjei Projektirányítás 1.

2.

3.

4.

6.

7.

Oktatási részprojekt

Lakhatási részprojekt

Munkaerő-piaci részprojekt Foglalkoztathatósági részprojekt

5.

Egészségügyi részprojekt Szociális részprojekt

Közösségfejlesztési részprojekt

A projekt megvalósulása A projekt pályázatban lefektetett terv szerinti megvalósítás nyomonkövetése folyamatos volt. Munkacsoport (szakmai stáb) projektmenedzsment üléseket, szervezetfejlesztő és egyéb tréningeket (pl. kooperatív módszertani képzés), rendezvényeket bonyolított le. A célok meghatározásán túl, a megváltozott feléttel-rendszer és környezet, szükséglet és lehetőségek miatt, a szakmai programot több esetben meg kellett újítaniuk. A mikro-csoportos szakmai egyeztetések, esetmegbeszélések során a tervezett eredményeiket, és a hozzá rendelt eszközöket is módosítaniuk kellett. A projekt kezdetén, már a szerződés-kötés időpontjában tudták, hogy a projektet alapvetően érintő jogszabályok változnak, melyeknek szakmai és pénzügyi vonzatai is voltak. A szociális törvény változása, a minimálbér változása, a járulék terhek változása, ÁFA emelés, a munkaügyi központ szakképzési és egyéb támogatási rendszerének változása stb. mind befolyásolták a szakmai koncepciót, ezáltal a hozzá rendelt költségeket. Ezáltal „klasszikus” értelemben vett tranzitfoglalkoztatás valósult meg több szakképzési helyszínen, több szakmai csoportban. Mindez a projektirányításban is folyamatos kihívásként jelentkezett az egyesületnél.

A tanuló-szervezetben a projekt pályakezdőket, helyieket, és Miskolcon élő szakembereket vont be a megvalósító stábba. A tapasztalatok alapján, a helyi praktikus tudások, a szakmai módszertan gyakorlatának ismerete sajátos szervezeti struktúrát és együttműködést eredményezett.

47

Rendszeres, előre tervezett ellenőrzés valósult meg. Gyakran voltak eltérések, de ezt a munkacsoport megfelelően kompenzálta. Az okok meghatározásra kerültek, majd ezt követően a beavatkozások megvalósítása, és azok végrehajtásának ellenőrzése.

Lakhatási programelem • Szükségletfelmérés a szegregátumban, kiválasztási szempontrendszer elkészítése, családok súlyozása, kiválasztás és folyamatos frissítés megvalósult: a telepi körülmények változtak, így a kiválasztási szempontrendszerhez kellett igazítani a telepi lakosok szükségletigényfelmérését. • OFA munkaerő-piaci és foglalkoztathatósági részprojektjében létre hozott Nádas-Tranzit Kft: beruházások megvalósítására, a helyiek foglalkoztatásával, a szakképzettség megszerzését követő továbbfoglalkoztatással valósult meg. A projekt összesen jelenleg 15 fő főállású (munkaviszonyban) célcsoportot foglalkoztat, továbbá szakképzésben lévőknek munkagyakorlatot ad, illetve hetente 3-6 fő számára alkalmi munkaviszonyban munkalehetőséget biztosít - többek közt a költöző családok tagjainak, így fenn tudják tartani az új ingatlant • Vízbekötések a település egészén: a projekt eddig el nem látott ingatlanba vállalta a bekötést. A tervezettnél több valósult meg (54db).

Összesen: • 8 kiköltöző család • 39 fő telepi lakos kiköltöztetése integrált környezetben, a szegregáció csökken. • A költöző családok a projekt eredményeként jövedelemhez jutottak, foglalkoztathatóságuk, munkaerő-piaci helyzetük javult. • A telepen az otthonokban a laksűrűség csökkent. A projekt legnagyobb nehézsége, hogy a telepes pályázati kiírás (konstrukció) irreálisan rövid időt engedélyez a megvalósításra. A projektben dolgozók meglátásai alapján egy lakhatási integrációt célzó, a szegregációt felszámolni kívánó pályázati konstrukció futamidejének minimálisan másfél évnek kellene lennie, hogy a komplex célok teljességgel megvalósulhassanak. Az idővel való harc és az egyéb helyi/társadalmi kockázatok és veszélyek kezelése, összességében felborították a lakhatási részprojekt megvalósítását.

48

A telekvásárlásokat, egyéb szerződéskötéseket forráshiány miatt késve tudták megkezdeni, így a februári kezdési időpontot követően a tervezésen túl, a gyakorlati megvalósítást májusban tudták megkezdeni. A „szocpol” és az ÁFA változás miatt, a pályázatban vállalt módon az ingatlan építés és/vagy vásárlása bővítés és felújítás nem teljesen valósulhatott meg, viszont az integrációs mutatók (család – fő) megvalósultak. A projekt keretében a lakások/bérlakások kialakítása mellett tervezett 10 ház felújítási költségét a lakásvásárlásra és építésre fordították.

Nehézség a nagy ellenállás és az ellentétes előjelű hatások a projekt céljaival szemben: • a projektirodára bérleti díjat kell fizetniük az önkormányzatnak • földhivatalban és egyéb ügyintézések során tapasztalt eljárás • nincs jelenleg megfelelő ingatlan a telepes lakhatási részének továbbfolytatásához • „fenyegetettség”: a projekt sikereit el nem ismerő „irigy” lakosok több irányú települést segítő munkát (pl. védőnő vagy a házi orvos, vagy a hivatal szociális ügyeinek segítése) sem értékelve támadják, mindenféle torz és hamis „próbálgatásokkal”, mely terhet ró a szakmai megvalósító személyzetre. • nincs SZMM mentora a projektnek A helyi erőkkel való együttműködésnek nagyon fontos szerepe van a megvalósítás során, ha egy szervezet nem működőképes, akkor a program sem tud sikeres megvalósulni. A komplex programok legfontosabb eleme a helyi emberekkel való kommunikáció, együttműködés. A szociális munkások jelenléte a projekt megvalósítása során folyamatos volt, ami kiemelkedő jelentőségű. A családok számára folyamatos segítséget nyújtottak a hivatali ügyek ügyintézésében, hivatali levelek értelmezésében, gyógyszerek kiváltásában stb.

Munkaerő-piaci részprojekt A célcsoport igényeinek, szükségleteinek, munkaerő-piaci helyzetének felmérése valósult meg. A térség munkaerő szükségletének feltérképezése, változásának folyamatos nyomonkövetése, ehhez igazodott a célcsoport szakképzése és a munkába helyezéshez szükséges kompetenciák fejlesztése. A projekt során létrejött a Nádas-Tranzit Kft., amely lehetővé tette az új munkahelyek életrehívását, folyamatos tárgyalások, piackutatások, fővállalkozásokkal történő egyeztetések során a létrehozott helyi gazdasági szervezet. folyamatos munkát tudott biztosítani a célcsoport számára. A „céltaxi” járat létrehozásával a projekt biztosítani tudta a célcsoport tagok számára a távoli képzésekre, munkahelyekre, egészségügyi ellátáshoz történő eljuttatást, illetve a közösségfejlesztési (pl. tanodai tanulók) programok során is szükséges eszköz. 49

Foglalkoztathatósági részprojekt Részletes tájékoztatást nyújtottak a célcsoport számára. A projektbe 41 fő célcsoporttag került bevonásra, esetükben elkészültek az egyéni fejlesztési tervek, ezek nyomán indult el a komplex fejlesztési folyamat, az egyéni elképzeléseknek megfelelően kerültek a célcsoporttagok képzésbe, foglalkoztatásba, amelyek által, a célcsoporttagok munkaerő-piaci esélyeik növekedtek. A Nádas-Tranzit Kft. által a projektben szakképzettséget szerzett célcsoporttagokból létrejött egy építőbrigád. 17 fő munkahelyi szakmai gyakorlatok szerzett a projekt keretein belül. A célcsoport tagok csak nem fele került külső munkahelyre. 2 fő vett részt érettségit adó képzésen a célcsoporttagok közül, ebből 1 fő érettségi bizonyítványt szerzett. Továbbá 5 fő nem célcsoporttag számára segítettek az érettségi képzésben való részvételét.

Szociális részprojekt: Célja a településen élőket, családjaikat bevonni a projektbe (azokat is, akik még nem részesültek munkaerő-piaci szolgáltatásokban, nincsenek regisztrálva a munkaügyi központban). Feltárni az emberek munkába állásának, vagy képzésbe kerülésének akadályozó tényezőit, a családokkal közösen megoldási tervet készítettek ezek elhárítására. A végrehajtást nyomonkövetni az embereknek

nyújtott

egyéni

(csoportos)

közösségi

szolgáltatásokkal.

Kapcsolatfelvétel

családsegítő intézménnyel, a szolgáltatásokhoz nem hozzáférők motiválása, informálása a szolgáltatásokról. • Információs és kapcsolat kialakító szolgáltatás, az elérhetőség biztosítása. • Alternatív családsegítés és tanácsadás, egyéni esetkezelés. • Közösségi szociális munka. • Speciális szolgáltatások fejlesztése, házi segítségnyújtás, krízis-kezelés. A projekt fejlesztő-tevékenysége a pszicho-szociális támogatás, melynek célja a személyiség megerősítése: hiszen a vidéken az önbizalom, a lelki stabilitás kiemelkedő hátráltató tényezője az érvényesülésnek. A szociális ügyintézés, alapvető szükségletek, okmányok pótlása, pl. élelmiszer-osztás, vagy használtruha adományszerzés és eljuttatása a célcsoporthoz, vagy egyedi krízis-szociális kérelmek. Életvezetési és szociális tanácsadás. Családgondozás, napi telepi látogatások, bekapcsolódás a célcsoport mindennapi életébe. Havonta összesen 25-30 családot kerestek fel a telepen, a településen 10-15. Családlátogatások során feltárásra került jellemző szociális ügyintézést igénylő problémák. Adósságcsapdába kerülés, bevándorlás-letelepedés, állampolgárság megszerzésével kapcsolatos problémák, örökösödési ügyek, ingatlan adás-vétellel kapcsolatos gondok. 50

Egyéni, csoportos szociális tanácsadás, megbeszélés, családok közötti és családon belüli konfliktusok kezelése. Egyéni fejlesztési tervek elkészítése a célcsoporttagokkal közösen. Szociális hálózatfejlesztés. A szociális, szolgáltatókkal kapcsolatos együttműködés folyamatos, mintaszerű.

Rendszeres

kommunikáció

a

település

jegyzőjével.

Közös

ügyintézések

(leszázalékolás, fellebbezések, közmunkával kapcsolatos munkaügyi kérdések). Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat: Ügyintézések, közös esetkezelések megbeszélése (letelepedéssel kapcsolatos ügyintézés, jogosultságok megállapítása stb.). Kríziskezelés/ intervenció. Szegénységből fakadóan, a téli időszak eljövetelével egyre több az anyagi probléma és abból fakadó feszültségek. A családlátogatások során lehetőségük nyílt a problémák részletesebb megbeszélésére. A legtöbb esetben hiányos a dokumentáció, hivatalos levelek, szerződések egyéb papírok nem álltak rendelkezésükre. Hiányos információkkal rendelkeznek (nem vagy rosszul emlékeznek) folyamatban levő ügyeikről. Több esetben konkrét jogi (ügyvédi) segítséget igényeltek. Fagyűjtés az erdőben az erdészettel való együttműködési tárgyalások eredményeként, megállapodás alapján. A fa szétosztása a településen. Mivel szinte minden háztartás kapott, így nem jutott családonként sok tüzelő.

Közösségi részprojekt Lakossági fórum szervezése a célcsoport részére. A településen terjedő pletykák tisztázására, a célcsoporton belül jellemző feszültségek enyhítésére szolgáló a célcsoport részére szervezett úgynevezett lakossági fórum megtartása indokolt. A fórumon lehetőség nyílik a közösség előtt a különböző problémák, gondok megbeszélésére, a projekt vezetőivel történő személyes találkozásra, miden olyan kérdésre, ami a projekt résztvevői fontosnak éreznek. Az építkezésen foglalkoztatott dolgozók, valamint a falazó-kőműves tanfolyamon résztvevő célcsoport tagok részéről felmerült igény a rendszeres csoport megbeszélés iránt. A megbeszélések célja a megfelelő munkarend kialakítása, problémák megbeszélése, motiválás, tanulók esetében a képzéssel kapcsolatos információk átadása, az építkezés gyakorlati munkahelyként

történő

kezelése.

Témák:

munkaidő,

szabadságolások,

munkaruha,

konfliktuskezelés stb. Esti gimnáziumba járók támogatása, korrepetálása. Az esti iskolába jelentkezők (3 fő célcsoporttag,5 fő telepi lakos) előzetesen nem tudtak arról, hogy támogatást fognak kapni, önmaguktól jelentkeztek a képzésre, vállalva annak anyagi és egyéb terheit. Hozzáállásuk alapján (motiváltak, szeretnének megfelelő képzettséggel rendelkezni) a projekt vállalta az ezzel járó költségeket. Iskolába beiratkozott személyekkel támogatási szerződést kötöttek. A támogatási szerződés aláírásával kaphattak támogatást. Cél a beiratkozási díjak, tankönyvek, eszközök 51

biztosítása. Szabadidő szervezés, sporttevékenységek szervezése, aktív sport támogatása, szervezése. Megyei I. futballcsapatba sikerült a költöző családokból bevonni személyeket, a bajnokságban egyre jobban szerepelnek. SZAKE pályázatot nyert éjszakai pingpong megvalósítására a településen. A pályázati összegből lehetőség nyílik megfelelő minőségű pingpongasztalok, sportfelszerelés beszerzésére. Az éjszakai ping-pong helyszíne a futballpálya öltöző épülete. Éjszakai pingpong rendezvényeken gyermekek, fiatalok és felnőttek egyaránt részt vesznek (kb.30-40 fő). A rezsiköltségeket az önkormányzat biztosítja.

Egészségügyi részprojekt Egészségügyi szolgáltatásokat valósítottak meg első lépesében: Általános egészügyi állapot, helyzetfelmérés, Egészségügyi szűrések szervezése, Egészségügyi szűrőnap kiemelkedő jelentőségű volt, több mint 500 fő vett rajta részt. Életvezetési tanácsadás, együttműködés a körzeti rendelővel, Alternatív segítés, támogatás: betegszállítás,

eü.

eszközök,

gyógyszerek,

gyógy-készítmények,

eszközök

stb.

A

családlátogatások során feltárásra került jellemző egészségügy területén ügyintézést igénylő problémák: tb biztosítással kapcsolatos problémák; (tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár). Daganatos betegségek, magas vérnyomás, autoimmun betegségek kezelésével, vizsgálatokkal kapcsolatos ügyintézés. ORSZI vizsgálaton történő megjelenés szervezése; siketek, nagyothallók szövetségével kapcsolat felvétel. Az irodában az ügyfelek több esetben kértek támogatást EÜ kezelésekkel, gyógyszertámogatással kapcsolatosan. Támogatási igények relatív nagy száma miatt szükségessé vált a problémák, igények felmérése, támogatási döntések előkészítése a projekt team felé. Az egészségügyi ellátásokhoz hozzáférés érdekében az utazást a projekt finanszírozza: Miskolcon, Budapesten vizsgálatokra

eljutást

(„céltaxi”,

utazási

költségtérítés).

Egészségügyi

felszerelést,

és

gyógyszereket, baba kiegészítőket szereztek be és adtak át a célcsoportnak, a védőnőnek, és a háziorvosnak, hogy növeljék a helyi egészségügyi ellátás színvonalát.

Óvodáztatási és oktatási részprojekt: • Képességek, készségek felmérése, kulcsképesség, tanulástechnika, képességek, készségek fejlesztése, tehetséggondozás megvalósítása, szakképzésbe kerülés felkészítése, kompetenciafejlesztés pl. önéletrajz írás tanítása.

52

• Támogató, háttérszolgáltatások és közösségi programok: Gyereknap, Mikulás rendezvény megszervezése, melyen az iskola, óvoda nevelői, pedagógusai, önkormányzati képviselők is részt vettek a gyerekeken kívül. • Nyári napközi megszervezése 2009.június 15 – július 10.-e között, majd azt követően gyerekfoglalkozások, kiállítás a program során készített fotókból. Napközi keretén belül valósultak meg a fejlesztő foglalkozások. • Pályaorientáció, képzési tanácsadás, esti érettségi képzésre beiratkozó (3 fő célcsoporttag, 5 fő telepi lakos) mentorálása, tanulócsoport szervezése. • Mentorálás, az évvégén megbukott tanulók (6 fő) felkészítése a pótvizsgára. Felvételi előkészítése, korrepetálás. • Szülő-család-projekt-iskola

kapcsolatjavítás,

ösztöndíj

pályázatok

elkészítése

Együttműködések kialakítása, működtetése, esélyegyenlőségi beavatkozások. Óvodai-iskolai esélyegyenlőségi kezdeményezések, önkormányzati tárgyalások kezdeményezése. • A projekt keretében 70 fő vett részt felvételi előkészítőn, korrepetáláson, alapismeretek pótlásán. 40 fő vett részt kulcsképesség-fejlesztő, pályaorientációs, tanulás-módszertani, vagy álláskeresési technikák képzésen.

A projekt eredményeinek – indikátorok - bemutatása: A pályázati programok elvárása, hogy a támogatási forráshoz rendelve, eredményeket kell elérni, amelyre a fejlesztés irányul. Elnevezése az indikátor, mely számszerűsíthető értékeket jelent egy a program releváns mutatójának szempontjából:

Az indikátor sor .sz.

tervezett

megnevezése

tényleges

értéke (fő)

1.

A foglalkoztathatósági részprojektbe – a község közigazgatási határán belül állandó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, aktív korú, nyilvántartott álláskeresők, valamint a nem dolgozó, nem tanuló és TB ellátásban sem részesülő inaktívak közül – bevontak száma:

41

41

2.

Az 1. pontban megjelöltek közül szakképzésekbe bevontak száma összesen:

29

30

kőműves/épületfalazó kőműves

5

5

hidegburkoló

3

4

5

5

a lakhatási integrációt szolgáló építőmunkákhoz 2.1 kapcsolódó, . tranzitfoglalkoztatásba ágyazott OKJ-s

Központifűtés-és szerelő

csőhálózat-

53

képzés(ek)be bevontak száma szakmák szerint fogyóelektródás hegesztő vagy volfram-elektródás hegesztő virágkötő fodrász a más egyéb képzés(ek)be 2.4 bevontak száma szakmák . szerint

óvodai dajka (közülük 4 fő családi napközi koordinátor is) érettségi megszerzésére irányuló esti vagy levelező képzés

3.

B kategóriás jogosítvány Élelmiszer- és vegyi áru eladó Az 1. pontban megjelöltek közül a képezhetőség és/vagy foglalkoztathatóság fejlesztését szolgáló alprojektbe bevontak száma (nem számítva bele a képzésekbe bevontak számát):

3.1 az általános iskola befejezésébe bevontak száma: . 4. Az általános iskolai végzettséget szerzők száma: A szakképzésekbe bevontak közül a szakképesítést szerzők 5. száma: 5.1 Az 5. pontban megjelöltek közül OKJ szerinti szakképesítést . szerzők száma: A 3. pontban megjelöltek közül a fejlesztés befejeződését 6. követő 30. napon valamilyen projekten kívüli oktatásba vagy képzésbe kerültek száma: A valamilyen projekten kívüli oktatásba vagy képzésbe 6.1 kerültek közül a részprojektből való kilépést követő 180. . napon oktatásban vagy képzésben lévők száma: A munkaerő-piaci részprojektből való kilépést követő 30. 7. napon munkaviszonyban állók száma: A munkaerő-piaci részprojektből való kilépést követő 30. 8. napon más keresőtevékenységben – igazoltan – résztvevők száma: A munkaerő-piaci részprojektből való kilépést követő 180. 9. napon munkaviszonyban állók száma: A munkaerő-piaci részprojektből való kilépést követő 180. 10. napon más keresőtevékenységben – igazoltan – résztvevők száma:

3

3

2 1

2 1

6

6

3 0

2 fő célcsoport tag+5 fő telepi lakos 3 1

12

19

0

0

0

0

28

38

24

27

0

0

6

4

6

7

0

0

20

22

0

0

1

54

VI. BEFEJEZÉS, ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK

Szalonna Községben 2002-től kezdődött helyi önfejlesztő közösségépítés, majd az azt követő 2006-tól indult tudatos projektfejlesztés eredménye, hogy megvalósítható modell-program jött létre. Modell program, mivel komplex, nem egyszeri beavatkozást céloz meg, hanem folyamatos építkezéssel az élet minden területén jelentkező hátrányokat kívánja feloldani, miközben szolgáltatásai nem „egyszerű roma programok”, hanem az egész lakosság élethelyzetét javító vidékfejlesztés.

A telepes projekt eredményei egyértelműek, a „reménytelen” helyzetben élő családoknak nyújtott lehetőséget a társadalmi integrációhoz. Pályázati program, mely megannyi kérdést vet fel annak megírásától, a megvalósítás során, annak befejezését követő fenntartásig, vagy folytatás lehetőségéig.

A romák országos helyzetének összefoglalása • lakossági mutató: a cigányok többsége Észak-Magyarországon és Baranya megyében él. Többségük kisközségekben, falvakban lakik. • Ezen kistelepüléseken a szolgáltatások, a minőségi oktatás nehezebben elérhető. • foglalkoztatás, munkaerő-piac- a cigányok foglalkoztatási mutatói nagyon rosszak. A kisközségekben, falvakban élő emberek többségének nincs lehetősége a munkaerő-piacra való visszakerülésre. Ennek több oka van: egyrészt az iskolai végzettség, másrészt az információhiány, harmadrészt a társadalom tagjainak megítélése a cigány iránt. • oktatás- a legtöbb cigánygyermek az iskolát kudarcként éli meg. A cigány osztályok létrehozásával a társadalmi különbségek még inkább nőnek a társadalmi csoportok között. • szociális helyzet konzerválódott, a falopás kényszer, a kamatos pénz beépült a túlélésbe, még ha nagy függőséget és még inkább reményvesztettséget is eredményez • közösség-fejlesztés elenyésző, civil kezdeményezések vannak, de a helyzetük nagyon rossz. kevés az olyan program mely a helyieket is bevonja és dinamikusan képes építkezni • a szegregáció, a telepek problémája alapvetően meghatározza az életpályákat A szalonnai projektek modell értéke, az alábbi tényezőkben rejlik: • a telepről bevon szakmai megvalósítókat, így a program példát mutat a felnövekvő hátrányos helyzetű és roma lakosságnak

55

• a közösségfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetnek, a szociális munkát új dimenzióba helyezték, a telepen folyamatos volt a jelenlét • a célcsoporttagokkal közvetlen kapcsolatot építettek ki, minden felmerült problémákra megoldást próbáltak találni, a bizalom kiépítését folyamatosan szempontnak tartották. • közvetlen és nyílt kommunikáció, lakossági fórumok, tájékoztatás fontos szerepet kapott • a Kft. létrehozásával a források koncentráltak lettek, több embert sikerült így foglalkoztatni, folyamatos munkajövedelemhez juttatni • komplex fejlesztés, mely tervszerűen 2006-tól folyamatosan lett felépítve. így egyértelmű képet kap a lakosság is, hogy mi az amivel ők is küzdenek, és segítséget kínálnak fel számukra

A szalonnai fejlesztések jövőképe: • A civil szervezetek nagy problémája, hogy nem biztosított a folyamatos működésükhöz a támogatás pályázatról-pályázatra tartják fenn magukat. • A SZAKE a UNDP és telepes program által rendelkezik a szolgáltatásokhoz feltételekkel, mert ingatlan és járművek beszerzése, egy felszerelt iroda kialakítása megvalósult. • SZAKE korábban NCA működési pályázatokat beadott, de 2010 évre nem nyert, és az új kormányzat meg akarja szüntetni. • A szalonnai fejlesztések megalapozott szükségletekre épülnek és a logikusan, komplex módon lettek felépítve. A szakmai alapok adottak, a szociális munka alapvető módszerük. • A telepes pályázat lezárásával több program is indul, a tanoda, és a december elsején induló pályázat biztosítja a továbbfejlődést, a szolgáltatások fenntartását, szakmai stáb foglalkoztatását. • További programok lehetnek zálogai a kiköltöző családok életpályájának is, mivel így lehet számukra megélhetést, munkát biztosítani.

6.1. A roma-nem roma ellentétek befolyásoló tényezői

A szalonnai telepes program egyik tapasztalata, hogy az előítéletek, a társadalmi távolságtartás minden kezdeményezésnek buktatója, a helyi közösség (falu) élethelyzetének javulásának akadálya lehet. A társadalomban, mint az együttélés dinamikus és interakciók által alapvetően meghatározó tényezője, hogy ki miként definiálja saját személyiségét, pozícióját, hovatartozását. Az egyéni

56

szint után, a csoport és közösség azon két társadalmi forma, mely alapján egy adott formáció/alakzat működését megérthetjük. 1. Csoport •

közösségi formáció, melyben az emberiség ősei tevékenykedtek (az állatvilágban is fellelhető)

•

jellemzői: ismertség, szemtől szembe kapcsolatok a tagok között, korlátozott létszám

•

kibontakozásának hajtóereje az együttes tevékenység

•

tagjai között interakció zajlik

•

tagjai kölcsönösen hatnak egymásra

•

a csoport egésze hat az egyén fejlődésére

•

a szociális tanulás első, kezdeti és közvetlen terepe

•

minél állandóbb egy csoport, annál erősebb és tartósabb a hatása

2. Közösség Történeti szempontú felfogás szerint: az emberek együttélésének és együttműködésének történelmileg kialakult formája Értékszempontú felfogás szerint: az emberek közötti együttműködés minőségileg legmagasabb rendű formája, értéktelített együttműködési forma, amelynek általános ismérvei a következők: • közös célú tevékenység • közös érdekek • közös értékrend • közös döntések • közös erőfeszítések • mi-tudat (erős kohézió, együttes élmények, az egyén védettsége a közösségben) • A kortárscsoport kiemelkedő szerepet játszik az egyes tanulók szocializációjában. Mindezek a formációk alakítják együttélési szabályainkat. Egymáshoz való viszonyunk mindennek az alapja. Az előítélet és sztereotípia kialakulásának folyamata:

Három lépés: • “Nyilvánvaló” kategóriák létrehozása, amikor találkozunk valakivel, a „legnyilvánvalóbb” jellemvonásokra koncentrálunk, elhanyagolva a többi jellemzőt. • Helytelen általánosítás egy adott csoportról (sztereotípia és előítélet) – a nyilvánvaló jellemzők alapján következtetéseket vonunk le a személyt illetően és általánosítunk azt a csoportot 57

illetően, amelyikbe tartozik. Az előítélet és sztereotípia valótlan általánosításhoz vezet az egyént illetően, amikor úgy hisszük, hogy a csoport, ahová tartozik, homogén. Ez a gondolkodásmód megtagadja a mássághoz való jogot. Abban az esetben, ha a valóság nem áll összhangban az általunk alkotott előítélettel és sztereotípiával, hajlamosak vagyunk „meghamisítani a valóságot” annak érdekében, hogy megőrizzük azt, amiben hiszünk. • Ezen következtetések alapján bizonyos embereket máshogy kezelünk (diszkrimináció). Az előítélet és sztereotípiák funkciója, hogy a sztereotípiák által segítenek bennünket: • Megérteni a bennünket körülvevő világot (olyan helyzetekben, melyek nem teljesen tiszták számunkra, azaz amikor nem áll rendelkezésünkre elegendő információ, a sztereotip gondolkodás ”kitölti a hiányosságokat”, kiegészíti az elégtelen információt, ezáltal biztonságot, világosságot és bizonyosságot ad). • Értékelni a csoportot, melyhez tartozunk. • Értékelni más csoportokat, jellemvonásaikat és működésüket. • Igazolni a más csoportok tagjaival szembeni diszkriminációt.

58

6.2. Cigányok elkülönülésének, a szegregáció felszámolásának szükségessége

A hátrányos helyzetű csoportok és közösségek önérdek-érvényesítő képességének pl.: az egyszerű ügyintézési teendőket, a „kötelezően” ellátandó állampolgári feladatokat több gátló tényezője van, mely jelenti a megértés és megértetés hiányát. Egyrészt kommunikációs problémák jelentkeznek, melyek alapvetően meghatározzák a „szegénységi kultúra” által fémjelzett csoportok már gyermekkorban jelentkező iskolaalkalmazkodási akadályait. A hátrányok az életkor növekedésével csak sokasodnak és növekednek. A korlátozott nyelvi kód akadálya az érzések, gondolatok, illetve meglátások megértetésének, illetve a kidolgozott kódban kommunikáló intézményi rendszer és társadalmi oldal részéről jövő információk befogadásának. Másrészt nyílt ellenszenv és előítélet (ezáltal diszkrimináció), az érdekképviseleti eljárásban adódó konfliktusok azon tényezők, melyek akadályként jelentkeznek. Az ügyfélként megjelenő, „alsó rétegből származó”, eltérő szocio-kulturális jellemzőkkel bírók eleve hátrányból indulnak. A középosztálybeli értékrenddel bíró ügyintéző találkozik a „deviáns” életformával, illetve a kirekesztett létben élőkkel. Kulturális konfrontáció lép fel, melynek eredménye az eleve „önhibás kliens” attitűd megjelenése, így az „érdemtelen” státusz ráragasztása. Harmadrészt képzettség, képesség és készségbeli hiányosságok, negyedrészt pedig a területi, településen belüli lakhatási hátrányok, az elérhetőség korlátozottsága (kirekesztettség).

A roma lakosság társadalmi, szociális helyzetének legfontosabb jellemzője: a térségi/ telepi szegénységbe konzerválódott, kirekesztett lakosság, a tartós munkanélküliek között kielégítetlen csoportok vannak. Okai: •

a társadalmi távolság, az elérhetetlenség;

•

az információhiány,

•

a szolgáltatások és lehetőségek ismeretlensége;

•

inaktivitásra ösztönző szociális rendszer, mely az állam általi eltartási kötelezettséget hangsúlyozza,

•

ill. túlzott szelektivitás, mely belépést, a juttatáshoz való hozzáférést mereven és szűk szegmensre szorítva szabályozza.

A romák elkülönülésének megakadályozására fokozottan figyelni szükséges a települési fejlesztések során. A leszakadó térségek, és főként ahol koncentráltan alacsony iskolai végzettségű romák laknak, biztosítani és elősegíteni kell az esélyegyenlőséget, de nem erőszakos integrációt.

59

VII. IRODALOMJEGYZÉK • Diósi Ágnes: Szűzmária zsebkendője. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1990 • Havas Gábor-Kemény István: A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle 5. 1995. 3. (3-20.) • Jóri András-Zombor Ferenc: Nyilván tartanak. Fundamentum 1998/1-2. • Kertesi Gábor: Az empirikus cigánykutatások lehetőségeiről. Replika, 1998. 2.sz. • Ladányi János- Szelényi Iván: Ki a cigány? Kritika, 1997. • Ladányi János 1996. Romák Közép-Kelet Európában. Társadalmi Szemle, 4. • Lakatos Menyhért: Füstös képek. Magvető és Szépirodalmi Kiadó, 1975. • Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek- Az oláh cigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon T-Twins Kiadó, MTA Szociológiai Intézet, Max Weber Alapítvány, 1994 • Pomogyi László: Cigánykérdés és a cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon. Osiris-Századvég Budapest, 1995 • Prónai Csaba: Michael Sinclair Stewart példája In A világ népei. Szerk. Kézdi Nagy Géza • Sir Angus Fraser: A cigányok. Osiris Kiadó Budapest, 1996. • Szuhay Péter: A magyarországi cigányok kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája PANORÁMA Budapest, 1999 • Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület telepes(2008) „Otthon akarunk élni” c. projekt dokumentációja, és egyéb dokumentumai (pl. szükségletfelmérés) • A cigányság helyzete, életkörülményei (KSH kiadvány) • 1893. január 31-i cigányösszeírás eredményei. (1-81. MSK Új f. 9.) Országos Statisztikai Hivatal, Bp. 1895. • 1993.évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Internetes források • http://elib.kkf.hu • http://hu.wikipedia.org • www.ksh.hu • http://www.socio.mta.hu

60

VIII. MELLÉKLETEK

1) Interjú Arday Zsolttal - „Otthon akarunk élni” c. projekt lakhatási, szociális, egészségügyi és közösségfejlesztési részprojektek vezetőjével

2) Interjú Horváth Zsolttal - szalonnai futball csapat edzője, a sportegyesület egyik alapítója, önkormányzati képviselő, a célcsoport foglalkoztatója a telepes(2008) projektben létrehozott Nádas-Tranzit Kft. ügyvezetője

3) Interjú, költöző családdal: B. Anita és M. Attila és gyermekeik 4) Interjú, költöző családdal: L. István és H. Amanda és gyermekük 5) Interjú, költöző családdal: K. Gábor és L. Judit és gyermekük 6) Projekt tervezett és megvalósított eredményeinek összevetése

61