~ANutMANY \ I. a n. Szolg'tlati Utasitas H7 -ail'i6l. AMBROZYQYUIA BUDAPEST. fii futdi1 4ls.v. ('k-la ~ li~t

I

I

~ANutMANY

\I

a n. Szolg'tlati Utasitas H7 §-ail'i6l.

AMBROZYQYUIA fii futdI14ls.v. ('k-la ~ li~t .

,'"

,

. .

.

•

BUDAPEST.

I

•

,

TANULMANY a

II. Szoluttlati Utasitas -117. §-::ll'ol.

-,

~

~

It

Sy.cI'kcszlcllc

, AMBHOZY GYULA

,,I

fulmdnngy,

oJ~tnt6tiszt.

~c!!/J'10#-QI;)~

/--;g;~~~cYr ;h! .. 1//'-' . .. ,.."."

• ., ' ! . ' (/'

)

\

r"

..

-'

,I ___ ",

9"'tO

'1 , /

(/0

/ I

/\

":",::{. .: 'r

'".. ••••.•;4..

Q,-:r/

U

J . " ,>.des

cscndorsegi ntITJatvinyok os i",.."le.ek nagy raklap

BUD~h:il, II .• MARGIT-KORUT 52,

~;,;.' ~

'i ;-~

/. /

/

'-Ii

~t;i'I

K a LI f m a :- : -- t: s Tar s cW BUI9A,P ES'l\ - -.o k

I

J' ) • I

I

'rARTALOM. I. pont _. _ II. III. IV. •

.~

_

S

I

10 II 14 _IU

V.

VI. VII. VIII. IX.

""I'

21 40

•

44

•

;)1

I I:

ItiiriAlftisek:

~

~'

Bi'. - btll1,·;i.~1i I'OlTell(ltlu1:i.~ Blk. ~ iJtilltCt6toJ.'ycllyki.iIlYv Iitk. = lihu.g{~l-!i bl1lltct(itorv~ny.kii.u.\T t):t;. U. = II. S:c:oJgidnti utasitilf:; ~zel·. U. = SZ01'vezeti llta.sit{~s.

t·

';j

;I ~

.J

"

FRANKUtHARSOLAT XYOMOA.rA.

I

Hogy a csendol" az 0 fele16ssegteljes ols felette fontos szolgalatat egyreszt minden koriilmimyek kozott eredmenyesen legyen heipe. teljesiteni, masreszt pedig, hogy komoly sziikseg esewben fellepesenek a kell6 nyomat"kot megadbllssa, illetve a torvenyes rendelkezeseknek erveuyt szerezbessen, a Sz. U. ertelmeben tObb fontos joggal vau felruMzvo. Ezen tanulmanyban ezeu fontos jogok kOziil az .el(ogaa. ee .e16· vezeles. jogaval kiv&ounk foglalkozni azon czelMI, hogy - gyakarlati peldak alkalmazasaval - megvihtgositsuk azon eseteket, a melyekben a osendiirnek ezen jogot - illetve bizanyos koriilmenyek kozott kiitelessegel. - gyakol"aluia kell. A Sz. U. I J7. S"akMza saralja fel azan eseteket, a melyekben " jaror lroteles vagy jogositolt valamely polgari' egyent e!fogui, vagy eMvezelni. A katonai egyenek elfogasa a .Szolgalati Sz"baIyza.t a m. kir. honvedseg reszere. 1. Hesz H!!!G. pontjaban felsorolt eseteklJen foganatosi· ta11<16. (Lasd n Sz. U. 157. §-at.) Ugy az el(og8s, mint az elOvezetes onyo11lozo cselekmeny,,·t kepez, a mint az a Sz. U. tobb §.ab61 (94., 116., 159.) vila.· gosan kitl\nilr. Mindkett6 reszint mint kiitelessig, reszint mint .iO!l jelentkezik, melyeknek teljesitescben, illeWleg gyakorlRsl\lxoD igen 6vatosan kell a esendornek e)jar· nia. H" minrlen wrvenyes "lap vagy indok nalkiil tcljeBiti ezen nyomoz6 cselekmenyek egyiket vagy maaiMt, vagyis ba. ar.okat nz aIlampolgarokat, kiknek szcmelyet
---

,"(-

,i

I

If•:

tf:'

V· ~t~'

t

l

I)~ '. ;1 ~

.'

~

f.

•

cl5Yezetes nltal szemelyes 'Zttbad8!\.gl1kWI _ Mrmily l'oyid idore is - megfosztjn: ezen eljal·ll.Y altai minizgy megbOlyegzi azoka! Wbbi polgartru·sail. eMtt; de magat is 86.IY08 hilnietiijogi kovethezmeuyeknek ieszi ki, miumn " jogos indok nelhil allmlmazott, vngyis IOl'l'enytclen elfog'ts, v"gy elOvezetes " kivutalos h({tawmmal valO visszaCies Mntettet hepezi. Az i1yeu _ szolga.lati Imtalmavnl akar tudntlansagbol, akar erosz.koskodasbol ViSSZMlii - esendor maglit, de s6t az egesz esendol'segi testiiletet is elonytelen megiteles tal'gyava teszi.

Kotclesseget kepez az elfogas. vagy az elOvezetes a 117. §. elso bekezdesehen felsorolt esetekben, t. i. midon a eseudol' ezen nyomozo cselekmeuyt I. felhivas. 2. megkel'eses, 3. utasitas alapjan vegzi; 4. sajat kezdemenyezesebiH ieljesiti flZ I - VII. pontokb"n felsorolt eseiekben. Ezen eseiekben a jBrOl' az elfognst. vagy elOvezc. test fdtetle11ii1 fog"natositaui tartozik ; minmu ezen cseiekben az elfog3s es elOvezetes foganl\tositii.~aert " fclhivast ilJeWleg megkeresest kihocs.it
[

t

.

• iI

~

~

fogata"i llaraucs alapian eRzkozolt elfogas, vagy el5veze~esnel koteles "zon szabalyokat betartani, melyek e reS7.be11 fenn,mnunk, miut!\n a felhivRs, vagy megkeresesek miMnli vegreb"jtri.saert az eljaro C8endol' jaror felelos. (Szcr. U. 7. §.). Hogy a jal'ol' el51jaro pal'ancsuoksaganak utasiMsam is kiiteles eJfogast, vagy elo,ezetest foganato· .'lani, az Mvebb mngynl'l\zatra nem szornl, miutan a c8endorseg katonaila.g szervezett ortest leven, annak mindeu egyes tugja katonai fegyelem alatt all es 19y az eloljar6k plU1tucsnit is feltetleuiil teljesiteni eskii· vel kOtelezett, ha csak azokat a «Szolgalati Szabalyzat a m. kir. honvMseg SZamM'll.» 1. Besz 60. pontjaban felsoroltak alapjan nem koieles megtagadni. (8z. U. 29. §. 3. bekezdes.) Kotelesse.1ct kepez az elfogas os eWvezetes ezen feliil az 1., II., III., IV .• V., VI. ols VII. pontok a1att felsorolt esetekben, mig ellen ben az eHog... " VII[-, ItZ eWvezetes pedig .. IX. pontbau fel80rolt esetekben uem mint kOtelesseg, hanem mint jog jelen~kezik . Ezeu §. 1. e. 2. bekezdeseuek sziivegeMI minden katseget kiztlr61ag kitiiuik az, hogy ugy az elfogM, min~ az eWvezeles ketfile iudokb61 tortenhetih, (t. m. : I. hatosilgi felhivas, meghereses, illetve utasitas alapjan; II. a jol.r5l· sajat kezdemenyezeseb5I, ieMt hat6sagi felbivas, megket'eses, illetve utasitri.s nelkiil.

Ad 1. A jar3r akkol' tartozik e!fog"st, vagy el3vezetest fogallatositnlli, ha 1. arm ItZ ilIetiikes hat6sRg altaI felhi'valolt, vagy 2. rendori haWsag altaI - a kiizsegi elBljarosR.gokat kivev. - lIU'ykf;rtsteteU, avagy vegiil ;1. el
' f

--..&,..-

. "

"'Zm .

SO;

,;

~

,;

7

>-. ·1 ,~.

~ "

.•

~

,

,

.~

t

r

~

~;,

:r

.,

"-n 'UWl?i>";'' T "·. 0'.

5. n kir. itelOtabla IIltal kihiild6tt biro, 6. a jat1isi (Oszolgabil'osag, mgy annal, tagja. leir. iigyeszsegek v:-mnak beosztva : 1. a kir. tOr. venys"ekeknel, eIiikon ,"enclsr.erint egy·egy • leiI'. iig"isz. all, mint flZ ugyeszseg vezet1ije, ki eboeli minosege. oen 1\ .fOiigyeszi helyettes, czimmel es jelleggel iR felrubazhato; a kir. iigy.szek - lllint iigyeszsegi ve. zeWI; - melle ,l, viszonyok altaI igenyelt megfeleW szamlt kir. ahigyesz van beogztva, Ezen szemelyek kiilon·kiUon fiZ iigyeszseg tngjainak tel,intendOk. Ezeken kiviil vannak meg az tigynevezett u.9!Iesz. segi 1Ilegbizoltale, a kik a j(tI"{isbir6sdg hataskorebe ntalt vetsegek es ~.ihagasoknal kepviselik a vadat. (L. Bp. 522. §. es Ugyeszsegi utnsitaa 23. §.) Az illeto azon jarasbirosag szekhelyen !ndozik lalmi, a mely melle szolgalatte!elre ki van rendelve. Mintan az ugyeszsegi megbizo!tnk lICIII tagjai a kir. iigyeszsegnek: onkent er!eWdik, hogy ezen szemelyek nincsenek jogositva elfogasok, vagy elovezetesek cztil. jaMI felhivliaok,,1 adni a csendororsoknek. A minden iigyeszsegnel ..Ikalmnzva levi) kisebbIlagyobb szamn kezelii Bzemelyzet tagjai (irnokok, dijnokok) tel'meszetazeri\leg azinten nem tekilltendok "z iigyeszseg tagjainak, enn';]fogva ezen egyeneknek meg kevesbbe van meg azon jognk, hogy a caendihllegnek felhivasokat adjanak. A kir. iigy"szeken, kir. aliigyeBzeken, tovabba, a jarasbil'6sagok szekhelyen milkiidii iigyeszsegi megbizottakon kiviil vannak meg kil·. !oUgyiszek es jOugyeszi helyettesele, vegiil a k01"O'natigyesz es muzak helyettesei. Az 6lobbiek az orszagban levu 11 IiiI'. iteMtabla, az ntobbiak pedig a legfelsobb birostig, t. i. a kir. Curia melle vannak rendelve. A kil'o tiirvellyszekek eB kir" ttiblak melle rendelt iigyeszsegek, metiileg fliiigyeszaegek bivatasa nz, bogy az meW birosagok elOU a kiizvlidllt kepviaeljek; a kil'o iigyeazsegek ezen feliil /eltigt/Clllck azoll foghelyisegeltre, melyek felugyeletevel nem kiilon ki.

i

l

neve7.ett ignzgatO, vagy feliigyelo van megbizva, " mint ez a fegyMzakun.l , keriileti bortiin-, vagy allamfogh&.o knal vall. A koronaiigyesz a kir. Curianal I,epviseli a kiiy.vadat. Kiitelessege orkodni a felett, hogy az egyes birosagok hatarozataiba (itelet, vegzes) jogi tevedes be ne csitszszelt, mely esetben a jogegyseg erdekebeu kozvetleniil a kir. Cnrianal pet·orvoslattal Iilbet. (Bp. 441. §.) A korona iigyesz n kir6.lyi f6iiRyeszeknek es iigyeszeknek a vael emeleaere vagy annak elejteBere ntasitasokat nem "dhat, mig ellen ban a kiralyi fOiigyesznek az alarendelt iigyeBzsegekkel azemb.n meg van ez a joga. A ki,·. junis&irosu.qole veze!Oje egy jarasbiro, ki melle a bil'osag bataskiirebe tarto"o teriilet nagyB8.gahoz 6s n kiizbiztonsagi viBzonyokhoz kepeat tiibb, v8.flJ' ke· vesebb albiro ia be van osztva. A jarasbiroBtighoz beosztott kezewszemelyzet a cseudorsegnek felhivast ne11l "dhat. A ~-izsgawbir6 hivatasa nz, hogy b(\niigyekben a vizBgal!ltot teljesitse. A vizBgalat czeljait elomozditO, vagy biztosito intezlwdesek megtetele vegett rend6ri hntosagokhoz is illtezhet megkeresest, illelve .. kozegekbez felhiva.~t. (8z. U. 02. §. <.'s Bp. 109. §.) A kir. tiiminyszek vagy ltir. itelOtabla alt,,1 ,kilealdiitt biro. alntt (\0011 biro ertelldo, a kit azon esetben, hn a tiirvenYBzektOi felebbezes folytan a kir. itelOl6.blahoz Im'olt iigyben It bizonyitasnak a felvetele nagy nebezaeggel jarna, a kir. itelOtabla a bizonyitaa felvetelere (tan uk, Bertett atb. kihallgatasa, megeaketese) kikiild; es pedig kikiildheti vagy aajat bil'ajat, vagy az el80 fokban eljar! tiirvenyszek egyik birajat (nem viza· gaI6bir6t), vngy vegiil azl a jal'asbirosagot bizza meg a bizonyitM felvetelevel, melynek teriileten a leg. I,iinnyebben tOrtenhetik. A /iJszolgabir6sci(j - helyesebben szolgabirOi hiuLt"l - fej. a fOszolgnbiro, ki melle a jaras nagy· Baga eS"a kozbiztooaagi viszonyokboz kepeet agy, vagy tiibb Bzolgabiro, esetleg kiizigazgallisi gyakornok i~

~ ~

van beosztva. A torvenyhatosSg foispnnja oly szolgabil'liJmak, a Idk mint ilyenek mm' hosazabb ido cta Ill(ikodnek, kituntetes gya11a11t 11 «tisztbeli fOszolgahirO. CZlmet szokta adomanyozni. A szolgabiroi hivl1.taloknal a.Ikalmazott keze16szemelyzet Ilincsell jogosil ..... cselldol'Segnek felhiv.\,st adni. A /;i5zsegi el(fljal'osdgok niJlcsene/; jO!Jositva a esendOtSeget az irant megkeresni, hogy az va.Iakit eHogioll vagy eWvezessen, mintan a kozsegi e16Jj"r6sag a Sz. U. 8G. §·a ertelmeben nyomozast teljesiteni esak "zon esetekben jogositott, ha a Icesedelcm veszelllillei.idmG is annlli id(f sincsen, hogy a csendol'sag a kelW idilben ,hiesitheto lenne a tortentekrol. Ha all annyi ido rendelkez"sre, hogy a csendorseg kello ieliiben erteaithatii, akkor a kozaegi e16ljarosag tartozik ezt megtenni, mely esetben a csendilrseg _ ba annak sz(ikseget fogia latni - foganalosi~'tni is fogja az elfogast, ilIetve ellivezetesi. Ad 11. Az alabbi POlltokban "zon esetek vallnak targyalva, melyekben az e)fogast, vagy elovezeteet a jaror sajdt l;ezrlelllenyeze.,eb(fl kOleles es jogositolt .teljesiteni.

, "

r. pont.

',,".1 ~

~

~, ~. "j

Az eWzetes letlU·tOztatast rennszel'int a terbelt kihallgatasa e/(fu "encleli el a batosag, mig a vizBgalati fogsagba helyezest renclszerint a kihalJgatasa uldn. A nyomozo level csak ban/ett eseteben bocsath"to Iii; vetseg eseteben l'endszerint csak BZemalyleiras, 1,01'ozes, nyomozolevel peclig csak ..kkor bocsatbalo Iii, hIt a lettes valamely letaliQztat6 intezetMI szokiJ/t meg. A nyomoz6 level kibocsatlisrira csak a vndwnRes
tetelik, teMt azoknak asetral-esetre val6 kibocsawnral a csendorseg min dig tndomassal biro Az e/fo(laliJ parmwsot vetseg aseteben is hi lehel hocslitalli es n. kir. jarasbirosag, l\ vizsgalobiro, sot l\ rendori ~"tOsag is kibocsathatja I\zt. (Bp. 143. ~. 1. bak.) Ugy nyomozo levelet, millt elfogato paroncsot a kfltonai birosagok, parancsnoksagok, hatO.agok
1. Barna Janos betoreses lopas elkovetesevel terbeltetik (J;lp. 14-1. §.) s miutan fel a rea Idszabancl6 biintetestM, megszokik, miert is a vizsgaJobiro nevezetlnek el(fzetes lelarloztattisat rendeli eJ. (Bp. 143. §.) Hamar most a jaror Barna J anost va.Iabol feltal.tlja, nevezettet koleles elfogni. 2. Scbwartz Jakab gazdag korcsmarost a csendorseg feljelentette gyujtogatas biintettenek gyannja miatt. Nevezettet a vizsgaJobiro kihallgatta es nem tartvan sziiksegesnek azt, hogy ot akar elOzetes letarrozt.'tta:sb[\, aUr pedig vizsgalati fogsligba helyezze, szabad ldbon /iag1Jla. Mintan azonban a vizsgaJ6bironak tu· domasara jutott az, hogy Schwartz Jakab a kozsegben bam;' tauukat igyekszik maganak szerezni fIlTa nezve, bogy 6 a gynjtogatas idejolben korcsmajaban tartozkodott; fI vizsgalobir6 eh'enclelte ellene a vizsgdlati fogsagot (Bp. 148. §.), mirol a csendorors tudomast szerezven, kOteles lesz az e]fogast foganatositani. (Bp. 131. §. 4. bek.) 3. A jar6r rendes szolgalat a.Ikalmaval egy gyanus kulsejil egyent taJaJ, a kit igazolasra von. Miutan [\ jliror megallapitja ez alkaJommaJ, bogy az aJtala igazolasra vont egyen nem mas, mint egy gyiIkoBsag miaU robb eyre elitelt szokott fegyencz, ki ellen nyo11IOZQ /.wei van kibocsalva; az iIleWt eHogja. 4. Dudas Jazsefet a kir. torvenYBzek orgazdasag bllntette miatt harom "vi borronre irelte, mely ileletet

-

If'

felebbez"s ullin n kil'o iteWtabla is helyben hagyott, Minthogr Dud"s J6zsef most sem nyugszik hele az itelethe, Or. ellen a kir. CUl'ilihoz seromisegi panaszt jelent he. A hi1'6Slig Dud,," .Jozsefet, Id eddig e]{jr.etes letfll't6zt"tlishan \'oH, OZOIl idol'e, mig n Idr. Curin "eg7-""e Jeerkezik, szabar/ldiJon 1!.a.'1!}ja. Miut'in nIdI'. Om'i" " rolisodfoku itele! ellen hejeJelliet! semmisegi panasz! elUlilsitott,,: a kir. wrvcuys7-ek megidezi nevezettet n Higzes kihirdetese czeljab61. Mintan Dudas J6z,~ef ez idezes1'e meg nem jeleuik: a kir. iigyesz ('!tog
II. pont. Ulol't6zt
~'

~" ,

•, "'J ~

• ~

~;,

j

.~ "

a csendiirseg elfogni, mert a , IrozignzgaMsi fogbaz, mel,l'ben Hz elziira.. hiinteles vegl'ebajtatik, SZillMn letfl.rt6ztntasi helynek tekintendo. Fegyenczek, rabok, I'ogl."ok megszokesel'ol It csenrlol'Seg kozvetleniil az illew letart6ztatasi intezettOl, vnlamely mas hatiisl\g_ tOl, el6lj:\r6 parancsnoksagt6l, vngy maganuton Sze1'ezhet Illrlomast.

Peld,,: .Kormos Balint rablas mio.tt nyolcz evi fegyhl\zm iMltetett, de hiintetesenek IOIt"se kozhen meqszokiitl. A reg-yintezet igazgat6ja a. 8zo1ie~'en'y kezl'ekerite.c;c c7-elj,ib61 o ".1f<>lIIoz6 levelet bocsat ki. (Rp. 515. §. utolso ],el,e7- es.) Hit" csendiirseg, " mely e?en nyoroo?" level Im·tillmal'ol r\ .Rendol'i Kiizliinv'-bOl tudoma.st "zerzett, Korlllo8 BI\1intot feltalaljn.': nevezettet elfogni I,oteles.

!

It

III. pont. Az itilet .ioyerlfs, ba nzt a felek a Idhh'detes nlblllll\val amnnal eloszoval, vngy kezbesites cReteben 15 napon beliil meg nem felebbezik. Ii Inlnsi!ilS, kim!>\s.

A Iciutasitast a bir6sag a Btk. 64. §-a sze.-int kiilfiildiekkel szemben buntett miatt kimondhatja mellekhilntetes gyllnant. Ezeu eseten kiviil II birosag a kiutasit... t nem mondhatja Id; csupan a rendOI'Seg lebeti meg itzt, hogy kitilt valakit: I. bizony'os helyrM, 2. az allam egesz teriileterOl. A hh'ol kiutasiti.s.

A kiutrisitott honossaganak megallapitasa utan fl.Z a liir. iigyesz, ki a fObiintetest vegreh"jtotta, a kiuta.,itnsra itelt egyent litkiserteti abboz a kir. iigyeszsligbez, melynek szekhelye legkozelebb fekszik "z mew hOI1l\nak batru-ahoz; ez utObbi kir. iigyeszseg " legkozelebbi kozigazgal&si hatOsagnak adja al az eliteltet liz ol'Szag hatMan leeudo &tkiseres czeljaM!. Hs az elitelt valamely fegybazban, kerilleti bo1'tonben, va,,"y lI11o.mfogbazban toltotte hi biinteteset: az intezet igazgat6j.. atadja tit a legkozelebbi kir. iigyeszsegnek, mely azutan a fennebbiek szerint fog vele eljl\rni. ('1880. evi augusztns 9-en kelt 21 06/t\. szamn miniszleri rendelet.) A Ktk. 70. §-aba iitkoz.O kiizbiztollstig elleni kiIuiylis cSllk azon esetben Jorog /enn, ba a kitiltott egyen arm a leriilelre, " honnan kitiltntott, HI halosail engedel"e nelk;;l visszamegy.; e Bzerint 1WI! koveti 01 ezeu kibagast azon kiutaBitliBra, vagy kitiltasm itelt egyen, " ki a kiutasitliB, vagy kitiltas foganatositasa eWtt megszokik s az orszagban lltppang addig,

c

jO

13

mig itt elfogjak. Az ily egyenen vegrehnjtjak l1gyan kil1tasit/\si, vagy I,itilta.si l'endeletet, azollhan a Ktl<. 70. §-a alapjan nem lehet 6t elitelni. A kiuta.sitas bUntettiset s6lyosb!tnni azoktn a hiro_ ~:ig az {tltal, hogy az ittiletben a kiutasitott egyent liz orszagba val6 visszattire,tol eltiltja, meg pedig: l. iil'iikre, vagy 2. hatdrozolt id.orc. Hn az itel.t nem tarta.Jmazna magaban ezen tilalmat cs a kiutasitott kiilfoldi az OrBzagbn visezater, alikor ot ezen eselekmenye mintt biintetas nem arheti e.S a kozigazgatasi Ilat6sag koteles az illetot, a nelkUl, hogy a visszateres miatt meghiinlethetlle, nz ol'Szagb61 njrn kUlfoldre szallitani; ha azonban a ldutasi_ tott BZemely et volt tiltva az ol'szagba val6 vissza. terastol, IIlrkol' II ti/almi ido alatt val6 visszaterese n Ktl;. 70. §-abn utkozo kozbiztonsdrl elle1/i Mhdgdsnak minos iiI. A gyakol'latban rendazel'int osszekotilr a killtasitassnl a visazattireatol val6 eltiltast ia. A kozignz_ gati\si es rendori hat6sag a kiuta.sitottak felUgVe1esere (el szokta hivni a esendorseget. (Sz. U: 27. §. 12. pont.) Ezeket teMt eber figyelemmel kell a esendorsegnek Idsol1lie. A killtasitottak a kozigazgatllsi hatosag altn.] kiilott menetlevellel I.tttatnak eJ. 1\

"

~

,~• :

j

A l'eudorj kitllhls. rendorseg kitilthat valakit: az allam egesz tel'iiletel'ol, az allam teriiletenek egy reszl:rlfl. valamely mdek, varos vagy kiizseg tel'iileterol. Ncm teMntllel1f kililtdS11ak a rendorsegnek aZ011 intezkedese, ha "alakit akar a biinteto tOrveny, akar n tolonez szaMlyzat a1apja11 ilJetosegi helyel'e utaait, illetve eltolonczoltat. Ha tehat az eltolonezolt egyen illetosegi l,elyorol eltavozik es ugyanodn, a hOll nan eHolonezoltato!!, visszamegy: eaeJekmenye nem utkozik a l{tk. 70. §-aba.

A 1. 2. 3.

A hnt6sag engedelyt adhat a kitiltottnak azon tel'ii-

Iet!'e valo viaszaten;a!'e, a honnnn kitiltotm. Mil1tan a kiutasftdst cs!tpdn a· bir6sag mondhatja ki, onkent kovef.kezik, bogy a rendol·i hat6sag csupan kitiltot! szemelyeknek adbat engedelyt a visszatel'esre, mig ellenben II killtasilottaknak 'nem. A killtaaitott tia kitiltott egyenek nevei a • Rendori KozloDy» -ben kozze szoktak tetenli. A killtasitas, vagy kitiltas alkalmaz,,"nt az alabbiak vilagitjak meg; peldalll: Az llzsoras, ha be/(oldi s nem nzon kozaegbe val6 iIletOsegfi, melyben a vetseget elkovette, ezen kozsegbOl kitilthat6; ha ku)folili, "I
14

,-~l,

t. i. a biroBagt61 engedelyl s megis risSZal / 1\ magy"r cr allnm teruletero: a jar6r altaI ell.lvezetendo. 2. Silbersteiu Ignacz tobbszal'asan buntetett zBebmetszot X. varos randl.ll·ihatosa.,o-a egy tvi idiltar. tamra kitiltotta a varos teriileieriil, miut>lu nevezettnak a varosban vaM jelenlete >IIland6 veszelyt jelentett a kazbiztonBItgJ.·a nezve. Silberstein Ignacz flZ ellllitett tilnlom daczara mill' neg!! ho mUlI'a visszawl' a Val'Osba, j611ehet a rendori bat6sa.gt61 erre engedelyt 1/"111 kapott. Nevezett tehat a ja,:or altn! elovezetendo. Ha formaszera e!fogas ll
IV. pont.

A /,iroscig toMmyi"e az o/yan egyeneket SZOkla eg!J 1IU1',haltiroz()/t ltdyen va/o Im·tozkoc[d$1·a ,,/asi/ani, vag!, " L'a/mllely helyen val6 Im'/ozkoddslol dti/tani, a Idk

(>/ijzetos letart6ztatasban, vagy vizsgnJati (ogsagban voltak es bar az eljar"s ellen Uk tovnbb folyik, SzalJadJabrn helyeztettek. Ezeken kiviil egy meghat.iro_ zott helyen ml6 tartOzkodasrn szouta utasitani a biroslig nzou egyeneket:

" '"' , t'

~

g

rt, ~

1. nik ellen vltIamely buntetendo cselehmAny mintt jogero. vRdhatarozattal vizsgalat van /olya1lZatban, 2. J
ki/it/ascil"
It

fdtet.e-

Mindezen szemeIyeket csak ligy clIenori.I,"!; II c",endorseg, ha a l"Iijuk vonlttkoz6 hat>lrozatot It birosoig, 'I ["gyb'lz, va!;y biirtiinigazgatosngll, vagy az eJuIjlir6 esenciorparn.nesl1oksag kaz!i vele.

10

A fentiek szerint teh"t It biro."g a. emlitett cgy.: nekkel szemben kiMelekepen rendeIkezhetik es pedig: 1. vagy ligy, hogy az meW It bir6sng altaI .zamara kijeliilt lartOzkod6 helyrol cl nCIn tdcozhatik, mel.v esetben az meM sehol mMutt, mint a bir6sag altai kijelaIt belyen, nem lartOzkodhatik, 2. vagy ligy, hogy liZ ilIetO terbeltnek nom szabad It bir6sRil !lItal megjelolt kozscgbe mennie, mely esetben az meW ItZ or8.agbnn bnrbol tnrtozkodbatik, csak epen a bir6sag altaI megielalt belyre nem mchet. Ho. flZ 1. alatti rendell<ezest, vagy a 2. alatti tila!mat egy oly egyen 8zeglle meg. ki elozetes letartoz· lat>lsban, vagy vizsg,;,lati fogsagban voll, de a bilnvadi eljaras hefejezeseig a (ellti megszoritasok valaUlelyike mellett szabadlo'bra helyeztetelt: ez esetben nz eliizetes IetartOztatns, vag)' vizsgalali fogsag az meto ellen ujb61 elrendelhel6. (Bp. 161. §.) I'elt.litk:

1. 'l'amlis Jimosl a csendorsCg okirathamisil"s /riin-

{cUe miatt (·Hogta es "t",dta ,;, vizsgaI6bi ..0Ili']i, ki nevezettet elOs.6r eliize!"s Ietarto.latMba helvezte n8.l'''u, kesilbben azonban, jollehet az ellene meginditott eliaras folytnttatott, szabadh~bra helyezte. Nemsokkal ezulan a vizsgal6biro flZ iIlewkas I,i ... iigy~s7. ieditvany"..a az utObhi >lltal bejelentett llyom68 ok alflpjnn meghagyjn Tamas J"nosllak, hog)' RZ ellelIe megilldltott eljarM befejezeseig Hidas-Nbneti kiiz$cr,ben tarwzkodJek. (Bp. 161. §.) Ha most II csendorseg tudomasul veszi, hogy Tamas Janos Hidns-Nemeli kazsegbM. elt>lvozott: nevezettet elovezet"i Mteles. Hn (armaszerll • el(og'u;. nelkii! lUegszakcstoJ, " bilucselekmeny nyowainak megsemmisiteset6l, assZeOeBZ"' Iosliil, vagy nz eljara. ozeljannk mils modon val6 meghiusitasat61 tartani alapo" ok van: ,e!fog';'., (ogana· t08itando. ~. J oUM Markol II csendo ..seg osalas bilntette mi"tt

!~

elfog!a es a!adta n vi7.sga16bironak, ki nevezettet e16SZ01' vizsgalati fogsagba helyezle, kesobben azonban szabadlabra bocsatotta, jollehet az ellene meginditott alja1'iist tovabb folytatta.. Nemsokkal ezulan II vizsgal _ biro !lZ illetekes kir. iigyesz indltvanyam !lZ utObbi o altaI bejelelltett nyomos ok alapjan meghagyja J6niis y Marknak, hog az ellene meginditou eljlil'iis befejez_ leig Teh«ny ne 1I1e1ljCl1. (Bp. 161. §.) Ha most a esend6l'seg tudomiisul veszi, hogy Jona.. Mark 1'ehany kozsegbe tavozott: nevezettet el6vezetni koteles. Ha iormaszerli .elfogas • nelkiil megszokes_ tol stb. stb. tm·tani alapos ok van, .elfogiis. fogallatositand6.

kOzs~"bc

,

V. pont. A I,e' teuI,apclSllnJ(

lie, eS("'e VOII . a letle. mi." miikodik

Az elso eSeI; {tz, " mikol' a ""elekmeny elkovetese kOl'iiI, mikol' ot It esendo1', vagy mas valald megPillantja. A tettes tehat mar megkeZdte a biintetendil eselekmeny elkoveteset, miko1' " eseudo1' valaki " helyszinel'e e1', azonban nzt meg bevagy nemmiis fejezte. . «

~

t

j

~ i>

:))1

t~J~J

I'eld",

Egy l'endes szolgalatot teljesitil Barcza kozotti tltvonalon pOl·tyaZVa, pesnyire levo erdobol seg61ykirutQst tosan megkozelitven cgy mlisikat iojtogat. liz el'dot, kUja,

jal'Or a Kassaaz alig 100 Mhl\ll, mire ovahogy egy ember

A 11I
Co~elekmeny

I

17

a tettes lUar menekiiluben volt s eklwl' vetetett iizabe fs fogatott e1. BiLllcseklr.menJI IUJlIIcsltk akk01' fOI·0.'l fen1/., ha a tettes n. Co.elekmenyt egeszen vegrehajtottn, lu\nem a),ltor is, ha annak elkoveteset lIlegkiserlette; sot egyes eselekmenyeknel (Btk. 130., !Z05.. 288., 4.~8. §.) [\z cUikesz'illeti esc/elemeny is biincsele)<menyt kepez. A tettenkapas mtisodil' esete ncgJltele alcrkban fordulhat elb. FoB l'edig: 1. 1m a csendiil', mint szemtan1( fogta el, vagy vette iizobe a menekiilo tettest; ~. ha a ese:lldlfr valamely .zemlltnn altai figyellIlczletvc fogta el, vagy vette ii7.obe a menekiila tettest; ll. ha lIuis valalci - nem It csendor - mint SZC1/lIlInll fogh\ el, vagy vette ii7.libe a menekulO tettesl; 4. hit md.s t'ldak-i - nem a esendor -- valamely szemtnllU alt,,1 fi!J!JeI1ll.czlc~·vc fogtn el, vn::lY vette iizohe ,\ menekiiW tette.t. A tetten kapott egyen 1\ j,\ror Mtal eJfognndo; ttzon esetben, ha az ilIeto csnk 'VClse!ICI, kovelett d, e1foglis belyelt esak • eHivezeres. (ik U. :17. *.1 fogttWltositand6, felteve, bogy formaHzcrii cli'ogns ncl1dil lUegfo;Z()}{estBl, ~L hiincselekmeny nyomaino.k meg~eU1mi.ires~till. usszeheszelcstill. v!\g'y "Yo eljal'lis czeljan'lk m,i., mMon val6 meghiusitru.at61 tartani alapos ok nine:;cu. "dll'-,1\.:

Ad 1) A jl\r6r ejjel egy kozseghez tartoz6 reten lIl.tjn, hogy cgy csur cg os bogy Mlllak kuzeleblil egy ,utah, i:;mert s gyujtogat,\s miatt m"r ket izbell biintetett e::lyell Cut el, miko7.bell kezehOl egy ego esovat cldob. Hn a esiirt ezen menekiilil egyl", gyujtott" lel as " jaror iit iizDbe vette, aMI' e!fogta az ill,'Wt, al",r uom: tettenkn.pn.s fOl'og- fena. Ad 2) A jarlir egy erdon keresztiil l",ladv,., cgy ott dolgozo faUluul;,ist61 tudomasul ves"i, bogy csak rovid par perez elUtt egy egyennel szemben rab16-

~II

1'4I1tth»any.

2

J~

19

t:iwadas kiivettetett al, melyet 6 - feltve a mb161rt01 e1etet - nem.,u nezett vegig egy bQlrorb6l. Ugyanezen famlllJ lras egy bizonyos il'anyba lUutat, II merre a rab16k eltavoztak $ II ho1 azok meg is lathllt6l;. Erre a jaror II mb16kat liz6be Yeszi s alHir sikeriilfenn. neki azokat e]fognia, aka,. nem: tettenkapas forog

mo~t

bol~itlDllk ~it'~iat

~ ~

,,

~i

Ad 3) Egy k6zsegben I\Z ejjeli 6,. messzirol latji>, 110gy bizonyos ell"yen egy 8zatocs felfesziti 8 ma,· apeD be akar hatolni :\ hollba, milwr 6t e-,zreveszi. mire elmenekiil; La nz e.ijeli or ezell egyent nyombau iildiizobe veszi, akar 8ilre,.iil ot elrognia, akar nem: tetteDlrnpas esete forog fanu. Ad 4) Midon eg,Y vasuti palya6,. a YOM! megarkezese elOtt a feliigyeleiel'e vizott pal.!'" megvizSgrihi."'ra iucllll. 1atja, hogy UelllillY, azolgahtftib61 elbocsiitott vMuti wUDkas " palyatestet l'ougalja. A tettesek ot megpillnlltva, menekiilui igyekeznelr, mib611'ifoly6lng 1\ Jllilyaiir az "pen akkol' odaerkezll neMny emberrel kozli a tortenteket. l{ik n menekiilo tetteseket nz (j felhivnsal'a e1foguB' czelj.ib61 azonnal iizooe ves7.ik. Akar sikeriil mar moat ftz ii1dozokuek elfogniok " tetteseket, akM nem: teLtenkapas ,forog fenn. Yagyis, a tettenkapashoz eleg az iizooe ;-etel. Ua a tetlcst uem valamely szemtanu, vag,)' eg.r szcmtanu :iltal ti/tvelmeztetett egyen (pl. esendol'), l.anem egy lllu'llladik "zeme1y tettelllrap.;s. fogta e1 vagy vette iil(lOzobe, Ilkkor nem forog fenn

Fenforog azoubau a tettenkap,is akkor. ba nem is a szelUtaull altal tigye1mcztetett egyen, hauem mns fogtn el liZ iildiizottet, f.lteve, hog.\' az Mduz';1c /cuzull szemtalluk, 'Iek -is voltaic.mflil {( szemlallll!,; (il/al .fi1lIelm"Z/I'/Cf.I C!I'II!Ezell Jdfejezes "latt .(tZ01/.I/(ti., a, erteuilo, hogy a tettenka1"'"' a tettes menekiiJese. It, iizobe-vet., 0" ItZ c1fogata9 idii1Jontj
"?oval liZ iizilbe vett tettesnel, rolytono:> szem olOtt tartas" veget ert: 'tettenl " caen(\o!'j,iror nltal totten a!'t, vagy neld mngan.. emol'y .mal ..tadott - ve!segen crt - tettes "ze2*

nem

20 21

melyazonoSSIi«n "ovid uton, 1'1. e:zy kozeli l
~

,1

lIlegdllapitdsa a bi1'o8ag vag.1f l'endOl'i hatosti!! kale. ies8ege, mely bat6s"gok annal, megtol·tenteig rtz illetot a Bp. 141. §·a alapjan eliizetes letart6ztataaba helyezhatik. Ha a tettest valnruely magdn8zemel!1 fog/a volnil el tis adla vollla at a .1al·oi·nel.,. utabbi a Sz. U. 11 D. §·auak ertelmeben koteles megallapitani,

bOI~.Y

elfogas indokolt volt-e, vagy nem. Dtobhi esetben a j"'OI' az el(ogott eg,l'ent koteles azonual szaVtt
b~

VI. pont. Az ezen pont allltt felsOl'olt esetekben elfoghnt6 a nyomntekos>ln gyaunsitott egyen, ba: I. :\ kesedelem veszelylyel jar; 2. ha biintett, vagy szabadsagvesztessel biintetendil vetseg elkovetesevel gynnnsittatik es ba az a)-i) pontokban telsorolt vnlamely koriilmeny vonatkozik rea, A .Qya/lu ketJae lehet, It. m.: 1. cgySZCI'U, 2. aillpos, vagy llyomatekos. Egyszcru «. {manu akl,o!', ba valamely eszlelet vagy kiiriilmimyb61 azt lehet gon(lolni, bogy egy bizonyos egY,en a tettes. Igy pI. ha a jaror portyttztts kiizben azt I"tja, hogy (lz epen ahkor kigylu6 Illtz mellM ep,y ember szalacl el, azonnal az a gonclolat villaD meg agyaban, hogy nz ltZ egyBn gyujtotta tel a bazat. Ez esetben egyszerii a gyantl, miumn c.zon egy kiiriilmenybol, hogy az illeW egyen nz ego haz mellol eifut, mlg csak gon· (wlhatia a jaror. bogy az iIIeto a tettes, de nem kovetkeztetheti bizon,vossaggal. A/ttl'oS va.qy nyomlltekos a gyanu akkol', ha minden korii.lmenybiil arra lehet Icovetkeztetni, hogy a tettes nenl lebet mas, mint .. gyanuba velt egyen. Ha c. jator az el5bb emlitett peldaban szereplo egyent megaWi.sra sz6litja fel, s az meg nem all, a gyanu l!1'osbiidik, de m},g milldig nem Ilyomatikos; 4.. azonban a jaror, mintau sikeriilt neki ezen egyent elCognia, nalc. gyujt6anyagot talal s a nyomozas folyaman meg az is' kiderul, hogy a gyanusitott egyen a sertettuek harago8a: aklwr a gyanu mar llyomatikosse; vlilt, med ezen kOl~ilmenyekb61 joggal lehet kiivctkeztctni alTa, hogy a jaror tiJtal e]fogott egyen a tettes. Ezen pont b), c), d), e), f), g) es i) alponijainak azon eseteibeu, n melyekhen flZ illeto esak vetseggel terheltetik, elfogas belyett esak «elovezeLes, (8z. U.

.2~

:13

37. §.) fLlkalmazand6, hn formnszeril e]fogas Delhil megszokestiH. tI bilncselelilnony nyomninnk ruegsemmi. sitesatol, osszebeszelest61, vaK!' a.z elj.ir:is czelj,ina/( va16 weghiu$iMsnt6l tartani nllll'OS olt . was m6don ninc8en

Ad a).

·.Mas lzasonlo tnilyos bUn/ett'.elt alntt a gyakorlat_ ban azon biintet tehet szoktalt 'h·teni, melyekre a torfeltili szabadsagvesztas.biintetest alI.pit Veny at FelsegSel.tes Btk. 126., a IIyenek meg. 127. §.; penzhamisit1\sI·!t "onatk oz6 203. §. 1., 2. jlODtjll. es utols6 bekezdes e ; hamis vlld a 227. §. 3. bekezdes ese!en; e1"6"ak08 nemi kozosiilEis 232., 235. §.; magzat_ elhajt1\s 286. §. 2. bekezdes; halalt okoz6 snlyos testi sertes 306. §.; kozegeszaeg elleni buntett 315. §.; §.; szohtetas 320. §. 2. begyermekI-abla z o s 318., 319. kezdes ; ko kimtbamisit1\s 398. §.; vizarndtis Ok07AlSQ 431. §.; 1r6zveszalyti caelekmellY 435. §. stb.

even

l
l>elda:

Buca kozsegbeu gyel'mekrablas kovetle tett el. A nJ'omozlis soran tObb oly fontoa kOI'ii/meny! Bikeriilt a jar6rue k megalJRpitani, a melyekb61 joggal kovetkez_ tetni Iehet ana, llOgy a szcban forg6 cselekmeny tettese Asztalos Sandol' ottani lakos. Miutau e btintettre ot evi azabadsag-vesz!es.biintetos is kiszabhnt6 a igy a biintetes eI6relatbat6 nagysll,,"lIn&l fogva alatartani att6I, bogy gyanus itott megsziikik : posan lehet neveze tt a jru:Ol' a/tal elfogan d6.

Ad b). Me.r;szakiittnek az olyan eg,IJcn tekintenda, n ki rendes

as aUand6 tart6zkodasi belyer61 winden l
volna, nvngy pedig holMe t ut61agosan Mrldve l tndatta volDa, ismcre tlen Ilel~'I'e tavozill. MI:!Isziil~c>i / ltIkcsziilct aialt minrlon olynn oselek· mellyt, vngy iniezke
. Az el?'<jlozes a 1/ICflszi5kessel kapcsolatosan is elf;,fol'£lulhat, ha pI. a tettes a mellett, bogy rendes tal"

t6zkorl"'i helyeriil megszokott, meg (illlevet is vesz reI s cq'ycllistgdt az elObb emlit~tt m6dun felismC'/'/tde/lenni lenni igyekszik. H,\ !\Z ezen alpontb an cmlitet t egyenek nem blin!etteI, hanem csupan vat.seggel lerhelt etnek: ez esetben az illetok e!fogasa

24 25

·

11

uelyett cBak .elovezetes» nlkalmazfind6, Ila fonna. szer(\ elfoga.~ nelkiil megszokestoI, a blillcselekmen y "YOmainak megsemmiSit.is eWI. OsszeheszeJestol, vagy flz eljal'li> c7.eljrinnk nHis modon vltI6 m~ghiusit.',"atcil in.l'inni n.]apos ok llineBell. ile'fh\I ,: 1.

ut«zott, eg,V mrisik egyen " slilYOB tettet kiivette el. A nyomozast eszkozolt jaror a ki. l'uhato lt aelMolr alapjlin a,1'1'a a I'Dvetkeztetesre jut, hogy lIZ emlitet t cselekmeuy teltese csupan a sertett egy l'egi uarngosa, Sz6ke Istvan pamszt subancz Ie. hetett. 1I!idol1 ebbol kifoJy61ag nevezettet kikerdezase czeljdb61 keresi, IIrr6J g,l'ozodik meg, hogy az illeW megsZOkbtt. Ha mar most a felkeresasere in
"

.. if ,

'

~-

I

:.J" ,,;t

.

Egy egyenen, ki ejjel koesin bizo ny08 kozsegbe testi sertes hun.

2. A kozsegbe erkezli jri'l'orhoz egy paraszt asszollY azon p!LnaszBznl fOl'dllI, hogy ezelott ket !Jettel efrY Gelb Aron nevi; kiiz8egbe]j Jlllwsllru. egy damb 20 koron"s b'lnkjegyet valtvan feI, Gelb Al'on a 20 ko. rona.. bankjegyel't adott IIpro penz kozott 10 darah hamis egy koronast is adott neki. A jarih' ezen pana.z nlnpjan Gelb Aront felkeresi 8 minlan Ilevezett ki. kerdeztetese altalm aval adott zava·r08 feleleteibi:Sl ki. panasz vrt.]6szilliiseget csak folyola zzag ,tz ellene emelt 61 kieszkozolt felhiv,," alap. bir6sagt a jlirur : II foko .ian !lala h"zkuta\:tst tart, mel.Y nlkalom.mal tobh ha. lUisityanyt b'hil. Min!,i" a j"rih' Gell> Aron kOruye.

zeteWI nrr61 szerez tu(lomasl, hogy nevezelt mar ut· leveler t folyamodott, mert AmeriMba 8zandekozik Idv{,ndorolni: 6t elfogja. Ha ezen egyen cBak vetse·, !1ft kiivetett volnD. eI, ez esetben nem fogandci' eI, h,mem csupan «eI6vezet.ia , foganatositand6, felteve, bogy formaszeril . elfogas . nelkiiI megBz6keseWI, [L hfincselekmeny nyomainak meg-semmiBiteB eWI sth. tartani alapos ok ninesen . 3. Csany kozsegben egy ejjel bizonyoB egyen nyitott magtarl\b61 ismere tlen tettes 120 korona ertekil ga· bonat ellopott (Btk. 334. §·,tb(t iitk6z6 bunteU). A nyomozast megejt o jaror figyeIlll et az ejjeli 61' egy Dudas Ferencz nevil egyenre bivja feI, a kit a cBe· Iekmimy elkovetesenek idejeben a cselekmeny szin· helye feliH Iatott szekore n elhajta ni. A jariir az ajjeli 6rtol vett erne erteBiil e~ alapjan Dudas F erencz felkeresesere indul s nevezettet a Iakasaboz iartoz6 diszn66lball ell'citozve tal6.lja ;· miutan nevezett e mellett sem a cselekm eny elkovetesenek idejere vonatkoz6Iag alibijet beigazolni, aem liZ ugyan· csrtk a cliszn66Iban megtaI3Jt gabon a mikenti szerzes· mOdjat bebizonyitani nem tudja, a jar6r elfogia. H" ezen egyen csak vitsiget kovetett volna eI, e. esetben nelll fogrmd 6 eI, banem csupan .elOvezetes . s. fo~natositand6, felteve, hogy forma.ze,.(, «e!foga neltlil megszo kesWI, II buncselekmen y nyoma inak megsemmisitesetol stb. tartani alapos ok nincsen.

Ad c). Bundel ala~ azon t1i1'!1yak ertend8k : I. melyek a bU=elekmeny elkovet&i:l'e szolgaltak.

(Btk. 6!2. §.) PI. vrt.]amely testi sertesnel 11 bot, vala· mely mergezesnel a mereg, valamely betoreses Iopas· 111\1 a betoril e8zkoz, gyujtogatasnlil a gynjt6 anyag stb., stb. ;

2. mclyek «( buntett varni v&se[1 elkin;etese altai ho· zaltak letl'e. (Blk. 62. §.) PI. egy hamis ohirat, hamis

.__

w- tr · j

r.

:!I.

t o

, ,

l

~;

, I

~. ~t

.• I

btilyeJ)jegy, hamis penz. hamis eJGlmiszer. homisitott orvosi, v;lgy kozsegi bizonyitvany stb.; ::. lIIe/y"kel ({ Idtl's a· hl'lY8zinrrOi 1/lafl'i-rul dviU: 1'1. " lopott. I,izsaroit. elsild;nsztott, kicsnlt t:i.rgy"k; a jjan lehetseges - 1II.1!gszerczze, ilIetve lcfor,lai
-~ " t

-,

~-

tando. A biinjelek biztosittisa azon esetben scm me/lozMto, ha a !!yanusitott II. bilncselelnneny ell,ovetOset a jaror eliitt bl'islIIe"te. Mogtortcnhetik ugyn.niR. hogy [l gyanusilott a hirosag eliitt mtIJ: nem iBmeri be a blincselelimeny elkoveteset , igy kounyen eHitlJlbat az az esel, hogy a bir6sag - a bilnjeleli 8em allvan rendelkezesere - terhelttel Bzemben minden bizonyitektOl megfoszliltik. Az olynn b{lnjeleket, illeWleg t';'rKy"kat. " melyek

masnak - nem a leltesnek, vag?! "esze8nek - tll/aidonat he]>ezik, felte.e, bogy birtohlasnk, haszntilatuk.

vII.gy terje~ztesiik kiiliinben tiltva nines (Btk. 61. §.), a b-i,,6sag az itelet kihirdet8se uttin visszaadia " tl11aj· "ouosnak. EIMordul, hogy a te!fes a b(lneselekmeny elkiiveteset mar a jru:6rnek heismeri; ez .setben is ];oteles a csend6rseg iigyelni ana. bogy a tetles n b{lnjell el ne rejthesBe, meg ne semmisithesse, vag,y el ne dobhassa, mert lehet, hogy az iIleW a csend6r elMt tett beismero nyilatkozatot a birosag elOtt utobb visszavonja s igy esetleg a biinjelek hianyaban semmi oly terhelO adat nem marad Mtra, melynek ala1'jan a gyannsitott ellen sikerrel lebetne az eljar""! folytatni. A lettes azert igyeks.ik a blinjelet elrejteni. megBo\nmisiteni, vagy mngat61 eldobni, bogy ez 6.1t,,1 hiinossegenek ezen bizonyirekat megsziinlesse, a Minvaeli eljarlls lerolylatas6.t megnebezitse, vegel'edlllanyeben pe(Hg mag..t az eliteltetest61 megmentse. Azon eset is elOfordnlhat as ellS is fordult m,',., bogy valaki - bizonyos anyagi el6nyert - egy mas altai elkoveteU biintetend6 cselekmenyt magro'a vallalt s a biinos kilerenek egyeb bizonyileka hianyiiban az illeWt el is iteltek, mig a val6di bunos megmenekiilt a megerdemelt biinletesl31. Ez is egyik indoka annak, miert irja elB a Sz. U. 112. §-anak utols6 eWtti hekezdese azt,. hogy: ,A terhelt beismeresenek megtiirtente utan is, reudszerint meg kell szerezni n. terh"lt bilnossegenek egyeb bizonyitekait is.,

::ts

I tt;I .• •

~:•

t

r'

" I

·~, II

I

~I

tl •

l~

,

A blinc..clekm~ny l1yomai azort hi1'llak kiva16 fontossaggnl. rnert a biinc.~elekrneny "lkovetesevel a l~,'(­ szol'osabb Impcsolatban leveu, igeu sokswr tituaig;~zi­ t,lst uyu.itnnak (\ kttes kiletet iIletoleg, I1yen nj'ornok cl0fordulbatuak hornokb,m, sarhan, vizhen, h6han. j ogell , emhed vngy riUen ;\ tett sziullelyeUIWlIIk is vnullak jelen. vagy ilyenet meg"7.erezhetuli, az riJ talt1k e",Jelt..k mcgjegyzesere e8 saj"t ,MjC{IIJzisenc/c esetleges i!Jl!20iclsa1'(l azokat is bivja reI. A biiueselekrnony azon nyomair61, rnelyeknek me!!"emmisfie.etal ken tart,\ni. mlretd, veendok fel s IIzok

,Mjeq,llzencla/c

A hiiueselekrneny nyomninak megvdlluztalas{t nem egyertelrnii nzoknak me.1s<'111111-isilisirel. A IJiincselekrneuy u.l'ornltit " tettes vagy mas uem mindig (t.zonn(tl a hiillcse/ekmell!l clkavett"e utan fogja mcgsemmisiteni vagy megvri.ltoztatni, hanem esnk t,'lrin kes6~b, mikor mal' latja, bogy a gyanu elleue h'l\nyuJ. Epeu ezert - vagyis, hogy ezt Uleg"ka VII. fejezet 4. pontja a cseudorsegnek kotelessegev6. hog,\' minden ko zbiztonsagi zilvar eWfor~ult,ival uzonna/ .i"lenjek meg a helyszinen. Ugy a blinjelek. mint a biiucselekmeny llyom'linnk megv:iltoztattlsa, ell'ejtese, vagy rnegsewmisilese esetell kiizornbos
29

a hiinjel, vagy nyom, mert It mint nyilvanval6valesz, hogy It terhelt Mt'1IIily bizonyitekt61 is meg akarjn. (oszt"lli nz igazAAgszolgt.ltatast: elfogasa mal' indokolt. Epell tig)' l,ozombos az elfogM szernpontjilb61 az is, hogy a tcltes 8zcrrl;,elyesen vegzi- e It biinjelek vagy nyomok megvaltoztatasat.• avo,.,oy azt m{tS teszi a tet/cs ,\karntab61; 1m ugyanis az ily iranyu tevekenyseg egyri.li{\lau a teltes/al indult ki : a7. eHogas e pont ,\lapjan mindig indoltolt. A ki _n tettestarsat, reszest (ide tlldoznak a felhujt6 e" biinsege
::0

II

:1\

annak megslIapitti.sa. bogy It vnllomti.stelel !\z iigyue], len'yege~, vagy nem 1enyeges l'eszel'e vonatkozil{-e: mindenkOl' a bir6s!i.(J h,~tti.skorebe tartozik. Az e ponl al;'l'jtin eszl.ozlend6 elfogasnill ez kiilonben kozombos is. mert a mint a bilnjelek as nyomolmal. ligy itt is. "b(r lenyeges. akal' kevesbM Jenyeges bamis tnnn. z,ism. vltgy a tannzti.s megiagachisal'a akal' a terhelt vahLldt re4birni, cUlia milldig a b'tilltelo eljlinis 1IUJ[1' Musil
I. Bizony()1'J egyell uyomatekmmn vall gyauw:atv<.l. ,,"zal, hog'y "gl' p"jtab61 ~OO korona odckii c10hlinyt

lopott. Hit m"r most a jaror, miutan egy besugotol afrol ertesiill, hogy gynnusitott Amerikllb" val6 ki· vandorlas czeljtib61 mar ma,uap kora reggel elhagyni szanMkozik . a kozseget. " Mrossal es egy bizalmi (';rfitlV,,1 nevezettnek lal,asara menve, gyannsitotlat tetteneri, It mint egy csom6 a k"r08ult nltal Bajat· janl feliamer! doMnyt u gyallnsitva slilyos testi sertcs bUntetMnek ell.ovetcseycl • midon a jnri;r " kikerdezes fogaMtositasa vegett lakas(tra megy, azt hitja, bogy a gyanusitott neje epen egy veres inget mos. J ar6r az a88zo11y161 megtuclvan azt. bogy " vel'llyomok testi sel'tesbOi sz3.rmllzllak, tebat bt'in· n!lolltok, s bogy az asszony a felje parancsara igyek. "%i], azolml Idmosni, s ezaltalnw(/$cmmislteni: terhel· tet elfogja. H" ezen egyen esak 'l'etsc,Qct kav"tett voln" (,:~1, ez

esethen nem fogand6 el, hanem csupall

lIeW·

vf.'etes.. fogallatositando. fclteve. hogy forlllllSzerii .elfogns. nelkiil megszokest61, a biincselekmeny nyo· mainak megsemmisilesetiil Rtb. tm'iani alapos ok nincsen.

3. Egy lopas bilntettenek sziubelyeu, a mely lopas elkovetesavel egy cgycn nyomatclrosrm g),(I]ll1sittatik, llibuyomok m!\radnak vissz ... Mig jilror a nyomozi.st megejii: " nyomok 6rzesevel a kisbirot bizz" meg. a. ki eszreveszi, bogy fI. nyomatSkosan gyanusitott egyell csizmajaval tapos a mezitlabos nyomokha.

'''gyis lIzobt mcgvdlto;l.ltlni torekszik . . A jaror crte· siUven e koriilmenyehiil, a gYlUmsltottat e!fogja. 4. Egy !WIIlI korolll\ ertekil ilng,y"wlml vonntko%o vegr~lHlelet bamisitas,\va.i (a Btk. 40:!. § ,\unk lU(\SO' dik uekezclesebe (itkOzo biintett) uyomalei
32

33

nuaitott egyenrol tu«omnsul veszi egy jarlir, hogy a vegrendeletben almla tanukkent alairt, de " vegrendelkezasnal tulajdonkap jelen nem volt egyeneket reabeszelni igyekszil;, hogy kikerdeztetesiik eseteu azt adjak elo, miszerint" vegrendelkezesneJ tanyleg ott voltak, vagyis, bogy hmnis tallo1llast tegyenek. A jaror ez alapon nevezettet e!fogja. Ho. ezen egyen egak vet.se;/gel lenne nyomaMlwsan g),anllsitva, ez esethen nem Coganrl'" ai, banem esak ,elOvezetes.' Coganato8itan<16, ha formaszerii ,eltogas. nalktil megszokestill, " b(lneselakmeu>' u),omainak megsemmisitesetlll sth. t!\rtani "Japos ok nillcsen. i1 "zakcl·t(Jk a Etk. 217. §-a szerillt ugyanazon szempont "Ia esnek. mint n mnu],. Hamis szakertlli velemany n
Ha ezen egyen nem nz emlitett .bilnte/t"-e!. hanem csak valamely vetst:! elkoveMsevel lenne terhelve es formaszerii elfogas nalkiiI nines alapos ok megszokesetill, " b(ineselekmeny nyomaiu"k m.,gsemmiBiwsetOl stb. tartan i·: akkor - hasonl6 viselkedes eseten csupan elOvezeMs foganatositand6. ~. Ha. egy egyeu, Id szandtikos emherOles btlntetw11ek hiserletevel gyanusittatik, nyomatekosan azZ!\1 [enyegetOdzik, hogy a gyanu reruranyiiasn mi"tt sertett h1izat felgyujtja. Ha a terve7.ett buncseleltmeny vegrehajtasat maskepeu megakadtiJyozni nem lebet: az illeW e.gyen elfoganc16. HI' ezeu ogyan nem az emlitett ,bilnlc/t. kiserletevel, hnnem pI. esnk emberoles vet.egivel (Btk. ~90, §.) Ienne terhelve, nem lenne dfogan(16, hanem csak eMvezetenc15, felteve, hogy formaszeri; .elfogas. nelkiil megszokesotol, n bitncselekmeuy nyomainak megsommisiteset61 stb. tartaui alapos ok uinesen.

Ad el). EZ<'11 pont alapjan esak akkor inrlolwlt a terhelt .lfogas", b" mas modon nem lehetne megakachi]yozni, bogy rt megI,iserlett biiutetencW eselekmeuyt he 11e fejez"e. v~gre ue h~jtsa. lUM biintetend5 eseleI;men."!

01

ne kovessen, vag,\'

llUtS -

mal' megkezdett -

Liintetenr16 cselekmonyt na folytaB.son. Ha ez mMkent is Iebetseges volna, llgy az elfogas nem indokolhatO. l'tel(hU(:

1. H" egoy egyen, n ki llyomaMlwsan llYalluslttatik ",""aI, hogy egy csiir felg,Yujtaslit megkiserelte, elso kisel'letenek maghiusula'la Uh'll lljabb I;ised~tet, v:1.gy el5J,eaziiletet tesz, vag)' feuyegeWclzik. hogy ezen - m"r

megldserlett -

hilncselel\mcnyt vegl'c fogja hnjtalli;

ha f\ tel'vazett cselekmcny vegreh"jt"'~a masl;epen meg 11em n.Juldalyozb.\to: n. jaror nz illetot. miut,;,n "biintctt' elkovetesevel van terhelve, e!fogni koteles.

Ad, egycn

Gsaval·(fcinal. (lZ01! t~illtenrlO. " Idnek bi"onyos lakhel.ve nines, ,ogy azt elbagyj:t a" foglnlkot.a~. v"gy munI", nelhiil esavl1rog !is a hnt6sllg "ltal IdUiz6tt hntariclii alatt sem a fent,..,tasam s7-olgaI" esz~,ozOl;ct. sem azt, bogy Itzok tisztesseges megszerz.RerO torekszik: kimutatni nem kepes. (Ktk. 6~. §.) A esavargot bizonyos koriilmon),ek kiizott ,\zert sziikseges elfogqi. hogy a sziil,es A.ltltl lebetetlenne ne teg."e az eljM*' leboDy"lita.,lit, s az esetleg reA. vMakoz6 hiintews vegrelwjto.s.it. Annnk II meghat.iroZMa, ' bogy mely t.~rt6zkocltisi hel), al\(\n£1o: nehez ,Iolog; liZ minclig " koriilmanyektol fligg i igy peldaul az. hogy valakinek mn,gana!; bo.zl' v.m, meg nom !\Unpi\.ja meg feltetleniil az tilbncl6 tari6zkoclli!; jelleget (];ii\oDosen. hn It" meW nem Inkik ezen M" ..han), epen ezert el is lebet iit e"e)leg fogni. Aha",,16k, It cirMo" es iiYeges totok nem t1nto"Iwdnak ~lland6an egy heJyen, Itnnem ma itt, holunp ott V!ll1•

2'HlUf'JttillY

,

e).

R

;';i·

n:>l; es sokszor ok m:>gnl; .em tndjak elorc megmon·
1. Egy egyoll nyomn.tekosan van gyantlsitv3. rtzzal, ho~'Y sikknszti\s Mntett cit kovette e1. Hn "z iIIetonek nincsen ,ilJand6 lal,asl', a hoI 0 uarmik or megtah\!. hata. clfogand6 meg n.z esetbell is, bt\ l'elltles foglallioz;isu van, mint pI. n. dl'otosnak; annul inkri.bh el!'ogltnd6 termtiszetesen "z olpn llyomatekosall gya· nus~tott ~gl"ill, Idnek ezen feliil meg rendes foglol· lioZRsfl, SIlles. ~. HI' kobor cziganyok v'\llnltk lopas ve~segenek e1ki)vet~sel'el "yolllatekos(m gYi1nusitvn &8 fOl'lllnSzerii ,~(I'o"as nelkiil megszo ke.ukto l, a MncselekmellY nyo· m,\inak megsemlllisiteseWI 8tb. tartnui alapos ok nin· esen: eliivezetendok, mert "nI6szillii. hogy - ,Wando htl-:hcly hili.nytl.ban - s?li.iltseg eseten nem lennimek feltah'lhn.t6k. fh n 1,6bor czig,i.nyok lopas Mlltdl, ·· lid, elk6vetfscvel lcllllellek llyolllMekosrm gynnu8ltvn: cZ usetbell nem elegseges az elOvezetas, hallem olfo· ~;tlHluk.

I. '

t·,i ~

~.

.,;'

I

Ad f). lioroit e/oe/ctiillek aZ ol'lj(/II cqtlen t"kintmdo. 11 l,i mill' v"lamoly ),iincscleli111cny m'ialt hiintet"o volt. Szo/"isos l;iilltc(Je;;elc "\(ltt' oly e!!yenel,et );ell ort,,· B ii uk, a kik minden Idnalkozo ."lkrull1at megri1g n.dna}\ arm. hogy uiilltetelld6 cselekmenyt kovessenek el 08 1\ kil' a biintete ndo "solel'l llollwk olkiiveteseboll mal' mintegy Ulsgrogzodteli:. Ilyenel~ gy~\nn.nt ismert'tes~k n !\ohol' cziganyol\, a. fcg"VCl' Cd c&'lva.rg6k ll.tomillok stb. L1clld(lri /c1ii!lYclct u/;tll "llima!,: " felteteles sZlIb"d· f-i,ign1. l;o(::s.l.tott ~'gy611ek \Btk .jO. §.), ll('llll~iili)nl,cll :\Z011 8zemclyek is, a kikre .\ hl\WSa.g a. csendorseg

,

~5

feliigyeletet liiilon felhivtn. Iiyollek lehetne k 1'1. anltrchistak, szoczialista bujtog atOk, izgatOk.

HZ

l~eldi.\:

Ha egy OIYRll egyen. It ki mar tobb izben volt biin' cselel,m, "y mint! hiintetve, nemku lonben a ki mint "szv/.:,i.,o.' bii1ltl'ltes» ismeretes, vagy felt.tel esen van HZnbad sagolva, (,jb61 valamely b(incselekmeny elkove· tesevel van nyoma tekosan gyanusitva; ez esetben az m eto hiinlctl fenforgasa esetebe n elfogalld6, v&seg csetoben peclig eWvezetendo.

Ad g). Ezell pont alapjan itZ olynn egyen foghat6 el, ille· IDlog vezelh eW 016: 1.

(I ki kil. tet igazoln i nem kepes ; ,\ Iii liiletenek igazolasat meglagadja ; ::. a Iii szemelyazonossri.gat igazolni nem tlldja ; 4·. a Iii szelllelyazonossaglinak igazolasat megtagadja. A kilet i,qazol!t sa abban dll, bogy az igazola sra fel· 111v~lt szemely nevet, allMat , lakbely et stb. meg· mO'lldj!\. A .,zemclyazollossdg igazo/{tsa pedig abban dll, hogy ". igazolu sra felbi vott egyan a kiletere vonatkoz61ag hemon dott ndat
~.

3*

36

37

jogy, uti getesi

i~!\zolvan)')

cDq'edel)r,

cseledltiinyv, muuka),iinyv. I,eretiirelmi barcza, nrczKcpes vasnti

igazolvany stb_

Hitelt erdemlo

~ :,

alatt az oly ellYenel,et ken ertenilnk, a kikrol aMr allasuknal, akar vagyonllklllil, vngy egyeni sajat~ngnilmRI, akar egyeb wRs ok",,1 fogva joggnl feltetelezheW, hogy val6t mondana\;. Iiyenek gym"int ken elso sOl'ban a kiizsegi eliiljal'osagi tagogat tekintenilnk, ezen szempont ala esnek tovnbM " kiizsegek tal'sadalmi eleteben vezeW szel'epre hivatott egyenek, 1'1. a pap, a tanito, egyes j6moehi polg:i.rok sth_ A Btk. 43_ §-a ertehneben: ,A ki a halosag hiv,,talnoka vagy kozege altai i1iv(ltri.sa gyakorbt:iban nevenek, alla"anak. !akbelyenek megmonchts:ira "z61litl"lvlin fel: " feloletet megtll~Rdja vag)' val6tlant allit: huszonot forintig tel'jeclheW penzbiintetesscl biintetencli:b A ki az idezett sZRknszba iitkiiz6 cselekmenyt elkoveli, flZ a meHell, hogy e\fogntik, IDeg .bat6sag es kozesend elleni kihagRs' eziwen is feljelentene\6_ Az olyan egyeneket (pI. e\fogott b(intettesekel), kik ('Me/em czeUdbOl tagndtlik el neviiket vagy mondtak be hamis nevet, i1y kih!ig:\s czimen nem bilnleti a torveny; csupan az egyabkent terhiikl-e rott biintetendo cselekman), miatt Slljtj" 6ket ilZ igazsngszolgtUIa!tis keze_ Ily egyeneket teMt kizal'olng n·z emlitett kilHtgil" mi. tt feljelenteni czeltalnn dolog lenne; azon btln (I rolnk szerkesztend6 "Jelentes, .Ertesites. vagy ,,'l'enyv>lzlato -ba mint az meW b(inossaganek igazohisara tllkalma. koriihuenl' ez is felveendo_ (Lasel tI Sz. U_ 106_ §_ !!_ bekezdes~t os a 43. s- c) bekezelesel.) /(tl1uk

~11r

pcl(loH\.:

t :1

es liz mew sem okmlinyn'ylIl. "em tnnukkal nem tlldj" bizonyilani_ bogy ki ii, hoI ):\kH" mi a foghllkozasa stb.

~II,

~!

Egy egyen ll),olliatekosall.

Vft.)).

g'ynnusitva. izga.MM.~'\l

I

I

•

VlIgy: Egy egyennek - .. ki ellen b{lncselekmeny nyomatekos gyllnuj(l meriilt fol - van ngyall vnlami oliin"nyn, de nz jlletii nem hapes ig(lzolni, hogy 3 ~ olnnnnyban megnevezett szemelylye! tanyleg azonos; Egy uyoma,lillOsan gynnusitott ismeretlen egyen nem akMja ig(lzolni, bogy ki 0, mi a foglalkozasa, hoi lakik stb. Az ilyen egyenek elfogaudok; ha azonban nem hUntelt, han em esak Vet5Cg elkovet
Ad h}. A csendo!' itivalaios{tlt akkm' jli!' d, midiin szolgaIntot leljesit (8z. U. ~2. §.); ilyenkor a Szer. U. 10. s-a ,\t·telmeben a tiirvenynek ki'alon oltalmaban reszesiil. Mikenl !\z nrall
38 a9

kolt lehet azonban az illetonek ell5vezetese

II

IX. pont

.haWsag elleni eroBzak, bilntettet kepezi: n jill'or .'Ital elfogltnd6.

11) alpontja aiapjan, ha a sartegetes durvolll es Ie. alacsonyiWlag masok elOtt tortenik s nz illeW ezzel It csendor ismetelt figyelmeztetese daczara sew hogy fel. Miutan a liolgal'i eg)'ennek a szolg,Uatot teljasiW csendllrt hat6sdgi kozegnek kell iekintenie: ellnclfogvlI a szolga.!atot ieljesitii csendornek nz ilyell egyen 1'0, szorol 1O,·tent bantalmazasa II Blk. 165. §·ab,\ iitkozu hat6sag elleni eroszak biintettet Cogja kepezni. A katonai egyenek a azolgal"tot teljosito csendort katonai 01' gyamint kotelesek tekinteni. mier! is ha vnlamely katonai egyen bant"lmaz vahmely szolg,t. latot teljesito csendort: nkkor cselekmenye C! IV. lI"di czikkbe iitkOZQ katonai Ilrok iranti ellenszegiilesnek Cog min6siilni. Veszelyes fenyegetes alatt a tdmadd.~sat volo fenyege. test kell erteni, vagyis oly magaviseletet, melynel fogvll a helyzet osszes koriilmenyei folyUm attol kell a csendornek tartani, hogy eroszalws megmmadrl..,,\ nzonnai be fog kovetkezni. (L.: Sz. U. 6G. §. 1. pont 2. bekezdes.) Ha valamely egyen a szolgdla/o/ felie.fto csendort bantalmazza vngy veszalyesen fenyegeti, tIllY n csen(Wrt az illeW egyen ellen a Szer. U. 11. §. j. pontj" alaI" jan a fegyverhnsznalat jogll is megilleti; azoniJan ezeu joggal csupan akkor szal>ad a csenclol'llek .,lui•. hll a Sz. U. (;5. §. S. bekezdeseben flz enyhoLl> e.zkoz6k gynnant emlitett elfog,\s vag.\' megbilincsoles nom jarna a kivaut eredmenynye!. I"~lda:

b~

,

, I'

Egy egyen, kinek hazabflD adovegrelmjtas tartntik. az ott kivezenyelve levo jarol'l'e Cogja fegyveret "zan czelMI, hogy rea IOjon, mely szandekanak vegre. hnjtasaban egy jelenlevo szellltily akn(lalyozz(I meg nz altai, hogy (I Cegy"ert meg l<6ll6 i(Wben kiiiti ke. zeibU!. Mintan a vegrelilljtast szenvcdu egyen eme cselekedete a «veszelyes fenyeget&sv Itltnl elkiivetett

f

I

Ad i). Azon bilncselel,mcnyek, melyek csnpan akkol' forog· nak fenn. ho. rrz;ok kozbotran.yt is idaztek elii, a Elk. 190. as 191. §·aibn lithozo .a vallas szabad gyakor· lala elIeni velseg. eB a 249. §·ba iitkoZQ 'szemarem clIeni votseg •. Ezen pont aiapjan nem a biintetend6 cselekmeny sulyossll"on, hanem n kozbotl'dny az, mely nz eHog..s vagy e15vezetes foganatositasat indokolja es sziiksegesse teszi. A tapaszt"l"t mntatja, hogy nem csnpan a felsorolt bGlIcselel<manyek, vngyis melyeknek ismal'vet kepezi 1\ kozboltany, Bzoklak kozbotranyt el6idezni, hanem minden wasC~le biincseleklliauy is bizollYos kiil·ulme· lIyrk kOzvll. Igy a szemarem elleni biintettek Cel nem sorolt eBetei, egy testi sertes, melyet valaki ptiidilUl sziilO anyj.tn kovet el, stb. Mihelyt ugyanis ezen cselekmanyel< nyilvdnosal1 kiivettetnek el: a kozbotniny tobbnyire elmaradhatat· Ian. Ezert az elfogas vagy e15vezetas minden olyan esetben indokolt lesz, a widon egy bi\ncselel<meny b.tnnilyen legyen is az - lIZ elMol'dult esetben koz· j10trallyt olwzott. (Az erintetl biincselckmenyeken kh'iil lIIf[/ llUis kiizboh'anyt okozo biintetendii cBelekmenyek is lateznek, t. i. egyes lcihd.qtisok; ezek lIzon ban nz ezen pont alatt emlitett «b{lncselei<menyekoo fogalma alt' nem esnek,. hanem It VII. pont a.) nlpontja ala, a hoI kiiliin tortenik re"juk hivatkozas.) Azonban a kozbotranyt okozott bilncselekmeny lettesanek vagy reszesenek elfogasa vagy el6vezetese is csak akkor inilokolt, b.. a koz\lOtrany eredmenye. kepen bekovetkezett renclzavaras vagy reniletienseg lUas mMon meg nem 8ziintethetU. Ha a rend mn.~ modon is, pI. It rendetlenkedok Cl'eIyes modon tiirtent rendre intese. vag)' n Celindult keilolyek lecsillnpitasa altnl is hel)'l'eallitilnto, a jar.

j.(,

t

,}I

umek meil6znie keil ,\Z clfogast es eliivezetest, felteve tcrmeszetesen, hogy vnlamely mlts oly koriilmeny fenll nem forog, mely ezek egyikEinek vagy masikan(lk nlkalm(lzasat lll,i,r magaban veve is indokoltta toszi. Ezen pont intezkedese, miut h\tszik. n biluos egyeu nidelmet is czelozza, l
I

PeldnIi:

tl ,"

~I\\.'

n •

i:

1

·I-I'

f

Val"ki reszegen egy templomlm megy s ott" "zert.'1.rtrist teljesitii lell;eszt testileg Mutahu(lzza (Btl;. I \)~. §. '2. he1;.), mi "ltr,1 kozbotranyt okoz; mlaki eg,r 1:~ eves nuszemelylyel nyill'ri.nosan ucmileg k6zosiil (Btk. '!!3G. §.): "aInU nz utezan mast megtamad i" (itlegel, minek i;ol'etkezte1,en az illeton Sl~ n"p (llatt gy6gynl6 seriiI,:seket oko7.: \'nhki (\z Istent nyilv,mosan g,l'nloizz". Hit I\Z emlitett eselekmenye];biil l;ifoly6lag rendzaxn·tns Y:lt;:" l'entletienseg l,eletkezik ~ 1\Z maskep mog nem sziintE:theW: " botranyt okoz6 elfogan<1o \n.gy elUw,zetendu. Elfog,is helyott cs~]; ,elOvezeres" allmllllnzandu, h:t 11Z illetD egyen nem biiutett))! ha.nem csn.k (l'vct.-;cy» dk6retes(·yel yan tel'helve, es formn.szerii elfog:is nel~ kiil megsz6kesetol, a biillcseh:kmeuy nyoDli\iun.k mcg,ctllluisitescitol stL. t,'wt(lni r.htpos 0]; nincsen.

J

II

•

,. 1 ~\

f~ +

~,

VII. pont. Mint hlttuk. az ~lfogas vngy "liil'ezctes h(\ntett \ ngy YctsPg eseteheu newcsft,li: a.Ji:kor indoliOlt, ha. n. t,
-=:....~~_! __ -..,.-__ ~ ~~ ,:, ___ ~.--c-... ,,-..... -~~ ~ ~._ . __

t ~

ha a tettes ezek egyikenek lI!/olllatekus !I!lam{j<;.tyt/ van terhelve. (VI. pont 1. bel;.) Ezen sz"Mlyly"l ellentethen 1.:ihll{J{~'n,U esal, a tettenl,npri,s egeteben in<1okolt nz elfogti..~, v"gy elOvez.tes es ekkor is csak ItZ allibb felsorol"nd6 feltet.lek mellett. Az ezen pont L, 2. !is 4-. "Ipontjaihan emliteU egyenek eIfogri.s" helyeil csak ,elovezeteRi alkalm,,zand6, ha fOl'maSzel'fi elfog,;,s nelkiil megszol;esii];WI stb. tartani alapos ok ninesen.

II

Ad 1). Ezen (llpont filapjan k6treIe esethen inclnlwlt az elfOl;1is vngy el6vezetes, es pedif(: 1. h" valaki oly,," termeRzetH kiMgri.son <'retil, tetten, mely Irozbotl'tillyt okoz; !'l. ha a kihagri.s rendetlenseget vagy l'entlzavrll'tlst o];ozott es nzt csup'tn a lettes clt('!Josa.ral 'ra!}iI ell!t"'z('tesi'IJel leltet megsziintetni. Kiizbol1'anyl okoz6 /':ihd!}dsol~ n I;iivetl,eziil;: A Ktl;. 51. §-tibo. iitk6z6 va.llri.s as annak ~za.h:l(l gyn.lwrlnta elleni ldhagas, " 84. es 86. §-"i1m iitl;or.i; kozl'ellil es kiizszemel'em elleni kih8.gri.sok. A f~t~o\'olt killliW1.sok· nak iSlIliil'rit k
__~ ....::....:...;.....-. - ~: _ _-~~~_ _

•

-

!l"

L IiI

If;

'3

·1-~

eloidezett tettest csnp{m azon esetben kell e!fogni. yagy elilvezetni, ha az ~Iijidezett relldetlenseg. vagy rendzavads 11!lISkepen 1I1cgSZiilltct!zeto 11<111 voilla. Ha ellenben az cl6idezett rendetlenseg, vagy l'enifzavaras mti.s/,cl'C1! is megsziintetiJetil, ugy az elfoga.~, vagy elOvezetas lIe11l foganatosit.,ndo.

lett - ehgedelmeskedni; ebhol kovet1<ezik. hogy a kilHigtist elkovetil egyim is Inrtozik n jaror felbiv,'s,\.nak engedelmeskedni. Ha a kibagason tetten kapott egyi", a vele szemben foganatositott intes
)'elduk:

I,)elda:

I. Vahtmely egyen egy kozsegben. vaBarnap d. e., mikor n nep a templomb61 kifeli' jon, csaknem teljesen rtiszeg allapotban tragar dalokat enekel; ismerosei elhallgnttatui
A jariir bizonyos l,ozsegban l6.tja, hogy egy fuvaros a lovait, melyek a tlilterhelt szekerrel egy katyuban clnkadtak. nagyou veri. Felhivja teMt n fuvarost, hogy hngyjon reI az allatok (itlegelesevel es igyekezzek mas, inkabb czelhozvezeW modon, pI. a teher egy reszenek leraktisa ,Htal, segiteni maglin. A fUVill'OS azonban nem v(szi lifl'!/cle11ibe ,t i,iror szavait, hanem njbill. kimeletleniil utlegelui kezdi a lovakl\t. A jliror crre ftZ iIIetot k6teleBsegehez kepest eHogja vagy elovezeti.

ro.~~

Ad2}. A Szer. U. 9. §-n ertelmeben lIIilldel1ki tnrtozik a szoigaltttot teljesitii csendilr (bat6sagi kozel:) felbivas"nnk - ut61agos panaszlasi joganak fentftrtasa mel-

Ad 3). I

.'I

Biivchh lllagynrazlttot nem igenye!.

•

r

l'cl
1. A j"ror egy eliitte ismeretlen egyellt vadaszni h(tvtin, felhivja ilt "m
.u

o\.~

meg 1\ j,(rort egy kiivel lllegdobj"" A jaror ezek utan i\loWt elfogni I,iiteles.

ItZ

•·Id 4}.

Biivebh IImgya1'tl.z",tot nem igenyel. (UL~rl: VI. pont 1/ J alpont.)

VIII. pont. Az ezen pont alpontjniban ta1'gyalt esetekben az c\fogas nem mint kOtdcssc(J, hanem mint jO(J jelent· k,'zik. Az elfogas helyett ezen esetekUen is csak ,eliivezet..;s. n1blmaZl\lld6, ba f0l1l1[loSze1'ii elfogas ne!· kiil mcg;;ziikCsl61 sib. to.1'Io.ni "Io.pos ok ninesen.

Ad 1}.

Tiltolt 1l!l'stel'seg('k alatt oly mestersegeket ertlinl" lllel.yeknek "'z iizese <,gt/(iltai
I. §.).

Az 1DOL evi augu8ztns 4-en G4.573/V. c. sz. b. ii. m. reudelet szerint. mely oktat61ngog parrmcs ,,1,,];j:ih'l,ll vnlnmennyi c8eo,Ior alosztalynnk I,i van adva, n kiivetkezii szerencsejatekok (Izese til os: 1. Mb (hordozhat6), tekeMb: ~. goly6, 8zines golyo: :L haha.. 8zineFl hahn.; 4. Mon:tk6:

1,

5. Mnriandli; 6. hil'bics; 7. 87.in (F"rbenspiel), szamozott szin es "z ezeld,ez hflSonl6 lermeszet(1 jatekok. TiJtott jatekokat lebet jMszani. It ktiliinbozii k".)'· t!l'i"'",l es koczkit.l)al is, melyek a legmegszokottabb eszko7.ei a liltotl jatekoknak. Tiltott knrty"jatek pI. " ferbli (56. sz. ku1'i"i diinlvimy). Az, " Id uyilv"nos, vagy a Jliizonsegnek nyUva "no helyen sze1'encsejatek·vallalatot tart, vnlnmint az is, a ki a vallalkoz6t It szerencoej ..tek iizeseben segHi, a I{tk. 87. §·aba tilkozo kih"gast kiivet e\. A I,i ItZ ezen §·ban megieliill helyisegben a szerencsejatekb"n reszt ves7.: szinten I'ibagas mi"tt (Ktk. 88. §.) biin· teltetik. Ntm fol'OY fe1l1t kiluiglis es igy ok sem az eliive' .elegre akkor, h" valamely lIIa!Jlinhazban jats7.anak szerencsejatekot, hova e czelMl nem bocsattatik be b"rki. (IUk. 87. §. 2. bek.) Peldl'lk:

1. A jaror egy kiizsegben tudomasul veszi, hogy bizonyos "gyen Amel'ikt\b" v8.\6 kivanclorlasra besz6li rli a kiizseg lak6il 8 bogy eme 1'nbe3z"lesenek eredll1enye· kent mar liibb egyennel szerzodest is koliitt a hivan· dorlas m6 ~m[\zalld6, h" formaszerit e!fog"o nelhil megsziikesto'1 sth. tilrmni [l1[\pos ok ninesen. ~. A jarilr egy vrisa.}' "Ikalmnval n v8..'liirteren cgy bOdet (edez fel, "melyben hirbicset jatllzan[\k. Mint· hogy a jl,tek It fenlemlitett minisztel'i rellllelet sze· rinl tiltm van, a .iI'rilr az ezen szerencsejMek jato 8ZaSal'a szolge.l6 I,eszlileket es t,i,rg,Yak"t Icfoglolljll, It bOde tnlajrlonoslit pedig valamint " jntekhnn r.,,"t.· vett egyeneket elilvezeti.

47

<1,1)

Ad 2).

Ad 3).

A jelen pont csupan azon asetheu kapez ton-enyes alapot a csavargok elfogns,ka vagy el6vezetesere, 1m azok CSOPOl'losltn csavarognnk as "mellett meg iile.1·c, tcsli serttsre vagy /opdsra al/ca/mas eszkiiziikkcl vf>llnak elh\tva. E a ezen feltetelek bd"melljikc bitinyzik, az . eifoga., 110m iudokolt. A csavargas ngyau mar mngab"n veve is biintete"llii cselekmenyt kepez. mely, ha c.~ol)ortosan tortimik. meg siilyosabb beszamitt,s nltt .silr (Ktk. 68. S.), <1e ez esetben is csupan kozbiztonsag elleni Idl"'g,\snak minosiil, miMI Jdfolyolng .. j(\r/jr "ltal esoportos C.,,\Y'trgnson ert egyenek. ba a jliror nalnk n jelen ponthan fels01'0lt eszkozoket I1cm taltHjl\, cBupan el6vczcl('nrJ/fk, cle el nem foghat6k. O/i$1"C vaf).y te.sli s<'rlesrc alka/mas e.jzkiiziik: lOfegy-

Ezen POllt alapjau elfcghato vagy elOvezetbeW azon b!lzal6. kinek hlizalrtsi engedelyc nines. Nagyon termeszetes, bogy ha a haza.!6nak vall ngyan engedelye, de az nem az 8 lIcve,'e srol. akkor i8 elfoghato vagy el6vezetbeW, miutan n nevere sz616 Mzalasi engedely l1em ' jogosi\ja fel 6t a Mzal6kereskeMs lizesere, vagyis az meW Mza.!6 olyannak tekintenjJ6t s gy6zMjek meg, vajjon nem forog-e fenn a Mznlasi szabalyzat 3. § Qnak a)- I"! pontjaiban fogl alt esetek valatnelJike, a mi ugyanis mlil" el,'vc kizu':ia annak lehetaseget, hOffY az ilIeUf

vel', forgopisztoly, fejsze, dorong. mereg.

kt~s,

mas

mas

tOr sth.

I.ol}(is elkiivetescrc alkalmas cszkiiziil~ " kiilonfcle be-

tbro-szerszamok, mint pI. fliro, veso. reszelii, as(" vagy egy horog. egy zsineg. mely llwbhiak segp.lyevel foldszinti ahlakokon keresztiil ruhanemiit va(tl' Illasfele targ.l'akat szoktak lopni: ily c7.dl'rt szolgl\lnal, hossztl vekony vesszok vogy n mRchi.l'ellYv is, melyehet oly tolvajok szoht.~k hnszmllni. ltik sziik nyilnsil helyeltl'iil, 1'1. pel'selyekbol szaktak peuzt lopni; 101vajklllcsok, sth.

I'el
t.lni n.lapo):! ok nincsen.

•

.iugos Ulon nYCI·te volna hazaMsi engedelyet. S ha peldlinl ftzt tapasztaln", bogy az ilIeta M.a16 ne1l1 Mhb 18- 20 evesncl, vagy hogy va.!amely feltiino undOlit6 betegsegben Bzenved, vagy azt allapitnna meg. hogy az ilMO basal6 rovott multo egy(m, a ki polilibi jogainak elve"ztesere van itelve, stb. levollva ehbm a kOl'etkeztetes, hogy az illeW nem jogszerllen jntott a haznlasi engedelybez , elfogltatja, iIletve 010vezeLbeti az illeWt. I>cl~ln:

A .iariir esy koz8eguon uizonyos egyennel talaIkozil!, ki bliza.!6kel·eske
I.,

49

sZI'dUeg n. ]ll\za],i
Ad 4).

~l~j.

,.,I

Ahhoz. hogy valnl:.' eli;vezetbetij Iegyen. fI I,iivetl'vzii feltetclck sziik. "H3gl'sek: L ,;jj,./lIcl, Iwl! lenni.; ~. Y,lIftJl111 ;·L}'('.~z ' ;; l·oru/mcn?/I'/(.11('k kell fenfol'ogl1iok; .;. 01)' <,sd,.iizo!cI1<,I., ],oil nz illeW egyennel lenni, ., utelyok biillcst/ckmcn1f tll:oct'/csh'c allcalmasak. Ha ezon feltetelek kiiziil b1trmelyik is bianyzil" flZ c1fo~:i.s \'n~y eWvezetes ezem pont n.ln.pjri,ll nelll eszl,iizolheW. PClf:hl: A jnriir viiel bizonyos k6zsegbe erkezve Intjn, bogy C[!.y hi;" impnja mellott "flY l)ekormozott arczu em ber van (~lrejtozye; fl, hft.zbo.ll meg rhren vannak es a lutz Ill],oi "z ott jelen]ev0 H·nMgellpilln.nhis"kor rossznllete~ .zinlel, llle~motoz7.i\ : !l,ih eg.l' tiiltiitt forgopisztolyt os egy kif011t elo. I,e::
.'lei 5). B7.(·n pont luh<jdon]'"pcll 1,~tr~Ic ('sctl,en ind,,],olja a" eJfO!;"st, illetiileg ,\Z eliivezeti·.t, 0. pedig:

1. ba nz mew egyennel tahUt tnrgyak ton'fmYRzcl1i

birhatdsa irant forog fenn a j,\ror reszer5l a]"p08 ketseg vagy gyanu ; 2. ba az illeto egyennel talalt targyal< forvcllY.lzcrii haszndlata irant forog fenn alapos ketseg vagy gyanu. Az 1. pont alatt emlitett eset akkor forog fenn, midon "jaror valamely egyenneI bizonyos tltrgyat Wal, melyre nezve gyannja tamad, hogy az nem torvenyes uton jntott az mew birtokaba. Torvbzyes uton jntott valamely !argy valakinek birtoUba, ba a birtokbavetel altaI mas serelmet nem szenvedett, ba teMt az mew egyen azt peldanl vett... orokiilte, kapt.., stb., mig ellenben n C1JI tiirvenyes Ut011 ,intott valamely targy vnlakinel< birtokaba, ha Itzt lopta, elsikkasztotta, jogtalanul elsnjatitotta, stb. l'eldtll<:

Ad 1). A jar5r portyazas kiizben egy rongyos rnlu\ju egyimnel Walkozik, kinek fejen igen erlekes llrem. b61 kesziilt sapMt 1M; a jaror nz iIleWt igazob\sm szolitjn fel es ennek megtortente nmn karMst iDtez .\2: illeW egyenhez, h6nnan szerezte a sapkat. Az illeW " kerdesr6 Itzt feleli, ho,gfiiZt " kiizeli varosban vette X. Y. kalaposnal, vagyi2, bogy az tiirvenyesen jutott birtokaba; min!an a jar5r gy3nnsllak taI4lja a dolgot, az meW egyimnel egyiitt az emUtett varosba megy, es ott megallapi~ia, hogy nevezett a szobanforgo snpkat nem vette az a]taln megnevezett kalaposto1. Min!an mosl mar alapos ketsege !amad a jarornek, a kerdeses sapI,a torvenyszerii birhatasa irant, az illeWt - feltave, bogy az ezek utan sem kepes ueigazolni azt, hogy a saplm tiirv.nyes uton julott hiI" tokaba _. elfogbatj!\. Elfogas hclyett csak • elovezetes" allmlmazando, formaszel'i\ e!fogas nelkiil mogsziil<estol sib. tn,rtani alapos ok ninesen. All 2}. A j"rilr szolgalata \,(izben k6bor czig"nykltravannal talalkozik. Az egyik czigany a jaror meg-

1",

1'cmu/mdll/J

4·

!j()

pillnnlnsakor a "ajnban volt pipri,t hidelen elre,iti. mit a jaror egyik tngja eszreveven. a pipat eliikoveteli s lI'tja. hogy nz meg egeszen (',i es oly erookes targy. hogy olyat szegony sorban eli) ember nem szokott maganfl" venni. Midon a jaror a oziganyt II pipa h(>1 as miken! tortent szerzase tekinteteben megkaroezi, ut6bbi flZ feleli, hogy a pipa nem ItZ ove, hanem fi szomszed I,ozsegbeli foldestll'a, It Iii azt neki "zon ezelMI adta tit. hogy nbb6I addig dohnnyozzek, mig szepen kiszivorlik, - vngyis azt a!litja, hogy torvanye"en hasznalja It pipnt. Miutau a ezigany bemOlldn.~n a foldes nr kil<erilezese utan val6tlannak bizonyult, a jtiriirnek gyannja most mal' alapossa valt az irant. hogy a czig6.ny a pipat nem torvpnyszeruen hasznd(ja: miert is a ezigauyt olfoghatja. Elfogas heIyett esak .elOvezews ...Ikalmazando, ha formaszer(\ dfog'is nelkiil megszokestol stb_ tnrtani !\I!\pos ok nincsen. Az ed(li~iekbOl laUuk, hORv a I,ovetkezu esetel,ben lesz az elfoga' felte/leniil fOi(llnatositnndo: 1. Az I. es II. pont esetoiben ; ~ . Az V_ pont esetoben, ba bfmtettrol van szo; 3_ A VI. pont o} es II} alpontjai eseteben; 4_ A VII_ pont 3. rupontj{> eseteben_ Megjegyzenc\o, hogy azou egyeneket, a kiket fiZ I-V_ pontok " VI. pont a)--:f)-ig es h) alpontok, a VII. pont !'!. ~" :}., vegiil a VIII. pont 1. es H. ,,1pon~jai "I"pja.n fogott el vag.\' vezetett elO " jaror. az ol'spal'fl.ncsno ksag mill(lig koteles nz fCilletekl.'s lwI';s';'y.-nak (Sz D. 4~_ §. \. as ~. bekez,les) ,iJ(ulni. illotOleg oda elij,'ezctni, miutan ezeld,el szemben a hiintetenrW cseJel,meny vagy mal- meg van ,illapitva. vagy legah,bb nyomntekosan gyanusittntnak ,\Z illetok nnnak elkiiveteseveJ, mig a VI. pont (I) os i}. vfgy elOvezetes czcli"hol tiirwnt orizetbe vetelt indokoltta tevu kiiriilmeny - 1'1. a

51

I(ozbotrany - lIlCgSZiillt , avallY n szemeIyazonossag az 6rsp"ranesnol, altaI mcg(t.llnpittalott, a Sz. D. 43_ §-a "bpj"n szaba,zon uocs(u
Az ill(tekcs /wtosa!lnak tC1'misze/esen errol is az <'(lCsZ eljdrti.sr61 jelen/Cs la ndO.

A VlII. pont 2., 4. es 5_ alpon~j aiban foglalt rendolkezesek azon joggal ruMzzak feJ a jar6rt, hogy az 01.1'1\11 egyaneket, a kik meg osak gyanusak abban, hogy biintetendo oselekmenyt akarnak elkovetni, vltgy hogy mal' olyat elkovettek, szinwn elfoghassak vagy elOvezeMs czaljab61 eloleges 6rizet ala vehessek_ Ezen egyanek azonban osak az esetben adand6k t!.t az OI'Sp"u'auosno\;stig i\ltal az illetekes batosagnak, ha velul; szemben vnlnmely biintetendB eselekmeny meg i. t111((]Jith(((ci vagyis veIuk, mint terheltekkel .zemben az ezen §-ban felsorolt es az illewkes haw ...gnak ,"alo Iltndast inookol6 koriilmeny fenforog_ Mig 1m a jaror a.ltal liZ orsparancsnoksaghoz bekisert egyallek a f. lmerult gy((nut eloszlatjak, vagyis terhiiJu'e bunt.elendu cseleh~eny' elkovete8e meg nem aUapith.\t6. " Sz_ D_ 43_ §(iinak utol.o bekezdese aJapjlin fl. orspm'nncsnoksag Ialta!. szobadon bocs
,

Azon esetek, meIyekben eIovezetesnek van helye, nem csupan ezen pont a)-h) pontja.iban vannak felsOl·olva. hanem ezen'iviil a Sz. D. tobb helyen is. fgy pI. .Wvezetes foganatositri.
52

53

psetek"en (ogl'natosit'l.ndo elovezetes '" 117. §. egyik vallY mn.sik pontj" alapj!\n szinten indolcolt. Igy pI. az 54. §. utolsoeWtti es a 60. §. I1tolso bel,ezdesei el"telmeben foganatosithat6 elovezetes a j 17. §. VII. pont 2. alpontja. - a 46. §. ertelmeben foganatositbat6 .lovezetes pedig a 117. §. IX. pontjan,,1r egyik vagy mMik l\lpontja alapjan indokolt.

kozseget ert valamely elemi csapas vagy ebins8g. Ez esetben is iennan azonban ama kotelezeltseg, hogy a gytijtes meginditasa,'61 15 napoli belul jelentast ken tenni a hat6sagllak. A kon!loradomanyok !J!liljtese csak bekotOtt, lap· szamo.zott, vonalazott, aUtizolt as hat6sagi pecseltel elll.tott lJyujtokonyvvel tortenhetik. MieWtt a gyiijtessel megbizott egyanek a gytijteBt megkezdenek, kiitelesek a kozsegi ellllja,'osagm,1 ie· lentkezni. ott az engedelyt es gyiijtOivet bemutatni es szemelyazonossagukat igazolni. A kiizsegi elBljaro· sagi szemely a jelentkezas idejet es azon i!illwtamot, melyre a gyiijtest megengedi, " gylljtllivbe bejegyzi. A kiinyoradomanyok gytijtesere vOllatkozo szabalyok megszegese - a mennyiben sulyosabb beszamitti.s ala eso btincselekmenynye (pI. okiratbamisitas, csahts) nem minllsul: kihdglist kepez. A tettes eWvezeteson kivul a gyfijtiitt penz is elkobzando. (Btk. 61. §.)

Ad a). Minden embernek bizonyos kiizseg kiiteIekebe hen tartoznia; ki·ki mely kiizseg kiiteleJrebe tal"tozih, oda ilIet·ekes. Azon egyen, a hi nem tartozik azon kiizseg kiiteltikebe, a melyben lakik, az azon kiizsegre nezve

ide!len illetosegu. Csavargo koldu,s alatt az olyan Iroldns e1tendo, a kinek nines allando lal,helye. Az ilyen egyimnek rendesen nines is hat6sagi enge(leiye a koldulasl"!>. Minden kiizseg w·tozik sajat szegenyei! eltartani, miel"t is a koldusolmak koldulas ezeljab6l mas kozsagbe tavozni tilos; ha ezt meg is megteszik, mint iclegen illeWsegi\ - baMr nem esavargo - koldl1sok elovezethetllk. A konyol"adonuillllok gyujtese vagy mn.s szoval a koregetes kUlOnbOzik a kold"lastol. Kiinyol"adomanyok gytijtesel"e a hatos('1I oly esetben szohott engedelyt adni, midlln egyesek, vagy tobben (kozseg, egyhaz) nagyobb mel"vli elemi csapi\s kiivethezteben kozsegelyre szominak, vagy ha altalaban indokoltnak lIitszik, bogy valamely kegyeletes vagy i61ekony czel lL

lciizonseg jotek01lysaga (ilili1/. nymien megva16sftdst. A szilksege. en.qcdclyt a t01'venybat6sng teriilelen It W,.·vrnyhatosag eM tisztviselOjc (t. i. megyehben alisp!ln, torvanyhat6sagi joggal fell"ubazott varosokban a polga,'mester), mig az e[ICSZ Ol"szag terule· Mre nezve " beltigyministcI" ndja meg. Hat6sagi engedely nfllciil is meg lehet indltnlli a konyiira(lomanyok gyi\jteset, ha egy cgesz vidaket vagy tobb

Velda: A jaror egy ko~gbe arkezve aSZl"eveszi, hogy kat egyen a SzoD1s~'1dmegyei B. kozsegben leegett romai katholikus templo~{,jb6l leendll ielepithetese ezelja· b61 kiinyoradomanyokat gytijt, noh(l az ily adomanyoh gyl\jthetoisehez szilkseges hat6s'si engedelylyel nem rendelkeznek. A jaror II tapasztaltak alapjan a gytijtotl pellZt Wluk elkobozza, llket pedig eillvezeti a kozigazgatasi hat6soignak, hoi atveleli elismerveny eHeneben az elkobzott pellZt is atadja.

+

Ad b).

•

H", a jarll1' valakit csavargason or os flZ meto azt "Uitja, hogy ml1nkat keres, gyllzodjek meg (I jaror, hogy miota nines az illetonek munkdja s hogy azon id6 ota, mi6ta munka nelkill van, milym. ig1Je/reutet f~itef,t ki abbOl a azelbol, hogy vaill.mi mllnkat kap· jon. Ez azart szuksiiges, melt ha az ilIeto csaval"gason

(lZ

54

r);)

ert egyen nem tudjn igazolni, hogy tenyleg keres munkat, vagyis bogy Mnyleg torekszik (l. fentart6.sam sziikseges eszkozok tisztesst\ges megszerzesere, ilI(Y iQqrlll1 fel lehet is kell is )'6Ia tetelczni, hogy tulajdonkepen a csavm'gasa kOzben elkovetett b'itntetendo cselekmenyekbOl (hatOs&gi engedeJy IHilkiili koi
Ad c)_ Milldelll!elnii 1II1tt.atvlillyosnak (csepilrag6k, majomhinczoltat6k, ozirlttlRzosok, b(lvEiszek, stb.), bohoczl1l\k, ·tovabM utczai vngy korcsmni zenasznek, pI. I,intornasnak. c.8eh trombit6.snl\I,. Mrf3.suak, stb. cl{fad,isi cllgcdtlyl,yct kell birnie, h!l a nyilvanosslig el6tt akarja mesterseget bemutatni. Ezt az eugedoilyt a tiirvenyhat6sagi jogged fcll'11Mzoti os .rendezett tanacsu viirosokban a relldorkapitri.ny, mig It jar3.sokban a jru·3.si fOszolgabiro van jogositvn mcgadni. Klilfoldiel, res"ero az ilyen rendorhatosagi engedalyt Budapest szekes· [oval'os terilletenek kivalelevel a belilgymillister adja meg. A rend6rhat6sagi ellgedeIyben vilagosan ki kell tiintetni. hogy flZ mire adalott, s az minelig csak "'z engeJel!le~ IUltaStifl leruletere ervenyes. Val'megyei j,'r,isok~""!t rcndorhat6sagi engedelyen kiviil kotele" a7. ille1io jogasltott az eload"s. mutatvany, stb_ mcgkczdese elfilt meg " helyhat6sagi engedelyt is az meto k6zse& e161jar6sagat6l megszerezni. (L. az 190 J. evi angusztus h6 4· en kelt 8 minden n.!osztalynal, ol'~'\t6lagos pl\11\nC8 alnkjaban kiadott 64.573, V. c. 8Z. h. ii. m. rendeletet.) Ezen pont alapjan az e16vezetes az ahibbi Celtetelek valamelyikenek Cenfo1'gasn esetaben lesz indokolt: 1. ha az ezen alpontban felsorolt egyeneknek elc)-

!>ald,l:

A jar6r egy ross" hiru caarela kiizeleben elhany,,golt kulsejii egyent lat, a ki a jaTol' kozeleMsere befut a csardaba. A jar6r utana megy as igo.zol6.sm sz6Ji~ja fel ; az mew czipeszlegenynek mandja mag!\t s kijelenti, hogy egy h6nap 6ta nincs mllnkajll, miert is vandarolni kenytelen, mig munklit talal. A j!\ror fel8zolitja 6t mllnkakonyvenek elOmutatasara as annnk ~ondos atvizsgalasa utan azt latja, hogy az illeW 111«)' fd tv ala 118m aU Inl!llkaban s hogy azelOtt is hOS$za.bb idiikozokoll keresztul ncm allott munkliban. A jarur ene minthogy a tapil.sztaltak utan mag inkabb gyanussa valt elOtte az ilIeta, megmotozza
mas. bjlllt~na.o cselekmenyek sikc~'esebb

vegl'eha.itatlisll

czc!17ab61 hordozza maganaJ: ezen egyent elOvezetheti, mig II nala talaIt U\rgyakllt lefoglalni as atveteli eliamervenyelleneben II kozigazgatasi hat6sagnD.k "~...dlli koteles.

{(lids; enurdelyii.k nines;

2. ho. van ugyan a t6rv"ny tUtn.! el5i1't ily ellged,,· lyiik. de a.nnale )'cnclelkeziscil tithtigjak es marltlkot.

"cm/etic'1l:IU viselik;

3. ha e7.eu egyenek kiluiq(ist kovctnek cl. Ad 1 J. Ha az emlitett egyaneknek llil1c.~ mca

•

flZ

clMrt eugedelyiil' e. ennek daczaril. va]",mely mul>'tv!\nyt rendezuek,. it litk. 76. vagy 77. *-ab" iitkiizu k6z)·C/1c/. c., k6zszcmeml! cllC'ni kih"!llist kovetnek eJ. Ad !2). Ih az emlitett ell,vellek az eWirt engedelyt megsze!'zik ugylm, (Ie annak rendelkezliseit megsze-

06

57

gik, :\th,;,gja}; es magukat rendetlenill viselik, szinten rtz Ad 11 pontban felsorolt kibag:i.sok valamelyiluit l,oveti}; el. Ezen egyenek elOvczetese a felsorolt s rtranyln.g igen csekely beszamiMs alt. eso biinteten(16 eselek· menyek elMvet';se eseten is indokolt, miutan mester· segil}; termeszetene) fogv" liibbnyi"e nillcsen 611ando lakdsuk is tartozleor/dsi helyule s val6szinii, hogy adott esetben i~\'ekezni foguak lllagnlmt a biintetes al61 rt 1.ozsogMI vflI6 eitaYoz",s altai 1.ivonui. Nagyon ter' meszetes, hogy flZ elOvezetes =1. al;kor lesz helyen, 1m a csend0rsegue1. adott esetben teuyleg ok" van tartrmi attOl, hogy ezen egyenek ilyen szaudelwt tap' h.lnak; e1lenkezo esetben a feljelentes is eleg. A korcsmai zen';szeknel, pI. a kiknek rendesen 1\1Iand6 lak:i.suk van rI kozsogben, rendesen sziikseglelen lesz az eillvezetes. Ad 8). Ezen e"etben nem csupan olyan termeszetii kililtga..t ke1l erleni. fI mely az emlitett egyenek meso tersogenek iizese :t1t,,1 nlgy reven kOvethetO el, ha· nem a1.-tirmil!J 11lttS kihaga.st is.

,

,/

1

l~ehl:'_I~: .I

~

J.'

~'."~'

. ;1

1i

. -.I

I

•

~jl

~ · ,I

Ail 1}. A j:,rol' egy kozsegbe ed,ez"e nagy nep· t;;uwget hit: ,t "'tgy csoportosulns okllt megtuuand6, ocht megy es la~ifl. ho!ty egy mnjomlanczoltat6 1.1.11' czoltntj(, majmM. A j:tror felsz6litjrt ot, engeMl."c eW· mnt.~ta.,am, mire az ilIeW kijelenti, hogy engedel.Y' Iyel noUl hir. Az iIlelo ez okb61 eWvezetheW. Ad 2). Egy hiivesznek megengedte a kozsegi e!ill· j:I1'68(\g, hogy n kozsegben egy bizonyos 6rabnn es helyen .liiadast t'\rthasson. A b(lve"z azonban nem (t.7. ·enged.lyezott idaben es helyeu t.tr~il\ meg elo· ,,,jig engetlClye aln-pjan ott olii·

adasoht tart. H .. ezen tru:sflsag tsgjrti o.kal' elOnd:i.s kozben, aka.l' m:i.s alkalommal vaiaUlely nyiiv&nos he· Iyen rendetlen magaviseletet tsnusitanflk, pI. egyma•• sal osszevel'eke(lnek s ez altai megzavnljltk :t kozl'eudet: elovezetbetOk. Ad 3). A k5zsegben lak6 zenesz cziganyok enge·
Ad d).

..Ez~f·alpont alapjan kovetkezo egyenek Vl'zetheWk elo, u. m.: 1. n kik hamis vagy [manus itll,'vCllt'l ,og,l' if/llz!)l· vcinynyal vannak ell"tva; 2. fI kik a hawsag je/!·e-veZl')e..c vag!! z.'<wota .• '.!zCi· iribOt alnevet hltsznalnak; 3. a kik a /w.t6sdg {ell'evezeU,se czeijlibOl hmnis /;0' "i;lmenyeket adnak e16; 4. a Idk a hatoslig fel.'·lJ1Jezdese czeljabol li.lwll,;I1<1I1, vngy I1I(;S modon dtalakulva jelennek meg. Ad 1). Az 1903. evi VI. t. cz. l. §. szerinl "111(/'

gym' kOl'ona orszdgainak lel'iitetCn valli tal't,;:.kodcishoz is utazdshoz, valamint az li.liC/1/I hatard" 'm/'; litkeleshez iltlevel "cnilszlJI'int nelll sztikse,qes.

j

A magyar allam teriileterol kiilf51dre vrtl
Hn ezen ullevelek h"mis(\k VI\g3' ~y"1l\is"i<, birto· kOBuk elOvezethetl>. Az utlevelnek Inf.g/w.11IisU4sa. " J,I'];' 71. ~.I\h;, iit· kiizu kiizbizton."ig ellmi kih.cJ.f}""1 liepaz; ha pcdig

"" abb61 valakire n6zve iogse,'elem szarmazik vagy haramolh alik, a Btle. 391. §-aba iitkazo kiizi1'lttha1J1i.~i­ I(is biintette {Ol'Og {enn. Az allampolgal'ok egyes osztalyai, reszben ezelszeriise,qi szempontbOl, reszhen pedig rneste1'Seg·uk kiinllyc/'b ilzheliise cziiljlibol, a magyar allam teriiletell is bizonyos okmau yokat (igazolvltnyolmt) szoktak hasznalni. I1yenek: 1. az igazo16jegy, 2. mnnk"kiinyv, 3. eseledkiinyv. 4. mnnkMigazolvany, 5. bazalas i konyv, G. arezkepes vnsnti ignzalvauy, sth. Nem esupan a belfoldiek, hanem kii.lfOldiek is eWvezetendok, hit It magya r allnm teriileten hamis vagy gyanu8 lttlevellel vagy igazolvanynyal tahilt"l nak. Az tltleveliigyet az 1903. evi VI. t.·ez., az annak aletbeJepteteSel'e es vegI·ehajta.s8.1'lI vonatkozQ 70.000 /1904. SZamtl b. m. konend elet s azzal kindott hasonszamll vegrehltjtasi utasitlis, Iovabba a hatru:forgalom ellenorzese, {ltlevelek vizsgalata, tltiigazolvanyok kilillitasa ';8 a fOl'galmi adalok gyiijtese targyab an kiadott 71.500/1904. sz. b. m. rendele t szaMlyozzak. ]Jleghltlilisitott az ut"'-1:iil vag!! igazolvany akkor, ha egy valOdi utlevelnek, vagy igazolvanynak tartalm a az igazsaggal ellenkezoen meg van v<
59

letesi anyakiinY'v6ben vall bejegyezve: jogositott hasz· IlItlni. A ki az 1894. evi XXXIII. I.-ez. 83. §-sba iitkiizo eme rendelkezes ellen vet, vagyis (ilnevet hasz· l1.iI. /;iIill!Jdst kovel el. Ne1/! kepez \armeszeteseo hiin· teten(W e"elekmenyt az il'oi vagy m-ii-veszi "Inevek hasznalata. A litk. 72. §·aba iitkoZQ I;iizbiztonsag elleni kiM(las letesiilhet, ha valaki halllisan jegyzi be nevet tis lakasat a sz&llodakban, ven(lEigWkben, az idegenel,· nek uyil.an tartasa l'a iJat6sagilag magI'endelt velldtg· "iinyvbe v"gy jerl'lzekbe. Ezen kiluigas lenyege nem egyeb, mint a ha/osag fiil,·c'1Jezetese. . A Ktk. 43. §·aba iitkazo hatosagi es kozesend elleni kihagas {orog fenll, ha az olyan egyim reszerol, a ki~ hatosag hivatal noka vagy Itozege nIta! himtMal gyakorlatabnn nevenek, allasanak, lakhelyen~l< mesmondasal'a sz61Jittatvtln fel: a felelctet 1IIcgtagaJ;ia, vagy vawtZant tillit. Ezen ~. l
(iO

Iii

rc,ztele,e ,mal " nepet tfvutra vezetik, hogy azutan kizsaklll,tnyolh"'381tk. 1';;ldal.::

I. A jaror v(llamely elOlle gyanusnak hltsz6 ulasl ig,,"olasr,, ,z6lil fel; az ilIet5 esyen ig(lzolasakepen ogy kiilfoldre 8z016 utlevolel mutat fel, melynok 0.1vizsgruasa kozben arm a felfedez';sre jut (I jill'or, hogy sem (lZ utlevelben foglalt szemClylci,.,is, sem pprlig az ott bejegyzelt i:le/ko?' meg nel/l felel az igazolaBra ,zolitotl ogyen kiilsejenek, iIletve alelkol'anak; ezen emlitetl koriilmenyeknel fogva az lillevelet gyanuBn"k t:lJ.tlv,~, az illeWI el6vezetheti. ~. Ugyanesak eliivezelheti a jaror az oly egyent is, a ki mag"t pI. :ounkakonyv,h-el "brja igazolni, de " lUunl,akonyv Inrtnlma az illelO egyen eletko?'{it 8z(II"'I,,leh'lis,it stb. illet61eg eltercsel:et tiintel fel. ::. A jaror bizonyoB kiizsegben az oltani veudagW'tiil tudomasul veszi, hogy egy idegen van u".!n nwgszallva, ki nagyoll gyauus modon viseli magit. A jari;r nevezeliet felkeresvan, allnak BZemalyaben egy m"r zsm'olds miatt biinletetl egyent iBmer fel a egyben meg,tliapitja, hogy nevezett, mint It venilag16ben lnl,o egyEin. az idegenek nyilvantartasara hatoBagiiag megren(lelt vendegkonyvbe nevet, allasat es lakhelyCt It" /!lisa1/. irh\ be s " kozsegben is ezen "amis 11tv haszIId/ata. mellett jar·ke!. Milltan feltetelezheW, hogy nz illeto ezt zsarollis vagy n hnt6sag retrevezelase ezalj»b61 tette, elovezelbeto. 4·. A jaror bizollYos MzsegLe arkezve, " kozBag Ill\z:\1'1\ Illegy es ott a jegyz5t keresi, mivel bizony08 szolgalati dolg~ volna vele elinlezend6. A kozseghasau azonb"n azt az ertesiiJesl szerzi, bogy a jegyzil " vendegl6be ment egy 'Irhuz, ki a azomszed vill'oBban levi) peuziigyigltzgatosag tilkarj" s aJlitolag '·ovane.ohi.s ezeljab6l erkezett a kc·zsagbe. Mintan n jill'or ohetlec.iil heszelui "hr a jegyz6vel. a vendegWbe indlll, de a jegyzot mar az allit,;-

logos pi:nziig.vi titkarral latja jiinni. Kozel0bh ,;n'o hozzlijul<, az illlit6lagos litharLan egy altala iHmert, ma,' zsarolas miau bUntelttt egytni, ismer fel a jnror; igazol6.sra vonva az illeWt megallapitja., hogy a vendegloben az idegenek nyilvantarlasnra rendelt vender!kiinyvbe hamis nevet, aUast as lakast jegyzeU be; ez okbOl nevezeltet e16vezetbeti, miutan joggal fel tetelezbeti rola, hogy reszer51 az alnev basznalala zsarohis ezeljabOl tOrtenl.

Ad e). /(alonai egyenmha alall nem eBUpan a szoros ,;rtelemben veU katonai, banem a honvecl- es esendoregyef.rub6.t iB kell el·teni. Kinonai egyenrllb6.1 esupan k(uonai szol.qa/atblln a1l6\t~nyleges tiBzlek es legenyaag, lovabba n.Yl
(t

kato1!ai e[JyC1l1'lIha viselcserc.

A ki jogtalanul katonai egyenl1lbal hasznal, a Ktl,. 44-. §-aba ut]
fi~

63

Ilyc n lddlirala /lI oki. melre hi-VI/I,d i c!7ycm·u l/.l(t rio sdnclc 1'1. a rendor , allami. mogyei es varosi all" t-

orvosol,. banya.szok, crdesze];, penziigyorok, posta· es tavirdai hivatal nokok as I(ozegok. fogh az-, horto n- . fegyorok. sth. I-e ltli"ak:

1. A jaror egy rOS8Z huil korcsm ahan megjelenve. ott ~gy katonatiszti egyenr u baba oltoziitt egyant ta.lal. " Idnek oldnlfegyvere nines es " ki " jaror megjelonesore lathat61ag zaval'ba jiin. A jarol' igazoh\sra vonja az ilIewt s megall "pltj'l. hogy llem lmtonatiszt, h'\llem ogy foglalkoza.s nalkiili egyen. Mintan az mownek eszerin t nines jogliban katona i egyelll'ubat visolni: a jri.t:01' altaI e16vezethew. ~. Egy flZ ol'sl,orlet teriilet en alkalm azva volt vasuti lisztvisel6t " bir688.g bivlttali siklmsz!lis vetsege mi"tt a l'ea l
Ad f). Ezen alpont kat oly esetot foglal magab an, melyak elovezelest indokoljak, il. 111. : 1. ll1idiin valaki nz a)-c) pontig felso1'olt eflyene l,1Iek iizlelsul'iileg lakcist ad ; ~. l11idon valaki az a) -d -ig felSOl'olt egyenek vnht. ll1elyikimek .Mfcc/CZl;sCt, clf'ogaslil cagy c!(focz<Jleset lIlt'gitillsi/a ni t01'ol'8"ik. Ad 1). Az a)-c ) pontol
mikol'. n mikor kernek vagyis ii;lctszeriilcg htkast ad , tekintve. hogy eztiJrnl mintegy menbe lyel nyiljt nehik nz iildozes e16l, az ilkt(f a kozbizlon swJ"a nezt'C szinUn veszelycs; miert is 1I jaror altaI szinlen elOvezethew. P eldll :

X. kozsegben tiibbszor szoktak idegen ilIetosegii

koldllsok megiel enni. A jal'or megalh.pitja. hogy az ilIeWk mindnnnyiszol' egy es ugyannzon egyennel szallanak meg s bogy az meto mindig hesz bIIrmely csavargo egyenn eh is ftzetesert lalulst adni. Ez alapon az illetot az orspnrancsnoksaghoz el6vezeti. l Ad 2). Ha volalli nz a.)-e) pontok ban lelsorolt c!(wenek felfedezeset. e!fogri.sal vag,v eloveze!eset meghitMta ni igyehszilr, ebbeli cselekmenye a bunpartolas szincz ettoel biro vagy pedig biLnrl$zessiget kepez. Ha a hatos8.g !\Z a)- e) pontok ban felsorolt ogyeneh valamelyikenek elfoga.sa vogy elovez el"e. avagy hol!t\tenelr le!fedezese irant intezkedik, alckor ezt bizony am azcrt teszi. mer~ az illetil ellen legaldbb!s v"lal1lely kihagds elkovete.Benek nyomalikos gyanllJa forog fenn. Mal' most az a Icard os, milyen beszami!lis ala es6 eselekmenyt. vajjon biintet tet, vetseget, vagy kiMga st lrovete~t-e el az, a ki ezen egyenelc fe!fedezesel e!foglisat vagy eloveze!eset meghin silnni igyekszik. A Blk. 374. §-a .zerint ' a ki valamely bi,,/tett. vagy vitseg tettesenek, va!:y re.zesimek segitseget nyiljt arra, ho~y a hatOsllg iildozese eWI menekiiljon, a biinteW eljaras siIrel'et meghiusits!l, vagy biintetleniil mnradjon, 1m ez imnt vele nem " h(lntet t vagy vetseg elkovetese eMtt egyezett mfg. bltnpar tolast kovet .1. Ha teMt valaki egy olyan egyeunek felfe<1ezeset, elfoga.sat vagy elllvezetlisel igyekezik meghiu sitani, a kit a bnwsag valamely bi'ntet.t vngy veisCII elkovcteso Illiatt iildoz: l1Z ilyen egyen ha az ·ii!.MzC$ okal'ul illdomtissal 'ril', biinpd"loltist kavet 01. Ezen csolekmeny fennforog nlrkor is, bll az illewne k ebbeli

1;4

G.

torekYe.,~ ('I'i'{/mcHyt,.[cn mrtl'l\(lt, vrtgyis teljesen eleg"egos", btillplirtoh\s fellforgasahoz az, hogy valaki az U I-C) pont{)kbl'n felsorolt s tlldomasa szerintbiintettet vag)' votseget elkiivetett egyannek fe!fedezesot, elfogasat vagy elOvezeteset meghiusitani igye-

/".·z<,lI. H,t az a)-c) pontig felsoroU egyenek csnpan kiIlIIglist kiiyettek el, ez esetben ItZ 6 fe!fedezasiil{et, eJfogt\Suknt vagy eHivezetesiiket meghitlsitani igyekv6 e~"nuek ebbeli cselekmenye altah'ban nem, hanem cmpcill az c1'I/ci iOl'cis kihaga.sanak elkovetese eseten (og biinpilrtohist kepezni, mert mas kihagas partolasa torvenyeiuk szerint ncm biintettetik. Azo;,bon n Btk. fenti §-a szerint az emlitett esetek hen is csak aklwr lellet sz6 bilnpartolasr61, lla It tettes (e!feelezeset. elfogi\.,i\1 vagy elOvezetesel meghhisitaui i~'Yekvo egyen a tettessel a C$elekmeny cl· !;ucelesC! IIIc.qe/1fzifi"!l nem ertelt egyet, ellenkez6 eBetben ugyanis nUll' banl'isze.sseg forog fenn. Bunreszes"'I-( e.etebon m"r l1cm liiv{mtalil, meg ItZ, hogy " I"tte-, nlh11 elkovetelt biintetend6 cselekmeny biintctf. v":1,\' r(>f",cq legyen, hanem kihd.qas i" lehet, miutan u. htk. ~(). ~.n. szel'int (Ildhagas eseteben a tettesen l,i\'lil ,1 reszesek is biintetendiik •. l'clda:

Ad 2). Eg,\' j6.ror tudonlli•• ul veszi, hogy X kozseg· hen egy i.luert csalo t!trt6zliodik runeven; ez okll61 nz illdot ignzohisl'a vonui as esetleg e16vezetni akarja, HZ,\ll:L",,16j!lo a·zonb,\l1 elrejti rot !\ jaror e101, hogy ily mOtIon elfogntasat. vagy el6vezettetesel meghiusitsa. Ez okl,61 1\ szallasado egyan is eWvezetheW.

Ad 8 1.(: 11

a Idk

POlit.

al;tpjri.n

(I).

nv,Oll cg'yo1H~li:

ve7.etltetok

010,

1. masokat csavargasra, koldnlasrn ],llzditltnak vagy arm tanitanak ; !!. a kik It koldulas eredmenyi:ben re5?tveBzneh. Ad 1}. Az cn.i/edely nelkuli leoldulas a Ktk. 66. §·aba iitkozo kiizbizt01lsag elleni kihagast kepez. Ha tebat valaki mlist hatOs&gi enged
egycneknek koldulasm val6 buzditdsa b!infefcndli es pedig biinlefendB akkol' is, ha a buzditas cl'edmenynyel nem jal't. (Ktk. 66. §.) A kifejtettekbOl onkent kovetkezik, hogy egy t 6 even

aluli egyannel{ lwldulasra val6 biztataBa mindcnleOl·, mig egy 16 aven f eluli egyannek kolduhis m va16 buzditSsa csupan akkol' szolgalhat alapul nz eloveze· laBre, ha a buzditttB vagy tanitaB e/'edmenynyel is jart, vagyis a buzditott egyen tenyleg koldult is batosagi engedely nelkiil. Vagiil megiegyzendo, hogy a bat6sagi engedely nelkiili koldulasm val6 buzditas vagy oktatas csak akkor kepez okot az eWvezetesre, ha 8Z hdzrol·wl'll _ vagy nyilvlil10S helyen. vale koldulasl'a tortent. Ha a buzditas bltt6sagi engedely mellett val6 koldnlasra tortent, akkor, tekintve, hogy hat6sagi engedely mellett v816 koldulas nem kepez kihftgast, elBvezetesnek nem lebel helye. Termeszetszerfileg akkol' sem biintetheto as vezelhet6 a koleluhisra biztat6 egyan, ha valakit hatosagi engedilylyel v816 koldulasm biztatntt vagy t"nitott, de az illeW egyen hat6Bagi engedely nelklil koldult. TallttbmillV

6

- _:1""

66

67

Szem elott tartand6 azon szab8.ly iR, hogy a koldulasi engedely csupan egy bizonyos hllt6sag tlYfuletere sz61; hIt teha.t valakinek van ugyan koldulasi engedelye, de valakinek tanit3sa, vagy buzdit&sa kovet· kezleben. mtis leriileten koloul, ugy a I{oldnlo. wiut 1\ koldulasra buzdit6 vagy tanit6 egyen is alOvezetheto. A csava?'gasra val6 biztatds vagy lallitds esup..n akkor I«ipez indokot az el5vezetesre, ha annak meg lett (tz .~·edmen!le, t. i. nz erre lmzditotl vagy tanitott egyeu tenyleg esavarog is, vagyis el is koveti It litk. 62. vagy 63. §· aba iitKOZO ItiMgast. A mennyibeu a esavargasra buzdit6 vagy tauito egyeu buzdit8.sa vagy tanitasa ncm jart az altale. czelzott oredmenynyel. az elovezetes nem indokolt. A Iroldulas 11fedmenyeben vlIl6 "eszvetel is indoltolja az elovezetest, de termeRzetesen csupan e.kkor, he. a koldulas hal.6sdgi engedely nell..ill hazrol·iuizra vagy nyilvdnos helyen vagy epen a reszesedo egyen buzditasa, vagy tanftasa. kovetkezteben tortllnt. I'eldi.k:

1. Egy egyen t6bb /2- 15 eves fiUt biztat arra, bogy a kozsegbe meuve kolduljanak. Akar volt eredmenye a buzdit&snak, ak..,: nem: elOvezelheto. 2. Egy vandorl6 iparosseged arra biztalja 16 even feliili tarsait, bogy az utban erintett k6zsegekben kolduljanak. Ha eredmenye lett a buzditasnak: elOvezetheto. Ad h).

A csendor mid5n szolgdlatot teljesit, a polga.·i egyellek reszerol ,hatosagi kozeg.·nek, a katonai egyenek reszer61 pedig .kalonai bh-nel, tekintend6. Ha a szolgalatot teljesit5 csenelort pol!Jdl'i egyen szidalmazza c1urvan as lealacsonyit61ag. akkor a serles sulyossagalloz kepest a Btk. 261. §-aba iitkozo beesiilet$crtis,

'agy It ~5S. § ha iilkiizo ,·agalmazas. vagy esetleg a Ktk. 46. §-aba iitkozo hatosdgse,.tes kiMga.sa, hI' pedig katonai egyen teszi ezt, It IV. hadi c7,ikhbe iitkozo .katonai (frok i,.dnU tiszteletellenes lIIagavise/et. forog fenn. A csandlir koteles az ot masok ellitt durvan a8 lealncsonyit61ag szidalmaz6t vagy sartegetot tiibb izben nyomatekosan felbivni arm, hogy a szidalmazassal es sertegetesse! hag)'jon fel. Ha a csendor raszerM tor· tent ezen fe!bivasnak nines meg a ke1l6 eredmenye, ez esetben az illeto egyen - azonfelii!, bogy feljelentetik - a jal'or altaI elOvezetendo. Ha ellen ben a csend6r eme felbivasanak megvan a kello foganatja, V- vogyis a szidalmazas as sertegetes megsziinik, az elii,___ vezetes mellozendli; ez esetben is koteles azonb,\n f1 jaro" az illetot feljelenteni. miutan a Sz. U. 21. §-anak els5 bekezdese er\elweben a torvenyes megtorhls igenybeveteletlil el"lIania nem szabad. Ezen alpont szerint az oredmenytelen figyelmeztetesnek ismiteltnek kell lennie, bogy az elovezetes jogos lehessen, vagyis It jar5r legalabb kilszt/· koteles til(yelmeztelni az illet6t, bogy a szidalmaza.ssal vagy sertegetessel bagyjon fel es esalc, ha ekkin' sines a

!igyelmcztetcsnel, e,.edmenye, alkalmazhat6 es alkallna'zand6 is az e/(fvezetes. Megjegyzend5, hogy ba valawely egyen a esend5rt masok elOtt szid"lwazza as sertegeti ugyan, de ezt lIelll dm'van es lealacson!Jit6lag teszi, akkor nem forog fec!, ok az elovezetesre, banem csupan a feljelentesre. Epugy akkor sincs ok az el5vezetesre, ha v..IRki a szolgalatot teljesit5 esend6lTei .zemben a Ktk. 4.6. §-aba iitk6zo hatosagsartes-kiMgast k6veti ugy"n el, de nem oly modon, hogy dm·va. es leal".csonyit6 kifejezeseket haszna!' Velda:

Egy vagrehajt&snal segedkezo jarort a ,egl'ebajtast szenvedo tobbek e!Ott • bitang, gyilkos, szegenyember &*

68

zairian el6 csu·kefog6 •• 6tb. BerW kifejezesekkel illet. jarorvezeW figyelmeztetesere felhagy a Bertegeteasel: csupan feljelentetik_ De 11" a BerW vagy Bzidalm~z6 kifejezeseket tovabb is folytatja es az ismetelt nyom~tekos figyelmeztetesnek sem leBZ meg fi7. eredmenye: ez ese~ben elo is vezetendo. H~ ~

j ~

, i

"---"'

'"

)