ANTONI GÁBORNÉ DARÓCZY ESZTER FECZERNÉ BÉDY CSILLA GRUBER MÓNIKA - NAGYNÉ KIJÁTZ EDINA SZUHAJ ESZTER VARGA ATTILÁNÉ - VARGÁNÉ KISS ANNA

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete

ANTONI GÁBORNÉ – DARÓCZY ESZTER – FECZERNÉ BÉDY CSILLA – GRUBER MÓNIKA - NAGYNÉ KIJÁTZ EDINA – SZUHAJ ESZTER – VARGA ATTILÁNÉ - VARGÁNÉ KISS ANNA INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ AZ Ö N KÉ NT E S KÖ ZÖ S S É GI S ZO L GÁL AT O T T E L JE S ÍT Ő GI MNA ZIS T Á K , S ZA K KÖ ZÉ PI S KO L Á S O K FO G A D Á S A A KO N D U KT Í V N E V E L É S RE NDS ZE RÉ B E N

EGYÜTT – MÁSO KÉRT TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0001 MPANNI Gyakorló Közoktatási Intézmény és Egységes Konduktív Módszertani Intézet 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. Robogó Óvoda, 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 14. Petőfi Sándor Általános Iskola, 2192 Hévízgyörk, Ady Endre u. 143. ADDETUR Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola, 1022 Budapest, Marczibányi tér 3.

1


Írta Antoni Gáborné Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája [email protected] 224-1585 20 420-3922 Daróczy Eszter Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete [email protected] 224-1579 555-5664 Feczerné Bédy Csilla Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Egységes Konduktív Módszertani Intézete [email protected] [email protected] 224-1506 30 522-1330 Gruber Mónika Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Egységes Konduktív Módszertani Intézete [email protected] 224-1584 20 667-7608 Nagyné Kijátz Edina Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája [email protected] 372- 7340 20232-3006 Szuhaj Eszter Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája [email protected] 372- 7340 70 635-3763 Varga Attiláné Robogó Óvoda [email protected] 30 982 0182 Szerkesztette Vargáné Kiss Anna Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete [email protected] 224-1579 20 555-5697

2


Előszó ..................................................................................................................................................................... 4 1. Bevezetés ............................................................................................................................................................ 5 1. 1. Az önkéntes munka előzménye a Gyakorló Intézményben ........................................................................ 6 1. 2. Jogszabályi háttér ....................................................................................................................................... 7 2. A fogadó Gyakorló Intézmény bemutatása ..................................................................................................... 7 2. 1. A közösségi szolgálatos diákokat fogadó Gyakorló Intézmény célja ......................................................... 8 2. 2. A közösségi szolgálatot teljesítő diákokat fogadó Gyakorló Intézmény feladata....................................... 9 2. 3. A diákok kompetenciájának fejlesztés a Gyakorló Intézményben végezhető közösségi szolgálat során . 10 3. Felkészülés az iskolai közösségi szolgálat bevezetésére ................................................................................ 11 3. 1. Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez .......................................................................................... 12 3. 2. Az iskolai közösségi szolgálat szervezési gyakorlata ............................................................................... 16 4. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása ....................................................................................................... 18 4. 1. A fogadó Gyakorló Intézmény igazgatójának feladata ............................................................................. 18 4. 2. A szakmai koordinátor konduktor feladata............................................................................................... 18 4. 3. A mentor konduktor feladata .................................................................................................................... 19 5. A közösségi szolgálat dokumentálása ............................................................................................................ 20 6. A program zárása ............................................................................................................................................ 21 6. 1 A működés eredményességének ellenőrzése, értékelése ........................................................................... 21 6. 2. A szociális kompetencia mérése ............................................................................................................... 22 6. 3. Nyilvánosság ............................................................................................................................................ 22 7. Felhasznált szakmai dokumentum ................................................................................................................ 22 8. Melléklet ........................................................................................................................................................... 23 8. 1. számú melléklet, A fogadó Gyakorló Intézmény kapcsolattartása gimnáziummal, szakközépiskolával . 23 8. 2. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások előzetes információja, ismerete, érzése a Gyakorló Intézményről..................................................................................................................................................... 25 8. 3. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások utólagos véleménye, benyomása a mozgássérült gyermekekről, és a konduktorokról .................................................................................................................. 27 8. 3. 1. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások gyakorlatot lezáró érzései, a gyakorlat személyiségformáló hatása ............................................................................................................................... 30 8. 4. számú melléklet, Törvényi háttér ............................................................................................................. 32 8. 5. számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista ................................................................................ 37 8. 6. számú melléklet, A konduktor közösségi szolgálatra való felkészülését segítő tartalom ......................... 42 8. 7. számú melléklet, Együttműködési megállapodás ..................................................................................... 43 8. 8. számú melléklet, Jelentkezési lap közösségi szolgálat teljesítésére ......................................................... 47 8. 9. számú melléklet, Érzékenyítő foglalkozás ............................................................................................... 48 8. 10. számú melléklet, Adatlap közösségi szolgálat teljesítéséhez ................................................................. 52 8. 11. számú melléklet, Közösségi szolgálati napló ......................................................................................... 53 8. 12. számú melléklet, A közösségi szolgálat teljesítésének igazolása ........................................................... 57 8. 13. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások szociális képességének mérése .......................... 58 8. 14. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások közösségi szolgálata teljesítésének zárása ......... 61 8. 15. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások elégedettségét mérő kérdőív.............................. 63 8. 16. számú melléklet, A közösségi szolgálattal kapcsolatos fogalmak .......................................................... 65

3


Előszó A Fő Pályázó: a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája, Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. A konzorciumi partnerei Robogó Óvoda 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 14. Petőfi Sándor Általános Iskola 2192 Hévízgyörk, Ady Endre u. 143. ADDETUR Alapítványi Gimnázium Szakképző Iskola 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. Szakmai együttműködő partnerek Hegyvidéki Mesevár Óvoda, Játszóház 1125 Budapest, Diósárok u. 1-3. Napköziotthonos Óvoda 2192 Hévízgyörk, Vörösmarty u. 96. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 1114 Budapest, Villányi út 27. A fenti intézmények konzorciuma sikeres pályázatot nyert el az Új Széchenyi Terv EGYÜTT - MÁSOKÉRT TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0001 Magyarország megújul projekt keretén belül „A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megvalósítására”. A Pályázat mottója: „EGYÜTT – MÁSOKÉRT A sajátos nevelési igényű mozgássérült gyermekek integrációja” A pályázat célja A sajátos nevelési igényű mozgássérült gyermekek nevelésében, oktatásában résztvevő intézmények (speciális és többségi) szervezete és működése alkalmassá váljon az inkluzív nevelés megvalósítására, megújuljon az intézmények pedagógiai gyakorlata, megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulásbeli szükségleteihez való alkalmazkodás. A pályázatban megvalósuló fejlesztések munkaerő-piaci részvételt és a munkáltatói kompetenciák minőségét hosszabb távon is javítandó beavatkozások megvalósítását célozzák. A pályázatban vállalt feladatok megvalósítása2012. október 1 - 2014. március 31- ig tart. Ez a kidolgozott dokumentum az Intézményi innovációs törekvéseinket tartalmazza. Feladat: az önkéntesek fogadásának és feltételrendszerének, programjának kidolgozása oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ismeretekhez kötődjön az önkéntes munka. A kidolgozott program egy része 1 alkalommal szakmai együttműködő partner (Ciszterci Szent Imre Gimnázium) bevonásával megvalósul. A program beépítésre kerül a Gyakorló Intézmény dokumentumrendszerébe, Helyi Pedagógiai Programjába,a Szervezeti és Működési Szabályzatába és a Házirendjébe. Időtartam: 2 lépcsőben összesen 3 hónap. Kidolgozás: 2012. november – 2012. december. Megvalósítás: 2013. október.

4


Az önkéntes közösségi szolgálatot teljesítő diákok fogadása a konduktív nevelés rendszerében Budapest, 2012 1. Bevezetés Az ezredforduló óta a közoktatási rendszerben egyre nagyobb hangsúlyt kap a sérültekkel kapcsolatos szemléletmód váltás, a „másság” elfogadása. Minden embernek joga van ahhoz, hogy másságával együtt teljes értékűként fogadják el. Magyarországon nagyon sok pedagógus van, aki vallja az élet tiszteletének elvét, amely nem tesz különbséget emberi életek között. Valljuk, hogy mindnyájunknak megadatott megszüntetni valami keveset a sérült emberek kiszolgáltatottságából. Tudjuk, az integrációs felkészítésben részt vevő sérült vagy ép mozgású gyermekek, tanulók együttnevelésének során szerzett tapasztalatainkból, hogy mindenkinek megvan a maga helye, szerepe, egyéni képessége ahhoz, hogy tegyen valamit a másikért. Meggyőződésünk, hogy a társadalom csak akkor válik befogadóvá, ha a szociális tanulás már gyermekkorban elkezdődik, ezért az esélyegyenlőség felé fontos lépcsőfoknak tartjuk, hogy lehetőséget biztosítunk közösségi szolgálatos diákok fogadására. A Gyakorló Közoktatási Intézmény és Egységes Konduktív Módszertani Intézet (továbbiakban: Gyakorló Intézmény), mint fogadó intézmény, közösségi szolgálatának programja tartalmazza a fogadó intézmény és a középiskola felkészülését a közösségi szolgálat bevezetésére, a bevezetéshez szükséges feladatokat, a szolgálat teljesítésének irányításához nélkülözhetetlen tevékenységeket, a program lebonyolítását, a diákok teljesítésének dokumentálását, a program eredményességének elemzését és kiértékelését, valamint a program zárását. Történeti előzmény Az Európai Unió átfogó célkitűzése a speciális nevelési szükségletű emberek maradéktalan társadalmi befogadása, gazdasági és társadalmi szerepvállalásuk támogatása. Az ENSZ közgyűlése 1993-ban az esélyegyenlőségére vonatkozó alapszabályzatában megfogalmazta, hogy a tagállamoknak a fogyatékos gyermekek, fiatalok, és felnőttek részére biztosítaniuk kell integrált formában az alap, - közép és felsőfokú oktatási lehetőségeket. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-án adta ki ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK). A szociális és állampolgári kompetencia megerősítéséhez járul hozzá Magyarországon a közösségi szolgálat bevezetése. A Magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája című dokumentum szerint a 2017-ig elérendő célok közt szerepel a dokumentumban, hogy: az általános és középiskolák 50%-ában legyen lehetőség iskolarendszerben vagy mellette működő önkéntes programban való részvételre, a pedagógus-továbbképzés és az ifjúságsegítő-képzés részévé kell tenni az akkreditált önkéntes (tapasztalati tanuláshoz köthető) képzési tematikát. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Ez azt rögzíti jogszabályi szinten, hogy az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem annak a pedagógiai célnak a megvalósulását is támogatja, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen, és a középiskolai tanulmányait befejezze.

5


1. 1. Az önkéntes munka előzménye a Gyakorló Intézményben Végigjártuk az önkéntes-munka szervezésének fejlődési szakaszait, átéltük a spontán, mindenkit befogadó önkéntességtől a mai szervezett, rövid előképzést alkalmazó, a feladatokat előkészítő és szétosztó, az önkéntesekért felelős munkatársakkal megerősített, szabályozott formáig. (A fogadó Gyakorló Intézmény kapcsolatait gimnáziummal, szakközépiskolával a 8. 1. számú melléklet tartalmazza.) Tapasztalataink a diákok önkéntes munkavállalásának eredményéről A programnak erőteljes szemléletformáló hatása volt. A tanulók kezdeti távolságtartása (elsősorban a mozgássérült tanulókkal szemben) folyamatosan alakult át. Előítéleteik állandó pozitív irányú változásban voltak a találkozások alatt. A gimnazistákkal történt beszélgetéseken érezhető volt a fiatalok változása mind gondolatiérzelmi, mind pedig magatartásbeli vonatkozásban. A kezdeti zavartságot, félelmet, időnként flegmaságot, felváltotta a szánalom és a kíváncsiság, majd ez átalakult részvétté és együttérzéssé. A program végére már társként tekintettek a mozgássérült gyermekekre, rácsodálkoztak tehetségükre, életszeretetükre, optimizmusukra. Az esetmegbeszélések és az értékelések során kiderült, hogy a program teljesítése során a gimnazisták, szakközépiskolások megtanultak kapcsolatot teremteni más korosztályhoz tartozó, más életminőséget élő (mozgássérült) gyermekekkel, tanulókkal. Új barátokat szereztek olyan közegből, amely addig ismeretlen volt számukra, és amely barátságokat korábban elképzelni sem tudtak volna. Ezek a barátságok gazdagították érzelmi életüket. A diákok beszámolóiból kiderült, hogy a mozgásukban akadályozott gyermekekkel közösen végzett tevékenység elfogadóbbá, megértőbbé tette őket azok iránt, akik valamiben mások, mint ők. A gimnazisták, a szakközépiskolások jól teljesítettek az önkéntes munka során együttműködésből, szervezésből, és nem utolsósorban kitartásból. Növekedett felelősségérzetük, megismerték azt az érzést, hogy „jót tenni jó”. Az önfeledt közösségi játékok, társasjátékok, fejlesztő játékok, vetélkedők és a különböző együttes rendezvények során megtapasztalták, milyen nehézségekkel szembesülnek a mozgássérült gyermekek, tanulók, milyen apró dolognak is tudnak örülni, és mennyi érték van bennük, csak észre kell venni. Az önkéntes program során számtalan kölcsönös tapasztalatszerzés bizonyította, hogy a „normális” életvitelű fiatalságnak szüksége van arra, hogy toleránssá és befogadóvá, valamint támogatóvá váljon a más adottságokkal élőkkel szemben, a mozgásukban akadályozott gyermekeknek, tanulóknak pedig a fiatalokra, mert a teljes közösségi élet megvalósításához nélkülözhetetlen a társadalom széleskörű támogatása, figyelme. (8. 2. számú melléklet tartalmazza a gimnazisták előzetes információját, ismeretét, érzését a Gyakorló Intézményről.) (8. 3. számú melléklet tartalmazza a gimnazisták utólagos véleményét, benyomását a mozgássérült gyermekekről, és a konduktorokról (Villányi út 2. csoport, felső tagozat).

6


1. 2. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (.) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása". A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendeletet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet A közösségi szolgálat megszervezését segítő jogszabályok rendelkezései A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 159. §-a (a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény módosítása) A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III. 20.) Korm. Határozat (A törvények, rendeletek ide vonatkozó részleteit a 8. 4. számú melléklet tartalmazza.) 2. A fogadó Gyakorló Intézmény bemutatása A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete a konduktorképzés és a konduktív nevelés hazánkban és nemzetközileg is elismert központja. A központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérültté vált gyermekek, és felnőttek helyreállítására kialakított konduktív nevelési rendszerben speciális módszerek alkalmazásával segítjük, hogy a tanulásukban, a környezetükhöz való adaptációban akadályozott gyermekek és felnőttek képessé váljanak az önálló életvezetésre, a társadalmi integrációra, munkaképességük visszanyerésére. A konduktív pedagógiai nevelő-oktató munka alapelve A tanulásban akadályozott, részképesség-zavarokkal, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdő, mozgásában korlátozott, vagy ép mozgású gyermekek szükségleteinek, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelő, a felnőtt életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlen, korszerű ismeretek nyújt, készségeket- és képességeket fejleszt. A konduktív óvoda, általános iskola és szakszolgálat célkitűzése Biztosítani, hogy a gyermekek, a tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelően teljes körű nevelésben – oktatásban részesüljenek a pedagógiai (re)habilitációs foglalkozáson, a tanórán, a tanórán kívül programon, valamint a gyermekvédelem, a kulturális, a szociális hátrányok enyhítése területén.

7


A célkitűzés teljesülésének kritériuma a gyermekek, a tanulók nevelésében Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás az egyéni adottságukhoz, a sérülésükhöz viszonyítottan, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre reális tervek és elképzelések talaján. Biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezet értékeinek felismerése, környezetvédő -, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben a felnőtt jelenléte nélkül is. Kulturált érintkezési formák elsajátítása, írott és íratlan szabályok betartása, társaskapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák gyakorlása fejlettségüknek, egyéniségüknek megfelelően. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, monotónia tűrés. Az egészségmegóvás ismerete. Reális önismeret, önelfogadás. Önmaguk és társaik másságának ismerete, türelem, megértés. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom. 2. 1. A közösségi szolgálatos diákokat fogadó Gyakorló Intézmény célja Megismertetni a diákokkal náluk elesettebb, szegényebb, betegebb, rászorultabb gyermekeket, akik igen nehéz körülmények között is tisztességgel élnek. Átéreztetni, hogy a segítségnyújtás – legyen az bármilyen apróság – mekkora jelentőséggel bír elesettebb embertársaik szemében. Lehetőséget biztosítani a diákoknak, az együtt végzett tevékenységek, programok során, hogy minél mélyebben megismerjék és megértsék a mozgássérült tanulók múltját, jelenét, élethelyzetét, gondolatait és érzéseit. Fejleszteni a közösségi szolgálatos tanulók szociális kulcskompetenciáit. A diákok, a konduktív, illetve integráló óvodai és iskolai csoportokkal megismerkedve, szerezzenek tapasztalatot arról, hogy a sérült emberekkel is találhatnak közös pontokat, sőt a körülöttük lévő szűkebb és tágabb környezethez is van közük. Tudatosítani az emberek közötti különbségeket és azonosságokat, vállalni saját „másságunkat". Saját azonosságukra és különbözőségükre ráismerve megalapozható a sérült emberek iránti nyitottság, a másság elfogadása. Felhívni a figyelmet a címkézéssel kapcsolatos problémákra, megtapasztaltatni a stigmatizáltsággal járó kellemetlen, rossz, bénító érzéseket. Segíteni a közösségi szolgálatot teljesítő tanulókat abban a folyamatban, amely során művelt és felelős emberré, szabad és gazdag személyiséggé, tisztességes, emberséges, alkotásra és boldogságra képes felnőtté válhatnak. Kidolgozni az ifjúságsegítő-képzéshez kapcsolódó önkéntes (tapasztalati tanuláshoz köthető) képzési tematikát. A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete rendelkezik akkreditált felsőfokú szakképzéssel, amely ifjúságsegítő szakképesítést ad. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik - a tágan értelmezett kultúra eredményeinek birtokában - felkészültek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, képzettek ezen problémák szociokulturális megoldására, a korosztályos közösségek fejlesztésére.

8


2. 2. A közösségi szolgálatot teljesítő diákokat fogadó Gyakorló Intézmény feladata A diákok tapasztalatszerzésének biztosítása azzal kapcsolatban, hogy egyénként miben vagyunk hasonlóak a többiekhez, illetve milyen csak ránk jellemző vonásokkal rendelkezünk. A magatartás különböző formáinak tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok értelmezése, az ide vonatkozó személyes élmények felszínre hozása, elemzése. Megvitatható kérdések: a. Milyen előnyök származnak abból, ha valaki semmivel sem tűnik ki a többiek közül, hanem teljesen beleolvad az adott csoportba? Milyen hátrányai vannak ugyanennek? b. Mi a jó és mi a rossz abban, ha valaki erősen különbözik a többiektől? c. Ki milyen csoporthoz tartozik? Örül ennek a csoporthoz tartozásnak? Miért? d. Milyen jelentősége van az egyes gyermekek számára az osztályközösségnek? Vannak-e olyan kortárscsoportok, amelyek fontosabbak az egyes gyermekek számára, mint az adott osztály? Miért? e. Mi jellemzi az előítéletes viselkedést? Hogyan lehetne enyhíteni, illetve megszüntetni az adott előítéletet? Előfordul-e, hogy anélkül, hogy egyáltalán ismernék a másikat, a felnőttek és a gyermekek jónak, rossznak, parancsolgatónak, kedvesnek vagy gonosznak címkézik egymást? Előfordult-e már valakivel, hogy neki nem tetsző módon bélyegezték meg? Mit érzett, mit tett? Sikerült-e megszabadulni ettől a stigmától? Hogyan?

9


2. 3. A diákok kompetenciájának fejlesztés a Gyakorló Intézményben végezhető közösségi szolgálat során A diákok legyenek képesek: Kompetencia Kritikus jól megfigyelni, érvek mentén mérlegelni, a környezetet ellenőrizni, következtetéseket levonni, önmagukat ellenőrizni, gondolkodás Érzelmi saját maguk és mozgássérült társaik érzelmeinek érzékelésére, kezelésére és pozitív befolyásolására, intelligencia Önbizalom szokatlan, ismeretlen környezetben és szituációban mértékletesen Felelősségvállalás Felelős döntéshozatal Szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás Kommunikációs készség

Együttműködés

Empátia

Konfliktuskezelés

Problémamegoldás

erősnek, határozottnak és bátornak lenni, elűzni a kétségeiket, félelmeiket és a kishitűségüket, felelősséget vállalni önmagukért, a tetteikért és a döntéseikért, reálisan, érzelmi elfogultság nélkül átlátni helyzeteket, eseményeket, tisztán látni célokat és szándékokat, gondosan áttekinteni alternatívákat és következményeket, koncentrálni a döntés megvalósítására, megtanulni a mozgássérült gyermekekkel való együttélési kultúrát, amely nem karitativitást, leereszkedő jótékonykodást jelent, hanem odafordulást, empátiát, segítségadást, gondoskodást, elfogadást, mintaadást (magatartási- és viselkedési szabályok közvetítését, kialakult szokásrendszer formálását) és önzetlenséget, a mozgássérült gyermekekre, az önkéntes társakra, a hallgatókra, a szakemberekre odafigyelni, őket meghallgatni, a hallott információkat összefoglalni, tömöríteni és átadni, a mozgássérült gyermekek nem verbális kommunikációjának (tekintet, mimika, hangadás, gesztus, testtartás, térközszabályozás) megértése, együtt tevékenykedni a közös célok elérésében (tudás megosztásával, tanulással és a közös megegyezés fejlődésével) a mozgássérült, tanulásban akadályozott, esetleg viselkedészavarral küzdő, gyermekekkel, a diáktársakkal, a szakemberekkel és a főiskolai hallgatókkal, nyitottsággal, szeretettel közeledve beleélni magukat a mozgássérült gyermekek lelkiállapotába, a sajátos nevelési igényű gyermekek érzésein, élményein keresztül értékelni a helyzetüket, megérteni a szükségleteiket, megismerni a kommunikációs mintáikat ahhoz, hogy a mozgássérült gyermekek is megértsék és megismerhessék őket, a mozgássérült gyermekekkel közösen jó megoldásokat találni olyan ütközésekkor, amelyek mögött igényeik, szándékaik, vágyaik, törekvéseik, érdekeik, szükségleteik, nézeteik, véleményeik, értékeik szembenállása húzódik meg, a megoldandó feladatot megérteni (szükség esetén a problémát újrafogalmazni), tervet készíteni, megoldási javaslat kidolgozni, a megoldási lehetőségeket szűkíteni, azok alkalmasságát mérlegelni, a lépések sorrendjét kidolgozni, a feladatot ténylegesen megoldani, az eredményt felülvizsgálni, ellenőrizni, sikertelen próbálkozás esetén a gondolkodási sort megismételni, öntevékenyen szervezni, intézkedni, saját cselekvési határaikat felismerni és betartani, önállóan cselekedni a lehetőségeken belül, a megfelelő cselekvés szükségességét felismerni, és azt elvégezni.

10


3. Felkészülés az iskolai közösségi szolgálat bevezetésére Össze kell gyűjteni, a konduktori közösség és a tanulók bevonásával, a már meglévő jó gyakorlatokat és ötleteket a közösségi szolgálat bevezetéséhez. Át kell tekinteni a fogadó Gyakorló Intézménynek a tevékenységi köreit. Igényfelmérés a Gyakorló Intézmény Konduktív Általános Iskolájában, az Egységes Konduktív Módszertani Intézet korai fejlesztésének, és az utógondozás csoportos foglalkozásának területén, valamint a külföldi gyermekek, fiatalok számára szervezett nyári táborban A programvezetők a csoportok konduktoraival közösen egyeztetve kitöltik a következő igényfelmérőt. A csoport, osztály megnevezése: Eddig ki irányította a gimnazistákat? Melyek azok a feladatkörök, amelyeket a gimnazisták Rendszeresen: biztonsággal végezhetnek? Alkalmanként: Milyen általános vagy speciális ismeretekre van szüksége a gimnazistáknak, hogy segíteni tudjanak mozgássérült gyermekeinknek? Milyen félelmek, problémák merülnek fel a gimnazisták fogadásával kapcsolatban? Melyik nap, napszak, időintervallum a legmegfelelőbb a szolgálatot teljesítők foglalkoztatására a csoportban? Hány gimnazistát tud befogadni rendszeresen a Nap Időpont Fő csoport napi lebontásban és az idő megjelölésével? hétfő kedd szerda csütörtök péntek (Az igényfelmérés eredményét és a tevékenységlistát a 8. 5. számú melléklet tartalmazza.) A fogadó Gyakorló Intézménynek át kell gondolni: a korábbi gyakorlat meglétét, a kísérő mentorok személyi hátterét, lehetséges feladatok körét, hozzárendelt célok meghatározását, a felkészítés lehetséges módjait, a tárgyi feltételek biztosítottságát, a tevékenység elvégzésnek biztonsági előírásait, a program lebonyolításának és kiértékelésének feltételeit. (A konduktor közösségi szolgálatra való felkészülését segítő tartalmat a 8. 6. számú melléklet tartalmazza.) Együttműködés gimnáziumokkal, szakközépiskolákkal a közösségi szolgálat megszervezése kapcsán Az együttműködés mibenlétét minden esetben írásban szükséges dokumentálni. Az együttműködésről szóló dokumentumot célszerű tanévenként és küldő intézményenként megkötni. (Az Együttműködési megállapodás tervezetét a 8. 7. számú melléklet tartalmazza.) A fogadó Gyakorló Intézmény és a gimnázium, szakközépiskola részéről egyaránt fontos, hogy kölcsönösen azonosulni tudjanak egymás pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési elvekkel, pedagógiai célokkal, valamint a program megvalósításához csatlakozó munkatársak képesek legyenek együttműködni a diákokkal való foglalkozásokban.

11


3. 1. Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez A rendszeres közösségi szolgálati tevékenység előre kidolgozott tematika szerint történik, amely biztosítja, a munka eredményességét. A program a Gyakorló Intézmény konduktív általános iskolájának, óvodájának és szakszolgálatának területén kerül megszervezésre. A diákok hét hónapon át heti rendszerességgel végzik vállalt szolgálatukat. Ez 20-30 alkalmat és 25-50 óra közösségi szolgálatot jelent diákonként. A gyakorlati munkához kapcsolódik a felkészítésre, reflexióra, feldolgozásra szánt 15 óra. Sorszám Feladatok Megvalósítás módja Megvalósítás Felelős időpontja 1. Kapcsolatfelvétel a közösségi szolgálatra A program kidolgozása előtt, telefonon november küldő intézmény vezetőivel a közösségi történő egyeztetés a személyes szolgálat koordinátorával. kapcsolatfelvétel módjairól. 2. A közösségi szolgálat területén szerzett Személyes találkozó alkalmával, ahol a november tapasztalatok (pozitív negatív) feltárása. fogadó és küldő intézmény érintett pedagógusai vesznek részt. 3. Együttgondolkodás a közösségi szolgálatra Személyes találkozó a fogadó novemberétől vonatkozó - köznevelési törvényben intézményben. folyamatos a megfogalmazott - alapelvek ismeretében. A program konkrét célok és feladatok meghatározása. kidolgozásáig. Tevékenységi lista összeállítása. Dokumentáció, adminisztráció vezetésének tisztázása (mely intézmény milyen dokumentumokat igényel, vezet, tárol stb.) Értékelési szempontok kidolgozása. 4. A fogadó intézményből delegált Az előadás helyszínét, a diákok január konduktorok személyes találkozása a küldő időkeretét, technikai feltételeket a küldő intézmény diákjaival, pedagógusaival. intézmény biztosítja. Előadások, filmvetítések keretében a fogadó Az előadások végén kötetlen beszélgetés. intézmény specifikumainak bemutatása. 5. Érzékenyítő Tréning 2-3 óra időtartamában A fogadó intézmény által kidolgozott január közepe minden érdeklődő számára, aki szeretné program szerint biztosítja a program megtapasztalni a mozgássérüléssel járó helyszínét, személyi tárgyi és technikai mindennapi élet nehézségeit, kihívásait. feltételeit. 12


3. 1. Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez (folytatás) Sorszám Feladatok 6.

7.

A küldő intézmény szülői értekezlet, vagy fogadóóra alkalmával tájékoztatja a szülőt a közösségi szolgálat céljairól, a tevékenységi lista alapján, az effektív szolgálat lehetőségeiről stb. Elkészíti diákjaival az igény- és kompetencia felmérést. Összegzi a kiválasztott területekre jelentkezők számát, a felmérőlap tartalmi elemeit. A szülői nyilatkozatokat csatolja mellé. Az adatlapok kitöltését a fogadó intézmény intézményegységeiben egy tanévre meghatározott létszámra vonatkozóan kell kitölteni. A közösségi szolgálat ellátására jelentkező diákok, a közösségi szolgálat koordinálását végző pedagógus, és az intézményegység mentorának találkozója. A legfontosabb biztonsági szabályok ismertetése a szolgálatot teljesítő személyére, a mozgássérült személyekre, tárgyi eszközi és technikai háttér vonatkozásában is. (Házirend, Napirend, Balesetvédelem, Értékmegóvás, Felelősség)

Megvalósítás módja Az egyeztetett igény és kompetencia felmérőlapokat elektronikusan és/vagy postai ajánlott küldeményként aláírva 3 példányban eljuttatja a fogadó intézménynek.

Megvalósítás időpontja január vége

Felelős

A szolgálat teljesítésének megkezdése előtt legalább 2 héttel telefonon történjen egyeztetés. Helyszín, időpont megközelíthetőség stb.

13


3. 1. Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez (folytatás) Sorszám Feladatok 8. A diákok szociális képességének mérésére vonatkozó kérdőív kitöltése. 9. A szolgálatot teljesítő diák effektív tevékenységének elvégzése. A kijelölt intézményegység (konduktív általános iskola, óvoda, és szakszolgálat) csoportjaiban.

10.

Élményfeldolgozás. Élmény napló írása.

11.

A gimnazisták, szakközépiskolások elégedettségét mérő kérdőív kitöltése.

12.

A diákok szociális képességének mérésére vonatkozó kérdőív kitöltése. Az 50 órás közösségi szolgálat programjának, a gimnazisták, szakközépiskolások és a mozgássérült gyermekek megélt élményeinek, a közösségi szolgálat teljesítésére való jelentkezés feltételeinek közzététele a www.peto.hu honlapon.

13.

Megvalósítás módja Elemzése, kiértékelése a mentor segítségével. A konkrét feladat teljesítése az adott csoportban, amely lehet kiválasztott vagy kijelölt.

Megvalósítás időpontja A szolgálat teljesítése előtt. Előre egyeztetett időpontban.

A mentor segítségével spontán, vagy irányított beszéltetéssel, beszélgetéssel. Elemzése, kiértékelése a mentor konduktor segítségével.

Lehet folyamatos vagy a szolgálat teljesítése után. Legkésőbb a bejezést követő egy hónapon belül. A szolgálat teljesítése után. Legkésőbb a bejezést követő egy hónapon belül.

Elemzése, kiértékelése a mentor segítségével. A szakmai koordinátor konduktor az informatikai osztály munkatársával együttműködve.

Felelős A mentor konduktor A küldő intézmény közösségi szolgálatának vezetője. A fogadó intézmény mentora. A csoportban jelenlevő konduktorok. A mentor konduktor. A mentor konduktor. A mentor konduktor A szakmai koordinátor konduktor.

14


3. 1. Ütemterv a közösségi szolgálat teljesítéséhez (folytatás) Sorszám Feladatok 14. A Közösségi szolgálatot teljesítők számára a tanév végén munkájuk elismeréseként oklevelet adományoz a fogadó intézmény. Azokat az empátiával íródott élmény naplókat, amelyet megítélésünk szerint a társadalmi érzékenyítésben, felelősségvállalásban, esélyegyenlőség megteremtésében példaértékű lehet újságokban publikáltatni vagy egyéb médiacsatornákon megjeleníteni (dokumentált személyes és szülői hozzájárulás megtételével).

Megvalósítás módja Névre szóló Oklevelek elkészítése. Átadása ünnepélyes keretek között, a tanévzárón mozgássérült gyermekek fiatalok, felnőttek által történik.

Megvalósítás időpontja

Felelős

Dátum:……………………………. ……………………………………. Aláírás

15


3. 2. Az iskolai közösségi szolgálat szervezési gyakorlata A fogadó Gyakorló Intézmény szempontjai A küldő iskola tanulója kapjon megfelelő ismertetést, melyből kiviláglik, hogy a segítségre szükség van. A jelentkező első lelkesedésből fakadó vállalása nyerjen két-háromszori megerősítést, pl. neki címzett e-mail-ekre választ várva. Konkrét igényt jelezzünk, és egyúttal ismertessük az igényre való megfelelés módjait is. Mind neveltjeink, mind a segítő önkéntes számára fontos lehet a rendszeres, visszatérő kapcsolat. Törekedjünk a személyes kapcsolat létrejöttére, igyekezzünk egyazon segítőt mindig ugyanahhoz a neveltünkhöz irányítani. Fontos szerepe van ebben a megfelelő nyilvántartásnak. Kívánatos, hogy a foglalkozást vezető konduktornak legyen legalább minimális előzetes ismerete az érkező segítőkről. Neveltjeink védelme, testi/lelki biztonsága érdekében fontos a róluk való körültekintő gondoskodás. Határozottan meg kell mondanunk, ha egy önkéntest a továbbiakban nem óhajtunk neveltjeink körül látni. Egy-egy kirándulás előtt ismertessük a kísérőkkel a praktikus készület módját: hosszú kabát helyett rövid kabát, esernyő helyett esőkabát, válltáska vagy kézitáska helyett hátizsák a célszerű viselet. Utazások, kulturális programok előtt ismertessük a sérült emberek kísérőjét megillető kedvezményeket (hatósági igazolvány utazáshoz, kiállítótermek, múzeumok belépői, stb.). Ne állítsuk váratlan helyzet elé a kísérőket.

A küldő gimnázium, szakközépiskola szempontjai A jelentkezés legyen önkéntes, a felismert szükségre megnyilatkozó segítőt a segítő szándék vezesse. A jelentkező elhatározása legyen stabil, építsünk megbízhatóságára és neveljük azt. A jelentkező ismerje meg a segítési alkalom lényeges feladatait, elvárásainkat. A jelentkező közölje, hogy mennyi ideig, hány alkalommal számíthatunk a segítségére. Adjunk személyes információt, az első találkozás előtt írjuk meg neveltünk utónevét, illetve kérjük el az önkéntes tanuló nevét, esetleg egy-két jellemzőjét, hogy gondolatban felkészülhessenek a találkozásra. Az önkéntes tanulóval érdemes ismertetni a foglalkozást vezető konduktor nevét. A segítők között lehetnek számunkra nem megfelelő személyek, akik akár a legnagyobb jó szándékkal vannak neveltjeink irányában, mégsem kívánatos a jelenlétük. A jelentkezőben szorongást kelthet az ismeretlentől, a meg nem feleléstől való félelem, ezért az általunk már megismert praktikus tanácsokkal érdemes ellátnunk őket. Felesleges jegyvásárlástól időben adott információval mentsük meg az önkénteseinket. A látogatás helyszínén, útvonalán készítsük elő megjelenésünket: a fogadó helyszínek számára hagyjunk elegendő felkészülési időt fogadásunkra.

16


3. 2. Az iskolai közösségi szolgálat szervezési gyakorlata (folytatása) A fogadó Gyakorló Intézmény A küldő gimnázium, szakközépiskola szempontjai szempontjai Gyermekeink legyenek tisztában azzal, és Az önkéntesség lényege, hogy hálát, célunk, hogy értékeljék is, hogy valaki az juttatást nem várnak érte. idejét, energiáját áldozta őrájuk, mely viszonzást vár. Tanulják meg a viszonzás mindkét oldalról elfogadható módját. Neveltjeinknek lehetősége van Az önkéntes segítségnyújtásnak lehetnek megtanulni a kapcsolatépítés, határai, melyeket jó előre átgondolni. kapcsolattartás megfelelő módját. Megtaníthatjuk, hogyan tarthat melegen egy-egy segítővel kiépített kapcsolatot. Neveltjeinket előre informálnunk kell egy-egy alkalomról. Jó, ha tudja, kik jönnek, mit tevékenykedünk velük együtt, közösen stb. A foglalkozást vezető konduktor adjon Fontos az önkéntes részéről érkező visszajelzést a segítő munkájáról. visszajelzés: hogy érezte magát? Mi volt kellemes, mi nehéz a számára? Figyelje meg tanítványunk az A segítő legyen tisztában az alacsonypadlós járműveket, jelölésük alacsonypadlós tömegközlekedési módját a megálló utas-tájékoztatóján, a eszközök használatának lehetőségeivel. honlapon A fogadó intézmény részéről aktuálisan Az önkéntesek közötti információáramlás egy teljes munkaidőt kitöltő feladat ezen nagyban segítheti a fogadó intézmény programok szervezése. szervezői feladatainak elvégzését. Előfordulhatnak olyan programok, Az önkénteseknek fontos tudniuk, hogy amelyekhez szükség van a szülő írásos az általuk segített gyermekért mi, hozzájárulására (pl. saját gépkocsijával konduktorok vagyunk elsősorban szállítaná őt a segítő). felelősek, ezért ismernünk kell a történéseket. Gyermekeink szokatlan Senki sem szeret váratlan helyzetbe együttmozgásairól, fokozott reflexéről, kerülni. nyelési, rágási problémáiról, vizelettartási nehézségeiről, stb. tájékoztatni kell a segítőt. A WC-re kísérés, étkezés, fürdés segítése Azt az önkéntes tanulót, aki vállalkozott diszkrét, bizalmi feladat. Jól meg kell általában a mozgássérült neveltjeink gondolni, milyen esetben adható segítésére, külön meg kell kérdeznünk, önkéntesnek ez a feladat. hogy vállal-e testközeli segítést is.

17


4. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása Szakmai koordinátor: a fogadó intézmény által olyan, a feladatra kijelölt szakember, aki a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, esetlegesen részt vesz a felkészítésben és feldolgozásban. Mentor: a fogadó szervezetnél vagy az iskolában dolgozó, vagy más, megfelelő képzettséggel rendelkező személy, aki elsősorban a tanulók lelki fejlődésével foglalkozik. 4. 1. A fogadó Gyakorló Intézmény igazgatójának feladata Felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, lebonyolításáért, és fenntartásáért. Kijelöli azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladataként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a szakmai koordinátori feladatokat, aki a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, esetlegesen részt vesz a felkészítésben és feldolgozásban. Megbízza a megfelelő képzettséggel rendelkező mentort, aki elsősorban a tanulók lelki fejlődésével foglalkozik. Meghatározza a bevont pedagógusok, pedagógiai asszisztensek létszámát a csoportlétszámtól és a tevékenységek sokféleségétől függően. Lehetőségeihez mérten kedvezményeket és bérpótlékot állapít meg a koordinátor részére. 4. 2. A szakmai koordinátor konduktor feladata Jól tudjon együttműködni a tanulókkal, a közösségi szolgálatra jelentkező diákcsoportok fogadásakor fontos szempont, hogy valódi kapcsolat jöjjön létre a segítő és a segített tanuló között, és a diákok képet kapjanak a konduktív általános iskola, óvoda és szakszolgálat történetéről, hétköznapjairól azért, hogy lássák és értsék a segítő munkájuk jelentőségét és hozzájárulását annak az intézménynek az értékeihez, amelynek fizikai-lelki erejüket adják. Legyen nyitott, illetve legyenek tapasztalatai az élménypedagógiára vonatkozóan. Rendelkezzen önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal. Feltérképezni azokat a csoportokat és tevékenységeket, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára az 50 órás szolgálat teljesítését. A gimnázium, szakközépiskola koordinátorával közösen: tájékoztatni a tanulókat a választható lehetőségekről, és arról is, hogy egy-egy intézményegységben és csoportban várhatóan hány tanuló tud tevékenykedni, lehetőséget biztosítani, hogy a tanulók önként választhassák ki azt a csoportot és tevékenységet, amely számukra a legvonzóbb, leghasznosabb, és amelyhez kellően motiváltak, hogy ott valóban hasznosan töltsék el a „szolgálati" idejüket, tájékoztatni a szülőket a közösségi szolgálatról, mert a szülők támogatása, a tanulók szülői segítése a döntésben elengedhetetlenül fontos, kitöltetni a tanulókkal a „Jelentkezési lapot” (8.8. számú melléklet, Jelentkezési lap). elkészíteni a beosztást, amely tartalmazza a tanulók igényeihez igazodó, megfelelő intézményegységet, csoportot és tevékenységet a rendelkezésre álló lehetőségek egybevetésével,

18


törekedni arra, hogy a tanulóknak minél több tevékenység közül legyen lehetőségük kiválasztani azt a feladatot(kat), amely a saját személyiségükhöz a legközelebb áll, folyamatosan tartani a kapcsolatot a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusával annak érdekében, hogy mindkét fél időben értesüljön a felmerülő nehézségekről, szükség esetén segítőként be tudjon lépni a folyamatba. A szakmai koordinátor konduktor felelős: a gimnáziummal, a szakközépiskolával való kapcsolattartásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenység folyamatos pedagógiai kíséréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért, az adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért. 4. 3. A mentor konduktor feladata Öt óra felkészítési keretben, a Gyakorló Intézmény neuropszichológusával együttműködve, alapvető pszichológiai ismereteket nyújtani az óvodáskor, a kisiskoláskor és a serdülőkor sajátosságairól, a sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzőiről. Érzékenyítő foglalkozásokat szervezni a közösségi szolgálatot teljesítő diákok részére, a szociális kompetenciák fejlesztését célzó mozgásos, dramatikus gyakorlatokat végeztetni a diákokkal, amelynek célja, hogy a fiatalok megérezzék, milyen érzés segítséget adni, kérni és kapni. Ezt követően megfogalmaztatni érzéseiket. Közösen megnézni egy filmet a Pető Intézetben tanulni tanuló gyermekek, diákok mindennapjairól. Beszélni és beszélgetni a mozgásukban akadályozott gyermekek, tanulók életéről, problémáiról és a számukra nyújtható segítségadás lehetőségeiről (az érzékenyítő foglalkozás tartalmát a 8. 9. számú melléklet tartalmazza). A program teljesítése folyamán megbeszélni a diákokkal az esetlegesen felmerülő problémákat, kiemelt jelentősége van annak, hogy a tanulók nem egyszerűen adnak valamit, hanem sokat kapnak azoktól, akikkel együtt tevékenykednek. Esetmegbeszéléseket tartani havonta, megbeszélni, hogy milyen különbségek adottak a születéstől fogva, melyek változhatnak, figyelni arra is, hogy ne csak a külső, testi adottságokról essék szó, hanem a belső tulajdonságokról is. A csoport programjának megismerésére speciális megfigyelési szempontsort készíteni, a tapasztaltakat közösen feldolgozni. A programba való kapcsolódási lehetőségeket megtervezni, biztosítani a diákok szabad választási lehetőségét az összeállított tevékenységi körből (8. 5. számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista). Kitöltetni a diákokkal az adatlapot (8. 10. számú melléklet, Adatlap közösségi szolgálat teljesítéséhez). A program végén közösen összegezni a diákokkal, a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusával, a fogadó Gyakorló Intézmény részéről a közösségi szolgálat programjában résztvevő mozgássérült gyermekekkel, tanulókkal, konduktorokkal és a szakmai koordinátorral a tapasztalatokat.

19


A mentor konduktor felelős: a tanulóknak, a gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusának és a fogadó Gyakorló Intézmény részéről a közösségi szolgálat programjában résztvevő konduktoroknak a felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a gimnáziummal, a szakközépiskolával való kapcsolattartásért, a tevékenységek elismeréséért. 5. A közösségi szolgálat dokumentálása A fogadó Gyakorló Intézmény és a gimnázium, szakközépiskola kötelezettsége, hogy a pedagógiai programjában, továbbá helyi dokumentumaiban (a szervezeti és működési szabályzatában, a házirendjében) rögzítse az iskolai közösségi szolgálatra vonatkozó szabályokat. A tanévre vonatkozóan az intézmények az éves munkatervükben határozzák meg tanévenként a feladatokat. Az intézmények pedagógiai programjukban rögzíthetik (a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével), melyik évfolyamo(ko)n fogadják/írják elő, milyen tevékenységi kör(ök)ben szervezik meg az iskolai közösségi szolgálatot a diákok számára. Jelentkezési lap A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi a gimnáziumnak, szakközépiskolának és a fogadó Gyakorló Intézménynek a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. (A közösségi szolgálat teljesítésére a Jelentkezési lapot a 8. 8. számú melléklet tartalmazza.) Közösségi szolgálati napló A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma (amely alapján nyomon követhető, hol, mennyi időt fordítottak a különböző feladatok ellátására), a fogadó Gyakorló Intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. E mellett ajánlott, hogy egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit. A fogadó Gyakorló Intézményben érdemes vezetni a következő foglalkozás időpontját is, hogy a mozgássérült gyermekek, tanulók számára kiszámítható legyen a tanulók érkezése, jelenléte életükben. A tanulók felelősségét az előre jelzett időpontok betartásában érdemes hangsúlyozni. Külön gondot kell fordítani arra is, ha valamilyen ok miatt a tanuló az előre jelzett időpontban mégsem tud megjelenni, erről értesítést kapjanak az érintettek. (A közösségi szolgálati napló tervezetét a 8. 9. számú melléklet tartalmazza.) A tanuló a fogadó Gyakorló Intézmény engedélyével készíthet hangfelvételt, fényképes, filmes beszámolót is a feldolgozás elősegítésére.) Napló, bizonyítvány, törzskönyv A diákok a közösségi munkájukról naplót készítenek, beszámolnak személyes élményükről. (A közösségi szolgálati napló tervezetét a 8. 11. számú melléklet tartalmazza.) A velük foglalkozó, őket fogadó szakmai koordinátor és mentor konduktor pedig értékeli az elvégzett munka minőségét, eredményét. A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló gimnáziumi, szakközépiskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. A pedagógusnak havonta be kell jegyeznie a naplóba, melyik tanuló hány órát teljesített. Ezt segíti a minden tanulónál lévő közösségi szolgálati napló, ahol megjelenik a fogadó Gyakorló Intézmény szakmai koordinátora által igazolt nap, óraszám és tevékenység.

20


Igazolás a közösségi szolgálat teljesítéséről A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. A szolgálat elvégzése a bizonyítványban rögzítésre kerül. (A közösségi szolgálat teljesítésének igazolását a 8. 12. számú melléklet tartalmazza) Emellett a gimnázium, szakközépiskola és a fogadó Gyakorló Intézmény is oklevelet állíthat ki. Az oklevél kiállítása és átadása ünnepélyes aktus is lehet, ugyanakkor társulhat a program lezárásához, amely tartalmazza a résztvevők reflexióit. Ez nagyon fontos része a pedagógiai tevékenységnek. A tanulók itt tudják egymás előtt maguk számára megfogalmazni, hogy személyiségükre miként hatott a tevékenység, milyen örömöket és nehézségeket jelentett. Az értékelésnek lehetőség szerint több szinten kell megvalósulnia, amelyben szerepet kap a tanuló egyéni értékelése, a tanár, mentor személyre szabott visszajelzése és a segített személy/közösség élménybeszámolója, visszacsatolása. 6. A program zárása A program befejezésekor minimum egy alkalmat biztosítani kell, amikor a tanulóknak csoportos formában lehetőségük van a visszacsatolásra. Amennyiben a tanuló ezen nem tud részt venni, akkor egyéni konzultáció biztosításával kell lehetővé tenni számára a program lezárását. A programot végigkísérő iskolai koordinátor pedagógus és a fogadó Gyakorló Intézmény szakmai koordinátor és mentor konduktor együttműködve irányítja, koordinálja a beszélgetést. Minden tanulónak lehetőséget kell adni a megszólalásra, élményeinek, tapasztalatainak elmondására. A záráson, ünnepélyes keretek között, mindenki megosztja a többiekkel a már feldolgozott élményeit, amelynek jelentős felemelő és megerősítő ereje van. Aki több nehézséget élt meg (ilyen mindig van), vagy személyisége nehezebben dolgozza fel az élményeket, a többiek hallatán megérzi azt, hogy mégis jó volt, a programban részt venni. A zárás keretében a tanulók megkapják az igazolásokat. Ehhez kapcsolódik a fogadó Gyakorló Intézmény programértékelése is. A jól szervezett záró program élmény marad a program minden szereplője számára, és a tanulók későbbi közösségi szolgálatának teljesítését alapozza meg. 6. 1 A működés eredményességének ellenőrzése, értékelése A mentor konduktor a tanulóknak a terminus elején tájékoztatót tart a programról, meghatározzák a célokat, feladatokat. A mentor konduktor összegzi közös napzáró összejövetelen az eseményeket, igazolja a tanulók részvételét a vállalt foglalkozásokon (a foglalkozást vezető pedagógus aláírja, megjegyzéseket írhat rá). Spontán beszélgetések alapján elemzzük a tanulók, a konduktorok, a szülők visszhangját. A terminus végén összesített értékelést készítünk (tanulók, mentor konduktor szóban és írásban), amely igazolja részben az eredményességet, illetve felfedi az előforduló hibákat.

21


6. 2. A szociális kompetencia mérése A közösségi szolgálat teljesítésének bevezetési időszakában (egy tanév) a diákok szociális képességei fejlődésének mérésére a Gyakorló Intézmény neuropszichológusa állította össze a kérdéssort (a Likert-skála értékelés alapján). (A diákok szociális képességének mérésére összeállított kérdőívet a 8. 13. számú melléklet tartalmazza.) A kérdőív kitöltésére rögtön az elején, aztán kimenetkor kerül sor. A diákok a kitöltési kérdőíven sorszámot kapnak, hogy párosítani tudjunk a végén, így nemcsak általában látjuk a fejlődést, hanem egyénen belül is. A későbbiekben a Gyakorló Intézmény a szociális készségeket fejlesztő program komplexitásához igazodva az értékelést is összetett formában, különböző helyszíneken és időpontokban tervezi. Fontosnak tartjuk a programhatékonyság empirikus érvényességének tesztelését: ugyanazon tanuló mérésének adminisztrációját a program előtt, közben és a program befejeztével. A tanulói teljesítményben mérjük a rövidtávú hatásokat, és a hosszú távon fennmaradó változásokat is. Kapcsolatba hozzuk a tanulói eredményeket a program célkitűzéseivel, jellemzőivel. Mindezek alapján, a vizsgálat végén meghatározhatóvá válnak a program átfogó értékei és a tanulói célcsoportban elért eredményei. 6. 3. Nyilvánosság A közösségi szolgálatot együttesen szervező gimnáziumnak, szakközépiskolának és a fogadó Gyakorló Intézménynek törekednie kell arra, hogy a közösségi szolgálat minél jobban meg tudjon jelenni a helyi/megyei/országos médiában. A program eseményeiről tájékoztatjuk a sajtót, Országos TV csatorna készíthet a munkánkról riportfilmet, így a Gyakorló Intézmény és a gimnázium, szakközépiskola ismertsége nő, a rólunk kialakított kép gazdagodik. Ez egyszerre szolgálja a program népszerűsítését a tanulókban, a fogadó Gyakorló Intézményben a program szerepének tudatosítását, és egyszerre szemléletformáló a külső környezet számára is. A helyi híradásokon (faliújság, hirdetés, honlap) is terjesztjük a közösségi szolgálat gyakorlatát a Gyakorló Intézményen belül. Hatással lesz hagyományainkra oly módon, hogy a minden évben megrendezésre kerülő Juniális programunkra, és egyéb ünnepi a rendezvényeinkre meghívjuk a közösségi szolgálatot teljesítő diákokat, és egy új kezdeményezésnek (könyv-, CD-, DVD) is apropója lehet. A gimnázium, a szakközépiskola megismerésével a Gyakorló Intézmény továbbtanulási tájékoztatója gazdagodik, a gimnázium, a szakközépiskola pedig a közösségi szolgálat lehetőségének említésével megadja a lehetőséget a csatlakozásra a jövőben önkéntes munkát választó diákok számára. Szeretnénk, ha a közös élmény a program végével nem zárulna le teljesen, ha a diákok és a mozgássérült tanulók továbbra is tartanák a kapcsolatot egymással, amennyiben a diákoknak is igényük van rá, különböző kis és nagycsoportos programok keretében, szívesen biztosítunk alkalmat és lehetőséget arra, hogy a mozgássérült tanulók továbbra is érezzék a fiatalok szeretetét, törődését. 7. Felhasznált szakmai dokumentum Simonyi István - Bodó Márton (2012, szerk.)Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez 2012. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. Bodó Márton – Kamf Alférd – Kormos József (2011, szerk.) Iskolai közösségi szolgálat Társ – program 2011. NEFMI – Oktatásért felelős Államtitkárság, 2011. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. 22


8. Melléklet 8. 1. számú melléklet, A fogadó Gyakorló Intézmény kapcsolattartása gimnáziummal, szakközépiskolával Szakszolgálat A Gyakorló Intézmény szakszolgálatának területén dolgozó konduktorok még nem rendelkeznek kellő tapasztalattal az önkéntes munka és/vagy a közösségi szolgálatot teljesítésének tartalmáról és megvalósításának módjáról. A 2010 - 2011 es tanév második felében a III. kerületi Alternatív Közgazdasági Szakközépiskolából egy fő 17 éves középiskolás lány kérte közösségi szolgálatának 16 órás teljesítését. Első találkozásunk alkalmával rövid tájékoztatást adtam az intézmény nevelési és oktatási specifikumairól. A mozgássérülés jellegzetességeiről. A szakszolgálat területének szerepéről, illetve az integráltan élő sajátos nevelési igényű gyermekek konduktív programjáról, napirendjéről. Délelőtti óvodáskorú és délutáni iskoláskorú gyermekcsoportok konduktív napirendjében aktív résztvevő volt. Az eltöltött nap után minden esetben megbeszélést tartottunk. Az iskolája kérésére eseménynaplót vezetett, amelybe én is betekintést nyerhettem. Az itt eltöltött rövid idő olyan érzelmi pluszt adott számára, amely a pályaválasztását is befolyásolta. Felsőfokú tanulmányok választásánál főiskolánkat jelölte első helyre. A szolgálat teljesítésének ideje: 2012. március 22 – 24, 3x4 óra, és április 30. 1x4 óra. Az iskola neve: Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány Az iskola címe: 1035 Budapest, Raktár u. 1. Telefon: 388- 6759 Igazgató neve: Szűcs Tamás Pedagógiai vezető: Horn György Nyári tábor A Gyakorló Intézményben már több mint 10 éves hagyománya van a nyári tábornak. Ezt elsősorban azoknak a családoknak szervezzük, akiknek a tanév során nincs, vagy nagyon kevés lehetőségük van igénybe venni a konduktív nevelést. Elsősorban külföldiek vesznek részt nyári táboros foglalkoztatásban, de igény szerint magyar gyermekek fejlesztése is megvalósul. A nyári tábor időtartama 4 hét. A közösségi munkát végzők általában 2-3-4 hetet töltöttek a táborban. A közösségi munkára jelentkezőknek 2010 óta van lehetőségük részt venni a nyári táborban Év Közösségi munkát végzők száma Tanulmányaikat végzik 2010. 2 fő Illyés Gyula Gimnázium, Budaörs 2011. 4 fő Illyés Gyula Gimnázium, Budaörs, PP Katolikus Egyetem BTK pszichológia szak 2012. 5 fő (3 fő magyar diák és 2 fő Szentendrei Református Gimnázium, Petőfi külföldi) Sándor Gimnázium Budapest, Külföldiek Angliából

23


8. 1. számú melléklet, A fogadó Gyakorló Intézmény kapcsolattartása gimnáziummal, szakközépiskolával (folytatás) Valamennyi jelentkezőnek rendelkeznie kellett negatív leletekkel (tüdőszűrő, vér SW és széklet) és orvosi engedéllyel. Az önkéntesek 2 – 3 hetes időtartamban vették részt a nyári táborban, összesen 50 – 70 óra között teljesítettek. Az elmúlt évek során a diákok az önkéntes munkájukat nem egy csoportban végezték, hanem a tábor valamennyi csoportjában segítettek. Általános célul tűztük ki a mozgássérült gyermekekkel való kapcsolat kialakítását, a kapcsolatfenntartás fejlesztését, a játékos tevékenységekben való együttes részvételt, és a mindennapi önkiszolgálási tevékenységekben való segítést. Konduktív Általános Iskola 2004 óta fogad rendszeresen önkéntes diákokat a Konduktív Általános Iskola: a Gödöllői Waldorf Gimnáziumból, a Solymári Waldorf Gimnáziumból, az Óbudai Waldorf Gimnáziumból. A gimnáziumok Helyi Pedagógiai Programjában kidolgozott tematika szerint teljesítette önkéntes vállalását 8 fő diák, minden évben három héten keresztül napi 6 – 8 órában. 2008 óta járnak önkéntes diákok a XII. kerületi: Városmajori Gimnáziumból 15 fő, Arany János Gimnáziumból 60 fő, Tamási Áron Gimnáziumból 15 fő, Németvölgyi Gimnáziumból 15 fő, és a XI. kerületi: Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumból 15 fő. Önként vállalt feladatukat a diákok egy évben 5 nap alatt naponta 5 órában teljesítették. 2009 óta a Szentendre Ferences Gimnázium 3 fő diákja vasárnaponként segíti önkéntes munkájával az otthonukból visszatérő tanulóink hétvégi élményeinek feldolgozását. 2011 – 2012- es tanévben az alábbi középiskolákból fogadtunk gimnazistákat: a Gödöllői Waldorf Gimnáziumból, a Solymári Waldorf Gimnáziumból, az Óbudai Waldorf Gimnáziumból, a Szentendre Ferences Gimnáziumból, Városmajori Gimnáziumból 15 fő, Arany János Gimnáziumból 60 fő, Tamási Áron Gimnáziumból 15 fő, Németvölgyi Gimnáziumból 15 fő, Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumból 15 fő.

24


8. 2. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások előzetes információja, ismerete, érzése a Gyakorló Intézményről Az elmúlt négy tanévben 27 gimnazistától (10 fiú és 17 lány) kaptunk értékelést A gimnazisták előzetes információja, ismerete a Gyakorló Intézményről Információi, ismeret Minden információ nélkül jöttem. Láttam már sérült gyermeket. Táborban találkoztam értelmi sérült gyermekekkel. Nem találkoztam még sérült emberrel. 8. osztályosként voltam itt egy napot. Édesanyám örült, hogy ide jövök; mert ez egy világhírű és színvonalas intézmény. Évfolyamtársaimtól hallottam az intézetről. Azt hittem, hogy ez egy kórház. Azt hittem, ez olyan hely ahová a szülők berakják a gyermeküket, mert otthon nem tudnak velük mit kezdeni.

Gimnazista (fő) 11 1 1 3 1 1 2 1 1

A gimnazisták előzetes érzése a mozgássérült gyermekekről: Az összesítés a 9 alapérzelem-fajtája, és kísérő érzelmei alapján készült: 1. félelem, kísérő érzelmek: riadtság, bizalmatlanság, idegesség, rettegés, rémület, szorongás, pánik 2. harag, dühkísérő érzelmek: neheztelés, bosszúság, ingerültség, méreg, felháborodás, a harag átmenet agresszív viselkedésbe is, 3. öröm, kísérő érzelmek: derű, mulatságosság, elragadtatás 4. szomorúság, kísérő érzelmek: levertség, sajnálat, bánat, gyász, 5. szeretet, elfogadás kísérő érzelmek: szívélyesség, bizalom, vonzalom, elégedettség, boldogság, imádat, odaadás, kielégülés, 6. undor, kísérő érzelmek: viszolygás, lenézés, megvetés, gúny, elutasítás, 7. kíváncsiság, tudásvágy, 8. meglepetés, kísérő érzelmek: váratlanság, ámulat, csodálkozás, meghökkenés, sokk, 9. szégyen, kísérő érzelmek: zavar, csalódottság, megbánás, bűntudat, lelkiismeret-furdalás, önemésztés.

25


A gimnazisták, szakközépiskolások előzetes érzése a mozgássérült gyermekekről 1. félelem:

Fő

4. szomorúság:

Fő

féltem, hogy lelkileg nehéz lesz és megvisel majd, megijedtem, hogy a gyermekek nem örülnek majd a segítségünknek, megijedtem az ismeretlentől,

9

nagyon szomorú Petős videót láttam, sajnáltam a gyermekeket,

3

azt hittem, hogy ez egy kórház.

1

izgultam, mert nem tudtam, hogyan kell majd segíteni, féltem, mert nem tudtam, hogyan kell majd segíteni féltem, féltem, hogy intim dolgokat kell csinálni: fürdetés, pelenkázás, tartottam az egésztől, izgatott voltam az ismeretlentől, természetes félelemmel jöttem.

2

1 1

7. kíváncsiság, tudásvágy: kíváncsi voltam és szívesen jöttem.

Fő

Egyéb:

Fő

1

semleges érzelmekkel jöttem.

1

3

3 2 1 1 1

26


8. 3. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások utólagos véleménye, benyomása a mozgássérült gyermekekről, és a konduktorokról A gimnazisták utólagos véleménye, benyomása a mozgássérült gyermekekről 3. öröm: Fő 5. szeretet, Fő 8. meglepetés: Fő elfogadás:

Nehézség:

Fő

nagyszerű napok voltak,

1

kedvesek a gyermekek,

16

sokkal boldogabbak, mint mi,

5

nehéz volt pl. WChasználat, fürdetés,

9

nagyon tetszett, hogy a legkevesebb segítséggel kell mozognia minden gyermeknek,

1

értelmesek,

8

könnyen tudtam a gyermekekkel beszélni,

3

1

életvidáman állnak hozzá a mindennapokhoz, jól érzik itt magukat a gyermekek,

1

jól éreztem magam a társaságukban, jól nevelt, illemtudó gyermekek,

1

meglepődtem, hogy ez egy általános iskola, meglepett, hogy rendes tanítás van,

5

azért megviselt, hogy van aki nehezebben, vagy fájdalommal tud mozogni. zavart, hogy túl messze van az intézet.

1

3

1

A gimnazisták utólagos véleménye, benyomása a konduktorokról: konduktorok és a nevelők közvetlenek, segítőkészek, nagyon jól esett, hogy megdicsértek a konduktorok,

Fő

nagyon jó, hogy a konduktorokkal is lehetett beszélni, csodáltam, hogy a konduktorok milyen türelemmel, és kitartó munkával tudnak gondoskodni ezekről a gyermekekről,

5

5

2

1

27


8. 3. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások utólagos véleménye, benyomása a mozgássérült gyermekekről, és a konduktorokról (Villányi út 2. csoport, felső tagozat) folytatás A gimnazisták utólagos véleménye, benyomása a mozgássérült gyermekekről

A gimnazisták utólagos véleménye, benyomása a konduktorokról:

3. öröm: Fő sugárzik belőlük a szeretet, 1

5. szeretet, elfogadás: barátságosak,

Fő 9

8. meglepetés: a nehezebben beszélő gyermekekkel is szót értettem,

Fő 1

szeretettel és érdeklődéssel közeledtek felénk,

1

1

először fura volt, hogy megöleltek, de aztán megértettem, hogy így fejezik ki a szeretetüket,

1

itt sokkal könnyebb a gyermekek élete,

1

minden problémájuk ellenére ügyesen oldották meg a dolgokat minden problémájuk ellenére ügyesen oldották meg a dolgokat, jól felszerelt, letisztult, kellemes környezet

2

már az első órától jobb volt, mint amit a videón láttam.

1

több szeretet adnak, mint amennyit kapnak,

1

jól érzik itt magukat a gyermekek,

3

Fő

itt a konduktorok 1 biztosítják a gyermekek speciális szükségleteit mindenki nagyon 1 kedves és szívélyes volt,

a fogadó konduktor 4 mindent elmagyarázott és bármikor kérdezhettünk tőle, nagyon jónak tartottam, 2 hogy a konduktorok és a pedagógusok úgy kezelték őket, mint a teljesen egészséges gyermekeket, ezzel is a való életre készítik fel őket.

28


8. 3. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások utólagos véleménye, benyomása a mozgássérült gyermekekről, és a konduktorokról (Villányi út 2. csoport, felső tagozat) folytatás A gimnazisták utólagos véleménye, benyomása a mozgássérült gyermekekről 3. öröm: Fő 5. szeretet, elfogadás: viccesek, 2 eleinte nehezen értettem meg, hogy mit mondanak, a végén már Bettivel is jól kommunikáltam, vidámak, 3 közvetlenek és nyitottak, nagyon szerethetőek, 1 nincs bennük előítélet, aranyosak, 5 mosolygósak jól esett, hogy a gyermekek emlékeznek rám, és várták hogy 1 hétfőnként kicsit érzékenyebbek, mikor jövök a csoportba, boldogabban élnek, mint az egészségesek, 4 nagyon jól esett, hogy megbíztak bennem, rengeteget nevettünk, viccelődtünk, 3 teljesen őszinték, hálásak, a legszebb az volt, amikor a gyermekek segítettek egymásnak, 1 hatalmas akaraterejük van, mindent élvezettel és odaadással csinálnak, 1 a legkisebb segítségnek is őszintén örültek, rengeteg szeretet kaptam. 1 ők is képesek a teljes értékű életre, ők is tudnak nekünk egészségeseknek segíteni, jó érzés, hogy mindig megköszönték a segítségemet, szeretnivaló gyermekek, örömmel jöttem, vártam a benti légkört és a gyermekek mosolyát, teljesen meg vagyok elégedve, jobb bánásmódot nem is kaphattam volna.

Fő 1 6 3 5 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1

29


8. 3. 1. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások gyakorlatot lezáró érzései, a gyakorlat személyiségformáló hatása A gimnazisták gyakorlatot lezáró érzései 3. öröm: Fő 5. szeretet, elfogadás: szerettem itt lenni, máskor 10 tartjuk majd a kapcsolatot, is jövök látogatni, örülök a lehetőségnek, 1 címet cseréltünk, bejelöltem hogy új világot a fb- on, ismerhettem meg, örülök, hogy itt voltam,

6

maradtunk volna még,

4

jó emlékeim vannak, érdekes és jó volt,

1 2

jól éreztem magam,

3

élmény volt itt lenni, 1 hihetetlenül jól éreztem 2 magam, sokkal többet kaptam, mint 1 amennyit vártam, kellemesen csalódtam,

1

pozitív élmény volt.

1

barátnőmnek is ajánlom, hogy ide jöjjön, átértékelődött a véleményem a sérültekkel kapcsolatban, elfogadom őket, nagyon jól esett, hogy rajzoltak nekünk a gyermekek, megöleltek és mindig vártak minket, szívemhez nőttek, megváltozott a nézetem a sérült emberekről, nagyon sok haszna volt a karitatív munkának, ugyanúgy tudok a sérültekre nézni, mint mindenki másra, ezek után másként tekintek a mozgássérült gyermekekre, megértettem, hogy ugyanolyanok, mint mások.

Fő

Fő 1

A gyakorlat személyiségformáló hatása jobbá tett, megváltoztatott,

1

türelmet tanultam,

1

1

közvetlenebb lettem,

1

1

sokat tanultam tőlük,

2

1 1

empátiát tanultam, tudok újra lelkes és boldog lenni,

1 1

1

kaptam egy jövőképet, szeretném ezt csinálni, életem meghatározó élménye, hatalmas élményekkel gazdagodtam,

1

1

megtanultam a gyermekektől, hogy soha nem szabad feladni,

1

1

osztálytársaimra és rám is nagy hatással voltak az itteni gyermekek, megtanultam, hogy a nehézségek ellenére is örülni kell mindennek,

1

Fő 4 2

1 1

1

egyéb megjegyzés nem alakult ki szorosabb kapcsolat, Pető Iskolának kellene hívni és nem Intézetnek, mert az pejoratív.

1

1 2

1

30


8. 3. 1. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások gyakorlatot lezáró érzései, a gyakorlat személyiségformáló hatása (folytatás) A gimnazisták gyakorlatot lezáró érzései 3. öröm: jó érzésekkel távozom, szerencsés vagyok, hogy itt lehettem gyakorlaton, minden reggel vártam, hogy bejöhessek, mert öröm és boldogság várt itt, meglepődtem, kellemes volt, kifejezetten boldog lettem, hogy a szeretet egészséges formájával találkozhattam, felejthetetlen élmény volt.

Fő 1 1 1 1 1 1

A gyakorlat személyiségformáló hatása

Fő

rájöttem, hogy komolyabb gondokkal is lehet boldogan együtt élni, átéltem, hogy a kis dolgoknak is lehet örülni, megtanított arra, hogy bármilyen körülmények között elérhető, amit akarok, átértékeltem a problémáimat, tudom értékelni, ami eddig természetes volt a számomra,

1

örök emlék marad bennem az itteni gyermekek élete, türelemre, toleranciára tanított a gyakorlat.

1 1

1 1 1 1

31


8. 4. számú melléklet, Törvényi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása". 6. § (4) bekezdés: Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető." Részletes indoklás a 6. §-hoz: „A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projektmódszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. 97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni." A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet Részletek a dokumentumból Fejlesztési terület — nevelési célok között szerepel, mint kereszttantervi elem; Felelősségvállalás másokért, önkéntesség; A Nat. ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez, Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorientáció, közösségi szerepek; A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

32


8. 4. számú melléklet, Törvényi háttér (folytatás) (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (4) A középiskola a 9—11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül — szükség szerint a mentorral közösen — legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. (7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. (8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

33


8. 4. számú melléklet, Törvényi háttér (folytatás) Jogszabályok rendelkezései, amelyek segítik a közösségi szolgálat megszervezését A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény) Javasolt a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény következő rendelkezéseinek figyelembevétele: 3. § (1) Fogadó szervezet lehet a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében; b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében; c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, fb) egészségügyi szolgáltató, fc) közoktatási intézmény, fd) felsőoktatási intézmény, fe) muzeális intézmény, ff) nyilvános könyvtár, fg) közlevéltár, fh) nyilvános magánlevéltár, fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény]; g) nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében. 5. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. (2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. (3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, b) tanítási időben a heti hat órát és ba) tanítási napon a napi két órát. bb) tanítási napon kívül a napi három órát.

34


8. 4. számú melléklet, Törvényi háttér (folytatás) (5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. (6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. 8. § (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, b) a szükséges pihenőidőt, c) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, d) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. (2) Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről. (...) 9. § (1) Az önkéntes köteles a) a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni, b) a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni. (2) Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné. (3) Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha annak végrehajtása a) az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné, b) jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik. (4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett. 10. § (1) Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, - az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését. (2) Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.

35


8. 4. számú melléklet, Törvényi háttér (folytatás) A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat (a továbbiakban: nemzeti önkéntes stratégia 2011—2020) (Részlet a nemzeti önkéntes stratégia 2011-2020 mellékletéből [I. Helyzetelemzés 1. Az önkéntesség meghatározása]) „Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt. Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás — s ezen belül a karitatív tevékenység — az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja" mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság — nemzeti jövedelemben mérhető — erősödéséhez." Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civil törvény) A civil törvény 159. §-a a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény módosításáról rendelkezik 159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az „egyesület" szöveg, b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet" szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet" szöveg, c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében" szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében" szöveg lép.

36


8. 5. számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista A Gyakorló Intézmény Konduktív Óvodájának területén Az óvoda csoportjai (összesen két bentlakó és hat napközis csoport): 5 konduktív csoport, ezek közül, 3 csoport napközis, 2 csoport hetes bentlakó, 3 integráló csoport, mindhárom napközis. Hallgatók fogadása Fogadó időszak Januárban, illetve május közepétől június közepéig

Napi beoszthatóság Bentlakó csoportokban: 7. 00 - 20. 00, Napközis csoportokban: 8. 00 - 16. 30

Létszám Bentlakó csoportokban: 6 fő/nap Napközis csoportokban: 4 fő/nap

Tevékenységlista A tanulók bármely tevékenységet kizárólag konduktori irányítással és konduktor jelenléte mellett végezhetnek: reggeli-esti teendők, tisztasági és önellátási teendők segítése, étkezés előkészítése, segítése, ágyazás, ágyneműhúzás, rendrakás; be-illetve átrendezés, játék a gyermekekkel, szabadidős tevékenységek, meseolvasás, vetítés, dekoráció esetleg motivációs eszközök készítése.

37


8. 5. számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista (folytatás) A Gyakorló Intézmény Konduktív Általános Iskolájának területén Csoport: Általános iskola 7 csoportja Eddig ki irányította a gimnazistákat: programvezető konduktor 2 csoport, éppen beosztott konduktor 2 csoport, kijelölt konduktor 1 csoport, két konduktor felváltva 1 csoport. új csoport. Melyek azok a feladatkörök, amelyeket a gimnazisták biztonsággal végezhetnek? Rendszeresen: pedagógiai asszisztensi teendők, reggeli - esti teendők, tisztasági teendők, önellátási tevékenységek segítése, ágyazás, ágyneműhúzás, pénteki tisztasági nap, rendrakás, berendezés, átrendezés, terítés, mosogatás, motivációkészítés, játék a gyermekekkel, segítség a szabadidős tevékenységekben, MIMI kézműves klub (2 hetente pénteken), sport szakkörök szerdán délután 15. 00 – 16. 00 óra, tanulószoba, korrepetálás, szelektív hulladékkezelés, ökológiai feladatok. Alkalmanként: kiránduláson a gyermekek kísérése, iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában aktív részvétel, gyermekek felügyelete, feladatlapok készítése, dekorációkészítés, Karácsonyi Műhely, gyermeknap, iskolai projektnapok előkészítésében, lebonyolításában aktív részvétel. Milyen általános vagy speciális ismeretekre van szüksége a gimnazistáknak, hogy segíteni tudjanak gyermekeinknek? az általános iskolás gyermekek életkori sajátosságai, alapvető ismeretek a konduktív pedagógia módszeréről és a mozgássérült gyermekekről, szociális érzékenység, empátia, nyitottság a gyermekekkel való kommunikációra, alapvető higiéniás szokások betartása és betartatása, a saját érdekei elé tudja helyezni a mozgássérült gyermek érdekeit. Milyen félelmek, problémák merülnek fel a gimnazisták fogadásával kapcsolatban? egyszerre sokan vannak a csoportban, nem megfelelő viselkedés, beszédstílus, késés, a csoportmunka megzavarása, a figyelemzavarral küzdő gyermekeket még több külső inger éri, nagyon hasonló az életkoruk a csoportunkéval, megfelelő viselkedés közvetítése, folyamatos irányításra szorulnak, öltözet, megjelenés, attitűd, stílus (kommunikáció a gimnazisták között), aktivitás, hiányzás – késés következményei. az új csoport nyitott a gimnazisták fogadására, irányítják őket a tevékenységek végzése közben, az aktuálisan felmerülő problémákat a szituációban fogják kezelni.

38


8. 5. számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista (folytatás) Melyik nap, napszak, időintervallum a legmegfelelőbb a segítők foglalkoztatására a csoportban? Hány gimnazistát tud befogadni rendszeresen a csoport napi lebontásban és az idő megjelölésével? 1. csoport Nap Időpont Fő hétfő B 14. 00 – 20. 00 2 Kedd A 14. 00 – 20. 00 2 szerda 14. 00 – 20. 00 2 csütörtök 14. 00 – 20. 00 2 péntek 14. 00 – 18. 00 2 2. csoport Nap Időpont Fő hétfő 7. 00 – 8. 30 és 16. 30 – 20. 00 5 kedd 7. 00 – 8. 30 és 16. 30 – 20. 00 5 szerda 7. 00 – 8. 30 és 16. 30 – 20. 00 5 csütörtök 7. 00 – 8. 30 és 16. 30 – 20. 00 5 péntek 7. 00 – 8. 30 és 16. 30 – 20. 00 3 3. csoport Nap Időpont Fő hétfő 13. 00 – 18. 00 3 kedd 13. 00 – 18. 00 3 szerda 13. 00 – 18. 00 3 csütörtök 13. 00 – 18. 00 3 péntek 9. 00 – 14. 00 3 4. csoport Nap Időpont Fő hétfő 7. 00 – 11. 00 és 13. 00 – 15. 00 4 – 6 kedd 16. 00 – 20. 00 4 szerda 16. 00 – 20. 00 4 csütörtök 16. 00 – 20. 00 4 péntek 7. 00 – 11. 00 és 13. 00 – 15. 00 4 - 6 vasárnap 16. 00 – 20. 00 4–6 5. csoport Nap Időpont Fő hétfő és16. 00 – 20. 00 3 kedd 13. 00 – 14. 00 és 16. 00 – 20. 00 3 szerda 13. 00 – 14. 00 és 16. 00 – 20. 00 3 csütörtök 13. 00 – 14. 00 és 16. 00 – 20. 00 3 péntek, ha ügyeletes 13. 00 – 18. 00 5 6. csoport 7. csoport Nap Időpont Fő Nap Időpont Fő hétfő 14. 00 – 16. 30 4 hétfő kedd 14. 00 – 16. 30 2 kedd 14. 00 – 15. 00 2–3 szerda 14. 00 – 16. 30 2 szerda 14. 00 – 15. 00 2–3 csütörtök csütörtök 14. 00 – 15. 00 1–2 péntek péntek ügyeletre 2–3

39


8. 5. számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista (folytatás) A Gyakorló Intézmény Egységes Konduktív Módszertani Intézetének szakszolgáltatási területén Korai fejlesztés 1. csoport

2. csoport

A fogadó időszak

1 fő

1 fő

Szeptembertől – januárig, naponta.

A közösségi szolgálat időpontja 8. 00 – 13. 00

Tevékenységlista: a foglalkoztatott, vagy első foglalkozásra érkező gyermekek, szüleik fogadása, személyes tárgyaik, elhelyezése lehetőségeinek (öltözőszekrények, babakocsik tárolására kialakított helységek) megmutatása, a foglalkozásokhoz szükséges eszközök előkészítése, a programok között teremátrendezés, berendezés, játékok, motivációs eszközök tisztítása. Utógondozása csoportos foglalkozás A fogadó időszak Alkalmanként, egész tanévben Délelőtt, délután Tevékenységlista Tevékenység A foglalkozásra érkező szülőnek és gyermekének tömegközlekedésben való segítése.

Alsó tagozatos gyermekek tantárgyi korrepetálása (olvasás matematika stb.). A napirendi programok között a csoportszobák átrendezése, dekorálása. Zenés, vagy irodalmi előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal ünnepekre való felkészülés, előadás, felkészítésben való segítségnyújtás. Egyéb, szituációktól függő közös tevékenységek együttes végzése.

A közösségi szolgálat időpontja Délelőtt: 9. 00 – 13. 00 Délután: 13. 00 – 17. 00 Részletesen Mindkettő fél részéről csak szülői beleegyezéssel történhet. Előre egyeztetett időpontban és a budapesti találkozási helyszíntől az intézetig. Koordinátor pedagógus kíséretével, vagy nagykorú esetében szülői nyilatkozattal. A konduktív nevelési – oktatási program foglalkoztatási időkeretén kívül, individuális formában.

Programok „házon kívül”, közös mozi, séta direkt és indirekt módon segíteni azt, hogy a hátrányos helyzetű emberekkel való együttélés a mindennapi élet részévé váljon, így az el- és befogadás társadalmi tudatossága növekedjen.

40


8. 5. számú melléklet, Igényfelmérés és tevékenységlista (folytatás) A Gyakorló Intézmény által a külföldi gyermekek és fiatalok számára szervezett nyári táborban Cél és feladat a nyári táborban végezhető közösségi szolgálat során Cél Feladat Részvétel a terem rendezésében. A reggeli előkészítésének segítése, a csoport berendezése a konduktor irányításával. Rendezett és megfelelően előkészített A fürdőszobák ellenőrzése – nem fürdőszobák biztosítása a csoportok számára. megfelelő tisztaság esetén takarító felkérése. A hiányzó vagy elfogyott anyagok, eszközök A fürdőszobai tisztasági eszközök pótlása. meglétének állapotának ellenőrzése. Tiszta törölközők biztosítása a szükséges A törölközők cseréje, pótlása. helyeken. Az étkezésekhez rendezett tiszta hely Az étkezés helyeinek ellenőrzése, biztosítása. előkészítése. Valamennyi szükséges kiegészítő eszköz Az étkezéshez szükséges kiegészítők előkészítése. (szalvéta, zsebkendő, szívószál, stb.) meglétének ellenőrzése, pótlása. A csoportok és igényeinek kiszolgálása A csoportok igényeinek megfelelően az étkezések során. étel elhozatala a konyhából, illetve igény szerinti további előkészítés. Megfelelő környezet kialakítása. Az étkezések után rendrakás. A mozgássérült gyermekek segítése, pihenés A délután alvó gyermekek elaltatásának nyugalom biztosítása, gondoskodás. segítése, meseolvasás, felügyelet. A mozgássérült gyermekek, kamaszok Az ebéd utáni pihenőidőben a gyermekek segítése, közös tevékenységekben való szabadidős tevékenységének segítése. részvétel. A tábor szükségleteinek felmérésében való Vásárlás közben segítés. részvétel és a vásárlásban, valamint az utána történő szétosztásban segítés. A szükségletek felmérése után a szükséges Az ábrázoláshoz és a eszközök eljuttatása minden csoportba, beszédfoglalkozáshoz szükséges segítés a fénymásolásban, előrajzolásban stb. eszközök előkészítése. Amennyiben igény és lehetőség van, a A foglalkozások alatt a hallgatók hallgatók munkájának segítése a munkájának segítése. gondozásban, ellátásban. Az életvitel programba kísérés, csoportba A hallgatókkal együtt gyermekfelügyelet, kísérés, segítése (csak hallgató, szülő, kísérés. konduktor felügyeletével). Betekintés a szülő gyermek A gyermekek hazamenetelekor a szülők, együttműködésébe, a szülő segítése, tisztasági gyermekek segítése igény szerint. vagy öltözési teendők elvégzésekor. A gyermekek hazamenetele után részvétel a Rendrakás a nap végén, a terem rendrakásban. előkészítése a takarításhoz. Esztétikus környezet kialakítása. A csoportok és a folyosó dekorációjában való részvétel.

41


8. 6. számú melléklet, A konduktor közösségi szolgálatra való felkészülését segítő tartalom Átgondolt tartalmak Lehetséges válaszok Helyi probléma, amire választ ad Környezeti, szociális, egészségügyi, oktatási, társadalmi Helyszín Fogadó intézmény székhelye, külső helyszínek, közterület, oktatási intézmény Lehetséges tevékenységek A tevékenységi körök megnevezése Szükséges előkészületek Felelősök kiválasztása, felkészítésük módja, a tevékenységhez szükséges eszközök, alapanyagok beszerzése, a fogadó intézmény felkészítése, a középiskola résztvevőinek felkészítése, a szülőkkel, diákokkal való egyeztetés, feladatkörök kiosztása A tevékenység segítségével fejlesztett Együttműködés, empátia, szervezőkészség, készségek, képességek, attitűdök megbízhatóság, önismeret, kreativitás, elfogadás, kitartás, értő figyelem, döntéshozatal, kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, konfliktuskezelés, problémamegoldás Várható nehézségek A tevékenységeket kísérő személy neve A kísérés módja Az élmények feldolgozásának módja Csoportosan, egyéni beszámoló, közös értékelés, párbeszéd stb. Szükséges eszközök Kitűző vagy póló, programokhoz, feladatokhoz technikai eszközök, irodaszerek, játékeszközök, jelmezek, kézműves szerszámok stb. Módszertani eszközök Kooperatív módszerek, SWOT - analízis, interjú, kérdőív, megfigyelés stb. Együttműködési lehetőségek főiskolákkal a Civil szervezet, önkormányzat, magán- és program kapcsán állami intézmények, szponzorcégek stb.

42


8. 7. számú melléklet, Együttműködési megállapodás Iktatási szám:………………./2013. Együttműködési megállapodás az iskolai közösségi szolgálat közös lebonyolításáról amelyet egyrészről: gimnázium, szakközépiskola: székhely: képviselő: OM-azonosító: a továbbiakban: Iskola másrészről: név: Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete székhely: 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. képviselő: Pásztorné Dr. Tass Ildikó OM-azonosító: 038 422 a továbbiakban: Szervezet a továbbiakban együtt: felek kötöttek a mai napon, az alábbi feltételekkel: 1. A megállapodás előzményei, körülményei, célja: A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben foglaltaknak megfelelően az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében a Felek az e megállapodásban rögzítettek alapján együttműködnek. A Felek kölcsönösen törekednek arra, hogy az érintett tanulók teljesíteni tudják az 50 órás kötelezettségüket. 2. Az Iskola kötelezettségei, vállalásai*: *hol, mikor, milyen időközönként, hány tanulót irányít a Szervezethez, mikor és milyen formában szervezi meg a tanulók felkészítését, majd a program zárását stb. 3. A Szervezet kötelezettségei, vállalásai*: *hol, mikor, milyen időközönként, hány tanuló tevékenységét szervezi meg és biztosítja a feltételeket, szakmai koordinátor konduktort, mentor konduktort, eszközt stb. Továbbá: (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani: a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tevékenységhez szükséges feltételeket, b) ha szükséges, pihenőidőt, c) a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, d) a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagye) korú tanuló esetén a közösségi szolgálati tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.

43


8. 7. számú melléklet, Együttműködési megállapodás (folytatás) (2) Ha a jelen megállapodás másként nem rendelkezik, a fogadó Szervezet gondoskodik a közösségi szolgálati tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállításról, szállásról és étkezésről. (3) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, a tanuló köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. A tanuló nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett. (4) A tanuló által a közösségi szolgálat során végzett tevékenységgel összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt a tanulónak felróható magatartás okozta, - a jelen szerződésben eltérő rendelkezés hiányában - a fogadó szervezet a tanulótól követelheti kárának megtérítését. (5) Amennyiben a tanuló bizonyítja, hogy: a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közösségi szolgálattal összefüggésben végzett tevékenység ellátásához szükséges dologban a közösségi szolgálati tevékenység végzésének helyén keletkező kára a Szervezettől kapott utasítással összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó Szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a tanulónak felróható magatartásából származott. 4. Az Iskola részéről a program felelős iskolai koordinátor pedagógusa és kapcsolattartója ………………………………………………………………………………………………név, elérhetőségei:……………………………………………………………….telefonszám, e-mail 5. A Szervezet részéről a program felelős szakmai koordinátor konduktora és kapcsolattartója ………………………………………………………………………………………………név, elérhetőségei:……………………………………………………………….telefonszám, e-mail 5.1 A mentor konduktor neve, feladatköre és elérhetőségei ………………………………………………………..név, feladatkör:………………………… elérhetőségei:………………………………………………………………telefonszám, e-mail 6. A programmal kapcsolatban felmerülő költségek és annak kötelezettségvállalója* *amennyiben szükséges

44


8. 7. számú melléklet, Együttműködési megállapodás (folytatás) 7. A program ütemezése 7. 1. A programismertető/felhívás* elkészítése Határidő: Felelős: *a Szervezettel egyeztetett tevékenységi lehetőségekre épülve 7. 2. A programismertető/felhívás közzététele* Határidő: Felelős: Módja: *a tanulók/szülők tájékoztatása a Szervezetnél végezhető tevékenységi lehetőségekről 7. 3. A tanulók részére a „Jelentkezési lap" benyújtására szolgáló határidő 7. 4. A programról szóló döntés meghozatala* Határidő: Felelős: *a tanulók/jelentkezései alapján a Szervezethez delegáltak a végezhető tevékenység szerinti bontásban 7. 5. A tanulók/szülők értesítése a döntésről Határidő: Felelős: Módja: 7. 6. A tanulók felkészítése* Határidő: Felelős: *a tanulók felkészítése az iskolai koordinátorral vagy a Szervezettel közösen végezhető (célszerű tevékenységi körönként külön-külön szervezni) 7. 7. A tanulók megfelelő helyszínre irányítása Határidő: Felelős: 7. 8. A program folyamatos kisérése, nyomon követése Határidő: Felelős: 7. 9. A program lezárása a tanulókkal Határidő: Felelős: *a program zárása a tanulókkal, az iskolai koordinátorral vagy a Szervezettel közösen végezhető (célszerű tevékenységi körönként külön-külön szervezni) 7. 10. A program lezárása a Felek között (beszámoló, elszámolás, ellenőrzés) Határidő: Felelős:

45


8. 7. számú melléklet, Együttműködési megállapodás (folytatás) 8. A program megvalósulása során felmerülő módosítási kérelmek bírálatának menete 8. 1. A Felek a jelen megállapodásban megfogalmazottak módosítására irányuló jelzését követően - indokolt esetben — a módosítás tervezetét elkészítik. A szerződésmódosítást aláírásukkal hagyják jóvá. 9. A Felek elállási, felmondási joga 9.1. A Felek a jelen megállapodástól való elállásra vagy a megállapodás azonnali hatályú felmondására jogosultak, ha: a jelen megállapodásban a megvalósításra meghatározott kezdő időponttól számított három héten belül a tevékenység nem kezdődik meg, vagy a Felek a nekik felróható okból nem kezdeményezik, és a késedelem okáról ezen idő alatt írásban sem mentik ki, vagy olyan körülmény merült fel vagy jut a Felek tudomására, amely alapján a program teljesülése kétségessé válik, vagy más irányt vet, vagy a jelen megállapodásban meghatározott feladat megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a jelen megállapodásban foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, vagy a Felek valamelyike a neki felróható okból megszegi a jelen megállapodásból, illetve az azzal kapcsolatos jogszabályokból eredő kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget kötelezettségének, és ennek következtében a jelen megállapodásban meghatározott feladat szabályszerű megvalósítását nem lehet nyomon követni. 9. 2. A Felek rögzítik továbbá, hogy a jelen megállapodással összefüggő adatok nem minősülnek üzleti titoknak, nem tarthatóak vissza üzleti titokra hivatkozással, amennyiben azok megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát közérdekből elrendelik. 9. 3. A Felek a jelen megállapodásból eredő esetleges jogvitákat elsősorban tárgyalásos úton kötelesek rendezni. 9. 4. A jelen megállapodásban nem vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdések tekintetében a magyar jog szabályai — elsősorban a Polgári törvénykönyv — az irányadók. A felek a jelen, ... oldalból álló megállapodást elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt,jóváhagyólag írták alá. A jelen megállapodás 2 darab eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban készült, amelyből 1 darab az Iskolánál, 1 darab a Szervezetnél marad. Dátum………………….,2012………………………hónap………………….nap Mellékletek: I. II. ………………………….. a gimnázium, szakközépiskola részéről

.……..…………………….. a fogadó Gyakorló Intézmény részéről

46


8. 8. számú melléklet, Jelentkezési lap közösségi szolgálat teljesítésére II-IV évfolyamos gimnazista, szakközépiskolás közösségi szolgálatot végző diákok számára Név:

Lakcím:

Elérhetőség (telefonszám, e-mail cím):

A gimnázium, szakközépiskola neve: A gimnázium, szakközépiskola címe: Elérhetősége: Az adott tanévben melyik évfolyamot kezdte:

Művészeti irányultsága, népművészeti stb.):

képességei

(hangszer,

rajz,

irodalmi,

színészi,

táncos,

Részt vett-e már önkéntes és/vagy közösségi szolgálatban (rendelkezik-e tapasztalattal az önkéntes tevékenység és/vagy közösségi szolgálat területén)? Röviden írja le, miért választotta a Gyakorló Intézményben foglalkoztatott mozgássérült gyermekekkel, tanulókkal való közösségi szolgálat teljesítését? Volt-e lehetősége személyes találkozás során megismerni mozgássérült gyermeket, fiatalt, felnőttet? Dátum:……………………………. ……………………………………. Aláírás

47


8. 9. számú melléklet, Érzékenyítő foglalkozás A diákokkal végeztetett, a szociális kompetenciák fejlesztését célzó, mozgásos gyakorlatok célja, hogy a fiatalok megérezzék, milyen érzés segítséget adni, kérni és kapni. Hozzájárul érzéseik megfogalmazásához: saját élmény, megtapasztalás, társadalmi szemléletformálás, esélyegyenlőség megteremtéséért való elhivatottság, pályaorientáció. Tematikai egység Tevékenység célja Módszer, Személyi Segédeszköz, Ellenőrzés, Időkeret Egyéb neve (részegység munkaforma feltétel taneszköz, értékelés, (elmélet, tartalma) tárgyi eszköz visszajelzés gyakorlat) Manipulációt, koordinációt, térbeli orientációt fejlesztő feladatok 1. Kéz- és lábfej Segít megismerni és megtapasztalni 10 fős 1 fő Megfelelő Egyénileg 1 - 2 perc felhajlítás. Váltott azokat a feladatokat, amelyek a csoportban magasságú csoportosan kézzel, váltott mozgássérült gyermekek támla nélküli lábfejjel. Kézzel és mozgásfejlesztését szolgálják. székek lábfejjel egyaránt. Továbbá segít tapasztalatot szerezni az egészség, mint érték megőrzésének fontosságáról. 2. Karika felhajlítása Segít megismerni és megtapasztalni 10 fős 1 fő Személyenként Egyénileg, 1 perc lábbal. azokat a feladatokat, amelyek a csoportban 2 db karika csoportosan mozgássérült gyermekek mozgásfejlesztését szolgálják. Továbbá segít tapasztalatot szerezni az egészség, mint érték megőrzésének fontosságáról. 3. Kulcsolt kezet Segít megismerni és megtapasztalni 10 fős 1 fő Pálcák Egyénileg, 1 - 2 perc mellmagasságban azokat a feladatokat, amelyek a csoportban csoportosan tartva, lábakkal mozgássérült gyermekek pálcát görgetni előre mozgásfejlesztését szolgálják. hátra miközben a Az alsó- és felső végtag kulcsolt kezet is együttmozgásának gyakorlása. előre, hátra kell vinni.

48


8. 9. számú melléklet, Érzékenyítő foglalkozás (folytatás) Tematikai egység neve (részegység tartalma) 4. Mindkét. kézben súlyzót fogva mellmagasságtól indítva a mozgást csuklóból ki és beforgatással oldalra vitel, majd vissza középállásba. 5. Mindkét kézben súlyzót fogva, válltól indítva a mozgást váltott kart oldalra nyújtani, és vissza vállhoz. 6. Súlyzót fogva mellmagasságtól indulva fej fölé váltott kézzel lépegetés, majd vissza mellmagasságig. 7. Rizsszemek felcsipegetése hüvelyk mutatóujjtól kisujjig.

Tevékenység célja

Módszer, munkaforma

Személyi Segédeszköz, feltétel taneszköz, tárgyi eszköz Manipulációt, koordinációt, térbeli orientációt fejlesztő feladatok Segít megismerni és megtapasztalni 10 fős 1 fő Személyenként azokat a feladatokat, amelyek a csoportban 1 pár 1 - 2 kg mozgássérült gyermekek súlyzó mozgásfejlesztését szolgálják. A passzív eszköz mozgás által történő aktivizálása izomerő segítségével.

Ellenőrzés, értékelés, visszajelzés

Időkeret (elmélet, gyakorlat)

Csoportosan

2 perc

Segít megismerni és megtapasztalni azokat a feladatokat, amelyek a mozgássérült gyermekek mozgásfejlesztését, koordinációját, izomerejének fejlesztését szolgálják.

10 fős csoportban

1 fő

Személyenként Egyénileg, 1 pár 1 - 2 kg csoportosan súlyzó

2 perc

Segít megismerni és megtapasztalni azokat a feladatokat, amelyek a mozgássérült gyermekek mozgásfejlesztését, szolgálják.

10 fős csoportban

1 fő

Személyenként Egyénileg, 1 pár 1 - 2 kg csoportosan súlyzó

1 - 2 perc

Segít megismerni és megtapasztalni azokat a feladatokat, amelyek a mozgássérült gyermekek finom motoros fejlesztését szolgálják.

10 fős csoportban

1 - 2 fő

10 db rizsszemmel töltött tál

Egyéb

49


8. 9. számú melléklet, Érzékenyítő foglalkozás (folytatás) Tematikai egység neve (részegység tartalma) 8. Lábujjak közé illesztett ceruzával rajzolás.

9. Papír tépése lábbal, a letépett papír összegyűrése lábujjakkal. 10. Zsákban lépegetés összekötözött lábakkal 1 bot segítségével, akadályok kerülésével. Különböző magasságokra fel és lelépés.



Személyi Segédeszköz, Ellenőrzés, feltétel taneszköz, értékelés, tárgyi eszköz visszajelzés Manipulációt, koordinációt, térbeli orientációt fejlesztő feladatok Segít megismerni és megtapasztalni 10 fős 1 - 2 fő Minden azokat a feladatokat, amelyek a csoportban résztvevő mozgássérült gyermekek számára 1 db mozgásfejlesztését, nagy alakú együttmozgásainak kiküszöbölését rajzlap vagy fejlesztik. csomagoló papír, színes ceruza Segít megismerni és megtapasztalni 10 fős 1 - 2 fő Minden azokat a feladatokat, amelyek a csoportban résztvevő mozgássérült gyermekek számára 1db mozgásfejlesztését, újságlap együttmozgásainak kiküszöbölését fejlesztik. Segít megismerni és megtapasztalni 10 fős 3-4 fő Zsákok a mozgássérültek közlekedését, csoportban zsinegek botok élethelyzetben történő nehezítettségét.


Egyéb

50


8. 9. számú melléklet, Érzékenyítő foglalkozás (folytatás) Tematikai egység neve (részegység tartalma) 11. Vízzel töltött pohár egyensúlyozása egyenetlen talajon (jobb lábbal tornapadon, bal lábbal szőnyeg alá rejtett szivacslabdák). 12. Fejre erősített speciális szerkezet segítségével számítógép billentyűzetének használata 13. Kerekesszékkel akadályok kerülése(időméréssel )



Személyi Segédeszköz, feltétel taneszköz, tárgyi eszköz Manipulációt, koordinációt, térbeli orientációt fejlesztő feladatok Segít megismerni és megtapasztalni Egyénileg 1 fő Speciális a mozgássérülésből adódó, eszköz élethelyzetben való nehezítettséget.

Segít megismerni és megtapasztalni a mozgássérülésből adódó, élethelyzetben való nehezítettséget.

Egyénileg

1 fő

Speciális eszköz, számítógép

Segít megismerni és megtapasztalni a mozgássérülésből adódó, élethelyzetben való nehezítettséget

3 fő

3 fő

3 db kézzel irányítható kerekesszék, akadályok

Ellenőrzés, értékelés, visszajelzés


Egyéb

A program lezárásaként 8-10 fős csoportokban, kapjon minden diák lehetőséget a saját élmény feldolgozására. Létszámtól függően 2 fő pedagógus irányításával, segítségével, kötetlen formában.

51


8. 10. számú melléklet, Adatlap közösségi szolgálat teljesítéséhez Név: Születési idő, hely: Lakcím: Elérhetőség (telefonszám, e-mail cím): A gimnázium, szakközépiskola neve: A gimnázium, szakközépiskola címe: Elérhetősége: A küldő gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógusának neve: Elérhetősége: A fogadó Gyakorló Intézmény szakmai koordinátor konduktorának neve: Beosztása: Elérhetősége: A fogadó Gyakorló Intézmény mentor konduktorának neve: Beosztása: Elérhetősége: A közösségi szolgálat teljesítésének helye: Gyakorló Óvoda Gyakorló Általános Iskola Egységes Konduktív Módszertani Intézet A közösségi szolgálat teljesítésének időpontja (év, hónap, nap): A közösségi szolgálat teljesítésének időtartama (óraszám/nap/hét): Az adatlapot a konkrét időpont és a hely megjelölése után kell kitölteni. Figyelembe kell venni, hogy: A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg c) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, d) tanítási időben a heti hat órát és ba) tanítási napon a napi két órát. bb) tanítási napon kívül a napi három órát. (5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. (6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. Dátum:……………………………. ……………………………………. Aláírás

52


8. 11. számú melléklet, Közösségi szolgálati napló Közösségi szolgálati napló Kedves középiskolás Diák! A közösségi szolgálattal azt szeretnénk, hogy olyan szemlélettel lépj a felnőtt életedbe, hogy érezd a felelősséged, képes legyél segítően tevékenykedni, a közösségért tenni. Neked is közvetlen hasznodra válhat e program, hiszen lehetőséged nyílhat megismerni számos intézményt, tevékenységek sorát, amelyekben tapasztalatokat szerezhetsz, megtudhatod, melyek azok a területek, ahol megállod a helyed, esetleg ez által könnyebben tudsz dönteni, milyen pályát válassz. Bízunk benne, hogy a program kapcsán olyan események, tevékenységek részese leszel, melyek maradandó élményekkel gazdagítanak. Javasoljuk, hogy a naplót naprakészen vezesd, hiszen ezzel tudod majd igazolni, hogy teljesítetted a kötelező ötven órát. Minden alkalommal ügyelj, hogy igazolva legyen a teljesített időd. Ne feledkezz meg arról, hogy az egyes tevékenységek végén lejegyezd, mivel foglalatoskodtál, és ennek kapcsán mit tapasztaltál, milyen élményekben volt részed, milyen gondolataid támadtak. Nem baj, ha nem mindig pozitív dolgokat jegyzel le, ekkor is írd le, mi okozta a rossz érzéseket, a problémákat. Fontos az azonnali jegyzetelés, mert később már halványulnak az érzések, másként emlékszel, és nem biztos, hogy pontosan elevenednek meg a történtek. A szakmai koordinátor vagy mentor konduktornak és az iskolád koordinátor tanárának jelezd, ha valami probléma adódott, hogy megbeszéljétek a nehézséget, és közösen találjatok lehetőséget a megoldásra. Az örömöd is oszd meg velük, a tiszta emberi érzésekkel átéltközös élmények megbeszélése mélyíti az együttműködési kapcsolatot, amelyben közelebb kerülhettek egymáshoz, ami a segítői attitűd kialakulásának lényeges eleme. Végezetül figyelmedbe ajánljuk Magyarország Alaptörvényének XIII. cikkelyét, amely megalapozza a társadalmi felelősségvállalás fogalmát, amelynek része az iskolai közösségi szolgálat. Magyarországon a társadalmi kohézió erősítésére van szükség ahhoz, hogy mindenki számára élhető, egymást segítő társadalmi légkör alakuljon ki, amelyben szívesen segít mindenki a másikon, tudva, ha bajba kerül, rajta is segíteni fognak. Sok más mellett a közösségi szolgálat ezt is célozza. Az 50 órát több program keretében, több év alatt is lehet teljesíteni. Ennek az az előnye, hogy többféle dolgot tudsz kipróbálni. Arra is van lehetőség, hogy az 50 órát egy nagy program révén, vagy több év alatt lefutó program keretében teljesítsd.

53


8. 11. számú melléklet, Közösségi szolgálati napló (folytatás) A(z)….………………………………………………………………………………………………………………..gimnázium, szakközépiskola ………………………………………………………………………………………………………………………………………………….nevű …………………………………….osztályos tanulójának a………………………….../…………………………………………………..tanévre. ………………………… intézményigazgató aláírása (P. H.) Sorszám Dátum Órától óráig

Tevékenység Élményeim/tapasztalataim

Igazoló aláírás szakmai koordinátor konduktor, mentor konduktor, gimnázium, szakközépiskola koordinátor pedagógus

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

54


8. 11. számú melléklet, Közösségi szolgálati napló (folytatás) A(z)….………………………………………………………………………………………………………………..gimnázium, szakközépiskola ………………………………………………………………………………………………………………………………………………….nevű …………………………………….osztályos tanulójának a ………………………….../…………………………………………………..tanévre. ………………………… intézményigazgató aláírása (P. H.) Sorszám Dátum Órától óráig



10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

55


8. 11. számú melléklet, Közösségi szolgálati napló (folytatás) A(z)….………………………………………………………………………………………………………………..gimnázium, szakközépiskola ………………………………………………………………………………………………………………………………………………….nevű …………………………………….osztályos tanulójának a ………………………….../…………………………………………………..tanévre. ………………………… intézményigazgató aláírása (P. H.) Sorszám Dátum Órától óráig



19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

56


8. 12. számú melléklet, A közösségi szolgálat teljesítésének igazolása Igazolás Alulírott………………………………………………………….…………………………….. a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének Gyakorló Óvodája Általános Iskolája, Kollégiuma, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Konduktív Módszertani Intézete

OM-azonosító

038

422

intézményigazgatója

igazolom,

hogy

a(z)………………….….………………nevű tanuló a…………./………….tanévig………óra közösségi szolgálatot teljesített. …………………………………….dátum ……………………………. az intézményigazgató aláírása (P. H.)

57


8. 13. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások szociális képességének mérése Kérdőív Kedves Válaszadó! Gondolja át a válaszokat, és karikázza be 1-5-ig terjedő skálán az Önre legjellemzőbb számot! Kérjük, hogy írjon 1-1 példát, ha egy említett esemény már megtörtént Önnel! Az egyes lapokat név nélkül értékeljük, fontos azonban, hogy saját kódja legyen, amit később még a feldolgozásnál használunk! A kitöltő kódja: 1. Társas környezetben észreveszi-e a sajátos nevelési igényű személyeket? 1. – nem

2. – nagyon ritkán

3. – ritkán

4. – gyakran

5. – nagyon gyakran

2. Sérült személlyel kialakítana-e közvetlen kapcsolatot? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


4. – gyakran


3. Elfogadna-e barátjaként mozgássérült fiatalt? 1. – nem


3. – ritkán

Megtörtént esemény: 4. Képes-e mások irányításának megfelelően cselekedni önszántából? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


5. Eleget tenne-e mozgássérült felnőtt irányításának? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


Megtörtént esemény: 6. Kudarc esetén (pl.: veszít egy versenyen) könnyen kijön a sodrából? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


7. A felnőttek közlendőit türelmesen végig hallgatja? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


58


8. 13. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások szociális képességének mérése (folytatás) 8. Tudja-e legalább két társa személyes adatait? (név, lakcím, születési idő, testvérek száma, szociális helyzete, betegségei)? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


9. Felismeri-e környezetében, ha valakinek segítségre van szüksége? Milyen mértékben tanúsít segítő magatartást? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


Megtörtént esemény: 10. Ismeri és alkalmazza-e a sérült emberek segítésének alapvető szabályait a mindennapokban (pl.: közlekedésben vakok vezetése, kerekesszék használata)? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


4. – gyakran


4. – gyakran


Megtörtént esemény: 11. Képes-e az önfegyelemre idegen környezetben? 1. – nem


3. – ritkán

12. Könnyen teremt-e kapcsolatot sérült személlyel? 1. – nem


3. – ritkán

Megtörtént esemény: 13. Képes-e együttműködni társaival közös humánus cél érdekében? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


Megtörtént esemény: 14. Érdeklődik-e a segítő szakmák iránt? Szívesen választana-e hivatásának ilyet? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


15. Képesnek érzi-e magát a rászoruló személyek önkiszolgáló tevékenységeit segíteni? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


59


8. 13. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások szociális képességének mérése (folytatás) 16. Ön szerint milyen mértékben lesz képes ellátni az Önre bízott feladatokat? 1. – semmilyen mértékben

2. – csekély mértékben

3. – közepes mértékben

4. – nagymértékben

5. – meghatározó mértékben

4. – jó

5. – magas színvonalú

17. Értékelje motivációjának mértékét! 1. – gyenge

2. – átlagos színvonalú

3. – változatos

18. Van-e igénye arra, hogy a későbbiekben is találkozzon a megismert neveltekkel? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


19. Mesél-e barátainak a nálunk töltött időről (megszerzett tapasztalatairól, élményeiről)? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


Megtörtént esemény: 20. Készül-e a jövőben egyéb karitatív munkát végezni? 1. – nem


3. – ritkán

4. – gyakran


21. Összességében milyen elvárásokkal érkezett, mennyire tartja magát előítéletes személynek? Itt lehetősége van a kétségei megfogalmazására is!

Köszönjük, hogy válaszolt a kérdéseinkre! 2012-12-04 Gruber Mónika konduktor, gyógypedagógus, pszichológus, neuropszichológus

60


8. 14. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások közösségi szolgálata teljesítésének zárása Kérdőív Kedves Válaszadó! Kérjük, hogy fogalmazza meg a véleményének, élményének, tapasztalatának megfelelő válaszát! Az egyes kérdőíveket név nélkül értékeljük, fontos azonban, hogy saját kódja legyen, amit később még a feldolgozásnál használunk! A kitöltő kódja: 1. Érdeklődött- e a helyi sajátosságok iránt?

2. Milyen érzésekkel, információkkal jött az első nap?

3. Sikerült- e beilleszkednie a csoport életébe?

4. Mennyi időre volt szüksége ehhez?

5. Mennyire volt motivált a feladatai iránt?

5. Milyen kapcsolatot tudott kiépíteni a gyermekekkel?

7. Miben tudott segíteni a gyermekeknek és a csoportnak?

8. Volt- e olyan helyzetben, amit nehezen tudott megoldani, vagy kellemetlen volt az Ön számára?

61


8. 14. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások közösségi szolgálata teljesítésének zárása (folytatás) 9. Mit változtatna a gyakorlaton, hogy Önnek (ha legközelebb jönne) és az Önt követőknek könnyebb legyen?

10. Mi a véleménye, benyomása a csoportról?

11. Milyen érzésekkel távozik a gyakorlat végén?

12. Írjon néhány mondatot az egyik ön által megismert gyermekről!

Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 2013-01-26 Nagyné Kijátz Edina Szakmai koordinátor konduktor

62


8. 15. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások elégedettségét mérő kérdőív Kedves Válaszadó! Gondolja át a válaszokat, és karikázza be, illetve fogalmazza meg a véleményének, élményének, tapasztalatának megfelelő választ! Az egyes kérdőíveket név nélkül értékeljük, fontos azonban, hogy saját kódja legyen, amit később még a feldolgozásnál használunk! A kitöltő kódja: 1. Megfelelő volt a tájékoztatás a választáshoz, amit az iskolába küldtünk? a.) igen

b.) nem

2. Hasznosnak érezted a munkád intézményünkben? a.) igen

b.) nem

3. Megkaptad a megfelelő segítséget a mentorodtól? (betekintés a kijelölt dokumentumokba, előzetes beszélgetés a csoportról, a leendő tevékenységekről) a.) igen

b.) nem

4. Befogadó, segítőkész volt a dolgozói közösség? a.) igen

b.) nem

5. Kaptál valami érzelmi vagy tudás többletet az itt töltött idő alatt? a.) igen

b.) nem

6. Mi az, amit biztosan tovább viszel innen? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

63


8. 15. számú melléklet, A gimnazisták, szakközépiskolások elégedettségét mérő kérdőív (folytatás) 7. Van – e valami, amit változtatnál? a.) igen

b.) nem

8. Ajánlanád a közösségi munka e területét más diákoknak is? a.) igen

b.) nem

9. Megjegyzés:…………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Köszönjük, hogy válaszolt a kérdéseinkre! 2013. 01. 22. Varga Attiláné

64


8. 16. számú melléklet, A közösségi szolgálattal kapcsolatos fogalmak Iskolai koordinátor: nem formális vagy informális, civil vagy önkéntes/közösségi szolgálat területen igazolható szakmai tapasztalattal rendelkező munkatárs vagy pedagógus, aki felelős a tanulók felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), valamint a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért. Szakmai koordinátor: a fogadó intézmény által olyan, a feladatra kijelölt szakember, aki a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, esetlegesen részt vesz a felkészítésben és feldolgozásban. Mentor: a fogadó szervezetnél vagy az iskolában dolgozó, vagy más, megfelelő képzettséggel rendelkező személy, aki elsősorban a tanulók lelki fejlődésével foglalkozik. Fogadó szervezet: azon intézmények köre, amelyek a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 45. pontjának 1. § (2) bekezdésében felsorolt területeken működnek, így például oktatási, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi szervezetek, amelyek helyet adnak, és szakmai támogatást nyújtanak a közösségi szolgálat megszervezéséhez. Jelentkezési lap: az a dokumentum, amelyen a tanuló jelzi, mely területeken milyen tevékenységi köröket szeretne végezni, és amelyet a szülő, gondviselő egyetértőleg ellátott kézjegyével. Közösségi szolgálati napló: bármilyen (célszerűen A5 méretű) füzet, amely segíti az 50 óra teljesítésének dokumentálását. Az iskolai koordinátor a napló alapján nyomon követi a tanuló tevékenységeit, az egyes időpontokban eltöltött időt, és az osztálynaplóba ez alapján jegyzi be a diák által teljesített órákat.

65

ANTONI GÁBORNÉ DARÓCZY ESZTER FECZERNÉ BÉDY CSILLA GRUBER MÓNIKA - NAGYNÉ KIJÁTZ EDINA SZUHAJ ESZTER VARGA ATTILÁNÉ - VARGÁNÉ KISS ANNA

Recommend Documents