ANTHONY D. SMITH. Fordította: Heil Tamás. A modernisták" és az instrumentalisták szempontjából

.ANTHONY D. SMITH.

.Az „aranykor”. és a nemzeti újjáéledés Fordította: Heil Tamás

G

yakran esik szó a nemzet kétarcú természetér√l, melyet látomásosnak és nosztalgikusnak, múltba néz√nek és el√retekint√nek is mondhatunk. Néhányan ebben látják a nacionalizmus sikerének a kulcsát. De √k alapvet√en instrumentális szempontból tekintenek erre a kett√sségre: ahhoz, hogy mozgósítani tudják a tömegeket, vissza kell fordulni a közösségi múlthoz. Kedourie szerint a múltra való hivatkozás a tömegek atavisztikus érzelmeire játszó vezet√k demagógiának nélkülözhetetlen része. Tom Nairnnak az a véleménye, hogy a perifériára szorult elitek miután felismerik, semmit sem tudnak tenni az igazságtalan kapitalizmus támadása ellen, kénytelenek a tömegek érzelmeire és kultúrájára hatni. Míg Hobsbawm úgy látja, hogy a vezet√ rétegeknek ki kell találniuk valamilyen közösségi érzést az újonnan mozgósított és választójoggal felruházott tömegeknek, addig Benedict Anderson szerint képzelt politikai közösséget kell teremteniük olyan emberek között, akik a sajtó reprezentációin és narratíváin át sohasem fognak találkozni egymással. A fenti példákban úgy írják le az eliteket, mint akik valamilyen társadalomformáló terv segítségével meg akarják szerezni a tömegek feletti ellen√rzést. Ezt úgy érik el, hogy létrehoznak egy kulturális tárgyat, a nemzetet, amivel megakadályozzák a társadalom szétesését, és mederben tartják a társadalmi változásokat és a politikai mozgásokat. A nemzet fogalmát azonban nem lehet fenntartani a megfelel√ múlt és a hihet√ jöv√ nélkül; ehhez a semmib√l közösségi múltat és sorsot kell teremteni. A

„nemzet" meggy√z√ ábrázolásához egy méltó és sajátos múlt újrafelfedezésére és kisajátítására van szükség. És a nemzet csak ezután törekedhet a dics√séges sorsra, melyért a polgároktól elvárható, hogy áldozatokat hozzanak.

„HASZNÁLHATÓ MÚLT"?

A

„modernisták" és az instrumentalisták szempontjából nézve a közösségi múlt olyan lerakóhely vagy kincsesbánya, ahol anyagokat lehet válogatni a nemzet felépítéséhez és kigondolásához. Feltételezik, hogy a nemzeteknek használható múltra van szükségük, és felhasználásukat f√leg a jelenkori elitek szükségletei és az √ket foglalkoztató problémák határozzák meg. Érdekes módon ezt a feltételezést sok olyan nacionalista is osztja, akik maguk is a nemzetek megteremtésének hevében égnek.1 A használható múltnak számos oldala van. El√ször is, a történelem azoknak az eliteknek az érdekeit szolgálja, melyek a múlt kiválasztott aspektusait a tömegek érzelmeinek manipulálására használják. Azért, hogy mozgósítsák a tömegeket, de ugyanakkor ellen√rzésük alatt is tartsák √ket, az elitek tradíciókat teremtenek, és a nemzeti mítoszokat, jelképeket alkalmassá teszik a tömegfogyasztásra. Szaddám Husszein modern kori asszír uralkodónak állítja be magát, a volt iráni sah Perszepoliszban ad fogadást az Akhaimenida-dinasztia trónra kerülésének 2500. évfordulóján, Tilak pedig Kali kultuszát eleve-

Ey a szöveg a London School of Economicson, 1995 decemberében tartott el√adás szerkesztett változata.

11

Anthony D. Smith

níti fel, hogy az ország felosztása ellen mozgósítsa a A múlt sok szempontból hasznos lehet, de hátrálbengáli tömegeket. tathatja is a nemzetek kialakulását. Sokszor csak etMásodszor, a közösségi múlttal legitimálni lehet nikai múlt áll rendelkezésre ott, ahol pedig egy naa kellemetlen társadalmi változásokat. Amikor az új gyobb egyesít√ erej∫ polgári nacionalizmusra lenne államok nacionalista rezsimeinek radikális eljáráso- szükség, ami azokra az etnikum-okra is tudna hatni, kat kell bevezetniük és népszer∫tlen intézkedéseket amelyeknek nincs közük a többségi etnikum közöskell keresztülvinniük, a kedvez√bb fogadtatás érde- ségi múltjához. Ilyenkor a múltnak valószín∫leg megkében gyakran kénytelenek „el√deink" példájára és osztó hatása lesz. Ezenkívül a múlt képlékenysége, hagyományaira hivatkozni. Itt újból Tilak példájára mely az etnikumok egyesülése szempontjából haszés a Bhagavad-Gita felhasználására lehetne hivat- nos lehet, módosításokat és vitákat válthat ki, ingakozni: Krishna szavait, metaggá téve a „nemzeti A vita, amelyb√l a következ√kben néhány idézet ad ízelyekkel bátorságra inti Arju- lít√t, a bukaresti 22 cím∫ ellenzéki folyóiratban zajlott identitást". A közösségi nát, a h√st Tilak a britek elle- az elmúlt év novembere–decembere folyamán. Részt- múlt egy különösen hivani kollektív ellenállás felkel- vev√i Gabriel Andreescu, a vita elindítója, az ellenzék talos változata pedig rögprominens alakja, ma már azonban egyetlen pártban sem z√dhet, és a gyors váltotésére használta. emberjogi harcos, több politikai, politológiai cikk Harmadszor, a közösségi aktív, zások idején nosztalgiát szerz√je. Octavian Paler a legtekintélyesebb ellenzéki múlt egy sor exempla virtu- napilap igazgatója és vezet√ publicistája. Alexandru Pa- ébreszthet a „régi szép tis-szal szolgálhat, melyek leologu filozófus, az ellenzéki – valamikor kommunista id√k" iránt; így egyszekövetésre ösztönözhetik a – értelmiségiek legid√sebb generációjához tartozik, a r∫en irrelevánssá válhat közösséget, és a közerkölcs Petre Roman kormánynak egy ideig párizsi nagykövete. a jelen szükségletei szemA vita a nemzeti kultúra és identitás, valamint a nacioalapjává válhatnak. Ez volt a nalizmus formáiról és a mai romániai társadalomban és pontjából, egy olyan utófrancia hazafiak célja a for- politikában betöltött funkcióiról, a tradíciókhoz való vi- pisztikus mellékvágányradalom idején, amikor Bru- szony változatairól, és az európaiság percepciójáról szól, nyá, amely eltereli a fitus, Scipio és Cincinnatus egyaránt betekintést enged a téma aktualitásába, vala- gyelmet a valódi feladatok megoldásától. polgári erényeihez és h√sies- mint szellemtörténeti el√zményeibe. A fenti megállapítások adott esetekben mind igaségéhez fordultak vissza; vagy az amerikai patriótáknak, akik Washingtonban a klasszikus erények zak lehetnek, de egyikük sem hatol a probléma mélyére. Nekünk azt a kérdést kell megvizsgálnunk, korabeli mintaképét látták. Negyedszer, területi viták esetén a közösségi hogy miért fordul vissza sok ember olyan gyakran a múlt el√jogot adhat egyik vagy másik etnikai kö- közösségi múlthoz, és keres benne olyasmit, ami hiázösségnek vagy nemzetnek. Az ilyen esetekben ál- nyozni látszik a jelenb√l, és amir√l azt gondolja, hogy talában eltér√, de párhuzamosan futó közösségi segíteni fog neki a jöv√ alakításában. Fel kell tenmúltakat hívnak segítségül, amint azt a tamiloknál nünk a kérdést, hogy a kulturális közösségek miért és a szingalézeknél, valamint az izraelieknél és a határozzák meg magukat oly gyakran egy sajátos palesztinoknál láthatjuk; az egyes nemzeti közös- múlt szempontjából, és miért abban a múltban keségek különböz√, a követeléseiket alátámasztó kor- resik sorsuk vezérfonalát. Azt is meg kell értenünk, szakokat és szempontokat választanak ki. hogy a h√si múltból miért válik oly gyakran „haszVégül, a közösségi múlt képlékeny. Az instrumen- nálható múlt" és viszont, és hogy ez a h√si múlt miért talisták véleménye szerint a közösségi múlt a ko- segít a jöv√ alakításában, még ha ezt a múltat a jelen rabeli nemzedékek teremtménye, mellyel saját is alakítja. Ha sikerül válaszolnunk ezekre a kérdészükségleteiket és érdekeiket szolgálják; ugyanis sekre, nagy lépést teszünk a nemzet és a nacionalizminden generáció hajlamos megváltoztatni „múlt- mus hatalmas vonzerejének és ellenálló képességéját" kilátásaival összhangban, újraválogatva és új- nek magyarázata felé. raértelmezve a fontosnak tartott elemeket. Ilyen Azt a hipotézist kívánom megvizsgálni, hogy az anmódon a svájciak különböz√ generációi újraérté- tikvitás és különösen az „aranykorról" √rzött közös emkelték saját céljaik érdekében alapító mítoszukat, lékek kollektív kisajátítása jelent√sen hozzájárul a Rutli esküjét (1291); afrikánerek egymást követ√ nemzetek kialakulásához. Minél nagyszer∫bbnek, dics√nemzedékei mindig másként értékelték a Blood Ri- ségesebbnek látszik ez az antikvitás, annál könnyebb ver-i csatát (1838); és a mai izraeli nemzedékek az mozgósítani az embereket egy közös kultúra köré, hogy id√sebb generációk számára ismeretlen, új jelenést azután az √ket alkotó különböz√ csoportok egyesültulajdonítanak Masszada ostromának (i. sz. 73). jenek és azonosuljanak egy közös nemzeti sorssal.

12

Az „aranykor” és a nemzeti újjáéledés

AZ „ANTIKVITÁS" KISAJÁTÍTÁSA

A 20. század elejére az „antikvitás" hálózatát már valamennyi, középkor el√tti civilizációra kiterjesztették: Sang Kínára, Harappa és Mohendzsodáro Indus-völgyi civilizációira, a minószi Krétára és kés√bb z „antikvitás", mely magában foglalja az „arany- Han Kínára, Akszum királyságára, s√t a Yucatán-félkor" eszményét, és amely a nacionalista újrafelfe- szigeti maja civilizációra is. Ezeket a civilizációkat dezés és újrakisajátítás tárgya, sokrét∫, állandó újra- azután be lehetett illeszteni az evolucionista társaértelmezés alatt álló fogalom. dalomelmélet jól ismert hármas periodizációjába A kora-újkorban az európai értelmiség számára (ókor–középkor–modern kor), és illusztrálni leheaz antikvitás els√sorban a klasszikus ókort, a görög tett velük az emberiség felfelé tartó menetelését a civilizációt jelentette, mecivilizáció csúcspontja, a Gabriel Andreescu: Octavian Paler, Alexandlyet kezdetben a filozófia és ru Paleologu és a nacionalizmus gyanús kér- modern Nyugat felé. a császári Róma szemszöA 20. század közepére az dései géb√l néztek, majd a 18. evolucionista szemlélet és században már közvetle- A nemzeti identitás dinamikus valóság, létrejötte nem vele együtt a történelmi hanem állandó folyamat, nem az emlékek vanebb ismereteket szereztek egyszeri, fejl√dés hármas felosztása lamely készlete – bár nem is mond ellent ennek –, és róla Homérosz, az athéni nem is porral belepett örökség, bár az utóbbiból kétség- sokat veszített hiteléb√l. Így képz√m∫vészet és irodalom telenül el√nyt kovácsol. a premodern civilizációk tanulmányozásából. Ebben Egy olyan antinacionalista számára, mint én vagyok, a sokkal szélesebb és rugalaz összefüggésben a kon- román társadalom el√tt álló lehet√ségek közül az igazán masabban értelmezett köfontos az emberi jogok védelme és érvényesítése, a jogzervatívok és a modernek állam intézményeinek létrehozatala és meger√sítése; rét lehetett az „antikvitás" összecsapása és kés√bb minden kisebbség számára az otthonosság érzetét bizto- fogalmába sorolni: az inkáWinckelmann-nak a görög sítani – ez a társadalmi béke feltétele –, olyan politika kat, az aztékokat, Ojót, Bem∫vészetr√l írt tanulmánya támogatása, amely csökkenti a szenvedést, az igazságta- nint, Ghánát, Songhajt, az Amely lehet√vé teszi a jólétet vagy legalábbis meghatározta azt, hogy a lanságot. arab kalifátusokat, a moszkmegfelel√ életszínvonalat, a jöv√ nemzedékek számára kés√bbiekben hogyan ér- az életfeltételeket, vagyis a hosszú távú fejl√dést bizto- vai nagyfejedelemséget, a telmezték nemcsak a görög sítja. Végezetül pedig a külpolitikát meghatározóan a régió Szung Kínát, a japán sogucivilizációt, de az „arany- stabilitása a fontos, valamint az, hogy ennek az ország- nátusokat és a nyugati feukor" egész fogalomkörét és nak a polgárai is méltósággal utazhassanak a világban. dális államokat. A civilizáNem nehéz megtalálni sem Octavian Palernál, sem azt is, hogy az aranykor mi- Alexandru Paleologunál, sem más „jó nacionalistáknál” cióknak ez a köre is a nyulyen kapcsolatban áll a gati elfogultságot tükrözte, „klasszikus újjászületés" lehet√ségével és szükséges- de ezúttal csak két szakaszt különböztettek meg: az euróségével. A 19. század elejére már a periklészi Athén pai gyarmatosítást megel√z√ és követ√ korszakokat. „aranykora" volt a szabvány és a modell más korszaAz „aranykorok" mennyisége és típusainak száma kok és civilizációk kés√bbi aranykor eszményeihez. minden szakaszban tovább n√tt, és ezzel párhuzaA romantika kezdetén egy második, tágabb antik- mosan a fogalom jelentésköre is egyre b√vült. Az vitás-fogalom bukkant fel. Már nemcsak a klasszikus „aranykor" fogalmát, amelyet a Periklész-kori Athén Görögországot és Rómát, de az egész ókori világot és a köztársasági Róma alapján kezdetben az erkölmagába foglalta: az ókori Egyiptomot, Mezopotámiát, csi nagyság, az irodalmi és a m∫vészeti alkotóer√ Perzsiát és Anatóliát. Az új fogalom a szenzációs 19. korszakának tekintettek, úgy kiterjesztették, hogy századi régészeti leletekkel párhuzamosan alakult már mindenféle kollektív teljesítményt magában fogki, melyeket Asszír, Sumer, az Akhaimenida Irán és lalt a vallási buzgalomtól a katonai terjeszkedésig és a hettita Anatólia területén tártak fel. Az új antikvi- a gazdasági sikerekig. Az erény korszakából a „dics√tás-fogalom ösztönözte az emberiség távoli ideali- ség" pillanatává vált. Ugyanakkor meg√rizte a tiszzált múltjának romantikus keresését, és táplálta a taság, a hitelesség és az el√írásos sajátosság eredeti növekv√ érdekl√dést, mely az „els√ civilizációk" régé- eszméit. Herder szavaival meghatározta egy nép, s√t szeti életre keltését körülvette. Végül ez az új foga- az egész emberiség „igazi karakterét", amilyen az lenlom tükrözte azt a mélyül√ szakadékot is, amely az ne és kellene lennie, ha az emberek „h∫ek maradnáantikvitást mint teljesen különálló korszakot elvá- nak magukhoz", és egyedül hagynák √ket. lasztotta a korban közelebb es√, középkori történeAz „aranykor" ideálja természetesen nem a nalemt√l. cionalisták és a romantikusok teremtménye. Meg-

A

13

Anthony D. Smith

található több ókori népnél is. Az i. e. harmadik év- élet egy ragyogó példáját a távoli múltból; lehet√leg ezred végén, az Úr-i harmadik dinasztia idején él√ ugyanarról a területr√l, a kulturális hasonlóság, s√t sumerek az akkádok el√tti korai Sumer idealizált az etnikai rokonság azonban nélkülözhetetlen volt. képét idézték fel. Egyiptomban a Szaid és Ptolema- Így hát hamarosan már nem volt elég úgy visszateiosz dinasztiák idején el√z√ korszakokra és dinasz- kinteni az ókori Spártára vagy a köztársasági Rómátiákra tekintettek vissza. Hésziodosz az emberiség ra, ahogy azt francia patrióták tették a forradalom aranykoráról írt, a klasszikus Görögországban esz- idején; az igazi aranykort az etnikai közösség vagy ményítették a homéroszi eposzok h√seit, a rómaiak a nemzet saját múltjában kellett megtalálni; és anpedig Cincinnatus és Scaevola erkölcsi nagyságára nak ráadásul h√si korszaknak is kellett lennie, hogy tekintettek vissza vagy a mitikus aranykort a Hi- méltóságot adhasson a leend√ nemzetnek.2 perboreasok közé, valahodiszkurzusuknak három alapvet√ tévedését, defektusát. vá a világ messzi északi pe- Az egyik a történelem idealizálása. Íme egy forma, amit remére helyezték. a történelmet romantizáló hagyományos nacionalizmus AZ „ARANYA h√siesség és a lova- hagyott ránk. Octavian Paler a szül√falujáról, a két vi- KOR" giasság aranykorait megil- lágháború közötti Romániáról, az egy évszázaddal ezel√tti TÍPUSAI életr√l, a felélesztés szándékát hordozó noszlet√ hasonló nosztalgiával politikai talgáival beszél. Pedig a román társadalom – f√ként a tekintettek vissza a wale- kis közösségek szintjén – egyéni biztonsága, toleranciásiek és az anglo-norman- ja, jóléte sohasem volt olyan szinten, amely akár összeeghatározott közösségek nok Arthur király korára, a hasonlítható volna a mai nemzedékek igényeivel. Ami- nacionalista értelmisége az kés√bbi franciák Nagy Ká- kor a jelen számára keresünk alternatívát és olyat, ami „aranykornak" általában a jöv√ felé mutat, nem létezhet elég indok arra, hogy roly korára, kés√bbi szul- olyan társadalmakat tekintsünk modellérték∫eknek, több típusát próbálja kisatánságokban él√ arabok a amelyek a 20. század végi iparosodott-informatizált tár- játítani. Vannak gazdasági kalifátusok korára, a sama- sadalmaktól ilyen távolságban vannak. aranykorok, a virágzó váronid és szeldzsuk kori per- Ugyancsak említésre méltó a xenofóbia, amit√l a „legi- sok, a jólét és a termékenynacionalizmus” hívei nem tudnak szabadulni, illetve zsák a Szászánidák korára tim ség korszakai – például Haellenkez√leg, perverz méreteket ölt általuk. Octavian és legendás csatáikra a tu- Paler úr nyugatellenessége leginkább a hangnemén is- rappa és Mohendzsodaro raniak országával. Ám az a merszik meg. (…) Az az elvárás, hogy Nagy-Britanniának Indus-völgyi civilizációi, a legfontosabb, hogy minde- vagy az Amerikai Egyesült Államoknak 1945-ben harcolnia sumer városállamok, a minütt kísérletet tettek arra, kellett volna Románia jöv√jéért, passzív mentalitás, az el- nószi Kréta palotavárosai szenved√ nép toposzának kifejez√dése; inkább azon kelhogy a jelen dinasztiákhoz lene Paler úrnak munkálkodnia, hogyan lehet ett√l meg- vagy Mexikóban a Teotiés népekhez az Aeneasig huacán civilizáció – amovagy Noéig visszanyúló neves, √si családfákat f∫z- lyan rousseau-i álmok a virágkorról, melyet még nem zenek. rontott meg a modern civilizáció. Vannak politikai Ahogy a modernizáció meghódította a Föld kü- aranykorok, a gyors katonai terjeszkedés, a birodallönböz√ részeit, az újra felfedezett aranykorok mi nagyság korszakai; például az asszír birodalom száma és kiterjedése megsokszorozódott. Ezt rész- III. Tukulti-apal-esarától Asszurbanipalig, a Szuzától ben azoknak a társadalmi változásoknak a puszta Perszepoliszig terjed√ perzsa birodalom az Akhaisebessége idézte el√, amelyek szétzilálták a hagyo- menida-dinasztia alatt, a nagyszer∫ augustusi kor és mányos szokásokat és erkölcsöket, részben pedig a Római Birodalom. Az el√z√ két típusnál gyakoribaz elmúlt korszakok tudományos szempontú feltá- bak a vallási aranykorok. Az ilyen korra a szentség rása és rekonstrukciója, melyekben els√sorban a és a tisztaság jellemz√, melyek az √si szövegekhez, történelemtudomány, a régészet, a filológia és az szertartásokhoz és templomokhoz köt√d√ régészeti antropológia járt elöl. De az „aranykorok" elburján- emlékekben és emlékm∫vekben öltenek testet; ilyezásáért leginkább az a nacionalista értelmiséget át- nek a Yucatán-félsziget maja emlékei, a kora-kereszható lelkesedés a felel√s, amellyel fel akarták fe- tény ír kolostorok, a jeruzsálemi templom Salamon dezni valamennyi etnikai közösség múltját, amely- korában, Indiában a benaresi templomok és más nek politikai elismerést akartak kivívni. A naciona- szent helyek, a kora középkori örmény vagy orosz listák az „antikvitást" majdnem az etnikai felszaba- templomok és kolostorok. És végül vannak a szellemdulás és virágzás szinonimájaként tekintették. Még nek és a szépségnek is aranykorai, amikor a filozófiai, a polgári nacionalistáknak is fel kellett hozniuk pol- az irodalmi és a képz√m∫vészeti alkotóer√k különögártársaik és polgártársn√ik számára a közösségi sen koncentráltan jelentkeznek: ilyen az ókori Athén

M

14

Az „aranykor” és a nemzeti újjáéledés

Periklész korában, a Bagdadtól Kordobáig terjed√ század végén néhány kreol értelmiségi, nevezetesen arab kalifátusok, az indiai városállamok a Véda-kort Clavijero, már felfedezte az azték múltat, de Középkövet√en, a Konfucius korabeli Kína és a Csou-di- Amerika Kolumbusz el√tti múltjának szisztematikus nasztia kora. Noha ezek az aranykorok gyakran át- felfedezése és kisajátítása csak a 19. század végén, a fedik egymást, de a heroizmusnak, a dics√ségnek és 20. század elején kezd√dött meg. Mexikóban is több az alkotóer√nek olyan mintaképét jelentik, amelyet lehetséges „aranykor" adódott. Az egyik a központi a kés√bbi korok ugyan nem tudtak elérni, de amely fennsíkon fekv√, gazdag és leny∫göz√ méret∫ Teoa jelen generációkat követésre ösztönözheti. tihuacán városa volt az i. sz. III. és VII. század köAz „aranykorok" széles kör∫ elterjedésére és kü- zött. A hatalmas templomokat és épületeket Manuel lönböz√ értelmezéseire – ahogy azokat a modern Gamio tárta fel és népszer∫sítette, bizonyítva a Konacionalizmusok szemlumbusz el√tti „indiai" civiszabadulni. ◊ viszont újabb adalékokat ad ehhez a felpontjából látjuk – a világ fogáshoz, miszerint a sorsunkért mindig mások a felel√- lizációk erejét, és azt, hogy minden részéb√l hozhatunk sek, ami az egyén és a közösség szintjén egyaránt fatális. milyen nyüzsg√ élet folyt példákat Mexikótól Íror- Harmadik és egyben legfontosabb jellemz√je a normális bennük. Teotihuacántól kiszágig és Indiáig. Az írek kö- nacionalizmusnak, hogy elszakadt a valóság problémái- indulva azután a középTöbb ízben próbáltam megtalálni azt, mire gondol zött két aranykor szerzett tól. amerikai civilizációk széles Octavian Paler akkor, amikor Románia tradícióira, idenszéles népi támogatást a 19. titására hivatkozik, amelyet √ az európai szellemiséggel köre tárult fel a kereszszázadban. Az egyik keresz- szembeállít. (…) A tisztességet idézi meg nagy szomorú- ténység el√tti olmékoktól tény volt és katolikus, kö- sággal, mint ami meghatározta valamikor a román falut. az i. sz. 10. illetve a 15. százéppontjában Szent Patrick De vajon a tisztesség valóban a román tradíció saját- zadi toltékokig és aztékokig. ja-e, amelyet ilyenként az európaiság hatásaitól kell megtevékenysége és a kés√bbi óvnunk. (…) Csak elég kés√n hallottunk más népek – Az 1917 utáni forradalmi monasztikus kereszténység például a törökök – vendégfogadó rítusairól. Nem min- kormányzatok a középkora állt, melyet a szerte den specifikus is egyben, ami hozzánk tartozik vagy tar- mexikói fennsík városállaÍrországban található jelleg- tozott, mint ahogy nem minden, ami idegen t√lünk, áll mait részesítették el√nyben identitásunkkal. És természetesen nem minden, zetes kerek tornyok és ke- szemben a távolabbi, a Yucatán-félamit √rzünk, támasztja alá identitásunkat. A valóságtól resztek példáznak (George való elrugaszkodás mutatkozik meg rég idejétmúlt esz- szigeten elhelyezked√ maja Petrie régész tanulmányoz- mék változatlan hangoztatásában is. Octavian Paler is – civilizációval szemben. Váta √ket). Ez a kor egyesí- mint más nacionalisták – támogatja a nemzeti egyház lasztásuknak f√leg politikai tette magában a szentéle- gondolatát, amely szerepet természetesen az Ortodox okai voltak. Az új politikai Egyházra ruházza. Ez pedig súlyos engedmény az egyház t∫séget és a skolasztikus tu- fundamentalista szándékának, ami a nacionalizmus és az rendszer olyan aranykor dást; ír misszionáriusok és mítoszt igényelt, amely az szerzetesek járták az egész nyugati világot, tanítot- √si függetlenség és az elmúlt politikai nagyság életták és térítették a pogányokat, magasra tartották a re keltésének ígéretével segített az etnikailag széttudás fáklyáját a barbár királyságok korában. tagolt nemzet összekovácsolásában. Obregon elnök A másik aranykor pogány volt, Tara nagy királyai- és oktatási minisztere, Vasconcelos azért támogatnak és az ulsteri mondakör korai századai, harcosok ta a muralista fest√k mozgalmát állami megrendelécsapatainak és bárdok társaságainak kora, melyet sekkel, hogy megteremtsék az aztékok dics√séges O'Grady és Lady Gregory fedeztek fel és Yeats nép- múltjának és tragikus sorsának idealizált változatát. szer∫sített. A harcosok arisztokratikus rendje, melyet Orozco, Diego Rivera és Siqueiros falfestményei az a kor h√sei, Cuchhulain, Fin MacCoil és Oisin képvi- azték politikai aranykornak egy olyan h√si vízióját seltek, vonzó volt az er√t és nemességet keres√ ér- jelenítették meg, amely alátámasztotta a forradalom telmiségnek az elnyomás és a parasztlázadások ide- utáni mexikói állam azték jelképekkel operáló kuljén a nagy burgonyavészt követ√en. Mindkét arany- turális nacionalizmusát, mely a különböz√ emberkor arra szolgált, hogy az ír férfiakat és n√ket emlé- fajták keveredését, a mestizaje-t (meszticizálódást) keztesse nagyszer∫, ám távoli múltjukra, amikor a t∫zte ki célul a tömegesített közoktatásban. A festészigetük még nem volt a britek fennhatósága alatt, szet tagadhatatlan virágzása ellenére a hivatalos kulés ezzel némi büszkeséget csöpögtessen beléjük a turális politika és murális megjelenése csak korlátonacionalista mozgalom újjáéledésekor az 1880-as, zott sikerrel járt. A modern mexikói állam az egykori 1890-es években. spanyol tartománytól túl sok saját nyelvvel és ereMexikó eltér√, de ugyanilyen összetett kulturális detmítosszal rendelkez√ bennszülött etnikumot öröterepet kínált az aranykorok kiválasztására. A 18. költ ahhoz, hogy a nahuatl azték-spanyol politikai

15

Anthony D. Smith

mitológia gyökeret verjen a központi fennsíkon kí- donságait és igényeit is. Ez pedig hozzájárult Egyipvül – nem számítva azt a modern kori ellenszenvet, tom és az egyiptomiak morális és politikai felemelkeamely az azték múlt bizonyos elemeit övezte. déséhez az idegen megszállás körülményei között. A 19. század végén a modern Egyiptomban is ha- A Mameluk iszlám aranykorral ellentétben a fáraói sonló kett√s aranykor alakult ki. Azzal, hogy nyuga- „aranykor" kifejezetten √shonos és politikai jelleg∫ ti régészek ismét felfedezték Egyiptom ókori múlt- volt. Mint az √si birodalmi nagyság korszaka, alkalját, egy egyiptomi „fáraóista" azonosságtudat is meg- masabb volt arra, hogy a nemzeti felszabadulás ideojelent a hagyományosabb arab-iszlám identitás mel- lógiája legyen – egészen addig, míg egy új ellenség, lett. A századforduló idején Muhammad Abduh irá- a cionizmus fel nem élesztette Egyiptom vallási idennyításával kísérletet tettek ennek a hagyományos titását és arab aranykorait. iszlám identitásnak a megA világiasabb, politikai ortodoxia összekapcsolásában találja meg az ideális eszreformálására és liberali- közt a demokratikus állam elleni támadáshoz. Mindezt és az er√sen vallásos azozálására, ami azután meg- akkor, amikor a dogmatikailag és teológiailag egyaránt nosságtudat hasonló elnyitotta az utat Lufti al- elmaradott, az ateista és kommunista rendszerrel való lentéte alakult ki Iránban Sayyid szekularizáltabb, li- együttm∫ködése miatt kompromittált ortodox klérus a is a 20. század vége felé a után máig nem találta meg a módját annak, berális politikája felé. Ezzel forradalom Pahlavi-dinasztia uralkohogy felel√sségét tisztázza. egy id√ben egy befolyásos Jó volna, hogyha a Strasbourgra való hivatkozások kö- dása alatt. A volt sah a konzervatív mozgalom is zepette nálunk is elismernék az Európa Tanácsot létre- perzsa Akhaimenida-dimegszervez√dött, mely a hozó népek ama szándékát, hogy a vezetés az alapvet√ nasztia aranykorához, a biRasid Rida hirdette tisztább szabadság és emberi jogok szellemében történjék, úgy rodalmi nagyság korszakáahogyan azt az Emberi Jogok Európai Konvenciójában iszlámhoz (salafiyya) vissza- rögzítették. (…) Akkor talán azokat a szofisztikált fogal- hoz kívánt visszatérni, ami térve újra be akarta kap- makat is felfognánk, amelyekben ma Európában az em- jól illett saját birodalmi álcsolni Egyiptomot és az beri méltóságot felfogják és védik. Alapvet√en ezt érti a maihoz a hatékony, nagyegyiptomiakat a tágabb világ m∫veltebb része Strasbourgon, és nem a zajos zenét, mértékben modernizált és nem az amerikai TV-csatornákon sugárzott b∫nügyi filmenyugatosodott Iránról. Ebarab világba. ket és még nem is divatkiállításokat. Bírálói szerint ez az isz- Ha Románia hosszú távú céljait tekintjük, az euro-atlan- ben a szellemben 1975-ben lám arab mozgalom hajla- ti integráció minden egyéb szempontnál fontosabb. Ma- fenséges látványosságokat mos volt megfeledkezni gyarország nyugati kapunkat jelenti, a magyar kisebb- szervezett Dareiosz és Egyiptom és az egyiptomiak ség pedig olyan tényez√ lehet, amely Romániát „kény- Xerxesz perszepoliszi paszerítheti”, Magyarországot pedig motiválhatja a megkülotájában az Akhaimenidák sajátos igényeir√l. Ezekre a különleges sajátosságokra helyezte a hangsúlyt trónra kerülésének 2500. évfordulóján; a birodalMusztafa Kamil, amikor az egyiptomi brit uralmat tá- mi hatalom és a monumentális m∫vészet iszlám madta, és kés√bb ugyanezt tette Muhammad Heikal, el√tti pogány és szekularizált korszakát ünnepelte, amikor az egyiptomi identitást egy olyan különleges melyet a nyugati régészek és tudósok tártak fel. De országhoz próbálta kötni, amely sokezer éves ókori a sah programját és történelmi modelljét az egytörténelemmel büszkélkedhet. További nehézséget szer∫ irániak nem támogatták, a bazár keresked√ijelentettek a kopt keresztények, akik az egyenes ági r√l és a papságról nem is beszélve. Szívesebben teleszármazás jogán az igazi egyiptomiaknak tartották kintettek vissza a korai iszlám aranykorra, különömagukat. Még bonyolultabbá tette a helyzetet, hogy sen az i. sz. 680-ban mártírhalált halt Husszeinre, az iszlám arab mozgalom er√teljes törést feltétele- Ali fiára, és utódaira, az imámokra. A 16. század óta zett nemcsak az iszlám és az iszlám el√tti Egyiptom uralkodó síita iszlám, amit Khomeini visszatérése között, de a két korszak lakosai között is. A sz∫k terü- és a papság hegemóniája tovább er√sített, pillanatleten él√, sajátos településekkel és civilizációval ren- nyilag kiszorította a szekularizáló Akhaimenida-midelkez√ egyiptomi lakosság esetében egy ilyen tö- tológiát, és helyettesítette egy forradalmi iszlám rés valószín∫tlennek látszott. A fáraóista mozgalom mitológiával, amelynek megvannak a vallásos buzezzel szemben hangsúlyozta a modern Egyiptom nyil- galom és a mártíromság koráról √rz√tt saját szent vánvaló kapcsolatát azzal az ókori múlttal, ami az emlékei. ókori emlékekkel körülvett lakosság számára olyan Az orosz etnikai történelem viszontagságai még szembet∫n√ volt, és így erre a különleges, fejl√d√ké- ennél is több lehet√séget adtak az orosz nacionalispes korai civilizációra hivatkozva próbálta megma- ták kezébe. Az „√si Oroszországot", amit még nem gyarázni Egyiptom és az egyiptomiak sajátos tulaj- rontottak meg Nagy Péter nyugatos reformjai, mind-

16

Az „aranykor” és a nemzeti újjáéledés

nyájan – különösen a szlavofilek – eszményítették. sok, a Mahabharatához hasonló epikus m∫ keletkeEz az „√si Oroszország" jelenthette a korai Romanov- zett; ekkor jöttek létre az új indiai vallások is: a buddkort a 17. században vagy a moszkvai fejedelemség hizmus és a dzsainizmus. Ez az id√szak megmozgatdics√ségének csúcspontját III. (Nagy) Iván és Ret- ta az indiai nacionalisták – Pal, Banerjea és Aurotegett Iván uralkodása idején, vagy azt az Alekszan- bindo – képzeletét, és egy f√ként szellemi és valláder Nyevszkijt√l III. Ivánig terjed√ id√szakot, ami- si aranykorrá alakították, amit szembe lehetett állíkor az oroszok a tatár elnyomással és a teuton lova- tani mind a kereszténységgel, mind a nyugati értégokkal szálltak szembe, s√t még a kijevi Ruszt is a kekkel. Az a kijelentés, hogy „India", ugyanolyan 10– 12. században. Ezenkívül rendelkezésre álltak pompás civilizációval, filozófiai és vallási kultúrával még a vallásos tisztaság aranykorai is, különösen a rendelkezett, mint bármely európai „nemzet", alap14. századi monasztikus vet√ része volt a fokozódó lönböztetett kapcsolatokra. Szükségszer∫ a történelmi korszak. „Szent Oroszország megbékélés (mint ahogy az a nyugat-európai államok mértékben hinduvá váló anyácskát" minden esetben között is megtörtént); ez pedig azt jelenti, hogy elismer- indiai nacionalizmusnak. hatalom és érték szem- jük a jelenlegi viszonyokat (beleértve a független Moldva Egy alapvet√en észak-indiai pontjából szembeállították Köztársaság állami létezését). aranykor kiválasztása, ellenségeivel a kumánoktól amelyb√l a muszlimokat, a és a tatároktól egészen a Octavian Paler: A törzsi nacionalizmus és a szikeket és az √ aranykoraimodern nyugati kapitaliz- sehonnai européerek [C.V. Tudor és Gabriel kat kizárták, csak azt a célt Andreescu] között] musig és a nácizmusig – szolgálta, hogy meger√sítse még Sztálin is segítségül az indiai nacionalizmus kiLétezik – és azt gondolom, hogy jogos a megkülönbözhívta az egyházat és az tetés – „normális nacionalizmus” és „agresszív, regresszív rekeszt√ és hegemón irányorosz nacionalista szimbó- nacionalizmus” között. Az els√re Besszarábia vagy a balti zatait. lumokat a Nagy Honvéd√ országok, általában a kelet-európai nemzeti mozgalmak Míg az indiai hindu naHáború sötétebb napjai- a példák (mindaddig, míg a demagógok nem kergetik a cionalistáknál a vallási alamelyek a sovinizmusba torkollt interban, és támogatta Eizens- sovinizmusba), kotóer√ volt egy elmúlt kor nacionalizmustól való dekolonializálást célozzák. A jó tein epikus filmjeit Alek- nacionalizmus nem mások ellen, hanem a saját identitás kisajátításának ismérve, adszander Nyevszkijr√l és tisztázására irányul. dig a cionisták számára a Be kell vallanom, hogy ami Gabriel Andreescu urat illeRettegett Ivánról. politika és az államiság vált Az orosz nacionalisták ti, tévedtem, nem gondoltam olyan militáns páneurópai a zsidó történelem és sors fundamentalistának, aki az európai intézményeket nem számára a Péter el√tti mértékadó eszményévé. moszkvai nagyfejedelemség mindenekel√tt a tiszta- A berlini és galíciai haskala mozgalom els√ napjaiság, a jámborság és a néphit mintaképét jelentette, tól Dávid és a Makkabeusok királyságát tekintették amit a nyugati osztályellentétekkel és individualiz- a politikai cionizmus vezérl√ csillagainak. A terülemussal kívántak szembeállítani. Az orosz m∫vészet ti nagyság, a katonai h√stettek és a politikai hataDosztojevszkij és Muszorgszkij m∫veit√l Vrubelj és lom szempontjából Dávid egységes állama és a MakkaVasznyecov történelmi képeiig és Sztravinszkij Ta- beus királyság az országot egyesít√ szuverén hatavaszi áldozat cím∫ alkotásáig (amely az √si orosz tör- lom és a világi nagyság elmúlt korszakait idézték fel, zsi rítusokat kutató Roerich régészeti eredményein mellyel vigaszt akartak nyújtani a politikai hatalomalapszik) a nyugati értékek kritikáját fogalmazta meg tól megfosztott, szétszórt népességnek. A cionistákaz idealizált orosz múlt nevében. A világtól elzár- nak ezt a választását hamarosan még tovább er√síkózott és külön úton járó „√si Oroszországban" az ál- tették a zsidók szaporodó konfliktusai a palesztinoklamhatalmat az √si keresztény hitre alapozták, s√t kal és a környez√ arab államokkal, valamint a Holoaz államhatalmat még alá is rendelték a néphitnek, caust rettenetes élménye. A Salamon-kori építméaz elmaradottságot pedig a tisztaság és a magasabb nyek, melyek a szenzációs hatsori, meggiddói és gerend∫ hit bizonyítékának tartva éltették. zeri feltárások során kerültek el√, valamint Yadin Néhány indiai nacionalista ugyanígy alárendelte ásatásai Masszadában és Nachel Heverben azokról a hatalmat a hitnek; √k pontosan ezért a Véda-kort a nyilvánvaló vágyakról tanúskodtak, amely a Salakövet√ klasszikus városállamokat tartották a Hindu mon korabeli izraelieket és a zsidókat a zelótáktól civilizáció igazi csúcspontjának, és nem a kés√bbi Bar-kochbáig áthatották, hogy er√s államot tartsaGupta-birodalmat, mert a városállamok korában sok, nak fenn, illetve hogy újból kiharcolják függetlenaz Upanisadokhoz hasonló hindu vallási szöveg és ségüket Rómától.

17

Anthony D. Smith

Várható volt, hogy annál a népnél, amelynek ki- politikát és a vallást gyakran összekapcsolják, hogy alakulásában és fejl√désében olyan fontos szerepet az etnikai múltnak olyan er√teljes fogalmát hozzák játszott a vallás, ennek a kizárólag világi politikai létre, amely felgyújthatja a közösség tagjainak képmodellnek vetélytársai lesznek. A vallásos zsidók – zeletét. a vallásos cionisták is – sokkal fontosabbnak tartotEgy nacionalista korszakban ezek a fogalmak száták az izraeliek és a zsidók történetének más korsza- mos funkciót töltenek be mind az egyén, mind a kökait, különösen a mózesi kort, a második Templom zösség életében. El√ször is kimerítik a keresett és szanhedrin korát, valamint a rabbik korát, amikor autentikusság fogalmát. Maguknak a nacionalistákmegszületett a Misna és a Talmud. Bizonyos érte- nak is ez lett küzdelmük vezérmotívuma. A majdani lemben ragaszkodtak a diaszpóra zsidóság hagyomá- nemzetben és a majdani nemzeten keresztül önmanyos felfogásához, azzal a gukat próbálják megvalósípolitikai laboratóriumoknak látja, hanem olyan kaszárkivétellel, hogy √k az nyáknak, ahonnan parancsok jönnek. (…) Még ponto- tani; meg vannak gy√z√dve aranykort nem Mezopotá- sabban, hogyha C.V. Tudor xenofóbiája nem lep is meg, arról, hogy a nemzet minmiába, Spanyolországba annál inkább az, hogy egy tiszteletre méltó értelmiségi dig is ott volt, és az elmúlt vagy Lengyelországba tet- a románfóbiának ilyen jeleit adja, diszkréten beoltva korok romjai alá temetve diszkurzusába. ték, hanem az ókori Palesz- európai arra várt, hogy a „hiteles Csak sajnálni tudom, hogy Gabriel Andreescu úr egyetlen tinába. De ennek az arany- komoly gondolatot sem szán identitásunk problémájá- én" újrafelfedezésének sekornak a kiválasztása is fel- nak. (…) Az az érzése, Andreescu úr, hogy túl sokat be- gítségével újjászülessen. színre hozta a zsidó etnikai szélünk magunkról? Én szükségesnek látom ezt tenni. Érdekes, hogy sok olyan történetben mélyen rejl√ Identitásunk kérdése, számomra legalábbis, egy tragé- ember is, aki nem tagja a dia kérdése. A denacionalizálás kétszeres m∫tétén esfeszültségeket. Nem egy- tünk keresztül, el√bb az internacionalizmusén, azután a nacionalista elitnek vagy a szer∫en arról a hagyomá- demagóg nacionalizmusén. Egy közel fél évszázados ke- mozgalomnak, önálló kunyos ellentétr√l volt szó, resztre feszített történelem után most egy történelem tatást indított az „autentiamely a modern izraeli po- utánzat korát éljük, amelybe a török maradványok a kus identitás" után, és elroncsai, a Nyugat majmolása és egy piaci litikában a vallásosak és a kommunizmus jutott odáig, hogy összenacionalizmus hamis patrióta sikolyai keverednek. Ebvilágiak, a királyok és a böl- ben a történelem utánzatban azt kockáztatjuk – ha ez kapcsolja a hitelesség igécsek között húzódik. Ezt a máris meg nem történt –, hogy magunk is román után- nyét a saját életében és a mélyebb feszültséget az zatokká válunk. (…) Ami engem illet, azel√tt, hogy ör- tágabb közösségben, meokozta, hogy hogyan kell vendeni kezdenék annak, hogy Románia zászlaja ott lo- lyet meg kell tisztítani az bog az Európa Tanácson, az érdekel, hogy népb√l ne értékelni a palesztinokat a váljunk népességgé, hogy Noica szavaival éljek. idegen kinövésekt√l.3 zsidó történelem diaszpóra Ebben az összefüggésid√szakaival összevetve; ezt a feszültséget azután a ben az „autentikus identitásnak" két jelentése lehet. Holocaust és az ezeréves zsidóüldözés történetének Az els√ a származással kapcsolatos: hogy „kik vaizraeli újraértékelése csak tovább fokozta, magával gyunk", azt a „honnan jöttünk" származás- és eredet hozva a diaszpóra-lét legfontosabb – gazdasági, szel- mítosza határozza meg. A második a sajátossággal lemi és vallási – oldalainak új értékelését. függ össze: hogy „kik vagyunk", azt a „rajtunk kívülA világ minden részén megtalálhatjuk az erényes- állóval" való kapcsolataink határozzák meg, a máség, a szentélet∫ség, a h√siesség, a hatalom, a gaz- sikkal, akit az különböztet meg „t√lünk", hogy √ nem dagság és az alkotóer√ hasonló kombinációit. Ezek rendelkezik a mi sajátos karakterünkkel, a mi egyéa témák egykor fontos szerepet játszottak az etnikai niségünkkel. Az aranykor vagy aranykorok emlékei közösségek megszilárdításában, és korunk szkeptiku- fontos szerepet játszanak ebben, mert felmutatják sabb nemzedékeinek is ösztönzést és szempontokat azokat az értékeket és h√söket, amiket csodálunk és nyújtanak a nemzeti identitásról folyó mai vitákban. akiket tisztelünk – ezeket mások nem csodálják és tisztelik, illetve nem tudják csodálni és tisztelni, mert nekik más értékeik és más h√seik vannak. Ebben az AZ „ARANYKOR" FUNKCIÓI értelemben az aranykori modellt arra használják, hogy megállapítsák és levezessék a közösség „igazi énjének", hiteles létezésének természetét. Ez nélküfenti példák nemcsak az eszményítésre kiválasz- lözhetlen része annak az evolucionista szemlélettott modellek és történelmi korszakok széles körét nek, amely úgy láttatja a nemzeteket, mint amelyek érzékeltetik, hanem a módszereket is, amelyekkel a a távoli id√kbe visszanyúló kis, eredeti és tiszta kez-

A

18

Az „aranykor” és a nemzeti újjáéledés

detekt√l kiindulva addig fejl√dnek, míg el nem érik nek és bölcseinek leszármazottai vagyunk. Ezt az etels√ √si virágzásukat az aranykorban, amit azután a nikai történelem korszakolásával érik el. Így a szahanyatlás és a megmerevedés követ – egészen addig, kadatlan változás áradatát egy intellektuális keret míg a nemzet a nacionalisták kezén újjá nem szüle- kezelhet√vé teszi, amely a múlt korai és kés√bbi szatik. Már maga a távolság is, ami elválaszt minket ett√l kaszait összekapcsolva koherenciát teremt a nép töraz √si korszaktól, a titokzatosság dicsfényét és az ténetében és célt ad neki. Ilyen módon a nemzetet √seredetiség min√ségét kölcsönzi a közösségnek és úgy írják le, mint amely a közösségi történelem el√z√ történelmének; következésképpen a nemzet auten- korszakaiból n√tt volna ki, amely a kapcsolódó netikus természetének, eredeti, össze nem kevert és vek, helyek, nyelvek és jelképek révén annak egyebe nem szennyezett egyéniségének a nemzet √sere- nes leszármazottjaként állítja be magát. Ebb√l a nédeti létezése a garanciája. zetb√l kiindulva egy meghaValóban tisztel√je vagyok egy erkölcsi rendnek, amely, Az aranykor nemcsak sajnos, mára már elt∫nt. Önt valószín∫leg megmosolyog- tározott közösség kés√bbi id√ben, de térben is vissza- tatja Blagának az a sora, miszerint az örökkévalóság fa- korszakainak „értelmét" vezeti a közösséget. Az lun született. Engem nem. A fontos az, Andreescu úr, hogy csak a korábbi h√si korszaaranykori emlékeknek az a ne szakadjunk el a gyökereinkt√l. Úgy modernizálód- kokat tanulmányozva érthogy ne váljunk mankurtokká. (…) Attól tartok, második funkciója, hogy el- junk, hetjük meg. Azzal, hogy a hogy „tegnap” nélkül „holnap” sincsen. Mit gondol, mi helyezze és újra meggyöke- van az én lelkemben, amikor Lisába megyek és azt lá- h√si korszakkal (korszakokreztesse a közösséget saját tom, hogy már csak két útja van a falunknak, egy, ami a kal) genealógiai kapcsolasorsfordító, termékeny kö- temet√be, egy, ami a vasútállomáshoz vezet? Nem úgy tot és kulturális rokonságot zegében. Ahogy a közös- táplálom a két világháború közötti Románia nosztalgiá- állapítanak meg, a kés√bbi ját, mint ami tejjel, mézzel folyó kánaán lett volna, haségnek magának, az arany- nem egy olyan Románia iránt érzek valóban nosztalgiát, generációk felismerik saját kornak (vagy aranykorok- amelyben a hozzánk méltó helyen voltunk. igazi h√si egyéniségüket. nak) is meghatározott tör- Miért volna sért√ némelyikünk – akik közé magamat is Ezért a nacionalisták felténelmi területe és világos sorolom – arra irányuló igyekezete, hogy a nemzeti adata alapvet√en a politikérdését párhuzamosan kezeljük az európai inföldrajzi kiterjedése van az identitás kai archeológia körébe tartegráció problémájával? Valójában azok a franciák, né√sök földjén. Ez a föld a metek, angolok, akik ugyanazt a hibát követik el, mint tozik: újra fel kell fedezniküzd√- vagy színtere az Alexandru Paleologu és én, azt akarják, hogy az euró- ük és újra fel kell építeniük aranykor nagy teljesítmé- paiság francia, német vagy brit legyen, pontosan úgy, a közösség életét történenyeinek: a h√sök itt viszik mint ahogy mi azt akarjuk, hogy román legyen. Vajon az, tének minden korszakában, ami normális Franciaországban, Németországban vagy végbe a h√si tetteiket, a Nagy-Britanniában, miért nem normális Romániában is? meg kell teremteniük a kapbölcsek itt elmélkednek az csolatokat és a rétegeket a örök igazságokon. Az √si föld ugyanakkor táj és talaj korszakok között, és ezek alapján fel kell mutatniuk is, amely befolyásolja az aranykor tulajdonságait; a „nemzet" folytonosságát, amelyr√l feltételezik, nem pusztán azzal, hogy életet ad h√seinek és böl- hogy állandóan fennáll, mint a kollektív értékek, mícseinek, hanem alakítja és át is formálja a közössé- toszok, jelképek, emlékek különálló, lassan változó geket, melyekhez a h√sök és a bölcsek tartoznak. In- identitása; ahogy például sok angol hallgatólagosan nen származik a nacionalistáknak az az igénye, hogy folytonosságot tételez fel, amikor „igazi √sei", az anújra meggyökereztessék a közösséget a saját terüle- golszászok leszármazottjának tartja magát. tén és felszabadítsák apáik és anyáik földjét, hogy Az aranykor emlékeinek negyedik funkciója az, az újból h√söknek és bölcseknek adhasson életet, és hogy a közösség tagjait egykori nagyságukra és kömegteremtse az egész közösség ismételt felvirágzá- vetkezésképpen bels√ értékeikre emlékeztesse. A sának feltételeit. Egy nép csak akkor tudja újra fel- kollektív méltóság keresése a nemzeti küzdelmek fedezni „igazi énjét", etno-történelmi karakterét, ha kulcselemévé vált mindenütt, az aranykor emléke újra gyökeret ereszt szabad szül√földjén, és rend- pedig összehasonlítási és értékelési alapot kínál szeres kapcsolatba kerül szent helyeivel és költ√i tá- mind a közösségi múlttal, mind a szomszédos népek jaival. történetével kapcsolatban. Az aranykorra való hiAz aranykor emlékeinek másik fontos funkciója a vatkozás felértékeli a közösség bels√ vagy „igazi" generációk közti folytonosság érzésének megterem- magját a kívülállókhoz és a közösség jelenlegi elsattése. Az aranykorhoz való visszatérés azt sugallja, nyult állapotához képest. Ez az a pont, ahol az aranyhogy az id√ pusztításai és a társadalmi változások kor emlékei kapcsolódnak az etnikai kiválasztás míokozta viszontagságok ellenére egy nagy kor h√sei- toszaihoz: a kiválasztottak kiválóak, bels√ méltósá-

19

Anthony D. Smith

guk éles ellentétben áll a küls√ szégyennel és megA Ramayana aranykorhoz visszatér√ indiai hindu aláztatással, amelyben részük van. nacionalisták nem annak feltámasztására töreAz aranykor emlékei a nemzet állapotának küszö- kednek, hanem a kor h√seinek tulajdonságait szebönálló gyökeres megváltozását hirdetik: pillanat- retnék újraéleszteni, hogy korszer∫ környezetben nyilag ugyan elnyomnak minket, de hamarosan hely- újrateremtsék a dics√séges indiai múltat. Arab nareáll régi dics√ségünk. Így hát az újonnan szabaddá cionalisták a kalifátusok korához folyamodva nem vált mongolok ismét nyíltan tisztelhetik Dzsingisz akarnak visszatérni a hetedik századhoz, hanem insKán alakját, miközben arra törekednek, hogy vissza- pirációt és útmutatást keresnek a tiszta és szent szerezzék évszázadokkal ezel√tt elvesztett hatalmu- múltban az egyesült arab nemzet megteremtéséhez. kat és a dics√ségüket. Az aranykor emlékei azt a re- Az, hogy a 19. századi francia nacionalistákat rabul ményt keltik, hogy a közösejtette Jeanne d’Arc példáAzt gondolom, hogy a nyugatiasság versus nyugatellenesség visszaszerzi korábbi ség problémája sokkal komplexebb annál, mint hogy – ja, nem azt jelentette, hogy el√kel√ rangját és igazi kül- amint azt Andreescu úr teszi – puszta technikai kérdés- a királyhit 15. századi aranydetését, és ezzel feltárja a ként volna kezelhet√. Andreescu dekulturalizálja azt (…). korához akartak visszatérközösség valódi értékét, √si Az én nemzedékem olyan korban töltötte gyermekko- ni, hanem nemzetüket a amelyben két irányzat feszült egymásnak, olykor és nemes származását. rát, küls√ és bels√ ellenségeit√l egyazon szellemi környezetben. Cioran, aki maga is Nae Nagy Zimbabwe, Teotihua- Ionescu tanítványa volt, azt gondolta, hogy a Nyugat a megszabadítva, az utat técán, Masszada és Vergina mi Napkeletünk, hogy módszeresen kell elpusztítanunk vesztett népnek ösztönzést feltárása megmutatta min- a bennünk rejl√ „Keletet” ahhoz, hogy megszabaduljunk adva és példát mutatva a den érintett közösségnek a balkáni átoktól. (…) Nae Ionescu, Cioran mestere, modern Franciaországot kíéppen ellenkez√leg, a Nyugatról való leszakadást hirés a világnak, hogy milyen dette, hogy helyreállíthassuk az 1848 el√tti énünkkel va- vánták kiszabadítani a korel√kel√k voltak √k egyko- ló kapcsolatot, ami az identitás alteritásának lehet√sé- rupció, a megosztottság és ron, és mivé tudtak volna gét nyitotta meg. a defetizmus fogságából. válni, ha szabadon követ- A mi identitásunk – a többség, a románok identitása – Tehát az elérni vágyott jöv√ sokkal inkább veszélyeztetett ma, mint bárhették volna bels√ ritmusu- Romániában minden generációban átmely kisebbségé. Az a tudat, hogy valaki egy kisebbségkat. A karéliai népballadák hez tartozik, mozgósítja, és normális is hogy így legyen, alakítja az aranykor emléösszegy∫jtése és a Kaleva- mondjuk egy romániai magyarban az önvédelem reflexét, keinek jelentését, a fennálla kiadása (melyek Elias a vágyat arra, hogy ne veszítse el identitását, hogy ne ló körülményekhez igazítja Lönnrot nevéhez f∫z√dnek) asszimilálják. A nyomás virtuálisan antitesteket és a (bizonyos szigorú határok konzerválás ösztöneit hozza létre. Olyan reflexek ezek, helyreállította egy kis, elfe- amelyeket a többségnek nem kellene félreértenie, és a között), és ezáltal alkalmasledett, politikailag elnyosá teszi arra, hogy a jobb mott nép méltóságát és nemességét, ami a finneket jöv√ érdekében közös cselekedetre ösztönözze a kösaját szemükben az Iliász-hoz, az Osszián-költemé- zösséget. A közösség sorsának nyitja az aranykor emnyekhez, a Niebelung-énekhez és a Bibliához hason- lékeiben rejlik, melyek hevenyészett irányt∫t, „térlítható történelem és eposz hordozóivá tette. képet" és „magatartáskódot" adnak ahhoz az úthoz, Végezetül az aranykor emlékei visszatükröznek amelyen a közösség tagjai visszatérhetnek etnikai és el√re vetítenek egy dics√séges sorsot, ami a kö- alapértékeikhez, és megvalósíthatják „bels√ lényüzösségnek az aranykorban és az aranykor segítsé- ket". Így talán elnyerhetik a halhatatlanságnak azt gével feltárt valódi természetéb√l fakad. Naciona- az egyetlen formáját, amelynek jelenleg értelme van: lista metaforával élve az el√kel√ múlt felkészíti a az utókor kedvez√ ítéletét. közösséget eleve meghatározott sorsára, megmutatja neki az irányt és célt, amit a jelen homályba burkol. Konkrétabban, az, ahogyan az egyes nem- „ARANYKOR" NÉLKÜLI zedékek felfogják a közösség múltját és különösen NEMZETEK? annak aranykorát (aranykorait), segít a közösség jöv√jének alakításában. A h√skor minden generáció tudatában benne él√ kiválasztott elemei a köa a nemzetté válás szempontjából olyan fontos, zösséget célja felé fogják terelni, és azután az el- hogy egy közösség egy vagy több „aranykorral" renképzelt jöv√ben új életre kelnek. Tehát „megúju- delkezzen és helyreállítsa azokat, akkor mit mondlunk, mint a régi id√kben", és lélekben „olyanok le- hatunk azokról a közösségekr√l, amelyeknek ninszünk, mint egykor". csen dics√séges múltjuk vagy egyáltalán nincsen

H

20

Az „aranykor” és a nemzeti újjáéledés

múltjuk? Az aranykorok funkciójáról alkotott hipo- volabb fekv√ egykori ghánai birodalomét, melyet ki tézisünk lehet, hogy csak azoknál a közösségeknél kellett sajátítaniuk, hogy a függetlenségét újonnan tartható, amelyek gazdag és jól dokumentált etni- elnyert államnak méltóságérzetet adhassanak, és kumtörténettel rendelkeznek, és nem vonatkozik hogy a hajdanvolt nagyság alapján mozgósítani tudazokra a népekre, melyeknek „elszegényített" vagy ják az embereket. Hasonló módon néhány afrikai narosszul dokumentált etnikumtörténete van, vagy a cionalista vezér Nagy Zimbabwe maradványaiban is jelenleg is a nemzetté válás folyamatában lév√ újabb az ott él√ bennszülött nép egykori nagyságának bikelet∫ bevándorló államokra. Úgy látszik, mintha zonyítékát látta, noha a romok eredete a homályba visszajutottunk volna Hegelnek a „történelem nél- vész. Az Ayers Rockhoz hasonló régészeti lel√helyek küli népekr√l" alkotott elméletéhez. Ausztráliában is egyre inkább egy olyan „√slakos Engedjék meg, hogy el√nemzet" (aborigines) szimnacionalizmussal azonosítania. A helyzet azonban egész ször az „elszegényített tör- más a mi, a románok esetében. Minthogy csak a kisebb- bólumaivá váltak, amely ténelm∫ népeket" vizsgál- ségek önvédelmi reflexeire figyelünk, nem érzékeljük biztosan nem létezett a feazt, hogy saját identitásunk elértéktelenedik, tönkre- hérek betelepülése el√tt, jam meg. Ez a „szegénység" persze megy, darabjaira hull egy olyan történelem nyomása s√t jó ideig még századunkamely hatásai révén tönkreteszi azt is, amit 1989 viszonylagos, és az új tör- alatt, ban sem. decembere el√tt nem sikerült elpusztítani. ténelmi, filológiai és régé- Igaza van, „a háborúk Európa-szerte újraosztottak terüÚgy látszik, hogy a nemszeti megállapítások köny- leteket, nem csak Románia határainál”. A második világ- zetek megteremtésekor nyen változtathatnak rajta. háborút lezáró békeszerz√dések valóban igazságtalanok olyan nagy szükség van az A görög-katolikus román voltak másokkal is, nemcsak velünk. De mit jelent And- etnikai aranykorokra, hogy reescu úr felhívása arra, hogy békéljünk meg a mai helyértelmiség például a 18. zettel? Hogy explicite le kellene mondanunk azokról a az a nemzet és népesség, században fedezte fel a ro- területekr√l, amelyeket elloptak t√lünk? (…) Ilyesmit amely nem tudhatja magáémánok „dák" származását, nyilvánosan még azok sem mondtak ki, akiknek régeb- nak a dics√séges múlt egy Benint, Ojót és a finn múl- bi vagy újabb kelet∫ kapcsolataik vannak a KGB-vel. Sies- korszakát, akár be is kebelemondani de jure mindarról, amit egy nemzetkötat pedig a 19. században zisünk lezheti más rokon közösséterrorista akció keretében elvettek t√lünk? (…) Attól tárták fel. Vannak azonban fél Andreescu úr, hogy ugyanazzal a „frivol drámai- gek vagy a vele történeti olyan népek is, melyeknek sággal”, amellyel mi bizonyos román területeket román- kapcsolatban álló országok története elsüllyedt hatal- nak nyilvánítunk, mások a magyarokat buzdítják arra, aranykorait. Ez a folyamat masabb és ismertebb szom- hogy igényt formáljanak Erdélyre? Remélem nem gon- ment végbe az amerikai fedolja azt, hogy a második világégés utáni békekötés Maszédaik történetében. Ilyen gyarországgal is igazságtalan lett volna, hogy Magyaror- keték között, akik úgy tea szlovákok példája, ahol az kintettek „Etiópiára", mint értelmiségnek ténylegesen fel kellett fedeznie a egy hatalmas, független afrikai királyságra, ami az szomszédos csehekt√l különböz√ történelmi h√sö- erény és a dics√ség több nagy korszakával is büszket és az ismertebb Bohémiától független 9. századi kélkedhet. Más kisebb közösségek szélesebb kultumorva királyságot. Egy másik példával az ukránok rális-rokonsági közösségeik aranykorait tették a maszolgálnak, akiknek √si és el√kel√ múltját bekebelez- gukévá, mint például azok a török nyelv∫ etnikumok, ték nagy orosz szomszédaik, akik szintén a 10. és a melyek közép-ázsiai el√deikkel azonosították magu12. század között fennállt Kijevi Rusz örököseinek kat. Talán ezért olyan nagy a „pán" nacionalizmusok tartják magukat. Ezekben az esetekben a tudomány- vonzereje azokra az etnikai közösségekre, amelyek nak és a nacionalista mozgalomnak ténylegesen si- nem rendelkeznek jól dokumentált és sajátos etnikerült saját etnikumtörténettel és aranykorral fel- kai történelemmel. A nagy népcsoportok – szlávok, ruházni mindkét érintett népet. törökök, arabok – h√si korszakait ugyanúgy ki lehet Más népeknél a források még hiányosabbak, és a sajátítani, ahogy az afrikai nacionalizmus kisajátítörténelmet f√leg a szájhagyomány √rzi. Ghána pél- totta a ghánai és Songhai birodalmakat. dául olyan állam, amelynek számos etnikuma közül Mit mondhatunk a nemzeteknek arról a másik csonéhány jól ismert etnikumtörténettel rendelkezik portjáról, az új bevándorló nemzeti államokról, (pl. az asantik), de mint kialakulóban lév√ nemzet amelynek nyilvánvalóan nincs történelmük? nem dicsekedhet olyan múlttal, amely a lakosság Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában, Nyugatnagy részéhez köt√dne. Ezért Nkrumah és az állam Indiában, az Egyesült Államokban és Argentínában más vezet√i kénytelenek voltak országukhoz csatol- a bennszülött lakosságot vagy rezervátumba zárták, ni egy √si afrikai történelmet, a 300 mérfölddel tá- vagy megtizedelték, vagy teljesen kiirtották. Ahol

21

Anthony D. Smith

néhányan túlélték a mészárlásokat és a betegségeHa viszonylag új kelet∫ aranykor emlékeit próbálket, amelyeket az európaiak hurcoltak be, ott most a ják a bevándorló államban a lojalitás felkeltésére pán-bennszülött érzelmek és kapcsolatrendszer meg- használni, akkor bizonyos problémákkal kell számolszületésének illetve újjáéledésének lehetünk tanúi, niuk. Elképzelhet√, hogy az új bevándorlók fontos a bennszülöttek utódai bejelentik igényeiket azokra csoportjai nem fogadják el ezeket az emlékeket, eseta földekre és a kultúrákra, amelyeket a gyarmatosí- leg közömbösen vagy ellenségesen viszonyulnak hoztók sajátítottak ki, illetve feketítettek be. A mohawk zájuk – mint az sok bennszülött nép esetében el√forés a cree indiánok, az amerikai bennszülöttek, abo- dul ezekben az államokban. Végül is az uralkodó etriginesek és mások mozgalmat indítottak a földjeik nikum emlékeir√l van szó. Ilyen módon az Egyesült tulajdonjogának visszaszerzésére, és er√t merítenek Államok spanyol ajkú lakói elutasíthatják az Alapíelfelejtett és megvetett tó Atyák emlékét, a Zaránszágnak volna valami alapja területi igényekre. Remémúltjukból, amely mégis lem, hogy nem Vadim vagy Funar rögeszméjét akarja táp- dok Atyákéról nem is behozzájárulhat ahhoz, hogy a lálni, miszerint valóban veszélyeztetett volna Románia szélve; az aborigines köszétforgácsolt etnikai kö- nyugati határa. Miért is létezne ez a veszély? Úgy tesz, zömbösek az ANZAC nap zösségek politikai nemzet- mintha a lelkiismeretünkön száradnának jogtalanul elvett iránt; a trinidadi indiánokami miatt félnünk kellene a békekötés módté kovácsolódjanak össze. területek, nak pedig megvannak a sajáról való utólagos vitáktól, ami miatt visszafogottaknak Lehet, hogy valójában a kellene lennünk, vagy éppenséggel le kellene monda- ját aranykori emlékeik. Lifehér telepesekkel is ver- nunk valamir√l, hogy másvalamit meg tudjunk √rizni. berális demokráciákban ez sengenek, akiknek szintén kialakíthatja a „multikultulehetnek aranykoraik: pélralizmus" politikáját és az Alexandru Paleologu: Az irrelevanciáról dául a fehér amerikaiak Zaetnikai sokféleség ünneprándok Atyái vagy Alapító A kelet-európai országokban, ahol a társadalom a nem- lését. Ilyenkor azonban az Atyái, az argentin kreolok zeti öntudat rendszeres pusztításának volt kitéve – nem- uralkodó etnikum radikális történelmében az 1810-es csak a történelem meghamisítása, hanem minden érték jobboldalának ellenreakitt nemcsak a nemzeti, hanem az európai értékekre függetlenségi háború, (és ciója fenyeget. Emellett egy is gondolok) tönkretétele miatt – az alapvet√ kérdés a Ausztráliában az 1788-as gyógyulás. Sokkterápia vagy fokozatos átmenet által? A új kelet∫ aranykornak – els√ települések vagy az gazdaság területén a sokkterápiában hiszek, miként az hacsak nem egy igazolhatóANZAC expedíció és az Csehországban meg is bizonyosodott. Ami a mentalitást an nagy jelent√ség∫ korról 1916-as h√si áldozat, Brit illeti viszont, ahol a kommunizmus által ejtett sebek sú- van szó – ritkán van akkolyosabbak, mint ahogyan azt 1990-ben gondoltuk, az átKanadában az 1759-es qué- menet csak fokozatos lehet. Ebben a fajta terápiában he- ra visszhangja és ereje, beci csata és az 1867-es lye van egy id√leges nacionalizmusnak, amely nem ér- mint egy jól dokumentált konfederációs törvény és sokszor kipróbált antik(melyekkel a québeciek a saját aranykoraikat szege- vitásnak. Adhat ugyan némi méltóságot a közösségzik szembe). Ezekben az esetekben nem pusztán egy nek, de valószín∫, hogy a hitelességével kapcsolatúj kelet∫ aranykorról van szó; hanem, mint ahogy ban aggályok merülnek fel. Ez pedig kikezdheti a Benjamin West min√sítette Wolfe-nak a québeci folytonosság érzését, és az aranykort már nem lehet magaslatokon hozott áldozatát, a klasszikus exemp- a közösségi sors vezérfonalaként használni.5 lum virtutis-t „modern köntösben" hajtották végre, tehát „mozdítható" volt, és alkalmazkodott a jelen generációk igényeihez és az √ket foglalkoztató AUTENTIKUSSÁG, problémákhoz. Mégis az a benyomásunk, hogy még INSPIRÁCIÓ, a viszonylag új kelet∫ bevándorló államoknak is ÚJRAÉRTELMEZÉS szükségük van az aranykor és a h√si múlt valamiféle emlékeire, ha egyetlen összetartó nemzetté akarják kovácsolni a sok bevándorló rész-etnikumot. Vazek a megfontolások néhány általánosabb kérdést lójában az aranykorok nem feltétlenül távoliak és is felvetnek az etnikai múlt felhasználásával kapcsotiszteletreméltóak. Folyamatosan teremtik meg √ket latban. Azt sugallják, hogy vannak múltak, melyek a közösség egymást követ√ generációinak válságai- „használhatóbbak", mint mások – nem abból a nyerból és eredményeib√l, de amint a kés√bbi generá- sen racionális szempontból, hogy melyek alkalmaciók h√sinek ismerik el √ket, tiszteletreméltóvá és sabbak arra, hogy az elitek saját céljaik érdekében követend√kké válnak.4 a tömegek érzelmeinek befolyásolására használják

E

22

Az „aranykor” és a nemzeti újjáéledés

√ket, vagy hogy melyek alkalmasabbak a mítoszok, A nemzeti szempontból „használható" etnikai múlt jelképek, emlékek átformálásával új társadalmi ha- második alapvet√ tulajdonsága, hogy inspirálni tudgyományok megteremtésére, hanem abból a szem- ja a közösséget. Ennek is több aspektusa van. Nem pontból, hogy melyek tudnak hatékonyabban hoz- csak egy jól dokumentált „aranykorra" van szükség, zájárulni a nemzetek kialakulásához az olyan folya- de ennek a h√skorszaknak fel kell gyújtania nemmatokon keresztül, mint a köznép mozgósítása és a csak néhány romantikus értelmiségi, de a lakosság kultúra politizációja. nagy részének képzeletét is. Az aranykornak „mitiMeg tudjuk-e pontosan határozni, hogy mely ele- kus" tulajdonságokkal is rendelkeznie kell, azaz tarmekb√l áll össze az a múlt, amely hozzájárulhat a talmaznia kell egy h√si vagy szent múltról alkotott nemzetek kialakulásához? Úgy gondolom, hogy en- mesét vagy meséket, melyben az emberek széles nek három nélkülözhetetköre hisz, és amely szolgálzéki, hanem pragmatikus, relativista. (…) Normális kölen feltétele van: az auten- rülmények között erre a diskurzusra az ellenzéknek nem ni tudja a közösség mai tikusság, az inspiráció és az volna szüksége. Szükséges és egyben legitim is viszont a szükségleteit és céljait, fél évszázados kommunista agymosás által traumatizált ahogy a homéroszi eposzok újraértelmezhet√ség. Az „autentikus múlt" ki- nemzetek esetében. szolgálták egy korai ariszvan Európa Tanácsunk, egy európai parlamentünk, fejezésnek több jelentése Most tokratikus uralom igényeit legújabban egy Európa felépítésére vonatkozó terv is lévan. Vonatkozhat a közös- tezik. Én azt gondoltam, hogy Európa hosszú évszázadok és céljait a görög városállaségi tulajdon újrakisajátí- alatt alakult ki, a katedrálisaival, az egyetemeivel, a vá- mokban, vagy ahogyan az tására, közös kulturális rosaival, államaival, kereskedelmével, jogrendjével, Aeneasról és Romulusról elemek reprezentatív vol- mentalitásaival, konfliktusaival, forradalmaival, egyet- szóló h√si történetek szollen szóval civilizációjával. (…) Európának ma ismét tára, √shonos és eredeti egésszé kellene válnia, nyitottá és kommunikatívvá. Nem gálták a szenátori oligarchia jellegükre és arra, hogy ki- maradhat csonka, önmaga felére degradálva. Hogy a ke- és a császári család szükmerítik az „objektív" igaz- leti részek integrálása technikai kérdéseket is felvet, ez ségleteit a római köztársaság kategóriáját. Az etnikai természetes. (…) De magam részér√l egy történelmi vízió ság végén és a császárság maradok. Számomra Európa mindenekel√tt történemúlt autentikus lehet és híve kezdetén. lem, egy kultúra, egy civilizáció. Nyelvi és kulturális sokautentikusnak is kell len- féleségével egyetemben Európa számomra egy egységes A modern nemzetek konie valamennyi értelem- civilizáció. (…) És nem tudom nem hozzá tenni, hogy füg- rában a h√si múltat felidéz√ ben, ha szolgálni akarja a getlenül számos zsidóval, muzulmánnal, agnosztikussal, történeteknek sokkal nanemzetek kialakulását. A ateistával való hagyományos együttélését√l, az európai gyobb visszhangot kell kitradíció keresztény. Enélkül semmi más nem volna, mint „használható" múlt és a egy turisztikai látványosságoknak otthont adó terület. váltaniuk. A nemzet minmodellérték∫ „aranykor" (Fordította és válogatta: Feischmidt Margit) den polgárának magáénak nem egyfajta kitalált hakell éreznie √ket, és meg gyomány, nem fércm∫, és nem pusztán egy képzelt kell érinteniük mind a közrend∫ embereket, mind a közösség. Egy meghatározott történelmi korszakra társadalom csúcsán állókat. Az aranykor csak akkor vonatkozik, amelynek megvannak a maga dimen- tudja betölteni a szerepét a nemzetek kialakulásáziói és sajátosságai. Ugyanakkor ennek a múltnak a ban, ha a nemzeti sors modelljévé és vezérfonalává szerepét nem töltheti be bármely múlt, még ha na- tud válni, ha bebizonyítja, hogy a nemzet követésre gyon jól dokumentált is az. Bizonyíthatóan a „mi" méltó kultúrát tudott teremteni a múltban, és kiememúltunknak kell lennie, legalábbis tágabb értelem- li azokat a személyes, politikai, szellemi és társadalben, tehát alkalmasnak kell lennie arra, hogy az mi tulajdonságokat, melyek megindíthatják a nemérintett emberek jelenével összekapcsolják, és an- zet újjászületését, és az emberek széles körét kövenak szempontjából relevánssá tegyék. Az etnikai tésükre ösztönözhetik. Pontosan ez történt a romanmúltnak kifejezésre kell juttatnia egy korszak és egy tikus neo-klasszicizmus kialakulásakor a 18. század közösség sajátos szellemét; és ezt a közösségen be- végén Európában és Amerikában, amikor a francia lül kell létrehozni, nem szabad kívülr√l behozni vagy és amerikai forradalom példáját követve a sok ora közösségre er√ltetni. Végül, ha minél több for- szágban a görög-római múltat és annak h√seit állírásból ismerjük az aranykort, minél megbízhatóbb tották példaképül. És hamarosan az Európától távoli adataink és bizonyítékaink vannak róla, annál népek és kultúrák h√seit állították példaképül az új jobban elbírja az érzelmek ránehezed√ súlyát, és nemzetek megteremtése során Latin-Amerikában, annál er√sebben tud ellenállni a demitologizációs Ázsiában és a Szaharán túli Afrikában. Az ösztönz√ folyamatoknak.6 autentikus múlt keresése közben Afrikában azokat

23

Anthony D. Smith

a tulajdonságokat és távlatokat idézték fel, amelyek segítségével egykor megteremtették a h√si kultúrákat és a pompás civilizációkat, ahogy azokat Edward Blyden és Cheikh Anta Diop kutatásai bebizonyították. Az etnikai múlt harmadik nélkülözhetetlen tulajdonsága, hogy aranykorának újraértelmezhet√nek kell lennie. Hiszen az aranykorok végül is a közösség történetének olyan korszakai, melyeket kiválasztottak és újraértékeltek a) figyelembe véve a mai társadalmi és politikai szükségleteket – itt a jelen alakítja a múltat; b) figyelembe véve a múlt sajátos tulajdonságait, melyeket a hagyomány, a közmegegyezés és lehet√leg a modern tudomány is elfogad – itt a múlt formálja a jöv√t; c) figyelembe véve a múlt átörökítését írott vagy orális forrásokban. A görög értelmiségiek és kutatók a 18. században ásták el√ a periklészi aranykort, amely a görög függetlenség elnyerése után szerzett tekintélyt a politikai elit körében. Nyilvánvaló, hogy a görög vezet√ réteg akkori szükségletei, az √ket foglalkoztató problémák alapján választották ezt az ókori korszakot a jöv√ mintaképének, és értékelték át ebben az értelemben. De az is világos, hogy ennek a múltnak a sajátos tulajdonságai – a hagyomány és a modern tudomány ugyanazokat jelöli meg – hozzájárultak a görög állam kés√bbi irányvonalának kialakulásához a közoktatásban, a jogban, a nyelvben s√t még a gazdaságban is; lehet, hogy ez a görög modernizáció rovására ment, de a görög nemzeti büszkeség és nemzeti összetartás el√nyére vált. Ugyanakkor ez a megtermékenyít√ korszak még nagyobb hatást tett a görögök tudatára, mert átörökít√ történelmi forrásai néha egyben csodálatos m∫alkotások is. Ezzel szemben az, hogy az újkori zsidók Dávid és a Makkabeus királyok aranykorához tértek vissza, részben abból következett, hogy a diaszpórában él√ zsidó közösségek nem rendelkeztek politikai hatalommal; a Holocaust tapasztalata pedig csak tovább er√sítette ezt az irányt. De a h√siesség és hatalom √si modelljeinek kiválasztása hozzájárult a mai harcra kész Izrael sorsának kialakulásához is. A megiddói, hatzori, Nachal Hever-i és masszadai régészeti feltárások csak meger√sítették az igazi h√siesség és katonai h√stettek hangulatát. Ennek a kétirányú folyamatnak újabb példája a forradalom utáni mexikói rezsimeknek az a kísérlete, hogy újraértékeljék az ország Kolumbusz el√tti múltját, és az „azték modellt" mintaképül állítsák a mexicanidad számára. Egyrészt a Diaz-rendszer spanyol pozitivizmusára reagáló forradalmárok igényei

vezettek a h√si azték múlt újraértékelésére. Másrészt ez a múlt segítséget nyújtott a forradalom utáni kormányoknak, hogy kialakítsák a „fajok összeolvadását" támogató oktatási és kulturális politikájukat. Itt is részben azért választották az azték múltat, mert a legismertebb, legjobban igazolt Kolumbusz el√tti kultúra volt, amelynek az elhelyezkedése is megfelelt a mexikói államnak. Az állam kulturális nacionalizmusa eddig ugyan még nem hatott a bennszülött csoportokra, de ez nem jelenti azt, hogy a mesztic többséggel kapcsolatban ne érte volna el a célját. A példákból kit∫nik, hogy a kiválasztott aranykor meghatározza azokat a paramétereket, amelyek segítenek felvázolni az esedékes teend√ket és a leend√ célokat. Ez azért van így, mert a kiválasztott aranykor megfelel az autentikusság, az √shonosság, a folytonosság, a méltóság és a sors el√z√leg felsorolt követelményeinek. Ezek a követelmények meghatározzák, hogy egy generáció feltehet√leg melyik aranykort választja. De ez nem csak a különböz√ látomásokkal rendelkez√ elitek harcának kérdése; azt, hogy több aranykor közül melyik lesz a nemzet sorsának vezérfonala, inkább az eliteknek a „néphez" f∫z√d√ viszonya határozza meg, melyet a nacionalizmus hatalommal és tekintéllyel ruház fel. És ahol a nép egymással harcoló etnikumokra oszlik, ott valószín∫leg az uralkodó közösség aranykora fog gy√zedelmeskedni. Ahogy a lakosság többsége megjelenik a politikai küzd√téren, a kiválasztott aranykor típusa vagy a vele összhangban álló újraértelmezés típusa fokozatosan megváltozik – a dinasztikus aranykorokat felváltják a közösségi aranykorok. Így hát Jeanne d'Arc kultusza, akit a francia vallásos nacionalizmus h√sének tartanak, egyre terjed Franciaországban, és az iráni sah támogatását élvez√ Akhaimenida-aranykor nem tudott hatni az iráni tömegekre. Dareiosz és Xerxesz kora, amelynek nem voltak gyökerei a „nép" között, hiteltelennek és távolinak látszott, és nem tudta inspirálni az embereket.

ÖSSZEGZÉS

A

z aranykorhoz való visszatérés a nacionalizmus fontos és valószín∫leg nélkülözhetetlen alkotóeleme. Az a szerepe, hogy visszaállítsa a gyökereket, a folytonosságot, a hitelességet és a méltóságot a nemzetté formálódó népességben, és ezáltal a nemzeti sors vezérfonala és modellje legyen. Az az etnikai múlt használható, azt lehet több szempontból is

24

Az „aranykor” és a nemzeti újjáéledés

autentikusnak tartani, amely a lakosság tömegeit ösztönözni képes, és amelyet viszonylag jól tudnak igazolni. Ugyanilyen fontos, hogy a használható etnikai múlt a nép emlékezetében éljen, hogy m∫emlékekb√l, írásos és szóbeli forrásokból rekonstruálható legyen, és így az oktatási rendszerben és a médiában közvetíthet√ legyen. Az is fontos, hogy a kiválasztott aranykor igazolható legyen. Nacionalista fércm∫vek arathatnak ugyan pillanatnyi sikereket, de elkerülhetetlen leleplez√désük energiát köt le, és cinikussá vagy apatikussá teheti az embereket a nemzeti ügy iránt. Ahhoz, hogy csodálatot váltson ki és követésre ösz-

tönözzön, az aranykornak jól igazolhatónak és történelmileg ellen√rizhet√nek kell lennie. Az aranykor emléke tehát létfontosságú szerepet játszik a „nép" energiáinak mozgósításában, egyesítésében és irányításában, hogy az a nemzeti történelem és sors mítoszának segítségével megfeleljen a nemzetté válás feltételeinek. Azzal, hogy a nemzeti sors modelljének a szerepét tölti be és vezérfonalként szolgál hozzá, az etnikai antikvitás és különösen az aranykor folyamatos inspiráció forrása, megteremtve a közösség kultúrájának hitelességét, valamint folytonosságot és méltóságot adva kialakuló és szilárdan megalapozott nemzeteknek egyaránt.

Jegyzetek 1. Nkrumah például ezért kebelezte be a háromszáz mérfölddel távolabb fekv√ √si ghánai birodalmat, és Atatürk ezért dolgozta ki a napnyelv elméletet a törökök eredetének magyarázatára. 2. Ez a fejl√dési irány nyomon követhet√ az európai festészetben és szobrászatban a 18. század végét√l a 20. század elejéig, és a 20. századi latin-amerikai m∫vészetben is. Kezdetben a görög-római minták és témák voltak uralkodóak; kés√bb a középkori, illetve a gyarmatosítás el√tti történelemb√l és forrásokból merített tárgyak és ábrázolási módok gy√zedelmeskedtek párhuzamosan azzal, ahogyan a történelmi h∫ség és az él√ régészet szelleme széles körben elterjedt. 3. Az autentikusság fogalmát gyakran összekapcsolják az újjászületés és az újjáébredés metaforáival. De az autentikusságot meg is lehet fosztani evolucionista kötelekeit√l, ha úgy tekintenek a „valódi énre", mely bels√ parancsait követve mindig is „ott" volt a történelmi üledék alatt, tehát néha nyilvánvaló és látható, máskor rejtett és nehezen látható. 4. West megjegyzésével kapcsolatban lásd Victoria and Albert Museum (1976, 82–86). A puritán millennializmus és a nacionalizmus keveredésére az Egyesült Államokban lásd Tuveson (1968) és O'Brian (1988). Az ausztrál nacionalizmussal és az ANZAC nappal és emlékm∫vel kapcsolatban lásd Kapferer (1988).

5. Ebben az összefüggésben a multi-kulturalizmussal nemcsak az a gond, hogy kiváltja a többségi etnikum ellenérzéseit, de az is, hogy egy olyan etnikailag heterogén népességben, amelynek különböz√ etnikai alkotóelemeit arra ösztönzik, hogy üdvözöljék eltér√ származásukat és sajátos kultúrájukat és aranykoraikat, hogyan lehet kohéziót teremteni, mozgósítani a tömegeket, s√t önfeláldozást elvárni. 6. A „autentikusság" kifejezést többféle módon használják. Jelentheti azt, amire a kifejezés használója úgy tekint, mint eredetien az övé vagy övék; így például „autentikus zene" azt jelenti, hogy az „én" zeném. Vagy jelentheti azt is, ami a kor vagy a közösség szellemében benne rejlik, és tiszta formában kifejezi azt a szellemet. Ebben az esetben az „autentikus zene" azt jelenti, hogy „jellemz√ az adott helyre vagy korra", „autentikus hangszereken" játsszák. Az autentikusság utalhat eredeti kulturális elemekre a származékosokkal szemben, √shonosokra az idegenekkel szemben; ebben az értelemben az „autentikus zene" megteremt√jének igazi alkotása, nincsenek el√dei és példái, akikt√l kölcsönözhette volna. Végül jelentheti azt is, ami „igaz", abban az értelemben, hogy érvényes; itt a zene akkor „autentikus", ha hangról hangra úgy hangzik el, ahogy azt a zeneszerz√ megírta b√vítés és kurtítás nélkül.

Irodalom Anderson, B.: Imagined Communities: Reflections on the Origins and Spread of Nationalism, London> Verso, 1983. Akenson, D.: God’s Peoples, Ithaca: Cornell University Press, 1992. Armstrong, J.: Nations before Nationalism, Chapel Hill: University of North Carolina Press, 1982. Brading, D.A.: The Origins of Mexican Nationalism, Cambridge: Centre for Latin American Studies, 1985. Brass, Paul: Ethnicity and Nationalism, London: Sage, 1991. Castles, et al.: Mistaken Identity: Multiculturalism and the Demise of Nationalism, Australia, Sydney: Pluto Press, 1988. Chamberlin, E.R.: Preserving the Past, London: J.M. Dent and Sons, 1979. Draper, Th.: The Rediscovery of Black Nationalism, London: Secker and Warburg, 1970. Elon, A.: The Israelis: Founders and Sons, London: Weidenfeld and Nicolson, 1971. Franco, J.: The Modern Culture of Latin America, Harmondsworth: Penguin, 1970. Gershoni, I. and Jankowski, J.: Egypt, Islam, and the Arabs: The Search for Nationhood, 1900-1930, Oxford: Oxford UP., 1987. Hobsbawm, E. and Ranger, T. (eds.): The Invention of Tradition, Cambridge: Cambridge UP, 1983. Hutchinson, J.: The Dynamics of Cultural Nationalism: The Gaelic Revival and the Creation of the Irish Nation State, London: Allen and Unwin, 1987. Juergensmeyer, M.: The New Cold War? Religious Nationalism Confronts the Secular State, Berkeley: University of California Press, 1993.

25

Kapferer, B.: Legends of Peoples, Myths of States: Violence, Intolerance, and Political Culture in Sri Lanka and Australia, Washington D.C.: Smithsonian Institution, 1988. Kedurie, E.: Nationalism, London: Hutchinson, 1960. Kedurie, E. (ed.): Nationalism in Asia and Africa, London: Weidenfeld and Nicolson, 1971. Kirk, G.S.: Myth: Its Meanings and Functions in Ancient and Other Cultures, Cambridge: Cambridge UP., 1973. Nairn, T.: The Break-up of Modern Britain: Crisis and Neo-nationalism, London: New Left Books, 1977. Nisbeth, R.: Social Change and History, Oxford: Oxford UP., 1969. O’Brien, C.C.: God-Land: Reflections on Religion and Nationalism, Cambridge, Mass.: Harvard UP., 1988. Rotberg, R.: The Rise of Nationalism in Central Africa , Cambridge, Mass.: Harvard UP, 1965. Sheehy, J.: The Rediscovery of Ireland’s Past, London: Thames and Hudson, 1980. Shimoni, G.: The Zionist Ideology, London: Brandeis UP, 1995. Smith, A.D.: The Ethnic Origins of Nations, Oxford: Blackwell, 1986. Smith, A.D.: National Identity, Harmondsworth: Penguin, 1986. Smith, A.D.: Nations and Nationalism in a Global Era, Cambridge: Polity Press, 1995. Tuveson, E.L.: Redeemer Nation: The Idea of America’s Millenial Role, Chicago: University of Chicago Press, 1968.