ANTALL JÓZSEF TUDÁSKÖZPONT

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

MAGYAR RÉSZVÉTEL AZ ISZLÁM ÁLLAM ELLENI HARCBAN: KIKÉPZÉSI FELADATOK IRAKI KURDISZTÁNBAN

WAGNER PÉTER

AJRC-Elemzések 2016E08

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | [email protected] | www.ajtk.hu


AJRC-Elemzések Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter Szerkesztő: Baranyi Tamás Péter Kiadó neve: Antall József Tudásközpont Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Tel: +36 20 310-87-76 Email: [email protected] Web: www.ajtk.hu/kutatas

© Wagner Péter, 2016 © Antall József Tudásközpont, 2016 ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | [email protected] | www.ajtk.h

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T MAGYAR RÉSZVÉTEL AZ ISZLÁM ÁLLAM ELLENI HARCBAN: KIKÉPZÉSI FELADATOK IRAKI KURDISZTÁNBAN WAGNER PÉTER1

Bevezetés Lassan egy éve, hogy a magyar katonák visszatértek Irakba. Különböző nemzetközi missziók révén a Magyar Honvédség tagjai 1988 óta fordulnak meg a közel-keleti országban. A jelenleg kiküldetésben levő Iraki Kiképzésbiztosító Kontingens (MHIKK) az Iszlám Állam iraki térnyerését követően került kiküldésre. A magyar szerepvállalás jelentősnek mondható: bár a nemzetközi koalícióban több mint 60 ország van jelen, az Irakban folyó kiképzésben csak 23 ország vesz részt.2 Budapest elsőként csatlakozott, és 2016-ig az egyetlen kelet-európai ország volt, amely szerepet vállalt.3 A jelen elemzés csak a katonai hozzájárulásról szól, ám érdemes megemlíteni, hogy az Iszlám Állam áldozatainak támogatására a magyar kormány két alkalommal biztosított segélyt a menekülteknek (egyszer 35 000 USD, egyszer 70 000 EUR értékben).4 A kormányzat mellett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a MOL (amely 2015 végéig aktívan jelen volt a térségben) 14 millió HUF humanitárius segéllyel támogatta az Irak és Szíria felől Kurdisztánba érkezett menekülteket.

A nemzetközi koalíció tevékenysége és céljai Irakban Magyarország katonai szerepvállalása Iraki Kurdisztánban egy nemzetközi koalíció részeként valósul meg. A magyar hozzájárulás kontextusának megértése érdekében át kell tekinteni a koalíció létrejöttének A szerző a Külügyi és Külgazdasági intézet vezető kutatója. MTI: Szijjártó Péter: Európát meg kell védeni. Magyar Idők. 2016. július 18. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 3 Jelenleg Csehország és Lengyelország jelezte, hogy küldeni fog katonákat a misszióba. Amre Sarhan: Poland to Send F–16 Fighter Aircraft, 200 Soldiers to Iraq and Kuwait. Iraqi News. 2016. június 16. Hozzáférés: 2016. augusztus 5.; ČTK: Senate Approves Sending Czech Air Instructors to Iraq. Prague Daily Monitor. 2016. április 28. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 4 Pénzváltó Nikolett: Mik a magyar érdekek Irakban? Biztonságpolitika. 2016. május 29. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 1

2


3

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T körülményeit, legfontosabb tagjait (és az általuk nyújtott hozzájárulást) valamint a meghirdetett célokat. Ezeknek ugyanis csak az egyik eleme az iraki hadsereg és a kurd peshmerga erők kiképzése és felszerelése, valamint az Irakban és Szíriában folytatott légiháború. Az Iszlám Állam elleni fellépés az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált a nemzetközi közösség számára, de a hatékony módját igazán senki sem találta meg. Szíriában – a sokszereplős polgárháború, valamint az Aszad-rezsim határozott iráni és orosz támogatása miatt – nem lehetett szó semmilyen (akár légi) beavatkozásról. A 2014-es iraki fejlemények (Moszul város eleste, majd az Iszlám Állam kikiáltása) új helyzetet teremtettek, mivel egyrészt kiszélesedett a konfliktus, másrészt Irak maga kért segítséget a terrorszervezet megállításában és saját biztonsági erőinek újjászervezésében. 2014 júniusában az Iszlám Állam Szíria felől, gépjárműkonvojokon érkezve, a becslések szerint mintegy 500-2000 fegyveressel megtámadta Irak második legnagyobb, másfél milliós városát. Valószínűleg nem tervezték a város elfoglalását, csak azután hoztak további erőket a városba, mikor megtapasztalták a biztonsági erők bizonytalanságát. Moszul valójában négy nap alatt esett el, ahogy a biztonsági erők fokozatosan feladták a város egyes negyedeit. A város és környékének védelméért az iraki szárazföldi haderő 2. hadosztálya és a rendőrség 3. hadosztálya volt felelős. A két szervezet létszáma papíron 25 000–30 000 fő volt. Az csak az események után vált nyilvánvalóvá, hogy a valóságban ez közelebb állt a 10 000 főhöz a dezertálás, eltávozás és korrupció miatt. Az Iszlám Állam sikerét nagyban segítette, hogy az iraki biztonsági erők szét voltak aprózva a városban, és a lakosság is inkább megszállóként tekintett rájuk a korábbi évek tapasztalatai alapján. Valószínű, hogy az első napi támadás után a városban ellenálló csoportok jöttek létre, akik önállóan is támadták a biztonsági erőket, növelve ezzel a káoszt és bekerítettség érzését. Moszul után az ISIS-offenzíva mindig a legkisebb ellenállás irányába haladt. „Felderítő konvojokat” küldtek előre, amelyek az ISIS pszichológiai hatását akarták maximalizálni (amit a nyugati közvélemény főleg a lefejezős videókból ismert meg), hiszen a szervezet brutális híre messze megelőzte magukat a terroristákat. Gyakran elég volt, hogy minimális erővel megjelenjenek valahol, és a lakosság és a helyi biztonsági erők azonnal futásnak eredtek. Ennek köszönhetően a kormány jelenléte összeomlott a szunnita arabok lakta területeken, a terroristák pedig keleten az iráni határ közeléig, délen pedig Bagdad határáig eljutottak.


4

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T A Moszul eleste utáni káoszban az iraki hadsereg 14 hadosztályából (papíron kb. 200 000 fő) 7-8 hadosztály teljesen felbomlott. A harcok során Núri al-Máliki kormányfő a két legütőképesebb egységét, az iraki különleges műveleti erők két dandárját, illetve a kormány védelmével megbízott Köztársasági Dandárt be sem vetette, azokat Bagdad védelmére vonta össze. Az események nyilvánvalóvá tették, hogy az iraki hadsereg szervezetét a korrupció, a nepotizmus és az átpolitizáltság belülről bomlasztotta szét.5 Iraki felkérésre az Egyesült Államok kezdte meg a nemzetközi koalíció megszervezését és koordinációját. A többlépcsős egyeztetések 2014 szeptemberében kezdődtek meg, először a walesi NATO-csúcson, majd pár nappal később az Öböl-menti Együttműködési Szervezet tagjaival (GCC) Dzsiddában, majd az ENSZ éves közgyűlésének keretein belül a további résztvevőkkel. Az Iszlám Állam-ellenes koalíció formálisan 2014 decemberében jött létre Brüsszelben mintegy 60 ország részvételével és Abadi iraki miniszterelnök jelenlététben. A koalíció az erőkifejtés öt fő irányát határozta meg:6 1. képességfejlesztés, kiképzés és katonai műveletek; 2. a külföldi harcosok áramlásának megakadályozása az Iszlám Állam területére; 3. az Iszlám Állam pénzügyi forrásainak elapasztása; 4. a kialakult humanitárius krízishelyzet kezelése; 5.az Iszlám Állam elleni ideológiai harc, a szervezet nézeteinek delegitimizálása.7 A magyar katonai szerepvállalás vizsgálata miatt az itt felsoroltak közül csak az első ponttal foglalkozunk a továbbiakban. Katonai téren a nemzetközi közösség első reakciója – még a koalíció formális megalakulása előtt – a légicsapások végrehajtása volt, először csak Irak, majd Szíria területén is (utóbbi tehát az Aszad-rezsim jóváhagyása nélkül). A légiháború napjainkig folytatódik, egyre inkább az egyes adott iraki és szíriai szárazföldi műveletek támogatására. A kezdetek óta mintegy 14 000 légicsapást hajtott végre a koalíció, ennek bő kétharmadát amerikai repülőgépek, a többit a műveletben részt vevő további 12 ország.8 Michael Knights: The Long Haul: Rebooting U.S. Security Cooperation in Iraq. The Washington Institute for Near East Policy, Washington, 2013. 7. 6 Cathleen J. McInnis: Coalition Contributions to Countering the Islamic State. Congressional Research Service Report. 2016. április 13. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 7 Ennek egyik szimbolikus formája, hogy a hivatalos anyagok mindenhol egyik korábbi nevén, Iraki és Levantei Iszlám Állam néven emlegetik, mert az „Iszlám Állam” elnevezés azt sugallja, mintha egy valódi államról lenne szó. 8 Operation Inherent Resolve. US Department of Defense. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 5


5

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T A második lépésben az iraki hadsereg és a peshmerga erők hadfelszereléssel való támogatása indult meg. A főszerepet itt az Egyesült Államok játszotta, amely egy külön pénzügyi alapot hozott létre erre a célra (Iraq Train and Equip Fund, ITEF) 1,61 milliárd USD értékben. Washington ebből a forrásból vállalta, hogy az ISIS támadásainak hatására felbomlott iraki alakulatok egy részét felszereli és kiképezi. A politikai egyensúly és a kurd igények kielégítése érdekében a programba bekerültek a peshmergák is, akiknek három dandárját szereli fel az amerikai haderő.9 Elsőre vitatottnak tűnhet, hogy a kurdok miért kaptak ekkora segítséget, ha a peshmergákat nem érte olyan súlyos csapás, mint az iraki hadsereget. A hivatalos narratíva 2014-ben az volt, hogy a terroristákkal szemben egyedül a kurdok voltak képesek valamiféle szervezett ellenállást felmutatni, ezért az ő megerősítésük kulcsfontosságú az ISIS további terjeszkedésének megakadályozása szempontjából.10 A kurd erők esetében 353,8 millió USD-t irányzott elő az amerikai kormányzat, ami a három dandár személyi állományának egyéni felszerelését (fegyverek, védőfelszerelés, egyenruha stb.), 720 taktikai szállítójárművet (Humvee-k, teherautók, műszaki járművek stb.) és egy tüzérségi dandár tűzfegyvereinek a biztosítását fogja jelenteni.11 Természetesen mindezek mellett az iraki kormány maga is vásárol (folyamatosan vásárolt) fegyvereket, az ország GDP-jének 10-15 százalékát fordítja évek óta a biztonsági erőkre. Moszul eleste után elsőként Irán biztosított nagy mennyiségű fegyverzetet, fegyveres alakulatokat és komplett repülőegységeket pilótákkal együtt a terrorszervezet offenzívájának megállítása érdekében, de Bagdad vásárolt orosz harci helikoptereket is és amerikai vadászbombázókat is. Harmadik lépésben a nemzetközi koalíció megkezdte a kiképzők küldését a kijelölt iraki bázisokra. Ezeknek a kontingenseknek a feladata az iraki és kurd alakulatok kiképzésében való segítségnyújtás. A szakzsargonban „partner képességfejlesztésnek” (building partner capacity) nevezett tevékenység hat nagyobb centrumban folyik, ebből öt Irak arabok lakta területein, egy pedig Kurdisztánban, Erbilben. A nemzetközi koalíció mintegy 10 000 katonája van jelen Irakban12, ebből azonban a kiképzéssel foglalkozó katonák száma jóval szerényebb, 2 000 főnél többről nem nagyon lehet szó.13 Knights, 15. Ez nagyrészt megfelelt a valóságnak, az iraki hadsereg csak 2016 elejétől kezdve mutatott „életjeleket”, kb. másfél évbe telt, míg a reguláris alakulatokat sikerült újjászervezni valamennyire. 11 Knigths, 15. 12 McInnis. 13 A pontos számokat a Pentagon nem hozta nyilvánosságra, a becslést pedig nehezíti, hogy az egyes országok által tett felajánlások nagy számban tartalmazhatnak a kiképzőket biztosító erőket és/vagy a légiháborúban való részvételre szánt erőket. Jó példa erre Olaszország eredeti felajánlása, ahol a teljes kontingens 525 fő volt, ebből 50 fő Bagdadban, 225 fő Kuvaitban (egy légitámaszponton, ahol egy tankert, két Predator drónt és négy Tornado felderítő repülőgépet működtetnek), 250 fő pedig Kurdisztánban kezdte meg működését. Az utóbbi csoportban is azonban csak 100 fő volt kiképző, a többiek a logisztikai támogatást, egy helikopteres alegységet és a közvetlen biztosítást adták. Így gyakorlatilag a teljes kontingens alig egyötöde vett részt magában a kiképzésben. 9

10


6


Forrás: Operation Inherent Resolve14

Kiképzés Kurdisztánban A nemzetközi koalíció 2015 januárjában kezdte meg kiképzési tevékenységét Iraki Kurdisztánban, ahol a régió fővárosában, Erbilben hozták létre a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központot (angol rövidítéssel KTCC), német–olasz vezetés alatt. Mint a fenti térképen is látszik, mellettük jelenleg a holland, a brit, a magyar, a norvég és a finn nemzet katonái is dolgoznak itt, illetve várhatóan svéd kiképzők is érkeznek majd a jövőben.15 A 2015. szeptemberi adatok szerint a kifejezetten kiképzési feladatokat ellátó nemzetközi erők létszáma alig haladta meg a 300 főt.16 A kiképzők feladata a kurd régió fegyveres szervezetének, a peshmergá nak nevezett katonai szervezet tagjainak képzése. A peshmergák becsült létszáma 130 000-150 000 fő, de pontos számot senki sem tud. Egyrészt nem létezik Kurdisztánban a nyilvántartáshoz szükséges bürokratikus intézményrendszer és kultúra, másrészt a létszám állandóan fluktuál annak függvényében, hogy mennyi harcosra van igény a frontokon. Elvileg bárki peshmerga lehet (mindenféle kiképzés nélkül), aki vállalja a szolgálattal járó kihívásokat. A katonai szervezetben, milícia jellegéből adódóan, a logisztikai és hadműveleti tervezés vagy az egészségügyi biztosítás szinte ismeretlen. Building Partner Capacity Graphic. Operation Inherent Resolve. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 15 Sardar Sattar: Sweden to Double Number of Its Troops in Anti-IS Coalition. BasNews. 2016. július 13. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 16 A szerző interjúja a KTCC egyik tisztjével. Erbil, 2015. szeptember. 14


7

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T A nemzetközi kiképzők elsősorban a fent említett hiányosságra, az egyéni lövészkészségek és az alegység harcászat fejlesztésére koncentrálnak. A hadszíntér sajátosságaiból adódóan a peshmergák külön kiképzést kapnak az improvizált robbanóeszközök (IED) felismeréséről és elhárításáról, illetve a városi környezetben folytatott harcászatról. A távlati cél az, hogy a peshmergák alkalmasak legyenek nagyobb egységekben komplex, összehangolt, akár több fegyvernem együttműködésre alapuló műveletek végrehajtására is a jelenlegi gerilla harcmodor helyett. A KTCC által összeállított képzési program inkább egyfajta gyorstalpaló, amely négy hét alatt próbálja átadni a kurd harcosoknak az alapvető lövész ismereteket, előbb szakaszszinten, majd később zászlóaljszinten. Egyszerre két zászlóalj kiképzése (kb. kétszer 600 fő) történik, Atrosh-ban (Dohuk tartomány) Erbilben.

Magyar szerepvállalás Kurdisztánban Az Országgyűlés 2015. április 17-én hozott határozatot arról, hogy egy maximum 150 fős kontingens „partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat” lásson el Irakban.17 A 2015. nyár végén kiutazó Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens (MHIKK) első váltásának létszáma 110 fő volt, akiket egy 27 fős, Magyarországon készenlétben álló szakasz egészített ki.18 A kontingens magját három lövészszakasz adja, amelyből kettő Harir településen egy repülőtér őrzés-védelmét látja el. Ezen két szakasz tevékenysége nem része a KTCC által irányított kiképzési tevékenységnek, ők az amerikai Erbil Harccsoport Parancsnokság alá tartoznak, amiből az is következik, hogy valószínűleg egy amerikai bázist őriznek. A harmadik szakasz az, amely valódi kiképzést hajt végre, ez az alegység Atroh faluban működik több másik ország katonáival együtt. A kontingens többi része elsősorban Erbilben, a KTCC parancsnokságán működik, valamint az amerikai központi parancsnokságon Floridában, a Többnemzetiségű Alkalmi Harci Kötelék kuvaiti parancsnokságán, a bagdadi Szárazföldi Komponens Parancsnokságán, illetve az Erbil Harccsoport Parancsnokságon.19 A második, illetve a jelenleg kitelepülésre váró harmadik váltásban történtek változások, amelyekkel a kinti igényekhez alakítják a kontingens összetételét. A második váltás létszáma 126 főre emelkedett. Ezzel elsősorban az Atroshban lévő kiképzők számát növelték, valamint kiküldésre 17/2015. (IV. 17.) OGY határozat. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 18 Wagner Péter: Újra Irakban. Magyar Honvéd. 2015/november. 28–31. 19 Ezek a szervezetek alkotják végül is azt a parancsnoki láncolatot, amelynek a végén található a KTCC is, az Erbil Harccsoport részeként. MTI: Benkő: Elvekért harcolunk, ezért megyünk Irakba. Magyar Nemzet Online. 2015. július 6. Hozzáférés: 2016. augusztus 5. 17


8

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T került Erbilbe két tűzszerész is az improvizált robbanóeszközök elleni küzdelem támogatására. A harmadik váltás létszáma tovább fog nőni, és meg fogja közelíteni a maximálisan engedélyezett 150 főt.20 A növekedés az Erbilben működő katonákat fogja érinteni, akikhez mintegy kéttucat további kiképző fog érkezni, hogy a fővárosban levő peshmerga alakulatok képzésében vegyenek részt. A magyar szerepvállalást Iraki Kurdisztánban nem csak kiképzők jelentik, hanem a Magyar Honvédség egyéb felajánlásai is. A nemzetközi koalíció megszervezésének idején Magyarország mintegy 250 tonna lőszert adott át segélyként a peshmerga erőknek. Egy újabb, kisebb segélyről jelenleg is folynak tárgyalások. Ezek mellett a Magyar Honvédség felajánlotta húsz sebesült harcos kezelését is a Honvédkórházban, akik közül tízen már át is estek a kezeléseken.

9

20

Uo.


ANTALL JÓZSEF TUDÁSKÖZPONT

Recommend Documents