A Ahn balmok (An balmok)
Belső bokacsont
Ahn palmok (An palmok)
Alkar belső oldalél
Angoo (Angu) An Anuro Aqn gyungol (An gjungol) Annun sogi (Annun szagi) Ap Ap joomuk (Ap csumuk) Apkumchi (Apkumcsi) Aryong
Szem Be, befelé Kívülről befelé irányuló Lábszár belső oldaléle) Párhuzamos „lovagló” állás Elől, első Ököl első része Első talppárna Erőfejlesztő (súlyzó)
B Bakat balmok Bakat gyungol (Bakat gjungol) Bakkuro Bal Baldulgi Baldung Balkal Balkal dung Balkut Balmok Ban chajoo matsuki (Ban csadzsu matszuki) Bandal Bandalson (Bandalszon) Bandong ryok Bang eo gi Baro Bi jang (Bi dzsang) Bituro Bokboo (Bokbu) Boori gong gyok tae (Buri gongjok te) Butjaba (Butcsaba)
Külső bokacsont Lábszár külső oldala Belülről kifelé irányuló Láb Lábfelhúzás, söprőgáncs elől Lábfej Sarok menti külső láboldalél Belső lábhajlat Lábujjak Boka Küzdelem meghatározott technikával Félköríves, sarló vagy félhold alakú A hüvelyk-és mutatóujj közötti hajlat Ellentétes irányú (visszaható) erő Védekező technikák Azonos oldali Lép (belső szerv) 45 fokban (ferdén) belülről csavart Has Egy váratlan támadás ellen Fogás, megragadás
C Cha bapgi (Csa bapgi) Cha bushigi (Csa busigi) Cha chirugi (Csa csirgi) Cha momchagi (Csa momcsagi) Cha olligi (csa olligi) Chagi v. rövidítve Cha (Csagi,Csa) Chajoo matsuki (Csadzsu matszuki) Chariot (Csariot) Chariot sogi (Csariot szogi) Chirugi (Csirgi) Chong dje nim (Csongdzse nyim)
Lefelé irányuló (taposó) rúgás Alacsony, visszahúzott rúgás Ütéssel egybekötött rúgás Megállító rúgás Láblendítés Rúgás Kötetlen, szabad küzdelem Figyelem Figyelő, készenléti állás Ütés Alapító nagymester
Chookyo (Csukio) Chunbi (Csunbi)
Felfelé irányuló (hárítás) Felkészülni
D Dae (De) Daebi (Débi) Dae sin moon (De szin mun) Daeryon (Derjon) Dallyon bag Dallyon gong Dan Dango Dari pyugi (Dari pijagi) Digutja (Digutzsa) Do Dobok Dojang (Dodzsang) Dolgi Dollimyo Dollyo Dongmaek (Dongmek) Doo (Du) Doobal (Dubal) Doo songarak (Du szongarak) Doro Duiro dora Dung joomuk (Dung csumuk) Dung palmok Dunjigi (Danzsigi) Duro Dwijibun v. Dwijibo (Dvicsibon v. Dvicsibo) Dwit Dwitbal sogi (Dvitbal szagi) Dwitchook (Dvitcsok) Dwitkumchi (Dvitkumcsi) Dwit tok
Ellen Védekező (sáncolt) Koponya Küzdelem Homokzsák Kis méretű (körte alakú ütőzsák Mesterfokozat (fekete öv) Kés (tőr) Lazítás lábra „U” alakban hajló Művészet út (módszer) Taekwon-do egyenruha ("edzőöltözet") Edzőterem Fordulás Teljes körívet leíró Köríves Ütőér Kettős Kettősláb Kétujj technika Elhajló, hullám alakú Megfordulás 180° Ököl felső része Alkar felső része Dobástechnika Toló, taszító Fordított, felfelé mutató Hátul, hátsó Hátsó láb vagy „Macska” állás Sarokcsont Hátsó talppárna Állcsúcs
E Euhke (Ejuke)
Váll
G
Gan jang (Gan dzsang) Gasum (Gaszum) Ghin (Dzsin) Ghin joomuk (Dzsin csumuk) Gi (Dzsi) Gibon yonsup (Gibon janszup) Gojungsik (Godzsungszik) Gojung sogi (Godzsung szagi) Goman Gomson (Gomszon)
Máj Mellkas Hosszú Hosszú ököl Lélek, akaraterő, szpirit Alapgyakorlatok (bázisok) Rögzített típusú Rögzített vagy hosszú „L” állás Állj! "Medvemancs” kéz
Golcho (Golcso) Gong gyuk bowi (Gong gjok buvi) Gong gyuk gi Goosong (Guszong) Goro Gujari (Gudzsari) Guburyo sogi (Guburio szagi) Guk ki Gunnun sogi (Gunnun szagi) Gup (Gjup) Gurya mops Gutja (Gutzsa) Gwanja nori (Gvandzsa nori) Gyodurang Gyol hoo (Gjol hu) Gyong boo (Gjong bu) Gyong chu (Gjong csu) Gyong gol
Kampós, sarló alakú Támadó felületek Támadó technikák Rendszer, összetevő Kampósan visszahúzott v. gáncsoló Hirtelen, gyors Egylábas készenléti állás Zászló Támadó állás Tanuló övfokozat (fehér és színes öv) Vezényszó nélkül, szabadon „9”-es alakú (karfeszítő) Halánték Hónaljárok Ádámcsutka Nyakcsigolya Hátgerinc Lábszár, sípcsont
H Habansin (Habanszin) Hai Han songarak (Han szongarak) Hechyo (Heccso) Him ui wolli (Him ju volli) Homi Hoo doo (Hu du) Hoo-i boo (Huj bu) Hori Hosin sul (Hozin szul) Hullyo Hyong Hyung gol (Jang gol)
Lábrészek Nadrág (edzőruháé) Egyujjtechnika Kettős közéékelt (szétfeszítő) Az erő elmélete Derékszögben meghajlított Nyakszirt Nyaki ütőér Csípő, derék Önvédelem Félrelökő, elsöprő Formagyakorlat (régebbi elnevezés) Mellcsont
I Ibo Ibo matsuki (Ibo matszuki) Ilbo Ilbo matsuki (Ilbo matszuki) Inji joomuk (Indzsi csumuk) Injung (Indzsung) Ipsul (Ipszul)
Kétlépésű Kétlépésű formai küzdelem Egylépésű Egylépésű formai küzdelem Mutatóujjal képzett ököl Felsőajak Száj
J Jajunbal (Dzsazsunbal) Jayoo tukgi (Dzsajutukki) Japgi (Dzsapgi) Jappyosul tae (Dzsapjoszul te) Jau palkup Jeja (Dzsija) Jiap (Dzsiap) Jido bop (Csida bop) Jipge son (Dzsipge szon)
Helyváltoztatás, lábcsúsztatás Speciáltechnika Fogás Szabadulás fogásból Kettős oldalsó könyöktechnika Tanuló Harapófogószerű ujjhegytechnika Edzésvezetés Csipesz alakú ujjhegytechnika
Jip joong (Dzsip dzsong) Jirumyo chagi (Dzsirumio csagi) Jokgi (Csukki) Jongi joomuk (Csongi csumuk) Joomuk (Csumuk) Jul nomgi (Dzsul namgi) Jungshin (Dzsungsin)
Koncentráció, összpontosítás Ugró rúgással együtt ütés Lábtechnikai Középső ujjal képzett ököl Ököl Ugrókötél Tan
K
Kaunde Kiap Kongpat Kotdung Ko ul Kup so (Kjup szo) Kwon (Kvan) Kyocha (Kjoccsa) Kyocha sogi (Kjoccsa szagi) Kyokpa Kyong ge Kyong gi Kyong gi kyu jung (Kjong gi kju jang) Kyun yung (Kjun dzsang)
Középső szekció (öv és nyak között) Kiáltás Vese Orr Tükör Életpont Ököl- vagy kéztechnika Keresztező („X” alakú) Keresztező vagy „X” állás Töréstechnika Meghajlás (Tiszteletadás) Verseny Versenyszabályok Egyensúly
L Ljung
Kettős, egymás után következő
M Machu so (Macsu szo) Makgi Makgi boowi (Maki buvi) Matsuki (Matszuki) Migan Mikulgi Milgi Miro Mit Mit joomuk (Mit csumuk) Mit palmok Mit tok Moa sogi (Moa szagi) Mok Momchau (Momcsau) Mom dungboon (Mom dangbun) Momtong bachim (Momtong bacsim) Mongdung-i Moorup (Murup) Moorup chagi (Murup csagi) Mori Mung nyam Myong chi (Mjong csi)
Vezényszóra (számolásra) Hárítás Hárító testrészek Küzdelem Orrtő Csúsztatás Szöktetett, ugratott (becsúszó) Taszító, lökő Alsó Ököl alsó része Alkar alsó része Állcsúcs Zárt állás Nyak Ellenőrző, figyelő A test szekciói Fekvőtámasz „U” alakban hajló Térd Térdrúgás Homlok (fej) Meditáció Gyomorszáj
N Nachuo sogi (Nacsuo szagi) Najunde (Nadzsunde) Nang sim (Nang szim) Narani sogi (Narani szagi) Neryo Niunja sogi (Niundzsa szagi) Nomo Noollo (Nullo) Nopi Nopunde Nuk gol
Hosszú vagy alacsony támadóállás Alsó szekció (öv alatt) Here Párhuzamos (készenléti) állás Lefelé irányuló Küzdő vagy Akadály felett átugró technika Lassan feszített (préselt) Magas, felfelé ívelő Felső szekció (nyaktól felfelé) Borda
O Oe (Oj) Ogum Oguryo Ollyo Omgyo didigi Omgyo didimyo dolgi Opun sonkut (Opun szonkut) Orun
Ki, kifelé tartó Térdhajlat Átlós, befelé tartó Felfelé irányuló Lépésváltás Lépésváltással forgás Fektetett négyujjtechnika Jobb (oldal)
P Packat palmok (Pakat palmok) Palmakasal vagy Bal pakwo sogi Palja (Palcsa) Palkup Palmok Pandae (Pande) Pihagi (Pijedzsi) Pyun joomuk (Pjun csumuk)
Alkar külső oldaléle Oldalcsere állásban Nyitott Könyök Alkar Fordított (megfordulásos), ellentétes oldali Félreugrás, támadás elől ellépés Tenyértő
S Sabom nim (Szabom nim) Sajoo (Szadzsu) Sambo (Szambo) Sambo matsuki (Szambo matszuki) Samjung (Szamdzsung) San (Szan) Sang (Szang) Sangbal (Szangbal) Sangbansin (Szangbanszin) Sang-i (Szangi) Sasun (Szaszun) Sataguni (Szataguni) Sewo (Szevo) Shim jang (Sim dzsang) Sho (So) Sibum (Szibum)
Mester (fekete öves) Négyirányú Háromlépésű Háromlépésű formai küzdelem Háromszoros „W” alakú Páros (kettős) Páros láb Kézrészek Kabát (edzőruháé) Átlós Ágyék Függőleges Szív Pihenj! Bemutató
Si chak (Si csak) Simsa (Szimsza) Sok do (Szok do) Sogi vagy rövidítve So (Szogi, Szo) Sonbadak (Szonbadak) Sondung (Szondung) Songarak (Szongarak) Songkal (Szongkal) Songkal dung (Szongkal dung) Sonkut (Szonkut) Sonmok dung (Szonmok dung) Sonso (Szonszo) Soo gi (Szu gi) Soo jik sogi (Szu dzsik szagi) Soom tong (Szum tong) Soopyung (Szupijong) Sooryong (Szurijang) Sumshingi (Szumsingi) Sun (Szun) Swe gol (Szve gol)
Indulj! Vizsga, próbatétel Gyorsaság, sebesség Állás Tenyér Kézfej Ujj Külső tenyérél Belső tenyérél Négyujjtechnika Csukló felső része Eskütétel Kéztechnikák Vertikális állás Torok Vízszintes Edzés Légzéstechnika Egyenes Kulcscsont
T Tae (Te) Taekwon-do (Tekvando) Taerigi (Teirgi) Ti Torojigi (Torodzsigi) Tulgi Tull Twigi Twimyo vagy Twio
Lábtechnika (rúgás) "A lábbal és kézzel küzdés művészete” Csapás Öv Eséstechnika Szúrás,döfés Formagyakorlat Ugrás Felugró
U Umji joomuk (Umdzsi csumuk) Umji songarak (Umdzsi szongarak) Undong
Hüvelykujjal képzett ököl Hüvelykujj Gyakorlat
W Waebal sogi (Vebal szagi) Wen Wi palkup Wi dwit palkup Wit mok
Egylábas készenléti állás Bal (oldal) Könyök felső része Könyök felső és hátsó része Nyak
Y Yaksok matsuki (Jakszok matszuki) Ye jol (Je dzsol) Yonsok (Jonszok) Yonsup bop (Jonszup bop) Yop Yop bal badak Yop joomuk (Jop csumuk)
Kötött formai küzdelem Etikett, viselkedés Négy irányban Edzésmódszer Oldalsó, oldalt Külső (teljes) láboldalél Ököl alsó része (kalapácsököl)
Yop tok
Állkapocs
Számolás
Koreaiul
Kiejtés
Magyarul
Hana
háná
egy
Dool
dúl
kettő
Set
szet
három
Net
net
négy
Dasot
tászot
öt
Yausot
jászot
hat
Elgop
ilgop
hét
Yaudul
jáudul
nyolc
Ahop
áhop
kilenc
Yaul
jául
Yoe hana
jo háná
tizenegy
Yoe dool
jo dúl
tizenkettő
Sue mool
szu mul
Sue mool hanna
szu mul hana
Suelun
szulun
harminc
Mahoon
máhun
negyven
Sheen
shin
ötven
Yosoon
joszun
hatvan
Ilhoon
ilhun
hetven
Yudoon
judun
nyolcvan
Adoon
adun
kilencven
tíz
húsz huszonegy
Bak
bek
száz
Chon
cson
ezer
Sorszámok
Koreaiul
Kiejtés
Magyarul
Il
il
elsõ
Yi
jí
második
Sam
szám
harmadik
Sa
szá
negyedik
Oh
ó
ötödik
Yuk
juk
hatodik
Chil
csil
hetedik
Pal
pál
nyolcadik
Ku
ku
kilencedik
Sip
szib
tizedik
Sip il
szib il
tizenegyedik
Yi sip
jí szib
huszadik
Yi sip il
jí szib il
Sam sip
szám szib
harmincadik
Sa sip
szá szib
negyvenedik
Oh sip
ó szib
ötvenedik
Yuk sip
juk szib
hatvanadik
Chil sip
csil szib
hetvenedik
Pal sip
pál szib
nyolcvanadik
Koo sip
ku szib
kilencvenedik
huszonegyedik
Il baek
il bek
századik
Chon
cson
ezredik
