Ámon Katalin
„Elbocsátó, szép üzenet” Tankötelezettség és lemondás a hátrányos helyzetű gyerekekről Az oktatási szakma és valószínűleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetői is megdöbbenéssel fogadták a kormány által bemutatott Széll Kálmán Terv azon pontját, amely szeptembertől 15 éves korra csökkentené a tankötelezettséget.1 Holott a januárban bemutatott közoktatási törvénytervezetben – amelyeket a pedagógus szakmának is átadtak véleményezésre – még 17 éves kor szerepelt.2 Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni – pontosabban addig kötelező az intézményeknek az oktatási rendszeren belül tartani a gyerekeket. Amennyiben a tankötelezettség 15 éves korig tartana, elsősorban a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerbe nehezen integrálódó gyerekek kerülnének ki a tanintézményekből. A nehéz szociális helyzetben élő gyerekek legnagyobb része a megfelelő anyagi háttér és a szülők alacsony képzettsége miatt rosszul teljesít az iskolában. A kormány egyrészt azzal érvel a tanköteles kor csökkentése mellett, hogy a motiválatlan tanulók ezáltal nem akadályoznák a sikeresebbeket a tanulásban, másrészt az állam azzal tenne szert megtakarításokra, hogy megszabadítja a rendszert a kevésbé sikeres, nagyobb pedagógiai odafigyelést igénylő gyerekektől, és a munka világa felé tereli azokat, akik az iskolában nem értek el megfelelő eredményeket.
A kormányfő mindenkit megdöbbentett: a 15 az tizenöt és kész, 2011. március 2. http://nol.hu/belfold/20110302-tankotelezettseg_15_eves_korig 2 Az új közoktatási törvény tervezetének vitaanyaga, 2010. december 3. http://www.budapestedu.hu/felsomenu/hirek/kt_vitaanyag_2010.html 1
Az érveléssel kapcsolatban két alapvető probléma merül fel. Egyrészt, nehezen tartható az az állítás, hogy a 15 éves gyerekek munkavállalásra biztatásával, és ezáltal az alacsonyan képzett munkaerő számának és arányának növelésével élénkíthető a gazdaság. A másik probléma, hogy a kormány az oktatási rendszer, azon belül is a szakképzés színvonalának növelését – amit kiemelt célként kezel – nem érdemi intézkedésekkel igyekszik elérni, hanem a szociális problémákat szorítaná ki az iskolarendszerből. Csapó Benő oktatáskutató a közoktatási törvénytervezet vitaestjén számos konkrét intézkedési javaslatot tett, többek közt többletforrások teremtésére, a pedagógusok bérének emelésére, az óvodai helyek számának növelésére. A legfontosabb szempont mégis az, hogy egy iskolarendszer akkor a legsikeresebb, ha egyenlő esélyt teremt a tanulóknak, csökkentve ezzel a társadalmi különbségeket. 3 Nemcsak az oktatás, hanem az egész társadalmi-gazdasági rendszer teljesítménye romlik, ha 15 éves, képzetlen gyerekek kerülnek ki az iskolákból. Mivel a közoktatási törvény szeptembertől már az alsó tagozatban lehetővé tenné a buktatást, továbbá a törvényhozók kilenc évre bővítenék az általános iskolai oktatást, a rosszul teljesítő, nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek nagy része akár az általános iskola elvégzése nélkül eshetne ki az iskolarendszerből. Orbán Viktor a Széll Kálmán Terv ismertetésekor azt nyilatkozta, a kormány nem tartja „ördögtől valónak”, ha valaki 15 évesen kikerül a munka világába. Ma Magyarországon a munkavégzés alsó korhatára ezzel szemben 16 év. Ez természetesen nem vonatkozik a feketegazdaságra, a rosszul fizetett, nehéz fizikai munkákra – úgy tűnik, jogharmonizáció hiányában ez számítana az egyetlen megélhetőségi lehetőségnek az iskolából kikerülő 15 éves gyerekeknek. Azon túl, hogy a kormány jelenleg nem kínál számukra más alternatívát, egyúttal komoly gazdasági kényszert is teremt, mivel az iskolát elhagyó fiatalok nem rendelkeznek társadalombiztosítási jogosultsággal, nem áll rendelkezésükre diákkedvezmény és a családi pótlék bizonyos része (vagy egésze) sem. Az általános iskolát befejezők jelentős része funkcionális analfabéta,4 ezért nagy a veszélye annak, hogy e fiatalok nem lesznek képesek bonyolultabb szerkezetű szövegek, például egy munkaszerződés megértésére. Ezen kívül más kockázatai is lehetnek annak, ha A tudomány ellent mond Hoffmann Rózsának, 2011. január 26. http://www.fn.hu/belfold/20110126/tudomany_ellentmond_hoffmann_rozsanak/ 4 Orbán lemond a szegény gyerekekről, 2011. március 2. http://www.fn.hu/belfold/20110126/tudomany_ellentmond_hoffmann_rozsanak/ 3
egy 15 éves gyereket teljes mértékben kirekesztenek az iskolából, a legális munka világából vagy a felnőttek felügyeletéből. A szociális ellátórendszer nem fogja tudni megvédeni őket az anyagi, szexuális és egyéb visszaélésektől, amelyeket velük szemben elkövethetnek. A kormány létrehoz Magyarországon egy, a középosztálytól már gyerekkorban leszakadó, munkanélküliekből és alkalmi munkásokból álló réteget, amelynek egyetlen túlélési esélyt a szociális segély jelent majd. Egyértelmű tehát, hogy nincs gazdasági racionalitása a tervezetnek. A Széll Kálmán Tervhez fűzött magyarázatban a kormány a 15 éves korig tartó tankötelezettség tervét annak esélyeként fogalmazza meg, hogy az érintettek szabadon választhassanak az oktatás és a munka között. Mivel nem tűnik biztosítottnak, hogy a munkaerőpiac befogadja a 15 éves gyermekeket, nehéz elfogadni azon kormányzati érvelést is, hogy a 18 év alattiak felelős döntést képesek hozni jövőjükről. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy valóban lehetőségük lesz dönteni: ha ugyanis egy 15 éves gyermeket rossz eredményei vagy magatartása miatt el akarnak tanácsolni egy oktatási intézményből, szeptembertől egyetlen másik iskolának sem lesz kötelező befogadni őt. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke szerint a kormány a pedagógusok kiengeszteléseként hozta létre az intézkedés tervezetét: fizetésemelés helyett leveszi a hátrányos helyzetű gyerekek tanításának terhét a vállukról. Az alku viszont csak első olvasatra tűnhet vonzónak: a 15 éves és idősebb diákok számának csökkenése a középfokú oktatásban tanító pedagógusok jelentős részének elbocsátásával járhat.5 A szakmai véleményezésre bocsájtott oktatási törvénytervezet nem tartalmazta a 15 éves korig tartó tankötelezettséget. Az csak a megszorító intézkedések között szerepel, ráadásul olyan gazdasági alapú érvelésbe csomagolva, amely nem veszi figyelembe a munkaerő-piaci viszonyokat, az iskolából kikerülő gyerekek jövőbeli lehetőségeit. Mindez arra enged következtetni, hogy a kormánynak nem célja a társadalmi egyenlőtlenségek visszaszorítása az oktatási rendszerben. Magyarországon a diákok társadalmi háttere eddig is erősen meghatározta iskolai teljesítményüket, az OECD-országokon belül ná-
15 évre viszik le a tankötelezettséget, interjú Trencsényi Lászlóval, 2011. március 3. http://atv.hu/videotar/20110303_15_ev_re_viszik_le_tankotelezettseget 5
lunk mérték az egyik legjelentősebb eltérést az iskolák teljesítményében, emiatt az iskolák növelték, és nem csökkentették a társadalmi különbségeket. 6 Nem várhatunk szolidaritást egy olyan közösségtől, amely a korai szelekción keresztül a lehető legfiatalabb korban megpróbálja más társadalmi közegbe terelni középosztálybeli és hátrányos helyzetű tagjait. Ezt erősítette meg Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese is, aki egy, az új közoktatási törvényről rendezett vitán (amelyen egyébként a 15 éves korig tartó tankötelezettség még fel sem merült) azt közölte: a középosztálybeli szülők már most is „kivonják” gyermekeiket az „integrációból”. Ennek oka, hogy e szülők nem akarják problémás gyerekekkel teli környezetben, veszélyben tudni gyermekeiket, így az oktatási szegregáció ellen az államnak nem is érdemes küzdenie. 7 Az intézkedés nagyban nehezíti a roma gyermekek társadalmi integrációját is. A roma gyerekek nagy részéről már most is „lemond” az oktatási rendszer azzal, hogy szegregált, rosszabb felszereltségű intézményekbe és kisegítő iskolákba küldi őket, jelentős részben indokolatlanul. Az Oktatáskutató Intézet 2008-as, Liskó Ilona és Fehérvári Anikó által vezetett kutatásából egyértelműen kiderül, hogy még a szegregált, elvileg a gyengébben teljesítő roma tanulók felzárkóztatására szánt oktatási intézményekben is komoly előítéletekkel rendelkeznek a tanárok.8 Zolnay János szociológus 2010-ben publikált szakmai háttéranyaga alapján a roma tanulók 30-40 százaléka most is cigány többségű csoportokban tanul, főleg elkülönült intézményekben.9 Az elkülönítésnek ezt a szakma által elítélt változatát a jelenlegi kormány oktatási tervezete támogatja, illetve ki is egészíti az eltávolítás egy újabb lehetséges módszerével, a 15 éves kort követően.
Zolnay János szociológus szakértői anyaga a Kasszának, 2010. február 16. http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/02/16/10/Zolnay_Janos_szociologus_szakertoi_anyaga_a_Kasszanak. aspx 7 A tudomány ellent mond Hoffmann Rózsának, 2011. január 26. http://www.fn.hu/belfold/20110126/tudomany_ellentmond_hoffmann_rozsanak/ 8 Fehérvári Anikó-Liskó Ilona (2008): Hatásvizsgálat a HEFOP által támogatott integrációs program keretében szervezett pedagógus-továbbképzésekről, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 9 Zolnay János szociológus szakértői anyaga a Kasszának, 2010. február 16. http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/02/16/10/Zolnay_Janos_szociologus_szakertoi_anyaga_a_Kasszanak. aspx 6
A Széll Kálmán Tervből és a közoktatási törvényjavaslatokból a racionális gazdasági és szakmai érvek mellett még egy fontos elem hiányzik: maga a gyermek. Az ENSZ Magyarország által is elfogadott Gyermekjogi Egyezménye az ő érdekeik elsődlegességét hangsúlyozza. A közoktatási törvénytervezet és a megszorító intézkedések azonban kizárólag az iskolarendszer (a „tehetséggondozás”), és az állam teljesítőképességére (az oktatással kapcsolatos költségek csökkentésére vagy a korai munkába állásra) vannak tekintettel. Egy oktatási reformot ígérő intézkedéscsomagtól azonban joggal várhatnánk el, hogy a gyermek érdekét állítsa a középpontba.
