Aranyigazságok - ősbölcsességek
1.
Amit nem adhatsz, ne vedd el
2.
Könnyű a máséból adakozni
3.
Az ábrándozás az életmegrontója
4.
Jobb éhen lefeküdni mint adósságra virradni
5.
1 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ajándék megvakítja a bírót
6.
Nincs savanyúbb az alamizsnakenyérnél
7.
A nagy alázat – gyalázat
8.
Egy rothadt alma száz jót elront
9.
Ki álmokra épít, árnyék után kapkod
10.
2 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Mindennek jó lenni, csak anyának nem
11.
Nincs rossz meny, csak rossz anyós
12.
Nincs olyan nyomorult ember, aki ártani ne tudna
13.
Az árvát az ág is húzza
14.
Asszony gyermek nélkül – fa gyümölcs nélkül
15.
Két asszony egy fedél alatt, kirúgják mind a négy falat
3 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
16.
Konyha asszony nélkül – lakat kulcs nélkül
17.
Ne higgy az asszonysírásnak
18.
Az átok olyan mint a fejedre visszaesett kő
19.
Aki sokba avatkozik, egyiknek sem tesz eleget
20.
Ha bekopogtat a baj, gyakran elillan a szeretet
4 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
21.
Ne nevess a más baján
22.
Kis bajból idővel nagy baj lehet
23.
Bajbarát nincs, csak borbarát
24.
A moly a ruhát, a bánat a szívet rongálja
25.
Nembánomból lesz a bánom
26.
5 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Egy rossz barát többet is elronthat
27.
Új barátért el ne hagyd a régit!
28.
Mindennek barátja, mindennek bolondja
29.
Úgy légy másnak barátja, hogy magadnak ellensége ne légy
30.
Aki a legjobb barátod, az a megrontód
31.
6 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Hamis barátság sok rossz okozója
32.
Aki a más baján örül, azzal ne barátkozz
33.
Elvesztett becsületet nehezebb visszaszerezni mint elvesztett vagyont
34.
A béka is hét évig mázott a fára, mégis leesett
35.
A béke szüli a pénzt, a pénz a háborút
36.
A békétlen ember olyan mint a kígyó, mely elefántot akar lenyelni
7 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
37.
Hitvány kereset a besúgás
38.
Beszéddel nem lehet disznót nevelni
39.
Aki sokat beszél, sokat hibázik és sokat hazudik
40.
A betegség hamar jő és későremegyen
41.
Rossz bicska nem vész el
8 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
42.
Sírnál késő a bocsánat
43.
Bolond, aki jobban táncol mint ahogy tud
44.
Kérkedik eszével a bolond, s nincs aki meghallgassa
45.
Bolondnak nincs törvénye
46.
Ha te csinálsz bolondságot, miért vádolod a világot?
47.
9 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Hol a bor az úr, ott az ész koldulni jár
48.
Hasztalan a borsót a falra hányni
49.
Aki verekedni akar, könnyen talál botot
50,
Aki bottal köszön, annak doronggal felelnek
51.
Nincs olyan bölcs, akit a bor meg nem bolondít
52.
10 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Búcsújárás pénzpazarlás
53.
Minden jóllakásnak megvan a böjtje
54.
Aki búsul, nem újul
55.
Buta embernek butább a gyereke
56.
A buta ember, ha jót akar is, megsérti a másikat
57.
A búzát ne vesd az út szélére
11 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
58.
A búza kipusztul, de a konkoly megmarad
59.
Bűnös ember a falevél rezgésétől is megijed
60.
A büszkeség butaság
61.
Cifra külső – rongyos belső
62.
Nyakas a cigány is, amikor akasztani viszik
12 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
63.
Cigánybecsület olyan mint a szalmatűz
64.
Civódás – méreg
65.
Nem nehéz kitűnni a csacsik közül
66.
Ide csöpp, oda csöpp, végül semmi sincs
67.
Főtt tojásból nem lesz csirke
13 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
68.
Csizmadiának lukas a cipője
69.
Későn jövőnek csont az ebédje
70.
Csúf leánynak minden tükör rossz
71.
A részeg asszonynál, mocskos papnál nincs csúnyább
72.
Aki szemedbe dicsér, hátad megett gyaláz
73.
14 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Nagy dicséret és hazugság egy fának az ágai
74.
Ha a disznónak szárnya volna, a legjobb madár volna
75.
Hessel nem lehet legyet fogni
76.
Aki sokat magyaráz, keveset dolgozik
77.
Kinek semmi dolga, akassza fel magát!
78.
15 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ha nagyon feszíted, elszakad a drót is
79.
Aki ebbel lakik, ebbé kell válnia
80.
Ha sok asszony főzi, elromlik az ebéd
81.
Ebül szerzett vagyon ebül vész el
82.
Ki mindig az eget nézi, könnyen a kútba esik
83.
Mit ér a kincs, ha egészség nincs
16 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
84,
Egynek még sírni is szaporátlan
85.
Még a fának is rossz egyedül lenni
86.
Az egyetlen gyermek akasztófára való
87.
Éhes embernek mindig kenyéren jár az esze
88.
Hamar meghal, ki korán kezd élni
17 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
89.
Nincs olyan kicsiny ellenség, ki ne tudna ártani a leghatalmasabbnak is
90.
Halál utáni elismerés: döglött lovon aranypatkó
91.
Olcsó az ember, ahol sok van
92.
Ki magasan repül, nagyot esik
93.
Aki erejében bízik, erőtlen
18 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
94.
Többet öl meg a rendetlen eszem-iszom mint a kard
95.
Nem jó fejjel rohanni a falnak
96.
Talál a farkas okot, ha bárányt akar enni
97.
A farkasa szőrét hullatja, de a természetét nem
98.
A fecsegés öl
99.
19 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Haragosod kezében a gyufaszál is fegyver
100.
Egyszer mond a nőnek, hogy szép és az ördög sokszor emlékezteti rá
101.
Aki a fejét lefelé tartja, az rossz ember
102.
Elveszett fejszének vesszen a nyele
103.
Ki mitől fél, attól nem mentődik
104.
20 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Soktól fél az, akitől sokan félnek
105.
Amit legjobban féltesz, azt veszted el
106.
Mindennek megvan a maga férge
107.
Galád madár, mely a fészkét rondítja
108.
Rossz fiú apja koporsójának utolsó szöge
109.
Utcán fodros, otthon rongyos
21 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
110.
A fösvény duplán költ, a rest kétszer fárad
111.
A fösvény mindig szűkölködik
112.
A gaz magától is megterem
113.
Henyélő gazdának álmos a bérese
114.
A gazdagság sok kevélyt és sok bolondot csinál
22 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
115.
Rossz gazdaasszony, akinek nincs dolga
116.
Kunyhó kis gond, palota nagy gond
117.
Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság
118.
A gond idő előtt megvéníti az embert
119.
A ki nem mondott gondolatok meg nem született gyerekek
120.
23 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Kis gondatlanság nagy bajt okoz
121.
Gonosz eredtnek gonosz a vége
122.
Gonosz nyelv nagy tüzet gyújthat
123.
Gonosz társaságban elromlik a jóerkölcsű
124.
Ki gonosznak kedvez, a jónak árt vele
125.
24 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Az anyai gőg sokszor leánygőg is
126.
A Duna vize se mossa le az emberről a gyalázatot
127.
Gyámoltalan nem tud boldogulni
128.
Aki egyben bűnös, gyanús az másban is
129.
A gyáva a veszély előtt, a bátor utána ijed meg
130.
A gyáva a nyulat is oroszlánnak látja
25 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
131.
A kegyetlenség a gyávák fegyvere
132.
Gyermek előtt ne vágd el a macska farkát
133.
Kés, villa, olló nem gyerek kezébe való
134.
Nem jó a gyereket szabadjára ereszteni
135.
Véka alá teszi az égő gyertyát
26 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
136.
Jó gyermek, szép öregasszony nincs
137.
Aki sebesen megy, keveset halad
138.
Háború után sok a vitéz
139.
Halni készül, akinek már minden mindegy
140.
ha folyton hátranézel, nem haladsz előre
27 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
141.
A halál egy percig rossz, az élet meg végig
142.
Még a halál sem biztos
143.
Aki hallgat, magára hallgat
144.
Halogatásnál könnyebb nincs, de rosszabb sincs
145.
Hamar kezdi, hamar unja
146.
28 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Hamar munka ritkán jó
147.
A hamis ember nem néz más szemébe
148.
Egy hamisan jött pénz száz igazat elhajt
149.
A harag rossz tanácsadó
150.
Harag vége bánat kezdete
151.
29 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Irigyed röntgenszemmel vizsgál mindig
152.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél
153.
Hátul a harcban, elöl a zsákmányban
154.
Mikor kettő veszekszik, a harmadik nyer
155.
Inkább a has fakadjon mint az étel maradjon
156.
Ha üres a hasad, ne kérj tőle tanácsot
30 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
157.
Tudatlan hatalmas mindenkinek ártalmas
158.
Többet hátra mint előre
159.
Sok ház ég belül, de nem látszik kívül
160.
Ugyanaz az ország nekem haza, neked börtön
161.
A gyors házasodás gyakran hamar válás
31 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
162.
A házasság zsákbamacska
163.
A házasság a szerelem sírja
164.
A házasságban csak az első harminc év nehéz
165.
Aki hazudik, az lop is
166.
Aki a hazugot védi, maga nagyobb hazug
167.
32 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
henyélés a gonoszság gyökere
168.
Vajúdnak a hegyek, s szülnek egy egeret
169.
Kicsi hiba nagy galiba
170.
Saját hibád nem látod, de a másét megtalálod
171.
A rossz hír szárnyon jár, a jó alig kullog
172.
33 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
A rossz hírt hozó olyan mint a vészmadár
173.
Aki hamar hisz, megcsalt ember az
174.
Ki hitelbe vásárol, kétszer fizet
175.
Ki nem tudja, mi a hivatása, szerencséjének előre a sírját ássa
176.
A hízelgés jó csengésű hamis pénz
177.
Ne higgy a kétszínűeknek s a hízelgőnek
34 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
178.
Minél hiúbb az ember, annál tudatlanabb
179.
Hiába mosdik a holló, úgyis fekete
180.
Holtig csak eltengődik az ember
181.
Akkor mondjad hopp, mikor átugrottad az árkot
182.
Az idő eljár, senkire sem vár
35 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
183.
Ki ifjú korában veszteget, öreg korában veszteget
184.
Mindig az a leghangosabb, akinek nincsen igaza
185.
Behunyt szemmel nem leget igazat látni
186.
Igazság, csak sok benne a gazság
187.
Ez a világ sokat ígér, keveset ad
36 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
188.
Ígéret bolondnak öröm
189.
Más ingét ne vedd magadra
190.
Az írástudatlan olyan mintha vak volna
191.
Aki irigy, azt megeszi a mirigy
192.
Az irigy ember mindenkiét kívánja
193.
37 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Kinek nincs istene, embere sincs
194.
Addig igyál, amíg tudod, mit beszélsz
195.
Ne igyál előre a medve bőrére
196.
Az ital öl, butít és nyomorba dönt
197.
Mindig az jajgat, akinek a legtöbb van
198.
38 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Aki hagyja a jármot a nyakára tenni, méltó rá, hogy viselje
199.
Aki nem játszik, sem nem nyer, sem nem veszít
200.
Lesz még így se és úgy is jó lesz
201.
Ami jó, hamar eltelik, de a rossz megmarad
202.
Akik folyton éreztetik, hogy jók, azok a legkiállhatatlanabb emberek
203.
Kevés jó és sok rossz kijut minden napra
39 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
204.
Jóból is megárt a sok
205.
Jót a jóért nem fizetnek
206.
Aki jobbat keres, rosszabbat kap
207.
Jobb a jónak ellensége
208.
A jóllakott ember nehezen érti meg az éhes embert
40 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
209.
Örülök jöttödnek, de jobban mentednek
210.
Ha több a költség mint a jövedelem: kész veszedelem
211.
Ha a jövendőt tudnák, kevesebbet hibáznánk
212.
Sok kacagásnak sírás a vége
213.
Ha a kácsa a víz alá merül: vagy beborul vagy kiderül
41 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
214.
A kákán is lehet göcsöt, csomót, göböt találni
215.
Minden kakas úr a maga szemétdombján
216.
Bolond, aki más kalappal köszön mint amilyen van neki
217.
Ritka madár szereti a kalitkát
218.
Töltött kamra is kiürül egyszer
219.
42 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Más kanalával nem lehet jóllakni
220.
Kaparj kurta, neked is jut
221.
Aki kapja, marja
222.
Többe kerül a káposzta mint a hús
223.
A kapzsi mindig szűkölködik
224.
43 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ha adod a kisujjad, kérik a karod
225.
Kár után késő a bánkódás
226.
Mindenki a saját maga kárán okul
227.
Aki más kárán örül, nem marad büntetlenül
228.
Két dudás egy csárdában nem fér meg
229.
Sokszor a káros többet vétkezik mint a tettes
44 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
230.
Kártya, kocsma – kereseted ostroma
231.
Ne légy katolikusabb a pápánál
232.
Baj a várban bízni, s nem a katonában
233.
A kecske sem megy a vásárba, de viszik
234.
Kecske nem való kertésznek
45 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
235.
Kinek kedve nincs, annak egy csepp esze sincs
236.
Keserű a kegyelemkenyér
237.
Hurka, kolbász mit sem ér, ha nincsen hozzá kenyér
238.
Kérni nem szégyen, de lopni igen
239.
Kérdés nélkül szégyen a felelet
240.
46 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ki sokat kérdez, nem szívesen ad
241.
Keresd meg a kerek erdő négy sarkát
242.
A kerék le is, fel is
243.
Aki keres, az kereskedő
244.
Ahol nincs, ott ne keress
245.
47 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Mindenkinek megvan a maga keresztje
246.
Késedelem késedelmet szül
247.
Keserves anyának keserves gyermeke
248.
Aki későn lesz, semmivel nem lesz készen
249.
Kétségbeesettel nem jó tréfálni
250.
Ha kettő elégséges, a harmadik fölösleges
48 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
251.
Nagy úrnak a szolgája is kevély
252.
Ki nem éri be kevéssel, annál a sok könnyen vész el
253.
A sok kéz áldás, a sok száj átok
254.
Más kezével csak a tűzben jó piszkálni
255.
Ki rosszul kezdi, rosszul végzi
49 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
256.
Az kiabál, akinek a háza ég
257.
Kicsi korban kezdik a bűnt
258.
Könnyebb valakit kicsúfolni mint felruházni
259.
Kit a kígyó megmart, még a gyíktól is fél
260.
Ki sokat kíván, kevesebbet sem kap
50 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
261.
Kívül mézes, belül vészes
262.
Kocsma az otthona, s otthona a cirkusza
263.
Egy koldustarisznyából kettőt ne csinálj
264.
Koncon vesznek össze a kutyák
265.
Ki korán kel, az egész nap álmos
266.
51 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Vegyülj a korpa közé, s megesz a disznó
267.
Koszos malac vakarózik
268.
Akár fejjel mész a kőnek, akár a követ vered a fejedhez: mindegy
269.
Ha üvegből van a házad, ne dobálózz kővel
270.
Régi kölcsön sem ajándék
271.
52 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ne kérd kölcsön, amit otthon találsz
272.
Kölcsönkért tárggyal ne dicsekedj
273.
Lustának, nemakarónak a könnyű is nehéz
274.
Hiába köpsz fölfelé, úgyis rád esik vissza
275.
Rossz ház, melyben köpönyeg kell az eső ellen
276.
Köszönömmel a padlás is tele van
53 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
277.
A kövérség betegség
278.
Mit éra kút, ha veder nincsen
279.
Ha ő a kútba ugrik, te is utána ugraszt
280.
Ne köpj a kútba, melyből innod kell
281.
Amelyik kutya ugat, az nem harap
54 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
282.
Rossz kutya az, amelyik a gazdáját ugatja
283.
Magad ugass, ha kutyád nincsen
284.
Kóbor kutyának árokszél a szállása
285.
Ha a kutyát nem uszítják, nem ugat
286.
Tégy jót a kutyával s megugat érte
287.
55 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Kutyavilág – szűk esztendő
288.
Haláláig küzd, küszködik az ember
289.
Aki a lábujjára emelkedik, az nem áll sokáig
290.
Lakó kitúrja gazdáját
291.
Lakva ismerni meg egymást
292.
56 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Minden lánc olyan erős mint a leggyengébb szeme
293.
Minden látszat csal
294.
Ha a lány húszéves koráig válogat, azután várogat
295.
Légvárak építőinek mindig van építőanyaguk
296.
Vígan él a legyecske, míg bekapja a fecske
297.
A rossz lelkiismeret súlyos teher
57 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
298.
Visszaforgatni az idő kerekét
299.
Levegőből nem lehet megélni
300.
Más lopja el a libát, s rám kenik a hibát
301.
Ha úgy volna zsírom, ahogy lisztem sincs, főznék valamit
302.
Jó ló vagy megvakul vagy megsárgul
58 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
303.
Mindig azt a lovat ütik, amelyik jobban húz
304.
Látatlanul vesznek lovat
305.
Aki lop, a híre kop
306.
Lopott lovon nem lehet túl messzi menni
307.
A lusta az ülésben is elfárad
59 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
308.
A lustaság a legnagyobb betegség
309.
Feneketlen zsákba tömni a pénzt
310.
Ma nekem, holnap neked, de sorsod el nem kerülheted
311.
Aki ma veled, holnap ellened
312.
A rossz mag mindenütt megterem
313.
60 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
A magányos fát a gyenge szél is kidönti
314.
A magányosság rossz tanácsadó
315.
Minden szűkeszű ember makacs
316.
A makrancos vagy megszokik vagy megszökik
317.
Aki más szájával eszik, éhen marad
318.
61 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ami a másé, az nem a tied
319.
Másét keresi, magáét veszti
320.
Aki másnak rossz időt kíván, maga esik belé
321.
Aki mást akar megcsalni, sokszor magát csalja meg
322.
Ami rajtad van, ne kend másra
323.
Nyomorult dolog másra támaszkodni
62 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
324.
A medve sem táncol jóvoltából
325.
A jó embert könnyen becsapják, mert mindenkiben megbízik
326.
Könnyebb megszerezni mint megtartani
327.
A mennyország kapuja közvetlen a polokra nyílik
328.
A méreg kóstolástól is megárt
63 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
329.
Aki sokat mérgelődik, hamar megöregszik
330.
A mérték betelt
331.
Mértéktelenség több embert viszen el, hogysem a fegyver
332.
Ki minek nem mestere, hóhéra annak
333.
Ki minek mestere, annak tolvaja
64 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
334.
Könnyebb mézzel legyet fogni mint ecettel
335.
A mór megtette kötelességét, a mór mehet
336.
Nem mind őszinte, aki rád mosolyog
337.
Gyors, fuser munka ritkán jó
338.
A muszáj nagy úr, de a nincsen még nagyobb
339.
65 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Fegyverek közt a múzsák hallgatnak
340.
Ami hamar készül, az hamar is romlik
341.
Nádra támaszkodik, aki hálára számít
342.
Ki nagyra nem tör, kicsit sem ér el
343.
Ne dicsérd a napot felkelte előtt
344.
66 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ahova a nap nem süt be az ablakon, bemegy az orvos az ajtón
345.
Néma mondja, süket hallja
346.
Nemakarásnak nyögés a vége
347.
Aki sokat nevet, keveset gondolkodik
348.
Nevető menyasszony, síró asszony
349.
Kinek ma nincs, holnap sincs
67 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
350.
A nőtlen emberek mindig kitűnő férjek
351.
A nyavalya lóháton jön, s gyalog megy
352.
A nyomorúság körülfog, az éhség egyenest neked ront
353.
Aki két nyulat hajt, egyet sem ér el
354.
Ha nem szóltál volna, okos maradtál volna
68 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
355.
Szapora beszéd ritka okosság
356.
Két okos sose fér össze
357.
Égő tűzre nem jó olajat önteni
358.
Ne keltsd fel az alvó oroszlánt
359.
Ne dugd az orrodat más fazekába
360.
69 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
A döglött oroszlánt a szamár is rúgja
361.
Orvos előtt káros a titkolózás
362.
Egészséges embernek nem kell orvosság
363.
Csak ostobák mérik árnyékával az embert
364.
Minden ökör maga viszi a bőrét a vásárra
365.
70 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Öndicséret bűzlik
366.
Ki önfejű, megjárja
367.
Serény az ördög a maga dolgában
368.
Ott az ördög, ahol a legkevésbé várják
369.
Ha ördög a cimborád, ördöggé kell válj
370.
Ne fesd a falra az ördögöt, mert megjelenik
71 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
371.
Ritka öreg morgás nélkül
372.
Az öregség mindennapi betegség
373.
Sír az örökös, de nevet a lelke
374.
Korai öröm késő bánat
375.
Az örömök feledésbe mennek, a bánatok soha
72 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
376.
A nagy örömtől is meg lehet halni
377.
Két szék között a pad alá esik
378.
Gyengék fegyvere a panaszkodás
379.
Nem mindig papsajt, egyszer-egyszer papszar is
380.
Kevesebb pardon, több vigyázat
73 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
381.
Patikába nyalakodni ne menj
382.
Peches ember ne menjen a jégre
383.
Ne nevess pénteken, hogy ne sírj vasárnapon
384.
A pénz nem boldogít
385.
A pénz lehet sok vagy kevés, de sohasem elég
386.
74 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
A pénz oda szalad, ahol sok van
387.
Pénzért anyát lehet venni
388.
Ha a pénz fut előled, ne hajszold, mert tovább gurul
389.
Ember pénz nélkül, vak bot nélkül
390.
Hiába van igazad, ha nincs pénzed
391.
75 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ne költsd el előbb a pénzedet mint mielőtt megszereznéd
392.
A pénz kormányozza a világot
393.
Pénzt vesztegető nem bölcs
394.
Peres ember ügyvédre keres
395.
A pénznek nincsen szaga
396.
Pipát s feleséget nem jó másra bízni
76 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
397.
A pletykás asszony száját csak a föld csukja be
398.
Pirulj pofa, jó a potya
399.
Könnyű pohár mellett vitézkedni
400.
Bízd papra hited s ügyvédre hited: a pokolban megleled helyed
401.
A pokol feneke jószándékkal van kirakva
77 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
402.
Könnyebb kikerülni a posványt mint kivánszorogni belőle
403.
Sok a purdé, s mind rongyos
404.
Puskával nem jó játszani
405.
Hamar lejár a pünkösdi királyság
406.
Jobb soványan szabadnak mint kövéren rabnak
407.
78 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Aki mást rágalmazz, magát jól megnézze
408.
Jót remélünk, rosszat érünk
409.
Részeg ember királynak hiszi magát
410.
Ne rázd a rongyot, ha módod nincs
411.
Egy rossz száz jót is megronthat
412.
79 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Rosszat a gyermek is tud csinálni
413.
Minden családban szokott egy rossz lenni
414.
Aki másnak akar rosszat, magának árt
415.
Rossz ember rosszat gondol
416.
Rossz kéz mindenre kész
417.
Rossz szomszédtól vizet se hordj
80 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
418.
Rossz ember, ki mással szembe nézni nem mer
419.
Rühöstől ne kérj kucsmát
420.
Szép csizmán is csúnya a tegnapi sár
421.
Dögre jön a keselyű
422.
Könnyű sebet ejteni, de nehéz gyógyítani
81 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
423.
Semleges ember örökké csak semmi ember
424.
Semmiből nem lesz valami
425.
Akinek senkije sincs, senkire se számíthat
426.
A siker nem szerez barátokat az embernek
427.
Mindenki megássa a maga sírját
82 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
428.
sírva vigad a magyar
429.
Egyszer történik meg, ami soha nem volt
430.
Sok semmiből sem jó
431.
Szegény sors az, amelynek irigye sincsen
432.
Leghamarabb terjed, amit az ember fülébe súgnak
433.
83 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Suszter maradjon a kaptafánál
434.
A galamb nem repül a szádba sülve
435.
A száj is fegyver
436.
Ki másnak jótéteményéből él, elvesztette a szabadságát
437.
Annak jár a szája, kinek hallgatnia kéne
438.
84 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Nincsen olyan szakács, aki mindenki szája íze szerint tudna főzni
439.
Sok szakács elsózza a levest
440.
A szamár a királyt is megrúgja
441.
Ott szakad a madzag, ahol vékony
442.
Szalmaláng fellobban, d hamar oda is van
443.
Szamárnak, ha jól megy dolga, a hegyre megy
85 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
444.
Egyik szamár tetszik a másiknak
445.
Kibújik a szeg a zsákból
446.
A szegény fog madarat, de a gazdag eszi meg
447.
A szegény dolgozik, a gazdag jól él
448.
Kevés kell ahhoz, hogy az ember szegény legyen
86 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
449.
Szegénynek lenni nem bűn, de nem is érdem
450.
Szegény ember vízzel főz
451.
Szegény embernek sem rokona, sem barátja
452.
Szegény embernél minden vakra megy
453.
Szegény embert még a kutya is vadabbul ugatja
87 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
454.
Szegény lányból könnyen lehet vénlány
455.
A szegénységet és köhögést titkolni nem lehet
456.
Addig rakod a szekered, míg eldől
457.
Szél ellen nem jó menni, se pisilni
458.
Minél nagyobb a személy, annál nagyobb a veszély
459.
88 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Minél szentebb, annál szemtelenebb
460.
Míg az istenhez érsz, megesznek a szentek
461.
Ki semmit nem szenvedhet, menjen ki a világból
462.
Minden szépnek, jónak van rágó férge
463.
A szerelem sötét verem
464.
89 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ki mást szid, maga vétkes
465.
Nem lehet két úrnak szolgálni
466.
Ki mihez szokott, nehezen hagyja el
467.
Savanyú a szőlő, ha nem érjük fel
468.
Csak addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér
469.
Elvégzett dolgoknak nem kell tanács
90 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
470.
Ha tanácsot soktól kérsz, jó útra nehezen térsz
471.
Holtig tanulsz, mégis bután halsz meg
472.
Ne siess, nem kerget a tatár
473.
A tehetetlen ember káromkodik
474.
Pompás temetés pénzvesztegetés
91 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
475.
Inkább egyedül élj mint békétlen asszonnyal egy fedél alatt
476.
Csak az titok, amit a halott tud
477.
Ki a tolvajt védi, maga nagyobb tolvaj
478.
Mindegy ki halt meg, csak a torában jóllakjál
479.
Sok törvény sok örvény
480.
92 / 93
Aranyigazságok - ősbölcsességek
Ne nézz sokat a tükörbe, mert ördögöt látsz
93 / 93