Amit az új Ptk.-ról egy szakszervezeti tisztségviselőnek feltétlenül tudnia kell
A jogi személyekre vonatkozó általános és az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben
Budapest 2013. november
1
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................ 5 A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE ............................................................................................... 8 A létesítés szabadsága ............................................................................................................... 8 A létesítő okirat ......................................................................................................................... 9 A jogi személyek nyilvántartása .............................................................................................. 14 A jogi személy létesítésének érvénytelensége ......................................................................... 15 AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY ................................................................................. 17 A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE .......................................................... 21 A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala ..................................................... 21 A jogi személy ügyvezetése .................................................................................................... 27 A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése ................................................................................... 35 A jogi személy képviselete ...................................................................................................... 39 A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága ............................................................. 41 A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI ................................ 44 A jogi személy törvényességi felügyelete ............................................................................... 44 A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata .......................................................... 44 Állandó könyvvizsgáló ............................................................................................................ 46 A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE .................................................................................................. 48 Átalakulás, egyesülés, szétválás .............................................................................................. 48 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése ........................................................................... 53 A PTK. HATÁLYBALÉPÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ........ 57
2
BEVEZETÉS Az Országgyűlés 2011-ben megalkotta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, s egyidejűleg hatályon kívül helyezte az 1989. évi II. törvényt, illetve a közhasznú szervezetekről szóló 1997-es törvényt és újraalkotta a régi Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásának részletes szabályozását a 2011. évi CLXXXI. törvény végezte el. A 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civiltörvény) megszüntette a társadalmi szervezet kategóriáját, s helyette a fő kategóriaként bevezette a civil szervezetet, s ezen belüli kategóriaként szabályozta az egyesületet. A civiltörvény szerint az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira, a szövetségre, a pártra, a szakszervezetekre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületekre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A régi Ptk. 2011-es módosítása lényegében fenntartotta a korábbi egyesületi szabályozást, de erősítette az állami törvényességi felügyeletet és kiterjesztette a végelszámolási és a fizetésképtelenségi előírásokat az egyesületekre is. Ugyanakkor a civiltörvény az egyesületekre nézve több olyan új szabályt is bevezetett, amelyet a gyakorlatban nem lehetett alkalmazni. Ilyen pl. az a szabály, hogy ha egy egyesületnek legalább két jogi személy tagja van, úgy szövetséggé kell átalakítani. Ezen hibák kiküszöbölése érdekében a 2012. évi XXXVIII. törvény jelentősen módosította a civiltörvény előírásait és pl. megszüntette a szövetségekre vonatkozó rendelkezést. Az egyesület körében az új Ptk. nem rendelkezik az egyesületi szövetségekről. Az egyesületnek ugyanis nemcsak a természetes személyek, de a jogi személyek is tagjai lehetnek, ezért egyesület is beléphet másik egyesületbe és lehetséges olyan egyesület is, amely kizárólag jogi személy tagokból áll, esetleg valamennyi tagja egyesület. E szabályok miatt az egyesületi szövetség külön kezelésére nincs szükség. Ettől függetlenül a civiltörvény ismeri az egyesületi szövetség kategóriáját, így tehát egyesület a jövőben is működhet szövetségként (szövetség elnevezéssel). A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: új Ptk.) széleskörűen került szabályozásra a jogi személy általános része, ezért több olyan kérdés, amely korábban valamilyen módon az egyesületi jogban volt szabályozva, most a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közé került. Ilyen különösen a névhasználat, a székhely, a nyilvántartási kérelem benyújtása, a létesítés érvénytelensége, az esetleges felügyelőbizottság és állandó könyvvizsgáló szabályozása, a törvényességi felügyelet, a határozatok bírósági felülvizsgálata, valamint a belső szervezeti egységek ugyancsak esetleges származékos jogképességének biztosítása. Tekintettel arra, hogy a szakszervezet a civiltörvény szerint nem más, mint az egyesület egy speciális formája, a szakszervezetekre vonatkozó Ptk.-beli rendelkezéseket a jogi személyek általános szabályai és az egyesületekre vonatkozó különös rendelkezések között kell keresni. Az új Ptk. 2014. március 15-ével lép hatályba, így a szakszervezetek sem mellőzhetik az új szabályok megismerését. Ez azért is elengedhetetlen, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény kifejezetten rendelkezik a jogi személyek, ezen belül az egyesületek (s így a szakszervezetek) feladatairól az új Ptk. hatályba lépésével kapcsolatban. Ennek értelmében az új Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló szakszervezet az új Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály-módosítással 3
egyidejűleg köteles az alapszabály mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak. Nem kell módosítani az alapszabályt csak abból az okból, hogy az tartalmazza a szakszervezet alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az új Ptk. és az alapszabály tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban az alapszabály egyéb okból módosul, a szakszervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. A szakszervezet alapszabálya módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. Az alapszabálynak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. A szakszervezet az alapszabály módosításáig, illetve legkésőbb 2016. március 15-ig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy a szakszervezet már ezt megelőzően módosítsa az alapszabályát. Jelen kiadványunk célja az, hogy a szakszervezetek számára - az új Ptk-nak a szakszervezetekre alkalmazandó szabályainak ismertetésével - megkönnyítsük az új szabályokra való átállás folyamatát. Mint korábban említettük, a Ptk. a szakszervezetekre vonatkozóan speciális szabályokat nem tartalmaz, ugyanakkor a szakszervezetek kötelesek mind a jogi személyekre vonatkozó általános szabályoknak, mind az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezéseknek eleget tenni. E szabályok megismerése érdekében kiadványunkban szerepeltetjük az új Ptk-nak a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseit (félkövér betűvel jelölve), az egyesületekre vonatkozó speciális szabályokat (félkövér dőlt betűvel jelölve). Az áttekinthetőség érdekében az egyesületekre vonatkozó rendelkezéseket nem különállóan, hanem a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közé beillesztve szerepeltetjük. Az egyes szakaszokhoz kapcsolódóan törekedtünk arra, hogy bemutassuk azokat a pontokat, amelyek újak az új Ptk-ban a régi Ptk-hoz, illetve helyenként a gazdasági társaságokról szóló törvényhez (Gt.) képest. Ehhez a Ptk. Fordítókulcs című kiadvány (Gadó Gábor-Német Anita-Sáriné Simkó Ágnes, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013.) ide vonatkozó részeit használtuk fel (normál betűvel jelölve). A változások bemutatásán túl fontosnak tartottuk a jogszabályi rendelkezések bizonyos mértékű magyarázatát is, melyhez a “Polgári Jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára, 2013” (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013, szerkesztette dr. Petrik Ferenc) című kiadvány vonatkozó részeit használtuk fel az egyes szakaszokhoz kapcsolódóan (dőlt betűvel jelölve). Az új Ptk. kommentárjának felhasználásánál törekedtünk a tartalom érintetlen továbbadására, azonban annak szövegét bizonyos helyeken rövídítettük, szerkesztettük elsősorben annak érdekében, hogy a jogszabályi hivatkozások, a kifejezetten jogászokat érdekelhető megjegyzések, vélemények, illetve jogi szakkifejezések ne nehezítsék a nem jogász olvasók számára a szöveg olvasását.
4
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3:1. § [A jogi személy jogképessége] (1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. (2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. (3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. (4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis. (5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. A Ptk. a korábbival tartalmilag azonos módon határozza meg a jogi személy definícióját. A jogi személy jogképessége továbbra is ún. abszolút jogképesség, vagyis kiterjed minden olyan jogra és kötelelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Az új Ptk. kimondja a típuskényszert, ami azt jelenti, hogy jogi személy kizárólag törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. A korábbihoz képest új a szabályozásban, hogy a Ptk. meghatározza azokat az általános kritériumokat (saját név, székhely stb.) amelyek a jogi személyiség velejárói. A jogi személy nevére vonatkozó általános szabályok nem változtak, tehát továbbra is elvárt, hogy ennek a névnek más szervezet nevétől jól megkülönböztethetőnek kell lennie, utalni kell a jogi személy szervezeti formájára, illetve meg kell felelnie a magyar helyesírás szabályainak. Kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága dönt a név helyességéről, illetve bizonyos történelmi képzeteket keltő név esetleges használhatóságáról. Továbbra is tilalmas történelmünk kiemelkedő alakjai családnevének használata, kivéve, ha valakinek a családneve megegyezik valamelyik magyar történelmi alak nevével A jogi személy elérhetősége elengedhetetlenné teszi, hogy saját székhelye legyen. Az Európai Unió gyakorlatának megfelelően székhelynek alapvetően az ügyintézés helye jelölhető meg. Tekintettel arra, hogy a jogi személy főszabályként korlátolt felelősséggel rendelkezik, ezért pontosan tudni kell azt a vagyont, amelynek tulajdonosává válik, s amely fölött semmiféle rendelkezési joga sem alapítóinak, sem tagjainak nem lehet. A szervezetet működtetni kell, illetve harmadik személy felé meg kell jeleníteni. Ezért rögzíti azt az új Ptk., hogy a szervezetnek saját ügyvezetéssel, illetve képviselőkkel kell rendelkeznie. Jogi személy csak törvényben meghatározott típusban működhet. Az alapvető típusokat maga az új Ptk. sorolja fel, amelyek a következők: egyesület, alapítvány, egyesülés, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, közkereseti társaság és szövetkezet. Jogi személyt bármely más törvény is létrehozhat.
5
3:63. § [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az új Ptk. az egyesületnek 3 ismérvét fogalmazza meg: az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. A régi Ptk. tartalmazza az önkéntesség, az önkormányzatiság és a tagok tevékenysége szervezésének követelményét is, de nem rendelkezik a cél tartósságáról és folyamatos megvalósításáról. Az egyesületnek nyilvántartott tagsága van, bár a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Egyesület tagság nélkül nem lehetséges - a tagsági jogviszony nélküli tömegmozgalom nem tekinthető egyesületnek. Minden egyesületnek tagnyilvántartással kell rendelkeznie. Az egyesületnek legalább 10 taggal rendelkeznie kell, mégpedig nemcsak az induláskor, hanem általában az egyesület működése alatt is. Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. 3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A jogi személy tartozásaiért való helytállási kötelezettség általános jelleggel való kimondása újdonság az új Ptk.-ban. Eddig ilyen szabályozás csak a gazdasági társaságok egyes formáinál (kft., rt.) volt. Fő szabályként a jogi személy tartozásaiért a jogi személynek van elkülönült, önálló helytállási kötelezettsége. Az új szabályozás ugyanakkor általános jelleggel, minden jogi személyre kiterjedően “áttöri” a korlátolt felelősséget, amikor kimondja, hogy ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A törvény nem részletezi, hogy milyen magatartások esetén tekinthető megvalósultnak a korlátolt felelősséggel való visszaélés. Az új Ptk. mindegyik társasági formát, így a közkereseti és a betéti társaságot is jogi személlyé tette. A jogi személy egyik lényeges ismérve, hogy helytállási kötelezettsége saját vagyonára korlátozódik. Ezt rögzíti az új PTk., amikor kimondja, hogy a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, a tagok, illetve az alapítók a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. A jogi személy korlátolt felelősségével való visszaélés elkerülése érdekében a Gt. korábban is kimondta, hogy nem hivatkozhat korlátozott felelősségre az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A Gt. a 6
visszaélések lehetséges formái közül az egyik legfontosabbként azt emelte ki, hogy ha a tagok vagy azok egy része a társaság vagyonát akként csökkentik, hogy ezáltal veszélyeztetik a hitelezők kielégítésének alapját, és magatartásuk szándékos vagy súlyosan gondatlan. Az új Ptk. lényegében átveszi a Gt. eddigi szabályozását, amely szerint a felelősség megállapításához az kell, hogy a tagok vagy az alapítók a jogi személy működése során olyan döntéseket hozzanak, amelyekről tudták vagy tudniuk kellett volna, hogy e döntések negatívan befolyásolják a szervezet pénzügyi-vagyoni pozícióit. Önmagában ennek megállapítása még nem elég a korlátolt felelősség áttöréséhez, hanem e döntés vagy döntések eredményének szoros oksági összefüggésben kell állnia azzal a ténnyel, hogy a szervezet jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak. Ez esetben a tagok vagy alapítók felelőssége a kielégítést nem nyert hitelezői követelések összegéig terjed. 3:3. § [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] (1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. (2) A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre. (3) Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni mind a Ptk.-ban, mind más törvényben szabályozott jogi személyekre és az olyan nem jogi személy szervezetekre is, amelyeknek valamilyen más jogszabály polgári jogi jogalanyiságot ad. A magánjogi jogi személyiség mellett a jogelmélet számos más jogi személyiséget is ismer. Az új Ptk.-nak meg kell teremtenie az összhangot az egyéb szabályok és a magánjogi jogi személyre vonatkozó általános szabályok között. Az új Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni, ha a Ptk. az adott helyen nem tartalmaz speciális, eltérő szabályokat. más törvény hoz létre jogi személyt és az polgári jogi jogalanyiságot (is) nyer, bármely jogszabály nem jogi személy szervezetet ruház fel - jól körülhatárolt céllal és indokból - polgári jogi jogalanyisággal.
7
A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE A létesítés szabadsága 3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. (4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. (5) A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre. Ez a szabályozás teljesen új az új Ptk-ban. Korábban a gazdasági társaságokra vonatkozóan voltak hasonló rendelkezések a gazdasági társaságokról szóló törvényben (Gt.). A szabályozás alapvetően a diszpozitív (eltérést megengedő) módszert alkalmazza. A jogi személy létrehozásáról a létesítő okirat szabadon lehet rendelkezni, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk szabadon lehet megállapítani. A jogi személy tagjai, illetve alapítói a szabályozás során a létesítő okiratban - meghatározott kivétellel - eltérhetnek a Ptk.nak a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Nem lehet eltérni a Ptk. szabályaitól, ha az eltérést maga a Ptk. tiltja, vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A jogi személy a létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a bejegyzést a bíróság kizárólag jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. A szabályozás diszpozitív jellege miatt komoly szerepe lesz a bírói gyakorlatnak, amely felértékelődésére az új Ptk. miniszteri indokolás is utal: "A kiinduló pontjában és alapvetően eltérést engedő (diszpozitív) szabályozás az alkalmazás kezdeti szakaszában felvethet jogértelmezési problémákat, amelyeket végső soron majd a bírói gyakorlatnak kell megoldania. A Javaslat által választott szabályozási módszer biztosítja ugyanakkor a kellően rugalmas, az adott jogi személy (gazdasági társaság stb.) igényeinek 8
leginkább megfelelő működési kereteket az alapítók, a tagok számára. Megnyit ez a törvényhozói módszer egy sor olyan lehetőséget, amelyekkel a kógens kiindulópontot választó eddigi szabályozás mellett az érdekeltek nem élhettek. A jogalkotó ugyanis nem képes előre látni, hogy a sok ezer jogi személy sok százezer döntési helyzetében hol szükséges és lehetséges biztosítani az eltérés lehetőségét, annak irányát, mértékét. Ezért a kógens kiindulópontot választó normatív rendszer óhatatlanul tömegesen elzárja az alapítók, a tagok autonóm döntési és cselekvési lehetőségét olyan esetekben is, amikor arra semmi szükség nincs, amikor a tilalmat sem a törvényes működési rend, sem a kisebbség védelme, sem a hitelezők és más harmadik személyek érdeke nem indokolja. Az ekként feleslegesként felállított törvényi tiltások elől menekülnek ki a felek az alapító ügyletből (tipikus esetben: a gazdasági társaságok alapító szerződésből), és "rejtik el" valóságos akaratukat - adott esetben teljesen indokolatlanul mögöttes megállapodásokban: szindikátusi szerződésekben stb." 3:64. § [Létesítés] Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. A létesítés szabályozása tartalmilag azonos a régi Ptk.-éval. Az egyesület létrehozásához az szükséges, hogy legalább tíz polgári jogalany (természetes, illetve jogi személy) egybehangzó akaratnyilatkozattal megállapítsa az egyesület alapszabályát. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. alakuló közgyűlésről nem szól, elvileg az alapítók külön-külön is tehetnek jognyilatkozatot az alapszabállyal kapcsolatban, de az alapszabály elfogadása az általuk erről kötött megállapodással is történhet. Ha az alapítók kívánják, az alapszabály tartalmát alakuló közgyűlésen is meg lehet határozni, mint ahogy ez eddig általában történt. Az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata kell. A tíz személynek be is kell lépnie az egyesületbe, tehát nem lehet olyan alapító, aki nem lesz tag. Bár a törvény kifejezetten a 10 tagtól való eltérést nem tiltja meg, a tagminimum az egyesület fogalmi kelléke, ezért 10 tagnál kevesebb taggal egyesületet létrehozni, illetve tartósan működtetni nem lehet.
A létesítő okirat 3:5. § [A létesítő okirat tartalma] A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét. Az új Ptk. meghatározza a jogi személy létesítő okiratának tartalmi elemeit. Ennek körében a létesítésre irányuló akarat kifejezésén túl – minden jogi személyre kiterjedő hatállyal - új követelményként meg kell határozni a jogi személy célját, vagy fő tevékenységét, a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, azok lakóhelyét vagy székhelyét, a jogi 9
személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, a vagyon rendelkezésére bocsátásának módját és idejét, a jogi személy első vezető tisztségviselőjét. 3:71. § [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése] (1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni a) a tag jogait és kötelezettségeit; b) az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését; d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. (2) Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni. Az új szabályozás csak annyiban tér el a régi Ptk. rendelkezéseitől, hogy meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyeket az egyesület alapszabályának a jogi zemély létestő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl tartalmaznia kell. Kimondja ezen túlmenően a szabályozás, hogy az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni. Az egyesület alapszabályában meg kell határozni az egyesület nevét, az egyesület székhelyét, az egyesület célját, az alapító tagok nevét, lakhelyét (székhelyét), az első vezető tisztségviselőket. Az egyesületekre is irányadó a névkizárólagosság és a névvalódiság elve és az egyesületnek is kell lennie székhelyként bejegyzett irodája. Az új Ptk. a létesítő okirat kötelező tartalmánál a jogi személy részére teljesítendő vagyoni szolgáltatásokat is megjelöli, ez azonban egyesületeknél nehezen értelmezhető, ugyanis az egyesület céljánál fogva ilyen szolgáltatásokra általában nem kerül sor. Az egyesület alapszabályában – a jogi személyekre vonatkozó általános követelményeken túl meg kell határozni a tagok jogait és kötelezettségeit, a jogok között pedig különösen a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. Meg kell határozni az egyesület szerveit, ezek hatáskörét, valamint a tagokra, az ügyvezetésre, valamint az esetleges felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Rendezni kell a közgyűlés lebonyolítását, a közgyűlés összehívásának és levezetésének rendjét, a döntések meghozatalát és kihirdetését. Végül rendezni kell a tág értelemben vett jogszabálysértő tagi magatartás jogkövetkezményeit, a taggal szembeni esetleges eljárás szabályait. Természetesen az alapítók az alapszabályba a kötelező kellékeken kívül bármilyen más rendelkezést felvethetnek. Az alapszabályt az egyesülés céljával összhangban kell értelmezni. 3:6. § [A jogi személy neve] (1) A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen 10
összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be. (2) A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. (3) A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni. Az új Ptk.-ban részletesebb szabályozás található általában a jogi személyek nevére vonatkozóan. A névviselésre vonatkozó szabályok a névnek nemcsak a megkülönböztető funkcióját emelik ki, hanem tartalmazzák a névvalódiság és névszabatosság követelményét is. Nemcsak a cégek, hanem minden jogi személy esetében követelmény, hogy a jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. Mindezt magyar nyelven kell megtenni. Az új Ptk. nem rendelkezik a cégtörvény szerinti “vezérszóról” és a rövidített névről. A jogi személy nevének különböznie kell lényegében az összes többi jogi személyétől, ami saját identitása meghatározásánál alapvetően szükséges, hiszen a gazdasági forgalom biztonsága megköveteli az abban szereplő alanyok pontos azonosítását. Amennyiben több jogi személy nagyjából azonos időben "pályázik" ugyanarra a névre, akkor az elsőbbségi "jog" értelmében az a szervezet fogja a nevet "megkapni", aki a kérelmet elsőként nyújtotta be. Az ilyen versengések elkerülése érdekében ismeri a Ctv. a névfoglalás intézményét, ez azt jelenti, hogy cégek esetében a jogi képviselő legfeljebb 60 napos időszakra előzetes cégnévfoglalással élhet. Ezt kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani, és az eljárás során a cégbíróság csupán csak a cégkizárólagosság elvét érvényesíti. A jogi személy neve mellett fel kell tüntetni a típusára vonatkozó megjelölést is, és abban az esetben, ha a név utal a jogi személy tevékenységére (ami nem kötelező), ezt is magyar nyelven, a magyar helyesírási követelményeknek megfelelően kell feltüntetni. Az új Ptk.-nak ezen rendelkezése a cégekre vonatkozóan feltehetően nem érinti a Ctv.-ben szabályozottakat, mint például a vezérszót, vagy az "állami" vagy "nemzeti" kifejezések névben való használhatóságát. Ezt a kérdést az új cégtörvény fogja teljes értékűen rendezni. 3:7. § [A jogi személy székhelye] A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. Az új Ptk. meghatározza, hogy mit kell a jogi személy székhelyének tekinteni, de nem rendelkezik arról, hogy a székhelyet meg kellene jelölni táblával és a jelenlegi cégtörvénytől eltérően azt sem határozza meg, hogy mi a viszonya a székhelynek és a központi ugyintézés helyének. Az új Ptk. az európai uniós gyakorlattal összhangban a székhely megjelölésnél nem kívánja meg azt, hogy ott a jogi személy részére tényleges központi ügyintézést lássanak el. Az előírás pusztán az, hogy a székhelyként meg kell nevezni egy ténylegesen létező irodát, nem elég tehát pusztán a cég névtábláját kitenni. Ezt a tényt a jogi személy nevének feltüntetésével együtt meg kell jelölni és ott a jogi személy elérhetőségét biztosítani kell. Ez az elérhetőség kettős funkciót jelöl. Egyrészt a jogi személy részére érkező iratok fogadása, amely egyben természetszerűleg - jogi értelemben is hivatalos átvételt jelent. Másrészt az egyéb 11
jogszabályokban meghatározott iratainak őrzését jelenti (értelemszerűen idetartoznak a létesítő okirat, az ügyintéző és képviselő szervek adatai, valamint tényleges elérhetőségük, az alapvető üzleti dokumentáció stb.). 3:8. § [A jogi személy tevékenysége] A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. Az új Ptk általános jelleggel mondja ki, hogy a jogi személy valamely tevékenységének tiltását, illetve korlátozását csak jogszabály mondhatja ki. Az új Ptk. szerint a jogi személy tevékenységét maga választja meg, s e tekintetben tartalmi korlátozás nincsen. Korlátozást csak jogi szempontból találunk, nevezetesen összhangban a jogi személy létesítési szabályaival, olyan tevékenységet nem végezhet, amelyet jogszabály tilt. A külön engedélyhez kötött tevékenységek folytatására akkor jogosult, ha ezt az engedélyt megszerezte. Ez utóbbi esetben nem elégséges a tevékenység folytatására irányuló engedély beadása, hanem meg kell várni, amíg azt az arra illetékes hatóság elbírálta és megadta. 3:63. § [Az egyesület fogalma] (2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. (3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az új Ptk. a következőkben tér el a régi Ptk. szabályaitól: Az új Ptk. csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet tesz lehetővé. (A korábbi szabályozás azt mondta ki, hogy az egyesület gazdasági tevékenységet célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.) Az új szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, azt nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesület jogi személy, a jogi személységet a bírósági nyilvántartásba való jogerős felvételével szerzi meg. A magyar jog nyilvántartásba be nem jegyzett egyesületet nem ismer. Az új Ptk. az egyesületet, mint a tagok közös és tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített jogi személyt határozza meg. Az egyesületnek tartósnak kell lennie, folyamatosan kell működnie - a tartósságot és a folyamatosságot vitás esetben a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv értékeli. Az egyesületi célt a törvény nem részletezi, csak kimondja, hogy egyesület nem alapítható gazdasági célra. Természetesen - bár külön törvények többletjogokat és kötelezettségeket állapítanak meg e szervezetre nézve - alapvetően egyesületi természetűek a politikai pártok és a szakszervezetek is. Az egyesületi cél nem lehet jogellenes és a bírói gyakorlat szerint a jó erkölcsbe sem ütközhet. Az egyesület országos és helyi jellegű egyaránt lehet és külföldön is kifejthet tevékenységet. Az egyesület kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet az egyesületi cél elérése érdekében folytathat. Ezt az új Ptk. úgy fejezi ki, hogy az egyesület "az egyesületi cél megvalósításával 12
közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult". A gazdasági tevékenységnek tehát nemcsak áttételesen, hanem közvetlenül is kapcsolódia kell az egyesületi célhoz. A kiegészítő gazdasági tevékenységet egyébként tartalmilag a törvény nem korlátozza, tehát éppúgy mint eddig, vállalkozási jellegű is lehet. Lényeges azonban, hogy a vállalkozási tevékenységből származó nyereség a tagok között nem osztható fel. 3:9. § [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége] (1) A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni. (2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. Az új Ptk. kimondja, hogy nem lehet visszakövetelni a jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét. Ha nem került sor vagyoni hozzájárulásra, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. A jogi személy fogalmi meghatározásában is szerepel a saját vagyon meglétének kötelezettsége, ebből kiindulva tehát főszabályként az alapítók vagy tagok kötelesek a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. E vagyon tulajdonosa a jogi személy lesz, és az új Ptk. törvényi tilalmat állít fel ennek visszakövetelésére. A vagyon tagok vagy alapítók közötti felosztására csakis a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kerülhet sor, természetesen abban az esetben, ha már minden egyéb követelést kiegyenlítettek. Az új Ptk. arra a speciális helyzetre is tartalmaz szabályozást, amikor a jogi személy részére nem kell vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Ez az új Ptk.-ban szabályozott szervezeteknél fogalmilag csak az egyesületnél fordulhat elő. Ilyenkor is biztosítani kell azonban a hitelezők érdekének legelemibb védelmét, éppen ezért rendelkezik úgy az új Ptk., hogy a vagyoni hozzájárulás kötelezettségének hiányában a jogi személy tagjai, illetve alapítói kötelesek a tartozásokat kifizetni. Az egyesületi tagok általában sem az alapításkor, sem később különösebb vagyoni szolgáltatást nem nyújtanak az egyesületnek, hacsak az egyébként sem kötelező tagdíjfizetést ekként nem értékeljük. (A Ptk. a tagdíjról nem rendelkezik.) Ezért az egyesületek esetében érvényesíteni kell az új Ptk.-beli azon szabályt, hogy a jogutód nélküli megszűnéskor kielégítetlenül maradt tartozásokért a tagoknak egyetemlegesen kell helytállniuk. 3:10. § [A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke] (1) Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. (2) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. (3) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az
13
átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. A vagyoni hozzájárulás tárgyával és értékével kapcsolatos szabályok eddig csak a gazdasági társaságokra vonatkoztak. Az új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közé vette fel a fenti rendelkezéseket. 3:11. § [Tagsági jogokról értékpapír kibocsátásának tilalma] A részvénytársaság kivételével tagsági jogokról nem lehet értékpapírt kibocsátani.
A jogi személyek nyilvántartása 3:12. § [A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása] (1) A létesítendő jogi személy nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmének benyújtására a jogi személy képviseletére kijelölt személy köteles. (2) A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért a képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. Új szabályként az új Ptk. kimondja, hogy a jogi személy képviselője a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a bejegyzési kérelem benyujtásának elmulasztásából, késedelméből vagy egyébként nem megfelelő bejelentéséből eredő károkért. Ugyanakkor az új Ptk. csak a gazdasági társaságokra vonatkozó külön rendelkezések között szól arról, hogy a bejelentést 30 napon belül kell megtenni. Az új Ptk. ugyan meghatározza, hogy a létesítő okiratban egyebek mellett meg kell nevezni a jogi személy vezető tisztségviselőjét, de e személy csak a jogi személy létesítése után lép hivatalba, tehát a nyilvántartásba vételi kérelmet e minőségében nem tudja benyújtani. Éppen ezért ki kell jelölni a létesítési folyamat ezen létszakában azt a személyt, aki képviseli a leendő jogi személyt (nincs akadálya annak, hogy a személy megegyezzen a későbbi vezető tisztségviselővel). A képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabálya szerint felel. E szabály szerint, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a kimentési okok egyike sem kerülhet szóba, ezért a kérelem hiányos vagy hibás bejelentéséből eredő kárt a jogi személy képviseletére kijelölt személynek kell viselnie. 3:13. § [A jogi személyek nyilvántartásának alapelvei] (1) A nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet. (2) A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig 14
vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. (3) A nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet. A nyilvántartás alapelvei újként kerültek a jogi személyekre vonatkozó szabályok közé. Az eddigi szabályozás csak a gazdasági társaságokra, illetve a cégekre vonatkozott. Az új szabályozás a jogi személyekre vonatkozóan általános jelleggel rendelkezik a közhitelesség és a nyilvánosság elvéről, amelyek eddig csak a cégek nyilvántartásával kapcsolatban érvényesültek Tekintettel arra, hogy a jogi személy a nyilvántartásba vétellel jön létre, rendkívül fontos, hogy Ptk. precízen meghatározza, hogy a nyilvántartásba milyen alapon lehet adatot bejegyezni. A nyilvántartás közhitelessége azt jelenti, hogy törvényi vélelem érvényesül a bejegyzett jogok, tények és adatok fennállására és valóságára. A közhitelesség érdekében rögzíti az új Ptk., hogy senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott adatról nem volt tudomása, de a jogi személy sem állíthatja, hogy az általa bejelentett adat mégsem felel meg a valóságnak. Megdönthető vélelem szól arról, hogy aki a nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot, az jóhiszemű volt. Az új Ptk. rögzíti, hogy a nyilvánosságot széles értelemben kell érteni, tehát az azt tároló szerv nem zárkózhat el attól, hogy bárki adatait megtekintse, s ott helyben azokról feljegyzést készítsen. Arra is lehetőséget kell adni, hogy hivatalos dokumentáció formájában kapjon értesítést az érdeklődő a nyilvántartás adott részéről, ezért mondja ki az új Ptk., hogy a nyilvántartásban szereplő adatokról bárki hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet. A hitelességet a nyilvántartó hatóság másolata vagy kivonata biztosítja. 3:14. § [A jognyilatkozatok közzététele] Ha e törvény jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, e kötelezettségnek - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Cégközlönyben történő közzététel útján kell eleget tenni. Az új Ptk. főszabályként rögzíti, hogy a Ptk.-ban előírt közzétételi kötelzettségnek minden jogi személynek a Cégközlönyben való közzététellel kell eleget tennie. Nem utal a törvény a honlapon való közzététel lehetőségére. A Cégközlöny eddig azon szervezetek számára nyújtott kötelező és egyben törvényes közzétételi lehetőséget, amely szervezetek a Cégjegyzékben szerepeltek. Az új Ptk. ezt most kiterjeszti a törvényben általa szabályozott egyéb jogi személyekre is és főszabály jellegűen rögzíti, hogy jogi személyek közzétételi kötelezettségüknek a Cégközlöny útján tudnak eleget tenni.
A jogi személy létesítésének érvénytelensége 3:15. § [A jogi személy létesítésének érvénytelensége] (1) A jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére a jogi személynek a nyilvántartásba való bejegyzését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
15
(2) A jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni. (3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell. A gazdasági társaságok, illetve általában a cégek esetében eddig érvényesülő rendelkezésektől eltérően az új Ptk. szerint a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni. Az új Ptk. alapvetően különbséget tesz a nyilvántartásba való bejegyzést elrendelő határozat jogerőre emelkedése előtti és utáni helyzet között. A bejegyzést elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségre vonatkozó szabályozást kell megfelelően alkalmazni. A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen, s ezt a bíróságnak hivatalból kell észlelnie. A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. Mindkét esetben azonos a következmény, hogy elmarad a nyilvántartásba vétel, tehát nem jön létre a jogi személy. Az új Ptk. miniszteri indokolása a változás okaként rámutat arra, hogy "a jogi személy a közhiteles nyilvántartásba vétel után úgy jelenik meg a nyilvánosság, a forgalom többi szereplője előtt, mint létező jogalany, amely az általa vállalt kötelezettségek hordozója lehet. Ha az érvénytelenség következtében visszaható hatállyal, az akaratnyilatkozat időpontjától megtagadnánk a joghatást a jogi személyt létesítő okiratától, akkor a gazdasági forgalom résztvevői viselnék annak kockázatát, hogy a jogi személy a bejegyzés ellenére sem tekinthető létrejöttnek, nem minősül jogalanynak." A jogerős bejegyzést követően semmilyen okból sem lehet a létesítő okirat semmisségét megállapítani, következésképpen az egyéb bírósági utat lehet igénybe venni, de csakis akkor, hogyha a létesítő okirat valamelyik rendelkezése jogszabályba ütközik.
16
AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY 3:65. § [Az egyesületi tag jogállása] (1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. (2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. (3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Az egyesületi tagok jogállására vonatkozóan az új és a régi Ptk. között a következő eltérések vannak: az új Ptk.-ból kimaradt az a szabály, hogy a tag részt vehet az egyesület rendezvényein (az új szöveg csak az egyesület tevékenységében való részvételt tekinti alapvető tagsági jognak), elmaradt az a korábbi rendelkezés, hogy a tag az egyesület szerveibe választhat és választható, a szabályozás rögzíti, hogy az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik (kivéve a különleges jogállású tagokat), az új rendelkezések nem részletezik a különleges jogállású tagokra vonatkozó alapszabályi szabályozás lehetséges formáit, az új szabályok szerint a tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja, képviselőt csak akkor vehet igénybe, ha az alapszabály ezt lehetővé teszi, az új Ptk. kimondja, hogy a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesületi tagnak tagi jogállása, státusa van, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Az egyesületi tagság alapvetően nem vagyoni jogviszony, bár vannak vagyoni vonatkozásai, pl. a tagdíjfizetés, feltéve, ha ezt az alapszabály előírja. Az egyesület tagjai részére nyereséget nem juttathat, és az egyesület megszűnésekor sem lehet az egyesület vagyonát a tagok között felosztani. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Ennek a jognak a tartalmát a törvény nem részletezi, ha ez az adott egyesületnél lényeges, úgy az alapszabályban kell rendelkezni erről. A tag mindenképp jogosult a közgyűlés munkájában részt venni, azon felszólalni, indítványokat tenni. A tag az egyesület bármely tisztségére megválasztható. Az eddigi bírói gyakorlat szerint kiskorú tag csak akkor volt tisztségre megválasztható, ha ezt az alapszabály lehetővé tette. A közgyűlési jogok közé tartozik a szavazati jog. Figyelemmel a jogi személyek általános szabályai szerint diszpozitivitásra, elvileg mód van a szavazati jog korlátozására, akár elvonására is, mert ezt a törvény nem zárja ki. Ugyanakkor azonban ez az egyesületi jog személyegyesítő jellegével mélyen ellentétes. Főszabályként az egyesület tagjait egyenlő jogok és egyenlő kötelezettségek illetik meg. A törvény azonban feljogosítja az alapszabályt, hogy különleges jogállású tagságot határozzon meg. Ez a gyakorlatban eddig általában úgy valósult meg, hogy az ún. rendes tagság mellett számos alapszabály ismert ún. pártoló, illetve tiszteletbeli tagságot is. Pártoló tagok általában az egyesületek támogatói, szponzorai szoktak lenni. Tiszteletbeli tagok általában olyan személyek, akikkel az egyesület kapcsolatban áll vagy állt, és akiket ilyen tiszteletbeli tagsággal kívánnak megtisztelni. A pártoló tag, illetve a tiszteletbeli tag általában nem rendelkezik szavazati joggal, csak tanácskozási jogot gyakorolhat a közgyűlésen - a rendes 17
tag szavazati jogát viszont ngy valószínűséggel nem lehet elvonni. A bírói gyakorlatban kérdéses volt, hogy lehetséges-e az alapító tagoknak tagfelvételnél vétójogot adni - tiltás hiányában egyes vélemények szerint az alapszabály ilyen különleges jogállású tagságot is intézményesíthet. Az egyesületi jogban hagyományos az egy tag egy szavazat elv, azonban egyes értelmezések szrint az új Ptk. elismeri azt a gyakorlatot, amely egyes tagokat - az alapszabály alapján - többletszavazati joggal ruház fel. A tagságból származó jogokat főszabályként személyesen lehet gyakorolni, de ez alól az alapszabály kivételt tehet és lehetővé teheti egyes tagsági jogok képviselő útján való gyakorlását. (A bírói gyakorlat szerint a képviselő egy másik tag is lehet.) Az egyesületi tagsági jogviszonyból származó jogok nem forgalomképesek, más személyre nem átruházhatók, sőt az új a tagsági jogok öröklését is kizárja. A kiskorú személyek egyesületi tagságára a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályok az irányadók. A 14 év alattiaknál a kiskorú személy törvényes képviselője tehet belépési nyilatkozatot a kiskorú helyett. A 14-18 év közötti korlátozottan cselekvőképes személy - ha ezt az alapszabály nem zárja ki - saját maga is beléphet az egyesületbe, de csak törvényes képviselője hozzájárulásával, és az eddigi gyakorlat szerint annak közgyűlésén a szavazati jogot maga is gyakorolhatja. Az egyesületi tagság nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. A tag kötelezettségeit alapvetően az alapszabálynak kell meghatároznia, de általános iránytűként az új Ptk. kimondja, hogy az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását, nem gátolhatja az egyesület tevékenységét. 3:66. § [A tagok kötelezettsége] (1) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. (2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Az egyesületi tagság nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. A tag kötelezettségeit alapvetően az alapszabálynak kell meghatároznia, de általános iránytűként az új Ptk. kimondja, hogy az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását, nem gátolhatja az egyesület tevékenységét. 3:67. § [A tagsági jogviszony keletkezése] (1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. (2) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Ez a rendelkezés új az új Ptk.-ban, a régi Ptk. nem tartalmaz rendelkezést a tagsági viszony keletkezésére vonatkozóan. Az egyesületi tagság az alapításban részt vevő, az egyesületbe tagként jelentkező személyekre nézve, akik ügyleti akaratukat az egyesület létrehozására nézve az alapszabály elfogadásával kifejezték, az egyesület bírósági nyilvántartásba történő jogerős felvételének napjával létrejön. Az egyesület folyamatos működése során sincs akadálya annak, hogy valaki az egyesülethez csatlakozzon, azaz az egyesületbe tagként belépjen. Ehhez kétirányú kölcsönös akaratnyilatkozat kell. A belépni kívánónak jeleznie kell ez irányú szándékát és nyilatkoznia 18
kell arra nézve, hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, az egyesületnek pedig be kell fogadnia a tagnak jelentkezőt, belépési kérelmét el kell fogadnia. Az új Ptk. az egyesület részéről a közgyűlést (küldöttgyűlést) jelöli meg olyan szervként, amely a belépési kérelmet elfogadhatja, de az általános eltérést engedő szabály folytán az alapszabály feltehetőleg felhatalmazhatja az ügyvezetést a belépési kérelem elfogadására. Az eddigi bírói gyakorlat szerint az alapszabály a tagként való belépést feltételekhez kötheti. Mivel nincs tiltó rendelkezés, így elvileg az alapszabály próbaidős tagságot is elismerhet. Mivel az egyesület magánszervezet, a tagjegyzék és a tagok személyi adatai nem nyilvánosak. 3:68. § [A tagsági jogviszony megszűnése] (1) A tagsági jogviszony megszűnik a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. (2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Ez a rendelkezés új az új Ptk.-ban, a régi Ptk. nem tartalmazza a tagsági viszony megszűnése szabályozását. Az új Ptk. szerint a tagsági jogviszony négy esetben szűnik meg, nevezetesen a tag kilépésével, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, a tag kizárásával, illetve a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. Természetesen megszűnik az egyesületi tagság az egyesület jogutód nélküli megszűnésével is. A tag bármikor indoklás nélkül kiléphet az egyesületből - ennek módja a kilépés írásbeli nyilatkozattal való bejelentése az egyesület képviselőjének. 3:69. § [A tagsági jogviszony felmondása] (1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. (2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. Ez a rendelkezés új az új Ptk.-ban, a régi Ptk. nem tartalmaz a tagsági viszony felmondására vonatkozó szabályozást. Az új Ptk. csak akkor teszi lehetővé a tagsági jogviszony egyesület által történő írásbeli felmondását, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és megállapítást nyer, hogy a tag már nem felel meg a feltételeknek. (A "már" szó azért indokolt, mert ha a tag eleve nem felelt meg e feltételeknek, nem vehették volna fel tagként.) A felmondásról a közgyűlés (küldöttgyűlés) dönt és a felmondási idő harminc nap. 3:70. § [A tagkizárása] (1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
19
(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. (3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről. Ez a rendelkezés új az új Ptk.-ban, a régi Ptk. nem tartalmaz a tag kizárására vonatkozó szabályozást. A tagsági jogviszony felmondásától az új Ptk. megkülönbözteti a tag kizárását. Kizárásra akkor kerülhet sor, ha a tag jogszabályt, vagy alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot, súlyosan vagy ismételten megsért. Ilyen esetben bármely egyesületi tag vagy bármely egyesületi szerv kezdeményezésére a közgyűlés (küldöttgyűlés) a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A törvényszöveg a kizárási eljárást feltételhez köti: akkor van helye kizárási eljárásnak, ha az alapszabály a kizárási eljárásra nézve "a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározza." A kizárás írásbeli kizárási határozattal történik, amelyet indokolni kell. Az indokolásban fel kell tüntetni a kizárás alapjául szolgáló bizonyított tényeket és tájékoztatni kell a tagot a jogorvoslati lehetőségről. A kizárás ellen az egyesületen belül nehéz fellebbezési lehetőséget biztosítani, hiszen azt főszabályként az egyesület legfőbb szerve, a közgyűlés hozza. Az alapszabály mégis fellebbezési lehetőséget biztosíthat, pl. úgy, hogy fellebbezés esetén a közgyűlésnek újra tárgyalnia kell a kizárást. A fellebbezés szabályait tehát az alapszabály állapítja meg. Ha nincs fellebbezési lehetőség, a kizárás "jogerős", de az általános szabályok szerint a tag a bíróságnál megtámadhatja a kizáró határozatot. Az új Ptk. nem rendelkezik arról, hogy a tagdíj meg nem fizetése mikor és milyen feltételek mellett lehet esetleg felmondási vagy kizárási ok. Erről ezért az alapszabályban kell/lehet rendelkezni.
20
A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala 3:16. § [A döntéshozó szerv] (1) A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. (2) A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. Az új Ptk. valamennyi jogi személy típusra irányadó, általános érvényű rendelkezése szól a közvetlen és a közvetett módon történő joggyakorlásról, és valamennyi jogi személy esetében biztosítja az ülés tartása nélküli döntéshozatal lehetőségét. A döntéshozó szerv a tagok vagy alapítók legfőbb szerve. Ez az a kör, ahol a jogi személy életét meghatározó stratégiai döntéseknek születnie kell. Természetesen a létesítő okiratban ügyelni kell arra, hogy a döntéshozó szerv hatásköre megfelelően kerüljön megállapításra. 3:17. § [A döntéshozó szerv ülésének összehívása] (1) A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. (2) A meghívónak tartalmaznia kell a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. (3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. (5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. (6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Az új Ptk. valamennyi jogi személyre érvényes szabályként rendelkezik a döntéshozó szerv összehívásáról, a meghívó tartalmi elemeiről, a napirend részletezettségéről és arról, hogy a döntéshozó szerv a jogi személy székhelyén tartja ülését. Az új Ptk. megszabja azokat a kereteket, hogy kinek kell és hogyan lehetséges a döntéshozó szerv ülésének összehívása. Hangsúlyozni kell, hogy itt is csak főszabályról van szó. A döntéshozó szerv ülésének összehívása meghívóval történik. A meghívót akár írott, akár elektronikus formában lehet eljuttatni az érintetteknek, de ez megtehető a jogi személynél szokásos (helyben szokásos) más közzétételi formában is. A meghívónak mindenképpen tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés pontos időpontját és helyszínét, valamint az ülésen tárgyalni kívánt kérdések felsorolását. Ez utóbbi összefoglaló elnevezése a napirend, amelyről szólva az új Ptk. rögzíti, hogy 21
minimálisan olyan részletességgel kell az egyes ügyeket feltüntetni, hogy az érintettek véleményt alkothassanak ezekről. A főszabály szerint az ülésekre a jogi személy székhelyén kerül sor. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Ehhez hasonlóan ha valamely kérdés tárgyalása nem került a napirendben kitűzésre, a napirendi pont megtárgyalható, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Az “egyhangú hozzájárulás" mindkét esetben kifejezett igen szavazatot jelent, vagyis tartózkodásnak nincs helye. 3:18. § [Határozatképesség] (1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. (2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az új Ptk. valamennyi jogi személyre irányadó általános szabályként rendelkezik arról, hogy a döntéshozó szerv határozatképességéhez a leadható szavazatok töb mint felét képviselő szavazásra jogosult részvétele szükséges, és arról, hogy a határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Az új Ptk. fenntartja azt az eddigiekben is nagyon jól bevált szabályt, hogy magán az ülésen akkor lehet érdemi döntést hozni, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele részt vesz. A határozatképességet nem csupán az ülés elején, hanem határozathozatalonként kell vizsgálni. Az új Ptk.új szabálya egyben azt is jelenti, hogy minden határozathozatal végén meg kell adni a határozatképességet igazoló számot. 3:19. § [Határozathozatal] (1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. 22
Az új Ptk. a jogi személyekre általános jelleggel határozza meg a döntéshozatalból való kizárás eseteit, amely ezt megelőzően csak a gazdasági társaságokra volt előírva. A Gt. korábbi szabályozásához képest változás, hogy a jövőben az is ki lesz zárva a döntéshozatalból, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója, illetve az is aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll. A döntésben az sem vehet részt, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az új Ptk. tiltó rendelkezéseket tartalmaz a határozathozatalhoz szükséges szótöbbség, illetve egyhangúság kapcsán. Abban a kérdésben, hogy ki nem szavazhat, ugyancsak a döntéshozó szervnek kell határozatot hozni. Az érvényes határozathozatal minimális kritériumaként határozza meg az új Ptk., hogy amennyiben a határozatképesség megvalósult, a szavazatuk egyszerű többségével hozható érvényes határozat. 3:20. § [Határozathozatal ülés tartása nélkül] (1) Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. (2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. (3) Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. (4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül -az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Az új Ptk. újdonsága, hogy valamennyi jogi személyre irányadó általános szabályként és részletesen rendelkezik a legfőbb szerv (döntéshozó szerv) ülés tartása nélküli határozathozataláról. A Gt.-hez képest is új szabály, hogy bármely tagnak vagy alapítónak az ülés megtartására irányuló kérelme esetén az ügyvezetésnek össze kell hívnia a legfőbb szerv ülését. Az új Ptk. további új elemként meghatározza az ülés tartása nélküli határozathozatalban részt vevő tagoknak vagy alapítóknak azt az arányát, amely ezen eljárás eredményességéhez szükséges (amennyi az ülés határozatképességéhez is szükséges lenne). 3:72. § [Közgyűlés, küldöttgyűlés] (1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
23
(2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. (3) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az új Ptk. csak a következőkben tér el a korábbi szabályozástól: az új Ptk. a közgyűlést az egyesült döntéshozó szervének nevezi (a régi Ptk. az egyesület legfőbb szervének) az új szabályozás tartalmazza a tagnak a közgyűléssel kapcsolatos jogait, az új Ptk. kifejezetten rendelkezik a küldöttgyűlésről, a korábbi törvény csak utal rá. Az egyesület alapvető szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely az egyesületi cél eléréséhez szükséges alapvető stratégiai döntéseket hozza meg. A közgyűlésre nézve a jogi személyek közös szabályait is figyelembe kell venni, pl. a határozatképesség megállapítása vonatkozásában. A közgyűlés alapvetően az egyesület tagjaiból áll. A tag alapvető joga, hogy részt vegyen a közgyűlésen, ott felszólaljon, észrevételeket, javaslatokat tegyen. A közgyűlésen csak a tagok, illetve azok vehetnek részt, akik törvény vagy az alapszabály alapján erre jogosultak, továbbá akiket a taggyűlésre erre hatáskörrel rendelkezők meghívnak. Az egyesület közgyűlése nem nyilvános. Más kérdés, hogy amennyiben az egyesület magát közhasznú szervezetnek nyilvánítja, a civiltörvényben meghatározott nyilvánossági követelményeket teljesítenie kell. A tagok közgyűlési jogait közé tartozik a szavazati jog. A közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza meg. Az új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok között azonban lehetőséget ad arra, hogy ettől a szabálytól az egyesület alapszabálya eltérjen, és lehetővé tegyen ülés helyett írásbeli szavazást. Emellett - bár erről az egyesületekre vonatkozó szabályozás külön nem rendelkezik - a modern elektronikus eszközöket az egyesület közgyűlésén is fel lehet használni (pl. lehetséges videokonferencia tartása is). Nagyobb taglétszámú egyesületeknél szokásos küldöttgyűlés intézményesítése közgyűlés helyett. Erre az új Ptk. is módot ad, de ebben az esetben az alapszabályban részletesen meg kell határozni a küldöttek választási módját és feltételeit. A küldöttgyűlés a közgyűlés hatáskörét gyakorolja, lebonyolítására is a közgyűlési szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Kérdésként a bírói gyakorlatban felmerült, hogy küldött lehet-e külső személy. A válasz erre eddig az volt, hogy küldött csak tag lehet. Jogi személy - amennyiben tag - viszont lehet küldött, természetesen képviselője útján. 3:73. § [A közgyűlés ülésezése] (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. (2) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Az új Ptk. csak a következőkben tér el a korábbi szabályozástól: az új Ptk. kimondja, hogy az évente egy alkalommal ritkább ülésezést előíró létesítő okirati rendelkezés semmis (ebben a tekintetben nincs diszpozitivitása a Ptk-beli szabálynak), 24
az új törvény diszpozitív rendelkezést tartalmaz a közgyűlésen részt vevők körére vonatkozóan. Az 1989. évi II. törvénynek a legfőbb szerv négyévenkénti kötelező összehívására vonatkozó rendelkezését meghaladva, a kialakult eddigi egyesületi gyakorlat alapján az új Ptk. kimondja, hogy a közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ettől a szabálytól az alapszabály nem térhet el, az esetleges eltérés semmis, ugyanis az éves költségvetés, illetve beszámoló elfogadása miatt az évenkénti egy közgyűlésre mindenképp szükség van. Az ún. rendes évenkénti közgyűlés mellett az alapszabálynak kell rendelkeznie arról, hogy milyen feltételek mellett lehet, illetve kell rendkívüli közgyűlést összehívni. Az ügyvezetés bármikor összehívhatja a rendkívüli közgyűlést, és ez nyilván indokolt akkor is, ha ezt a felügyelőbizottság kezdeményezi. 3:74. § [A közgyűlés hatásköre] A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. Az új Ptk. a következőkben tér el a korábbi Ptk. rendelkezéseitől: a közgyűlés hatásköre felsorolásában csak az alapszabály módosítására vonatkozó hatáskör szerepel ( a létesítő okirat elfogadására vonatkozó szabályok a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések között találhatók), a Ptk. a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítását is a közgyűlés hatáskörébe adja (a régi Ptk-ban ilyen kifejezett rendelkezés nem szerepel), az új szabályozás arról is rendelkezik, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület megszűnésének és szétválásának elhatározása is (a korábbi szabályozás csak a más egyesülettel való egyesülés és a feloszlás kimondását tartalmazta ebben a felsorolásban) Az új Ptk. meghatározza a közgyűlés kizárólagos hatáskörét (bár a törvényszöveg a "kizárólagos" szót nem használja), amelyet természetesen az alapszabály az egyesület céljához igazodva további hatáskörökkel kiegészíthet. Idetartozik mindenekelőtt az alapszabály módosítása, illetve az alapvető szervezeti változásokról való döntés, így az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetve több egyesületté való szétválásának elhatározása. A közgyűlés dönt az egyesület önkéntes megszűnéséről is, és ebben az esetben a végelszámoló kijelöléséről.
25
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alapvető személyi döntések is, így a vezető tisztségviselők (elnökség tagjai) megválasztása, esetleges visszahívása. A közgyűlés dönt a vezető tisztségviselők esetleges díjazásáról, és amennyiben a vezető tisztségviselő munkaviszonyban áll, a vezető tisztségviselővel szemben a közgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogokat is. Mivel a közgyűlés általában évente egyszer ülésezik, részmunkáltatói jogok (pl. szabadságkiadás) közgyűlési gyakorlásáról nyilván nem lehet szó - van olyan egyesületi gyakorlat is, hogy a munkáltatói jogok gyakorlására a közgyűlés valakit kijelöl tagjai közül. Ha az egyesületben van felügyelőbizottság, illetve választanak állandó könyvvizsgálót, úgy a felügyelőbizottság tagjai és a könyvvizsgáló megválasztásáról, esetleges visszahívásáról és díjazásáról ugyancsak a közgyűlés dönt. Az egyesület működésének alapvető kérdései ugyancsak a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. Így az éves költségvetés (pénzügyi terv) megállapítása és az éves pénzügyi, illetve működési (szakmai) beszámoló elfogadása. Etikai okokból a közgyűlési döntés jóváhagyása szükséges minden olyan szerződéshez, amit az egyesület saját tagjaival, illetve tisztségviselőivel (ügyvezetés, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló) kíván megkötni, továbbá a tagok, illetve tisztségviselők ellen esetleg indítandó kártérítési perekhez is. Kártérítési igényt természetesen a volt tagok, illetve tisztségviselők ellen is be lehet nyújtani. 3:75. § [A napirend kiegészítése] (1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. (2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Az új Ptk. a következőkben tér el a korábbi Ptk. rendelkezéseitől: szemben azzal, hogy a régi Ptk. a tagoknak azt a jogosultságot biztosította, hogy meghatározott hányaduk a közgyűlés kötelező összehívását kezdeményezhette, az új Ptk. csak a közgyűlési napirend kiegészítésére irányuló kérelem beadásának jogát biztosítja, a közgyűlési napirend kiegészítését az egyesület tagjai és szervei kérhetik (a régi Ptk. a tagok egytizedét, illetve az alapszabálybn meghatározott hányadát jogosította fel a közgyűlés összehívásának kezdeményezésére, illetve az összehívást a bíróság is elrendelhette), az új Ptk. szabályozza, hogy mely szervek jogosultak a napirend kiegészítésére irányuló kérelem ügyében döntést hozni, az új Ptk. itt nem rendelkezik a közgyűlés elektronikus úton történő megtartásáról, mivel azt az általános szabályok között, a jogi személyekre általánosan érvényes jelleggel rendezi. Az egyesületi jog kifejezetten kollektív kisebbségi jogokat (így a közgyűlés összehívásának kezdeményezését), nem állapít meg, de a szabályozás diszpozitivitása miatt az alapszabály továbbra is rendelkezhet úgy, hogy a tagok egy meghatározott hányadának kérésére a rendkívüli közgyűlést össze kell hívni. Az új Ptk. kimondja, hogy az alapszabálynak meg kell határoznia azt az időt, amelyen belül (a kézbesítéstől - közzétételtől számítva) az egyesület bármely tagja, illetve szerve (pl. felügyelőbizottság) kérheti a közgyűlést összehívó szervtől (ez általában az egyesület elnöksége), hogy a napirendet egészítse ki. A kiegészítési kérelmet indokolni kell. Ha az 26
ügyvezetés a kérelmet honorálja, a kérelem tárgya bekerül a napirendbe. Ha a kiegészítési kérelmet elutasítják (a válasz elmulasztása is ennek minősül), a közgyűlés a napirend elfogadása előtt külön dönt a kérelem ügyében. Az általános szabályok kimondják, hogy az egyesület közgyűlése csak a napirenden szereplő kérdésekben hozhat döntést, kivéve, ha valamennyi szavazásra jogosult tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához hozzájárul. A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani - ettől azonban az alapszabály eltérhet. Amennyiben a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést csak akkor lehet megtartani, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 3:76. § [Határozathozatal] (1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az új Ptk. annyiban tér el a korábbi szabályozástól, hogy az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatát, az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatát követeli meg. (A korábbi szabályozás a határozathozatalhoz a jelenlévők szótöbbségét követelték meg minden olyan esetben, amelyben az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írta elő.) Az egyesület közgyűlése általában a leadott szavazatok egyszerű többségével dönt, de az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes minősített többséggel hozott határozata, az egyesület céljának módosításához, illetve az egyesület megszüntetéséhez az összes szavazati joggal bíró tag háromnegyedes többséggel hozott határozata szükséges. Törvényi tilalom hiányában azonban az egyesület alapszabálya e szabályoktól feltehetően eltérhet, ebben a kérdésben is a bírói gyakorlatnak kell állást foglalnia.
A jogi személy ügyvezetése 3:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése] (1) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. (2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. (3) A jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre. A jogi személy ügyvezetésére vonatkozó szabályok a Gt.-nek a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait veszik át a következő eltérésekkel: 27
nem utal kifejezetten arra, hogy a jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselők nevét a létesítő okiratnak nem kell tartalmaznia (bár abból, hogy csak az első vezető tisztségviselők adatainak feltüntetését írja elő, ez következik), nem utal arra, hogy a vezető tisztségviselők újraválaszthatók (de azt nem is zárja ki). Az új Ptk. az ügyvezetés fogalmát az eddigi gyakorlatnak megfelelően fogalmazza meg és rögzíti ennek különböző lehetséges formáit. A jogi személy vezetésére egy vagy több fő, illetve több vezető tisztségviselőből álló testület jogosult. A Ptk. a létesítő okiratra bízza annak eldöntését, hogy a jogi személy irányítását milyen formában óhajtják ellátni. Minden olyan döntés, amely nem tartozik a tagok vagy alapítók hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkre bíz. A vezető tisztségviselőnek minden döntésében a jogi személy érdekében kell eljárni. Ennek hangsúlyozása azért is különösen fontos, mert számos egyéb jogforrásban (például Gt., Cstv.) találunk olyan rendelkezéseket miszerint a fenyegető fizetésképtelenség észlelése esetén az ügyvezetésnek a hitelezők érdekeit is figyelembe kellene venni. Az új Ptk. ezt nem tartalmazza. A törvény rögzíti a vezető tisztségviselő megbízatásának keletkezését. Az első vezető tisztségviselőt már a létesítő okiratban ki kell jelölni - ez a létesítő okirat elengedhetetlen kelléke - míg a későbbiekben ezt már a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki. A vezető tisztségviselő kinevezésének időtartamára nincs törvényi korlát, viszont bármikor indokolás nélkül visszahívható. Természetesen biztosítani kell a vezető tisztségviselőnek azt a lehetőségét, hogy kinevezését vagy megválasztását visszautasítsa, éppen ezért rögzíti az új Ptk., hogy a vezető tisztségviselői megbízás elengedhetetlen kelléke, hogy az érintett ezt elfogadja. Az új Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokból a jogi személyek ügyvezetésére nézve a közös szabályok körében számos szabályt általánosított, amelyek természetesen az egyesületre is irányadók. Az új Ptk. a jogi személyek általános szabályai között többek között kimondja, hogy az ügyvezetést vezető tisztségviselők vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Eddig az egyesületi jogban az elnökségi tagokat nem tekintették vezető tisztségviselőnek, az új Ptk. hatálybalépésével annak minősülnek. ügyvezetésnek minősül mindaz, amit a törvény nem utal az egyesület közgyűlésének hatáskörébe, azonban az új Ptk. az egyesületi ügyvezetés feladatait részleteiben is felsorolja; vezető tisztségviselő nagykorú cselekvőképes természetes személy lehet, mégpedig olyan, akivel szemben nem áll fenn kizárási ok (pl. foglalkozástól, vezető tisztségviseléstől való eltiltás hatálya alatt áll). Elvileg jogi személy is lehet vezető tisztségviselő az egyesületi körben is, ez esetben az őt képviselő, általa kijelölt személy minősül vezető tisztségviselőnek; vezető tisztségviselői feladatokat személyesen kell ellátni; a vezető tisztségviselő ügyvezető tevékenységét az egyesület érdekében megfelelően köteles ellátni; az egyesület vezető tisztségviselője is szerződésnek minősíthető módon (megválasztás elfogadása) kerül tisztségbe, így ha kárt okoz az egyesületnek, úgy ezekért a károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A vezető tisztségviselő akkor nem köteles a társaságnak okozott kárt megtéríteni, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést "ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa". A kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a 28
károsult bizonyítja, hogy a kár a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos károkozás esetében a vezető tisztségviselő a teljes kárért felel. 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények a Gt. korábbi szabályaira épülnek a következő főbb eltérésekkel: vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, általános jelleggel, minden jogi személyre érvényesen elismeri annak lehetőségét, hogy vezető tisztségviselő jogi személy is lehet, a más foglalkozástól eltiltásnak nemcsak akkor van jelentősége, ha a foglalkozással kapcsolatos tevékenység a jogi személy főtevékenysége. A törvény megfogalmazza azokat a minimális feltételeket, amely alapján valaki vezető tisztségviselő lehet, illetve rögzíti a kizáró körülményeket. Vezető tisztségviselő csak nagykorú személy lehet. Nem szükséges viszont teljes mértékben cselekvőképesnek lennie, viszont ha korlátozott cselekvőképes, a korlátozás a vezető tisztségviselői tevékenységre nem vonatkozhat. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, meg kell neveznie azt a személyt aki az ő képviseletében ténylegesen ellátja e feladatokat. E képviselőre is irányadó a vezető tisztségviselőre vonatkozó összes előírás. Az ügyvezetési feladatokat személyesen kell ellátni, tehát azt még részben sem adható át másnak. A törvény azokat az alapvető korlátokat nevezi meg, amelyek megléte esetében az illető személyt nem lehet vezető tisztségviselőnek kinevezni vagy választani. Nyilvánvaló, hogy a vezetővel szemben fokozott erkölcsi elvárás is jelentkezik mind a beosztottak, mind a társadalom részéről, ezért általános kizáró ok az, hogy aki nem kap úgynevezett tiszta erkölcsi bizonyítványt, az nem lehet vezető tisztségviselő. 3:23. § [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség] (1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és 29
számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. (2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. A titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések ugyancsak a Gt. korábbi szabályainak általában a jogi személyekre való kiterjesztését jelentik a következő eltérésekkel: az új Ptk. egyértelműen kimondja, hogy a vezető tisztségviselő főszabályként köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani, kimondja, hogy a felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti, a felvilágosítás és az iratbetekintés megtagadásának okai körében a felvilágosítást kérő visszaélésszerű joggyakorlására hivatkozik, illetve arra, hogy ha a felvilágosítást kérő felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot, viszont nem tartalmazza a méltányos üzleti érdekek sérelmére való Gt-beli hivatkozást, nem utal arra, hogy a nyilvántartó bíróság milyen eljárás keretében bírálja el az ügyet (a Gt. szerint törvényességi felügyeleti eljárás keretében). Főszabályként mondja ki az új Ptk., hogy a vezető tisztségviselő köteles a jogi személy tagjainak, avagy alapítóinak a szükséges felvilágosítást megadni (a szükséges alatt itt nyilvánvalóan az értendő, hogy minden szükséges amit a tag vagy az alapító kér) és biztosítani a keletkezett iratokba való betekintési jogot. E főszabállyal való élés nem lehet parttalan, ezért a vezető tisztségviselő a kért felvilágosítás megadását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a felvilágosítást kérő előzetesen tegyen titoktartási nyilatkozatot a kért információra vonatkozóan. A törvény rendelkezik azokról az esetekről, amikor a vezető tisztségviselő megtagadhatja a kért információ megadását. E körben három csoportot állít fel az új Ptk. Az első, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mi minősül üzleti titoknak, az új Ptk. második könyvében a 2:47. § (1) bekezdése adja meg a választ: "(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli." Az idézett jogszabályhely gyakorlati kiterjesztéséről szól a paragrafus (2) bekezdése: "(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E 30
védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá." A második eset a legszubjektívebb, hiszen annak megállapítása, hogy az információt kérő ezen jogát a jogi személy érdekének ellenében saját hasznára óhajtja gyakorolni - megítélés kérdése. Ezzel szemben a harmadik esetkör egyszerű, hiszen ha az illető tag vagy alapító nem tesz titoktartási nyilatkozatot, akkor nyugodtan visszautasítható az információ megadása. 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.e 6:143. § [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. A vezető tisztségviselők felelőssége a következőkben tér el a Gt. szabályaitól: kimondja, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a “szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség” szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (korábban a polgári jog általánosszabályai szerint) nem részletezi, hogy milyen módon kerülhet sor a vezető tisztségviselő részéről a szerződésszegésre. Az új Ptk. alapvetően új alapokra helyezte a Ptk. kártérítési fejezetét és lényegében bevezette a szerződésszegéssel okozott önálló kárfelelősség intézményét. Ezt rendeli alkalmazni arra az esetre, ha a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során azzal szoros összefüggésben a jogi személynek kárt okoz. A bírói gyakorlatnak kell kialakítani azokat az elveket, amelyek során egy-egy vezető tisztségviselő felelőssége megállapítható, avagy éppen mentesítésére kerül sor. 3:25. § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése] (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; 31
d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. (2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. (4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A vezető tisztségviselői megbízás megszűnésének esetei a Gt. szabályaira épülnek azzal az eltéréssel, hogy az új Ptk. szerint megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony a következő esetekben is: a jogi személy vezető tisztségviselő jogutód nélküli megszűnésével, a magánszemély vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Az új szabályozás nem utal külön törvényben meghatározott megszűnési okokra. Rendelkezik arról hogy a lemondást a vezető tisztségviselő a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal teheti meg. Az új Ptk. nem említi kifejezetten azt a Gt.-ben meglévő rendelkezést, amely szerint a lemondás hatályossá válásáig a lemondott vezető tisztségviselő köteles a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az intézkedések megtételében részt venni. A tagok (alapítók) a vezető tisztségviselőt bármikor visszahívhatják. Elvi éllel szögezi le a jogalkotó, hogy a vezető tisztségviselő visszahívásához semmiféle magyarázat nem szükséges, a visszahívóknak semmit sem kell bizonyítaniuk és nem is kell közölni döntésük okát. A vezető tisztségviselő sem köteles minden körülmények között ellátni a feladatát, ezért számára is nyitva áll az az út, hogy megbízatásáról bármikor lemondhat, és bár nincs benne a normaszövegben, egyértelmű, hogy a vezető tisztségviselőnek sem kell lemondásának okát közölnie. Ahhoz viszont, hogy a lemondása a kívánt joghatást elérje, a törvény pontosan megjelöli, hogy a lemondó nyilatkozat címzettje maga a jogi személy. A nyilatkozatot a lemondó személy vagy egy másik vezető tisztségviselőnek küldi el, vagy pedig a döntéshozó testületnek. Előállhat olyan helyzet, hogy a vezető tisztségviselő lemondásának időpontja gazdaságilag nehéz helyzetbe hozná a céget. Ilyen eset jellemzően az, amikor a vezető tisztségviselőnek speciális szakismeretekkel kell bírnia és adott pillanatban a cégnél nem áll rendelkezésre más ilyen személy. Ebben az esetben a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 3:77. § [Az ügyvezetés ellátása] Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. 32
Az ügyvezetés ellátásának szabályozása tartalmilag azonos az új és a régi Ptk.-ban. Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el, így az egyesület vezető tisztségviselői - akik egyben az egyesület törvényes szervezeti képviseletét is ellátják az új Ptk. általános előírásai szerint - vagy az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. Nagyobb egyesületnél általában elnökség működik testületként, kis taglétszámú egyesületnél választanak (vagy alkalmaznak) ügyvezetőt. A törvény vagylagosan beszél az elnökségről, illetve az ügyvezetőről, de a gyakorlatban általában az ügyvezető - ha van elnökség - az elnökség tagjaként vagy az elnökségnek alárendelten működik. Az új Ptk. általános engedő szabálya folytán ezt a gyakorlatot alapszabályi rendelkezéssel az egyesületek továbbra is fenntarthatják. 3:78. § [Elnökség] (1) Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. (2) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. (3) Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Az új Ptk. szabályozása a következőkben tér el a régi Ptk.-tól: diszpozitív (eltérést engedő) módon szabályozza az elnökség létszámát és az elnök megválasztását, rendelkezik az elnökség tagjainak kötelezettségéről. Az új Ptk. szerint az elnökség három tagból áll és elnökét maga választja tagjai közül. (Feltehetően a "legalább" szó a szövegből tévedésből kimaradt.) Ez az eddigi gyakorlatban általában nem így volt - nagyobb 5-15 tagból álló elnökségekkel találkozunk, és általában az egyesület elnökét a közgyűlés önállóan választja meg, (emellett alelnöki, illetve elnökhelyettesi tisztségekkel is találkozhatunk). Az ilyen alapszabályi rendelkezések az új Ptk. diszpozitivitása folytán a jövőben sem tekintendők semmisnek. 3:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás] (1) Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól. (2) Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis. (3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Ezek a rendelkezések újként kerültek a Ptk.-ba. Az első vezető tisztségviselőket az alapszabály sorolja fel, később a vezető tisztségviselőket a közgyűlés választja meg. A törvény általános szabálya folytán a vezető tisztségviselői jogállás - amelyet vagy polgári jogi megbízási jogviszony vagy munkaszerződés alapján látnak el - a megválasztott személy által történt elfogadással jön létre. Polgári jogi megbízás esetén az egyesület ügyvezetői vagy ingyenesen vagy díjazás fejében járnak el, kifejezetten szerződést nem kell kötni, a megválasztás elfogadásával a vezető tisztségviselői jogviszony létrejön.
33
Ha a tagok a megbízás időtartamáról nem rendelkeznek (az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban), a megbízatás két évre szól. Ettől a szabálytól az alapszabályban el lehet térni, de öt évnél hosszabb vezetői megbízás törvénybe ütközik, ezért az ilyen rendelkezés az öt évet meghaladó részében semmis. Itt tehát az új Ptk.-ban kifejezett törvényi tilalom van. Az egyesület vezető tisztségviselői általában a tagok soraiból kerülnek ki, ugyanakkor az alapszabály lehetővé teheti, hogy nem tagok is jelölhetők (választhatók) legyenek vezető tisztségviselőnek - akár az egyesület elnöke is lehet nem tag. A vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. 3:80. § [Az ügyvezetés feladatai] Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. Ezek a rendelkezések új szabályok, a régi Ptk. nem tartalmazta az ügyvezetés feladatainak szabályozását. A jogi személyekre vonatkozó általános szebályoktól eltérően az új Ptk. az egyesületeknél felsorolja az ügyvezetés legfontosabb feladatait. Az ügyvezetés az egyesülettel kapcsolatos operatív funkciókat látja el, amit a törvény napi ügyeknek nevez. Az ügyvezetés készíti el a terveket, programokat, beszámolókat, kezeli a nyilvántartásokat, iratokat, gazdálkodik az egyesület vagyonáról. Az ügyvezetés gondoskodik az egyesület könyveinek vezetéséről, iratainak őrzéséről, beszámolóinak előkészítéséről - ez utóbbi körben különösen fontos az éves költségvetés közgyűlés elé terjesztése, illetve a költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló. Az ügyvezetés gazdálkodik az egyesület vagyonával. Az ügyvezetés feladata a tagjegyzék vezetése, illetve a közgyűlés előkészítése is. Az ügyvezetés kötelezettsége az egyesület működésére vonatkozóan a jogszabályok betartása, illetve betartatása, az alapszabálynak, illetve a közgyűlés határozatainak megfelelő működés biztosítása. Az ügyvezetésnek az egyesület céljára figyelemmel, az egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kell tevékenykednie. 3:81. § [A közgyűlés összehívása] (1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; 34
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. (2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. Ezek új rendelkezések, a régi Ptk. nem tartalmazta a közgyűlés soron kívüli összehívására vonatkozó szabályokat. A törvény külön részletezi az ügyvezetés teendőit a közgyűlés kötelező rendkívüli összehívása tekintetében. Erre három esetben kerülhet sor. Az első két ok összefügg, nevezetesen, ha az egyesület vagyona az esetleges tartozásokat nem fedezi, illetve ha az egyesület előreláthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességükkor teljesíteni. E két - lényegében fizetésképtelenségi - eset mellett a közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha az egyesület céljainak elérése került veszélybe. A döntést természetesen a tagoknak, illetőleg a közgyűlésnek kell meghoznia. A közgyűlésen a tagok vagy intézkednek a fizetésképtelenség elhárítása iránt, vagy el kell határozniuk az egyesület megszüntetését. A felelősségteljes döntésre mind a tagoknak, mind a vezető tisztségviselőknek alapos okuk van az új Ptk. felelősségi rendelkezései következtében. A tagok esetleges mögöttes felelősségéről a az új Ptk. a jogi személyek közös szabályai között rendelkezik. A Hatodik Könyv a dilektuális kártérítési felelősség körében valamennyi jogi személy vezető tisztségviselőjére nézve általános jelleggel kimondja (tehát ez a szabály az egyesületre is irányadó), hogy ha az egyesület vezető tisztségviselője e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben az egyesülettel együtt egyetemlegesen felel. Ilyen szabályok eddig egyesületi jogunkban nem voltak. Kérdés, hogy az egyetemleges felelősség nem fogja-e gátolni az egyesületek elnökségében való ingyenes szerepvállalást.
A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése 3:26. § [A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága] (1) A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. (2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. (4) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
35
(5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi. Az új Ptk. ugyancsak a Gt. szabályait terjeszti ki általában véve a jogi személyekre a felügyelőbizottság kapcsán a következő eltérésekkel: a felügyelőbizottság létrehozásának csak a lehetőségéről rendelkezik, létrehozásának kötelező eseteit az általános szabályok nem tartalmaznak, három tagú felügyelőbizottságról szól, de ezzel kapcsolatban is meg kell említeni, hogy az új Ptk. szabályozása diszpozitív, tehát ettől a rendelkezéstől is el lehet térni, a felügyelőbizottság feladata, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze, a felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője, a felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak (a Gt. a Társaság tagjai, részvényesei, illtve a munkáltató általi utasítást tilalmazza) a felügyelőbizottsági tag a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozatával mondhat le, a törvény nem utal kifejezetten arra, hogy a jogi személy létrejöttét követően a felügyelőbizottság tagjainak anevét a létesítő okiratnak nem kell tartalmaznia. A törvény rögzíti a tagok (alapítók) is ennek céljaként a jogi személy érdekeinek megóvása szerepelhet. A létszámot a törvény három főben jelöli meg, azonban ezen a területen is érvényesül a diszpozivitás, tehát e szám betartása nem kötelező. A miniszteri indokolás rámutat arra, hogy "az ellenőrző szerv létszámát a felek alacsonyabban, vagy magasabban is meghatározhatják". Csak az a nagykorú személy lehet a felügyelőbizottság tagja, akinek cselekvőképessége e tekintetben nincs korlátozva. A kizáró okok megegyeznek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályozásban megismertekkel. Ez azzal egészül ki, hogy értelemszerűen nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, aki egyben a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy akinek a hozzátartozója tölti be ezt a tisztséget. A felügyelőbizottság csak akkor tudja a feladatát ellátni, ha alapvetően független az ügyvezetéstől, ezért a törvény kimondja, hogy függetlenségüknek kiemelt tartalma az is, hogy tevékenységük során senkitől sem kaphatnak utasítást és ilyet nem is fogadhatnak el. Az első felügyelőbizottság tagjait is a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően pedig a döntéshozó szerv választja meg a tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony annak elfogadásával jön csak létre. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésének szabályai azonosak a vezető tisztségviselőkével, azzal a különbséggel, hogy a tag lemondó nyilatkozatát a vezető tisztségviselőhöz címzi. 3:82. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei] (1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
36
(2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Ezek új rendelkezések. A régi Ptk. nem rendelkezik a felügyelőbizottság létrehozásának kötelező eseteiről. A felügyelőbizottság intézményét a társasági jogból valamennyi jogi személyre nézve alapvetően fakultatív szervként általánosította az új Ptk. mint a jogi személy tulajdonosi ellenőrzésének szervét, bár egy egyesület esetében némileg torzít tulajdonosi ellenőrzésről beszélni. Az egyesületnél a felügyelőbizottság feladata, hogy a közgyűlés számára ellenőrizze a jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlési határozatok betartását. A felügyelőbizottság egyesület esetében is általában fakultatív szerv, az alapszabály intézményesítheti. A törvény azonban két esetben kötelezővé teszi a felügyelőbizottság létrehozását, nevezetesen, ha a taglétszám a száz főt meghaladja, illetve a tagok több mint fele jogi személy. Felügyelőbizottságra nyilvánvalóan csak nagyobb egyesületeknél van szükség. A közhasznú szervezetté nyilvánított egyesületeknél a civiltörvény előírásai szerint kell létrehozni a felügyelőbizottságot. 3:27. § [A felügyelőbizottság működése] (1) A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. (2) A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. (3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. A felügyelőbizottság működésére vonatkozó szabályozás a következőkben tér el a Gt. rendelkezéseitől: valamennyi jogi személyre vonatkozóan előírja, hogy a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket a felügyelőbizottság köteles megvizsgálni, álláspontját köteles ismertetni, a felügyelőbizottság bármely munkavállalótól (nemcsak vezető állásuaktól) tájékoztatást kérhet, tágabb körben rendelkezik a felügyelőbizottság iratmegvizsgálási lhetőségéről ( a Gt. külön nem nevesítette a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát és szerződéseit) a felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza, s ettől alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezés semmis. A törvény meghatározza a felügyelőbizottság alapvető működését és biztosítja számára a végrehajtáshoz szükséges jogosítványokat. Minden a legfőbb döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztést a felügyelőbizottság köteles megvizsgálni, s amennyiben van álláspontja, akkor ezt az ülésen ismerteti. Ahhoz, hogy megnyugtató álláspontot tudjon kialakítani, szükséges, hogy a megfelelő belső információkat megkapja, s ezen információk megszerzési módjáról is rendelkezik a törvény. 37
A törvény szóhasználata egyértelműen mutatja, hogy a felügyelőbizottság testületként járhat el és jogosítványai a testület számára kerültek megállapításra. Az egyesületekben létrehozott felügyelőbizottság működésére az új Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak. A felügyelőbizottság legalább három tagból áll, megválasztásukra a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok az irányadóak. A felügyelőbizottság tagjai is személyesen végzik tevékenységüket, függetlenek és nem utasíthatók. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület irataiba, könyveibe korlátozás nélkül betekinthetnek, a felügyelőbizottság jogosult szakértő igénybevételére is. 3:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége] A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. A felügyelőbizottság tagjainak felelősségére vonatkozó rendelkezések a következőkben térnek el a Gt. szabályozásától: a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a felügyelőbizottsági tagok a a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért, nem rendelkezik a felügyelőbizottság tagjai felelősségének egyetemlegességéről, de az következik a közös károkozásra vonatkozó általános szabályokból, a törvény nem részletezi a felügyelőbizottság ellenőrzési körébe eső egyes feladatokat (számviteli törvény szerinti beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegése) A felügyelőbizottság működése során saját ügyrendje alapján jár el, és ezenkívül esetenként felkérést is kaphat a tulajdonosoktól. Ha vizsgálati kötelezettségét megszegi és/vagy nem megfelelően teljesíti és ezzel a jogi személynek kárt okoz, akkor a felügyelőbizottság tagjai a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek. Feltehetően a jövőben is irányadó lesz - persze más tételes jogi alapokon - a felügyelőbizottság felelőssége tekintetében a Legfelsőbb Bíróság 1788/2008 számú gazdasági elvi határozata: "…a felügyelőbizottság feladata az ügyvezetés ellenőrzése, a társaság, vagyis a tagok irányába, és amennyiben az ügyvezetés ellenőrzése során rendellenességet, szabálytalanságot, a társaság céljait veszélyeztető magatartást tapasztal, a fent felsorolt eszközök igénybevételével a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Ebből a jogi szabályozásból az alábbi következtetések adódnak. A felügyelőbizottság feladata az ügyvezetés alapvetően károkozásra alkalmas, vagy arra vezethető magatartásának kiszűrése. Ha az ügyvezetés részéről ilyen magatartás objektív nem észlelhető, vagy egyfajta veszélyhelyzet fennáll ugyan, de az végül is a társaságnak nem okoz kárt, az ügyvezető kártérítési felelősségének hiányában a felügyelőbizottság kárfelelőssége sem következhet be. Károsodás esetén az ügyvezetés és az felügyelőbizottság felelőssége ugyanazon káreseményért állhat be. Amíg azonban az ügyvezetés a reá irányadó, addig a felügyelőbizottság az őt érintő szabályok megsértése esetén tartozik helytállni. Az ügyvezetés jogellenes, felróható, kárt okozó magatartása tehát nem vonja automatikusan maga után a felügyelőbizottság felelősségét, csak abban az esetben, ha a felügyelőbizottság az ismertetett kötelezettségeit megszegte.
38
A felügyelőbizottságnak a Gt. szabályai szerint nem az volt a kötelessége, hogy a kárt ténylegesen elhárítsa, a társaságot a kártól megóvja, és ennek következtében egy kármentes állapotot mint eredményt hozzon létre, hanem az, hogy észlelése alapján a vészhelyzetre, a fenyegető károkozásra, vagy az ügyvezetés jogellenes, károkozó magatartására az ügyvezetés és a tagok figyelmét felhívja. Ez a figyelemfelhívás ugyanis már alkalmas lehet arra ugyanis, hogy az ügyvezetés vezetési magatartásán változtasson, vagy a tagok döntsenek abban a kérdésben, az adott ügyvezetésre a továbbiakban is igényt tartanak-e. Függetlenül attól, hogy eljárása akár az ügyvezetés, akár a tagok irányában eredményes volt-e, a tagok a felügyelőbizottság figyelemfelhívásával egyetértettek-e vagy sem, a fent felsorolt intézkedésekkel figyelemfelhívással, a tagok esetleg taggyűlés útján történő tájékoztatásával a felügyelőbizottság kötelezettségének eleget tett. A felügyelőbizottságnak ugyanis a Gt. nem biztosít olyan eszközrendszert, amellyel az ügyvezetés eljárását ténylegesen meg tudja akadályozni éppen ezért ezt az eredményt nem is várja el tőle." Az utolsó mondat kapcsán rögzíthető, hogy az új Ptk. sem biztosít ilyen eszközrendszert, tehát a bírósági állásfoglalást a jövőben is irányadónak kell tekinteni.
A jogi személy képviselete 3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete] (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. (2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. (3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. A képviseletre vonatkozó szabályozási megközelítés az új Ptk.-ban különbözik a korábbi Ptk.étól, amely a cégjegyzésre, írásbeli képviseletre koncentrált. A valamennyi jogi személyre irányadó szabályozás általános szabályként írja elő, hogy a jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő, aki képviseleti jogát önállóan gyakorolja. Az új szabályozás egyértrelműen előírja, hogy a jogi személy adatainak a nyilvántartó bíróság felé való bejelentése a vezető tisztségviselő feladata. E szakasz szabályozza a törvényes képviseletet és rögzíti, hogy a vezető tisztségviselő minden külön felhatalmazás nélkül egyben a jogi személy törvényes képviselője is. A vezető tisztségviselők képviseleti joga önálló. Nincs akadálya annak, hogy több vezető tisztségviselő esetén képviseleti joguk megosztásra kerüljön, de ezek csak a belső munkamegosztás részei, harmadik személyekkel szemben gyakorlatilag nem hatályosak. Ez a harmadik személyek oldaláról nézve azt is jelenti, hogy nekik nem kell vizsgálniuk azt, hogy a vezető tisztségviselők képviseleti joga kiterjed-e az adott kérdésre, avagy sem. Ahhoz természetesen, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti jogát gyakorolhassa meghatározott adatait köteles a nyilvántartó hatóságnak bejelenteni. 3:30. § [Szervezeti képviselet] (1) Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.
39
(2) A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. (3) Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. A szabályozási megközelítés a szervezeti képviselet esetében is különbözik a korábbitól. Az új Ptk. általános jelleggel biztosítja azt a lehetőséget, hogy a jogi személy létesítő okirata vagy belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó olyan más tisztséget is meghatározzon, amelynek betöltője a jogi személy önálló képviselője. A jogi személy munkavállalói számára írásbeli nyilatkozatban adhat az ügyvezetés. Ebben az esetben a képviseleti jog az ilyen joggal rendelkező más személyekkel együttesen gyakorolható. A törvényes képviselet mellett a képviselők körének másik nagy csoportja az, amikor akár a létesítő okirat, akár valamelyik belső szabályzat képviseleti joggal járó munkakört határoz meg. Ilyenkor az ezen munkakört betöltő személyt minden további eljárás nélkül önálló képviselőnek kell tekinteni. Számos esetben előfordul, hogy egyes szervezeti egységek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, viszont az egység működése szempontjából elengedhetetlen, hogy vezetőjük az egység tevékenysége körében önálló képviselőként jelenjen meg. Szintén gyakran előfordul, hogy bizonyos előre meghatározott körben az egyes munkavállalókat külön írásbeli nyilatkozattal képviseleti joggal ruháznak fel. Ebben az esetben viszont a munkavállaló képviselőjének ezt írásban kell kapnia az ügyvezetéstől, valamint képviseleti joga soha nem lehet önálló, hanem ezt csak más személlyel együttesen gyakorolhatja. 3:31. § [A képviseleti jog korlátozása] A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna. A képviseleti jog korlátozására vonatkozó rendelkezések a következőkben térnek el a Gt. szabályozásától: főszabályként kimondja az új Ptk., hogy a nyilvántartásba bejegyzett képviselő képviseleti jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos, a főszabály alól kivétel az az eset, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott vagy tudnia kellett volna, mert vele szemben hatályos a korlátozás. Ha valaki a jogi személyek nyilvántartásában bejegyzett képviselő, akkor harmadik személyekkel szemben teljes jogkörrel képviselheti a szervezetet. Annak sincs elvi akadálya, hogy a nyilvántartásba bejegyzett képviselő képviseleti jogát korlátozzák, vagy bizonyos értékhatár felett nyilatkozatát az ügyvezetésnek vagy a tulajdonosi testületnek jóvá kell hagynia. Ebben az esetben a külvilág felé a korlátozás csak abban az esetben hatályos, ha hitelt érdemlően bizonyítani lehet, hogy e korlátozásról a harmadik fél tudott, vagy tudnia kellett volna. 40
Ha a jogi személy nevében olyan képviselő jár el, aki nincs a nyilvántartásba bejegyezve, akkor a vele kapcsolatba kerülő személyeknek minden esetben vizsgálniuk kell, hogy az illető rendelkezik-e képviseleti joggal és ez a jog pontosan milyen terjedelmű. Az új Ptk. nem foglalkozik külön a meghatalmazáson alapuló képviselettel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez kizárt lenne. A jogi személy ügyvezetése bármely esetben felkérhet meghatalmazottat az ügyek meghatározott csoportjának ellátására. Jellemzően ilyen például az ügyvédi meghatalmazás adása.
A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága 3:32. § [A jogi személyszervezeti egységének jogalanyisága] (1) Ha e törvény lehetővé teszi, a létesítő okirat rendelkezhet a jogi személy egyes szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról, feltéve, hogy a szervezeti egység az alapítóktól és a jogi személytől elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik. (2) A jogi személy szervezeti egységre a jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a jogi személy szervezeti egység elkülönített vagyonából ki nem elégíthető hitelezői igényekért a jogi személy a szervezeti egység jogi személyiségének fennállása alatt és ezt követően is köteles helytállni. A jogi személy szervezeti egységének jogalanyiságára vonatkozó új szabályozás több ponton eltér a korábbi Ptk.-tól: a szervezeti egység jogi személlyé nyilvánításának előfeltétele, hogy az adott jogi személy típus esetében ilyen tartalmú döntésre felhatalmazást adjon, a jogi személlyé nyilvánítás feltétele, hogy a szervezeti egység az alapítóktól és a jogi személytől elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezzen, főszabályként a jogi személy szervezeti egységre a jogi személy általános szabályait kell megfelelően alkalmazni, a jogi személy szervezeti egység elkülönített vagyonából ki nem elégíthető hitelezői igényekért a jogi személy a szervezeti egység jogi személyiségének fennállása alatt és ezt követően is köteles helytállni, az új Ptk. nem sorolja fel a szervezeti egység lehetséges formáit (pl. gyáregység, fiók, telep, kirendeltség). Több esetben előfordulhat, hogy gazdasági-célszerűségi okból a jogi személy bizonyos részlegének indokolt az elkülönült jogi személyiség megadása. A jogalkotó a szervezeti egység jogi személlyé nyilvánítását feltételekhez köti. Az előírt két feltétel mindegyike szerepel a jogi személy általános feltételei között is. Az egyik, hogy a szervezeti egységnek önálló vagyonnal kell rendelkeznie, méghozzá oly módon, hogy ez a vagyon nem csupán a jogi személy vagyonától, hanem annak alapítóitól is jól elkülöníthető legyen. Nincs tehát arra lehetőség, hogy a jogi személy valamelyik alapítója a jogi személyen belül vagyoni juttatást biztosít a szervezeti egység számára és ezáltal nyerné el az új jogi személyiségét, hiszen ebben az esetben egy új jogi személyt hozna létre. A jogi személy vagyonától való elkülönülés nem azt jelenti, hogy a szervezeti egységnek valahonnan kívülről kell megszereznie a vagyoni elemeket, hanem azt, hogy a jogi személy meglévő vagyonából a szervezeti egység számára elkülönít egy vagyontömeget. A másik ugyancsak elengedhetetlen feltétel, hogy a szervezeti egységnek önálló szervezettel kell rendelkezni. Ez utóbbi a gyakorlatban nem szokott problémát okozni, hiszen értelemszerűen akkor merül fel az önálló jogi személy szükségessége, ha a szervezeti egység a gyakorlatban már amúgy is saját apparátusán keresztül látja el feladatait. 41
A törvény az ilyen módon jogalannyá előlépett szervezeti egységre is a jogi személy általános szabályait rendeli megfelelően alkalmazni. A megfelelően kitétel azt is jelenti, hogy a jogi személlyé nyilvánított szervezeti egységet is nyilvántartásba kell venni, neki is névvel és székhellyel kell rendelkeznie. Hitelezővédelmi okokból viszont rögzítésre került, hogy amennyiben az önálló jogalannyá vált szervezeti egység kötelezettségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, akkor a jogi személy e kötelezettségek teljesítéséért gyakorlatilag az egyszerű kezesség szabályai szerint köteles helytállni. Mivel az új Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályai szerint a jogi személy belső szervezeti egysége akkor lehet jogi személy, ha ezt az új Ptk. lehetővé teszi, az egyesületi részből pedig egy ilyen szabály - az eddigi szabályozással szemben - kimaradt, kérdéses lehet, hogy adható-e egyáltalán egyesületeknél ilyen belső szervezeti jogalanyiság. Fenntartására viszont feltétlen szükség lenne, és jelenleg a civiltörvény tartalmaz is egy ilyen szabályt. 3:33. § [A szervezeti egység jogalanyiságának megszűnésével kapcsolatos rendelkezések] (1) A szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén jogai és kötelezettségei a jogi személyre szállnak át. (2) Ha a jogi személy a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről döntött, e döntést köteles közzétenni. Az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése követelésének kielégítését veszélyezteti. A szervezeti egység törlésére akkor kerülhet sor, ha a jogi személy a jogosult kérésére megfelelő biztosítékot ad. (3) Ha a jogi személy megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatását rendelik el, a jogi személy szervezeti egységének jogi személyisége megszűnik. A szervezeti egység jogalanyiságának megszűnésével kapcsolatos rendelkezések új szabályként szerepelnek a Ptk.-ban, ezeket sem a korábbi Ptk., sem a Gt. nem tartalmazta. A törvény külön rendelkezik a jogi személyiséggel rendelkező egység e státusának megszűnéséről. A "másodlagos" alapítás logikájának megfelelően, amennyiben a szervezeti egység elveszíti önálló jogi személyiségét, akkor jogai és kötelezettségei a jogi személyre szállnak vissza. A szervezeti egység önálló jogi személyiségének megszüntetéséről természetesen az ezt létrehozó szervezet, vagyis maga a jogi személy dönt. Ezt a döntést közzé kell tenni az "alanyváltozás a kötelezett személyében" elv mintájára, és azok a hitelezők, akiknek követeléseik a megszüntető döntés meghozatala előtt keletkeztek, biztosítékot követelhetnek, ha úgy érzik, hogy a jogi személy kevésbé tudja helytállási kötelezettségét teljesíteni, mint a korábbi szervezeti egység. A miniszteri indokolás szerint "ilyen helyzet áll elő akkor, ha egy jól gazdálkodó, szilárd anyagi háttérrel rendelkező, önálló jogalanyiságú szervezeti egység jogalanyisága megszűnik, és kötelezettségeiért a gyenge anyagi helyzetben lévő, fizetési nehézségekkel küszködő jogi személy lesz köteles helytállni". A hitelezők számára a közzétételtől számított harminc nap jogvesztő határidő áll rendelkezésre igényeik bejelentésére. A nyilvántartó hatóság ebben az esetben akkor törölheti a szervezeti egységet mint jogi személyt ha ez a biztosíték a hitelezők számára megfelelő és erről tájékoztatják a jogi személyt. A biztosíték megfelelő vagy nem megfelelő volta tekintetében a hitelezők számára nyitva áll a bírói út. Ha maga a jogi személy szűnik meg, a szervezeti egység jogi személyisége is osztozik ebben a sorsban, tehát az ő jogi személyisége is megszűnik.
42
Az egyesületi rész "szervezeti" címe a felügyelőbizottsággal fejeződik be. Természetszerűen az egyesület alapszabálya más szerveket is intézményesíthet, pl. nagy egyesületeknél gyakori állandó könyvvizsgáló választása.
43
A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI A jogi személy törvényességi felügyelete 3:34. § [A jogi személy törvényességi felügyelete] (1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. (2) Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt. A törvényességi felügyeletet minden jogi személy esetén a nyilvántartó bíróság látja el. A korábbi szabályozástól eltérően az új Ptk. nem határozza meg a törvényességi felügyelet célját. A törvényességi felügyelet kérdésében az új Ptk. jelentős változást hozott. Eddig ugyanis különféle szervek jogosítványai között szerepelt e feladat ellátása, attól függően, hogy milyen formában működött maga a szervezet. Gazdasági társaságok esetében például a cégbíróság járt el, más esetben az ügyészséggel is találkozhattunk, mint törvényességi felügyeleti szervvel. A jogalkotó megítélése szerint ezt a széttagoltságot célszerű volt megszüntetni, ezért a törvényességi felügyelet ellátását egységesen a nyilvántartó bíróság hatáskörébe utalta. Magának a törvényességi felügyeletnek a tartalma érdemben nem változott, ez tehát a jövőben is úgynevezett alaki felügyelet lesz, hiszen alapelv, hogy ezen eljárás keretében nem vizsgálható a jogi személy döntéseinek gazdasági-célszerűségi aspektusa. Tehát csak és kifejezetten a jogszabályi kötelezettségek és formai előírások betartását vizsgálhatja a bíróság. Amennyiben a bíróság ilyen jellegű jogszabálysértést észlel, az egyéb jogszabályban - például Ctv. - meghatározott intézkedéseket teheti meg, például felhívás a törvénysértés orvosolására. Ha azonban ezek nem vezetnek eredményre, akkor ezen eljárását keretében - mint legsúlyosabb szankció - a jogi személy megszüntetésére tesz indítványt.
A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata 3:35. § [A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak] A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítókés a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Az új Ptk. szabályozása a Gt.-hez képest annyiban új, hogy a jogi személy bármely szerv által hozott határozat felülvizsgálata kérésének lehetőségét biztosítja a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottsági tag számára. Az új Ptk. kifejezetten a határozat hatályon kívül helyezésének kérelmét említi. Több esetben előfordul, hogy a jogi személy adott szervének határozata jogszabályba ütközik és akár egyes tagok, akár a kisebbség érdekeit sértik. A törvény pontosan megnevezi azokat a 44
személyeket akik bírósághoz fordulhatnak ilyen típusú határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. E személyek a jogi személy tagjai vagy alapítói, bármely vezető tisztségviselője, valamint - amennyiben van - a felügyelőbizottság tagjai. Figyelemmel arra, hogy a felügyelőbizottság testületként rendelkezik hatáskörrel ezért egyes vélemények szerint a felügyelőbizottság bármely tagja csak akkor fordulhat bírósághoz, ha a jogszabálysértést előbb a felügyelőbizottság mint testület megállapította. Ebben az esetben is először a speciális rendelkezések alapján meg kell kísérelni a jogszerű működés helyreállítását a jogi személyen belül. Két nagy esetkörben lehet bírósághoz fordulni, az egyik, ha a határozat valamilyen jogszabályba ütközik, a másik, ha sérti a létesítő okirat rendelkezéseit 3:36. § [A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset] (1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. (2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. (3) Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki. (4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki. Az új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályozásában a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől: az új Ptk. a szubjektív határidő szempontjából annak is jelentőséget tulajdonít, ha a keresetindító a határozatról tudomást “szerezhetett volna”, a jogvesztő határidő a korábbi 90 napossal szemben egy éves, a törvény itt nem utal arra, hogy a keresetindítzás jog egyébként érvényesen nem zárható ki, a bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére felfüggesztheti a határozat végrehajtását. A korábbi társasági joghoz képest változás, hogy a perindítás kezdő időpontjaként az új Ptk. nem kizárólag a tudomásszerzést, hanem emellett azt az időpontot is megjelöli, amikor a jogosult - amennyiben kellő gondosságot tanúsított volna - a határozatról tudomást szerezhetett volna. Az előbbihez hasonlóan a gazdasági élet biztonságát hivatott alátámasztani az a szabály is, amelyik rögzíti, hogy a határozat meghozatalától számítva a megtámadási lehetőség csupán egy évig áll fenn. Ez a határidő jogvesztő. Ki kell zárni a perindítás lehetőségéből - egyezően a korábbi gyakorlattal - azokat a személyeket, akik szavazatukkal maguk is hozzájárultak a megtámadott határozat 45
meghozatalához. Amennyiben viszont az illető bizonyítja, hogy tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett, akkor perindítási joga feléled. Ha a jogi személy egy vezető tisztségviselővel rendelkezik és a határozatot a vezető tisztségviselő támadta meg, a jogi személyt a felügyelőbizottság valamelyik tagja képviseli. Ha nincs felügyelőbizottság, akkor a bíróság ügygondnokot rendel ki a jogi személy képviseletére. A törvény az eddigi gyakorlattal összhangban rögzíti azt az alapelvet, hogy a per megindításának nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset, amikor olyan döntésről van szó, amelynek végrehajtása súlyosan sértené a jogi személy további sorsát, ezért az új Ptk. megadja a jogot a pert indító félnek arra, hogy a bíróságtól kérje a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ilyen esetben a bíróságnak érdemben kell vizsgálni az indítványt és az erről szóló álláspontját nyilvánvalóan megfelelően indokolnia is kell. A bíróság döntését a jogalkotó nem korlátozza, viszont kimondja, hogy amennyiben a bíróság a felfüggesztés iránti kérelmet megalapozottnak tartja és elrendeli a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ezen végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. 3:37. § [A határozat hatályon kívül helyezése] (1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. (2) A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. (3) Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. Amennyiben a határozat jogszabályt sért, akkor azt a bíróság hatályon kívül helyezi, és ha úgy ítéli meg, új határozat hozatalát rendeli el. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, ez nemcsak a felperes számára jelent érdemi intézkedést, mert az ítélet hatálya a perben nem álló személyekre is kiterjed. Új lehetőség a bíróság számára, hogy amennyiben a jogszabálysértés kisebb jelentőségű és annak hatása nem befolyásolja érdemben a jogi személy törvényes működését, akkor a bíróság csupán a jogsértés tényét állapítja meg. E vonatkozásban arra kell felhívni a figyelmet, hogy konjuktív feltételről van szó, tehát egyszerre kell jelen lennie a nem jelentős jogszabálysértésnek, valamint annak, hogy ez érdemi befolyásolást nem jelent a törvényes működés szempontjából.
Állandó könyvvizsgáló 3:38. § [Állandó könyvvizsgáló] (1) Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.
46
(2) Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. Az új Ptk. nem teszi kötelezővé a könyvvizsgálatot a jogi személy minden fajtájánál. Erre nincs is szükség, mivel az egyes konkrét jogi személyeknél, ha ez szükséges, előírják az állandó könyvvizsgáló kötelező alkalmazását. A törvény itt csak nagy általánosságban azt rögzíti, hogy a könyvvizsgáló feladata ellátása érdekében milyen jogosítványokkal rendelkezik. A könyvvizsgáló minden keletkezett iratba betekinthet, az összes szerződést megvizsgálhatja. Nyilvánvaló viszont, hogy a könyvvizsgáló feladata alapvetően a pénzügyi műveletek és folyamatok elemzésére terjed ki. A törvény rögzíti a könyvvizsgáló megállapítás utáni feladatait. Ha a könyvvizsgáló olyan pénzügyi mozgásokat észlel, amely veszélyeztetheti a hitelezők kielégítését, észleli a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok jogellenes tevékenységét, köteles azonnal a tulajdonosi jogok gyakorlójához fordulni. A könyvvizsgálónak nemcsak a hiányosságokra való figyelemfelhívás a kötelessége, hanem a szükséges intézkedések érdemi részének a megjelölése is. Ez annál is inkább így van, mert a könyvvizsgáló törvényi kötelezettsége, hogy ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.
47
A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE Átalakulás, egyesülés, szétválás 3:39. § [Átalakulás] (1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át. (2) Átalakulás esetén a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az új Ptk. szakít a korábbi társasági törvények szélesebb értelmű átalakulás fogalmával és azt szűkebb értelemben használja, nevezetesen átalakulás alatt csak a jogi személy típusának megváltozását értik. Ennek megfelelően rögzíti, hogy átalakulás esetében megszűnik a jogi személy, és a jogok és kötelezettségek az utódszervezetre szállnak át. Ez az utódszervezet a megszűnő jogi személy általános jogutódja. Az ebben az értelemben vett átalakulás mindenképpen új jogi személy létrejöttét eredményezi, ezért rögzíti a törvény, hogy az átalakulás során is be kell tartani a jogi személy létesítésére vonatkozó általános szabályokat. 3:40. § [Korlátozások] Nem alakulhat át a jogi személy, ha a) jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll; b) vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették. Annak érdekében, hogy az új jogi személy létrehozására vonatkozó szabályokat ne lehessen az átalakulási jogtechnika segítségével kijátszani, a törvény rögzíti azt a három esetet, amikor a jogi személy számára tilos az átalakulás. Ha a jogi személy végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csődeljárás hatálya alatt áll, akkor jogilag sincs abban a helyzetben - legalábbis ami az utóbbi kettőt illeti -, hogy saját maga döntsön szervezetiforma-váltásáról, nem beszélve arról, hogy ilyenkor a hitelezői érdekek védelme fokozottabban előtérbe kerül. Ezekhez hasonlóan, ha a jogi személy ellen külön törvényben szabályozott büntetőjogi intézkedés van folyamatban, akkor nem lehet az intézkedés alanyát lényegében megszüntetni. Amennyiben a létesítő okirat szerinti vagyon még nem áll teljes mértékben rendelkezésre, akkor gazdasági értelemben még nem fejeződött be a megalakulás folyamata - indokolatlan lenne tehát ebben a szakban a szervezetiforma-váltás megengedése. 3:41. § [Döntés az átalakulás kezdeményezéséről] (1) A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről - az átalakulás módjának és a jogutód jogi személynek a meghatározásával - a jogi személy tagjai, illetve alapítói döntenek.
48
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést követően a jogi személy ügyvezetése köteles az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet is tartalmazó átalakulási tervet készíteni és azt a tagokkal, illetve alapítókkal közölni. A törvény rögzíti, hogy ki határozhat magáról a folyamat megindításáról és ki választhatja ki azt, hogy a jogutód szervezet milyen formában kerül majd létrehozásra. Ezekről a kérdésekről a jogi személy tagjai, illetve alapítói döntenek. Ez a döntés - bár természetszerűleg támaszkodik gazdaságpolitikai megfontolásokra - elvi döntés, éppen ezért a törvény az ügyvezetés kötelezettségévé teszi, hogy elkészítse az átalakulási tervet, amelynek külön is nevesített kiemelkedő része a vagyonmérleg tervezete lesz. Az átalakulási tervben lényegében rögzíteni kell azokat az indokokat és lépcsőfokokat, amelynek alapján az átalakulás egész folyamata levezényelhetővé válik, a vagyonmérlegtervezetből pedig ki fog tűnni, hogy ezt a rendelkezésre álló anyagi források egyáltalán lehetővé teszik-e. 3:42. § [Az átalakulásban részt nem vevő tagok] (1) A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni. (2) Az (1) bekezdés szerint jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének. (3) Az átalakulási tervet a tagok (1) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell. Ha nem egyszemélyes létesítésről van szó, akkor nem biztos, hogy a szervezetiforma-váltás mindegyik tagnak az üzleti érdekében áll. Ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azon tagok számára, akik nem kívánnak részt venni az új szervezeti típusban, ezt ők megtehessék. Az ő szempontjukból nézve lényegében a korábbi jogi személy megszűnik, éppen ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy számukra ki kell adni a megfelelő vagyonrészt. Az a tag, aki nem óhajt részt venni az új jogi személyben, ezt az elhatározását az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül kell, hogy jelezze. Ebben az esetben ezen tagok vonatkozásában az átalakulás időpontjában megszűnik a tagsági viszony, és az őket megillető vagyonhányadot ki kell adni. Úgy kell őket tekinteni, mintha a cég jogutód nélkül megszűnt volna és ezért az erre az esetre rendelt vagyonhányad kiadását igényelhetik. Az átalakulási tervet az abban részt vevők, az azt igenlők nyilatkozatai alapján lehet végrehajtani, ezért a módosított terv a kilépő tagokat már nem tartalmazza. 3:43. § [Az átalakulás befejezése] (1) Az átalakulásról a tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásával határoznak; e határozatot a döntéshozó szerv legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozza meg. (2) Az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott tenni. Az a hitelező, akinek követelése a közzététel előtt számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás veszélyezteti.
49
döntéssel együtt közzé kell keletkezett, a közzétételtől átalakuló jogi személytől követelésének kielégítését
(3) Az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. A létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételéig az átalakuló jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét. (4) Ha a nyilvántartó bíróság az átalakulás bejegyzését elutasítja, a jogi személy korábbi formájában működik tovább. A törvény rögzíti, hogy a tulajdonosoknak az átalakulási tervet legalább háromnegyedes szótöbbséggel kell elfogadni. Ez garancia arra, hogy megfelelő konszenzus alakuljon ki az átalakulás szükségességében. Magát a döntést és a döntés alapjául szolgáló tervet is nyilvánosságra kell hozni. Ennek hitelezővédelmi okai vannak, hiszen itt alanyváltozás következik be a kötelezetti oldalon és a hitelezők (jogosultak) számára nyilvánvalóan nem mindegy, hogy az új szervezeti forma milyen gazdasági erővel és milyen jogi biztosítékokkal jön létre. Ezért amennyiben követeléseik kielégítését bizonytalannak látják, akkor megfelelő biztosítékot követelhetnek. Ha nem tudnak megegyezni, bírósági eljárással akadályozhatják meg az átalakulás bekövetkeztét. Az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. A létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételéig az átalakuló jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét. A bíróság minden olyan esetben megtagadja a bejegyzést, amikor az új Ptk. vagy más vonatkozó jogszabály rendelkezéseit sérti az átalakulás bejegyzése. Ennek eredményeképpen a jogi személy korábbi formájában folytatja tovább tevékenységét. 3:44. § [Egyesülés] (1) A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. (2) Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek mindegyike határoz az egyesülés kezdeményezéséről, az ügyvezetéseik kötelesek az átalakulási tervnek megfelelő tartalommal közös egyesülési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi részt vevő jogi személy vagyonmérleg-tervezetét, valamint az egyesüléssel létrejövő jogi személy nyitó vagyonmérleg-tervezetét. (3) Az egyesülésben részt vevő jogi személyek az egyesülési terv elfogadásáról különkülön döntenek. Az egyesülési tervet akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azt az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy elfogadta. Az egyesülés lényegében egy gyűjtőfogalom, amelynek alapvető jellemzőit tartalmazza az új Ptk. ezen általános része. Az egyesülésnek két fajtája van. Az egyik az összeolvadás, amikor két vagy több jogi személy egymással összeolvad, a korábbi jogi személyek megszűnnek és egy új jogi személy jön létre. Az új jogi személy az összes korábbi jogi személy jogutódja lesz, tehát a legteljesebb mértékben általános jogutódlásról van itt szó. Ezzel szemben beolvadásnál az egyik jogi személy, amelybe a másik beolvad, nem szűnik meg és a megszűnés csak a beolvadó jogi személyre nézve igaz. Az egyesülésben - legyen szó annak bármelyik formájáról - az egyes jogi személyek mindegyikének határoznia kell erről a kérdésről. Bár itt nem mondja ki a törvény, de
50
nyilvánvaló, hogy a jogi személy mindegyikének akkor lesz érvényes az erről szóló döntése, ha azt tulajdonosaik legalább háromnegyede támogatta. Egyesülés esetében nemcsak egyenként kell elkészíteni a részt vevő jogi személyek vagyonmérleg tervezetét és átalakulási tervét, hanem közös egyesülési tervet is készíteni kell, valamint ennek alapján egy különálló, már az egyesülés utáni állapotot tükröző nyitó vagyonmérleg-tervezetet. Az egyesülésben részt vevő jogi személyek magáról az egyesülési tervről egyenként különkülön döntenek, s itt is érvényes a háromnegyedes szótöbbség. Amennyiben mindegyik résztvevő elfogadja a tervet, az egyesülés létrejön. 3:45. § [Szétválás] (1) A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át. (2) A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás); b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás). (3) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak. Az egyesüléshez hasonlóan a szétválás is gyűjtőfogalom. Ugyancsak két fő esete van, a különválás, illetve a kiválás. Különválásról akkor beszélünk, ha egy létező jogi személy több részre bomlik úgy, hogy az eredeti jogi személy megszűnik. A kiválás esetében arról van szó, hogy a már működő jogi személyből egyik részlege kiválik és a jövőben egy új és egy régi jogi személy fog megjelenni. Mindkét csoportban találkozhatunk specialitással, ugyanis ha a kiválás esetében a kiváló jogi személyek egy már működő szervezethez csatlakoznak, akkor a beolvadásos kiválás esetét valósítják meg. Különválás esetében, ha a különváló tagok saját vagyonrészükkel már ugyancsak működő jogutódokhoz csatlakoznak , a beolvadásos különválás következik be. Beolvadásos kiválás, illetve beolvadásos különválás esetén annak a személynek vagy személyeknek a hozzájárulása is szükséges, amelyekbe e tagok beolvadnak. 3:46. § [A szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei] (1) A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni. (2) Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni. (3) A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. 51
Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg. A törvény megállapítja a jogi személyek szétválás utáni jogait és az őket terhelő kötelezettségeket. Az alap kiindulási pont maga a szétválási terv, hiszen logikus, hogy alapvetően az a jogutód vigye a kötelezettségeket is, aki azt a tevékenységfajtát folytatja. A hitelezőket azonban nem érheti hátrány, ha ez a jogutód nem tudja kötelezettségeit teljesíteni, ezért mondja ki a törvény, hogy ebben az esetben valamennyi jogutód egyetemlegesen felelős lesz a kötelezettségek teljesítéséért. Ugyancsak az összes jogutód egyetemleges felelőssége áll fenn, ha a szétválási tervben nem rendelkeznek az adott kötelezettségről. Más a helyzet a szétválás előtti jogi személy jogainak érvényesítésénél. Itt is főszabály szerint a szétválási tervet kell alapul venni, tehát az jogosult az érvényesítésre, aki ezt a jogot megkapta. Amennyiben a szétválási terv nem rendelkezik valamely jogosultságról, akkor ez a jog a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában teszi jogosulttá. 3:47. § [Az átalakulás szabályainak alkalmazása] A jogi személy egyesülésére és szétválására az átalakulásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Amint arra már utaltunk, az új Ptk. az átalakulást szűkebb értelemben használja. Jelen szakasz ennek némileg ellentmond, amikor felhívja - mögöttes területének - az átalakulási szabályozást, és ezek alkalmazását rendeli abban az esetben, ha nincs speciális szabály az egyesülésre vagy a szétválásra. 3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés] Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Az új Ptk. csak annyiban tér el a régitől, hogy rögzíti az egyesületnek a jogi személyek átalakulására, egyesülésére, szétválására vonatkozó szabályoktól való azon eltérését, hogy egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személyek általános szabályai foglalkoznak az átalakulással (jogi személy formaváltásával egyetemes jogutódlás mellett), a jogi személyek egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), illetve szétválásával (különválás, kiválás). Egyesület más típusú jogi személlyé nem alakulhat át, emellett csak másik egyesülettel egyesülhet, illetve csak egyesületekre válhat szét. Az átalakulásról az egyesületi rész egyáltalán nem rendelkezik és az egyesületek egyesülésére és szétválására a korlátozáson túl speciális rendelkezéseket nem tartalmaz, tehát az általános szabályokat kell alkalmazni. Egyesülés esetén az érintett egyesületek ügyvezető szervei közös egyesülési tervet kötelesek készíteni, amelynek tartalmaznia kell részben az egyesülésben részt vevő valamennyi egyesület vagyonmérlegét, valamint a fúzióval létrejövő egyesület vagyonmérleg-tervezetét. Az egyesülésről az abban részt vevő valamennyi egyesület közgyűlése külön-külön dönt legalább a szavazásra jogosult tagok háromnegyedes többségével. Az egyesülési tervet csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha valamennyi egyesület közgyűlése elfogadta. Az egyesületi fúziót az új egyesületi alapszabály alapján fogadja el a nyilvántartó bíróság. Összeolvadásnál az egyesülés jogerős nyilvántartásba való bejegyzésével valamennyi eddigi egyesület megszűnik és egyetemes jogutódlással új egyesület jön létre új alapszabállyal. Beolvadás esetén csak a beolvadó egyesület(ek) szűnik/szűnnek meg, amely(ek)nek az az egyesület lesz általános jogutódja, amelybe beolvad(nak). A beolvadás főszabályként annál az egyesületnél, amelybe beolvad(nak), az alapszabály módosítását igényli. 52
A szétválásnak két esete van, a különválás és a kiválás. Különválás esetén az eredeti egyesület megszűnik és jogai és kötelezettségei a belőle létrejövő két vagy több egyesületre szállnak át. Kiválás esetén az egyesület egyes szervezeti egységei önállósulnak, a "régi" egyesület fennmarad és a belőle kivált rész is önálló egyesületté válik. Szétválás esetén a szétváló egyesületeknek szétválási tervet kell készíteniük, amelyben szétosztják egymás között az "eredeti" egyesület jogait és kötelezettségeit. Szétválási szerződésről - a társasági joggal ellentétben - a jogi személyek közös szabályai nem rendelkeznek, ilyet tehát egyesületek szétválásánál sem kell (bár lehet) kötni. A kötelezettségekért a jogutód egyesületeknek a szétválási terv szerint kell helytállniuk. Ha valamely kötelezettségről nem rendelkeztek, vagy a kijelölt jogutód azt nem teljesíti, a kötelezettségért valamennyi jogutód egyesületnek egyetemlegesen helyt kell állnia. Ha valamely jogról nem rendelkeztek, ez a felosztott vagyonból a jogutódnak járó arányos rész szerint illeti meg a jogutód egyesületeket. Egyébként az egyesülés és a szétválás körében nem rendezett kérdésekben az átalakulás szabályait kell mögöttes jogterületként alkalmazni. Ez a szabály természetesen az egyesületekre is irányadó, bár egyesület nem alakulhat át.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnése 3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése] (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. (2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. A törvén elvi jelleggel szól a jogutód nélküli megszűnés esetköréről. Négy pontban sorolja fel azokat az okokat, amikor egy jogi személy e norma rendelkezései szerint szűnhet meg. Gyakorlati szempontból gondot jelenthet, hogy a jogi értelemben vett megszűnés nyilvánvalóan a nyilvántartásból való törléssel következik be, ennek azonban előfeltétele mindegyik esetben valamilyen eljárás lefolytatása. A felszámolási eljárás törvényileg szabályozott, teljesen speciális univerzális végrehajtási eljárás, amelynek időtartamát előre nehéz megjósolni. Ugyanez a helyzet a végelszámolásnál is, ahol viszont egyes vélemények szerint - főleg ha a gazdasági társaság alapítási idejének szempontjából nézzük - túlzottan hosszadalmas és bürokratikus eljárási folyamatot kénytelenek végigcsinálni a felek. Amennyiben e hosszadalmas eljárást követően a bíróság törli a jogi személyt a nyilvántartásból, akkor az esetlegesen megmaradt vagyont az alapításkori hozzájárulás
53
arányában kell szétosztani a tagok között. (Természetesen a jogutód itt is jogelődje helyébe lép.) A törvény arról az esetről is rendelkezik, amikor lényegében tévedésből a tagok akkor kapták meg vagyonrészüket, amikor még voltak hitelezői igények a jogi személlyel szemben, csak ezek nem voltak ismertek. Ebben az esetben a tagok az általános elévülési időn belül csupán azon összeg erejéig kötelesek helytállni, amelyet ténylegesen a megszűnéskor megkaptak. A 2011. évi CLXXV. törvény a csőd- és felszámolási eljárások hatályát a civil szervezetekre, így az egyesületre és az alapítványra is kiterjesztette. Önmagában tehát a jövőben egységes szabályok fognak érvényesülni csőd- vagy felszámolási eljárások esetében, függetlenül attól, hogy az adott szervezet gazdasági tevékenységet végez-e vagy sem. Nagy kérdés persze, hogy az alapvetően gazdasági tevékenység végzésére modellezett csőd- és felszámolási eljárások hogyan fognak tudni érvényesülni mondjuk egy egyesület vagy alapítvány esetében. 3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai] A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Az új Ptk. ebben a tekintetben csak annyiban tér el a régitől, hogy rögzíti az egyesület megszünésének speciális okait. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokon túlmenően az egyesület akkor is megszűnik, ha megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, illetve az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. A jogi személyek jogutód nélküli megszűnésének általános okait az új Ptk. négy pontban sorolja fel - időtartam eltelt, a megszűnési feltétel bekövetkezett, a tagok kimondják a megszűnést, illetve az erre jogosult szerv (pl. a nyilvántartást vezető bíróság) megszünteti. Valamennyi megszűnési esetben a megszűnés a nyilvántartásból való törléssel történik. Az általános megszűnési okok az egyesületeknél két speciális okkal egészülnek ki. Az első, ha az egyesület megvalósította kitűzött célját vagy a cél elérése lehetetlenné vált. Ez esetben mód van azonban az egyesületi működés folytatására, ha a közgyűlés új célt határoz meg, e cél törvényes és az alapszabályt ennek megfelelően módosítják. A másik speciális megszűnési ok, ha az egyesület taglétszáma hat hónapon át a törvényes tagminimum, azaz tíz fő alá csökken. A civiltörvény kiterjesztette az egyesületek megszűnésének esetére a végelszámolási eljárás szabályait. A végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket jelenleg a Ctv. tartalmazza. Az egyesület nem saját akaratából történő megszűnésének szabályozása nem az új Ptk.-ban történik. A fizetésképtelenség vonatkozásában a civiltörvény kiterjesztette az egyesületekre a csőd- és a felszámolási eljárás szabályait is, s ezek beépültek a Cstv.-be. A bíróság által történő egyesületmegszüntetés szabályait pedig külön törvénynek kell majd szabályoznia, jelenleg a civiltörvény tartalmazza. 3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról] (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. 54
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. Az új Ptk. előírja, hogy a fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. (A régi Ptk. szerint a vagyont – ha törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik – a civiltörvényben meghatározott célra kell fordítani.) Elmarad a fennmaradó vagyon átadásának nyilvánosságra hozataláról szóló rendelkezés. Újként kerültek szabályozásra a fennmaradó vagyon sorsával kapcsolatos eljárási kérdések. Az egyesület nem gazdasági társaság, ennek megfelelően az egyesület tagjai, amelyben az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a fennmaradt vagyonból nem részesülhetnek. A megmaradt vagyonról az alapszabályban maguk a tagok rendelkezhetnek megszűnés esetére, de csak az egyesület céljával megegyező vagy ahhoz hasonló célra lehet ezt a vagyon felhasználni. Ha ilyen rendelkezés nincs, az egyesületet eredetileg nyilvántartó és az egyesület felett törvényességi felügyeletet ellátó bíróság jelöli ki azt a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett közhasznú szervezet (egyesületet, alapítványt), amely a megmaradt vagyont átveszi és hasznosítja. A vagyont átvevő közhasznú szervezetről és általában a fennmaradt vagyon sorsáról a bíróság az egyesület törlését kimondó határozatában dönt, és ebben a vagyonátruházás végrehajtásához szükséges ügygondnokot rendel ki. A vagyon egyébként már az egyesület jogerős törlésével, azaz az egyesület megszűnésével átszáll az új jogosultra. 3:86. § [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén] (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2) Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett. A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok újak az új Ptk.-ban. Ilyen rendelkezéseket a korábbi törvények nem tartalmaztak. Az új Ptk. az egyesület vezető tisztségviselőinek felelősségével kapcsolatban két különböző irányultságú szabályt fogalmaz meg. Mind a kettő a vezető tisztségviselői felelősség speciális esete, nevezetesen a jogutód nélküli megszűnés valamennyi esetére vonatkozik. A vezető tisztségviselő egyesülettel szembeni általános kártérítési felelősségét az új Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályai tartalmazzák, amely szabályok a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályainak alkalmazását mondják ki. A jogutód nélkül megszűnt egyesületeknél az elévülési időn belüli károkért való esetleges kártérítési igényt az egyesület már nem tudja érvényesíteni, ezért a törvény erre azokat a tagokat jogosítja fel, akik az egyesület jogerős törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban 55
álltak, továbbá azt, akinek a megmaradt vagyont átadták, illetve akiknek - a vezető tisztségviselő károkozásának hiányában – a megmaradó vagyont át kellett volna adni. A törvény erre a törléstől számított egyéves határidőt állapít meg, de mivel nem mondja ki a határidő jogvesztő jellegét, azt kimentést engedő elévülési határidőnek kell tekinteni. A törvény meghatározza a vezető tisztségviselő kielégítetlenül maradt hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét is, amelyet természetszerűen abban az esetben kell alkalmazni, ha az egyesület felszámolási eljárás eredményeként szűnt meg, hiszen a megszűnés többi esetében kielégítetlenül maradt tartozások nem fordulhatnak elő. A szabály az egyesület nyilvántartásból való jogerős törlésétől visszafelé számított két évben vezető tisztségviselői jogállásban szereplő személyekre vonatkozik, mégpedig ugyancsak a jogerős törléstől számított egyéves (nem jogvesztő) határidőn belüli károsulti igényérvényesítést lehetővé téve. A hitelezők tehát az előzőekben ismertetett feltételekkel felléphetnek a volt vezető tisztségviselőkkel szemben kielégítetlenül maradt követeléseik kielégítéséért. A vezető tisztségviselők helytállási kötelezettségét azonban megelőzi az esetleges tagi helytállási kötelezettség, amelynek a jogi személyek közös szabályai két esetét is ismeri. Az új Ptk. az egyesület vezető tisztségviselőinek kielégítetlenül maradt hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét tisztán objektív alapon fogalmazza meg: minden kielégítetlen tartozásért egyetemlegesen kötelesek helytállni, mégpedig felróhatóságuktól függetlenül. Ez a szabály szigorúbb, mint a gazdasági társaságoknál alkalmazott rendelkezés. 3:87. § [Választottbírósági eljárás kikötése] Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választottbíróság eljárását kötheti ki. A választottbíróságra vonatkozó szabályok korábban nem szerepeltek a Ptk.-ban. A választottbíráskodás az üzleti világ, a gazdasági társaságok jogának intézménye, ezt most az új Ptk. intézményesíti a nonprofit egyesületek körében is. A választottbíráskodást megalapozhatja az egyesületi alapszabály, de a jogvitában érintettek eseti megállapodása is. A jogvitának vagy a tagsági jogviszonyból kell erednie, vagy az egyesületi szervek és a tagok egymás közötti jogvitájából. A választottbírósági eljárásban tehát a felek a tagok, illetve az egyesület lehetnek. A kérdés az, hogy a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényt hogyan lehet majd alkalmazni egyesületi jogvitákra, hiszen tipikusan gazdasági jogvitákat modellezett megalkotásánál a törvényhozó.
56
A PTK. HATÁLYBALÉPÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (kivonat a 2013. évi CLXXVII. törvényből) 3. A jogi személyek általános szabályai (A Ptk. 3:1-3:62. §-ához) 9. § (1) Azon jogi személynek, amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása - ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a 2014. március 14-én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie. (2) Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. (3) A jogi személynek a Ptk. rendelkezéseit a (2) bekezdés szerinti döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15-étől kell alkalmaznia (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja), és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. (4) A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A Ptk. hatálybalépésekor működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak. A közös vállalatra a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2014. március 14-én hatályos 333. § (7) bekezdését kell alkalmazni. 10. § (1) Az e fejezetben foglalt kötelezettség nem terheli a Ptk. hatálybalépésekor jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló jogi személyt, továbbá azt, amely a hatálybalépést követően kerül jogutód nélküli megszűnési eljárás alá, feltéve, hogy a jogi személyt a nyilvántartásból törlik. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a jogi személy törlésére nem került sor, és az e fejezetben rá irányadó határidő már eltelt, a jogi személy a továbbműködésével összefüggő kötelezettségeit a megszűnési eljárás jogerős befejezésétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni. 4. Az egyesület és az alapítvány (A Ptk. 3:1-3:48. §-ához, 3:63-3:87. §-ához és 3:378-3:404. §-ához) 11. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első 57
létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. (2) Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát a Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. (4) A létesítő okirat - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő - módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. (5) A (3) bekezdés szerinti időpontig az alapítvány, illetve az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítsa létesítő okiratát, erre azonban a (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelemben utalnia kell. Az egyesületek és alapítványok számára 2016. március 15.-e az a végső határidő, ameddig módosítani kell a létesítő okiratot, s amely után már csak az új Ptk.-nak megfelelő létesítő okirat alapján működhetnek. Abban az esetben viszont, ha az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését követően bármely okból módosítják a létesítő okiratukat, kötelesek a létesítő okirat mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak. Az egyesületnek nem kell módosítania az alapszabályát, ha csak az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét kellene belevenni ahhoz, hogy megfeleljen az új Ptk.-nak. Nem kell módosítani a létesítő okiratot abban az esetben sem, ha azt csak amiatt kellene megtenni, mert abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az új Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. --- ooo ---
58
